A LISSZABONI STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA A MÁRCIUS I EURÓPAI TANÁCS FELKÉRÉSÉRE BENYÚJTOTT JELENTÉSEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A LISSZABONI STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA A 2005. MÁRCIUS 22 23-I EURÓPAI TANÁCS FELKÉRÉSÉRE BENYÚJTOTT JELENTÉSEK"

Átírás

1

2 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság A LISSZABONI STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA A MÁRCIUS I EURÓPAI TANÁCS FELKÉRÉSÉRE BENYÚJTOTT JELENTÉSEK Az Európai Unió nemzeti GSZT-ivel együttműködésben készített összefoglaló jelentés Két tagjelölt ország hozzájárulása A kapcsolattartó csoport jelentése CESE 1468/2005 FR-ES-EXT/AGN/MG/IZ/MG/ok HU

3 - 1 - TARTALOM BEVEZETÉS 4. o. AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ÁLLÁSPONTJA 5. o. I. Előzetes észrevételek 6. o. II. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a nemzeti gazdasági és szociális tanácsok (GSZT-k) hálózatának tagjai által kialakított kapcsolatok 7. o. III. A beadott nemzeti jelentések tizenkét legfontosabb eredménye 7. o. IV. A civil társadalom kilátásai és cselekvési területei 10. o. AZ EU NEMZETI GSZT-INEK JELENTÉSEI (protokoll szerinti sorrendben) 14. o. Belgium 15. o. Cseh Köztársaság 21. o. Dánia 26. o. Németország 31. o. Észtország 33. o. Görögország 37. o. Spanyolország 40. o. Franciaország 45. o. Írország 49. o. Olaszország 52. o. Ciprus 55. o. Lettország 59. o. Litvánia 60. o. Luxemburg 62. o. Magyarország 65. o. Málta 69. o. Hollandia 73. o. Ausztria 77. o. Lengyelország 80. o. Portugália 85. o. Szlovénia 89. o. Szlovákia 93. o. Finnország 97. o. Svédország 101. o. Egyesült Királyság 105. o.

4 - 2 - KÉT TAGJELÖLT ORSZÁG HOZZÁJÁRULÁSA Bulgária 107. o. Románia 112. o. AZ EGSZB, ILLETVE AZ EURÓPAI CIVIL TÁRSADALMI SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK KÖZÖTTI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS CSOPORT JELENTÉSE 116. o. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 122. o.

5 - 3 - ÖSSZEFOGLALÁS Az Európai Tanácstól 2005 márciusában kapott felkérésnek eleget téve az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) ebben a jelentésben a lisszaboni stratégia végrehajtásáról, valamint a szociális partnereknek és a szervezett civil társadalom más elemeinek ebben játszott szerepéről, a tagállamokban működő partnereivel és európai szinten folytatott konzultáció eredményeit ismerteti. A partnerektől kapott jelentések alapján az EGSZB az alábbiakat állapítja meg: 1. A lisszaboni stratégia nélkülözhetetlen, és európai társadalmi tervet képvisel. 2. A társadalom, a gazdaság és a környezetvédelem háromszöge oszthatatlan egységet alkot, és három összetevője egyenlő fontosságú. 3. Helyénvaló és szükséges, hogy az Unió tagállamai nemzeti reformprogramokat dolgoznak ki. 4. A különböző szintek és érintett felek között egyértelműbben kell kiosztani a feladatokat és a felelősségi köröket. 5. A politikai szerveknek új lehetőségeket kell biztosítaniuk a gazdasági és szociális szereplők számára. 6. A stratégia végrehajtásából hiányoznak a konkrét célok, a világos módszerek és az ellenőrizhető határidők. 7. A nyílt koordinációs módszer alkalmazásához a civil társadalommal szorosan együtt kell működni. 8. Összességében véve a szervezett civil társadalom részvétele jelentős, ám elégtelen. 9. A stratégiát a polgároknak még mindig nem közvetítették és nem magyarázták el. 10. A stratégiát mint közös európai tervet ismertető lakossági kiadvány nem létezik. 11. A lisszaboni stratégia sikeres végrehajtásának alapja egy nyerő-nyerő helyzetre való törekvés. 12. Az európai civil társadalmi szervezeteknek megvannak a képességeik a partnerség fejlesztésére. Az EGSZB az alábbi közös cselekvési stratégiák megvalósítását javasolja a civil társadalmi kezdeményezések interaktív hálózatán keresztül: 1. Az európai, nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szerveket emlékeztetni a feladataikra. 2. Hangsúlyozni a szubszidiaritási elv alapján az európai intézmények koordinációs szerepét. 3. A polgárokat a lehető legnagyobb mértékben bevonni a fő politikai és stratégiai projektekbe. 4. A szervezett civil társadalom bevonását kérni a nemzeti reformprogramokba. 5. Hangsúlyozni az európai értékeket és célokat tiszteletben tartó intézkedések minőségét. 6. Rávilágítani a gazdasági és szociális tanácsoknak mint az állam partnereinek fontosságára. 7. Támogatni a civil társadalmi struktúrákat különösen az új tagállamokban. 8. Fenntartani azt az álláspontot, mely szerint Európa alaptőkéjét az emberi erőforrások jelentik. 9. Támogatni a befektetéseket a humánerőforrásokba és az európai társadalomba. 10. Elmagyarázni tagjaiknak, hogy ezek a befektetések jelentős termelékenységi tényezőt jelentenek. 11. Megértetni, hogy a szociális partnerség és a szociális párbeszéd nagy jelentőségű.

