Kató Csaba Kaczur Kinga, 2015 konzulens

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kató Csaba Kaczur Kinga, 2015 konzulens"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Ápolás és betegellátás Gyógytornász szakirány Gyorsasági görkorcsolyázók erőfejlesztése az alapozási időszakban és erőnléti állapotuk összehasonlítása sportoló és nem sportoló gyerekekkel Kató Csaba Kaczur Kinga, 2015 konzulens

2 Tartalom 1. Bevezetés Hipotézisek Szakirodalmi áttekintés A görkorcsolya története A gyorsasági görkorcsolya felépítése A gyorsasági görkorcsolya sport besorolása Az edzés fogalma, célja, feladata Az edzés jellemzői: Edzésfeladatok: Az edzettség A korcsolyázó mozgás Főbb izomműködések a görkorcsolyázás során Anyag és módszer Eredmények A ZKK első mérésekor és a kontroll csoport mérésekor kapott eredmények: Megbeszélés A ZKK első és második felmérésének eredményeinek összahsaonlítása Egyéni kiértékelés A KDE csapatának és a ZKK csapatának 2. mérésekor kapott eredmények összehasonlítása Hipotézisek Összegzés Irodalomjegyzék Mellékletek

3 1. Bevezetés Napjainkban sajnos az emberek egyre kevesebbet mozognak és fogy azoknak a gyerekeknek a száma is, akik sportolnak. Pedig a gyermekkorban megkezdett rendszeres fizikai aktivitásnak, testmozgásnak kiemelkedő szerepe van a megfelelő testi, lelki és szellemi fejlődésben. Előnye több területen is megmutatkozik. Biztosítja a fiatal szervezet egészséges fejlődését és optimális működését, valamint segíti a környezeti, vagy egyéb okok miatt kialakult stressz elviselését. Szerepe van a megfelelő szociális beilleszkedés és önbizalom kialakulásában. Egyre többször hallani manapság, hogy folyamatosan nő a krónikus betegségben szenvedők száma, ugyanakkor ezen betegségek nagy része orvosolható lenne a rendszeres fizikai aktivitással. Jelentős a rendszeres testmozgás profilaktikus szerepe is, mivel számos betegség elkerülhető lenne az aktív életmód követésével. Bizonyított tény, hogy a rendszeresen sportoló gyermekeknél és serdülőknél kisebb számban fordul elő krónikus betegség, mint például elhízás, cukorbetegség, anyagcsere-zavar. Nagyon fontos az is, hogy azok a gyerekek, akik fiatal koruk óta rendszeresen mozogtak, nagy valószínűséggel felnőttként is aktív életmódot fognak folytatni és a rendszeres testmozgás életük részévé válik. A gyermekkorban megkezdett sporttevékenység jobb egészségi állapotot biztosíthat felnőtt és idős korban is. Dolgozatomban sportoló gyermekekkel, pontosabban gyorsasági görkorcsolyázókkal foglalkozom több témát érintve. Foglalkozom egyrészt a kazincbarcikai Zúzmara Korcsolya Klub (ZKK) csapattagjainak alapozási időszakában történő erőfejlesztő edzéseinek hatásával és hatékonyságával, illetve a szegedi Korcsolyázó Diáksport Egyesület (KDE) Speedskating Club tagjainak erőszintjének felmérésével összehasonlítás céljából. Vizsgálatomban szerepel egy kontroll csoport is, akik a Kazinczy Ferenc Tagiskola tanulói. A három csoportnak 10 feladatból álló felmérést kellett teljesítenie, melyben voltak általános és sportágspecifikus gyakorlatok is. A ZKK tagjainál kétszeri mérés történt. Egyszer az alapozási időszak kezdetén, másodszor pedig 11 hét elteltével, hogy nyomon követhessük a fejlődést. A KDE csapatánál egyszeri mérés történt, közel a ZKK második mérésének időpontjához. Ezzel az volt a célom, hogy megtudjam, egy 2

4 másik korcsolya csapat azonos időben milyen erőszinten van a hazai csapathoz képest. A kontroll csapat esetében pedig arra voltam kíváncsi, hogy a nem sportágbeli gyerekek hogyan teljesítenek az általános és sportágspecifikus feladatokban a korcsolyázókhoz képest. Személyes indíttatásból választottam ezt a témát. Gyerekkorom óta sportolok, több sportot is kipróbáltam, de a korcsolya volt az, ami mindezidáig végigkísért. Még nem voltam 2 éves, mikor először korcsolyát húztak a lábamra. Szinkron korcsolyázással kezdtem, majd rövidpályás gyorskorcsolyáztam, az egyetem óta pedig gyorsasági görkorcsolyára váltottam. Saját magamon is tapasztaltam, illetve a csapattársak elmondásai is alátámasztották, hogy az edzések alatt nagyon gyakori a hátizom elfáradásából adódó égető érzés az izomban. Minden szezon elején el kellett telnie pár hétnek, hogy az izomzat alkalmazkodjon a hétköznapitól eltérő terheléshez, és képes legyen hosszabb időn keresztül megtartani a korcsolyázáshoz szükséges pozíciót. Ugyanez igaz a combizmokra is, amiknek a térdben közel 90 os hajlított helyzetét kell megtartania korcsolyázás során. A szezon első korcsolyaedzései után kellemetlen izomláz gyötört minket napokon keresztül. Erre az élményre alapozva gondolom azt, hogy rendkívül fontos nemcsak a korcsolya sportokban, hanem minden más sportágban is a törzs tartó izmainak a megerősítése, egy stabil bázis kialakítása, ami megadja az alapot ahhoz, hogy a végtag izmait is elkezdhessük megerősíteni. A korcsolyázásban kiemelt szerepe a combizmoknak van, így tesztsoromban is a legtöbb feladat a musculus quadriceps femoris erejét méri. 3

5 1.1 Hipotézisek Feltételezem, hogy a ZKK tagjai minden feladatban jobban fognak teljesíteni, mint a kontroll csoport tagjai. Feltételezem, hogy a sportágspecifikus feladatokban, illetve a helyből távolugrásban és ötös ugrásban jobb eredményt fogok kapni a ZKK tagjainál, mint a kontroll csoportban. Feltételezem, hogy a ZKK tagjainál az egyéni kiértékelés során mindenkinél jobb eredményt fogok kapni a második mérés során. Feltételezem, hogy a ZKK versenyzőinél mindenhol jobb eredményt fogok kapni átlagosan, mint az első mérés alkalmával. Feltételezem, hogy a ZKK fiú tagjainál az első mérés alkalmával mindenhol jobb eredményt fogok kapni, mint a ZKK lány tagjainál. Feltételezem, hogy a KDE csapata a legtöbb feladatban gyengébb értékeket fog teljesíteni, mint a ZKK csapata. 4

6 2.1 A görkorcsolya története 2. Szakirodalmi áttekintés A görkorcsolyázás kemény, sík, száraz felületen, kerekes korcsolyával űzött sportág. A sportág születése nem köthető pontos dátumhoz, ám a feltételezések szerint már az 1700-as években is görkorcsolyáztak, így valószínűsíthető, hogy a foglalatosság akár 300 éves múltra tekint vissza. Az első görkorcsolyákat a már régóta ismert jégkorcsolyák alapján készítették, és inkább közlekedési eszközként használták. A kutatások alapján feltalálója egy belga kézműves, bizonyos Joseph Merlin 1760-ban gyártotta az első görkorcsolyát, fém kerekekkel. Az igazi fordulópontot az es esztendő hozta meg a görkorcsolyázás történetében. Ekkor kezdtek alkalmazni golyóscsapágyat a görkorcsolyagyártásban, és a súrlódás leküzdésével a haladás még könnyedebbé vált. A népszerűség ugrásszerű növekedésének hatására a századfordulón már sorra alakultak az egyesületek és a görhokicsapatok ben létrejött az Európai Görkorcsolyázó Szövetség (CERS), 1924-ben pedig a Nemzetközi Görkorcsolya Szövetség (FIRS) is ban Stuttgartban nemzetközi görhokibajnokságot rendeztek. Egy évvel később, Monzában megtartották az első gyorsasági görkorcsolya világbajnokságot ben a legjelentősebb in-line gyártók megalakították a Nemzetközi In-line Görkorcsolya Szövetséget (IISA), és ennek nyomán szétvált az egy-, illetve a kétsoros versenyzés. A világversenyeket 1999 óta kizárólag az egysoros korcsolyát használók számára rendezik meg. A Magyar Országos Görkorcsolyázó Sportszövetség január 9-én alakult meg Szombathelyen, és a szervezet tagja lett a nemzetközi szövetségnek. Hazánkban három szakágat művelnek a sportág űzői: a gyorsasági és a művészi görkorcsolyát, valamint a görhokit. 5

7 Korcsolya sport- és korcsolyák típusai, a gyorsasági görkorcsolya besorolása Korcsolyázni télen és nyáron is egyaránt lehet. Téli, azaz jeges változataiból csak néhányat említek meg. Ide tartozik a: Short track, vagy más néven rövidpályás gyorskorcsolya: 111m 12cm hosszú ovális pályán történik a korcsolyázás. 1-1 futamban 4 6 versenyző indul. Long track - nagypályás gyorskorcsolya: egy kör hossza 400m, két versenyző indul 1-1 futamban, a két pályát bójasor választja el egymástól és körönként pályát kell váltani, hogy mindenki azonos távot tegyen meg. Műkorcsolya: fő elemei az ugrások, dobások, forgások, lépéssorok. A versenyzőket bírók pontozzák és így dől el a helyezésük. Lehet egyéni vagy páros verseny. Jégtánc: a műkorcsolya egyik ága. A jégtánc tulajdonképpen parkett-tánc a jégen. Fő elemei az emelések és a lépéssorok. A jégtáncban a pár tagjai nem távolodhatnak el egymástól olyan mértékben és annyi időre, mint a páros műkorcsolyában, és ez utóbbival ellentétben a fej fölé emelés tilos. Jégkorong: A két csapat által, jégpályán, ütővel játszott labdajáték. Az a csapat nyeri az adott mérkőzést, amelyik több gólt tud szerezni. Szárazföldi változataiból is néhányat említek Művészi görkorcsolya: a műkorcsolyához hasonlóan ugrások, forgások, lépéssorok és ezek kombinációiból áll. Speciális borítású parketten illetve felületen zajlanak legtöbbször a versenyek. A korcsolyákon 2-2 kerék található egymás mellett elől és hátul. Downhill: a vállalkozó kedvű görkorcsolyások védőfelszerelésbe öltöznek és akár 100km/h sebességgel száguldanak le egy forgalom elől elzárt meredek útszakaszon. Hazánkban nem terjedt el. Görhoki: a jégkorong görkorcsolyás megfelelője. Itt a hokikorcsolyákra hasonlító cipőket használnak, amelyeknél a kerekeket tartó keret lehetővé teszi az első és hátsó kerék tengelymagasságának kismértékű megemelését. Ez utóbbi a fordulékonyság növelése miatt szükséges. 6

8 Szlalom: itt bójákat kerülgetve trükköznek. A bóják általában 80cm távolságra vannak egymástól, de a nagyobb versenyeken 50cm és 150cm távolságú sávok is vannak. Gyorsasági görkorcsolya: egysoros görkorcsolyával történik a korcsolyázás. A cél a minél nagyobb sebesség és jobb helyezés elérése. Dolgozatom témája a gyorsasági görkorcsolyázók edzésével foglalkozik, így ezt a témát bővebben fogom kifejteni. Görkorcsolya típusok Gyermekkorcsolya Általában állítható méretű korcsolyák. Szinte minden korcsolya típus kapható gyermek méretben. A felnőtt korcsolyák kicsinyített változatai. Fitneszkorcsolya Ezek a legnépszerűbb típusok. Jellemzőjük a magas szár és kényelmes cipő rész. Jobb minőség esetén a cipő fűzővel, a bokánál tépőzárral és a lábszárnál csattal ellátott. A kerékméret általában 68 80mm között változik, de ma már kaphatóak 100mm-es kerekekkel is. Agresszív korcsolya Félcsövekhez, ugrásokhoz, korláton való csúszásokhoz alkalmas. Nagy erőhatásnak vannak kitéve, ezért a cipő részt műanyaggal és fémlemezekkel erősítik. A kerekek átmérője 60mm általában, de ennél kisebb is lehet. Ez a kis kerékméret segít a stabilitás megtartásában. Illetve ezek a kerekek a normál görkorcsolya kerekeknél szélesebbek, ami szintén a stabilitást növeli. Hokikorcsolya Jellemzőjük, hogy nincs belső cipőrészük. A bokarészt műanyagból készült borítással, valamint szövetpárnával látják el. Ezek tartják és védik a lábat. A sín rendkívül rövid, még a cipő orra, illetve sarka előtt befejeződik, ami lehetővé teszi 7

9 rendkívül nagy mozgékonyságot. A kerekek átmérője változó, 59 76mm-es kerék a gyakori. 2.2 A gyorsasági görkorcsolya felépítése A gyorsasági görkorcsolya fő részei a cipő, az alváz és a kerekek golyós csapággyal. A cipő szorosan illeszkedik a lábra. Általában bőrből és szénszálas vagy üvegszálas anyagból készül. Annak érdekében, hogy a cipő minél jobban felvegye a láb formáját, hőre lágyuló anyagból készítik. Míg korábban sütőben, 85 C-on 15 percig kellett melegíteni a cipőket, hogy formázhatóak legyenek, mára a technológia fejlődésének köszönhetően főzhető cipők is vannak. A cipőt forró vízbe kell meríteni percre egy védőzsákban, majd miután kivettük a vízből lábra is húzható szinte azonnal. Ennek előnye, hogy nem tudjuk túlhevíteni a cipőt, ami a sütőben melegített cipőknél gyakran megesett és ennek következtében jelentősen károsodott az anyag szerkezete. A görkorcsolya cipő boka része rendkívül alacsony, így biztosítja a boka extrém mozgásait. A sín vagy alváz rögzíti a kerekeket. Rendkívül magas minőségű alumíniumból és magnéziumból készül, illetve itt is megjelentek a szénszálas keverékek. A hosszát a kerékméret és a lábméret határozza meg. A rövidebb alvázakkal könnyebb kanyarodni, de lassabbak, míg a hosszabb sínek gyorsabbak, de nehezebben irányíthatóak. A sín 2 vagy 3 ponton van felfüggesztve a cipőre és a korcsolyázó igényei szerint pozícionálható. A kerekek átmérője 90 és 110mm között változik. Minél nagyobb a kerék, annál jobb technikát igényel a mozgás. Egy-egy alváz általában 4 kereket rögzít, de van 3 kerekű megoldás is. A kerekek különböző keménységűek attól függően, hogy milyen felületen kell használni őket. A legnagyobb keménységi fokozatú kerekek gyors haladást biztosítanak, de kevésbé nyelik el a rezgéseket és éles kanyarok esetén nagyobb a megcsúszás veszélye. A lágyabb kerekek jobban tapadnak és tompítják a rezgéseket, de kisebb sebesség érhető el velük. Típusait tekintve lehetnek beltéri, kültéri és esőkerekek. A csapágyak standard méretűek, acélból vagy kerámiából készülnek. Egy kerék 2 darab csapágyat tartalmaz, amit egy távtartó választ el egymástól és egy tengely rögzíti az egészet az alvázban. 8

10 Gyorsasági görkorcsolya versenyek A versenyeknek három típusa van: rövidtávú versenyek, hosszútávú versenyek és váltóversenyek. A rövidtávú versenyek 300, 500 és 1000 méteren zajlanak. Ezeken a futamokon egyéni indításos rajt van 300 méteren, a többi távon pedig selejtezők sora várja a versenyzőket, hogy a döntőbe jutva versenyezzenek egy-egy cím elnyeréséért. A hosszútávú versenyek 2000, 3000, 5000 és métert jelentenek. Ezeken akár fő is indulhat egyszerre. A váltók pedig 3000 és 5000 méter hosszúak. Itt 3 fős csapatok vesznek részt, és általában körönként vagy kétkörönként váltják egymást. Ezeket a versenyeket általában ovális alakú, döntött kanyarú pályákon rendezik. Külföldön népszerűek a maratoni és félmaratoni versenyek is. A maratoni futamok győztesei akár 1 órán belül is teljesíthetik a távot. Speciális borítású görkorcsolyapálya 2.3 A gyorsasági görkorcsolya sport besorolása A résztvevők száma szerint egyéni sportág. A versenyzők egyénileg küzdenek a minél jobb időeredményért, pontokért illetve helyezésért. 9

11 A közeget tekintve szárazföldi sport. A versenyek és edzések kiépített pályákon, parkolókban, aszfaltozott utakon zajlanak. A versenyek időpontja szerint nyári sportág. De az edzések egész évben zajlanak. Ahol nincs lehetőség fedett helyen görkorcsolya edzést tartani, ott előtérbe kerülhet a kerékpáros és szárazföldi edzések mennyiségének emelése. Az sem ritka, hogy a téli időszakban a görkorcsolyázok a jeges sportok felé fordulnak és a téli szezonban long track-eznek (nagypályás gyorskorcsolya) vagy short track-eznek (rövidpályás gyorskorcsolya). A gyorsasági görkorcsolya ciklikus mozgás, vagyis a mozgásokban meghatározott mozgáselemek ismétlődnek, a ciklust alkotó fázisok minden ciklusban ugyanolyan sorrendben követik egymást. 2.4 Az edzés fogalma, célja, feladata Az edzés fogalma Az edzés tervezett fizikai terhelésprogram, amely krónikus adaptációt hoz létre, célja a fizikai teljesítőképesség javítása. (Pavlik Gábor: Élettan sportélettan, 2011) Egy másik megfogalmazás szerint: A teljesítményfokozás tudományosan irányított folyamata, melynek során tervszerűen alakítjuk a sportoló: Teljesítőképességét: fizikai, pszichikai energiáit. Teljesítőkészségét: energiák mozgósításának készsége, vagyis hogy mit hajlandó megtenni a cél elérése érdekében. Más nézőpontból tekintve, az edzés nem más, mint az edző tevékenysége és a sportoló önkéntesen vállalt felkészülése egy adott cél elérésére. Együttműködésük a siker alapfeltétele. Összefoglalva tehát az edzés a magasabb teljesítmény elérése céljából végzett összes tevékenység. Jellemző rá, hogy tervezett és szervezett formában történik. Az elérendő célok által meghatározott gyakorlatokat és mozgásanyagot tartalmazza. 10

12 Része az elméleti képzés és a környezeti hatások befolyásolhatják. Mindezek együttesen hozzák létre az edzéshatást, azaz a teljesítménynövekedést. Az edzés célja: A teljesítmény fokozása, az elért teljesítményszint fenntartása. Pavlik Gábor meghatározásában az edzés célja a terheléstűrő képesség növelése, aminek köszönhetően nő a teljesítmény. 2.5 Az edzés jellemzői: Előfeltétele, hogy a sportoló a jobb eredmény eléréséért, saját akaratából végzi. Valamennyi élettérbe behatol. Az edzőé a vezető szerep, amit a sportolónak el kell fogadni. Különben nem, vagy kevésbé lesz eredményes az együttes munka. Fontos a tervszerűség, vagyis hogy melyik életkorban, évciklusban milyen képességet és hogyan fejlesztenek. Jelentősége van a tudományos háttérnek is: például sportorvosi felügyelet, dietetikai tanácsadás, sportpszichológus jelenléte. A képzési rendszer, a cél, a metodika folyamatosan változik az életkornak, nemnek, edzéséletkornak megfelelően. Az edzés fő területei Fizikai és pszichés terhelések tervszerű adagolása és fokozása a fejlődés érdekében. Sportág specifikus mozgások oktatása technikai-taktikai képzéssel. Nevelési elvek alkalmazása a kedvező személyiség alakítása érdekében. Életmód célszerű alakítása a felkészülés követelményeinek megfelelően. 11

13 2.6 Edzésfeladatok: Fizikai képzés A fizikai képzés a fizikai tulajdonságok fejlesztését jelenti, melyeknek szerepe a teljesítményben kimutatható. A kondícionális képességek, mint az erő, gyorsaság, állóképesség a sportteljesítmény alapvető feltételei. A koordinációs képességek fejlesztése megmutatkozik a mozgástanulásban, mozgásszabályozásban, egyensúlyozási képességben. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy bizonyos képességek túlzott fejlesztése a többi képesség rovására mehet, például a túlzott erőfejlesztés a gyorsaságot csökkenti. Technikai-taktikai képzés A technikai-taktika képzés a sportág specifikus mozgásanyag elsajátítását jelenti. Az edzések során a cél, hogy az egyén minél több technikát tanuljon meg minél fiatalabb korban. Itt megemlíteném, hogy a fiatal korban megkezdett technikai képzésnek kiemelt jelentősége van a korcsolya sportokban. Akár a jeges (műkorcsolya, rövidpályás gyorskorcsolya, nagypályás gyorskorcsolya), akár a száraz változatát nézzük (gyorsasági görkorcsolya), olyan technikai elemeket tartalmaz, amelyeket éves korban már nem lehet tökéletesen elsajátítani. Ennek több oka van. Serdülőkorban az új mozgások megtanulása már nehezebb. Fontos szerepe van még a félelem kialakulásának is. Gyermekkorban kevésbé félnek az eséstől, bátrabban közelítik meg azokat a határvonalakat, ahol még éppen nem billennek ki az egyensúlyból. Ezáltal pedig jobban megtanulják szabályozni a mozgásukat. A harmadik ok pedig a súlypont alacsonysága. A gyerekek súlypontja jóval alacsonyabban van egy felnőtthöz képest. Emiatt stabilabbak, kisebbet esnek és bátrabban hajtanak végre mozgásokat. Ide tartozik még, hogy ezen sportágak egyik alapja a gyorsasági koordináció, vagyis a mozgás szabályozásának a képessége a lehető legnagyobb sebesség mellett. A 12

14 gyorsasági koordináció a leghatékonyabban pedig kisiskolás korban fejleszthető Conzelmann táblázata alapján, melyet az 1. számú melléklet tartalmaz. Fontos továbbá a technikai és a fizikai edzések összehangolása, állandó kölcsönhatása, ugyanis a túlzott erősítő edzés a technikát ronthatja. A technikai-taktikai képzéssel egy letisztult és magas szintű technikai tudás elérése a cél. Minél jobb egy sportolónak a technikája, annál kevesebb energiát használ fel a mozgás végrehajtásához. Lehetővé válik a fizikai képességek optimális és gazdaságos kihasználása. A helyesen elsajátított technika később, versenyszituációban adekvátan és eredményesen alkalmazható. Értelmi képzés A teljesítmény növeléséhez bizonyos szinten túl éles helyzetekben alkotó elemzés, kezdeményezés és megoldás szükséges. Ehhez azonban a versenyzőnek tisztában kell lennie a saját erősségeivel és gyengeségeivel. Fontos, hogy az edző és versenyző együtt tudjon dolgozni. Az elvégzett munkát és versenyeredményeket közösen kell kiértékelni, megbeszélni. Ha együtt végzik az elemzést, segít a sportolónak tanulni a hibáiból, amiket később ki tud javítani és ezáltal eredményesebb lehet. Az értelmi képzés része a helyes énkép kialakítása és a reális célok kitűzése. Nevelés A nevelés különböző életkorokban eltérő fontosságú és minőségű. Felnőtteknél kevésbé van jelentősége, viszont gyermekek és serdülők esetében kiemelt szerepe van. Figyelembe kell venni, hogy az edzés és versenyzés, a fizikai és szellemi megerőltetések, a fájdalom, az öröm, a kudarc mind alakítják a sportoló személyiségét. Fontos a törvények és társadalmi normák jelentőségének a hangsúlyozása, a szabályok betartása és betartatása, illetve az edző személyes példamutatása. 13

15 2.7 Az edzettség Az edzettség edzéstevékenység hatására kialakuló állapot, speciális sportbeli teljesítőképesség. Azaz speciális mozgásformában képes magas szintet elérni. Lehet: Általános edzettség, ami a fizikai teljesítményben nyilvánul meg. Speciális edzettség, ami meghatározott tevékenységben vagy sportformában fejeződik ki. Az edzettség több tényező együttes kölcsönhatására épül. Ilyen tényezők a genetikus tényezők, testalkat (például az izomrostok eloszlása); élettani tényezők; motorikus tényezők (koordinációs, kondíciós képességek) és pszichés tényezők. 2.8 A korcsolyázó mozgás Az alap pozíció A bokák egyenesek, nem dőlnek kifelé vagy befelé. A lábfejek párhuzamosak és egyenesen előre mutatnak, vállszélességű távolságra egymástól. A comb és a lábszár 90 -os szöget zár be egymással. A térdek a lábujjak fölött helyezkednek, nem dőlnek kifelé vagy befelé. A törzs a függőlegeshez képest 90 -ban, a combhoz képest 45 hajlított. A vállak párhuzamosak és nem esnek előre. A fej és a szemek egyenesen előre tekintenek, körülbelül 10 méter távolságra. A súlypont középen van. A karok lazán, hátul a derék magasságában csuklónál összefogva. 14

16 Oldalra tolás vagy lökés alap pozíciója. A toló láb térdben teljesen nyújtott. A lábfejek vagy sínek (a korcsolyacipő síne, azaz alváz része) párhuzamosak, egyenesen előre mutatnak. Az orr, teherviselő láb térde és lábfeje egy egyenesbe esik függőlegesen. A nyújtott alsó végtagon nincs súly. A teherviselő láb 90 -ban hajlított. A súlypont a támasztó láb felett van. Tolás az alap pozícióból A teljes test súlya a toló lábon helyezkedik el. A lábak közel vannak egymáshoz. A felsőtest a toló lábra hajlik, amíg a lábak közelednek egymáshoz. A tolás alatt a gravitációs középpont a toló lábról a súlyt megkapó láb felé tolódik. A test súlya is átkerül tolás alatt a toló lábról a súlyt megkapó láb felé. A karok mozgása A karok hosszútávú versenyeken illetve viszonylag kisebb sebességű haladásnál általában hátul, csuklónál összefogva pihennek energiatakarékosság céljából. Ahhoz azonban, hogy valaki hátratett kézzel biztonságosan tudjon korcsolyázni, 15

17 előbb el kell sajátítani a helyes karmunka technikáját. Ugyanis, ha nincs szinkronban a karok és a lábak mozgása, a mozgás instabil lesz, ritmustalan és nem fogja segíteni a sebesség növelését. A helyes karmozgás A karok előre-hátra mozognak ellentétesen. A hátul lévő kar magasabbra emelkedik a hát vonalánál. Az elöl lévő kar az orr elé jön hajlított könyökkel. A karok mozgásának lazának, de kontrolláltnak kell lennie. Szinkronban kell történnie a lökésekkel. 2.9 Főbb izomműködések a görkorcsolyázás során A korcsolyázás során munkát végző legfőbb izmok A musculus triceps surae és a boka dorsalflectorok, főként a musculus tibialis anterior a tolás alatt és a talajról való elemelkedés során isometriásan dolgoznak. Ha ezen mozgás során a boka plantárflektálódna, és nem tartaná a 90 -os (vagy 0 -os) neutrális helyzetet, akkor az első kerék emelkedne el utoljára a talajról. Az első kerék és a talaj között ilyenkor nagyobb súrlódás jön létre, ami pedig a sebességet csökkenti. 16

18 A musculus quadriceps femoris által létrehozott lökés alatt a térdízület extendálódik, majd, mikor megtörtént teljes extensio, amely következtében a test súlypontja teljesen áthelyeződött az ellentétes lábra, a toló láb térdízülete flectálódik. A flexiót a hemstring izomcsoport, a musculus semitendinosus, musculus semimembranosus és a musculus biceps femoris végvzi el. A toló mozgás alatt a súlyt megkapó láb térdízülete flexiós helyzetben van és a lökés megkezdésig (a testsúly teljes áthelyeződéséig) isometriás működés történik a musculus quadriceps femorisban. A csípőízületben az oldalra lökés alatt abductio történik, melynek jelentős része a test súlyának áthelyeződéséből és az ezzel párhuzamosan történő térd extensióból adódik. Az abductor izmok közül a musculus gluteus medius a fő izom. Ezen izmok működésre nagy szükség van, mikor az extendált alsó végtag elemelkedik a talajról és megkezdődik a végtag flexiója, ekkor a gluteus medius azonos oldalon abducal, ellenoldalon pedig stabilizálja a medencét. A csípőízületben az abductio vége felé közeledve, illetve a toló láb lengő fázisának megkezdésekor, valamint toláskor is, pár fokos extensio következik, amelyet főként a musculus gluteus maximus hoz létre. A lengő fázisba került lökő láb térd felxión, csípőízületi adductio és flexio révén visszakerül a test súlypontja alá, az alap kiindulási helyzetbe. Az alsó végtag flexor és extensor izmai között egy pillantra co-contractio történik akkor, amikor a lengő láb visszakerül a test súlypontja alá és a térd flexor izmai még fékezik a mozgást. Eközben azonban megtörténik a talajfogás, amikor a térd extensor izmai isometriás működésbe kezdenek. Az adductiót a musculus pectineus, a musculus adductor magnus, musculus adductor longus és brevis, illetve a musculus gracillis végzi. Az csípőízület flexiója a musculus iliopsoasnak és a musculus quadriceps rectus femoris fejének köszönhető. A hát hajlított helyzetének megtartásához főként isometriás izommunkára van szükség, a hátizmok excentrikusan nyúlnak. Kiemelt szerepe a mély hátizmoknak, a musculus erector spinae-nek van. Ezen felül a musculus gluteus maximus isometriásan dolgozik, excentrikus izommunkával tartja fent a törzs helyzetét, mivel a csípőflexió révén a comb és a hát körülbelül 45 -os szöget zár be. A vállak előre 17

19 esését a lapockazáró izmok, a musculus rhomboideus minor és major akadályozza meg. A felső végtag mozgása A karok korcsolyázás során ellentétesen mozognak diagonális pályán, kiegyenlítik az alsó végtag mozgásait. Az egyik oldalon vállízületi flexió és adductio, könyökízületi flexió történik. A csuklóban enyhe dorsalfelxió jön létre. Az ujjak állása egyéntől függ, lehet teljesen extendált, semiflectált vagy teljesen flectált az MP, PIP és DIP ízületekben. Az ellentétes oldalon a vállízület extendálódik és abducálódik, a könyökízület extendálódik. A csuklóízület dorsalflectálódhat, felveheti a neutrál helyzetet, de volarflectálódhat is. Az ujjak mozgása itt is szintén egyénfüggő. Főbb izomműködések, ha a karok a fent leírt helyzetből indulnak: A hátul lévő kar vállízületi flexióját az extensor izmok hozzák létre excentrikus isotóniás működéssel a flexor izmok koncentrikus munkájával együtt. A musculus deltoideus hátsó része, a musculus teres major és minor valamint a musculus latissimus dorsi fékezi a mozgást, amíg a felkar tengelye eléri a függőleges helyzetet. Fékező hatásuk ezután sem szűnik meg, de nagyobb szerepet kapnak a vállízület flexor izmai. Ezen izmok a musculus deltoideus elülső része, a musculus coracobrachialis és a musculus pectoralis major clavicularis rostjai. Az adductiót a musculus latissimus dorsi és a musculus teres major segíti. A könyökízület enyhe flexiója a vállflexió indítása után megkezdődik. A könyökízület flexióját a musculus triceps brachii fékezi excentrikus működéssel, majd amikor a függőleges tengelyt elérte a felkar, a musculus biceps brachii lesz a fő izom, ami a flexiót végzi. A csukló és ujjak helyzetét az alkar és kézizmok tartják fent, főként isometriás működéssel, de kisfokú isotóniás működés is megfigyelhető. Az elöl lévő flectált kar vállízületi extensióját a musculus deltoideus hátsó része, a musculus latissimus dorsi és a musculus teres major és minor hozza létre isotóniás 18

20 koncentrikus működéssel. Az abductiót a musculus supraspinatus és musculus deltoideus középső része segíti. A könyökízület extensióját a musculus triceps brachii végzi koncentrikus működéssel. 19

21 3. Anyag és módszer A felmérésben résztvevő személyek közül 22 fő sportoló, 29 fő pedig nem sportol. A sportolók egy részének felméréséhez volt egyesületemhez fordultam, a Zúzmara Korcsolya Klubhoz (ZKK). Az egyesület alapvető profilja a rövidpályás gyorskorcsolya sport volt, de 3 4 évvel ezelőtt technikai okok miatt profilváltásra lett szükség. Így kezdtünk el a gyorsasági görkorcsolyával foglakozni. 11 fővel, 6 lánnyal és 5 fiúval tudtam elvégezni a felméréseket. Ők voltak azok, akik részt vettek az edzéseken a vizsgált időszakban. Az első felmérést az alapozási időszak megkezdésekor végeztem el, 2014 november án. Azért tettük 2 napra bontva, hogy elkerüljük az izomfáradásból adódó teljesítménycsökkenést. Ezt követően az egyesület edzőjével közösen összeállított erősítő edzésprogramot hajtottak végre. Az erősítő edzésprogramon kívül heti 2 alkalommal görkorcsolya edzésük is volt, amelyre egy tornacsarnokban került sor. Ennek célja azonban csak a szinten tartás volt, az erősítő edzéseket nem befolyásolta. Kettő darab 4 hetes és egy darab 3 hetes macrociklus programot követtek az edzések során és a 11. héten történt a visszamérés. A visszamérésre január án került sor. Az aktuális állapot, illetve a 11 hetes program eredményességének felmérésére 10 feladatból álló felmérést állítottam össze. A felmért feladatok leírását a 2. számú melléklet tartalmazza. Vizsgáltam a musculus quadriceps femoris dinamikus és statikus erejét általános és sportágspecifikus gyakorlatokkal, a törzsizmokat szintén dinamikus és isometriás feladatokkal, valamint a csípő abductorok dinamikus erejét. A résztvevők átlag életkora 15 év. Egy fő 31 éves, aki szintén részt vett az edzéseken, de korlátozottan tudott dolgozni korábbi keresztszalag műtét miatt. Az edzések és a felmérések a Kazincbarcikai Sportközpontban és az Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon Munkacsarnokának tornatermében és tükrös termében zajlottak. A sportolók másik részét a szegedi Korcsolyázó Diáksport Egyesület tagjai adták. Ők szintén gyorsasági görkorcsolyázók. Az ő esetükben egyszeri felmérés történt 20

22 csak március hónapban. Azért döntöttem az egyszeri mérés mellett, mert arra voltam kíváncsi, hogy egy másik egyesület versenyzői ugyanabban az időszakban milyen szinten állnak a ZKK tagjaihoz képest. A KDE csapatánál 5 lánnyal és 6 fiúval végeztem el a felmérést. Az átlag életkor 9,4 év. A nem sportoló gyerekek a kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagiskola diákjaiból kerültek ki. 5. osztályos gyermekeket vizsgáltam. Azért döntöttem az ő bevonásuk mellett is, mert érdekelt, hogy a nem sportoló személyek hogyan teljesítenek az általános feladatokban a görkorcsolyázókhoz képest. Illetve még inkább arra voltam kíváncsi, hogy a sportágspecifikus feladatokban milyen eredményeket kapok. A felméréseket az iskola tornatermében végeztük testnevelő tanár közreműködésével február hónapban. Összesen 29 fő vett részt a kutatásban, ebből 13 fő fiú és 16 fő lány. Az átlagéletkoruk 12,4 év. 21

23 4. Eredmények A ZKK tagjainak eredményei egyénileg és csapaton belül valamint a kontroll csoport eredményei Azért tartom fontosnak az egyéni kiértékelést, hogy a 11 hetes vizsgálati időszak végére az edzéslátogatás függvényében lássuk, milyen eredményeket kapunk. Az egyéni mérések eredményeit a 6. számú melléklet tartalmazza. 4.1 A ZKK első mérésekor és a kontroll csoport mérésekor kapott eredmények: Helyből távolugrás ZKK: A lányok ugrásainak átlagos hossza 183 cm. A legnagyobb elért ugráshossz 225 cm volt. Ez az érték 22,7%-kal haladta meg a lányok eredményeiből származó átlagot. A fiúknál az egyéni adatokból számított csoportátlag 201 cm lett. A legnagyobb ugrás 252 cm volt, ami 25,5%-kal volt nagyobb az átlagnál. Kontroll csoport: A kontroll csoportban a lányoknál az átlagos ugrás hossza 153 cm. A legnagyobb ugrás hossza pedig 193 cm. Ez a hosszúság 26,5%-kal jobb, mint a lányok átlagos ugrása. A fiúk átlagos ugrása 158 cm lett. A legnagyobb ugrás 193 cm volt. Ez 22,1%-kal jobb, mint az átlagos ugrások hossza. Ötös ugrás ZKK: A lányok átlaga 890cm. A leghosszabb ugrás 1020 cm volt, 14,6%-kal jobb az átlagnál. A fiúk átlagosan 988 cm-t ugrottak. A legnagyobb ugrás 1150 cm, ami 16,4 %kal tér el az átalgtól. Kontroll csoport: A lányok az ötös ugrásban átlagosan 816 cm-ig jutottak. A legjobb ugrás 980 cm lett, ami 20,1%-kal jobb az átlag értéknél. 22

24 A fiúk átlagos ugrásai 895 cm hosszúak lettek. A leghosszabb ugrás 1040 cm volt. A legjobb ugrás 16,2%-kal jobb mint az átlagos ugrások hossza. Lányok ugrásainak átlagos hossza cmben Helyből távol Ötös ugrás ZKK lány Kontroll csoport lány Fiúk ugrásainak átlagos hossza cm-ben Helyből távol Ötös ugrás ZKK fiú Kontroll csoport fiú Musculus quadriceps femoris statikus ereje ZKK: A musculus quadriceps statikus erejének vizsgálata során az alap pozíciót a lányok átlagosan 97 secundumig tudták megtartani. A legjobb időeredmény 180 secundum lett. Ez 85,6%-kal haladja meg a lányok átlagos idejét. A fiúk esetében itt nem mutatkozott nagy eltérés, ők 98 secundimug bírták. A legjobb időeredmény szintén 180 secundum lett, ami a fiúk átlagától 84,4%-kal jobb. Kontroll csoport: Az alap pozíciót a lányok átlagosan 77 secundumig tudták tartani. A legjobb időeredmény 123 secundum volt, ez 58,8%-kal jobb az átlagnál. A fiúk a pozíciót átlagosan 65 secundumig tartották. A legjobb eredmény 128 secundum volt, ami 96,2%-kal jobb a fiúk átlagánál ZKK lány Kontroll csoport lány ZKK fiú Musculus quadriceps femoris statikus ereje secundumban kifejezve 20 0 Lányok Fiúk Konroll csoport fiú 23

25 Oldalsó törzsizmok statikus ereje ZKK: Bal oldalon fekve az alkartámaszos helyzetet a lányok 32 secundumig tudták tartni. Közülük a legjobb eredmény 77 secundum volt, 141,9%-kal jobb, mint az átlag. A fiúk 59 secundumig bírták, a legjobb időeredmény 90 secundum lett. Ez 52,0%- kal jobb eredmény. Kontroll csoport: Oldalt fekve az alkartámaszos pozíciót a lányok átlagosan 67 secundumig bírták megtartani. A legjobban telejsítő egyén 157 secundumig tudta tartani, ami 134,1%-kal jobb, mint a megtartás átlagos ideje. A fiúk átlagosan 70 secundumig bírták. A legjobb időeredmény 125 secundom lett. Ez 79,4%-kal jobb az átlagnál. Oldalsó törzsizmok statikus ereje secundumban kifejezve: Lányok Fiúk ZKK lány Kontroll csoport lány ZKK fiú Kontroll csoport fiú Csípő abductorok izomereje ZKK: Oldalt fekvő helyzetben a felül lévő láb abductióját a lányok átlagosan 66- szor tudták elvégezni. A legnagyobb ismétlésszám 100 darab volt, ami 51,5%-kal jobb, mint az átlag. A fiúk átlagosan 43 ismtélést hajtottak végre, a legjobb eredmény 73 darab volt, 68,2%-kal jobb. Kontroll csoport: A lányok átlagosan 50 darab emelést hajtottak végre. A legjobban telejsítő 83 darab lábemelést végzett. 66,2%-kal volt jobb az átlagnál. 24

26 A fiúk átlagosan 88 darab abductiót hajtottak végre. A legkiemelkedőbb eredmény 200 darab oldalemelés volt, ami 128,3%-kal jobb az átlagnál. Csípő abductio darabszámban kifejezve ZKK lány Kontroll csoport lány ZKK fiú 20 0 Lány Fiú Kontroll csoport fiú Pozícióból felugrás ZKK: Az alap pozícióból történő felugrást a lányok 23-szor tudták elvégezni. A legjobb ismétlésszám 40 darab volt, ami 72,7%-kal nagyobb. A fiúk átlagosan 25-ször hajtották végre a felugrást. A fiúk közül a legjobb eredmény 31 darab ugrás volt. Ez 22,8%-kal nagyobb, mint a fiúk átlaga. Kontroll csoport: A lányok átlagosan 22 darab felugrást hajtottak végre. A legtöbb felugrás száma 30 darab lett, ami 39,1%-kal jobb az átlagnál. A fiúk átlagosan 25 ismétlésszámot végeztek. A legjobb eredmény 45 darab felugrás lett. Ez 78,9%-kal jobb mint az átlag felugrások száma. Pozícióból felugrás ZKK lány Kontroll csoport lány ZKK fiú 20 Pozícióból felugrás átlagos darabszáma Pozícióból felugrás átlagos darabszáma Kontroll csoport fiú 25

27 Pozícióban terpesz-zár ugrás ZKK: Az alap pozícióban, folyamatosan tartott térdfelxió mellett végzett terpesz-zár ugrásokban a lányok 74 secundumot teljesítettek. Az a lány, aki a legtovább bírta, 120 secundumig végezte a feladatot, ami 61,4%-kal volt jobb. A fiúk átlagos ideje 67 secundum. A legjobb idő szintén 120 secundom volt. Ez 79,6%-kal több, mint az átlag értéke a fiúknál. Kontroll csoport: A feladat végrehajtását a lányok átlagosan 57 secundumig bírták. A legjobb időerdmény 100 secundum lett, 75,6%-kal jobb az átlagnál. A fiúk átlagosan 61 secundumon keresztül bírták. A legjobban teljesítő egyén 110 secundumon keresztül tudta végrehajtani a feladatot. Ez 79,4%-kal jobb az átlagnál. Pozícióban terpesz-zár ugrás Pozícióban terpesz-zár ugrás (sec) Pozícióban terpesz-zár ugrás (sec) ZKK lány Kontroll csoport lány ZKK fiú Kontroll csoport fiú Oldalsó törzsizom ereje dinamikusan mérve ZKK: Oldalt fekve a talajról a medence emelését a felül lévő láb abductiójával összekötve lányok 13-szor tudták elvégezni. Ebben a feladatban a legkiemelkedőbb eredmény 30 darab ismétlésszám volt, ami 133,8%-kal nagyobb, mint amit a lányok átlagosan végre tudtak hajtani. A fiúk 12 darab ismétlést hajtottak végre, náluk a legjobb eredmény 17 ismétlés. 46,6% az eltérés. Kontroll csoport: A feladatot a lányok átlagosan 12-szer tudták megismételni. A legjobb eredmény 18 darab ismétlés volt, ami 46,9%-kal jobb az átlagnál. 26

28 A fiúk átlagosan 13 darab ismétlést hajtottak végre. A legtöbb ismétlés 20 darab volt. Ez 48,6%-kal jobb a fiúk átlagánál. Törzs oldalemelés darabszámban kifejezve 13, ,8 12,6 12,4 12, ,8 11,6 11,4 Lány Fiú ZKK lány Kontroll csoport lány ZKK fiú Kontroll csoport fiú Hasprés ZKK: Tarkóra tett kézzel a lapocka alsó csúcsáig történő elemelkedést a lányok 30- szor hajtották végre. A legjobb eredmény 60 darab hasprés lett, ami 102,2%-kal jobb az átlagnál. A fiúk 34-szer hajtották végre és a legjobb eredmény 50 darab ismétlés volt. Itt 47,9% az eltérés. Kontroll csoport: Hasprésből a lányok átlagosan 57 darabot végeztek el. A legjobb eredmény 92 darab ismétlés, 60,9%-kal jobb az átlagon értéknél. A fiúk 66 darab hasprést hajtottak végre átlagosan. A legnagyobb ismétlésszám 135 darab lett. 105,5%-kal jobb, mint a fiúk átlagos darabszáma. Hátizom ZKK: A padról történő törzsemelést vízszintesig a lányok átlagosan 35-ször hajtották végre. A legkiemelkedőbb eredmény 50 ismétlésszám volt, az eltérés 44,2%. A fiúk átlagosan 29 darab törzsemelést végeztek, a legjobb eredmény 48 darab ismétlés volt, a különbség 63,3%. Kontroll csoport: A törzsextensiót a lányok átlagosan 58-szor tudták megismételni. A legjobb eredmény 83 darab ismétlés, ami 43,1%-kal jobb a lányok átlagánál. 27

29 A fiúk 90 darab törzsemelést hajtottak végre átlagosan. A legnagyobb szám 150 darab ismétlés lett, ami 66,7%-kal jobb, mint a fiúk átlagos ismétlésszáma. Lányok átlagosan elvégzett darabszáma Fiúk átlagosan elvégzett darabszáma ZKK lány Kontroll csoport lány ZKK fiú Kontroll csoport fiú 28

30 5. Megbeszélés 5.1 A ZKK első és második felmérésének eredményeinek összahsaonlítása Helyből távolugrás Első alkalommal a lányok ugrásainak átlagos hossza 183 cm volt. Második mérés alkalmával az átlagos ugrások hossza 178 cm lett. Ez 3%-kal gyengébb, mint az első méréskor ugrott átlagos hossz. A legnagyobb elért ugráshossz 225 cm volt az első ugráskor. Ez az érték nem változott a második felméréskor sem. A fiúk az első mérés alkalmával átlagosan 201cm-t ugrottak. A második mérésen ez az érték már csak 197 cm volt, 1,8%-kal gyengébb, mint első alakalommal. A legnagyobb ugrás az első mérésen 252 cm lett, a második mérésen 240 cm. Ez 4,8%-os romlást mutat. Ötös ugrás A lányok átlagos ugráshossza az első mérésen 890 cm volt. A második mérésen áltagosan 892 cm-ig jutottak, ami 0,2%-os javulást jelent. A leghosszab ugrás az első alkalommal 1020 cm volt. A második mérésen a maximális tavolság 1080 cm lett. Ez 5,9%-kal jobb, mint az első mérés alkalmával mért érték. A fiúk esetében az átlagos hossz az első mérésen 988 cm volt A második mérésen az átlagos hossz csak 957 cm lett, ami 3,2%-kal gyengébb, mint az első mérés alkalmával. A leghosszabb ugrás a fúknál első méréskor 1150 cm volt, a második mérésen 1049 cm. Ez 8,8%-kal gyengébb az első ugrástól. Látható, hogy az ötös ugrás átlag értékei növekedtek az első méréshez képest, míg a helyből távolugrás értékei csökkentek. Ennek háttéreben a két mozgás eltérése állhat véleményem szerint. Helyől távolugrás során páros lábbal egyszer kell elrugaszkodni a talajtól. Ötös ugrás során viszont az elrugaszkodás után már váltott lábbal történik a további előre haladás, ami erőkifejtés szempontjából minimálisan, de jobban hasnlít a korcsolyáz közben történő váltott lábas tolásokhoz, amikor is a 29

31 toló láb ad lendületet a teljes testsúlynak a tovább haladáshoz. Korcsolya edzést pedig szinten tartás céljából végeztek a megfigyelt időszak alatt. Helyből távolugrás és ötös ugrás cm-ben kifejezve Helyből távol Ötös ugrás Helyből távol Ötös ugrás ZKK lány 1. mérés ZKK lány 2. mérés ZKK fiú 1. mérés ZKK fiú 2. mérés Musculus quadriceps statikus ereje A lányok első mérés alkalmával az alap pozíciót átlagosan 97 secundumig tartották. A második mérésen már átlagosan 125 secundumig bírták, ami 28,7%-os javulást jelent. A megtartás maximális ideje 180 secundum volt, a második mérés alkalmával már 210 secundumon keresztül sikerült megtartani a pozíciót. Ez 16,7%- kal jobb, mint első alkalommal. A fiúk átlagosan 98 secundumig tartották az alap pozíciót az első méréskor. A második méréskor az átlag már 133 secundum volt, ami 36,5%-os javulást jelent. A megtartás maximális ideje 180 secundum volt első méréskor. Második alkalommal 215 secundum volt az érték. Ez 19,4%-os javulás. A musculus quadriceps femoris ereje jelentősen növekedett, ami egyértelműne a 11 hetes programnak köszönhető, ugyanis a második hét kivételével minden héten szerepelt a programban az alap pozíció statikus tartásos feladata. Az alap pozíciót először 3x60 secundumon, majd 3x75 secundumon keresztül tartották az edzések során kiegészítve más sportágspecifiukus gyakorlattal. 30

32 M. quadriceps femoris statikus erejének mérése secundumban ZKK lány 1. mérés 50 ZKK lány 2. mérés ZKK fiú 1. mérés 0 Lányok 1. és 2. mérése Fiúk 1. és 2. mérése ZKK fiú 2. mérés Oldalsó törzsizmok statikus ereje Oldalt fekve, az alkartámaszos helyzetet a lányok átlagosan 32 secundumig tudták tartani az első alkalommal. A második méréskor ez az érték 55 secundum lett, 71,2%-kal jobb, mint az első alkalommal. A maximális megtartás ideje először 77 secundom volt, másodjára 105 secundum. A javulás mértéke 36,4%. A fiúk átlagosan 59 secundumom keresztül bírták tartani a helyzetet az első méréskor. Második alkalommal már 63 secundumon keresztül bírták, ami 5,7%-kal jobb, mint az első mérés eredménye. A megtartás maximális ideje 90 secundom volt elsőre, második alkalommal már 107 secundum. Ez 18,9%-os javulás az első felméréshez képest. Csípő abductorok izomereje Első alkalommal a lányok átlagosan 66 darab láb oldalemelést végeztek oldalt fekvő helyzetben. A második mérés alkalmával áltagosan 108 darabot teljesítettek, ami 63,6%-os javulást jelent. A maximális emelések száma az első méréskor 100 darab volt. Második alkalommal 170 darab oldalemelést sikerült végezni, ami 70%-os javulást mutat. A fiúk átlagosan 43 darab emelést végeztek első alkalommal. A második mérésen ez a szám 56 darabra nőtt. Ez 29,0%-kal jobb, mint az első méréskor. A maximális emelések száma első alkalommal 73 darab volt, a második mérésen 131. Ez 79,5%- os javulást mutat. 31

33 Pozícióból felugrás Átlagosan az első alkalommal a lányok 23 darab felugrást hajtottak végre az alap pozícióból. A visszamérés során az átlag érték 30 felugrás lett. Ez 30,2%-os javulás az első alkalomhoz képest. A felugrások maximális száma először 40 darab volt, a második felmérés alkalmával maximálisan 52 darab felugrást sikerült végrehajtani. Ez 30,0%-os javulást jelent. A fiúk az első felmérésen átlagosan 25-ször ugrottal fel. A második felmérésen a felugrások átlagos száma 37 darab lett, ami 47,5%-kal jobb, mint amennyi első mérésen volt. A legjobb érték a fiúknál az első méréskor 31 darab volt. Második alkalommal a legjobb eredmény 50 darab felugrás volt. Ez 61,3%-os javulsát jelent. Pozícióból felugrás darabszámban kifejezve Lányok 1. és 2. mérése Fiúk 1. és 2. mérése ZKK lány 1. mérés ZKK lány 2. mérés ZKK fiú 1. mérés ZKK fiú 2. mérés Pozícióban terpesz-zár ugrás A lányok az első mérés alkalmával átlagosan 74 secundumon keresztül tudták végrehajtani a feladatot. A második mérés során átlagosan 78 secundumot teljesítettek, ami 4,9%-os javulást jelent. A feladatot legtovább 120 secundumon keresztül bírták végrehajtani. Második méréskor a legjobb időeredmény mindössze 106 secundum volt, ami 11,7%-kal gyengébb, mint az első felméréskor teljesített érték. A fiúknál az átlagos érték 67 secundum volt elsőre. A visszamérés alkalmával átlagosan 72 secundomot teljesítettek. A javulás itt 7,9%. A legjobb időeredmény első alkalommal 120 secundum volt. Második alkalommal 130 secundum, ami 8,3%-kal jobb az előbbinél. 32

34 Ebben a feladatban kisebb mértékű javulás történt. Ennek oka lehet, hogy konkrétan ezt az imitációs feladatot nem tettük bele a 11 hetes programban, hogy lássuk, milyen irányú változás történik, ha edzésen nem tudják hozzászoktatni magukat a versenyzők. A változás mégis pozitív irányú, mert ha nem is pontosan a terpesz-zár ugrás, de hozzá hasonló feladat szerepelt az edzéseken. Oldalsó törzsizom ereje dinamikusan mérve Első méréskor a lányok ezt a feladatot átlagosan 13-szor tudták elvégezni. A második mérés alkalmával átlagosan már 18-szor sikerült. A javulás 39%. A maximális emelések száma az első méréskor 30 darab volt. A második mérésre ez az szám 31 darabra nőtt, a javulás értéke 3,3%. A fiúknál az átlagos emelések száma az első mérés alkalmával 12 darab volt. A második mérésen átlagosan már 15 darabot sikerült teljesíteni, ami 32,8%-os javulást jelent. A legjobb eredmény elsőre 17 darab volt. A visszamérésen 24 darab emelést sikerült elvégezni, ami 41,2%-kal jobb, mint az első alkalommal mért maximális darabszám. Hasprés Az első mérésen a lányok átlagosan 30 darab hasprést hajtottak végre. A második mérésen átlagosan 55 darabot. A javulás 86%. A legjobb eredmény első alkalommal 60 darab ismétlés. A visszamérésen 100 darab ismétlést sikerült elvégezni, ami 66,7%-os javulást mutat. A fiúk átlagosan 34 darab hasprést hajtottak végre az első mérés alkalméval. A második mérésen az átlagos érték 45 darab lett. Ez 34,3%-kal jobb, mint az első mérés eredménye. A maximális darbszám első alkalommal 50 darab volt. A visszamérésen a legjobb eredmény 67 darab ismétlés. Ez 34%-os növekedést jelent. Hátizom Az első mérésen a lányok átlagosan 35 darab törzsextensiót hajtottak végre. A második mérésen átlagosan 56 darabot végeztek. Ez 62%-os javulást jelent. A legjobb eredmény első alkalommal 50 darab ismétlésszám volt. A visszamérésen 33

35 maximálisan 100-szor sikerült megismételni a feladatot, ami 100%-os javulást jelent. A fiúk átlagosan 29 darab törzsemelést végeztek az első mérésen. A visszamérésen 42 darabot hajtottak végre átlagosan. Ez 43,5%-kal jobb, mint az első mérésen végrehajtott ismétlések száma. A legjobb eredmény a fiúknál az első alkalommal 48 darab törzsextensió volt. A második mérésen a legjobban teljesítő egyén 66-szor ismételte meg a feladatot. Ez 37,5%-os javulást jelent. Hasprés és törzsextensio darabszámban kifejezve ZKK lány 1. mérés ZKK lány 2. mérés ZKK fiú 1. mérés ZKK fiú 2. mérés 10 0 Hasprés Törzsextensio Hasprés Törzsextensio 34

36 5.2 Egyéni kiértékelés K. Janka Edzéslátogatottság: 72,7% Korcsolyázik: 2013 óta Az első mérés során helyből távolugrásban 187 cm-t ugrott. A második mérésen 190 cm volt az ugrás hosszúsága. A javulás 1,6%. Ötös ugrásban elsőre 921 cm-t teljesített. A visszamérés alkalmával 940 cm-ig jutott. A változás: 2,1% a pozitív irányba. Az alap pozíciót az első mérés alkalmával 8 secundumig bírta tartani. A második mérésen ez az érték 73 secundumra változott, ami 812,5%-os javulást jelent. Az oldalsó törzsizmok statikus erejének mérése során az oldalt fekvő alkalrtámaszos helyzetet az első felméréskor 8 secundomon keresztül tudta megtartani. A második felmérésen 12 secundumig bírta. A javulás 50,0%. A csípő abductorok dinamikus erejének mérésekor oldalt fekvő helyzetben a felül lévő láb abducálását az első mérés során 40-szer tudta abducálni. A második mérésen 60 darab oldalemelést végzett el. Ez 50,0%-os javulást mutat. A musculus quadriceps dinamikus erejének felmérésekor az alap pozícióból történő felugrást 14-szer tudta megismételni először. A visszamérésen már 20 darabot tudott elvégezni, ami 42,9%-os javulást jelent. Az alap pozícióban történő terpesz-zár ugrásokat az első felméréskor 46 secundumon keresztül tudta végezni. A második mérésen 50 secundomot teljesített. Ez 8,7%-os javulást mutat. Az oldalsó törzsizmok dinamikus erejének mérésekor oldalt fekvő, alkartámaszos helyzetben a medence emelését és a felül lévő láb abducálását maximálisan 5-ször tudta megismételni. A visszamérés alkalméval 12 darabott tudott elvégezni, ami 140,0%-os javulás. Hasprésből első alkalommal 8 darabot végzett. A visszamérésen az ismétlésszám 16 darab lett. A javulás 100,0%. A hátizom erejének felmérése során törzsexensióból elsőre 25 darabot végzett. A második mérésen 30 darabot hajtott végre, ami 20,0%-os javulás. Összegezve: minden feladatban jobban teljesített az első méréshez képest. 35

37 R. Orsolya Edzéslátogatottság: 50,0% Korcsolyázik: 2010 óta Helyből távolugrásban az első mérés alkalmával 160 cm-ig jutott. A második mérésen 149 cm-t ugrott. Ez 6,9%-kal gyengébb, mint első alkalommal. Ötös ugrásban az első mérésen 760 cm-t ugrott. A visszamérésen 740 cm lett az eredmény. A változás negatív irányú, 2,6%-kal gyengébb, mint az első mérésen kapott eredmény. Az alap pozíció megtartását első alkalommal 180 secundumig tudta tartni. Második alkalommal 149 secundumig bírta, ami 17,2%-os romlást jelent. Az oldalsó törzsizmok statikus erejének mérése során az oldalt fekvő alkalrtámaszos helyzetet az első felméréskor 43 secundomon keresztül tudta megtartani. A második felmérésen 60 secundumig bírta. A javulás 39,5%. A csípőabductorok izomerejének mérése során a láb abductióját első alkalommal 56- szor tudta megismételni. Második alkalommal az 71 darab ismétélést hajtott végre, ami 26,8%-os javulást mutat. Az alap pozícióból történő felugrást az első mérés alkalmával 20-szor tudta végrehajtani. A visszamérésen 23 darab ismétlést végzett, ami 15%-os javulást jelent. Az alap pozícióban tőrténő terpesz-zár ugrást elsőre 120 secundomon keresztül tudta végezni. A visszamérésen 77 secundumomon keresztül tudta végrehajtani a feladatot. Ez 35,8%-os gyengülést jelent. Az oldalsó törzsizmok dinamukis erejének méréséhez a feladatot első alkalommal 9-szer tudta végrehajtani, a második alkalommal 10 darabot végzett el. A javulás 11,1%. Hasprésből elsőre 19 darabot végzett, a visszamérésen 32 darabot. Ez 68,4%-os javulás. A hátizom erejének mérése során az első felmérésen 29 darab törzsexensiót hajtott végre. A második mérésen ez a szám 40 darabra nőtt, 37,9%-ot javult. Összegezve: 4 feladatban gyengébben, 6 feladatban jobban teljesített a második mérésen. R. László Edzéslátogatottság: 18,2% Korcsolyázik: 2007 óta Helyből távolugrásban első alkalommal 252 cm-t teljesített. Második alkalommal 240 cm-t ugrott. A változás negatív irányú, 4,8%-kal gyengébb, mint amit az első méréskor ugrott. Ötös ugrásban első alkalommal 1150 cm-ig jutott, a visszamérésen 36

A súlylökés általános iskolás oktatásának gyakorlatai

A súlylökés általános iskolás oktatásának gyakorlatai Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Sporttudományi Intézet A súlylökés általános iskolás oktatásának gyakorlatai Az atlétika gyakorlata és módszertana SMANTE 2202 Készítette: Kolontáry

Részletesebben

A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai

A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai Atlétika SMANTE2202 Geröly Patricia G7AH72 A dolgozat szerkezete

Részletesebben

Közép- és hosszútávfutás és az állórajt általános iskola, alsó tagozatos oktatásának gyakorlatai

Közép- és hosszútávfutás és az állórajt általános iskola, alsó tagozatos oktatásának gyakorlatai Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Dr. Koltai Miklós koltai.miklos@bdpk.nyme.hu Közép- és hosszútávfutás és az állórajt általános iskola, alsó tagozatos oktatásának gyakorlatai

Részletesebben

A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai

A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai Atlétika SMDLTE 2202 Készítette Marton Kristóf Testnevelő tanár

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet

Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A magasugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai A flop magasugrás Atlétika SMDLTE2202 Nagy Eszter AVBK27 Testnevelő-egészségfejlesztő

Részletesebben

Súlylökés az általános iskolában

Súlylökés az általános iskolában Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Súlylökés az általános iskolában Készítette: Sörös János Neptunkód: iw4gmx 2014-03-18 Felosztás: Az általános iskolai

Részletesebben

I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet

I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet CSÍPİÍZÜLET MOZGATÓK A csípıízület mozgatók az articulatio coxaera (acetabulum-caput femoris) hatnak, ahol a törzs súlya az

Részletesebben

Károly Roberta Testnevelő tanár Msc 2014/2015 II. félév

Károly Roberta Testnevelő tanár Msc 2014/2015 II. félév BERZSENYI DÁNIEL PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR Atlétika Diszkoszvetés oktatása Károly Roberta Testnevelő tanár Msc 2014/2015 II. félév A diszkoszvetés középiskolában oktatott technikája A középiskolában a tanulók

Részletesebben

A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai

A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai Atlétika SMDLTE2202 Márkusné Halmosi Erika N4Q5MH 1. A súlylökés

Részletesebben

Atlétika Közép- és hosszútávfutás, állórajt a középiskolában

Atlétika Közép- és hosszútávfutás, állórajt a középiskolában Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Atlétika Közép- és hosszútávfutás, állórajt a középiskolában Budai Róbert Testnevelő tanár, játék és szabadidő-szervező

Részletesebben

A magasugrás oktatásának gyakorlatai, az általános iskola felső tagozatában

A magasugrás oktatásának gyakorlatai, az általános iskola felső tagozatában Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A magasugrás oktatásának gyakorlatai, az általános iskola felső tagozatában Atlétika SMDLTE2202 Szakács Tibor HKND4Z

Részletesebben

I. A gerelyhajítás oktatása középiskolában:

I. A gerelyhajítás oktatása középiskolában: Atlétika Gerelyhajítás (SMALTE 2202) 2015.03.05 Tóth Zsuzsa IUOSX0 Testnevelő-földrajz tanár Msc. I. A gerelyhajítás oktatása középiskolában: Elsőként a gerelyhajítás oktatásánál az előkészítő gyakorlatokra

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar. Sporttudományi Intézet. Diszkoszvetés a középiskolában

Nyugat-magyarországi Egyetem. Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar. Sporttudományi Intézet. Diszkoszvetés a középiskolában Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Diszkoszvetés a középiskolában Az atlétika gyakorlata és módszertana SMALTE 2202 Készítette: Becker János Testnevelő

Részletesebben

A gátfutás középiskolai oktatásának gyakorlatai

A gátfutás középiskolai oktatásának gyakorlatai Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A gátfutás középiskolai oktatásának gyakorlatai Atlétika SMDLTE2202 Für Attila G8C5WR 1. A gátfutás technikája A

Részletesebben

Atlétika. A diszkoszvetés SMDLTE 2202. Készítette: Veres Gábor Szak: Testnevelő tanár msc. Neptun kód: gpk61u 2012/2013. I. félév

Atlétika. A diszkoszvetés SMDLTE 2202. Készítette: Veres Gábor Szak: Testnevelő tanár msc. Neptun kód: gpk61u 2012/2013. I. félév Atlétika SMDLTE 2202 A diszkoszvetés Készítette: Veres Gábor Szak: Testnevelő tanár msc. Neptun kód: gpk61u 2012/2013. I. félév I. rész A diszkoszvetés szabályai Hivatalos dobószerek - Nemzetközi versenyeken

Részletesebben

A közép-és hosszútávfutás, állórajt

A közép-és hosszútávfutás, állórajt Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelési-és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet A közép-és hosszútávfutás, állórajt Készítette: Süle Szilvia CIK759 1. A közép-és

Részletesebben

DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése. Varga Virág és Gyenes Péter rajzaival

DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése. Varga Virág és Gyenes Péter rajzaival Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése Varga Virág és Gyenes Péter rajzaival

Részletesebben

Összetett Versenyek oktatásának gyakorlatai Alsó tagozat

Összetett Versenyek oktatásának gyakorlatai Alsó tagozat Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Összetett Versenyek oktatásának gyakorlatai Alsó tagozat Atlétika SMDLTE2202 Készítette: Döbröntei Máté Szak: Testnevelő

Részletesebben

A kislabdahajítás általános iskola, alsó tagozatos oktatásának gyakorlatai

A kislabdahajítás általános iskola, alsó tagozatos oktatásának gyakorlatai Nyugat-Magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Dr. Koltai Miklós A kislabdahajítás általános iskola, alsó tagozatos oktatásának gyakorlatai Atlétika SMDLTE 2202 KÉSZÍTETTE: PŐDÖRNÉ SZILOS

Részletesebben

Atlétika gyakorlata és módszertana. Távolugrás előkészítő és rávezető gyakorlatai általános iskola felső tagozatában

Atlétika gyakorlata és módszertana. Távolugrás előkészítő és rávezető gyakorlatai általános iskola felső tagozatában Nyugat-magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelési és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Sportelméleti Intézeti Tanszék Atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE2202 Távolugrás előkészítő és rávezető

Részletesebben

A magasugrás oktatása általános iskola felső tagozatában

A magasugrás oktatása általános iskola felső tagozatában Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A magasugrás oktatása általános iskola felső tagozatában (Atlétika 2202) Készítette: Réti Pál Csaba FFT9X9 2014.

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet

Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Beadandó dolgozat ATLÉTIKA SMDLTE 2202 Távolugrás oktatása középiskolában Készítette: Varga Áron Szak: Testnevelés

Részletesebben

A távolugrás technikájának oktatása az általános iskolák alsó tagozatán

A távolugrás technikájának oktatása az általános iskolák alsó tagozatán Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar A távolugrás technikájának oktatása az általános iskolák alsó tagozatán 2014/2015. tanév I. félév Sólymos

Részletesebben

XVI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA ÉS XI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKDOLGOZÓI KONFERENCIA BALATONFÜRED, 2014.

XVI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA ÉS XI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKDOLGOZÓI KONFERENCIA BALATONFÜRED, 2014. XVI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA ÉS XI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKDOLGOZÓI KONFERENCIA BALATONFÜRED, 2014. SZEPTEMBER 11-13 A ROTÁTORKÖPENY SZINDRÓMA FIZIOTERÁPIÁS KEZELÉSÉNEK HATÉKONYSÁGA

Részletesebben

Iránytű egy egészségesebb életvitelhez A mozgás szerepe mindennapjainkban

Iránytű egy egészségesebb életvitelhez A mozgás szerepe mindennapjainkban Iránytű egy egészségesebb életvitelhez A mozgás szerepe mindennapjainkban A kiadvány az elnyert TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0047 Egészségmegőrzés a Dunanett Kft-nél pályázat részeként készült 2 A Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

A kajakosokra jellemző sportág specifikus mozgás a sérülések szemszögéből

A kajakosokra jellemző sportág specifikus mozgás a sérülések szemszögéből A kajakosokra jellemző sportág specifikus mozgás a sérülések szemszögéből 1. rész A kajak egy csodálatos sportág, a világszínvonalú versenyeken való eredményes szerepléseinket megszámlálhatatlan remek,

Részletesebben

ÚSZÁS. A sport a modern életvitel kialakításának egyik eszköze, egészségmegőrző szerepének hangsúlyozása későbbi életének alakító tényezője.

ÚSZÁS. A sport a modern életvitel kialakításának egyik eszköze, egészségmegőrző szerepének hangsúlyozása későbbi életének alakító tényezője. ÚSZÁS A sportág nevelési célrendszere Ki kell alakítani az általános szokásrendet, és kapcsolatrendszert. Irányítással és figyelem felkeltéssel viselkedési normákat kell elfogadtatni, melyek közösségre

Részletesebben

Erőnléti edzés új útjai

Erőnléti edzés új útjai Erőnléti edzés új útjai Mi a feladata az erőnléti edzőnek? A sportolók általános fizikai felkészítése arra, hogy a vezető edző speciális edzésmunkája a legmagasabb hatásfokkal érvényesüljön. Csapat, vagy

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG. Gimnasztika I. tantárgyhoz. (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG. Gimnasztika I. tantárgyhoz. (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG Gimnasztika I. tantárgyhoz (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC Sárospatak, 2014 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 Gimnasztika...

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A HEMIPARETIKUS BETEGEK JÁRÁSÁNAK ÉS ÁLLÁSSTABILITÁSÁNAK HORVÁTH MÓNIKA

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A HEMIPARETIKUS BETEGEK JÁRÁSÁNAK ÉS ÁLLÁSSTABILITÁSÁNAK HORVÁTH MÓNIKA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A HEMIPARETIKUS BETEGEK JÁRÁSÁNAK ÉS ÁLLÁSSTABILITÁSÁNAK BIOMECHANIKAI JELLEMZÕI HORVÁTH MÓNIKA SEMMELWEIS EGYETEM DOKTORI ISKOLA SEMMELWEIS EGYETEM, TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI

Részletesebben

X. Országos Középiskolai Rendészeti Csapatverseny Szabályzata 2013/2014 tanév

X. Országos Középiskolai Rendészeti Csapatverseny Szabályzata 2013/2014 tanév X. Országos Középiskolai Rendészeti Csapatverseny Szabályzata 2013/2014 tanév VERSENYKATEGÓRIA: CSAPATVERSENY A verseny célja a belügyi rendészeti ismeretek tantárgyat tanuló középiskolások rendészeti

Részletesebben

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 1 Úszás 1.-8. évf. 2030 Érd, Fácán köz 1. Sportiskolai helyi tanterv 2013.

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 1 Úszás 1.-8. évf. 2030 Érd, Fácán köz 1. Sportiskolai helyi tanterv 2013. Sportiskolai Általános Iskola 1 Úszás 1.-8. évf. HELYI TANTERV ÚSZÁS 1.-8. évfolyam KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Összeállította: Pécz Imre Az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános

Részletesebben

Alsó végtag csontjai

Alsó végtag csontjai Alsó végtag csontjai medenceöv: szabad alsó végtag: medencecsont (os coxae) keresztcsont (os sacrum) comb (femur) combcsont (femur) lábszár (crus) sípcsont (tibia) szárkapocs (fibula) láb (pes) lábtő (tarsus)

Részletesebben

Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE 2202 Kislabdahajítás előkészítő, cél- és rávezetőgyakorlatok általános iskola felső tagozat

Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE 2202 Kislabdahajítás előkészítő, cél- és rávezetőgyakorlatok általános iskola felső tagozat Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet dr. Koltai Miklós Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE 2202 Kislabdahajítás előkészítő,

Részletesebben

Boka Térd. Élj többet! http://solutions.3mmagyar.hu/wps/ portal/3m/hu_hu/eufuturo/global/

Boka Térd. Élj többet! http://solutions.3mmagyar.hu/wps/ portal/3m/hu_hu/eufuturo/global/ Boka Térd Élj többet! http://solutions.3mmagyar.hu/wps/ portal/3m/hu_hu/eufuturo/global/ csukló Csuklórögzítő kéztőalagút (Carplais) szindróma rándulás FuturoTM Night Éjszakai Csuklórögzítő éjszakai használatra

Részletesebben

I/3 IZOMTAN ALAPFOGALMAK IZOMCSOPORTOK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet

I/3 IZOMTAN ALAPFOGALMAK IZOMCSOPORTOK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet I/3 IZOMTAN ALAPFOGALMAK IZOMCSOPORTOK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet ALAPFOGALMAK - izomszövet Testünk aktív mozgatását az izomszövet végzi: INGER-KONTRAKCIÓ ZSIGERI IZOMZAT: autonóm mőködés

Részletesebben

A váltófutás oktatása általános iskolában. Atlétika SMDLTE 2202

A váltófutás oktatása általános iskolában. Atlétika SMDLTE 2202 Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelési-és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet A váltófutás oktatása általános iskolában Atlétika SMDLTE 2202 Készítette: Németh

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar. Sporttudományi Intézet. Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE 2202

Nyugat-magyarországi Egyetem. Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar. Sporttudományi Intézet. Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE 2202 Nyugat-magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE 2202 Rövidtávfutás, térdelőrajt középiskolai oktatásának gyakorlatai

Részletesebben

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Ápolás és betegellátás szak Gyógytornász szakirány Lazítson a testéért és a lelke is megköszöni!

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Ápolás és betegellátás szak Gyógytornász szakirány Lazítson a testéért és a lelke is megköszöni! Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Ápolás és betegellátás szak Gyógytornász szakirány Lazítson a testéért és a lelke is megköszöni! Konzulens: Juhász Eleonóra Kovács Ágnes Klaudia 2014 1 TARTALOM 1. BEVEZETÉS...2

Részletesebben

Atlétika. Súlylökés oktatása általános iskolában (SMDLTE 2202) 2011. Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

Atlétika. Súlylökés oktatása általános iskolában (SMDLTE 2202) 2011. Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Sportelméleti Intézeti Tanszék Dr. Koltai Miklós Atlétika Súlylökés oktatása általános

Részletesebben

A súlylökés általános iskolában való oktatása

A súlylökés általános iskolában való oktatása Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A súlylökés általános iskolában való oktatása Atlétika SMDLTE2202 Zakál Simon Edina wzktdt Felépítése a dolgozatnak

Részletesebben

A MAGASUGRÁS OKTATÁSA

A MAGASUGRÁS OKTATÁSA A MAGASUGRÁS OKTATÁSA általános iskola Készítette: Börzsönyi Judit testnevelőtanár msc 2011/12 Az átlépő magasugrás A magasugrás az ügyességi versenyszámokhoz tartozik, célja, hogy az ugró egy bizonyos

Részletesebben

Fekvekezelés, négykezes kezelés

Fekvekezelés, négykezes kezelés Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Konzerváló Fogászati Klinika Fekvekezelés, négykezes kezelés Dr. Bonczföldi-Pozsgay Sarolta Hogyan képzeled el magad ~20-30 év fogorvosi munka után? Fogorvosi tevékenység

Részletesebben

UEFA A licencmegújító továbbképzés. A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata. Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04.

UEFA A licencmegújító továbbképzés. A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata. Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04. UEFA A licencmegújító továbbképzés A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04. Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció Ügyesség r=0,565 Gyorsaság

Részletesebben

Már az edzéseken is kiütközött,de az időmérőn tisztult csak le igazán, hogy nagyon éles csaták várhatóak a Salzburgi aszfaltcsíkon.

Már az edzéseken is kiütközött,de az időmérőn tisztult csak le igazán, hogy nagyon éles csaták várhatóak a Salzburgi aszfaltcsíkon. Már az edzéseken is kiütközött,de az időmérőn tisztult csak le igazán, hogy nagyon éles csaták várhatóak a Salzburgi aszfaltcsíkon. Pár sorban, most betekintést nyújtok, hogy is láttam én,majd az LRT csapat

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT Helyi tanterv

TESTNEVELÉS ÉS SPORT Helyi tanterv TESTNEVELÉS ÉS SPORT Helyi tanterv Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak

Részletesebben

TESTNEVELÉS TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1-4.

TESTNEVELÉS TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1-4. TESTNEVELÉS Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak az elsajátítása a legfontosabb

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT Sportiskola 1. évf. Testnevelés és sport 1. évfolyam TESTNEVELÉS ÉS SPORT A Testnevelés és sport műveltségterület tartalma az általános iskola 1 4. évfolyamán a tevékenységek közbeni kommunikáció, kooperáció

Részletesebben

Kisiskolás korú gyermekek úszástudásának és motoros képességeinek fejlesztése úszó foglalkozásokkal Szlovákiában

Kisiskolás korú gyermekek úszástudásának és motoros képességeinek fejlesztése úszó foglalkozásokkal Szlovákiában Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.62 Viczay Ildikó 1 Kontra József 2 1 egyetemi adjunktus, Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara, Pedagógusképző

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Jegyzőkönyv A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség Közgyűléséről A Közgyűlés időpontja: 2009. április 24., péntek 15 óra A Közgyűlés helye: Népstadion területén lévő gyakorló jégpálya tanácsterme A közgyűlés

Részletesebben

A gimnasztika, a talajtorna elemei és a ritmikus gimnasztika ugrásai

A gimnasztika, a talajtorna elemei és a ritmikus gimnasztika ugrásai I 2. SZ. MELLÉKLET A MAZSORETT MOZGÁSANYAGA I. A gimnasztika, a talajtorna elemei és a ritmikus gimnasztika ugrásai Szerkesztette: Geisztné Gogolák Éva, Szurominé Balogh Adrienn Bevezetés A Magyar Majorette

Részletesebben

Egyszerű szabályos forduló a hátúszásban, és annak oktatása

Egyszerű szabályos forduló a hátúszásban, és annak oktatása Egyszerű szabályos forduló a hátúszásban, és annak oktatása Az úszó fekvő testhelyzetben, háton megközelíti a falat. Ne engedje le a csípőjét, megemelt állal hajtsa végre a fordulást. Fejjel is megközelíti

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT MŰVELTSÉGTERÜLET

TESTNEVELÉS ÉS SPORT MŰVELTSÉGTERÜLET MŰVELTSÉGTERÜLET TESTNEVELÉS 1-8. ÉVFOLYAM SZANDASZŐLŐSI ÁLTALÁNOS ISKOLA, MŰVELŐSDÉSI HÁZ ÉS ALAPFOKÓ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY 2010 Ajánlás A testnevelés tanterv a Mozaik Kiadó kerettantervének kiegészített

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT. 1-8. évfolyam

TESTNEVELÉS ÉS SPORT. 1-8. évfolyam TESTNEVELÉS ÉS SPORT A helyi tanterv a kerettanterv alapján készült 1-8. évfolyam Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve

Részletesebben

AZ ANATÓMIA-1 VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál) 2011 CSONTOK

AZ ANATÓMIA-1 VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál) 2011 CSONTOK AZ ANATÓMIA-1 VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál) 2011 CSONTOK 1. Minden csontot ismerjen fel, tudja a nevüket magyarul és latinul.

Részletesebben

Stabil és multidirekcionális instabilitású vállízületek biomechanikai paramétereinek meghatározása új, dinamikus mozgáselemző rendszerrel

Stabil és multidirekcionális instabilitású vállízületek biomechanikai paramétereinek meghatározása új, dinamikus mozgáselemző rendszerrel Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola A támasztó és mozgató szervrendszer működésének fiziológiája Stabil és multidirekcionális instabilitású vállízületek biomechanikai paramétereinek

Részletesebben

A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség Versenyszabályzata a 2015. évre (2015/02/27)

A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség Versenyszabályzata a 2015. évre (2015/02/27) A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség Versenyszabályzata a 2015. évre (2015/02/27) I. Versenyengedély II. Versenyrendszer III. A nehézségi versenyek szabályai IV. A gyorsasági versenyek szabályai V. A

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

2. évfolyam. Előkészítő és preventív mozgásformák

2. évfolyam. Előkészítő és preventív mozgásformák 2. évfolyam Előkészítő és preventív mozgásformák 10 óra + folyamatos A testnevelés optimális tanulási környezetének kialakítása. Az elemi kommunikációs szabályok, formák és jelek megismertetése. A testi

Részletesebben

Nyugat Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet. Kölyökatlétika

Nyugat Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet. Kölyökatlétika Nyugat Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Kölyökatlétika Készítette: Mikos Patricia egészségfejlesztő tanár testnevelő tanár MSC levelező

Részletesebben

BARANTA VILÁGKUPA VERSENYKIÍRÁS CSAPATOK ÉS VERSENYZŐK RÉSZÉRE

BARANTA VILÁGKUPA VERSENYKIÍRÁS CSAPATOK ÉS VERSENYZŐK RÉSZÉRE BARANTA VILÁGKUPA VERSENYKIÍRÁS CSAPATOK ÉS VERSENYZŐK RÉSZÉRE A verseny szakmai szervezője: Országos Baranta Szövetség (OBSZ) A verseny társszervezői: Mente Egyesület, Miskolc Város Önkormányzata, Magyarországi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Sebesség növelő gyorsító futó edzések, sprint, VO2max

Sebesség növelő gyorsító futó edzések, sprint, VO2max Sebesség növelő gyorsító futó edzések, sprint, VO2max David Hirsh, angolról fordította Bozót Sebességnövelő edzések Miért? Mikor? Hogyan? Gyorsító edzésmunkára szükség van, ha futóteljesítményünk tökéletesítésére

Részletesebben

Zipernowsky Károly Általános Iskola TESTNEVELÉS. Testnevelés tanterv

Zipernowsky Károly Általános Iskola TESTNEVELÉS. Testnevelés tanterv Zipernowsky Károly Általános Iskola Testnevelés tanterv TESTNEVELÉS Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott

Részletesebben

NS 1 Normális lábfej. Természetes méretű, SOMSO-műanyagból. Bemutatja az anatómiai szerkezetet és a sípcsont alatti részt. Egy darabból áll.

NS 1 Normális lábfej. Természetes méretű, SOMSO-műanyagból. Bemutatja az anatómiai szerkezetet és a sípcsont alatti részt. Egy darabból áll. NS 1 Normális lábfej Bemutatja az anatómiai szerkezetet és a sípcsont alatti részt. Egy darabból áll. Hossz: (Pternion-Akropodion): 24 cm. Magasság: 13 cm., Szélesség: 26 cm., Mélység: 10 cm., Súly: 450

Részletesebben

Beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról

Beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. (6) bekezdése

Részletesebben

IMMAF világszervezet által felügyelt

IMMAF világszervezet által felügyelt 2015 2016 IMMAF világszervezet által felügyelt MAGYAR AMATŐR MMA BAJNOKSÁG VERSENYKIÍRÁSA képviselő szervezet: Magyar MMA Prémium Liga Az őszi Bajnoki szezon helyszínei és időpontjai: Első forduló: 2015

Részletesebben

Torna (férfi) Cél: Előképző szakasz

Torna (férfi) Cél: Előképző szakasz Torna (férfi) Évfolyam: 1-2. Korosztály: gyermek: 6-8. év Előképző szakasz Cél: A sportág megszerettetése. Sokoldalú képzés. Előkészítő mozgások megismertetése: rendgyakorlatok, szabadgyakorlatok, szabadgyakorlat

Részletesebben

I./5. Fejezet: Az állás és járás vizsgálata

I./5. Fejezet: Az állás és járás vizsgálata I./5. Fejezet: Az állás és járás vizsgálata A következőkben az állás és járás nem műszeres vizsgálatát mutatjuk be. Megtanulható, hogy a fizikális betegvizsgálat részét képező ispekció során milyen általános

Részletesebben

TEK-SPÁRTA 300 MEGHÍVÁSOS NEMZETKÖZI ERŐNLÉTI VERSENY VERSENYKIÍRÁS

TEK-SPÁRTA 300 MEGHÍVÁSOS NEMZETKÖZI ERŐNLÉTI VERSENY VERSENYKIÍRÁS TEK-SPÁRTA 300 MEGHÍVÁSOS NEMZETKÖZI ERŐNLÉTI VERSENY VERSENYKIÍRÁS 2016-ban immár negyedik alkalommal kerül megrendezésre a Spárta 300 verseny. 2013-ban háziversenynek indult, csak hazai csapatok részvételével,

Részletesebben

HELYI TANTERV TESTNEVELÉS TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA

HELYI TANTERV TESTNEVELÉS TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI TANTERV TESTNEVELÉS TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA A testnevelés és sport műveltségtartalma a középiskolában tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához

Részletesebben

Vízi fejlesztő program Módszertani segédlet TÁMOP 6.1.5

Vízi fejlesztő program Módszertani segédlet TÁMOP 6.1.5 Szent-Györgyi Albert:"Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettrekész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni

Részletesebben

2. FEJEZET CSAPATOK, JÁTÉKOSOK ÉS FELSZERELÉS

2. FEJEZET CSAPATOK, JÁTÉKOSOK ÉS FELSZERELÉS 2. FEJEZET CSAPATOK, JÁTÉKOSOK ÉS FELSZERELÉS 200 MEZBE ÖLTÖZÖTT JÁTÉKOSOK Játék elôtt minden csapat csapatvezetôjének vagy edzôjének át kell adnia a játékvezetônek vagy a jegyzôkönyvvezetônek azon játékosok

Részletesebben

Észak-Alföldi Régió, Sport XXI. Terematlétika Bajnokság 2016. január 16.-án szombat 11. 00 Nyíregyháza atlétikai sportcsarnok

Észak-Alföldi Régió, Sport XXI. Terematlétika Bajnokság 2016. január 16.-án szombat 11. 00 Nyíregyháza atlétikai sportcsarnok Észak-Alföldi Régió, Sport XXI. Terematlétika Bajnokság 2016. január 16.-án szombat 11. 00 Nyíregyháza atlétikai sportcsarnok I. Verseny célja: Versenylehetőség biztosítása a régió atlétikai szakosztályában

Részletesebben

Pá pái Egyesí tett Lábdárú gó Clúb Pá pái Perútz Fóótbáll Clúb Spórtfejleszte si stráte giá e s szákmái prógrám 2015/2016-2016/2017

Pá pái Egyesí tett Lábdárú gó Clúb Pá pái Perútz Fóótbáll Clúb Spórtfejleszte si stráte giá e s szákmái prógrám 2015/2016-2016/2017 Pá pái Egyesí tett Lábdárú gó Clúb Pá pái Perútz Fóótbáll Clúb Spórtfejleszte si stráte giá e s szákmái prógrám 2015/2016-2016/2017 Múlt á jövőért Megválósítási terv 2015/2016 Az ebben a dokumentumban

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

ÖSSZESÍTŐ ADATLAP. Közhasznú alapítvány. A kérelmező szervezet székhelye: 5 6 0 0 Békéscsaba (irányítószám, helység)

ÖSSZESÍTŐ ADATLAP. Közhasznú alapítvány. A kérelmező szervezet székhelye: 5 6 0 0 Békéscsaba (irányítószám, helység) Ügyiratszám 1 : Érkezett 1 : ÖSSZESÍTŐ ADATLAP 1. A KÉRELMEZŐ ADATAI A kérelmező szervezet teljes neve: A kérelmező szervezet rövidített neve: Békéscsabai Előre Női Kézilabda Sportegyesület Békéscsabai

Részletesebben

XI. Kecskemét Kupa. Országos Ju-Jitsu Verseny Versenykiírás. 2005 november 26. Kecskemét, Városi Sportcsarnok, Olimpia u. 1.

XI. Kecskemét Kupa. Országos Ju-Jitsu Verseny Versenykiírás. 2005 november 26. Kecskemét, Városi Sportcsarnok, Olimpia u. 1. XI. Kecskemét Kupa Országos Ju-Jitsu Verseny Versenykiírás 2005 november 26. Kecskemét, Városi Sportcsarnok, Olimpia u. 1. XI. Kecskemét Kupa Országos Ju-Jitsu Verseny 2005 november 26. Kecskemét, Városi

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 2019

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 2019 MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 2019 (egységes szerkezetben) Maglód, 2015. április 23. 1 Tartalom I. Bevezetés... 4 II. Jogszabályi környezet... 6 II.1. Az Európai

Részletesebben

HOGYAN CSILLAPÍTHATJA A HÁZIORVOS A MOZGÁSSZERVI BETEGSÉGEK OKOZTA FÁJDALMAT?

HOGYAN CSILLAPÍTHATJA A HÁZIORVOS A MOZGÁSSZERVI BETEGSÉGEK OKOZTA FÁJDALMAT? medicus universalis XXXIX/2. 2006. A PRACTICA 2005 TOVÁBBKÉPZÉS EGYÜTTGONDOLKODVA, BAD-ORB, HÁZIORVOSOK ÉS HÁZIORVOSI ASSZISZTENSEK RÉSZÉRE SZERVEZETT 30. NEMZETKÖZI SZEMINÁRIUMON ELHANGZOTT ELÔADÁS Megj.:

Részletesebben

Játszd együtt, éld meg együtt!

Játszd együtt, éld meg együtt! Játszd együtt, éld meg együtt! Bevezetés a Speciális Olimpia labdarúgó sportágába és egyesített sportprogramjába 2015 Kiadványunk a FIFA Football for Hope programjának támogatásával készült FIFA FFH Oktatási

Részletesebben

ERSO-MUKSZ BÍRÓKÉPZÉS

ERSO-MUKSZ BÍRÓKÉPZÉS ERSO-MUKSZ BÍRÓKÉPZÉS KOVÁCS JUDIT UGROKOTEL@GMAIL.COM ERSO BÍRÓKÉPZŐ MUKSZ FŐTITKÁR EGYES ÉS DD KÖTÉL SZABADON VÁLASZTOTT FŐBÍRÓ FELADATA VERSENYZŐK SZÓLÍTÁSA, IDŐMÉRÉS (IDŐHIBÁK FELJEGYZÉSE), VERSENYTÉR

Részletesebben

RÖVIDPÁLYÁS GYORSKORCSOLYÁZÓ DIÁKOLIMPIA 2015/2016. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ. 2016. március 04 06. Jászberény VERSENYKIÍRÁS

RÖVIDPÁLYÁS GYORSKORCSOLYÁZÓ DIÁKOLIMPIA 2015/2016. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ. 2016. március 04 06. Jászberény VERSENYKIÍRÁS RÖVIDPÁLYÁS GYORSKORCSOLYÁZÓ DIÁKOLIMPIA 2015/2016. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ 2016. március 04 06. Jászberény VERSENYKIÍRÁS A Magyar Diáksport Szövetség a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséggel együtt 2015/2016-os

Részletesebben

8. Mellékletek. IV. Melléklet: Vizsgálati lap, Visszamérő és záró vizsgálati lap. VI. Melléklet: Résztvevőnkénti adat és mérés táblázatok, edzésnaplók

8. Mellékletek. IV. Melléklet: Vizsgálati lap, Visszamérő és záró vizsgálati lap. VI. Melléklet: Résztvevőnkénti adat és mérés táblázatok, edzésnaplók 8. ellékletek I. elléklet: Tájékoztató lap II. elléklet: Nyújtó gyakorlatsor III. elléklet: Edzésnapló IV. elléklet: Vizsgálati lap, Visszamérő és záró vizsgálati lap V. elléklet: Kérdőív VI. elléklet:

Részletesebben

Tollaslabda. Bevezetés

Tollaslabda. Bevezetés Tollaslabda Bevezetés A tollaslabda tanterv célja, olyan versenyzők felnevelése, akik választott sportágukat magas szinten művelik és egyben megfelelnek a klasszikus értelemben vett sportember" eszményének.

Részletesebben

ATLÉTIKA KISLABDAHAJÍTÁS, ÁLTALÁNOS ISKOLA ALSÓ TAGOZAT

ATLÉTIKA KISLABDAHAJÍTÁS, ÁLTALÁNOS ISKOLA ALSÓ TAGOZAT NYUGAT - MAGYARORSZÁGI EGYETEM, SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT, MŰVÉSZETI, NEVELÉS ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR ATLÉTIKA KISLABDAHAJÍTÁS, ÁLTALÁNOS ISKOLA ALSÓ TAGOZAT Készítette: Straub Irén, tanár T/D testnevelő

Részletesebben

A távolugrás általános iskola alsó tagozatának oktatási gyakorlatai

A távolugrás általános iskola alsó tagozatának oktatási gyakorlatai Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A távolugrás általános iskola alsó tagozatának oktatási gyakorlatai Atlétika SMDLTE2202 1 Benki Tamás Tartalom: 1.

Részletesebben

2015. évi Triplett válogató verseny versenykiírása

2015. évi Triplett válogató verseny versenykiírása Magyar Pétanque Szövetség Fédération Hongroise de Pétanque Hungarian Pétanque Federation H-7396 Magyarszék, Kossuth L. u. 33. Tel: +3630 405-4511 Fax: +3672 521-006 2015. évi Triplett válogató verseny

Részletesebben

Általános 1. évf. Testnevelés és sport. 1. évfolyam

Általános 1. évf. Testnevelés és sport. 1. évfolyam Általános 1. évf. Testnevelés és sport 1. évfolyam Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás

Részletesebben

ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél

ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél - A korosztály biológiai fejlődésének szem előtt tartása, az egészség megőrzése. - Az életkori sajátosságoknak megfelelő, sokoldalú

Részletesebben

Kis iskolák sportversenye KOVÁTS TIBOR EMLÉKVERSENY

Kis iskolák sportversenye KOVÁTS TIBOR EMLÉKVERSENY Kis iskolák sportversenye KOVÁTS TIBOR EMLÉKVERSENY 1. A verseny célja: Verseny- és játéklehetőség biztosítása a sportágak versenyszámait megismerő, különös tekintettel a hátrányos helyzetű települések

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TESTNEVELÉS ÉS SPORT A testnevelés és sport műveltségtartalma - már a kritikus gondolkodásra alapozva a 9 12. évfolyamon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához szükséges ismereteket

Részletesebben

47. Barkóciné Vértesi Katalin Balláné Tar Éva: Amit a lúdtalpról tudni érdemes

47. Barkóciné Vértesi Katalin Balláné Tar Éva: Amit a lúdtalpról tudni érdemes 47. Barkóciné Vértesi Katalin Balláné Tar Éva: Amit a lúdtalpról tudni érdemes Az óvodai gyógytestnevelés során egyre többször találkozunk a lúdtalp problémájával, számos kérdés hangzik, el a szülőktől,

Részletesebben

ISK - Progym JÉGKORONG

ISK - Progym JÉGKORONG Száraz tesztek U18-20 ISK - Progym JÉGKORONG Nap 1 1. Pihenőpulzus 2:2 2. Reggelihőmérséklet 2:3 -"- 3. Magasság 1:1 4. Suly 1:2 -"- -------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél

ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél - A korosztály biológiai fejlődésének szem előtt tartása, az egészség megőrzése. - Az életkori sajátosságoknak megfelelő, sokoldalú

Részletesebben

Használat célja. felkészülés és versenyeztetés. felkészülés

Használat célja. felkészülés és versenyeztetés. felkészülés 1Érkezett : 1. A KÉRELMEZŐ ADATAI A kérelmező szervezet teljes neve: Dabasi Női és Utánpótlás Kézilabda Egyesület A kérelmező szervezet rövidített neve: DANUKE 2Gazdálkodási formakód: 521 Áfa levonásra

Részletesebben

CP-ISRA Nemzetközi Boccia Szabályok

CP-ISRA Nemzetközi Boccia Szabályok Bevezetés CP-ISRA Nemzetközi Boccia Szabályok Jelen szövegben bemutatott szabályok a boccia játékra vonatkoznak. A nemzetközi boccia versenyek szervezésével kapcsolatos további információk a Nemzetközi

Részletesebben

Használati utasítás. Technogym, The Wellness Company és Multipla (figuratív) a Technogym s.p.a.

Használati utasítás. Technogym, The Wellness Company és Multipla (figuratív) a Technogym s.p.a. TM Használati utasítás 2 Technogym, The Wellness Company és Multipla (figuratív) a Technogym s.p.a. tulajdonában lévő védjegyek Olaszországban és más országokban. Szerzői jogok fenntartva Technogym s.p.a.,

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben