Balassagyarmat és kistérsége turisztikai fejlesztési koncepciója HELYZETELEMZÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Balassagyarmat és kistérsége turisztikai fejlesztési koncepciója HELYZETELEMZÉS"

Átírás

1 Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulása megbízásából Balassagyarmat és kistérsége turisztikai fejlesztési koncepciója HELYZETELEMZÉS GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft július

2 GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Székhely: 1092 Budapest, Ráday utca Tel: Fax: Internet hálózati cím: Készítette: Lemák Gábor Markó Edina Molnár László Sziva Ivett Timár Szabolcs Szerkesztette: Lemák Gábor Dr. Molnár László Copyright: GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. A tanulmánynak vagy részeinek bármely módon való sokszorosítása tilos. A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhetık.

3 Tartalomjegyzék Vezetıi és módszertani összefoglaló... 1 I. Stratégiai iránymutatások és tervek a hazai turizmusfejlesztésben... 4 I.1. Nemzeti szintő stratégiai iránymutatások és tervek... 4 I.2. Az észak-magyarországi régió stratégiai iránymutatásai és tervei II. Versenyképesség és életminıség általános helyzetképe a balassagyarmati kistérségben II.1. A kistérség településszerkezete II.2. Domborzati viszonyok, éghajlat és környezetelemzés II.3. Demográfiai adatok II.4. Infrastruktúra II.5. Gazdasági helyzet III. A turizmus jelenlegi helyzete a balassagyarmati kistérségben III.1. A turizmus keresleti trendjei a kistérségben III.2. A turizmus kínálati kompetenciái III.2.1. Turisztikai attrakciók és termékek, összesítı vonzerı-leltár III.2.2. A turistafogadás feltételei III.3. A turizmus szervezeti kompetenciái III.3.1. Turisztikai koordináció a kistérségben III.3.2. Koordináció együttmőködésben III.4. A turizmus kommunikációs kompetenciái III.4.1. Település szintő kommunikáció III.4.2. Kistérségi koordináció a kommunikáció terén III.5. Az önkormányzatok és a szakmai szervezetek idegenforgalommal kapcsolatos véleményeinek összefoglalója III.6. SWOT analízis III.6.1. Versenyképességi alapfeltételek SWOT-analízise III.6.2. Turistafogadás feltételeinek SWOT-analízise III.6.3. Turisztikai termékek SWOT-analízise III.6.4. Szervezeti és kommunikációs kompetenciák SWOT-analízise Mellékletek sz. melléklet: Kistérségi demográfiai adatok melléklet: Egy fıre jutó befektetett külföldi tıke a kistérségekben (1999, 2003) melléklet: Turisztikai teljesítmények megyei szintő bontásban melléklet: Szálláshely-kapacitás megyei szintő bontásban melléklet: Turisztikai aktivitás és szálláshely-kapacitás a nógrádi kistérségekben melléklet: A balassagyarmati kistérség turisztikai teljesítménye melléklet: A balassagyarmati kistérség turisztikai vonzerı-leltára melléklet: A polgármesterekkel készített interjúk összefoglalói melléklet: A települések turizmushoz kapcsolódó fejlesztési tervei az NFT II. tervezési idıszakára ( ) Források

4 VEZETİI ÉS MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ Vezetıi és módszertani összefoglaló A térség jelenlegi versenyképességi alapfeltételeirıl a kistérségi menedzsment iroda, illetve a balassagyarmati munkaügyi hivatal megkérdezésével kaptunk valósághő képet, melyet a legfrissebb ( os) területi adatok hiánya indokolt. A térség gazdasági-, demográfiai- és turisztikai helyzetének elemzésekor az 1999 óta eltelt idıszak tendencia-szerő vizsgálatát végeztük el. A terület versenyképességének meghatározása érdekében a térség teljesítményét összehasonlítottuk az országban és Nógrád-megyében érvényesülı gazdasági-, társadalmi-, és turisztikai trendekkel. A versenyképességi alapfeltételek vizsgálata során kapott helyzetkép alapján vált lehetıvé a turisztikai teljesítmény okainak és fejlesztési lehetıségeinek mélyebb szintő feltárása. A kistérség turisztikai helyzetének felmérése érdekében végezett primer kutatás során arra törekedtünk, hogy mélyinterjút készítsünk a térség valamennyi településének vezetıjével. A kistérség 21 településének polgármesterével személyes mélyinterjúkat készítettünk. A térséghez tartozó további hét település vezetıjével, képviselıjével (Balassagyarmat, Debercsény, Érsekvadkert, Hont, Hugyag, Iliny, Szécsénke) nem sikerült a személyes találkozást megszervezni, a polgármesterek és települési képviselık más irányú elfoglaltsága miatt. További mélyinterjú készült Szabó Péterrel, a Balassagyarmati Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi menedzserével. A stratégiakészítés fázisában megszervezendı fórumon számítunk azoknak a településeknek a vezetıire és képviselıire is, akikkel a személyes találkozás ez idáig nem jött létre. A primer kutatás során szándékunkban állt a jelentısebb turisztikai szolgáltatók megkérdezése, viszont ezek a találkozások nem jöttek létre a szolgáltatók elfoglaltsága miatt. A stratégia operatív tervének elıkészítı fázisában feltétlenül fontosnak találjuk a szolgáltatókkal történı személyes kapcsolat felvételét, mivel a stratégia-alkotásba történı bevonásuk kiemelkedıen fontosnak véljük. A turizmus helyzetének felmérése érdekében többirányú, összehasonlító elemzést végeztünk a térség jelenlegi turisztikai aktivitásának felmérése, szervezeti-, kommunikációs- és kínálati kompetenciájának vizsgálata érdekében, és összeállítottuk a település szintő vonzerı-leltárt. A turisztikai aktivitás jelenlegi helyzetének feltárása során hangsúlyt helyeztünk a megyei szintő összehasonlítás elvégzésére, mely által a következı eredményekre jutottunk. Az abszolút számokból megállapítható, hogy a vizsgált kistérség az utolsó elıtti helyen állt a kereskedelmi szálláshelyek teljesítményét illetıen mind 1999-ben, mind 2004-ben. Fontos kiemelni azt a pozitív tendenciát, mely szerint a balassagyarmati kistérségben a vendégéjszakák száma 30%-kal növekedett a vizsgált öt évben. A kistérség vendégeinek szokásainak vizsgálata során azt a pozitív következtetést vonhattuk le, hogy vendégek átlagos tartózkodási ideje növekedett a vizsgált idıszakban: 2004-ben átlagosan 2,45 napot tartózkodtak a turisták a térségben. A megyei szintő összehasonlítást kiterjesztve a turistafogadás feltételeire, arra a megállapításra jutottunk, hogy a balassagyarmati kistérségben található kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma 20%-kal csökkent a vizsgált idıszakban, ennek ellenére a szálláshely-kapacitások területén a térség a 1

5 VEZETİI ÉS MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ harmadik pozíciót foglalta el a kistérségek között 2004-ben, ahogyan öt évvel azelıtt. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a balassagyarmati kistérség elmaradást mutat panzió-, kemping-, és szálloda-kapacitás tekintetében a megye szálláshely-kapacitás szempontjából vezetı térségeitıl. A kistérség szálláshely-kapacitásának vizsgálatát a településeken összegyőjtött, friss (2006. júniusi) információk alapján végeztük el. Megállapítható, hogy a kereskedelmi szálláshely- kapacitás terén jelentıs bıvülés történt a decemberi állapothoz képest. A volumennövekedés elsısorban a turistaszállások bıvülésének köszönhetı. Ugyanakkor a térségben található szállások eloszlása még mindig egyenlıtlen, és jelentıs problémát jelent a minıségi kereskedelmi szálláshelyek hiánya. A kistérség vendégfogadási feltételei között megvizsgáltuk a térség megközelíthetıségét és felmértük a településeket összekötı utak állapotát. Vizsgálatunkat kiterjesztettük a vendéglátói szolgáltatások elemzésére, és a térségben található potenciális turisztikai munkaérı felmérésére. A polgármesteri mélyinterjúk alapján megvizsgáltuk a térség egyes turisztikai termékeiben rejlı potenciált. A térség kínálati kompetenciáját illetıen a következı összefoglaló megállapításokat tettük: A hosszabb tartózkodást biztosító turisztikai kínálat meglehetısen szerény: hiányoznak a térség vonzerejét láncra főzı tematikus programcsomagok, melyek országos jelentıségő vonzerıt jelentenének. A vidék rendkívül gazdag hagyományırzı programokat vonultat fel, ugyanakkor a térségben rendezett kiállítások, hagyományırzı és vallási rendezvények többsége nem jelent szélesebb körő, megyei vagy országos szintő vonzerıt, hiányzik a térségi programkoordináció és a hatékony kommunikáció. A balassagyarmati kistérséget meglehetısen gazdag épített örökség jellemzi, de mőemlékek turisztikai céllal történı kihasználása nem hatékony: hiányoznak az interaktív szolgáltatások. A balassagyarmati kistérség jelentıs potenciállal rendelkezik az aktív turizmus területén: a lovas és vadász turizmus jelentıs vonzerı-értékkel bír, ugyanakkor hiányzik a minıségi turisztikai infrastruktúra, mely akadályozza ezen turisztikai termékek országos versenyképességének kialakulását. A kistérség egyik legnagyobb vonzerejét a természeti táj jelenti, ugyanakkor az adottság kihasználhatósága érdekében különös figyelmet kell fordítani a természetvédelmi területek és az Ipoly gondozására, a természetjáráshoz és vízi túrázáshoz szükséges infrastruktúra kiépítésére. A falusi turizmus terén ugyan mentek végbe fejlesztések, de fontos annak a veszélynek a kiemelése miszerint, a hagyományos falusi életmód eltőnıben van a térségben. Tudatosan szükséges azoknak a szálláshelyeknek a kialakítása, melyek a falusi éltet idézik. A szervezeti kompetencia vizsgálata során a polgármesteri interjúkban olyan nyílt kérdéseket tettünk fel, melyeknek célja az volt, hogy kiderítsük az önkormányzatok mennyire törekednek a fejlesztésekre és milyen szinten áll a települések közötti 2

6 VEZETİI ÉS MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ együttmőködési hajlandóság. Az interjúk eredményei alapján a következı megállapításokat tehetjük az együttmőködési készséget illetıen: 1. A települések vezetıiben nagy tenni akarás él. 2. A települések turisztikai sikerességét a következı tényezık akadályozzák: önkormányzati forráshiány, csekély szakmai és marketing ismeret, térségi programkoordináció hiánya, az együttmőködésekbıl származó szinergia-hatás, és méretgazdaságosság kihasználásának hiánya. 3. A települések közötti együttmőködéseknek jól mőködı gyakorlata van, az összefogást konfliktushelyzetek nem akadályozzák. 4. A turisztikai célú együttmőködések csírái már megtalálhatók a területen. A helyzetelemzés alapján a kistérség turisztikai fejlıdésének kitörési pontjait a következıkben fogalmazzuk meg: A teljes térséget mozgósító koordinációs tevékenység érdekében egy koordináló szervezet létrehozása, mely szakmai felelısséggel tartozik valamennyi település fejlesztéséért. Országos jelentıségő vonzerık (fesztiválok, vásárok, natúrpark) kifejlesztése kistérségi szintő összefogásban történı pályázás segítségével. A kistérségi kínálat tematikus összefogása, összehangolása és fejlesztése egy tapasztalt, szakértıi csapat irányításával, építve a térségben mőködı civil szervezetekre. A szolgáltatási színvonal növelése végett a szolgáltatók képzése, valamint minıség-ellenırzési rendszer kiépítése. A kistérség kommunikációs tevékenységének kialakítása, a térség turisztikai márkájának kiépítése, professzionális online megjelenésének megteremtése a települések közös finanszírozása illetve pályázati források segítségével. 3

7 STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK I. Stratégiai iránymutatások és tervek a hazai turizmusfejlesztésben A balassagyarmati kistérség számára feltétlenül fontos, hogy a térség értékeire építve hiteles programot tudjon felmutatni a kistérség turizmusának fejlesztésével kapcsolatban. Ennek szükségszerőségét a II. Nemzeti Fejlesztési Terv fejlesztési forrásaiért induló verseny indokolja, ezért a kistérségnek meg kell alapoznia turizmusfejlesztési programját, hogy sikeresen pályázhasson a turizmusfejlesztési támogatásokra a versenyképesebb desztinációkkal szemben. A Regionális Operatív Programokon belül elsısorban olyan turisztikai fejlesztéseket fognak támogatni, amelyeknek számos érintettje és haszonélvezıje lesz. A sikeres felkészülés jegyében a kistérségnek aktíven részt kell vennie a regionális turisztikai szervezetek munkájában, hogy ne veszítse el a lehetıséget turizmusának hatékony és sikeres fejlesztésére. A kistérségnek növelnie kell turisztikai súlyát a régión belül ahhoz, hogy versenyképes alternatívát nyújtson a kiemelt desztinációkkal szemben. Nemcsak stratégiai prioritás a nemzeti és régiós szintő stratégiai dokumentumokban meghatározott szervezet intézményi háttér megteremtése a turizmus hatékonyabb fejlesztése érdekében, hanem kitörési lehetıség is a kistérség számára, ha idejében megalapozza e szervezet (Desztinációs Menedzsment Szervezet) mőködési feltételeit. A következıkben összefoglaltuk azon dokumentumok iránymutatásait, amelyek meghatározzák majd a közötti idıszak turizmusfejlesztésének prioritásait. Ezen iránymutatásokra építve dolgoztuk ki a kistérség turizmusfejlesztési koncepcióját, hogy összehangolt cselekvési terve segítségével megalapozhassa az strukturális támogatások lehívásának sikerét. I.1. Nemzeti szintő stratégiai iránymutatások és tervek I.1.1. Új Magyarország Program Az Új Magyarország programja címő stratégiai dokumentum, amely a közötti idıszak II. Nemzeti Fejlesztési Tervének tekinthetı, kiemelt hangsúlyt helyez a turizmusfejlesztésre annak multiplikatív hatásai miatt, hiszen a turisták által igénybe vett széleskörő szolgáltatások révén az ágazat relatíve kiemelkedı gazdaságélénkítı hatással rendelkezik, kedvezı hatásai számos szektorban jelentkeznek. A programban fontos fejlesztendı területnek tartják a kulturális területhez tarozó infrastrukturális fejlesztéseket (pl.: kiemelkedı mőemléki helyszínek), amelyek tovább növelik a települések turizmus vonzó és népességmegtartó erejét. A kulturális terület mellett a tájökológiai személet erısítése is fontos szerepet kap, amelynek része a minıségi turizmus fejlesztése, a fogadó, látogató központok, 4

8 STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK bemutató helyek, tanösvények, oktató központok és erdei iskolák fejlesztése, a natúrparkok kialakítása. Az észak-magyarországi régióban kiemelt cél a versenyképes és nemzetközileg is meghatározó súlyú turisztikai régió kialakítása, amelynek érdekében helyszínen a régió sajátos adottságain alapuló országos, illetve nemzetközi szintő attrakciófejlesztésre, valamint a regionális turisztikai rendszer kialakítására kerül sor. A Regionális Operatív Programok a közötti idıszakban a regionális szinten eldöntendı fejlesztési célokat, programokat finanszíroznák, amelyek között kiemelt helyen szerepel a regionális gazdaság- és turizmusfejlesztés, ezen belül is a régiók turisztikai potenciáljának, szabadidı-gazdaságának és turisztikai portfoliójának stratégiai fejlesztése. I.1.2. Országos Területfejlesztési Koncepció Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) a II. Nemzeti Fejlesztési Terv megalapozó dokumentuma, amely tartalmazza: a területi jövıképeket, a jövıképek eléréséhez vezetı, a kiegyensúlyozott területi fejlıdést biztosító átfogó, hosszú távú területfejlesztési politikai célkitőzéseket, az ország egésze szempontjából meghatározó, az egyes régiókon átívelı területi célokat, a célok elérését szolgáló intézményi és eszközrendszeri igényeket, valamint az ország hét területfejlesztési régiójának saját koncepcionális céljait. Az OTK-ban meghatározták, hogy a turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztését térségi szintő összefogás keretében kell megvalósítani. Erısíteni szükséges a különbözı turisztikai kínálati elemek térségenkénti harmonizálását, hogy a hazai térségek jól kommunikálható, versenyképes célterületként jelenjenek meg a hazai és nemzetközi turisztikai piacon. Az erıforrások hatékony kihasználása különösen fontos, ezért megfelelı lokális menedzsmentre és a különleges, egyedi adottságokra alapozó helyi kezdeményezésekre van szükség ahhoz, hogy kellı mértékben ki lehessen használni a térségek turisztikai potenciálját. Az OTK-ban környezeti és kulturális szempontból támogatandó területnek jelölték meg a kastélyok, kúriák, udvarházak, várak, egyedi (kultúr)táji értékek (hidak, emlékhelyek, keresztek, emlékfák, stb.) állagmegóvását, környezetük fejlesztését, hiszen ezek mind hatást gyakorolnak a környék turisztikai aktivitására. A tanyás és aprófalvas térségekben a tanyai rekreációs (ökoturizmus, egészségturizmus, falusi turizmus, lovasturizmus) idegenforgalmi vállalkozások támogatását jelölték meg beavatkozási területként. Az aprófalvak turisztikai potenciálja pontosan méretükben rejlik, hiszen e leggyakrabban természet-közeli, nyugalmat sugárzó falvak az urbanizálódó világban egyre fontosabb szerepet kaphatnak a turizmusban,, de bizonyos feltételek (elérhetıség, alapellátást nyújtó 5

9 STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK szolgáltatások) megléte esetén minıségi lakófunkciót is betölthetnek. Kiemelten szükséges támogatni az aprófalvak falusi turizmushoz, öko- és aktív turizmushoz kapcsolódó infrastruktúrájának és a kapcsolódó szolgáltatások kínálatának térségileg összehangolt fejlesztését, az ehhez kapcsolódó vonzerık feltárását és a kapcsolódó marketinget, mindezt határozott, térségi piacstratégiára felfőzve. Az OTK turizmuspolitikája a turisztikai földrajzi terekhez régióhoz, térséghez, tájhoz és településhez kötıdik. A turisztikai termékelemeknek adott térségen belül kell összehangolt egységet alkotniuk. A turizmus hatékony fejlesztését, szervezését és mőködtetését ezért csak területi elven, decentralizált fejlesztéspolitikával támogatva lehet hatékonyan biztosítani, ezért célszerő, hogy a jövıben az állami regionális turisztikai testületek, ügynökségek a regionális fejlesztési tanácsokhoz, illetve ügynökségeikhez kapcsoltan mőködjenek. Célszerő, hogy ne csak a marketing, hanem a turizmusfejlesztés és tervezés is a térségi márkanévként eladható földrajzi, illetve néprajzi tájakra épüljön és ne adminisztratív egységekre szervezıdjön, ezért az OTK-ban az alábbi prioritásokat fogalmazták meg a turizmusfejlesztéssel kapcsolatban: Fokozottan szükséges törekedni a területi koncentráció csökkentésére, a turisztikai forgalom területi szétterítésére. A hazai üdülés modelljének, ezen belül is a falusi és a vidékies térségekbe irányuló öko- és aktív turizmusnak a népszerősítése alapvetı térségfejlesztést (is) szolgáló cél. Alapvetı követelmény a vonzerık, szolgáltatások, a turisztikai infrastruktúra és a marketing térségileg összehangolt, integrált rendszereinek megteremtése. A regionális és helyi jelentıségő turisztikai célterületek fejlesztése során kiemelten fontos a desztináció menedzsment szervezetek felállítása, tematikus, illetve térségi turisztikai hálózatok kialakítása. Gyógyüdülıhelyek esetében az egészségturisztikai és az egyéb idegenforgalmi kínálat térségileg összehangolt fejlesztése, valamint az egészségturizmus regionális egységes kínálati rendszerének, klasztereinek kialakítása elsıdleges. Kiemelt területe a regionális és helyi jelentıségő turisztikai célterületeknek a termálvíz kincs hasznosítása. A táji, természeti és kulturális értékekben gazdag, tanyás és aprófalvas (rurális) térségekben az értékek fenntartható módon történı kiaknázása elsıdleges feladat. Ennek során fıként az értékek (vonzerık) társadalom számára ismertté és hozzáférhetıvé tétele, a tájidentitás és táj- illetve régióspecifikus jellegek erısítése szükséges, éppen ezért a falusi turizmus, ökoturizmus, agroturizmus, a bor- és aktív turizmus kiemelten fejlesztendı. E térségekben a turisztikai, üdülıhelyi funkciók megerısödése jól szolgálhatja a társadalmi-gazdasági megújulást, a helyi identitás erısödését és az elmaradott, illetve esetenként funkciójukat vesztett térségek dinamizálását. Fontos azonban, hogy a fejlesztések olyan fenntartható turizmust ösztönözzenek, melynek hasznait a helyi lakosok és a vendégek, üdülık közötti partnerségen alapulva - túlnyomórészt az ott élık élvezik. Ehhez az elmaradott térségek fokozott támogatást kell, hogy kapjanak. A perifériális kistérségekben különösen fontos az e-turizmus fejlesztése, lehetıségeinek kihasználása. 6

10 STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK A határ menti térségek turisztikai fejlesztése során kiemelt feladat a kétoldalú szakmai és kulturális kapcsolatok intenzívebbé tétele, a közös térségi turisztikai kínálat kialakítása, valamint a közös marketing. A nemzeti kisebbségek által lakott térségekben kiemelten fontos a térségek, települések népi hagyományaira és egyedi kulturális értékeire alapuló alternatív örökségturisztikai kínálat megteremtése (pl. térségi örökségközpontok). Az észak-magyarországi régió számára megfogalmazott átfogó célok az OTKban Regionális turisztikai hálózati rendszer kialakítása az Észak alföldi régióval közösen. Cél a versenyképes és nemzetközileg is meghatározó súlyú turisztikai régió kialakítása; A regionális turisztikai klaszterek létrehozása a turisztikai infrastruktúra, attrakciók és fogadókapacitás fejlesztésével. A kulturális turizmus, bor- és gasztronómiai turizmus, termál-, wellness- és speciális egészségügyi turizmus, aktív turizmus, ökoturizmus vonzás-adottságainak kihasználása. Közös regionális klaszter központ létrehozása az Észak-alföldi régióval. Turisztikai szolgáltatás-fejlesztés. Humánerıforrás-fejlesztés (idegen nyelvi, idegenforgalmi, informatikai, kommunikációs képzés és átképzés). I.1.3. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia A.) Jelenleg helyzet Korszerőtlen közúthálózat: a jelenlegi közúthálózat korszerőtlensége, az autópályák, gyorsforgalmi utak alacsony részaránya, a hiányzó összekötı utak, hidak nagymértékben hátráltatják egyes területek gazdasági és társadalmi fejlıdését. Akadozó információáramlás: bár kialakult, de egyelıre folyamatos fejlesztés alatt áll az on-line turisztikai információs rendszer, a nemzetközi kiállításokon megjelenı promóciós eszközök információi nem azonosak a hazánkban megtalálható kiadványok információival, a Tourinform irodákban és a szállodai recepciókon megtalálható kiadványok nem egységesek sem tartalmi, sem megjelenési szempontból. A Tourinform irodák hálózata folyamatosan bıvül, azonban fenntartóinak érdeke sok esetben ütközik a turizmus érdekeivel, különösen a szezonon kívüli idıszakban. Leromlott településkép: a településeken kevés a felújított, eredeti formájában álló épület, sok az elhanyagolt, piszkos utca. Egyenlıtlen az éttermek eloszlása, a meglévı vendéglátóipari egységekben kevés a szakképzett középszintő munkaerı. Kevés a színvonalas szálláshelyszolgáltatás: az ország szálláshelykínálatát továbbra is a koncentráció és területi egyenlıtlenségek jellemzik. A vidéki szálláshelyek jó része, fıként a három csillagosnál 7