6 Felhívni a figyelmet a szociális partnerek különleges feladataira és sajátos eszköztárára. 13. Megmutatni, hogy a munkaadói és munkavállalói szervezetek is teljesítik társadalmi kötelességeiket. 14. Az EGSZB különleges hálózatát mint hozzáadott értéket a lisszaboni stratégia végrehajtása érdekében felhasználni. 15. Az EGSZB hálózata révén a népesség igen nagy részéhez eljuttatni az üzeneteket. 16. Bemutatni, hogy ez a hálózat segít meggyőzni a polgárokat a lisszaboni stratégia megalapozottságáról. 17. A társadalom felvilágosítása végett a civil társadalom európai napja megrendezését javasolni. A jövőben az Európai Tanács kérésére az EGSZB kész tovább ösztönözni az interaktív hálózat tevékenységeit az alábbi területeken: - A lisszaboni stratégia végrehajtása szempontjából különösen jelentős bevált gyakorlatok összegyűjtése és dokumentálása; - a civil társadalmi szervezetek által írott a lisszaboni stratégia különböző szinteken történő végrehajtásának nyomon követéséről szóló strukturált jelentések összegyűjtése és terjesztése; - a civil társadalom ösztönzése a lisszaboni stratégia hatékony végrehajtására irányuló elképzelések kidolgozására, melyek a kormányzati reformok javításaként és konstruktív kiegészítéseként szolgálhatnak; - közreműködés civil társadalmi struktúrák kialakításában és megerősítésében azokban az országokban, ahol még nincsenek, illetve ahol illetékességi körük erősen korlátozott. Az egyes javaslatok részletei Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság álláspontja című fejezetben olvashatók. * * *

7 - 5 - BEVEZETÉS Az Európai Tanács március i ülésén arra biztatta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot (EGSZB), hogy a tagállamok gazdasági és szociális tanácsaival és azok partnerszervezeteivel alakítson ki civil interaktív hálózatot a lisszaboni stratégia végrehajtásának előmozdítására ; továbbá felkérte, hogy ennek eredményeiről számoljon be az Európai Tanács tavaszi ülésén (lásd az elnökségi következtetések 9. pontját). Az EGSZB szívesen állt neki a kérés teljesítésének, és ezzel a jelentéssel jelentős hozzájárulást kíván tenni a lisszaboni stratégia hatékony végrehajtásához. Az EGSZB ennek érdekében a tagállamokban működő természetes partnereihez, azaz a nemzeti gazdasági és szociális tanácsokhoz (GSZT) fordult. Közösen úgy döntöttek, hogy rövid jelentésekben felvázolják a nemzeti reformprogramokat, ismertetik igényeiket és prioritásaikat, valamint megjegyzésként esetleg leírják, hogy mely területeket tartanak kiemelkedően fontosnak. A jelentések második részében azt kellett kifejteni, hogy milyen szerepet töltenek be a szociális partnerek és a szervezett civil társadalom további alkotóelemei a lisszaboni stratégia végrehajtásában, és soroljanak fel annyi bevált gyakorlatot és a jövőre vonatkozó prioritást, amennyit csak lehetséges. Azon tagállamok esetében, amelyekben sem nemzeti GSZT, sem hasonló civil társadalmi szervezet nem működik, a jelentés elkészítésével az EGSZB egy-egy olyan tagját bízták meg, akinek kellő tapasztalata van e témában. Emellett a civil társadalom európai szervezeteivel és hálózataival kapcsolatot tartó csoport melyet az EGSZB 2004-ben azért hozott létre, hogy elmélyítse a párbeszédet az olyan európai civil társadalmi szervezetekkel, amelyek érdekeit közvetlenül nem képviseli is elkészítette a maga hozzájárulását. A jelentés három részből áll: az első rész az EGSZB álláspontját ismerteti, és összefoglalja e közös kezdeményezés fő eredményeit, a második rész az EGSZB-nek az Unió 25 tagállamában működő partnerei, valamint a bulgáriai és romániai GSZT-k által készített jelentéseket tartalmazza, végül pedig a civil társadalom európai szervezeteivel és hálózataival kapcsolatot tartó csoport állásfoglalása olvasható A lisszaboni stratégia jövője címmel. * * *

8 - 6 - AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ÁLLÁSPONTJA I. Előzetes észrevételek A 2000 márciusában, Lisszabonban tartott ülésén az Európai Tanács új stratégiai célt tűzött ki a közötti időszakra az Unió számára, hogy az meg tudjon felelni a globalizáció és az új, tudásalapú gazdaság kihívásainak. Mivel a változások, amelyekre a stratégia irányul, mindannyiunk életére, minden szempontból hatással vannak, a Tanács úgy látta, hogy az Uniónak értékeivel és az európai társadalom eszméjével összhangban kell azokat kezelnie. Európa az új helyzetből adódó lehetőségeket csak egy olyan céltudatos programmal tudta kihasználni, amely a tudás terjesztéséhez szükséges infrastruktúrák kialakítására, az innováció és a gazdasági reformok megerősítésére, valamint a szociális védelmi és oktatási rendszerek korszerűsítésére törekszik (A lisszaboni Európai Tanács elnökségi következtetései bevezetés: Az új kihívás ). A versenyképesség és az innováció fokozására irányuló strukturális reformok mellett az új stratégiai cél megvalósításában az európai társadalmi modell korszerűsítése (főként a humánerőforrásokba történő beruházások révén) is fontos szerepet játszik. Az elnökségi következtetéseket idézve (24. pont): Mivel Európa alaptőkéjét az emberi erőforrások jelentik, ezeket kell az uniós politikák középpontjába helyezni. Az emberi erőforrásokba való beruházás és az aktív és dinamikus szociális állam kialakítása óriási jelentőséggel bír mind Európának a tudásalapú gazdaságban elfoglalt helyére, mind pedig arra nézve, hogy ennek az új gazdaságnak a felemelkedése nyomán ne súlyosbodjanak az olyan jelenlegi szociális problémák, mint a munkanélküliség, a társadalmi kirekesztés és a szegénység, viszont a polgárok képesek legyenek alkalmazkodni, és javuljanak életkörülményeik. A lisszaboni stratégia alkalmazása végett bevezetett nyílt koordinációs módszerről a következtetések 38. pontja ír: Az alkalmazott megközelítés a szubszidiaritás elvének megfelelően teljesen decentralizált lesz: az Unió, a tagállamok, a helyi és regionális önkormányzatok, valamint a szociális partnerek és a civil társadalom különféle partnerségi alakulatok révén mind aktívan részt vesz majd benne. A változások kezelésével kapcsolatos legjobb gyakorlatok értékelésére az Európai Bizottság módszert dolgoz ki különböző szolgáltatókkal és felhasználókkal szociális partnerekkel, vállalkozásokkal és civil szervezetekkel együttműködésben. A 41. pont leszögezi: Az új stratégiai cél megvalósítása alapvetően a magánszférán, valamint a magán- és közszféra közötti partneri kapcsolatokon múlik majd. A siker a piacon rendelkezésre álló erőforrások mozgósításának és a tagállamok erőfeszítésének függvénye. Az Unió ebben a folyamatban a katalizátor szerepét tölti be [ ]. A lisszaboni stratégiát útnak indító dokumentum nyíltan kimondja, hogy a stratégia elvben és mindenekelőtt az európai társadalom fejlesztését célzó terv kell, hogy legyen, melynek központjában az egyén áll, értékeivel, valamint társadalmi, gazdasági, kulturális és környezetvédelmi vonatkozásaival együtt. A megközelítés tehát az európai társadalom minden kulcsfontosságú

9 - 7 - ágazatában összhangban van a fenntartható fejlődés elvével. Az európai társadalom demokratikus eszméjéből teljesen logikusan következik, hogy a politikai intézkedések során az európai globális szférától egészen a polgárközeli helyi szintig az egyént kell a stratégia alanyának és tárgyának is tekinteni annak megnyilvánulásában és végrehajtásában egyaránt, továbbá törekedni kell az egyén bevonására. Kétségtelen tehát, hogy igen fontos a civil társadalom minél szélesebb körét bevonni a stratégia minden szakaszába. II. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a nemzeti gazdasági és szociális tanácsok (GSZT-k) hálózatának tagjai által kialakított kapcsolatok A nemzeti gazdasági és szociális tanácsok által írott jelentések sokfélék, és a nemzeti reformprogramoknak akárcsak az egyes szervezetekre háruló feladatoknak csupán néhány szempontját érintik. Ez egyáltalán nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes országokban uralkodó sajátos helyzetek, a nemzeti hagyományok, az egyéni tapasztalatok, valamint nyilván az egyes államok politikai prioritásai mind igen különbözőek. Ugyanígy a GSZT elnevezés is meglehetősen eltérő szerkezetű, összetételű, megbízatású és működésű szervezetekre utal. Ezért sajnálatos, hogy e jelentések közül néhányat nem független és önálló nemzeti GSZT készített, hanem valamilyen többé-kevésbé állami létesítmény vagy egy állami apparátus által kihelyezett elnök. Egyes jelentések túlságosan a politika és a közigazgatás közelében maradnak, és az értékelés során meglehetősen rózsaszínű képet festenek a nemzeti reformprogramokról. Tekintve, hogy újszerű eljárásról van szó, ésszerűen elvárhatjuk, hogy ezek a jelentések minőségüket tekintve rövid időn belül nagymértékben javulnak majd. A civil társadalom európai szervezeteivel és hálózataival kapcsolatot tartó csoport hozzájárulása melynek címe: A lisszaboni stratégia jövője viszont a csoport tagjai által gondosan kidolgozott szempontok összefoglalása. Ez a dokumentum az európai civil társadalmi hálózatok egy részének szempontjait, elgondolásait és követeléseit tartalmazza. Ezek a hálózatok a tagjaik és a hozzájuk kapcsolódó szervezetek álláspontjait képviselik, tevékenységi körük pedig a szociális ügyektől kezdve az emberi jogokon, a kultúrán vagy akár a szociális gazdaságon át egészen a fogyasztóvédelemig (hogy csak néhányat említsünk) sok mindenre kiterjed. A szervezett civil társadalom kifejezés használata az EGSZB által megfogalmazott meghatározáson alapul, melyet az Európai Parlament és az Európai Bizottság is elismert a kormányzásról szóló fehér könyvben és más alapvető dokumentumokban. III. A beadott nemzeti jelentések tizenkét legfontosabb eredménye 1) A beküldött dokumentumok mindegyike nélkülözhetetlennek tartja a lisszaboni stratégiát. Minden résztvevő úgy látja, hogy a stratégia az európai társadalom számára valódi globális tervet képvisel, ugyanakkor az Unió értékeit és célkitűzéseit teljes mértékben tiszteletben kell tartania. A lisszaboni stratégiát tehát az európai integrációs projekt szerves részének kell tekinteni, és ennek megfelelően kell népszerűsíteni. Sokan kiemelték még a kezdetben

10 - 8 - előirányzott célkitűzések helyénvalóságát (a környezetvédelem csak később került ezek közé), és általánosságban megfelelőnek tartották a megvalósítás módszereit. 2) A különböző dokumentumok továbbá kiemelték, hogy a háromszög természeténél fogva oszthatatlan egységet alkot, azaz a stratégia három pillére (társadalom, gazdaság és környezetvédelem) egyenlő fontosságú. Ha felborul az egyensúly a szociális intézkedések és a mindennapi polgári élet ezen alapvető szempontjai között, a terv is elveszíti létjogosultságát. Ez semmiképpen nem azt jelenti, hogy a versenyképesség és a növekedés nem tartozik a haladás és a korszerűsítés elengedhetetlen feltételei közé, csupán csak azt, hogy önmagában nem tekinthető célnak. A minőségre, a mennyiségre, illetve a növekedés nyereségének felosztására vonatkozó kérdések pedig továbbra is fontos megvitatandó témák. 3) A résztvevők helyénvaló és szükséges lépésnek tartják, hogy az Unió tagállamai ezentúl nemzeti reformprogramokat dolgoznak ki. Így ugyanis lehetővé válik, hogy számba vegyük a különböző fejlődési szinteket, a nemzeti hagyományokat és tapasztalatokat, valamint az egyes tagállamok egyéni prioritásait is. Ezeket sajátosságaik tiszteletben tartása mellett az EU-szint tudomására lehet hozni, és be lehet építeni a globális stratégiába. Ugyanakkor a résztvevők azt is fontosnak tartják, hogy a stratégiáról területi szinten is ismereteket kell szerezni, és jelentőségét fel kell ismerni. Jelenleg ennek szintje még igen csekély, egyes helyeken egyáltalán nem is tudnak róla. 4) A különböző szintek és érintett felek között egyértelműbben kell kiosztani a feladatokat és a felelősségi köröket. Ezt ugyan a évi lisszaboni Európai Tanács megállapodása külön kiemelte, mégsem sikerült mindmáig kellőképpen megvalósítani. A magánszektor szerepének, a civil társadalom jelentőségének, valamint az Unió katalizátori feladatának decentralizált megközelítését tekintve a kiosztandó felelősségi és tevékenységi körök hiányosak és nem egyértelműek. 5) A politikai és állami szerveknek különböző szinteken kell meghatározniuk az új irányvonalakat, továbbá elegendő mozgás- és cselekvési teret kell biztosítaniuk a gazdasági és szociális szereplők számára. A gondolkozz globálisan, cselekedj helyben -elvet (a riói jelmondatot) a lisszaboni folyamat esetében is érvényesíteni kell. Ez azonban mind politikai, mind közigazgatási szinten jól kézben tartott koordinációt kíván az összes fontos cselekvési területen, hogy a különböző ágazatokban és szinteken a cselekvési stratégiákat az alapvető célokra lehessen összpontosítani, és ezzel elkerülni a programok és intézkedések közötti ellentmondásokat. Az összehangolt cselekvés elvének amely azt a kedvezőtlen helyzetet hivatott orvosolni, melyben mindenki külön-külön gondolkodik és cselekszik általános irányelvvé kell válnia. Ez jelentősen megkönnyíti majd a stratégia népszerűsítését a polgárok, valamint az olyan szervek és szervezetek körében, amelyek részvételére számítani lehet a stratégia végrehajtásában. 6) A lisszaboni stratégia végrehajtását erősen bírálják. Az elméleti tervek, a mutatók és más elvolt fogalmak még mindig túl nagy részét képezik a vitáknak, míg a konkrét célokon: a kötelező

11 - 9 - intézkedések meghozatalán, világos módszerek kidolgozásán és ellenőrizhető határidők kitűzésén keresztüli, célra törő végrehajtásra irányuló politikai szándék sok területen még alig mutatkozik. A nyomon követés és az értékelés pontos eljárásainak megléte különösen fontos. 7) A nyílt koordinációs módszer mint alapvető eszköz alkalmazása igen kedvező fogadtatásban részesült. A beküldött írások emellett azonban két feltétel betartására hívják fel a figyelmet: a civil társadalommal szorosan együtt kell működni, és a parlamenteket módszeresen be kell vonni. 8) A nemzeti GSZT-k, valamint összességében a szervezett civil társadalom részvétele elégtelen. Amikor már amint azt a stratégia világosan előrevetíti nem csupán struktúrák és eljárások forognak kockán, és a cselekvés középpontjában az egyén áll (és ennek így is kell lennie), a maguk a polgárok által létrehozott és irányított szervezetek jelentősége számottevően megnő. Ezek alkotják ugyanis a polgárok elvárásai, problémái, igényei és javaslatai számára az elsődleges kapcsolódási pontot. Emellett fontos tudnivalókat közvetíthetnek a lakosságnak, ösztönözhetik és táplálhatják a nyilvános vitákat, valamint meghatározó szerepet töltenek be abban, hogy a politikai és közigazgatási szinten javasolt intézkedéseket a polgárok elfogadják-e avagy sem. 9) A lisszaboni Európai Tanács megítélése szerint a kezelendő változások és a leküzdendő kihívások mindannyiunk életére, minden szempontból hatással vannak, ennek ellenére a lisszaboni stratégiát a polgároknak még mindig nem közvetítették és nem magyarázták el. A polgárok nem is érzik még úgy, hogy közvetlenül érintené őket. A stratégia még korántsem része egyéni terveiknek, és gyermekeiket és unokáikat tekintve sem tartják sem realitásnak, sem szükségnek. 10) A lisszaboni stratégiát mint a közösség jövőjének formálására irányuló és a társadalom minden tagját érintő közös európai terv szerves részét ismertető, közérthető és világos lakossági kiadvány a mai napig nem létezik. A lakosságot ezen a téren mindmáig nem világosították fel. Amennyire a polgároknak tudomásuk van a stratégia létéről, azt elitista, technokrata és az ő problémáiktól igen távoli elképzelésnek látják. Ez kedvezőtlen következményekkel jár: a korszerűsítési folyamat egyre kevésbé tűnik számukra pozitív reformnak és természetéből fakadóan a jövő formálásának, attól tartanak inkább, hogy veszélyezteti, sőt, egyenesen megkérdőjelezi az eddig elért eredményeket. 11) A lisszaboni stratégia sikeres végrehajtásának alapja egy olyan nyerő-nyerő helyzetre való törekvés, mely az egyén és a társadalom egésze számára egyaránt hasznot jelent. A szervezett civil társadalom szerepe kiegészíti az államét a lakosság tájékoztatása és a változások kezelésében való közreműködés terén. Az államnak nemcsak az a kötelessége, hogy a lehető legnagyobb hasznot hozza ki a kínálkozó alkalmakból, a struktúrákból és a folyamatokból, hanem arra is ügyelnie kell, hogy hasznosítani tudja a társadalom minden tagjában rejlő lehetőségeket és kreativitást.

12 ) Az európai civil társadalmi szervezeteknek megvannak a képességeik és lehetőségeik ahhoz, hogy maximálisan teljesíteni tudják kötelezettségeiket ebben a partnerségben. A polgárok és a hatóságok tájékoztatása révén felvilágosíthatják a lakosságot, megfelelő szakértelemmel rendelkeznek, biztosítják az érintett felek bevonását a folyamatokba, ezáltal a felek azokat jobban magukénak érezhetik. Növelik továbbá a motivációt, elősegítik a felelősségvállalást, és hasznos kísérleti laboratóriumok a társadalmi újítások számára. Ösztönzik a civil párbeszédet és az eltérő társadalmi csoportok és érdekek közötti kompromisszumra való hajlandóságot. Végül pedig, mint a magán- és közszféra közötti partnerség megkerülhetetlen szereplői, mesterei az európai együttműködésnek és összekötői a közigazgatáson kívüli hálózatoknak. IV. A civil társadalom kilátásai és cselekvési területei Nem elég kijelenteni, hogy a polgárok felvilágosítása még csak a kezdeteknél tart. Hasonlóképpen: az egyes tagállamok egyedi realitásainak, tapasztalatainak, igényeinek és prioritásainak felismerése nem elegendő a stratégia sikeréhez. Európai társadalmi programról van ugyanis szó, azaz az európai társadalmi modell reformjáról és elmélyítéséről. A szervezett civil társadalom jelentősen hozzá tud és akar is járulni a közös megközelítéshez és annak alkalmazásához. A civil társadalmi kezdeményezések interaktív hálózata amelyet az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) hozott létre és működtet, és amely a tagállamok GSZT-it és más partnerszervezeteket fog egybe a lisszaboni stratégia végrehajtásának előmozdítása érdekében fontos irányadó és megvalósító szerepet tölthet be. A civil társadalom kezdeményezései, mozgósítási intézkedései és cselekvései mind-mind emelik Európa jövőre vonatkozó többletértékét. A fenti megállapítások vezettek az alábbiakban javaslatként ismertetett közös cselekvési stratégiákhoz. Ezek a javaslatok természetüknél fogva konkrétabban fogalmazzák meg a lisszaboni stratégiát az európai társadalom szemszögéből, és gyorsítják is a végrehajtását. a) Teljes társadalmi felelősség, felelősségteljes kormányzás és részvétel A lisszaboni stratégia végrehajtása a jövőre irányuló európai projekt, melyből az európai társadalom összes rétege kiveszi a részét: állami szervek, gazdasági szereplők és civil társadalmi szervezetek egyaránt. E közös felelősségvállalást tekintve a különböző szintek mármint az Európai Unió és a tagállamok közötti szükségszerű komplementaritással is ugyanez a helyzet. Illetékességi és felelősségi köreik mégis igen különbözőek, és semelyik kormányzási szféra sem helyettesítheti semelyik másikat. Ezenkívül a stratégiát a fenntartható fejlődés elvét szem előtt tartva kell szemlélni és végrehajtani, és ennek az elvnek mindhárom pillér (társadalom, gazdaság és környezetvédelem) esetében egyformán kell érvényesülnie. 1. A szervezett civil társadalomnak folyamatosan arra kell törekednie, hogy az európai, nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szerveket emlékeztesse feladataikra egészen pontosan a célkitűzéseket, a koordinációt, a mozgósítást, az átláthatóságot, a párbeszédet és a kedvező környezet megteremtését illetően, hogy a lisszaboni stratégia keretében a gazdasági

13 és társadalmi szereplők teljes mértékben kihasználhassák a bennük rejlő cselekvőképességet és kreativitást. 2. A szervezett civil társadalom külön kiemeli, hogy a koordinációban különösen a gazdaságpolitikát és a pénzügyeket illetően az európai intézmények a legilletékesebbek, és hangsúlyozza, hogy a regionális és helyi szint jelentős szerepet tölt be a szubszidiaritási elv és a gondolkozz globálisan, cselekedj helyben jelszó érvényre juttatásában. 3. A szervezett civil társadalom felhívja rá a figyelmet, hogy a modern demokráciát többek közt az információk széles körű hozzáférhetősége jellemzi, valamint a polgárok lehető legnagyobb mértékű részvétele a fő politikai és stratégiai projektekben. Ez különösen érvényes a lisszaboni stratégiára. A civil társadalmi szervezeteket tehát be kell vonni a stratégia részletes kidolgozásába és hatékony végrehajtásába, a végrehajtáshoz használt eszközök kiválasztásába, a végrehajtás nyomon követésébe, végül pedig az eredmények kiértékelésébe, illetve adott esetben az új irány kijelölésébe. 4. A szervezett civil társadalom azt kéri és készen is áll rá, hogy részt vehessen a nemzeti reformprogramok elméleti kialakításában, megfogalmazásában és végrehajtásában. Mivel a polgárok életét érintő számos nagy területet közelről ismer, képes felismertetni a reformprogramok nem kívánatos következményeit, és adott esetben meg is tudja azokat akadályozni. 5. A szervezett civil társadalom a gazdaság, a foglalkoztatás, az oktatás, a szakképzés, a kutatás és technológiafejlesztés, a környezetvédelem és a szociális ügyek terén az európai társadalomra jellemző közös értékeket és célokat tiszteletben tartó haladás és beruházások minőségére fektet hangsúlyt, és minden azoktól eltérő, illetve az egyénekre vagy a társadalomra nézve ártalmas fejlődést elutasít. 6. Az állam által százszázalékosan elismert, önálló, független véleményalkotásra képes, a szociális partnerek és más fontos civil társadalmi szervezetek képviselőiből álló GSZT-k alkotják hosszú távon a civil társadalomnak a megfelelő és hatékony társulási formáját. Minden tagállamban ki kell tehát alakítani ilyen tanácsokat. 7. Az EGSZB és interaktív hálózatbeli partnerei készek arra, hogy tárgybéli szakértelmüket és tapasztalatukat ennek a célnak a szolgálatába állítsák, és így ezen a téren aktív tanácsadói és támogatói szerepet töltsenek be. b) A szociális ügyek jelentősége, a szociális partnerek sajátos szerepe 8. Az EGSZB és interaktív hálózatbeli partnerei fenntartás nélkül osztják az Európai Tanács 2000-ben, Lisszabonban elfogadott álláspontját: Európa alaptőkéjét az emberi erőforrások jelentik, ezért ezeket kell az uniós politikák középpontjába helyezni. Az emberi erőforrásokba való beruházás és az aktív és dinamikus szociális állam kialakítása

