Felelős kiadó: Schwendtner Frigyes. Készült a könyvnyomtatás 500. esztendejében, Held János könyvnyomdájában, Budapesten.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Felelős kiadó: Schwendtner Frigyes. Készült a könyvnyomtatás 500. esztendejében, Held János könyvnyomdájában, Budapesten."

Átírás

1

2 Felelős kiadó: Schwendtner Frigyes. Készült a könyvnyomtatás 500. esztendejében, Held János könyvnyomdájában, Budapesten.

3 E L Ő S Z Ó...Volt idő, mikor az egész ország: öregek és fiatalok, szegények és gazdagok, nők és férfiak, munkások, földmívesek, városi polgárok, papok és arisztokraták, hatvanhetesek és negyvennyolcasok egyformán rajongtak érte. Ujjongó, tomboló tömegek fogadták mindenütt, ahol megjelent. Az ő szavait leste és figyelte mindenki. Egyénisége és eszméi a magyar közélet gyújtópontjában állottak. Sokan lelkesedtek érte és sokan gyűlölték őt. Lehetett őt magasztalni és lehetett támadni, de nem lehetett róla hallgatni. Újságok és röpiratok róla írtak, gyűléseken és parlamentben róla beszéltek akkoriban legtöbbet... És volt idő, bá gyadt és szerencsétlen, fáradt és tehetetlen évtizedei a háború előtti magyar életnek, amikor senkise akart tudomást venni róla. Eltűnt ő is a liberális Magyarországnak abban az ijesztő sötét, nagy sülyesztőjében, amely a nemzet mérhetetlen kárára annyi kiváló képességű, vezetésre hivatott, derék, önzetlen, igaz magyart nyelt el. Nem hallgatott itt senkisem különösképen akikre az ország vezetése bízatott a józan figyelmeztető szóra, bódult fejjel, tántorgó léptekkel siettünk a reánk váró katasztrófa felé. Istóczy Győző sorsa igazi magyar sors. Ő is azok közé tartozik, akik széles távlatokban gondolkoznak, messze a jövőbe látnak, józanul megfontoltan ítélnek, ha kell bátran, habozás nélkül cselekszenek, akik igazságaikba és meggyőződésükbe vetett szilárd és megingathatatlan hittel járják végig megpróbáltatások kai és küzdelmekkel teljes életútjukat. Sem fenyegetés, sem csábítás nem tudott erőt venni rajta, nem tudta eltántorítani arról az útról, amely hite szerint egyedül vezethetett csupán a magyarság anyagi és szellemi függetlenségéhez, teljes belső szabadságához és zavartalan fejlődéséhez. Korát legalább félévszázaddal megelőzte.

4 4 Alig egy évtizeddel a zsidó emancipáció után világosan felismerte a korlátlan és feltétel nélküli egyenjogúsítás végzetesen elhibázott voltát, a keleti zsidóság szakadatlan beözönlésében rejlő veszedelmet, látta, hogy a kíméletlen hatalmi ösztönöktől fűtött jövevényekkel szemben mennyire tehetetlen és társadalmi, gazdasági és politikai téren védekezésre mennyire képtelen a magyarság, tudta jól, hogy ha idejében nem eszmél fel a nemzet és nem emel gátat a mindent elsodró, mindent maga alá temető idegen áradattól szemben, akkor néhány évtized és a szó igaz értelmében Magyarországból Zsidóország lesz. De igazi nagysága talán nem is az, hogy már a kezdet kezdetén, a maga egész mivoltában megérezte a zsidó veszélyt, hanem sokkal inkább abban van, hogy e felismerésből a maga számára nyomban levonta a szükséges tanulságokat és bár teljes mértékben tudatában volt annak, hogy milyen nagy, szinte emberfeletti feladatra vállalkozik, mégis habozás nélkül meghirdette a harcot a zsidóság elhatalmasodása ellen. -És állta ezt a harcot utolsó leheletéig. A magyar törvényhozás a közelmúltban több mint egy esz tendőn keresztül tanácskozott, vitatkozott, a magyar társadalom pedig éveken, sőt évtizedeken át viaskodott azért, hogy felszabadítsa magát a zsidóság megalázó és megszégyenítő hatalma és befolyása alól. Mennyi izgalomtól, mennyi szenvedélytől és leg főképen mennyi fájdalomtól és keserűségtől szabadulhatott volna meg mindkét érdekelt fél, a magyarság is zsidóság is, ha Istóczy Győzőt saját korában jobban megértik, ha meghallgatják tanácsait és figyelmeztetéseit? Mint politikus és mint ember egyaránt ritka, magábanálló egyéniség volt. A közélet számára eszmék, igazságok küzdőtere volt. A közszereplés pedig áldozatos kötelességteljesítés ós roppant felelősségvállalás. Soha nem volt kapható megalkuvásra, kiegyezésre, engedményekre, pedig ha múltját, eszméit megtagadja, talán előkelő pozícióba kerülhetett volna, de mindég megvetette a törtetést, az érvényesülést, ha pedig ennek az ára éppen gyáva elvtagadás volt, úgy hallani sem akart róla. Csodálatos lelkierő lakozott benne. Szembeszállt a liberális jelszavaktól csontja velejéig megfertőzött korának egész közvéleményével. Hosszú észten dőkön keresztül céltáblája volt buta élcelődésnek, együgyű gúnynak és otromba támadásoknak, de soha, egy pillanatra se veszi tette el a fejét, biztos fölénnyel gyűrte maga alá ellenfeleit. Mindent előre látott. Sajnos, a később bekövetkezett események talán senkit sem igazoltak annyira a liberális korszak politikusai közük

5 5 mint éppen Istóczy Győzőt. Ő maga életének utolsó pillanatáig rendíthetetlenül hitt igazságainak eljövendő győzelmében. Most kerek hatvanöt esztendeje, április 8.-án a külföldi zsidóság elszaporodásával kapcsolatban, a honosítási törvényjavaslat tárgyában" előterjesztett interpellációjának indoko 7 lása során mondotta el első beszédét, amelyben először figyelmeztette a kormányt, a törvényhozást és a társadalmat a zsidó veszedelem fenyegető voltára. Már ez a beszéd is örök bizonysága Istóczy nagyszerű éleslátásának, mélységes aggodalmának és lenyűgöző felelősségtudásának. Saját korának ferdeségeit, tévedéseit, a zsidóság szerepét törekvéseit és a várható végső fejleményeket megdöbbentő módon vetíti elénk a beszédnek következő részlete: A zsidóság, mely öntelten a civilizált társadalom erjesztő kovászának szereti tartani s nevezni magát, holott inkább hasonlít ama botanikus nyel-, i en,,euscutá -nak nevezett parazita növényhez, amely önmagában existálni nem tudván, a veteményeken mindaddig élősködik, míg azokat végkép kipusztítja: a pánjudaizmus csalképével szemei előtt, képezi tehát a többi elemekkel szemben minden téren ama támadó elemet, amelynek pusztító árja a korszellem és az emancipáció által lerombolt védgátak elenyészte óta a részéről ügyesen felhasznált, általa telhetőleg szított antagonizmusban lévő ezer, meg ezerféle nemcsak ellentétes, de sőt ellenséges érdekek által megosztott nemzsidó társadalom terén feltartóztatlanul halad előre: amely támadó elem a szüntelen financiális zavarokban sínylődő államok mintegy protectorátusának megszerzésével a kormányok politikaját saját kasztja érdekében tetszése szerint irányozza: amely támadó elem a kezeiben mindinkább összegyűjtött kongó argumentumokkal mindennemű állami functiot és társadalmi viszonyt átjárva útjai elől többnyíre minden akadályt könnyedén elhárítani tud; s amely támadó kaszt a vagyonnak, megfelelő visszavezető csatornák nélkül kezei közé fokonként való összehalmozásával képezi ama tényezőt, mely a jelenleg általános érvényben álló nemzetgazdasági elveknek ad absurdum vitele mellett a vagyonaránytalanságoknak napról-napra nagy dimensiokban való növelésével a proletariátus légióit teremti elő, s így nem valami távoli jövőben beláthatatlan kimenetelű társadalmi és állami katasztrófák előidézésével fenyeget. B. Wenckheim Béla miniszterelnök Istóczynak adott válaszátfan röviden kijelentette, hogy a kormány nem véthet a civilizáció és a humanizmus ellen, ép ezért zsidókérdést nem ismer és nem ismerhet. Istóczy megrázó szavakkal vette tudomásul ezt a választ: Eljövend az idő mondotta és pedig hamarább, mint sokan gondolják, amidőn elveim nem fognak a puszta ábrándok sorába utaltathatni, s adja a Gondviselés, hogy ez ne történjék akkor amidőn a kényszerű viszonyok a késő jelszót fogják a felriadt nemzsidó elemeknek kiáltani Ellenkező esetben pedig legyek én e tekintetben Magyarország Cassandrája.

6 6 Pontosan huszonöt esztendeje már, hogy Istóczy Győző ott pihen a Kerepesi temető sírboltjában. Szörnyű események zúgtak el felettünk ez alatt a negyedszázad alatt. És ezek az események mindenben Istóczy Győzőnek adtak igazat. Ha a mi társadalmunkban valóban élnének a hála és a kegyelet érzései, akkor sírja már régen nemzeti zarándokhelye lett volna. Ha van valaki, akinek emlékét a hálátlan feledés szürke homályából fel kell idéznünk, akkor Istóczy Győző bizonyára az. Ez a kis tanulmány nem akar egyéb lenni, mint csendes, szerény főhajtás a magyar antiszemitizmus úttörője, a magyar fajvédelem egyik első, nagy harcosa előtt.

7 A zsidóság egyenjogúsítása és következményei A zsidók emancipációjára irányuló törekvések a múlt század harmincas éveiben vettek nagyobb lendületet. A francia forradalom következményeképpen mindenütt, európaszerte előtérbe nyomul a zsidóság. A gettó kapuk zárjában megcsikordul a kulcs és végtelen áradatban özönlik ki az új hódítók serege. Noha a liberális eszmék akkor már többé-kevésbbé uralták a nyugateurópai államok közvéleményét, mégis mindenütt számottevő és harcos ellenzéke volt a zsidók polgárosításának. Sajtóban, röpiratokban, törvényhozásban szenvedélyes viták dúltak a kérdés körül. A zsidóság a pénz és a mozgó tőke birtokában kitűnő összeköttetéséket teremtett a politikai élet irányítói: a felső tízezer felé, így azután sikerült, kisebb, nagyobb küzdelmek árán mindenütt kierőszakolnia az emancipációt. Az angol parlament zsidó egyenjogúsítani vitája során május 17.-én lord Belgrave a következő emlékezetes szavakkal tiltakozott a zsidók polgárosítása ellen: A zsidók támaszkodva vallásukra, mindig különös nemzetnek tartván magukat a, polgári jogokból önmagukat zárják ki. Hol a zsidók a földkerekségén megjelentek, mindenütt egyenlő állhatatossággal ragaszkodtak nemzetiségükhöz. Vagy a zsidó Angliában az ki Monthmouthstreetben ócska holmival s az, ki a börzés országkölcsönökkel kereskedett vajjon akarta-e valaha érdekeit e nemzet nagy institúcióival egybe kötni? Ő soha való egyességre nem léphetett, a britt történeteknek babérai néki érdektelenek, az ő szíve emlékeinknél fel nem dobog, ő nem vesz részt abban, amit mi szeretünk: mert azon pillanatban, melyben keblét az angol érzeményei töltenék el, megszűnne zsidó lenni. S a zsidók nem keresnek ily szoros kapcsolatot, ők más reményekkel néznek a jövőbe, őjk, egy más éghajlat lakói, polgárai egy más hazának, mely felé szemeik változtathatatlan vággyal szüntelen fordulnak. Magyarországon a 27. József által nyitott réseken keresztül

8 8 lassan szétáramlott a zsidóság az egész országba és fokozatosan mind nagyobb szerephez jutott az ország gazdasági életében. A városokban, különösen amelyek kereskedelmi gócpontok voltak, ugrásszerűen emelkedett a zsidók száma. Hiába hozták a városi magistrátuszok a legkeményebb, a legszigorúbb kitiltó rendszabályokat, a betelepülni akaró zsidók értették a módját, mikép kell ezeket a rendelkezéseket kijátszani. A termény, a gyapjú, a bőr, a bor kereskedelem csaknem kizárólagosan zsidó üzletággá lett. Övék volt csaknem mindenütt a kocsma-bérlet és a pálinkafőzés. Az északkeleti vármegyéket alig néhány évtized alatt olyan tömegben lepték el, hogy ez az országrész már semmiben sem különbözött a szomszédos Galícia- zsidó jellegű tájaitól. Nyomukban mindenütt nyomor, elszegényedés, a pálinkától testi elkorcsosodás és erkölcsi züllés üti fel a fejét. Igazán nem csoda, ha a közhangulat a zsidókkal szemben egyáltalán nem volt barátságos. A jobbágyság lelkiismeretlen kifosztóját látta a zsidóságban. A városi lakosság számára veszedelmes, leküzdhetetlen versenytársat jelentett a zsidó, akinek szokatlan, sajátos üzleti stílusa mások számára utánozhatatlan volt. A birtokos nemesség megveti, de uzsora kamatra adott pénzkölcsönei miatt nem tudja nélkülözni a zsidót. Igazi és őszinte pártfogókra a zsidóság csak az arisztokrácia körében akadt. A nagybirtokok és hitbizományok urai nem tudták nélkülözni a zsidókat, akár kölcsönre szorultak, akár a termelvényeiket akarták értékesíteni. Végül a zsidók mellett foglalt állást az ú. n. reform-korszak hivatalos politikusainak, a doktriner liberálisoknak egy része, akik politikai állásfoglalásaik során sohase, egy pillanatra se tudták függetleníteni magukat koruk világnézeti dogmáitól: az egyenlőség, testvériség, humanizmus jelszavaitól és ezeknek még, ha a körülmények úgy hozták magukkal, nemzetük életérdekeit is hajlandók voltak alárendelni. A különböző zsidó szervezetek, hitközségek és más alkalmi egyesületek folytonosan emlékiratokkal és kérvényekkel ostromolták úgy az udvart, mint a pozsonyi diétát, a türelmi adó eltörlését és teljes polgári egyenjogúságukat sürgetve. Az országgyűlésen egyforma népes pártja volt a zsidó egyenjogúsításnak és e kívánság elutasításának. Az egymást követő , as országgyűlések csak kisebb-nagyobb engedményekre voltak hajlandók, a teljes polgárosítás elől elzárkóztak. Eötvös József bárónak a Budapesti Szemlébe írott tanulmánya a zsidó emancipációról fejezte ki a zsidó-barát doktriner liberális politikusok álláspontját. Ugyanebben az időben Kölcsey

9 9 Ferenc a szatmári megyegyűlésen elriasztó képet fest a zsidóság elszaporodásának következményeiről, Kossuth Lajos a politikai egyenjogúsítást megelőző társadalmi egyenjogúsításról vezércikkezik, Kuthy Lajos színes és megdöbbentő hatású korrajz keretében mutatja be saját korának zsidóságát és a zsidó térfoglalás várható következményeit, Széchenyi István gróf pedig aggodalomteljes szavakkal figyelmezteti a magyarságot, hogy ne legyen a zsidósággal szemben túlságosan tágkeblű. Az as országgyűléssel kapcsolatban a vármegyék legtöbbje emancipációellenes utasításokkal látja el követeit. 48 tavaszán az ország számos városában zsidóellenes zavargások voltak. A zsidóság még a szabadságharc vérzivataros napjaiban is igyekezett a maga ügyét napirenden tartani olyannyira, hogy a szegedi országgyűlés utolsó napjaiban még elfogadta a zsidók egyenjogúsításáról Szemere Bertalan által beterjesztett törvényjavaslatokat. Az abszolutizmus első legnyomasztóbb éveinek elteltével a zsidóság máris hozzáfogott, hogy tervszerű és céltudatos munkával kivívja az egyenjogúsítást. Az. 186 l-es országgyűlésen a felirati vita során Tisza Kálmán, Jókai Mór, Szalay László sürgetik a zsidók egyenjogúsítását. A törvényjavaslat elkészítésére kiküldött bizottság az egyenjogúsítást azonban a honosítás és bevándorlás szabályozásával kívánta egybekötni. Jellemző, hogy még a legliberálisabb politikusok is csak részleges emancipációt tartottak megvalósíthatónak. Az volt az általános meggyőződés, hogy csak a régebben is az országban lakott, ingatlannal rendelkező, vagy ipart űző zsidóknak lehet megadni a polgárjogot, a zsidóság többi részénél csak hosszabb, rövidebb idő elteltével kerülhet sor. A zsidóság nagy többsége nem akar belemenni a félmegoldásba, teljes és korlátlan, minden zsi dóra egyformán kiterjedő egyenjogúsítást követelt. Ez a kihívó magatartás méltán váltott ki ellenszenvet a zsidósággal szemben. Nyilván ennek adott kifejezést Trefort Ágoston a Tudományos Akadémiában december 1.-én tartott előadásában, éles szavakkal támadva bizonyos zsidó rétegeket, amelyek visszaélve az egyszerű nép jóhiszeműségével, azt kizsákmányolják. A zsidóság befolyásos publicistái Ludassy Gans Móric, Bródy Zsigmond, Mezei Mór, Tenczer Pál, főként pedig a korábban már áttért Falk Miksa szívós kitartással folytatták a közvélemény megdolgozását. Az re összehívott országgyűlés felirati vitája során ismét többen szóbahozták a zsidó egyenjogúsítás kérdését, köztük Deák Ferenc azt az érdekes gondolatot vetette fel, hogy ne külön tör-

10 10 vényben történjék az egyenjogúsítás, hanem azokban a törvényekben, amelyek különbséget tesznek az egyes vallásfelekezetek között, ezeket a rendelkezéseket hatálytalanítsák. Deák különben ismét leszögezte, hogy egyidejűleg a bevándorlás szabályozását is szükségesnek tartja. Az 1867-ben kinevezett Andrássy kormány igazságügyminisztere, Horváth Boldizsár a hozzá intézett kérdésekre kifejtette, hogy az egyenjogúsítást a honosítással egyidejűleg fogják megoldani. Maga a miniszterelnök még március 3.-án a nála járt zsidó küldöttségnek üdvözlésére válaszolva kijelentette, hogy Magyarország meg fogja adni a zsidók egyenjogúsítását, de az ügyet nem lehet siettetni, mert a kérdés megoldásánál a keresztények érdekeit is tekintetbe kell venni. Június 26.-án Deák Ferenc intézett kérdést a kormányhoz, hogy szándékozik-e a zsidók Jogegyenlőségére nézve törvényjavaslatot előkészíteni, úgyszintén az azzal mégis kapcsolatban lévő honosítási törvényre nézve is. Eötvös válaszában kijelentette, hogy a kormány a következő ülésszak elején mindkét kérdésre vonatkozóan törvényjavaslatot terjeszt be. Andrássy Gyula gróf november 25.-én valóban beterjesztette az izraeliták egyenjogúságáról, polgári és politikai jogok tekintetében szóló törvényjavaslatot, amelyet az országgyűlés két háza napok alatt minden vita, vagy ellenvetés nélkül letárgyalt és elfogadott, de a honosítási és bevándorlási törvényekre még évek múltán sem került sor. A közvélemény széles rétegei nem nagyon vettek tudomást erről az eseményről, a kiegyezéssel beállott nagy fordulat kötötte le akkor még a figyelmet. Az egyenjogúsítás végeredményben nem teremtett új helyzetet, a már meglévő állapotokat szentesítette csupán. A gazdasági életben, a szabad pályákon akkor már jóformán mindenütt nyitva állt a zsidóság előtt az út. Sokkal fontosabbak voltak azok a sietve megalkotott szerencsétlen törvények, amelyek a kor liberális követelményeinek megfelelően az ország egész gazdasági életét, minden társadalmi rétegét, városi polgárságot, iparost, kereskedőt, parasztságot, birtokost egyaránt teljesen kiszolgáltattak a zsidóság mohóságának. Az uzsora kölcsönök nyomán a középnemesi birtokok százai kerültek dobra, a vásárlók legtöbbször zsidók voltak. A parasztságot az árúuzsora, a kocsmahitel, a pálinka juttatta a tönk szélére. A zsidók tőzsdeiés üzletalapítási szédelgései pedig elvitték a nemzsidó kispolgári és középosztály megtakarított pénzecskéjét. A hetvenes években Pesten 10 bank omlott össze 33 millió forint tőkével, 2 iparvállalat

11 11 18 millió tőkével és 12 banknak, 2 biztosító intézetnek, 1 közlekedési, 1 építkezési és 10 iparvállalatnak kellett felszámolnia. De hallgassuk csak meg néhány kortanxí egykorú feljegyzését a hetvenes években az ország különböző vidékein uralkodó állapotokról. Trencsén megye Mennyire képes három (?) évtized alatt az emancipált zsidóság egy erőteljes és aránylag jómódú népet lelkileg és testileg elnyomorítani: annak élő példái Trencsén megye számos faluiban észlelhetők előtt, ha a falutól 3-4 újoncot követeltek, az illető faluk bírái pont d'honneurnek tekintették ötször annyit, mint gránátosnak való legényt az assenáló comissionak bemutatni s most alig találni katonának alkalmasat. Ha ennek okát az öregéktől kérdezzük, azt kapjuk feleletül: Uram, éhség, a nehéz munka, amelyre a már a hat éves gyermek kényszeríttetik, a zsidó kiszopja még a csontvelőnket is, már csak annak számára éhezve dolgozunk. A trencsénmegyei virilistáknak az 1880-ik évre egybeállított névsora összesen 248 virilistát mutat fel. Ezek közül 80, tehát az összes virilistáknak már egyharmada zsidó. Arad Háromezer körül áll az aradi lakosságnak zsidó lélekszáma és huszonkilencezer a nemzsidóké. De azoknak kezeiben van a város kereskedelme, sajtója és szégyennel vallom befolyása. Mert a zsidó pénz, a zsidó hízelgés és a zsidó pezsgő igen sok esetben elszédíti a gojoknak fejét és nincs ügy, nincs vállalat, nincs tér, melyet maguknak megszerezni ne tudnának, s mindezt korántsem oly utakon, melyeket a tisztesség vesz körül. A város és a megye legszebb családjait tönkre tették már, s a nagy fogások után most következnek a vékonyabbak; rákerítették a sort a közép- és kisbirtokos osztályra, mely tehetetlenül vergődik ördögi karmaik között. Társalgási és üzleti nyelvük német, szívük Bécs felé repes, iskoláik a tanügy szégyenfoltjai fellépésük követelő és szemtelen, mintha e város, minden ami abban létezik az övék volna már s a nyomor, amelybe egykor gazdag volt városunkat süllyesztették, szomorú illusztráció az emancipáció idétlen művéhez. Szabolcs megye Kevés megye van Magyarországon, mely a zsidó emancipációért olyan sokat fizetett volna, mint Szabolcs megye. Sőt, ha oly rohamosan megy a hódítás, mint megkezdődött és folyamatban van, Pesty Frigyes ezt is az eltűnt vármegyék közé sorozhatja munkájának eshetőleges második kiadásában. Végig megyünk falvain. Tágas udvarokon csinos úrilakok, sok min denféle gazdasági épületekkel berakva, itt-ott nagyobbszerű kastélyok

12 12 bástyaszegletes kőkerítésekkel, a jólétnek, kényelemnek, dicsőségnek bizonyságai. Csak voltak!... Most legnagyobb részük csupa rom. vagy zsidó tulajdon. Pusztulás és nyomor fájdalmas felkiáltójelei. Az udvarokat áthatlan gaz veri fel, vagy hajdani csinos rondellájukban zsidó árendás dohány melegágyakat rakat. Az épület tetejét bontogatja a szél, falait mállásztja az eső, gazdasági épületei szerteszórva hevernek, nincs rájuk gondja senkinek. Az eladósodott birtokos nem képes rendbe tartani, zsindelyes házán is szalmacsutakokkal dugdossa be a lyukakat... Az elszegényedés nyomában értelmi satnyulás. ezután erkölcsi sülylyedés, ezután nagymérvű halandóság: mind logikai következmények. De kit tehet minderről?... Hol van az oka? Mondottam, hogy Szabolcs nagyrésze közép- és alsónemességből áll. Minden joga volt, csaknem semmi kötelessége. És beleélte magát századokon át. Különösen vendégszerető volt, tiszta magyar jószívéből és hiú, nemzeti dicsvágyból. A százados megszokottságból aztán egyszerre kellett átlépnie az új érába. Minden előjogaitól elesett: a kamara kiürült, de a vendégszeretettel nem tudott felhagyni. Százféle adó zúdult a nyakába, az is ellene szegült. Amily arányban fogyott bevétele, oly arányban nőtt kiadása... De mind e bajokból kigyógyult volna, ha ideje van a változott viszonyok és körülmények felismerésére. Százados szokások megsemmisítésére, egy régi kiváltságos törvény eltörlése nem elég. Az új időkbe bele kell élnie az embernek magát. De idő nem volt. Gondoskodtak róla az új polgártársak közül sokan, hogy mire felébred, a párnát már kivegyék a feje alól... A házi zsidóból lett házi barát, ebből árendás, ebből földesúr a magyar faj roppant anyagi és erkölcsi kárára. Bereg megye Bereg megye felvidéke máris egészen az Izrael fiai markába jutott. A szarvasmarha, melyet láthatni itt, majdnem kizárólagosan a zsidóké, minden jóravaló föld, zsidóké mindennemű üzlet és kereskedés, zsidóké mindenféle bérlet, zsidóké a földműves nép, amely félig adós nekik és amelyet csupán csak kiszámításból és haszonlesésből tűrnek telkeiken, honnan a legkönnyebb módon kiűzhetnék... Természetes, hogy itt a pénz is az ő kezeikben összpontosult; és mert a pénz náluk van, őnekik lehet legjobban a nép szorult helyzetét; az ínséget, elemi csapásokat, a különféle executionális alkalmakat stb. kizsákmányolni. A szegény ember megszorul, executálják, vagy pedig nem jut kenyérre, neje, öt-hat gyermeke éhezik. Hová forduljon? Legtöbbnyire a zsidóhoz, mert annak saját érdekében áll segíteni rajta. A zsidó ád pénzt, vagy életet, természetesen borzasztó kamatra (a 40 % nálunk a legközönségesebb dolog és ez a kamattörvény megalkotása után is épúgy érvényben van, mint azelőtt) azután vár, nem kéri a pénzt, csak egy év lefolyása után kezdi kérni az adósság visszafizetését: de a kikölcsönzött összeg akkor már háromszor annyi. A szegény ember, ki rendesen nem számító, vonakodik a hatványra emelt követelést megfizetni, miből per keletkezik, a követelés megítéltetik, mert a zsidó előre ki tudja azt csinálni, hogy az igazság látszata az övé legyen hozzájárulnak a bor-

13 13 zasztó perköltségek, és a szegény embert kiűzik telkéből, amelyet a zsidó foglal el... Őszkor a zsidók potom áron szedik be a pénztelen néptől az élelmi szereket. Itten sót, bocskort, rongyszalagokat, tűt és mindent kukoricáért. tojásért és más élelmiszerért vásárol össze a szegény nép. Egy véka tengerit forintjával se akarnak számítani a zsidók ősszel, holott a piaci ára 1.50 forint, 2 forint, de következik a tavasz, akkor bezzeg a zsidó kukoricája drága, egy vékáért elkér kétszer, háromszor annyit, mint amennyiért ő vette. Földjeiket a zsidók úgyszólván ingyen műveltetik, gyakran egy font sóért, egy kis dohányért, egy fél liter pálinkáért, mit keresztelőre vett s egy egész napot dolgozik neki a földműves, néha fizetnek is, krt. egy napi munkáért; a szegény nép megy, dolgozik és végre azt veszi észre, hogy az a 16 kr. melyért egész napot át fáradott, még élességre is kevés. Hát a kocsmatartásnál, a szeszmérésnél mennyi égbekiáltó család űzetik? A zsidó kocsmáros a pálinkájával magához édesgeti az embereket. itt felényire vagy háromnegyedrésznyire vízzel kevert moslékkal itatja őket, elfogad kukoricát, paszulyt, ruhadarabot, vásznat, szénát, tyúkot, tojást stb. pálinkáért, leitatja embereit és akkor alkuszik, számol, irat kötelezvényeket és behálózza az együgyű embert és tönkre teszi. Baranya megye Miután keresztény nem versenyezhet a zsidóval, minden kereskedés kezükben van, semmit se lehet eladni másnak, csak zsidónak, persze az eladó kárával mindig, mert ha ki is lett alkudva az ára az eladott terménynek, a zsidó megcsalja a szegény tudatlan népet, mély nem értvén az új mértéket, a zsidó minden métermázsánál krt. húz le neki, ha pedig ezen csalás ellen a szegény ember ki mer kelni, nem veszi át az eladott gabonát; mitévő legyen a szegény ember, nehogy vissza kellessen megint haza vinni, kénytelen azt a maga kárára a csaló zsidónak adni. De nemcsak a kereskedés van a zsidók kezében, de még az igazság kiszolgáltatására nézve is kiterjed az ő hatalmuk; a pécsi törvényszéknél, holott, ugyanott közel száz keresztény ügyvéd van, zsidó törvényszéki tolmács van, azon a Pécsen, amely fogadást tett ötven év előtt, hogy zsidókat nem fogad be, mint lakosokat: mai napság ezerötszázat meghaladja a számuk, övék a kereskedés és ipar, szóval a kereszténynek mindent a zsidótól kell venni, persze kétszeres áron. De nemcsak Pécsett, de Baranyának minden nagyobb mezővárosában is sásként szaporodik a zsidók száma és méltán tarthatni, hogy a keresztényeket fölfalják. Zemplén megye Varanno. Az iparosok egészen tönkre vannak téve, alig egynéhánynak van még földbirtoka, de az, is kivétel nélkül már megterhelve, pedig egy néhány év előtt még jól bírták magukat, de a sok kaftános, turbános és lepedős lengyelzsidók egészen elárasztották és kiszorították a keresztény lakosokat, de nem is csoda hisz közeli szomszédok, minden akadály nél-

14 14 kül becsúsztak közénk és itt felszedték magukat s tovább álltak Gálszécs, S. A. Újhely, Tokaj, stb. felé, de már mind gazdagok, uzsora, bérlet, megbukások, opálkő elrablások által. Krajnya. Ez a vidék, Zemplén megye felső vége, mely már Galíciával határos, igen kevéssé ösmert az országban... Szegénysége dacára megvan ennek a vidéknek is sajátságos jellege mellett igéző bája. Ha jól megművelik a földet, megterem itt mindenféle vetemény, a búza, tengeri s a hüvelyes vetemények s az erdei tisztások és gyepes dombok dús legelőt szolgáltatnak. A réteken illatos szénát gyűjtenek. Csakhogy az egész vidéken a föld nagy része vetetlen s a szegény gazdának nincs marhája, amit a legelőn legeltessen. Máskép volt ez régen, mint az öreg emberek beszélik. Nyáron egymást érték a gyapjúzsákkal rakott szekerek s telt csűrökben gyönyörködött az utazó. És mi ennek az elszegényedésnek az oka? Kétségtelen, hogy sokféle. Nagy az adó és kíméletlenül szedetik be. De fö oka a már most védtelen, tudatlan népnek a zsidók által való kizsákmányolása, tönkretevése. Nem is lakott régente a Krajnyán egy faluban legfeljebb két-három zsidó család. A kocsmáros' s még valami szegény zsellér, aki aztán úgy dolgozott a mezőn, mint bármely más földműves. Most tíz család is lakik egy legfeljebb hatvan-hetven házból álló faluban. És mind jól bírja magát, ezeknek jobbágya az egész falu népe. Igaz, hogy jár-kél, kereskedik marhával és minden egyéb terménnyel, de sikerült is aztán neki minden, mert nem válogatja az eszközöket. Jó neki minden út és mód, hogy célját: pénzt szerezni, a keresztényt kitenni elérje. (Istóczy Győző 12 röpirata első évfolyamának 2., 3., 4., 7. számából.) Talán ennyi is elég annak szemléltetésére, hogy hová jutott Magyarország alig néhány évvel a zsidók egyenjogúsítása után. Megindul a harc A hetvenes években Magyarországon a közállapotok meglehetősen nyomasztóak, nem csoda, ha a nagy tömegek hangulata elkeseredett. Egymás nyomába járnak az elemi csapások, a rossz termés, járványok, gazdasági válság, deficites államháztartás, növekvő adóterhek. A zsidó térhódítás mindezeken felül mint legvégzetesebb csapás tervszerűen és céltudatosan halad előre. A bankok, pénzintézetek, iparvállalatok, nagykereskedelem, tőzsde, sajtó, könyvkiadás, irodalmi vállalatok, birtokbérletek, sőt maga a földbirtok is gyors ütemben került zsidó kézre. A budapesti gabona- és terménykereskedők névsora például a következő: Harsányi Adolf, Kaufmann A. H., Steiner József és Társa, Hirsch Mandl Henrik, Löbl Ignác, Kern, Schutzer és Társa. Kunosy (?) Nándor, Wessel Mór, Jellinek Lajos, Berger Izidor, Mandl Miksa, Redlich és Lőwinger, Gompetz Náthán, Guttmann Jakab, Fischer Lajos, Widder D., Hermann A. S., Weltner József, Krause Károly,

15 15 Grausz Nándor, Nagel Adolf, Lőw Beér Ármin, Krausz Sándor S., Singer Ferdinánd, Neumayer József, Kohlman és Kohn. Meiner M. és R., Gutmann Lajos és Testvére, Bleyer László, Gutentag G., Wottitz Mihály, Geiger Bernát és Társa, Falkenheim Fülöp, Guttmann és Fleischl, Jellinek Adolf, Mellinger M., Weil Mór, Baumgarten Bernát, Mausfeld Pál, ifj. Kohn Ármin, stb., stb. A tőzsde alelnöke a zsidó Strasser A. A tanács 28 tagja közül 28 zsidó, névszerint például: Altschul S., Altstatter S., Báronyi B., Beck M., Beiméi Jakab, Brüll Ármin, Deutsch Károly, Gold Zsigmond, Heller Gábor, Holitscher Manó, Káinoki Izidor, Kohnér Zsigmond, Krausz Lajos, Mauthner Zs., Nágel Ármin. Az Osztrák-Magyar Bank nyolc igazgatója közül négy zsidó (Rust Bernát, Hatvány Deutsch, Gold Zs., Stern Ignác). A Magyar Általános Hitelbanknál Kornfeld és Mauthner képviselik Rothschildék érdekeit. A Magyar Jelzálog Hitelbanknál Minkus, Wahrmann és Beck igazgatókat találjuk. A Leszámítoló banknál Wahrmann, Mandello, Beck, Schweiger, Neumann Frigyes és Miksa szerepelnek. A Kereskedelmi Bankot Lánczy Leó irányítja, alelnöke Kohnér Zsigmond, igazgatók: Rust Bernát, Machlup A., Neuwelt Ármin, Schweiger Márton, Weisz B. F. A malomipar egészen zsidó kézen, a Hengermalom igazgatója és alelnöke Brüll Miksa, A Pannónia elnöke Wahrmann Mór, az Első Budapesti Gőzmalomnál Basch Fülöp, Beér Salamon, Deutsch József, Flesch Móric irányítanak, a Lujza malom elnöke Ullmann M. G., de zsidó kézben van már a hetvenes években a kőbányai és újlaki téglagyár, a kőbányai serfőzde, az első magyar gyapjúmosó, a spodium gyár, a közúti vaspálya, az északmagyarországi kőszénbánya társulat stb. Bizonyára sokan látták aggodalommal eltelve a mértéktelen zsidó roham nyomán jelentkező bajokat, de a zsidóság akkor már olyan félelmetes hatalomként nehezedett rá a magyar közéletre, hogy senki se merte ezeket az állapotokat szóvá tenni. Félt mindenki a zsidóság várható nagy felháborodásától és lármás megbotránkozásától, félt mindenki, hogy rásütik a barbárság, a sötét maradiság és az embertelenség szégyenbélyegét, másszóval félt mindenki a zsidóság kérlelhetetlen és kíméletlen bosszújától. Az általános tehetetlenség, a fáradt önfeladás és a gyáva, bágyadt lemondás közepette csak egyetlen egy ember akadt Magyarországon, aki minden áldozatot és kockázatot, bosszút és gyűlöletet, gúnyt és megvetést magára vállalva a magyar törvényhozás házában a saját hazájában mellőzött, kisemmizett magyarság érdekében szót. mert emelni, aki felemelte tiltakozó szavát a liberalizmus, az

16 16 emberszeretet, a jogegyenlőség olyan értelmezése ellen, amelj szerint nekünk ki kell szolgáltatnunk országunkat az idegeneknek. Egy fiatal, alig harminchárom éves, de máris sokat ígérő és nagyra hivatott vas-megyei képviselő április 8-án a honosítási törvény ügyében beterjesztett interpellációja során szokatlan új témákat, új kérdéseket hoz szóba. A beszéd újszerűségével, eleven dialektikájával, nyugodt és biztos érvelésével, a szavak mögött lappangó tűzzel és szenvedéllyel méltán keltett érdeklődést és osztatlan figyelmet. Zsidó oldalról ősrégi taktikával megkísérelték agyonhallgatni a beszédet. Akik pedig végig hallgatták, bizonyosra vették, hogy itt pillanatnyi hangulat kitörésről van szó csupán. Arra talán senkisem gondolt, hogy egy mélyen érző, élesen látó, sokat töprengő, magával viaskodó lélek megnyilatkozása volt ez a beszéd. Senki sem sejtette, hogy ez a felszólalás egy életre szóló döntő cselekedet volt és vele egy küzdelmes életpálya indult neki a bizonytalan jövendőnek. Aki ezt a beszédet elmondotta, egyetlen határozott gesztussal elutasította magától a fényes kilátásokkal kecsegtető, reá váró nagyszerű karriert azért, hogy eszméiért és igazságaiért harcolhasson. Egy saját útjain járó, saját fejével gondolkozó, belső energiáktól fűtött, akaraterővel telített férfiú nagyszerű tette volt ez a beszéd, amelyhez hasonlót nem sokat találunk a magyar parlamentarizmus évkönyveiben. Istóczy Győző felszólalása azonban nem volt véletlen és nem pillanatnyi hangulatok eredménye volt. Ez a beszéd egy hosszú megfontolás után hozott végső döntés eredménye volt Kiérzett belőle a kiforrott meggyőződés, a sorsvállalás akarata, a küldetésben, való rendíthetetlen hit. Hogy ez a beszéd nem csupán pillanatnyi elhatározás eredménye, azt mi sem bizonyítja jobban; mint az, hogy benne csupa világosan körülirt fogalommal., jól átgondolt érvvel, biztos, határozott okfejtéssel találkozunk. Istóczy Győző már ebben az első beszédében kiforrott antiszemita, szellemi fegyvertára később bővült, színesedik, elmélyedőbb és sokoldalúbb lesz, de az alapelvek alig változnak. Mindjárt beszéde legelején nyíltan kimondja, hogy a zsidóság nagy szaporaságát a nagyarányú bevándorlás következtében és a gazdasági életben megszerzett hatalmánál fogva elnyomással fenyegeti a magyarságot, Megállapítja, hogy jórészt maga a zsidóság a vele kapcsolatos fogalmakat annyira összezavarta, hogy legfőbb ideje ezeknek a kérdéseknek a tisztázása. A zsidó-

17 17 ság semmiesetre sem vallásfelekezet, hanem véregység által összefogott, zárt társadalmi kaszt. Az állami és Társadalmi jelenségek megítélésére ma már a liberalizmus és konzervativizmus nem elégségesek, ezeken kívül szükség van a judaizmus fogalmára is. A zsidósággal kapcsolatban lehetetlenség liberalizmusról beszélni, hisz ahová befészkelte magát, minden más elemet kíméletlenül kiszorít. Nemcsak a gazdasági életet, hanem a sajtót is egészen hatalmába kerítette. A pénzhatalmon kívül a sajtó a zsidóság hatalmi törekvéseinek legfontosabb eszköze. Csak a tájékozatlanok hisznek abban, hogy a zsidóság házasság révén beolvasztható más népelemekbe. A következőkben érdekesen rajzolja meg a szónok a zsidóság két árnyalatának, az ortodox és a neológ zsidóságnak arculatát. Rámutat arra, hogy a közöttük fennálló ellentét csak látszólagos, más és más úton, más eszközökkel mindkét csoport ugyanazon cél felé törekszik. A két ellentétes árnyalat állapítja meg találóan Istóczy az ollónak két metsző ága. amelynek kiindulási pontja és célja egy, s amelyek minél jobban egymás ellen törni látszanak, annál jobban érzi élüket a mi nyakunk. Az ortodoxok, mint az ős-zsidó tradíciók hű letéteményesei, gondoskodnak arról, hogy a judaizmus alakjában és teljes vértisztaságában továbbra is fennmaradjon, a neológok irányában al kalmazott szenvedélyes kritikájukkal elejét veszik annak, hogy ezek a Babylonban visszamaradt zsidók sorsára jussanak; mély patriarchális érzületük mellett ők igyekeznek a zsidóságnak az ég csillagához és a tengerpart homokszemeihez hasonlított elszaporodását eszközölni s ekkép ők vannak hivatva azon neológokat kik Babylon kéjeiben és gyönyörűségében elmerültek, vagy az idegen elemekkel összevegyültek és így a kasztra nézve többékevésbbé elvesztek: újabb és újabb rajok eresztésével bőségesen pótolni. A neológok a judaizmus uralmát nem a belső szaporodással, hanem idegen elemek felhasználásával igyekeznek biztosítani. Míg az ortodoxok minden tekintetben elzárkóznak az idegenek elől, a neológok tolakodó módon hajhásszák barátságukat, sőt a házassági összeköttetéstől sem irtóznak. Azoknak a feladatoknak megoldására, amelyekre maga nem képes, pénzhatalma segítségével, a zsidóság öntudatos, vagy öntudatlan szövetségeseket keres a nemzsidók soraiból. A nemzsidó társadalomnak az önvédelem minden eszközét igénybe kell venni, amíg nem késő. Ez nem zsidóüldözés, hanem egyszerűen a puszta létért való küzdelem. Beszéde befejeztével Istóczy előterjesztette az összkormány

18 18 hoz intézett interpellációját, amelyben három kérdésre kér feleletet, ezek a következők: 1. Van-e szándékában a kormánynak a honosítást szabályozó törvényjavaslatnak az eddigi kormányok által több ízben ígért, de soha nem teljesített benyújtásával az országot elárasztó külföldi zsidóság itten való meghonosításának gátat vetni? 2. Akadályokat gördítene-e a kormány egy a társadalmi téren ezen támadó kaszt ellen a nemzsidó elemek részéről esetleg meginduló békés önvédelmi mozgalom útjába? 3. Végül hajlandó-e a kormány az államélet és a közadmiíiisztráeió terén az emancipáció keresztülvitele óta szerzett tapasztalatok után felhagyni a teljes semlegesség és közömbösség politikájával? A fiatal Istóczy Győzőnek ez az első beszéde oly nagy jelentőségű esemény a magyar antiszemitizmus, a magyar fajvédebm történetében, másrészt magának Istóczynak közéleti pályájában is döntő fordulópontot jelent és egész politikai programjának oly tömör, világos és tanulságos összefoglalása, hogy szükségesnek látjuk néhány részletét szószerint is leközölni:... nem mondok újságot, ha azt állítom, hogy ezen elem úgy számereje, bel- és külterjű szaporodásával, mint a közgazdászati téren kivívott, úgyszólván dictátori hatalmánál fogva, mely hatalmat mindinkább egyéb terekre is kiterjeszteni törekszik: bennünket nem túlszárnyalással, mert ez többé-kevésbbé már végbement, hanem elnyomással fenyeget. Mindenekelőtt végkép szakítani kell azon téves felfogással, amely téves felfogást a zsidóság képviselői folyton érvényesíteni törekednek, valahányszor az bármely, habár igazolható megtámadásnak van kitéve, hogy tudniillik ezen elem pusztán egy vallásfelekezetet képez: mert ez elem tulajdonkép egy tényleg zárt társadalmi kaszt, melyet a véregység, az ősidőkből átvett traditiok, az érdekközösség s vallás de már csak részben, habár túlnyomó részben vallása fűznek egy szorosan zárt egységgé. A zsidóság azon alakban, melyben a modern társadalomban jelentkezik: kasztszerű lényegénél fogva egy külön elvet és pedig egy naprólnapra érvényesülő külön elvet képvisel. S ereszben azon sajátszerű észleletet tesszük, hogy mint véregység, traditiok és érdekközösség által szorosan egybefűzött zárt kaszt, a lehető legarisztokratikusabb fogalom, mindamellett a demokrácia zászlaját lengeti természetesen csupán a kivüle álló elemekre vonatkozólag. Az arisztokráciának halálos ellensége: s mindamellett mindazon résen, melyet ezen tör, ő maga az arisztokrácia legrútabb formájában: a plutokrácia képében helyezkedik be. A legnagyobb önmistifycatio tehát a zsidóság liberalizmusában komolyan hinni. Azon kasztszerű elem, mely mindazon térről, ahová befészkelhette magát, tömör fellépésével minden idegen elemet kiszorít, kipusztít; amely szegletes szokásaival önmaga és a többi elemek közt áthághatat-

19 19 lati chinai falat emel, amely szokások egyszersmind többnyire a más elemek iránt érzett mély megvetést is kifejezik; amely elem a más. ele-- mekkel való érintkezést csupán az üzleti cél szempontjából tartja fenn; amely minden egyes tagjának nem-zsidókkal fönnforgó igaz, vagy igazságtalan ügyeit közös és mintegy családi ügyeknek tekinti s felekezeti ügyekként igyekszik feltüntetni; amely a maga részére a tolerantia legszélsőbb igényeit követelve, önmaga képzelhető legintoleránsabb elem; amely a liberalizmust cégül használja fel kasztjának egy gazdászati oligarchává tételére, mert, hogy a zsidóság a gazdászati világuralomra törekszik s már az útnak jó derekán van: azt nem egy államférfiú beismerte azon elem nem a liberalizmus, hanem a társadalmi és közgazdászati tyrannia elvét képviseli. A judaizmus lényege és tendentiái fölötti mystificatio annak képviselői és vezérférfiai részéről olyannyira sikerült, hogy nálunk is általánossá lett a nézet, hogy ezen nagy tehetségekkel és képességekkel, szívós kitartással, vasszorgalommal és praeponderans pénzhatalommal rendelkező elemet idővel házassági összeköttetések, egyelőre a polgári házasság útján, a többi számerőre nagyobb népelemekbe beolvasztani s ekkép ezen elemnek jelen alakjában általánosan elismert veszélyességét paralyzálni sikerülend. Soha!... Amely népfaj negyedfélezer éven túl meg tudta őrizni teljes elszigeteltségét és vértisztaságát, eredeti gondolkózásmódját, világnézetét, szokásait úgy a teljes szabadság, mint az elnyomatás és az üldöztetés századaiban, úgy állami együttlétében, mint a széles világon szétszórt állapotában; amelynek vakon hitt traditioi neki a föld benépesítését ígérik; amelynek összevalósági érzete az emancipáció végbemente óta nemhogy nem apadt, sőt dacára a látszatnak, a kaszt hatalmának kifejtésével még emelkedett; amely tudja, hogy kitűzött célját a gazdászati világuralmat csak mint compact, zárt kaszt érheti el s amely dacára a mai viszonyok közt különben mindinkább alárendeltebb jelentőséggel bíró állami és nyelvi szétforgácsoltatásának, gondoskodott egy nemzetközi vezérorganumról, a Parisban székelő,,alliance israelite universelle -ben: azon elemnek valaha lehető beolvasztása nem más mint, egy naiv pitim desideritim, vagy nevetséges utopia. Az interpellációra a miniszterelnök április 21.-én válaszolt. Az első kérdésre vonatkozóan azt a felvilágosítást adta, hogy a kormány hajlandó a honosítási törvényjavaslatot beterjeszteni, de nem kíván semmit se tenni a zsidó bevándorlás ellen; a második kérdés tekintetében a kormánynak az az álláspontja, hogy semmiféle társadalmi szervezkedést nem akadályoz, feltéve, hogy nem zavarja a vallásfelekezetek békéjét; végül a harmadik kérdést illetően a kormány véleménye az, hogy az emancipáció után zsidókérdést nem ismer. Istóczy a miniszterelnök válaszát rövid felszólalásban vette tudomásul. Ez a kis beszéde is érdekes bizonysága annak, hogy milyen világosan látta már akkor a zsidóság mindenre ránehezedő befolyását és mennyire tisztában volt a saját nehéz szerepével,

20 20 azzal, hogy olyan feladatra vállalkozott, amely az adott körülmények között szinte megoldhatatlannak látszik.... kijelentem, hogy midőn a zsidókérdésben a tisztelt kormányhoz intézett interpellációmat megtettem: egy percig se ringattam magam az iránt illúziókban, hogy a tisztelt kormány válasza teljesen kielégítő lesz oly értelemben, hogy az kérdéseimre minden részben kedvező megoldást fog tartalmazni. Az eszmék, amelyeket képviselek s amelyekért invectiákat eleget, deamelyek ellenében argumentumokat, annál kevésbbé pedig cáfolatot még eddig nem hallottam, sokkal újjabbak és így sokkal több időt igényelnek arra, hogy a közönségnél megérlelődhessenek; Magyarországot az utóbbi nyolc év alatt sokkal jobban sikerült a zsidó politika egyik fő működési területéül előkészíteni; az ország financiális léte az év óta követett pénzügyi politika által sokkal jobban függővé lett téve a haute finance-t képező zsidó kaszt kegyelmétől és így azon mérges nyilak, amelyeket a kozmopolitikus zsidó sajtó Magyarország ellen. irányozhat ez idő szerint sokkal veszélyesebbek, semhogy egy, az állam érdekeit szívén hordó kormány interpellációmra ezúttal kielégítő választ adhatna, s e kérdésben a törvényhozás minden morális kényszertől mentesen ez idő szerint teljesen szabadon intézkedhetnék. Ismétlem, jól tudtam előre ezt. És ha mindemellett interpellációmat mégis megtettem, tettem ezt a haza és a nemzet veszedelmét látva, képviselői kötelességérzetből. Az egyenjogúsítás óta ez volt az első beszéd a magyar törvényhozásban sőt Európa valamennyi parlamentjében, amely nyíltan szembe mert fordulni a zsidósággal. Ez a beszéd indította el kerek hatvanöt esztendővel ezelőtt hosszú és küzdelmes útjára a modern politikai antiszemitizmust. De ki volt az a férfiú, aki ezt a beszédet elmondotta, aki a magyarság és valamennyi nemzsidó nép politikai küzdelmét a zsidó elnyomással szemben megindította? * * * A tápiószentkereszti (Vas-megyei) római katolikus plébánia hivatal öreg anyakönyvei közül az ik évről szóló keresztelési feljegyzések között 30-as folyószám alatt a következőket olvashatjuk: november 7.-én született Viktor, a szülők Tttes Istóczy Antal úr. N. Vas vármegyének 2-ik ügyésze és Tttes Egerváry Franciska, asszonyság, mindketten római katolikusok és nemesek, a keresztszülők: Tekéntetes Egerváry Mihály Úr, nemes vármegyénk táblabírája és Tttes Kortsmáros Poleaina Asszonyság. Helettes: Tttes Istóczy Magdolna kisasszony. Keresztelő lelkész Perlaki András Helybéli plébános. Pölöskefői és kürtösi dr Istóczy Győző tehát közel száz esztendővel ezelőtt született Szentkereszten, a családi birtokot és

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment I A Remény illata Minap kurtán-furcsán váratlanul elment közülünk Eszes Tamás (Isten nyugosztalja) a Véderő egykori főparancsnoka, ma-holnap én, azután Te következel. Vagy fordítva. A lényegen nem változtat.

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő kitüntetéséhez Két fogalmat választottam, amelyek köré csoportosítva könnyen megérthetjük, miért tiszteljük meg a mi Magyar Örökség Díjunkat

Részletesebben

A Mezőgazdasági Kamarák új törvénye.

A Mezőgazdasági Kamarák új törvénye. 288 A Mezőgazdasági Kamarák új törvénye. Előadó: Dr. Nagy Endre, Gazdasági Egyleti titkár, Dés. Románia törvényhozó testülete ez év nyarán új törvényt alkotott a mezőgazdasági kamarákról, mely ez ország

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE 41

JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE 41 IGAZSÁG ÉS ÉLET Lectio continua Bibliaolvasó kalauz alapján 2011. OKTÓBER 23. VASÁRNAP HAMAR ZOLTÁN Jismáél megöli a helytartót és híveit 41,1 A hetedik hónapban Jismáél, Netanjá fia, Elisámá unokája,

Részletesebben

Az 1863. évi aszályról ***

Az 1863. évi aszályról *** Az 1863. évi aszályról Az átalakuló klíma miatt mint tapasztaljuk -, egyre több a szélsőséges időjárási esemény. Csak az utóbbi pár évben volt már csapadékbőség és belvíz, aztán ugyanabban az évben még

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Czike László könyvajánló kritikája Dr. Szabadi Béla: Kényszerpályák, tévutak (Dr. Szabadi BT, Budapest, 2010.) című könyvéről Teljesen újszerű, hiánypótló könyv ez! Dr. Szabadi Béla - aki 1998-2002. között

Részletesebben

25. A közületi kiadások megállapításának alapelvei

25. A közületi kiadások megállapításának alapelvei 25. A közületi kiadások megállapításának alapelvei A közületi kiadások megállapításánál iránytűként szolgáló elvek sarkpontjai a pénzügyi politikának. Helyes elvek felállítása a közületi kiadások mértékénél

Részletesebben

Terbe Rezső. Élem az álmom - A jövő naplója

Terbe Rezső. Élem az álmom - A jövő naplója Terbe Rezső Élem az álmom - A jövő naplója 2100. január 1. Elhatároztam, hogy naplót írok. Úgy érzem, hogy most boldog vagyok. Ugyanakkor a teljes történet megértéséhez hozzátartozik az is, hogy csak pár

Részletesebben

Tölgyerdeink aranyszagáról a gubacsról.

Tölgyerdeink aranyszagáról a gubacsról. Tölgyerdeink aranyszagáról a gubacsról. Irta Erdődi Adolf. (Folytatás.) II. A gubacs értékitése. Az erdőbirtokosok a gubacsot minálunk rendesen a fán szokták ajánlatok vagy árverezés utján eladni. Az eladási

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

úgy matematikával és geometriával építik, mint a gótika kisebb csodáit. Két nyitott szem, két nyugodt kéz, egy emberi szív: ez a művészet. Hohó!

úgy matematikával és geometriával építik, mint a gótika kisebb csodáit. Két nyitott szem, két nyugodt kéz, egy emberi szív: ez a művészet. Hohó! ELŐSZÓ Íme, megint folytatom az egyetlen művet, új hullámban verem felétek a végtelen titkú tengert. Élnék ezer esztendeig: nem mondhatnám meg minden titkát. Írnék ezer esztendeig: nem mutathatnám meg

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet

Részletesebben

TaTay SÁnDor Bakonyi krónika 2011

TaTay SÁnDor Bakonyi krónika 2011 TATAY SÁNDOR Bakonyi krónika 2011 1. Hazatérés Ki tudja, hányadszor járom az utat Badacsony és Bakonytamási között? Legelőször lovaskocsin tettem meg, közel ötven évvel ezelőtt. Azután jó néhányszor vonattal,

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Dr. Rodics Katalin A helyi-és tájfajták jelentõsége, elterjedésük elõsegítése 2012.augusztus 11 EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL, a földi élet védelméről A Biológiai

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika.

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika. Bauer Henrik építész: Szociáltechnika. Akár a szociálpolitika egyik ágának, akár azon kívül eső törekvésnek tekintsük is, bizonyos, hogy ez a fogalom nem új, még ha talán először mondjuk is itt ki a szót.

Részletesebben

Az oregoni Portlandben van olyan év, amikor a tél ónos

Az oregoni Portlandben van olyan év, amikor a tél ónos 1. Viharfelhők gyülekeznek Legszánandóbb az emberek között, ki álmait ezüstre és aranyra váltja. Kahlil Gibran Az oregoni Portlandben van olyan év, amikor a tél ónos esőt köpködő, havat hányó zsarnokot

Részletesebben

A BESZÉD, MINT MŰALKOTÁS

A BESZÉD, MINT MŰALKOTÁS házi András emlékére Lőrincz Róza neje 1907"; ennek hasonmása szintén használatban van, melyen ez a felirat olvasható: özv. Jakabházi An-drásné Lorinczi Róza emlékére." Jakabházi András és neje sírja az

Részletesebben

A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl

A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl 128 KOVÁCS M. MÁRIA A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl Írásom címében a numerus clausus és a zsidótörvények voltaképpen egy állítás fogalmazódik meg. Éspedig az, hogy az 1920-ban bevezetett

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

A mezőgazdasági termelés fejlesztése és az állattenyésztés főbb problémái.

A mezőgazdasági termelés fejlesztése és az állattenyésztés főbb problémái. 7 Molnár Imre: a Szatmármegyei Gazdasági Egylet titkára A mezőgazdasági termelés fejlesztése és az állattenyésztés főbb problémái. A növénytermelés terén kereshetjük a gazda helyzetének javulását: 1. a

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA.

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. Ha a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárának utolsó másfél évtizedéről beszélünk, rögtön megmondjuk olvasóinknak: ezen a területen is a szerves fejlődést becsüljük

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

A nevelés és iskoláztatás kérdései a XIX. század végén és a XX. század elején a székelyudvarhelyi lapok tükrében

A nevelés és iskoláztatás kérdései a XIX. század végén és a XX. század elején a székelyudvarhelyi lapok tükrében Porsche Éva A nevelés és iskoláztatás kérdései a XIX. század végén és a XX. század elején a székelyudvarhelyi lapok tükrében A nevelés mint társadalmi jelenség, egységes és folyamatos jellegű. Egy adott

Részletesebben

Dr. Rubner Miksa: Változások a népélelmezésben.

Dr. Rubner Miksa: Változások a népélelmezésben. Dr. Rubner Miksa: Változások a népélelmezésben. A hiányos táplálkozás mindig a relatív táplálékhiányon alapszik. Lehetséges, hogy a hiányos táplálkozás jelensége fellép, ha a felvett táplálék kalóriamennyisége

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

című kutatási projekt

című kutatási projekt Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 LMBT ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS?

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Több mint 25 éves hívő életem során számtalanszor találkoztam a címben megfogalmazott kifejezéssel. Először persze nem tudtam, hogy mi is állhat mindennek

Részletesebben

December 28. Nőtt a felvételizők átlagpontszáma

December 28. Nőtt a felvételizők átlagpontszáma December 28. Nőtt a felvételizők átlagpontszáma http://www.nepszava.hu/default.asp?ccenter=onlinecikk.asp&articleid=1280582 Tízzel nőtt a felsőoktatási intézményekbe felvettek által elért átlagpontszám

Részletesebben

http://mszp.hu/calendar

http://mszp.hu/calendar 2012.04.04. szerda A civil társadalmat erősítené az EU a keleti partnerországokban Komoly előrelépések az EU keletei partnersége terén Túllőhet a célon az EU szigorú termékcímkézése Nemzeti Eszközkezelő

Részletesebben

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE Budapest, 2016. április 15. Készítette: Magyary Jenő Témaválasztásom fő oka, hogy egyfelől a munkám miatt fontosnak tartom azt, hogy hogyan lehet

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

LEGO MAGYAR NYELVŰ KÖNYVEK, MATRICÁK ÉS FOGLALKOZTATÓK

LEGO MAGYAR NYELVŰ KÖNYVEK, MATRICÁK ÉS FOGLALKOZTATÓK 1106 Budapest, Keresztúri út 8/A +36-1-264-4555 terjesztes@dunakiado.hu LEGO MAGYAR NYELVŰ KÖNYVEK, MATRICÁK ÉS FOGLALKOZTATÓK 1. Oroszlánok és sasok LEGO Legends of Chima minifigurás foglalkoztató Sok

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

P a e d a g o g i a i d o l g o z a t o k.

P a e d a g o g i a i d o l g o z a t o k. IRODALMI ÉRTESÍTŐ. Paedagogiai dolgozatok. írta dr. Schneller István. III. kötet. Budapest, 1910. A pedagógiai dolgozatok első kötete Schneller pedagógiai gondolkodásának és nevelői munkásságának elvi

Részletesebben

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM!

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Dr. Egresits Ferenc ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Kérdések és megfontolások Jézus passiója kapcsán az irgalmasság évében. - Az esetleges párhuzamok és áthallások nem a véletlen művei! -

Részletesebben

Nőnapot kívánok! Horváth Lajos polgármester. www.kiralyhegyes.hu

Nőnapot kívánok! Horváth Lajos polgármester. www.kiralyhegyes.hu IX. évf. 1. sz. 2012. március www.kiralyhegyes.hu 2012. január 30-án Mágori Józsefné (FIDESZ) területi országgyűlési képviselő látogatott községünkbe. A képviselő-asszonyt Horváth Lajos polgármester fogadta

Részletesebben

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Győri Illés István: Metamorphosis Transylvaniae

[Erdélyi Magyar Adatbank] Győri Illés István: Metamorphosis Transylvaniae A k ö z g a z d a s á g Irta: GYÁRFÁS ENDRE Csak a visszatekintés pillanatában válik igazán nyilvánvalóvá a krónikás előtt, milyen nehéz pillanatokat és fordulatokat élt át és uszott meg Románia közgazdasági

Részletesebben

A népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt

A népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt A népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt BELOVÁRI Anita & BAKA József Kaposvári Egyetem, Kaposvár belovari.anita@ke.hu & baka.jozsef@ke.hu A 19. sz. közepe táján Dániában különleges megoldás született

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Revizionista kormányemlékmű Kamenyec-Podolszkijban

Revizionista kormányemlékmű Kamenyec-Podolszkijban SAJTÓMEGJELENÉSEK ARCHÍVUMA Revizionista kormányemlékmű Kamenyec-Podolszkijban Népszava 2015. szept. 19. 08:35 FORRÁS: YAD VASEM A magyar kormány augusztus 27-én emlékművet állított Kamenyec-Podolszkijban,

Részletesebben

Privigyey Pál MAGYARORSZÁG NEM VOLT, HANEM LESZ

Privigyey Pál MAGYARORSZÁG NEM VOLT, HANEM LESZ Privigyey Pál MAGYARORSZÁG NEM VOLT, HANEM LESZ Privigyey Pál Magyarország nem volt, hanem lesz POLITIKO-ROMANTIKA 1887 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. ELŐSZÓ Isten haza és a király! Ezen tárgyakról fog könyvem

Részletesebben

Fogalmak. Fogalmak. Személyek

Fogalmak. Fogalmak. Személyek SZEMÉLYEK II. Lipót 1790-92 I. Ferenc 1792-1835 Martinovics Ignác Hajnóczy József Szentmarjai Ferenc Laczkovics János gróf Sigray Jakab Batsányi János Őz Pál Szolártsik János Széchenyi István 1791-1860

Részletesebben

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Tisztelt Ünneplő Közösség! Különös súlya van annak, hogy most a honvédelem rendszerének és benne a honvédtisztképzésnek a megújításakor újra gróf Zrínyi

Részletesebben

DUNAREMETE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 80-11/2013/X J E G Y Z Ő K Ö N Y V

DUNAREMETE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 80-11/2013/X J E G Y Z Ő K Ö N Y V DUNAREMETE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 80-11/2013/X J E G Y Z Ő K Ö N Y V DUNAREMETE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2013. NOVEMBER 18-ÁN MEGTARTOTT KÖZMEGHALLGATÁSRÓL ÉS NYILVÁNOS

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1 PENTA UNIÓ ZRT. A fordított adózás alkalmazásának jogszabályi háttere, indokoltsága, valamint az ingatlanokkal kapcsolatok belföldi fordított ÁFA szabályozás részletes bemutatása Oldalszám: 1 NÉV: Gálicza

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: a Vas Megyei Közgyűlés 2012. január 20-án 10.00 órától a Megyeháza Dísztermében megtartott rendkívüli üléséről

Jegyzőkönyv. Készült: a Vas Megyei Közgyűlés 2012. január 20-án 10.00 órától a Megyeháza Dísztermében megtartott rendkívüli üléséről Jegyzőkönyv Készült: a Vas Megyei Közgyűlés 2012. január 20-án 10.00 órától a Megyeháza Dísztermében megtartott rendkívüli üléséről Jelen vannak: Kovács Ferenc, a közgyűlés elnöke, Majthényi László, Marton

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Szántóné Pesti Amália jkv.

JEGYZŐKÖNYV. Szántóné Pesti Amália jkv. JEGYZŐKÖNYV Készült: Balatonszemes és Balatonőszöd Községi Önkormányzatok Képviselő-testületeinek 2012. február 20-án 13.00 órakor kezdődő a Körjegyzőségi Hivatal tanácskozó termében közösen megtartott

Részletesebben

Huzella Tivadar az etikáért, a békéért

Huzella Tivadar az etikáért, a békéért VÉRTES LÁSZLÓ Huzella Tivadar az etikáért, a békéért Dr. Huzella Tivadar professzor az egyetemes orvostudomány elismert képviselője, aki egyidejűleg az etika, a béke, az emberiség feltétlen tisztelője.

Részletesebben

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran EZREDFORDULÓ * m m. TflnuLmánvDK LOSONCZI AGNES / UTAK ES KORLATOK HZ EGES2SEGUGYBER Az egészségügy a jelentkező gazdasági, politikai, erkölcsi válságoknak szinte gyűjtőterepe. Itt sűrűsödnek azok a társadalmi

Részletesebben

Bányai Tamás. A Jóság völgye

Bányai Tamás. A Jóság völgye Bányai Tamás A Jóság völgye - Nem sikerült - suttogta Ria alig hallhatóan. - Azt hiszem senkinek sem fog sikerülni. Gézu értetlenül és csodálkozva nézett rá. A kötés alatt mintha kikerekedett volna egy

Részletesebben

A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi

A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi I. A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi értelme ennek az unalmas hímzésnek! A mamának már

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

SZÉKELYFÖLD LIMINÁLIS HELYZETEI

SZÉKELYFÖLD LIMINÁLIS HELYZETEI LÕRINCZ D. JÓZSEF SZÉKELYFÖLD LIMINÁLIS HELYZETEI Oláh Sándor: Kivizsgálás. Írások az állam és a társadalom viszonyáról a Székelyföldön, 1940 1989. Csíkszereda, Pro-Print Könyvkiadó, 2008, 387 oldal A

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

Meglepetések és elpuskázott lehetőségek. Volt-e, lesz-e sajtószabadság?

Meglepetések és elpuskázott lehetőségek. Volt-e, lesz-e sajtószabadság? Meglepetések és elpuskázott lehetőségek. Volt-e, lesz-e sajtószabadság? Több, önmagát nagy teoretikusnak tartó tényezőtől eltérően nem voltam és nem vagyok meglepve attól, mit hozott a kormányváltás, attól

Részletesebben

Utánzás, engedmények és válság

Utánzás, engedmények és válság 8. tanulmány augusztus 13 19. Utánzás, engedmények és válság SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 6:5; 5Mózes 12:8; 13:18; 1Királyok 11:1-13; 18; Jeremiás 17:5; Malakiás 3:16 4:6 Az érettkorúaknak

Részletesebben

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet.

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet. KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXX éuf. Január Február. 1895. 1-ső füzet. Vallás és művészet. Vallás és művészet, az emberi szellemnek e csodás nyilvánulásai egymással mindig közeli viszonyban állottak. Mindkettő

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

Jegyzőkönyv készült a Gazdasági Bizottság 2016. április 27-én 15.00 órakor tartott rendes üléséről

Jegyzőkönyv készült a Gazdasági Bizottság 2016. április 27-én 15.00 órakor tartott rendes üléséről Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Gazdasági Bizottság Jegyzőkönyv készült a Gazdasági Bizottság 2016. április 27-én 15.00 órakor tartott rendes üléséről Ülés helye: Jelen vannak: Polgármesteri

Részletesebben