Egyeztetési változat október 16.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egyeztetési változat. 2006. október 16."

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM Egyeztetési változat október 16. Verzió: EKOP 2.2 Oldalszám összesen: 55

2 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék Glosszárium Helyzetelemzés...6 Az operatív program földrajzi kiterjedése...6 Hatékonysági és minıségi problémák a közszolgáltatások elıállításában...6 Az elektronikus közszolgáltatások helyzete...7 A kormányzást és a belsı munkafolyamatokat támogató informatikai fejlettséget érintı megállapítások...13 A közép-magyarországi régió...16 A korábbi programok tapasztalatai...17 SWOT-elemzés Stratégia...20 Illeszkedés a stratégiai környezethez...20 A program cél- és prioritásrendszere...21 Horizontális célok érvényesülése...24 Illeszkedés más operatív programokhoz Prioritási tengelyek Prioritás: a közigazgatás és közigazgatási szolgáltatások belsı folyamatainak és szervezetének megújítása Prioritás: a közigazgatási szolgáltatásokhoz történı hozzáférést támogató infrastrukturális fejlesztések (szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez) Prioritás: kiemelt fejlesztések Prioritás: Technikai Segítségnyújtás Pénzügyi tábla Az Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap által finanszírozott intézkedésekkel való összefüggés AZ OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÓ RENDELKEZÉSEIHiba! A könyvjelzı nem létezik. 7.1 MENEDZSMENT... Hiba! A könyvjelzı nem létezik Stratégia és koordináció... Hiba! A könyvjelzı nem létezik Irányító Hatóság... Hiba! A könyvjelzı nem létezik Közremőködı szervezetek... Hiba! A könyvjelzı nem létezik Stratégiai irányítás és eszközei... Hiba! A könyvjelzı nem létezik Az OP lebonyolítása során használt eljárások... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 7.2 MONITORING és ÉRTÉKELÉS... Hiba! A könyvjelzı nem létezik Monitoring... Hiba! A könyvjelzı nem létezik Értékelés... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 7.3 Pénzügyi irányítás és ellenırzés... Hiba! A könyvjelzı nem létezik Igazoló Hatóság feladatai... Hiba! A könyvjelzı nem létezik Pénzügyi irányítás szabályai... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 2/55

3 7.3.3 Kedvezményezett részére történı kifizetés folyamata... Hiba! A könyvjelzı nem létezik Az Európai Uniós támogatások ellenırzése... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 7.4 Információ és nyilvánosság biztosítása... Hiba! A könyvjelzı nem létezik Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezésekhiba! A könyvjelzı nem létezik. 7.5 Horizontális elvek Környezeti fenntarthatóság és esélyegyenlıséghiba! A könyvjelzı nem létezik. 7.6 Az elektronikus adatközlésre vonatkozó rendelkezések a Bizottság és a tagállam között... Hiba! A könyvjelzı nem létezik Az adatszolgáltatás rendje... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 3/55

4 1. GLOSSZÁRIUM B2B B2C Back-office Vállalkozások között Vállalkozások és ügyfelek között Az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatba nem kerülı szervezeti egység Egyablakos ügyintézés Különbözı szervezetekkel kapcsolatos, egy helyen történı ügyintézés e-kormányzat e-közigazgatás Elektronikus azonosítás Elektronikus ügyintézés Elektronikus ügyintézés (szolgáltatási) szintjei Elektronizálás Front-office G2B G2C G2E G2G IKT, illetve IT Információs társadalom Jó kormányzás Közigazgatás Információs és kommunikációs technológiák alkalmazása a központi közigazgatásban Információs és kommunikációs technológiák alkalmazása a közigazgatásban Olyan infokommunikációs technológia (pl. elektronikus kártya, digitális aláírás), mely egyértelmően, hitelesen és biztonságosan képes személyeket beazonosítani Távközlési csatornán (jellemzıen interneten) keresztül történı írásbeli ügyintézés Elsı szint: tájékoztatók tölthetıek le az ügyintézéshez, elektronikus formában Második szint: őrlapok tölthetıek le az ügyintézéshez, elektronikus formában Harmadik szint: a tájékoztatók és őrlapok elektronikusan kitölthetık és benyújthatók Negyedik szint: az ügyintézés teljes egészében elektronikus úton történik Elektronikusan tárolt, illetve továbbított információvá alakítás Az ügyfelekkel közvetlenül kapcsolatba kerülı szervezeti egység Állami szervek és vállalkozások között Állami szervek és ügyfelek között Állami szervek és alkalmazottak között Állami szervek között Információs és kommunikációs technológia Olyan társadalom, amelynek alapvetı erıforrása az információs és kommunikációs technológia Az Európai Bizottság értelmezése szerint a kormányzás akkor jó, ha az nyitott, partnerségi, felelıs, eredményes és koherens Az állami funkciók közül a szakpolitika-alkotási (pl. jogszabályok elıkészítése), jogalkalmazási, hatósági és végrehajtási feladatokat ellátó szervek összessége 4/55

5 Közigazgatási szerv Közigazgatási szolgáltatás Közös információs jószág Közösségi hozzáférés Központi adatbázisok Közszolgáltatás Közszolgáltatásokhoz történı hozzáférés Olyan állami szerv, amelyet szakpolitikai, jogalkotási és döntéselıkészítési, illetve hatósági, jogalkalmazási feladatok ellátására hoztak létre Közigazgatási szervek által végzett szolgáltatás Közpénzbıl elıállított vagy közérdekő információ Közpénzbıl finanszírozott, nyilvános informatikai hálózathasználati lehetıség Az állam által közpénzbıl fenntartott adatbázisok Olyan szolgáltatás, amelynek elérhetıségéért az állam felelısséget vállalt A közszolgáltatások tényleges igénybevételének lehetısége Szolgáltató állam Államfelfogás, amely szerint az állam feladata elsısorban közszolgáltatások nyújtása Tudásalapú társadalom Ügyfél Társadalom, amelynek alapvetı erıforrása az egyéni és közösségi tudás Állami vagy egyéb szervezettel kapcsolatba kerülı személy, illetve szervezet 5/55

6 2. HELYZETELEMZÉS AZ OPERATÍV PROGRAM FÖLDRAJZI KITERJEDÉSE Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Magyarország egész területére terjed ki. Mint azt az Új Magyarország Fejlesztési Terv adatokkal alátámasztotta, a 1059/2003/EK rendeletet 1 módosító 1888/2005/EK rendeletben nevesített magyarországi régiók közül a középmagyarországi régió kivételével a többi hat régió egyikében sem érte el az egy fıre jutó GDP a releváns viszonyítási idıszakban az uniós átlag 75%-át, így azok a 1083/2006/EK rendelet értelmében a konvergencia célterület alá esnek. A közép-magyarországi régió túllépte a jelzett küszöböt, így a 1083/2006/EK rendelet szerinti regionális versenyképességi célterület alá tartozik. Tekintettel arra, hogy az operatív programban tervezett fejlesztések országos kihatásúak, továbbá e fejlesztések zöme úgy hajtható végre költséghatékonyan, ha azok már létezı rendszerekre épülnek, s e rendszerek központjai az ország fıvárosát is adó közép-magyarországi régióban találhatók, így jelen program Magyarország teljes területére kiterjed. HATÉKONYSÁGI ÉS MINİSÉGI PROBLÉMÁK A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ELİÁLLÍTÁSÁBAN Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon a társadalom és a gazdaság szereplıi megtanultak alkalmazkodni az egyre élesebb nemzetközi verseny követelményeihez. Ugyanakkor szinte változatlan formában és módon mőködik a közigazgatás és az önkormányzás másfél évtizede kialakult szervezete. Ennek következménye, hogy míg a magyar gazdaság egyre modernebb és versenyképesebb, a közszolgáltatások az igényekhez képest rossz minıségőek és hatékonyságúak, s azokat sok idıráfordítással és drágán lehet igénybe venni. 1. számú ábra: nemzetközi összehasonlító grafikonok a közszféra egészérıl, illetve a közigazgatásról Foglalkoztatottak a nemzetgazdaság egészéhez képest Kiadások a GDP-hez képest 30% 25% 20% 15% 10% 5% HU teljes közszféra HU közig EU-15 teljes közszféra EU-15 közig CZ teljes közszféra CZ közig Forrás: Eurostat 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% HU közig EU-15 közig CZ közig HU teljes közszféra EU-15 teljes közszféra CZ teljes közszféra Megjegyzés: a nemzetközi közszféra adatai az adósságtörlesztési ráfordításokat is tartalmazzák, míg a magyarok nem Forrás: magyar adatok PM, nemzetközi adatok Eurostat 1 Ez az uniós jogszabály határozza meg a statisztikai célú területi egységek nómenklatúráját (NUTS). 6/55

7 A teljes közszférán belül a közigazgatás szőkebb halmaza is gyakorlatilag változatlan nagyságú maradt az elmúlt években. Ez ugyanúgy igaz az EU-15 országaira, mint Magyarországra. A kettı összevetésébıl azonban kiderül, hogy míg a foglalkoztatottak tekintetében a magyar közigazgatás nagysága megfelel az EU-15-ök adatainak (bár kissé magasabb a V-4-ekéhez képest), addig a GDP-bıl ráfordított kiadások aránya magasabb az EU-15-ök átlagánál (s közel azonos a V-4- ekével), még akkor is, ha Magyarországon 2001 és 2004 között drasztikusan csökkent a közigazgatásra fordított kiadások GDP-ben kifejezett mértéke (5,5%-ról 3,8%-ra 2 ). A magyar közigazgatás arányaiban azonos létszámmal, ellenben arányaiban magasabb költséggel mőködik, tehát további költséghatékonysági tartalékokkal rendelkezik. A közszektort általában jellemzı trendek felvázolását követıen meg kell vizsgálni az operatív program szempontjából releváns közszolgáltatások, illetve a közigazgatási szolgáltatások állapotát, kiemelt tekintettel az infokommunikációs szempontokra. A hatékonysági problémák mellett a közszolgáltatások rendszerének minıségi kihívásokkal is szembe kell néznie: Az állampolgárok, illetve a vállalkozások igényei növekszenek, ami a felesleges adminisztráció csökkentése mellett a szükséges ügyintézés növekvı hatékonyságára vonatkozik. Az ügyfelek egyre inkább elvárják, hogy az adójukból győjtött állami forrásokat az érdekükben és minél hatékonyabban használják fel, s ehhez járul még az átláthatóság, a demokrácia és a részvétel lehetısége iránti fokozódó igény. A jogos elvárások mellett a befektetéseket, illetve a gazdaság hatékonyságát is jelentısen növelné egy gyors és megbízható ügyintézést biztosító közigazgatás. A befektetık úgy tartják, hogy Európában észak-nyugatról dél-keletre növekszik a bürokrácia, csökken a hatékonyság igaz, csökken a bérszínvonal is. A tılünk keletre, dél-keletre fekvı országok olcsóbb munkaerejébıl adódó versenyhátrányunkat ellensúlyozhatná a hatékony közigazgatás. A hatékonyságot és minıséget leginkább érintı terület az online elérhetı közszolgálati folyamatok és a belsı folyamatok elektronizáltsága. Mindkettı aránya ma viszonylag kicsi. Továbbá a közszolgáltatások és a közigazgatás eddigi, extenzív fejlesztésébıl is adódóan az infokommunikációs alkalmazásrendszerek heterogenitása és az adatbázisok erıs széttagoltsága is alapvetı hatással van mind a mőködés hatékonyságára, mind pedig a használat intenzitására. AZ ELEKTRONIKUS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK HELYZETE A közigazgatásban használt informatikai rendszerek jelentıs része nem képes az általa kezelt adatokat az ügyfelek, illetve más szerv számára elérhetıvé tenni. Az, hogy a közszolgáltatások nyújtása szabályozott keretek között, közintézményekben zajlik, két problémát vet fel: 1. A meglévı, elavult programok és megoldások cseréjét az érintettek nem merik felvállalni, ebben egyáltalán nem is érdekeltek. A közhasznú tartalmak és szolgáltatások kínálata csekély, a szolgáltatások statikusak, kevéssé interaktívak és nem felhasználóbarátok. 2 Forrás: PM 7/55

8 2. Az elektronikus szolgáltatásokhoz nem kapcsolódik saját pénzügyi tervezési folyamat, a szolgáltatásból, az adatvagyonból származó bevételek és a kapcsolódó kiadások összekeverednek a mőködési költségvetéssel. Ezért az sem egyértelmő, hogy milyen adatokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása térülne meg a társadalom, vagy akár az intézmény szintjén. A szolgáltatások kialakításánál pusztán az elıírásokra támaszkodnak az intézmények. A fenti két probléma oka alapvetıen a nem megfelelı szabályozás, valamint a magánszektorra jellemzı verseny és hatékonysági kényszer hiánya. Az elmúlt idıszakban a magyar közigazgatás lépéseket tett a nyilvánosság, s ezáltal az egyenlı esélyő, demokratikus információ-hozzáférés biztosítása és a közigazgatási szolgáltatások elektronizálása irányába. Korábban több szereplı között oszlott meg az elektronikus szolgáltatásokért való a kormányzati felelısség, de júliustól már a Miniszterelnöki Hivatalban összevontan jelennek meg ezen feladatok. Az elmúlt néhány évben több ponton tapasztalható elırehaladás. - A szolgáltató állammal összefüggı elektronikus szolgáltatásokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) tette állami feladattá, amelynek eredményeként felgyorsult az elektronikus szolgáltatások kiépítése. - Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) bázisán felépült a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer, ami egyúttal biztosítja a kapcsolatot az EU intézményrendszere felé. - A kormányzati portálon keresztül elérhetı ügyfélkapu elindítása jelentıs lépésként értékelhetı, akárcsak az állampolgárok számára jól érzékelhetı egyes közigazgatásiönkormányzati folyamatelemek elektronizálása. A leggyakrabban elektronizált folyamatok közé tartoznak a helyi adózással és a vállalkozásokkal kapcsolatos hatósági ügyekkel kapcsolatos folyamatok. Az elérhetı szolgáltatások skálája ugyanakkor a statikus dokumentumtól az intelligens ellenırzést is biztosító formanyomtatványokig széles skálát ölelnek fel. - Komoly elırelépés tapasztalható az országos szintő adózás elektronizálása terén. Több vállalkozói szegmensben már kötelezı az elektronikus adóbevallás benyújtása. - Az európai elektronikus térben leggyakrabban keresett 20 (Magyarországon 27) közszolgáltatás kezdeti szintő elektronizálása megtörtént, s ma már a szolgáltatástípusok fele teljes körően el is intézhetı a Kormányzati Portálon keresztül. Ezzel a tagországok ezen szolgáltatások elérhetısége, elektronizáltsága alapján felállított rangsorában a középmezıny elejére kerültünk. 1. számú táblázat: a 20 alapvetı közszolgáltatás közül az online elérhetık aránya (százalékban) Magyarország EU EU Észtország Málta Csehország Lengyelország Forrás: Eurostat 8/55

9 Az elért eredmények azonban még nem elegendık, mert Magyarország mind az elektronikusan elérhetı ügytípusok számát, mind az elektronikusan teljes mértékben lebonyolítható ügyeket tekintve elmaradással küzd. Egy felmérés szerint 3 a vizsgált területi államigazgatási szervek szolgáltatásainak mintegy kétharmada nem érhetı el elektronikusan. Az elektronikus közszolgáltatások nyújtása csak puszta lehetıség marad, ha az ügyfelek nem tudnak élni vele. Márpedig Magyarországon ebbıl a szempontból kedvezıtlen a helyzet; a 15 év felettiek internet használatát tekintve Magyarország a 25 EU tagállam között a középmezıny alsó részében foglal helyet. 2. számú táblázat: az internetet hetente legalább egyszer használó személyek aránya (%) Magyarország EU EU Svédország Egyesült Királyság Szlovákia Olaszország Csehország Forrás: Eurostat Az Európai Bizottság évente figyelemmel kíséri, hogy a 20 alapvetı közszolgáltatás kapcsán milyen mértékő az elektronikusan lebonyolított kapcsolat. A vizsgált 28 európai ország sorában, 2006-ban Magyarország a 14. helyet foglalja el, ami igen nagy mértékő (9 helyezésnyi) elırelépést jelent az azt megelızı helyzethez képest. Az alábbiakban bemutatásra kerül, hogy ez a mélységi kínálat mennyire találkozik az ügyfelek keresletével. A bizonyos szegmensekben kötelezı elektronikus adóbevallás miatt az elektronikus közszolgáltatások vállalati használata mind összességében, mind az egyszerőbb szolgáltatások esetében meghaladja az európai átlagot (3. táblázat). Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a magyar gazdasági szereplık az uniós átlaghoz képest kisebb mértékben használják ki a teljes körő elektronikus ügyintézésben rejlı lehetıségeket (2. ábra). 3. számú táblázat: a vállalkozásokon belül az e-kormányzati szolgáltatások vállalati felhasználóinak aránya EU EU Magyarország.. 45 Forrás: Eurostat 3 Forrás: Kopint Datorg, /55

10 2. számú ábra: az elektronikus kormányzati szolgáltatások vállalati felhasználóinak aránya, a vállalkozások százalékában, az elektronikus kormányzati szolgáltatások típusa szerint 2005-ben EU25 EU15 Magyarország teljeskörő elektronikus ügyintézés infromációszerzés őrlapletöltés kitöltött őrlapok beküldése Forrás: Eurostat Az elektronikus kormányzati szolgáltatások egyéni felhasználóinak arányát tekintve szemben a vállalatival Magyarország lemaradása jelentıs mind az EU15-ökkel, mind az EU25- ökkel való összehasonlításban (4. sz. táblázat). E körben az érzékszervi képességeikben korlátozott felhasználók még további hozzáférési hátránnyal küzdenek. A felhasználás típusai szerinti bontás azonban egy további különbséget is jelez a vállalati felhasználókkal szemben: az egyéni felhasználók esetében a legegyszerőbb szolgáltatás, az információkeresés területén hangsúlyos a magyar lemaradás, bár sem az EU, sem a magyar adatok nem kedvezıek a szolgáltatás egyik szintjén sem (3. ábra). 4. számú táblázat: az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat felhasználó személyek aránya az elmúlt 3 hónapban EU25-22 EU15-25 Magyarország Forrás: Eurostat A társadalmi felhasználás növekedésének egyik gátja, hogy a rendelkezésre álló alkalmazásokat sem a vállalkozások, sem pedig az állampolgárok nem ismerik széles körben, és nem rendelkeznek a használathoz szükséges készségekkel. Ráadásul az alkalmazások használata sem mindig egyszerő. A társadalmi felhasználás növekedését, s ezáltal az információs társadalom fejlıdését célzó elektronikus közigazgatási szolgáltatás- és tartalom-fejlesztést alapvetıen befolyásolja az intézmények, illetve a teljes intézményrendszer informatikai helyzete. A közigazgatási intézmények által használt alkalmazások színvonala és szerkezete eltérı. Az elérhetı adatok szerint az intranet-használat az államigazgatásban, illetve a nagyobb települések önkormányzatainál elterjedtebb. Bár az internet használata alapvetıen nem függ az intézmény méretétıl, felépítésétıl, így is közel 19 százalékpontos lemaradása van a kistelepülési önkormányzatoknak ezen a téren. 10/55

11 3. számú ábra: az elmúlt három hónapban internetet használó személyek által igénybe vett elektronikus közigazgatási szolgáltatások százalékos megoszlása 2005-ben EU25 EU15 Magyarország 0 információszerzés hivatalos őrlapok letöltése kitöltött őrlapok beküldése Forrás: Eurostat Általában megállapítható, hogy az infokommunikációs technológián alapuló alkalmazások integráltságának szintje alacsony, és nem terjedtek el a korszerő adatbáziskezelıalkalmazások. Számos esetben a korszerő technológia mellé nem társul a megfelelı felhasználási ismeret az alkalmazó részérıl. Ezen körülmények egyaránt negatívan befolyásolják a jelentıs kormányzati mőködési költségmegtakarítási potenciál kiaknázását, és az állampolgárok számára különösen vonzó ügyintézési hatékonyságnövekedést. Eközben az ellátandó feladatok mennyisége gyorsan növekszik. Az elmúlt években többek között éppen a gazdasági növekedés hatására az egy évben lebonyolított elsıfokú ügyek száma folyamatosan emelkedett, s mára megközelítette a 30 milliót. Az elektronikus közigazgatás kiépítését célzó eddigi programok eredményei magukon viselik az extenzív fejlesztés jegyeit. A nem átfogóan szabályozott, hanem egyedi-helyi igények alapján történt infokommunikációs fejlesztések párhuzamosságokhoz, szigetszerő, nem interoperábilis alkalmazások bevezetéséhez, esetenként áttekinthetetlen adatbázisszerkezet kialakulásához vezettek. Ennél fogva az eddig elért eredményekre építve ekormányzati portál, az önkormányzatok okmányirodáinak Internetes Közszolgáltató Rendszere (XR) és egyéb fejlesztések célszerő a közigazgatás intenzív, a hatékonyságot jobban szem elıtt tartó fejlesztése. Az elektronikus közigazgatás továbbfejlesztéséhez egy helyrıl vezérelt, világos stratégia által megalapozott központi programra van szükség, ami biztosítja a központilag kidolgozott szabványok átfogó alkalmazását. Ennek eredményeként egymással kommunikálni tudó alkalmazások jöhetnek létre. Az elektronikus megoldások terjedését az említetteken kívül további tényezık is akadályozzák: Mind a társadalomban, mind pedig a közszférában általános a bizalmatlanság az infokommunikációs technológiák alkalmazásával szemben. A változtatásokkal szemben nagy az ellenállás a közigazgatás különbözı szintjeinek szereplıi között, ami nehezíti az elektronizált közszféra kialakulását. Az állam nem proaktív az állampolgárok igényeinek kielégítésében, ezért a szolgáltatási szükségletek sincsenek jól meghatározva. Az információs társadalommal kapcsolatos jogalkotás lassúsága még a lehetséges programokat is lefékezi, miközben a technológia gyors fejlıdése miatt rugalmas 11/55

12 környezetre volna szükség. A szigorú központi, jogi szabályozási megoldás mőködésképtelensége ezen a területen jól érzékelhetı. A szélessávú internet-hozzáférés lehetısége széles körben megoldatlan, az elıfizetés drága. Ezért különösen nagy a jelentısége a közösségi hozzáférés lehetıségének, amit ma egyelıre az emagyarország pontok és a teleházak biztosítanak, több mint 3000 helyen. Más közösségi intézményekbıl azonban még hiányzik ez a szolgáltatás. Nem kapott kellı figyelmet az intézményi kultúra átalakítása, a közigazgatásban foglalkoztatottak felkészítése az elektronikus kormányzásra, adatkezelésre. Az eljárások nem standardizáltak a jelenlegi folyamatokat, így nem szabad elektronizálni. Hiányzik a koordináció az államigazgatási szervek különbözı területi szintjei között, továbbá az együttmőködés a kormányzat és az önkormányzatok között. Az állampolgárok bizonyos rétegeinek (nyugdíjasok, fogyatékkal élı emberek, vidéken élık) lehetıségei és tudásszintje a számítógép kezelés és az online ismeretek terén korlátot jelent az elektronikus ügyintézésben való részvételben. Alább röviden bemutatjuk az egyes fıbb közszolgáltatások korszerősítésénél jelentkezı speciális feladatokat. Az egészségügy területén az ágazatban mőködı információs rendszerek nem interoperabilisak, nem egységes nyilvántartások és kódrendszerek felhasználásával dolgoznak, a technológiai színvonal alacsony. Mindezek hatására a betegeknek gyakran indokolatlanul és nagy költséggel kell elutazniuk vagy sokat várakozniuk. Az egészségügy nem szolgáltat, hanem elvárja, hogy a társadalom igazodjon hozzá. A finanszírozás és ezen keresztüli hozzáférés szempontjából a szükséges fejlesztések egyik fontos eleme lesz az elektronikus egészségügyi kártya bevezetése. Már megkezdıdött az áttérés elıkészítése, mely folyamatot fel kell gyorsítani. Az Európai Unióban immár egyre szélesebb körben gyakorlattá váló egységes vészhelyzetkezelési modell Magyarországon még csak formálisan valósult meg. A veszélyhelyzet-kezelési feladatokat ellátó szervezetek között nem megfelelı az infokommunikációs kapcsolat. Nincs egységes bevetési, illetve tevékenység-irányítási rendszer, amely az adatbázisok és a speciális térinformatikai alkalmazások segítségével a veszélyhelyzet-kezelés során hatékony döntéselıkészítést és támogatást biztosítana. Ugyanígy nem megfelelı a bőnüldözı és hírszerzı szervek közötti információcserét biztosító infokommunikációs rendszer, amely ma papíralapú és lassú. Hiányzik a személyek és javak mozgását, a közlekedés és szállítás biztonságát garantáló komplex biztonsági háló (úti okmányok biometrikus elemekkel történı ellátása), valamint az igazságszolgáltatási szervezetek integrált információs rendszere. A rendırség több mint 100 alkalmazást üzemeltet, melyek 5-10 évvel ezelıtti technológián alapulnak. Az alkalmazások kiszolgálására 52 alkalmazás- és adatbázis szerver, 185 lokális hálózat áll rendelkezésre. Az egyes programrendszerek heterogén összképet mutatnak, emiatt sem a belsı (testületen belüli), sem a külsı (nemzetközi, rendvédelmi, közigazgatási) kompatibilitás nem vagy csak korlátozottan biztosítható. Az egyes szakterületeteken felgyülemlett vizsgálati adatok és eredmények tömege adatbázis hiányában nem kezelhetı, így gyakorlatilag értéktelen. A meglévı adatbázisokba kerülı adatok megbízhatósága az EU szakmai szervezetei által elvárt minıségellenırzési rendszerek hiánya miatt kérdéses. Magyarország nem képes eleget tenni a jelentkezı környezetvédelmi és élelmiszerciklus igényeknek és az EU-s követelményeknek. Az elektronikus térinformatikai agrárszolgáltatások esetében hiányoznak a technikai feltételek, a szakmai ismeretek és készségek. Az agrárlogisztika alkalmazásában az ágazat jelentıs lemaradásban van. Hiányzik a megfelelı IKT infrastruktúra, ennek következtében nehézségeket okoz az agrártermékek 12/55

13 versenyképes piacra juttatása. Mindez csökkenti az ágazat jövedelemtermelı- és versenyképességét. A hazánkban mőködı egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer nemzetgazdasági szinten az egyik legfontosabb, mivel Magyarország összes ingatlanának tulajdonjogi, egyéb jogi (pl. jelzálog), földvédelmi és földhasználati információit közhitelesen tárolja, és változásait vezeti. Az elmúlt évek jelentıs fejlıdése mellett megjelentek olyan hiányosságok, melyek a szolgáltatások minıségét jelentıs mértékben ronthatják. Alapvetı fogyatékosság például az adatok rendelkezésre állási ideje. A földhivatali adatbázisok üzemeltetési és biztonsági okok miatt csak a 8 órás munkaidıben érhetık el a jelenlegi internetes szolgáltatások számára. A korszerő földnyilvántartási információ szolgáltatás biztosításához, a gazdasági tervezéshez szükséges földhivatali adatokat központi helyzető adattárház típusú adatbázisba kell szervezni. Ennek hiányában nem lehetséges a központi ingatlan-nyilvántartási adatbázis és más egyéb, kormányzati szintő adatbázisok (pl. a Központi Lakcím Nyilvántartás, KÖNYV) logikai összekapcsolása. Az elektronikus adórendszer két irányból kezdte meg szolgáltatásainak kialakítását. A nagy adózók számára saját, e célra kialakított, az elektronikus aláírás törvényi szabályozásába csak korlátozottan illeszkedı, elektronikus aláírással hitelesített, teljes körő elektronikus kommunikációt biztosító rendszer jött létre. Ez a rendszer folyamatosan bıvül, és ebben az évben már adózót szolgál ki. Ezzel párhuzamosan az adóbevallások lényegesen gyorsabb kitöltését lehetıvé tevı letölthetı nyomtatványkitöltı és ellenırzı programokat fejlesztettek ki ben már az összes adózó 49%-a, illetve a vállalkozások, egyéni vállalkozók 63%-a töltötte le az adóbevalláshoz alkalmazható nyomtatványokat az internetrıl. E számok is azt mutatják, hogy az adózással kapcsolatos szolgáltatások az EU többi tagállamához hasonlóan nálunk is a legkeresettebbek közé tartoznak. A fejlesztések azonban akkor válhatnak igazán az állampolgárok mindennapját megkönnyítı rendszerré, ha megvalósul az elektronikus aláírás, valamint a befizetések elektronikus úton történı lebonyolításának lehetısége. Az okmányirodai rendszer ügyfélkapcsolati oldalának kifejlesztésével a Kormányzati Portálon keresztül létrejött a hatóság és az ügyfél közötti, önkéntes megállapodáson nyugvó elektronikus ügyindítási lehetıség. E fejlesztések révén a jogszabályok módosítása nélkül vált elindíthatóvá több ügytípus, melyek azonban nem tartoznak az állampolgárok és a vállalkozások által leginkább keresett ügyek közé. A rendszer ugyanakkor lehetıséget nyújt arra is, hogy az ügyfél az okmányirodában elintézhetı bármely ügy intézése céljából az interneten keresztül idıpontot foglaljon az okmányiroda ügyintézıjénél. Az ügyfélazonosítás rendszerének törvényi szabályozásával és a fizetési rendszer kialakításával jelentısen bıvíthetı a szolgáltatási kör, rövidtávon elsısorban az EU 20 szolgáltatása közé tartozó ügyekben. A KORMÁNYZÁST ÉS A BELSİ MUNKAFOLYAMATOKAT TÁMOGATÓ INFORMATIKAI FEJLETTSÉGET ÉRINTİ MEGÁLLAPÍTÁSOK Az OECD 2006-os jelentése 4 az alábbi fı megállapításokat tette a kormányzati e-kormányzás politikával kapcsolatban. Magyarország sikeresen fejlesztette az Európai Unió eeurope programja által figyelt 20 szolgáltatást, eredményesen üzembe állította a kormányzati gerinchálózatot, valamint az ügyfélkaput, ami által rendelkezésre áll a szükséges elektronikus infrastruktúra, továbbá biztosított az osztott szolgáltatások esetleges nyújtásának módja. 4 OECD E-government project, Preliminary findings: OECD peer review of E-Government in Hungary, 2006 június. 13/55