14 óriási jelentőséggel bír mind Európának a tudásalapú gazdaságban elfoglalt helyére, mind pedig arra nézve, hogy ennek az új gazdaságnak a felemelkedése nyomán ne súlyosbodjanak az olyan jelenlegi szociális problémák, mint a munkanélküliség, a társadalmi kirekesztés és a szegénység, viszont a polgárok képesek legyenek alkalmazkodni, és javuljanak életkörülményeik. Arra is ügyelnek majd, hogy ez az elképzelés továbbra is meghatározza a társadalom irányultságát, és ne csak európai, de nemzeti, regionális és helyi szinten is. 9. Az EGSZB és partnerei úgy vélik, hogy a humánerőforrásokba és az európai társadalom egészébe az egyik legjobb befektetést a tudomány, a kutatás és a technológiafejlesztés támogatása jelenti. Az EGSZB ezt a pontot már 2005 decemberében, az Út az európai tudásalapú társadalom felé a szervezett civil társadalom hozzájárulása a lisszaboni stratégiához címmel készített feltáró véleményében kifejtette. 10. Az EGSZB és partnerei azáltal is előmozdítják a lisszaboni stratégiát, hogy elmagyarázzák tagjaiknak és a nyilvánosságnak, hogy ezek a befektetések jelentős termelékenységi tényezőt, következésképpen tagadhatatlan versenyelőnyt jelentenek. 11. Az európai társadalmi modellnek nagy jelentőségű alkotóeleme a szociális partnerség és a független szociális párbeszéd. Támogatásuk az egyik legfontosabb feladat az EGSZB és interaktív hálózatbeli partnerei számára. 12. Az EGSZB és partnerei továbbá úgy vélik, hogy folyamatosan fel kell hívni a figyelmet a szociális partnerek különleges feladataira és sajátos eszköztárára. Az ő jelentőségük a lisszaboni stratégia végrehajtása keretében nemzeti szinten, illetve konkrétabban helyi szinten és a vállalkozások szintjén elsődleges, és ezzel mind a politikai köröknek, mind pedig a közvéleménynek tisztában kell lenniük. 13. A munkaadói és munkavállalói szervezetek, a szervezett civil társadalom alapvető összetevői sem bújnak majd ki a felelősség alól, amely a társadalom egészét tekintve rájuk hárul, épp ellenkezőleg: támogatni fogják és ki fogják használni a stratégia kínálta lehetőségeket újító jellegű stratégiák kidolgozására. A szociális partnereknek fel kellene térképezniük és ki kellene értékelniük az ezzel kapcsolatos bevált gyakorlatokat például a szociális paktumokat, hogy azokat azután széles körben népszerűsítsék és terjesszék. Hasonlóképpen kellene eljárni az együttműködés terén gyűjtött tapasztalatok, például az összehangolt cselekvések, a flexicurity -modellek vagy a foglalkoztatási paktumok esetén is. c) Hálózatépítés és kommunikáció 14. Az Unió tagállamaiban működő gazdasági és szociális tanácsokkal folytatott együttműködés folyamatos erősödésének, valamint a civil társadalom európai szervezeteivel és hálózataival kapcsolatot tartó csoport létrejöttének köszönhetően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a lisszaboni stratégia végrehajtása érdekében különleges kommunikációs, tapasztalatcsere- és együttműködési hálózat áll rendelkezésére.

15 E hálózat, valamint a nemzeti civil társadalmi szervezetek széles skáláját képviselő tagjai révén az EGSZB Európa népességének igen nagy részéhez el tudja juttatni üzeneteit. Így lehetősége van arra, hogy ösztönözze az Európa jövőjével kapcsolatos felvilágosító intézkedéseket, elérhetőbbé tegye a lisszaboni stratégiát, valamint meghallgassa és továbbítsa a polgárok véleményét. 16. Ez a hálózat jellege és összetétele révén különösen alkalmas arra, hogy megszólítsa a polgárokat, továbbá figyelemmel kísérje mindennapi problémáikat és az őket érintő legfontosabb területeket, például a foglalkoztatást, a szociális ügyeket, a fogyasztók védelmét stb. Ebben a kölcsönhatásban rejlő lehetőségeket a jövőben jobban ki kell használni a tájékoztatás, a megértés és a részvétel érdekében. Csak úgy lehet felkelteni a polgárok érdeklődését és meggyőzni őket a lisszaboni stratégia megalapozottságáról, ha a konkrét cselekvéseket helyezzük előtérbe az elvont elméletekkel szemben. 17. Az EGSZB és partnerei azt javasolják, hogy az európai szintű együttműködés eredményeképpen rendezzék meg a civil társadalom európai napját. Ennek az eseménynek nemcsak az lenne a célja, hogy rávilágítson a szervezett civil társadalom jelentőségére a modern európai részvételi demokráciában, hanem egyúttal jobban felkelthetné a társadalom és a média figyelmét az Európa jövőjét érintő stratégiák iránt. d) Az interaktív hálózat jövője Az Európai Tanács tavaszi ülésén kapott válasz függvényében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság kész tovább ösztönözni és népszerűsíteni az interaktív hálózat tevékenységeit. Különösen az alábbi területeken szándékozik cselekedni partnereivel együtt: A lisszaboni stratégia végrehajtása szempontjából különösen jelentős bevált gyakorlatok például a társulás és a részvétel formái a gyakorlatban, újszerű szociális partnerségek stb. összegyűjtése és dokumentálása; a lisszaboni stratégia különböző szinteken történő végrehajtásának nyomon követése keretében a civil társadalmi szervezetek által írott, strukturált jelentések összegyűjtése és terjesztése; a civil társadalom ösztönzése a lisszaboni stratégia hatékony végrehajtására irányuló elképzelések kidolgozására, melyek a szervezett civil társadalom számára a kormányzati reformok párjaként, javításaként és konstruktív kiegészítéseként igen nagy jelentőséggel bírnak; közreműködés civil társadalmi struktúrák kialakításában és megerősítésében ez alatt főleg gazdasági és szociális tanácsokat értve, azokban az országokban, ahol még nincsenek, illetve ahol illetékességi körük erősen korlátozott. * * *

16 AZ EU NEMZETI GSZT-INEK JELENTÉSEI (protokoll szerinti sorrendben)

17 BELGIUM 1. A lisszaboni stratégia nemzeti szintű végrehajtásának helyzete Belgium teljes mértékben helyesli a lisszaboni stratégiát. E stratégiának az a célja, hogy stabil makrogazdasági környezetben a fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése révén több és jobb minőségű munkahelyet, nagyobb szociális kohéziót és egészségesebb környezetet teremtsen. Mind szövetségi szinten, mind a régiók és a közösségek szintjén gondosan követik e politikát. Belgium ugyanis szövetségi állam, ahol a gazdaságpolitika és a munkaerőpiaci politika részben szövetségi, részben pedig regionális hatáskörbe tartozik. Az ország büszke jólétére és a szociális védelemre, amelyet minden egyes állampolgára számára biztosít. E modell hosszú távú finanszírozása érdekében Belgium nemzeti politikái hat alapelv módszeres alkalmazására épülnek, melyek a következők: kiegyensúlyozott költségvetés és az államadósság hosszú távra szóló fokozatos csökkentése, a munka ösztönzése a munkaerő olcsóbbá tételével és a munkanélküliség zsákutcáinak felszámolásával, a munkaerőpiac reformja és beruházás a képzésbe, gazdaságösztönző beruházások, a szociális biztonság megerősítése és többfrontos harc a szegénység ellen, a környezetvédelem és a növekedés közötti szinergiák erősítése. E téren a belgiumi nemzeti politika fő prioritásai egybeesnek a Közösség általános stratégiájával, és megfelelnek az általunk kézhez kapott egyedi ország-ajánlásoknak, amelyek nevezetesen az állam pénzügyi stabilitására, az aktív lakosság arányának növelésére, a strukturális munkanélküliség elleni hosszú távú fellépésre, a dolgozók interregionális mobilitására, illetve a szolgáltatói ágazatban a verseny növelésére vonatkoztak. E prioritások, amelyek kivétel nélkül a gazdasági jólét és a szociális védelem fenntartását, illetve növelését szolgálják, a Nemzeti Reformterv három pillérében szereplő valamennyi intézkedés vezérfonalát képezik. E három pillér címe: Makrogazdasági politika, Mikrogazdasági politika, illetve Több munkahelyet a fiataloknak és az idős személyeknek. A belga Nemzeti Reformterv kidolgozásáért felelős közigazgatási hatóságok és a kormány szervei a dokumentum elkészítése során rendszeres kapcsolatban álltak a szociális partnerekkel a nemzeti tanácsok (CCE, illetve CNT) keretében. Mindezek alapján a két tanács augusztus 31-én véleményt adott közre a Nemzeti Reformtervről. Véleményükben a nemzeti tanácsok hangsúlyozzák, hogy a stratégiának nem szabad kizárólag a növekedésre és foglalkoztatásra összpontosítania, az egyéb nevezetesen szociális és környezetvédelmi célkitűzések rovására. E dimenzió átfogó jellegét is garantálni kell. A belga Nemzeti Reformtervnek az alapjául szolgáló iránymutatásokon túl a lisszaboni stratégia egyéb aspektusaira is nyitottnak kell lennie, és ügyelnie kell, hogy fenntartsa az egyensúlyt e stratégia négy

18 összetevője a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás, a társadalmi kohézió és a környezet fenntarthatósága között. Feltétlenül fenn kell tartani az egyensúlyt a stratégia valamennyi célkitűzése között, s mindeközben kellő realizmust kell tanúsítani, minden egyes területen megfelelő prioritásokat állapítva meg. Következésképpen fontos, hogy a makrogazdaság európai szintű összehangolása, illetve a makrogazdasági politikák (költségvetési politika, monetáris politika, bérpolitika) súlypontozása biztosítsa a lisszaboni stratégia által szükségessé tett átállásokból eredő többletterhek optimális és egyenletes elosztását. Folytatni kell a strukturális reformokat, folyamatosan törekedve egy olyan kiegyensúlyozott stratégia kialakítására, amely lehetővé teszi a különböző összetevők közötti szinergiák kialakulását. 2. A gazdasági és társadalmi szereplők szerepe a lisszaboni stratégia végrehajtásában 2.1. A Központi Gazdasági Tanács (CCE) kezdeményezései A foglalkoztatás előmozdításáról és a versenyképesség megőrzéséről szóló belga törvénynek két pillérje van; mindkettő egyazon célkitűzést szolgál: a foglalkoztatás növelését. Az első pillér célja a makrogazdasági szinten a bérek alakulásának hozzáigazítása a fő kereskedelmi partnereknél uralkodó tendenciákhoz. A második pillér a versenyképesség és a foglalkoztatás strukturális aspektusaira vonatkozik. A törvény előírja egy értékelés (technikai jelentés) elkészítését amelyet adott esetben ajánlások követhetnek a munkaerőpiac működéséről, az innovációs folyamatról, a gazdaság finanszírozási struktúráiról, a termelékenység meghatározó tényezőiről, a képzési és oktatási struktúrákról, valamint a vállalkozásszervezés és fejlesztés terén bekövetkezett változásokról. A szociális partnerek kívánsága az volt, hogy e technikai jelentésnek a bérköltségek alakítására rendelkezésre álló maximális keretekről szóló része, amelyet ők állapítanak meg, az európai gazdasági politika különböző tengelyeinek megfelelően épüljön fel. Ez a struktúra egyúttal lehetővé teszi annak megítélését, hogyan járult hozzá Belgium az európai stratégia megvalósításához. Ez a technikai jelentés a szakmaközi tárgyalási folyamatok egyik legfőbb hivatkozási pontja. E tekintetben a Tanácsok emlékeztetnek rá, hogy a stratégia alapját képező iránymutatásokban említett bérpolitika nemzeti hatáskörbe tartozó kérdés. Ráadásul a Szerződés is elismeri e téren a szociális partnerek autonómiáját, akik több tagországban, így Belgiumban is maguk felelősek a bértárgyalásokért. Ugyancsak a technikai jelentés keretein belül a CCE elmélyült kutatásokat végez a belgiumi kutatás, fejlesztés és innováció, átfogóbb szinten a strukturális versenyképesség helyzetéről, egy egyetemi kutatóközpont (Vlerick Leuven Gent Management School) és több közigazgatási szerv (a Szövetségi Tudománypolitikai Programozási Hivatal, valamint a Szövetségi Terviroda) támogatásával. E kutatások célja egy közös diagnózis kialakítása és operatív ajánlások megfogalmazása a nemzeti innovációs rendszerrel kapcsolatosan. Ezen felül a Szövetségi Tudományügyi Minisztérium is felkérte a CCE-t, hogy dolgozza ki véleményét a lisszaboni stratégia keretében Barcelonában a K+F-re megállapított célkitűzésről (2010-ig a GDP 3%-a).

