E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK SZEPTEMBER 17-I ÜLÉSÉRE

Átírás

1 E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK SZEPTEMBER 17-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: /2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Az egészségügyi integráció szakmai programja, és az ahhoz kapcsolódó fenntartói döntések elfogadása (szakmaiprog)) ELŐTERJESZTŐ: dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: dr. Horváth Zsófia, egészségügyi referens Humánszolgáltatási Főosztály dr. Ruzsa Csaba, főigazgató Baranya Megyei Kórház MEGTÁRGYALTA: Egészségügyi Bizottság Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottság Költségvetési Bizottság Pénzügyi Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Jogi és Ügyrendi Bizottság FEJLESZTÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke

2 2 II. Előzmények: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 72/2009.(VI.18.)Kgy. határozat 1/a. pontjával döntött arról, hogy a Baranya Megyei Kórház pénzügyi helyzetének alakulása miatt területi ellátási kötelezettségének teljesítését a Pécsi Tudományegyetem és Klinikai Központ részére átadja, továbbá a feladatátadás/átvétel alapelveit tartalmazó Együttműködési Megállapodás tervezetet elfogadta. A határozat 1/b. pontjában a testület a feladatátadás/átvétel előkészítése érdekében felkérte elnökét, valamint dr. Ruzsa Csabát, a Baranya Megyei Kórház főigazgatóját, hogy a Klinikai Központ főigazgatójával egyeztetett az önkormányzat területi ellátási kötelezettségét, valamint a kapacitások alakulását tartalmazó Szakmai programot terjessze a közgyűlés szeptemberi ülése elé. Jelen előterjesztésemmel a közgyűlési döntés végrehajtásáról számolok be. Az anyagot összeállította dr. Ruzsa Csaba, a Baranya Megyei Kórház főigazgatója. 1. Az egészségügyi integráció szakmai programja A Pécsi Tudományegyetem Szenátusa és a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése június 18-án elfogadta azt az együttműködési megállapodást, amelyben arról döntöttek: a Baranya Megyei Kórház által biztosított szolgáltatásokat (feladatellátással) január 1-től a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja végzi. A két testület az egészségügyi integráció alapelveiben megegyezett és feladatul tűzte ki, szakmai programot kell készíteni, amelyben pontosan meg kell határozni: hogyan működik a Baranya Megyei Kórház december 31-ig, milyen átalakítások szükségesek január január 1. között - a TIOP megvalósulása idején -, milyen további átalakítások, átszervezések szükségesek a már tényleges integrált egyetemi szolgáltató működéséhez, fenntarthatóságához. Az egyetem - megyei kórház (közös) szakmai programjának elkészítésével az egyetem megbízta a budapesti székhelyű ILEX Kft.-t. Az egyetemi és kórházi szakemberekből álló Munkacsoport a nyár folyamán folyamatosan egyeztetett a fenti cégcsoporttal, aminek eredményeképpen elkészült egy 150 oldalas anyag, és annak 3 oldalas összefoglalója. (A Szakmai Program összefoglaló az előterjesztés mellékletét képezi). Az anyag a két egészségügyi szolgáltató legfontosabb jellemzőit, a lehetséges szakmai lépéseket, a gyógyító tevékenységek elhelyezési/áthelyezési/ összevonási lehetőségeinek javaslatait, átszervezéseket, létszámcsökkentésre vonatkozó javaslatokat tartalmaz. Az ILEX Kft. anyaga képezi az előterjesztés alapját összeállításomnak. Ezért a Baranya Megyei Kórház vezetése december 31-ig forgatókönyvet, ütemtervet dolgozott ki arra vonatkozóan, mik azok a legfontosabb feladatok melyeket ebben az időszakban feltétlenül elő kell készíteni az átadás idejéig. Alapvető feladat volt az ütemterv készítése során, hogy december 31-ig a szakmai színvonal ne sérüljön, továbbá a kórházban pontosan meg kellett határozni a munkavállalók helyzetét, együttműködve a társadalmi szervezetekkel.

3 január 1. után, a kórház által jelenleg végzett egészségügyi szolgáltatások az alábbiak szerint módosulnának: - A Szülészet-Nőgyógyászati Osztály 36 ágya - az előzetes tervek szerint - átkerül az Édesanyják úti Szülészeti Klinika területére, ahol már megkezdődtek a felújítási munkálatok, és ennek keretében új osztály, szülőszoba kerül kialakításra. - A Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály helyére kerül az Általános Sebészeti Osztály, így a meglévő műtőket az egyesített általános sebészet az Érsebészeti Tanszékkel közösen használhatja. Álláspontunk szerint ehhez a feladathoz a műtőkapacitás elégséges, a szükséges dolgozói létszám meghatározása jelenleg még zajlik. - Az Egyetem vezetőivel folytatott tárgyalások alapján az Érsebészeti Tanszék 28 ágya, a Tüdőgyógyászat 90 ágya és a Fertőző Osztály 30 ágya - a jelenlegi dolgozói létszám megtartása mellett - önálló tanszék megnevezéseként kerül átnevezésre. - A Belgyógyászati osztályok ágyszámai a kapacitások egységesítésével a Rákóczi utcai telephelyen 5 5 db-bal nőnek, annak érdekében, hogy ki tudják elégíteni az általános sebészeti ellátást és az egyéb konzilíáris igényeket, valamint az önálló belgyógyászati szakmák tevékenységét, és az ügyeleti ellátást is. - A Laboratórium, a Kórbonctan és Kórszövettan valamint a Sterilizáló a Pécsi Tudományegyetem hasonló egységeivel összevonva, várhatóan két telephelyen fog működni, de ezeken a területeken bizonyos létszámcsökkentésre kerül sor. - A krónikus ágyak száma a jelenlegi helyzetben nem növelhető, így az F épület földszintjén helyezkedne el a Krónikus Belgyógyászati Osztály 20 ággyal, és a Gerontopszichiátria 16 ággyal, míg a Kardiológiai Rehabilitáció 20 ágya a Nyár utcai telephelyre költözik. - A Rákóczi úti telephelyen működő Radiológiai, Ultrahang és Mammográfiai Osztály összevonásra kerül az Egyetem részlegeivel, hiszen az ügyeleti ellátásban szakember hiány keletkezik, és bizonyos minőségi fejlesztéssel kell és lehet megtámogatni az ügyeleti ellátást. A jelenleg szüneteltetett 40 krónikus, és 50 kardiológiai rehabilitációs ágyak egy része továbbiakban is szüneteltetésre kerül, egy része átadására kerül a Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft. részére , a HEFOP pályázat megvalósulása - a 400 ágyas klinika felújítása után - a krónikus és rehabilitációs ágyak működtetésére ismét sor kerülhet. Addig is - a krónikus betegellátás érdekében - feltétlenül megállapodást kell kötni a Pécsi Betegellátó Irgalmasrenddel és a megyében működő területi kórházakkal, amellyel biztosítható a krónikus betegellátás zavartalansága. A legnehezebb feladat a humánpolitikai csomag összeállítása, hiszen ez függvénye a szakmai döntéseknek. Jelenleg is folyamatosan tárgyalunk az Egyetem vezetésével arról, hogy a klinikumokat, a diagnosztikai ellátást, a gazdasági pénzügyi és műszaki területet, hogyan érinti az integrált rendszer létrehozása, a Baranya Megyei Kórháznak, mint költségvetési szervnek a megszüntetése.

4 4 A Baranya Megyei Kórházból eddig jelezett adatok alapján, 38 fő nyugdíjas, valamint 28 fő gazdasági területen dolgozó munkatárs munkaviszonya január 1.-vel megszűnik. Tisztelt Közgyűlés! Annak érdekében, hogy a testület részletes tájékoztatást kapjon az egészségügyi integráció szakmai tartalmáról, a humán erőforrásra gyakorolt hatásáról, és annak pénzügyi hatásáról, az előterjesztés mellékleteként csatolom az ILEX Kft. 10. oldalnyi terjedelmű SZAKMAI PROGRAM ÖSSZEGZÉSÉT, melyet prof. dr. Kollár Lajos a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ főigazgatója szakmailag korrigált. Főigazgató úr jelenléte, mint a bizottsági ülésen, mint a közgyűlésen lehetőséget biztosít arra, hogy a testület tagjai minden kérdésükre kielégítő magyarázatot, illetve választ kapjanak, ami az integrációval kapcsolatos augusztus 18-án az intézmény főigazgatója megküldte pénzügyi beszámolóját, amely az alábbiakat tartalmazza: Pénzügyi helyzet alakulása 2009.év első hét hónapjában E Ft Megnevezés Szállítói kötelezettségek (+) Ebből: lejárt nem lejárt Vevői követelések (-) Pénzkészlet (-) Nettó adósság Figyelembe véve a 2007-ben fenntartótól kapott E Ft támogatást, melyből csak E Ft-ot törlesztettünk, és az adósság átütemezésre kapott fenntartói támogatást, melyet szintén visszafizetési kötelezettség terhel, akkor az adósságállomány az alábbiak szerint alakul: E Ft Megnevezés Szállítói kötelezettségek (+) Fenntartóval szembeni kötelezettség (+) Vevői követelések (-) Pénzkészlet (-) Nettó adósság Fenti táblázatokból jól látható, hogy a Baranya Megyei Kórház szállítói tartozás állománya az év eleje óta nem növekedett, a lejárt illetve nem lejárt tartozásállomány arány sem változott jelentősen. Ebben szerepet játszott a már korábban megtett megtakarítási intézkedések, azaz keretgazdálkodás szigorításai, a megtett létszámintézkedések, a gyógyító folyamatok racionalizálása, az anyaggazdálkodási rendszer átalakítása. Jelentős szerepe van a szállítói tartozásállomány növekedésének

5 5 megállításában az Önkormányzattól havi rendszerességgel kapott, a szállítói adósság állomány csökkentésére fordítandó forrás felhasználásának. Ez így nem a szállítók felé fennálló tartozásként, hanem a fenntartóval szembeni kötelezettség növekedésében nyilvánul meg június hónapban kellett először a tavalyi adósság-átütemezések miatt törleszteni az MKB Bank részére, amely fedezetét az Önkormányzat a közgyűlési határozat alapján biztosította, így június hónapban E Ft-ot, júliusban E Ft tőketörlesztés tudtunk megtenni április 1-től a finanszírozási rendszer megváltozott, amelynek hatása először a július havi utalásban jelentkezett. Előzetes várakozásaink beigazolódtak, melyek szerint a bevételi oldalon kb. 10%-os finanszírozás csökkenéssel számolhatunk, azaz a havi bevételkiesésünk kb. 30 M Ft/hó. A változtatás lényege, hogy az aktív fekvő, a járó és a labor elszámolásokban az eddig alkalmazott volumen korlátot megszűntették. Az aktív fekvőbeteg ellátásban a tavalyi teljesítmény 70 %-a, a járóbeteg ellátásban a tavalyi teljesítmény 80 % egy magasabb alapdíjon kerül finanszírozásra, az e fölötti teljesítményt országos teljesítmények függvényében lebegő pontosan, azaz havonta változó értéken kerül elszámolásra. Előre meghatározott alapdíjon finanszírozott teljesítmény (EMAFT) a fekvőbeteg ellátásban a korábbi Ft/súlyszám helyett Ft/súlyszám, a járóbeteg ellátásban 1,46 Ft/pont helyett 1,60 Ft/ pont. A teljesítmény korlát feloldása miatt a korábbi teljesítményekhez képest az országos teljesítmény jelentősen emelkedett, de mivel az OEP gyógyító-megelőző kassza több forrást nem biztosít ezért az EMAFT feletti lebegőpontos díjak igen kedvezőtlenül alakultak. Az aktív fekvőbeteg ellátás lebegőpontos díja júliusi bevételeknél Ft/súlyszám, augusztusban Ft/súlyszám, a járóbeteg lebegőpontos pontérték júliusban 0,20 Ft/pont, augusztusban 0,06 Ft/pont volt. Ezzel