Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által képviselt tagvállalatok szerepe a magyar gazdaságban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által képviselt tagvállalatok szerepe a magyar gazdaságban"

Átírás

1 Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által képviselt tagvállalatok szerepe a magyar gazdaságban 211. szeptember

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 Bevezetés... 5 Adatforrások... 6 Hozzájárulás a magyar gazdaság teljesítményéhez, a foglalkoztatáshoz és a költségvetéshez 8 Az IGYE tagvállalatai által előállított bruttó hozzáadott érték alakulása... 9 Közvetett és indukált nemzetgazdasági hatások A tagvállalatok munkahelyteremtő és -támogató szerepe A tagvállalatok költségvetési hozzájárulásai A tagvállalatok árnyék-hozzájárulásai a gazdaság egyes területeinek teljesítményéhez... 2 Az árnyék-hozzájárulások összesített értéke... 2 Az árkedvezmények alakulása Az egészségügyi intézmények működésének közvetlen támogatása Az orvosok továbbképzésére költött tagvállalati források A tagvállalatok kutatás-fejlesztési kiadásai A Konvergencia Program gyógyszerkasszát érintő intézkedéseinek várható hatásai a vezetői kérdőívek alapján A tagvállalatokhoz kapcsolódó hozzáadott érték várható alakulása... 3 A cégek foglalkoztatásának várható alakulása A tagvállalatok költségvetési befizetéseinek várható alakulása Az intézkedések nettó államháztartási hatása Mellékletek Adózási kérdések Ágazati különadók vs. anyavállalati nyereségrátával számított társasági adó A további adóemelések lehetséges hatásai egy kockázati pálya eredményei

3 Vezetői összefoglaló Tanulmányunkban az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (IGYE) által összefogott tagvállalatok nemzetgazdasági szerepének felmérésére és értékelésére törekedtünk, illetve célul tűztük ki a szektort érintő kormányzati lépések hatásvizsgálatát. Eredményeink azt mutatják, hogy a tagvállalatokhoz közvetlenül és a tovagyűrűző hatások révén közvetetten a magyar gazdaságban előállított hozzáadott érték körülbelül 1 százaléka, mintegy 235 milliárd forint kapcsolódott 21-ben. A tagvállalkozásokhoz közvetlenül kapcsolódó hozzáadott érték nagyjából megfelel a komoly fejlesztési támogatásokban részesülő szállodaipar által megtermelt összegnek. A tagvállalatok kereskedelmi profiljuk mellett szorosan integrálódtak a magyar gazdaságba, partneri kapcsolataik révén erős tovagyűrűző hatásokkal bírnak a gazdaság más szereplőire. A vállalkozások fejlődése vagy esetleges hanyatlása ennek megfelelően a cégek közvetlen szerepénél erőteljesebb hatással jár a gazdaság egészére. A tagvállalatok által előállított 1 forintnyi hozzáadott érték a nemzetgazdaság más területein további 14 forintnyi hozzáadott érték létrejöttét támogatja. A foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatásuk is jelentős, a tagvállalatoknál létesülő 1 munkahely 8 további állás létrejöttéhez/megtartásához járul hozzá a magyar gazdaságban. A cégek magyarországi jelenlétük révén összesen körülbelül 73 milliárd forinttal gyarapították 21-ben a költségvetés bevételeit. Ez az összeg tartalmazza az ágazati különadókat, a munkabéreket terhelő társadalombiztosítási járulék és személyi jövedelemadó befizetéseket, a cégek nettó áfabefizetését, valamint a társasági és az iparűzési adót, és nagyságrendjét tekintve megfelel az állami vagyon értékesítéséből, hasznosításából befolyt költségvetési bevételeknek (21-ben 71 milliárd forint). A statisztikai mutatókkal jól mérhető gazdasági hatások (hozzáadott érték, foglalkoztatás, adóbevételek) mellett a tagvállalatok árbevételük mintegy 1 százalékának megfelelő árnyék-hozzájárulással segítették a magyar gazdaság és az egészségügyi ellátórendszer működését, fejlődését. Az árnyék-hozzájárulások elnevezést az indokolja, hogy az e néven kimutatott kiadások jelentős hányada ugyan tartalmilag a nemzetgazdasági teljesítményhez való hozzájárulást jelent, ám a hivatalos statisztikák ezeket egyáltalán nem vagy csupán részben képesek megragadni. A 21-ben összesen 36 milliárd forintot kitevő árnyékhozzájárulások jelentős része, több mint 1 milliárd forint árkedvezmények, gyógyszer-, eszköz- és pénzadományok formájában közvetlenül az egészségügyi intézmények működését segítette. Orvostovábbképzésekre mintegy 4,6 milliárd forintot fordítottak a cégek, valamint körülbelül 16,7 milliárd forintot költöttek kutatás-fejlesztésre, meghatározóan klinikai vizsgálatokra. A kutatás-fejlesztési kiadások tekintetében a cégek a nemzetgazdaság 3

4 leginnovatívabb vállalatai közé tartoznak. Ezt támasztja alá, hogy bruttó kibocsátásuk arányában mérve a nemzetgazdasági átlag közel nyolcszorosát költöttek K+F tevékenységre 29-ben. Emellett felmérésünk eredményei szerint alkalmazottaik 1 százaléka foglalkozik közvetlenül kutatás-fejlesztéssel, ami az átlagos nemzetgazdasági arány tízszerese. A klinikai vizsgálatok további pozitív hatása, hogy általuk között 32 ezer beteg részesült korszerű, az Egészségbiztosítási Alap forrásait nem igénylő terápiában. A Konvergencia Programban felvázolt és részben már életbe léptetett, a gyógyszerkasszát érintő intézkedések komoly változásokat hozhatnak a tagvállalatok gazdasági szerepében, amiket a vezetői kérdőívek segítségével értékeltünk. Eredményeink azt mutatják, hogy nemzetgazdasági szinten a tagvállalatokhoz kapcsolódó hozzáadott érték 56 milliárd forinttal csökkenhet 21 és 212 között, ami a nominális GDP növekedését 211-ben és 212-ben évente nagyjából,1 százalékkal mérsékelheti. Emellett jelentős számban szűnhetnek meg magasan képzett munkavállalókat igénylő álláshelyek, illetve az egészségügyi intézmények számára is komoly terhet jelentene az árkedvezmények, adományok visszaesése, valamint a klinikai vizsgálatok elmaradása miatt kieső bevételek. Mindezen áldozatok árán számításaink szerint az államháztartás egyenlege legfeljebb 6 milliárd forint körüli mértékben javulna 212-től kezdődően. Bár a tanulmány során részletes adatok hiányában nem állt módunkban a gyógyszeripar IGYE-tagvállalatokon kívüli szereplőire vonatkozóan részletes hatásvizsgálatokat végezni, úgy látjuk, hogy a nettó államháztartásiegyenleg-javulás a Konvergencia Programban kitűzött megtakarítási célszámok töredékét érheti csak el. Ennek oka, hogy az adóemelésekre, egyéb árbevételcsökkentő lépésekre a tagvállalatok elbocsátásokkal és tevékenységük átszervezésével reagáltak már az év eddigi részében is. Az alkalmazkodási folyamat az év hátralevő hónapjaiban és 212-ben várhatóan tovább erősödik. Ez a bemutatott tovagyűrűző hatások miatt káros a nemzetgazdaság egésze számára, és e folyamatok miatt az adóemelések az adómérték növelésénél jóval kisebb arányú tényleges bevételnövekedést eredményezhetnek. Kiemelhető emellett, hogy a cégekre nehezedő adóterhek további emelése az erősödő tovagyűrűző hatások miatt (drasztikus elbocsátások és a cégek működésének radikális átszervezése) várhatóan már a fokozott gazdasági áldozatok árán sem képes javítani az államháztartás helyzetén. 4

5 Bevezetés Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (IGYE) 23 nemzetközi hátterű, innovatív készítményeket fejlesztő és előállító gyógyszergyártó cég hazai leányvállalatait fogja össze. Ezek a vállalatok jelenlétükkel, tevékenységeikkel részt vesznek a magyar nemzetgazdaságban keletkező jövedelmek és hozzáadott érték előállításában. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy munkahelyeket biztosítanak, árukat és szolgáltatásokat vásárolnak a hazai gazdaság más szereplőitől, így közvetve további munkahelyek létrejöttét, megtartását támogatják. A hozzáadott érték gazdasági értelemben nem más, mint a cég által az adott időszakban értékesített termékek, valamint a készletváltozások pénzbeli értékének összege csökkentve az anyagjellegű ráfordításokkal. Egyszerűbben fogalmazva a bruttó hozzáadott érték az adott időszakban megtermelt/értékesített áruk és szolgáltatások közvetlen anyagjellegű költségein felüli többlet. Ez a többlet nyújt fedezetet a munkavállalók jövedelmeinek kifizetésére, a működés fenntartásához szükséges eszközök pótlására, valamint a cégek tulajdonosainak profitja is e forrásból származik. A hozzáadott érték terhére kifizetett, a munkavállalókat és a tőketulajdonosokat illető jövedelmek egy részét vonja el az állam különböző adók, járulékok és egyéb befizetési kötelezettségek formájában. Látható tehát, hogy a hozzáadott érték alakulása kulcsfontosságú mind a munkavállalók, mind a tőketulajdonosok, mind az állam számára, hiszen jövedelmeik tartósan nem szakadhatnak el a közvetlen termelési költségeken felüli többlet értékétől. Ha a gazdasági szereplők (munkavállalók, tőketulajdonosok, állam) mégis huzamosabb időn keresztül a megtermelt hozzáadott értéket megközelítő vagy annál nagyobb összeget vonnak ki a cégből, akkor megkezdődik a vagyonvesztés, a termeléshez használt eszközök fokozatos felélése. Ennek következtében a vállalatok működésük fenntartása érdekében idővel pótlólagos tőkebevonásra kényszerülhetnek vagy ennek hiányában megszűnhetnek. A fenti érvelés fonalát követve építjük fel kutatásunk eredményeinek összegzését. Az első fejezetben a 23 IGYE-tagvállalat auditált éves beszámolóiból származó adatok felhasználásával becslést készítünk a cégek közreműködésével a magyar gazdaságban létrejövő hozzáadott érték összegéről. Emellett figyelmet fordítunk az IGYE-tagvállalatokhoz köthető foglalkoztatásra, valamint összegezzük a cégek által különböző jogcímeken teljesített költségvetési befizetéseket. A vállalatok működésének teljes nemzetgazdasági hatásáról is szolgálunk becsléssel, amihez az angolszász országokban elterjedt hatásvizsgálati módszertant alkalmazzuk. Az elemzés e szakaszában a közötti időszak tényadatait vizsgáljuk, amiket a fentiekben leírt becslésekkel egészítünk ki. 5

6 Az elemzés második fejezetében a tagvállalatok körében végzett adatgyűjtésre alapozva ismertetjük a gyártók szerepét az egészségügyi rendszer fenntartásában, a gyógyszerellátási láncban, valamint a hazánkban megvalósuló gyógyszeripari kutatás-fejlesztés területén. A felsorolt csatornákat összességében a tagvállalatok nemzetgazdasági árnyékhozzájárulásainak nevezzük. Az elnevezést az indokolja, hogy a kimutatott kiadások jelentős hányada ugyan tartalmilag a nemzetgazdasági teljesítményhez való hozzájárulást jelent, ám a hivatalos statisztikák ezeket egyáltalán nem vagy csupán részben képesek megragadni. A kutatás eredményeinek ismertetését a tagvállalatok vezetői által kitöltött kérdőívek értékelésével zárjuk. A kérdőívek segítségével két elemzési feladatot végzünk el. Egyrészt pillanatképet alkotunk arról, hogy a vállalatvezetők miként értékelik cégük jelenlegi helyzetét. Másrészt a várakozásokra vonatkozó kérdések segítségével felmérhetők a 211 áprilisában nyilvánosságra hozott Konvergencia Program gyógyszerkasszát érintő lépéseinek várható hatásai. A kormányzati intézkedések valószínűsíthető következményeit az első szakaszban vizsgált gazdasági mutatókra nézve számszerűsítjük (hozzáadott érték, foglalkoztatás, költségvetési bevételek), valamint megbecsüljük a kormányzati bevételnövelő és kiadáscsökkentő lépések tényleges nettó hatását az államháztartás egyenlegére. Adatforrások A tanulmány elkészítése során hivatalos, nyilvánosan is elérhető statisztikai adatokra, valamint az IGYE tagvállalatainak körében általunk lebonyolított adatgyűjtés eredményeire támaszkodtunk. A 23 tagvállalat közül 21 szolgáltatott részletes adatokat hazai tevékenységéről, valamint ugyanilyen számban juttatták vissza a cégvezetők az általuk irányított vállalat jövőjére vonatkozó kérdőívünket. A 21 válaszadó cég az IGYE-tagvállalatok támogatott patikai gyógyszerforgalmának 88 százalékát bonyolította le 21-ben. Mivel gyakorlatilag a teljes tagvállalati kör eleget tett adatszolgáltatási felhívásunknak, ezért a hiányzó két vállalat adatait a mintából becsült értékekkel helyettesítettük azokon a területeken, ahol erre szükség és lehetőség volt. A főbb felhasznált adatforrások: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat Elektronikus beszámoló weboldal (http://www.e-beszamolo.kim.gov.hu/), a vállalatok évi beszámolói; a Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási adatbázisában közzétett gazdaságstatisztikák (http://statinfo.ksh.hu/statinfo/themeselector.jsp?&lang=hu); 6

7 az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerforgalmi adatai (http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=35,34923&_dad=portal&_schema=po RTAL); vezetői kérdőívvel kiegészített adatgyűjtés az IGYE tagvállalatainak körében. Ezen adatforrásokon kívül következtetéseink megalapozásához, megerősítéséhez további nyilvánosan elérhető adatokat is igénybe vettünk, melyekre felhasználásuk helyén lábjegyzetben hivatkozunk. 7

8 Hozzájárulás a magyar gazdaság teljesítményéhez, a foglalkoztatáshoz és a költségvetéshez E szakaszban a vállalati adatszolgáltatásokra, valamint a tagvállalatok nyilvános éves beszámolóiból származó adatokra támaszkodva értékeljük a cégek hozzájárulását a nemzetgazdaság teljesítményéhez. Az elemzés során elsődlegesen a magyar gazdaságban keletkező bruttó hozzáadott érték (Gross Value Added GVA) számszerűsítésére koncentráltunk, mivel ez a mutató a gazdasági teljesítmény nemzetközileg leginkább elfogadott mércéje, és ez képezi a bruttó hazai össztermék (Gross Domestic Product GDP) számításának alapját is. Gazdaságstatisztikai fogalmakkal leírva a bruttó hozzáadott érték nem más, mint a termelést végző egységek bruttó kibocsátásának és folyó termelőfelhasználásának különbözete. Mind a bruttó kibocsátás, mind a folyó termelőfelhasználás megfeleltethető a vállalatok szokásos eredménykimutatásából bizonyos soroknak, e megfeleltetéseket a számítás lépéseit leíró táblázatban kapcsos zárójelek jelölik. + Értékesítés nettó árbevétele + Bruttó kibocsátás + Aktivált saját teljesítmények Folyó termelőfelhasználás Anyagjellegű ráfordítások = Bruttó hozzáadott érték (GVA) + Termékadók/-támogatások egyenlege (fogyasztási adók) = Bruttó hazai termék (GDP) A bruttó hozzáadott értéket megnövelve az adott vállalat által a költségvetésbe befizetett fogyasztási jellegű adók (általános forgalmi adó, jövedéki adó, egyéb fogyasztást terhelő adók) összegével becslést nyerhetünk a céghez kapcsolható bruttó hazai össztermékre. Hangsúlyozandó, hogy bár számításaink során a hivatalos statisztikai szolgálat által alkalmazott módszertant 1 követtük, a vállalati szintű adatokból számított hozzáadott értéket mégis nyers becslésként szükséges kezelni. Ennek oka, hogy megfelelő információk hiányában nem állt módunkban azokat a korrekciókat elvégezni, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai alkalmaznak a GVA és a GDP számítása során. Összességében ennek ellenére úgy véljük, hogy hivatalos statisztikák hiányában az IGYE tagvállalatainak igen heterogén csoportjára vonatkozóan az általunk alkalmazott eljárás a lehető legjobb becslést biztosítja. 1 Központi Statisztikai Hivatal *29+: GNI Inventory 2.1 Magyar nyelvű változat. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. (letöltve: 211. május 18.). 8

9 milliárd forint Az IGYE tagvállalatai által előállított bruttó hozzáadott érték alakulása A 23 tagvállalat és kapcsolódó cégeik a vizsgált időszakban jelentős értékkel járultak hozzá a nemzetgazdaság teljesítményéhez. A cégek által közvetlenül előállított hozzáadott érték 28-ról 29-re számottevően, mintegy 17 százalékkal (15 milliárd forinttal) bővült, azonban a növekedést 21-ben enyhe visszaesés váltotta. A hozzáadott érték kismértékű csökkenését a költségekkel azonosítható folyó termelőfelhasználásnak az árbevételnél gyorsabb ütemű növekedése okozta. 1. ÁBRA: A TAG VÁLLA LATOK KÖZVET LE N HOZZÁ JÁRU LÁSA A NEM ZETGAZDA SÁG BAN ELŐÁ LLÍTOT T BRUT TÓ HOZZÁADOT T É RTÉKHEZ (28 21) Bruttó kibocsátás Folyó termelőfelhasználás Bruttó hozzáadott érték (GVA) Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók alapján Az IGYE-tagvállalatok a 21-ben mért közel 1 milliárd forintos közvetlen hozzájárulásukkal a teljes nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték,4 százalékát állították elő (2. ábra). Ez a hozzáadottérték-tömeg nagyságrendileg megfelel a szállodaipar, valamint a nem életbiztosítási ágazat által megtermelt többletnek. A vállalatoknál keletkező bruttó hozzáadott érték elsődlegesen a munkavállalók és a tőketulajdonosok között oszlik meg, az elemzés e szintjén eltekintünk az állami újraelosztás hatásaitól. Ennek megfelelően a 2. ábrán a munkavállalói és tőkejövedelmek az adók, járulékok és egyéb elvonások előtti bruttó értékeket jelölik. A bruttó munkavállalói jövedelem összege az elmúlt három üzleti évben gyakorlatilag nem változott, a hozzáadott érték 28-hoz viszonyított növekedése a tőkejövedelem emelkedésében csapódott le. E hipotetikus kép alapján úgy tűnhet, hogy a vállalatok nyereségessége a hozzáadott érték növekedésével párhuzamosan javult. Ám ez valójában téves következtetés, mivel a 2. ábrán bemutatott bruttó értékek nem tükrözik az állam által végrehajtott elvonásokat. 9

10 milliárd Ft 2. ÁBRA: A MEGTERME LT BRUT TÓ HOZZÁADOT T ÉRT ÉK ELSŐDL EGES E LOSZTÁ SA ,4% Σ 87 Mrd Ft 43,5%,4% Σ 12 Mrd Ft Σ 99 Mrd Ft 56 54,5%,4%,3%,2% ,1% ,% Bruttó munkavállalói jövedelem Bruttó tőkejövedelem Részesedés a teljes nemzetgazdasági GVA-ból (%, jobb tengely) Forrás: KSH, Századvég-számítás tagvállalati beszámolók alapján Az állami újraelosztás az elsődleges jövedelemelosztás fent leírt képét jelentősen módosítja. Ha a bruttó hozzáadott értékhez hozzáadjuk az államot illető termékadókat (jelen esetben a tagvállalatok nettó áfabefizetéseit), akkor megkapjuk a cégek által előállított bruttó hazai termék (GDP) értékét. A termékadók mellett állami bevételt jelentenek a munkavállalói és a tőkejövedelmeket érintő elvonások is. Ezt a két tételt figyelembe véve látható, hogy az állam a tagvállalatok által a hazai gazdaságban megtermelt bruttó hozzáadott érték jelentős részét, 21-ben közel 7 százalékát központosította (3. ábra). 3. ÁBRA: A MÁSOD LAG OS JÖVEDE LEM E LOSZTÁ S LEVE ZETÉSE (21) 53,6 Mrd Ft 54% 45,8 Mrd Ft 46% + 6 Mrd Ft áfa 73,1 Mrd Ft 69% 21,3 Mrd Ft 2% 11,1 Mrd Ft 11% Nettó munkavállalói jövedelem Bruttó munkavállalói jövedelem Nettó tőkejövedelem Bruttó tőkejövedelem Állami bevételek Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók és további vállalati adatszolgáltatások alapján Néhány évvel korábbra visszatekintve megfigyelhető, hogy az állami elvonás aránya a vállalatokhoz közvetlenül kapcsolódó bruttó hazai termékből fokozatosan emelkedik, ennek 1

11 milliárd Ft következtében a nettó tőkejövedelem és a nettó munkavállalói jövedelem gyakorlatilag stagnált a vizsgált időszakban (4. ábra). Az ágazat hozzáadott értékének hasonló arányú központosítása csak azon szektorokra jellemző hazánkban, melyeket káros externális hatásaik miatt jövedéki adó terhel (olajipar, dohányipar, alkoholtartalmú italok gyártása) vagy szintén ágazati különadó sújt (kereskedelem, pénzügyi szolgáltatások, energetika). 4. ÁBRA: A TERMÉKADÓK ÉS TÁMOGATÁ SOK EGYE N LEGÉVEL MEGNÖVE LT BRUT TÓ HOZZÁ ADOT T É RTÉK (VAGYIS A GDP) MÁSOD LAG OS E LOSZTÁ SA Σ 93 Mrd Ft Σ 18 Mrd Ft Σ 16 Mrd Ft Mrd Ft 64,6% 7 Mrd Ft 65,2% 73 Mrd Ft 69,3% Nettó munkavállalói jövedelem Nettó tőkejövedelem Állami bevételek Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók alapján Közvetett és indukált nemzetgazdasági hatások Az eddigiekben a tagvállalatok éves beszámolóiból származó adatok segítségével értékeltük a cégek hozzájárulását a nemzetgazdaság teljesítményéhez, ezt a csatornát közvetlen hatásként értelmezve. Ám a közvetlen hatás nem ragadja meg teljes mértékben a vizsgált cégek tényleges nemzetgazdasági szerepét. Ennek oka, hogy a vállalatok a magyar gazdaság szerves részét képezik azáltal, hogy működésükhöz hazai vállalkozásoktól vásárolnak árukat és szolgáltatásokat, illetve munkavállalóik belföldön költik el jövedelmük jelentős részét. A teljes kép biztosításához ezért figyelembe kell vennünk a vállalatok között fennálló gazdasági kapcsolatok útján jelentkező közvetett, valamint a jövedelmek belföldi elköltésével realizálódó indukált hatásokat is. Alkalmazott módszertanunk az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában kormányzati döntés-előkészítésre használt makrogazdasági hatásvizsgálatok eljárásait követi. 2 Ezek alapját a statisztikai hivatalok által egységes 2 A leghasznosabb példa: The Scottish Government *211+: Input-Output Methodology Guide Version 1 May 211. The Scottish Government Input-Output team, Edinburgh. (letöltve: 211. május 18.). A multiplikátorok értelmezése: (letöltve: 211. május 18.). 11

12 módszertani alapelvek felhasználásával elkészített input-output táblázatok (magyar elnevezéssel ágazati kapcsolatok mérlege) képezik, melyekből a közgazdasági Nobel-díjjal elismert Vaszilij Leontyev eljárásával számíthatók az egyes gazdasági ágazatokra jellemző multiplikátorok. A multiplikátorok az input-output táblázatok pontos tartalmától függően nagyon rugalmasan alkalmazhatók különböző gazdasági hatások értékelésére. Elemzésünk során a lehetséges hatásokat két csatornán keresztül vettük figyelembe. A közvetett (indirekt) hatások a vállalkozások közötti beszállítói, partneri kapcsolatokon keresztül realizálódnak. Az IGYEtagvállalatok költségei más hazai vállalkozások számára bevételt biztosítanak, amelyeknél ezen összeg anyagjellegű ráfordításokon felüli része szintén hozzáadott értékként jelentkezik. A megtermelt hozzáadott értékből ezek a cégek is bért fizetnek alkalmazottaiknak, beruháznak, adóznak és profitot termelnek a tőketulajdonosok számára. Emellett a magyar gazdaságra gyakorolt teljes hatás számítása során figyelembe vettük azon indukált hatásokat is, melyek azáltal jönnek létre, hogy az IGYE-tagvállalatok munkavállalói jövedelmük jelentős részét belföldön költik el. A munkavállalók fogyasztási kiadásai jórészt belföldi cégek bevételét és hozzáadott értékét gyarapítják, ami munkahelyek létesülését/megtartását, valamint az állami adóbevételek növekedését teszi lehetővé. A közvetlen, közvetett és indukált hatások a multiplikátorok adatforrását képező táblázatok részletezettségének megfelelően minden nemzetgazdasági ágazatra kiszámíthatók és összegezhetők. A multiplikátor értéke e három hatás összege, így megmutatja, hogy az adott ágazatban megtermelt egységnyi hozzáadott érték átlagosan milyen tovagyűrűző hatásokkal jár, melyek következében a nemzetgazdasági szintű hozzáadott érték végül egységnyinél többel emelkedik meg. Más szavakkal, a multiplikátor értéke azt fejezi ki, hogy az egy adott ágazatban előállított egységnyi hozzáadott értékhez milyen mértékben kapcsolódnak a nemzetgazdaság más ágazatai és ezekben mekkora hozzáadott érték létrejöttét támogatja a vizsgált szektor. Az IGYE-tagvállalatok változatos működési jellemzői és statisztikai besorolásai miatt nehéz pontosan meghatározni, hogy mely ágazat értékei a leginkább jellemzőek e cégcsoportra. A cégek hazai tevékenységét, gazdasági funkcióit és statisztikai célú besorolásait megismerve úgy véljük, hogy a vállalkozások profilja rengeteg pozitív externális hatásuk (kutatás-fejlesztés, egészségi állapot javításán keresztül elért jóléti hatások) mellett tartalmilag leginkább a nagykereskedelmi tevékenységhez áll közel. A hozzáadott értékre gyakorolt közvetett és indukált hatások számszerűsítéséhez ezért a nagykereskedelmi ágazat multiplikátorait használtuk fel. A multiplikátorok kiszámítása során alapadatként a Központi Statisztikai Hivatal által publikált legfrissebb, 25-ös input-output táblázatokra támaszkodtunk. A táblázatokból számított értékek az adatok vonatkozási ideje ellenére is reális becslést biztosítanak, mivel a korábbi hivatalos publikációkkal való 12

13 GVA multiplikátor értéke összevetés tapasztalatai szerint az ágazati kapcsolatok szerkezete 5-6 éves időtávon csupán kismértékben változik. Szemléltetés és az ágazatok összehasonlítása céljából bemutatjuk a számított multiplikátorokat a versenyszféra által dominált, 3 tíz legnagyobb foglalkoztatónak minősülő ágazat példáján (5. ábra). 5. ÁBRA: A NEM ZETGAZDA SÁG TÍZ LEGNAGYOBB FOG LALKOZ TATÓNA K SZÁMÍTÓ, VERSE NYSZFÉRA ÁLTA L D OMINÁLT ÁG AZATÁNAK GVA MULTIP LI KÁTORA (25) 5 4 4, 3 2 1,4 1,9 2, 2, 2,1 2,2 2,3 2,4 2,6 1 Közvetlen hatás Közvetett hatás Indukált hatás Forrás: KSH, Századvég-számítás A hozzáadott érték multiplikátor 2,4-es értékét tehát úgy értelmezhetjük, hogy az IGYEtagvállalatok 1 milliárd forintnyi hozzáadott értéke összesen 2,4 milliárd forintnyi hozzáadott érték létrejöttét segíti elő nemzetgazdasági szinten. Vagyis az e cégeknél megjelenő 1 milliárd forint hozzáadott érték átlagosan további 1,4 milliárd forint hozzáadott érték keletkezéséhez járul hozzá a magyar gazdaság más ágazataiban. Az IGYE-tagvállalatokra jellemző multiplikátor az 5. ábrán bemutatott, jelentős foglalkoztatónak számító versenyszféra-ágazatok közül is az egyik legmagasabb, ami jelzi, hogy a vizsgált vállalkozások alapvetően kereskedelmi profiljuk ellenére igen szorosan integrálódtak a magyar gazdaságba. Az IGYE-tagvállalatok nem személyi jellegű kiadásainak meghatározó része az ingatlanok és egyéb eszközök bérlése formájában, valamint rezsiköltségként, illetve kutatásfejlesztési, szakértői és marketingszolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódóan merül fel. 3 A KSH intézményi munkaügyi statisztikái szerint (4 fő feletti létszámú vállalkozások adatait tartalmazza) a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató nemzetgazdasági ágazatok a közszféra által dominált három szektor közül kerültek ki (közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás; oktatás; egészségügyi, szociális ellátás). Ezeket az ágazatokat a multiplikátorok bemutatása során az ábrákon nem tüntettük fel, mivel az IGYEtagvállalatok nemzetgazdasági hatásait a versenyszféra ágazatainak jellemzőivel érdemes összevetni. 13