19 ben ugyanezen stratégia keretein belül a CCE a Szövetségi Terviroda szakvéleményét kérte a kapcsolódó szociális-gazdasági témák értékeléséről, különös tekintettel a hálózati vállalkozásokra. Az együttműködésből 2005 júniusában egy nemzetközi konferencia született, amelynek címe A Lisszaboni stratégia mint a hálózati iparágakban megvalósítandó piaci reformok motorja volt. A kezdeményezéshez az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság is csatlakozott. E konferencia megszervezésének célja annak felmérése volt, milyen gazdasági és társadalmi hatással járnak e reformok a hálózati iparágakra és a gazdaság egészére Európában, illetve Belgiumban. A lisszaboni stratégia nyomon követésének másik fontos eleme a CCE keretein belül létrehozott egység, az európai hírfigyelő csoport. E csoport egy egyetemi kutatóközpont közreműködésével lehetővé teszi a szociális partnerek számára, hogy kiválasszák a érdeklődésüknek megfelelő dokumentációkat, és folyamatosan értesüljenek a lisszaboni stratégiával kapcsolatos főbb fejleményekről. A csoport együttműködési hálózatot alakít ki számos belga képviselővel az európai hatóságokon belül, mind a politikai döntéshozatali szervekben, mind a konzultatív testületekben. Ennek keretében a CCE rendszeresen meghallgatja Belgium európai uniós Állandó Képviseletének képviselőit, valamint a Gazdaságpolitikai Bizottság, illetve a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság belga képviselőit. Ezen túlmenően a szociális partnerek (CCE és CNT) lehetőséget kaptak rá, hogy az általuk kiadott vélemények révén érvényt szerezzenek bizonyos iránymutatásoknak a döntéshozóknál, ami a fenntartható fejlődés három dimenziója közötti kapcsolódásokról vallott álláspontjukat illeti. A környezetvédelem területén a következő témák merültek fel: a termékekre vonatkozó normák, a biocid termékek belgiumi használata a mezőgazdaságban, a termékpolitikáról és a környezetvédelemről szóló szövetségi irányadó terv ( ) előzetes tervezete, a Kiotói Jegyzőkönyv gazdasági következményei Belgiumban, valamint a klímaváltozásra vonatkozó tárgyalások problematikái a 2012 utáni időszakban. A szegénység és a társadalmi kirekesztés területén a CCE és a CNT kifejtették álláspontjukat a szegénység, a létbizonytalanság és a társadalmi kirekesztés elleni harc hivatala által kidolgozott, Párbeszédben című második kétéves jelentésről. Ami a mobilitás területét illeti, a CCE főleg két kérdést vizsgált meg: az otthon és a munkahely közötti utazásokra vonatkozó adatbázis számára történő információgyűjtés módját, valamint a munkáltatóknak az éves dolgozói vonatbérletek megvásárlásában való pénzügyi részvételét. Ami a szoros értelemben vett fenntartható fejlődés területét illeti, a CCE és a CNT a következő kérdésekben fejtette ki véleményét: a fenntartható fejlődésre irányuló belgiumi politika értékelése, a fenntartható fejlődésre irányuló európai politika felülvizsgálata, a fenntartható fejlődésre vonatkozó as Szövetségi Terv mobilitással, szegénységgel és a társadalom elöregedésével foglalkozó fejezetei és a fenntartható fejlődésről rendezett johannesburgi csúcstalálkozón elfogadott végrehajtási terv.

20 Az energiahatékonyság területén a CCE kifejtette álláspontját a végfelhasználás energiahatékonyságáról és az energiaszolgáltatásokról szóló európai irányelvjavaslatról. Jelenleg a CCE a belgiumi lakásszektor energiahatékonyságán dolgozik. Végezetül a CCE Versenypolitikai Bizottsága július 4-i véleményében pozitívan foglalt állást a gazdasági verseny védelméről szóló törvényt módosító törvénytervezetekkel kapcsolatban, amelyek a versenyszabályok európai szintű modernizációjának egyenes folytatását fogják képezni. E bizottság észrevételeket fogalmaz meg a versenyhatóságok, illetve az ágazati szabályozó hatóságok előjogairól és egymáshoz való kapcsolódásairól A Nemzeti Munkaügyi Tanács (CNT) kezdeményezései Az európai kérdések nyomon követése A CNT szintén rendszeresen figyelemmel kíséri a lisszaboni stratégiát. E munka keretében a CNT Európaügyi Bizottságán belül létrejött két munkacsoport biztosítja a Foglalkoztatási Bizottság, a Szociális Védelmi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Ügyi Tanács, illetve az európai csúcstalálkozók munkájának napi szintű nyomon követését. E nyomon követés az említett bizottságoknál dolgozó belga képviselőkkel, az érintett minisztériumok és közigazgatási szervek képviselőivel, valamint a COREPER belga képviselőivel való rendszeres kapcsolattartás útján történik. Ezek a munkacsoportok rugalmas keretet biztosítanak az érintett szervezetek, illetve a közigazgatás és a minisztériumi kabinetek képviselői közötti informális eszmecseréhez, különösen amikor az európai menetrend szűkös időkeretei ezt megkövetelik. A Tanács e munka keretében 2005-ben az illetékes minisztériumokkal együttműködve két szemináriumot szervezett a nyílt koordinációs módszer (OMC) értékeléséről a nyugdíjak, illetve a társadalmi beilleszkedés kérdésében. E szemináriumok révén a Nemzeti Munkaügyi Tanács már június 16-án megismertethette a kormánnyal álláspontját az OMC szociális téren történő alkalmazásának értékeléséről. A kérdéssel kapcsolatos véleményét a CNT saját kezdeményezésére bocsátotta ki, a közigazgatási szervekkel fenntartott kapcsolatai felhasználásával. A CNT ezen felül a Központi Gazdasági Tanáccsal közösen kibocsátotta a augusztus 31-i, sz. véleményt a nemzeti reformprogramról, annak elfogadása előtt A politikák végrehajtása Belgiumban A CNT megvalósult konkrét kezdeményezései közül az alábbiakat említjük meg: A CNT a közelmúltban két véleményt adott ki a nemzedékek közötti szolidaritási szerződés végrehajtására vonatkozó törvényekről és rendelkezésekről. E szerződést, amelynek számos rendelkezése érinti a lisszaboni stratégiát, a kormány a szociális partnerekkel szorosan együttműködve dolgozta ki. E szolidaritási szerződés keretében a szociális partnerek különböző szinteken aktív szerephez jutnak olyan jelentős feladatokban, mint a fiatalok munkába állása, az

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK

TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ 2004 KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK 1. Mit jelent a tematikus konferencia és a training szeminárium? 2. Ki szervezhet konferenciákat és szemináriumokat? 3. Ki pályázhat? 4.

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden

Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden 2 A kiadványt a Europe Direct Tájékoztató Központ Budapest munkatársai készítették. 2014 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 5 Gazdasági kormányzás az Európai Unióban...

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 267 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Málta 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2015. évi stabilitási programját HU HU Ajánlás

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 ECOFIN 118 UEM 80 SOC 102 AG 17 COMPET 75 RECH 77 ENER 96 MI 66 IND 27 EDUC 48 ENV 149 TRANS 91 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy:

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács?

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács? Mire jó a Nemzeti Ifjúsági PR E S E N TA TION Tanács? Szabados Viktor magyar EU-elnökségi összekötő Budapest, 2011. április 30. Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács? PR E S E N TA TION K V_S Mire jó a Nemzeti

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben