Vizuális kommunikáció, esztétika

Átírás

1 Dr. F. OROSZ SÁRA DLA Vizuális kommunikáció, esztétika Egyetemi jegyzet Gödöllő 2010

2 Tartalom ELŐSZÓ BEVEZETÉS A VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ VILÁGÁBA SZÍN-HATÁS Színezet Tónus Telítettség Színkontresztok KOMPOZÍCIÓS ELVEK Jellemző kompozíciós megoldások Őskor Ókor Középkor Barokk XIX. század XX. század FÉNY-ÉLMÉNY Természetes és mesterséges fény Az idő, mint tényező TÉR-ÉRTELMEZÉSEK Ókori falfestési stílusok A narratíva aspektusai SZÓTÁR KÉPEK JEGYZÉKE FELHASZNÁLT IRODALOM

3 ELŐSZÓ E jegyzet célja, hogy bevezesse az olvasót egy napjainkban kiváltképp dinamikus, rohamosan fejlődő és folyamatosan változó kulturális jelenségcsoport működésébe. A mára tudományos kutatások tárgyává vált terület egyidős az emberiség születésével, így szervesen összefonódik a kultúránk fejlődésével, áthatja mindennapjainkat, mégis méltánytalanul keveset tudunk róla. A következőkben a művészettörténet különböző szakaszaiból merített példák alapján válnak értelmezhetővé a vizuális kultúra sajátos mechanizmusai a társadalmi és gazdasági vonatkozások függvényében. Ennek kapcsán számos esztétikai probléma is felmerül, melyek egyszerűen tisztázhatók a gazdagon illusztrált példák alapján. Az anyag öt önálló egységet képező fejezetre épül, melyek nem épülnek szervesen egymásra, bár több összefüggés felfedezhető lesz a részek között. Az említett vizuális jelenségeket nem kizárólag kronológiai sorrendben, hanem a fogalomkörök szerint fogjuk vizsgálni a jobb megértés érdekében. A tájékozódást segíti továbbá a szöveg végén található rövid szószedet, melyben a leggyakrabban előforduló, a tárgyhoz kapcsolódó, és a főszövegben már magyarázott kifejezések listája, valamint a képek jegyzéke található. Gödöllő, Dr. F. Orosz Sára DLA egyetemi adjunktus 3

4 1. BEVEZETÉS A VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ VILÁGÁBA Az újszülött csecsemő a körülötte lévő világról első élményeit olyan érzékelési preferencia útján szerzi meg, ami nem sokban különbözik az állatokétól. A szagok, illatok jellege, ismerőssége, a tapintott felületek minősége, szárazsága vagy nedvessége, és az általuk okozott kellemes vagy kellemetlen élmény, valamint a hangok lesznek a meghatározók az életünk első óráiban. Nem sokkal később következik azonban egy másik, szintén alapvető hatás, amit a szemünkkel fogunk fel. A fény, a sötétség, az árnyak, majd a formák megkülönböztetése, valamint a színek felismerése és azonosítása szintén alapvetően meghatározza a kisbaba mindennapjait, csakúgy, mint a felnőtt életerős ember, vagy az elesett öreg esetében. Igen korán, már csecsemő- és kisgyermekkorban mérhető az értő ember a pszichológus vagy az agykutató - eszközeivel, hogy ki az, aki érzékenyen reagál a szemmel érzékelhető vizuális információkra, és ki kevésbé. Ezáltal arra is következtethetünk, hogy későbbi életünkben melyikünk lesz az, aki a látható dolgokra fogékonyabban reflektál, mint a hallottakra. Az előbbieket nevezzük vizuális típusú embereknek, az utóbbit auditív típusnak. Érdekes tény, hogy az erre vonatkozó kutatások szerint az emberi populáció döntő többsége, több, mint 85 százalék vizuális, és csak a fennmaradó kis hányad auditív típus. Ezért is lényeges, hogy minél többet foglalkozzunk a vizuális terület megismerésével. A kultúrának mára egymástól élesen elkülönülő csoportjai alakultak ki. Beszélünk étkezési, vagy közlekedési kultúráról, vizuális kultúráról, jogi és politikai kultúráról, viselkedéskultúráról. Azonban az étkezési kultúra nem azonos a táplálkozástudománnyal, vagy a jogtudomány a jogi kultúrával, és a vizuális kultúra sem a művészettel, 1 különösen nem a művészettörténettel. A vizuális kultúra fogalma ennél jóval szélesebb kört ölel fel. Ebbe a művészeten kívül a legegyszerűbb hétköznapi, illetve ünnepi tárgyaink is beletartozhatnak; a szappantartó, a fogkefe, a laptop, a Pókember, az óriásplakátok, Marilyn Monroe mosolya, a koronaőrök egyenruhája, a katolikus pap miseruhája, vagy a Parlament előtt álló karácsonyfa látványa és jelentése. A vizuális kommunikációt egyszerűbben nevezhetjük látható kommunikációnak is, mely máris tágabb értelmezési lehetőséget biztosít abban a korábban ismert rendszerben, ahol a vizuális kommunikáció hagyományos megközelítése például a következőket jelenti: 1 Tatai Erzsébet(2004) A kultúráról in Művészettörténeti ismeretek, Enciklopédia kiadó, Budapest, pp

5 képkultúra, tervezőgrafika, fotó- és filmművészet, reklám, marketing, nyomda, stb. Valójában minden látható, ember által alkotott jel, kép, tárgy, környezet egyben az emberek közötti szellemi közlekedés eszköze is, üzenetek hordozója. Ezek minősége közvetlenül hat életünk minőségére is. 2 Ily módon kapcsolódik össze a művészet a kultúrával és befolyásolja mindennapjainkat. A műalkotás teljes egyediségre törekszik, valami egész, valami abszolút akar lenni, ugyanakkor azonban bonyolult viszonyok rendszerébe illeszkedik. Független tevékenység eredménye, magasrendű és szabad álmok tolmácsolója, de egyszersmind az emberi civilizációk energiái összegződnek benne egyszerre anyag és szellem, egyszerre forma és tartalom A műalkotás az idő sodrába merül, és az örökkévalósághoz tartozik helyhez kötött, egyéni, és mégis egyetemes tanúságot nyújt. Felüláll azonban különböző értelmezésein, s míg arra szolgál, hogy képet adjon a történelemről, az emberről és magáról a világról, egyszersmind emberteremtő, világteremtő erejű, és olyan rendet szerkeszt bele a történelembe, amely nem vezethető vissza semmi egyébre. 3 2 Futó Tamás (2006) Apropó in PRODESIGN A látható kommunikáció. (Időszaki iparművészeti szakfolyóirat) I.évf. 1.sz. Babilon Kft. Budapest. p Henry Focillon in Tatai, p

6 1. kép: Íróvessző az írástörténet kezdetéről Kínából. (Bronzkor) és a Parker golyóstoll 4 Megdöbbentő a hasonlóság a két rokon funkciójú eszköz ergonómiai jellegzetességeiben. Design, a forma művészete. Dvorszky Hedvig (Szerk.) p SZÍN-HATÁS Isaak Newton fedezte fel, hogy a fény különböző hullámhosszúságú sugarak összessége. A fény útjába állított prizma megtöri a sugarak útját és a színek láthatóvá válnak, e színek alkotják a szivárvány hét, ragyogó színét. Az alábbi ábrát valamennyien ismerjük az általános iskolás fizika könyvünkből. Ennek alapján rögzíthetjük sorrendben a szivárvány színeit 2. kép: Színbontás prizmával A SZIVÁRVÁNY SZÍNEI Vörös, narancs, sárga, zöld, kék, sötétkék, ibolya. Johannes Itten, p. 17. A tárgyak színe a visszavert fénysugaraktól függ, a többit az anyag elnyeli. A vörös, a zöld, és az ibolyakék egymásra vetítésekor fehér színt kapunk, mert ezek az összeadó (additív) színkeverés alapszínei. A festők által használt pigmentszínek alapját három főszín alkotja: a vörös, a sárga és a kék Ezek a legtelítettebb színek, mert más színekből nem keverhetők ki. Két-két főszín összekeverésével másodlagos színeket kapunk: ezek a narancssárga, a lila és a zöld. 4 Az illusztráción látható napjainkban is kapható golyóstoll első darabjának gyártási időpontja nem azonosítható. Tudjuk azonban, hogy a Wisconsin állambéli Jamesville-ben, a Parker Pen Co. Gyártott híres Parker 51 töltőtoll 1939-ben jelent meg. 6

7 A kivonó (szubsztraktív) színkeverés során az egyik szín a hozzákevert másik színből bizonyos fénysugarakat kivon, és a visszavert fénysugár már egy új árnyaltnak látszik. A fő és a mellékszínek keverésével további árnyalatok megannyi variációja hozható létre. Semleges színek: fehér, fekete, szürke árnyalatok Tarka színek: a színkör tiszta színei és azok derített és tompított árnyalatai 3. kép: Tizenkét osztatú színkör. Johannes Itten, p

