FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉVI ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK KÖNYVVIZSGÁLATÁRÓL

Átírás

1 W Kamarai nyi(vántartási száma: ZsinRj 7100 Lajos SzeíLszár k.gmarai ~Bróőy tag i jinyvvizsgáló kjiz 34~ Te1~fon: 06-20/ FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉVI ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK KÖNYVVIZSGÁLATÁRÓL VALAMINT A PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ ZÁRSZÁMADÁSI RENDELETTERVEZET VIZSGÁLATÁRÓL Szekszárd, április 28.

2 2 TARTALOM Független könyvvizsgálói Jelentés a Paks Város Önkormányzata ÉVI összevont (konszolidált) éves költségvetési beszámolájának könyvvizsgálatáról Független könyvvizsgálói jelentés a Paks Város Önkormányzata évi költségvetése végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelettervezet vizsgálatáról Kiegészítés a Paks Város Önkormányzata évi összevont (konszolidált) éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatáról, valamint évi költségvetése végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelettervezet vizsgálatáról

3 W Kamarai nyitvántartási száma: Zsin~57100 Lajos Szekjzárd k.gmarai Bróőy tag kj~yvrásgá13 kjz 34. Tct~fon: 06-20/ Szám: 4/2015. FÜGGETLEN KÖNYWIZSGÁLÓI JELENTÉS Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére A évi összevont (konszolidált) költségvetési beszámolóról készült jelentés Elvégeztem a Paks Város Onkormányzata évi összevont (konszolidált) költségvetési beszámolójának a könyvvizsgálatát, amely összevont éves költségvetési beszámoló a évi konszolidált költségvetési jelentésből, amely szerint a teljesített költségvetési kiadás E Ft, a teljesített költségvetési bevétel E Ft, a költségvetési egyenleg E Ft, maradványkimutatásból, amely szerint az Összes maradvány E Ft,, adatszolgáltatásokból, valamint a december 31-i fordulónapra elkészített konszolidált mérlegből melyben az eszközök és források egyező főösszege E Ft, az ezen időponttal végződő évre vonatkoz6 eredménykimutatásból, amelyben a mérleg szerinti eredmény E Ft, továbbá a költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. A vezetés felelőssége az éves elemi költségvetési beszámolóért A vezetés felelős az éves költségvetési beszámolónak a számviteliről szóló évi C. törvényben, illetve az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban történő elkészitéséért és valós bemutatásáért, valamint az olyan belső kontrollokért, amelyeket a vezetés szükségesnek tart ahhoz, bogy lehetővé váljon az akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állitásoktól mentes éves költségvetési beszámoló elkészítése. A könyvvizsgáló felelőssége Az én felelősségem az Önkormányzati szintű összevont (konszolidált) beszámoló véleményezése könyvvizsgálatom alapján. Könyvvizsgálatomat a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokkal összhangban hajtottam végre. Ezek a standardok megkövetelik, hogy megfeleljek az etikai követelményeknek, valamint hogy a könyvvizsgálatot Úgy tervezzem meg és hajtsam végre, hogy kellő bizonyosságot szerezzek arról, hogy az éves költségvetési beszámoló mentes-e a lényeges hibás állitásoktól. A könyvvizsgálat magában foglalja olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az éves költségvetési beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. A kiválasztott eljárások, beleértve az éves költségvetési beszámoló akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításai kockázatainak felmérését is, a könyvvizsgáló megítélésétől függnek. A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló az éves költségvetési beszámolónak az önkormányzat általi elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollt azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, bogy az önkormányzat belső kontrolljának hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalja továbbá az alkalmazott számviteli politikák megfelelöségének és a vezetés (a gazdálkodásért felelősök) által készített számviteli becslések ésszerűségének, valamint az éves költségvetési beszámoló átfogó prezentálásának értékelését is. Meggyőződésem, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói véleményem megadásához. Vélemény: Véleményem szerint az Onkormányzat összevont (konszolidált) költségvetési beszámoló és az ezt ~!átámasztó éves elemi költségvetési beszámolók megbízható és valós képet adnak Paks Város Onkormányzata évi költségvetésének teljesítéséről, a december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen időponttal végződő év gazdálkodásának eredményéről, a számvitelről szóló évi C. törvénnyel és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (1. 11.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban. Szekszárd, április 28. % ~ Zsinkó Lajos kamarai tag könyvvizsgáló kamarai tagsági száma: ZSINKÓ LAJOS okieveles konyvvizsgáió Kamarai Ig. szám: Szekszánj, Bródy köz 34. Adószám:

4 W Kamarai nyi&ántartási száma: Zsinkj 7100 zajos SzelLszárd kjzmarai tag QJróőy kj5mjvvizsgá65 kjz 34. 7~(eforn 06-20/ Szám: 4/2015. FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a Paks Város Onkormányzata évi költségvetése végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelettervezet felülvizsgálatáról Elvégeztem Paks Város Önkormányzata évi költségvetésének végrehajtását bemutató zárszámadási rendelettervezetének vizsgálatát, amelyben a bevételek főösszege E Ft, ezen belül a költségvetési bevételek E Ft, a finanszírozási bevétel E Ft, a kiadások főösszege E Ft, ezen belül költségvetési kiadás E Ft, finanszírozási kiadás E Ft, a költségvetési egyenleg (hiány) E Ft. A zárszámadási rendelettervezet előterjesztése a polgármester, jóváhagyása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A könyvvizsgálat feladata a zárszámadási rendelettervezet véleményezése. A könyvvizsgálatot a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján, a zárszámadási rendelettervezet összeállítására vonatkozó jogszabályi előírásokra figyelemmel hajtottam végre. A standardok értelmében a zárszámadási rendelettervezet véleményezése során meg kell győződni arról, hogy az nem tartalmaz-e jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket, annak költségvetési mérlegadatai és tájékoztató tábláiban szereplő adatok kellően megalapozottak-e, valósak-e, a számviteli nyilvántartások adataival megegyeznek-e. Meggyőződésem, hogy munkám megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói vélemény kialakításához. Könyvvizsgálói vélemény: Véleményem szerint a Paks Városi Önkormányzat évi költségvetése végrehajtásáról szóló (zárszámadási) rendelettervezet az államháztartásról szóló élvi CXCV. törvény és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. Xli. 31.) Korm. rendelet előírásainak megfelel, rendelatalkotásra alkalmas. Szekszárd, április 28. Zsinko Lajos kamarai tag könyvvizsgáló kamarai tagsági száma: ZSINKÓ LAJOS o~ ieveies könyvvizsgáló Kamarai ig. szám: Szekszárd, Bródy köz 34. Adószán,:

5 W Kjzmarai tagsági száma: Kji[tségvetési Lajosminősítés kjzmarai száma: tag 4.pnyvvizsgá(6 KjM SzeíLszár Bróőy ksiz 34. fll~forn 06/ Szám:2/2015. KIEGÉSZÍTÉS Paks Város Önkormányzata évi összevont éves konszolidált költségvetési beszámolőjának könyvvizsgálatáról, valamint a évi költségvetése végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelettervezete vizsgálatáról készült független könyvvizsgálói jelentéshez 1. A könyvvizsgálat Célja módszerei Megbízatásom keretében elvégeztem a Paks Város Önkormányzata évi, az Önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó éves konszolidált költségvetési beszámolójának és a elemi költségvetési beszámolóknak a könyvvizsgálatát. A beszámoló hitelesítésével összefüggő feladaton túlmenően a könyvvizsgálat a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelettervezetet is felülvizsgálta. A könyvvizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy:. az összevont konszolidált éves költségvetési beszámoló megbízható és valós képet nyújt-e a Képviselő-testület és más felhasználók számára az Onkormányzat gazdálkodásáról, a vagyoni, pénzügyi helyzetéről, összeállítása a számvitelről szóló évi C. törvény (Szt.) és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (1.11.) Korm. rendelet (Ahsz.) előírásai szerint történt-. a zárszámadási rendelettervezet megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A könyvvizsgálat keretében elvégeztem. a Paks Város Önkormányzatára és az irányítása alá tartozó költségvetési szervekre kiterjedően a költségvetési jelentés, a maradvány-kimutatás, a mérleg, eredménykimutatás felülvizsgálatát, különös tekintettel a mérleg adatainak dokumentáltságára, a zárlati munkák, a mérleget alátámasztó leltározás végrehajtására, a leltárak elkészítésére,. A Paksi Gyógyászati Központnál a jogszabályi előírásoknak megfelelően a kötelező könywizsgálat miatt külön könyvvizsgáló jelentés készült,. a különböző területek (gazdálkodás, számvitel, ellenőrzés) rendszervizsgálatát, a gazdasági események elszámolásának mintavételes ellenőrzését,. az ingatlankataszter és a számviteli nyilvántartások egyeztetését a könyvszerinti bruttó érték tekintetében,. a pénzügyi, vagyoni helyzet elemzését. 2. A gazdálkodási. a számvitel és az ellenőrzési rendszer szabályozottsága, működése A könyvvizsgálat különös tekintettel volt a költségvetési szervek gazdálkodását, működését meghatározó évtől bekövetkezett változásokra január 1-jétől ismételten számos jogszabályi előírás lépett életbe, melyek lényegesen megváltoztatták az önkormányzatok és irányítása alá tartozó költségvetési szervek (intézmények) gazdálkodási folyamatait, költségvetésük szerkezeti tagozódását, a bevételek, kiadások részletezését, a közpénzek felhasználásának nyomon követése érdekében Új közgazdasági és funkcionális osztályozás, és egységes elszámolási rendszer került kialakitásra. Legjelentősebb változás, hogy évtől új államháztartási számviteli Kormány rendelet lépett hatályba, amely az eddigi módosított teljesítés szemléletű könyvvezetést eredményszemléletű könyvvezetésre változtatta. Ennek eredményeként átalakításra kerültek az elemi költségvetés és beszámoló központi információs rendszerének űrlapjai is. Az új államháztartás számvitele a költségvetési számvitelből és a pénzügyi számvitelből áll, a költségvetési és a pénzügyi könyvvezetés egységes számlakeret és egységes rovatrend alkalmazásával történik. A költségvetési számvitel a bevételi és kiadási előirányzatok alakulásának, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, és ezek teljesítésének, továbbá a központi költségvetésből kapott támogatások felhasználásának a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt

6 2 rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló pénzforgalmi szemléletű kimutatásainak (kötelezettségvállalások, költségvetési előirányzatok, teljesitési adatok, maradvány kimutatás) elkészítését biztosítja (pénzforgalmi szemlélet). A pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló eredményszemléletű kimutatásainak (mérleg, eredménykimutatás, költségek és megtérült költségek kimutatása, kiegészítő melléklet) elkészítését biztosítja (eredményszemlélet). Az Új szabályok bevezetése a gyakorlatban számos nehézséget, problémát jelentett, a számvitel területén dolgozók munkájában mindez igen nagy leterhelést, feszültséget, többletfeladatot okozott. A év közben az Új számviteli, gazdálkodási jogszabályok több esetben módosultak, a számviteli munkát segítő számítógépes programok csak késve készültek el, ezek tesztelésére, alaposabb megismerésére sem volt megfelelő idő. Az Új könyvelési rendszer bevezetését nehezitette, hogy annak elsajátításához megfelelő részletes központi tematika nem készült, az Új feladatokra való felkészitő oktatás sem volt elégséges és alapos az eddig csak többségében államháztartási számviteli ismeretekkel rendelkező gazdálkodási, számviteli dolgozók számára. Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzattal rendelkezik. A költségvetés végrehajtásával, gazdálkodás rendjével kapcsolatos kérdéseket a évre vonatkozóan a költségvetési rendelet megfelelő részletességgel tartalmazza. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályait a módosított jogszabályok figyelembe vételével vagyongazdálkodási rendeletben meghatározták. A gazdálkodási feladatokat ellátó Polgármesteri Hivatalnál a jogszabályi változásoknak megfelelően egységes szabályzatban elkészítették a kötelezően előírt (számviteli politika, számlarend, az eszközök, források értékelési szabályzata, a leltározási és leltárkészítési-, a pénzkezelési és a bizonylati szabályzat, selejtezési szabályzat, önköltségszámitási szabályzat) számviteli szabályzatokat, melyet a kapcsolódó szervekre is kiterjesztettek. A szabályzatok a jogszabályi előírásoknak és a helyi sajátosságoknak alapvetően megfeleltek. A pénzgazdálkodás területén a kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése, utalványozás, teljesítés igazolása és érvényesités hatásköri rendjét, az adatszolgáltatás rendjét gazdálkodási szabályzatban meghatározták, mely a vonatkozó jogszabályokkal összhangban van. A belső ellenőrzés keretében az önkormányzat, a hivatal, 7 intézmény ellenőrzését kellett biztosítani. Az Önkormányzat a belső ellenőrzési feladatait társulás keretében látta el, és gondoskodott a működtetéshez szükséges források biztosításáról. Az ellenőrzések elvégzésére a Polgármesteri Hivatalnál 2 tő belső ellenőrt foglalkoztattak. A jogszabályi változások alapján a évben elkészitették az ellenőrzési kézikönyvet. A beszámolási időszakban Paks Város Onkormányzatánál és az irányítása alá tartozó intézményeknél I pénzügyi, 4 szabályszerűségi, 2 utóellenőrzést tartottak. A polgármester a évi ellenőrzések tapasztalatairól és a belső ellenőrzés helyzetének értékeléséről szóló jelentést a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a Képviselő-testület elé beterjesztette. Az önkormányzatnál informatikai rendszer működik, a kialakított számítógépes hálózat gyakorlatilag a hivatali munkafolyamat teljes vertikumát lefedi. A számítógépek és programok használatához külön helyi szabályozás készült. A pénzügyi, számviteli feladatok ellátásához (főkönyvi és analitikus nyilvántartások teljes körű vezetéséhez) CGR könyvelési (pénzügyi) rendszert alkalmaznak, mely közvetlen adatátadást tesz lehetővé a Magyar Allamkincstár által kért információszolgáltatáshoz. Az ingatlankataszter és a tárgyi eszköz nyilvántartás vezetéséhez a KATAVIN programot használják. 3. A számviteli alapelvek érvényesülése, gazdasági tranzakciók az óv végi könvvviteli zárlat minősítése A évben a könyvvezetési feladatok végrehajtása, a beszámoló összeállítása során a számviteli alapelvek érvényesültek. A évtől bevezetésre került Új államháztartási számvitelre való áttérés elősegítése érdekében a évi zárás keretében előírt feladatokat végrehajtották. Igy elvégezték a teljes körű leltározást, a selejtezési lehetőségeket különösen a befejezetlen beruházásoknál, a be nem azonosítható függő, átfutó tételek rendezését, a beruházási szállitóknál kimutatott összegek állományba vételét, a követelések és kötelezettségek és kötelezettségvállalások számba vételét. Az Áhsz. 40. ~ (1) és 40. ~ (3) bekezdései előírják, hogy a költségvetési szervnek előírt adatszolgáltatási kötelezettség alátámasztásához a nyilvántartási és könyvviteli számlákhoz kapcsolódó részletező nyilvántartásokat kell vezetni. A részletező nyilvántartásokat az Ahsz. 14. melléklete figyelembe vételével állapították meg. Az analitikus nyilvántartások főkönyvi könyvelés nyilvántartási és könyvviteli számláival történő egyeztetést elvégezték.

7 3 A számviteli nyilvántartások közötti egyezőségek biztosítottak. A számvitel! munkában kiemelkedő jelentőségű analitikus nyilvántartásokkal rendelkeztek, ezek vezetését a tárgyi eszközök kivételével egységes integrált számviteli és pénzügyi rendszer (főkönyvi könyvelés, analitika, bank, számlázás) keretében biztosítják. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartását az ingatlan-kataszter keretében számítógépes programmal vezették. Az üzemeltetésre átadott eszközök analitikus nyilvántartását a vízi-közmű vagyon tekintetében megbízás alapján az üzemeltető végzi az önkormányzat információs igényeinek megfelelően. Az Új számviteli rendszerre való áttérés során előírt mérlegrendezési feladatokat a (lX. 13.) NGM rendelet szerint hajtották végre. A gazdasági tranzakciók mintavételes ellenőrzése alapján megállapítható volt, hogy az Önkormányzatnál, Polgármesteri Hivatalnál és az intézményeknél megvalósult a kihzetések érvényesitése, a teljesítés igazolása és az utalványozás. A bizonylatok adatait az egységes rovatrend és egységes számlarend szerint könyvelték a költségvetési és pénzügyi számvitelben, figyelembe véve a (lX. 19.) NGM rendeletben foglaltakat. Figyelembe vették azt az előírást, hogy a költségvetési számvitelben a költségvetési évre vonatkozó gazdasági események hatását az előirányzatok és a teljesítések tekintetében január 31-ig,, a követelések, a végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint az Avr ~ c) pontja és 138. ~ (5) bekezdés c) pontja szerinti adatok tekintetében a mérlegkészítés időpontjáig lehet elszámolni. A kötelezettségvállalásokról szerződés, megállapodás, vagy megrendelés készült, melyet a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző is aláírt. Az éves zárlati munkák keretébe tartozó feladatokat szabályszerűen elvégezték. Az év végi leltározást a számviteli törvény, az Ahsz. és a számviteli politika előírásainak megfelelően hajtották végre. Az Szt. 69. g-ának (1) bekezdése alapján a könyvek üzleti év végi zárásához, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a szervezet a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. Mivel az eszközökről az önkormányzat és intézményei folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetnek, a leltározást legalább 3 évenként kell elvégezni. Ennek figyelembe vételével valamint, hogy év végén teljes körű leltárfelvétel történt a tárgyi eszközöknél, az önkormányzatnál és a hivatalnál leltározást nem tartottak, a leltárt a főkönyvi könyveléssel egyező analitikus nyilvántartások alapján készítették el. Az intézményeknél a leltározás december 31.-i fordulónappal megvalósult. Az ingatlanok esetében a leltár készítése során sz ingatlan- nyilvántartás és a kataszteri adatokkal való egyeztetést elvégezték. A raktári készletek, pénzeszközök leltározása mennyiségi felvétellel megtörtént. Egyéb mérlegtételeknél ahol a leltározást egyeztetéssel kellet végrehajtani, a feladatot a leltározási szabályzat alapján hajtották végre, ez esetben a főkönyvi könyveléssel egyeztetett analitikus nyilvántartásokból készített összesitő kimutatások állnak rendelkezésre. Az üzemeltetésre átadott eszközöknél a mennyiségi leltárfelvételt és leltár összeállitását az üzemeltetők végezték el. A készletek, követelések, kötelezettségek záró egyenlegét a leltárak alapján helyesbítették. A költségvetési beszámoló, a mérleg alátámasztása az Onkormányzatnál továbbra is jó színvonalon dokumentált. A befektetett eszközök, forgóeszközök, források értékelésénél a Szt., az Áhsz. és a számvitel! politika előírásait betartották:. Az eszközök bekerülési értékét a nyilvántartásokban, a leltárak értékelésénél és a mérlegben helyesen határozták meg. Igy érvényesült az, hogy a bekerülési érték az általános forgalmi adót már nem tartalmazta. Az immateriális javak, tárgyi eszközök értékének megállapitásához a terv szerinti értékcsökkenés elszámolását - az Ahsz. 56. s-ának figyelembe vétele alapján - a január 1-jét megelőzően üzembe helyezett, használatba vett eszközöknél a még hátralévő időszakban a korábban megállapított terv szerinti értékcsökkenési leírási kulcsokat alkalmazva, míg az ezt követően beszerzett eszközöknél már a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 2. számú mellékletében meghatározottak szerint végezték el. Ez utóbbi esetben az értékcsökkenés számításánál a számviteli politikában meghatározott maradványértékekkel is számoltak. A vagyontárgyakat a mérlegben helyesen könyvszerinti (nettó) értéken értékelték. Az immateriális javaknál, a tárgyi eszközöknél terven felüli értékcsökkenést a Szt. 53. ~ (1) bekezdés b) és c) pontja szerint nem kellett elszámolni.. A befektetett eszközöknél a piaci értéken történő értékelést nem alkalmazták, igy értékhelyesbitést a pénzügyi számvitelben nem mutattak ki.. A kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök bekerülési értékét egy összegben értékcsökkenésként elszámolták.. A befektetett pénzügyi eszközök között szereplő, tartós részesedéseket (üzletrészeket) könyvszerinti értéken értékelték. A rendelkezésre álló társasági mérlegadatok - a saját tőke és jegyzett tőke arányának alakulása alapján 199 E Ft értékvesztést kellett elszámolni, ugyanakkor előző években elszámolt értékvesztés 100 E Ft volt.

8 4. A tartósan adott kölcsönöknél értékvesztést nem mutattak ki, mivel azzal összefüggésben jelzálog került bejegyzésre.. Az anyagoknál az előírásoknak megfelelően csak a raktári Új készleteket mutatták ki, értékelésükhöz átlagos beszerzési árat alkalmaztak.. A saját tőkét, pénzeszközöket, követeléseket, kötelezettségeket, az aktív és passzív időbeli elhatárolások között szereplő tételeket az egyeztetés során megállapított értéket figyelembe véve nyilvántartás szerinti értéken tartalmazza a mérleg. A követelések és szállitók értéke helyesen az Áfa összegét is magába foglalja, pénzeszkőzöknél értékvesztést nem kellett elszámolni.. A követeléseknél egyedi, a vevőnként adósonként kisösszegű esetén csoportos és a közhatalmi bevételeknél egyszerűsített eljárás keretében történt minősítése és a számviteli politika alapján az értékvesztést E Ft összegben elszámolták, a korábbi években elszámolt értékvesztéseknél E Ft visszairás történt, az értékvesztés záró értéke E Ft volt. A gépjármű adónál a helyesen a bekerülési érték és az értékvesztés 40 %-át vették figyelembe.. A valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza mérlegben szereplő értékét a mérleg fordulónapjára vonatkozó, az Ahsz. 20. * (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámitott forintértéken határozták meg. A költségvetési jelentésben, a maradvány-kimutatásban, a mérlegben, eredménykimutatásban, szereplő adatok a könyvviteli nyilvántartásokkal és a főkönyvi kivonat adataival megegyeztek. Az önkormányzat, a hivatal és az intézmények költségvetési beszámolóját KGR K-I 1-es ellenőrző programmal is leellenőrizték, mely alapján az egyezőség biztosított volt. Az önkormányzat összevont, konszolidált éves beszámolóját a MÁK készítette el, mely az elemi beszámolókból került összeállitásra. A konszolidált beszámoló készítésénél problémát jelentett, hogy az év közben megszűnt intézmény adatait az összesítés rendszerhiba miatt nem tartalmazta, melyet a központi programban kijavitottak. A rendszerhiba javítása ellenére továbbra sem tekinthető rendezettnek az év közben megszűnt szervekkel kapcsolatos elszámolások kezelése, mivel a megszűnt szervnek 0-s beszámolót nem kell készíteni, így a mérleg adataiból E Ft összegű jogutódnak átadott eszköz, illetve forrás nem került kivezetésre. A évi költségvetési beszámoló előzetes könyvvizsgálata során a zárást megelőzően javításra kerültek azok a hibák, amelyet az előzetes egyeztetések hoztak felszínre, igy a beszámolóba és az államháztartás rendszerébe már a helyesbített adatok épültek be. 4. Az éves költségvetési beszámoló (mérleg, eredménykimutatás. költségvetési jelentés. maradvány-kimutatás), az összevont (konszolidált) beszámoló felülvizsgálata. Az önkormányzat összevont konszolidált mérlegét és az ezt megalapozó elemi költségvetési beszámolók mérlegeit a számviteli törvény és a vonatkozó Ahsz. előírásai szerint állították össze. A mérlegtételek leltárakkal való alátámasztása megfelelően megtörtént. Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként és szellemi termékként a rendezési tervet, a vásárolt szoftvereket szerepeltetik E Ft összegben. Az előző évhez képest megvalósult 24,3 %-os csökkenést elsősorban az értékcsökkenés elszámolása eredményezte. A tárgyi eszközök E Ft-os értéke 10,4 %-kal ( E Ft-tal) növekedett a beszerzések, a megvalósított beruházások, vagyoneladások és az elszámolt értékcsökkenés hatására az előző évhez viszonyítva. Befejezetlen beruházásként E Ft nem aktivált, üzembe nem helyezett beruházás szerepel. A tárgyi eszközök értékének alakulását befolyásolta, hogy korábban külön kimutatott üzemeltetésre átadott eszközöket a megfelelő tárgyi eszköz csoportok közé, míg az államháztartás szervezeteinek vagyonkezelésbe adott eszközöket a 0-s számlaosztályba átvezették. A befektetett pénzügyi eszközök között tartós részesedésként a saját alapítású és egyéb társaságokban lévő üzletrészt, részvényt mutatták ki. Az önkormányzat és intézménye a mérlegkészités időpontjában, 11 társaságban összesen E Ft könyv szerinti az előző évinél E Ft-tal több - üzletrésszel, részvénnyel rendelkezett, melyet E Ft törzstőke emelés, 199 E Ft értékvesztés elszámolása eredményezett. A törzstőke emelést a Képviselő-testület (II. 21.), valamint a 142/2014.(Xl. 26.) számú határozatai alapján hajtották végre. A társaságokban lévő E Ft bekerülési érték után 2 társaságnál összesen - a korábbi években elszámolt értékvesztéssel együtt E Ft értékvesztést számoltak el. Készletként a raktári kezelés alá vont élelmezési anyagok értékét (1415 E fordulónappal végrehajtott leltározás adatai alapján állították a mérlegbe. Ft) a december 31.-i

9 S A pénzeszközöket az év végén a pénztárnál mennyiségi felvétellel, a bankbetétet a banki igazolással, a nyilvántartásokkal való egyeztetéssel, állapították meg. Az év végi E Ft pénzeszközből E Ft az idegen pénzeszközök egyenlege. A pénzeszközök -20,8 %-os ( E Ft-os) változása a maradvány csökkenésével hozható Összefüggésbe. A követelések elszámolt értékvesztéssel csökkentett állománya E Ft, mely 21,9 %-kal ( E Ft-tal) alacsonyabb az előző évi összegnél. A követelések 39,7 %-a ( E Ft) a költségvetési évben, 36,4 %-a ( E Ft), költségvetési évet követően esedékes, míg 23,9 %-a ( E Ft)követelés jellegű sajátos elszámolás (előlegek), Az esedékes követelések között E Ft a Hulladékgazdálkodási Onkormányzati Társulásnak az elnyert alapítványi támogatás megelőlegezésére juttatott visszafizetendő összeg, melynek megtérűlése a évben biztosított. A többi késedelmes fizetésből származó hátralék a lakbérekkel, térítési díjakkal, közhatalmi bevételekkel (adók), segélyek visszafizetésével, kölcsönökkel, bérleti díjakkal kapcsolatos. A költségvetési évet követően esedékes követeléseknél meghatározóak az éven túli kölcsönök és a Mezőföld Regionális Vízmű Kft halasztott bérleti díj tartozása, mely E Ft-ot, Illetve E Ft-ot tett ki. Az előlegek között E Ft beruházásra, 548 E Ft foglalkoztatottaknak adott előleget mutattak ki. Az Új számviteli előírások szerint a követelések tartalma jelentősen bővült a korábban befektetett pénzügyi eszközök között szereplő hosszúlejáratú követelésekkel, tartósan adott kölcsönökkel (helyi lakástámogatások, a lakásépítés munkáltatói támogatása, az adósságkezelési kölcsönök, a védett épületek felújítására, a gazdaságfejlesztési célokra adott visszalizetendő támogatások), az előlegekkel. A követeléseket az analitikus nyilvántartások, a helyi adó és gépjárműadó hátralékot a zárási összesitő adatai alapján vették figyelembe. A behajthatatlan követelésként leírt összeg 2339 E Ft volt. A követelések bekerülési értéke és az elszámolt értékvesztés a következők szerint alakult: ezer Ft Megnevezés Változás Bekerülési érték ,3 Ertékvesztés ,5 Mérleg szerinti érték ,9 Ertékvesztés %-a 10,5 12,3 17,1 A E Ft (az előző évinél E Ft-tal alacsonyabb) bekerülési értékű követelésnél év végén 12,3 % (58026 E Ft) értékvesztést számoltak el, amely elsősorban az adóknál, az egyéb adósoknál, a vevőknél a hátralékok hatékonyabb behajtását igényli. A követelések bekerülésének csökkenését döntően az adott előlegek összegének változása eredményezte. A lakbéreknél 8442 E Ft, 8-10 évnél régebbi, többéves hátralék szerepel, mely után már 100%-os értékvesztés került elszámolásra. Az eddig megtett intézkedések nem vezettek eredményre, ezért a jogi úton már nem érvényesíthető, az elévült követelések rendezése, behajthatatlan követelésként történő leírása indokolt. Az államháztartási szerveknél a korábbi mérlegtételekhez képest eredményt is befolyásoló új elem az aktív és passzív időbeli elhatárolás. Az aktív időbeli elhatárolások összege E Ft volt- Az elhatárolás döntő része az eredményszemléletű bevételeknél jelentkezett (71915 E Ft) és évet érintő MEP támogatással, valamint a továbbszámlázandó szolgáltatással kapcsolatos. A költségek 1747 E Ft-os időbeli elhatárolására az előre kifizetett biztosítási díjak, újság, folyóirat, közlöny előtizetés miatt volt szükség. A saját tőke a évi nyitó adatokhoz képest E Ft-tal növekedett a mérleg szerinti eredmény hatására. A nemzeti vagyon induláskori értéke ( E Ft) az egyéb eszközök induláskori értéke és változásai ( E Ft), a felhalmozott eredmény ( E Ft)a nyitó adatokkal megegyeznek. A bevételek, költségek, ráfordítások alakulása következtében önkormányzati szinten E Ft mérleg szerinti eredmény keletkezett. A kötelezettségek összege E Ft-ot tett ki, mely E Ft-tal alacsonyabb az előző évi összegnél. Jelentős csökkenést a nyitó adatokhoz képest a hosszúlejáratú hitelek, és a kötvénnyel kapcsolatos tartozás adósságrendezési eljárás keretében történt megszűnése eredményezte. A kötelezettségek a ki nem egyenlített számlákkal, egyéb tartozással, megelőlegezett központi támogatással kapcsolatosak. A kötelezettség jellegű sajátos elszámolások között E Ft kapott előleg, adóknál, térítési díjaknál, egyéb bevételeknél jelentkező túlfizetés. Az egyéb forrásoldali elszámolások E Ft-os összege a letétekkel, biztosítékokkal, jóteljesitési garanciával kapcsolatos kötelezettség.

10 6 A mérlegben E Ft passzív időbeli elhatárolást mutattak ki. A E Ft költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása többségében a decemberi személyi juttatások, azok járulékai, valamint a mérleg fordulónap előtti időszakot érintő költségek elhatárolását tartalmazza. A E Ft halasztott eredményszemléletű bevétel a fejlesztésre véglegesen kapott támogatások és a térités nélkül átvett eszközök elhatárolásával kapcsolatos, mellyel szemben a költségek (értékcsökkenés) a későbbi időszakokban jelentkeznek. Az Önkormányzat és az irányítása alá tartozó intézmények az eredménykimutatást a (I. 11.) Korm. rendelet 23. ~-ában előírt szabályok szerint készítették el. A pénzügyi számvitel alapján számításba vehető bevételek összege E Ft, a tevékenységekkel kapcsolatos dologi, személyi, pénzügyi, egyéb és rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg E Ft volt, igy a mérleg szerinti pozitív eredmény E Ft. Az eredményt befolyásoló aktív és passzív időbeli elhatárolásokat az előirások szerint végrehajtották, a E Ft aktív időbeli elhatárolás az eredményt növelte, a E Ft passzív időbeli elhatárolás pedig csökkentette az eredményt. Az eredmény alakulásában meghatározó volt a saját forrásból megvalósult beruházás, a költségként elszámolt értékcsökkenés nagysága, valamint a központi forrásból az adósságkonszolidáció keretében végrehajtott hitel és kötvénytartozás átvállalása, mellyel szemben költségek, ráfordítások az értékcsökkenést kivéve - nem jelentkeztek. A költségvetési jelentés felülvizsgálata során a számszerű egyeztetés mellett- az előirányzatok és azok teljesítésének alakulására, az előirányzat-módosításokra, azok szabályszerűségére tért ki a könyvvizsgálat. A beszámolási időszakra vonatkozóan a Képviselő-testület 7 alkalommal módosította költségvetési rendeletét, a módosításának előterjesztése a vonatkozó előírásoknak megfelelően történt, tartalma, szerkezete összhangban van a jogszabályi követelményekkel. A jelentés teljes körűen tartalmazza a évi bevételi és kiadási terv- és tényadatokat. A jelentésben szereplő adatok a költségvetési számvitel nyilvántartási számláinak adataival alátámasztottak. Az önkormányzat évi költségvetésében a bevételi és kiadási előirányzatainak fő összegét E Ft-ban fogadta el, melyet az évközi változások hatására E Ft-ra módositottak. Az eredeti terv összegét meghaladó módositásból E Ft a finanszírozási tételeknél jelentkezett a betételhelyezés és betétmegszűntetés bruttó elszámolása következtében. Ez a jelenlegi előírás az előirányzatok alakulásában igen nagy torzítást, halmozódást eredményez. Önkormányzati szinten az összes bevétel 97,7 %-ban teljesült, a költségvetési bevételek a módosított előirányzathoz viszonyítva 93,9 %-ban ( E Ft) realizálódtak. A költségvetési bevételek között továbbra is meghatározóak a közhatalmi bevételek (helyi adók, gépjárműadó), mely az összes költségvetési forrás 63,9 %-át tette ki. Az adókból származó bevétel E Ft-volt. A tervezettet meghaladóan teljesültek a működési bevételek is (112,7 %) az önkormányzatok működési támogatása az előirányzat szerint alakult. A tervezetthez képest lemaradás tapasztalható a felhalmozási célú támogatásoknál (58,8 %) élsősorban az EU-s projektek megvalósulásának és az ehhez kapcsolódó támogatások folyósításának az elhúzódása miatt, továbbá a működési célú-, illetve a felhalmozási célú átvett pénzeszközöknél (49,2 % illetve 60,7 %). Az éves szinten rendelkezésre álló költségvetési kiadási előirányzatoknak 74,7 %-a került felhasználásra, melyet elsősorban a felhalmozási kiadások arányosnál alacsonyabb teljesítése befolyásolt. A működési kiadási előirányzatok az önkormányzatnál, az intézményeknél és a hivatal költségvetésében megtervezett feladatoknál együttesen 93 %-ra teljesültek, ugyanakkor a beruházásoknál, felújitásoknál, egyéb felhalmozási célú ráfordításoknál az előirányzatok 57,3 %-os felhasználása valósult meg. A kiemelt előirányzatok közül a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok teljesítése 98,8, illetve 94 % a dologi kiadásoké, pedig 89,8 % mely elfogadható. A felhalmozási célú kiadások közül a beruházásoknál 59,6 % a felújításoknál 56,1 % az egyéb felhalmozási kiadásoknál 48 % volt a rendelkezésre álló előirányzatok felhasználása. Az Önkormányzatnak a költségvetés végrehajtása során a beszámolási időszakban E Ft finanszírozási bevétele (előző évi maradvány igénybevétele, likvid hitel felvétele, betétek megszűntetése) volt, és E Ft finanszírozási kiadása (likvid hitel, adósságkonszolidáció keretében megfinanszírozott hitelek törlesztése, pénzeszközök betétként elhelyezése) jelentkezett. A beszámoló mellékletét képező maradvány-kimutatás szerint az önkormányzati szinten képződött összes maradvány E Ft. Az alaptevékenység maradványából E Ft kötelezettségvállalással terhelt, míg a szabad maradványból E Ft-ot a évi költségvetési hiány finanszírozásánál beterveztek. A maradvány-kimutatásban szereplő adatok a számviteli nyilvántartások szerinti adatokat tartalmazzák..

11 5. Az önkormányzat vagyoni. pénzügyi helyzetének értékelése 7 Az Önkormányzat kötelezettségekkel csökkentett saját vagyona a évben E Ft, a évben E Ft volt. A vagyoni helyzetben az előző évhez képest 12,9 %-os ( E Ft) gyarapodás tapasztalható. A vagyon változását alapvetően a megvalósult beruházások, felújítások és az értékcsökkenés elszámolása, a kötelezettségek csökkenése együttesen eredményezték. A vagyonszerkezet összetételében a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök aránya növekedett (85,1 %-ról 88,6 %-ra) az egyéb eszközökkel (forgóeszközök, pénzeszközök, követelések, egyéb sajátos eszközoldali elszámolások, aktív időbeli elhatárolások) szemben. A vagyon állományában további változást jelentett az épületek, földterületek, értékesítése, eszközök selejtezése. A beszámolási időszakban összesen E Ft bruttó értékű, 0-ra leírt eszközt selejteztek ki, melynek indokoltságát szakvélemény beszerzésével is alátámasztották, a selejtezések bonyolitása szabályszerű volt. Paks Város Önkormányzata a évben is az átlagos feltételeknél kedvezőbb körülmények között gazdálkodott. A város pénzügyi, költségvetési egyensúlyi helyzete továbbra is kiegyensúlyozott volt és kedvezően alakult:. A évi költségvetés jóváhagyásakor a tárgyévi költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként 2500 millió Ft költségvetési hiánnyal számoltak, melyet teljes egészében belső forrásból (előző évi maradvány igénybevételével) kívántak finanszírozni. A beszámolási időszakban a költségvetési egyensúly a költségvetésben elfogadottnál kedvezően alakult, a tervezett hiánnyal szemben tényleges hiány -718,9 millió Ft volt, ami azt eredményezte, hogy az előző évi maradványt nem kellett a hiány finanszírozásához teljes összegben igénybe venni. A rendelkezésre álló költségvetési előirányzatok 74,7 %-a került felhasználásra, gazdálkodás eredményeként 2431,5 millió Ft felhasználható maradvány keletkezett.. Kedvező, hogy az önkormányzat év végén (hitel és kötvényből) fennálló 1618,2 millió Ft adósság állománya a Magyarország 2014 évi központi költségvetéséről szóló évi CCXXX. törvény 67. ~ (1) bekezdése értelmében az állami adósságátvállalás keretében rendezésre került, igy a beszámolási időszak végén adóssággal már nem rendelkeztek. Az adósságrendezés hatására 1843 millió Ft-ról, 285,2 millió Ft-ra csökkentek az önkormányzat kötelezettségei, melyek elsősorban szállítói tartozással, kapott előlegekkel kapcsolatosak. Az Önkormányzat évi költségvetési hiányát (2100 millió Ft) teljes egészében belső forrásból, az előző évek maradványából finanszírozza, Igy külső forrás igénybevétele nélkül a költségvetés egyensúlya a évben is biztosítható. Az önkormányzat aktíváit (eszközeit) 95,1 %-ban saját forrásból Finanszírozta, a kötelezettségek aránya 1,1 %-ot tett ki az előző évi 7,7 %-kal szemben. A kötelezettségek összege 84,5 %-kal ( E Ft-ra) csökkent a kötelezettségek törlesztése és az állami adósságrendezés következtében. A pénzügyi, likviditási helyzetet befolyásoló követelésállomány a évhez képest 21,9 %-kal, a pénzeszközállomány, pedig 20,8 %-kal csökkent. 6. Zárszámadási rendelettervezet véleményezése Az Áht előírása szerint a vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli jogszabályok szerinti éves költségvetési beszámolót kell készíteni, melyről az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást kell teljesíteni. Az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek az előírt tartalmú és szerkezetű beszámolókkal kapcsolatos kötelezettségüknek a Magyar Államkincstár felé eleget tettek. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 91. ~ (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen. A zárszámadási rendelet tervezetével együtt a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell nyújtani a kincstár 681A. ~ szerinti ellenőrzése keretében a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolójával kapcsolatosan elkészített jelentését. Az Ahsz. 36. ~ (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat a saját és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetési beszámolóját a költségvetési évet követő év április 30-áig a képviselő testület elé terjeszti E határidő betartása biztosított. Az Áht. és az államháztartás működés rendjéről szóló Kormányrendelet határozza meg azokat a legfontosabb követelményeket, amelyeknek a zárszámadási rendeletnek meg kell felelnie.

12 A zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: 8. a költségvetési rendelet szerinti kötelező mérlegeket, kimutatásokat azzal, hogy az előirányzat felhasználási terven a pénzeszközök változásának bemutatását kell érteni,. a helyi önkormányzat adósságának állományát lejárat, a Gst. 3. ~-a szerinti adósságot keletkeztető ügyletek, bel- és külföldi irányú kötelezettségek szerinti bontásban,. a vagyonkimutatást,. a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását. A zárszámadásnak a következetesség és folytonosság számviteli alapelveket érvényesitve a költségvetéssel azonos szerkezetben kelt készülnie, hogy annak adatai a költségvetési előirányzatokkal összehasonlíthatók legyenek. Az önkormányzat évi zárszámadási rendelettervezetét a jogszabályoknak megfelelően készítették el. A rendelettervezet adatai, mérlege, mellékletei a költségvetéssel azonos szerkezetben készültek, így az ősszehasonlithatóság biztositott. Az előterjesztés ezen kívül tartalmazza azokat a kimutatásokat, amelyet az Aht. előir, továbbá ezen felül számos olyan adatot, ami a képviselő-testület tájékoztatását segíti elő. A zárszámadás mellékletét képezi a Mötv ~ (2) bekezdésének ás az Aht 91. ~ (2) bekezdése c) pontjának megfelelően az önkormányzat vagyonkimutatása. A vagyonkimutatás tartalma megfelel az Áhsz. 30. *-ában előirtaknak. A kataszterben kimutatott ingatlanvagyonról az önkormányzatnak statisztika adatszolgáltatáat kellett teljesíteni, melynek határidőre eleget tettek. A könyvvizsgálat meggyőződött arról, hogy az ingatlanok számviteli és kataszteri nyilvántartásában a könyv szerinti bruttó értékek egyezőséget mutatnak, E Ft nagyságrendben. A rendelettervezetben, mellékleteiben, mérlegeiben lévő adatok a költségvetési beszámoló adataival alátámasztottak. A zárszámadáshoz részletes szöveges indokolást, kiegészítő mellékletet készítettek, mely bemutatja és értékeli a költségvetés végrehajtását, a feladatok teljesítését. A Jogi, Ugyrendi és Pénzügyi Bizottság a zárszámadási rendelettervezetet a május 13-i ülésén tárgyalja ás véleményezi. A zárszámadás keretében előterjesztették a könyvvizsgálói jelentést. A köny~vizsgálat összegező véleménye, hogy az önkormányzat évi költségvetésének végrehajtásáról a vagyoni és pénzügyi helyzetéről az előterjesztésben foglaltak valós tájékoztatást adnak, a zárszámadási rendelettervezet testületi vitára, rendeletalkotásra alkalmas. Szekszárd, április 28. Zsinkó Lajos kamarai tag könyvvizsgáló kamarai tagsági száma: költségvetési minősítés sz: ZSINKO LAJOS okleveles könyvvizsgáló Kamarai ig. szám: Szekszárd, Bródy köz 34 Adószám: