BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. Külgazdasági szak. Nappali tagozat. Logisztika szakirány
|
|
- Ignác Vass
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Nappali tagozat Logisztika szakirány A MAGYARORSZÁGI FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ INDIKÁTORAINAK TÜKRÉBEN Budapest, 2007 Készítette: Unyi István
2 TARTALOMJEGYZÉK: 1 Bevezetés Köszönetnyilvánítás Az indikátorok Környezetvédelmi tendenciák Európában Az indikátorok története A környezeti indikátorok A gazdasági indikátorok Az intézményi indikátorok A strukturális mutatók továbbfejlesztése A fenntartható fejlődési mutatók továbbfejlesztése A mutatók kiválasztásának feltételei A használt indikátormodellek Az indikátorok által hordozott információ Nagy integráltságú mutatók A magyarországi folyamatok az indikátorok tükrében Magyar folyamatok a rendszerváltás óta A környezeti indikátorok szerinti értékelés A gazdasági indikátorok szerinti értékelés Fenntartható fejlődés Magyarországon Helyzetelemzés Lehetőségek, javaslatok Összegzés Mellékletek Ábrajegyzék Irodalomjegyzék Unyi István Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar 3.
3 1 BEVEZETÉS Szakdolgozatom az indikátorokkal foglalkozik és az indikátorok magyarországi vonatkozásaival. Az indikátorok a környezeti, társadalmi, gazdasági állapotokról nyújtanak információt. Használatuk ma már széles körben elterjedt, az egyes országok és a nemzetközi szervezetek is használják őket. Az indikátorok, mint téma meglehetősen aktuális; folyamatosan fejlesztik őket, hogy a politikai döntéshozatalt minél hatékonyabban támogassák, az általuk hordozott információ minél pontosabb legyen különös tekintettel a nagy integráltságú összegző mutatókra, melyek alkalmasak a fenntarthatóság vizsgálatára és különböző tendenciák előrejelzésére. Néhány összegző mutató annyira új keletű, hogy magyar nyelvű információ még nem is áll rendelkezésre. Szakdolgozatom célja a rendszerváltástól lezajlott magyarországi gazdasági és környezeti folyamatok bemutatása, elemzése az indikátorok segítségével. Arra keresem a választ, hogy Magyarország a fenntartható fejlődés útján halad-e, és ennek a célnak a megvalósításában hogyan segíthet az indikátorok használata. A fenntartható fejlődés megvalósítása, mint cél szintén megjelent a nemzetközi szervezetek stratégiáiban, és hazánkban is egyre szélesebb körben válik ismertté a fogalom, a megvalósítására tett kezdeti lépéseknek is egyre több támogatója van. Azonban a folyamatos fenntarthatóság egy sor problémát is felvet: mit értünk fenntarthatóság alatt, hogyan mérhető a fenntarthatóság jelenlegi állapota, hogyan lehet megjósolni a jövőbeni folyamatokat. A fenntartható fejlődés igen komplex fogalom; magába foglalja az adott ország, régió társadalmi, gazdasági, környezeti dimenzióit, hiszen ezek közösen alkotják a társadalmi jólétet, azt, hogy az egyén hogy érzi magát, hogy értékeli életét, jövőjét. A jóléti mutatók pont erre a kérdésre próbálnak választ adni, környezetünk fontos, ám nehezen megbecsülhető hasznú tényezőit igyekszenek számszerűsíteni. A fenntarthatósági mutatók megpróbálják megbecsülni, hogy a fenntarthatóság állapotában vagyunk-e, és hogy melyek azok a lépések, amik közelebb vihetnek hozzá. Magyarország jelenlegi helyzetét és lehetséges jövőjét szeretném bemutatni e két fogalom értékeléséhez használt mutatók segítségével. Unyi István Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar 4.
4 Szakdolgozatom végén megpróbálok javaslatokkal, ötletekkel előállni, arra nézve, hogy mit és hogyan lehetne fejleszteni Magyarországon. Az ötletek egy részéhez kutatóintézetek és kutatók véleményei szolgáltatták az alapot, a többi része személyes meglátásaim, amelyek az indikátorokkal kapcsolatos gyűjtő- és kutatómunka eredményei. Az összefoglalásban röviden összefoglalom szakdolgozatom eredményeit, és ennek segítségével próbálok választ adni az itt feltett kérdésekre. Unyi István Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar 5.
5 1.1 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton szeretnék köszönetet mondani belső konzulensemnek, Takács Gábornak, a szakdolgozat létrejöttéért. Köszönet illeti külső konzulensemet, Beke Juditot, az angol nyelvű képzés vezetőjét, aki szakmai segítségével, türelmével és útmutatásával segített szakdolgozatom elkészítésében. Külön köszönettel tartozom dr. Szabó Melindának, aki szintén hozzájárult, hogy szakdolgozatom időben elkészülhessen. Unyi István Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar 6.
6 2 AZ INDIKÁTOROK Szakdolgozatom első felét az indikátoroknak szentelem. Célom a magyarországi változások bemutatása a környezeti és gazdasági indikátorokon keresztül. Ehhez először tisztázni kell az indikátorok fogalmát, azt, hogy miért is van rájuk igény, hogyan, mely szervezetek készítettek olyan mutatókat, melyek világunk nehezen számszerűsíthető változásait próbálják megfigyelni, és azt olyan módon visszaadni, hogy össze tudjuk hasonlítani az egyes régiókat, nemzeteket időben és térben. Szakdolgozatomat a környezethez való hozzáállás változásával kezdem, mert ez volt az alapja az indikátorok létrejöttének. Megnézem, hogy folyamatos fejlődés eredményeképpen, hogy alakultak ki a ma használt indikátorok. Ezután sorra veszem a különböző indikátormodelleket, végül az indikátorok bemutatását a nagy integráltságú mutatókkal fejezem be. 2.1 KÖRNYEZETVÉDELMI TENDENCIÁK EURÓPÁBAN A környezetvédelmi mutatók kialakításához a környezeti szemlélet jelentős változására volt szükség Európában. A környezet problémái hetvenes években váltak a közgondolkodás részévé. Ezt jelzi az 1972-es stockholmi ENSZ-konferencia és a Római Klub jelentése (A növekedés határai). A környezetvédelem problémájának köztudatba kerülését elősegítette az 1973-as kőolajár-robbanás és az ezt követő sokk. Az akkori megközelítéshez képest a környezettel kapcsolatos gondolkodás és a környezet-tudatosság jelentősen megváltozott. Kezdetben a problémák közül különösen az erőforrások kimerülése kapott nagy visszhangot, tehát a környezet igénybevételi oldala, ám hamarosan világossá vált, hogy legalább ugyanekkora problémát jelent a környezet terhelése is, vagyis az a folyamat, amikor tevékenységünkkel elszennyezzük a környezetünket. A szemléletváltás mellett a környezetvédelmi szabályozás is megújult. A kezdeti bürokratikus logikától, ami csupán az előírt limitek betartatását jelentette, fokozatosan Unyi István Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar 7.
7 bővült, egyfelől a piackonform szabályozás irányába, ahol a hatósági szempontokon felül a károsanyag-kibocsátó is mérlegelte tevékenysége hatékonyságát a versenytársakkal összehasonlítva, hogy az megfeleljen a lakosság elvárásainak, másrészt a társadalom is fokozott figyelmet fordít a környezetszennyezésre - amit a szennyezőknek figyelembe kell vennie. A vállalatok manapság gondot fordítanak az öko-hatékonyságra, a hulladék újrafelhasználására, a konkurenciánál kisebb szennyezőanyag-kibocsátásra, mert ezek az intézkedések a versenyképességüket növelik. A környezetvédelmi megközelítés is sokat változott. A kezdeti környezetvédelem az egyes környezeti elemek (levegő, víz, talaj, élővilág, stb.) közvetlen védelmére koncentrált. Ez a mára már elavult megközelítés, az ún. csővégi környezetvédelem, fokozatosan a prevenció irányába mozdult, az egyes termékek környezeti szempontú vizsgálatának, a terméket előállító technológiák elemzésének segítségével. A környezeti elemek védelméről ilyen módon a súlypont fokozatosan a környezeti problémák előidézői felé mozdult el. Mindezek a szemléletmódbeli változások, és a fokozott környezet-tudatosság volt az alapja később a környezeti indikátorok bevezetésének, és a fenntartható fejlődés koncepciójának kidolgozásához. A fenntartható fejlődés fogalma 1987-ben jelent meg, a Gro Harlem Brundtland által vezetett ENSZ Környezet és Fejődés bizottság jelentésében. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket" 1 A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken. Mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell mérlegelni a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai cél megjelent a nemzetközi konferenciák, szervezetek dokumentumaiban és a nemzeti szintű cselekvési programokban. Ez tagadhatatlanul eredmény, azonban nem mindenki tartja ezt a célkitűzést egyformán fontosnak. Az úgynevezett gyenge fenntarthatóság a termelt tőke és a 1 Brundtland, G. H., Our Common Future (Oxford University Press, Oxford - New York, 1987): 24. Unyi István Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar 8.
8 természeti tőke helyettesíthetőségét feltételezi; képviselői szerint a jólét anyagi javainak növelése és környezeti feltételeinek megtartása nem lehetetlen feladat, csupán megfontolt fejlődési stratégia kidolgozására van szükség. Véleményük szerint a környezeti tőke és a termelt tőke egymással korlátlanul helyettesíthetők, tehát a természeti erőforrások csökkenését a hatékonyabb termelési technikák ellensúlyozni tudják. A fenntarthatóságot erősen képviselők álláspontja szerint a Föld erőforrásainak, környezeti értékeinek a megőrzése elsőbbséget kell, hogy élvezzen minden más gazdasági szemponttal szemben, mert a természeti erőforrások nem pótolhatók, nem helyettesíthetők. Például, nem tudjuk megmondani egy erdő pénzbeli értékét, és hogy az általa termelt értéket mivel lehet helyettesíteni. Ráadásul nem állnak rendelkezésünkre olyan technológiák, amelyekkel a levegő összetételét meg tudnánk változtatni, és globális szinten nem működik a tőkék helyettesíthetőségére vonatkozó feltevés. A Brundtland Bizottság és a Világbank jelentése is a gyenge fenntarthatóság koncepciója mellett teszi le a voksot, mely a Local Agenda 21 indikátorfejlesztési programjának szolgáltatta az alapját ben Rio de Janeiróban az ENSZ Környezet és Fejődés konferenciáján (UNCED) fogadták el az Agenda 21 (Feladatok a XXI. Századra) című dokumentumot, melynek célja a fenntartható fejlődés megvalósítása. Az Európai Unió 2001-ben fogadta el a Közösség fenntartható fejlődés stratégiáját (EU, 2001) ben került sor a johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világtalálkozójára (WSSD), melynek eredménye a Végrehajtási Terv megszületése volt. Ez a dokumentum a gyakorlati intézkedések bevezetésére fekteti a hangsúlyt. Kiemeli továbbá, hogy a fenntartható fejlődés elérése érdekében nélkülözhetetlen a termelési eljárások és a fogyasztói szokások megújítása. Ennek alapja az volt, hogy a Világtalálkozóra a szokásos nemzeti beszámolók helyett már egy olyan összeállítás készült, mely a fenntartható fejlődés szempontjából értékelte a megelőző időszak fejleményeit, és a változásokat mutatószámokkal illusztrálta. Az értékelés alapján néhány régióban történt előrelépés, azonban összességében világunk nem lett fenntarthatóbb. A Végrehajtási Tervben olyan eszközök, intézményi és eljárási megoldások szerepelnek, melyek segítségével hatékonyan lehet nyomon követni a kitűzött feladatok megvalósulását, az akadályozó tényezőket, végső soron pedig a fenntarthatóság illetve fenn nem tarthatóság irányába való elmozdulást. Unyi István Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar 9.