a finanszírozási változással az ún. súlyponti kórházak is nehéz helyzetbe kerültek. A Magyarország összes kórháza jelentős adósságot halmozott fel, még azok is néhány hónap alatt jelentősen megrendültek, akik még az ez évet egyensúlyi helyzetben (jelentős fenntartói támogatások mellett) kezdték. Szállítóink egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, mert a többi kórház is nagy adósságállományt halmozott fel. Ugyanakkor a szállítók banki finanszírozási forrásai is folyamatosan szűkülnek és lesznek egyre nagyobb költségűek. A finanszírozásban bekövetkezett változtatások tovább nehezítik a gazdálkodási helyzetet az egészségügyi szektorban. Az előbbiekben bemutatott folyamatok eredményeként a szállítók a Baranya Megyei Kórházzal szemben is egyre türelmetlenebbül lépnek fel az adósság rendezése ügyében. A legújabb szállítói magatartás az, hogy akkora összegben szállítanak terméket, amennyit a hó elején a korábbi adósságból törlesztünk, azaz nem engedik meg a tartozás növekedését. Ez több területen problémát okozhat, de véleményünk szerint a korábban megtett intézkedések, és a fenntartói segítség eredményeként az év végéig komoly működési zavar nélkül a Kórház betegellátási tevékenysége fenntartható. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a budapesti ILEX Kft., a Pécsi Tudományegyetem valamint a Baranya Megyei Kórház főigazgatója által összeállított - az integrált egészségügyi rendszer várható működését bemutató - szakmai programot, a melléklettel együtt fogadja el. Az elkészült szakmai anyagból megállapítható, hogy az

6 6 önkormányzat az átadott kapacitások új formában való működtetésével a jövőben is eleget tesz területi ellátási kötelezettségének, ugyanakkor megszűnik egy növekvő mértékű veszteségforrás, amit a Baranya Megyei Kórház működése jelent. Az előterjesztésből és annak mellékletéből a szakmai anyagból azonban az is nyilvánvalóvá válik, hogy sajnálatos módon, az egységesített ellátási rendszer, a párhuzamos kapacitások megszüntetése, az ellátások összevonása, koncentrálása, vagy éppen szüneteltetése kevesebb munkaerőt igényel. A leépítéseknél, azonban elsősorban olyan munkatársaktól válnánk meg, akik nyugellátásban részesülnek, vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Számukra természetesen biztosítanánk mindazokat a járandóságukat, amelyeket jogszabály előír számukra. Kérem a Közgyűlést, rendelje el, hogy a Baranya Megyei Kórháznál 66 álláshely megszüntetését eredményező létszámcsökkentés végrehajtására kerüljön sor azonnal, továbbá kérje fel a főigazgatót, hogy a betegellátási területeket közvetlenül érintő humán - erőforrási csomagot is terjessze a testület következő ülése elé. III. Határozati javaslat: 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadja az integrált egészségügyi rendszer várható működését bemutató Szakmai Programot. 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a.) elrendeli, hogy a Baranya Megyei Kórháznál 66 álláshely megszüntetését eredményező létszámcsökkentés végrehajtására kerüljön sor; b) nyilatkozik arról, hogy - a Baranya Megyei Önkormányzat költségvetési szerveinél a meglévő üres álláshelyeken, az előreláthatólag megüresedő álláshelyeken, vagy a tervezett új álláshelyeken, illetve szervezeti változás, feladatátadás következtében az önkormányzat fenntartói körén kívüli munkáltatónál a létszámcsökkentéssel érintett álláshelyeken foglalkoztatottak munkaviszonyban töltött ideje folyamatosságának megszakítása nélküli foglalkoztatására nincs lehetőség; - a létszámleépítésről szóló döntést követő öt éven belül a megszüntetett álláshelyeket nem állítja vissza, kivéve, ha önkormányzati rendeleten kívüli - jogszabályból adódó többletfeladatok ezt indokolttá teszik; c) utasítja a gyógyintézet főigazgatóját, hogy figyelemmel a feladatok hatékony, szakszerű és jogszabályoknak megfelelő ellátására, tekintse át a részmunkaidőben foglalkoztatható munkavállalók körét és ennek mérlegelése után még szükségessé váló foglalkoztatási jogviszonyok megszüntetésével kapcsolatos intézkedéseket, egyeztetéseket haladéktalanul kezdje meg;

7 7 d) a foglalkoztatási jogviszonyok felmentéssel történő megszüntetése miatt felmerülő felmentési illetmény, végkielégítés, egyéb járandóságok és azok járulékai fedezetét biztosítja; Határidő: a munkáltatói döntések előkészítésére: október 31. a munkáltatói intézkedés foganatosítására: december 31. a kifizetésekre: jogszabály szerint Felelős: dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke, dr. Ruzsa Csaba, főigazgató e) felkéri, dr. Ruzsa Csabát, a gyógyintézet vezetőjét - hogy a társadalmi szervekkel egyeztetett a betegellátási területeket közvetlenül érintő humán - erőforrási csomagot is terjessze a testület elé; Határidő: október 20. Felelős: dr. Ruzsa Csaba, főigazgató f) tudomásul veszi a gyógyintézet főigazgatójának tájékoztatását a kórház pénzügyi helyzetéről, és ugyanakkor aggályát fejezi ki a finanszírozási helyzetből adódó egyre növekvő pénzügyi eladósodási folyamat miatt. Pécs, augusztus 31. dr. Hargitai János

8 melléklet Szakmai Program - összefoglaló A Baranya Megyei Önkormányzat, a Baranya Megyei Kórház, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a PTE Klinikai Központ között június 24-én kelt Együttműködési megállapodás, valamint a BM Önkormányzat Közgyűlésének 72/2009. (VI.18.) és a PTE Szenátusa 150/2009. és 151/2009. (06.18.) számú határozatai alapján a Baranya Megyei Kórház és a Klinikai Központ főigazgatóinak szakmai irányításával, valamint az Ilex Kft. közreműködésével a PTE Gazdasági Főigazgatósága elkészítette a feladatintegráció Szakmai Programját (továbbiakban: SzP). A SzP célja elsődlegesen annak bemutatása, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat területi egészségügyi szakellátási kötelezettségének június 1-én - illetve augusztus 1-én - a Baranya Megyei Kórház által ellátott feladatait a Pécsi Tudományegyetem január 1-től milyen módon teljesíti majd. Célja továbbá a feladatok integrációjának módját meghatározó tényezők bemutatása és indoklása - azaz hogy a BMK által jelenleg ellátott feladatok miért olyan módon kerülnek a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ és Gazdasági Főigazgatóság struktúrájába integrálásra, ahogy az a SzP egyes fejezeteiben részletesen szerepel. A gyógyító feladatok integrációjáról általánosságban Az orvos-szakmai program meghatározó szempontja, hogy a Baranya Megyei Kórház augusztus 1-én ellátott feladatai nem pusztán átvételre, hanem integrálásra kerülnek a Klinikai Központ január 1-től tervezett ellátó struktúrájába. Az integrációt meghatározó fő tényezők: - a lakosság egészségügyi ellátásának javítása - minél nagyobb egészségnyereség biztosítása; - egységes, átlátható, jól szervezett ellátó rendszer; - költséghatékony működtetés - párhuzamosságok lehetőség szerinti csökkentése, logisztikai szempontok fokozott figyelembevétele. Az integráció elsődleges célja a lakosság egészségügyi ellátásának javítása úgy, hogy egy-egy orvos-szakmai terület ellátásaira lehetőleg egy telephelyen kerüljön sor - pl. fekvőbeteg-ellátásban a sebészet vagy a szülészet, vagy a járóbeteg-ellátásban a bőrgyógyászati vagy a neurológiai szakellátás egy telephelyen, s azon belül lehetőleg a fekvőbeteg-ellátó intézet területén legyen. Ezzel nem csak a lakosság eligazodása lesz könnyebb az átlátható, jól szervezett ellátórendszerben, hanem egységnyi költséggel sokkal nagyobb egészségnyereség is biztosítható, hisz az egyes telephelyeken a legfelkészültebb szakemberek az állapotának ill. betegségének súlyosságához illesztett legmegfelelőbb szolgáltatással biztosítják gyógyulását. E párhuzamos ellátások minden szakmára kiterjedő, teljes felszámolásának gátat szab az, hogy a TIOP pályázatok megvalósításának időtartama - azaz a január 1-től kezdődő 3 év - alatt a 400 ágyas klinika egyes épületszárnyainak kiürítése - s emellett a Bőrgyógyászati Klinika Pécs városának történő átadása - miatt meglehetősen helyszűkében lesz a Klinikai Központ, s az egyes orvos-szakmai területek - immár a Baranya Megyei Kórház feladatait integráltan - e három évre különböző telephelyekre kerülnek elhelyezésre. A szakmák telephelyenkénti elhelyezését s ezzel együtt az egyes telephelyek orvos-szakmai struktúráját úgy kell kialakítani, hogy a betegellátás szakmai szempontjai - s ezzel a betegek érdekei - nem sérülhetnek - így pl. az Akác utcában elhelyezésre kerülő ortopédiai és traumatológiai ellátáshoz (a radiológiai, a labor és a kórházhigiéniai feltételek megléte mellett) biztosítani kell a folyamatos, megfelelő kapacitású és felszereltségű belgyógyászati hátteret, s ugyanígy nélkülözhetetlen mindez a Rákóczi útra költöztetett összevont sebészet és érsebészet számára is. Mindeközben gondoskodni kell a Baranya Megyei Kórház Belgyógyászata és az Akác utcában megszüntetésre kerülő III. Belgyógyászati Klinika jelenlegi betegforgalmának további ellátásáról is, ezért a belgyógyászati szakmák január 1-től jellemzően mátrix-szerűen működnek - megtartva természetesen a jelenlegi fő profiljaikat, amikhez a járóbeteg-szakrendeléseik is kapcsolódnak. A belgyógyászat szakmai tanszékesítésére a 400 ágyas klinika felújításának befejezésével, a TIOP-programok megvalósításával kerülhet sor. 1

9 Mint az előző példa mutatja, a tervezés nem egyszerű, és igen felelősségteljes feladat, ezért a tervezést részletes szükséglet-felmérés és betegforgalom-elemzés előzte meg. A SzP kiterjedten tartalmazza a megye és a Dél-dunántúli régió egészségügyi szolgáltatóiról, s köztük természetesen a Baranya Megyei Kórházról és a Klinikai Központról készített részletes elemzéseket. A területi ellátási kötelezettségek és a jellemző betegutak elemzéséből pl. az derült ki, hogy a betegek nem követik a finanszírozó igényeit - azaz a kötelezően ellátott területek meghúzott határait -, merthogy a Baranya Megyei Kórház aktív fekvőbetegeinek több, mint harmada, s a Klinikai Központ betegeinek több, mint 50 %-a az ellátási kötelezettségen kívüli területről érkezik - igazolva, hogy a két intézmény külön-külön is a régió két meghatározó egészségügyi intézménye. Az elemzések másik fontos eredménye, hogy az együttesen ellátott terület lakosságának egészségi állapotához - szükségleteihez - viszonyítva az aktív fekvőbeteg-ellátás belgyógyászati kapacitásai a két intézmény összességében is igen szűkösek, a tüdőgyógyászati kapacitások ugyanakkor bővek, ezért az integrációt megelőzően 15 tüdőgyógyászati ágy belgyógyászati ággyá történő átalakítását kell kezdeményeznünk a megfelelő szakmai hatóságoknál. A részletes kapacitás és betegforgalmi adatok birtokában részletes konzultációkra került sor a BMK szakterületi vezetőivel, majd ezt követően a tükör klinikák / intézetek vezetőivel, majd megtervezésre kerültek a célszerű és biztonságos ellátáshoz szükséges egyesített gyógyító szervezet és működési mód fő jellemzői. A gyógyító feladatok integrálásáról részletesebben Aktív fekvőbeteg-ellátás Benchmark-mutatók szerint az aktív fekvőbeteg-kapacitások összesített nagysága - azaz a két intézmény közös, ill. átvételre kerülő aktív ágyainak száma összesen - a tüdőgyógyászatot és az általános belgyógyászatot kivéve hozzávetőlegesen megfelel a szükségleteknek. A BM Kórház fertőző és tüdőgyógyászati tevékenysége átvételre, a többi feladat pedig - az előző elveknek megfelelően - integrálásra kerül a Klinikai Központ jelenlegi finanszírozási struktúrájába. Így a szülészet 36 ágya felkerül az Édesanyák úti Szülészeti Klinikára, a Rákóczi úton lévő sebészetre költözik a 400 ágyasból a Sebészeti Klinika finanszírozott ágya, s itt kerül sor a költségtérítéses plasztikai sebészet ellátására is. A Rákóczi úti érsebészet 28 ágyához kerül a Sebészeti Klinika 7 érsebészeti ágya, s a Rákóczi úton marad minden jelenlegi belgyógyászati szakma a jelenlegi ágyszámmal, kiegészítve a jelenlegi III. sz. Belgyógyászati Klinikáról átkerülő 10 általános belgyógyászati, és a 90 tüdőgyógyászati ágyból általános belgyógyászativá átalakításra kerülő 15 ággyal. A Rákóczi úti telephelyen lévő 7 intenzív ágy kibővül további 5 ággyal, melyek a 400 ágyas klinikáról kerülnek átcsoportosításra. A változatlan ágyszámú fertőző osztály marad a Rákóczi úton, míg a 16 pszichiátriai ágy - a 20 krónikus ággyal együtt - a Nyár utcai Mentálhygiénés Intézet mellett kerül elhelyezésre, s a krónikus belgyógyászat orvosai biztosítják a Nyár utcába kerülő Szemészeti Klinika belgyógyászati ügyeleti hátterét. Krónikus fekvőbeteg-ellátás Az aktív fekvőbeteg-ellátó szakmák mellett a PTE Klinikai Központ teljes egészében átveszi az 56 krónikus belgyógyászat és a 70 kardiológiai rehabilitációs kapacitást - különös tekintettel arra, hogy a TIOP-építkezés befejeztével az Akác utcai telephelyen egy krónikus-rehabilitációs központot szeretnének kialakítani. Járóbeteg-ellátás - benne a diagnosztikákkal és a gondozási tevékenységgel A BMK járóbeteg-ellátási feladatai - beleértve a négy gondozói profilt is - jellemzően a Klinikai Központ megfelelő diagnosztikai, ill. fekvőbeteg-ellátó intézeteihez, s ez utóbbiakon belül a megfelelő szakrendelésekhez, míg a preventív szűrő tevékenységek jellemzően a Térségi Szűrő és Diagnosztikai Központ (TSzDK) tevékenységébe kerülnek integrálásra. Benchmark mutatók alapján megállapítható, hogy a rendelkezésre álló járóbeteg-kapacitások ( lakosra jutó heti óraszámok) jellemzően lényegesen nagyobbak a szokásosnál (a sebészet kivételével), és a forgalom (egy órára jutó esetszám) több szakmában kapacitás-túlméretezettségre, illetve az elvárhatónál alacsonyabb kihasználtságra utal (Bőrgyógyászat, Pszichiátria, Tüdőgyógyászat, Endokrinológia). A járóbetegellátás (benne a diagnosztikákkal és a gondozási tevékenységgel) egyesített kapacitásainak a nagyságát a I. félév végéig szerzett tapasztalatok alapján tervezzük részletesen felülvizsgálni és módosítani. 2

10 3

11 Az integrált gyógyító feladatok ellátását támogató egyéb tényezők A SzP további fejezeteiben szerepelnek a gyógyító munka nélkülözhetetlen - és hatékonyságához jelentősen hozzájáruló - feltételei, így - a műszaki-gazdasági háttér biztosítása, - s a szervezet - azaz a Klinikai Központ - vezetése és szervezeti-működési struktúrája. Ezeken kívül a további fejezetek tartalmazzák a fenntarthatósági számításokat, valamint az integráció fordulónapjáig - azaz az ez év végéig - elvégzendő feladatokat. Az átvett és integrált egészségügyi szakellátás műszaki és gazdasági feltételeinek biztosítása során fő szempont a gyógyító ellátás feltételeinek gördülékeny és hatékony biztosítása. A PTE Klinikai Központ gyógyító tevékenységének gazdasági-műszaki feltételeit a PTE Gazdasági Főigazgatóság közelmúltban jelentős korszerűsítésen átesett szervezete biztosítja. A GF vezetői és munkatársaik részletesen feltérképezték a Rákóczi úti telephelyet, az ott meglévő infrastruktúrát, annak jelenlegi működését és működtetését, s a tervezett orvos-szakmai program ismeretében számba vették az integráció megvalósításáig rendelkezésre álló idő feladatait - felkészülve az integráció utáni feladataik ellátására és a folyamatos működés biztosítására. A Klinikai Központ vezetése és szervezeti struktúrája igazodik az egyetemi feladatokhoz és struktúrához, ugyanakkor megfelel az egészségügyi intézmények klasszikus vezetési gyakorlatának is - főigazgató, orvos-igazgató, ápolási igazgató, főgyógyszerész. A KK szervezeti működési szabályzatának lényegesebb változtatása a megszüntetésre került OEKK feladatainak átvétele volt, ugyanakkor a szervezet régóta szükséges, mélyreható strukturális és működési racionalizálása nem történt meg, ami most, a BMK feladatainak átvételével nem kerülhető meg. A KK szervezetiműködési struktúráját lényegesen meg kívánjuk változtatni mind a központi igazgatás, mind pedig a szakmai szervezeti egységek területén. Célunk, hogy az átvett és integrált feladatok ellátását végző szervezeti egységeket egy átlátható, az irányítás, a felügyelet, a hatáskör, az illetékesség, az alá- és fölérendeltségi viszonyok, valamint a finanszírozás tekintetében is egymásnak megfelelő, követhető és tiszta struktúrájú szervezeti környezetben működtessük. A szervezeti változás lényegesebb elemei: - a feladatintegráció során megvalósításra kerülő szervezeti és telephely-módosításokat a szervezeti struktúrában és a működési szabályzatban is meg kívánjuk jeleníteni - harmonizálva a TIOPpályázatokban megjelölt szervezeti átalakítások közül azokkal, amelyek már most megvalósíthatóak; - a Klinikai Központ Főigazgatósága melletti szervezeti egységek két fő csoportra oszthatóak - klinikákra és egyéb szervezeti egységekre; - a Klinikák szakmai alapú Tanszékekre (szakmailag homogén szervezeti egységek egy telephelyen), ill. abban az esetben, ha az azonos szakmai funkciók nem csak egy telephelyen kerülnek ellátásra, úgy telephelyenkénti Egységekre (szakmailag nem homogén szervezeti egységek több telephelyen) kerülnek szervezeti alábontásra - pl. Belgyógyászati vagy Gyermekklinika; - amennyiben a szakmailag homogén Tanszékek több telephelyen vannak jelen (pl. Laboratóriumi Medicina vagy Radiológiai Tanszék), úgy azok telephelyenkénti Alegységekre tagozódnak tovább. A SzP-ban bemutatásra kerül a feladatátvétellel megnövekedett Klinikai Központ gazdasági fenntarthatóságának kérdésköre, bemutatva a bevételek és a költségek várható alakulását, és megkísérelve a gazdasági fenntarthatóság igazolását. Megkísérelve, hisz a jelenlegi makrogazdasági környezetben a fenntarthatóságot meghatározó finanszírozás kiszámíthatatlansága okán az erre a kérdésre adható válasz jelentős bizonytalanságot hordoz magában. Ezért azt az utat választottuk, hogy az alaposan kidolgozott orvos-szakmai program, s az ahhoz társított minimumfeltételek, valamint az adatokkal alátámasztott, tervezhető költségek alapján kiszámítottuk azt az összeget, amiből az integrált szervezetet vélhetően működtetni lehet, és a fenntarthatóságra vonatkozó ezen számításokat is magában foglaló Szakmai Programot az egészségügyi politika vezetői elé tárjuk. A SzP utolsó fejezetében találhatóak azok az év végéig ellátandó feladatok, melyeket a Klinikai Központ és a Gazdasági Főigazgatóság vezetőinek és munkatársainak el kell látnia annak érdekében, hogy a betegellátás január 1-től kezdődően gördülékenyen és folyamatosan történjen. E feladatok elvégzésére a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése és a Pécsi Tudományegyetem Szenátusa a Szakmai Program, valamint a feladatintegráció megvalósítására vonatkozó feladatellátási és vagyonkezelési szerződések elfogadásával ad felhatalmazást. 4

12 Költségvetési Bizottság Elnöke Pénzügyi Bizottság Elnöke Módosító indítvány a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 17-i ülésére Tárgy: Az egészségügyi integráció szakmai programja, és az ahhoz kapcsolódó fenntartó döntések elfogadása (szakmaiprog_modind) A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága az együttes bizottsági ülésen indítványozza Az egészségügyi integráció szakmai programja, és az ahhoz kapcsolódó fenntartó döntések elfogadása című előterjesztés határozati javaslatának kiegészítését az alábbiakkal: 3. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Baranya Megyei Kórház főigazgatóját, hogy az integráció kapcsán feleslegessé vált tüdőgyógyászati eszközök átadásáról egyeztessen a Sásdi Tüdőgondozó Intézet vezetőjével. Határidő: október 15. Felelős: dr. Ruzsa Csaba, főigazgató Pécs, szeptember 8. Dr. Csörnyei László s.k. a Költségvetési Bizottság elnöke Nagy Attila s.k. a Pénzügyi Bizottság elnöke