14 Az e-kormányzati fejlesztésekben nem tisztázott a vezetı szerep, az irányítás a központi kormányzat számos intézménye között oszlik meg. Noha a központi kormányzat indított egyes közös projekteket, kevés példa van a horizontális együttmőködésre, és az ily módon biztosított gördülékeny szolgáltatásra. A vonatkozó erıfeszítéseket túlságosan jogi szemlélet vezérli, melyben a központi kormányzati intézmények, valamint a kormányzat alsóbb szintjei számára ugyan elıírás, hogy végrehajtsák az e-kormányzati kezdeményezéseket, azonban mindezt anélkül, hogy összehangolnák a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi és emberi erıforrásokat, a szükséges készségeket és az intézkedések ütemezését. Több jel is utal rá, hogy a kormányzat úgy tekint az államigazgatás reformjára és az e-kormányzás kifejlesztésére, mint két egymástól független vállalkozásra. Úgy értelmezi az IKT-k közigazgatáson belüli fejlesztését és mőködtetését, mint az ügyfelek online szolgáltatásokkal való kiszolgálását, nem pedig úgy, mint a közszektor folyamatai és a kormányzat és az állampolgárok közötti viszony átalakításához szükséges modernizációs intézkedéssorozat egyik összetevıjét. Az elektronikus kormányzati beruházásokat hatékonyan kell megvalósítani. Az e- kormányzás sikeres megvalósítása érdekében a magyar kormányzatnak felül kellene vizsgálnia az e-kormányzati beruházásokról alkotott képét üzleti esettanulmányok és a vállalati architektúrák megismerésével, valamint fejlesztenie kellene a végrehajtást az értékelés és monitoring eszközeivel. A évi közigazgatási informatikai adatfelmérés eredményeirıl szóló jelentés az alábbi fıbb megállapításokat tette: A legfıbb hiányosság az informatikai stratégia és az informatikai terv hiánya. A vizsgált szervezetek harmada, sıt a minisztériumok fele nem rendelkezett informatikai stratégiával, illetve tervvel. A szervezetek nagy része nem ismeri, vagy nem alkalmazza a kormányzati intézmények informatikai stratégiájának készítésérıl szóló ajánlást, így a rendelkezésre álló informatikai stratégiák is igen eltérı képet mutatnak. Az elmúlt években a felhasznált informatikai keretek összege kis mértékő csökkenı tendenciát mutatott. Ennek elsıdleges oka az elmúlt idıszakban végrehajtott költségtakarékossági intézkedések hatása, ami természetesen az informatikai fejlesztéseket is jelentısen érintette. A jövıt illetıen azonban már ismét emelkedés prognosztizálható. A projektek száma ugyan várhatóan jelentısen visszaesik, azonban ez a tendencia kismértékben már az elızı években is megfigyelhetı volt. E folyamat eredményeképpen a keretek növekedésével párhuzamosan az egy projektre jutó érték jelentısen emelkedik. Jól érzékelhetı tehát a projektek koncentrálódásának tendenciája. Hasonló koncentráltság figyelhetı meg a projekteket megvalósító intézmények tekintetében is: a keretek nagyobb része feletti rendelkezés egy viszonylag szők intézményi körhöz kapcsolható. Ez a szők intézményi kör rendelkezik az összes informatikai keret 65-75%-ával, és jól érzékelhetı, hogy az intézményi koncentráció évrıl évre lassan növekszik, azaz ezen viszonylag szők intézményi körhöz tartozó intézmények együttes keretösszege fokozatosan bıvül a többi intézmény keretösszegének stagnálása mellett. Az informatikai fejlesztések jelentıs része tehát egy aránylag szőkebb intézményi körhöz kötıdik. A projektek célját illetıen is átrendezıdés figyelhetı meg a fejlesztésekre költött kereteken belül. Szembetőnı az informatikai eszközök kategória arányának változása az elmúlt idıszakban, a korábbi csökkenés után ismét növekvı tendencia figyelhetı meg. A hálózatok fejlesztésének részesedése fokozatosan csökkenı arányt mutat, az internet terület 14/55

15 stabilizálódni látszik, ugyanakkor a stratégiai tervezés és az audit területen fokozatos növekedés tapasztalható. A szoftver területen egy jelentıs bıvülést követıen erıs visszaesés figyelhetı meg. Az ügyvitel kategóriánál pedig a szoftver kategóriával pont ellentétes arányváltozásokat tapasztalható, visszaesését követıen igen számottevı lesz a súlya a projektcélok között. A fenti megállapítások is jelzik, hogy a kormányzati szolgáltatások és a mőködési hatékonyság tekintetében még nagy tartalékok vannak. Az is megállapítható, hogy az elsıdleges problémákat ma már nem az infrastruktúra és a források hiánya jelenti, hanem a szervezés, az intézményi ellenérdekek és a szervek elégtelen együttmőködési készsége. A közelmúltig hiányzott a program formájában megnyilvánuló kormányzati elkötelezettség is. A magyar államigazgatás által kínált elektronikus szolgáltatások bıvítése, illetve fejlesztése kapcsán komoly különbségek észlelhetıek mind a mennyiséget, mind a színvonalat illetıen. Ennek csökkentéséhez szükség van a szabályozási oldal szerepének növelésére. Amennyiben sikerül összkormányzati szinten is megvalósítani a központi koordinációt, akkor az intézményi e- kormányzati stratégiák és tervek a lehetı leghatékonyabb módon határozzák majd meg a kialakítandó e-szolgáltatások körét és tartalmát, a szükséges szabályozást, az informatikai hátteret, az egyéni és szervezeti tudásmenedzsmentet és a szükséges uniós együttmőködést. Míg a központi közigazgatás elektronikus szolgáltatói helyzete viszonylag egységes, az önkormányzatok sokkal heterogénebb képet mutatnak. Ez alól az okmányirodák jelentik a kivételt, mert egységes elveken és hálózatokon alapuló szolgáltatást csak ık biztosítanak. Az interneten keresztül jelenleg 38 ügytípusban van lehetıség ügyintézés kezdeményezésére és idıpontfoglalásra végére valamennyi okmányiroda bekapcsolódott az ezt biztosító számítástechnikai hálózatba. A legtöbb önkormányzatnak jelenleg nincs érvényben lévı, informatikai fejlesztési terveket is tartalmazó, közös e-közigazgatás bevezetési stratégiája, és a kistérségi szintő stratégiakészítés iránti igény is csak az elmúlt években alakult ki. E nélkül pedig nem vagy nehezen tudnak eredményes fejlesztéseket megvalósítani, vagy állami és EU-s pályázatokon részt venni ben az önkormányzatok csaknem mindegyike rendelkezett legalább egy számítógéppel, az ellátottság mértéke a hazai önkormányzatokat tekintve 96% 5. A számítógéppel rendelkezı önkormányzatok 44%-ában van belsı számítógépes hálózat (LAN), ami 10 százalékpontos növekedést 2003-hoz képest végére elıreláthatólag a számítógépet használó önkormányzatok 48%-ánál mőködik majd LAN hálózat. A nyílt forráskódú szoftverek használata 2003 óta nagymértékben növekedett az önkormányzati szférában, de még ma sem számít túlságosan elterjedtnek. A számítógéppel rendelkezık 27%- ánál van rá példa, szemben a 2004-es 14%-os, valamint a 2003-as 9%-os használati aránnyal. A számítógéppel rendelkezı önkormányzatok 63%-a használ elektronikus bankszámlakezelı rendszert, 2004 óta 14 százalékponttal nıtt az ilyen megoldást használó önkormányzatok aránya. Elektronikus dokumentumkezelı rendszert a számítógépet használó önkormányzatok 13%-a használ. Az elektronikus dokumentumkezelés a nagyobb önkormányzatokat sem jellemzi átlag feletti mértékben, a városi önkormányzatok között is csak 15% az ilyen rendszerrel rendelkezık aránya. Az elektronikus dokumentumkezelés területén a 2006-os évben komoly elırelépés várható, mivel a számítógépet használó önkormányzatok 4%-a szándékozik a következı 12 hónapban valamilyen rendszert bevezetni. 5 Forrás: Az önkormányzatok IKT használata és elektronikus szolgáltatásai országosan, reprezentatív felmérés magyarországi önkormányzati hivatalok körében, 2005 december 15/55

16 2005 végén az önkormányzati hivatalok 92%-a rendelkezett valamilyen internet-hozzáféréssel, ami az összes önkormányzat körében 7 százalékpontos növekedést jelent 2003 óta. Az internethozzáférések terén az önkormányzatok körében is megindult a minıségi csere, a szélessávú kapcsolatok elterjedése: az önkormányzati hivatalok 53%-a rendelkezik szélessávú hozzáféréssel. A számítógéppel rendelkezı önkormányzatok 59%-a rendelkezik saját honlappal (az internet-hozzáféréssel ellátott önkormányzatok 61%-a, az összes önkormányzat 57%-a), ami összesen mintegy 1800 darab önkormányzati weboldalt jelent. Azonban a honlapok néhány kivételtıl eltekintve nem akadálymentesek. Az önkormányzati weblapok 22%-áról tölthetık le nyomtatványok. A községi önkormányzatok honlapjainak 13%-áról, a nagyközségi weboldalaknak 46%-áról, a városi önkormányzati honlapok 56%-áról, míg a nagyvárosok honlapjainak 80%-áról tölthetı le valamilyen őrlap. Azon önkormányzatok aránya, amelyeknél weboldalról letöltött őrlapok elektronikus formában is benyújthatók, mindössze 2%. Az informatikai biztonsági megoldások közül a vírusirtó szoftverek a legelterjedtebbek, a számítógéppel rendelkezı önkormányzatok 92%-a alkalmaz ilyen szoftvereket, ami 8 százalékpontos növekedés 2004-hez képest. A második leggyakoribb biztonsági megoldás a tőzfal, amelyet az önkormányzatok 60%-a használ, és csaknem ugyanekkora az adatokról biztonsági mentést készítık aránya (55%). Az elektronikus aláírást használók aránya 4%. Az önkormányzatok valamivel több, mint egyötöde (21%) találkozott az elmúlt 12 hónap során valamilyen informatikai biztonsági problémával, szemben a 2004-es 42%-kal ben az önkormányzatok folyó informatikai kiadásai 11%-kal emelkedtek a 2004-es 1,5 milliárd forinthoz képest. A kiadásokon belül az informatikai szolgáltatások képviselték a legnagyobb részt, összesen 0,6 milliárd forintot fordítottak erre az önkormányzatok. Megjegyzendı, hogy igen nagy tételt jelentenek a vezetékes telefonnal kapcsolatos kiadások, amelyek 3,68 milliárd forintra rúgtak 2004-ben, és 3,52 milliárd forintot jelentettek 2005-ben ben a számítógépet használó önkormányzatok 23%-ánál vett részt legalább egy vezetı beosztású munkavállaló informatikai továbbképzésben, az egyéb beosztású alkalmazottak képzésére az önkormányzatok 35%-ánál volt példa. Az összes önkormányzat 5%-ánál használnak távoktatási megoldásokat az alkalmazottak képzéséhez. A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Az eddig leírtak alapvetıen igazak a közép-magyarországi régió közigazgatására is azzal a különbséggel, hogy a régió speciális helyzete miatt a problémák súlya is másnak tekinthetı. A régióban él a lakosság csaknem egyharmada, s mivel itt található az ország fıvárosa, így az ország közszolgáltatásait kiszolgáló központi egységek is itt vannak telepítve. A régió által megtermelt jövedelem csaknem fele közvetlenül a közszolgáltatások formájában kerül elıállításra. A régió gazdaságában ezért a közszolgáltatási profil súlya nagy, és az is marad. Budapest az országos szintő közszolgáltatások központja, és a közigazgatási hierarchia csúcsa. Ennek megfelelıen az önkormányzati tevékenységet nem számítva Budapesten igen jelentıs a back-office típusú kormányzati tevékenységek kiterjedése is. Mindez azt jelenti, hogy a régió elektronikus közszolgáltatásainak és állami háttérfolyamatainak fejlesztésében igen nagy potenciál rejlik: a nagymérető, komplex államszervezési projektek megvalósítására; az államháztartás folyamatainak nagymértékő racionalizálására, és hatékonyságuk javítására; az egyablakos, gördülékeny, belsı állami együttmőködéseken alapuló szolgáltatások létrehozására. 16/55

17 A KORÁBBI PROGRAMOK TAPASZTALATAI A Magyar Kormány 2000-ben fogadta el a Nemzeti Információs Társadalom Stratégiát. Ennek a rövid távú stratégiának a legfıbb érdeme, hogy felismerte Magyarország hátrányát és a felzárkózás szükségletét. A hosszú távú, átfogó stratégiai célkitőzéseket a 2003 novemberében elfogadott Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) fogalmazta meg. A MITS célrendszere két pilléren nyugszik; ezek a tág értelemben vett folyamatok korszerősítése, illetve a front-office szolgáltatások modernizálása. Ennek megfelelıen dolgozták ki az ágazati stratégiákat, így az e-kormányzat stratégiáját is. A stratégia célkitőzéseit és a célok elérésére rendelt eszközöket az Európai Unió célkitőzéseivel összhangban, az eeurope akciótervek szem elıtt tartásával határozták meg, hogy bekapcsolódhassunk a Közösség eeurope megvalósítását szolgáló programjaiba, illetve, hogy az Unió strukturális alapjainak forrásai bevonhatók legyenek a hazai információs társadalom építésébe. A MITS céljait megvalósító programok csak részeredményeket értek el, melyek nem álltak össze egy átfogó stratégiának megfelelı, sikeresen fókuszált fejlesztéssé. Az elektronikus közigazgatás kiépítésénél az adott intézményi struktúrából is adódó párhuzamosságok miatt a források egy része nem hatékonyan került felhasználásra. Az I. NFT keretében a területet érintı legfontosabb intézkedések a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program részeként jelentek meg. Az operatív program 4.3 intézkedése a MITS Tartalom és Szolgáltatások beavatkozási területe Közigazgatás fıirányának megvalósítására jött létre. Az intézkedés két komponense: az önkormányzatok információ szolgáltató tevékenységének fejlesztése és az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítása. A tapasztalatok szerint csak gyenge koherencia figyelhetı meg közöttük. A jelzett intézkedés értékelésénél látni kell, hogy a célcsoport fejlesztési elképzelései nehezen mérhetık, mert a célirányos támogatások igényt teremtenek, és nem igényt elégítenek ki. A célcsoport szükségleteit és fejlesztési elképzeléseit tompítja, valamint a megvalósítás kockázatát nagyban növeli a támogatási intenzitás 87,5%-os mértéke. Mindkét pályázat esetében gondot okozott, hogy az önkormányzatok az esetek többségében úgy pályáztak a különbözı rendszerek megvalósítására, hogy nem voltak tisztában azzal az adatvagyonnal, aminek a felhasználásához a pályázatokban a projektek definiálva lettek. A projekttervben elıbb megjelent az informatikai rendszer megvásárlása, és csak ezt követte az adatvagyon felmérése, és az arra alapuló önkormányzati adatvagyon hasznosítási koncepció kialakítása. Ennek elsıdleges oka, hogy a pályázók többségének pénzügyi helyzete addig nem engedte meg egy költséges adatvagyon felmérés elvégzését, amíg a pályázati támogatás bizonytalan volt. Az elsı komponens esetében a megcélzott szolgáltatási szint általában a második vagy a harmadik, ami teljesíthetınek tőnik. A pályázók a negyedik szintő szolgáltatást több okból is teljesíthetetlennek tartják: a jogi szabályozás tele van ellentmondásokkal, nincsenek sem hazai, sem nemzetközi tapasztalatok, az informatikai megoldások egyáltalán nem vagy csak nehezen integrálhatóak, a beszállítói oldalon sincs még meg a megfelelı tudás. Említést érdemel a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program MOST2 projektje is, mely a vakokat és a gyengén látókat szolgáló informatikai alkalmazások fejlesztésére irányul. Meg kell említeni továbbá a Humánerıforrás-fejlesztése Operatív Program 4.4. számú intézkedését, melynek keretében az egészségügyi informatikában az elmaradott területeken megindult az egységesítés. Ennek célja, hogy kialakítsa az egészségügyi informatikai szabványokat, és ezáltal megteremtse az egészségügyi intézmények közötti interoperabilitást. 17/55

18 Az említett intézkedések hatásainak értékelése azt mutatja, hogy a hivatali szinten széttagolt intézmények esetében a projektek a szervezet munkájára vannak közvetlen befolyással, míg a lakosság földrajzi elszigeteltsége esetében a hatások a felhasználói oldalról is jelentkeznek. Az idıbeli dimenziót is figyelembe véve megállapítható, hogy míg a hivatali mőködés hatékonyságában bekövetkezı változás a rendszer, vagy a rendszer egyes moduljainak üzembe helyezését követıen elég gyorsan érzékelhetı, addig a lakosságra gyakorolt hatások feltehetıen több év múlva jelennek csak meg. A megvalósítás jelenlegi állapotában költségcsökkentési hatás még nem jelentkezik, továbbá a várható fenntartási és üzemelési költségek tekintetében sem egyértelmő a megítélés. Az önkormányzati hivatalok a belsı mőködési hatékonyság növekedésére számítanak, azonban egyre inkább az látszik, hogy a megnövekedett feladatmennyiséget csak ezáltal fogják tudni ellátni. A fejlesztésektıl mind a hivatalon belüli, mind a kifelé irányuló kommunikáció gyorsulását és hatékonyságát várják, amit alátámaszt a hivatalok dolgozóinak informatikai képzettségében, hozzáállásában bekövetkezett pozitív változás is. Közvetett hatásként egyértelmően az ügyfél elégedettség-növekedését remélik, de egyelıre nincsen mőködı rendszer, amit értékelni lehetne. A tervezés elısegítette a folyamatok ésszerősítését, a rendszer mőködése pedig biztosítani fogja az átláthatóságot és ellenırizhetıséget. A bevezetésre került rendszerek társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai hosszabb távon, az üzemeltetés folyamán válnak érzékelhetıvé. Ehhez azonban az önkormányzatok felkészültségén túl többek között az elektronikus aláírások technikai és jogszabályi hátterének megteremtése, valamint a lakossági internet felhasználók és az elektronikus ügyintézést elfogadók számának jelentıs növekedése is szükséges. Összegzésként kijelenthetı, hogy a GVOP és pályázati kiírások teljesítették eredeti céljaikat (önkormányzatok információ-szolgáltató tevékenységének fejlesztése, illetve az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítása), illetve a prioritás átfogó célját, az E- közigazgatás fejlesztését. SWOT-ELEMZÉS Erısségek közigazgatási hagyományok, szabályozott, jogállami mőködés kiegyensúlyozottan mőködı intézményrendszer alaptémákban képzett személyi állomány, magas a felsıfokú végzettségőek aránya (különösen jogászok és informatikusok terén) kialakultak a közigazgatási minıségfejlesztés alapjai létezı e-közigazgatási megoldások, az önkormányzatok szintjén is néhány területen általánossá vált az ágazati elektronikus rendszerek használata (pl. adózás, egészségügyi szolgáltatók) kiépült a központi kormányzati gerinchálózat és a kormányzati portál Gyengeségek ügyfélközpontúság helyett ágazati, hivatal-központú mőködés az információs társadalom lehetıségeit ki nem használó szemlélet, illetve mőködés egyoldalúan jogalkotás- és jogszabályközpontú mőködés szigetszerő alkalmazások nem naprakész, nem kellı mélységő és rossz szerkezető a szolgáltatások alapját képezı közérdekő adatvagyon a szervezeti kultúra erısen hierarchikus, a munkavégzési folyamatok nem kellıen standardizáltak az információs társadalommal kapcsolatos jogalkotás lassúsága a fejlesztések korlátjává válhat esetleges toborzás, nagymértékő 18/55

19 kiépült integrált ügyintézési központok (okmányirodák) az EU által kiemelt 20 közszolgáltatás informatizálása jelentıs részben megtörtént kontraszelekció monitoring és ellenırzés alacsony szintje, az egyéni felelısség hiánya a stratégiai szemlélet és tervezés, valamint a hatásvizsgálatok hiánya a közigazgatás sem az állam, sem az ügyfelek erıforrásaival nem bánik takarékosan a meglévı e-közigazgatási rendszerek nem elég komplexek, nem fednek le több fontos ügykört, és használatuk kifejezetten alacsony a rendszerek használatának (így az azonosításnak) hiányzik az egységes kerete Lehetıségek az információs társadalom és a növekvı társadalmi igények kikényszerítik a közigazgatás átalakulását az informatikai technológiák gyors ütemben fejlıdnek (pl. hamarosan általánosan használható helyfüggetlen technológiák és döntéstámogató rendszerek) az informatika lehetıségeinek kihasználása, ezáltal a hatékonyság, az átláthatóság növelése, a költségek csökkentése a civil feladat-átvállalás, illetve a partnerség kiterjesztése az OECD és az Európai Unió kormányzati követelményeinek való megfelelés, illetve más országok jó gyakorlatának a megismerése kialakuló nemzetközi (EU-s) szolgáltatási adatcsere uniós támogatások megnyílása a közigazgatás fejlesztése érdekében a fejlesztések csökkentik a területi esélyegyenlıtlenséget, és növelik a fogyatékkal élı emberek lehetıségeit is Veszélyek ellenérzések az információs társadalommal, illetve ennek igazgatási használatával szemben a kétharmados törvények túlsúlya és a politikai konszenzus hiánya megakadályozhatja az optimális megoldások bevezetését az adatvédelmi jogszabályok gátolhatják az interoperabilitást és az optimális megoldások megvalósítását a globalizáció és a növekvı migráció miatt egyre nehezebben kezelhetı igazgatási kérdések az információs társadalom kulturális korlátai, illetve a kialakuló digitális szakadék korlátozza a potenciális felhasználók számát a közigazgatás politikai érzékenysége miatt több irányból befolyásolják a programot, nem alakul ki az egységes irányítás 19/55

20 3. STRATÉGIA ILLESZKEDÉS A STRATÉGIAI KÖRNYEZETHEZ Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja a tartós növekedés elısegítése és a foglalkoztatás bıvítése. Ennek elérése érdekében a fejlesztési terv hat fejlesztési prioritást jelöl meg. Ezek egyike az államreform megvalósítása. A magyar állam a növekedés és foglalkoztatás számára alapvetıen az állami funkciók ellátása által, közvetetten biztosítja a feltételeket. Ugyanakkor az államcéloknak megfelelıen közvetlenül is befolyásolja a gazdasági fejlıdést. Az állami szerepvállalás minısége és hatékonysága hatással van mind az üzleti környezetre, a vállalatok versenyképességére, mind pedig a lakosság életminıségére. Az állami feladatok közül meghatározó az adminisztratív/közszolgáltatási terület: az igazgatás központi és helyi szintjei, valamint a közösségi javak és szolgáltatások nyújtása. Az operatív program tárgya mindezeknek a modern kor igényeinek megfelelı, az információs társadalom lehetıségeire is építı fejlesztése. A hangsúlyos területek megnevezésével ki kell jelölni azokat a szolgáltatásokat és igazgatási funkciókat, melyeket a program fejlesztései megcéloznak. Az adminisztratív kapacitások bıvítésével elsısorban az Európai Szociális Alap által finanszírozott Államreform Operatív Program foglalkozik, a jelen operatív program hatóköre pedig az elektronikus közszolgáltatásokra irányul. Ennek megfelelıen az operatív program finanszírozási eszköze az Európai Regionális Fejlesztési Alap. Jelen operatív program magában foglalja a közigazgatás és igazságszolgáltatás mőködésének, eljárásainak, folyamatainak, szolgáltatásainak az infokommunikációs technológiát kihasználó modernizációját, továbbá az infokommunikációs eszközökön keresztül nyújtható közszolgáltatás közös elemeként az ügyfelek azonosítását biztosító beavatkozásokat. A közszolgáltatások egyéb infokommunikációs fejlesztéseit más operatív program tartalmazza. Mindeközben kiemelt figyelmet szükséges fordítani az interoperabilitás megteremtésére. Az operatív program a Közösségi Stratégiai Iránymutatások A növekedést szolgáló tudás és innováció fejlesztése elnevezéső iránymutatásának végrehajtását szolgálja az információs társadalom fejlesztésével, konkrétan a közszolgáltatások hatékonyságának növelése által. Az operatív program közvetlenül a Nemzeti Akcióprogram 8. iránymutatásához kapcsolódik (az infokommunikációs technológiák elterjedésének és használatának ösztönzése és a teljes információs társadalom kiépítése), azon belül is az IKT alkalmazása a közigazgatás és a közszolgáltatások területén, digitális tartalmak, az IKT tartalom iparág fejlesztése, a hálózati információ-biztonság és interoperabilitás megteremtése, valamint a szélessávú infrastruktúra kiépítésének és használatának megteremtése elnevezéső akciók megvalósítását segíti. Az operatív program közvetett módon a Nemzeti Akcióprogram számos egyéb akcióját támogatja, elsısorban az üzleti környezet vonatkozásában. A programban meghatározott beavatkozásokat az érvényes hazai stratégiákkal (pl. MITS) összhangban dolgoztuk ki, a fejlesztési elképzelések illesztése stratégiai szinten folyamatos. A program tartalmilag összhangban áll az i2010: Európai Információs Társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért kezdeményezéssel, különös tekintettel annak az e- kormányzásra vonatkozó részeivel. Szükséges jelezni, hogy az uniós normákkal összhangban nagy súlyt kell fektetni a digitális tartalmak akadálymentességére. 20/55

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi

Részletesebben

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Dr. Baja Ferenc kormánybiztos 2008. április 29. Áttekintés Problémák Paradigmaváltás E-közszolgáltatások stratégiai modellje EKOP ÁROP mint

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001

CCI-szám: 2007HU16UPO001 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Verzió: EKOP_070703_HU.doc Oldalszám összesen: 85 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 GLOSSZÁRIUM...4 1.

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Kódszám: TIOP-2.3.4/07/1. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. 1.

Kódszám: TIOP-2.3.4/07/1. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. 1. KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Mentésirányítási rendszer fejlesztése címő kiemelt projekthez Kódszám: TIOP-2.3.4/07/1 A projekt az

Részletesebben

e-önkormányzás Szombathelyen és kistérségében e-savaria projekt

e-önkormányzás Szombathelyen és kistérségében e-savaria projekt e-önkormányzás Szombathelyen és kistérségében e-savaria projekt Keringer Zsolt irodavezetı e-mail: keringer@szombathely.hu Elektronikus ügyintézés megvalósításához szükséges környezet Jogszabályok (országos,

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16.

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. 1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. Tel.: 06-1-461 461-33-00 Az IT Információs Társadalom Kht. segítõ tevékenysége a pályázatok elõkészítésében Farsang Attila regionális irodavezetõ Miskolc, 2004. február

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

e-közigazgatás fejlesztési koncepció

e-közigazgatás fejlesztési koncepció Miniszterelnöki Hivatal e-közigazgatás fejlesztési koncepció 2007. március Stratégiai munkaanyag Tartalomjegyzék Elızmények 3 Az e-kormányzás útja a hatékonyságtól a szolgáltató államig az EU-ban 9 Az

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztési tanulmány Kiegészítés 2010. Készítette: Simeron Consulting Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma

Részletesebben

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence Bevezetés Miért volt

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

e-aláírás és az e-fizetés bevezetése a földhivatali szolgáltatásoknál

e-aláírás és az e-fizetés bevezetése a földhivatali szolgáltatásoknál e-aláírás és az e-fizetés bevezetése a földhivatali szolgáltatásoknál Weninger Zoltán Földmérési és Távérzékelési Intézet GisOpen 2008. Székesfehérvár március 12-14 Tartalomjegyzék Az e-aláírással és az

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2011. május 9. Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ Kerényi László Sándor fıosztályvezetı Budapesti Közlekedési Központ Tartalom

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program I. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program A felsıoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra és IKT fejlesztése c. pályázati felhívásához Kódszám: KMOP-2007-4.2.1/B

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Akcióterv

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Akcióterv Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2. prioritás: A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése Akcióterv 2009-2010 2.2.1 Vállalati folyamat-menedzsment támogatása 2008. október 1. I. Prioritás

Részletesebben

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza.

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza. Melléklet a. /2014. (XII. 16.) kt. határozathoz Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény, az államháztartásról

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Informatikai biztonsági elvárások

Informatikai biztonsági elvárások Informatikai biztonsági elvárások dr. Dedinszky Ferenc kormány-fıtanácsadó informatikai biztonsági felügyelı 2008. július 2. Tartalom Átfogó helyzetkép Jogszabályi alapok és elıírások Ajánlások, a MIBA

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása

A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása Az összehasonlíthatóság problémája FOTIADI ÁGNES osztályvezetı NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály 2012. Október

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 INFOKOMMUNIKÁCI CIÓS STRATÉGI GIÁK Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 Miről l szól l a stratégia gia 1. A térség gazdasági erősítése 2. A lakosság közérzetének

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás. 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet. -Ügyféltájékoztató-

EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás. 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet. -Ügyféltájékoztató- EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet -Ügyféltájékoztató- I. TÁMOGATÁS CÉLJA A támogatás célja, hogy a mezıgazdasági termékek feldolgozásának,

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási

Részletesebben

Nyomtatványok elektronizálása

Nyomtatványok elektronizálása Nyomtatványok elektronizálása Nyomtatványtervezı- és kitöltı alkalmazások bemutatása Tarpai Zoltán Budapest, 2009. június j 17. Tartalom 1. Elızmények 2. Célok 3. Nyomtatványtervezı alkalmazás, tapasztalatok

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

Az e-befogadás területének politikai háttere és támogatási rendszere

Az e-befogadás területének politikai háttere és támogatási rendszere Az e-befogadás területének politikai háttere és támogatási rendszere Bódi Gábor Infokommunikációért és e-közigazgatásért felelıs szakállamtitkár Informatikai és távközlési albizottság Budapest, 2009. március

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

Elektronikus fizetés megvalósítása

Elektronikus fizetés megvalósítása Elektronikus fizetés megvalósítása A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. 1 MIRİL LESZ SZÓ A projekt környezete, célcsoportjai,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az ellenırz. Statisztika

Az ellenırz. Statisztika Civil SzámAdó Konferencia Civil SzámAd madó Konferencia Az Állami Számvevıszéki ellenırzések tapasztalatai Jakab Éva Az ellenırz rzés s céljac Döntéshozókhoz, kezelı szervhez kapcsolódó az NCA-ból nyújtott

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Információbiztonsági Szabályzat elkészítése és javasolt tartalma. Debrıdy István Németh Ákos

Információbiztonsági Szabályzat elkészítése és javasolt tartalma. Debrıdy István Németh Ákos Információbiztonsági Szabályzat elkészítése és javasolt tartalma Debrıdy István Németh Ákos 2013. évi L. törvény Az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek teljes életciklusában

Részletesebben

KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI. Új Magyarország Fejlesztési Terv

KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI. Új Magyarország Fejlesztési Terv KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI Új Magyarország Fejlesztési Terv A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nevében a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10. (1) bekezdése

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl Szentes Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Egészség és fejlesztés az ÁNTSZ megújult rendszerében. szakmai találkozó

Egészség és fejlesztés az ÁNTSZ megújult rendszerében. szakmai találkozó Egészség és fejlesztés az ÁNTSZ megújult rendszerében szakmai találkozó változás Jelen helyzet Kívánt helyzet 2007. Május 10. irányított változtatás Jelen helyzet Kívánt helyzet Minıség javulás Változás

Részletesebben

Pályázati lehetıségek az ECOD bevezetéséhez. Horváth Ferenc, Kereskedı Synergon Retail Systems Kft.

Pályázati lehetıségek az ECOD bevezetéséhez. Horváth Ferenc, Kereskedı Synergon Retail Systems Kft. Pályázati lehetıségek az ECOD bevezetéséhez Horváth Ferenc, Kereskedı Synergon Retail Systems Kft. Tartalom Az ECOD bevezetésének költségei Források Pályázati lehetıségek Eredmények Az ECOD bevezetésének

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében a TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer A rendszer kidolgozásának alapja, hogy a vonatkozó szakirodalomban nem volt található olyan eljárás, amely akkor is megbízható megoldást ad a kockázatok

Részletesebben

Broadband Barométer - Magyarország

Broadband Barométer - Magyarország Tom Schwieters VP & Regional Director, Central Region IDC CEMA Broadband Barométer - Magyarország Sajtótájékoztató, 2007. február 7. www.idc.com A szélessávú Internet jellemzıi A gyors, megfizethetı és

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra Háttéranyag EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása Cél: a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban

Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban A FLUID-WIN projekt Nyertes projekt az EU 6. Kutatás fejlesztési és demonstrációs keretprogramjában Prioritás: Információs Társadalom Technológiák

Részletesebben