11 STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK alacsonyabb kategóriában, felújításra szorul. Kevés a színvonalas ifjúsági szálláshely, a turistaházak, kulcsosházak rendszere is megszőnt. Továbbra is kevés a falusi turizmust kiszolgáló autentikus parasztház és az aktív turizmus által támasztott szálláshelyigényeket kielégítı szolgáltató. A magánszálláshelyek iránt is van kereslet, ugyanakkor a lehetıségekrıl kevés a hozzáférhetı információ. Az elmúlt 10 évben látványos fejlıdésnek indultak a kastélyszállók, amelyek jellemzıen a wellness, illetve konferenciapiacra pozícionálják magukat. Egyes küldıpiacok esetében (pl. Németország, Hollandia) a turisták hiányolják a színvonalas kempingeket, fıként a gyógyfürdık környékén. B.) Stratégiai célok 1. EMBERKÖZPONTÚ ÉS HOSSZÚ TÁVON JÖVEDELMEZİ FEJLİDÉS 1.1. A hazai turizmus versenyképességének növelése a.) A piaci pozíciót meghatározó tényezık optimalizálása Ki kell alakítani azt az új, vonzó arculatot, amely nem az áraival, hanem a kínálat egyediségével, minıségével képes megnyerni a fizetıképes vendégkört. Cél, hogy a turisztikai attrakciókhoz komplex szolgáltatási háttér kapcsolódjon, amely területileg kiegyensúlyozott, és versenyképes ár - érték aránnyal rendelkezik. Az élezıdı versenyhelyzetben gyorsan és rugalmasan kell reagálni, ehhez megfelelı tervezésre és irányításra van szükség, ami a hatékony szervezeti rendszeren alapul. b.) A turisztikai vállalkozások jövedelmezıségének javítása A turisztikai tevékenységek áfa kulcsának rendezése érdekében 2007 végéig megoldást kell találni arra, hogy ezt a tevekénységet ne az általános áfa kulcs terhelje. A munkaadói járulékok akár kis mértékő csökkentése is kedvezıen érintheti a vállalkozásokat, hozzájárulva a bejelentés nélküli, minimálbéres, vagy részidıs foglalkoztatás csökkentéséhez és az ágazatban dolgozók létbiztonságának növeléséhez A turizmus életminıségre gyakorolt hatásainak optimalizálása a.) A turizmus társadalomra gyakorolt hatásainak optimalizálása A turizmusban való részvétel lehetıségének megteremtése és ezáltal a kedvezı hatásokból való részesedés hozzájárul a turizmusbarát társadalom kialakításához, ezen kívül a munkahely-teremtés, a vidékfejlesztés és a helyi lakosság megtartásának szempontjából is fontos. A turisztikai tervezés folyamán, az alulról jövı kezdeményezések ösztönzése és felkarolása kiemelt jelentıségő. b.) Hozzájárulás a magyar kulturális örökség megırzéséhez A turisztikai fejlesztések során elıtérbe kell helyezni az egyes célterületek jellegzetességeinek megırzését a hagyományokra épülı sajátos arculat kialakításával. Fontos, hogy tudatosuljon a helyi lakosságban, hogy hagyományaik, helyi értékeik továbbéléséhez sok esetben a turizmus nyújtja az egyetlen eszközt. c.) A turizmus természeti környezetre gyakorolt hatásainak optimalizálása A turizmus területén a károsanyag kibocsátás csökkentését a környezetbarát közlekedési módok elıtérbe helyezésével kell elısegíteni. Az emberközpontú és hosszú távon jövedelmezı fejlıdés elérését a következı eszközök szolgálják: K+F tevékenység erısítése; innovációs alap létrehozása; hálózatok, klaszterek kialakítása, együttmőködés a turisztikai szolgáltatók között; versenytárs desztinációk kínálatának és árainak figyelemmel kísérése; szakmai szervezetek reprezentativitásának növelése; aktív fellépés a tisztességtelen vállalkozások ellen; mikro-, kis- és középvállalkozások számára kedvezı intézkedések; "turizmusbarát" gazdasági intézkedések; turisztikai 8

12 STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK vállalkozások adóterhelésének folyamatos vizsgálata, csökkentése; közgazdasági szabályozórendszerhez csatlakozó módosítási javaslatok alátámasztása; adó és járulék módosításokhoz prioritási lista felállítása; üdülési csekkrendszer kiterjesztése; helyi erıforrások elıtérbe helyezése; területi információs rendszer mőködtetése; épített örökség turisztikai hasznosítása; nyílt kooperációs módszer bevezetése a turizmus irányításban, régiós és helyi szinten; idegenforgalmi adó turizmusfejlesztési célra fordítása; helyi vállalkozások bevonása, érdekeltté tétele; a belföldi nyaralás népszerősítése; családi vállalkozások elterjedése; viselkedési kódex alkalmazása. 2 A TURISTAFOGADÁS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA 2.1 Turisztikai attrakciók elérhetıségének javítása a.) Turizmusbarát vasúti személyszállítás kialakítása A vasúti közlekedés elhanyagolt állapotát a leromlott színvonal és a forrásigény nagyságrendje miatt csak több lépcsıben lehet felszámolni. Ennek megfelelıen a mőszaki feltételeket, a higiénés állapotot, valamint a szolgáltatással kapcsolatos teendıket párhuzamosan célszerő fejleszteni. b.) Turisztikai infrastruktúra erısítése a közúti közlekedésben A tranzitforgalom kedvezı hatásainak kihasználása érdekében az autópályák, gyorsforgalmi utak mentén ki kell alakítani a speciális igényő célcsoportoknak megfelelı szolgáltatási hátteret. c.) A légi közlekedés infrastruktúrájának a turizmus érdekeivel való harmonizálása Erıteljesen hangsúlyozni kell a frissen kibıvült, illetve a késıbbiekben csatlakozókkal tovább táguló Európa szívében lévı országunk fekvésének elınyeit, gazdasági, logisztikai jelentıségét. d.) Turisztikai infrastruktúra-fejlesztés a vízi utak mentén Elengedhetetlen a vízi utak és kiszolgáló-létesítmények fejlesztése, amelyek a folyó- és állóvizeink adottságait kihasználva megteremtik a vízi turizmus különbözı formáihoz szükséges feltételeket. Létre kell hozni a vízi turizmusban résztvevık speciális igényeinek megfelelı szolgáltatási hátteret. 2.2 Turisták komfortérzetének növelése a.) Komplex turisztikai tájékoztatórendszer mőködtetése Szükség van egy áttekinthetı, jól mőködı, folyamatosan karbantartott, hiteles adatbázisra, egy rétegesen, minden promóciós eszközt magában foglaló felépített komplex turisztikai tájékoztatórendszerre. Az internet és az e-turizmus lehetıségeinek fokozottabb hasznosítása elengedhetetlen. Az egyszerő internetes megjelenést folyamatosan az on-line tranzakciókat lehetıvé tevı rendszereknek kell felváltaniuk. b.) A szolgáltatások és a turizmus igényeinek összehangolása Az egészségügyi ellátásában, a postaforgalmi és közlekedési szolgáltatásokban, a bankszolgáltatások terén egyaránt ki kell alakítani a turisták által könnyen értelmezhetı szolgáltatási rendszert, kommunikációképes alkalmazottak és az EU szabályait ismerı, betartó és betartató szolgáltatók részvételével. A vidéki kiskereskedelmi bolthálózat nyitva tartását és árukészletét igazítani kell a turisták igényeihez. 9

13 STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK c.) A piaci igényeknek megfelelı szálláshelykínálat és vendéglátás kialakítása A vendéglátóhelyek és szálláshelyek iránt megváltozott, trendszerően alakuló kereslet alapján meg kell újítani az ifjúsági szálláshelyek és a turistaházak rendszerét, ki kell alakítani ezek elektronikus úton történı foglalásának lehetıségét. 3 ATTRAKCIÓFEJLESZTÉS 3.1 Termékfejlesztés a.) Természeti adottságra, hagyományra, örökségre épülı kínálatfejlesztés A turisztikai termékfejlesztés nemzeti szintő prioritásai: egészségturizmus, örökségturizmus, kongresszusi turizmus. b.) Innováción alapuló kínálatfejlesztés E cél elérését két tevékenység segíti elı, egyrészt általánosságban az innovativitás elısegítése a turisztikai kínálat kialakításában, másrészt nagyprojektek megvalósításán keresztül. Jelenleg az ötletgazdák és a befektetık, döntéshozók egymásra találása nem valósul meg. Ennek okai: a találkozási fórum hiánya és az ötletgazdák sokszor indokolt bizalmatlansága. 3.2 Desztinációfejlesztés A turisztikai kínálat fenntartható fejlesztésének és versenyképes mőködésének elımozdítása érdekében a jelenleg egymástól nagyrészt függetlenül mőködı szervezetek, illetve függetlenül végzett tevékenységek összehangolására kerül sor. Az összehangolt tevékenységek megvalósulásához a Desztinációs Menedzsment Szervezetek járulhatnak, amelyek feladatai a következık lesznek: kutatás-elemzés, termékfejlesztés, turisztikai promóció, információs rendszer használata és mőködtetése, pályázati rendszerekben való közremőködés, a turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás, oktatás, továbbképzés, hálózatépítés, együttmőködés, monitoring. 3.3 Kiemelt desztinációk fejlesztése a.) Budapest b.) Balaton c.) További kiemelt turisztikai célterületek Cél, hogy egyértelmően kijelölésre kerüljenek azok a területek, amelyek további turisztikai fejlesztések révén kiemelt desztinációkká válhatnak, illetve ezáltal egyértelmővé váljon, hogy hol nem indokolt a további fejlesztés. Országos szinten kiemelt turisztikai célterületek kiválasztásának szempontjai: vonzerı, innovatív ötlet, kapcsolódó területek infrastruktúra fejlesztési tervei (például közlekedés), megvalósuló, tervezett nagyprojekt. 10

14 STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK 4 EMBERI ERİFORRÁS FEJLESZTÉS 4.1 Az oktatási rendszer átalakítása a munkaerıpiac igényeinek megfelelıen A piaci igényekhez igazodó, rugalmas és korszerő képzés megvalósításhoz, mind az alap-, mind pedig a felsıoktatás szintjén a meglévı oktatási szerkezet átformálására, továbbfejlesztésére van szükség. 4.2 Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása A turizmus presztízse a munkaerıpiacon abban az esetben javul, ha létbiztonságot és perspektívát jelent az ágazatban dolgozók számára. 4.3 Szemléletformálás a.) A turizmus általános megítélésének és elfogadottságának javítása A turistákkal közvetlenül kapcsolatba kerülı szakmák esetében a nyelvtudás javítás mellett cél az is, hogy megfelelı ismereteik legyenek a turizmusról és abban saját jelentıségükrıl. Az ágazat elismertetéséért a legtöbbet a turizmusban dolgozók tehetnek. A képzett, elhivatott, barátságos munkaerı biztosításának érdekében az ágazatnak létbiztonságot és perspektívát kell nyújtania. b.) Partnerség és együttmőködés ösztönzése A turizmus nemzetgazdasági jelentıségének erısítése, illetve az ágazat életminıséget javító funkcióinak megismertetése mellett a szemléletformáláshoz kapcsolódóan törekedni kell a szakmai összefogásból, együttmőködésbıl adódó méretgazdaságossági és egyéb hatékonyságnövelı elınyök kihasználására. 5 HATÉKONY MŐKÖDÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA 5.1 Regionális intézményrendszer átalakítása A turizmus komplex kezelése régiós szinten egy olyan integrált, a régió turisztikai szereplıit magában foglaló, a központi turizmusirányítástól a jelenleginél nagyobb függetlenséggel rendelkezı szervezet kialakítását igényli, amely a stratégia irányelveivel összhangban sikeresen képes menedzselni az adott turisztikai régió turizmusát. 5.2 Desztináció menedzsment feltételeinek kialakítása A turizmus intézményrendszerének mőködése érdekében az rtsz (regionális turisztikai szervezetek) együttmőködik és biztosítja a megfelelı információáramlást a megalakult kistérségi és helyi desztináció menedzsment szervezetekkel (a továbbiakban: hdmsz), a helyi hatóságokkal, klaszterekkel, szakmai szervezetek regionális szervezeteivel, és a szolgáltatókkal. A szervezet tulajdonosi köre az államból, az önkormányzatokból és a vállalkozói szektorból áll össze, amelynek képviselıi alkotják a szervezet irányító testületét. További tagok lehetnek a helyi szakmai szervezetek, az önkormányzatok, a Tourinform irodák, klaszterek, gyógyhelyi igazgatóságok stb. A szervezet forrásai a mőködtetés során: Önkormányzat idegenforgalmi adóbevételek után járó 1+3 Ft 1 Ft-ja, ami már nem is önkormányzati szintre, hanem regionális szinten kerül kiutalásra. Vállalkozói szektor befizetései. A szervezet tevékenységébıl származó saját bevételei. Fokozatosan csökkenı központi költségvetési hozzájárulás. Az alulról jövı kezdeményezések szellemében a legkisebb közigazgatási egységek, a kistérségek és a települési önkormányzatok is létrehozhatnak desztináció menedzsment szervezetet. Ennek meghatározó indoka a kistérség, település turisztikai vonzereje, 11

15 STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK turisztikai eredményei, továbbá a turizmusra a jövıben nagyobb hangsúlyt fektetni kívánó önkormányzat turisztikai elkötelezettsége. A hdmsz tagként részt vesz az rtsz munkájában, a régióját is erısíti munkájával, azonban kisebb területi egység képviselıjeként lehetısége van az egészen specifikus vonzerık menedzselésére is. 5.3 A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása A turizmus állami irányításának intézményrendszerben elfoglalt helyének stabil pozíciót kell biztosítani, ez teszi lehetıvé a szakmai feladatokra való koncentrálást. Önálló közigazgatási szervként való mőködés teszi lehetıvé a terület kormányzati érdekérvényesítı képességének javítását és elfogadottságát. C.) Finanszírozás A stratégia megvalósulását elsıdlegesen az EU Strukturális Alapokból származó források (és a hozzá kapcsolódó hazai társfinanszírozás) fogják biztosítani. Ennek az intézményrendszere a készülı II. NFT-ben kerül meghatározásra. A évek közötti adatok esetében ebben az idıszakban várhatóan Magyarországra érkezı 24,6 Mrd euró támogatásból 3,5%-os arányban (861 millió euró) részesül majd a turizmus. 12

16 STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK 13

17 STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK 14

18 STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK I.2. Az észak-magyarországi régió stratégiai iránymutatásai és tervei I.2.1. Észak-Magyarországi régió Regionális Operatív Program ( ) A régió átfogó célja a régió gazdasági versenyképességének javítása, miközben mérséklıdnek a régión belüli területi, társadalmi-gazdasági különbségek. Ezen belül is specifikus célként lett megjelölve a természeti értékekre, kulturális örökségre építı turizmus jövedelemtermelı képességének javítása. Az Észak-magyarországi régió máig kiaknázatlan adottsága a turizmus. A régió gyönyörő természeti környezete, a kulturális és sport programokat kínáló városok jelenléte ellenére a térség turizmusa messze elmarad a lehetıségektıl. Ennek okai között említhetı a jó minıségő szolgáltatást nyújtó szálláshelyek viszonylag alacsony száma, a turisztikai programok összekapcsolásának hiánya. Bár a régió nagy hangsúlyt helyez a turizmust segítı marketing-munkára és az idegenforgalom szempontjából szükséges infrastrukturális fejlesztésekre, továbbra is elmaradás jelentkezik a komplex turisztikai programcsomagok kialakítása terén, amely nagy mértékben növelné a térségbe látogató vendégek tartózkodási idejét. Ezen elmaradások és hiányosságok csökkenését az alábbi közvetlen célok megvalósulásától várják: a.) Hatékonyan mőködı turisztikai hálózat(ok) kialakítása és mőködtetése regionális szinten; Nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai termékek, ezen belül attrakciók fejlesztése, építve a régió sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire; A régióban mőködı kereskedelmi szálláshelyek színvonalának és szolgáltatásainak javítása, bıvítése, valamint új szálláshelyek létesítése a támogatandó regionális vonzerık közelében; Turisztikai termékek térségi és regionális szintő menedzsment-rendszerének megújítása; Regionális szintő, átfogó, közös fellépést igénylı, valamint a támogatandó tevékenységek keretében finanszírozott vonzerıkhöz kapcsolódó marketingtevékenységek elısegítése. A kedvezı turisztikai adottságok mellett a régióban nincs igazán kiemelkedı, nemzetközi szinten is sok látogatót vonzó turisztikai attrakció vagy helyszín, ezért a jövıben szükséges a fentiekben megjelölt turisztikai desztinációk és termékek összehangolt, térségi vagy tematikus hálózatba szervezett fejlesztése, valamint a vonzerıkhöz szorosan kapcsolódó turisztikai szolgáltatások, programok, szálláshelyek minıségi megújítása és kapacitásainak bıvítése. Az összehangolt fejlesztés révén növekedhet az egyes térségek turisztikai vonzereje, ami a látogatók és a vendégéjszakák számának és a támogatott térségekben elköltött jövedelmek bıvülését vonja maga után. A turisztikai termékek csak akkor lehetnek sikeresek, ha megfelelı szervezetrendszer gondoskodik a fejlesztésükrıl és mőködtetésükrıl, valamint elektronikus alapon összehangolt értékesítési és kommunikációs tevékenységet folytatnak. Célszerő a regionális szintő turisztikai szervezet 15

19 STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK tevékenységét összehangolni az Észak-alföldi régió hasonló szervezetével, mert a két régió eltérı turisztikai kínálata egy közös értékesítés esetén jól kiegészítheti egymást. Javaslatok a ROP-ban a támogatandó tevékenységekre ( ) A régió turisztikai adottságaira építve javasolt az alábbi tevékenységek támogatása. A tevékenységek támogatásánál elınyben részesítik az integrált térségi vagy tematikus programok keretében történı projekt kiválasztást- és megvalósítást. 1.) A régió egyedi értékein, alapvetıen a természeti és kulturális örökségen alapuló térségi turisztikai vonzerık, termékek és tematikus hálózatok fenntartható fejlesztése. A turisztikai projekteket célszerő integrált, - az alábbi tevékenységek közül többfélét tartalmazó térségi vagy tematikus programok keretében támogatni. Ugyanakkor a kb helyszínen a nagyobb értékő turisztikai vonzerık fejlesztése mellett szükséges a kisebb, kiegészítı jellegő fejlesztések támogatása. Az alábbi turisztikai vonzerık beruházás jellegő támogatása javasolt: o o o o o o világörökségi helyszínek (Hollókı, Tokaj-Hegyalja) és jelentıs turisztikai potenciállal rendelkezı kis- és középvárosok történelmi központjának 1 fejlesztése (pl. látogató központok, konferencia termek, kiállítások és rendezvények szervezésére alkalmas területek kialakítása, közterületek és a kapcsolódó infrastruktúra rehabilitációja) 2, kastélyok és várak turisztikai funkciókkal (pl.: múzeum, koncert, kiállító-terem) való bıvítése, mely elısegíti a kulturális turizmusba való bekapcsolódásukat (az épületek, a kastélykert, illetve a várakhoz tartozó parkok felújítása); a meglévı termál- és gyógyfürdık sajátos értéket hordozó fejlesztése, modernizálása; a múzeumok és egyedi, ezen belül ipari mőemlékek látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése és szükség esetén felújítása, illetve bıvítése, annak érdekében, hogy a múzeumok látogatottsága és szolgáltatási színvonala növekedjen; a nemzeti parkok (Aggteleki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park) és egyéb védett természeti területek (tájvédelmi körzetek) turisztikai célú fejlesztése (látogatóközpontok kiépítése, oktatóbázisok és tanösvények fejlesztése, bemutatóhelyek és rendezvények szervezésére alkalmas területek kialakítása, turista útvonalak kiépítése) 3 ; természethez kapcsolódó és az aktív turizmus ösztönzését jelentı szolgáltatások fejlesztése: turisztikai célú kerékpárutak, turisztikai célú kisvasutak, lovastúra útvonalak, fedett lovardák, vízi turizmushoz, horgászathoz kapcsolódó csónakkikötık 4, természetes vizekhez kapcsolódó strandok; o nemzetközi jelentıségő kulturális fesztiválok helyszíneinek infrastrukturális fejlesztése, illetve jelentıs fesztiválok fejlesztése annak érdekében, hogy növekedjenek a látogatók száma; o o a természeti értékekkel, kulturális örökséggel összefüggésben lévı turisztikai célú téma-, kalandparkok fejlesztése; a turisztikai vonzerık használatához közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések is támogatandók, pl. bekötı utak, szennyvízkezelési beruházások, 1 A mőemléki jelentıségő területek, mint gazdag kulturális örökséggel rendelkezı területek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által készített listán kerültek meghatározásra 2 Ezen fejlesztési területek nem jogosultak támogatásra a Városi területek rehabilitációja címő intézkedésbıl 3 Valószínő, hogy az EMVA és a Környezetvédelmi OP támogatja a tevékenységeket. 4 Valószínő, hogy ezen tevékenységeket részben (lovastúra útvonalak, fedett lovardák, vízi turizmushoz, horgászathoz kapcsolódó csónakkikötık, természetes vizekhez kapcsolódó strandok) az EMVA támogatja. 16

20 STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK o közterületek, parkok, közbiztonság javításához köztisztasági feltételek megteremtéséhez kapcsolódó beruházások. a turisták tájékozódását és a vonzerık látogathatóságát megkönnyítı helyi információs rendszerek (pl. tábla) kialakítása, melyek magukban foglalják a vonzerık on-line elérhetıségét biztosító Internet alapú alkalmazások és színvonalas nyomtatott tájékoztató anyagok készítését is. 2. A támogatott turisztikai vonzerık környezetében a kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik 5 mennyiségi és minıségi fejlesztése. Minıségi fejlesztésre elsısorban az alacsony kategóriájú kereskedelmi szálláshelyeket és szállodákat (egy-három csillagos) panziókat, kempingeket, ifjúsági szálláshelyeket, turistaházakat érintıen van szükség. Szálláshelyek mennyiségi fejlesztésének támogatása csak támogatott vonzerı körzetében és indokolt esetben lehetséges. 3. Helyi, térségi desztináció-menedzsment szervezetek létrehozása, fejlesztése, mely szervezetek feladata a turisztikai célú projektek fejlesztése és a tevékenységek koordinációja, valamint az érintett területek turisztikai célú kommunikációs tevékenységének és a turisztikai szolgáltatások összehangolt értékesítése. 4. Regionális szinten támogatandó az észak-alföldi régióval közösen mőködtetett regionális klaszterközpont létrehozása és tevékenységének támogatása. A központ támogatandó tevékenységei a következık lehetnek: o Két régióra vonatkozó elektronikus foglalási és turisztikai vonzerıket, szolgáltatásokat bemutató tájékoztatási rendszer kifejlesztése; o Idegenforgalommal kapcsolatos kutatások, fogyasztói keresletelemzések; o A régió idegenforgalommal foglalkozó vállalkozásainak teljes körő információ-ellátása, egységes megjelenéső turisztikai célú tájékoztató táblák kihelyezése; o Regionális turisztikai marketingtevékenységek (pl. kiadványok készítése, kiállításokon való megjelenés) támogatása; o A helyi, térségi desztináció-menedzsment szervezetek közti együttmőködés szervezése. A turizmus szervezése, értékesítéséhez szükséges a regionális klaszterközpont és a helyi, térségi szervezetek feladatainak összehangolása. 5. A turisztikai ágazatban szükséges szakmai továbbképzések támogatása, kapcsolódóan az egyes projektekhez, termékfejlesztésekhez. A támogatott projekteken belül a projekt értékének 10 %-ig elismerhetıek a támogatott projekt megvalósításához szükséges, a munkatársak képzésére fordított költségek. Továbbá az integrált programok részeként támogatandók olyan képzési programok, melyek a turizmusban érdekelt, érintett vállalkozások, közintézmények, civil szervezetek munkatársainak továbbképzését, a térség kulturális, természeti adottságaival összefüggı ismerteket nyújtanak fı alatti falusi magánszálláshelyek és vidéki térségekben a 45 fı alatti ifjúsági szálláshelyek fejlesztését, valamint az agroturizmus (pl. borutak) ösztönzését az EMVA támogatja. 17

21 STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK Stratégia és prioritás szintő várható hatások, indikátorok számszerősítése - tervezet Célkitőzések 2. prioritás: A turisztikai potenciál erısítése Indikátor típusa hatás Indikátor A turizmus ágazatban teremtett új munkahelyek száma Alap Cél (2014) Adatforrás Gyakoriság IH/KSZ évente eredmény Kereskedelmi szállásférıhelyek száma KSH évente eredmény Átlagos tartózkodási idı (éjszaka) 2,3 2,7-3 KSH évente eredmény 1000 állandó lakosra jutó vendégéjszakák száma KSH évente output Támogatott kiemelt turisztikai termékek, vonzerık 0 száma IH/KSZ évente output Támogatott kiemelt turisztikai termékek, vonzerık 0 száma IH/KSZ output Támogatott, felújított férıhelyek száma IH/KSZ Évente Output Támogatott turisztikai célú szálláshelyek száma IH/KSZ Évente Output Támogatott turisztikai menedzsment szervezetek 0 száma IH/KSZ Output Képzésekben résztvevık száma IH/KSZ 18

22 VERSENYKÉPESSÉG ÉS ÉLETMINİSÉG II. Versenyképesség és életminıség általános helyzetképe a balassagyarmati kistérségben II.1. A kistérség településszerkezete A Balassagyarmat központú, 532 km2 területő kistérség Nógrád megye északnyugati részén található. A balassagyarmati kistérséget nyugatról a rétsági, keletrıl a szécsényi, dél-keletrıl a pásztói kistérség veszi körül, északról a szlovákiai nagykürtösi járás határolja. A kistérség számára elınyt jelent földrajzi fekvése: a Börzsöny- és a Cserhát-hegységek, valamint Budapest és Vác közelsége. A kistérség a következı 28 települést foglalja magában: 1. Balassagyarmat 2. Becske 3. Bercel 4. Cserháthaláp 5. Cserhátsurány 6. Csesztve 7. Csitár 8. Debercsény 9. Dejtár 10. Drégelypalánk 11. Érsekvadkert 12. Galgaguta 13. Herencsény 14. Hont 15. Hugyag 16. Iliny 17. Ipolyvece 18. Magyarnándor 19. Mohora 20. Nógrádkövesd 21. Nógrádmarcal 22. İrhalom 23. Patak 24. Patvarc 25. Szécsényke 26. Szanda 27. Szügy 28. Terény 1.ábra: A kistérség földrajzi elhelyezkedése 19

23 VERSENYKÉPESSÉG ÉS ÉLETMINİSÉG A kistérség lakosainak száma a 2004-es adatok alapján fı volt, mely Nógrád megye akkori lakónépességének 19,6%-át alkotta. A balassagyarmati kistérség népsőrősége 80 fı/km2, ebbıl a szempontból a térség a harmadik helyen áll a megyei rangsorban a bátonyterenyei és pásztói kistérség mögött. A kistérséget jellemzıen községek alkotják és egyetlen városa Balassagyarmat, mely a közepes mérető városok kategóriájába tartozik a 18,5 ezer fıs népességével. A statisztikai besorolás alapján az egyes kategóriákban elıforduló települések gyakorisága a következı: Települések besorolása Törpefalu (200 fı alatti) Aprófalu ( fı) Kisfalu ( fı) Középfalu ( fı) Nagyfalu ( fı) Város ( fı felett) Települések gyakorisága táblázat: A települések statisztikai kategorizálása Forrás: KSH, Területi statisztikák, A kistérség településszerkezetét kis- és középfalvak döntı többsége alkotja, de maghatározó az 500 fı alatti törpe- és aprófalvak aránya is, mely a térség településeinek 25%-át teszi ki. Problémát jelent, hogy a törpe- és aprófalvakat az elnéptelenedés is veszélyezteti. Ezen falvak tömegközlekedéssel történı megközelítése általában nem biztosított és az alapellátást nyújtó oktatási és szociális intézmények szolgáltatásai vagy nem megfelelıek, vagy alapvetıen hiányoznak, továbbá a munkalehetıség is kevés. Mindezek a tényezık elvándorlásra kényszeríti a fiatalabb, képzettebb korosztályt, így az elöregedés veszélye jellemzi a kistérséget. A falvak önkormányzatainak alacsony bevétele miatt a települések kénytelenek megosztani az oktatási és az egészségügyi funkciókat. A kistérségben a falvak közötti együttmőködés jól mőködik a fent említett funkciók megosztása terén, mégis fájó pont az iskolák bezárása, mely által veszélybe kerül a falusi közösségi élet. A falusi turizmus kifejlesztése ellensúlyozhatja a falvak elnéptelenedését, hiszen ezáltal a fiatalabb generáció perspektívát találhatna a mezıgazdasági gazdálkodásban és az azt kiegészítı szálláshelyadásban, emellett - megfelelı szakmai támogatással - az idısebbek bevonása is lehetıvé válna. A falvakat jellemzı hagyományırzés újraélesztésével vagy aktívabbá tételével a falusi közösségi élet megırizhetıvé válna. II.2. Domborzati viszonyok, éghajlat és környezetelemzés A balassagyarmati kistérség az Északi-Középhegység nagy tájegységébe tartozik. Magában foglalja a Börzsönyhöz tartozó meredeken emelkedı hegylábi területet, a Cserhát vidékéhez tartozó dombságokat, a Középsı-Ipoly-völgyét és a Nógrádimedence egy részét. A tájat kisebb termékeny medencék, völgyek, dombok és vulkanikus eredető hegyek teszik változatossá. Természeti szépségét a hegyesdombos felszín adja, melyet néhol meredek lejtık tarkítanak és patakvölgyek szelnek át. 20

24 VERSENYKÉPESSÉG ÉS ÉLETMINİSÉG 2.ábra: A kistérség domborzati térképe A kistérség harmonikus, vidéki természeti képpel rendelkezik, melyet gyepek, rétek, szántóföldek és erdıségek váltakozása jellemez. Az erdı arány kiemelkedıen magas és eléri a 47%-ot. Az ıshonos keménylombú erdık mellett nagy területet foglalnak el az akácosok, nemesnyárasok, erdei- és fekete-fenyvesek. A vízfolyásokban gazdag legelık és erdıterületek kedvezı feltételeket teremtenek a vadállomány részére. A terület gazdag vadállománnyal rendelkezik, mely vaddisznóból, ızbıl, szarvasból, kevés muflonból, fácánból és vadkacsából áll. Az erdıségeknek fontos szerep jut az aktív turizmus szempontjából, hiszen természetjárásra, vadászatra és lovas túrázásra adottak a feltételek. A kistérség kiemelkedıen gazdag érintetlen természeti értékekben: majdnem minden településen vagy közvetlen környékén található természetvédelmi terület. Az Ipoly-völgyének Hont és Balassagyarmat közé esı területe a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, amely természetvédelmi terület lehetıséget biztosíthat a már hazánkban is egyre népszerőbb öko-turisztikai tevékenységek részére. A terület éghajlatát a Cserhát alacsonyhegységi jellege határozza meg. Az adottságból következıen a térségben kevésbé érvényesül az északi régióra jellemzı viszonylag hővös, csapadékos éghajlat. Az évi középhımérséklet 9,5 Celsius fok, mely az országos átlagnál mérsékelten hővösebb, de kedvezınek mondható természetjárás, kulturális célú kirándulás szempontjából. Síelésre alkalmas lenne a terület a domborzati viszonyok alapján, viszont a síeléshez szükséges hómennyiség ritkán adott. A kistérség környezeti elemeinek állapotát tekintve elmondható, hogy a terület turisztikai vonzerejét veszélyeztetı környezetszennyezés nem jellemzı. A talaj szennyezettségére a mozaikosság, foltszerőség jellemzı, nagyobb kiterjedéső szennyezıdésrıl nem beszélhetünk. Az ipari, technológiai eredető vízszennyezés 21

25 VERSENYKÉPESSÉG ÉS ÉLETMINİSÉG szintén mozaikos és pontszerő. A kistérség levegıminısége jónak mondható a terület magas erdısültségének és a szennyezı források alacsony számának köszönhetıen. Érzékelhetı problémát a legtöbbször jogszabálysértı, nyílttéri égetések jelentik, illetve az utóbbi években megjelent faszénégetés. A kistérség természetvédelmi övezetekben kiemelkedıen gazdag, azonban a területek folyamatos karbantartása elengedhetetlen a természeti turizmus fejlesztése érdekében. A kistérség természeti vonzerejének és harmonikus falusi atmoszférájának megırzése végett hangsúlyos szerep jut az érintetlenül hagyandó területek lehatárolásának a települések belterületein és vonzáskörzetükben. II.3. Demográfiai adatok A kistérség lakosainak száma a 2004-es adatok alapján fı volt, mely Nógrád megye akkori lakónépességének 19,6%-át alkotta. A balassagyarmati kistérség népsőrősége 80 fı/km2, ebbıl a szempontból a térség a harmadik helyen áll a megyei rangsorban a bátonyterenyei és pásztói kistérség mögött. A kistérség lakossága 2,6%-kal csökkent között és a csökkenés üteme jelentısen meghaladja az országos átlagot, viszont kisebb a megyei átlagnál. A megyében egyedül a rétsági kistérségben növekedett a lakosság száma az elmúlt tíz évben, átlagosan 1,3%-kal. 3.ábra: A balassagyarmati kistérség lakosság számának változása , Forrás: KSH TSTAR, In: VÁTI: Kistérségi helyzetkép Nógrád megye vándorlási egyenlege a 2000-es évtıl negatív tendenciát mutat. A megye több kistérségében az elvándorlás 2003-ban érte el csúcspontját s azóta lassulást mutat. Egyedül a balassagyarmati és rétsági kistérségben tapasztalható pozitív vándorlási mutató: 2004-ben a helyzet Balassagyarmat és környékén kedvezıbb volt. 22

26 VERSENYKÉPESSÉG ÉS ÉLETMINİSÉG A balassagyarmati kistérség vándorlási egyenlege 2003-ban érte el a csúcspontját, azóta megemelkedett az elvándorlók száma, de az egyenleg pozitív maradt 2004-ben. 4.ábra: A balassagyarmati kistérség vándorlási egyenleg , Forrás: KSH TSTAR, In: VÁTI: Kistérségi helyzetkép Nógrád megye egészére jellemzı, hogy az országos átlagot meghaladja a 60 évesek és az idısebbek aránya a lakosságon belül. A balassagyarmati kistérséget jellemzı öregedési index 103,9%, mely a magasnak mondható az országos 92,8%-os átlagos adathoz képest. A kistérség lakosságán belül gyorsan csökken a 14 életév alatti korosztály létszámának aránya, míg a 65 év feletti korosztály népességen belüli aránya folyamatosan nı. Nógrád megyében a munkanélküliségi ráta 10,2% volt 2004-ben, mely majdnem 5 százalékponttal haladta meg az országos átlagot. A munkanélküliséget illetıen a balassagyarmati kistérség mind megyei, mind regionális összehasonlítás szintjén kedvezı képet mutatatott között, de 2002 óta a munkanélküliségi ráta növekedése figyelhetı meg. A balassagyarmati kistérség munkanélküliségi rátája 2004-ben 6,7% volt. Megyei szinten csak a rétsági kistérség rendelkezett kedvezıbb, 6,2%-os rátával. A megye többi kistérségét 12%-os vagy annál magasabb munkanélküliségi ráta jellemzi. 5.ábra: A kistérség munkanélküliségi rátájának alakulása , Forrás: KSH TSTAR, In: VÁTI: Kistérségi helyzetkép

27 VERSENYKÉPESSÉG ÉS ÉLETMINİSÉG A regisztrált munkanélküliek számát tekintve elmondható, hogy a munkanélküliség lassan, folyamatosan emelkedett a kistérségben között ben egy hirtelen emelkedés volt tapasztalható a térségben és a regisztrált munkanélküliek száma 20%-kal emelkedett egy év alatt januárjára a munkanélküliek száma 10%-kal emelkedett a 2005-ös év átlagához képest. A munkanélküliség növekedési tendenciája megyei szinten is megfigyelhetı 2004 óta: radikális emelkedés tapasztalható a salgótarjáni és rétsági kistérségben. Fontos azonban kiemelni, hogy a rétsági kistérségben regisztrált munkanélküliek száma még mindig a legalacsonyabb a megyében és 2006 januári adatok szerint 57%-a a balassagyarmati térségben regisztrált munkanélküliek számának. Éves/ havi átlag Salgótarján Balassagyarmat Pásztó Szécsény Bátonyterenye Rétság Nógrád megye január február táblázat: A regisztrált munkanélküliek száma Nógrád megye kistérségeiben ( február) Forrás: Nógrád megyei munkaügyi központ: Munkaerıpiaci adatok, A balassagyarmati kistérségben 2004 óta tapasztalható kedvezıtlen változások azzal magyarázhatóak, hogy 2003 óta a legnagyobb munkáltatóknál nem történt jelentıs létszámfelvétel és emellett új vállalkozások sem létesültek a kistérségben. További problémát jelentett, hogy két megyén kívüli vállalkozás kisebb leépítéseket hajtott végre és két helyi cég 161 fı elbocsátását jelezte, valamint a rétsági kistérségben megvalósult létszámcsökkentések az itt élıket is nagy számban érintették. Emellett a szlovák munkaerı beáramlása is rontotta a helybéliek elhelyezkedési esélyeit. A kistérség néhány településen problémát okoz a roma lakosság viszonylag magas aránya a település lakosságán belül. A települések közül különösen Hugyag és Becske érintett, ahol a kisebbség aránya eléri a 19%, valamint a 14%-ot. A roma lakosság nagy aránya két szempontból érinti kedvezıtlenül a településeket. Egyrészt azáltal, hogy megszőntették a települések roma-kolóniáit és a falvak központjába helyezték el a roma családokat, nagymértékben romlott a falukép. Másrészt a munkanélküliség aránya kiemelkedıen magas a roma lakosság körében. A kisebbség integrációjának nehézsége az egész kistérségben problémát jelent. Amíg 24

28 VERSENYKÉPESSÉG ÉS ÉLETMINİSÉG a korábbi évtizedekben a roma kultúra ápolásának nagy hagyományai voltak a területen, addig mára eltőnıben vannak a roma tánc- és zene hagyományai. Az integrációt elısegíthetné a roma-kultúra újraélesztése, amelynek során a roma zene- és tánciskolák újraindítására lenne szükség, ahol a roma-fiatalok elsajátíthatnák saját mővészetüket, s bevonhatóvá válnának a térség hagyományırzı turisztikai programjaiba. Összességében a turizmus fejlesztése jelenthetne egyfajta megoldást a térség negatív demográfiai folyamatainak megállítására. A falusi turizmus kifejlesztése egyrészt alternatív megélhetést biztosítana a falvakban élık számára, másrészt a faluképek javítása kedvezı atmoszféra kialakítását tenné lehetıvé, mely vonzaná az újonnan betelepülıket. A turisztikai tevékenység multiplikatív foglalkoztatási hatásaként más gazdasági területek foglalkoztatási igénye is növekedne. II.4. Infrastruktúra Közúthálózat A kistérséget az országos tranzitforgalomba a közelébe esı, illetve a területén található következı közúti fıútvonalak kapcsolják be: a) A 2-es számú fıút biztosítja a kistérség Budapest felıli megközelíthetıségét. A fıút jó állapotban van, négysávos gyorsító szakaszai révén a Szlovákia felıl Budapest felé tartó erıs nemzetközi tranzitforgalom torlódások nélkül haladhat. A 2/A négysávos gyorsforgalmi autóúton a Budapest felıl érkezık Vác felett térnek rá a 2-es számú fıútra. b) A 21-es számú másodrendő fıút kapcsolja össze a kistérséget az M3-as autópályával. A fıút állapota javításra szorul. Gyorsító sávok kiépítése folyamatban van az átmenı, nemzetközi teherforgalom által okozott zsúfoltság enyhítése végett. c) A kistérség területén található 22-es számú másodrendő fıút kelet-nyugati irányban köti össze a 2-es számú és a 21-es számú fıutat. A fıút jó állapotban van. A balassagyarmati határátkelési szakasz túlterheltségének ellensúlyozására megépült a várost tehermentesítı elkerülı út. A kistérség területén található két harmadrendő út, melyek összekötik Balassagyarmatot egyfelıl Aszóddal, másfelıl Pásztóval viszonylag jó állapotúnak mondhatók. Az összekötı utak által határolt területen lévı alsórendő utak, melyeken a falvak közelíthetık meg, összességében nagyon rossz mőszaki állapotúak. A falvak nagy része jelentıs közlekedési hátrányokkal küzd, néhány település a Leader program keretében indított útfelújítást a probléma megoldására. 25

29 VERSENYKÉPESSÉG ÉS ÉLETMINİSÉG 6.ábra: A Balassagyarmati kistérség közúthálózata Vasútvonalak A kistérség számára az Aszód - Galgamácsa - Balassagyarmat - Ipolytarnóc 78-as számú és a Vác - Drégelypalánk - Balassagyarmat településeket összekötı 75. számú egy-nyomsávos vasútvonal biztosít összeköttetést Budapesttel. A kistérség vasúton történı megközelíthetısége kedvezıtlennek mondható, hiszen a térségbe többnyire lassú személyvonattal és átszállással lehet eljutni és a vonatok kifejezetten rossz mőszaki és higiéniás állapotúak. Gáz-, víz-, villamos energia ellátás A kistérségben a gázhálózat 100%-ban kiépített, szabad kapacitással rendelkezik. A vizsgált térségben a vezetékes ivóvíz ellátás teljes körő, a biztonságos ellátást a dunai és a dejtári víz biztosítja. Jelentıs elırelépést jelentett a dejtári kutakhoz beépített vízlágyító berendezés. A vezetékes ivóvízhálózat kapacitása elbírja az újonnan építendı turisztikai beruházások egészséges víz igényét is. A villamos energia kiépítettsége teljes körő a térségben, bár a rendszer sok helyen elavult, korszerősítésre szorul és trafókörzet létrehozása indokolt. Szennyvízcsatorna hálózat Míg az ezredfordulón a kistérségben csupán Balassagyarmaton, Szügyben és Dejtáron volt szennyvízcsatorna hálózat, mostanra az erıteljes térségfejlesztési 26

30 VERSENYKÉPESSÉG ÉS ÉLETMINİSÉG munkálatoknak köszönhetıen a csatornázatlan települések száma lényegesen csökkent és a közüzemi szennyvízelvezetésbe bekapcsolt háztartások aránya átlagosan a 65%-ot eléri. A talajterhelési díj bevezetésérıl szóló törvény rendelkezésének köszönhetıen a rákötések száma rövid idın belül elérheti a 100%- ot is. Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás területén nagy elırelépés volt, hogy 16 önkormányzat összefogásával megépült a nógrádmarcali hulladéklerakó 2001-ben. A közelmúltban lehetıvé vált a szelektív hulladékkezelés a nógrádmarcali lerakóban. A kistérség tervei között szerepel a szelektív hulladékgyőjtés bevezetése az egyes településeken. Telefon- és internet-ellátottság A Matáv fejlesztéseinek köszönhetıen a telefonellátásban mára kínálati piac alakult ki. A térség összes települése rendelkezik vezetékes telefonhálózattal. Gondot a szélessávú Internet elérést jelentı ADSL szolgáltatás egyelıre szők elterjedése okoz. A Balassagyarmaton meglévı térségi központ alkalmas a feladatra, azonban a kiépített hálózat még fejlesztésre szorul. II.5. Gazdasági helyzet Nógrád megye összességében, a fontosabb gazdasági mutatók (nemzeti jövedelem, az ipari termelés értéke, a mőködı gazdasági szervezetek száma) tekintetében a megyék rangsorában az utolsók között van. A megye összes kistérsége a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség kategóriájába tartozik a 64/2004-es kormányrendelet szerint, viszont nagy különbségek tapasztalhatók a kistérségek között elmaradottságuk szintjében A kistérségi alapadatok alapján a következı táblázat szemlélteti az egyes kistérségek helyzetét társadalmi-gazdasági tekintetben, illetve a munkanélküliség szempontjából: Rétsági Pásztói Szécsényi Salgótarjáni Balassagyarmati Bátonyterenyei Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség (64/2004. korm.r) Igen Igen Igen Igen Igen Igen Települések száma Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott települések száma Országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések száma 3. táblázat: Nógrád-megye kistérségeinek társadalmi-gazdasági helyzete Forrás: VÁTI: Kistérségi helyzetkép A megye kistérségei között nagy különbségek tapasztalhatók gazdasági fejlettségük szempontjából. A térségek között évrıl-évre növekvı szakadék elsısorban annak köszönhetı, hogy a megye nyugati felében több jelentıs ipari vállalkozás telepedett meg zöldmezıs beruházás eredményeként. Az egy fıre jutó külföldi beruházások 27

31 VERSENYKÉPESSÉG ÉS ÉLETMINİSÉG tekintetében a rétsági és balassagyarmati kistérség vezeti a sort, magasan megelızve a megye más térségeit, ahol öt fıt meghaladó munkahelyteremtı beruházás alig vagy egyáltalán nem valósult meg az elızı években. Összességében elmondható, hogy gazdasági fejlettség szempontjából a balassagyarmati kistérség a második vezetı szerepet tölti be a megyében, mely a kistérségbe közelmúltban érkezı külföldi tıke által megvalósított beruházásoknak köszönhetı. 7. táblázat: A rétsági kistérség beruházási aktivitása 8. táblázat: A bassagyarmati kistérség beruházási Forrás: VÁTI: Kistérségi helyzetkép aktivitása A mőködı tıke beruházási hulláma 2001-ben érte el a balassagyarmati kistérséget. A térségben a következı zöld mezıs beruházások valósultak meg: Delphi Calsonic Magyarország Kft, Balassagyarmaton (450 fıt foglalkoztat) Az olasz Pirelli csoport tulajdonában lévı Magyar Kábel Mővek Rt, Balassagyarmaton (220 fıt foglalkoztat) Parat Automative Kft, Szügy (160 fıt foglalkoztat) Zollner Electronic, Szügy (400 fıt foglalkoztat) FHP-Motors Hungary Kft, Bercel (500 fıt foglalkoztat) A fent említett beruházások jelentısen hozzájárultak a térség gazdaságának rendszerváltás utáni talpra állításához, azonban 2003 óta nem történtek hasonló volumenő beruházások a területen. A társas vállalkozások száma 2004-ben 923 volt a kistérségben, 15%-os növekedést mutatva az elmúlt négy évben. A társas vállalkozások 29%-a ipari, építıipari, 26%-a kereskedelmi tevékenységet folytat. A szolgáltatók részesedése 19,4%-os, míg a kedvezıtlen termıhelyi adottságok következtében a mezıgazdasággal foglalkozók aránya körülbelül 10%-ot tesz ki. A térségben elsısorban a feldolgozóipari kis- és középvállalkozásoknak biztosítanak munkalehetıséget. A kistérség déli részén kiemelkedı az építıipar és a hozzá 28

32 VERSENYKÉPESSÉG ÉS ÉLETMINİSÉG kapcsolódó üzemek mőködése. A térségben eddig hagyományosnak mondható könnyőipari ágazatok veszítettek jelentıségükbıl és sajnálatos módon az élelmiszeripari tevékenységek is háttérbe szorultak. A társas vállalkozások döntı többsége Balassagyarmaton mőködik. A vállalkozások a városinál jóval kisebb mértékő koncentrációja figyelhetı meg Érsekvadkerten, Szügyben és Bercelen. Egyáltalán nem mőködik társas vállalkozás 12 kistérségi településen, melynek oka a települések rossz közúti megközelíthetısége és a munkaerı-kínálat kedvezıtlen összetétele. Ezen falvak lakosai a városban, vagy a kisebb gazdasági csomópontokon keresnek munkalehetıséget. A kistérség domborzati viszonyai és a termıföld alacsony aranykorona értéke miatt a térségben nem érhetı el kiemelkedı jövedelem mezıgazdasági tevékenység folytatásából. A kistérség középsı részén és keleti felén találhatóak szántóföldi mővelésre alkalmas területek, melyek az összes mezıgazdasági terület 46%-át adják. A térség homokos talaja kedvezı feltételeket teremt a napraforgó, kenyérgabona, burgonya és az egyes zöldségfélék (uborka, hagyma) termelésére. A térség nyugati felén már hagyományai vannak a bogyós gyümölcsőek, valamint a gyógynövények termesztésének. Ezt kihasználva helyi terményekre szakosodott gyümölcs- és gyógynövény-feldolgozó kisüzemek jöttek létre, s egyre népszerőbbé válik a biogazdasági keretek között történı élelmiszer-elıállítás. Az állattenyésztés mindig nagy tradíciókkal rendelkezett a kistérségben. A magyarnándori állami gazdaság megszőnése megnehezítette az állattenyésztés helyzetét a térségben és a nagyüzemi állattartás szinte teljes egészében megszőnt. Napjainkban a szarvasmarha- és sertéstartás, ha kisebb kapacitással is, de fennmaradt. Az egykor jelentıs mértékő nyúl és galambtenyésztés, valamint a juhtartás teljességgel háttérbe szorult. Kisebb mértékben emelkedett a lótenyésztés volumene, amely elsısorban sportolási célokat szolgál. A kistérség magas erdısültsége miatt az erdıgazdálkodás jelentıs. A fa hasznosítása a gazdaságban elég sokirányú: használják az energiaiparban tőzifaként, vagy faszenet készítenek belıle, a puhafát a papíripar hasznosítja, amíg keményfát a bútoripar használja fel. A vadgazdálkodás szintén nagy jelentıséggel bír a térségben. A vadászati szempontból lehetıséget tartogató Balassagyarmati kistérségben összesen hektár vadászható területen hat vadászati és vadásztatási joggal rendelkezı egység gazdálkodik. A horgászás lehetıségei még kialakulóban vannak a mesterséges tavak létesítése révén. A tavakban mesterségesen telepített halállomány van, melynek többsége ponty, kárász és harcsa. Összességében elmondható, hogy a balassagyarmati kistérség megyei szinten jelentıs gazdasági teljesítménnyel rendelkezik. A térséget egyenlıtlen gazdasági fejlettség jellemzi: a vállalkozói aktivitás a városban, illetve néhány községben koncentrálódik, amíg a falvak jelentıs részén nem tapasztalható fejlıdés. A kistérség elért teljesítményét veszélyeztetheti, hogy az elmúlt években a külföldi beruházási hajlandóság megtorpant. A térség turisztikai tevékenységének fokozása mindenképpen indokolt a közelmúltban megkezdıdött visszaesés ellensúlyozása végett. A megnövekvı turisztikai tevékenység multiplikátor hatása által más gazdasági területeken is növekvı kereslet alakulhat ki. A 29

33 VERSENYKÉPESSÉG ÉS ÉLETMINİSÉG turizmusfejlesztéssel párhuzamosan megindítandó közútfejlesztés hozzájárulhat a falvak tıkevonzó képességének javulásához. 30

34 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE III. A turizmus jelenlegi helyzete a balassagyarmati kistérségben III.1. A turizmus keresleti trendjei a kistérségben Nógrád megye teljesítménye Elsıként Nógrád megye országon belüli pozícióját vizsgáljuk, az egyes megyékbe irányuló turisztikai kereslet szempontjából. A következı ábra a kereskedelmi szálláshelyeken, 2005-ös vendégéjszakák számának megyék közötti megoszlását mutatja. Vengégéjszakák alakulása Budapest és kerületei Zala megye Forrás: KSH, Veszprém megye Somogy megye Hajdú-Bihar megye Gyır-Moson-Sopron megye Vas megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Baranya megye Heves megye Pest megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Csongrád megye Bács-Kiskun megye Békés megye Fejér megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Nógrád megye A fenti ábrán látható, hogy Nógrád megye az utolsó helyen áll a megyék turisztikai teljesítményét illetıen: az ország vendégforgalmából való részesedése mindösszesen 0,6% volt 2005-ben. Az elmúlt öt év teljesítményét vizsgálva elmondható, hogy a megyében a vendégéjszakák száma folyamatosan csökken ben az átlagos tartózkodási idı a megyében 2,2 nap volt, mely négy tizeddel kevesebb, mint az országos átlag. A külföldi vendégéjszakák számát tekintetve a megye még kedvezıtlenebb helyzetben van: részesedése az országos teljesítménybıl 0,09% volt az elmúlt évben. A 64/2004-es kormányrendelet szerint Nógrád megye valamennyi kistérsége gazdaságilag-társadalmilag elmaradott térség. A kistérségek gazdasági helyzetének 31

35 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE javítása érdekében a turizmusfejlesztés az egész megye területén kiemelt prioritásként kezelendı. A balassagyarmati kistérség megyei összehasonlításban A balassagyarmati kistérség turisztikai teljesítményét a megyében található kistérségek viszonyában vizsgáltuk az egyes térségekben található kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái alapján. Az abszolút számokból megállapítható, hogy a vizsgált kistérség az utolsó elıtti helyen állt a kereskedelmi szálláshelyek teljesítményét illetıen mind 1999-ben, mind 2004-ben. A külföldi vendégéjszakák számát tekintve elmondható, hogy a kistérség mérsékelt külföldi vendégforgalmat bonyolít le és romló tendenciát tapasztaltunk a vizsgált idıszakban. Nógrád megye valamennyi kistérségére jellemzı a csekély külföldi vendégforgalom és a romló tendencia, amely alól egyedüli kivétel a rétsági kistérség, ahol 3,5- szeresére növekedett a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma. Fontos kiemelni azt a pozitív tendenciát, mely szerint a balassagyarmati kistérségben a vendégéjszakák száma 30%-kal növekedett a vizsgált öt évben, annak ellenére, hogy a kereskedelmi szállások férıhelyeinek száma csökkent. Vendégéjszakák alakulása Vendégéjszakák száma Vendégéjszakák száma Balassagyarmati Bátonyterenyei Pásztói Rétsági Salgótarjáni Szécsényi Külföldi vendégéjszakák száma Belföldi vendégéjszakák száma Balassagyarmati Bátonyterenyei Pásztói Rétsági Salgótarjáni Szécsényi Balassagyarmati Bátonyterenyei Pásztói Rétsági Salgótarjáni Szécsényi Külföldi vendégéjszakák száma Külföldi vendégéjszakák száma Belföldi vendégéjszakák száma Belföldi vendégéjszakák száma

36 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE A balassagyarmati kistérség vendégeinek szokásai A balassagyarmati kistérségben a vendégek átlagos tartózkodási ideje növekedett a vizsgált idıszakban: 2004-ben átlagosan 2,45 napot tartózkodtak a turisták a térségben. Az átlagos tartózkodási idı növekedése arra vezethetı vissza, hogy a térség több önkormányzata turistaszállást hozott létre, melybe a vendégek csoportosan érkeztek és hosszabb ideig maradtak a településeken. A külföldiek által eltöltött idı is növekvı tendenciát mutat: a külföldi vendégek az 1999-ben eltöltött idınek majdnem másfélszeresét, 2,5 napot maradnak a térségben átlagosan. A kistérségben egy napnál hosszabb idıt töltı egyéni utazókat elsıdlegesen a nagyobb volumenő, általában nyáron megrendezett, hagyományırzı-, vallási vagy sport rendezvények vonzzák a térségbe. További fontos motivációjuk a térség jelentıs irodalmi és történelmi emlékeinek megtekintése, valamint a természetjárás. A kistérség idegenforgalmának jelentıs részét a csoportosan érkezı vendégeknek köszönheti, akik sport-események illetve hagyományırzı rendezvények kapcsán több napot töltenek a területen. Külön kiemelendı az ifjúsági turizmus jelentısége: a fiatalok csoportosan érkeznek a térségben szervezett hagyományırzı-, sport-, illetve erdei táborokba. A magasabb jövedelmi kategóriába tartozó vendégkört a térség egyetlen szállodája, a berceli kastélyszálló vonzza a területre. Fontos megjegyezni, hogy nagy számban érkeznek kiránduló turisták a térség híres emlékeinek, vallási emlékhelyeinek megtekintése, valamint túrázás céljából. Ezek a vendégek viszont nem töltik az éjszakát a térségben a többnapos programok, illetve a megfelelı szálláshelyek hiánya miatt. A kistérségen nagy tranzit forgalom halad át a egyrészt a szlovák határátkelı, másrészt Hollókı irányába. A térségen átmenı tranzitforgalom megállítása és maradásra ösztönzése jelentıs idegenforgalmi lehetıségeket tartogat a kistérség számára, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az átmenı forgalom igényeinek feltárására és kielégítésére. A kistérségbe jelentıs számban érkeznek külföldön élı, magyar rokonaikat meglátogató vendégek (elszármazottak), akik nem vesznek igénybe szálláshelyszolgáltatást. A térségbe érkezı külföldi turisták egy részét a csoportosan érkezı szlovák vendégek teszik ki. Ezek a vendégek legalább egy éjszakát töltenek a térségben a többnapos mővészeti-, sport-, vagy vallási események kapcsán, illetve a testvérfalvak közötti kapcsolattartó rendezvények alkalmával. A külföldi turisták közül ki kell emelni az olasz, német és osztrák vadászokat. A külföldiek tranzitforgalma szintén jelentısnek mondható, és megállításuk stratégiai jelentıségő. A balassagyarmati kistérség turizmusának koncentrációja A kistérség turisztikai teljesítménye négy településre koncentrálódik (Balassagyarmat, Bercel, Csesztve, Szanda) a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében (ugyanakkor ez annak is köszönhetı, hogy a kistérség többi településén kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nem mőködik). Az ábrán látható települések közül kiemelkedik Szanda község turisztikai aktivitása, amelyet a vizsgált öt esztendıben a vendégéjszakák számának tizenkétszereresére 33

37 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE növekedése is mutat. Szanda sikere arra vezethetı vissza, hogy a községhez tartozó Szandaváralján mőködı Szandavári diáktábor jelentıs forgalomnövekedést generált a vizsgált idıszakban A kistérség turisztikai aktivitásának koncentrációja (kereskedelmi szálláshelyek) Vendégéjszakák száma Vendégéjszakák száma Balassagy armat Bercel Csesztv e Szanda A térség turisztikai teljesítményét illetıen fontos kiemelni a magánszálláshely-adás jelentıségét, mely majdnem ötszörösére nıtt a vizsgált idıszakban. A magánszálláshely-adás öt olyan településen jelent turisztikai szálláshely-bevételt, ahol kereskedelmi szálláshelyek nem alakultak ki. (Csesztve, Herencsény, Nógrádmarcal, İrhalom, Terény) A kistérség turisztikai aktivitásának koncentrációja (magánszálláshelyek) Balassagyarmat Nógrádmarcal Terény Herencsény İrhalom Szanda Bercel Vendégéjszakák száma Vendégéjszakák száma A kereskedelmi- és magán-szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében megállapítható, hogy a 28 településbıl álló kistérségben nyolc település generált vendégéjszakákban mérhetı turisztikai tevékenységet 2004-ben. Ezek a települések a következık: 34

38 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE Balassagyarmat (kereskedelmi-, és magánszálláshelyek) Bercel (kereskedelmi-, és magánszálláshelyek) Csesztve (magánszálláshelyek) Herencsény (magánszálláshelyek) Nógrádmarcal (magánszálláshelyek) İrhalom (magánszálláshelyek) Szanda (kereskedelmi-, és magánszálláshelyek) Terény (magánszálláshelyek) III.2. A turizmus kínálati kompetenciái A balassagyarmati kistérség számos, eddig ki nem használt lehetıségekkel bír a turizmus területén. A turisztikai aktivitás fokozása érdekében jelentıs fejlesztések indokoltak a termék-kínálat és vendégfogadás területén annak érdekében, hogy a kistérség versenyképes desztinációvá váljon a belföldi turisztikai piacon. A vendégek elhelyezését és kiszolgálását biztosító turisztikai infrastruktúra sok helyütt elégtelen vagy teljességgel hiányzik. A hosszabb tartózkodást biztosító turisztikai kínálat meglehetısen szerény: hiányoznak a térség vonzerejét láncra főzı tematikus programcsomagok, melyek országos jelentıségő vonzerıt jelentenének. III.2.1. Turisztikai attrakciók és termékek, összesítı vonzerı-leltár A kistérség fejleszthetı turisztikai adottságokkal rendelkezik, melyek a különleges természeti értékek, kultúrtörténeti emlékek, népmővészeti hagyományırzés és az aktív turizmusban rejlı lehetıségek kapcsán jelentkeznek. A következıkben megvizsgáljuk a térség potenciálját az egyes turisztikai termékek körében, kiemelve a felmerülı problémákat és fejlesztési lehetıségeket, összeállítva a térség vonzerıleltárát. 6 III Hagyományırzı és kulturális turizmus A palóc nép babonás, szereti a misztériumokat, hisz az ördögben és a rémlátásokban. Egy sötét holló röpdös fölötte: a végzet. Szárnya suhogását találgatja. Titkos, homályos köd veszi körül, s hová el nem lát a szem, benépesíti a helyeket árnyakkal, borzalmas, csodálatos dolgokkal (Mikszáth Kálmán: A jó palócok) A kistérség valamennyi települése hően ápolja a palóc hagyományokat, ırzi a palóc kultúra értékeit. A térség egyik jelentıs vonzereje rejlik a népi hagyományırzı tevékenységekben és az itt született írók emlékének ırzésében. A vidék rendkívül gazdag hagyományırzı látnivalókat és programokat vonultat fel, melyek a palóc hagyományokhoz kapcsolódnak. A palóc népmővészet élı hagyományait aktívan ápolják a települések hagyományırzı csoportjai és mővészei. 6 8.sz melléklet: A balassagyarmati kistérség vonzerı-leltára 35

39 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE Az irodalmi emlékek ırzésében, a Mikszáth- és Madách-kultusz fenntartásában szintén jelentıs aktivitás tapasztalható az írókhoz kapcsolódó településeken. A térség gazdag történelmi emlékekben: két várrom, számos mőemlék és kastély található a területen, melyek turisztikai célú kihasználtsága csak részben valósult meg. A palóc nép katolikus valláshoz kapcsolódó zarándokhelyei jelenleg csak szők vonzáskörzetben ismertek: országos jelentıségő zarándok-út kialakítása válna lehetıvé az egyes települések vallási színhelyeinek és eseményeinek tematikus összekapcsolásával. Összességében elmondható, hogy a kistérség kulturális turizmus területén rejlı lehetıségei eddig nem kerültek kihasználásra: a területen rendezett kiállítások, hagyományırzı és vallási rendezvények többsége nem jelent szélesebb körő, megyei vagy országos szintő vonzerıt. A kulturális adottságokban rejlı potenciál kihasználása két módon lehetséges. Egyrészt az egyes települések kulturális és hagyományırzı tevékenységének láncra főzésével kistérségi fesztiválok rendezése ajánlott, melyek nagy horderejő kommunikációs tevékenység segítségével országos ismertségre tehetnek szert. Másrészt a települések önálló kínálata, mint kiegészítı szolgáltatás jelenhet meg, mely kapcsolódhat a turizmus más területén végrehajtott fejlesztések során létrejövı országos jelentıségő vonzerıkhöz. A turisztikai kereslet aktuális trendjei indokolják a térség kulturális és hagyományırzı adottságainak fejlesztését. A hazai turisztikai piacon egyre több jelét tapasztalhatjuk annak, hogy a kultúrára fogékony, belföldi utazók száma növekedést mutat. A kiépített márkaértékkel rendelkezı hagyományırzı- és kulturális programok, fesztiválok látogatottsága évrıl-évre nı. Ugyanakkor kialakult egy olyan turisztikai szegmens is, mely érdeklıdést mutat a kis falusi közösségek kulturális és természeti értekei iránt: az ún. ökoturisták számának növekedése hazánkban is megfigyelhetı. Épített vonzerı és kulturális örökség Egy turisztikai desztináció meglátogatásának elsıdleges motivációi közé tartozik az épített környezet: az építészeti-, kulturális és történelmi örökség jelenti azt a kiemelkedı vonzerıt, mely önmagában is felkelti a látogatók érdeklıdését. Az épített örökség azonban csak akkor jelent valódi turisztikai bevételt a desztináció számára, ha ezen értékek bemutatását olyan kiegészítı programok teszik változatossá, melyek többnapos tartózkodásra ösztönzik a látogatót. A balassagyarmati kistérséget meglehetısen gazdag épített örökség jellemzi: a települések döntı többsége rendelkezik mőemlék jellegő épületekkel. Ugyanakkor több probléma is felmerül a mőemlékek turisztikai szempontból történı teljes körő kihasználása terén. Egyrészt a mőemlék jellegő épületek egy része magántulajdonban van, s ez által csak kívülrıl tekinthetı meg. Másrészt a látogatható mőemlékek egy része nem jelent kellı vonzerıt, mert az épületekben mőködı kiállítások nem kínálnak élménydús szolgáltatást, vagy teljességgel hiányoznak. 36

40 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE Kastélyok,kúriák A térségben található kastélyok és kúriák a terület különleges épített vonzerejéül szolgálhatnának, de turisztikai szempontból történı kihasználtságukat több tényezı akadályozza. A kistérség területén számos kastély és kúria található. A települések közül kiemelkedik Bercel, melyet méltán neveznek a kastélyok és kúriák községének: összesen nyolc kastély és kúria található a településen. Ezek közül teljes körően a Kállay-kastély szolgál turisztikai célokat: az épületben mőködı kastély-szálló a térség egyetlen szállodájaként funkcionál. A szállón kívüli berceli kastélyok és kúriák vagy szociális intézményként mőködnek, vagy magántulajdonban vannak. A térségben további kastélyok és kúriák találhatók Cserhátsurányban, Nógrádkövesden, Nógrádgárdonyban, Becskén, Magyarnándorban és Csesztvén és Szügyben. Jelenleg ezen kastélyok és kúriák töredéke szolgál csupán turisztikai célokat: egy részük nem látogatható leromlott állapotuk miatt, vagy a tulajdoni viszonyok következtében. A térségben a kastély-túrák kialakítása a következı akadályokba ütközik: a legtöbb kastély turisztikai hasznosítása nem valósult meg, mert ezek egy része más funkciót szolgál vagy állaguk nem megfelelı. A kastélyok bemutathatósága korlátozott a hiányzó kiállítások, emlékszobák miatt. A térség kastélyainak szállodaként történı hasznosítása sokat jelentene a terület vendégfogadási feltételeinek javítása terén. Várak A balassagyarmati kistérség területén kiemelkedı és részben hasznosított épített vonzerıt jelent a drégelypalánki és a szandai vár. A drégelypalánki vár élıvé tétele sikerrel megtörtént: nyáron megrendezésre kerül a Szondi vártúra, mely a középkori párviadalok hangulatát idézi. A várjáték széleskörő látogatottságnak örvend, viszont mindösszesen egy napig tart, ezáltal a rendezvényre érkezı látogatók nem töltik az éjszakát a térségben. A szandai vár kihasználtsága kevésbé szervezett a drégelypalánkihoz képest: a vár közelében található erdei iskola diákjai fedezhetik fel a várat különbözı vetélkedık keretében. A térségi vártúrák kialakításában kedvezı lehetıségeket látunk a két település közös szervezésében megrendezendı többnapos várjátékok keretében. Balassagyarmat mőemlékei Nagy számú mőemlékkel Balassagyarmat rendelkezik: belvárosa megırizte polgárias jellegét, a szép épületek visszaidézik a XIX-XX. század fordulójának hangulatát. Szerencsésnek mondható, hogy a magántulajdonban lévı belvárosi épületek jelentıs részét a tulajdonosok felújították, ugyanakkor az egységes történelmi városkép szempontjából további felújításokra van szükség. A városban található mőemlékek közül a következı épületek rendelkeznek turisztikai potenciállal: a Palóc Múzeum, mely állandó kiállításoknak ad otthont, illetve a Zsidó Múzeum és az Izraelita temetı, melyet külföldiek is látogatnak. 37

41 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE Kiállítások, múzeumok A térség jelentıs kulturális örökséggel rendelkezik, melyeket helytörténeti győjtemények, tájházak, képzımővészeti galériák és kézmőves kiállítások győjtenek össze. A térségben található kiállítóhelyek közül kiemelkedik a csesztvei Madách Imre Emlékmúzeum, melynek állandó kiállítása nagy látogatottságnak örvend. A Madách-kiállítás sikeréhez hozzájárul az, hogy a településen országos jelentıségő irodalmi rendezvények (Madách Irodalmi Nap, Madách Szimpózium) és helyi jelentıségő irodalmi versenyeket szerveznek, melyek élıvé teszik a múzeumot. További egyedi értéket képvisel a Mohorán mőködı Tolnay Klári Emlékház és Mauks-Mikszáth Emlékház. A neves személyiségek kultuszkörében számos rendezvényt szerveznek Mohorán, mely hozzájárul az emlékházak ismertségéhez. Különleges témájának köszönhetıen széles látogatottságra tett szert a terényi Orsós Magnó Múzeum, mely a világ legnagyobb mőködı magángyőjteménye a hangrögzítés témájában. A kiállítást amerikai, japán és kanadai érdeklıdök is meglátogatták. Palócföld kultúrájának egyik legnagyobb bemutatóhelye a balassagyarmati Palóc Múzeum, melynek látogatottsága meglehetısen alacsony jelentıségéhez képest. Alapvetı probléma az, hogy a múzeum nem kínál interaktív szolgáltatást. Palóc témájú bemutatók és kézmőves bütyköldék gyakoribb szervezésével a múzeum népszerősége növelhetı lenne. A balassagyarmati Izrealita temetı és Zsidómúzeum jelenleg is nemzetközi látogatottságra tart számot. A múzeum melletti skanzen felújításával, illetve a zsidó kultúrkörben szervezett rendezvényekkel a látogatók tartózkodási ideje növelhetı lenne. A kiállítások közül fontos kiemelni a településeken mőködı tájházakat, melyek a palóc kultúra és a hagyományos paraszti élet általános és helyi értékeinek párhuzamos bemutatására törekednek. Jelenleg hét faluban mőködik tájház, de faluház kialakítása további települések tervei között szerepel. Ezek a tájházák önálló vonzerıként nem funkcionálnak, csak kiegészítı kínálati elemként vonhatók be a térség programláncába. Hagyományırzés és népmővészet A kistérségben számos hagyományırzı csoport eleveníti fel a palóc folklór és tárgyi kultúra emlékeit, a települések több mint felében mőködik hagyományırzı csoport. A hagyományırzı csoportok közül kiemelkednek a csesztvei, szügyi és a herencsényi asszonykórusok, melyek fellépéseket vállalnak a környezı kistérségek programjain is. A térség országos hírnevő népdalkórusa Mohora, Magyarnándor, Cserháthaláp és Debercsény közös kórusa, megszőnt néhány éve. A kistérségi folklór zene iránti figyelem felkelthetı lenne a népdalkórus újjáélesztésével. 38

42 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE A balassagyarmati Lajtorja Néptánc Iskola csoportja képviselteti magát hazánk és a szomszédos országok rendezvényein. A kistérség hagyományırzı csoportjaira építve többnapos, vándor-fesztivál megrendezése ajánlott, mely lehetıséget adna az egyes települések hagyományırzı tevékenységének bemutatására. A kistérség számos településén a kézmőves mesterség ma is él: fonóházak, csipkeverı-, tojásfestı- és fazekas mőhelyek mőködnek, melyek kiállításokat, kézmőves foglalkozásokat szerveznek. A kézmőves tevékenységek területén széles kínálattal rendelkezik Mohora és Galgaguta: a tányérfestés, népviseletes babakészítés, hímzés és fonás néhány jeles képviselıje tevékenykedik ezekben a falvakban. A Dejtárban és Herencsényben található fonóház állandó kiállítással és tárlatvezetéssel várja a látogatókat. A kézmővesség területén kiemelkedik a terényi Csipkeverı mőhely és Mívesház. A térség kézmővessége több szempontból játszik fontos szerepet a turizmusfejlesztés területén. Egyrészt kézmőves foglalkozások rendezése által a térség hagyományırzı kiállításai interaktívvá tehetık. Másrészt a kézmőves termékekre épített vásárok színesíthetik a térségi összefogásban megrendezendı hagyományırzı vándor-fesztiválokat. Harmadrészt a kézmőves termékek magas értéket képviselı ajándéktárgyként funkcionálnak, melyek fontos részét képezik a turisztikai élménynek. Számos falu esetében a palóc népmővészethez kapcsolódó kínálat jelentheti az egyetlen kitörési pontot a turizmus területén, viszont ezen települések önállóan nem rendelkeznek elegendı kínálattal ahhoz, hogy népi hagyományaik vonzerıül szolgáljanak. A települések összefogásában, a meglévı kisebb és nagyobb népi kulturális adottságok láncra főzésével komplex, többnapos termékcsomagok állíthatók elı, melyek széles látogatottságra tehetnek szert. A kis falvak hagyományırzı tevékenységének fejlesztése érdekében történt eddigi legjelentısebb kezdeményezés a Palóc Út Egyesület nevéhez főzıdik. Az egyesület hevesi és nógrádi palóc települések kínálatának tematikus túrákba történı szervezését és kommunikációját tőzte ki célul. A kistérség öt települése Balassagyarmat, Dejtár, Herencsény, İrhalom, Terény csatlakozott a Palóc Úthoz. Az alapvetıen kiemelkedı kezdeményezés megvalósítása jelenleg kezdeti stádiumban van: internetes oldal létrehozása, színes kiadványok megjelentetése és információs jelzıtáblák felállítása történt meg. Kulturális rendezvények A turizmusfejlesztésben a rendezvények kettıs célt szolgálnak: azok a programok, melyek nagyfokú attraktivitással rendelkeznek, önálló vonzerıértéket hoznak létre, amíg a kisebb jelentıségő rendezvények a programcsokor színesítését, a térség fı vonzerejének kiegészítését biztosítják. Helyi vonzáskörzető rendezvények A balassagyarmati kistérség valamennyi településén szerveznek rendezvényeket az ünnepek és a hagyományırzés jeles napjai alkalmával. A rendezvények témájukat 39

43 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE és programjaikat illetıen rendkívül változatosak és érdekesek. A helyi vonzáskörzető rendezvényszervezés területén a következı települések nyújtanak kiemelkedı teljesítményt: A rendezvényszervezés aktivitását illetıen egyedülálló teljesítményt nyújt Terény, ahol az év minden hónapjában, akár többszöri alkalommal is szerveznek kulturális, hagyományırzı rendezvényeket. Egyedi értéket képvisel a Terény és Mohora közös szervezésében rendezett Terényi Színházi Napok, mely annak ellenére, hogy helyi vonzáskörzető program, kiemelkedı kezdeményezésnek nevezhetı két szempontból. Egyrészt a rendezvény egy egész hétvégére biztosít programkínálatot, másrészt a két település rendezvényszervezés területén történı összefogása egyedülálló a térségben. További kiemelkedı aktivitást mutat Herencsény, Drégelypalánk és Szanda a helyi rendezvények szervezése terén. A falvak visszatérı rendezvényei fontos értéket képviselnek a faluközösségek összetartó erejének növelése szempontjából, ugyanakkor turisztikai szempontból kevésbé jelentısek, mivel egy napig tartanak és ismertségük meglehetısen szők körő. Szélesebb vonzáskörzető rendezvények Megyei vagy országos szintő látogatottsággal rendelkezı rendezvény meglehetısen ritka a kistérségben, melynek oka jellemzıen a térségi koordináció hiánya. A falvak önálló rendezvényei nem képviselnek jelentıs vonzerı-értéket, s hiányzik az a szervezı erı, mely többnapos programokká, fesztiválokká fogná össze a települések kínálatát és megalapozná a közös kommunikáció lehetıségét. A következı települési rendezvények rendelkeznek szélesebb vonzáskörzettel: A berceli Szüreti Fesztiválra számos látogató érkezik a fıvárosból és az ország más területeirıl, akik valószínősíthetıen a berceli kastélyszálló visszatérı vendégei. A csesztvei Madárijesztı Fesztivál az erısödı kommunikációs tevékenységének köszönhetıen mind kistérségi, mind a határmenti szlovák lakosok körében egyre népszerőbb. Az egyik legjelentısebb megyei szintő nemzetközi rendezvény, a Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztivál mindösszesen két települést, Balassagyarmatot és Szügy községét érint a térségben. A visszatérı rendezvénysorozat több mint 40 magyar és külföldi együttes részvételével kerül megrendezésre. A rendezvény nagyszámú részvevıi azonban egyik térségi településen sem töltik az éjszakát a megfelelı színvonalú szálláshely-kapacitás hiánya miatt. A térség legnagyobb látogatottságú rendezvényei Balassagyarmat városába koncentrálódnak. A terület egyik legjelentısebb eseményére, az egynapos Szent Anna Napi Palócbúcsúra hozzávetılegesen ezer látogató érkezik az országból, jelentıs a szlovák látogatók száma is. A városban évente kerül megrendezésre a tíznapos Zene határok nélkül elnevezéső nemzetközi muzsikus fesztivál, melyre körülbelül 300 belföldi, és külföldi részvevı érkezik. 40

44 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE Balassagyarmaton pezsgı kulturális élet folyik a Lajtorja Alapítvány, a Rózsavölgyi Márk Mővészeti Iskola és a Mikszáth Kálmán Mővelıdési Központ szervezı tevékenységének köszönhetıen. Ezek a rendezvények azonban önállóan nem képviselnek turisztikai vonzerı-értéket, csupán kiegészítı szolgáltatásként jelenhetnek meg. Balassagyarmat városi turizmusának fejlesztéséhez alapvetıen szükség van minıségi szállodák, sport- és szabadidı-központok építésére. A kistérségben szervezett kulturális rendezvények többnyire a hagyományırzésre épülnek. Ez alól egyetlen kivételnek Érsekvadkert számít, ahol az ifjúsági turisztikai szegmenst megcélzó rock-fesztiválok kerülnek megrendezésre. A kistérség programjai meglehetısen színesek és változatosak, ugyanakkor kevés a széles vonzáskörzető, többnapos rendezvény. A térség kulturális potenciáljának kihasználásához a következı tényezıkre kell figyelmet fordítani: Térségi programkoordináció, mely a szétszóródó rendezvényeket összehangolja és egymásra épülı rendezvénysorozatokká, fesztiválokká szervezi össze, építve a városban már sikeresen mőködı rendezvényekre. A rendezvényszervezés infrastrukturális feltételeinek javítása: a települések kültéri színpadjainak megépítése, a meglévık felújítása, a mővelıdési házak állapotának javítása. A vendégfogadás feltételeinek fejlesztése: minıségi szálláshelyek és vendéglátóegységek kapacitásának bıvítése. A programkínálat szélesítése: több célcsoportot is megnyerı, változatos programcsomagok összeállítása, hangsúlyt fektetve a fiatalok igényeinek kielégítésére. A szlovák, lengyel testvértelepülésekkel és határmenti falvakkal kialakított kapcsolatra építve a programok látogatottságának növelése. A jelenleg csekély jelentıségő marketing-kommunikációs tevékenység fokozása. Vallási turizmus A palócok alkotják a legnagyobb magyar katolikus népcsoportot. A kistérséget a katolikus vallás jelentıs számú emléke jellemzi: számos Mária-kegyhely, kegykápolna és kıfeszület található a térségben. A terület legtöbb településén helyi szintő vallásos eseményeket rendeznek: a búcsújárást többnyire összekötik a falunap szervezésével. A katolikus rendezvények közül a következık nevezhetık kiemelkedınek: A már említett balassagyarmati Szent Anna Napi Palócbúcsú, mely rendkívül nagy látogatottságnak örvend. A herencsényi Nagycsütörtöki Palócbúcsú, melyre szintén nagy számban érkeznek az ország minden részérıl és Szlovákiából. Mindkét rendezvény jelentıs turisztikai potenciállal rendelkezik, mivel a búcsúk más települések vallási és kulturális eseményeivel kibıvítve több napig a térségben tudnák tartani az ide érkezıket. Építve a környezı megyék és határmenti szlovák települések érdeklıdı katolikus közösségeire, többnapos zarándok-út létrehozása válna lehetıvé a települések vallási eseményeik összekapcsolásával. 41

45 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE Turisztikai szempontból kiemelkedı különlegességnek számít a Becskén minden évben megrendezésre kerülı Nemzetközi Buddhista Tábor. Az öt napos programsorozat majdnem kétezer vendéget vonz a 625 fıs településre. A település Stupa építését tervezi, mely folyamatos vonzerıt jelentene a buddhista látogatók részére. III Aktív turizmus Az aktív turizmus tárgykörébe tartoznak mindazon turisztikai tevékenységek, melyek sportolással kapcsolatos szabadidı eltöltési lehetıséget kínálnak, illetve természethez közeli élményt nyújtanak. A hazai turisztikai piacon megfigyelhetı az a keresleti trend, miszerint az utazók olyan összetett kínálati csomagokra tartanak igényt, melyekben az aktív kikapcsolódási lehetıségek központi szerepet játszanak. Az aktív turisztikai keresleten belül elhatárolható a már említett ökoturisták egyre növekvı szegmense. Az ökoturisták különösen fogékonyak a meglátogatott hely természeti és közösségi értékeire: humánusan, érdeklıdıen fordulnak a helyi lakosok és helyi környezet felé, örömmel kapcsolódnak be azokba a tevékenységekbe, amelyeknek közösségi hasznát látják. A balassagyarmati kistérség jelentıs potenciállal rendelkezik az aktív turizmus területén: a terület gazdag érintetlen természeti tájakban, a lovaglás és vadászat területén kiváló lehetıségek adottak, jelentıs fejlesztések történtek a horgásztavak kialakításával kapcsolatban. A térség igen kedvezı adottságainak kihasználása érdekében infrastrukturális és vonzerı-építı beruházások szükségesek. Természetjárás oh, kedves virágai a Palócföldnek! A tündérkert se szebb tán, a kelet gyöngyei se bájolóbbak, mint a ti boróka-bogyóitok. Ez a szınyeg, mely az én bölcsım alá volt terítve, amelyet én annyiszor megtapodtam. Valami édes csiklandozást érzek a talpamon, ha rátok lépek vagy talán a szívemben van az (Mikszáth Kálmán: Utazás Palócországba) A vidék természeti szépsége, változatos élıvilága önálló vonzerı-értéket képvisel. A térség természeti adottságai és azok turisztikai célú fejlesztési lehetıségei a következık: Szinte valamennyi települést természetvédelmi övezet határol. A települések körüli természetvédelmi területek közül a következık különös figyelmet érdemelnek: Az Ipolyszögi Égerláp, mely a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. A láp különlegesen változatos, védett élıvilággal rendelkezik. A 90-es évek elején a láp teljes nyílt vízfelülete eltőnt. Az Ipoly Unió természetvédelmi egyesület beavatkozásai nyomán újra víz alá került a láp nagy része, de a kiszáradás azóta is fenyegeti a területet. Az Ipoly Unió oktató központot hozott létre az Égerláp mellett, így a láp iránti érdeklıdés növekedett az elmúlt években. A látogatottság feltételeinek megteremtése, tanösvények kiépítése még nem történt meg. A Honti szakadék, mely védett állat- és növénytani, geomorfológiai értéket képvisel: ez a terület több millió éve ırzi a történelmi korok emlékeit, tengeri állatmaradványait. Ipolyvecén található a Duna-Ipoly Nemzeti Park szürkemarha állománya. 42

46 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE Hugyag község alatt nyúlik el az Ipoly árterülete, mely számos védett növényés állatfajnak ad élıhelyet. A természetvédelmi övezetek turisztikai céllal történı kihasználása még nem történt meg. A természetes környezet kihasználására irányuló turisztikai lehetıségek: A térség több településén átvezet a Kék- illetve Piros túraútvonal. Az élményteli túrázáshoz szükséges feltétek azonban még hiányoznak: a túraútvonalak ápolatlanok, hiányosak a túrajelzések, pihenı-, esıvédı helyek nincsenek kiépítve. A települések egy része tett lépéseket a túrázás kedvezı feltételeinek megteremtésére: a Drégelypalánk közelében fekvı falvak összefogásban pályázati pénzt nyertek a településeket érintı utak kitáblázására. A természeti nevelés fontos szerepet kap a természetvédelmi területek népszerősítésében. A térségben több kezdeményezés is indult a környezeti nevelés területén: oktató- és madárfigyelı táborokat szerveznek, az erdei iskolák természetvédelmi programokat hirdetnek meg. A természeti nevelés területén a legfontosabb szerepet a térségben az Ipoly Unió által létrehozott oktatóközpont játssza. A térség természeti értékeinek népszerősítése szempontjából mindenképp pozitívnak mondható az, hogy a területen mőködı egyes sportegyesületek és turisztikai szolgáltatók túrázó programokat, túlélı túrákat, csillagtúrákat szerveznek. Az Ipoly folyó turisztikai céllal történı hasznosításának ötlete még nem merült fel a folyó közvetlen közelében fekvı településeken sem. Jelenleg is rendeznek evezıs túrákat az Ipolyon a kistérség területét érintve, viszont a folyó és partmenti ösvények gondozatlansága számos nehézséget okoz a túrázók számára. Az Ipoly tehát népszerő lehetne a vízi túrázok körében abban az esetben, ha partmenti települések figyelmet szentelnének a folyó akadálymentesítésére és a folyó melletti ösvények tisztán tartására. Megfelelı színvonalú táborozó helyek kialakítására lenne szükség, a táborok kiépítése és közmővesítése akár az Ipolymenti falvak összefogásában is megtörténhetne. Jelenleg a kistérség nem rendelkezik kerékpár-úttal, kiépítése a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósulhat. A kerékpár-út kijelölt útvonala Szklabonya-Balassagyarmat-Szügy-Mohora-Csesztve településeket érinti. A kerékpáros turizmus igényeinek kielégítése érdekében, a kereslethez igazodó kiegészítı szolgáltatások megjelenése szükséges az útvonalak mellett, mint például pihenıhelyek, vendéglátóhelyek, kerékpár-szervízek. A kistérség természeti adottságainak turisztikai célú kihasználhatósága érdekében különös figyelmet kell fordítani a természetvédelmi területek és az Ipoly gondozására, a természetjáráshoz és vízi túrázáshoz szükséges infrastruktúra kiépítésére. Interaktív természetvédelmi bemutatóhelyek és túraútvonalak létrehozásával, a vendégfogadás feltételeinek javításával és élménydús szolgáltatáskör biztosításával a látogatók száma és az általuk a térségben eltöltött idıtartam növelhetı. 43

47 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE Lovas turizmus A lovas-turisztikai szolgáltatások fı vonzerıként tarthatók számon tematikus túrák, illetve lovas versenyek, rendezvények, valamint lovas színházak esetében. A lovas turizmus a térség teljes programkínálatát tekintve kiegészítı szolgáltatási elemként értelmezhetı: a lótartás és lovagoltatás szervesen kapcsolódhat a hagyományos falusi turizmushoz. A térség lovas turisztikai adottságai jelentısnek nevezhetık a következı településeken folyó egyesületi és vállalkozói tevékenységek végett: İrhalomban mőködı Ipoly-völgyi Lovas Diák-sportegyesület szervezésében kerül megrendezésre a megyei jelentıségő Ipoly-völgyi lovas napok. Az egyesület fontos szerepet játszik a kistérség természet turisztikai programjainak szervezésében és kommunikálásában. Kezdeményezésükre megkezdıdött a Hollókı-Szécsény-Ipolyszög-Szandaváralja lovastúra-útvonal kiépítése. Balassagyarmat külterületén mőködı Dovicsiny-farm lovasai nemzetközi versenyeken is részvettek díjugratásra specializált lovaikkal. Saját versenyeket rendeznek, melyekre egyre nagyobb az érdeklıdés. Terveik között szerepel egy fedett lovarda létrehozása. Csitár (Nógrádgárdony) szintén lovasversenyeknek és fogathajtó versenyeknek ad otthont. Ezek döntıen két napos rendezvények, melyek megyei és kategóriás európai szintő programok. A lovasversenyeken többségben belföldi versenyzık szerepelnek, de eseti jelleggel külföldi versenyzık is képviseltetik magukat. Számos más településen is adottak a színvonalas lovas turizmushoz szükséges feltételek, melyek fejlesztése tervbe van véve. A nagyszabású tervek között kell megemlíteni a nógrádkövesdi Lovas Színházra vonatkozó elképzelést, valamint a nógrádgárdonyi lovas-centrum kialakításának tervét. Fontos kiemelni, hogy a kistérség lovas turisztikai szolgáltatásai akkor érhetnek el erıs márkaértéket, ha a lovas szolgáltatók minıségi kategóriákba történı besorolása és a szolgáltatások folyamatos minıségi ellenırzése megvalósul. Vadászturizmus A kistérség egyedülálló adottságokkal rendelkezik a vadászat területén: az erdısültség arány kiemelkedıen magas, eléri a 47%-ot, így a térség nagyvadas vadászati terület. A térségben jelenleg tíz vadásztársaság mőködik, melyek bevételeinek legalább egynegyede bérvadásztatásból származik. A térségbe szép számmal érkeznek német, olasz, osztrák vadászok, és jelentıs érdeklıdés mutatkozik a vadászturizmus iránt a belföldi vadászok körében is. A vadgazdasági létesítmények (források, etetık, vadaslesek) állapota megfelelınek mondható, viszont az erdıs területeket megközelítı utak többsége meglehetısen rossz állapotban van. A következı területek fejlettsége emelhetı ki a vadgazdasági létesítmények, az utak állapota, az erdık gondozottsága és a vadállomány szempontjából: 44

48 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE Érsekvadkert Dejtár Patak (5540-es vadászati terület), Szügy Nógrádmarcal Cserhátsurány Cserháthaláp Herencsény (5525- ös vadászati terület), Nógrádkövesd Bercel Galgaguta (5528-as vadászati terület). A térségben található vadászházházak (Galibapuszta, Cserhátsurány és Magyarnándor) színvonala fejlesztésre szorul. A térségbe érkezı hazai vendégek a vadászterületekhez közeli vendégházakban töltik az éjszakát. A külföldi vadászok többsége viszont visszautazik a fıvárosba éjszakára, fıként a térség nyugati területeirıl, a megfelelı színvonalú szálláshelyek hiánya miatt. A berceli kastélyszálló szolgáltatási színvonala alkalmas egyedül arra, hogy a külföldi vadászok igényeit kielégítse. Legalább középkategóriás szálláshelyek kialakítása szükséges ahhoz, hogy a térség Budapesthez közelebb esı vadászterületeit látogatók a kistérségbe töltsék az éjszakát. Horgászat Az elmúlt években számos olyan víztározó jött létre a térségben, melyek horgászati célú fejlesztése megtörtént intenzív haltelepítések következtében. Többnyire kisebb területő tavakról van szó (szám szerint tíz), melyeket a település önkormányzata vagy horgász-egyesület üzemeltet. A horgásztavak nagy része csodálatos környezetben helyezkedik el, a stégek kialakítása megtörtént, viszont a tavakat megközelítı utak kifejezetten rossz állapotúak. Mind horgászati, mind családi nyaralás szempontjából kiemelkedik a balassagyarmati Nyírjesben található gyöngyfüzérszerő tó-rendszer. Az elsı tó állapota kifejezetten jónak mondható, a horgászathoz szükséges feltételek teljességgel adottak. A kistérségben egyedül nyírjesi tavak körül találhatók meg azok a vendéglátó szolgáltatások, melyek a kedvelt horgászhelyek alapvetı feltételei. A Nyírjes kiválóan alkalmas családok számára pihenést biztosító üdülıközpont létrehozására, mely ötlet szinten felmerül a város tervei között. III Gasztronómia-, borturizmus Egy desztináció gasztronómiai kínálata nagymértékben hozzájárulhat az imázskép kialakításához, ugyanis a helyi specialitások megkóstolását a látogatók nagy része a turisztikai élmény fontos részeként értékeli. A kistérség egyedi gasztronómiai kínálatát a palóc konyha hagyományos ízei jellemzik. Jelenleg a palóc konyha ízeinek népszerősítésére kevés példa található a térségben, melynek oka a vendéglátóhelyek hiánya. A palóc konyha sajátosságai néhány rendezvény keretében bemutatásra kerültek az eddigiekben, de a gasztronómiára tudatosan szervezett programok elvétve léteznek. Egyedül Terény községében helyeznek hangsúlyt a helyi specialitások bemutatására, a Kecskesajt fesztivál keretében. Fontos megemlíteni a Falusi vendéglátók nógrád megyei egyesületének azt a kezdeményezést, melynek keretében kiadták a Nógrád megyei vendéglátók szakácskönyvét. A térségben a bortermelés nem elegendıen jelentıs ahhoz, hogy borturizmus épüljön rá. Ugyanakkor néhány településen - Szügyben, Szandán és Mohorán -, kétsoros pincesorok találhatók, melyek fejlesztés által borkóstoltatásra is alkalmasak. A kistérség határában található ipolynyéki bortermelı vidék borainak bemutatásával 45

49 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE a pincesorokon borkóstoltatás és rendezvényszervezés alakulhatna ki, mely fontos vonzerıt képviselhet. A kistérségben elsırendő feladat a turistafogadás feltételeinek megteremtése, a megfelelı színvonalú szálláshelyek és vendéglátóegységek létrehozása. A vendéglátás területe, a helyi specialitások megismertetése kiemelten fontos a turisztikai élmény szempontjából. A térségben a gasztronómiára épített programok, fesztiválok akár önálló vonzerıként is mőködhetnek, ezenkívül a kulturális és hagyományırzı programokat színesítı szerepük is egyértelmő. III Falusi turizmus Napjaink keresleti trendjei közé tartozik a természet-közeli nyaralás, a speciális termékek (kultúrával, hagyományırzéssel kapcsolatos kínálat, tanulásra irányuló utak) iránti kereslet emelkedése, az ún. zöld turizmus elterjedése. Ezek a tendenciák kedveznek a falusi turizmus fejlıdésének, ami ez által önálló vonzerıként is funkcionálhat. A kistérség természeti környezete, gazdag néprajzi és építészeti emlékei, élı folklórhagyományai jó alapot szolgáltatnak a falusi turizmus fejlesztéséhez. A térségben jelenleg 19 magánszálláshely-adó mőködik, melyek java része a falusi vendéglátók körébe tartozik. Fontos hangsúlyozni, hogy a hagyományos falusi turizmus (ún. széna-turizmus ) egyedi kínálati értékét az adja, hogy a vendégeknek a lehetıség biztosított arra, hogy megtapasztalják a falusi élet sajátosságait, részt vegyenek az állattartással és növénytermesztéssel kapcsolatos teendıkben. A térségben található vendégházak jelentıs részére nem jellemzı a hagyományos falusi élet bemutatását biztosító szolgáltatás nyújtása. A széna-turizmus kifejlesztésére néhány helyen már jelenleg is adott a lehetıség a térségben: Bócsokpusztán a hagyományos falusi turizmus szolgáltatását kínálja az a farm, mely lovaglásra, állatsimogatásra nyújt lehetıséget. Az Ordaspusztán található tanyák megfelelı fejlesztések által szálláshelyszolgáltatást alakíthatnának ki. Bekapcsolhatók lennének azok a lovas farmok, tanyák, melyeken versenyszerő lovagoltatás még nem fejlıdött ki. A hagyományos falusi turisztikai csomag kialakításában fontos kiegészítı szerepet játszanak a térség biogazdaságai, látogathatóvá tett állattartó-telepei. A biogazdaságok körében a következı létesítmények mőködnek a térségben: A jákotpusztai Dél-Cserháti Ökológiai Tájközpont (ETO-farm), ahol az ökológiai, etológiai és természetvédelmi szempontok figyelembevételével, a táj jellegének megfelelıen folyik a gazdálkodás, oktatás, kutatás. A nógrádkövesdi tejfeldolgozó üzem, mely pályázati források segítségével a biogazdálkodás bemutatására törekedik. A terényi kecskefarm, ahol a kecskesajt készítése mutatható be. 46

50 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE A tanyasi szálláshelyek kialakításánál figyelmet kell fordítani arra, hogy a vendégek az autentikus környezet megléte mellett igénylik a kiszolgálást, a kényelmet, a minıségi szolgáltatási színvonalat. III Ifjúsági turizmus A térség idegenforgalmának jelentıs része az ifjúsági turizmusból származik. A területre érkezı fiatalokat két célcsoportra lehet osztani: az egyik csoportot azok a diákok alkotják, akik a térség iskoláiba, oktató-, természetjáró-, és vallási táboraiba érkeznek (6-18 éves korig), amíg másik csoportot azok a fiatal felnıttek jelentik, akik a térség kulturális-, hagyományırzı- és sport programjait, valamint sportlétesítményeit látogatják (18-25 éves korig). A kistérség erdei iskoláinak programjai rendkívül változatosak és népszerőek. A meglévı erdei iskolák mellett, újabbak létrehozására is lehetne igényt teremteni az iskolák munkamegosztása, közös kommunikációs és értékesítési tevékenysége által. A térség jelentıs ifjúsági szálláshely-kapacitással rendelkezik, mely többek között a fiatal felnıttek elszállásolását szolgálja. Az önkormányzati ifjúsági szállások egy része ugyanakkor minıségi fejlesztésre szorul. A fiatal felnıttek vendégforgalmának növelése érdekében figyelmet kell fordítani az igényeiknek megfelelı témájú rendezvények szervezésére és szórakozási lehetıségek biztosítására. III Vonzerıfejlesztés A kistérség jelentıs területe összefüggı természetvédelmi övezetet alkot, a településeken aktív hagyományırzı tevékenység folyik, a térség számos aktív turisztikai szolgáltatást nyújt. Ugyanakkor a fent említett kedvezı adottságok szétaprózódottan találhatók meg a térségben, élményláncba történı foglalásuk és hatékony kommunikációjuk még nem történt meg. Úgy véljük, hogy a kistérség adottságainak tematikusan összehangolt fejlesztésére kiváló lehetıséget kínál egy natúrpark létrehozása. A natúrpark valójában egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra is alkalmas. A natúrparkok kultúr-tájegységek, amelyek a vidék kihasználásának kímélı formái. A táj ápolása által megtartják jellegüket, s egy speciális infrastruktúra kiépítésével (pl. túra utak, tanösvények, múzeumok stb.) a nagyközönség számára is nyitottakká válnak. Természetvédelmi területek, vagy azok részei, amelyek kiemelt mértékben alkalmasak a pihenésre, szabadidı eltöltésére, kikapcsolódásra és egy terület természeti és történelmi értékeinek bemutatására, és az ezekhez kapcsolódó ismeretek közvetítésére, és ahol megtalálhatóak a szakirányú információszolgáltatás és az értékek kezelésének feltételei. Fontos kiemelni, hogy a natúrparkok a természeti értékek bemutatása mellett nagy hangsúlyt fektetnek a térségben folyó hagyományırzı tevékenységek ismertetésére, ezáltal hoznak létre komplex turisztikai termékcsomagot. A kistérségen átívelı natúrpark létrehozása lehetıséget nyújtana arra, hogy a terület természeti és kulturális értékei összekapcsolódjanak, országos jelentıségő vonzerıt alkotva. 47

51 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE III.2.2. A turistafogadás feltételei III Megközelíthetıség Közúti-, vasúti megközelíthetıség Az országos közúti közlekedési csomópontok irányából a kistérség megközelíthetısége kedvezınek mondható. A térség Budapest felıli megközelíthetıségét a 2-es számú fıút és a 2/A gyorsforgalmi út biztosítja, melyek mőszaki állapota kifejezetten jónak nevezhetı. Az M3-as autópálya irányából érkezık a 21-es fıúton érheti el a kistérséget: a fıút mőszaki állapotának javítása és gyorsforgalmi sávokkal történı kiegészítése folyamatban van. A térséget a 22-es számú fıút köti össze kelet-nyugati irányban a fent említett fıútvonalakkal. A 22-es út jelenleg gyakran túlterhelt a Szlovákiába tartó teherforgalom miatt. Ennek ellensúlyozása végett az önkormányzatok az út négysávosítását tervezik uniós támogatási források igénybevételével 2007-tıl. A kistérség területén található két harmadrendő út, melyek összekötik Balassagyarmatot egyfelıl Aszóddal, másfelıl Pásztóval összességében jó állapotúnak mondhatók, de egyes szakaszok felújítása mindenképpen szükséges. A harmadrendő utak által határolt területen lévı, a településeket összekötı alsórendő utak nagyon rossz mőszaki állapotúak: a haladás ezeken az utakon kifejezetten nehézkes, sıt nem is biztonságos. A kistérség belsı területén található települések turisztikai fejlesztésének elsırendő feltétele az összekötı utak felújítása, melyet az önkormányzatok a 2007-tıl lehívható uniós források igénybevételével terveznek megvalósítani. A harmad- és negyedrendő utakon általános probléma az útbaigazító közlekedési táblák hiánya. A kistérség vasúton történı megközelíthetısége kifejezetten kedvezıtlennek mondható: a térségbe többnyire lassú személyvonattal és átszállással lehet eljutni. A menetidı meglehetısen hosszú: Budapestrıl Balassagyarmatra vezetı 110 km-es út megtételének legrövidebb idıtartam 2 óra 10 perc. A térségbe közlekedı vasúti kocsik mőszaki és higiéniás állapota kifejezetten rossz, ezért a komfortérzet javítása és a menetindı lerövidítése elengedhetetlen feltételei a vasúti forgalom növekedésének. A vasúton történı közlekedés javítása érdekében növelni szükséges a pályaszakaszok terhelhetıségét és meg kell oldani a villamosítást. A cél eléréséhez a vasútvonalak talpfáinak kicserélése szükséges, amelynek megvalósítása - a beruházás volumenébıl eredıen - kizárólag pályázati források segítségével történhet meg. Emellett az állomásépületek felújítására is szükség lesz. A vasút turisztikai attrakcióként történı felhasználására történtek próbálkozások és a vasúti kiállítás alkalmával gızös vonatok szállították az utasokat Drégelypalánk és Ipolyság között. E program állandó jelleggel történı megrendezése, továbbá nosztalgia-vonatok indítása lehetıséget biztosítana arra, hogy a térség vasúti közlekedését vonzóvá tegyék az ideérkezık és az itt élık számára. További lehetıségként merülhet fel a Balassagyarmat-Losonc vasútvonalon történı közlekedés fejlesztése. Jelenleg rendkívül körülményes a határmenti szlovák települések megközelítése vasúton, hiszen a legrövidebb menetidı öt óra. A Szlovákia felıli vasúti megközelíthetıség fejlesztése hozzájárulna a határon innen és 48

52 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE túl élık kapcsolattartásához, a balassagyarmati kistérség szlovák vendégforgalmának növekedéséhez. A kistérség tömegközlekedése A térség települései közötti kapcsolatot döntı többségben a közúti tömegközlekedés teremeti meg. Problémát jelent, hogy a buszok járatsőrősége alacsony, a buszjáratok összehangoltsága hiányos. Gondot jelent, hogy éppen nyáron, a legfontosabb turistaszezonban csökken a járatszám, mert megszőnnek az iskolabuszok, továbbá a korszerőtlen, elavult járatok az utazási élményt nagymértékben csökkentik. Az autóbusz-közlekedéshez szükséges váróterek infrastruktúrája (vizesblokkok, pihenıhelyek, büfé) korszerőtlen, vagy teljességgel hiányzik, illetve egyelıre nem biztosított a vasúti- és buszmenetrendek összehangoltsága sem. 7. ábra: A balassagyarmati kistérség közút- és vasúthálózata Kerékpáros közlekedés A kistérség települései kerékpáron csak a közúti közlekedés útvonalain közelíthetık meg, mert jelenleg nincs kerékpárút a kistérségben. Ugyanakkor az NFT II. nyugatnógrádi programjában szerepel a kistérség kerékpárútjának kiépítése Szklabonya- Balassagyarmat-Szügy-Mohora-Csesztve útvonalon. III Vendéglátóipari szolgáltatások A kistérségben közel száz étterem és cukrászda mőködik, melyek eloszlása meglehetısen egyenlıtlen, hiszen az éttermek fele a városban mőködik. További, kisebb mértékő koncentráció figyelhetı meg Érsekvadkert, Bercel és Hont községekben az aktívabb idegenforgalomnak és gazdasági életnek köszönhetıen. Kilenc településen egyáltalán nem található sem étterem, sem cukrászda, 49

53 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE ugyanakkor majdnem minden településen mőködnek italozók, melyek a helyi lakosok igényeit szolgálják. Települések Vendéglátóhelyek száma Éttermek, cukrászdák száma Bárok, borozók száma Balassagyarmat Becske Bercel Cserháthaláp 2-2 Cserhátsurány Csesztve 2-2 Csitár 2-1 Debercsény 1-1 Dejtár Drégelypalánk Érsekvadkert Galgaguta Herencsény Hont Hugyag Iliny 1-1 Ipolyvece 2-2 Magyarnándor Mohora Nógrádkövesd Nógrádmarcal 2-2 İrhalom Patak Patvarc Szanda 5-3 Szécsénke 1-1 Szügy Terény Kistérség összesen táblázat: Vendéglátóegységek száma településenként Forrás: KSH, 2004-es területi statisztikák Kifejezetten magas színvonalú vendéglátóhelyek csak Balassagyarmaton állnak rendelkezésre. Bár a vendéglátóhelyek kapacitása jelenleg kielégíti a helyi lakosok igényét, ám az ideérkezı turisták igényeihez mérten a vendéglátóhelyeknek mind kapacitásukat, mind választékukat fejleszteni szükségszerő. Azokon a településeken, ahol egyáltalán nincs étterem, vagy csak kisebb kapacitású áll rendelkezésre, a csoportosan érkezı turisták étkeztetését iskolai és munkahelyi konyhákban szervezetten oldják meg. Ugyanakkor ez a lehetıség nem jelent megoldást az egyénileg utazó vendégek számára. A palóc konyha specialitásainak felvétele a gasztronómiai kínálatba alapvetı fontosságú lenne, hiszen a térség egyik fontos vonzerejét a hagyományos palóc 50

54 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE ételek jelentik. Néhány településen történtek kezdeményezések a palóc ízek népszerősítésére és ideérkezı csoportok számára készítettek helyi specialitásokat. A palóc konyha kínálatának éttermi étlapokon történı megjelenése azonban ritka, elsısorban a városi éttermekre jellemzı. III Szálláshelykínálat A kistérség szálláshely-kínálatának megyei szintő összehasonlítása A balassagyarmati kistérségben található kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma 20%-kal csökkent a vizsgált idıszakban, mely a kistérségben korábban mőködı panzió, turistaszálláshely és ifjúsági szállás bezárásának az eredménye. A kapacitás-kiesések hatását ellensúlyozta az önkormányzatok által létrehozott turistaszállások megjelenése. Az elıbbi negatív trend eredményeként a balassagyarmati kistérség veszített részesedésébıl megyei szinten a szálláshelykapacitások területén. Ennek ellenére a térség a harmadik pozíciót foglalta el a kistérségek között 2004-ben, ahogyan öt évvel azelıtt is. Az alábbi ábrák tanulsága szerint, figyelemre méltó a pásztói kistérség kapacitás-növekedése a vizsgált idıszakban. Szállásférıhelyek megoszlása nógrád megyei kistérségek között % 3% 5% Bátony tereny ei Pásztói 22% Rétsági Szécsény i Salgótarjáni 7% Balassagy armati 49% Szállásférıhelyek megoszlása nógrád megyei kistérségek között % 8% Bátony tereny ei 11% Pásztói Rétsági Szécsény i 15% Salgótarjáni Balassagy armati 47% 7% A kereskedelmi szálláshelyek kapacitását illetıen elmondható, hogy a balassagyarmati kistérség elmaradást mutat panzió-, kemping-, és szállodakapacitás tekintetében a megye szálláshely-kapacitás szempontjából vezetı térségeitıl. Kistérség Panzió Turistaszállás Kemping Üdülıház Ifjúsági szállás Szálloda Összesen táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek kapacitásai, dec. 31. Forrás: KSH, 2004-es területi statisztika Összes ker. szálláshely Balassagyarmati Bátonyterenyei Pásztói Rétsági Salgótarjáni Szécsényi

55 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE Fontos kiemelni azt a tényt, hogy Nógrád megyében egyáltalán nem létezik gyógyvagy wellness-turisztikai profillal rendelkezı szálloda, mely a magas költési hajlandóságú vendégeket vonzaná a területre akár az országos átlagot is meghaladó tartózkodási idıtartamra. A magánszálláshelyek tekintetében elmondható, hogy a megyében nagy volumenő (251%-os) kapacitás-növekedés tapasztalható a kínálatban, mely a kedvezı adózási feltételekkel támogatott falusi szálláshelyadás elterjedésére vezethetı vissza. A megyei magánszállás kínálat 84%-át a falusi szálláshelyadók szolgáltatják. A balassagyarmati kistérségre is igaz, hogy a térség magánszállás-férıhelyeinek majdnem egészét falusi szálláshelyek adják. Megyei összehasonlításban a balassagyarmati kistérség az utolsó helyen áll a magánszállások kapacitását tekintve. Kistérség Magánszállásadás Magánszállásadás 2004 Falusi szállásadás Falusi szállásadás Balassagyarmati Bátonyterenyei Pásztói Rétsági Salgótarjáni Szécsényi Összesen táblázat: Magánszállásadás kapacitásai, Forrás: KSH, 1999-es, 2004-es területi statisztika A kistérség szálláshely-kínálatának település szintő megoszlása A kistérség szálláshely-kapacitásának vizsgálatát a településeken összegyőjtött, friss (2006. júniusi) információk alapján végeztük el. Megállapítható, hogy a kereskedelmi szálláshely- kapacitás terén jelentıs bıvülés történt a decemberi állapothoz képest. A volumennövekedés elsısorban a turistaszállások bıvülésének köszönhetı. Mindenképpen pozitívnak ítélhetı meg, hogy újabb községek - Érsekvadkert, Hont, Herencsény és İrhalom -, léptek be a kereskedelmi szálláshellyel rendelkezı települések körébe. Balassagyarmaton óta jelentısen megemelkedett az ifjúsági szállások kapacitása, mely arra vezethetı vissza, hogy újabb kollégiumi szálláshelyek kerültek kiadásra a nyári idıszak alatt. A balassagyarmati ifjúsági szállások területén tapasztalható 150%-os kapacitásnövekedés nem egyértelmő eredmény, hiszen a kollégiumi szállások csak iskolai szünetekben állnak rendelkezésre. A város kempingjének kapacitása szintén nagymértékben növekedett az említett idıszakban, igaz a szolgáltatási színvonal emelkedésérıl már nem beszélhetünk. 52

56 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE Település Panziók fh. Panziók sz. Turistaszállás (ifjúsági szállás) fh. Turistaszállás (ijúsági szállás) sz. Kempingek fh. Kempingek Balassagyarmat 49 (62) 2 (2) 210 (520) 1 (3) 50 (150) 1(1) sz. Szállodák fh. Szállodák Bercel 0 (30) 0 (1) 41(30) 1(1) Csesztve 19 (19) 1(1) Érsekvadkert 0 (33) 0 (1) Herencsény 0 (24) 0 (1) Hont 0 (30) 0 (1) İrhalom 0 (30) 0 (1) Szanda 55 (100) 1 (1) Terény 0 (55) 0 (2) Összesen 68 (81) 3 (3) 265 (822) 2 (10) 50 (150) 1 (1) 41 (30) 1(1) 12. táblázat: A kistérség kereskedelmi szálláshely kapacitásai Jelmagyarázat: x es adatok, (x)-2006-os adatok, fh : férıhelyszáma, sz : szám Forrás: KSH, 2004-es területi statisztika, saját győjtés sz. A magánszálláshelyek tekintetében kevésbé látványos, de pozitív változások mentek végbe, amelynek eredménye, hogy Nógrádkövesden 8 férıhelyes falusi szálláshely jött létre. A magánszállások összes kapacitása csekély mértékben, de növekedett a 2004-es felmérés óta. Település Magánszállás fh. Magánszállásadók sz. Balassagyarmat 16 (27) 3 (3) Herencsény 20 (10) 2 (2) Hugyag 6 (7) 1(1) Ipolyvece 10 (10) 1(1) Nógrádkövesd 0 (8) 0 (1) Nógrádmarcal 32 (37) 4 (4) İrhalom 17 (16) 2 (2) Szanda 34 (18) 4 (3) Terény 16 (21) 2 (2) Összesen 151 (164) 19 (19) 13. táblázat: A kistérség magánszálláshely kapacitásai Jelmagyarázat: x es adatok, (x)-2006-os adatok, fh : férıhelyszáma, sz : szám Forrás: KSH, 2004-es területi statisztika, saját győjtés 53

57 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE A kistérségben található szállások eloszlása még mindig egyenlıtlen a kereskedelmi- és magánszálláshely kínálatba újonnan bekapcsolódott települések ellenére. A térség jelenlegi turisztikai keresletét kielégítik a meglévı szálláshelyek, sıt egyes területeken, mint például Nógrádmarcalban, túlkínálat alakult ki. A térség kiváló adottságokkal rendelkezik az ifjúsági turizmus területén és az elmúlt másfél évben az ifjúsági szálláshelyek terén jelentıs volumennövekedés történt. A szálláshelyek színvonala meglehetısen változó, de alapvetıen megfelelnek a csoportosan érkezı fiatalok igényeinek. Az elıbbiek mellett a térségben mőködı erdei iskolák is népszerőnek mondhatók, amelyek célcsoportja elsısorban az iskolás diákok. Fontos kiemelni, hogy mind az ifjúsági szállások, mind az erdei iskolák tekintetében nagy szerepet kap a célzott programszervezés és a hatékony kommunikáció. Ennek eredményeként a csoportos vendégek elérése végett ajánlott közvetítık, belföldi utazásszervezık megkeresése. Összességében hiányzik a minıségi szálláshely-szolgáltatás mind Balassagyarmaton és annak környékén. A kistérség egyetlen szállodája a Bercel Kastélyszálló, mely jelentıs vendégforgalmat bonyolít le az üzleti utazók és magasabb költési hajlandóságú, pihenni vágyó vendégek körében. A térség jelentıs természeti, sportolási és kulturális vonzerıvel rendelkezik a magasabb igénnyel rendelkezı vendégek számára: a terület északi, jól megközelíthetı részén épülı szálloda elıre jelezhetıen sikerrel mőködne, és minıségi javulást eredményezne a térség turisztikai keresletében. A falusi szálláshely-szolgáltatást illetıen elmondható, hogy a térségben található szálláshelyadók döntı többsége csatlakozott a Falusi Vendéglátók Nógrád Megyei Egyesületéhez és napraforgós minıségi kategóriákat jelelölı rendszerhez. Összességében a térség veszített a sikeres falusi turizmus építéséhez szükséges vidéki hangulatából, amelynek eredıje, hogy egyre kevesebb faluban folyik mezıgazdasági tevékenység, ami a falusi életmód szerves része. Ennek tükrében jelentıs vonzerıt jelentene a hagyományos tanyasi világ újjáélesztése és olyan falusi szálláshelyek létrehozása, melyeknek az állattenyésztéssel, a növénytermesztéssel foglalkozó farmok adhatnának színhelyet. III Humán erıforrás Balassagyarmat városában nyolc középiskolai intézmény mőködik. A turizmusfejlesztés bázisát a Mikszáth Kálmán Kereskedelmi, Élelmiszeripari, Vendéglátó, Idegenforgalmi és Gazdasági Középiskolában végzett diákok adhatják. Az iskolában az idegenforgalmat érintı szakirányok a következık: szakács-, pincér-, cukrász-, vendéglátó-eladó specializáció. A középiskolában vendéglátó-üzletvezetı OKJ-s szakmai képzés folyik szakirányú végzettségő vagy érettségizett hallgatók számára. A diákok idegen nyelvet és informatikai alapismereteket tanulhatnak mind az alapképzés, mind az OKJ-s képzés során. A középiskolából kikerülı képzett szakemberek biztosíthatják a térségben jelenleg mőködı és jövıben elindítandó vállalkozások megfelelı szolgáltatási színvonalát. Felsıoktatási intézmény a térségben nem mőködik. Problémát jelent az, hogy a felsıoktatásban végzett hallgatók jelentıs része nem tér vissza a térségbe a megfelelı megélhetési lehetıségek hiánya miatt. Fontos lenne azoknak a diákoknak a visszatérését ösztönözni, akik idegenforgalmi felsıoktatásban tanultak vagy a turizmus egyes ágazataihoz kapcsolódó területen végeztek. 54

58 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE Jelenleg a térség vállalkozói aktivitása a turizmus területén meglehetısen csekély. Léteznek olyan turisztikai vállalkozók, akik professzionális szolgáltatást nyújtanak már most is és sikeres munkát végeznek a termékfejlesztés és az értékesítés területén, ám arányuk egyelıre alacsony. Problémát jelent, hogy a falusi szálláshelyadással foglalkozók többsége egyelıre nem képes a lehetıségek kihasználására, részint a térség jelenlegi alacsony turisztikai vonzereje végett, másrészt hatékonyatlan marketing tevékenységük miatt. Elengedhetetlen a vállalkozások szakmai támogatása ahhoz, hogy megfelelı szolgáltatási színvonalat legyenek képesek nyújtani és sikeres kommunikációs és értékesítési tevékenységet tudjanak végezni. A lakosság és a mezıgazdasági tevékenységet végzık bevonhatósága a falusi turizmus kiépítésébe jelenleg kérdéses. A lakosok informálása, vállalkozói tevékenységük ösztönzése és segítése a turizmusfejlesztés egyik kulcskérdése. Szükség van egy olyan szervezetre, mely szakmailag támogatja a turisztikai szolgáltatókat és ösztönzi a lakosokat és a gazdálkodókat a térség turisztikai potenciáljában rejlı lehetıségek kihasználására. A Tourinform iroda betölthetné azon szervezet szerepét, mely támogatja a lakosság és a vállalkozások turisztikai tevékenységét és szakértıi felelısséggel tartozik a kistérség fejlesztési politikájának meghatározásáért, a fejlesztések megvalósításában betöltendı koordinátori feladatokért. A kistérség által mőködetett Tourinform iroda azonban a jelenlegi körülmények között erre nem képes. Az iroda néhány hónapos szünetelés után a közelmúltban nyílt meg. A szüneteltetésnek az volt az oka, hogy nem találtak munkaerıt a szülési szabadságra ment irodavezetı helyett. A korábbi irodavezetı szakmai felkészültsége megfelelı volt, a jelenlegi alkalmazottak viszont most kezdték a területtel való ismerkedést. A Tourinform iroda szerepe mindösszesen a kommunikációra korlátozódik és egyelıre csak a kistérség településeirıl, eseményeirıl illetve turisztikai vállalkozásairól megjelent szóróanyagot teszik elérhetıvé. Az irodára jelenleg sem a kistérségi koordinációban, sem a pályázati források megkeresésében és megszerzésében nem lehet számítani. III.3. A turizmus szervezeti kompetenciái III.3.1. Turisztikai koordináció a kistérségben Kistérségi szintő koordináció A Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulása felelıs a kistérség területfejlesztési munkálataiért, melynek része az idegenforgalom fejlesztése. A területfejlesztés törvényi kötelezettsége miatt létrejött Ipoly-Táj Területfejlesztési Társulás szerepét vette át a Többcélú Társulás, a feladatok ellátási hatékonyságának növelése érdekében. A turisztikai fejlesztések területén a Többcélú Társulás hatásköre arra terjed ki, hogy kistérségi szintő helyzetelemzéseket és programok készítésen; jelenlegi feladata a kistérség turisztikai programjainak a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez történı illesztése. A Társulás képviseli a kistérség érdekeit a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácsban. A turisztikai fejlesztési források szétosztásakor a kistérség ez idáig nem tudta hatékonyan képviselni érdekeit a megye fejlett turisztikai aktivitással rendelkezı területeivel szemben, mely helyzet a jövıben remélhetıleg változni fog. E változásra azét is szükséges, mert az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) turizmusfejlesztési politikája határozott prioritásként fogalmazza 55

59 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE meg a turizmus területi koncentrációjának csökkentését, a hátrányos helyzető területek turisztikai fejlesztésének kiemelését. A Többcélú Társulás területfejlesztési hatóköre tehát kiterjed a kistérség idegenforgalmának fejlesztésére, azonban forráshiány miatt a társulás a koordináció operatív teendıivel nem tud foglalkozni. A társulás tartja fent a 2003-ban létrehozott Tourinform irodát, melynek feladatköre az információszolgáltatásra korlátozódik. Az iroda felelısségi köre kibıvíthetı lenne a térségi koordináció végrehajtására, azonban emberi erıforrás-hiány, valamint finanszírozási nehézségek miatt még az információszolgáltatás hatékony kivitelezése is akadozik. Település szintő koordináció A turizmus irányítási rendszere szempontjából az önkormányzatok adják azt a legalacsonyabb közigazgatási szintet, ahol a turisztikai tervezés folyik. Összességében elmondható, hogy a kistérségben településszintő, tudatos turizmustervezés nincs. Ez alól kivételt jelent Balassagyarmat, mely írott turizmusfejlesztési koncepcióval rendelkezik. Inkább jellemzıek a települések összefogásában létrejött turisztikai koncepciók, melyekre példa a Sugárkankalin Egyesület által összefogott kilenc település számára írt fejlesztési terv, valamint a Belsı-Cserhát települések fejlesztésére létrejött turisztikai koncepció. Települési szinten az önkormányzatok szabadon dönthetnek turisztikai referens alkalmazásáról. A kistérség önkormányzatai forráshiány miatt nem alkalmaznak turisztikai referenst, a turisztikai fejlesztések tervezését és a turizmus szervezésének operatív feladatait a polgármesterek és az önkormányzatok munkatársai végzik. A térség önkormányzatainak turizmussal kapcsolatos szervezési feladatait civil szervezetek támogatják, melyeket a következı csoportokba sorolhatunk: A települések fejlesztéséért létrehozott egyesületek (pl. Bercel Fejlesztéséért Egyesület, Ipolyvecéért Egyesület, terényi Faluvédı és Segítı Egyesület) A települések kulturális, közösségi életét, sport rendezvényeit szervezı egyesületek (pl. balassagyarmati Lajtorja Alapítvány, terényi ARTTÉKA Mővészet Határok Nélkül Egyesület, dejtári Fonóház Egyesület, Csesztvei Hagyományırzı és Kulturális Egyesület, ırhalmi Ipoly-völgyi lovas Diáksport Egyesület) Turizmusfejlesztésért létrehozott szervezetek (Nógrádköves Turizmusáért Egyesület, illetve a drégelypalánki Sugárkankalin Egyesület, melynek jelentıségérıl a települések közötti együttmőködések kapcsán esik szó) Fontos azt megemlíteni, hogy néhány településnek (Herencsény, Csitár, Nógrádgárdony) sikerült magánvállalkozókat bevonnia a települési rendezvények szervezésébe és szponzorolásába (szerk. megjegyz.: a vállalkozókkal történı együttmőködés a sikeres turisztikai fejlesztés alapja). A települések turisztikai sikere sok tekintetben függ a lakosság turizmushoz való hozzáállásától. Összességében elmondható, hogy a települések lakosai pozitív, vendégszeretı hozzáállással fogadják a vendégeket, ugyanakkor a lakosság falusi turizmusba történı bevonhatósága kérdéses a megfelelı informáltság hiánya miatt. 56

60 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE Civil szervezetek szerepe a kistérségi szintő koordinációban A térségben számos civil szervezet mőködik a turizmushoz kapcsolódó területeken mint például hagyományırzés, kézmővesség, környezetvédelem, mővészet, sport, vallás, jelentıs szerepet játszva a turisztikai termékek elıállításában. A civil szervezetek döntı többsége azonban csak helyi szervezı erıt képvisel, tevékenységük nem terjed ki mőködési területük kistérségi koordinációjára. A turisztikai termékek kistérségi szintő komplex kínálatának létrehozása érdekében szükség van az adott turisztikai ággal kapcsolatos civil szervezetek összefogására. A következı területeken létrejövı együttmőködésekben különösen fontos lehetıségek rejlenek: Hagyományırzés és kultúra: kistérségi szintő rendezvények, fesztiválok szervezése érdekében. Természetvédelem: az Ipoly-Únió Egyesület vezetésével a térség természetvédelmi területeinek turisztikai céllal történı hasznosítása céljából. Kézmővesség: ajándéktárgy értékesítı helyek kialakítása, kézmőves vásárok rendezése érdekében. Lovas-sport: A lovas szolgáltatás minısítési rendszerének kialakítása végett. Falusi turizmus: A falusi vendéglátók Nógrád megyei egyesületének minısítési rendszeréhez a térség legtöbb vendéglátója csatlakozott. Fontos azt elérni, hogy minden vendéglátóban tudatosuljon a minısítési rendszerben rejlı marketing lehetıség. A falusi lakosság informálása, a szálláshelyek kialakításának segítése szintén jelentıs feladat. Fontos megemlíteni a kistérségen kívüli civil kezdeményezések munkáját, mint például a Palóc Út Egyesület tevékenységét, mely a nógrádi és hevesi palóc falvak hagyományırzı kínálatának összefogását és kommunikációját tőzte ki célul. A célok megvalósítása jelenleg kezdeti stádiumban van, az egyesület tevékenységének hatásai még nem mérhetık a települések turistaforgalmának növekedésében. Ugyanakkor, ha Palóc Út erıs turisztikai márkává növi ki magát, a kistérség falvai részesedhetnek a márka által nyújtott elınyökbıl. További jelentıs tevékenységet végez a Gödöllı és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület (GKRTE) a térség néhány településével kapcsolatban, mivel az egyesület Bercel, Csesztve és Galgaguta turisztikai kommunikációját segíti. III.3.2. Koordináció együttmőködésben A települések közötti együttmőködéseknek jól mőködı gyakorlata van a kistérségben, mely a területfejlesztéssel kapcsolatos közös teendık és az alapszolgáltatást nyújtó intézmények összevonásából származó feladatok kapcsán alakult ki. A turisztikai termékfejlesztés és kommunikáció operatív teendıinek szintjén a települések közötti együttmőködés rendkívül ritka, viszont összefogásban történı stratégiai tervezésre és pályázásra már van példa: A Belsı-Cserhát mikrotérség falvai (a kistérségben Szanda, Cserhátsurány, Herencsény és Terény) közös vidékfejlesztési programot hoztak létre, melyben a turizmus kiemelt szerepet kap, s összefogásban pályáztak a fejlesztési célok megvalósítása érdekében. A mára Cserfának keresztelt 57

61 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE együttmőködés aktivitása csökkent, de a részvevık a kapcsolat felélesztését tervezik. A Sugárkankalin Egyesületet kifejezetten turizmusfejlesztési céllal hozta létre 9 település, melyek közül öt a kistérség része. (Dejtár, Drégelypalánk, Ipolyvece, Hont és Patak). Az egyesület célja az, hogy a részvevı települések kínálatának összefogásával 3-4 napos turisztikai termékcsomagokat hozzon létre, s ezáltal meghosszabbítsa a látogatók térségben töltött tartózkodási idejét. Az Egyesület pályázati források kihasználásával törekszik az együttmőködés turisztikai céljainak megvalósítására. Összességében elmondható, hogy a térség turisztikai sikerét szolgáló együttmőködések csírái megtalálhatók a területen, ugyanakkor a teljes kistérséget mozgósító koordinációs tevékenység még hiányzik. A kistérségi koordinációból származó elınyök a következık: Országos jelentıségő vonzerık (fesztiválok, vásárok, natúrpark) kifejlesztése kistérségi szintő összefogásban történı pályázás segítségével. Megvalósulna annak tudatosítása, hogy a települések csak összefogásban, egymást kiegészítve képesek a turisztikai aktivitás növelésére. A kistérségi kínálat tematikus összefogása, összehangolása és fejlesztése egy tapasztalt, szakértıi csapat irányításával, építve a térségben mőködı civil szervezetekre. A szolgáltatási színvonal növelése végett a szolgáltatók képzése, valamint minıség-ellenırzési rendszer kiépítése. A kistérség kommunikációs tevékenységének kialakítása, a térség turisztikai márkájának kiépítése, professzionális online megjelenésének megteremtése a települések közös finanszírozása, illetve pályázati források segítségével. A térség településeinek önálló kommunikációs tevékenységének szakmai támogatása. A szolgáltatók marketingkommunikációs ismereteinek bıvítése. A kistérségi koordinációhoz szükséges szervezeti háttér jelenleg hiányzik. Alapvetıen szükségesnek találjuk egy olyan koordináló intézmény, úgynevezett Desztináció Menedzsment Szervezet létrehozását, mely szakértıi felelısséggel tartozik a térségben történı kínálatfejlesztés és a kistérség egységes, hatékony marketing-kommunikációja iránt. III.4. A turizmus kommunikációs kompetenciái III.4.1. Település szintő kommunikáció Települési arculati elemek A települések identitását tükrözı jelképek, szlogenek, formai elemek (tipográfia és színvilág) együttesét értjük települési arculati elemek alatt, melyek a település azonosítására szolgálnak. A településrıl megjelenı prospektusok, kiadványok, 58

62 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE újság- és online hirdetések sikerének alapvetı feltétele az igényesen megtervezett települési arculat. Általánosságban elmondható, hogy a kistérség településeire nem jellemzı az egységesen kialakított arculati rendszer. A települések fele rendelkezik címerrel, ún. falujelképpel, melyben történelmi emlékeik, vallási értékeik jelennek meg, s melyek megtalálhatók kiadványaikon. Pozitívnak nevezhetı az a törekvés, hogy a falujelképpel nem rendelkezı települések is felismerték annak fontosságát és tervbe vették a jelkép létrehozását. Fontos azt hangsúlyoznunk, hogy a település szintő kommunikációs tevékenység alapját az egységesen kialakított arculati rendszer megteremtése jelenti, ezért minden település számára ajánlott a falujelkép, a szlogen és a kiadványokon egységesen alkalmazandó tipográfia és színvilág megteremtése. Kommunikációs tevékenység A települések önállóan végzett kommunikációs tevékenysége az alábbi jellemzıkkel bír: A kistérség legtöbb települése rendelkezik helytörténeti kiadvánnyal és képeslappal, melyek általában az adott település élelmiszerboltjában, postáján érhetık el, de nem találhatók meg a balassagyarmati Tourinform irodában. A rendezvények ismertetése érdekében végzett települési kommunikációs tevékenység általában kimerül a kistérség önkormányzatai számára szóló meghívók kiküldésében és a környezı településeken történı plakátok kifüggesztésében. A települések által végzett szélesebb körő hirdetési aktivitás rendkívül alacsony szintő és általánosságban nem jellemzı. A hirdetést végzı csekély számú település kizárólag a kiemelt rendezvényekrıl jelentet meg hirdetést a Nógrád Megyei Hírlapban. Pozitívnak értékelendı az, hogy a helyi lakosok elérésére minden település nagy hangsúlyt fektet a helyi újságban, vagy kábeltelevíziós csatornán megjelentetett hirdetések által. Néhány falu rendelkezik saját prospektussal, melyek színes nyomtatásúak és képi elemeket tartalmaznak, viszont formai, grafikai kivitelezésük fejlesztendı. Általánosságban elmondható, hogy a települési prospektusok alacsony példányszámban kerülnek kiadásra, és a balassagyarmati Tourinform irodába csak néhány település küldi el saját ismertetıjét. Balassagyarmat városáról jelenleg egy meglehetısen alacsony színvonalú, fénymásolt prospektus található meg a Tourinform irodában, ugyanakkor a színes kiadvány kiadás alatt áll. A nagyobb volumenő eseményekrıl eseti jelleggel híradások jelennek meg az MTV1 kulturális magazinjaiban, melynek tudatos szervezésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A kistérség települései általában nem rendelkeznek önálló honlappal. Sajnálatos, hogy azok a települések, melyek rendelkeznek pályázati forrásokból létrehozott honlappal, nem szánnak erıforrást a honlapok frissítésére. A települési honlapok közül kiemelendı Drégelypalánk és Bercel oldala, melyen folyamatosan frissített információk találhatók. Balassagyarmat honlapja megfelel a sikeres online megjelenés alapvetı elvárásainak, ugyanis 59

63 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE megfelelıen strukturált információkkal, képi elemekkel rendelkezik és folyamatosan frissített. A városi honlappal kapcsolatos fejlesztési szükségletek a magasabb szintő elvárások teljesítésének érdekében merülnek fel, mint például audio-vizuális eszközök használata, online foglalási rendszer kiépítése. A települési együttmőködések, a Belsı-Cserhát mikrotérség és a Sugárkankalin Egyesület estében fellelhetı az aktív marketing-kommunikációs tevékenységre való törekvés, ugyanis a települések közösen kialakított programfüzettel és információs térképpel rendelkeznek, s közösen létrehozott, professzionális szintő kiadványok megjelentetését és megyei, valamint országos szintő terjesztését tervezik pályázati források felhasználásával. A települések megyei és országos szintő kommunikációs tevékenységét a turizmus irányítását végzı szervezetek, valamint turisztikai egyesületek segítik a következı módon: A megyei szintő kommunikáció területén fontos szerepet játszik a nyugatnógrádi településeket ismertetı Nyugat-Nógrád Gyöngyszemei és Szálláshelyei címő, professzionális megjelenéső kiadvány, melynek kiadását az Ipoly-táj Területfejlesztési Társulás és a területen található Tourinform irodák támogatták. A megyei szintő kommunikáció további fontos eszköze a Túrabakancs elnevezéső turisztikai melléklet, melyben adott a lehetıség arra, hogy a kistérség néhány települése és szolgáltatója megjelenjen. A Túrabakancs kedvezı lehetıséget kínál a települések népszerősítésére, ezért ajánlatos azt elérni, hogy a települések tágabb köre jelenjen meg a mellékletben. A Magyar Turizmus Zrt, által megjelentetett, az észak-magyarországi régióra vonatkozó tematikus kiadványokban a kistérségi települések csak egy szők köre jelenik meg. Ugyanakkor teljességgel hiányolható, hogy a kistérség települési programjai nincsenek feltőntetve a Magyar Turizmus Zrt. országos programajánlójában, mely egyébként lehetıséget kínál a kisebb települések bemutatkozására is. Néhány település képviselteti magát az Utazás Kiállításon olyan civil szervezetek szervezésében, mint a Palóc Út Egyesület vagy a Gödöllı és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület (GKRTE). A Palóc Út által tett kezdeményezés egyértelmően pozitívnak ítélhetı meg, amíg a települések gödöllıi régióhoz történı csatlakozása az elégtelen kistérségi-, regionális koordináció jele. A legtöbb térségi település megjelenik a fontosabb hazai utazási portálokon. (pl. vendegvaro.hu, iranymagyarorszag.hu, belfoldiutazas.hu) 60

64 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE A kistérség településeinek kommunikációs tevékenységét az alábbi táblázat foglalja össze: Kommunikációs tevékenység önállóan Kommunikációs tevékenység együttmőködésben településekkel (Cserfa, Sugárkankalin) Kommunikációs tevékenység együttmőködésben a turizmust irányító szervezeteivel és civil szervezetekkel Helyi szinten és a környezı településeken Helytörténeti krónika, plakát, meghívó, képeslap, hirdetések a helyi újságban, kábeltelevíziós csatornán, programfüzet, prospektus Közös térkép, programfüzet, Közös prospektusok létrehozásának tervei Megyei szinten Hirdetések a Nógrád Megyei Hírlapban Közös prospektusok megyei és országos szintő terjesztésének tervezése Települési ismertetık a Nyugat-Nógrád Gyöngyszemeiben A települések ismertetıinek megjelenése a Nógrád Megyei Hírlap Túrabakancs nevezető turisztikai mellékletében Országos / nemzetközi szinten Nagyobb eseményekrıl híradások televíziós kulturális magazinokban, interneten történı önálló megjelenés (saját honlap) Magyar Turizmus Zrt. regionális ajánlóiban néhány település ismertetıje megjelenése, Utazás Kiállításon való megjelenés a Palóc Út, illetve a GKRTE támogatásával Utazási portálokon, egyesületi honlapokon történı megjelenés 14. táblázat: A kistérség településeinek kommunikációs tevékenysége (kiemelve az általánosan jellemzı kommunikációs eszközöket) Összességében elmondható, hogy a települések alacsony aktivitású marketingtevékenységet végeznek, mely két okra vezethetı vissza: egyrészt az önkormányzatok nem képesek kellı hangsúlyt fektetni a kommunikációra az általános forráshiány miatt, másrészt hiányzik a kistérségi koordináció és szakmai segítség, mely által megfelelıen magas színvonalú kiadványok jelenhetnének meg és hatékonyabbá válna a széles körő (regionális, megyei, országos és nemzetközi szintő) kommunikációs tevékenység. III.4.2. Kistérségi koordináció a kommunikáció terén A kistérség önálló egységként történı kommunikálása meglehetısen kezdetleges, a jelenlegi helyzet a következı jellemzıkkel bír: A térség nem rendelkezik jól kommunikálható elnevezéssel, ugyan vannak elképzelések a térség Ipoly-tájként történı elnevezésére, de mindez még kiforratlan. A kistérséget hirdetı kiadványok nagyon alacsony színvonalúak és csak a balassagyarmati irodában érhetıek el. 61

65 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE A regionális és országos szervezetekkel történı együttmőködés nem kellıen hatékony: a térség programjai például ebben az évben nem jelentek meg a Magyar Turizmus Zrt. programajánlóiban. Balassagyarmat városának honlapja tölti be az egyetlen kistérségi szintő, hatékonynak nevezhetı kommunikációs funkciót: a honlapon megjelennek a kistérség településeinek program-, és szállásajánlatai. A kistérség turisztikai aktivitásának fokozása érdekében elengedhetetlenül szükséges a térségi koordináció a kommunikációs tevékenység területén, melynek megvalósulása a következı elınyökkel járna: A kistérségi kínálat magas színvonalú, tematikus kiadványokban történı megjelenítése és széles körben való terjesztése, kistérségi szintő összefogásban történı pályázás segítségével. Nagy volumenő marketing kommunikációs kampány indítása a nyomatott sajtóban, rádióban, televízióban a sikeres kistérségi tetımárka kiépítése végett, kistérségi szintő összefogásban történı pályázás segítségével. Hatékony kapcsolat kiépítése a turizmus irányító szervezeteivel, a térség megyei-, regionális- és országos kommunikációs tevékenységbe történı beillesztése végett. Kapcsolódás a civil szervezetek által kiépített márkákhoz. Az internet által adott lehetıségek kihasználása professzionális tartalom-menedzsmenttel és foglalási rendszerrel rendelkezı térségi portál kiépítése által, kistérségi szintő összefogásban történı pályázás segítségével. A települések és a turisztikai vállalkozók szakmai támogatása hatékony, önálló kommunikációs tevékenységük kialakítása céljából. Jelenleg hiányzik a hatékony kistérségi kommunikációhoz szükséges szervezeti háttér. A szervezeti kompetencia tárgykörében ajánlott Desztináció Menedzsment Szervezet létrehozásával a kistérség kommunikációs kompetenciája is kiépíthetıvé válna. III.5. Az önkormányzatok és a szakmai szervezetek idegenforgalommal kapcsolatos véleményeinek összefoglalója A GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. munkatársai június 26. és július 5. között a Balassagyarmati kistérség 21 településének polgármesterével személyes mélyinterjúkat készítettek. 7 A térséghez tartozó további hét település vezetıjével, képviselıjével (Balassagyarmat, Debercsény, Érsekvadkert, Hont, Hugyag, Iliny, 7 8.sz. melléklet: A polgármesterekkel készített mélyinterjúk összefoglalói (22 interjú) 62

66 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE Szécsénke) nem sikerült a személyes találkozást megszervezni, a polgármesterek és települési képviselık más irányú elfoglaltsága miatt. További mélyinterjú készült Szabó Péterrel, a Balassagyarmati Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi menedzserével, mely interjú két szempontból bír fontos jelentıséggel. Egyrészt a kistérségi menedzsertıl szereztük be a helyzetelemzéshez szükséges információkat azokról a településekrıl, melyeknek polgármesterét nem sikerült elérni. Másrészt a kistérségi menedzser tudott pontos felvilágosítást nyújtani a térség egyetlen turisztikai szervezetének, a balassagyarmati Tourinform irodának a tevékenységérıl, mivel az iroda új alkalmazottai nem rendelkeznek információval az iroda korábbi mőködését illetıen. A stratégiai célirányok meghatározása érdekében megszervezendı fórumon számítunk azoknak a településeknek a vezetıire és képviselıire, akikkel a személyes találkozás ez idáig nem jött létre. A primer kutatás során szándékunkban állt a jelentısebb turisztikai szolgáltatók megkérdezése, viszont ezek a találkozások nem jöttek létre a szolgáltatók elfoglaltsága miatt. A stratégiakészítés fázisában feltétlenül fontosnak találjuk a szolgáltatókkal történı személyes kapcsolat felvételét, mivel a stratégia-alkotásba történı bevonásuk kiemelkedıen fontos. A 22 rögzített mélyinterjú tömör összefoglalójában azonosítjuk a terület képviselıi által leírt turisztikai helyzetkép tényezıit majd a meghatározott problémák alapján tárgyaljuk a lehetséges kitörési irányokat. Helyzetképek, problémák, megoldások A turizmus jelenlegi aktivitását alapvetıen nem értékelik jelentısnek a polgármesterek sem a saját településüket és sem a térség egészét tekintve. Összesen nyolc településen jelentkezik jelentısebb belföldi vendégforgalom, melyek közül Balassagyarmat, Bercel és Szanda teljesítménye emelkedik ki. A külföldi turisták látogatása meglehetısen ritka a térségben, elsısorban az elszármazott lakosok érkeznek külföldrıl a falvakban élı rokonaik meglátogatása végett. A külföldiek egyedül Mohorán és Becskén töltenek el több napot helyi szálláshely igénybevételével. A jelenlegi alacsony turisztikai aktivitás ellenére a települések vezetıi nagy hitet vetnek a térségi turizmus fellendítésébe, ugyanis a romló gazdasági helyzetbıl való kitörési utat az idegenforgalom fellendítésében látják: Kellenek a munkahelyek. Idegenforgalom nélkül nem látok esélyt a munkahelyteremtésre Az idegenforgalom a község elırelépésének egyik lehetséges fejlıdési iránya Fontos az idegenforgalom fellendítése. Még nincs kiemelkedı látnivalónk. De szép a természeti táj körülöttünk és nagyon vendégszeretı a lakosság, erre tudunk építeni Egyelıre nem jelentıs a községbe érkezı turisták száma ( ) A kilenc település azért hozta létre az egyesületet, hogy közösen olyan programokat rendezzük, melyek több napra marasztalják a látogatókat 63

67 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE A térség idegenforgalmának legfontosabb akadályozó tényezıjeként a vendégfogadás feltételeinek hiányosságait fogalmazták meg a polgármesterek. Néhány kivételtıl eltekintve általánosnak mondható, hogy elégtelennek tartják a jelenleg rendelkezésre álló szálláshelyek kapacitását és súlyosnak értékelik azt, hogy hiányoznak vendéglátóhelyek a településekrıl. Fontosnak tartották kiemelni azt, hogy a szálláshely-bıvítés terén történtek fejlesztések, ugyanis számos önkormányzat létesített vendégházat, ifjúsági szállást. Ugyanakkor a jelenleg mőködı önkormányzati szálláshelyek szolgáltatási színvonalát nem találták kielégítınek, és több település vette tervbe a vendégházak kibıvítését, komfortosabbá tételét. A vendéglátóhelyek hiánya nem jelenti egyértelmően azt, hogy a falvak nem tudják ellátni a csoportosan érkezı vendégeket. Több polgármester is jelezte, hogy rendezvények alkalmával az üzemi konyhákban, vagy magánházaknál fıznek az odalátogató, akár nagyobb létszámú csoportok számára, és nagy hangsúlyt helyeznek a palóc ízek bemutatására. A legfontosabb problémát abban látják, hogy a helyi vállalkozók nem látnak arra lehetıséget, hogy a turisztikai szolgáltatások bıvítésében szerepet vállaljanak. Ez alól kivételt jelent, Nógrádkövesd, Csitár, Herencsény, és Drégelypalánk ahol a helyi magánvállalkozók jelenleg is szerepet vállalnak a helyi rendezvények szervezésében és további növekvı aktivitásuk várható a turizmus területén. Néhány településen a kastélyok szálláshellyé történı alakításában látják az esélyt a szálláshely-kapacitás bıvítésére. Általában a települések vezetıi úgy találják, hogy a lakosság bevonható lenne a falusi turizmus kifejlesztésében, azonban néhány polgármester úgy ítélte meg, hogy a falusi szálláshelyadásnak még nem alakultak ki a hagyományai és véleményük szerint nehezen vonhatók be a lakosok tapasztalatlanságuknál fogva. A probléma kezelését egy olyan szakértıi segítségnyújtásban látnák, mely során a lakosok információt és javaslatokat kapnának a szálláshelyek kialakításának lehetıségeirıl. A települések megközelíthetıségét kifejezetten kedvezıtlennek találja számos polgármester, néhányan súlyos problémákról számoltak be: A falu belterületén van egy 2 km-es földút, esıs idıben csak dzsippel lehet rajta közlekedni. Egy motoros érkezett a faluba Pestrıl. Hazafelé menet súlyos balesetet szenvedett az összekötı úton található kráter miatt. Valószínőleg többet nem látogat el hozzánk. A közúti infrastruktúra fejlesztését a legtöbb polgármester a turizmus elsıdleges feltételének találja és az EU-s források lehívásától reméli a probléma megoldását. A térség turisztikai potenciálját illetıen a polgármesterek úgy vélik, hogy jelenleg a területen nem található országos jelentıségő vonzerı, viszont annak kifejlesztésére több területen láttak esélyt. A legtöbben az egyik kitörési pontot a kulturális és hagyományırzı turizmusban látják. A falvak az év folyamán legalább három rendezvényt szerveznek, egyes települések viszont kiemelkedı aktivitást mutatnak a ezen a területen. A hagyományırzı rendezvények témájukat és programjaikat illetıen rendkívül változatosak. A polgármesterek nagyon fontosnak ítélték meg a rendezvények szervezését, mert a helyi események fontos értéket képviselnek a faluközösségek összetartó erejének növelése szempontjából, viszont a hagyományırzı rendezvényekben rejlı turisztikai potenciál néhány település esetén még nem tudatosult. Tudatosan turisztikai céllal történı rendezvényszervezés elsıdlegesen az irodalommal is kapcsolatos kulturális tevékenységet végzı 64

68 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE településeken jelent meg, mint Mohora, Csesztve, Terény. A települések vezetıinek nagy része hiányolja a térségi programkoordinációt, mely által a rendezvények összehangolása és szélesebb körő kommunikációja megtörténhetne. A helyi turisztikai eseményeket általában az önkormányzatok vezetıi és alkalmazottai szervezik, forráshiány miatt nem tudnak szakértı turisztikai referenst alkalmazni. Több település vezetıje hálával számolt be azokról a szervezetekrıl és lelkes önkétesekrıl, akik jelentıs mértékben segítik a helyi rendezvények szervezését, és magukénak érzik a hagyományok ápolásának feladatát. Néhány település vezetıje arról számolt be, hogy a hiányzó, hozzáértı szakember miatt nem tudnak széleskörő rendezvényeket szervezni, amíg más települések a nagyobb volumenő rendezvények szervezésének érdekében látják szükségesnek a szakértı alkalmazását: Lehetne több rendezvényt szervezni, de nincs olyan szervezet, aki kézbe venné. Jó lenne, ha központilag lenne egy szervezet, aki segítené a hagyományırzı rendezvények szervezését a falvakban Már beszéltünk arról a szomszéd falvak vezetıivel, hogy alkalmazzunk közösen egy szakembert, aki a nagyobb programokat szervezi. Újra le kéne ülnünk, errıl beszélni! A települések vezetıinek egy része úgy véli, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek kellı szakmai és marketing ismeretekkel ahhoz, hogy a létezı adottságokat fejleszteni tudják és megfelelı marketing-kommunikációs tevékenységet végezzenek. A rendezvényszervezés terén felmerülı együttmőködési lehetıségek kapcsán volt leginkább mérhetı, hogy a települések mennyire mutatnak együttmőködési hajlandóságot, illetve mennyire látják az együttmőködés által adott lehetıségeket. Örömmel tapasztaltuk, hogy a települések között az együttmőködésnek nincsenek akadályai, sıt néhány esetben kifejezetten hatékony, turisztikai célú összefogások léteznek: Mi számíthatunk egymás segítségére. A május 1-jei rendezvényt például körforgásban szervezi három település. Az egyik évben Becskén, a másik évben Szécsénykén, a harmadik évben, pedig Nógrádkövesden kerül megrendezésre. A Színházi Napokat Mohorával közösen szervezzük, a programok egyik nap az egyik településen, másik nap a másikon kerülnek megrendezésre. A turisztikai célú együttmőködések kapcsán kiemelendı a drégelypalánki Sugárkankalin Egyesület tevékenysége, melynek létrejöttét az egyesülethez tartozó valamennyi polgármester nagy elırelépésnek tartja, és nagy reményeket főz az együttmőködés adta elınyökhöz. A települések egy részén tehát megindult a tudatos együttmőködésre való törekvés a turizmus fejlesztése érdekében. 65

69 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE A települések kulturális turizmussal kapcsolatos fejlesztési tervei elsıdlegesen mőemlékek felújítására, kiállítások bıvítésére, tájház építésére, mővelıdési házak felújítására és esetenként kulturális-központok kialakítására vonatkoznak, mely tervek megvalósítása különbözı pályázati források igénybevételével történne. A térség számos település kiváló adottságokkal rendelkezik az aktív turizmus területén, melyek közül kiemelendıek a lovas turizmusban jelentıs eredményeket elért települések, mint Balassagyarmat, İrhalom, Csitár és Nógrádkövesd. Számos lovas tanya létezik a térségben, melyeknek turisztikai célú hasznosítását a települések felismerték. A lovas turizmus területén várható nagyobb beruházások egy része magánvállalkozói befektetés során valósulhatna meg, amíg a nógrádgárdonyi lovas turisztikai komplexum kialakítását önkormányzati és vállalkozói összefogásban tervezik. A természet-turizmus területén számos kihasználatlan lehetıség van, melyet a települések fel is ismertek, ugyanakkor a lehetıségek kihasználására egyelıre nem helyeznek kellı hangsúlyt. A természet-turizmussal kapcsolatos tervek során felmerült a települések összefogásában történı fejlesztés, egy natúrpark létrehozásának keretében. A natúrpark kialakítása rendkívüli lehetıséget hordoz a térség számára, ugyanis országos jelentıségő vonzerı épülne ki a területen. Úgy véljük, hogy a települések együttmőködésre való szándéka elegendıen erıs ahhoz, hogy egy közös nagy beruházás jöjjön létre a térségben. Ugyanakkor fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a beruházáshoz szükséges szervezeti háttérrel a térség még nem rendelkezik. Kitörési irányok: koordináció és vonzerıfejlesztés A legtöbb település vezetıje úgy véli, hogy a kistérség sikere abban áll, ha létrejön egy koordinációs szervezet, mely összehangolja a térség kínálatát és megvalósítja a jelenleg hiányzó aktív marketing-kommunikációs tevékenységet. A koordinációs szervezettel kapcsolatosan felmerülı igények a következık: a térség programjainak összehangolása tematikus utak kialakítása a pályázati források megkeresése és megszerzése a térség marketing-kommunikációs tevékenységének hatékonnyá tétele a települések marketing-kommunikációjának segítése falusi szálláshelyadás támogatása a lakosság informálása és segítése által a vállalkozói tevékenység támogatása pályázati ötletekkel, képzésekkel együttmőködés kialakítása a szomszédos térségekkel, szlovák településekkel 66

70 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE A polgármesterek úgy vélik, hogy a települések közötti együttmőködéseknek jól mőködı gyakorlata van a területfejlesztéssel kapcsolatos közös teendık miatt, melyet a turizmus területén is lehetne kamatoztatni. Ugyanakkor az együttmőködések fórumain a turizmus nem kap elegendı prioritást, más irányú, égetıbb problémák sürgetése miatt. Ezért szükségesnek vélik egy olyan szervezet létrehozását, mely kezébe venné a turizmussal kapcsolatos teendık irányítását. A térség jelenleg nem rendelkezik kellıen vonzó attrakcióval ahhoz, hogy helytálljon a belföldi turisztikai piacon lévı versenyben. A polgármesterek egy natúrpark kialakításában, kulturális-, hagyományırzı- és aktív turisztikai tematikus utak szervezésében látják azt az irányt, mely által a térség országos vonzerıre tehet szert. Fontos azt kiemelni, hogy valamennyi polgármester a jövıben is nagy hangsúlyt kíván fektetni a hagyományok ırzésére és az emberi értékekre: Olyan turizmus jöjjön létre a térségben, mely a palóc tájra és hagyományokra épül, és megélhetést biztosít a lakosok számára, de tiszteletben tartja az itt élıket. III.6. SWOT analízis III.6.1. Versenyképességi alapfeltételek SWOT-analízise Erısségek Korábbi jelentıs külföldi mőködı-tıke beáramlás. Megyei szinten kiemelkedı gazdasági fejlettség. Lehetıségek Turizmus- és infrastruktúra-fejlesztésre irányuló EU-s pályázati lehetıségek bıvülése. Önkormányzati és vállalkozói szféra összefogásának lehetısége (PPP). Belföldi turizmus erısödése. Gyengeségek óta gyengülı gazdasági mutatók (növekvı munkanélküliség, stagnáló beruházási aktivitás). Negatív demográfiai tendenciák (elöregedés, elvándorlás). Alacsony vállalkozói aktivitás, különösen a turizmus területén. A térségi általános tıkehiány (mind önkormányzati, mind vállalati szinten). Veszélyek Kistérség érdekérvényesítı képességének kérdésessége a pályázati források elosztása során. Külsı mőködı tıke, és nagyobb turisztikai beruházó elkerüli a megyét. Negatív demográfiai folyamatok további romlása. Csökkenı diszkrecionális jövedelem. A megye és a régió más térségeinek erısödı versenyképessége. 67

71 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE III.6.2. Turistafogadás feltételeinek SWOT-analízise Erısségek Megközelíthetıség: Budapest és M3-as autópálya felıli kedvezı megközelíthetıség. Szálláshely-kínálat Falusi szálláshelyek/ifjúsági szállások kapacitás-bıvülése. Humán erıforrás Középfokú turisztikai képzés a térségben Kiemelkedıen vendégszeretı lakosság. Gyengeségek Megközelíthetıség Településeket összekötı harmad- és negyedrendő utak rendkívül rossz állapota. Vasúti megközelíthetıség kifejezetlen kedvezıtlen. Helyi tömegközlekedés fejletlen. Kerékpár-utak hiánya. Vendéglátóipari szolgáltatások Vendéglátóegységek kapacitásai és kínálati színvonala elégtelen (9 településen teljesen hiányzik). Szálláshely-kínálat Szálláshelyek eloszlása egyenlıtlen, színvonaluk elégtelen. Minıségi szálláshelyek hiánya. Humán erıforrás Hiányzó szakmai és marketing felkészültség mind önkormányzati, mind vállalkozói szinten. Lehetıségek Megközelíthetıség Közúti-, vasúti infrastruktúra fejlesztésére rendelkezésre álló EU-források bıvülése. Szálláshely-kínálat Kastélyok szállodává történı átalakítása. Hagyományos falusi szálláshelyek kialakítása ( szalma-turizmus ). Humán erıforrás Szolgáltatók képzése. Turisztikai referens önkormányzati alkalmazása. Veszélyek Megközelíthetıség Kistérség érdekérvényesítı képességének kérdésessége a pályázati források elosztása során. Vendéglátó- és szálláshely szolgáltatások Szomszédos kistérségek erısebb fejlettsége. A nagyobb volumenő rendezvények elkerülik a térséget. Humán erıforrás Képzett fiatalok elvándorlása. Lakosság falusi turizmusba történı. bevonhatóságának kérdésessége. 68

72 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE III.6.3. Turisztikai termékek SWOT-analízise Erısségek Kulturális turizmus Rendkívül gazdag hagyományırzı, kézmőves tevékenység, irodalmi emlékek, épített örökség, vallási kegyhelyek. Aktív rendezvényszervezı tevékenység. Balassagyarmat pezsgı kulturális élete. Számos aktívan tevékenykedı civil szervezet. Aktív turizmus Intakt természeti környezet, számos természetvédelmi terület. Ipoly turisztikai hasznosíthatósága. Jelentıs adottságok a lovas-, vadász-, horgász turizmus területén. Gasztronómia és borturizmus Palóc konyha specialitásainak, kétsoros pincéknek a megléte. Falusi turizmus Minıségi falusi szálláshelyek döntı többsége Ifjúsági turizmus. Megfelelı ifjúsági szálláshely-kapacitás, erdei iskolák népszerősége. Lehetıségek Kulturális turizmus Termékek, rendezvények láncra főzése /fesztiválok rendezése települések összefogásában, kistérségi koordináció által építve a civil szervezetekre. Tematikus utak (hagyományırzı, irodalmi, vallási) szervezése. Múzeumok élıvé tétele. Városi turizmus kiépítése Balassagyarmaton turisztikai infrastruktúra fejlesztése által. Aktív turizmus Natúrpark kialakítása aktív és kulturális turizmus összefogása. Lovas Színház, Lovas-komplexum létrehozása. Nyírjes üdülı-komplexummá alakítása. Gasztronómia és borturizmus Fesztiválok rendezése. Falusi turizmus Tanyák turisztikai célú hasznosítása, biogazdaságok bevonása. Ifjúsági turizmus Változatos programcsomagok, tematikus utak szervezése. Gyengeségek Kulturális turizmus Települések önálló kínálata nem jelent széleskörő vonzerıt, települések közötti összefogás a termékfejlesztés területén fejletlen hiányzik az országos jelentıségő vonzerı. Épített örökség turisztikai célú hasznosíthatóságának akadályai. Kiállítások interaktivitásának hiánya. Aktív turizmus Természetvédelmi területek, túra-útvonalak, Ipoly elhanyagoltsága. Kerékpár-út hiánya. Minısítési rendszer hiánya. Vadászházak, minıségi szálláshelyek hiánya. Gasztronómia és borturizmus Szervezett programok/ vendéglátóegységek hiánya. Falusi turizmus Szálláshelyadók alacsony értékesítési hatékonysága. Ifjúsági turizmus Ifjúsági szálláshelyek változó színvonala, célzott programok elégtelen száma. Veszélyek Kulturális turizmus Erıs versenyhelyzet a fesztiválok piacán. Aktív turizmus Környezetvédelmi szempontok másodlagossága a fejlesztések tervezésekor. Ipoly szennyezettsége. Vadászbalesetek negatív imázsa. Gasztronómia és borturizmus Erıteljes versenyhelyzet a megyében és régióban. Falusi turizmus A falusi életmód eltőnése. Ifjúsági turizmus Változatos programokat kínáló térségek népszerősége. 69

73 A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE III.6.4. Szervezeti és kommunikációs kompetenciák SWOT-analízise Erısségek Szervezeti kompetencia Kistérségi, önkormányzati tenni akarás. Települések közötti együttmőködések. Erıs civil szféra. Marketing kompetencia Települések közötti kommunikációs együttmőködések kialakítása. Civil szervezetek ernyıjének keresése. Lehetıségek Szervezeti kompetencia Koordináló szervezet létrehozása térségi együttmőködésben történı pályázás segítségével. Kistérségi koordináció által országos jelentıségő vonzerık kifejlesztése, minıségellenırzési rendszer kiépítése, vállalkozók képzése. Kistérségi összefogásban finanszírozás biztosítása pályázati források megszerzése által. Marketing kompetencia Hozzáértı koordináló szervezet kialakítása. Erıteljes márkaépítı kampány kialakítása - térségi együttmőködésben történı pályázás segítségével. Internet adta lehetıségek kihasználása. Gyengeségek Szervezeti kompetencia Kistérségi szintő koordináció hiánya forráshiány miatt. Települések közötti összefogás hiánya. Marketing kompetencia Települési, kistérségi arculat hiánya. Tudatos, piacorientált marketing hiánya. Online marketing fejletlensége. Veszélyek Szervezeti kompetencia Esetleges települési érdekellentétekbıl származó konfliktusok. Marketing kompetencia Szomszédos térségek, régiók növekvı népszerősége. 70

74 MELLÉKLETEK Mellékletek 1. sz. melléklet: Kistérségi demográfiai adatok Forrás: VÁTI, Kistérségi helyzetkép, /a: A lakónépesség számának változása Balassagyarmat kistérség 2. Rétsági kistérség 3. Pásztói kistérség 4. Szécsényi kistérség 71

75 MELLÉKLETEK 5. Salgótarjáni kistérség 6. Bátonyterenyei kistérség 1/b: A vándorlási egyenleg Balassagyarmati kistérség 2. Rétsági kistérség 3. Pásztói kistérség 4. Szécsényi kistérség 72

76 MELLÉKLETEK 5. Salgótarjáni kistérség 6. Bátonyterenyei kistérség 1/c: A munkanélküliségi ráta Balassagyarmati kistérség 2. Rétsági kistérség 3. Pásztói kistérség 4. Szécsényi kistérség 73

77 MELLÉKLETEK 5. Salgótarjáni kistérség 6. Bátonyterenyei kistérség 2. melléklet: Egy fıre jutó befektetett külföldi tıke a kistérségekben (1999, 2003) Forrás: VÁTI, Kistérségi helyzetkép,

78 MELLÉKLETEK 2. melléklet: Egy fıre jutó befektetett külföldi tıke a kistérségekben (1999, 2003) Forrás: VÁTI, Kistérségi helyzetkép, Balassagyarmati kistérség 2. Rétsági kistérség 3. Pásztói kistérség 3. Szécsényi kistérség 5. Salgótarjáni kistérség 6. Bátonyterenyei kistérség 75

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés Miért a turizmus? Dinamikusan fejlıdı Hazai erıforrásokra épít (általában) Cél: Turizmus az életminıségért vagy fordítva? Szoros kölcsönhatás

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2007. november

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. február 24. ülésére Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése Gombás József Témák Partnerség A foglalkoztatási partnerségek szervezeti keretei, mőködési elvek Szervezeti struktúra Partnerek a kistérségi, megyei,

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

Észak magyarországi Operatív Program. Akcióterv

Észak magyarországi Operatív Program. Akcióterv Észak magyarországi Operatív Program 2. prioritás: A potenciál erősíte Akcióterv 2007. május 25. 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, A potenciál erősíte Prioritás rövid

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Közép-dunántúli Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20.

Közép-dunántúli Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20. Közép-dunántúli Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20. I. Prioritás bemutatása - 1. prioritás: Gazdaságfejlesztés 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter) A

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa

Részletesebben

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl László Csaba KDRFÜ Nonprofit Kft. KSZ Operatív igazgató Székesfehérvár 2009. 05. 14. Közép-Dunántúli Régió operatív programja

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

rségi Foglalkoztatási trehozása

rségi Foglalkoztatási trehozása Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Kistérségi kulturális stratégia tervezése

Kistérségi kulturális stratégia tervezése Kistérségi kulturális stratégia tervezése A Közkincs Kerekasztal munkája során a kecskeméti kistérségben felméréseket végeztünk. A PEST és SWOT analízis alapján állítottuk össze a kulturális stratégiát.

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

Turisztika szolgáltatások fejlesztése NYDOP-2.1.1/I-11

Turisztika szolgáltatások fejlesztése NYDOP-2.1.1/I-11 Háttér Turisztika szolgáltatások fejlesztése NYDOP-2.1.1/I-11 A turisztikai attrakciófejlesztési pályázatok egyik tapasztalata, hogy a nagyobb összegő, gyakran elsısorban infrastrukturális fejlesztéseket

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Lehet, hogy közösen többre jutunk?! Hogyan építsünk sikeres borturizmust a Strázsahegyen

Lehet, hogy közösen többre jutunk?! Hogyan építsünk sikeres borturizmust a Strázsahegyen Lehet, hogy közösen többre jutunk?! Hogyan építsünk sikeres borturizmust a Strázsahegyen Borturizmus itthon és határon túl Borászati konferencia Monor, 2009. október 03. I. rész Stratégiai tervezés jelentısége

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ Az EMVA LEADER Program 2007-2013 Magyarországi LEADER Központ A LEADER PROGRAM Liaison Entre Actions pour le Development de l'economie Rurale (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért)

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN Képzések a termálturizmus területén szakirányok, vállalkozók képzése, mesteriskolák, konferenciák Dr. Várhelyi Tamás, PhD. CMC Fıiskolai

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

A vállalkozások szerepe a térségek idegenforgalmának fejlesztésében. Elıadó: Horváth Tihamér Kehida Termál Kft. Horváth-Ép Kft.

A vállalkozások szerepe a térségek idegenforgalmának fejlesztésében. Elıadó: Horváth Tihamér Kehida Termál Kft. Horváth-Ép Kft. A vállalkozások szerepe a térségek idegenforgalmának fejlesztésében Elıadó: Horváth Tihamér Kehida Termál Kft. Horváth-Ép Kft. Bevezetı Idézet a BFT számára készített, a Balatoni Gazdasági Fórum létrehozásáról

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN KÉPZÉSEK A TERMÁLTURIZMUS TERÜLETÉN Dr. habil. Könyves Erika Ph.D tanszékvezetı egyetemi docens Debreceni Egyetem AMTC GVK Turizmus vendéglátásmenedzsment

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 3499/2012. Sorszám: 6. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012. szeptember 13.

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület Balatonfüredi Turisztikai Egyesület Bevezetés Egyesület megalakulása: 2006.február 22. Alapító tagok száma: 37 Jelenlegi tagok száma: 91 Tagok: Balatonfüredi turisztikai vállalkozások, azok a kompetens

Részletesebben

Részvételi és szponzorációs ajánlat

Részvételi és szponzorációs ajánlat Részvételi és szponzorációs ajánlat Elsı Önkormányzati Projektbörze és Szakmai Konzultáció Budapest, 2010. március 31. Az európai uniós fejlesztési források elnyerése érdekében készült Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben