VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 8200 Veszprém, Radnóti tér 1. Pf.: / , 88/

Átírás

1 VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 8200 Veszprém, Radnóti tér 1. Pf.: / , 88/ VEMBT szám: /2016 FOGYASZTÓ, szám alatti lakos (a továbbiakban: Fogyasztó) által, az VÁLLALKOZÉS, Kft. (a továbbiakban: Vállalkozás) ellen az ELIT típusú fa külső bejárati ajtó (140 x 210 cm jobbos méretben) minőségi kifogása miatt indított eljárás keretében, a Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa az alábbi a j á n l á s t teszi: A Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa ajánlja a Vállalkozásnak, hogy az ajánlás átvételét követő 15 napon belül - cserélje ki a Fogyasztó által július 06-án vásárolt ELIT típusú fa külső bejárati ajtót (140 x 210 cm jobbos méretben) egy hasonló paraméterekkel rendelkező újra. Az ajánlás elleni fellebbezést a törvény kizárja! I n d o k o l á s I. A Fogyasztó február 24-én érkezett beadványában a következőket adta elő: A Fogyasztó július 06-án vásárolt a Vállalkozás. szám alatt működő üzletében egy ELIT típusú fa külső bejárati ajtót (140 x 210 cm jobbos méretben), azonban a vásárláskor számlát nem kapott. Vásárláskor átadták számára az EK Szállítói Megfelelőségi nyilatkozat -ot, beépítési útmutatót, valamint kezelési és karbantartási útmutatót. Az ajtó beszerelését a Vállalkozás szakemberei végezték. A Fogyasztó 2015-ben elváltozásokat észlelt a bejárati ajtón, amelyet jelzett a Vállalkozás felé. A Vállalkozás képviselője kiment a helyszínre és a következő javítást végezte el: tűzőgéppel megtűzte a tömítést. A Fogyasztó jelezte a Vállalkozás szakemberének, hogy a probléma az ajtóval az, hogy eldeformálódott. A Fogyasztó 2016 február 01-én ismét bejelentést tett a Vállalkozás.. üzletében, amelyről jegyzőkönyvet vettek fel a garanciális igénybejelentő (reklamációs) lap -on. A bejelentést követően ismét kimentek a Fogyasztó lakására, a szakember állított az ajtó pántjain, azonban az ajtó deformálódásával nem foglalkoztak. A Fogyasztó véleménye szerint a bejárati ajtó már az eladás pillanatában selejtes lehetett, amely az évek során annak deformálódásához vezetett, annak ellenére, hogy ők az ajtó karbantartását a kezelési és karbantartási útmutató -ban foglaltak szerint végeztek el. A Vállalkozás vezetője február 16. keltezéssel írt válaszlevelet a Fogyasztónak, amelyben a következő indokolással elutasította a reklamációját: A nem elégséges vagy nem megfelelő felület kezelésből eredő károsodások anyag vagy gyártási hibára nem vezethetők vissza, ezért garanciális vagy szavatossági kötelezettségünk nem áll fenn Önnel szemben. A Vállalkozás e válaszlevelében méltányosságból felajánlott a Fogyasztó részére az ajtóhoz szüksége gumitömítést térítésmentesen. Mivel a Fogyasztó a Vállalkozás vezetőjének válaszlevelében foglalt megállapításaival nem értett egyet, mert álláspontja szerint az ajtó deformálódása annak rejtett (selejtes) hibájára vezethető vissza, amely gyártási eredetű is lehet, ezért a Békéltető Testülethez fordult, azzal a kéréssel, hogy a Vállalkozás cserélje ki a bejárati ajtót. A Fogyasztó a beadványához csatolta a következő dokumentumokat: EK Szállítói Megfelelőségi nyilatkozat, beépítési útmutató, valamint kezelési és karbantartási útmutató, a február 01-én felvett jegyzőkönyv, valamint a Vállalkozás által február 16 keltezéssel írt válaszlevele. II. a) A Békéltető Testület elnöke, a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (Fgytv.) 29. (2) bekezdése értelmében a beérkezést követően megvizsgálta, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. Miután megállapította, hogy helye lehet a testület eljárási jogosultságának, a hivatalos iratok

2 kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, tértivevényes levélben megtörtént a Fgytv. 29. (8) bekezdése értelmében a Vállalkozás tájékoztatása a fogyasztói panaszról, illetve az üggyel kapcsolatos lehetőségeiről, illetve kötelezettségeiről (pl. válaszirat, okiratok csatolása, stb.). Ezzel egyidejűleg a Fogyasztó is tájékoztatást kapott jogosultságairól, illetve az eljárás menetéről. A Vállalkozásnak küldött kiértesítés tartalmazta [Fgytv. 29. (8), (11) (12) bekezdései alapján], hogy a panaszra vonatkozó írásbeli nyilatkozatukat [amelyben a fogyasztó igényének jogosságáról és az ügy körülményeiről kell álláspontjukat közölni, illetve meg kell jelölniük az állításaikat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, és csatolniuk kell azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkoznak], az értesítés átvételét követő 8 napon belül küldjék meg. Ezzel együtt nyilatkozni kellett arról is, hogy a testület döntésének alávetik-e magukat (eseti alávetés). A testület hatáskörét az eljárást megindító elnök szerint, a Fgytv. 2. és 18. -a alapozhatja meg. E szerint 2. a) 1 fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, továbbá a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, aki, illetve amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje, s) 2 fogyasztói jogvita: a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy, 18. (1) 3 A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban. A testület illetékességére vonatkozóan a Fgytv a tartalmaz előírást, melynek alapján nincs akadálya a Veszprém megyei testület előtti eljárásnak. [20. (1) Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes.] b) A Vállalkozás részéről március 09-én érkezett meg a válaszirat, amelyből az alábbiakat emeljük ki: ba) FOGYASZTÓ 2011-ben vásárolta a briliáns 140-es bejárati ajtót. Az ajtó vásárlásakor felhívták a figyelmét a vásárlónak, hogy felületkezelés (csiszolás, festés) szükséges, illetve évente karbantartást igényel a termék. bb) A reklamáció során készült fényképeken látható, hogy a felületkezelés nem volt megfelelően előkészítve (csiszolás hiánya). A festés előtt a gumitömítés és a vasalat nem lett eltávolítva, lefestésre került, így a rákerült festék károsította a tömítést és a vasalatot is. A gumitömítés eldeformálódott, megkeményedett, repedezett. bc) Látható az is, hogy a felületkezelés nem volt elégséges és nem volt évente frissítve, karbantartva. bd) A nem elégséges, nem megfelelő felületkezelésből eredő károsodások anyag vagy gyártási hibára nem vezethetők vissza, ezért garanciális vagy szavatossági kötelezettségünk nem ál1 fenn a vásárlóval szemben. be) február 16-án kelt levelünkben méltányosságból felajánlottuk a vásárlónak, hogy új gumitömítést térítésmentesen küldünk. Erre választ nem kaptunk. Levelünket mellékeljük. Nem tartjuk jogosnak a vásárló reklamációját és igényét. bf)a Vállalkozás nyilatkozott arról is, hogy a Békéltető Testület határozatát magára nézve kötelezőnek nem ismeri el. c) A tanácsba sem a Fogyasztó, sem a Vállalkozás nem jelölt tagot. 1 Megállapította: évi CLXXXIII. törvény 1.. Hatályos: XI. 19-től. 2 Megállapította: évi CXXXVII. törvény 1. (3). Hatályos: IX. 11-től. 3 Megállapította: évi CXXXVII. törvény 3. (1). Hatályos: IX. 11-től. VEMBT szám: 075/ / 5

3 A testület elnöke a Fgytv. 25. (2) bekezdése alapján jelölte ki az eljáró tanács tagjait. Az egyik tag szakvizsgázott jogász a másik taggal együtt a kamara által kijelölt személy, a harmadik személy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt, így a tanács összetétele megfelel a Fgytv. 25. (2) - (3) bekezdésében előírtaknak. d) A meghallgatást március 29. napjára tűzte ki a testület elnöke. A meghallgatáson megjelent a Fogyasztó és férje IS, a Vállalkozás képviseletében nem jelent meg senki. A Fgytv. 31. (2) bekezdése értelmében, ha a meghallgatáson bármelyik fél nem jelenik meg, akkor az eljáró tanács lefolytatja az eljárást és a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján dönt. Az eljáró tanács összetételével kapcsolatban a megjelentek nem emeltek kifogást, azt elfogadták. Az eljáró tanács elnöke tájékoztatást adott, hogy a Fgytv. 30. (1) bekezdése, a 31. (3) bekezdése, és a 32., illetve 32/A. szerint milyen döntéseket hozhat az eljáró tanács. Ismertette a döntési lehetőséget abban az esetben, ha nem jön létre egyezség a Felek között. Mivel alávetési nyilatkozatot nem tett a Vállalkozás, ezért rá nézve kötelező határozatot nem hozhat az eljáró tanács, így vagy csak a Fgytv. 32. b) pontja szerinti ajánlást teheti meg, vagy a 31. (3) bekezdés szerint megszünteti az eljárást, vagy a 32/A. szerint elutasítja a kérelmet. e) Ezt követően a Fogyasztó megismételte az eljáró tanács előtt az írásban előadottakat, és különösen hangsúlyozta, hogy a bejárati ajtót a Vállalkozás szakembere szerelte be a lakásba. Az ajtó a fedett és zárt verandán belül lévő falfelületbe lett beépítve, így az nincs kitéve az időjárás viszontagságainak, ez nem lehetett befolyással az ajtó deformálódásában. Az ajtót az útmutatóban foglaltak szerint, valamint a szakember által elmondottak szerint tartották évente karban. Amikor elváltozást észleltek abban, mindig igazítottak rajta. Az ajtódeformálódása folyamatosnak tekinthető, amelynek eredményeként folyamatosan kiesik a tömítése. Ez a hiba nincs összefüggésben az évenkénti felületkezeléssel, mert az ajtó deformálódását elsősorban belső, anyagösszetételéből adódó, szerkezeti problémák okozhatják, ezért nem értenek egyet a Vállalkozás vezetője által írt levélben foglaltakkal. Az ajtón a festés alatt megjelent egy foltosodás, amely véleményük szerint azért keletkezett, mert a gyártás során nem kellő alapossággal végezték el az alapozó jellegű felületkezelést. A Fogyasztó férje szakember, ezért Ő el tudta végezni a szükséges éves karbantartási munkákat, valamint az ajtó beállítását. Az eljáró tanács azon kérdésére, hogy miért nem jelezték előbb a hibát a Vállalkozás felé? A Fogyasztó azt válaszolta, hogy mint említette a férje mindig elvégezte a szükséges igazításokat az ajtón, amikor az ajtó már oly mértékben deformálódott, hogy az elviselhetetlen lett, akkor jelezték a Vállalkozás felé, azonban a bejelentésüket követően a helyszínre kiment szakember nem is foglalkozott az általuk kifogásolt deformálódással, Őt ez nem érdekelte, csak a gumi tömítéssel volt elfoglalva. Abból is, hogy az ajtó vásárlásakor nem kaptak számlát, arra következtet, hogy vélhetően az ajtó már selejtes volt a vásárlás időpontjában is. Mivel az ajtó deformálódása nem az éves karbantartás hiányosságaival van összefüggésben, az a Vállalkozáshoz történt minőségi reklamációjuk bejelentése óta nem felel meg a funkciójának, ezért Ők ragaszkodnak az ajtó cseréjéhez. f) Az eljáró tanács az írásban beterjesztett dokumentumok, valamint a szóban elhangzottak alapján az alábbiak kiemelését tartja fontosnak, döntése meghozatalakor az alábbi jogszabályi előírásokat vette figyelembe: fa) A Vállalkozás által a bejárati ajtóhoz mellékelt EK Szállítói Megfelelőségi nyilatkozat -ban, (azonosítója: ARANYABLAK NK: 0248) foglaltak értelmében a termékre vállalt garancia/szavatosság: 5 évig érvényes. A vásárlás időpontja július 06. volt. fb) Ebben az időszakban hatályos jogszabályok a következő előírásokat tartalmazták: az évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről volt hatályban, a szavatossággal kapcsolatos előírásai közül a 308/A, 309. és ai a következőket tartalmazzák: Ptk.308/A. (1) Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a ban meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra VEMBT szám: 075/ / 5

4 rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. (2) Fogyasztói szerződésben az (1) bekezdésben megállapított hároméves határidőnél rövidebb határidő kikötése semmis. Ptk.309. (1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis. (2) Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint. fc) az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szóló 11/1985. (VI. 22.) ÉVM IpM KM MÉM BkM rendelet 1. (1) bekezdése a következőket mondta ki: 1. (1) A rendelet hatálya a lakóépületeket, a pihenés célját szolgáló épületeket, személygépkocsi-tárolókat, igazgatási és irodaépületeket, szociális, egészségvédelmi, művelődési és oktatási épületeket, valamint ellátó és szolgáltató épületeket alkotó helyszínen készített vagy előregyártott szerkezetekre és berendezésekre (a továbbiakban: épületszerkezet) és az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékekre és anyagokra (a továbbiakban: termék) terjed ki. A rendelet melléklete tartalmazza ezeknek a termékeknek a kötelező alkalmassági idejét. Öt éves kötelező alkalmassági időt kell alkalmazni az ott felsorolt termékekre, így a 4. pontban felsorolt termékekre is: 4. Nyílászáró szerkezetek 4.1 Fa, fém, műanyag és kombinált anyagú nyílászáró szerkezetek 4.2 Nyílászáró szerkezetek szerelvényei (zárak, vasalások, veretek stb.) 4.5 Beépítéshez felhasznált hézagtömítő, hő- és hangszigetelő anyagok A rendeletet ugyan hatályon kívül helyezték, azonban a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet 3. számú melléklete átvette, és ugyancsak tartalmazza, hogy 5 éves jótállás vonatkozik az ilyen nyílászáró szerkezetekre. g) A Fogyasztó írásbeli és szóbeli előadása életszerű volt, a bemutatott dokumentumok is alátámasztották érvelését, ezért a Fogyasztói panaszt megalapozottnak értékelte és ennek alapján a rendelkező részbeni döntést a Fgytv. 32. b) pontja alapján hozta meg az eljáró tanács. Az ajánlás elleni fellebbezést a Fgytv. 34. (2) bekezdése zárja ki, a jogorvoslati lehetőségek szigorú szabályait 34. (2)-(4) bekezdései tartalmazzák, illetve a 35. előírásai szerint lehet kezdeményezni az ott írt feltételek szerint kijavítását. A Fél, a Fgytv 34. (3), (4), illetve (5) bekezdése alapján az ajánlás részére történt kézbesítéstől számított tizenöt napon belül az ajánlás hatályon kívül helyezését kérheti a Veszprém Megyei Törvényszéktől (8200 Veszprém, Vár u. 19.) amennyiben a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelemről szóló törvény (Fgytv.) vonatkozó rendelkezéseinek, b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. (4) bekezdésében meghatározott okból. A Vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a Veszprém Megyei Békéltető Testülettel szemben kell megindítani. Az eljáró tanács tájékoztatja a Fogyasztót, hogy az ajánlás teljesítése a Vállalkozásra van bízva, azt sem a Békéltető Testület, sem más hatóság, vagy bíróság kikényszeríteni nem tudja. VEMBT szám: 075/ / 5

5 Azt is a Felek tudomására hozza, hogy a Fgytv. 34. (1) bekezdése értelmében a tanács ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében kísérelje meg érvényesíteni. Az eljáró tanács tájékoztatja a Vállalkozást, az Fgytv 36. (1) bekezdésében foglaltakról: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület a Fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét legkorábban az ajánlásnak a Vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével nyilvánosságra hozza. Az Fgytv a (5) bekezdése szerint a fogyasztó ( ) az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet. Kéri az eljáró tanács, hogy ezt az ajánlás kézhezvételétől számított 65 nap elteltével tegye meg. Az eljáró tanács felhívja a Felek figyelmét, hogy mivel a Fgytv. 30. (3) bekezdése szerint Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul. csak akkor hozhatja bármelyik fél nyilvánosságra az eljárás adatait, illetve a hozott döntést, ha ahhoz a másik fél hozzájárulását bírja. Veszprém, az eljáró tanács tagja az eljáró tanács elnöke az eljáró tanács tagja Kapja: 1. FOGYASZTÓ tértivevénnyel 2. ügyvezető igazgató, VÁLLALKOZÁS. tértivevénnyel 3. Irattár VEMBT szám: 075/ / 5