8 A középen lévő háromszögben látható a három alapszín, mellettük a belőlük kevert színek, majd a körben a további színkeverés eredményei. Az emberi szem mintegy száz színárnyalatot tud megkülönböztetni a színkörben. Ezeket tovább csoportosíthatjuk a következők szerint: 2.1 SZÍNEZET a. Kiegészítő, komplementer színek A színkörben egymással szemben elhelyezkedő színek: vörös-zöld, sárga-lila, kék-narancs. b. Hideg és meleg színek A színek különböző hőérzetet keltenek bennünk. A sárga-vörös oldal a tűz melegére emlékeztet, a kék-zöld pedig a jeges téli hideg érzetét kelti. Néhány szín hőhatása a környezet színétől függ, például a lila a hidegebb színek között meleg hatású. Hideg színekkel is kelthető meleg érzet, ha más színek környezetébe kerülnek, pl. a sárgászöld a kékek és zöldek között meleg színhatású. A színekkel térbeliséget is kifejezhetünk. Sötét háttér előtt a világos, meleg színek közelebbinek, a sötétebb, hideg színek pedig távolabbinak látszódnak. Abszolút meleg szín a narancssárga, abszolút hideg a kékeszöld. c. A színek hangulati hatása Az emberek közérzetét és hangulatát a vegetatív idegrendszeren keresztül a színek is befolyásolják, pl. a hideg, sötét színek komor, nyomasztó hatásúak és szomorúságot keltenek. A meleg, világos színek barátságos, könnyed hatásukkal pedig kellemes hangulatot biztosítanak. 2.3 TÓNUS A színek különböző világossági és sötétségi foka. Legvilágosabb a sárga, legsötétebb pedig az ibolya. 2.4 TELÍTETTSÉG a. Telt színek: a színkör tiszta színei, melyekhez sem fehér, sem fekete szín nincs hozzákeverve. 8

9 b. Tört színek: fehér hozzáadásával a telt színeket kivilágosítjuk (derítjük), fekete hozzáadásával pedig sötétítjük (tompítjuk). Tört színeket kapunk akkor is, ha a tiszta színekhez szürkét adunk, vagy ha a kiegészítő színpárokat egymással összekeverjük SZÍNKONTRASZTOK 1. Színezetkontraszt Teljes telítettségükben egymás mellett lévő tiszta színek kompozíciója. Sem fehér, sem fekete színtartalommal nem rendelkeznek. Figyelemfelkeltő, tarka hatása miatt szívesen alkalmazzák a reklámokat tervező grafikusművészek és a tipográfusok az áruk csomagolásának tervezésében. Ezek közül legfeltűnőbbek a kizárólag főszínekből álló színkompozíciók. 4. kép: Színezetkontraszt. Itten, p Tónuskontraszt Fény-árnyék, vagy sötét-világos kontraszt. Különböző világosságú (tónusú) színek vagy egy szín tompított és derített árnyalatainak egymás mellé festésével létrejövő kontraszt. Ezt a kontraszthatást alkalmazta a reneszánsz perspektíva a térmélység kifejezésére, és a barokk festészet a hangsúlyozódó forma erős megvilágításával. (clair obscure) 5 Imrehné Sebestyén Margit (2007) A képzelet világa, Apáczai Kiadó, Celldömölk, p. 6. 9

10 5. kép: Tónuskontraszt. Itten, p Hőfokkontraszt vagy hideg-meleg kontraszt Ez a kontraszt a hőérzetet keltő hideg és meleg színek hatására épül. A meleg színekkel a festett forma kiemelkedik, közelebbinek tűnik a hideg színekkel festett környezeténél. 6. kép: Hideg-meleg kontraszt. Itten, p. 49. A négyzetek két átlós sarkában balról felül a meleg szín, jobbról lent a hideg szín jelenik meg. Közöttük látjuk a megannyi finom színárnyalatot, melyek a két sarokban lévő szín keverésével nyerhetők. 4. Komplementer vagy kiegészítő kontraszt A színkörön egymással szemben lévő, egymással összekeverve szürkésfeketét adó színek együttes hatására épülő kompozíció. Az egymás mellé festett kiegészítő színek felerősítik egymás hatását. (szimultán kontraszt) A tiszta színpárok egy képen belüli szerepeltetése feszültséget teremt, ami a színek összekeverésével létrejövő árnyalatokkal tompítható. 10

11 7. kép: Komplementer kontraszt. Itten, p Szimultán kontraszt Szemünk úgy működik, hogy egy színes forma körül egyidejűleg (szimultán módon) annak kiegészítő színét is látjuk. Ez a szín a valóságban nem látszódik, csak a szemünkben jön létre. Ha a kiegészítő színek egymás mellé kerülnek, akkor felerősítik egymást. (Chevreul {sevrő} féle szimultán kontraszt törvénye. 8. kép: Szimultán kontraszt. Imrehné, p. 7. Egy egyszerű kísérlettel értelmezhetjük a szimultanizmus lényegét. A baloldali vörös négyzetben lévő kis négyzetet nézzük legalább egy percig úgy, hogy nem mozgatjuk a szemünket. Ezután emeljük át tekintetünket a jobboldali, zöld mezőben lévő négyzetre. Ekkor a zöld felületen a vörös szín fog felsejleni. 6. Telítettségi vagy minőségi kontraszt A telt, ragyogó színek és a tompa, tört színek közti ellentét jelentése. A tiszta színt tompítani lehet fehér, fekete, szürke, vagy a komplementer színek hozzákeverésével. A tört színekkel, vagy semleges szürke árnyalatokkal festett háttérből kiemelkednek és közelebbinek hatnak a telt, tiszta színek. 11

12 9. kép: Telítettségi kontraszt A középen lévő ragyogó színt szürkével kevert árnyalatai veszik körbe. Itten, p Mennyiségi kontraszt A színek hatását a képméreten belül elfoglalt méretük és fényerejük is befolyásolja. Az egyes színek fényértéke különböző, pl. a narancssárga kétszer erősebb hatású, mint a kék, tehát a képi egyensúly megteremtéséhez egy egységnyi narancssárga mellett két egységnyi kéket kell szerepeltetni. 10. kép: Mennyiségi kontraszt komplementer színpárokból. Imrehné, p. 7. Művészeti vonatkozások A fenti kontrasztok ismerete közelebb visz ahhoz, hogy az emberi kultúrtörténet során született bármely művet értelmezni tudjuk. Itt elsőként mindig a festészeti alkotásokra gondolunk, de amint a következőkben látni fogjuk, nem kizárólag sík-kompozícióban kell gondolkodnunk. 12

13 A festészet, a grafika, illetve a fotó- és filmművészet, vagy a plakátművészet elsősorban azok a művészeti műfajok, melyek az itt felsorolt valamennyi felsorolt kontrasztot alkalmazzák, időnként rendkívül érzékeny skálán. Ezek egyike az a hatás, amit a monokróm jelzővel fejezünk ki. Ebben az esetben egyetlen szín számtalan változatával épül fel a kompozíció. Ennek megértéséhez elég, ha egy minőségi fekete-fehér fényképre gondolunk. Nyilván mindannyiunk fiókja mélyén lapul valahol egy album vagy doboz, amiben a régi családi fotók vannak, szüleinkről, nagyszüleinkről, szerencsésebb esetben a dédszüleinkről. Érdemes most elővenni, és alaposan szemügyre venni. A fényképezéssel nem foglalkozó laikus ember számára is azonnal kiderül, hogy mennyivel gazdagabb hatás érhető el feketefehér technikával, mint a színessel. Jóval több, és finomabb árnyalat van jelen, gazdag tónusok, és érzékeny rajzosság jellemzi ezeket a produkciókat. 11. kép: Lord Snowdon. Snowdon album, p. 22. A világhírű fotóművész Lord Snowdon (a fenti kép a 60-as években készült) sok sztárról készített felvételt, és bár professzionálisan alkalmazta a színes technikát, mégis pályája során újra és újra visszatér a klasszikus fekete-fehér fotózáshoz. Nem véletlen, hogy a nagy kortárs fotóművészeti pályázatokon is mindig nagy súllyal van jelen ez a hagyományos technika. Érdekesség még, hogy dacára a digitális fényképezőgépek hódításának, ezeken a versenyeken legtöbbször feltétel az analóg kamera alkalmazása, valamint a kézi nagyítás, amit az igazán igényes művészek saját maguk, saját fotólaboratóriumukban végeznek. Tolkien, akit az A gyűrűk ura című műve tett széles körben ismertté, az alábbi felvételen - mint a történet egyik hőse - gyökerekbe kapaszkodik. Bár a felvétel egy borongós 13

14 12. kép: Lord Snowdon: Tolkien (Snowdon album) napon készült, tehát nincsenek kontrasztos fények, mégis rendkívül tónusos, részletekben gazdag eredmény született. A modell pedig ez esetben az író kifogástalanul elegáns öltözetével együtt oly módon simul a környezetbe, mintha ez lenne a természetes élettere, akár az általa írt történet szerves részét képezve. Monokróm hatás elérhető képzőművészeti eszközökkel is, például a festészetben. Nyilván a festészetre gondolva mindenkinek a színek burjánzása jut eszébe, holott a művészettörténetből számos mestert ismerünk, akik szívesen alkalmazták és alkalmazzák ma is a monokróm technikát. Ez bizonyos fokú absztrakciót 6 is jelent, hiszen itt a művész nem a valóságnak megfelelő színeket használja, hanem valamennyit egy színnek rendeli alá, és keveri ki rendkívül érzékenyen annak megannyi árnyalatát. Számos kortárs művész preferálja ezt a módszert. 6 absztrakció (lat.) 1. Egy tartalomrész kivonása valamely egészből, az elvonatkoztatás művelete. 2. Gondolati elvonatkoztatás, egy nem önálló jegy elvonatkoztatása egy konkrét, tapasztalati egészből. 3. Az absztrahálás, elvonatkoztatás eredménye: egy konkrét tapasztalati anyag feldolgozása kiválasztott jegyek, tulajdonságok és a közöttük levő viszonyok alapján. 14

15 13. kép: Futó Tamás: Pár vízeséssel (1996) Monokróm hatás. A fenti képen a festő a zöld különböző árnyalataival építette fel a kompozíciót. Türkizt, kékeket, feketét, lilát, illetve helyenként fehéreket kevert a kiinduló színhez, így nyert egy gazdag új szín-együttest. Mindezzel ugyanolyan tériséget volt képes teremteni, mintha kizárólag a valóság színeit használta volna fel. E látszólag kevés eszközzel is három síkot hozott létre; egyik, ahol a pár áll, a másik a vízesés bőségesen ömlő zuhataga, a harmadik pedig a kettő között érzékelhető távolság, illetve mélység. Az iparművészet is szívesen alkalmazza a színkontrasztokat. Egy világhírű, az Amerikai Egyesült Államokban élő japán kerámikus művész készítette az itt látható művet. Egy nagyívű, idolokkal 7 foglalkozó sorozatának egyik opusza ez a nagyméretű kerámia plasztika. 7 idol (gör.) Őskori természeti népek kisméretű, kultikus, legtöbbször ember alakú szobra. A prehisztorikus ember végtelen változatban alkotta ezeket az apró plasztikákat, amik nem kizárólag a termékenység kifejezésének szándékával készültek. Ismerünk finom, állatokat mintázó szobrokat is e témában. A Kárpátmedence kivételesen gazdag ilyen típusú emlékekben. Léteznek lelőhelyek, melyekről tízezrével kerültek elő idol-leletek. 15

16 Felismerhető benne a széles vállú férfialak, mely absztrahált figura szintén az őskorban gyökeredzik a menhir 8 nevű tárgycsoportban. 14. kép: Jun Kaneko (1980-as évek) Idol Fény-árnyék kontraszt Végül ismét egy példa a képzőművészetből. A XX. század egyik legérdekesebb művésze volt Piet Mondrian, aki olyan festményeket alkotott, melyek jellegzetes és bátor kompozícióinak hatását az iparművészetben is számos helyen tetten érhetjük. Az alábbi művén több kontrasztot is alkalmaz: fény-árnyék, magában való, illetve mennyiségi kontrasztot. 8 menhir (kelta) A késői kő- és bronzkorból származó, kultikus célokat szolgáló, kismértékben megmunkált megalitikus emlék: kőoszlop. A menhirek magassága 1 és 24 méter között mozog. Némelyek kezdetleges emberi alakot mutatnak, ezért a monumentális szobrászat első megnyilvánulásának tekinthetők. 16

17 15. kép: Piet Mondrian (1926 ) Fekete téglalap fehér négyzetben. Igen érdekes megoldások adódnak akkor, ha főszínként csak az egyik színt hangsúlyozzuk, s a többieket csupán felhangokként, kis mennyiségben rendeljük mellé, vagy egyáltalán nem teszünk más színt a kompozícióba. Egyetlen szín hangsúlyozása az expresszív karaktert erősíti. A festészet számos témáját meg lehet oldani a magában való színkontraszttal. Ősi erőt sugárzó, kozmikus, eredeti fényerők s ugyanakkor ünnepi, materiális valóságok, ez a töretlen, mással nem kevert színek jellege. A modern festők közül Matisse, Picasso, Mondrian, Kandinszkij, Léger és Miró gyakran komponáltak magában való színkontrasztokban. A fent látható műben óriási feszültséget kelt a fekete és a fehér felületek precízen kiszámított, egymáshoz viszonyított aránya és tisztasága. Láthatjuk mennyire különbözhetnek egymástól a az egyes színkontrasztok kifejezési lehetőségei. A magában való színkontraszt jelentheti mind a hangos vígságot, mind a mély szomorúságot, a földi primitivitást és a kozmikus egyetemességet egyaránt. 17

18 Szükség van a fekete mély sötétjére, hogy a színes fények ragyogása megfelelő dimenziót kapjon. Szükség van a fehér világos sugárzására, hogy megadja a színeknek materiális erejüket. A fekete és a fehér között ott lüktet a színes jelenségvilág. Ami a színekből a tárgyi világhoz tapad, azt érzékelni tudjuk, és képesek vagyunk felismerni törvényszerűségeiket, ám legbenső lényegük értelmünk előtt rejtve marad, és csak intuitív úton ragadható meg. A szabályok és törvények ezért csak jelzőtáblák lehetnek a színes műalkotás megteremtéséhez vezető úton. Egyetlen művész sem állapított meg annyi festészeti szabályt, mint Leonardo da Vinci a festészetről szóló könyvében. Ugyanakkor ismerünk tőle egy idézetet, melyben ezt mondja: Ha alkotás közben a szabályoktól akarnád vezettetni magad, sohasem hoznál létre semmit, és műveid zavarosak lennének. Leonardo ezzel újra levette olvasóiról a tudás terhét és arra bátorította őket, hogy saját intuícióikat kövessék. A művészetben végül is nem a kifejezés és ábrázolás eszközei a fontosak, hanem az ember, a maga jellemével, ember voltában. Első az ember személyiségének kialakulása, és nevelése, csak azután szabad neki magának is alkotásokat létrehoznia. A színek komoly tanulmányozása az ember formálásának nagyszerű eszköze, hiszen elvezet belső szükségszerűségeink beteljesüléséhez. Ezeket a szükségszerűségeket megérteni annyit jelent, mint megérteni minden természetes keletkezés örök törvényét. Bárhogyan fejlődik és változik a művészet, bizonyos, hogy a színek kifejező ereje mindig a művészi munka lényeges eleme marad. 9 9 Johannes Itten (1970) A színek művészete. Szubjektív élmény és objektív megismerés, mint a művészethez vezető utak. Corvina Kiadó, Budapest, pp

19 3. KOMPOZÍCIÓS ELVEK A kompozíció a műalkotás elemeinek (formák, színek, vonalak, tónusok) elrendezése, bizonyos rend szerinti csoportosítása. A jó elrendezés ösztönzőleg hat a nézőre, a lényegest kiemeli, a többit pedig alárendeli. Egy jó kompozícióhoz sem hozzátenni, sem elvenni nem lehet az egyensúly felborítása vagy a művészi szándék megmásítása nélkül. A képi egyensúly nem jelent feltétlenül szimmetriát. A mű különböző pontján elhelyezett alkotóelemek ellensúlyozhatják egymást, és a művész szándékának megfelelően más-más hatást gyakorolhatnak a nézőre. A kompozíció két alapeleme a mű alakja és mérete. Jelentős szerepük van a mondanivaló kifejezésében, pl. egy függőleges téglalapforma felfelé irányítja a tekintetet, tehát célszerű a lényeges részleteket a kép felső területére helyezni. Egy történelmi kép vagy szobor igényli a monumentális méreteket, ugyanis a méretnek összhangban kell lenni a témával és a mű rendeltetésével. (kinek készül, mekkora térben és milyen környezetben helyezik el) 3.1 Jellemző kompozíciós megoldások 1. A formák ritmusa, színek és vonalak játéka. 2. Tengelyszimmetrikus, vagy asszimmetrikus elrendezés. 3. Mozgalmas (dinamikus) vagy nyugodt (statikus) térkitöltés. (Mozgásban ábrázolt formát nem szabad a kép közepére helyezni, mert ez lefékezi a lendületét. A mozgásnak teret kell hagyni, hiszen a mozdulat irányát követve a néző is a kompozíció aktív résztvevőjévé válik.) 4. Zsúfolt, részlet-gazdag vagy áttekinthető, nyugodt felület. 5. Kompozíciós irányvonalak és alakzatok. Szimmetriatengely, átló, háromszög, kör ellipszis és aranymetszés szerinti tagolás Imrehné, p

20 16. kép: Cimabue (csimabu) Trónon ülő Madonna (1290) Imrehné, p. 8. A szimmetrikus kompozíció nyugalmat áraszt. A méretek eltérnek a valóságtól aszerint, hogy ki, illetve kik a legfontosabb szereplők, a legnagyobb hatalommal, akár földöntúli hatalommal bíró személyek. Ezt az ókor hagyományozta ránk a hieratikus 11 ábrázolásnak nevezett kompozíciós elv által. Ebből adódik, hogy a Madonna figurája a legnagyobb a képen, de még a karján ülő kisded Jézus is akkora, mint az alul sorakozó apostolok. A kompozíciós erővonalak jól szemléltetik, hogy az isteni személyeket körülvevő angyalok egy befelé hajló ívbe vannak komponálva. A pszichológiából ismert tény, hogy az ilyen ívű vonal a védelmet, 11 hieratikus (görög-latin) 1. papi, szent 2. hagyományok szerint szabályozott hieratikus ábrázolás, ahol a kompozíció szereplőinek méretét a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyük, illetve rangjuk határozza meg. 20

21 illetve a befogadást, a szeretetet jelenti. Vajon honnan ered ez a gondolat? A legrégebbi időkből az őskorból, az ember történetének kezdetétől. Ott az ember egyetlen szilárd és biztonságot adó helye a barlang volt. Ide bújt, ha védelemre szorult, ha vadállat, vagy villámlás elől menekült, ha fázott, ha ázott, illetve ha nyugovóra tért szerettei közé. Ezért valamennyi íves építészeti formáról a védelemre asszociálunk, és igényeljük is ezeket, szívesen bontjuk meg és egészítjük ki a szögleteseket és egyeneseket egy-egy ívvel. Az árkád, a boltív, a kupola, vagy a korona íves formája mind a barlang-képlet jelenlétét jelenti az ember életében. Ez a kultúrtörténeti kontinuitás 12 egyik jellegzetes és fontos megnyilvánulása. A művészetben számos kompozíciós megoldással találkozunk, melyeket korok szerint csoportosíthatunk: 3.2. ŐSKOR Az egyik legbonyolultabb rendszer, melyet a mai napig kutatnak. A barlangfestészetben az elejtendő állatok mérete a legnagyobb, jóval nagyobb valamennyi vadászénál. A vad, mely sikeres vadászat esetén az élelmet az egyik legalapvetőbb életfeltételt - biztosítja az egész közösségnek, szinte földöntúli erővel bír, csakúgy, mint az istenek. Valójában az ókori hieratikus ábrázolás előképeivel találkozunk az őskor művészetében. 17. kép: Négyszögletes edény. Szelevény-Vadas. (Vonaldíszes kerámia-kultúrája, Szakálháti csoport) Középső neolitikum. Kalicz Nándor: Agyagistenek p kontinuitás (lat) 1. folytonosság, folyamatosság 2. értékek, folyamatok megszakítatlan összefüggése, egymásba való átmenete 21

22 E különleges kis edényen a bekarcolt, feltartott kezű női alak feltehetően az istenanya, a Magna Mater. 13 Mint tudjuk, az ősközösségekben matriarchális társadalmi berendezkedés volt, tehát a nőnek, az anyának kiemelt szerep jutott, elsősorban a termékenysége okán. Ez magyarázza a főfigura nagy méretét, körülötte pedig valamennyi motívum elenyészően pici, akár növényzetről, fákról, akár emberi alakokról van szó. Bizonyos művészeti területeken, például a szobrászatban vagy a kerámiaművészetben olyan kifinomult kompozíciós megoldásokkal találkozunk, melyek jóval túlmutatnak ezen az egyszerűnek tűnő, hatalom szerinti arányításon. 18. kép: Arcos edény Szentes-Ilonapartról (Alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája) Középső neolitikum. Kalicz, p. 26. A fenti arcos edény arányai rendkívül finomak, fenékszöge keskeny, ettől légies hatást nyer az egyébként gömbölyded-hasú tárgy. A folyamat, melyben a prehisztorikus művész egy emberi figurát absztrahál edénnyé, szintén figyelemre méltó. A Kárpát-medencében jelentős leletegyüttes létezik arcos edények különböző változataiból. 3.3 ÓKOR Egyiptom és Mezopotámia: hierarchikus és sávokba komponált ábrázolás (festészet) frontalitás. szimmetria (szobrászat) Az alábbi szoborban e jellegzetes szempontokon kívül egy új, áttörő erejű művészi szándék is megmutatkozik; a mozgás kifejezésére való törekvés. Mégsem érezzük a figura pozitúrájában 13 Magna Mater (lat.) Nagy anya 1. Termékenységi istennő 2. Kübelé frígiai istenanya a Kr. u. 3. században 22

23 a valódi mozgást. Ennek oka, hogy az egyik láb előre mozdításán kívül sem a vállak, sem a csípő, sem a térdek nem térnek el a nyugalmi helyzetből, tengelyük vízszintes marad. 19. kép: PSZUSZENNÉSZ Aranymaszkja. Egyiptom (Kr.e ) Görög-római: kontúrokkal és színekkel való kiemelés (váza- és freskófestészet) dinamikus mozgás ábrázolása (szobrászat) A vázafestészetet több ok miatt is önálló festészeti műfajként kell kezelnünk Egyrészt azért, mert ezek az ábrázolások narratív 14 jellegüknél fogva részletesen és hűen tudósítanak az ókor történetéről; mondákról, ünnepekről, mesterségekről, istenek és hétköznapi emberek életéről. Másrészt, mert a kerámiaművesség felvirágzásával egyre-másra létesültek a fazekasműhelyek, 14 narratíva (lat) elbeszélés, eseményt, eseménysort vagy történetet leíró szöveg, történetet közvetítő műalkotás 23

24 melyek míves, illetve kevéssé míves 15 edények garmadáját termelték, tehát az ókori tárgykultúra egyik meghatározó tényezőjévé váltak. Számos, egymástól eltérő karakterű iskolát és műhelyt ismerünk, melyek szép arányú edényeiket nagy műgonddal, magas színvonalú technológiai felkészültséggel korongozták, és festették meg. Így született meg a klasszikus görög vázaformák csoportja, (pl. külix, amphora, lekithos) melyek alapformáit már az őskorból ismerjük. Ezt egészítette ki a fekete- és vörös-alakos festési mód, melyet hajszálvékony karcolt vonalakkal tovább díszítettek. A kompozíciós megoldások is változatosak, gyakori az egyiptomi művészetből öröklött sávos elrendezés, illetve a középpontos, illetve körkompozíciók. Erre látunk itt egy különleges tárgyat, melyet felülnézetből fényképeztek le. Egy talpas tál (külix) adja a jelenet képmezőjét. 20. kép: Görög tál vadászjelenetet ábrázoló festménnyel (Kr. e. 8. század) 15 Az ókori demokrácia városállamai között virágzó kereskedelem folyt, és igen nagy távolságokra is szállítottak árut hajóval, vagy szekérrel. (Abban az időben, amikor Pannónia római provincia volt, a nemesek, illetve katonatisztek számára rendszeresen szállítottak friss homárt. Ez is bizonyítja, hogy milyen magas színvonalon állt akkoriban a logisztika. ) A hasonló típusú termékeket azonos módon kellett csomagolni. Ezért a különböző termények, például az olaj tárolására és szállítására tízezrével gyártották a fazekasműhelyek a kisebb-nagyobb amfórákat. Ismerünk olyan elsüllyedt hajóroncsot, ami mellett a tengerfenéken megszámlálhatatlan mennyiségben hevernek az óriási méretű, egyforma edények. Ezeket használták ugyanis göngyölegként, mint ma a műanyag, vagy a fóliakartonokat. 24

25 3.4 KÖZÉPKOR KORA KÖZÉPKOR: szimmetrikus kompozíció, alapvonalon vagy nem látható helyen álló szereplők, a néző felé forduló testek, sötét kontúrok, arany háttér 21. kép: Krisztus pokolra szállása a Sínai-hegyi Szt. Katalin kolostorból (XII. sz. vége) GÓTIKA: szimmetrikus és háromszög kompozíció (festészet) S-tartás (szobrászat) Az S-tartás azért nagyon érdekes, mert a kontraposzt 16 imitálására törekszik. Arra a klasszikus pozitúrára, aminek az ókorban már a kiforrott formáját ismerjük. Ennek a kornak a művészeit ismét izgatta ez a különös tartás, mely egy harmonikus, nyugalmi helyzetet fejez ki. Az s- tartás elnevezését arról az ívről kapta, melyet a gerinc felvesz ebben a pózban. Azonban a gótikában a kontraposztnak csak egy kezdetleges bár szintén figyelemre méltó - formája 16 kontraposzt (lat) képzőművészeti ábrázolásban két vagy több ellentétes irányú mozgásból kidolgozott egyensúlyi helyzet. A szobor egyik lábára helyezi testsúlyát, ezáltal minden testrésze kimozdul tükörszimmetrikus, statikus helyzetéből: a gerincoszlop enyhén s-alakban ível, a csípő és a váll vonala összetart, a fej és a törzs is elfordul, a másik, a szabad láb lazán behajlítva, és a karok is természetes mozdulatban vannak megmintázva. A szobrász dinamikus egyensúlyt teremt ezzel a kontraposztos beállítással. 25