9 A környezetvédelmi változások és fenntartható fejlődés koncepciójának létrejöttével párhuzamosan kezdődött meg az indikátorkészletek kifejlesztése is. 2.2 AZ INDIKÁTOROK TÖRTÉNETE Az indikátorok alkalmazása az Európai Unióban az 1992-ben kezdődő környezetvédelmi akcióprogram kapcsán került előtérbe. A 2001-es Fenntartható Fejlődési Stratégia szorgalmazta ennek az eszköznek a használatát. Így fokozódott az igény, hogy tovább kell fejleszteni az indikátorokat, melyeket ENSZ ajánlások alapján vizsgáltak és teszteltek az Európai Unióban. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) is elkezdett az 1990-s évek elején indikátorok kiválasztásával és alkalmazásával foglalkozni. Ezeket az egyes országokra vonatkozó környezeti-teljesítmény értékelésekhez használták. Ezzel párhuzamosan alakította ki az OECD a terhelés-állapot-válasz koncepcionális modellt, melyről később még részletesen beszélek. Ehhez vezették be a többszintű környezeti indikátorkészletet. Az OECD környezeti indikátorai célja a környezetvédelmi haladás nyomon követése. Az OECD által használt ágazati mutatók jóval bőségesebb mutatókészletet jelentenek a környezeti indikátoroknál ami érthető is, hiszen ez esetben részletes adatsorokra van szükség ágazati bontásban. Így megfigyelhetők az egyes ágazatokon belüli, környezetvédelmi szempontból fontos trendfolyamatok. Meg kell említeni az egyes szakterületeken kialakított, illetve az egyes nemzetközi szervezeteknél bevezetett specifikus mutatókat, melyeket általában egy-egy szociális kérdésben és az ehhez kapcsolódó fejlesztési dimenzió területén használnak az ENSZ szakosított szervezetei, mint például az UNDP, WHO, Habitat stb. A Világ Természetvédelmi Alap (World Wide Fund for Nature, WWF) a Föld élővilágának állapotát és a tendenciákat méri néhány alapvető fontosságú mutatóval, melyekkel nyomon követhetők az élővilágot károsító környezeti hatások is. A veszélyes emberi hatások mérésére pedig átvették az ökológiai lábnyom indikátorát. Erről később részletesen a Nagy integráltságú mutatók című fejezetben beszélek még. Unyi István Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar 10.
10 A nemzetközi összehasonlító elemzések és módszertani ajánlások figyelembevételével minden országban adnak közre statisztikai adatokat a gazdaság állapotáról, szociális folyamatokról és a környezet állapotáról, de nem mindenhol használnak ehhez indikátorokat. Az Egyesült Királyságban, Svédországban, Németországban viszont az indikátorok segítik a hazai fenntartható fejlődés nyomon követését is. Az Európai Unióban hosszú ideje folynak olyan elemzések és egyeztetések, amelyek az egyes területeken szükséges állapotfelméréshez, illetve az átfogó és a szakterületi programok végrehajtásával kapcsolatos előrehaladás értékeléshez megfelelő mutatószámok kidolgozására, alkalmazására irányulnak. Az EU együttműködött e téren más nemzetközi szervezetekkel, különösen az ENSZ-szel és az OECD-vel. Az ENSZ-titkárság 1996-ban adta közre módszertani útmutatóját. Ebben az időszakban már az Eurostat szoros együttműködést folytatott az ENSZ-titkársággal. Az Eurostat célja az indikátorok kifejlesztésével kapcsolatos munka segítése és a mutatórendszer adaptálása volt az Unió tagországaira. Az Eurostat fő feladatai a következők voltak: megvizsgálni az ENSZ által ajánlott indikátorokat és kiválasztani az EU szempontjából alkalmazhatókat; biztosítani a mutatókhoz tartozó valamennyi adat elérhetőségét, összehasonlíthatóságát és egyöntetűségét az EU tagországaira és a csatlakozás előtt álló országokra; megfogalmazni azokat területeket, ahol nincs elérhető gyakorlati mutató és további módszertani tevékenységre lesz szükség; meghatározni azokat az indikátorokat, amelyek európai szinten lényegesek, de az ENSZ-jegyzékben nem szerepelnek. Az Eurostat az addigi indikátor-fejlesztési munkák eredményeit 2001-ben egy kiadványban jelentette meg (Eurostat, 2001). Ebben egyrészt ismertette azokat az indikátorokat, amelyek alkalmasnak látszottak arra, hogy információkat szolgáltassanak az EU-ban végbemenő és a fenntartható fejlődés szempontjából kritikus folyamatokról, másrészt tagországonként bemutatta az indikátorokkal előállított adatsorokat és azok alapján a jelzett folyamatok értékelését. Ezeket az indikátorokat nevezik Euro indikátoroknak, melyek adatai rendszeresen jelennek meg az Eurostat honlapján. Céljuk a naprakész információnyújtás elemzőknek, politikai döntéshozóknak, a médiának és az egyéneknek. Az Euro indikátorok adatokat szolgáltatnak többek közt a fizetési mérleg Unyi István Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar 11.
11 egyenlegéről, fogyasztói árak változásáról, az iparról, kereskedelemről, szolgáltatási szektorról, valamint tartalmaznak monetáris és pénzügyi indikátorokat is. A Lisszaboni Stratégia alapján vezették be a strukturális indikátorokat 2000-ben. Ezeket a mutatókat 2001-ben egészítették ki a környezeti mutatókkal. A Lisszaboni Stratégia alapvető célkitűzése az volt, hogy az EU 2010-re a világ legversenyképesebb és dinamikusan fejődő tudás-alapú gazdasága legyen, jobb munkahelyekkel és a szociális kohézió fejlesztésével. Ezt egy olyan gazdasági növekedési programkeretnek kell tekinteni, amely a gazdasággal összefüggő fontos társadalmi (munkaerő-piaci, foglalkoztatottsági, szociális támogatási rendszerekkel kapcsolatos stb.) célokat is tartalmazott. A Lisszaboni Stratégia megvalósítása feltételezte, hogy az EU-ban egy átfogó belső piaci strukturális reformot hajtanak végre; ebben az értelemben a stratégia egy rövidebb távú (évtizedes léptékű) strukturális reform-stratégiának is tekinthető. E stratégia végrehajtásának nyomon követésére elhatározták, hogy megfelelő strukturális mutatókat kell kidolgozni. A mutatók célja rövidtávú információnyújtás volt, ami segítségével ellenőrizhető a stratégia megvalósulásának sikere. Nemzeti szintű reformprogramokat, és közösségi szintű stratégiákat dolgoztak ki a cél elérése érdekében. Meg kell jegyezni, hogy az Európai Unió 2005-ös félidős értékelése gyenge eredményt mutatott. Emiatt az Európa tanács elkészítette Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért A lisszaboni stratégia új kezdete című dokumentumát, mely a stratégia újraindításához szükséges lényeges elemeket határozta meg. Ezek a fenntartható növekedés motorját jelentő tudás és innováció; a befektetések és a munka számára egyaránt vonzó közeg; valamint növekedés és foglalkoztatás a szociális kohézió szolgálatában. A stratégia újjáélesztése a fenntartható fejlődés, valamint az Európai Tanács által 2005 júniusában elfogadott vezérelvek keretébe is illeszkedik. Az Európai Unió 2001-ben - a Göteborgi Európai Tanácson - elfogadott Fenntartható Fejlődési Stratégiájával egészítette ki a korábbi Lisszaboni Stratégiát a fenntartható fejlődés környezeti vetületével". A fenntartható fejlődési stratégiát 2006-ban vizsgálták felül. Ez egy jóval hosszabb távú és átfogóbb célkitűzésű stratégia volt. Ehhez vezették be a fenntartható fejlődés indikátorait. Ezek az indikátorok 10 témakör köré épülnek, mindegyik témakörön belül vannak altémák, és azokon belül speciális területek; együtt egy háromszintes piramist alkotnak, melyet az alábbi ábra szemléltet: Unyi István Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar 12.
12 Célok: Témakörök Headline indikátorok a politikai analízishez, és a célok teljesülésének méréséhez Altémák Részletes információ a fejlődés méréséről, a politikai területek értékelése Speciális területek További politikai analízis, a trendek, a témák komplexitásának és egymáshoz való kapcsolódásának jobb megértése A fő mutatók, az un. headline indikátorok, vagy kulcsindikátorok, a magas szintű döntéshozatal támogatását segítik elő. Ezek aggregált mutatók, mint például az egy főre jutó GDP növekedése. A második szintű mutatók a témakörök jobb megértését teszik léhetővé, és információt nyújt a közepes szintű döntéshozatalhoz. Mindkét indikátortípus feladata az egyének tájékoztatása is. A hierarchia legalján a specifikus információt hordozó indikátorok állnak, melyek a kutatók, kutatóintézetek munkáját segítik. Látható, hogy külön mutatókat dolgoztak ki a rövidebb távú célok eléréséhez, és a folyamatos fenntarthatóság ellenőrzéséhez, ennek ellenére mind a mai napig koncepcionális vita folyik az Európai Unióban, illetve a jelenlegi tagállamok között a két stratégia viszonyáról, a rövidebb- és a hosszabbtávú célok, prioritások összeegyeztetéséről, valamint a végrehajtásukat szolgáló eszközökről. A strukturális indikátorokkal kapcsolatos tevékenység jelenleg is folyik, s elsődleges célja a Lisszaboni Stratégia értékelése és megvalósulásának nyomon követése. A 2001-es Eurostat kiadványban megjelent indikátorkészlet és értékelés egyúttal az EU felkészülését is szolgálta a évi Johannesburgi Világtalálkozóra. Az említett kiadványban 63 indikátor szerepelt; 22 a szociális, 16 a környezeti, 21 a gazdasági Unyi István Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar 13.
13 folyamatok jellemzésére (ill. ezek egyes összefüggéseinek jelzésére); továbbá 4 intézményi indikátort adtak meg. Jelen szakdolgozat szempontjából a környezeti és gazdasági mutatók fontosak. A következőkben ismertetem ezek meghatározását, illetve értelmezését. Ide vettem az intézményi mutatókat is, mert ezek képet adnak a társadalom jólétéről, ami összefügg a makroszintű kibocsátásokkal. Azért választottam ennek az indikátorcsoportnak a részletes bemutatását, mert később e kategóriák szerint fogom elemezni a magyarországi folyamatokat (illetve a szakdolgozat szempontjából releváns környezeti és gazdasági indikátorok szerint). E mutatók a fenntarthatóság elemzésére szolgálnak; célom, hogy ezek alapján sorra vegyem a magyarországi változásokat, és megnézzem, hogy Magyarország merre tart az Európai Unióval összehasonlítva. Az Uniós mutatók és a magyarországi indikátorok közti összefüggést az 1. sz. melléklet tartalmazza A KÖRNYEZETI INDIKÁTOROK A fenntartható fejlődés környezeti dimenziójának jellemzésére a környezeti rendszer négy összetevőjével (légkör, föld, víz, élővilág) és az azokat érő hatásokkal kapcsolatban az alábbi 16 mutatót vezették be: ENV-1: az üvegházhatású gázok egy főre jutó kibocsátása (per capita emissions of greenhouse gases) az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázkibocsátások összesített értéke szén-dioxid egyenértékben kifejezve - azaz súlyozva azok globális felmelegedési potenciáljával (GWP) 100 éves időszakra vetítve - külön-külön számítva a három alapgázra" (Szén-dioxid, nitrogén-dioxid, metán) és az ipari gázokra" (HFC-k, PFC-k, SF 6 ). Emellett ágazatonként is kimutatják a szén-dioxid emissziót. ENV-2: az ózonréteget károsító anyagok felhasználása (consumption of ozone depleting substances). Ez az indikátor az ózonréteget károsító anyagok termelését és fogyasztását mutatja úgy, hogy egyrészt a termelt mennyiségből levonják az ártalmatlanított mennyiséget és azt a mennyiséget, amit vegyi úton nyersanyagként használnak fel, másrészt a felhasználás számításakor értelemszerűen a termelt mennyiséget módosítják az importált és az exportált mennyiséggel. A különböző anyagok Unyi István Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar 14.
14 eltérő ózonkárosító hatására tekintettel azok mennyiségét az ózonkárosító-potenciállal súlyozva (ODP) veszik számításba (más szóval a legismertebb ózonkárosító a freon egyenértékében). Miután a tényleges emissziót nehéz mérni, ezért a környezeti hatás mérésére a termelést és a felhasználást veszik figyelembe. ENV-3: a városi területek levegőszennyezettsége (air pollutants in urban areas) az egy mérőállomásra jutó évenként azon napok számát jelzi, amikor a levegőszennyezőanyagok koncentrációja meghaladja a megengedett szennyezettségi határértéket a városi területeken. A következő szennyezőanyagukat veszik figyelembe szálló por, ózon, kén-dioxid, nitrogén-dioxid az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) által megadott határértékekkel. A mérőhelyek száma országonként és az idők során változik, ezért mindegyik évre egy átlagos értéket adnak meg az egyes országokra vonatkozóan az említett négy levegő-szennyezőanyagra. ENV-4: mezőgazdasági terület és organikus (szerves) gazdálkodás (agricultural area and organic farming). A mutató a hagyományos mezőgazdaság és az organikus gazdálkodás (biotermesztés) céljára használt földterületet és a részarányukat írja le. A hagyományos mezőgazdaság magába foglalja a szántóföldet (amit főleg gabonafélék és olajos növények termesztésére használnak), az ültetvényeket és kertészeti művelésre használt területeket, az állandó legelőket és azokat a füves területeket, amit legeltetésre használnak. ENV-5: a talaj nitrogén mérlege (nitrogén balances) a mezőgazdasági földterület egy hektárjára juttatott ásványi és szerves trágyák mennyiségét, valamint a talajból kivont nitrogén teljes mennyiségét méri. Az egyenleg a teljes bevitel és a kivétel közötti különbséget mutatja. Az adatok a mezőgazdasági föld egy hektárjára vetítve kg-ban vannak megadva (kg N/ha), hogy az egyes országok adatai összehasonlíthatóak legyenek. Külön feltüntetik a nitrogén-forgalom egyes összetevőit is (ásványi trágya, szerves trágya, nitrogénülepedés és megkötés, teljes nitrogén-kivétel a talajból, nitrogén-többlet). ENV-6: mezőgazdasági növényvédőszer-felhasználás (use of agricultural pesticides) a szántóföldön és speciális növények termesztésénél évente felhasznált gyomirtószer (herbicid), gombaölőszer (fungicid), rovarirtószer (insecticid) mennyiségét mutatja aktív hatóanyagban megadva. Más szereket, mint pl. a talajt fertőtlenítő mezőgazdasági vegyszereket és a növekedést serkentőket nem vesznek számításba. Unyi István Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar 15.
15 ENV-7: az összes erdő területe (total forest area). Az indikátor az erdő területet méri ezer hektárban (ha) és az ország területének százalékában. Erdőnek veszik a fél hektárnál nagyobb területet, ahol a fakoronával való fedettség több mint 10%-os. Az olyan fiatal erdőtelepítések is, amelyek már elérik ezt a 10%-os fedettséget, beleértendők az erdőterületbe. Fás területeknek számítanak azok a területek, amelyek fával borítottsága 5-10% közötti és ahol olyan fafajok találhatók, amelyek magassága érett korban" több mint 5 métert fog elérni. Külön kimutatják a fakitermelésre rendelkezésre álló erdőterületet is. ENV-8: fakitermelési arány (wood harvesting ratio, WHR) az erdővágások arányaként határozzák meg, vagyis az évenkénti átlagos fakivágást (az összes kivágott fa álló volumene) viszonyítják az összes erdő nettó évenkénti szaporulatához (net annual increment, NAI). Ez utóbbi a bruttó szaporulat átlagos évenkénti volumene csökkentve a természetes veszteségekkel. Mind a kivágást, mind a szaporulatot 1000 m 3 -ben mérik. A NAI annak az új faanyagnak a biomassza mennyisége, amely egy év alatt keletkezett csökkentve a természetes fa pusztulás faanyag volumenével. A NAI-t az erdővel borított földterület adatából számítják. Ez az indikátor (WHR) az erdő, mint nemzeti természeti erőforrás fenntartható hasznosításának egy fontos mérőszáma. ENV-9: a beépített területek növekedése (growth of built-up area) a teljes beépített területre vonatkozik (ezer hektárban). A beépített terület magában foglalja azokat a földeket, amelyeket lakóhelyek, utak, technikai infrastruktúra, ipari és kereskedelmi helyiségek, rekreáció helyek céljára használnak. Nem tartozik ide az elszórtan található mezőgazdasági épületek, kertek, melléképületek földterülete. Bemutatják a beépített területnek a teljes földterülethez viszonyított arányát, valamint a vizsgált időszak alatt az évenkénti átlagos növekedési rátát is, továbbá a beépített terület lakossághoz viszonyított arányát (ha/1000 fő). ENV-12: a vízhasználat intenzitásának (intensity of water use) megállapításához megadják a teljes vízkivételt abszolút és egy főre eső értékben, összesítetten és külön is a felszíni és a felszín alatti vízforrások szerint. A vízhasználat intenzitást a teljes megújítható vízkészlet és a teljes vízkivétel arányával fejezik ki (százalékban). A teljes megújítható vízkészletet hosszú időszakra vett átlagaként becsülik meg: a csapadékmennyiségből levonva a párolgást, illetve hozzáadva a más országokból érkező (a határszelvényen mért) vízmennyiséget; ez a vízhasználathoz potenciálisan rendelkezésre álló vízmennyiséget jelenti. Unyi István Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar 16.
16 ENV-13: a biológiai oxigén igény koncentráció egyes folyókra (BOD concentration of selected rivers). Az indikátor a biológiai oxigén igényt adja meg évi átlagban a folyók torkolatánál vagy a határszelvényben. (Magyarországon a kiválasztott folyók: Duna, Tisza, Dráva, Maros). ENV-I4: a fürdővizek minősége (quality of bathing water). Az indikátor információkat szolgáltat az édes- és tengervízi fürdőterületekre a víz minőségéről. Megadja a mintavételi pontok számát és az előírt jellemzőkre mért értékeket a vízminőségi standardokhoz - irányadó és kötelező minőségi szintekhez viszonyítva. Külön jelzik a nem megfelelő fürdővíz minőség miatt betiltott fürdőhelyek arányát. ENV.-15: a természetvédelmi területek aránya az összes területből (protected area as percentage of total area). Ez a mutató információt szolgáltat az EU jogszabályok - a Madárvédelmi Irányelv és az Élőhelyvédelmi Irányelv alapján 2000-ben védetté nyilvánított természetvédelmi helyek területéről és számáról, valamint a védett területeknek az összterülethez viszonyított arányáról. ENV-16: a fenyegetett növény- és állatfajok számát (number of threatened species) jelző indikátor a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN) szerint számításba vett veszélyeztetett és sebezhető fajokra vonatkozik viszonyításképpen megadják az adott területen ismert összes növény- és állatfaj számát is A GAZDASÁGI INDIKÁTOROK Olyan gazdasági indikátorokat választottak ki, amelyek a fenntartható fejlődés alapvető célkitűzésével összhangban megfelelően jelzik, hogy a társadalmi jólét eléréséhez és fenntartásához a gazdaság eddigitől eltérő módon történő fejlődésére van-e szükség. Ezzel indokolható, hogy a gazdasági dimenzióra ajánlott mutatók környezetvédelmi vonatkozású indikátorokat is tartalmaznak. A gazdasági mutatók a következő négy témakörrel foglalkoznak: gazdasági teljesítmény, anyagfelhasználás és energiafogyasztás, hulladékok keletkezése és kezelése, közlekedés/szállítás. Összesen 22 gazdasági indikátor használatát ajánlották. Unyi István Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar 17.
17 ECON-1: egy főre jutó bruttó hazai terméket (per capita gross domestic product, GDP) a vásárlóerő paritás (purchasing power standards, PPS) figyelembevételével vezetik le, így kiigazítják az országok közötti árszínvonalbeli és árszerkezetbeli különbségeket. A változatlan árakon való számítás az infláció hatásának kiszűrését célozza. ECON-2: a beruházás aránya a GDP-ből (investment share in GDP). A beruházások értékét a nemzeti számlákban veszik számításba (gross fixed capital formation), s ez lefedi az épületekre, a berendezésekre, a járművekre, a szellemi vagyon bizonyos típusaira (pl. software) történő kiadásokat, valamint a cégek ásványvagyon feltárásra fordított kiadásait is. ECON-3: a fő ágazatok hozzáadott értéke (value added by main sectors) - mint a bruttó kibocsátás és a folyó termelő-felhasználás különbsége - az ágazatok GDP-hez való hozzájárulását reprezentálja. A nettó hozzáadott érték esetében az értékcsökkenést leszámítják a hozzáadott értékből. A következő ágazatokat veszik számításba: mezőgazdaság, feldolgozóipar, építőipar, kereskedelem, pénzügyletek, közszolgáltatás. ECON-4: inflációs rátára (inflation rate) a harmonizált fogyasztói árindexet" (harmonised index of consumer prices, HICP) használják az EU-ban, ami a fogyasztói árak változásának egy aggregált mérőszáma. A fogyasztói árak összesítetett számításba vétele országonként különbözik a fogyasztói kosár tartalmának és az alkalmazott módszertan (súlyozás) különbözősége miatt. ECON-5: a folyó fizetési mérleg egyenlege (net current account). Az indikátor az adott ország és a kereskedelmi partnerei közötti tranzakciók (áruk és szolgáltatások exportja mínusz importja), valamint egyéb jövedelem áramlások helyzetét mutatja a GDP %-ában. A folyó fizetési mérleg egyenleg része a teljes fizetési mérlegnek, amelyik magában foglalja a tökemérleget is. ECON-6: külföldi közvetlen tőkebefektetések (foreign direct investments, FDI). A külföldi közvetlen beruházás - a tőke áramlás speciális típusaként -arra irányul, hogy a beruházó cég hosszú távú és meghatározó szerepet szerezzen egy külföldi cég irányításában. A tőkebefektetést a GDP %-ában adják meg. A közvetlen külföldi beruházóknak 10%-ot meghaladó részesedést vagy szavazati arányt kell szereznie ahhoz, hogy a beruházás FDI-nek legyen minősíthető. Unyi István Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar 18.
18 ECON-7: államadósság (national debt). A teljes kormányzati bruttó adósságot az év végén fennálló teljes bruttó adósságként határozzák meg. Az adósság összege magában foglalja a központi és a helyi kormányzati, továbbá a társadalombiztosítási adósságok teljes összegét. (Ez összhangban van a maastricht-i kritériumoknál használt meghatározással). Az adósságot a GDP %-ában adják meg és kimutatják a kormányzati szektor többletét vagy hiányát is a GDP %-ában. EC0N-8.: segély a fejlődő országok számára (aid to developíng countries). A Hivatalos Fejlesztési Támogatás (Official Development Assistence, ODA) azokra az anyagi támogatásokra, kölcsönökre vagy anyagi javakra vonatkozik, amelyeket egy ország azzal a szándékkal nyújt, hogy támogassa a gazdasági és a szociális fejlődést. Az adatokat két perspektívában szokták megadni: a segélyfogadó perspektívájából (Világbank), a segélyt nyújtó perspektívájából (OECD). Az Eurostat az utóbbi megközelítést használja és az ODA-t a GDP %-ában fejezi ki. Az indikátor elsősorban annak a ráfordításnak a mértéke, amelyet a gazdaság fejlesztésének a támogatására szántak. ECON-9: az anyagfogyasztást (material consumption) úgy adják meg, mint az összes olyan anyag (fosszilis tüzelőanyagok, ásványi anyagok és biomassza) felhasználását, amelyek az ország gazdaságában felhasználásra kerülnek (hazailag kinyert/felhasznált anyagokhoz hozzáadva az anyagimportot és levonva az exportált anyagok mennyiségét). Ez a mennyiség egyenlő az épületekben, az infrastruktúrában, gépekben stb. megtestesült anyagi készlethez történő anyag hozzáadásával és a környezetbe különböző formában visszakerült anyagokkal (kibocsátások a levegőbe és a vizekbe, a lerakókba elhelyezett hulladék stb). Az anyagfogyasztás és a GDP közötti időbeli kapcsolat a gazdaságnak az anyagfelhasználásra vonatkozó erőforrás-hatékonyságát, illetve annak változását mutatja. Ez a hatékonyság javulhat a műszaki fejlődésnek, a termelés és a fogyasztás kevésbé anyagigényes formái felé történő elmozdulásának köszönhetően. Egy másik (aggregált) indikátor az összes anyagigény (total material requirements, TMR), mely magában foglalja a rejtett anyagáramlásokat, azaz az olyan anyagokat is, amelyeket mobilizálnak, de nem használnak fel (pl. az építkezések idején kiásott földmennyiség) és az anyagok olyan közvetett áramlását, amelyek a külföldi országokban merülnek fel az importnak tulajdoníthatóan. Az anyagfelhasználást a GDP-hez viszonyítva és egy főre vetítve is megadják. Unyi István Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar 19.
19 ECON-10: egy főre jutó bruttó belföldi energiafogyasztás (per capita gross inland energy consumption, GIC) A bruttó belföldi energiafogyasztás az ország energiaigényét kielégítő elsődleges energia és az importált energia teljes mennyisége. Ez a mennyiség jelentősen magasabb, mint a fogyasztók által felhasznált végső energia mennyisége, hiszen nagy veszteségek merülnek fel a tüzelőanyagot elégetése, az elektromos energia előállítása során. A különböző energiahordozókra tekintettel egy közös energiaegységben fejezik ki a felhasználást (olaj egyenérték millió tonnában) és azt egy főre vetítve mutatják be. A GIC egy aggregált kulcsindikátor, amit az energia mérlegekből származtatnak. Az indikátorhoz az elsődleges tüzelőanyag termelést, az importot, az exportot és a készletváltozást veszik számításba, valamint a végtermékek (főleg a kőolajból származó termékek) importját és exportját. ECON-11: megújuló energiaforrások (renewable energy sources, RES) felhasználásával megtermelt energiamennyiséget abszolút értékben és a bruttó belföldi energiafogyasztás százalékában is megadják. A legismertebb források: szél-, víz-, geotermikus és napenergia, valamint a biomasszából nyert energia. ECON-12: az energia felhasználás intenzitása (intensity of energy use). A végső fogyasztás mennyiségét (final energy consumption) viszonyítják a gazdaság teljesítményét jelző valamely mutatóhoz, ami a teljes gazdaságra vonatkozóan a GDP, a szolgáltatói és feldolgozóipari ágazat esetében a hozzáadott érték. A háztartási szektorra az intenzitást a teljes népességhez viszonyítva (azaz egy főre) adják meg. A mutatót index formájában alkalmazzák (1985=100), mert így az energiafelhasználás javulását lehet nyomon követni. ECON-13: a települési hulladék keletkezése és ártalmatlanítása (generation and disposal of municipal waste). Az indikátor a települési hatóságok által vagy azok megbízásából begyűjtött és az ártalmatlanított települési hulladék mennyiségét szemlélteti. Ezen hulladékmennyiség döntő hányada a háztartásokból származik, de a települési hulladék közé tartozik az olyan forrásokból eredő hulladék is, mint a kereskedelem, hivatalok és más közintézmények. A hulladék éves összes mennyisége mellett megadják a növekedési rátát (pl. az 1990-es mennyiséghez viszonyítva) és az egy főre jutó települési hulladék mennyiségét is. ECON-14: az ipari hulladék keletkezése (generation of industrial waste). Az indikátor a bányászatból, a feldolgozóiparból és az építőiparból származó hulladék mennyiségét mutatja. Unyi István Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar 20.
20 ECON-15: a veszélyes hulladék keletkezése és ártalmatlanítása (generation and disposal of hazardous waste). Az indikátor az összes hulladéktermelö tevékenységből évente keletkező veszélyes hulladék mennyiségét írja le figyelembe véve az évi Bázeli Egyezmény keretében megadott 18 veszélyes hulladék-kategóriát. Mivel több EU tagországban még nem az egyezmény kategóriái szerint gyűjtik az adatokat, ezért ezekben az esetekben a veszélyes hulladékok nemzeti osztályozása szerinti adatokat alkalmazzák. ECON-16: a radioaktív hulladék keletkezése és ártalmatlanítása (generation and disposal of radioactive waste). Az indikátor az évente keletkezett és a tárolt, illetve ártalmatlanított radioaktív hulladék mennyiségét adja meg különböző kategóriák szerinti bontásban (m 3 -ben). Az adatok a kezelés és kondicionálás utáni mennyiségre vonatkoznak, a legvalószínűbb eljárást feltételezve. ECON-17: a hulladék újrahasznosítása - papír és üveg (recycling of waste - paper and glass). Az indikátor azt a hulladékmennyiséget mutatja, amit újrahasználnak vagy (anyagában) újrahasznosítanak. Két fő hulladéktípust választottak ki: a papírt és az üveget. Az adatokat a tényleges fogyasztás (felhasználás) százalékában fejezik ki. A tényleges fogyasztás értelemszerűen a hazai termelés, az import és az export mennyiségéből vezethető le. ECON-18: hulladékkezelő és ártalmatlanító létesítmények (waste treatment and disposal facilities). Az indikátor a veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelését és ártalmatlanítását szolgáló létesítmények szamát mutatja, a következő bontásban: hulladéklerakó telepek, hulladékégető üzemek, hulladékkezelő helyek (pl komposztáló helyek és más kisebb anyagkinyerő és újrahasznosító üzemek). ECON-19: utas-szállítás közlekedési módonként (passenger transport by mode). A közlekedési/szállítási volumen mértékegysége az utaskilométer és az adatokat egy lakosra vetítve adják meg. A figyelembevett közlekedési módok: személyautó, busz, vasút, repülő. ECON-20: teherszállítás szállítási módonként (freight transport by mode). Az indikátor az elszállított tehermennyiség (tonnában) és a szállítási távolság szorzata, a szállítás különböző módozatai - közúti, vasúti, rövid tengeri szállítás - szerinti bontásban. ECON-21: környezetvédelmi ráfordítások (environmental expenditures) azokra a ráfordításokra vonatkoznak, amelyek célja a különböző forrásokból származó környezeti terhelések redukálása (levegőszennyezés, szennyvíz, hulladék, zaj stb.). Nem tartoznak a Unyi István Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar 21.
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenKözéptávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól
Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2017. október 12. Célkitűzések
RészletesebbenKözéptávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól
Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????
FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy
RészletesebbenFenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében
Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenMegelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés
Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenA fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenKörnyezetvédelem, hulladékgazdálkodás
Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem
RészletesebbenÚj utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás
Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenFEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály
FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods
RészletesebbenHULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
Részletesebben9645/17 ac/ms 1 DG E 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 24. (OR. en) 9645/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. május 23. Címzett: a delegációk ENV 540 FIN 326 FSTR 42 REGIO 62 AGRI 286
RészletesebbenSZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST
SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenA Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában
A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenAz európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése
Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna főosztályvezető helyettes
Részletesebben- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -
- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.
RészletesebbenNemzetgazdasági teljesítmény mutatói
Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További
RészletesebbenA FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE
A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...
RészletesebbenGreen Dawn Kft. Bemutatkozunk
Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat
RészletesebbenÁtalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
RészletesebbenAz Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban
Körforgásos gazdaság koncepciója és hazai realitása MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse (2017.05.16) Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Galambos
Részletesebben2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR
1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai
RészletesebbenLáng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából
Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
Részletesebben2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR
14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenKörnyezeti fenntarthatóság
Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenUniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium
Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg
RészletesebbenA fenntarthatóság útján 2011-ben??
A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A makrogazdasági tevékenység számbavétele 13. lecke SNA (System of National
RészletesebbenMegújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező
RészletesebbenAdatelemzés Excellel és SPSS-sel
Adatelemzés Excellel és SPSS-sel NEDELKA ERZSÉBET Tartalom 1. Adatgyűjtés 2. Gazdaság és növekedés 3. Kereskedelem 4. Versenyképesség 5. Excel adatelemzés modulja 6. SPSS alapjai Adatgyűjtés, szakirodalom
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
RészletesebbenTóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI
A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870
RészletesebbenLIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation
LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation Dr. Toldi Ottó K+F tanácsadó, klímapolitikai referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály I. LIFE Klímapolitikai
RészletesebbenStrukturális Alapok 2014-2020
Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)
RészletesebbenZöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai
Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai Budapest, 2013. november 26. A Kbt. 2013. július 1-jei változásai nyomán felmerült egyes jogértelmezési kérdések konferencia Varga Katalin, Energiaklub
RészletesebbenA. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet / 1. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési
RészletesebbenTéglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése
Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Hatások értékelése Bevezetés Téglás Város Önkormányzata elkötelezett a fenntartható fejlődés gondolatisága és gyakorlata mellett, ezért vállalta,
RészletesebbenTartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig
Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig
RészletesebbenDr. Bakonyi Péter c. docens
i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig
RészletesebbenPálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály
EU stratégiai és jogszabályi keretek Pálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály Budapest, 2019. március 1. Európai energiapolitika 2015 után harmadik éve növekvő európai energiafogyasztás A 2020-as
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.
RészletesebbenŐri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.
Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenJELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,
RészletesebbenKörnyezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA
Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
RészletesebbenENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA
ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenA KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
RészletesebbenMEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.
MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2016. III. negyedév 2016 III. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege)
RészletesebbenLIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai
LIFE Természet és biodiverzitás - 2018-2020 Többéves munkaprogram újdonságai Bokor Veronika FM Természetmegőrzési Főosztály LIFE Pályázói igények szerinti tréning, 2018. február 20. LIFE 2018-2020 meghatározó
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 214. III. negyedév A fizetésimérleg-statisztikák elmúlt években megújított nemzetközi módszertani szabványainak (Balance of Payments and International Investment
RészletesebbenKörnyezetvédelmi Főigazgatóság
Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem
RészletesebbenAz európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia
Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás megelőzése és csökkentése érdekében NÉB)( Maradék nélkül konferencia 2016. november 18. Szöllősi Réka Élelmiszer-feldolgozók Országos
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2016) 62 2016/0036 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében
RészletesebbenPÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK AZ EU LIFE PROGRAMJÁN BELÜL
PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK AZ EU LIFE PROGRAMJÁN BELÜL NOVÁK JUDIT, SZIJÁRTÓ ÁGNES FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM ÖKOINDUSZTRIA 2017. NOVEMBER 09. LIFE (L'INSTRUMENT FINANCIER POUR L'ENVIRONNEMENT) A környezetvédelem,
RészletesebbenSzeged Város Fenntarthatósági
Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi
RészletesebbenA nemzeti kibocsátás mérése
A nemzeti kibocsátás mérése A nemzeti kibocsátás mérőszámai SNA MPS nemzeti hazai nemzeti hazai bruttó - GO - társadalmi termék félnettó nettó GNP, GNI NNP, NNI GDP - társadalmi végtermék NDP - nemzeti
RészletesebbenA GDP hasonlóképpen nem tükrözi a háztartások közötti munka- és termékcseréket.
FŐBB MUTATÓK A regionális GDP adatok minősége alapvetően 3 tényezőtől függ: az alkalmazott számítási módszertől a felhasznált adatok minőségétől a vizsgált területi egység nagyságától. A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
RészletesebbenA decentralizált megújuló energia Magyarországon
A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenJELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
SZEGEDI VÍZMŰ ZRT. Éves energetikai szakreferensi jelentés 217 év Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 Energia
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
Részletesebbenmódszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért
A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)
Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz
RészletesebbenElemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012
Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete
RészletesebbenÉlelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások
Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége
RészletesebbenA BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenSmarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI
MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELEM A LIFE
KÖRNYEZETVÉDELEM A LIFE PÁLYÁZATOKBAN SZIJÁRTÓ ÁGNES LIFE KAPACITÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT KOORDINÁTOR FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM LIFE INFORMÁCIÓS NAP 2017. JÚNIUS 8. KÖRNYEZETVÉDELEM ALPROGRAM A környezetvédelem,
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.
Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:
Részletesebben