XXIX-F-3 Csepel Vas- és Fémművek, (Fond)

Átírás

1 Archive Plan Context Context: MNL Magyar Nemzeti Levéltár, (Levéltár) (1) Magyar Országos Levéltár, sz. (Levéltár) XXIX Vállalatok, (Fondfőcsoport/Szekció) XXIX-F-3 Csepel Vas- és Fémművek, (Fond) Information on identification Ref. code Ref. code AP Title XXIX-F-3 XXIX-F-3 Creation date(s) Level Csepel Vas- és Fémművek Fond Hagyományos papír alapú adathordozó Running meters Additional comments Csepel Művek Nehézipari vállalatcsoport. Alapja a Weiss Manfréd és bátyja, Bertold által 1882-ben alapított gyár, amely kezdetben konzervet készített a hadsereg számára, majd áttért a töltényhüvely- és -tárgyártásra ben költözött a gyár Csepelre ban (ekkor már csak Weiss Manfréd a tulajdonos) üzembe helyezték a fémművet, az öntödét és a sárgarézhengerdét ben az acélművet, a vasöntödét és a présüzemet. A cég 1903-tól közkereseti társaság, 1913-tól családi részvénytársaságként (Weiss Manfréd Vas- és Fémművei Rt.) működött. Az 1910-es évek végén megindult a szerszámgépgyártás. Az 1920-as években bővült a gyártási profil (háztartási berendezések, mezőgazdasági kisgépek) ban megalakult a Weiss Manfréd Repülőgép- és Motorgyár Rt., az 1930-as években pedig megindult a kerékpár, motorkerékpár és varrógépgyártás ben üzembe helyezték az alumíniumkohót. Az 1938-ban meghirdetett fegyverkezési program keretében a gyár megrendeléseket kapott harckocsik, repülőgépek és terepjárók gyártására is. A katonai megrendelések a II. világháború kitörése után állandósultak december 1-ével a gyárkomplexumot állami kezelésbe vették, 1948 januárjában pedig államosították (Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Nemzeti Vállalat - a Labor Bizalmi Rt.-t viszont csak szeptember 1-én olvasztották be) folyamán felszámolták a Weiss MAnfréd Repülőgép- és Motorgyár Rt.-t, majd 1947 februárjában a Nehézipari Központ leállította az januárjában ugyancsak államosított Weiss MAnfréd Alumíniumművek Rt. termelését, az alumíniumgyártást. Ezt követően a csepeli üzemek fő termelési profilja szerszámok, szerszámgépek, öntvények és csövek gyártása volt, de továbbra is gyártottak kerékpárokat és motorkerékpárokat, továbbá varrógépeket ben megtörtént a négy telephely, valamint a gyáregységek decentralizálása, 15 jogilag önálló elszámolású vállalat kialakítása: - Acélmű - Fémmű - Szerszámgépgyár - Egyedi Gépgyár és Karbantartógyár 1

2 - Kerékpárgyár - Elektródaüzem - Ellátóüzem - Energiaszolgáltató Művek - Vas- és Acélöntvénygyár - Gépgyár - Varrógépgyár - Szerkezet- és Emelőgépgyár - Központi Igazgatóság - Szállítási és Raktározási Üzemek (SZÉRÜ) - Motorkerékpárgyár A vállalatcsoport között Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek, majd között Csepel Vasés Fémművek Tröszt (mintegy 16 vállalattal) néven működött, mely a következő önálló elszámolású vállalatokból állt: - Csepeli Fémmű - Csepeli Acélmű - Csepeli Vas- és Acélöntödék (1981-ig) - Csepeli Csőgyár (1981-ig) - Csepeli Vasmű (1981-ben alakult a Vas- és Acélöntödék és a Csőgyár összevonásával) - Csepeli Egyedi Gépgyár - Csepeli Transzformátorgyár (létrehozva 1960-ban) - Csepeli Kerékpár- és Varrógépgyár - Csepeli Szerszámgépgyár - Csepeli Motorkerékpárgyár - Csepeli Erőmű és Szolgáltató Üzemek (1962-ben hozták létre az 1952-ben alapított Rákosi Mátyás Művek Erőmű, 1956-tól Csepeli Erőmű, a Csepeli Ellátó Üzemek, valamint a Csepeli Szállítási és Raktározási Üzemek összevonásával; 1968-tól tagvállalat); 1976-tól Csepel Művek Szolgáltató Vállalat - Csepeli Vas- és Fémművek Híradástechnikai Gépgyára - Rézhengerművek - Székesfehérvári Vas- és Fémöntöde - Metallochemia - Qualital Könnyűfémipari Feldolgozó Vállalat - Pannonia Külkereskedelmi Vállalat (létrehozva 1956-ban) A tröszt feladata a tagvállalatok termelésének, külkereskedelmének, pénzügyeinek irányítása, továbbá beruházási, felújítási (rekonstrukciós) és átszervezési tevékenységükhöz szükséges generáltervek, valamint a profilba tartozó és exportcélokat szolgáló komplex berendezések és gépek tervezési feladatainak ellátása volt (a tröszt keretében működtetett, 1953-ban alapított Tervező Iroda tól Csepel Művek Tervező Intézete, 1981-től CSM Tervező és Kutató Intézete, 1983-tól Csepel Művek Tervező Vállalat - útján). Működött még - bár 1962-től nem önálló vállalatként - a Csepeli Golyóscsapágygyár (a Fémmű keretében) és a Csepeli Elektródagyár (a Csepeli Kerékpár- és Varrógépgyár keretében) is. A piaci igényeknek megfelelő, gyors és egységes reagálás kezdetben előnyösnek bizonyult. A trösztöt - főként a műszaki fejlesztés elhanyagolása vagy eredménytelensége miatti állandósult piacvesztésből kifolyólag - végül július 1. hatállyal szüntették meg minisztertanácsi döntéssel. A tröszt tizennégy részre esett szét, csupán négy közös - a kommunális, a külkereskedelmi, a szállítási és a szolgáltatási munkát végző - vállalat maradt. A koordinációs feladatok és az információcsere biztosítására, ellátására a tröszt jogutódjaként megalakult a Csepel Művek Ipari Központ (tevékenységét a Csepel Művek Igazgató Tanácsa irányította), majd szerepét - lényegesen szűkebb feladatkörrel júniusától a Csepel Művek Ipari Egyesülés vette át. A tröszt megszűnését követően az alábbi új vállalatok jöttek létre, működtek teljesen önállóan: - CSM Szerszámgépgyár (végelszámolás: ; felszámolás: ) - CSM Egyedi Gépgyár (felszámolás alatt: óta) - CSM Hőerőmű és Szolgáltató (1984-től Közös) Vállalat (Csepeli Erőmű Rt., jelenleg Kft.) 2

3 - CSM Vasmű (a Csőgyár és az Acélmű együtt, 1988-ig) - Csepeli Csőgyár (1991-től) (jogutód felszámolás alatt: óta) - CSM Vas- és Acélöntöde (1988-tól) (felszámolás: ) - CSM Transzformátorgyár (Csepeli Transzformátorgyár Rt., majd Kft.) - CSM Oktatási Vállalat (végelszámolás: ; felszámolás: ) - CSM Kerékpár- és Konfekcióipari Gépgyár (Csepel RUGÉV) (végelszámolás: ) - CSM Fejlesztő-Tervező Vállalat (CSEPELTERV) (felszámolás: ) - CSM Fémmű (felszámolás: óta) - CSM Kommunális Közös Vállalat (jelenleg IKERON Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Szolgáltató ZRt. néven működik) - CSM Számítástechnikai Vállalat (felszámolás: ) - CSM Anyagvizsgáló és Minőségellenőrzési Intézet (AGMI) (jelenleg AGMI Anyagvizsgáló és Minőségellenőrző ZRt.) - Pannónia-Csepel Külkereskedelmi Közös Vállalat (jogutód: Pannónia-Csepel Nemzetközi Kereskedelmi Rt.: végelszámolás: ; felszámolás: ) 1984-ben a szerszámgépek értékesítésének elősegítésére létrehozták továbbá a Csepeli Szerszámgép Leasing Leányvállalatot (a bíróság a céget - felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül i hatállyal hivatalból törölte). A gyárkomplexum tényleges szétesése 1988-ban kezdődött. A beruházásokhoz ugyanis nem állt rendelkezésre a szükséges anyagi erőforrás, az orosz export definanszírozott lett, a KGST megszűnt felvevő piaca lenni a szerényebb paraméterű termékeknek. A folyamatot az 1988-ban Csepeli Készülék- és Szerszámgyártó Rt. létrehozása nyitotta meg, mely alapítás célja a készülék- és szerszámgyártás elkülönítése a többi termelő ágazatoktól, korszerűbb gyártmánystruktúra kialakítása, és ezen fejlesztésekhez szükséges külföldi tőke bekapcsolódási lehetőségének megteremtése (felszámolás: ). Szintén ebben az évben hozták létre a Csepeli Szerszámgépgyártó Rt.-t, melynek jogutódja ellen között végelszámolás, között pedig felszámolási eljárás zajlott. Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején a régi vállalatok egy része átalakult, másokat fölszámoltak. Amerikai többséggel alakult meg 1988-ban például a Schwinn-Csepel Kerékpárgyártó Kft., amely - a Schwinn amerikai csődje után - többszöri tulajdonosváltáson ment keresztül, 1994-ben rt-vé alakult, 2000 óta a Tandem-Szolnok Kft. (2005-ben beolvadt a Schwinn-Csepel Kerékpárgyártó és Forgalmazó ZRt.-be) a tulajdonosa, mely Magyarországon továbbra is Schwinn márkanéven hoz forgalomba kerékpárokat. Az egyik fő "alaptevékenységet" jogutódként az 1993-ban létesített, jelenleg 100 százalékban magyar magánszemélyek tulajdonban lévő Csepeli Fémmű Rt. vitte tovább, amely ellen 2003-ban felszámolási eljárás indult. A Csepel Művek Vasműből a Csepeli Kovácsológyár (végelszámolás: , felszámolás: ) kiválásával 1991-ben alakult Csepeli Csőgyár jogutóda (Csepeli Csőgyár Vagyonkezelő Rt.) óta ugyancsak felszámolás alatt áll. A magyar magánszemélyek tulajdonában lévő Csepeli Acélcső Gyártó és Forgalmazó Kft. a Weiss Manfréd márkanevet használva folytatta a termelést, egészen én kezdődött felszámolásáig. Az amerikai tulajdonba került Csepel Vas- és Acélöntöde is felszámolás alá került ( ). Bár 1995-től folytatódott a termelés UBP Csepel Vasöntöde Kft., 2004-től Csepel Metall Vasöntöde Kft. néven, ebben az esetben viszont nem jogutódról, pusztán tevékenységutódról van szó. A csepeli iparterület Budapest, Gyepsor u. 1. ( ) A csepeli nagyüzem egykori területén üresen maradt csarnokokat és irodákat számos cég bérli. A gyárterületen azonban az ipari termelés nem maradt meg változatlan formában, hanem a nehézipar helyett a könnyű vagy élelmiszeripar jelent meg re már csak a vasszerkezeteket gyártó részleg prosperált. Egy parlamenti interpelláció a csepeli gyárváros reorganizációjának fontosságára hívta fel a figyelmet, a terület adottságaira hivatkozva: önálló dunai kikötő, vámszabad terület, belső vasúti hálózat, közúti hálózat, fejlett infrastruktúra, jól kiépített telefonhálózat, megmentésre érdemes szakmai kultúra fontosságát hangsúlyozva. 3

4 A gyártelepen ekkor ötvenöt cégből huszonhárom döntően állami tulajdonú és harminckettő magántársaságként működött. A területnek 95%-a még ban - állami tulajdonban volt. A gyár területén nyolcezer ember dolgozott. A cégek közül hatnak nem volt a kezelésében ingatlanterület, a többi negyvenkilenc kezében levő ingatlanhányadok között óriási különbségek voltak nyolcszázötven négyzetmétertől egészen a közel félmillió négyzetméterig. Ezek a cégek még többségében a CSM területén működő tizenöt cég utódszervezetei voltak, folytatva a korábbi nehézipari termelést, bár lényegesen kisebb volumenben, az alkalmazottak számának jelentékeny csökkenése mellett. A gazdálkodási formát tekintve ezek leginkább részvénytársaságok voltak. Tízezer négyzetméternél kisebb területek kezelésénél uralkodó gazdasági forma már a kft. volt. A listán szereplő ötvenöt cég, vagy jogutódja többségében a mai napig megtalálható a telepen ra a terület százaléka abszolút heterogén tevékenységet folytató magáncégek kezébe került. Az újonnan betelepült cégek aránya százalék körül mozgott. A felszámolás alatt lévő cégek a rendelkezésük alatt álló területeket, azaz a gyártelep jelentős részét forint négyzetméterenkénti áron értékesítették. A dolgozók száma 1996-ban már csak hatezer főre rúgott. Ebből négyezer a régi gyártelep jogutódjainak alkalmazottja volt, kettőezret pedig az újonnan betelepült társaságok foglalkoztattak. Olyan új iparágak telepedtek meg a gyár kapuin belül, mint a vegyipar, az élelmiszeripar és a könnyűipar egyéb válfajai, vagy a hulladékhasznosítás. A kereskedelem és a szolgáltatás is mind nagyobb területeket hódított magának. Önkormányzati oldal A kilencvenes évek elején a gyártelepen megkezdődött a privatizáció, bár a rendezési tervnek előbb kellett volna elkészülnie és annak alapján kellett volna áruba bocsátani a telepet. Az egész területet egy helyrajzi számon, a Gyepsor út 1. alatt jegyezték be a Földhivatalnál. A terület szabályozásakor még a régi építési törvény, és ennek megfelelően a régi Országos Építési Szabályzat volt érvényben. A gyártelepen található utakon szabálytalanul lettek elhelyezve a közművek, a telek határán belül mindenki saját belátása szerint vezette az úthálózatot, a vízvezetéket. A vasúti kereszteződéseket egyetlenegy tábla vagy sorompó sem jelzi, sőt a főúton végigmegy egy vasút. Egyes vállalkozások ingatlanjai az út két oldalán találhatók. Ezek az utak így sok helyen technológiai láncszemeket választanak el egymástól, ami kiépített közút esetén baleset forrása. Hiányzik a közvilágítás. A terület jelenleg (2001) nyitott, bárki bemehet és ez egy újabb problémát szül, ez a közbiztonság kérdése. Sok az üresen álló csarnok. Egy részét árulják, másik részét feltételezhetően ingatlanspekulációs okokból vették meg. Az önkormányzat elhanyagolható tulajdonhányadának köszönhetően, mint tulajdonos nem tud beleszólni a terület belső ügyeibe, de mint önkormányzat felléphet. Nem elhanyagolható tényező a kerület szempontjából, hogy a gyártelepen tevékenykedő szervezetek munkahelyet teremtenek a csepeliek számára és nagyobb cégek megtelepedése esetén a kerület adóbevételei is növekednek. Gyárkapun belül A gyártelepen 1989-től elkezdődött a privatizáció novemberére a terület 230 tulajdonos kezébe került, a privatizáció első szakasza ezzel lezárult. Részben kényszervállalkozók telepedtek meg itt, akik kistulajdonra tettek szert, részben a felszámolások során új cégek alakultak a korábbi profil továbbvitelével, valamint néhány nagyobb társaság túlélte a szocializmusból való átmenetet, de ezek száma rendkívül csekély. 4

5 Kutatóterem megnevezése Use Required permission: Physical Usability: Accessibility: URL for this unit of description URL: Az elsietett privatizáció nyomán kialakult bonyolult helyzet kezelésére a tulajdonosok önkéntesen létrehoztak egy úgynevezett tulajdonközösségi önkormányzatot. Ez egy kényszerközösség, amelyben mindenki tulajdonostárs, aki tulajdont szerzett. A tulajdonközösségi önkormányzat 1994-től május 1-ig tartó munkájának egyetlen célja volt, a közös tulajdon megszüntetése. Amikor az utolsó regisztrált tulajdonos is aláírta a tulajdonközösséget megszüntető szerződést, és ezt az okmányt benyújtották a Földhivatalba, megszűnt a tulajdonközösség. A kétszáz hektár száz tömbtelekre vált szét. A tulajdonközösség megszűnése, és az önálló tiszta telkek létrehozása várhatóan nagy lökést fog adni az itteni beruházásoknak, fejlesztéseknek. Ennek ellenére a jelenlegi tömbtelkek nagy részén sem egy tulajdonos van. A gyártelep elég zsúfolt, a belső részeken 95%-os a beépítettség, szemben a 42-es övezeti besorolással, ami 45%-os beépítési lehetőséget engedélyez. A tulajdonközösségi önkormányzat megszüntetését követően megalakult egy önkéntes szervezet, a Csepeli Ipartelep Egyesülete, amely hetvenkét taggal rendelkezik. Az egyesület alapszabályban rögzített céljai a következők: - a volt Csepel Művek területén ingatlantulajdonnal rendelkező jogi és természetes személyek érdekeinek összehangolása és képviselete, - a terület dinamikus fejlesztése az ingatlanok értéknövelése érdekében, - esetleges külső pénzügyi források felderítése és megszerzése, - hatóságok előtti képviselet, - kapcsolattartás a kerületi önkormányzattal, - kapcsolattartás a működési területen lévő jogi és természetes személyek között, - együttműködés a vagyonvédelem és a közlekedés kialakítása érdekében A megoldásra váró problémák közül legnagyobb gondot az infrastruktúra, ezen belül is az utak jelentik. A részletes rendezési terv kis részben kijelölt már: - a közforgalom számára közutakat, - közforgalom számára megnyitott magánutakat, - magánutakat A gyártelep jelenlegi helyzetét nem lehet összehasonlítani a tíz évvel ezelőtti kaotikus állapotokkal, mivel a fejlődésre a tulajdonosok sokat áldoztak. Az utolsó becslések szerint a gyártelep dolgozóinak száma nyolc-tízezer főre becsülhető, ami a korábbi évekhez képest növekvő tendenciát mutat. Ez egyrészről a gazdasági konjunktúrának köszönhető, másrészről viszont annak, hogy bár Budapest területén elég sok iparterületet felszámoltak, a csepelit nem, sőt a részletes rendezési tervvel támogatták is az ipar továbbélését. A telepen megjelent egy flexibilis, elsősorban magyar vállalkozói réteg, amely könnyen tud változtatni. A nehéziparon kívül jelen van itt a gépgyártás, az összeszerelő ipar is. Egyre fontosabb a raktározás szerepe. Ezen kívül megtalálható a gyártelepen az élelmiszeripar, készétel-szállítás, sok helyen települt meg a szolgáltatás és kereskedelem a bérbe adott régi irodaházakban. Ezek a folyamatok előrevetítik, hogy a terület felhasználása a jövőben valószínűsíthetően heterogén gazdasági tevékenység formájában várható és semmiképpen sem a nehézipar feltámadása, előretörése lesz az uralkodó tendencia. Lángliliom utca Nincs Korlátozás nélkül Nyilvános 5