Mezıgazdasági hitelezés gyakorlata a takarékszövetkezeteknél

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mezıgazdasági hitelezés gyakorlata a takarékszövetkezeteknél"

Átírás

1 Debreceni Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Mezıgazdasági hitelezés gyakorlata a takarékszövetkezeteknél DIPLOMAMUNKA Belsı konzulens: Lévai József Készítette: Kulcsár Tibor Debrecen, 2007

2 Tartalomjegyzék Bevezetés Takarékszövetkezetek a kezdetektıl napjainkig A XIX. század: a mozgalom létrejötte XX. század: a mozgalom fejlıdése Az OKH kötelékén kívüli hitelszövetkezetek A hitelszövetkezetek felszámolása Takarékszövetkezetek Magyarországon Takarékszövetkezeti integráció A Takarékszövetkezeti Integráció felépítése Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt A takarékszövetkezetek szerepe a magyar bankrendszerben A takarékszövetkezetek elınyei A hitelezés fogalmi keretei A hitel fogalma A hitelek csoportosítása A hitelezési tevékenység törvényi szabályozása A hitelezés törvényi keretei A hitelezés folyamata általában, és a Pocsaj és Vidéke Takarékszövetkezet gyakorlatának tükrében A kapcsolatfelvétel, a hitelkérelem és annak befogadása Információgyőjtés Az adósminısítés és a hitelbírálat eszközei A kockázatok Adósminısítés A kiértékelés technikái A Pocsaj és Vidéke Takarékszövetkezet adósminısítési gyakorlata Összegzés A fedezetek értékelése Az ügyletek árazása A cenzúra elıterjesztés és a döntés A hitelszerzıdés és a hitel folyósítása A monitoring folyamata A hitel törlesztése és a visszafizetési problémák A takarékszövetkezetek agrárfinanszírozásának alakulása Összegzés Felhasznált irodalom Mellékletek

3 Bevezetés A mintegy 150 éves hagyománnyal rendelkezı magyar szövetkezeti hitelintézetek mindig jelentıs szerepet játszottak a gazdaság és a vidéki lakosság pénzügyi igényeinek kiszolgálásában. A kilencvenes évek elején felgyorsult gazdasági szerkezetváltás a kereskedelmi bankok mellett számos takarékszövetkezet esetében is súlyos hitelezési veszteségeket okozott. A takarékszövetkezeteknél végrehajtott konszolidáció célja azonban nem pusztán a felhalmozott veszteségek állami segítséggel történı leírása volt, hanem egy olyan integrációs védıernyı létrehozása, amely önerıbıl is képes kezelni és megoldani, sıt megelızni a válsághelyzeteket, valamint alkalmas az átalakuló mezıgazdaság és a vidék számára címzett állami támogatások közvetítésére. Dolgozatom témájául a hazai takarékszövetkezetek bemutatását választottam, melyen belül kiemelten kívánok foglalkozni a hitelezési tevékenységgel. Célom, hogy szemléltessem a takarékszövetkezetek létjogosultságát a hazai pénzügyi szférában, tevékenységük fontosságát a mezıgazdasági hitelezésben. Dolgozatomat három fı részbıl építettem fel. Az elsı részben szeretném bemutatni a takarékszövetkezetek kialakulását, céljait, törekvéseit. Szemléltetni kívánom, hogy hogyan jött létre a Takarékszövetkezeti Integráció és milyen jelentısége van a vidéki ember életében ma is a takarékszövetkezeti hálózatnak. Remélem sikerül alátámasztanom azt a feltevésemet, hogy a takarékszövetkezeti hálózat rászolgált a több évtizedes bizalomra ügyfelei körében, a magyar gazdasági élet meghatározó szereplıje, és a kereskedelmi bankok közti versenyben megállja a helyét. A második részben a hitelezéssel foglalkozom. Bemutatom a hitelezés fogalmi keretét, a szabályozás lényeges elemeit. A hitelezés folyamatát a Pocsaj és Takarékszövetkezet hitelezési tevékenységének bemutatásával kívánom szemléltetni. A harmadik rész a mezıgazdasági hitelezéssel foglalkozik. A takarékszövetkezetek agrárhitelezési tevékenységét foglalom össze. Alá szeretném támasztani azt a hipotézist, mely szerint a takarékszövetkezetek a vidék bankjaiként funkcionálnak. 2

4 1. Takarékszövetkezetek a kezdetektıl napjainkig Ebben a fejezetben a takarékszövetkezetek történetét szeretném bemutatni. A takarékés hitelszövetkezeti mozgalom eszméje a XIX. században indult el Németországból, és hamar elérte Magyarországot. A fejezet bemutatja a mozgalom létrejöttének okait, mőködését, majd megszőnésének és újjászületésének körülményeit. A magyar takarékszövetkezetek elıdjei a hitelszövetkezetek voltak. A kezdeti nehézségek után dinamikus fejlıdésnek indultak. A fejlıdési tendenciát a hitelszövetkezetek számának, taglétszámának gyarapodásán kívánom szemléltetni. Ma már integrációs takarékszövetkezeti hálózat keretében a vidék bankjaként mőködnek és nap mint nap rászolgálnak az elnevezésre. A fejezet Lukács Gergely Sándor A magyar takarékszövetkezetek története és modernizációja címő könyve alapján készült A XIX. század: a mozgalom létrejötte A Nyugat-Európai országokhoz képest Magyarország gazdaságilag elmaradott volt, ezért a szövetkezeti szervezkedés is csak késıbb indulhatott meg. A szabadságharc leverése utáni önkényuralom pedig elháríthatatlan politikai akadálya volt a szövetkezeti szervezkedésnek. Ugyanakkor a jobbágyfelszabadítás következtében megnövekedett a hiteléhség és a hitelínség a földbirtokosok és az újgazdák részérıl. Ez a helyzet kedvezett az uzsorának. A társadalmi és gazdasági problémákra sokan az önsegélyezésen alapuló összefogásban keresték a választ. Ez a gondolat hívta életre a szövetkezeteket. Magyarországon a hitelszövetkezetek voltak az elsı szövetkezetek. Ezeket akkoriban hitelegyleteknek nevezték ben Besztercén erdélyi szászok alapították meg a legelsı hitelszövetkezetet (mindössze két évvel az után, hogy az elsı német hitelszövetkezet megalakult Fridrich Wilhelm Raiffeisen vezetésével Flammersfeldben) ben szintén a szászok szászok által Medgyesen és Segesvárott, ben ismét Besztercén, majd Nagyszebenben és Szentágotán alapítottak hitelszövetkezeteket ban nyitották meg a Kolozsvári Kisegítı Takarékpénztárat, mely kiemelkedı jelentıségő volt és szintén szövetkezeti elven mőködött. 3

5 Erdélyben a magyar nemzetiségő lakosság körében szász minták alapján indult meg a szövetkezeti szervezkedés: 1863-ban Tordán, 1864-ben Kézdivásárhelyen, késıbb Nagyegyeden, Marosludason és Szamosújvárott létesültek hitelegyletek. A Schulze-Delitzsch-i szövetkezeti elveknek megfelelıen takarékoskodásra buzdítottak és a tagok kölcsönigényeit elégítették ki. A tagságot fıként a városi kisemberek alkották. Az anyaországban 1864-ben Gyırött, 1870-ben Székesfehérvárott, 1883-ban Debrecenben alapítottak hitelszövetkezet. A hatvanas években a tisztviselık körében is megindult a szövetkezés ben az Elsı Magyar Általános Tisztviselı Egylet, ben a Magyar Államvasutak Takarék- és Segélyszövetkezete jött létre. Az elsı hitelszövetkezetek évtársulati vagy ciklusos rendszerben mőködtek. Évente új évtársulatok, ciklusok azaz betétcsoportok alakultak, legtöbbször 4-6 évre. A tagok hetente vagy havonta törzsbetétet fizettek be a pénztárba mindaddig, amíg elérték a jegyzett üzletrészek névértékét. A 4-6 év eltelte után a szövetkezet a törzsbetétet nyereséggel együtt visszafizette. A befizetésekbıl nyújtott kölcsönöket elılegnek nevezték. A tag csak az általa jegyzett üzletrész névértékéig kaphatott kölcsönt kezes vagy biztosíték nélkül. Minden évben alakultak új ciklusok, így biztosított volt a hitelszövetkezetek állandósága. Az alapítás körüli szervezı munkálatokból a papok és a lelkészek kivették részüket ban jött létre a Magyar Földintézet a nagybirtokosok gazdálkodási hiteligényének kielégítésére, a kezdeményezı Mailáth György gróf volt ben a XXXIX. tc. alapján hozták létre a Kisbirtokosok Országos Földintézetét a kisbirtokosok és a bérlık hiteligényeinek kielégítésére. A feladata az lett volna, hogy megszervezze a hitelszövetkezeteket, és hitelt biztosítson a kisbirtokosoknak. Ez a szervezımunka azonban 1898-ig - az Országos Központi Hitelszövetkezet törvényi megalapításáig nem indult be. A szövetkezetek jogi helyzetét az Elsı magyar szövetkezeti törvény szabályozta, amely az évi XXXVII.tc-nek, a Kereskedelmi törvénynek a XI. fejezete. A gyakorlatban azonban az ellenırzések hiánya miatt, a mozgalom hitelét rontó álszövetkezetek jöttek létre, beárnyékolva magát a szövetkezeti eszmét is. 4

6 A magyar mezıgazdaság az 1870-es években válságos helyzetbe jutott. A mezıgazdasági termelést nem védte a vámrendszer. Az orosz és amerikai búza versenye leszorította az árakat, így egyre inkább kiélezıdött a hitelszervezet hiányából adódó feszültség. Az uzsora virágzott. Falusi ember személyi hitelt nem kapott. Ezek a tényezık ébresztették rá a falusi népet, hogy saját magán csak úgy tud segíteni, ha hitelszövetkezeteket alapít. A takarékszövetkezetek számának alakulásáról és megszőnésérıl az alábbi táblázat ad részletes adatokat. (1. táblázat) 1. táblázat A hitelszövetkezetek alakulása, megszőnése, száma Év Alakult szövetkezet Megszőnt Év végén mőködött szövetkezete szövetkezet Forrás: Lukács (1994, 36. o.). 5

7 Néhány tényszerő megállapítás: 1862-tıl 1885-ig 558 hitelszövetkezet alakult meg, a legtöbb 1883-ban, 1863-ban viszont egy sem. Ugyanebben az idıszakban 167 szövetkezet szőnt meg, 1862-tıl ig egy sem ben szőnt meg a legtöbb szövetkezet, számszerint 22. Magyarországon 1885 végén 398 hitelszövetkezet mőködött. A hitelszövetkezeti mozgalom alapjainak lerakása változó intenzitással folyt. Az elsı hitelszövetkezet (1851. Beszterce) megalakulása utáni 10 évben csak egy újabb szövetkezet jött létre ban még csak három hitelszövetkezet mőködött ben 102 szövetkezet létezett, 19 év alatt szervezıdött. Az újabb száz hitelszövetkezet létrejöttéhez viszont 9 évre volt szükség. Az évi Székesfehérvári Gazdakongresszus a magyar szövetkezeti mozgalom szellemi fordulópontja volt. Ennek hatására az Országos Magyar Gazdasági Egyesület felkarolta a szövetkezeti szervezkedés ügyét, a mozgalom élére gróf Károly Sándor földbirtokos állt ban a Pestvármegyei Gazdasági Egyesület elnökévé választotta meg decemberében megalakult a Pestvármegyei Hitelszövetkezet 160 ezer korona alaptıkével. Ezután nagy lendülettel indult meg Pest megyén belül és annak határain túl is a falusi hitelszövetkezetek szervezése. Ezt elısegítette a SZÖVETKEZÉS, az elsı magyar szövetkezeti szaklap 1890-ben történt kiadása Bernát István szerkesztésében ben a Pestvármegyei Hitelszövetkezetet országos központtá fejlesztették. Négy év alatt 465 hitelszövetkezetet alapított, forgalma elérte az évi 280 millió koronát. A szövetkezetek az évi Kereskedelmi Törvény alapján mőködtek. A hitelszövetkezeti mozgalom gyorsan fejlıdött, erısödött. Károlyi és társai elérték, hogy 1898-ban önálló törvényt hozzanak a gazdasági és ipari szövetkezetekrıl. A törvény alapján megalapították az Országos Központi Hitelszövetkezetet, amely egyesítette a hitelszövetkezeti hálózatot és az ipari szövetkezeti mozgalmat. A XX. század eleje a magyar szövetkezeti mozgalom fellendülésének kora és 1913 között a hitelszövetkezetek száma 964-rıl 2425-re, a tagok száma 193 ezerrıl 693 ezerre növekedett, az üzletrészek értéke 20 millió koronáról 62 millióra emelkedett. 6

8 1.2. XX. század: a mozgalom fejlıdése december 4-én Budapesten tartotta alakuló közgyőlését az Országos Központi Hitelszövetkezet (továbbiakban: OKH). Törvényben meghatározott céljai: - a mezıgazdasági és ipari hitelszövetkezetek ügyének elımozdítása - a szövetkezeti eszme terjesztése, népszerősítése - a hitelszövetkezeti hálózat szervezése, építése, tökéletesítése - a falusi földmőves és kisiparos réteg hiteligényének kielégítése a kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek által - a hitelszövetkezeti hálózat felügyelete, ellenırzése. Az állam jelentıs támogatást nyújtott az OKH alapításához. Törvény szabályozta az OKH vezetését is. A 12 tagú igazgatóságba 2 fıt a pénzügyminiszter nevezett ki, 4-et a többi alapító, 6-ot a hitelszövetkezetek választottak. Pénzügyminiszteri javaslatra az államfı nevezte ki az OKH elnökét, az alelnököket a földmővelésügyi miniszter és a közgyőlés választotta. A vezérigazgató kinevezése az igazgatóság hatáskörébe tartozott. A felügyelı bizottság egyik tagját szintén a pénzügyminiszter nevezte ki. Ellenırzésre és felügyeletre a kormány volt jogosult. Az államkincstár, a vármegyék, a közhatóságok, a pénzintézetek és a magánosok voltak az OKH alapítói. A rendes tagok azok a hitelszövetkezetek voltak, melyeket az OKH a kötelékébe felvett. Az alapító tagok alapítványi üzletrészeik erejéig, a rendes tagok üzletrészeik névértékének 50- szereséig tartoztak felelısséggel. Törvény szabta meg a tiszta nyereség felosztásának módját is. Az OKH csak a hitelszövetkezetekkel állt üzleti kapcsolatban, a hitelszövetkezetek tagjaival nem. Az OKH kölcsönöket a hitelszövetkezeteken keresztül adott: váltó, kötelezvény kölcsönök és folyószámla-hitelek formájában. Jelentıs volt a Földmővelésügyi Minisztérium megbízásából folyósított kölcsön is. Az OKH-hez tartoztak a községi és a körzeti hitelszövetkezetek is. A kisemberek bankja a községi hitelszövetkezet volt, melynek mőködési területe egy vagy több község volt. A körzeti hitelszövetkezet tevékenysége több vármegyére terjedt ki, üzletfelei a közép-és nagybirtokosok voltak. Magyarországon 5-6 körzeti hitelszövetkezet volt. 7

9 2. táblázat Az OKH kötelékébe tartozó szövetkezetek adatai Évszám (dec. 31-én) Szövetkezetek száma Mőködési körük hány községre terjed ki Tagok száma (ezer fı) Üzletrészek száma (ezer darab) Üzletrészek értéke (millió korona, 1926-tól millió pengı Trianon után * * Forrás: Lukács (1994, 41.o). 8

10 Megállapítások a kimutatásból A szövetkezetek száma az ezredfordulóra 964-re nıtt, ez több mint a duplája az évi 398 mőködı szövetkezetnek. A hitelszövetkezetek száma folyamatosan nıtt az I. világháborúig, 1914-ben, az utolsó békeévben 2462 volt a számuk. A háború alatt alig csökkent a szövetkezetek száma, ami bizonyítja a mozgalom szívósságát és életképességét, hogy a nehéz idıket is képes volt átvészelni. Komoly problémával kellett szembenézniük 1920, a trianoni békeszerzıdés aláírása után a szövetkezetek majdnem kétharmada a csonka Magyarország határain kívülre került: 1919-ben 1026 mőködı hitelszövetkezet volt Magyarországon. Az ezt követı közel két évtizedben a stagnálás volt a jellemzı a takarékszövetkezetek számát tekintve. Nagy változás 1939-ben történt, ekkor 310 szövetkezet alakult, számuk 1322-re emelkedett ben a II. világháború kezdetén már 1500 hitelszövetkezet mőködött az országban, 4360 községre terjedt ki, 791 ezer taggal. A pengı üzletrész darabszáma 1942-re megduplázódott, elérte a 2 millió 67 ezer darabot, majdnem elérte az 57 millió pengıs értéket. Az üzletrészek értéke a gazdasági világválság idején is folyamatosan növekedett, ami a szövetkezeti mozgalom életképességét bizonyítja Az OKH kötelékén kívüli hitelszövetkezetek 1876-ban alakult meg a Magyar Államvasutak Takarék- és Segélyszövetkezete. Törvényhozási döntés alapján létesült 1863-ban a Magyar Földintézet, 1879-ben a Kisbirtokosok Országos Földintézete. Szövetkezeti elven különleges célú hitelintézetként tól mőködött a Pénzintézeti Központ, tıl az Országos Falusi Kislakásépítkezési Szövetkezet, tól a Magyar Pénzintézetek Jelzáloglevél Kibocsátó Szövetkezete tıl a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására alakult Szövetkezet tól az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet tól Építı takarékszövetkezetek tıl Magyar Szavatossági Bank tól Hitelszövetkezetek Szövetsége. 9

11 A Raiffeisen-elveknek megfelelıen a hitelszövetkezetek nemcsak pénzintézeti, hanem más, a falu számára fontos vállalkozói tevékenységet is végeztek pl.: gabona- és takarmánymagvak felvásárlása, értékesítése. A hitelszövetkezeti mozgalom szociális érzékenységét bizonyítja a földmunkás vállalkozó szövetkezetek pártolása, létrehozása és mőködése. Az OKH üzletpolitikájának megfelelıen minden olyan tevékenységet megszervezett és mőködtetett, amely segítette a falu és az agrárnépesség életét. Az OKH hozta létre és mőködtette a Gazdák Biztosító Szövetkezetét A hitelszövetkezetek felszámolása A II. világháború pusztításai a hitelszövetkezeteket is érzékenyen érintették. Nagy károk keletkeztek az épületekben és a berendezésekben. A vezetık és alkalmazottaik egy része meghalt vagy megsebesült. Komoly problémát jelentett a háborút követı vágtató infláció, amely már a világháború befejezése után közvetlenül megjelent. A pénz értéke óráról órára zuhant, ellehetetlenítette a hitelközvetítést és a betétgyőjtést egyaránt. Szinte megoldhatatlan volt az alkalmazottak bérének kifizetése is. A hitelszövetkezetek száma az évi 1501-rıl 986-ra, a taglétszám 800 ezerrıl 587 ezerre csökkent. A fellendülést a háború utáni földosztás hatására következett be. Újra jelentkezett az igény a vidéki, falusi bankszolgáltatások iránt, hiszen a háború okozta károkat helyre kellett állítani. A Magyar Kommunista Párt (MKP) céljaival azonban ellenkezett a hitelszövetkezeti önállóság és önirányítás. Az MKP szétverte a szövetkezeti autonómiát. Rendeleti úton hozták létre a Magyar Országos Szövetkezeti Központot (MOSZK). Ez a szövetkezetellenes szervezet vagyonát a szövetkezetektıl kapta az államosítás során. A szétzilálás drámai lépéseként 1947-ben kierıszakolták az Országos Központi Hitelszövetkezet és az Országos Földintézet egyesítését, majd létrehozták belılük az Országos Szövetkezeti Hitelintézetet (OSZH). Az MKP Politikai Bizottságának február 12-i döntése alapján kezdıdött meg a hitelszövetkezetek államosítása és az úgynevezett szocialista bankrendszer létrehozása. 10

12 A szövetkezeti önállóság teljesen megszőnt, a szövetkezeti mozgalmat szétverték. Az Országos Takarékpénztár kapta meg az összes természetes személyekkel kapcsolatos bankügyletek kizárólagos jogát. Az összes egyéni betétet és hitelt átadni kényszerültek az OTP-nek re a hitelszövetkezeteket sikerült állami erıszakkal megszüntetni, illetve beépíteni a Magyar Nemzeti Bank és az OTP szervezetébe Takarékszövetkezetek Magyarországon A hitelszövetkezetek 1952-es megszüntetése után nyilvánvalóvá vált, hogy az OTP nem képes a kis települések pénzügyi szolgáltatásokkal való ellátására. Egyre inkább világosabbá vált, hogy szükség van a falusi hiteléletre! Az államosítást követıen ban alakulhattak újjá takarékszövetkezetek néven, korlátozott jogosítványokkal, a konkurens OTP felügyelete alatt. A mozgalom létrejötte október 11-én megalakult az elsı magyar takarékszövetkezet Dunaföldváron 423 taggal és ugyanennyi jegyzett üzletrésszel. A forradalmi események közbejötte miatt viszont mőködését csak január 1-jén kezdte meg ban 70-rıl 212-re nıtt a takarékszövetkezetek száma ben a Pénzügyminisztérium ugyan megengedte új kirendeltségek létesítését, de az alakulást megnehezítette. Elıírta a községek lélekszámával arányos taglétszámot és a részjegyalapot. A paraszti arány 51% volt a taglétszámon belül. Megtiltotta a városokban és járási székhelyeken takarékszövetkezetek alapítását. Ezt a tilalmat 1971-ben feloldották, majd 1976-ban újra visszaállították. Olyan helyen nem lehetett takarékszövetkezetet létesíteni, ahol OTP fiók volt. Ezt a tiltó rendelkezést részben feloldották, de a megyeszékhelyi külön engedélyezési eljárás megmaradt. A SZÖVOSZ igazgatósága határozta meg az elsı alapszabályt. A takarékszövetkezeti mozgalom a korlátozások ellenére fejlıdött. A takarékszövetkezetek száma 1975-ben már 347, a taglétszáma 1,2 millió volt re az egyesülések révén a takarékszövetkezetek száma 260-ra csökkent, a taglétszám 1,8 millióra nıtt ben 260 takarékszövetkezet volt, 2 millió taggal. A legnagyobb konkurens az OTP hatósági felügyelete 1971-ben lazult, de csak 1986-ban szőnt meg teljesen. 11

13 1982-tıl már csak Budapestre és a megyeszékhelyekre kellett a Pénzügyminisztérium engedélyét kérni takarékszövetkezetek alapításakor végére az ország településeinek 96%-ban, vagyis 2298 helységben mőködtek takarékszövetkezetek. A jogi és üzletpolitikájukat tekintve is teljesen különálló takarékszövetkezetek a 80-as évek végére elhatározták, hogy érdekeik érvényesítése, versenyképességük fokozása érdekében és tevékenységi körük bıvítése érdekében szorosabban együttmőködnek ben létrehozták a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt.-t 100 %-os takarékszövetkezeti tulajdonnal ben megalakult az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) a takarékszövetkezetek érdekképviselete, érdekvédelmi szervezete október 13-án írták alá az integrációs szerzıdést. Ezzel megszületett a Takarékszövetkezeti Integráció, amelyhez a takarékszövetkezetek 94%-a csatlakozott és ezáltal még szorosabbra főzték a kapcsolatot. Létrehozták az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapot (OTIVA), mely biztonsági alapként mőködik. Az Integráció új szakaszt jelentett a takarékszövetkezetek fejlıdésében, szolgáltatásaik bıvülése mellett egyre eredményesebbek lettek. Lényeges változást jelent, hogy a betétesek biztonságát az Országos Betétbiztosítási Alap mellett az OTIVA is garantálja ben került sor a magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. privatizációjára. Jelenleg a takarékszövetkezetek többségi tulajdonhányaddal rendelkeznek. A takarékszövetkezetek létrejöttének körülményei, történeti múltja és fiókhálózatának földrajzi helyzete miatt a vidék kiszolgálására szakosodott. Üzleti lehetıségei kezdetben elsısorban a lakossági és a kisvállalkozói piacra korlátozódtak, azonban ma már egyre több önkormányzatot és középvállalkozást tudhat ügyfelei körében. 1 A takarékszövetkezetek a tagokért vannak, létüket a tagok jelentik. Ma már történelmi tény: a szövetkezetek bebizonyították életrevalóságukat, a gazdasági versenyhez való alkalmazkodó képességüket. 1 Forrás: http//www.takarekszovetkezet.hu 12

14 2. Takarékszövetkezeti integráció október 13-án 233 takarékszövetkezet írta alá a Takarékszövetkezeti Integrációs Szerzıdést, mellyel létrejött a Takarékszövetkezeti Integráció. Az Integrációs Szerzıdés általános célja, hogy az integrált takarékszövetkezetek - pénzügyi-gazdasági együttmőködést valósítsanak meg piaci részesedésük és jövedelmezıségük növelése érdekében - meghatározó szerepük legyen a vidéki pénzintézeti szolgáltatások terén - standardizált pénzügyi szolgáltatásokat tudjanak kínálni ügyfeleiknek - a banki termékek fejlesztésének összehangolásával és az igénybevett szolgáltatások koncentrálásával mőködési költségeiket versenyképes szinten tudják tartani - tartós együttmőködésükkel továbbfejlıdjenek - megfelelı nemzetközi bankkapcsolatokkal rendelkezzenek és ezáltal a nemzetközi téren kínálkozó lehetıségeket is ki tudják aknázni. Az Integráció megteremtésével lehetıség nyílt a vidéki lakosság, a vállalkozók és az intézmények globális ellátására. A csatlakozó takarékszövetkezetek mögött egy erıs bankcsoport áll. Az integrált takarékszövetkezetek kötelezettséget vállaltak arra, hogy közös intézményvédelmi alapot hoznak létre, és ehhez pénzügyileg is hozzájárulnak, ezzel is növelve mőködésük biztonságát. Ennek keretében vállalták egy közös ellenırzési szervezet felépítését, amely minden szükséges információt biztosít annak érdekében, hogy mőködésükrıl, vagyoni és pénzügyi helyzetükrıl valóságos képet lehessen alkotni. A feltárt szabálytalanságokat, rendellenességeket haladéktalanul kijavítják és mindent megtesznek a biztonságos mőködés és az ügyfelek takarékszövetkezetekkel szembeni bizalmának fenntartása érdekében. 13

15 2.1. A Takarékszövetkezeti Integráció felépítése Ebben a fejezetben az integráció országos szervezeteinek létrejöttét, feladatait, céljait kívánom bemutatni. A Takarékszövetkezeti Integráció mőködését három szervezet határozza meg, amelyek tevékenységükkel hozzájárulnak a takarékszövetkezetek hatékony és eredményes mőködéséhez: 1. Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) 2. Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) 3. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. (MTB Rt.) A Takarékszövetkezeti Integráció felépítését az 1. ábra szemlélteti. 1. ábra A Takarékszövetkezeti Integráció felépítése Forrás: Tóth (2006) Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Az országos társadalmi, érdekképviseleti szerv április 18-án alakult. Fı feladata az érdekvédelem és az érdekegyesítés a Parlament, a Kormány és más országos hatáskörő szervek elıtt, emellett a takarékszövetkezetek érdekében végzett PR tevékenység, a külkapcsolatok szervezése, a szakmai és jogi tanácsadás, az oktatás és a képzés szervezése. 14

16 További feladatai o Elısegíti a takarékszövetkezetek bankkal kapcsolatos magatartásának egyeztetését. o o o Véleményezi az egységes szabályzatokat és ügyrendeket. Kezdeményezi az integráció kedvezményes hitelkonstrukciókban való részvételét. Véleményezi az integráción belüli elosztás módját. Kialakítja a integráció egységes üzleti arculatát. Véleményezi a takarékszövetkezetek és a Takarékbank Rt. között a bankszolgáltatásokkal kapcsolatos keretszerzıdéseket, különösen a bankszámlavezetés, a likviditásmenedzselés, a devizapiaci mőveletek és a hitelezés tárgyában. Részt vesz az integráció belsı információs rendszerének kialakításában. Egységes képzési rendszert alakít ki, szervezi a képzést és a továbbképzést. Szolgáltatásokat nyújt az integrációs célok megvalósulása és az eredményes mőködés érdekében Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap Az integrációs szerzıdésben vállalt kötelezettségük alapján 222 integrált takarékszövetkezet és a Magyar Államot képviselı Pénzügyminisztérium november 9-én megalakította az OTIVA-t közös biztonságuk megteremtéséhez, az ellenırzési és válságkezelési feladatok ellátása érdekében. Önálló jogi személy, mely az integráció más elemeitıl teljes jogi és gazdasági elkülönültséggel és önállósággal mőködik. Az OTIVA megalakításának nagy jelentısége volt az integrált takarékszövetkezeteket is érintı között lezajló bankkonszolidáció során, mivel az érintett tagszövetkezetek konszolidálására a kereskedelmi bankoknál alkalmazott gyakorlattól eltérıen az OTIVA-n keresztül került sor. További feladatai A rendelkezésre álló pénzalappal és ellenırzéssel növelje a takarékszövetkezetek mőködésének biztonságát. Szolgáltatásokat nyújt az integrációs célok megvalósulása és az eredményes mőködés érdekében. 15

17 Válságelhárítási céllal ellátja a veszélyeztetett takarékszövetkezet reorganizációját, kölcsön, juttatás vagy kezesség formájában pénzügyi segítséget nyújt (ezzel hozzájárul az integrációba vetett bizalom fenntartásához). Ellenırzi, hogy a takarékszövetkezetek megfelelnek-e a biztonságos és jövedelmezı gazdálkodás követelményeinek, a törvényes elıírásoknak és az integráció belsı szabályainak (növeli az egész rendszer mőködés-biztonságát) Szervezi a takarékszövetkezetek auditálását. Ellátja a takarékszövetkezetek belsı ellenırzésének irányítását. Részt vesz az egységes szabályzatok és ügyrendek kidolgozásában. Javaslatot alakít ki az integráció stratégiájára és üzletpolitikájára Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. A Takarékbankot a takarékszövetkezetek alapították április 18-án. A megalakulás utáni elsıdleges feladata a takarékszövetkezetek likviditás kezelése volt. A takarékszövetkezetek sajátossága, hogy alapvetıen az ügyfélforrások győjtésére koncentráltak és a nagytömegő győjtött forrásnak csak kisebb hányadát tudták mőködési területükön jövedelmezıen kihelyezni. A probléma megoldására hozták létre a Takarékbankot, amely a takarékszövetkezetektıl származó betétek központi, nagy összegő, bankközi pénzpiacon történı kihelyezésére helyezte a hangsúlyt tıl megkezdıdött a hitelezési tevékenység erıltetett felfuttatása. A belsı feltételek azonban nem voltak adottak a hitelezési aktivitás ilyen mértékő növeléséhez. A Pénzintézeti törvény révén végétıl életbelépı szigorú minısítési, számviteli és a biztonságos mőködéshez kapcsolódó egyéb elıírások ráirányították a figyelmet a már kialakult kockázatokra, nyilvánvalóvá vált a tıkevesztés. Ennek rendezése bakkonszolidáció keretében történt. Az év végére sikerült a biztonságos banki mőködés feltételeit megteremteni és emelkedı nyereséget elérni. A privatizációra történı felkészülés során végrehajtott zártkörő tıkeemelés révén a takarékszövetkezetek tulajdoni hányada 33%- ra emelkedett áprilisában lezárult privatizáció révén a Deutsche Genossenschaftsbank és a Hungária Biztosító lett a Takarékbank másik két fı tulajdonosa. A jelenlegi takarékszövetkezeti tulajdonhányad 63,06%, stratégiai kérdésekben minden esetben vétójoggal rendelkeznek. 16

18 A takarékszövetkezeti integráció csúcsbankjaként olyan tevékenységeket végez, amelyekre a takarékszövetkezeteknek nincs jogosítványuk vagy megfelelı tıkeerejük. Költségtakarékossági megfontolásból is kedvezıbb a centralizált megoldás. További feladatok A takarékszövetkezetek bankszámláinak vezetése, pénzforgalmának lebonyolítása, csatlakozás az országos elszámolás-forgalmi rendszerhez. Menedzseli a likviditást, melynek keretében a takarékszövetkezetek szabad forrásaikat a Takarékbanknál helyezik el, a bank pedig folyószámlahitel-keretet nyit a számukra, a szabad forrást elsıdlegesen az integráción belül kell kihelyezni. Kezeli a takarékszövetkezetek szabad forrásait és fellép a csoport nevében a bankközi piacon. Végzi a csoport devizamőveleteit, nemzetközi bankkapcsolatokat alakít ki. Részt vesz a stratégia, az üzletpolitika, a technikai és technológiai fejlesztések és az egységes ügyrendek kidolgozásában. Új, standardizált pénzügyi termékeket alakít ki elsısorban a lakosság, a vállalkozók és az önkormányzatok részére. Kedvezményes hitellehetıségeket szerez és közvetít. Gondoskodik a készpénzszállítás megszervezésérıl. Ellátja a bankbiztonság szakmai felügyeletét A takarékszövetkezetek szerepe a magyar bankrendszerben A takarékszövetkezetek jelene, szerepe a magyar bankrendszerben A hazai és nemzetközi szövetkezetek a hosszú évek alatt kielégítették az emberek pénzügyi igényeit. Népszerőségük és széles körő elterjedésük oka az, hogy nem csak gazdálkodó szervezet, hanem egyben a tagok közössége is! Az ügyfelek gyakran maguk is tagjai, tulajdonosai a takarékszövetkezetnek. A tagság számos elınnyel jár: részesedhetnek gazdálkodásának eredményébıl, részt vehetnek a szövetkezet tevékenységében. A takarékszövetkezetek tevékenységüket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (korábban Állami Bankfelügyelet, majd Állami Pénz- és Tıkepiaci Felügyelet) engedélye alapján és annak rendszeres ellenırzése mellett végzik. 17

19 A felügyelı bizottság ellenırzi az ügyvezetés munkáját és a hitelintézeti tevékenység szabályszerőségét. A közgyőlés (küldöttgyőlés) által választott igazgatóság irányítja a szövetkezet tevékenységét, munkaszervezetét, illetve dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a szövetkezet más szerveinek hatáskörébe. A takarékszövetkezeti hálózatot jelentı 1650 fiók a hazai összes bankfiók közel 60 százalékát jelenti. Megalakulásuk óta a vidék bankjai! A fiókok 90%-a olyan községekben, falvakban található, ahol pénzügyi szolgáltatást kizárólag a takarékszövetkezetek nyújtanak. A bankrendszer 5. legnagyobb bankcsaládja a Takarékbankkal együtt. A bankszektor átlagát meghaladó növekedés jellemezte (évente átlagosan 20%) az elmúlt három évben. Jelenleg a takarékszövetkezetek az egyedüli 100%-os magyar tulajdonban lévı hitelintézetek. Az Európai Uniós csatlakozással hazánkban egyre fontosabb szerepet kap a vidékfejlesztés, a kistérségek megerısítése, a hátrányos helyzető térségek fejlesztése. A hazai takarékszövetkezeti integráció célja a kistérségi szerepvállalás. Erre rendkívül széles fiókhálózatával adottak a lehetıségek. A helyi érdekek figyelembevételével és ismeretével kedvezıen használhatja ki lehetıségeit az uniós pályázatok és támogatások közvetítésében, a vidékfejlesztési programok finanszírozásában. A Takarékszövetkezeti Integráció évrıl évre növeli piaci részesedését, mőködésük hatékonyságát és jövedelmezıségét, így a magyar hitelintézeti rendszer versenyképes szereplıivé váltak. Ennek érdekében pénzügyi-gazdasági együttmőködést valósítanak meg, kiemelt figyelmet fordítva a takarékszövetkezeti jelleg, mozgalomhoz kötıdés jövıbeni lehetıségeire. Az Integráció színvonalas nemzetközi bankkapcsolattal rendelkezik csúcsbankján, a Takarékbankon keresztül. Felhasználja a már kiépített nemzetközi kapcsolataikat és a takarékszövetkezeti mozgalom nemzetközi téren kínálkozó lehetıségeit. 18

20 2.3. A takarékszövetkezetek elınyei A takarékszövetkezetek üzletpolitikáját továbbra is a szövetkezeti jelleget tükrözı ügyfélközpontúság határozza meg, a hitelt felvevık a részjegyek vásárlásával a pénzintézet tagjaivá válnak. Az ügyfelek felismerték a takarékszövetkezetek által helyben igénybe vehetı pénzügyi szolgáltatások elınyeit, mely révén a kisebb községek lakóinak nem kell a legközelebbi városba menniük, ha banki szolgáltatásra van szükségük. A számítástechnikai fejlesztések, beruházások eredményeképpen ugyanolyan gyorsan képesek a pénzátutalások lebonyolítására, mint a kereskedelmi bankok. Széles fiókhálózatuk miatt a korszerő szolgáltatások, banki konstrukciók az ország minden pontjáról gyorsan elérhetıek. A jogi önállóságból fakadó helyi döntéshozatal, alapos helyismeret és az ügyfelek igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése lehetıvé teszi az ügyfelek gyors és rugalmas kiszolgálását. Jellemzı ezen szervezetekre, hogy jól ismerik az ügyfélkörüket, mivel többnyire kisebb községekben, falvakban mőködnek így jellemzı, hogy közvetlenebb kapcsolatok alakulnak ki a dolgozók és az ügyfelek között, ami a kereskedelmi bankokra egyáltalán nem jellemzı. Az ügyfelek igényeihez igazodó széles termékkínálattal rendelkeznek: a hagyományos takarékbetétkönyv mellett korszerő betételhelyezési lehetıségeket, értékpapírokat és sokoldalú folyószámla-vezetést kínálnak magánszemélyeknek és cégeknek egyaránt. Hitelezésük kiterjed többek között a személyi, mezıgazdasági, a lakásépítési és a vállalkozói hitelekre is, de megtalálható náluk a kereskedelmi bankok által kínált, manapság népszerő devizahitelek is. Elmondható róluk, hogy széles körő termékkínálattal rendelkeznek a hitelek terén is. 19

A szövetkezeti hitelintézeti szektor Magyarországon

A szövetkezeti hitelintézeti szektor Magyarországon A szövetkezeti hitelintézeti szektor Magyarországon Szabó Levente vezérigazgató Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. A Bankrendszer Jövője a Közép- és Kelet-Európai Régióban Budapest, 2015. szeptember

Részletesebben

HIRDETMÉNY. Hatályos: a 2015. február 01-tól folyósított hitelekre. I. Vállalkozói hitelek: (Az egyéb díjakat a III. fejezet tartalmazza részletesen.

HIRDETMÉNY. Hatályos: a 2015. február 01-tól folyósított hitelekre. I. Vállalkozói hitelek: (Az egyéb díjakat a III. fejezet tartalmazza részletesen. HIRDETMÉNY a Kondorosi Takarékszövetkezet hitelezési tevékenysége során alkalmazott kondíciókról (a Hirdetményben szereplı kamat százalékok éves kamatot jelentenek) Hatályos: a 2015. február 01-tól folyósított

Részletesebben

Eger és Környéke Takarékszövetkezet

Eger és Környéke Takarékszövetkezet Eger és Környéke Takarékszövetkezet VÁLLALKOZÓI HITELEK HIRDETMÉNYE ÉRVÉNYBEN: 2009. június 15. www.egertksz.hu Jelen hirdetményben szereplı szolgáltatások feltételei az Eger és Környéke Takarékszövetkezet

Részletesebben

Az RVA Új Magyarország mikrohitelek általános feltételei

Az RVA Új Magyarország mikrohitelek általános feltételei Az RVA Új Magyarország mikrohitelek általános feltételei Érvényes: 2008. január 22-tıl visszavonásig. fı A jogosultak köre: Azok a devizajogszabályok alapján belföldinek minısülı, a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Az RVA Új Magyarország mikrohitelek általános feltételei (2009_v2.00) Érvényes: 2009. március 2-tıl visszavonásig.

Az RVA Új Magyarország mikrohitelek általános feltételei (2009_v2.00) Érvényes: 2009. március 2-tıl visszavonásig. Az RVA Új Magyarország mikrohitelek általános feltételei () Érvényes: 2009. március 2-tıl visszavonásig. A jogosultak köre: Azok a devizajogszabályok alapján belföldinek minısülı, a Magyar Köztársaság

Részletesebben

BANKGARANCIA ÜZLETSZABÁLYZAT

BANKGARANCIA ÜZLETSZABÁLYZAT BANKGARANCIA ÜZLETSZABÁLYZAT Tartalomjegyzék 1. Bevezetı rendelkezések... 3 2. A bankgarancia fogalma és általános szabályai... 3 3. A bankgarancia fajtái... 4 4. Bankgarancia nyújtás... 4 5. Hatálybalépés...

Részletesebben

A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása

A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása Vojnits Tamás vezérigazgató helyettes Takarékbank Zrt. A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása Magyar Közgazdasági Társaság 52. Közgazdász- vándorgyűlés Nyíregyháza 2014. szeptember 5. 0 Takarékszövetkezetek

Részletesebben

H I R D E T M É N Y A TISZÁNTÚLI ELSİ HITELSZÖVETKEZET BETÉT-, HITELTIPUSAI ÉS CÉLRÉSZJEGYEI KAMATOZÁSI FELTÉTELEIRİL

H I R D E T M É N Y A TISZÁNTÚLI ELSİ HITELSZÖVETKEZET BETÉT-, HITELTIPUSAI ÉS CÉLRÉSZJEGYEI KAMATOZÁSI FELTÉTELEIRİL - 1-4028 Debrecen, Simonyi út 20. Cégjegyzékszám:09-02-000354 Adószám:11154433-1-09 H I R D E T M É N Y A TISZÁNTÚLI ELSİ HITELSZÖVETKEZET BETÉT-, HITELTIPUSAI ÉS CÉLRÉSZJEGYEI KAMATOZÁSI FELTÉTELEIRİL

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS. a 2010 évi éves beszámolóhoz

ÜZLETI JELENTÉS. a 2010 évi éves beszámolóhoz ÜZLETI JELENTÉS a 2010 évi éves beszámolóhoz - 1 - 1. A Rábaközi Takarékszövetkezet mőködési környezete A 2010-es üzleti évben az általános gazdasági helyzet, a pénzpiaci fejlemények és a szabályozói környezet

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

HELYI MIKROHITEL PROGRAM TERMÉK LEÍRÁS

HELYI MIKROHITEL PROGRAM TERMÉK LEÍRÁS HELYI MIKROHITEL PROGRAM TERMÉK LEÍRÁS 2006. DECEMBER PARTNEREINK: GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM A MAGYAR MIKROFINANSZÍROZÁSI HÁLÓZAT AZ EURÓPAI MIKROFINANSZÍROZÁSI HÁLÓZAT TAGJA 1 A HELYI MIKROHITEL

Részletesebben

Az RVA Új Magyarország mikrohitelek általános feltételei (2010_v1.00) Érvényes: 2010. január 1-tıl visszavonásig.

Az RVA Új Magyarország mikrohitelek általános feltételei (2010_v1.00) Érvényes: 2010. január 1-tıl visszavonásig. Az RVA Új Magyarország mikrohitelek általános feltételei () Érvényes: 2010. január 1-tıl visszavonásig. A jogosultak köre: Azok a devizajogszabályok alapján belföldinek minısülı, a Magyar Köztársaság területén

Részletesebben

FAKTORING ÜZLETSZABÁLYZAT

FAKTORING ÜZLETSZABÁLYZAT FAKTORING ÜZLETSZABÁLYZAT Tartalomjegyzék 1. Bevezetı rendelkezések... 3 2. A faktoring fogalma és általános szabályai... 3 3. Faktoring nyújtás feltételrendszere... 4 4. Hatálybalépés... 5 2 1. Bevezetı

Részletesebben

AKTÍV ÜZLETÁG VÁLLALKOZÓI HITELEK

AKTÍV ÜZLETÁG VÁLLALKOZÓI HITELEK AKTÍV ÜZLETÁG VÁLLALKOZÓI HITELEK Vállalkozói hitelek kondíciói II.a. Vállalkozói hitelek kondíciói Hítel típusa Vállalkozói hitelek (saját forrású) (forgóeszköz hitel, beruházási hitel, folyószámla hitel,

Részletesebben

Szabó Levente. Átalakulóban a Takarékszövetkezeti Szektor

Szabó Levente. Átalakulóban a Takarékszövetkezeti Szektor Szabó Levente vezérigazgató Takarékbank Zrt. Átalakulóban a Takarékszövetkezeti Szektor Budapest 2014. október 29. A takarékszövetkezeti szektor bemutatása Fiókhálózat több mint 1.500 fiók, alapvetően

Részletesebben

MIKROHITEL PROGRAM I VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE PROGRAM LEÍRÁS

MIKROHITEL PROGRAM I VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE PROGRAM LEÍRÁS pilot project N MIKROHITEL PROGRAM I VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE PROGRAM LEÍRÁS 2007. FEBRUÁR The project is supported by the European Union EUROPEAN COMISSION The HUNGARIAN MICROFINENCE NETWORK is member of the

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok

Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok Mohl Anna számvevı tanácsos Az önkorm nkormányzati nyzati alrendszer kötv tvény és hiteltartozása Az önkormányzati

Részletesebben

A Széchenyi Forgóeszközhitel biztosítékai

A Széchenyi Forgóeszközhitel biztosítékai A Széchenyi Forgóeszközhitel biztosítékai Magánszemély készfizetı kezességvállalása Egyéni Vállalkozók ill. Társas Vállalkozások esetén nagykorú, egyéni vállalkozótól különbözı - magyar állampolgár vagy

Részletesebben

Raiffeisen Bank Zrt. 1/5. Tájékoztató az Átütemezési lehetıségek kockázatairól. A kiadvány célja

Raiffeisen Bank Zrt. 1/5. Tájékoztató az Átütemezési lehetıségek kockázatairól. A kiadvány célja A kiadvány célja Jelen kiadványunk célja bemutatni a hitel átütemezés során felmerülı kockázatokat annak érdekében, hogy Ügyfeleink felelıs döntést hozhassanak a szükséges ismeretek birtokában. Számos

Részletesebben

H I R D E T M É N Y Hatályos 2015. január 1-tıl

H I R D E T M É N Y Hatályos 2015. január 1-tıl H I R D E T M É N Y Hatályos 2015. január 1-tıl a szabad felhasználású és az új és használt lakás vásárlására nyújtott annuitásos devizahitel konstrukciók kondícióiról A Magyar Takarékszövetkezeti Bank

Részletesebben

HITEL HIRDETMÉNYE Hatálybalépés napja: 2013. április 1.

HITEL HIRDETMÉNYE Hatálybalépés napja: 2013. április 1. PÁTRIA Takarékszövetkezet TAKARÉKOKOS MEGTAKARÍTÁSI SZÁMLA ÉS HITEL HIRDETMÉNYE Hatálybalépés napja: 2013. április 1. Érvényes: visszavonásig. A 2013. január 1. napján hatályba lépett TakarékOKOS Megtakarítási

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány HELYI MIKROHITEL KONSTRUKCIÓK TERMÉK ISMERTETİ () Érvényes: 2009. március 2-tıl visszavonásig A kölcsönök pozitív hitelbírálat és megfelelı

Részletesebben

HOZAMFELOSZTÁSI SZABÁLYZAT. CIB Nyugdíjpénztár

HOZAMFELOSZTÁSI SZABÁLYZAT. CIB Nyugdíjpénztár HOZAMFELOSZTÁSI SZABÁLYZAT CIB Nyugdíjpénztár 2011 Hozamfelosztási Szabályzat Ezen szabályzat célja az, hogy egyértelmően és világosan meghatározza a Pénztár által elért hozamoknak a tagok egyéni, illetve

Részletesebben

Gazdálkodj felelısen hiteltermékek ARCHÍV HIRDETMÉNYE

Gazdálkodj felelısen hiteltermékek ARCHÍV HIRDETMÉNYE Gazdálkodj felelısen hiteltermékek ARCHÍV HIRDETMÉNYE Érvényes: 2012. október 01-tıl 2012 december 31-ig Hatályon kívül helyezte a PÁTRIA Takarékszövetkezet Igazgatósága 2012. december 28-án Termék megnevezése

Részletesebben

Összehasonlítás az egyes törlesztéskönnyítési lehetıségekrıl a fizetési nehézségekkel küzdı adósok részére 1

Összehasonlítás az egyes törlesztéskönnyítési lehetıségekrıl a fizetési nehézségekkel küzdı adósok részére 1 Összehasonlítás az egyes törlesztéskönnyítési lehetıségekrıl a fizetési nehézségekkel küzdı adósok részére Tisztelt Ügyfelünk! Jelen tájékoztatóban néhány példán keresztül szeretnénk bemutatni az egyes

Részletesebben

HITEL HIRDETMÉNY önkormányzati ügyfelek részére 1. 1 A 2015. november 01-től szerződött ügyletekre

HITEL HIRDETMÉNY önkormányzati ügyfelek részére 1. 1 A 2015. november 01-től szerződött ügyletekre HITEL HIRDETMÉNY 1 1 A 2015. november 01-től szerződött ügyletekre 1 Tartalom 1. Fogalomtár...3 2. Rulírozó-, és folyószámlahitel (VRULIROZÓ; VFOLYÓSZLA)...5 3. Rövid lejáratú hitel (éven belüli) (FORGÓÉBEL1;

Részletesebben

2009. évi üzleti jelentés

2009. évi üzleti jelentés Vértes Takarékszövetkezet 2060 Bicske, Kossuth tér 20. 2009. évi üzleti jelentés 1. A 2009. évi gazdálkodás értékelése, elemzése és a 2010. évi célkitőzések megfogalmazása 2009. évi tevékenységünk fı célja

Részletesebben

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök III. Döntési szintek A Takarékszövetkezet üzleti tevékenysége során keletkező kockázati elemek minimalizálása érdekében a döntéseket a takarékszövetkezeti hierarchia

Részletesebben

MKB Alapkezelı zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 268-7834; 268-8184; 268-8284 telefax: 268-7509;268-8331 E-mail: mkbalapkezelo@mkb.

MKB Alapkezelı zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 268-7834; 268-8184; 268-8284 telefax: 268-7509;268-8331 E-mail: mkbalapkezelo@mkb. MKB Alapkezelı zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 268-7834; 268-8184; 268-8284 telefax: 268-7509;268-8331 E-mail: mkbalapkezelo@mkb.hu MKB Mozaik Tıkegarantált Származtatott Alap PSZÁF lajstromszám:

Részletesebben

É s z a k T o l n a M e g y e i T a k a r é k s z ö v e t k e z e t

É s z a k T o l n a M e g y e i T a k a r é k s z ö v e t k e z e t H a t á l y o s 2 0 1 1. s z e p t e m b e r 1 5 - tıl É s z a k T o l n a M e g y e i T a k a r é k s z ö v e t k e z e t H i r d e t m é n y e F o r i n t a l a p ú h i t e l e z é s h e z É r v é n

Részletesebben

Tájékoztató a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésérıl

Tájékoztató a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésérıl Tájékoztató a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésérıl Tisztelt Ügyfelünk! Az egyes devizák jelentıs árfolyam ingadozása egyre több Ügyfélnek okoz jelentıs törlesztési problémát. Az alábbiakban

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. bemutatása Tulajdonos A 2009-ben alapított Bank tulajdonosa 2010 márciusa

Részletesebben

OTP- RVA MIKROHITEL PROGRAM

OTP- RVA MIKROHITEL PROGRAM OTP- RVA MIKROHITEL PROGRAM PROGRAM LEÍRÁS SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. V1_02 2007. JÚNIUS 1 A Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (RVA) alapvetı céljai közé tartozik a térség vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. március 23-i ülésére

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. március 23-i ülésére 5. E L İ T E R J E S Z T É S Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. március 23-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2011. ( ) önkormányzati rendelete

Részletesebben

Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet

Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet 1 2085 Pilisvörösvár, Fİ u. 130. Telefon : ( 26 ) 330-335; ( 26 ) 530-520; Fax : 530-528 www.takarek.axelero.net kozpont@takarek.axelero.net HITELKÉRELEM Hitelkérelem

Részletesebben

Varga Antal (OTSZ) Szövetkezeti bankok Európában és hazánkban

Varga Antal (OTSZ) Szövetkezeti bankok Európában és hazánkban Varga Antal (OTSZ) Szövetkezeti bankok Európában és hazánkban Történelmi háttér I. 1845 - Létrejön az első magyar szövetkezet 1850-es évek A magyar hitelszövetkezetek létrejötte egybeesik az európai szövetkezetek

Részletesebben

KSH:10045655-6419-122-15 Cg.:15-02-050265 TiszavasváriTakarékszövetkezet

KSH:10045655-6419-122-15 Cg.:15-02-050265 TiszavasváriTakarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2009.év 2010.év a. b. c. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 568 996 551 705 02. 2.Állampapírok 1 619 269 1 386 999 03. a) forgatási célú 1 545

Részletesebben

Vállalkozás. Forrásbevonás. Vállalkozás szereplői. Vállalat

Vállalkozás. Forrásbevonás. Vállalkozás szereplői. Vállalat Nyugat-Pannon Régió Pályázati Tanácsadóinak és Projektmenedzsereinek Egyesülete Vállalkozás Forrásbevonás Az eredményszerzés érdekében végzett rendszeres gazdasági tevékenység, melynek célja a profitszerzés.

Részletesebben

Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 11-i ülésére

Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 11-i ülésére Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 11-i ülésére Tárgy: Javaslat az Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 2015.

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS TEST-VÉR MAGÁNBIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2009.

ÜZLETI JELENTÉS TEST-VÉR MAGÁNBIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2009. ÜZLETI JELENTÉS TEST-VÉR MAGÁNBIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2009. TARTALOMJEGYZÉK 1. A PÉNZTÁR VAGYONI, PÉNZÜGYI, JÖVEDELMI HELYZETE, VÁRHATÓ FEJLŐDÉS... 3 2. A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES

Részletesebben

Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány HELYI MIKROHITEL KONSTRUKCIÓK TERMÉK ISMERTETİ Érvényes: 2008. július 1-tıl visszavonásig A kölcsönök pozitív hitelbírálat és megfelelı mennyiségő

Részletesebben

Akciós Adósságrendezı hitel - deviza alapú hitel kiváltására TÁJÉKOZTATÓ (érvényes: 2011. október 5-tıl)

Akciós Adósságrendezı hitel - deviza alapú hitel kiváltására TÁJÉKOZTATÓ (érvényes: 2011. október 5-tıl) Akciós Adósságrendezı hitel - deviza alapú hitel kiváltására TÁJÉKOZTATÓ (érvényes: 2011. október 5-tıl) Az otthonvédelemmel összefüggı egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény 2011.

Részletesebben

A LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÉS ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT HITELEK H I R D E T M É N Y E

A LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÉS ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT HITELEK H I R D E T M É N Y E A LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÉS ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT HITELEK H I R D E T M É N Y E Kihirdetve: 2012. december 01-én Hatályos: 2012. december 01-tıl Otthonteremtési kamattámogatott lakáshitelek 2012. december

Részletesebben

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG JAVADALMAZÁSI POLITIKÁJA (HATÁLYOS: 2011. július 01. NAPJÁTÓL) Tartalomjegyzék I. Preambulum... 3 II. A jelen politika hatálya,

Részletesebben

A döntésre jogosult döntési szint a kockázatkezelı véleményét köteles a döntés során figyelembe venni.

A döntésre jogosult döntési szint a kockázatkezelı véleményét köteles a döntés során figyelembe venni. A Széchenyi István Hitelszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.04.) Kormány rendeletben elıírt szabályoknak történı megfelelés körében a

Részletesebben

Végleges Feltételek. A Diákhitel Központ Zártkörően

Végleges Feltételek. A Diákhitel Központ Zártkörően Végleges Feltételek A Diákhitel Központ Zártkörően Mőködı Részvénytársaság 6.000.000.000,- Ft, azaz Hatmilliárd forint össznévértékő, névre szóló, DK2011/02 elnevezéső Kötvénye nyilvános Forgalomba hozatalához,

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA

HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA Statisztikai számjel: 10044393641912208 Téti Takarékszövetkezet vállalkozás megnevezése 9100 Tét, Fı u. 86. címe 96/561-240 telefonszáma HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK Lakossági kölcsönökhöz. Hatályba lépés napja: 2010. november 27. Kölcsönszerzıdés száma:.

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK Lakossági kölcsönökhöz. Hatályba lépés napja: 2010. november 27. Kölcsönszerzıdés száma:. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK Lakossági kölcsönökhöz Hatályba lépés napja: 2010. november 27. Kölcsönszerzıdés száma:. A Forrás Takarékszövetkezet (székhelye: 8164 Balatonfıkajár, Kossuth u. 16.; cégjegyzékszáma:

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

CÉLTARTALÉK KÉPZÉSI SZABÁLYZAT. CIB Nyugdíjpénztár

CÉLTARTALÉK KÉPZÉSI SZABÁLYZAT. CIB Nyugdíjpénztár CÉLTARTALÉK KÉPZÉSI SZABÁLYZAT CIB Nyugdíjpénztár 2011 Bevezetés Jelen céltartalék képzési szabályzat célja, hogy szabályozza a CIB Önkéntes és Kölcsönönös Nyugdíjpénztár esetében a céltartalékképzésre

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Akcióterv

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Akcióterv Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. prioritás: Pénzügyi eszközök Akcióterv 2009-2013 4.2. Portfóliagarancia program hitelintézetek és vállalkozások részvételével 2008. október 1. I. Prioritás bemutatása

Részletesebben

HITELSZERZİDÉS bankszámla-hitelkeret igénybevételéhez

HITELSZERZİDÉS bankszámla-hitelkeret igénybevételéhez 4/4. sz. melléklet Iktatószám: Kölcsönszám: Hitelszámla száma: CB határozatszám: HITELSZERZİDÉS bankszámla-hitelkeret igénybevételéhez A szerzıdı felek : egyrészrıl a Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS TEST-VÉR MAGÁNBIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2010.

ÜZLETI JELENTÉS TEST-VÉR MAGÁNBIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2010. TEST-VÉR Egészségpénztár Cím: 1119 Budapest, Hengermalom út 6/C, 2/39. Tel: (1) 361-4901 Tel/fax: (+ 36 1) 385-8586 Levelezési cím: 1509 Bp., Pf.5. Ingyen hívható: (+36 80) 20 44 73 Honlap: www.tvep.hu

Részletesebben

KÉRDİÍV. A Raiffeisen Bank Zrt. 2007. évi CXXXVIII. törvényben foglalt tájékozódási kötelezettsége alapján, ügyfelei

KÉRDİÍV. A Raiffeisen Bank Zrt. 2007. évi CXXXVIII. törvényben foglalt tájékozódási kötelezettsége alapján, ügyfelei KÉRDİÍV Ügyfél neve:... Számlaszáma (bankszámlaszám vagy értékpapír számlaszám):.......... Adóazonosító jele:........... Állandó lakcím:.. Ügyfél MIFID alapbesorolása: LAKOSSÁGI A Raiffeisen Bank Zrt.

Részletesebben

Tájékoztató a fedezet nélküli Raiffeisen Újrakezdés Hitelrıl

Tájékoztató a fedezet nélküli Raiffeisen Újrakezdés Hitelrıl Tisztelt Ügyfelünk! Jelen tájékoztató kiadványunk azon Ügyfeleinknek szól, akiknek havi törlesztési terhe jelentısen megnıtt a korábbiidıszakhoz képest, vagy váratlan élethelyzettel szembesültek és a havi

Részletesebben

Enying Város Polgármestere

Enying Város Polgármestere Enying Város Polgármestere 8130 Enying, Kossuth u. 26. Tel./Fax: 22/372-002 E l ı t e r j e s z t é s Enying Város Önkormányzatának Képviselı-testületének 2010. szeptember 03-i rendkívüli ülésére Tisztelt

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

A Polgári Takarékszövetkezet hivatalos tájékoztatója a vállalkozói hitelek esetén alkalmazott kondíciókról

A Polgári Takarékszövetkezet hivatalos tájékoztatója a vállalkozói hitelek esetén alkalmazott kondíciókról HIRDETMÉNY A Polgári Takarékszövetkezet hivatalos tájékoztatója a vállalkozói hitelek esetén alkalmazott kondíciókról Érvényes: 2012. április 1. A Hirdetmény közzététele: 2012. április 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Részletesebben

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza.

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza. Melléklet a. /2014. (XII. 16.) kt. határozathoz Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény, az államháztartásról

Részletesebben

SAJTÓSZEMLE PÁTRIA TAKARÉKSZÖVETKEZET 2012. JANUÁR 5.

SAJTÓSZEMLE PÁTRIA TAKARÉKSZÖVETKEZET 2012. JANUÁR 5. SAJTÓSZEMLE PÁTRIA TAKARÉKSZÖVETKEZET 2012. JANUÁR 5. HVG http://hvg.hu/gazdasag/20120104_patria_takarekszovetkezet http://hvg.hu/cimke/p%c3%a1tria+takar%c3%a9ksz%c3%b6vetkezet Pátria néven egyesült három

Részletesebben

CEE-Lawyers LLP. Budapest. Andrássy út 113. H-1062 Budapest

CEE-Lawyers LLP. Budapest. Andrássy út 113. H-1062 Budapest Budapest Radnóczy & Partners CEE-Lawyers Andrássy út 113. H-1062 Budapest Új hangsúlyok a vállalati banki kapcsolatokban I. A válság hatása a vállalati hitelállományokra Magyarországon II. A hitelezési

Részletesebben

Sajószentpéter Városi Önkormányzat Polgármestere

Sajószentpéter Városi Önkormányzat Polgármestere Sajószentpéter Városi Önkormányzat Polgármestere Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 50/A. (4) bekezdésében meghatározottak alapján az önkormányzat vagyoni, pénzügyi helyzetérıl, valamint

Részletesebben

Raiffeisen Lízing Zrt. hirdetmény / Kondíciós lista

Raiffeisen Lízing Zrt. hirdetmény / Kondíciós lista RAIFFEISEN LÍZING ZRT. KONDÍCIÓS LISTA Gépjármő finanszírozás Hatályos: 2015. február 1-tıl visszavonásig Közzététel: Budapest, 2015. február 2. SZERZİDÉS TÍPUSA SZERZİDÉS TÁRGYA Finanszírozás pénzneme

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

HIRDETMÉNY a Takarékszövetkezetnél folyósított vállalkozói hitelek kondícióiról Érvényes: 2015. április 1-től

HIRDETMÉNY a Takarékszövetkezetnél folyósított vállalkozói hitelek kondícióiról Érvényes: 2015. április 1-től HIRDETMÉNY a Takarékszövetkezetnél folyósított vállalkozói hitelek kondícióiról Érvényes: 2015. április 1-től I. 1. Beruházási hitel I.1.1. Forint alapú hitelek 30.000.001 forint és ezt meghaladóan 3 havi

Részletesebben

Hiteligénylő lap Társas vállalkozások beruházási hitel igényléséhez

Hiteligénylő lap Társas vállalkozások beruházási hitel igényléséhez 1 A hiteligénylő megnevezése: 2 Székhelye: Telephelye(i: Telefon: 3 A társaságot jegyzők neve(i: 4 Tevékenység kezdete: 5 Társasági szerződés kelte Cégbejegyzés dátuma: Cégbejegyzés száma: Hiteligénylő

Részletesebben

HIRDETMÉNY a Takarékszövetkezetnél folyósított vállalkozói hitelek kondícióiról Érvényes: 2013. április 1-től

HIRDETMÉNY a Takarékszövetkezetnél folyósított vállalkozói hitelek kondícióiról Érvényes: 2013. április 1-től HIRDETMÉNY a Takarékszövetkezetnél folyósított vállalkozói hitelek kondícióiról Érvényes: 2013. április 1-től I. 1. Beruházási hitel I.1.1. Forint alapú hitelek 30.000.001 forint és ezt meghaladóan 3 havi

Részletesebben

Beszámoló a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési. Alapítvány 2008. évi gazdálkodásáról. Székesfehérvár, 2009. április 20.

Beszámoló a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési. Alapítvány 2008. évi gazdálkodásáról. Székesfehérvár, 2009. április 20. Beszámoló a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. évi gazdálkodásáról Székesfehérvár, 2009. április 20. A Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008.

Részletesebben

Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 2-i ülésére

Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 2-i ülésére Elıterjesztés sorszáma: 2. Melléklet: 2 db ELİTERJESZTÉS Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 2-i ülésére Tárgy: A Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó

Részletesebben

Portfoliógarancia program keretében kínált termékek

Portfoliógarancia program keretében kínált termékek Portfoliógarancia program keretében kínált termékek A Portfoliógarancia az alábbi K&H hitelekhez vonható be biztosítékként: 1. K&H Új Magyarország forgóeszközhitel / K&H Új Magyarország beruházási hitel

Részletesebben

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA 1. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület (a továbbiakban: egyesület). 2. Székhelye: 3422

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások

Pénzügyi szolgáltatások Pénzügyi szolgáltatások Fogalma: Pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a pénzügyi intézmények (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások) által forintban, valutában vagy devizában, üzletszerűen

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. Hajdúsági Többcélú Kistérségi Társulás és munkaszervezetének vagyonátadási javaslatáról

ELİTERJESZTÉS. Hajdúsági Többcélú Kistérségi Társulás és munkaszervezetének vagyonátadási javaslatáról Összeállította: Kalapos Zoltánné Elıterjesztette: Csige Tamás ELİTERJESZTÉS Hajdúsági Többcélú Kistérségi Társulás és munkaszervezetének vagyonátadási javaslatáról Tisztelt Polgármester Úr(ak)! A Hajdúsági

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

ÉVES JELENTÉS a 2006-os üzleti évrıl

ÉVES JELENTÉS a 2006-os üzleti évrıl ÉVES JELENTÉS a 2006-os üzleti évrıl A HBW Express Takarékszövetkezet 2006-os üzleti évének legfontosabb célkitőzése az üzleti állományok megfontolt növelése és a jövedelmezıség javítása volt. Ahogy a

Részletesebben

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Indigo Network http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Asset Building elvének nemzetközi népszerősítése A mikrohitelezés Grameen modellje A modell adaptációs problémái: Az adott

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! Devizaalapú hitel csak forintban igényelhetı.

Tisztelt Ügyfelünk! Devizaalapú hitel csak forintban igényelhetı. TÁJÉKOZTATÓ a halasztott tıketörlesztéső, unit-linked típusú SELECTOR életbiztosítás fedezete mellett az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe által nyújtott jelzáloghitelekrıl Hatályos 2009. május

Részletesebben

Jelentés Dávod Község Önkormányzatának 2009. évi egyszerősített éves költségvetési beszámolójáról

Jelentés Dávod Község Önkormányzatának 2009. évi egyszerősített éves költségvetési beszámolójáról Jelentés Dávod Község Önkormányzatának 2009. évi egyszerősített éves költségvetési beszámolójáról Elvégeztem Dávod Község Önkormányzatának 2009. évi egyszerősített éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatát.

Részletesebben

Gulyás Olivér. Befektetés a megújuló energiába Magyarországon 2012. Zöld energia projektek finanszírozási lehetıségei

Gulyás Olivér. Befektetés a megújuló energiába Magyarországon 2012. Zöld energia projektek finanszírozási lehetıségei Befektetés a megújuló energiába Magyarországon 2012 Zöld energia projektek finanszírozási lehetıségei Gulyás Olivér gulyas.oliver@mkb.hu Hungarian Investment and Trade Agency 2012. Szeptember 27. Bevezetés

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1498/ 2007. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. november 29-ei ü l é s é r e

ELİTERJESZTÉS KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1498/ 2007. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. november 29-ei ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1498/ 2007. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. november 29-ei ü l é s é r e Tárgy: Kistelepülések pályázatainak finanszírozását

Részletesebben

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER Aktuális gazdaságpolitikai esettnulmányok 10. Előadás 2012-13. tanév, tavaszi félév Fazekas Tamás BANKRENDSZER - ALAPFOGALMAK A pénzügyi közvetítés közvetett

Részletesebben

Kockázatkezelés stratégiája

Kockázatkezelés stratégiája Kockázatkezelés stratégiája A Hitelezési politika egy átfogó dokumentum az alapvetı kockázati fogalmakról, folyamatokról, felelısségi körökrıl. Tartalmazza a legjelentısebb kockázati kezelési alapelveket,

Részletesebben

Tárgy: Javaslat az önkormányzati kiskincstári finanszírozási rendszer bevezetésére

Tárgy: Javaslat az önkormányzati kiskincstári finanszírozási rendszer bevezetésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 329/2008. E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. február 28-ai ülésére Tárgy: Javaslat az önkormányzati kiskincstári finanszírozási

Részletesebben

Kamattámogatás. Mezőgazdasági export finanszírozása

Kamattámogatás. Mezőgazdasági export finanszírozása Mezőgazdasági export finanszírozása Az Eximbank előfinanszírozó termékeivel a mezőgazdasági-exportteljesítést megelőző időszakra vonatkozóan nyújt finanszírozást a kis-, közép- és nagyvállalatok részére

Részletesebben

VÉGLEGES FELTÉTELEK. 2011. október 5.

VÉGLEGES FELTÉTELEK. 2011. október 5. VÉGLEGES FELTÉTELEK 2011. október 5. Raiffeisen Bank Zártkörően Mőködı Részvénytársaság legfeljebb 15.000.000.000,- Ft össznévértékő, névre szóló Kötvények forgalomba hozatala a Raiffeisen 2011-2012. évi

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolója

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolója 1 8 1 7 3 5 0 3-1 - 4 2 Adószám A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolója 2 0 0 2 év MAZSIHISZ Szeretetkórházért Közhasznú alapítvány egyéb szervezet megnevezése 1145 Budapest, Amerikai

Részletesebben

HIRDETMÉNY A VÁLLALKOZÓI HITELEK KAMATAIRÓL, KEZELÉSI KÖLTSÉGEIRİL ÉS EGYÉB DÍJAIRÓL. 2014. február 21-tıl

HIRDETMÉNY A VÁLLALKOZÓI HITELEK KAMATAIRÓL, KEZELÉSI KÖLTSÉGEIRİL ÉS EGYÉB DÍJAIRÓL. 2014. február 21-tıl HIRDETMÉNY A VÁLLALKOZÓI HITELEK KAMATAIRÓL, KEZELÉSI KÖLTSÉGEIRİL ÉS EGYÉB DÍJAIRÓL 2014. február 21-tıl 1./ Vállalkozói forgóeszköz és beruházási hitel Kamat (évi) 3 havi Bubor + 7 % havonta Kezelési

Részletesebben

Kérelem fizetési kedvezmény méltányossági elbírálásához gazdálkodó szervezet részére. Adatlap

Kérelem fizetési kedvezmény méltányossági elbírálásához gazdálkodó szervezet részére. Adatlap ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR Kérelem fizetési kedvezmény méltányossági elbírálásához gazdálkodó szervezet részére Adatlap a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Részletesebben

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS A 2. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló

Részletesebben

X. Energia Mőhely. Az innovatív vállalkozások finanszírozása. Körkép az energetikai gyártásunkról hazai hozzáadott érték.

X. Energia Mőhely. Az innovatív vállalkozások finanszírozása. Körkép az energetikai gyártásunkról hazai hozzáadott érték. X. Energia Mőhely Körkép az energetikai gyártásunkról hazai hozzáadott érték Az innovatív vállalkozások finanszírozása Gulyás Olivér 1 Bevezetés - Magyar Bankszövetség - Finanszírozási kérdések általában

Részletesebben

STANDARD ÉS JOKER SZEMÉLYI KÖLCSÖN HIRDETMÉNYE

STANDARD ÉS JOKER SZEMÉLYI KÖLCSÖN HIRDETMÉNYE A Standard és Joker kölcsöntermékek forgalmazása 2012. március 27.-tıl megszőnt! A Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet STANDARD ÉS JOKER SZEMÉLYI KÖLCSÖN HIRDETMÉNYE Hatálybalépés napja: 2010. június

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE MOVE REHABILITÁCIÓS IPARI ÉS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KÖZHASZNÚ ZRT. (8500 Pápa, Komáromi u. 87.) KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2009. december 31. Mellékletek: I. Számviteli beszámoló II. Költségvetési támogatás

Részletesebben