Gyakorlati tételsorok összeállításának módszertani meghatározása

Átírás

1 Gyakorlati tételsorok összeállításának módszertani meghatározása A gyakorlati tételsor készítő sablon és az értékelő lap sablon szerkezeti elemeinek bemutatása, használatának ismertetése Készítette: Szöllősi és Társai Bt

2 Gyakorlati tételsorok kidolgozását támogató sablon és értékelési útmutató A gyakorlati vizsgatevékenységhez kapcsolódó tételsorok elkészítése intézményi feladat. (Ettől eltérő szabályozást egy-egy szakképesítés esetében az adott szakképesítés szvk-ja tartalmazhat. pl. cukrász) Azt, hogy egy egy vizsgarészhez kötődő gyakorlati vizsgatevékenységet hány tétellel lehet lefedni csak a vizsgarész és a vizsgatevékenység elemzése után lehet meghatározni. Ehhez az elemzéshez nyújt támogatást a gyakorlati tételsorok kidolgozását támogató sablon. A gyakorlati vizsgatevékenységekkel le kell fedni az adott modulban lévő feladatkompetenciákat. Illetve azokat a szakmai ismereteket, készségeket, személyes, társas és módszerkompetenciákat, melyek szükségesek a feledtkompetenciákban meghatározott munkatevékenységek elvégzéséhez. A gyakorlati tételek kidolgozása folyamatában elemezni kel az szvk-ban rögzített, az adott modulhoz tartozó, egyéb vizsgatevékenységek tartalmát. Ezekből meghatározható, hogy az egyéb vizsgatevékenységek során mely kompetenciák kerülnek mérésre. Amennyiben egy vizsgarészhez csak gyakorlati vizsgatevékenység tartozik, a tételeket úgy kell meghatározni, hogy alkalmasak legyenek mind a feladat-, mind a tulajdonságprofil teljes körű mérésére. 2

3 Követelménymodul száma és neve: Szakképesítések száma és megnevezése: vizsgarész Gyakorlati vizsga-tételsor készítése feladat tevékenység súly idő tartalom 1. feladat 2. feladat 3. feladat 4. feladat Rögzíteni kell a vizsgarészhez tartozó vizsgafeladatokat (szvk - vizsgázatás követelményei) Rögzíteni kell, hogy az adott vizsgafeladatot mennyi idő alatt kell végrehajtani. (szvk) Rögzíteni kell az adott vizsgafeladathoz tartozó vizsgatevékenység típusát. (szvk - vizsgáztatás követelményei) Rögzíteni kell, hogy az adott vizsgafeladat milyen súllyal (%) kerül beszámításra az adott vizsgarész értékelésekor. (szvk) Mindazon szakképesítéseket fel kell sorolni, melyekben megtalálható az adott követelménymodul. Ehhez segítséget nyújt az országos modultérkép kereső programja. ( Vastaggal jelöljük azt a szakképesítést, melyre a vizsgát szervezzük. Súlya az értékelésben: Rögzíteni kell, hogy az adott vizsgarész milyen súllyal (%) kerül beszámításra az adott szakképesítés értékelésekor. Ez a %-os arány szakképesítésenként eltérő lehet. (szvk) Rögzíteni kell, az adott vizsgatevékenység tartalmát (mit mérünk). Ez azért is fontos, mert ebből tudunk következtetni arra, hogy az írásbeli tételek (írásbeli vizsgatevékenység esetén) milyen kompetenciákat mérnek. A szóbeli tételek által mért kompetenciák konkrétan meghatározhatók, hiszen azok nyilvánosak és megtalálhatók az nszfi honlapján. ( Itt történik a gyakorlati tételekhez tarozó gyakorlati és elméletigényes gyakorlati tananyagelemek rögzítése. (tételekhez tartozó tananyag - központi program) Gyakorlati vizsga tevékenységhez tartozó gyakorlati és elméletigényes gyakorlati tananyagelemek Tananyagelem száma, neve típusa óraszám tananyagelem tömör tartalma Rögzítjük a tananyagelem központi programban meghatározott tömör tartalmát. 3

4 Követelménymodul fejlesztendő kompetenciái tételek Feladatkompetenciák Rögzítjük (soronként) az adott vizsgarészhez (követelménymodul) tartozó feladatkompetenciákat - szvk. gyakorlati vizsgán mérendő 1.1 tétel 1.2 tétel 1.3 tétel 1.4 tétel 2.1 tétel 2.2 tétel 2.3 tétel 2.4 tétel 3.1 tétel 3.2 tétel 3.3 tétel A vizsgarészhez tartozó szóbeli, írásbeli és interaktív vizsgatevékenység elemzése után el kell dönteni, hogy mely kompetenciákat kívánjuk mérni a gyakorlati vizsgatevékenység(ek) során. A mérendő kompetenciákat ebben az oszlopban x-el jelöljük) A lent meghatározott tételeket jelöli. A számozás meghatározza, hogy melyik vizsgafeladat - első szám, melyik tételéről - második szám, van szó. (természetesen a számozást át lehet és kell alakítani, attól függően, hogy mely vizsgafeladat(ok)hoz tartozik gyakorlati vizsgatevékenység) Szakmai ismeretek és típusaik Rögzítjük az adott vizsgarészhez (követelménymodul) tartozó szakmai ismereteket és típusukat - szvk. Szakmai készségek Rögzítjük az adott vizsgarészhez (követelménymodul) tartozó szakmai készségeket és szintjeiket - szvk. 4

5 Személyes kompetenciák Rögzítjük az adott vizsgarészhez (követelménymodul) tartozó személyes kompetenciákat - szvk. Társas kompetenciák Rögzítjük az adott vizsgarészhez (követelménymodul) tartozó társas kompetenciákat - szvk Módszerkompetenciák Rögzítjük az adott vizsgarészhez (követelménymodul) tartozó módszerkompetenciákat - szvk. 1.1 tétel 1.2 tétel 1.3 tétel 1.4 tétel 2.1 tétel 2.2 tétel 2.3 tétel 2.4 tétel 3.1 tétel 3.2 tétel 3.3 tétel 3.4 tétel Gyakorlati feladatok tétel leírás Itt rögzítjük a tétel szövegét úgy, hogy az elvégzendő feladatok a szakképesítéssel végezhető munkatevékenységekkel azonosak legyenek (munkakörnyezetbe illesztjük a feladatot). A tételeket úgy kell megszövegezni, hogy a feladatoknak alkalmasnak kell lenniük a rész-szakképesítéshez szükséges kompetenciák mérésére, illetve értékelésére is. (20/2007 SZMM rendelet) Az itt megszövegezett tételek kerülnek át a feladatközlő lapra. elvégzendő feladatok (vázlat) Itt rögzítjük a feladatok elvégzésének elemeit. Így készült vázlat átkerül a feladatközlő lapra. 5

6 Típus Amennyiben ismeretek mérésére is sor kerül, úgy a mérendő ismeretek szintjét is rögzíteni kell. Itt rögzítjük, hogy mely vizsgarész, mely vizsgafeladatának, mely tételéről van szó. (pl) /1.1 - a követelménymodulhoz tartozó első vizsgafeladat első tétele Értékelő lap Vizsgafeladat: Feladatkompetenciák/szakmai ismeretek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Itt rögzítjük először az adott tétel által mérni kívánt feladatkompetenciákat és ismereteket úgy, hogy a "kompetenciák" táblázatból átmásoljuk azokat. Célszerű a feladatkompetenciákat a vázlat alapján továbbontani. Ilyenkor a pontozást is célszerű megbontani. Figyelem: a gyakorlati vizsgatevékenységgel jellemzően a munkatevékenység elvégzésének képességét mérjük, ezt a pontozásban érvényesíteni kell. A gyakorlati vizsgatevékenységet leíró feladatlap eleme. Minden tételhez külön feladatközlő lap és értékelő lap tartozik. Az elkészült értékelő lapot átmásoljuk a feladatlapba. Pontszámok Max. Elért Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért Összesen: Itt rögzítjük az adott tétel által mérni kívánt szakmai készségeket úgy hogy a "kompetenciák" táblázatból átmásoljuk azokat. Tulajdonság kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért Személyes Társas Itt rögzítjük r az adott tétel által mérni kívánt tulajdonságkompetenciákat úgy hogy a "kompetenciák" táblázatból átmásoljuk azokat. Módszer Összesen: Mindösszesen: 100 6

7 A tananyagfejlesztés beválás vizsgálata A kifejlesztett tananyagok beválásának vizsgálati eszközei: A szakmai vizsgák eredményeinek, indikátorainak vizsgálata, szakképesítésenként, tanévenként és a felhasznált tanulási útmutatók szerint. Kérdőíves vizsgálat a kifejlesztett tananyagokat alkalmazó pedagógusok körében o vizsgálati szempontok: Részt vett-e a tanulási útmutató kifejlesztésében? Milyen felkészítésben vett részt a bevezetéssel kapcsolatban? A tanulási útmutató alkalmazása megkönnyítette-e a munkáját? Milyen segítségre lenne szüksége? Miben látja hasznát az tanulási útmutató alkalmazásának? Milyen fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg? Milyen korszerű módszertani elemeket alkalmazott a tanulási útmutató alkalmazásával? Munkájának eredményességét segítette-e az vagy inkább korlátozta azt? Az intézményvezetés értékelése a tanulási útmutatók alkalmazásával kapcsolatban (a vezetői ellenőrzések tapasztalatai alapján). A partneri mérések során a tanulói kérdőívekbe épített módszertani területet érintő kérdések értékelése a tanulási útmutatók alkalmazásával kapcsolatban. TISZK szintű értékelés a bevezetés tapasztalatairól (kidolgozott tanulási útmutatók száma, az alkalmazók száma és aránya, eredményességi adatok). 7

8 A tananyagok dokumentálási rendje A kifejlesztett tananyagok dokumentációs rendjét TISZK-szinten koordinálva az intézményeknél egységesen kell biztosítani. Az elektronikus és a papíralapú dokumentálás ugyanazt struktúrát kell, hogy kövesse. Papíralapon egy kapcsos dossziét kell nyitni szakképesítésenként, amelybe kemény elválasztó lapokkal kerülnek a szakképesítések követelménymoduljai, ezen belül azonos színnel kerülnek be a tananyagegységek és tananyagelemek színes elválasztó lapjai. A tananyagtervezés szintje a tananyagelem. A tananyagelem nyitólapja után kerül be a tanmenetszintű, a tananyagtervező sablon segítségével készült tananyagterv. Ezután sorban lefűző tasakokba helyezve kerülnek a foglalkozások, a projektek leírásai, a feladatlapok, és a gyakorlatok leírásai. A tananyagfejlesztés elindítható egy egy üres keretrendszerrel rendelkező dossziéval, amelybe bekerülnek a TISZK-ben közösen kifejlesztett tananyagok is. Az így elkészített dosszié tartalma folyamatosan fejleszthető, elemei cserélhetőek. Az intézményekben szabályozni kell a hozzáférés lehetőségét. Javasolt, hogy az elkészített anyagok az intézményen belül közösen felhasználhatók legyenek, de az intézmény szellemei tulajdonát védeni kell. Az anyagokat elektronikusan is célszerű tárolni az intézményi szerveren, a megfelelő hozzáférési korlátozással. A fenti struktúrát követő mappa - vagy linkrendszer segítségével kialakítható a hasonló tananyagszerkezet. Ebben az esetben célszerű írásvédetté tenni az anyagot, illetve a jogosultságoknak szabályozni, hogy a kidolgozott anyag hogyan fejleszthető. CD Melléklet: Tartalomfejlesztés eszközeinek sablonjai Tananyagtervező Tételkészítő Értékelő lap 8