14 milliárd forint Gazdasági kapcsolataik révén a tagvállalatok tehát elsősorban az e területeken működő vállalkozások értékteremtését támogatják. A tagvállalatok teljes nemzetgazdasági hatásának értékelését a bemutatott multiplikátor segítségével végeztük el a hozzáadott érték tekintetében. Eredményeink szerint 21-ben a közvetett és indukált hatásokat figyelembe véve a vizsgált 23 céghez kapcsolható a teljes magyar gazdaságban előállított hozzáadott érték körülbelül 1 százaléka (6. ábra). Látható, hogy a tagvállalatok gazdasági szerepe az ágazatközi kapcsolatok és az elköltött munkavállalói jövedelmek miatt lényegesen jelentősebb annál, mint ami a közvetlenül általuk előállított hozzáadott érték alapján becsülhető. 6. ÁBRA: AZ IGYE TAG VÁ LLALATAINA K MULTIPLI KÁTOR SEG ÍTSÉGÉVE L SZÁMÍTOT T TEL JES HOZZÁ JÁRU LÁ SA A NEM Z ETGAZDA SÁG BA N E LŐÁLLÍTOT T HOZZÁAD OT T ÉRT É KHEZ ,9% Σ 25 Mrd Ft ,1% 1,% Σ 24 Mrd Ft Σ 235 Mrd Ft ,2% 1,%,8%,6%,4% ,2% ,% Közvetlen hozzájárulás Közvetett hozzájárulás Indukált hozzájárulás Részesedés a teljes nemzetgazdasági GVA-ból (%, jobb tengely) Forrás: KSH, Századvég-számítás tagvállalati beszámolók alapján Ennek következményeképp minden, a cégeket érintő pozitív és negatív gazdasági változás, gazdaságpolitikai döntés számottevő tovagyűrűző hatással járhat más vállalkozásokra, azok foglalkoztatási képességére és a tőlük származó adóbevételekre is. A szektor fejlődését ösztönző és gátló lépések reális megítéléséhez tehát elengedhetetlenül szükséges a közvetlen hatásokon túlmenően a tovagyűrűző hatások figyelembevétele is. A tagvállalatok munkahelyteremtő és -támogató szerepe Mint korábban bemutattuk, a vállalkozásokban létrejövő bruttó hozzáadott érték képezi a tőkejövedelmek, a bérfizetés és ezeken keresztül az állami adóbevételek alapját. Láthattuk, hogy ebből a hozzáadott értékből a tagvállalatok munkavállalóinak közvetlenül több mint 2 milliárd forint nettó jövedelme származik, melynek túlnyomó részét a magyar gazdaságban költik el. A következőkben a multiplikátorok már bemutatott módszertanát alkalmazzuk a 14

15 foglalkoztatási multiplikátor értéke foglalkoztatási hatások felmérése érdekében. A becslés keretében összegezzük a tagvállalatok közvetlen foglalkoztatását, a számukra árukat szállító és szolgáltatásokat nyújtó partnercégeknél támogatott álláshelyeket, valamint az alkalmazottak jövedelmének elköltése által támogatott munkahelyeket. A tagvállalatokhoz kapcsolódó tovagyűrűző foglalkoztatási hatásokat a hozzáadott értéknél bemutatott indoklásnak megfelelően e szakaszban is a nagykereskedelmi ágazat multiplikátorával számszerűsítjük. A 7. ábra szemlélteti a foglalkoztatási multiplikátorok értékét a versenyszféra által dominált, tíz legnagyobb foglalkoztatónak minősülő ágazat példáján 7. ÁBRA: A NEM ZETGAZDA SÁG TÍZ LEGNAGYOBB FOG LAL KOZTATÓNA K SZÁMÍTÓ, VERSE NYSZFÉRA ÁLTA L D OMINÁLT ÁG AZATÁNAK FOG LALKOZTATÁSI MULTIP LIKÁTORA (25) 3 2 1,4 1,5 1,6 1,6 1,7 1,8 2, 2, 2,1 2,6 1 Közvetlen hatás Közvetett hatás Indukált hatás Forrás: KSH, Századvég-számítás A tagvállalatok munkahelyteremtő és -támogató szerepét számszerűsítő 1,8-es foglalkoztatási multiplikátor úgy értelmezhető, hogy a vizsgált cégeknél létesülő minden állás nemzetgazdasági szinten 1,8 munkahely létrejöttét/fennmaradását támogatja. Vagyis a tagvállalatoknál létrehozott állások a beszállítói/partneri kapcsolatok révén, valamint a munkavállalói jövedelmek elköltésének hatására nagyságrendileg egy (pontosan,8) újabb munkahely létesítését/megtartását támogatják. A multiplikátor ismeretében a tagvállalatok auditált beszámolóiban szereplő statisztikai létszámadatok, valamint az egyedi vállalati adatszolgáltatásokból származó információk segítségével értékelhetjük a nemzetgazdasági szinten jelentkező foglalkoztatási hatást. Eredményeink szerint az IGYE-tagvállalatok munkavállalói állományába összesen körülbelül 24 fő tartozott 21-ben. Nemzetgazdasági szinten a cégekhez kapcsolódó foglalkoztatás 15

16 a multiplikatív hatások miatt ennél jóval jelentősebb, az elemzésbe bevont társaságok összesen körülbelül 42 munkahely létesülésében/megtartásában játszanak szerepet. Miközben a nemzetgazdaságban átlagosan 6,4 százalékkal csökkent az alkalmazottak létszáma 28-ról 21-re, addig a tagvállalatok körében ennél jóval kisebb, 2,4 százalékos mértékű leépítés valósult meg. Negatív fejlemény azonban, hogy a 21-ben nemzetgazdasági szinten már meginduló szolid foglalkoztatásbővülés ellenére a tagvállalatok kedvezőtlen gazdasági kilátásaik miatt nem voltak képesek újabb munkahelyeket teremteni. 8. ÁBRA: AZ IGYE TAG VÁ LLALATAINA K MULTIPLI KÁTOR SEG ÍTSÉGÉVE L SZÁMÍTOT T TEL JES FOG LALKOZTATÁSI HATÁ SA Σ állás Σ 4 3 állás Σ állás Közvetlen foglalkoztatás Közvetett foglalkoztatás Indukált foglalkoztatás Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók és további vállalati adatszolgáltatások alapján A foglalkoztatási hatások megítélése szempontjából fontos kiegészítő információ, hogy a vállalati adatgyűjtés eredményei szerint a 21 válaszadó cég munkavállalóinak több mint 9 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezett (9. ábra). Nemzetgazdasági szinten a foglalkoztatottak körülbelül negyede bír felsőfokú végzettséggel, a tagvállalatok körében mért 9 százalék feletti arány ehhez képest rendkívül magas. Látható, hogy a gyógyszeripar általános sajátosságainak megfelelően a cégek elsősorban magasan képzett, speciális tudású munkavállalókat alkalmaznak. Emellett dolgozóik közel 1 százaléka kutatás-fejlesztési területen tevékenykedett, elsősorban az új gyógyszerek fejlesztését szolgáló klinikai vizsgálatokhoz kapcsolódóan. A KSH 21-es előzetes adatai szerint a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó munkavállalók létszáma a nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjának 1 százalékát sem érte el. Ez a tény felhívja a figyelmet arra, hogy a tagvállalatok kereskedelmi tevékenységükön túl a nemzetgazdasági átlagnál jóval intenzívebb kutatás-fejlesztési tevékenységet is végeznek, hiszen arányaiban a nemzetgazdasági átlagnál közel tízszer több munkavállalójuk dolgozik ezen a területen. 16

17 9. ÁBRA: A TAG VÁLLA LATOK MUNKAVÁLLA LÓINAK VÉGZET TSÉ G ÉS MUNKA KÖR SZERIN TI MEGOSZLÁ SA (21) 2% 6,8% 4% 49% 93,1% Alapfokú Értékesítés Kutatás-fejlesztés Középfokú Admin. feladatok, egyéb Felsőfokú Termelés, szállítmányozás Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók és további vállalati adatszolgáltatások alapján Szintén a tagvállalatok foglalkoztatásra gyakorolt hatásához tartozik, hogy az innovatív gyártók hazai leánycégei által forgalmazott termékekhez kapcsolódik a betegek gyógyszerellátását biztosító nagykereskedők és patikák árréstömegének jelentős része (21-ben a két csoportnál összesen 29 milliárd forint). Mivel a nagykereskedők és patikák hozzáadott értékét az árréstömeg jelenti, ezért ennek változása hatással lehet foglalkoztatásuk és nyereségességük szintjére, ezen keresztül pedig adófizetésükre is. A gyógyszerek legfőbb értékesítési csatornája hazánkban a patikai hálózat (a gyógyszerforgalom körülbelül 8 százaléka patikákon keresztül bonyolódik le, a fennmaradó nagyjából 2 százalék az egészségügyi intézmények felhasználása), és ezen belül is meghatározó a támogatott készítmények részesedése. A támogatott készítményeken realizált nagy- és kiskereskedelmi árrésről pontos adatokkal szolgálnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár patikai gyógyszerforgalomra vonatkozó statisztikái, melyek feldolgozásával becslést készítettünk az IGYE-tagvállalatok termékein realizált nagykereskedői és patikai árréstömegre (1. ábra). Látható, hogy a degresszív árrésrendszer ellenére a támogatott patikai árréstömeg közel 4 százaléka kötődik az IGYE-tagvállalatok készítményeihez. Feltételezhető, hogy a patikák foglalkoztatása szorosan összefügg az elért árréssel, ezért ha az IGYE-tagvállalatok által forgalmazott gyógyszereken realizált kiskereskedelmi árréstömeggel arányosítjuk a patikai alkalmazottak számát, akkor reális képet nyerhetünk a tagvállalatok ez irányú foglalkoztatási hatásáról. A patikai alkalmazottak létszáma a KSH adatai szerint 21-ben összesen főt tett ki, ennek 37 százaléka nagyjából 38 munkahelyet jelent, melyek fenntartásában szerepet játszottak az IGYEtagvállalatok által forgalomba hozott termékek. Ha az IGYE-tagokhoz köthető 9% 17

18 gyógyszerforgalom a generikus helyettesítés, valamint az árcsökkentések hatására visszaesne, akkor e 38 állás egy része bizonytalanná válhat. 1. ÁBRA: A 21. ÉVI TÁM OGATOT T GYÓGY SZERFORGALOM NYOM ON KÖVETÉSE A GYÓGYSZERE LLÁTÁ SI LÁ NC MENTÉ N, A Z EGYES SZINTEKEN J E LENTKE ZŐ ÁRBEVÉTEL/ÁRRÉS MEGB ONTÁ SA A FORG ALMAZÓK CSOP ORTJA I SZERINT (MAG ISZTRÁ LI S KÉSZÍ TM ÉNYEK NÉ LKÜL) Gyógyszergyártók (belföldön előállított készítmények) Gyógyszergyártók hazai képviseletei/leányvállalatai IGYE-tagvállalatok Egyéb innovatív gyógyszergyártók Generikus gyártók Termelői áron 379 Mrd Ft forgalom. 34% 13% 53% Gyógyszer-nagykereskedők IGYE-tagvállalatok Egyéb innovatív gyógyszergyártók Generikus gyártók Nagykereskedelmi árrés összesen 21,8 Mrd Ft. 39% 12% 49% Gyógyszer-kiskereskedők IGYE-tagvállalatok Egyéb innovatív gyógyszergyártók Generikus gyártók Kiskereskedelmi árrés összesen 5,5 Mrd Ft. 52% 37% 11% Gyógyszerfogyasztók Forrás: OEP, Századvég-számítás A készítményeket terhelő áfa összesen 22,6 Mrd Ft. A tagvállalatok költségvetési hozzájárulásai A magyar gazdaságban előállított bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulás bemutatása során ismertettük, hogy a tagvállalatok hozzáadott értékhez viszonyított adóterhelése hazai viszonylatban kifejezetten magas, csak a különadókkal és jövedéki adóval terhelt egyéb szektorokhoz mérhető. A tagvállalatok államháztartási befizetéseit részletezi a 11. ábra, melyen mind a tőkét, mind a munkát terhelő adókat összegeztük. Az adózási jellemzők kapcsán kiemelhető, hogy a gyógyszeripart érintő különadó-befizetések (támogatásarányos 18

19 milliárd forint befizetés, támogatásvolumen-szerződések, orvoslátogatói díjak, nagykereskedők befizetési kötelezettségei) körülbelül 7 százalékát az IGYE tagvállalatai teljesítik. A tagvállalatokhoz kapcsolódó hozzájárulások értékét két példával szemléltetjük. A 21. évi, összesen 73 milliárd forintra becsült éves befizetés az államháztartás kiadási oldalát tekintve nagyságrendileg megfelel a rendvédelmi szervek és a honvédség egykori dolgozói részére fizetett szolgálati nyugdíjak teljes összegének (78 milliárd forint 21-ben). Ennek bevételi oldali analógiája, hogy a tagvállalatok összes befizetéséhez hasonló volument képviselnek az állami vagyonból származó bevételek, ami a legalább részben állami tulajdonú cégek adott évi osztalékait és egyes állami ingatlanok, frekvenciahasználati jogok értékesítését és hasznosítását takarja (71 milliárd forint 21-ben). 11. ÁBRA: A TAG VÁLLA LATOK ÁLLAMH ÁZTARTÁ SI BE FIZETÉSE I RÉSZLETES BONTÁ SBA N Σ 6 Mrd Ft 6 25 Σ 7 Mrd Ft Σ 73 Mrd Ft Egyéb befizetések (társasági adó, iparűzési adó stb.) Ágazati különadók Társadalombiztosítási járulékok Személyi jövedelemadó Nettó áfabefizetés Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók és további vállalati adatszolgáltatások alapján Kiemelendő, hogy a megkérdezett vállalatvezetők a szektor adóterhelését rendkívül magasnak tartják. 21-ből 19 válaszadó (9 százalék) jelölte meg vállalkozása további fejlődésének legfőbb akadályaként az állami szabályozás kiszámíthatatlan változásait, ebbe beleértve az adóemeléseket és az elvonások magas szintjét. Ezzel párhuzamosan a hazai leányvállalatok pozícióját az anyavállalati forrásokért, beruházásokért folyó versenyben általában igen gyengének értékelik. 62 százalékuk már cége jelenlegi helyzetét is jóval kedvezőtlenebbnek látja az anyacég környező országokban működő leányvállalataihoz képest, és a vállalatvezetők kétharmada a magyar leánycég pozícióinak további romlására számít. Ennek megfelelően a vezetők 62 százaléka nem zárja ki, hogy a közeljövőben az általa vezetett vállalkozás radikális átalakítását kell végrehajtania, aminek negatív következményei mind a foglalkoztatásban, mind az adóbefizetésekben jelentkezhetnek. 19

20 A tagvállalatok árnyék-hozzájárulásai a gazdaság egyes területeinek teljesítményéhez A vállalati adatgyűjtések egyik fontos célja volt, hogy a cégek által szolgáltatott adatok alapján reális képet alkothassunk a szektor gyakran hangsúlyozott, a hivatalos statisztikai adatgyűjtések által fel nem mért vagy csupán részben kimutatott nemzetgazdasági hozzájárulásairól. A vizsgált cégekhez köthető ilyen teljesítményeket a tanulmányban összefoglaló néven árnyék-hozzájárulásoknak nevezzük, tekintettel arra, hogy felmérésükre eddig nem történt egységes módszertannal átfogó kísérlet. Habár a külső szemlélők számára nem mindig nyilvánvaló, a tagvállalatok több csatornán keresztül is hozzájárulnak a gyógyszerellátási lánc és az egészségügyi intézményrendszer működtetéséhez, fejlesztéséhez, valamint az orvosok szakmai továbbképzéséhez és a kutatás-fejlesztés előmozdításához. Felmérésünkben alapvetően négy területről gyűjtöttünk információkat, ezek képezik összefoglaló nevükön a tagvállalatok árnyék-hozzájárulásait: árkedvezmények az egészségügyi intézmények, patikák és nagykereskedők részére; az egészségügyi intézmények támogatása gyógyszer-, eszköz- és pénzadományokkal; az orvosok továbbképzésére költött források; a kutatás-fejlesztési célú kiadások, különös tekintettel a klinikai vizsgálatokra. Korábban is készültek ugyan becslések az egyes csatornákon keresztül érkező hozzájárulások értékéről, 4 ám Magyarországra vonatkozó, egységes szerkezetű, vállalati adatokra alapozó értékelésről nincs tudomásunk. Az árnyék-hozzájárulások volumenét a 21 tagvállalat által teljesített adatszolgáltatás aggregált eredményeinek segítségével becsültük. Az árnyék-hozzájárulások összesített értéke A tagvállalatok különböző csatornákon teljesített árnyék-hozzájárulásainak összesített értéke 21-ben elérte a 36 milliárd forintot, ami jelentős növekedés a korábbi évekhez viszonyítva (12. ábra). Ez az összeg a vizsgálatba bevont cégek összesített árbevételének 1,3 százalékát tette ki 21-ben, az arány enyhe növekedés mellett az elmúlt években is hasonló szinten alakult. Az árnyék-hozzájárulások értékének növekedése alapvetően két tételnek, a kutatás- 4 Például Dr. Antal et al. *21+: A nemzetközi klinikai vizsgálatok helyzete és hozadéka Magyarországon. IME, IX. évfolyam 1. szám 21. február, illetve Állami Számvevőszék *27+: Jelentés az állami és önkormányzati kórházak gyógyszergazdálkodásának ellenőrzéséről. Állami Számvevőszék, Budapest. (letöltve: 211. július 13.). 2

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

KBevezető. A Magyarországon termelőkapacitással. gyógyszergyárak (Richter Gedeon Nyrt., Egis Nyrt., Teva, Sanofi-csoport) szerepe a magyar gazdaságban

KBevezető. A Magyarországon termelőkapacitással. gyógyszergyárak (Richter Gedeon Nyrt., Egis Nyrt., Teva, Sanofi-csoport) szerepe a magyar gazdaságban Sipos Júlia Cseh András A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak (Richter Gedeon Nyrt., Egis Nyrt., Teva, Sanofi-csoport) szerepe a magyar gazdaságban Sipos Júlia 24-ben az ELTE-n

Részletesebben

Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év

Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év Bogsch Erik 2011. december 14. Richter Gedeon Nyrt. Innováció-orientált, vertikálisan integrált, magyarországi központú multinacionális

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana 2015. július TARTALOM Bevezetés Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata A digitális gazdaság mérete A digitális gazdaság

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

Számvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái

Számvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Számvitel alapjai Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Eredmény a mérlegben (nyereség esetén) Mérleg Saját tőke Kötelezettségek Mérleg szerinti eredmény Nyereségadó Osztalék,

Részletesebben

Forráskivonás a gyógyszeriparból

Forráskivonás a gyógyszeriparból Forráskivonás a gyógyszeriparból Napi Gazdaság konferencia 2010. szeptember 29. Bogsch Erik elnök MAGYOSZ Tartalomjegyzék Hazai gyógyszergyártók nemzetgazdasági szerepe Kormányzati célok Finanszírozás

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. 26. évi konszolidált beszámolója az összevont konszolidált tevékenység összegzését tartalmazza,

Részletesebben

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással)  A  változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m. 6.) Határozza meg az eredménykimutatás célját! Ismertesse az eredmény- megállapítás módjait, az A változat szerint (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Részletezze az egyes eredmény kategóriák tartalmát!

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

a vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységének

a vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységének ÚTMUTATÓ a vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységének számviteli elszámolásához Budapest, 2004. Készítette: dr. Nagy Gábor a Pénzügyminisztérium ny. főosztályvezetője 2 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 13

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron)

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron) 279-302_Szakolczay_tablak.qxd 2009.06.16. 20:06 Page 279 A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron) A/1. táblázat Év Bruttó Export

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Az általános forgalmi adóbevételek alakulása

Az általános forgalmi adóbevételek alakulása Mellékletek Az általános forgalmi adóbevételek alakulása milliárd forint Áfa bevétel tény előirányzat előzetes tény Vásárolt fogyasztás 2240,5 2533,7 2496,2 Lakossági beruházások 31,1 82,3 34,7 Egyéb

Részletesebben

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát NEMZETGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY STATISZTIKAI MUTATÓSZÁMAI 1. Egy hipotetikus gazdaság alábbi adatait ismerjük Milliárd USD Fogyasztás 1925 Nettó export 44 Kamat fizetések 81 Személyi adók 500 Értékcsökkenés

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2015. évi előirányzat BEVÉTELEK 1.1. sz. melléklet Bevételek táblázat C. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet C. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet

Részletesebben

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013.

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Készítette az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete Ezúton szeretnénk köszönetet mondani azoknak az

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Társaság neve: TvNetwork Nyrt. Telefon: 890-2001 Társaság címe: 1138 Bp., Váci út 168/A Telefax: 890-1590 Ágazati besorolás: Távközlés E-mail cím: tozsde@tvnetwork.hu Beszámolási időszak: 2011.01.01-2011.06.30.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai

Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése A teljeskörû

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató 12. a) sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Tájékoztató a Pannónia Nyugdíjpénztár 2012-2013. évi tevékenységéről, a Pénztár előtt álló 2013-2014.évi feladatokról

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Tomori Pál Főiskola. Közhasznúsági jelentés 2014.

Tomori Pál Főiskola. Közhasznúsági jelentés 2014. Tomori Pál Főiskola Közhasznúsági jelentés 2014. 1. Bevezetés A Tomori Pál Főiskolát a KF-SZ Kalocsai Felsőoktatási és Szolgáltató Közhasznú Társaság (alakuláskori nevén) 2004. június 22. napján meghozott,

Részletesebben

73EA Eredménykimutatás - Fedezeti alap

73EA Eredménykimutatás - Fedezeti alap Előző évi beszámoló Tárgyévi beszámoló c d e f g h 001 73EA01 Tagok által fizetett tagdíj 1150286 0 1150286 1105814 0 1105814 002 73EA02 Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás 934065 0 934065 784303 0 784303

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Módszertani leírás. Az állami és önkormányzati tulajdonú nem pénzügyi nagyvállalatok főbb pénzügyi adatai című negyedéves jegybanki adatközléshez

Módszertani leírás. Az állami és önkormányzati tulajdonú nem pénzügyi nagyvállalatok főbb pénzügyi adatai című negyedéves jegybanki adatközléshez Módszertani leírás Az állami és önkormányzati tulajdonú nem pénzügyi nagyvállalatok főbb pénzügyi adatai című negyedéves jegybanki adatközléshez Az adatközlés célja, hogy tájékoztatást adjon az állami

Részletesebben

2008/2009. üzleti év. EGIS Gyógyszergyár Nyrt.

2008/2009. üzleti év. EGIS Gyógyszergyár Nyrt. 2008/2009. üzleti év EGIS Gyógyszergyár Nyrt. A konszolidált árbevétel 6-kal, az adózás előtti nyereség 16-kal nőtt. millió Ft 2008. okt.- 2009. szept. 2007. okt.- 2008. szept. Árbevétel 115 311 109 192

Részletesebben

Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban)

Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban) Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban) 1. Általános háttér információ A Bátai Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Társaság),

Részletesebben

2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Sorszám

2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Sorszám B E V É T E L E K 1. melléklet a 2/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelethez 1.1. sz. táblázat Csatka község Önkormányzat Ezer forintban 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Bevételi jogcím 1 2

Részletesebben

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Hozam: az adott időszak alatt értékesített áruk számlázott nettó ellenértéke (értékesítés nettó árbevétele) Ráfordítás: az értékesítés érdekében felmerült közvetlen

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Konszolidált pénzügyi beszámoló

Konszolidált pénzügyi beszámoló Konszolidált pénzügyi beszámoló (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Üzleti jelentés a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1997. évi magyar számviteli szabályok szerint készített konszolidált

Részletesebben

2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE

2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Borsodnádasdi Önkormányzat 1.1. melléklet a... önkormányzati rendelethez 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE B E V É T E L E K 1. sz. táblázat Sorszám Bevételi jogcím 2013. 1 2 3 5 1. I. Önkormányzat

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest

Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest Az alábbi statisztikai profil Budapest általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak

Részletesebben

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Miért? A magyarok az egyik legtöbbet dolgozó nép Európában, mégis úgy érzik, nem becsülik eléggé a munkájukat, nem kapnak annyi fizetést, amelyből

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TERV INTÉZMÉNYI KIADÁSOK

2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TERV INTÉZMÉNYI KIADÁSOK Budapest XV. ker. Önkormányzat Egyesített Szociális Intézmény 21. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TERV INTÉZMÉNYI KIADÁSOK eft-ban Engedélyezett álláshelyek száma összesen (fő): 16 16,25 szakmai 13,75 -technikai 12,75

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

nyt. szám Adatszolgáltatás címe, köre KSH-ba beküldési határidő

nyt. szám Adatszolgáltatás címe, köre KSH-ba beküldési határidő nyt. szám Adatszolgáltatás címe, köre KSH-ba beküldési határidő 1007 Az ipari termékek és szolgáltatások árjelentése Értékesített mennyiség,a megfigyelésbe bevont kategóriába 1023 Éves építőipar-statisztikai

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO ADÓZÁS GYAKORLAT SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO Személyi jövedelem adó SzJA A jövedelemadók általános jellemzői Közvetlen tárgya a jövedelem Adózási egységre (személyre) vetik ki A közfelfogás a legigazságosabbnak

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. augusztus 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve. Tervdokumentáció részei :

SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve. Tervdokumentáció részei : SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve Tervdokumentáció részei : I/1. számú melléklet: I/2. számú melléklet: I/3. számú melléklet:

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend dr. Bathó Ferenc főosztályvezető Pénzügyminisztérium X. Jubileumi Pénztárkonferencia, Siófok 2007. november 20. Költségvetés

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából 2013. I. negyedév Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Budapest,

Részletesebben

Tájékoztató a védőnő ellátások 2010-2014. évi változásairól

Tájékoztató a védőnő ellátások 2010-2014. évi változásairól Tájékoztató a védőnő ellátások 2010-2014. évi változásairól A védőnő, anya-, gyermek- és ifjúságvédelmi ellátások előirányzata az elmúlt években az alábbiak szerint alakult az Egészségbiztosítási Alapban.

Részletesebben

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 21.12.2. COM(21) 774 végleges A. melléklet/24 B. fejezet A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2015. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet 3.

Részletesebben

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-12. hó. 2014. I-IV. negyedévi jelentés 2015. február 9.

Richter Csoport. 2014. 1-12. hó. 2014. I-IV. negyedévi jelentés 2015. február 9. Richter Csoport 2014. I-IV. negyedévi jelentés 2015. február 9. Összefoglaló 2014. I-IV. IV. negyedév Konszolidált árbevétel: -3,4% ( ), +0,5% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Példa a könyvvezetés, valamint a mérleg és az eredmény kimutatás

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2012. MÁJUS 7. 1 Vezetői Összefoglaló A dokumentum háttere és célja 1.1 A Deloitte Üzletviteli

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben