Országos Sportegészségügyi Intézet Dr. Soós Ágnes Fıigazgató Levelezési cím: cím: Tel.: Fax.: SZÁMVITELI POLITIKA

Átírás

1 Országos Sportegészségügyi Intézet Dr. Soós Ágnes Fıigazgató 1123 Budapest, Alkotás u. 48 Levelezési cím: 1525 Bp Pf cím: Tel.: (1) Fax.: (1) SZÁMVITELI POLITIKA Hatálybalépés idıpontja: december 01. Jóváhagyta: Dr. Soós Ágnes Fıigazgató fıorvos

2 Tartalomjegyzék 1 I. A SZÁMVITELI POLITIKA CÉLJA A számviteli politika célja...3 II. AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA Az Intézmény főbb azonosító adatai, feladatai...4 III. A SZÁMVITELI ALAPELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A SZÁMVITELI POLITIKA KIALAKÍTÁSÁBAN...5 IV. A KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS,ADATSZOLGÁLTATÁS,BESZÁMOLÁSI REND...8 V.JELENTŐS ÖSSZEGŰ ELTÉRÉS, JELENTŐS, NEM JELENTŐS ÖSSZEGŰ...13 HIBA, MEGBÍZHATÓ ÉS VALÓS KÉPET BEFOLYÁSOLÓ HIBA...13 VI. AZ ESZKÖZÖK ES FORRÁSOK MINŐSÍTÉSÉNEK SZEMPONTJAI...14 VII. AZ ÁLTALANOS KIADÁSOK MEGOSZTÁSI MÓDSZEREI...21 VIII. ANALITIKUS NYILVÁNTARTÁSOK...22 IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK...25 II...28 A beszerzés, előállítás költség-előirányzatára és üzembe helyezésére vonatkozó adatok...28 Megismerési nyilatkozat /29

3 SZÁMVITELI POLITIKA A szabályzat összeállításának alapját képezik a következı jogszabályok: A számvitelrıl szóló évi C törvény Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. Rendelet Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998 (XII.30.) Korm. Rendelet Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. Törvény A számla, egyszerősített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról szóló 24/1995 (XI.22.) PM rendelet Az 1 és 2 forintos címlető érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló évi III. törvény I. A SZÁMVITELI POLITIKA CÉLJA 1. A számviteli politika célja A számviteli politika célja, hogy rögzítse azokat a számvitelrıl szóló, módosított évi C. törvény (sztv.) végrehajtására vonatkozó elıírásokat, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják az intézményünk sajátosságainak, adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelı számviteli rendszer kialakítását, illetve mőködését. Számviteli politikánk a számviteli törvényben megfogalmazott alapelvekre és értékelési eljárásokra épül, de figyelembe veszi intézményünk sajátosságait is. Ahol az Sztv. és Vhr. választási lehetıséget biztosít, ott a számviteli politikában meghatározásra került az alkalmazandó eljárás. A számviteli politikához kapcsolódóan egyes tevékenységek részletes elıírásait külön szabályzatok rögzítik, melyek a következık: a számlarend, az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az eszközök és a források értékelési szabályzata, az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat, a pénzkezelési és letétek kezelésére vonatkozó szabályzat, belsı ellenırzési szabályzat 3/29

4 II. AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA 1. Az Intézmény fıbb azonosító adatai, feladatai Neve: Országos Sportegészségügyi Intézet Székhelye: 1123 Budapest. Alkotás u. 48. Gazdálkodási formája. Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Alaptevékenysége Egészségügyi tevékenység Alaptevékenység ellátásával összefüggı szakfeladatok Aktív fekvöbeteg ellátás Rehabilitációt, utókezelést és gondozást jelentı fekvıbeteg ellátás Krónikus fekvıbeteg ellátás Járóbetegek gondozóintézeti ellátása Foglalkozás egészségügyi ellátás Járóbetegek szakorvosi ellátása Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítı tevékenysége Egyéb szálláshely szolgáltatás Vállalkozási tevékenysége: Nincs A költségvetési szerv kapcsolata az adóhatósággal Az intézmény az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény alapján alanya az ÁFA-nak. - adóigazgatási azonosító szám: általános forgalmi adó visszaigénylése: Arányosítással. 4/29

5 III. A SZÁMVITELI ALAPELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A SZÁMVITELI POLITIKA KIALAKÍTÁSÁBAN A folytonosság elve Az intézet profiljából következıen is a folyamatos mőködést kell szem elıtt tartani a számvitel megszervezésében és végzésében is. A következetesség elvéhez kapcsolódva egyrészt azt jelenti, hogy a költségvetési év nyitó adatainak meg kell egyezniük az elızı költségvetési év megfelelı záró adataival, másrészt azt, hogy az egymást követı költségvetési években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele általában nem változik. Ha az elızı költségvetési év értékelési, számbavételi elveit a törvényben és a számviteli politikában szabályozott módon intézményünk megváltoztatja, akkor a változtatást, elıidézı tényezıket, azok számszerősített hatásait a kiegészítı mellékletben külön be kell mutatni. A teljesség elve A számvitelnek minden pénzügyi, gazdálkodási eseményt rögzíteni kell. Az államháztartási törvény alapján a beszámoló fordulópontja december 31. Az alapelvek figyelembe vétele mellett a könyvvitelben rögzíteni kell valamennyi gazdasági eseményt, amelynek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban be kell mutatni a törvény, a Vhr., illetve a jelen számviteli politikában elıírtak szerint. Ide kell sorolni azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követıen, de még a mérleg elkészítését megelızıen váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeibıl erednek, a mérleg fordulónapja elıtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelızıen ismertté váltak. Biztosítani kell, hogy a gazdasági események könyvelésének alapját képezı, az adott üzleti évre vonatkozó bizonylatok hiánytalanul, hézagmentesen feldolgozásra kerüljenek. A pénzforgalmi adatok könyvelését a gazdasági események megjelenését követıen, míg a készletekben, követelésekben, kötelezettségekben bekövetkezett változásokat negyedévente kell könyvelni. A valódiság elve A pénzügyi folyamatokat megfelelı bizonylatolással kell alátámasztani, hogy a késıbbiekben is ellenırizhetı legyen a folyamat valódisága, célszerősége. A bizonylatokat az elıírásoknak megfelelıen kell vezetni és a kifizetési, bevételezési, egyéb pénzügyi mőveletek elrendelése mellett kell tárolni. A mérleg tételeit leltárral kell alátámasztani, melynek elıírásait a Leltárkezelési Szabályzat tartalmazza. A leltárban az eszközöket, a kötelezettségeket az intézményünk által mindenkor hatályos értékelési szabályzatban leírt értékelési elvek, módszerek alapján 5/29

6 kell értékelni. A készletek, vagyontárgyak értékelésének az érvényes jogszabályoknak meg kell felelni, alul, ill. túlértékelni tilos. A világosság elve A pénzügyi bizonylatokat úgy kell vezetni, hogy egyértelmő, világos legyen az esemény. A pénzügyi nyilvántartásnak, beszámolónak rendezettnek, a számviteli szabályzat szerint elkészítettnek, érthetınek kell lenni. Az olyan tételeket, amelyek az érthetıséget elısegítik, a kiegészítı mellékletben be kell mutatni. A fıkönyvi könyvelésnek az analitikus nyilvántartáshoz áttekinthetıen kell kapcsolódnia. A következetesség elve Az egymást követı években a kialakított számviteli politikát következetesen alkalmazni kell. Az összehasonlíthatóság érdekében a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés állandó kell, hogy legyen. Amennyiben a tárgyévi adatok nem hasonlíthatók össze az elızı évi adatokkal, akkor ezt a kiegészítı mellékletben meg kell jegyezni és indokolni. A vállalkozás folytatásának elve Intézményünknél a vállalkozás folytatásának elve azt jelenti, hogy az intézmény folytatja tevékenységét, vagyonát, anyagi eszközeit ennek érdekében veszi számba, mérlegét a vele szemben támasztott követelményeket, tervezi és biztosítja az azok teljesítéséhez szükséges feltételeket. Az alapelv magában foglalja a szerkezeti változások megfigyelésének szükségességét is. Amennyiben a mőködés feltételeiben valamilyen változás következik be, akkor az adott idıpontban, az adott körülmények melletti, jogszabályban, valamint a jelen számviteli politikában elıírt értékelést kell alkalmazni. Az összemérés elve Az adott idıszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott idıszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételekkel szembeállítható kiadásait, ráfordításait kell számításba venni. Bevételként kell kezelni és elszámolni a tárgyévben ténylegesen befolyt bevételeket. Az adott idıszak ráfordításait a ténylegesen teljesített kiadások jelentik. Az eredményt, (a pénzmaradványt), a tárgyévi bevételek és kiadások különbözete alapján kell megállapítani. Az óvatosság elve A pénzügyi teljesítés érdekében sem szabad túlértékelni a folyamatokat, a kockázatot reálisan figyelembe kell venni. A kintlévıségeket behajthatóság szempontjából értékelni kell. Az elıírások szerinti értékcsökkenést minden esetben el kell számolni. 6/29

7 A bruttó elszámolás elve A beszámoló valódisága megköveteli a bruttó elszámolás elvének szigorú betartását, ami azt jelenti, hogy a bevételek a kiadásokat, illetve a kiadások a bevételeket nem csökkenthetik, a követeléseket és a tartozásokat az elszámolás során nem szabad összevonni. Az egyedi értékelés elve Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámolókészítés során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Sajátosan érvényesülhet az egyedi értékelés elve a tartalom elsıdlegessége a formával szemben, a lényegesség, a költség-haszon összevetése számviteli alapelvek alkalmazásakor, és a következı esetekben: terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál, ha a könyv szerinti érték tartósan és jelentısen magasabb, mint a piaci érték, értékvesztés elszámolásánál, ha a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete tartósnak mutatkozik és jelentıs összegő, vevınként, adósonként a kisösszegő követeléseknél, ahol százalékos arányban is lehet értékvesztést elszámolni, a készleteknél az egyedileg megállapított értékvesztés helyett a könyv szerinti érték arányában is meghatározható az értékvesztés az általunk kialakított készletcsoportoknál. A tartalom elsıdlegessége a formával szemben elve Az éves beszámolóban az üzleti tranzakciók bemutatása azok közgazdasági tartalma alapján történik. Ennek érdekében a számviteli elszámolás során a szerzıdéseket, a megállapodásokat valós tartalmuk alapján kell megítélni és nem azok elnevezése, jogi formája szerint. A lényegesség elve A beszámolóban minden olyan információnak szerepelnie kell, ami a kórház megítélése szempontjából fontos. Olyan információt, ami a kórház téves megítéléséhez, ill. téves döntéshez vezet, elhallgatni, a beszámolóból kihagyni nem szabad. Az intézménynél lényegesnek minısül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolhatja a felhasználóknak a beszámoló alapján hozott gazdasági döntéseit. A költség-haszon összevetésének elve Ez a követelmény azt jelenti, hogy az információból származó elınyöknek lehetıleg meg kell haladniuk az információ nyújtás költségeit. A központi szervek, felügyeleti szervek felé az adatszolgáltatás azonban minden esetben kötelezı. A költség-haszon összevetésének elvét alkalmazni kell minden olyan esetben, amikor egy gazdasági esemény, egy üzleti tranzakció számviteli, 7/29

8 vagy más költségei indokolatlanul meghaladják az abból származó bevételeket [pl. behajthatatlannak kell minısíteni mindazon követeléseket, amelyeket eredményesen nem lehet érvényesíteni, mert érvényesítésük veszteséget eredményez vagy növeli a már meglévı veszteséget]; illetve annak eldöntéséhez, hogy a többletinformáció arányban áll-e a ráfordított költségekkel. Az idıbeli elhatárolás elve Intézményünk ezen alapelvet könyvvezetési sajátosságaiból adódóan nem alkalmazhatja. IV. A KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS,ADATSZOLGÁLTATÁS,BESZÁMOLÁSI REND Költségvetési tervezés Az intézmény költségvetési javaslata alap-elıirányzatból és elıirányzati többletbıl áll. A költségvetési tervezési nyomtatvány kitöltése, illetve az elıirányzatok kialakítása a kitöltési útmutató tartalmi meghatározása szerint történik. A kórház a költségvetési javaslat összeállításához a felügyeleti szervtıl tájékoztatást kap: az általános és kötelezıen érvényesítendı tervezési követelményekrıl, módszerekrıl, elıírásokról; bevételi és kiadási keretszámokról; a keretszámokhoz igazodóan, a szakmai követelményeknek megfelelıen szükséges feladatokról; a tervezés évében megvalósult elıirányzat-változásoknak a tervezés irányszámaiban való számbavételi lehetıségérıl, ill. módjáról. A költségvetési javaslat összeállításakor - a felügyeleti szerv által meghatározott keretszámok alapján - meg kell tervezni mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek forrásuktól függetlenül a kórház feladataival kapcsolatosak, és jogszabályon, szerzıdési megállapodáson alapulnak, a tapasztalatok alapján rendszeresen elıfordulnak, eseti jelleggel várhatóak. A költségvetésben a bevételi és kiadási elıirányzatok fı összegének meg kell egyeznie. A felügyeleti szerv az intézmény költségvetését a költségvetési dokumentáció aláírásával és visszaküldésével állapítja meg. 8/29

9 Adatszolgáltatás, beszámolási rend A költségvetés végrehajtásáról havonta pénzforgalmi jelentést kell készíteni. A jelentésben a költségvetési elıirányzatok módosításáról, a módosított elıirányzatról és azok teljesítésérıl kell számot adni. A kórház költségvetési beszámolási kötelezettségének a felügyeleti szerv által megküldött - a számviteli torvényben elıírt - nyomtatványokon és határidıre éves és féléves beszámoló készítésével tesz eleget, valamint teljesítés szemlélető pénzforgalmi kettıs könyvvitelt vezet. Intézményünk könyveit forintban, magyar nyelven vezeti, beszámolóját ezer forintban, magyar nyelven készíti el. Az éves költségvetési beszámoló négy fı részbıl áll: - a könyvviteli mérleg, - a pénzforgalmi kimutatás, - a pénzmaradvány és eredmény kimutatás, - a kiegészítı melléklet. A kiegészítı melléklet számszaki részbıl, valamint szöveges indoklásból áll. Beszámoló készítésével kapcsolatos határidık: Havi zárlati kimutatás: az elsı negyedévrıl április 6-ig, továbbiakban minden tárgyhónapot követı hónap 6-ig kell elkészíteni. A havi zárlattal megegyezı idıközi költségvetési jelentés 0 I-III. hónapokról április 10-ig 0 I-VI hónapokról július 10-ig 0 I-IX hónapokról október 10-ig 0 I-XII hónapokról a költségvetési évet követı év január 10-ig Idıközi mérlegjelentés negyedévente az alábbiak szerint: 0 I. negyedévrıl április 17-ig 0 II. negyedévrıl július 17-ig 0 III. negyedévrıl október 16-ig 0 IV. negyedévrıl gyorsjelentés a költségvetési évet követı február 5-ig, majd másodszor az éves beszámolóval megegyezıen és egyidejőleg 9/29

10 Féléves beszámoló fordulónapja június 30. A beszámoló elkészítéséhez szükséges információkat (vevıi visszaigazolások, számlák stb) július 10-ig fogadja az Intézmény Éves beszámoló fordulónapja december 31. A beszámoló elkészítéséhez szükséges információkat (vevıi visszaigazolások, számlák stb) január 30-ig fogadja az Intézmény. Könyvviteli zárlati feladatol A könyvviteli zárlat egyrészt azoknak a gazdasági mőveleteknek az elszámolását jelenti, amelyeket hó végén, negyedév végén és év végén kell elvégezni a könyvviteli számlák zárása elıtt, másrészt jelenti a fıkönyvi számlák adatairól készített kimutatások elkészítését. Havi zárlati feladatok a havi jövedelmek elszámolása, a jövedelmeket terhelı adók és járulékok megállapítása, az általános forgalmi adó elszámolása, fıkönyvi kivonat készítése, pénzforgalmi kimutatás elkészítése. Havi egyeztetési feladatok pénztárszámla egyenlegének egyeztetése a pénztárnapló záró adatával, a bankszámlák egyenlegeinek egyeztetése a hónap utolsó napi bankkivonatokkal, a bérek, juttatások, a jövedelmeket terhelı adó és TB járulék címen kifizetett, illetve jelentett havi összegek egyeztetése a havi bérösszesítıvel, az elszámolási számla és pénztár, valamint bankszámlák közötti átvezetések egyeztetése, a pénzforgalmi sorokon kimutatott havi kiadások és bevételek összegeinek egyeztetése a bank- és pénztárszámlák forgalmával. a készletek analitikus nyilvántartásának és a fıkönyvi könyvelés adatainak egyeztetése Negyedévi egyeztetési feladatok A havi egyeztetési feladatokon kívül az elılegszámlák egyenlegének egyeztetése az analitikus nyilvántartásokkal, a lakásépítési számla forgalmának egyeztetése a személyenkénti kölcsön nyilvántartással, a beruházási-, felújítási számlák egyeztetése a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokkal, a tárgyi eszközök analitikus nyilvántartásának és a fıkönyvi könyvelés 10/29

11 adatainak egyeztetése a kötelezettségek és követelések állományát negyedévente analitikus nyilvántartásból készített összesítı bizonylat (pénzügy modul), feladás alapján meg kell állapítani és az állományváltozásnak megfelelıen a különbözetet rögzíteni, kell a megfelelı fıkönyvi számlán tıkeváltozásként a követeléseket adósok, vevık, munkavállalókkal szembeni követelések, és egyéb követelések tagolásban kell kimutatni. Félév végi zárlati feladatok A havi, illetve negyedévi zárlati feladatokon kívül a közvetett kiadások felosztása és átvezetése a szakfeladatok számláira, féléves költségvetési beszámoló elkészítése. Év végi zárlati feladatok A havi, illetve negyedévi zárlati feladatokon kívül leltározás az eszközök és készletek részletezı analitikus nyilvántartásai alapján az esetleges eltérések rendezése, az éves értékcsökkenés elszámolása, a készletek záró- és nyitóállomány különbözetének könyvelése, követelések záró- és nyitóállomány különbözetének könyvelése, a kötelezettségek záró- és nyitóállomány különbözetének könyvelése, a közvetett kiadások felosztása és átvezetése a szakfeladatok számláira, a forgalmi számlák egyenlegének átvezetése az állományi számlákra, a 494. számla egyenlegének átvezetése a számlára, a fıkönyvi számlák zárása közgazdasági és funkcionális osztályozás szerint, az év végi költségvetési beszámoló elkészítése. Év végi egyeztetési feladatok A havi és negyedévi egyeztetési feladatokon túlmenıen az állami költségvetéssel szembeni elszámolási kötelezettségek, egyéb elszámolások egyeztetése, a december havi hóközi kifizetésének egyeztetése, a függı, átfutó, kiegyenlítı rendezetlen tételekrıl részletezı kimutatás elkészítése, a lakáskölcsön felhasználásáról és törlesztésérıl kimutatás készítése. 11/29

12 Az intézmény szempontjából egyéb l é n y e g e s információk Az éves beszámolóban kimutatott eszközök, és források meglétének biztosítását szolgáló legfıbb dokumentumnak kell tekinteni a tételes, mennyiségi és értékadatokat is tartalmazó leltárt. Az esetleges eltéréseket (beleértve a leltári többleteket is) minden esetben rögzíteni kell a számviteli nyilvántartásban. A költségvetési gazdálkodás során az intézmény eszközeirıl és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletezı nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben. A mérlegtételek alátámasztására, a mérleg fordulónapjára vonatkozó részletezı nyilvántartásokat kell készíteni. A fıkönyvi könyvelés, a befektetett eszközök és a használt, illetve használatban lévı egyéb eszközök analitikus nyilvántartása számítógépes programmal történik. Mind az alap mind a kiegészítı tevékenységünket az alapító okiratban foglaltak keretein belül végezhetjük. Olyan feladatot nem lehet végezni, amelyet az alapító okirat nem tartalmaz. Minden gazdasági mőveletrıl, eseményrıl, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági mőveletek (események) folyamatát tükrözı összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerően kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerő az a bizonylat, amely az adott gazdasági mőveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendı és a más jogszabályban elıírt adatokat a valóságnak megfelelıen, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - elıírásszerően javítottak. A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következıket: a pénzeszközöket érintı gazdasági mőveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejőleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintı tételeket legkésıbb a tárgyhót követı hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell; az egyéb gazdasági mőveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági mőveletek, események megtörténte után, negyedévenként, a negyedévet követı hónap 20.-ig kell a 12/29

13 könyvekben rögzíteni, valamennyigazdasági eseményrıl a utalványrendeletet kell készíteni, a kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendjét meghatározó szabályzatban foglaltak szerint. Az utalványrendeletet az eredeti bizonylathoz tőzve kell irattározni, illetve megırizni. A számviteli politikáért való felelısség A számviteli politika fıbb irányainak meghatározásáért, az elkészítéséért és a elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért az intézmény vezetıje a felelıs. Átruházott hatáskörben a felelısség a következık szerint kerül megosztásra: a számviteli politikában meghatározott feladatok irányításáért, végrehajtásáért a Gazdasági Igazgató felelıs. a számviteli politika összeállításáért a könyvelés rendjének kialakításáért, szabályozásának elkészítéséért a Pénzügyi Osztályvezetı felelıs. V.JELENTİS ÖSSZEGŐ ELTÉRÉS, JELENTİS, NEM JELENTİS ÖSSZEGŐ HIBA, MEGBÍZHATÓ ÉS VALÓS KÉPET BEFOLYÁSOLÓ HIBA Jelentıs összegő eltérés: ha az eszközök év végi értékelése során a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet összege meghaladja az itt rögzített mértéket: a) Minden esetben jelentıs összegőnek kell tekinteni a különbözetet, ha az immateriális javak, a tárgyi eszközök, az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök Tv. 53. (1) bekezdés a) pontja szerinti terven felüli értékcsökkenése meghaladja a 30. (2)-(6) bekezdése alapján meghatározott éves terv szerinti értékcsökkenést vagy a forintot, b) Minden esetben jelentıs összegőnek kell tekinteni a különbözetet, ha a készleteknél az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a forintot. c) Minden esetben jelentıs összegőnek kell tekinteni a különbözetet, ha a követeléseknél (ideértve a vevıkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az elılegként adott összegeket) az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a forintot. 13/29

14 Jelentıs összegő hiba: Jelentıs összegő hiba: Minden esetben jelentıs összegő a hiba, ha a hiba megállapításának évében az ellenırzések során - ugyanazon évet érintıen - megállapított hibák, hibahatások saját tıkét és tartalékokat növelıcsökkentı értékének együttes (elıjeltıl független) összege meghaladja az ellenırzött költségvetési év mérleg fıösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérleg fıösszeg 2 százaléka meghaladja a 100 millió forintot, akkor a 100 millió forint. Nem jelentıs összegő hiba: Nem jelentıs összegő hiba, ha a hiba megállapításának évében, a különbözı ellenırzések során, egy adott költségvetési évet érintıen (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - saját tıkét és a tartalékokat növelı-csökkentı - értékének együttes (elıjeltıl független) összege nem haladja meg a jelentıs összegő hiba 2.2. pont szerinti értékhatárát. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba, ha a jelentıs összegő hibák és hibahatások összevont értéke a saját tıke és a tartalékok együttes értékét lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és emiatt a MÁK és az Egészségügyi Minisztérium részére leadott - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztıek. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba megállapításának évét megelızı költségvetési év mérlegében kimutatott saját tıke és tartalékok együttes értéke legalább 10 százalékkal változik (nı vagy csökken). VI. AZ ESZKÖZÖK ES FORRÁSOK MINİSÍTÉSÉNEK SZEMPONTJAI Az eszközök bekerülési értékének meghatározásánál alapelvként a számviteli törvényben és a Vhr.-ben foglalt elıírásokat kell alkalmazni. Eszközök Immateriális javak Az immateriális javak között a mérlegben a nem anyagi eszközök értékét kell kimutatni az alábbi tagolásban: 1) Vagyoni értékő jogok 2) Szellemi termékek 3) Immateriális javakra adott elılegek 14/29

15 4) Immateriális javak értékhelyesbítése Vagyoni értékő jogok Vagyoni értékő jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a koncessziós jog, licencek, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok. Vagyoni értékő jogként kell állományba venni és kimutatni azokat a szoftvereket is amelyeknek beszerzéséhez felhasználói, kezelıi jogosultság kapcsolódik, a tulajdonost megilletı jogokkal a szoftver fejlesztıje rendelkezik. Szellemi termékek Szellemi termékek közé sorolandók: a találmány, az iparjogvédelemben részesülı javak közül a szabadalom és az ipari minta, a tulajdon és rendelkezési joggal együtt átadott szerzıi jogvédelemben részesülı szoftver termékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülı, de titkossága révén monopolizált javak közül a know- how és gyártási eljárás, a védjegy, függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem. Immateriális javakra adott elılegek Az immateriális javakra adott elılegként kell kimutatni az ilyen címen a szállítóknak átutalt - a levonható elızetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget. Immateriális javak értékhelyesbítése Intézményünk az immateriális javaknál nem alkalmaz értékhelyesbítést. Tárgyi eszközök A tárgyi eszközöket az alábbi bontásban kell részletezni: 1) Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékő jogok 2) Gépek, berendezések és felszerelések 3) Jármővek 4) Beruházások, felújítások 5) Beruházásokra adott elılegek 6) Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékő jogok Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerően használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: 15/29

16 1) a földterület, 2) a telek, a telkesítés, 3) az épület, az épületrész, 4) az egyéb építmény, 5) az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerő használatának elıfeltételét jelentı hozzájárulások megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. Gépek, berendezések, felszerelések és jármővek A gépek, berendezések, és felszerelések között kell kimutatni a rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett, az intézmény feladatellátását biztosító aktivált egészségügyi, oktatási, híradástechnikai, környezetvédelmi, kutatási célú, számítás- és ügyvitel-technikai, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat. Jármővek Jármővek között kell kimutatni a rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett forgalmi rendszámmal ellátott közúti jármőveket, a személy- és áruszállító eszközöket, valamint az itt felsorolt eszközökön, bérbe vett jármőveken végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat. Beruházások, felújítások A beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerően használatba nem vett, üzembe nem helyezett eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bıvítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam- növeléssel, felújítással összefüggı munkák - még nem aktivált - bekerülési értékét. Beruházásokra adott elıleg Beruházásokra adott elılegként kell kimutatni a beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végzı vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jog eladójának ilyen címen átutalt összeget. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Intézményünk a tárgyi eszközöknél nem alkalmaz értékhelyesbítést. Befektetett pénzügyi eszközök Tartósan adott kölcsön Egyéb tartósan adott kölcsönként kell kimutatni az államháztartáson 16/29

17 kívülre, illetve belülre ideiglenesen éven túli lejárattal átadott pénzeszközöket. Egyéb hosszú lejáratú követelések Egyéb hosszú lejáratú követelésként kell kimutatni az éven túli részletre, illetve halasztott fizetéssel történı értékesítés miatti követeléseket. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Intézményünk a befektetett pénzügyi eszközöknél nem alkalmaz értékhelyesbítést. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe vett eszközök Üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe vett eszközként kell kimutatniuk az intézménynek azokat a tulajdonában lévı, de nem befektetett pénzügyi eszközök között kimutatható tárgyi eszközöket, amelyeket nem az intézmény üzemeltet, hanem ezek üzemeltetését, mőködtetését, kezelését más gazdálkodó szervre bízta. Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe vett eszközök számlacsoportban elkülönítetten kell kimutatni az átadott eszközök, illetve átvett eszközök bruttó értékét és értékcsökkenését. Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe vett eszközöket a mérlegben, az alábbi bontásban kell részletezni: 1) Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök 2) Vagyonkezelésbe adott eszközök 3) Vagyonkezelésbe vett eszközök 4) Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítése Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítése Intézményünk az üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe vett eszközöknél nem alkalmaz értékhelyesbítést. Értékcsökkenés, visszaírás elszámolásának szabályai Lineáris értékcsökkenési leírás elszámolása Az év közben állományba vett (üzembe helyezett) immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe vett eszközök lineáris értékcsökkenésének elszámolása az üzembe helyezés, használatba vétel elsı napjától, negyedévenként idıarányosan történik, a következı leírási kulcsok alapján: alapítás- átszervezés, illetve kísérlet-fejlesztés aktvált értéke 20% 17/29

18 vagyoni értékő jog 16% szellemi termék 33% épületek és kapcsolódó vagyoni értékő jogok 2% építmények és kapcsolódó vagyoni értékő jogok 3% gépek, berendezések és felszerelések, kivéve számítástechnikai és ügyvitel-technikai eszközök 14,5% számítástechnikai és ügyvitel-technikai eszközök 33% jármővek 20% Nem számolható el értékcsökkenés a földterület, a telek bekerülési (beszerzési) értéke után és az üzembe nem helyezett beruházásoknál, valamint a már teljesen (0-ig) leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél. Nem szabad értékcsökkenést elszámolni a képzımővészeti alkotásoknál, illetve egyéb eszköznél, amely értékébıl a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetébıl, egyedi mivoltából adódóan - évrıl évre nı. Értékcsökkenést a már rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök, üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe vett eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelıen használják. Azon immateriális javaknál, ahol a szerzıdés eltérı idıtartamot jelöl meg, mint az elıírt leírási kulcsok alapján számított használati idı, ott a várható használati idı tekintetében a szerzıdés szerinti idıtartamot és az ennek megfelelı leírási kulcsot kell alapul venni. Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolása Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentısen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke, kivéve a törzsvagyon körébe tartozó eszközök. a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelıen nem használható, illetve használhatatlan, a vagyoni értékő jog a szerzıdés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthetı. Értékesítés céljából a tárgyi eszközt átsorolják a készletek közé. A fentiekben foglaltak szerint az érték csökkentését olyan mértékig kell 18/29

19 végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a b e ruházás használhatóságának megfelelı, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelıen nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának bizonylataként a körülmények leírásával, az okok megnevezésével, valamint az eszközök azonosító adatainak pontos megjelölésével jegyzıkönyvet kell készíteni. Terven felüli értékcsökkenés elszámolása esetében az eszköz továbbra is állományba marad. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának idıpontja A terven felüli értékcsökkenést abban az esetben, ha mennyiségi és értékbeni változáshoz kapcsolódik (pl. káresemény, hiány, kiselejtezés, stb.), negyedévenként kell elszámolni. Ez vonatkozik a visszaírásra is. Az értékbeni változás miatti terven felüli értékcsökkenést csak év végén kell elszámolni. Terven felüli értékcsökkenés visszaírása Abban az esetben, ha a terven felüli értékcsökkenési leírások miatt az immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél, és a terven felüli 18 értékcsökkenés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, az a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegének csökkentésével az eszközt a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékre a saját tökével szemben vissza kell értékelni (visszaírás). Vagyonkezelésbe adott eszközök év végi értékelése A vagyonkezelésbe adott eszközök év végi értékelése során el kell számolni a vagyonkezelı adatszolgáltatásában szereplı tárgyévi vagyonváltozások hatását is. Immateriális jószág, tárgyi eszköz üzembe helyezésének dokumentálása Mind a saját elıállítási, mind a külsı szállítótól beszerzett immateriális jószág és tárgyi eszköz üzembe helyezésérıl (használatbavételérıl) a szabályzat 1. sz. mellékletét képezı tartalommal üzembe helyezési okmányt kell kiállítani. Az üzembe helyezési okmánynak következı adatokat kell tartalmaznia: Nyilvántartás éve 19/29

20 Eszköz megnevezése és azonosító száma Iktatószám Üzembe helyezési okmány kelte, száma Állományba-vételi bizonylat száma A beruházás megvalósításának módja Az eszköz üzemeltetésének helye Az üzembe helyezés idıpontja Az üzembe helyezés megtörténtének dokumentálásáért a Mőszaki Osztály vezetıje, a számítástechnikai eszközök vonatkozásában az Informatikai és Controlling osztály vezetıje a felelıs. Az üzembe helyezési okmányokról évszámmal ellátott nyilvántartást kell vezetni a szabályzat 2. sz. mellékletében található tartalommal. Az 100 ezer forint alatti kis értékő vagyoni értékő jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök elszámolásának szabályai A kis értékő vagyoni értékő jogok, szellemi termékek, valamint a kis értékő tárgyi eszközök bekerülési értékét dologi kiadásként egy összegben kell elszámolni. A költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévı) kis értékő eszközöket a mérlegben a beruházások között kell kimutatni. A kis értékő eszközökrıl a bizonylati szabályzatban meghatározott elıírások szerint mennyiségi nyilvántartást kell vezetni. Értékvesztés elszámolása, annak visszaírása Amennyiben Intézményünk mérlegében szereplı eszközeinek piaci értéke tartósan és jelentısen alacsonyabb, mint a könyvszerinti érték, így a különbözetet értékvesztésként kell elszámolni, ha az eltérés tartós és jelentıs összegő. Értékvesztés az alábbi esetekben számolandó el: Beruházásokra, felújításokra adott elılegeknél, ha annak teljesítése nem vagy csak részben történik meg Vásárolt készleteknél, ha a beszerzési ár alacsonyabb, mint a raktáron lévı készlet nyilvántartási értéke. Követelések esetében a visszafizetés határideje lejárt, a követelés érvénytelenítése bizonytalanná válik. A követeléseket az Eszközök és Források értékelési szabályzatában meghatározott elvek alapján kell értékelni. Minden esetben jelentıs összegőnek tekintjük a követelés értékvesztését, 20/29