FÓT TÖRTÉNELMI VÁROSKÖZPONT SZABADTÉRRENDEZÉSI TERVE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FÓT TÖRTÉNELMI VÁROSKÖZPONT SZABADTÉRRENDEZÉSI TERVE"

Átírás

1 BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZETI KAR KERT- ÉS SZABADTÉRTERVEZÉSI TANSZÉK MICSKÓ ANNA FÓT TÖRTÉNELMI VÁROSKÖZPONT SZABADTÉRRENDEZÉSI TERVE DIPLOMATERV 2009 Tanszéki konzulens: dr. Vukov Konstantin Külsı konzulens: Majoros Csaba Tanszéki bíráló: Külsı bíráló: Látta: Tanszékvezetı Budapest, április 22.

2 Tartalomjegyzék: 1. BEVEZETÉS VIZSGÁLATI RÉSZ Fót város elhelyezkedése A település szerepe a térségben Természeti adottságok Történeti áttekintés A településszerkezet változása A jelenlegi állapot vizsgálata A tervezési terület helye és szerepe a településen Közlekedési kapcsolatok A település közlekedési kapcsolatai A tervezési terület közlekedésének vizsgálata Épített környezet A település épületállománya A tervezési terület épületállományának vizsgálata Értékvédelem Zöldfelületek A település zöldfelületi rendszere A tervezési terület zöldfelületei Emlékmővek Burkolatok és berendezési tárgyak Tulajdonviszonyok a történelmi városközpont területén Korábbi fejlesztési javaslatok, tervek bemutatása Konfliktuselemzés JAVASLATI RÉSZ A beépítések és egyes épületek funkciójának változása Javasolt közlekedési kapcsolatok MŐSZAKI LEÍRÁS Tervezési koncepció A tervezési részterületek bemutatása Római katolikus templom és környezete Vegyesforgalmú utcák a kastélypark és a polgármesteri hivatal felé Új gyalogos központ a Vörösmarty tértıl délre Mogyoródi-patak melletti park Növényalkalmazás Burkolatok Berendezési tárgyak Világítás ÖSSZEGZÉS FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK

3 1. BEVEZETÉS Diplomamunkám témájaként a Budapesttıl alig több, mint 15 km-re fekvı Fót történelmi központjának rendezését választottam. A település négy jól elkülöníthetı részbıl áll: Öregfalu (Régifót), Újfalu, Kisalag és Fótliget. A történelmi központ a település legdélebbi része, a XI. században kezdett kialakulni, hozzá képest a többi városrész évszázadokkal fiatalabb. A korral nagyjából fordított arányban áll a településrészek fejlettsége. Az egykori központi mag, Öregfalu korábban fejlıdésnek indult, elvesztette falusias jellegét, de igazán városiassá sem vált, a folyamat megszakadt, vele ellentétben a többi terület fokozatosan fejlıdik. Fótliget a településtıl leszakadva, sajátos környezetben kiépült lakópark, Fót-Újfaluban nemrég épült ki a buszpályaudvar és egy modern lakópark, fejlıdnek a közterületek, a házak többsége új, vagy felújított állapotú és Kisalag helyzete is hasonló. Annak legfıbb oka, hogy a város legrégebbi része mára ilyen elhagyatottá és leromlottá vált abban keresendı, hogy a település fejlıdése során szinte kivétel nélkül északi irányba terjeszkedett Mogyoród felıli határa szinte az 500 évvel ezelıttivel azonos így Fót egészét tekintve az egykori falu területe fokozatosan perifériára szorult. Ezt a folyamatot tetézte, hogy a XX. század elején az új vasútvonalat a falu akkori területétıl jelentısen északabbra jelölték ki. A település életében hosszú idı óta dilemmát okoz, hogy mi legyen a történelmi mag sorsa és nem kellene-e a központot Fót-Újfalu területére áthelyezni. Pár éve felmerült az ötlet késıbb azonban elvetették, hogy a jelenleg kedvezıtlen módon, egyszerre több épületben mőködı városháza is átkerülne ide, egy új épületbe. Ezáltal Öregfalu magja végképp elvesztette volna településközponti szerepét. Öregfalu központja már sem funkcionálisan, sem esztétikailag nem képes betölteni településközponti szerepét, ma leginkább forgalmi csomópontként funkcionál. Itt futnak össze a település legforgalmasabb közútjai. Az ezeket kiváltó elkerülı útvonalak nyomvonalai a szerkezeti terven már megjelentek, de megépítésük belátható idıtávon nem valószínő, így a tervezés során ezek megmaradásával számoltam. A közigazgatási feladatokat jelenleg is ellátja, itt található a városháza, de nem egy nagy, reprezentatív épületben, hanem több különállóban. Megjelentek a kereskedelmi és szolgáltató funkciók, egyelıre döntıen lakóházak földszinti vagy utcafronti részein. Szinte teljesen hiányoznak viszont a vonzó vendéglátóhelyek, színvonalas éttermek. 2

4 Hiányzik a kikapcsolódási és szórakozási lehetıség. A mővelıdési ház még üzemel, bár külsı megjelenése nem ezt sejteti, az egykori mozi viszont már évek óta üresen áll. A környéken lévı iskola, óvoda és sok lakóház ellenére sem a központban, sem Öregfalu külsıbb területein nincsen játszótér. Ezt a ma már mindenki számára nyitott kastélypark némileg pótolja, a parkban van egy beton sportpálya és néhány régebbi játszószer. Az épületállomány hanyatlik, a régi, hagyományos lakóházakat az igényes fenntartás és a jövınek való megırzés helyett lebontják. Tehát a központ jelenleg a település (sıt a településrész) lakosságát sem tudja kiszolgálni, nem beszélve a plusz bevételt jelentı idegenforgalomról. Ennek köszönhetı, hogy a fiatalok inkább Budapesten töltik szabadidejüket, az idısebbek pedig otthon. Véleményem szerint azonban rengeteg kiaknázatlan lehetıség van, melyekre építve fel lehetne lendíteni az Öregfalu életét. Példaértékőek a különbözı egyházközösségek templomai, udvarai, melyek többnyire felújítottak, rendezettek. A terület gazdag kultúrtörténeti értékekben, melyre mindenképpen építeni lehet a turizmus fellendítése szempontjából. Habár a konkrét tervezési területemen a népi építészet legutolsó emlékeit körülbelül tíz évvel ezelıtt rossz állapotuk miatt el kellett bontani, de a kis lakóutcák hangulata egyedi és egyes környezı utcák még megırizték a hagyományos településképet. A terület déli határán folyik a Mogyoródi-patak, mely ezen szakasza teljesen kihasználatlan, külsı szakaszain értékes természetes és természetközeli növénytársulások vannak ben tervpályázatot írtak ki a község központi területeire. A pályázat lezajlott, a díjakat kiosztották, de eredménye maximum a begyőjtött ötletek késıbbi felhasználásában nyilvánulhat meg. A díjazott pályamunkákat azonban már az 1997-ben készített részletes rendezési tervhez sem tudta beszerezni az azon dolgozó iroda. Az 1997-es rendezési terv, valamint a 2008 nyarán készített, még el nem fogadott szabályozási terv alátámasztó munkarészei szinte kivétel nélkül ugyanazokra a problémákra világítanak rá, ebbıl is látszik, hogy döntı elırelépés az elmúlt közel 20 évben nem következett be. 1 Az önkormányzatnál tett látogatásomon említésre került egy újabb pályázat kiírása, ám ennek idıpontja még nem ismert. Diplomamunkámban célom Öregfalu központi részén, a római katolikus templom, a kastélypark és a Mogyoródi-patak közti területen egy olyan városközpont kialakítása, ami építkezik a lakosság igényeibıl, változatos lehetıségeket biztosít 1 Részletesebben a 2.7. fejezetben 3

5 számukra, de egyben vonzerıt jelent az idelátogatóknak is és melyre méltán büszke lehet az egész település. Az új központ kiépülése azonban csak hosszútávon valósulhat meg. Habár a lehatárolt terület döntıen megegyezik a 2008-ban készült friss szabályozási tervben kitőzött városközponti területtel, de a telkek egy része egyelıre magántulajdonban van és azokat csak kisajátítás vagy elıvásárlás terheli. Továbbá a városias központ kiépüléséhez az épített környezet egyes részeinek megújulása is szükséges, mely szintén valószínősíti az idıtáv kitolódását. A konkrét tervezési terület 2 (megközelítıleg 7 ha) Fót város belterületének délkeleti részén, e legrégebbi településrész, Öregfalu központjában helyezkedik el. Délrıl a Mogyoródi-patak menti Pataksor utca háztömbjei, nyugatról a kastélypark területe és a Petıfi utca határolja. Északi határán a Szeverényi utca, valamint a római katolikus plébániaegyüttes tömbje zárja le. Keleten a Vörösmarty tér és a Vörösmarty utca találkozásáig tart, valamint a Czuczor utca és a Mogyoródi-patak közti üresen álló, önkormányzati tulajdonú telkeket foglalja magába. 2 Lásd 2. poszter. 4

6 2. VIZSGÁLATI RÉSZ 2.1. Fót város elhelyezkedése A 37,42 km 2 összterülető 3 Fót város az ország középsı részén, a Közép- Magyarországi Régióban, Pest megyében helyezkedik el. Vele szomszédos települések nyugaton Dunakeszi, északkeleten Csomád, keleten Mogyoród, délkeleten Csömör, délnyugaton pedig Budapest, ez utóbbitól 17 km-re fekszik. A budapesti agglomeráció belsı győrőjében helyezkedik el, a többi környezı kistérséghez képest is dinamikusabban fejlıdı Dunakeszi-Fót-Göd-(Mogyoród) kistérség tagja. A település a Pesti-síkság része, északról és keletrıl a Cserhát nyúlványai, a Gödöllıi-dombság határolja, tıle délre viszont már az Alföld síkja kezdıdik. Természeti adottságait döntıen az határozza meg, hogy e két, különbözı típusú táj találkozásánál fekszik A település szerepe a térségben Fót északkeleti irányból nyit kaput Budapestre, melynek közelsége mindenkor meghatározó volt a település életében. Már a középkor idején ellátta élelmiszerrel Budát, és a fıváros dinamikus fejlıdése késıbb is folyamatosan stabil piacot jelentett az itt termesztett növényeknek. A két világháború között gazdasági szerkezetváltozás következett be, melynek köszönhetıen az addig döntıen a mezıgazdaságból élı lakosság nagy része az iparban kezdett el dolgozni. Munkahelyet elsısorban a fıváros üzemei biztosítottak. 4 Ekkor indult meg a két település közti napi ingázás, ami ma is jelentıs. A településen megjelenı szolgáltatóiparral és az ide települı kereskedelemi központokkal a helyi munkahelyek száma megnıtt, de ezzel párhuzamosan a népesség is gyarapodott. Ez elsısorban a fıváros környezeti ártalmaitól menekülı, a zöldbe vágyó, ide kitelepülı embereknek köszönhetı. Ma a munkaképes korú lakosság 38%-a nem helyben dolgozik 5, és az ingázók számát tovább növelik a más településeken (elsısorban Budapesten) tanulók is. Az itt lakó fiatalok és középkorúak ezért idejük nagy részét nem Fóton töltik, ennek következtében hétköznap a település utcái kihaltak, 3 Fót Város Hivatalos Honlapja. 4 Fót és a fıváros kapcsolata nyomon követhetı a 2.4. fejezetben. 5 Fót Településfejlesztési Koncepció (témavezetı: S. Bitskey Katalin). Budapest, ECORYS Magyarország Kft p

7 kevés emberrel találkozni. Az üzletek, cukrászdák forgalma is alacsony, a Budapestrıl késı délután/este hazaérkezık ügyes-bajos dolgaikat már a fıvárosban elintézik. A fiatalok egy része emellett a hétvégi szabadidejét is a fıvárosban tölti. Bár Budapesthez közelebb, de már Fót közigazgatási területén a közelmúltban több bevásárlóközpont épült fel, melyek a település számára nagy gazdasági hasznot hoztak, azonban megjelenésükkel a kisebb helyi üzletek forgalma visszaesett. A létesítmények sok munkahelyet biztosítottak, valamint az adókedvezmények lejárta után újabb bevételt jelentenek majd a városnak. Vásárlói körük azonban nemcsak a helyiekbıl tevıdik össze, sokan a szomszédos kis településekrıl, sıt Budapest közelebbi kerületeibıl is ide járnak. Fót a Dunakeszi Kistérségi Társuláshoz tartozik, melynek további tagjai Dunakeszi, Göd és Mogyoród. A kistérség a megye kistérségei között igen fejlettnek számít. Infrastruktúrája kedvezıbb, a munkanélküliek száma alacsonyabb, a vállalkozások száma magas, az itt élık jövedelmi színvonala kiemelkedı a megye többi részéhez képest. A települések közötti együttmőködést tanúsítja a 2004-ben elkészült közös fejlesztési program, bár ennek felülvizsgálata mára szükségessé vált, elsısorban a kistérség kibıvülésének okán. A központi feladatokat Dunakeszi látja el, de az alapvetı funkciók mindegyik településen jelen vannak: gazdaság, kereskedelmi hálózatok, oktatási intézmények, egészségügyi ellátás. Azonban Fót inkább kulturális és kereskedelmi, Dunakeszi közigazgatási és gazdasági, Göd pedig üdülési központnak tekinthetı. 6 A kistérségi koncepcióban fontos célnak tőzték ki a turizmus, az idegenforgalom fellendítését. A települések különbözı adottsága miatt más-más típusú turizmus területén tölthetnek be jelentıs szerepet. A program Fót számára a kulturális és vallási, valamint a természeti értékeken alapuló turizmus fejlesztését tőzte ki célul. A gazdag történelmi múlt, a mőemléki értékek és a kedvezı természeti adottságok mindezt lehetıvé teszik/tennék. Azonban egyelıre csak a négy templom esett át felújításon, a kastély hasznosítása nem megoldott, parkja elhanyagolt képet mutat, gyenge a vendégszállás/ellátottság, a Nagy-tó és a Somlyó-hegy környékén erıteljes a túlhasználat és a természetet károsító tevékenységek (pl. cross-motorozás). A településközpont épületei leromlottak, a meglévı zöldfelületek rossz állapotban vannak, növényállományuk hiányos, a képe elhanyagoltságot sugároz. Ez a környezet jelenleg nem jelent igazi vonzerıt, az ideérkezık elsısorban a római katolikus templom és a 6 Dunakeszi-Fót-Göd Kistérség Fejlesztési Programja (témavezetı: dr. Veres Lajos), Budapest, Hazai Kistérség Fejlesztı Zrt p

8 kastély megtekintése céljából jönnek mindössze egynapos kirándulásokra, már a természeti értékekben gazdag Somlyó-hegyet is csak kevesen látogatják meg. Emellett az itt biztosított szórakozási, pihenési lehetıségek is szőkösek, nincs elegáns étterem, szálláshely, hiányzik az idegenvezetés, vagy legalább valamilyen kiadványok, melyek információkkal látják el az idelátogatókat. A meglévı adottságok kiaknázásával azonban jelentısen fellendülhetne az idegenforgalom, ami gazdasági szempontból is kedvezı lenne. A 2006-ban készült turisztikai koncepció összefoglalja a település lehetıségeit: a település megfelelı kínálatot nyújthatna a természet, az építészet, az egyházi kultúra, valamint a népmővelés és a zene (több énekkar, népdalkör, néptánccsoport tevékenykedik a településen) iránt érdeklıdıknek, de a lovas turizmus esetleges beindítását is lehetségesnek látja. Emellett részletes intézkedési tervet is ad, de a megvalósítás egyelıre várat magára. A település várossá válása elıtt készített stratégiai programja a Tudás-völgy projektben 7 elfoglalt szerepét hangsúlyozza. Habár nem ez lenne a völgy központja, de több jelentıs funkció itt kapna helyet. Ehhez alapot jelentenének a már meglévı óvodák, különbözı képzési területő iskolák (pl.: Waldorf, mővészeti, stb.), melyek mintául szolgálhatnának más településeknek. Emellett a program megyei jelentıségő Felnıtt Távoktatási Központ, Megyei Civilház, valamint tudás- és teleház kialakítását irányozza elı. Mindezek megvalósulásával a település a tudástermelés és tudásközvetítés egyik jelentıs központjává válhat a térségben Természeti adottságok 9 Fót település a Pesti-síkságon fekszik, azon belül is a megye északkeleti felén található Pesti hordalékkúp-síkság kistáj keleti határánál. A település déli részén, a szinte teljesen különálló Sikátorpusztánál már az Alföld síkságai kezdıdnek, a tengerszint feletti magasság alig haladja meg a 120 métert. Keleti részén már megjelennek a Cserhát nyúlványaihoz tartozó magasabb területek (Szent István-hegy, 7 Az 1999-ben európai példák alapján Pest és Bács-Kiskun megyében elindított regionális információs projekt része. Célja az, hogy elsısorban Fóton, Veresegyházán, Erdıkertesen és Gödöllın koncentrált tudásfejlesztési és oktatásfejlesztési programok valósuljanak meg. 8 Fót várossá válásának stratégiája htm 9 Fót Károlyi Kastélypark. Természetvédelmi kezelési- és fejlesztési terv Forró Katalin. Fót a XXI. század küszöbén. Budapest, CEBA Kiadó pp Magyarország kistájainak katasztere 1. kötet (szerk.: Marosi Sándor és Somogyi Sándor). Budapest, MTA FKI pp A Dunakeszi kistérség környezetvédelmi programja és hulladékgazdálkodási terve: Helyzetelemzés (témavezetı: dr. Veres Lajos), Budapest, Hazai Kistérség Fejlesztı Zrt pp

9 Kıhegy, Somlyó-hegy), melyek már a Gödöllıi-dombsághoz tartoznak és jelentısebb magasságokat érnek el. A település legmagasabb pontja a Somlyó-hegy (288 méter). A település központjára 140 méter körüli magasságok jellemzıek. A terület a földtörténeti harmad- és negyedkorban keletkezett. Az üledékes kızetek mellett néhol vulkáni tevékenység nyomaira is bukkanhatunk. A Duna hordalékán többféle talaj képzıdött, nagy mennyiségben találunk a barna erdıtalajhoz hasonló barnaföldet, gyenge termékenységő humuszos homoktalajt, kis mennyiségben futóhomokot, valamint típusos réti talajt. A talajok termékenysége általában kedvezıtlen, bár a környezı településekhez képest néhány területen jónak mondható. Már a történelem során is elsısorban rozst termesztettek a búza helyett, nagyobb területeken zöldségnövényeket, gyümölcsöt, a filoxérajárvány elıtt gyakori volt a szılı is. A településre mérsékelten meleg, száraz éghajlat jellemzı, de mivel a Cserhát (mérsékelten hővös, mérsékelten száraz) közelében fekszik, ezért kissé hővösebb és párásabb, mint a délebbi területeké. Az évi középhımérséklet 10,6 O C a változatos terepfelszín miatt a Somlyó-hegy környékén már csak 9,5-9,7 O C, a nyári meghaladja a 16 O C-ot. Míg az évi csapadékmennyiség a kistáj egyes részein kevéssel haladja meg az 550 mm-t, addig itt a 600 mm-t is túllépi, melynek több mint a fele a tenyészidıszakban hullik ( mm). Az Öregfalu déli részén, valamint a Károlyi kastélyparkon keletrıl nyugati irányba folyik keresztül a Csömöri-patakba mely kis szakaszon érinti a település déli határát torkolló, összesen 13 km hosszú Mogyoródi-patak, melynek felduzzasztásával a kastélykertben több tavat is kialakítottak. A pataknak a Gyermekváros és az alagi vasútállomás közti szakasza ex lege védelem alatt álló lápterület, melyre különleges élıvilág jellemzı. Külterületi szakaszán ligetes, erdıs részek kísérik, amit a központ felé közeledve kertek, mővelt területek váltanak fel. A térség egyetlen természetes keletkezéső tavának, a Somlyó-hegy közelében fekvı Nagy-tónak vizét ebbe vezeti le az idıszakos, nagyrészt fedett Márton-patak. Mivel a településre száraz éghajlat jellemzı, ezért gyakori a vízhiány, a patakokban szárazabb idıszakokban alig csordogál valami, ennek köszönhetıen a park tavainak vize sem cserélıdik megfelelıen. A tórendszerben fokozott eutrofizáció indult meg és a nagy nyári melegben kellemetlen szagot áraszt. A természetes vegetációt Junipereto-Populetum albae, Querco-Ulmetum hungaricum és Convallario-Quercetum roboris danubiale társulások alkották. A mai 8

10 erdıket elsısorban tölgyek, kıris és akác alkotják, kisebb számban megjelenik az erdei és fekete fenyı is. A településközpont legértékesebb növényállománya a kastély kertjében található, ám ez döntıen a korábbi kertészek munkájának köszönhetı, csak néhány fiatal fa és cserje települt be a természetes vegetációból. A Somlyó-hegy környékén, valamint a kastélykertben is találhatunk védett lágyszárú növényeket: árvalányhajat, különbözı nıszirmokat, kikericset stb. 10 A település erdıi, a belterületen pedig a nagy kiterjedéső kastélypark sok itt fészkelı madárfajnak, gyíknak, kétéltőnek és rovarnak ad otthont. Közülük több faj védett, egyesek a közelben máshol nem is fordulnak elı (pl. fóti boglárkalepke). Korábban több vizsgálat készült a Somlyó területén, melyben megállapították, hogy közel 200 lepkefaj él itt, de az utóbbi idıkbıl nincsenek erre irányuló adatok Történeti áttekintés 11 Több átfogó munka áll rendelkezésre a település történetérıl. Az 1945 elıtti eseményeket mutatja be Jócsik Lajos Fót, egy község a fıváros vonzásában címő szociográfiája, 1995-ben írta meg Huszai Gábor Fót nagyközség monográfiáját, majd 2000-ben jelent meg Rehák Ferenc Fót története címő, 2002-ben pedig Forró Katalin Fót a XXI. század küszöbén címő könyve. Diplomamunkám keretében a település történetérıl egy rövidebb, átfogó összefoglalást kívánok adni. Fóton és a környezı településeken a régészeti terepbejárások alkalmával rengeteg lelıhelyre bukkantak. Ezek arról tanúskodnak, hogy a központi rész, a történelmi városmag már az ıskortól lakott volt, az elsı leletek az újkıkorból származnak. A kedvezı természeti adottságok miatt az emberek már korán letelepedtek a Mogyoródi-patak partján, az azt övezı domboldalakon és egyéb ármentes területeken. Az ásatások során feltárt sírok, edénymaradványok egyértelmően bizonyítják ezt. Az elsı írásos említések a keltákról valók. A Római Birodalom idején a terület Pannónia provincia határára esett, de a leletek között több római kézmővesterméket találtak, mely az itt élık fejlett árucseréje miatt kerülhetett a területre. A birodalom védelmi vonala, a Csörsz-árok Dunakeszitıl Fót felé húzódott, védelmét a római katonák mellett a településen élı szarmaták is ellátták. 10 A tervezési terület jelenlegi növényállományát részletesebben a fejezet mutatja be. 11 Lásd. 1. poszter. 9

11 neve. 14 A középkori Folth a mai református templom körül helyezkedett el, szintén A honfoglalás során a vezetı törzs, a Megyer törzs telepedett le a Kárpátmedence középsı területén, hozzájuk tartozott a mai Fót is. A település neve (eredetileg Folth) a részt, darabot, valamint embercsapatot jelentı folt szóból keletkezett. 12 A település nevének eredetét több legenda is az ben lezajlott Mogyoródi csatához köti. Az elsı szerint László herceg a település mellett elhaladva, a Somlyó-hegyrıl letekintve rákérdezett, hogy mi az a kis folt a völgyben, a második szerint pedig elszakadt nadrágjára itt tetetett bársony foltot. 13 Egy 1219-bıl való gyilkossági üggyel kapcsolatos oklevélben jelenik meg elıször írásban a település középkori eredetőek a településközpont ma legforgalmasabb útjai. Régészeti ásatások során külsıbb területeken több középkori templom romját feltárták, ebbıl sejthetı, hogy Fót mai területén egykor több kisebb falu állt. 15 A település birtokosainak személye az közti idıben gyakran változott, egyes családok tulajdonlásáról csak bizonytalan források állnak rendelkezésre ban az akkori birtokos halála után utód hiányában a birtok visszakerült a magyar kamara tulajdonába. 16 Az 1500-as években rögzítették elıször Fót határait, ami a Mogyoródi oldalon szinte a maival megegyezett. A természeti adottságok ismertetésénél láthattuk, hogy a termıföld nem túl jó minıségő, ezért az itt élık már ebben az idıben területeket béreltek a szomszédos településektıl. Ennek ellenére a török összeírásokból kitőnik, hogy a gazdaság kedvezı helyzető, a település a török uralom idején sem szegényedett el: a budai pasát is ık látták el borral, gabonával, zöldséggel, valamint savanyúvízzel, melynek forrása mára kiapadt. 17 A felszabadító harcok után rövid idıre elnéptelenedett, de egy év elteltével már újra lakott településként tartják nyilván. A reformáció terjedése során a falu akkori temploma a reformátusokhoz került, majd a rekatolizáció után is náluk maradt. A lakosok nagy része sem tért vissza a katolikus hithez, melynek oka elsısorban az lehetett, hogy az akkori birtokos Ujfalussy család is a református vallást követte. A család késıbb lemondott a településrıl, ami így 12 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I. kötet. Budapest, Akadémiai Kiadó p Fót Város Hivatalos Honlapja Forró Katalin. Fót a XXI. század küszöbén. Budapest, CEBA Kiadó p Fót nagyközség fejlesztési programja és területfelhasználási terve (felelıs tervezı: Szálka Miklós). Budapest, ProUrbe Kft Forró Katalin. Fót a XXI. század küszöbén. Budapest, CEBA Kiadó p Fót Város Hivatalos Honlapja. 10

12 visszakerült a kincstárhoz, majd Mária Terézia a kor híres jogászának és késıbbi országbírójának, Galántai gróf Fekete Györgynek adományozta. İ építette meg a Károlyi kastély elıdjét, egy földszintes kúriát az 1700-as évek második felében. 18 Bél Mátyás 1730-as években Pest megyérıl írt könyvébıl részletesen megismerhetjük a település gazdasági helyzetét: kevés szántóval rendelkezik, megfelelı legelıje sem elegendı a marháknak, és elegendı erdeje sincsen. A szomszédos településektıl bérelt földeken azonban gazdálkodnak, és a feleslegként termelt gabonát, zöldségeket Budán, Pesten és Vácott árulják. 19 Többszöri tulajdonoscsere után a Károlyi család 1808-ban adásvétel útján jutott a birtokhoz és 1945-ig, a Földosztó Bizottság államosításáig az ı tulajdonukban volt. A település sokat köszönhet a családnak, közülük is gróf Károlyi István szerepe kiemelkedı. Fót több jelentıs kultúrtörténeti emléke az ı megbízására készült: Ybl Miklós tervei alapján a római katolikus templom, a plébánia és a zárda épületegyüttese, valamint többszöri átépítés után a Károlyi kastély is. Régifót területén a település szerkezete is jelentısen átalakult az építkezések következtében. A templom egy mesterséges dombra épült, jelentısen kiemelkedik környezetébıl. A kastélypark kialakításakor több telket megszüntettek vagy csonkoltak, ezáltal a korábbi halmazos szerkezetbe egy nagy, szabálytalan egység ékelıdött. Károlyi István nagy mővészetpártoló és haladó gondolkodású politikus volt, ezért a reformkor irodalmárai, mővészei, politikusai többször látogattak el Fótra. Késıbb Fáy András birtokot is vásárolt itt, ami szintén kedvelt szellemi találkozóhely volt. Méltán büszke a település a Fáy-présházra, Vörösmarty Fóti dal címő költeményére, valamint a vörös sipkás Károlyi huszárezredre. Károlyi István az 1848-as szabadságharc után fogságba került, de hamarosan szabadult és újra fellendítette a település gazdasági életét. Elsısorban zöldség és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, melyeknek értékesítéséhez az egyre jobban növekvı fıváros folyamatos piacot biztosított. Ennek köszönhetıen a lakosság igen meggazdagodott. Erre utal egy akkoriban elterjedt kis vers is, és a bársony Fóth elnevezés, mellyel a bársony ruhába öltözött gazdag parasztokat csúfolták. 20 A XX. század elején felértékelıdtek a fıvároshoz közeli települések, már a háború elıtt többen kiköltöztek, így a lakosság száma tovább nıtt. Az elsı világháborúban életüket vesztett több mint ötven katonának állít emléket a 18 Virágh Zsolt: Magyar kastélylexikon 1. kötet. Budapest, Perfect Project pp Forró Katalin. Fót a XXI. század küszöbén. Budapest, CEBA Kiadó p Forró Katalin. Fót a XXI. század küszöbén. Budapest, CEBA Kiadó p

13 polgármesteri hivatal elıtt álló emlékmő. A háború után a Károlyi birtok állami tulajdonba vétele az errıl kiadott kormányzótanácsi rendelet ellenére nem történt meg. 21 Az 1911-ben elkészült vasútvonal meggyorsította a közlekedést a fıváros és Fót között, így fokozódtak a kiköltözések az olcsóbb megélhetést nyújtó településre. Károlyi Lászlóné által létrehozott iroda a két világháború között több területet parcellázott és ajánlott fel rászorulók számára, melyeken kényelmes lakóházakat is épített. Ekkor jött létre a Suum Cuique telep, ami Fót-Újfalu magját adta. A folyamatosan növekedı népességszám következtében a belterület egyre növekedett, de helyben nem volt elegendı munka. Egyre nagyobb számban kezdtek el a fótiak a fıváros üzemeiben dolgozni, és megkezdıdött a mára kimondottan jellemzıvé vált napi ingázás a lakó- és munkahely között. A község társadalmi életének fellendülését jelentette a Községháza, a Kaszinó és a Mővelıdési Ház megépülése az 1930-as években. A második világháború során több jelentıs épület is elpusztult, a kastély és parkja állami tulajdonba került, a Károlyi család elmenekült a településrıl, a park hivatalosan 1957-tıl Fóti Gyermekvárosként mőködött (de már a második világháborúban helyeztek el itt gyermekeket) tól elıtérbe került a családközpontú, személyre szabott nevelés, a családi közösséghez hasonlóbb kiscsoportos nevelés vált jellemzı, a gyermekek korábban közel ezerfıs létszáma harmadára csökkent. Ma a területen az 1993-ban alapított Károlyi István Gyermekközpont mőködik a helyszínen 80 férıhellyel, valamint önálló oktatási és egyéb létesítmények A településszerkezet változása 24 Fót Öregfalu területén a XI. században kezdett település kialakulni a Rákospalotáról Veresegyházra, valamint a Dunakeszirıl Gödöllıre vezetı utak keresztezıdésében. A fejlıdések jól nyomon követhetıek a katonai felmérések térképein. Az 1784-ben készült katonai felmérés térképein jól látható Fóth község ısi településmagja. Az akkor még bıvebb viző Mogyoródi-pataktól északra alakult ki egy halmazszerő település az utcákra merılegesen álló épületekkel. A külterületeken a szılıültetvények meghatározóak, elsısorban a Kıhegy és a Somlyó-hegy lejtıin. 21 Forró Katalin. Fót a XXI. század küszöbén. Budapest, CEBA Kiadó p Károlyi István Gyermekközpont Honlapja A Gyermekváros 50 éves történetét Priszlinger Károly, az intézmény nyugdíjazott tanára részletesen mutatja be az 50 éves a Fóti Gyermekváros címő, személyes hangvételő könyvében. 24 Lásd 1. poszter. 12

14 Az 1846-ban készült második katonai felmérés térképein jól látszik, hogy a lakónépesség növekedésének köszönhetıen a település mérete megnıtt, de a külterületi szılık még megtalálhatóak tól a település fölbirtokosa a Károlyi család lett, között a településmagtól délnyugati irányban, 11 jobbágytelek helyén építették ki kastélyuk kertjét. Ezzel jelentıs változás következett be a településszerkezetben, az itteni telkek, házak helyét a kastély és annak parkja vette át, a lakóterület pedig északi irányban terjedt tovább. A harmadik katonai felmérés térképein jelentıs településszerkezeti változás nem ismerhetı fel. A beépítés fokozódott, a település határán korábban még ábrázolt tavak helyén már telkek jelentek meg. A település fejlıdése során a lakónépesség egyre növekedett, ennek köszönhetıen a korábbi hosszú szalagtelkeket megosztották, de az alapvetı halmazos szerkezet, a szabálytalan utcahálózat és telekstruktúra megmaradt. A mai Fót eredetileg több különálló részbıl jött létre, ezek egyike a már XI. században kialakult Fót-Öregfalu. Másik ilyen lakóterületi rész Fót-Újfalu, mely a vasútépítésnek köszönhetıen alakult ki az Öregfalutól északnyugati irányban. Itt az elıbbinél szabályosabb utcahálózat jellemzı ben a lakosok kezdeményezésére csatolták Fóthoz a korábban az Imreháza uradalomhoz tartozó Kisalagot. A terület a központi részt kivéve tisztán lakóterület, szabályos utcahálózattal és döntıen családi házas beépítéssel. A település legújabb része a többi területtıl távolabb, erdıs környezetben fekvı, lakóparkos beépítéső Fótliget A jelenlegi állapot vizsgálata A tervezési terület helye és szerepe a településen A település mai területe négy különálló részre osztható: Fót-Öregfalu a település legrégebbi területeit foglalja magába, Fót-Újfalu, mely a XX. század elején, a vasútépítés után kezdett kiépülni, Kisalag, melyet az ötvenes években csatoltak ide és a legújabb, a többi lakóterülethez közvetlenül nem csatlakozó Fótliget. A tervezési terület a település déli részén, Fót-Öregfalu területén található, annak belsı, központi része. Határai délen a Mogyoródi-patak, nyugaton a kastélypark, északkeleten a Petıfi Sándor utca, északnyugaton a Szeverényi utca és a római katolikus templom, keleten pedig a Vörösmarty utca elágazásáig és az önkormányzati tulajdonú telkekig tart. 25 Lásd 2-3. poszter. 13

15 Ez a településrész már az ısidıktıl fogva fontos volt az itt élık számára, a középkor idején itt alakult ki a település központja. 26 Mivel a település a fokozódó lakosságszám miatt szinte folyamatosan északi irányba terjeszkedett (kivétel ez alól az egyik legutóbbi beruházás, a Fótligeti lakóparkok építése), így a történelmi településrész a város peremére szorult. Ennek ellenére még ma is itt található az egyházi és világi központ is. Korábban voltak elképzelések egyes településszintő intézmények (pl. a polgármesteri hivatal) más városrészbe való átköltöztetésére. Ezeket az ötletek szerencsére hamar elvetették, hiszen a hivatal áttelepítésével ezt a történeti és építészeti értékekben gazdag, a helyi identitás szempontjából fontos területet végképp veszni hagyták volna. Jelenlegi állapotában azonban sem megjelenésében, sem funkcionálisan nem képes városközponti szerepének betöltésére. Itt találhatóak fontos közintézmények (pl. óvodák, iskolák, hivatalok ), emellett több városi jelentıségő intézmény (pl. posta, rendırırs) a kastélykertben kapott otthont. A kereskedelmi és vendéglátó intézmények többsége leromlott állapotú, nem vonzza a vendégeket, a mővelıdési ház omladozik (bár mőködik), a mozi több, mint tíz éve nem üzemel és üresen áll. A Vörösmarty tér széttagolt, ma elsısorban közlekedési csomópontként funkcionál. Ennek oka, hogy két nagy forgalmi terheléső út (2101. és számú) itt keresztezi egymást, a gyalogos közlekedés, átkelés sok helyen nehézkes. A település szerkezeti tervében már megjelennek a központot elkerülı utak nyomvonalai, melyeknek köszönhetıen az átmenı forgalom alól felszabadulna ez a terület, de az utak megépülése belátható idıtávlaton belül nem fog megvalósulni. A zöldfelületek kialakítása esetleges, funkcionálisan nem használhatóak, képük elhanyagoltságot mutat. A településkép szempontjából kedvezıtlenek az elbontásra váró egykori lakóházak, bódék, árusítóhelyek, az összevissza parkoló autók, az 1997-ben megépített benzinkút, valamint a légvezetékek kusza rendszere (melyek föld alá helyezésének tervét a település rendezési terve is említi). Mind az önkormányzat, mind a római katolikus egyházközösség részt vállal a közösségi élet szervezésében. A Fóti Szüret programjait, a Fóti İsz rendezvényeit, ünnepségeket általában a település más részein tartják, a Vörösmarty téren elsısorban az ötvenhatos emlékmő és a Vörösmarty szobor koszorúzásakor győlnek össze. A 26 Részletesebben a és a fejezetben 14

16 Népmővészeti Fesztivált, valamint az egyházi rendezvényeket a Katolikus Közösségi Ház udvarán, vagy a templom elıtti burkolt parkoló területén tartják. Az önkormányzat már régen felismerte a történelmi központ jelenlegi állapotának tarthatatlanságát. Már a kilencvenes évek legelején készült Fót nagyközség fejlesztési programja és területfelhasználási terve címő munkában is sok problémát feltártak, ennek köszönhetıen 1991 decemberében tervpályázatot írtak ki, melynek célja olyan ajánlások, javaslatok beszerzése volt, amelyek a település központi területei, építészeti, mőemléki értékeinek megırzését, valamint kulturális, kereskedelmi, idegenforgalmi fejlesztését szolgálják és építészeti keretet nyújtanak az ilyen irányú kezdeményezések hosszú távú kibontakozására. 27 Késıbb több részletesebb írásos és rajzi javaslat, koncepció született a terület rendezésével kapcsolatban, de ezek egyike sem valósult meg (még részben sem), így a központ állapota azóta tovább romlott Közlekedési kapcsolatok A település közlekedési kapcsolatai Fót az 2-es fıút és az M3-as autópálya találkozásánál fekszik, szinte minden oldalról fı közlekedési utak veszik körül. Ezeknek, továbbá a településközponton is áthaladó jelő Budapest-Fót-Galgamácsa és jelő Dunakeszi-Fót-Mogyoród utaknak, valamint az 1911-ben átadott vasútvonalnak köszönhetıen minden irányból könnyen, gyorsan megközelíthetı. Mivel a XX. század elején megindult fıvárosból való kitelepülés ma is tart, ezért igen magas az ingázók száma. A Fót és Budapest közti utat az óránkénti 1-2 vonattal, valamint a kissé sőrőbben járó buszokkal körülbelül perc alatt lehet megtenni, ami a csúcsidıkben (reggeli munkába és iskolába menetel, valamint a délutáni hazamenetel) tovább növekedhet, és a buszokon mindehhez nagy zsúfoltság is társul. A buszjáratok sőrítésével azok zsúfoltsága csökkenthetı lenne, de a menetidı továbbra is legalább 30 perc maradna, a vasútvonal fejlesztésével (többvágányúsítás, elıvárosi vasút ) azonban gyorsabban és kényelmesebben el lehetne érni a fıvárost Fót történelmi községközpont I. ütem részletes rendezési terve p Részletesebb bemutatásukat a 2.7. fejezet tartalmazza. 29 Bajkó Ferenc: Fót Városközpont (diplomamunka). BCE p

17 A tervezési terület közlekedésének vizsgálata Fót történelmi magja két országos közút találkozásánál alakult ki. A települést (és a tervezési területet is) észak-déli irányban szeli át a fıvárosi összeköttetést biztosító számú út, melynek a tervezési területen áthaladó szakasza 2x1 sávos. Keletnyugat irányba halad a 2. számú és 3. számú fıutat összekötı számú közút, melynek ezen szakasza szintén 2x1 sávos. Jelenleg mindkét út forgalma jelentıs. A 2000-ben elkészült településszerkezeti terv már tartalmazza a központot elkerülı közutak nyomvonalát (2102. számú nyugatra, a számú északra), de az elkerülı úthálózat kiépítése a közeljövıben nem fog megvalósulni, ezért egyelıre azok jelenlegi helyén való megmaradásával kell számolni. A központ mellékutcái néhány kivételtıl eltekintve egyirányúak, rendkívül alacsony forgalmúak, gyakoriak az út szélén parkoló autók. A gyalogosközlekedés szempontjából is hátrányos a két országos közút nagy forgalma. A területen több gyalogátkelıhely található, azonban egyedül a polgármesteri hivatal és a kastélypark bejárata köztinél áll jelzılámpa. A többi átkelıhelyen csak hosszas várakozás után lehet átkelni. A terület tömegközlekedés szempontjából jól ellátott, a környezı településekrıl és Budapestrıl érkezı járatoknak, valamint a helyi buszoknak is van megállója. Mivel a járatok különbözı útvonalakon közlekednek, ezért az autóbuszöbölben kialakított megállók megjelennek a Vörösmarty téren, valamint a Károlyi István úton is, a csak helyi járatos megállókat a kihelyezett táblák jelölik ki. A központ több részén problémát okoz a parkolás, néhol hiányzik a parkolási lehetıség, másutt teljesen kihasználatlanok a meglévı parkolók. A jelenlegi polgármesteri hivatal közelében nincs kijelölt parkolóhely, ezért a dolgozók és az ügyfelek a szomszédos kis utcákban teszik le autójukat. Az ABC-vel szembeni üzletsor elıtt a járda (és lehetséges zöldsáv) egy részének elkerítésével kialakított felületen parkolnak, melyhez a polgármesteri hivatal felıl érkezık csak szabálytalanul tudnak befordulni. A templom elıtti támfal alatt egy 20 férıhelyes parkoló van kialakítva, ami az egyszerő hétköznapokon általában üresen áll, rendezvények alkalmával azonban megtelik, néha szőkösnek is bizonyul. Velük ellentétben az ABC elıtti kb. 40 férıhelyes és a benzinkút melletti 12 férıhelyes parkoló általában üresen áll, ezeket csak ritkábban és rövidebb idıre használják. 16

18 Épített környezet A település épületállománya A település nem rendelkezik egységes településképpel. A különbözı településrészek épületei eltérı korúak, méretőek, megjelenésőek és állapotúak. A történelmi mag szabálytalan utcahálózatú és telekosztású, az épületek általában földszintesek és oldalhatáron állók. A központtól távolabb esı terülteken szabályosabb utcahálózat és telekosztás jellemzı, elsısorban itt is oldalhatáron álló, de fiatalabb, földszint+tetıteres, esetleg kétszintes épületeket találunk. Fótligeten, a település legfiatalabb részén a nagymérető telkeken szabadonálló beépítés jellemzı, az épületek az elmúlt években épültek, többszintesek. Az egykori zártkerti területek épületállománya vegyes, lakó- és üdülıépületek egyaránt elıfordulnak A tervezési terület épületállományának vizsgálata A tervezési területen álló és azt körülvevı telkek épületeit funkció, szintszám és állapot alapján vizsgáltam. Magasságukat tekintve az épületek többsége a hagyományos beépítéshez igazodóan földszintes. A régi földszintes lakóházak közé néhány helyen tetıteres, vagy emeletes épület ékelıdött be (a Károlyi István úton és a Vörösmarty tér déli oldalán), melyek az egykori földszintes házak átalakításával jöttek létre. A terület épületei közül kiemelkedik, impozáns megjelenésével hangsúlyt képez az egyemeletes mővelıdési ház, mely elhelyezésébıl adódóan is gyorsan magára vonja a figyelmet. Szintén földszint+tetıteres kialakítású az ABC épülete, de elsısorban nem ezért, hanem a szocializmust idézı építészeti karaktere miatt nem illik ide, a városközpontba (hasonlóan a kilencvenes évek végén megépült benzinkúthoz). Ennek átalakítása, lebontása már a kilencvenes évek óta szerepel az önkormányzat tervei között. Az épületállag vizsgálat meglehetısen vegyes képet mutat. Új építkezések nem voltak a területen, ezért a legtöbb épület régi, közülük a régebben felújítottak közepes, a közelmúltban felújítottak jó minısítést kaptak. Szomorú azonban, hogy a legrosszabb állapotban talán a helyi védelem alatt álló mővelıdési ház és az egykori mozi épülete van, melyek a központ szintén fontos kulturális értékei lehetnének. Utcaképi szempontból hasonlóan kedvezıtlen a polgármesteri hivatal épületétıl keletre bár jó állapotú fabódékban mőködı virágárus és szépségszalon, melyek egyértelmően nem illenek a város központjába. 17

19 Az épületek funkcióvizsgálata is változatos képet mutat. A Vörösmarty tér déli oldalán, valamint a Szeverényi utcában a lakófunkció dominál, a kereskedelmi funkciók (üzletek, cukrászdák, étterem ) pár kivételtıl eltekintve a két közút csomópontja köré csoportosultak, a terület többi részén azonban teljesen vegyes a kép, intézmények, lakóházak és kisebb üzletek keverednek. Itt találhatóak a város legfontosabb közintézményei: a polgármesteri hivatal (bár problémát jelent, hogy a különbözı irodák nem férnek el egy épületben, több kis épületben elszórva jelennek meg), óvoda, iskola, a mővelıdési ház, a rendırırs, a posta (e kettı már a kastélypark területén, tehát a többi funkciótól leszakadva, de a bejárathoz közeli részeken áll), valamint a katolikus, református és evangélikus felekezetek templomai és közösségi házai. A városközpontban a közintézmények mellett bár kis számban, de a vendéglátó és kereskedelmi egységek is jelen vannak. Az étterem megjelenése azonban nem túl vonzó, nem csábítja be az ide érkezıket, hasonlóan a vele azonos épületben mőködı nagy ABC sem túl impozáns, sokkal többen vásárolnak az szemközti üzletsor kicsiny boltjában. Szintén lehangoló az ABC nagy üres parkolójában folyamatosan jelenlevı lakókocsis gyros-árus. A vizsgálati térképek a telken álló fıépület adatait jelenítik meg, de mindenképpen meg kell jegyezni, hogy több beépített, vagy üres telken düledezı sufnik, ólak, igénytelen anyagokból összetákolt épületek állnak, és a meglévı lakóházak közül is több üresen, elhagyatottan áll. Fót az utóbbi évtizedek alatt jelentısen átalakult, elveszette falusias jellegét, de még nem nyerte el városias arculatát, ami a településközpontra kimondottan igaz. Ez a történelmi mag nemcsak a szabadtérépítészeti kialakítás hiányosságai miatt nem tudja igazi városközponti szerepét betölteni, hanem az itt megjelenı épületek sem teszik alkalmassá erre. Szükséges lenne az ide nem illı épületek, építmények elbontása (pl. ABC, árusítóbódék, düledezı viskók ) és az építészetileg értékes, de rossz állapotú épületek felújítása (pl. mővelıdési ház, egyes lakóházak ). Problémát jelent a Vörösmarty tér közepén egyedül álló lakóház, mely által a terület nem kezelhetı tömör egységként 30. A meglévı épületek mellett szükséges új, városias megjelenésőek felhúzása, melyek helyet adhatnának a lebontott épületekben megszőnı és újonnan megjelenı funkcióknak. 30 A Vörösmarty téri park tömbjében korábban két faragott oromzatú, tornácos parasztház is állt, melyek komoly építészi értéket képviseltek, de azokat a kilencvenes évek közepén balesetveszélyessé válásuk miatt lebontották. A ma ott álló egyetlen épület nem képvisel ilyen építészeti értéket. 18

20 Értékvédelem A település központjában igen sok védelem alatt álló épület található. Mindezek fontos kultúrtörténeti értékek, a település sajátos arculati elemei. Az országos védelem alatt álló Károlyi kastély, valamint a szintén mőemlék római katolikus templom, a hozzátartozó plébániaház és zárdaépület, valamint a helyi védelem alatt álló református és evangélikus templomok a hozzájuk méltó, igen szép, felújított állapotban vannak. Szintén helyi védelem alatt áll a jelenleg katolikus óvodaként üzemelı Vörösmarty utca 1-3. szám alatti épület, de az óvoda a közeljövıben a régi mozi épületébe fog költözni, a szép épületnek így új funkciót kell találni. A Mővelıdési Ház, a központ egyik leglehangolóbb épülete, szintén helyi védelem alatt áll. Szomorú, hogy az egykor lakossági támogatásokból épült és elsısorban az ı szórakoztatásukat, kikapcsolódásukat, mővelıdésüket szolgáló épület ilyen sanyarú sorsra jutott, és évtizedek óta nincs pénz és hajlandóság annak helyrehozatalára. A történelmi mag néhány olyan lakóháza szintén helyi védelmet kapott, melyek komolyabb átalakítások nélkül maradtak fenn, és megırizték a településen egykor jellemzı háztípusok alapvetı jegyeit. A település területén több olyan pont van, ahonnan kedvezı kilátás, panoráma tárul fel. Az egyik ilyen igen jelentıs pont a templom elıtti rész. Bár a templom építésekor meglehetısen zavarónak gondolták, hogy a település szintjénél magasabbra, egy mesterséges dombra került, mára ez a település jelképévé vált, címerükben is látható. Innen szép kilátás nyílhatna a Vörösmarty térre, a református templom tornyára és a központ távolabbi részeire is. Jelenleg az innen való letekintéskor sokkal szembetőnıbb az ABC az elıtte lévı nagy burkolt parkolóval, valamint a templomtorony képét is félig kitakaró robosztus villanyoszlop és a légkábelek rendszere. A központ rehabilitálásakor ezt a kilátópontot mindenképp elınyös figyelembe venni. Egyes olyan utcaképek, karakteres településrészek, kis terecskék megóvása is fontos, melyek hordozzák a település speciális karakterelemeit, utalnak a történelmi hagyományokra és fontosak a település arculatának megtartása miatt. A tervezési területen nem található olyan kiemelkedı utcaszakasz, mely olyan vizuális élményt nyújtana, melynek megırzése elengedhetetlen. Azonban a Fótra jellemzı, a település történelmi szerkezetének kialakulása nyomán létrejövı háromszög alakú terecskék a történelmi városrészen belül több helyen megtalálhatóak. Ezeken a területeken kis 19

21 költséggel, de kellemes, látványos kis pihenıhelyeket lehet kialakítani. A templom felıl a jelenlegi polgármesteri hivatal felé haladva két ilyen kis térrel is találkozunk Zöldfelületek A település zöldfelületi rendszere A település zöldfelületi rendszerét területi és vonalas elemek alkotják. A külterületen a mezıgazdasági hasznosítású területek vannak túlsúlyban, az erdık aránya körülbelül az országos átlagnak megfelelı 19%. 31 Ennek legnagyobb részét a Somlyó-hegy erdei teszik ki, melyek fokozott védelem alatt álló természetvédelmi területek, de a természetes növényzet itt is erısen degradálódott. Másik nagyobb, összefüggı egysége a Fótligetet körülölelı erdı. A belterületi zöldfelületek összes terület m Ennek legnagyobb részét ( m 2 -t) a Nagy-tó körüli park adja. Környezete a túlhasználatnak köszönhetıen erısen degradálódott, hiszen régen kedvelt üdülı, fürdızı és horgászhely volt. Másik jelenıs mérető zöldfelülete a tervezési területhez szorosan csatlakozó Károlyi kastély parkja, ami a többszöri átépítések, csonkítások ellenére is megırizte angolkert jellegét. A területre nem jellemzı a természetes növénytársulások jelenléte, a mai gazdag növényállomány a mindenkori kertészek munkájának köszönhetı. Az értékes, idıs faállományban rengetegféle tőlevelő faj megtalálható, de a lombhullatók skálája is igen széles. A természetvédelmi kezelési és fejlesztési terv vizsgálatai szerint a parknak mindössze 10%-át borítják cserjék, de a gondozatlan részeken a természetes vegetációból való betelepülés folyamatos, ezért ez az arány ma már magasabb. Az egykori építtetık célja az volt, hogy a kert a település felé is reprezentáljon. A gyermekvárosi évek alatt a területet magas, tömör kıkerítéssel vették körül, ennek köszönhetıen ezt a szerepét ma nem tudja betölteni, a kerítés a településközpont látványából teljesen kizárja a kert képét. További nagymérető zöldfelületek az egyes településrészeken kialakult közparkok, közkertek, sportpályák. 31 A Dunakeszi kistérség környezetvédelmi programja és hulladékgazdálkodási terve: Helyzetelemzés. (témavezetı: dr. Veres Lajos), Budapest, Hazai Kistérség Fejlesztı Zrt p A Dunakeszi kistérség környezetvédelmi programja és hulladékgazdálkodási terve: Helyzetelemzés. (témavezetı: dr. Veres Lajos), Budapest, Hazai Kistérség Fejlesztı Zrt p

22 Ssz. Megnevezés Terület (m 2 ) 33 Jellemzés 1 Vörösmarty téri park A történelmi központ parkja. 2 November 7. tér Fót-Újfalu településrész központi zöldfelülete, funkcionálisan nem átgondolt, elhanyagolt, hiányos fenntartású, kevés fás szárú növényzet jellemzı. 3 Millenniumi emlékpark Kisalag településrész központja, emlékmő rendezett környezettel, a fás szárú növények aránya alacsony, mellette játszótér. 4 Németh Kálmán utcai Kisalag településrész központja, gyepes focipálya, sportpálya 5 Erkel Ferenc tér körben néhány idısebb nyárfával. Suum Cuique telep zöldfelülete idıs gesztenyefákkal, melyek mára nagyfokú árnyékoltságot biztosítanak (túlzottan is), környezete rendezetlen. 6 Kossuth utca 36. Kastélypark melletti gyepes focipálya sportpálya 1. táblázat: Fót nagyobb közparkjai, közkertjei, sportpályái és azok jellemzése A nagymérető zöldfelületek mellett mindenképpen meg kell említeni a település szabálytalan úthálózata miatt kialakult kis háromszög alakú szabad területeken létrejött zöldfelületeket (általában m 2 nagyságúak). Ezek a hangulatos szigetek elszórtan helyezkednek el, elsısorban a település központi részén, növényállományukat szép, idıs faegyedek alkotják és sok helyen kúttal, padokkal kellemes hangulatú pihenıhelyeket alakítottak ki. A zöldfelületi rendszer részét képzik a település temetıi is, melyekbıl a régebbiek a település keleti részén, a Vörösmarty utca végén, beerdısült környezetben találhatóak idısebb növényállománnyal, valamint egy újabb kialakítású temetı Kisalag peremterületén. A zöldfelületi rendszer további területi elemei az óvodák és iskolák kertjei, a templomkertek, ezek kis területőek és sokszor alacsony zöldfelületi arányúak. Ide tartoznak továbbá a magánkertek, melyek közül az Öregfalu területén a romosabb elhagyatott házakhoz tartozók elhanyagolt állapotúak, gazosak, gondozatlanok, az nagyobb faegyedek ritkák. A vonalas zöldfelületi létesítmények közül kiemelkedı fontosságú a Mogyoródipatak völgye. Külterületi szakaszain értékes természetes társulások vannak, galériaerdı kíséri, a Gyermekváros és a kisalagi állomás között pedig értékes, ex lege védett lápterület alakult ki. Belterületi szakaszán a patakig húzódnak a házak kertjei, az értékes 33 A területnagyság adatai az önkormányzat 2006-os adatszolgáltatásból valók. 21

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben

TOP CSOMÓPONT BT. 2800 Tatabánya, Ságvári Endre út 13./1. lh II/7. telszám: 34/302-010

TOP CSOMÓPONT BT. 2800 Tatabánya, Ságvári Endre út 13./1. lh II/7. telszám: 34/302-010 Tartalomjegyzék UT-001 Mőszaki leírás UT-002 Átnézeti helyszínrajz UT-003 Jelenlegi állapot Kossuth tér-várkanyar és környéke UT-004 Jelenlegi állapot Ady Endre út és környéke UT-005 Jelenlegi állapot

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE

SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS INTÉZKEDÉSI TERV A közoktatási esélyegyenlıségi program az Oktatási

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7 Akác Andrea 1 Bányai Dóra 2 Dr. Centeri Csaba 3 TÁJVÁLTOZÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A FELSİ-TARNA-VIDÉKEN BEVEZETÉS A Tarna vidéken már az elızı évszázad elején felismerték a felelıtlen erdıirtások okozta

Részletesebben

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZİ KFT. 9022 GYİR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS... 1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. Jövőkép Kunadacs a Kiskunsági Homokhátságon

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

Elıszó 1 ELİSZÓ A könyv, amit a Tisztelt Olvasó a kezében tart, az új Országgyőlés alakuló ülésére készült. Elsısorban az Országgyőlés tagjainak, különösen a most elıször megválasztott képviselıknek a

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

A Program készítéséért felelıs:

A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében

Részletesebben

WAREMA Területfejlesztési Koncepció. 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı

WAREMA Területfejlesztési Koncepció. 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı WAREMA Területfejlesztési Koncepció 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı I. BEVEZETÉS 1. A WAREMA projekt helye a magyar tervezési rendszerben 1.1. A térségi tervezés jogszabályi

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére Az államháztartásról, valamint az önkormányzatokról szóló törvények elıírásai alapján Gyır Megyei Jogú Város 2010.

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés város turisztikai helyzetérıl Elıkészítette: Csomósné Ottlakán Magdolna önkormányzati tanácsadó Véleményezı bizottság: Kulturális és Sport Bizottság Sorszám: III/4. Döntéshozatal

Részletesebben

GOSZTOLA Község Önkormányzati Képviselı-testületének 21/2006.(XII.15.) számú rendelete GOSZTOLA KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL

GOSZTOLA Község Önkormányzati Képviselı-testületének 21/2006.(XII.15.) számú rendelete GOSZTOLA KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL GOSZTOLA Község Önkormányzati Képviselı-testületének 21/2006.(XII.15.) számú rendelete GOSZTOLA KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Gosztola Község Önkormányzat Képviselı-testülete az

Részletesebben

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség...

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Mátranovák község Önkormányzata. 3/2005. (V.5.) rendelete

Mátranovák község Önkormányzata. 3/2005. (V.5.) rendelete Mátranovák község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005. (V.5.) rendelete Mátranovák község helyi építési szabályzatáról. Mátranovák Község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005.(V.5.) rendelete

Részletesebben

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról

6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról Rendezési terv egységes.doc RECSK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról /Egységes szerkezetben a módosítására hozott 2/2001.

Részletesebben

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele 2015. június HÍREK 41 gólyafiókát győrőztek meg Baja térségében Idén június 18-án, nyolcadik alkalommal szerveztük meg együttmőködı partnereinkkel a fehér

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Részletesebben

Tervezık névsora. SZÁRLIGET Hatályos Településrendezési Tervének és Helyi Építési Szabályzatának módosítása. Végdokumentáció

Tervezık névsora. SZÁRLIGET Hatályos Településrendezési Tervének és Helyi Építési Szabályzatának módosítása. Végdokumentáció BAU-URB Tsz.: 54/2008. Tervezı és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezık névsora SZÁRLIGET Hatályos Településrendezési Tervének és Helyi Építési Szabályzatának

Részletesebben

Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben

Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben Szokolovszki Zoltán 1 Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben 1. Bevezetés Közismert, hogy egy település életében, a városi ökoszisztéma mőködésében a zöldfelületnek,

Részletesebben

GÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA

GÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATOK 1. KÖZÚTI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JAVASLATA 1.1. Javaslat az úthálózati funkciók fejlesztésére A Gödöllıt érintı országos hálózati elemek (gyorsforgalmi utak, országos fıutak) várható fejlesztése

Részletesebben

KAPOSFİ RENDEZÉSI TERVÉNEK M6 JELŐ MÓDOSÍTÁSA

KAPOSFİ RENDEZÉSI TERVÉNEK M6 JELŐ MÓDOSÍTÁSA KAPOSFİ RENDEZÉSI TERVÉNEK M6 JELŐ MÓDOSÍTÁSA JÓVÁHAGYVA: Helyi Építési Szabályzat és a szabályozási terv módosítása: 4/2011.(IV.22.) önkormányzati rendelettel, Településszerkezeti terv módosítása: 56/2011.(IV.21k)

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 B Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Nyirád Község Önkormányzatának Képviselı-testülete. nyilvános ülésérıl. 2009. március 10. (1. ülés)

JEGYZİKÖNYV. Nyirád Község Önkormányzatának Képviselı-testülete. nyilvános ülésérıl. 2009. március 10. (1. ülés) Ügyszám: 26-6/2009. JEGYZİKÖNYV Nyirád Község Önkormányzatának Képviselı-testülete nyilvános ülésérıl 2009. március 10. Nyirád 2009 1 Jegyzıkönyv Készült: Az ülés helye: Nyirád Község Önkormányzatának

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

Bácsalmási kistérség BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG

Bácsalmási kistérség BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG Bácsalmási kistérség Régió: Dél-Alföld Megye: Bács-Kiskun A kistérség a Bácskai löszsíkságon, Bács-Kiskun megye déli részén helyezkedik el, a Baját Szegeddel összekötı 55-ös fıút és az országhatár közötti

Részletesebben

2. melléklet. MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Településszerkezeti Terv és Építési Szabályzat módosítása jóváhagyási TERVDOKUMENTÁCIÓ

2. melléklet. MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Településszerkezeti Terv és Építési Szabályzat módosítása jóváhagyási TERVDOKUMENTÁCIÓ 2. melléklet MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Településszerkezeti Terv és Építési Szabályzat módosítása jóváhagyási TERVDOKUMENTÁCIÓ 1 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Településszerkezeti Terv és Építési Szabályzat

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

3.1 NAGYTARCSA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZ.ABÁLYZATA (HÉSZ)

3.1 NAGYTARCSA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZ.ABÁLYZATA (HÉSZ) 3.1 NAGYTARCSA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZ.ABÁLYZATA (HÉSZ) Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK 1. A rendelet hatálya és alkalmazása 2. A szabályozás elemei 3. Területfelhasználás II. BEL- ÉS KÜLTERÜLET

Részletesebben

TÁRGY: Tájékoztató Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2013. I-III. negyedévi gazdálkodásáról

TÁRGY: Tájékoztató Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2013. I-III. negyedévi gazdálkodásáról AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 271 MELLÉKLET : - db TÁRGY: Tájékoztató Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2013. I-III. negyedévi gazdálkodásáról E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

BAGLAD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.8.) számú rendelete BAGLAD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL

BAGLAD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.8.) számú rendelete BAGLAD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL BAGLAD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.8.) számú rendelete BAGLAD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Baglad Község Önkormányzat Képviselı-testülete az 1990.

Részletesebben

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése A hatékonyabb

Részletesebben

Elıterjesztés a Fıvárosi Közgyőlés részére

Elıterjesztés a Fıvárosi Közgyőlés részére BUDAPEST FİVÁROS ÖNKORMÁNYZATA VÁROSÜZEMELTETÉSI ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSI FİPOLGÁRMESTER-HELYETTES Ügyiratszám: Fph/ /2007/Hm Tárgy: 2008-2010. évi útfelújítások, kerékpárút létesítések, tömegközlekedés elınyben

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt. HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

GÉCZY NÓRA. Lovardából Mûvészeti Galéria: a fertõdi Esterházy-kastély hercegi lovardájának

GÉCZY NÓRA. Lovardából Mûvészeti Galéria: a fertõdi Esterházy-kastély hercegi lovardájának GÉCZY NÓRA Lovardából Mûvészeti Galéria: a fertõdi Esterházy-kastély hercegi lovardájának rekonstrukciós terve Az ICOMOS, az UNESCO mûemlékvédelmi világszervezete 2001-ben a legjobb nemzetközi diplomáért

Részletesebben

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Budapest, XVIII. ker. Petıfi

Részletesebben

Kastélysziget Kulturális-Turisztikai Központ Edelény

Kastélysziget Kulturális-Turisztikai Központ Edelény Kastélysziget Kulturális-Turisztikai Központ Edelény A fenti elnevezéssel készített pályázatot a Mőemlékek Nemzeti Gondnoksága, amely 2009-ben 2,2 milliárd forintot nyert a kastély épületének és parkjának

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE VI. 1656-2/2009. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012.

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. -2012. április - Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 A FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTE:... 4 A FELÜLVIZSGÁLAT JOGSZABÁLYI

Részletesebben

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV 2009. MÁRCIUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL

JEGYZİKÖNYV 2009. MÁRCIUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL Esztergom Város Polgármesteri Hivatala 2501 Esztergom, Széchenyi tér 1. Pf. 92. 6771-2/2009. JEGYZİKÖNYV ESZTERGOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2009. MÁRCIUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL

Részletesebben

Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében

Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében Magyar Energia Hivatal Tervezet 091020 Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében A Hivatal hozzászólás céljából 2009. szeptember 21-i

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzati Képviselı-testületének 2013. február 13-án 14 órakor tartott rendes, nyílt ülésén. Az ülés helye: Városháza tárgyaló terme Jelen vannak: Pádár

Részletesebben

ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY

ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY KŐBÁNYA KADA UTCA SÖRGYÁR UTCA KERESZTEZŐDÉSÉBEN TALÁLHATÓ SZŐLŐFÜRTÖS FESZÜLET ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY Készítette: Mednyánszky Miklós kulturális örökségvédelmi szakértı Eng.sz.:

Részletesebben

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Tájékoztató. Sárospatak idegenforgalmi adottságairól és turisztikai fejlesztési lehetıségeirıl

Tájékoztató. Sárospatak idegenforgalmi adottságairól és turisztikai fejlesztési lehetıségeirıl SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FİÉPÍTÉSZE 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-274 Fax.: 47/311-384 e-mail: olajos.csaba@upcmail.hu Ügyfélfogadás ideje: Hétfı: 8-12 és 13-16, szerda: 8-12 és

Részletesebben

16/2005. (IV. 7.) Sopron Város Önkormányzati rendelet. Sopron - Balf városrész Szabályozási Tervérıl és Helyi Építési Szabályzatáról I.

16/2005. (IV. 7.) Sopron Város Önkormányzati rendelet. Sopron - Balf városrész Szabályozási Tervérıl és Helyi Építési Szabályzatáról I. 16/2005. (IV. 7.) Sopron Város Önkormányzati rendelet Sopron - Balf városrész Szabályozási Tervérıl és Helyi Építési Szabályzatáról Sopron Megyei Jogú Város Közgyőlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 64. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2012. (.) önkormányzati rendelete a közterületek használatáról szóló 1/2009. (II. 3.) önkormányzati

Részletesebben

Bevezetés. Előzmények

Bevezetés. Előzmények ÉPÍTETT KÖRNYEZET Bevezetés Az építési törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok 1998. január 1.-től módosultak, amely következtében megváltozott a településrendezési tervek készítésének menete és formája.

Részletesebben

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: spatak.ph@axelero.

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: spatak.ph@axelero. Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: spatak.ph@axelero.hu 13960/2006. J e g y z ı k ö n y v Készült: Sárospatak Város

Részletesebben

Tisztelt Jászkisériek!

Tisztelt Jászkisériek! A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT IDÕSZAKOS KIADVÁNYA XV. évfolyam 2. szám Tisztelt Jászkisériek! Az év vége felé közeledve, az adventi idõszakban járva engedjék meg, hogy polgármesterükként én is számot adjak néhány

Részletesebben

RÁBATAMÁSI Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 11/2003. (XI. 1.). ÖK. rendelete

RÁBATAMÁSI Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 11/2003. (XI. 1.). ÖK. rendelete RÁBATAMÁSI Község Önkormányzata Képviselı-testületének 11/2003. (XI. 1.). ÖK. rendelete RÁBATAMÁSI KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Rábatamási Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Napirendi pontok:

JEGYZİKÖNYV. Napirendi pontok: Rábakecöl Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 5/2011. szám JEGYZİKÖNYV Készült: a rábakecöli polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében 2011. április 26-án (kedden) 18,30 órakor megtartott képviselı-testületi

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben