Tartalomjegyzék. 1 Bevezetés 3

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalomjegyzék. 1 Bevezetés 3"

Átírás

1 1 / 12

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 3 2 A gazdasági válság kihatásai Gazdasági válság: pánik vagy szükségszerű leépítés? A válság haszonélvezői? 5 3 Szakképzési igények A szakképzés függetlenedett a gazdaság igényeitől? Szakmunkáshiány: mítosz vagy valóság? 6 4 Munkanélküliség A válság elsősorban az alacsony képzettségűeket és a kölcsönzött munkaerőt érinti A megfelelő képzettség megszerzésével készüljünk a fellendülésre 8 5 Jövedelemkülönbségek A jövedelemkülönbség Magyarországon alig téma A közvélemény nyomása csökkentheti a jövedelemkülönbségeket? 9 6 Working Poor - akik dolgoznak, és mégis szegények Minimálbér, alkalmai munkavállalói könyv és részmunkaidő, mint szegénységi csapák Magyarországon A dolgozó szegények nem regionális jelenség a politika kihívás előtt 11 2 / 12

3 1 Bevezetés A tanulmányban bemutatásra kerülő elemzések 15 osztrák és magyar munkaerő-piaci szakértővel készített mélyinterjún alapulnak január és február hó során kérdeztük meg a szociális partnerintézmények (Alsóausztriai Gazdasági Kamara (WK), Burgenlandi Iparszövetség (IV), az Alsó-ausztriai Munkavállalói Kamara (AK NÖ), az Osztrák Szakszervezeti Szövetség Burgenlandi Tartományi Szervezete (ÖGB), a nyugat-dunántúli vállalkozói oldal valamint az MSZOSZ) képviselőit és az illetékes munkaügyi igazgatási szervezet munkatársait (Arbeitsmarktservice - AMS Burgenland és Alsó-Ausztria, valamint Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (NYDRMK). Az interjúk elsődlegesen az alábbi témakörökre irányultak: a gazdasági válság hatásai szakképzési igény munkanélküliség férfiak és nők közötti jövedelemkülönbség akik dolgoznak és mégis szegények A jobb áttekinthetőség érdekében a kiértékelések eredményeit az osztrák és a magyar régiók szerint elkülönülten mutatjuk be, vagyis minden témakör első fejezete a magyarországi eredményekre vonatkozik, a második pedig az osztrák helyzetet jellemzi. Az interjúkat a NetLab projekt keretében és megbízásából az L&R Szociális Kutató Intézet munkatársai, Mag.ª Barbara Willsberger és Mag.ª Andrea Major készítették. L&R SOZIALFORSCHUNG A-1060 Wien, Liniengasse 2A/1 A projektet tartalmilag és stratégiailag a következő partnerintézmények vezetik és támogatják: 3 / 12

4 2 A gazdasági válság kihatásai 2.1 Gazdasági válság: pánik vagy szükségszerű leépítés? A gazdaság eddig még nem ismert bizonytalanságot váltott ki a magyarországi vállalkozók körében. A reakciók az interjúalanyok által elmondottak szerint az óvatos kivárástól (amikor csak néhány felmondásra kerül sor) a pánikszerű leépítésig terjednek. Győr térségében inkább jellemző, hogy csak esetenként került sor felmondásokra, és hogy a gazdasági válság eddig elsősorban az új dolgozók felvételére volt kihatással. Így például egy győri munkaadói képviselő megjegyezte, hogy október óta nem vettek fel senkit, annak ellenére, hogy novemberig sok megrendelésük volt. Március végétől azonban a Győri Munkaügyi Központ is tömeges elbocsátásokra számít. A megkérdezésben résztvevők elmondása szerint Zala megye különösen érintett, többek között azért, mert ott sok betanított munkást és kölcsönzött munkaerőt foglalkoztatnak. A régió munkaadói oldalának képviselője pl. arról számolt be, hogy az ő vállalkozásuknál a felmondások száma a kevés megbízás miatt megháromszorozódott. Ezen túlmenően a Flextronix elektronikai konszern nagyszámú dolgozó elbocsátását tervezi, ami súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járna. Ezzel összefüggésben az egyik szakszervezeti képviselő azt a kérdést tette fel, hogy egyes vállalkozások milyen mértékben használják fel a gazdasági válságot ürügyként cégük helyzetének javítására. Így pl. beszámoltak olyan leépítésekről, amelyekre annak ellenére kerül sor, hogy megbízás (egyelőre) még van elég, miközben a megmaradt dolgozóknak túlórázniuk kell. Azt is figyelembe kell venni, hogy a szezonális munkanélküliek száma pont a téli hónapok során mutatkozik meg a munkanélküliségi adatokban, és így nehéz elkülöníteni, hogy kik a gazdasági válság áldozatai, illetve a szezonális munkanélküliek. A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ egyik dolgozója ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy a médiákban leadott híradások alapján pánikszerű hangulat figyelhető meg a lakosság körében, miközben a munkanélküliek száma 2005 év végén ugyanolyan szinten volt, mint 2009 januárjában az interjúk készítésekor. Valamennyi interjúalany a csökkentett munkaidőt (amely inkább a nagyobb cégeknél jellemző) valamint a felmondásokat említette, mint a vállalkozók válaszát a gazdasági válságra. E körben különösen érintettek az alacsony képzettségűek és a betanított munkások, valamint a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott munkavállalók. Ezen túlmenően a szabadságok elhasználását említették. Leginkább érintett az autó- és a fémipar a beszállítóival és az olyan kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt, mint a biztonsági cégek, fuvarozók, takarítók, nehéz helyzetben van továbbá az elektronikai terület, az építőipar és a textilipar. Elsősorban a munkaadók említették, hogy 2010-re minden szektort érinteni fog a válság. A mezőgazdaság tekintetében megoszlanak a vélemények: egyrészt azt a veszélyt látják, hogy a hitelek hiánya miatt nem lesz majd mód a vetőmag előfinanszírozására és ezáltal a mezőgazdaság is válságba sodródik, mások szerint viszont a mezőgazdaságot és az élelmiszer-feldolgozást kevéssé fogja érinteni a válság. Az egészségügy és az oktatásügy, valamint a tömegközlekedés olyan ágazat, amelyet kevésbé veszélyeztetettnek tartanak. Ezzel összefüggésben egyesek említették a gyógyszeripart, az élvezeti cikkek gyártását valamint a kereskedelmet és a szolgáltatásokat is. A megkérdezettek nehezen tudtak válaszolni arra a kérdésre, hogy szerintük mikor indul meg újra a növekedés gazdasági szempontból mindenképpen nehéz év lesz, és az esetleges gazdasági fellendülés nagymértékben függ majd az egyes nemzetállamok stratégiáitól, illetve a nemzetközi (pl. uniós) stratégiáktól, valamint az e körben nyújtott támogatásoktól. Néhány interjúalanynak az volt a véleménye, hogy leginkább az állami építőipari beruházások valamint az alternatív energiákba történő befektetések lehetnének a fellendülés motorjai. A magyar kormány is elsősorban e területekre koncentrál a támogatásaival. A munkaerőpiaci szempontból szükséges eszközök tekintetében a megkérdezettek az alábbi pontokat emelték ki: 4 / 12

5 munkahely-megtartó intézkedések (gyors és bürokráciamentes támogatások vállalkozások számára és cégalapításhoz, valamint állami megbízások) képzési és továbbképzési lehetőségek, a gazdaság igényei szerint (elsősorban szélesebb spektrumú szakképzés, amelyek 3-4 szakmát is lefed) képzési és átképzési lehetőségek teremtése annak érdekében, hogy ha elindul a fellendülés, rendelkezésre álljanak a szükséges szakmunkások, illetve különösképpen fontos annak biztosítása a munkanélküliek számára, hogy magasabb képzettséget szerezhessenek. Az elsősorban a zalai régióban várható tömeges leépítések miatt gyors állami támogatások és foglalkoztatási koncepciók szükségesek. Az egyik szakszervezeti képviselő pedig azt javasolta, hogy támogassák a közhasznú foglalkoztatást a falvakban. 2.2 A válság haszonélvezői? Elsősorban az osztrák interjúalanyok említették, hogy közép- és hosszú távú prognózisok aligha lehetségesek. A gazdasági válság hatásai tekintetében megmutatkozik, hogy Alsó-Ausztriában 2008 ősze óta megfigyelhető a megbízások számának csökkenése, amivel párhuzamosan nő a munkanélküliek száma is. A termelő területek, különösen a fémfeldogozás, de a bútoripar és az autóipari beszállítók is érintettek. A válság azonban a megkérdezettek szerint végső soron minden ágazatra kihatással van, amelyek valamilyen formában autóipari beszállítókkal, bankokkal vagy biztosítókkal működnek együtt, pl. olymódon, hogy csökkentett munkaidőt vezetnek be emiatt valamely hotelben, mert kevesebb a szeminárium. Általánosságban azonban a szolgáltatási szektort és a kereskedelmet a válság által egyelőre még kevéssé érintett területnek tekintik. Az interjúalanyok szerint Burgenlandban az élelmiszeripar, az irodai és kereskedelmi munkahelyek valamint a turizmus még nem érintettek. Ezzel szemben a fém- és textilipari terület, elsősorban a bőripari és autóipari beszállítók és a berendezésgyártók különösen érintett ágazatok. Az AMS részéről megjegyezték azonban azt is, hogy Burgenlandban nem olyan nagy az autóipar jelentősége, és így a kitettség is alacsonyabb. Így például decemberig a válság semmilyen hatása nem volt érezhető, és csak ezt követően emelkedett meg jelentősebb mértékben a munkanélküliek száma, miközben ebben természetesen a szezonális munkanélküliség is benne van, amely Burgenlandban (a vendéglátásban és az építőipar területén) hagyományosan magas re Burgenlandban 600 fővel több munkanélkülit prognosztizálnak. Ehhez kapcsolódóan meg kell jegyezni, hogy a növekedés minden ágazatban megfigyelhető. A vállalkozások felmondásokkal, rövidített munkaidő bevezetésével, a szabadságok elfogyasztásával és munkaidő lecsúsztatással reagálnak. A leépítések elsősorban a kölcsönzött munkaerőt és az alacsony képzettségűeket érinti. További lehetőség munka hiányában a képzéseken való részvétel, amellyel azonban eddig még alig éltek. Felmondás esetén munkaügyi alapítványokat is igénybe vesznek. A munkavállalói képviselők ezzel összefüggésben azt a kritikus észrevételt tették, hogy a válságnak vannak haszonélvezői is. Ilyenek azok a vállalkozások, melyek már a válság előtt is gazdasági problémákkal küzdöttek, és most a válság kapcsán rendelkezésre álló támogatásokat próbálják felhasználni cégük helyzetének rendezésére. Az ÖGB Burgenland becslése szerint a csökkentett munkaidő egy harmada nem vezethető vissza közvetlenül a válságra, hanem a korábbi rossz gazdálkodás következménye. Ami a fellendülés lehetőségét illeti, a munkaadói képviselők elsősorban megfelelő hitellehetőségeket tartanak szükségesnek a vállalkozások számára, valamint a kormány konjunktúracsomagjának elindítását (elsősorban építőipari megrendeléseket, amelyek egyik formája pl. a termikus szanálás), és a munkaidő megfelelően rugalmassá tételét, pl. munkaidőkártyák formájában, amelyek gazdaságilag kedvezőtlenebb időkben rövidebb munkaidőt, a konjunktúra szárnyalása esetén pedig hosszabb munkaidőket tennének lehetővé. Általánosságban elmondható azonban, hogy minden interjúalany hangsúlyozta, hogy milyen nehéz prognosztizálni, és hogy az esetleges fellendülés különféle tényezőktől függ: Milyen hatása lesz a konjunktúracsomagnak? Hogy reagálnak a bankok? Meddig tart világszerte válság? Stb. 5 / 12

6 3 Szakképzési igények 3.1 A szakképzés függetlenedett a gazdaság igényeitől? Az interjúkban résztvevő szakszervezeti és munkaadói képviselők egyaránt megjegyezték, hogy eddig Magyarországon a képzésre és a továbbképzésre is jellemző volt, hogy nem felelt meg a gazdaság igényeinek, és a szakmunkáshiánnyal kapcsolatos vészjelzések is süket fülekre találtak. A gazdasági válság következtében annyiban változott meg a helyzet, hogy a legtöbb régióban (Győr kivételével) már nem vesznek fel szakmunkásokat. Már futó projekteket is le kell állítani, mint pl. azt, amelyet 10 győri cég konzorcium formájában képzelt el, s amely szakmunkástanulóknak gyakornoki helyeket biztosított volna. Az egyik nagykanizsai interjúalany azt is kifogásolta, hogy a magyar vállalkozások általánosságban véve is túl kevéssé vesznek részt a szakmunkások képzésében, és e területre alig ruháznak, illetve ruháztak be. A munkaügyi központok képviselői egy további problémát emeltek ki, mégpedig azt, hogy a válság miatt csökkentik a létfenntartási költségek fedezetét a tanfolyamok időtartamára. Eddig havi 280 Eurót fizettek, és ha további csökkentésre kerül sor, akkor sokan egyszerűen nem engedhetik már meg maguknak a tanfolyamokon való részvételt, mivel a napi létfenntartási költségeik nem fedezettek. Ami a jövő alakulását illeti, valamennyi megkérdezettnél nagyfokú bizonytalanság volt tapasztalható. Azok az interjúalanyok, akik válaszoltak arra a kérdésre, hogy melyek a továbbra is keresett végzettségek, viszonylag egyező véleményen voltak: (CNC-) fémfeldolgozás, ápolási szakmák, vendéglátás, egészségügyi szakmák (különösen az ápolás), valamint a számítástechnika. Kevesebb az igény a mezőgazdasági jellegű szakmák iránt. A képzési és továbbképzési intézkedések vonatkozásában kiemelték, hogy most kell felkészülni a válság utáni időszakra. A fellendülést követően lesz kereslet a jól képzett szakmunkásokra, vagyis az alacsony képzettségűeket most kell megfelelő képzésben részesíteni. Az egyik legfontosabb elvárás az, hogy a szakképzési és továbbképzési ajánlatoknak a gazdaság igényeihez kell igazodnia. A munkaügyi központ egyik munkatársa hangsúlyozta, hogy bár kétévente sor kerül igényfelmérésre, jelenleg mégis minden a kormányprogramtól függ, amelyre azonban még várni kell. Ennek keretében képzési intézkedéseket, új cégek alapítását kellene támogatni, de az alacsony leterheltségű cégek belső továbbképzéseit is. Elsősorban a munkaadók forszírozzák az adócsökkentést és a vállalkozások támogatását. További fontos szempont, amelyet az egyik szakszervezeti képviselő említett, a motivációs tréningek valamint a kulcsképességek fejlesztésére irányuló tanfolyamok felkínálása. 3.2 Szakmunkáshiány: mítosz vagy valóság? Ami a szakképzési igényt illeti, az osztrák interjúalanyoknál három, egymással ellentétes álláspont figyelhető meg, miközben általánosságban említették, hogy jelenleg nagyon nehéz prognózisokat készíteni: A munkaadói képviselők továbbra is úgy látják, hogy van igény szakmunkásokra, mégpedig Alsó- Ausztriában különösképpen a fém- és a faipar területén, Burgenlandban pedig mechatronikusokat, optoelektronikusokat, fénytechnikusokat és napelemszerelőket keresnek. A válságot egyben esélyként tekintik átszervezések végrehajtására, valamint új üzleti területek felépítésére. A munkavállalói képviselők szerint a szakmunkáshiány nem más, mint mítosz, mivel Ausztriában folyamatosan szükség van szakképzett munkaerőre, ami rendelkezésre is áll, de e körben megpróbálták a munkaerőpiacot megnyitni az olcsóbb külföldi munkavállalók előtt. Az AMS azt hangsúlyozta, hogy nem lehet általánosítani a jövőbeni szakmunkáshiány vonatkozásában, mivel a munkaerőpiaci folyamatok igen dinamikusak. Válság esetén a munkanélküliség mindig elsősorban a betegeket, idősebbeket és a munkaerőpiacra visszatérni szándékozókat érinti, és ez nem feltétlenül függ össze a végzettségükkel. Az AMS most, a válság alatt is fenntartja a meglévő tanfolyami kínálatot. Ezzel összefüggésben tekintetbe kell azonban venni, hogy az AMS ügyfeleinek egy részének csak nehezen nyújtható szakképesítés, és ez okból az AMS-Burgenland forszírozza a másodlagos (védett) munkaerőpiac kiépítését, pl. a szocio-ökonómiai üzemek és foglalkoztatási projektek formájában. 6 / 12

7 A megkérdezettek közül a burgenlandiak a jövőbeni képzettségi igény tekintetében elsősorban szakmunkásszakmákat adtak meg, pl. az optoelektronika és a mechatronika területén; ezen túlmenően azonban építőipari, szerelési dolgozókat, villanyszerelőket, hegesztőket és turisztikai szakképzettségűeket. Az AMS szerint elsősorban az értékesítés és a vevőkapcsolatok területén szerzett végzettségek iránt mindig van kereslet. A következő években bekövetkező változás alig prognosztizálható: a feltételezések szerint az autóipar (AMS Burgenland) magához fog térni, és a szolgáltatási szektor is pozitív irányba fog továbbfejlődni (Alsó-ausztriai Munkavállalói Kamara). A következő időszakra szóba jöhető eszközként a szakképzettségek megszerzését említették (elsősorban a meglévőnél magasabb képzettségre gondolva), annak érdekében, hogy felkészüljünk a gazdasági fellendülésre. E tekintetben a kisrégiós szükségletekből kell kiindulni, valamint az olyan területeke kiterjedő képzésekből, amelyeknek van jövőjük (ilyen az orvostechnológia, a környezetvédelem, az energiaügy. Ezen túlmenően a foglalkoztatás biztosítását kell szem előtt tartani (csökkentett munkaidő, képzési programok, közhasznú munkahelyek teremtése), valamint a tartósan munkanélküliek számára munkahelyek kiépítését a másodlagos munkaerőpiacon. Az Az Alsó-ausztriai Munkavállalói Kamara az egyik központi fontosságú kérdésként a fiataloknak szóló képzési csomagot határozta meg (képzési garancia, segítségnyújtás a pályaválasztásnál valamint a kiskorúak munkajogi védelméről szóló törvényhez kapcsolódó intézkedések), azonban az idősebbek foglalkoztatása tekintetében is módosítani kell az eddigi álláspontokon. Ezek az átképzések azonban nem lehetnek csak rövidtávra szóló képzési tanfolyamok, hanem megalapozott tudást kell közvetíteniük. A Burgenlandi Iparszövetség az érettségit adó képzések erősítését forszírozta, elsősorban a vendéglátás és az egészségügyi/ápolási szakmákban és a műszaki területen. Általánosság érvényes az is, hogy egyre fontosabb a komplex gondolkodási képesség, és szociális kompetencia, a projektszervezés, a csapatmunka stb., amikre már a képzés során figyelemmel kellene lenni. Ezen túlmenően az Alsó-ausztriai Gazdasági Kamara a bizonyítványok és diplomák Ausztria és a szomszédos országok közötti összehasonlíthatóságát szeretné elérni. 4 Munkanélküliség 4.1 A válság elsősorban az alacsony képzettségűeket és a kölcsönzött munkaerőt érinti A megkérdezettek elmondták, hogy a munkanélküliség elsősorban az alacsony képzettségűeket érinti. Őket követik a kölcsönzött munkavállalók és a betanított munkások. A szakszervezetisek még az idősebb munkavállalókat is említették, és hangsúlyozták, hogy elsősorban a termelő üzemekben dolgozókat sújtják a hátrányok. A győri kolléga elmondta, hogy eddig még nem változott meg túlságosan sem a munkanélküliség szerkezete, sem pedig a munkanélküliek száma, mivel többnyire még zajlik a felmondási idő vagy a szabadságokat felhasználása. A Nyugat-Dunántúlt alkotó három megyében azonban az elkövetkező hónapokban nőni fog a felmondások száma, ami érinthet jól képzett szakembereket is. Zala megyében február végén számítanak az első tömeges elbocsátásokra. Eddig még a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ képviselői sem észleltek változást a munkanélküliség szerkezetében, csak a munkanélküliek száma nőtt meg. Az alacsony képzettségűek és a kölcsönzött munkaerő mellett az idősebbeket, továbbá a fiatalokat is említették, akik az úgynevezett STARTprogram keretében részesültek támogatásban, amit a válság most megszakít. Elsősorban az autóiparban, az elektronikai iparban és az építőiparban dolgozók érintettek, ezzel szemben a kihatások az adminisztratív és a vezetési területeken majd csak később jelentkeznek. A munkaadói oldal képviselői is hangsúlyozták, hogy nagy a bizonytalanság a munkavállalók körében. A fent nevezett társadalmi csoportok mellett ezek az interjúalanyok a pályakezdőket is erősen érintettként tüntették fel, az egyik résztvevő pedig a romákat, a nőket és a fogyatékkal élőket. Ami a lehetséges projekteket és intézkedéseket illeti, három interjúalany nem tudott mit mondani, mivel ennek megítélése az erős exportfüggőség és a multinacionális cégektől való függés miatt nehéz. Munkaadói és munkavállalói részről is felmerült az igény az állami programok, elsősorban a bürokráciamentes 7 / 12

8 pályázatkiírások és vállalkozóknak szóló megbízások, valamint az innovatív termékek és ágazatok, mint pl. az alternatív energiák fejlesztése iránt. Kritikai megjegyzés volt, hogy a magyar kormány túl lassan reagál. Másrészről minden válaszoló csoport intézkedéseket sürget az érintett rétegek részére, különösen gyors, gyakorlatorientált és a szükségleteknek megfelelő képzéseket és továbbképzéseket valamint átképzéseket, hogy fel legyünk készülve a gazdasági fellendülésre. Ennek során fontos az egzisztencia megfelelő biztosítása a tanfolyamokon való részvétel során. Az egyik szakszervezetis résztvevő motivációs tanfolyamokat is szükségesnek tartott a munkanélküliek számára. 4.2 A megfelelő képzettség megszerzésével készüljünk a fellendülésre Az autóipart és a fémipart említik olyan ágazatként, amelyben az emberek különösen érintettek a munkanélküliség körében. Az AMS adatai szerint Délburgenland is megfigyelhetők időközben a válság első jelei. Ezen túlmenően Alsó-Ausztria vonatkozásában megjegyezték, hogy az építőipar valamint a fogyasztás visszaesése esetén a kereskedelem és a kisipar is összeomolhat. A különösképpen érintett csoportok a termelő szakmákban dolgozók, a betanított munkások, a kölcsönzött munkaerő, az idősebbek, a krónikus betegségben szenvedők és a pályakezdők. A munkavállalói képviselők megemlítették, hogy a nők többnyire fokozottan érintettek. (Burgenlandban több a betanított munkásnő a termelésben, mint a férfi munkavállaló). A szellemi állományúaknál ez a folyamat jobban elhúzódik. Az IV Burgenland részéről megjegyezték továbbá, hogy a vállalkozások megpróbálják a jól képzett munkavállalókat megtartani, amíg csak lehet, hogy fel legyenek készülve az esetleges fellendülésre. Mindenesetre ténynek tekinthetjük, hogy a munkanélküliség először is a kölcsönzött munkaerőt érinti, ezen túlmenően pedig nem vesznek fel és nem tanítanak be új munkavállalókat, mivel ez jelentős költségekkel jár. Ami a lehetséges intézkedéseket illeti, a megfelelő képzettségeket említették, elsősorban magasabb végzettség megszerzését. Az AMS a fennálló tanfolyami kínálatot ezévben fenntartja, ezen túlmenően pedig a foglalkoztatást még olyan modellek segítségével is biztosítja, mint a csökkentett munkaidő vagy a képzési programok, továbbá Burgenlandban a tartósan munkanélküliek számára új munkahelyeket teremt a másodlagos munkaerőpiacon. Az Alsó-ausztriai Munkavállalói Kamara pályaorientációt és az egyes szakmákkal kapcsolatos tájékoztatás tartana szükségesnek, valamint a céges egészségfejlesztést és különösképpen az egyénre szabott segítést az AMS-nél munkanélküliség esetén, melynek keretében a munkaközvetítés előtt szakképzettség megszerzésére kerülne sor. 5 Jövedelemkülönbségek 5.1 A jövedelemkülönbség Magyarországon alig téma Elsősorban a szakszervezet valamint a vállalkozói oldal képviselői említették, hogy Magyarországon a férfiak és a nők közötti jövedelemkülönbség, mint jelenség szinte nem is létezik, mert egyrészről igen nagyok a regionális jövedelemkülönbségek, másrészről pedig általánosságban véve annyira alacsonyak a bérek, hogy az eltérések nem annyira lényegesek. Ezzel összefüggésben azt is megállapították, hogy a jövedelemkülönbségek lassan csökkennek. A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ munkatársai azonban úgy látják, hogy Magyarországon is létezik ez a probléma, de nem minden szakmában és nem olyan kifejezett módon, mint Ausztriában (vállalkozói oldal egyik képviselője is osztja ezt a nézetet). Hangsúlyozták azt is, hogy regionális adatok nem állnak rendelkezésre, ennyiben hiányos az adatállomány. Ami az okokat és a következményeket illeti, sem regionálisan, sem pedig megkérdezett szervezet szerint nincsenek nagy különbségek. Olyan dolgokat említettek, hogy a férfiak, mint családfenntartók jobban keresnek, hogy a nők a gyermekek gondozása miatt kevesebb ledolgozott évet tudnak felmutatni, valamint hogy a 8 / 12

9 jobban megfizetett nehéz fizikai munkákat általában férfiak végzik. Problémát elsősorban válás esetén látnak, mert a nők az ilyenkor felmerülő többletköltségek miatt gyakran belekerülnek a szegénységi spirálba. A fentiekkel szemben a lehetséges ellenlépések tekintetében nincsenek egy véleményen a megkérdezettek még ugyanazon szervezeten belül is más és más volt a véleményük. Ez megmutatkozott a három szakszervezeti képviselővel folytatott beszélgetés során is: egyikük nehezen megoldhatónak látja a problémát, és a bérkülönbségek szakmák szerinti szisztematikus ellenőrzését tartja szükségesnek, hogy ezt követően bevezetésre kerülhessen az azonos munkáért azonos bér elve. Másikuk a nehéz fizikai munka tekintetében fenn kívánja tartani a bérkülönbséget, és csak a többi területen szeretne a szakszervezetek segítségével harcolni az azonos bérért. A harmadik jól szervezett közös fellépést sürget. A NYDRMK két képviselője úgy látja, hogy az elmúlt években jól alakultak a dolgok. Egyikük ezen túlmenően speciális intézkedéseket tart szükségesnek a munkaerőpiacra visszatérő és az inaktív nők számára, és hangsúlyozza, hogy vezetői szinteken az azonos esélyek megteremtéséhez speciális intézkedések lennének szükségesek. A vállalkozói oldal információs intézkedéseket tart szükségesnek, hogy változást lehessen elérni az értékek területén: a nőknek egyrészt küzdeniük kell a jogaikért, másrészt a jövedelemkülönbség témakört politikai síkon is gyakrabban kellene nevesíteni. Azt a fontos követelést, miszerint mindenhol elérhető gyermekelhelyezési lehetőségekre van szükség (magas minőségi színvonalon és rugalmasan időbeosztással) csak egyszer említették. 5.2 A közvélemény nyomása csökkentheti a jövedelemkülönbségeket? A jövedelemkülönbségek vonatkozásában eltérő az interjúalanyok véleménye: A munkavállalói képviselők és az AMS képviselői a régióban jellemzően nagyobb jövedelemkülönbséget látnak: az Industrieviertelben 30% és 33% között, Burgenlandban pedig a foglalkozás szerkezete, különösen a számos, tartományon kívülre ingázó férfi miatt hasonlóan nagy jövedelemkülönbséget feltételeznek. Ezen kívül Burgenlandban kevesebben dolgoznak az ügyvitelben, ahol jellemző módon kisebb szokott lenni a jövedelemkülönbség, mint a termelésben. Ezzel szemben a Burgenland Iparszövetség nem tud róla, hogy a férfiak és a nők között jövedelemkülönbség lenne, hiszen a bért a kollektív szerződés szabályozza. A jövedelemkülönbség okaként minden megkérdezett említette a hagyományos feladatmegosztást (különösen azt, hogy a nők dolga a házimunka és a gyereknevelés) és azt, ami ebből következik (részmunkaidős foglalkoztatás, hiányzó időskori biztonság, akadályozott mobilitás, női vezetők csekély aránya, stb.), valamint az ehhez kapcsolódó hagyományos foglalkozás-megoszlást, főként, hogy a kereseti lehetőségek a férfiak által uralt szakmákban pl. a műszaki területeken lényegesen jobbak. Ki kell emelni, hogy a munkavállalói képviselők és az AMS-munkatársai a jövedelemkülönbséget inkább a gyermekgondozással kapcsolatos kötelezettségekre és az ezzel kapcsolatos mobilitási akadályokra vezetik vissza, mert ez okozza azt a kényszert, hogy a nők a régión belüli sok esetben rosszabbul fizetett - kereskedelmi vagy ipari munkahelyet foglaljanak el. Ezzel szemben a munkaadói képviselők azt hangsúlyozzák, hogy ez elsősorban a szakmák eltérő tartalmára és a nők hagyományos szakmaválasztására vezethető vissza. Miközben e két kör képviselői hangsúlyozták, hogy azonos munkáért igenis azonos bért fizetnek, (és csak arról van szó, hogy a többnyire férfiak által végzett nehéz fizikai munka jobban fizetett, valamint hogy a nőkből hiányzik a vezető pozíciók megszerzéséhez szükséges rámenősség), addig az aktuális tanulmányok (pl. AK Wien) azt mutatják, hogy a nők már pályakezdőként rosszabbul keresnek. Ennek megfelelően alakulnak az intézkedési javaslatok: a munkaadói képviselők inkább a nők hagyományostól eltérő szakmaválasztását tartanák üdvösnek. Az IV Burgenland többek között egy iskolai projektet tervez, amelynek keretében a pályaorientációs órák során bemutatnák a különbségeket a tipikusan női illetve jellemzően férfias foglalkozások esetében a szakmunkástanulóknak fizetett juttatás között az első tanévtől az utolsóig. Ezen kívül létezik egy fizika-oktatókészlet az általános iskola alsó tagozatos diákjai számára, mivel fontos, hogy érdeklődésüket már ebben a korban is felkeltsük. Az Iparszövetség részéről ezért a tanítói munka felértékelését is szükségesnek tartják. Véleményük szerint az időskori szabadidős programok iránti igény növekedni fog, és itt lesz igény magasan képzett munkavállalók iránt, megfelelő fizetés mellett. Az AMS Alsó- 9 / 12

10 Ausztria a válságban egyben lehetőséget lát a nők részére, mivel ők olyan ágazatokban tevékenykednek, amelyeket elkerül a válság. Az összes többi interjúalany a magas színvonalú, lehető legrugalmasabb időbeosztású gyermekelhelyezési lehetőségek kínálatát említették. Az Alsó-ausztriai Munkavállalói Kamara ezen túlmenően még a kis- és közepes jövedelmek terheinek csökkentését is szükségesnek látja. Az ÖGB Burgenland az adminisztratív változtatásokat tartja egyszerűen kivitelezhetőnek így pl. a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben rögzíteni kell, hogy azonos munkáért azonos bér jár, hogy így a nők perelhetnék is ezt a jogukat. Egyben hangsúlyozta, hogy ezáltal nem változik meg a foglalkozási szerkezet, mint alapvető probléma. Utóbbi tekintetében a politikusoknak lenne feladata abban az irányban, hogy ennek a témának központi jelentőséget tulajdonítanak, és megfelelő támogató és figyelemfelhívó lépéseket tennének. Az AMS Burgenland képviselője innovatív intézkedést javasolt, mégpedig a nyomás fokozását a munkaadókra a megfelelő információk nyilvánosságra hozatalával, pl. a bérek közzététele nemek szerint, minden vállalkozásra vonatkozólag. 6 Working Poor - akik dolgoznak, és mégis szegények 6.1 Minimálbér, alkalmai munkavállalói könyv és részmunkaidő, mint szegénységi csapák Magyarországon Általánosságban minden interjúalany megemlítette, hogy a dolgozó szegények, mint jelenség a nyugatdunántúli régióban is fennáll, és nem szabad elhanyagolni. Csak az egyik munkaadói képviselő látja a problémát a győri térségben kisebb mértékűnek. A megkérdezettek elmondása szerint Magyarországon az a jellemző, hogy a különféle gazdasági ágazatokban sok esetben csak a ,- Ft-os minimálbért fizetik, ami kb. 280,- EUR. A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (NYDRMK) adatai szerint a foglalkoztatottak %-a minimálbéren van bejelentve. E körben különösen az alábbi területek érintettek: mezőgazdaság és építőipar, részben pedig a textil- és élelmiszeripart, a könnyűipart, a vendéglátást és a kereskedelmet is megemlítik. Ezen túlmenően Magyarországon 1997-ben bevezették az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatást, mégpedig olyan személyek részére, akiket havonta több mint 5 egymást követő napon át, viszont kevesebb mint 15 napot dolgoznak, de évente maximum 3 hónapot. A munkaadó ebben az esetben csak a ténylegesen ledolgozott munkanapokra fizet társadalombiztosítási és munkaadói járadékot. A NYDRMK adatai szerint az eredeti célkitűzést, vagyis a feketemunka csökkentését ezzel nem sikerült elérni, épp ellenkezőleg, többeket is átjelentettek a teljes munkaidős állásukból alkalmi munkavállalói könyvre, hogy ezzel bérköltséget takarítsanak meg, és így végső soron még nőtt a dolgozó szegények aránya. Minden interjúalany nevesítette veszélyeztetett csoportként a részmunkaidőben foglalkoztatottakat, mivel Magyarországon nagyon is bevett gyakorlat, hogy a dolgozókat részmunkaidőre jelentik be, miközben a munkaadó megköveteli, hogy teljes munkaidőben dolgozzanak, és a bérük egy részét feketén fizetik ki. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma Magyarországon nem olyan magas, mint pl. Ausztriában. Általánosságban megjegyezték, hogy a magyar munkavállalóknak sok esetben nincs választásuk, hiszen vagy elfogadják valamelyik felkínált lehetőséget (részmunkaidő, minimálbér vagy alkalmi munkavállalói könyv) vagy nem veszik fel őket. Ehhez jön még a magas eladósodottság, a gyermekek képzési költségei, stb., ami sokaknál kikényszeríti a 2. és 3. munkahely fenntartását. Különösen érintettek az alacsony képzettségűek, az idősebbek, a romák, az alkalmi munkavállalók és a feketemunkások. Ezeken túlmenően a vállalkozói oldal valamint a NYDRMK részéről megemlítették a kezdő vállalkozókat (akik gyakran kényszervállalkozók), mivel ők sok esetben hajlamosak önmaguk kizsigerelésére alacsony jövedelem és magas szociális kockázat mellett. 10 / 12

11 A probléma csökkentésére irányuló lehetséges intézkedések körében a vállalkozók adócsökkentést valamint a munkaadói és munkavállalói bérmellékköltség csökkentését tartották szükségesnek, valamint olyan munkahelymegtartó intézkedéseket az állam részéről, amelyet a probléma ellen hatnak. A szakszervezet képviselői valamint a NYDRMK munkatársai a minimálbér emelését forszírozták, valamint bérgaranciákat szakmacsoportok szerint, ezen kívül pedig több és szigorúbb ellenőrzést a közhasznú foglalkoztatás és az önfoglalkoztatás körében, valamint az alkalmi munkavállalói könyvhöz kapcsolódóan, hogy a visszaéléseket ki lehessen küszöbölni. 6.2 A dolgozó szegények nem regionális jelenség a politika kihívás előtt Azt a jelenséget, hogy vannak, akik dolgoznak, de mégis szegények, a burgenlandi és industrievierteli interjúalanyok az egész országban jellemzőnek tekintik, amely regionális szinten is megfigyelhető. Kivételt képez e körben a burgenlandi munkaadói képviselet, akik szerint ez a dolog nem létezik, mivel van minimálbér, ami 1.000,- Euro (miközben a szegénység kockázata csak 800,- EUR-nál áll fenn), valamint az a véleményük, hogy amennyiben valaki nem folytat kereső tevékenységet, úgy szociális juttatásokat és kedvezményeket vehet igénybe. Az interjúalanyok állásfoglalása szerint a régióban elsősorban a kereskedelem és a turizmus területén dolgozók érintettek. Ezen túlmenően azonban Alsó-Ausztriában az egészségügyi szakmákban, a nagy kereskedelmi láncoknál dolgozókat, valamint a megbízási szerződés alapján foglalkoztatottakat és a kezdő vállalkozókat (pl. újságírók) említették. Burgenlandban a vállalkozókat is (akik hajlanak önmaguk kizsigerelésére, valamint teljes kockázatot vállalnak saját szociális biztonságuk tekintetében), mégpedig elsősorban a grafikai területen, a PRtevékenység, az újságírás, a számítástechnika, a biztosítások körében, valamint az építőiparban dolgozó látszólagos vállalkozókat. Különösen érintett csoportként a munkaerőpiacra visszatérőket, a gyermekgondozási kötelezettséggel is rendelkező nőket, a gyermeküket egyedül nevelőket, valamint az alacsony képzettségűeket, a részmunkaidőben dolgozókat és a kölcsönzött munkaerőt említették. A helyzet azonban az, hogy sokan azok közül, akik az AMS-től juttatásokat kapnak, szintén a szegénységi küszöb alatti összegben részesülnek. A jelenlegi folyamatok ellensúlyozására politikai megoldások szükségesek, ehhez kapcsolódóan az alábbi javaslatok születtek: olyan modell kifejlesztése, amely elősegíti a munkába állást és biztosítja a megfelelő szociális juttatásokat, vagyis elsősorban a társadalombiztosítási kötelezettség alá nem eső foglalkoztatás összeghatárát kell rugalmasabban szabályozni, hogy alacsony bérnél biztosítottak legyenek a szociális juttatások. A jelenlegi modell nem segíti a munkába állást és részben benne tartja az embereket a munkanélküliségben bérpolitika: termelékenységorientált bérpolitika, a bértárgyalások során fenn kell tartani a jelenlegi szintet (AK Alsó-Ausztria), a bérmellékköltségek és bértámogatások csökkentése (Alsó-ausztriai Gazdasági Kamara) igényre szabott minimumellátás (AMS és AK) munkanélküliség esetén a nettó járandóság arányának növelése a korábbi keresethez képest, amely jelenleg Ausztriában 55 %, miközben az uniós átlag 74% (AK) gyermekelhelyezési lehetőségek kiépítése (AK és IV) valamint a gyermekelhelyezési költségek leírhatósága az adóból (IV) munkaerőpiac-politika: a közvetítést előzze meg a szakképzés, egyedi esetkezelés kiépítése 11 / 12

12 12 / 12

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú munkaerőpiaci

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI

A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI BENKEI-KOVÁCS BALÁZS HEGYI-HALMOS NÓRA: MUNKAERŐPIAC ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Munkanélküliség Munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a munkaerő kínálat meghaladja

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Budapest, 2016. november 15. MIRŐL SZÓL AZ ELŐADÁS? Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Dr. Simon Attila István Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Székesfehérvár, 2016. november 24. Tartalom

Részletesebben

L&R SOZIALFORSCHUNG. A-1060 Wien, Liniengasse 2A/1

L&R SOZIALFORSCHUNG. A-1060 Wien, Liniengasse 2A/1 Seite 1 von 14 Tartalom 1 Bevezető 3 2 A munkanélküliség alakulása 4 2.1 Kelet-Ausztria 4 2.2 Nyugat-Dunántúl 5 3 Intézkedések a fiatalok munkanélküliségének leküzdésére 6 3.1 Kelet-Ausztria 6 3.2 Nyugat-Dunántúl

Részletesebben

TÁMOP /

TÁMOP / Projekt főbb adatai Főkedvezményezett: Nemzetgazdasági Minisztérium Kedvezményezettek: 18 megye Konzorciumi megvalósítás - partnerség - szerződés vezető Projekt összköltsége 111 390 000 000 Ft Hajdú Bihar

Részletesebben

Oktatási, továbbképzési útmutatás

Oktatási, továbbképzési útmutatás Oktatási, továbbképzési útmutatás Vállságtól napjainkig (2010. április) a foglalkoztat számának alakulása A válság a legnagyobb mértékben a fizikai munkaerőt igénylő ágazatokat sújtotta, így a feldolgozóipart

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA NYITÓ KONFERENCIA ZALAEGERSZEG, SZEPTEMBER 7.

A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA NYITÓ KONFERENCIA ZALAEGERSZEG, SZEPTEMBER 7. A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA NYITÓ KONFERENCIA ZALAEGERSZEG, 2016. SZEPTEMBER 7. A ZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZEREPE A TOP-5.1.1-15-ZA1-2016-00001 PROJEKT LEBONYOLÍTÁSÁBAN DR.

Részletesebben

ÜDVÖZÖLJÜK ÖNÖKET!!! SZÍVÉLYESEN. Munkaerő-piaci monitoring. Konferencia. Ausztria Szlovákia / Ausztria / - Csehország - Ausztria Magyarország

ÜDVÖZÖLJÜK ÖNÖKET!!! SZÍVÉLYESEN. Munkaerő-piaci monitoring. Konferencia. Ausztria Szlovákia / Ausztria / - Csehország - Ausztria Magyarország I N I N T T E E R R R E E G G I I I I AA Ausztria Szlovákia / Ausztria / - Csehország - SZÍVÉLYESEN ÜDVÖZÖLJÜK ÖNÖKET!!! Konferencia Munkaerő-piaci monitoring LAMO Projekt Az EU-bővítés folyamatában végbemenő

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Az Európai Szociális Alapból támogatott nemzeti programok. Dr. Nyári Tibor

Az Európai Szociális Alapból támogatott nemzeti programok. Dr. Nyári Tibor Az Európai Szociális Alapból támogatott nemzeti programok Dr. Nyári Tibor Programozási időszak 2007-2013 Új Magyarország Fejlesztési terv ( Új Széchenyi Terv) 15 db Operatív Program (főbb fejlesztési területek)

Részletesebben

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában 50 év feletti álláskeresők körében végzett kérdőív alapú felmérés, a Sikerünk kulcsa a tapasztalat ( EOS) című EU-projekt részeként

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Tamási Ildikó NMKH Munkaügyi Központja. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Tamási Ildikó NMKH Munkaügyi Központja. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Foglalkoztatást bővítő és munkahelymegtartó támogatási lehetőségek Tamási Ildikó NMKH Munkaügyi Központja Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A vállalkozások száma 18000

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Miskolc, március 17.

Miskolc, március 17. Miskolc, 2010. március 17. Törvényiháttér - 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról - 6/1996 MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Háztartásokban végzett felmérés - Alsó-Ausztria (N=129)

Háztartásokban végzett felmérés - Alsó-Ausztria (N=129) Háztartásokban végzett felmérés - Alsó-Ausztria (N=129) kérdezett személy személyzeti osztályvezető 16% legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti kérdésekben (vagy helyett 5% üzemvezető, tulajdonos;

Részletesebben

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány 1. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

Beszámoló. Tisztelt Képviselő-testület!

Beszámoló. Tisztelt Képviselő-testület! Beszámoló Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21. december 9-ei ülésére a foglalkoztatás helyzetéről, munkahely-teremtési és megtartási pályázatokról Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő-testület

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro A PROJEKTRŐL Integrált turisztikai humánerőforrás-fejlesztés a vidéki foglalkoztatás növelése érdekében című projektünk a Humánerőforrás-fejlesztési Szektoriális Operatív Program 2007-2013 keretében valósul

Részletesebben

kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása

kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása Összegzés A női életpálya sajátosságai A nők munkaerő-piacra való visszatérését akadályozó tényezők Civil

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 16.4.2012 2011/0269(COD) MÓDOSÍTÁS: 13-26 Véleménytervezet Vilija Blinkevičiūtė (PE483.818v01-00) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország Vasas Szakszervezeti Szövetség Magyarország Ideiglenes foglalkoztatás Az atipikus foglalkoztatás térnyerése folyamatos Európa szerte. Egyre több munkavállaló dolgozik a tipikustól a szerződéses jogviszony

Részletesebben

Tájékoztató a TÁMOP Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban programról - Budapest

Tájékoztató a TÁMOP Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban programról - Budapest Tájékoztató a TÁMOP 1.1.4 Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban programról - Budapest A projekt. Időtartam: 2011.05.01 2013.04.30 (2 év) Teljes

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A munkaviszonyban foglalkoztatott személyek utáni fizetendő adó megállapításánál a számított adót (27%) e törvény külön rendelkezése

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata különös tekintettel a szomszédos Magyarországgal fennálló összefonódásokra Részeredmények Ing. Mag. Georg Gumpinger, 2009.

Részletesebben

Beszámoló. A Dévaványa Város Képviselő-testületének december 12.-i ülésére.

Beszámoló. A Dévaványa Város Képviselő-testületének december 12.-i ülésére. Beszámoló A Dévaványa Város Képviselő-testületének 2013. december 12.-i ülésére. Tárgy: A foglalkoztatás helyzete. Tájékoztató a munkahely-teremtési és megtartási pályázatokról. Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

FINANCE-HÍRLEVÉL. Pályázati lehetőségek. 2013. április 30.

FINANCE-HÍRLEVÉL. Pályázati lehetőségek. 2013. április 30. FINANCE-HÍRLEVÉL Pályázati lehetőségek 2013. április 30. Tartalom Pályázati lehetőségek PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK HÍRLEVÉL 2013. ÁPRILIS MUNKAHELYMEGTARTÓ TÁMOGATÁSOK Tisztelt Ügyfelünk, Partnerünk! Ön cégcsoportunk

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KKV KÖRKÉP április A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP április A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó...nap... óra... perc A kérdező aláírása: igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. április A Figyelő

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht.

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht. Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht. 2006. évi Közhasznúsági Jelentés Ózd, 2007. május 17.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj Újra Dolgozom+

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások Szeged, 2013. április 8.

Részletesebben

Emberierőforrásmenedzsment

Emberierőforrásmenedzsment Emberierőforrásmenedzsment Munkaerő-piaci helyzetkép 2017 Dr. Gyökér Irén BME MSc képzés 2016 tavasz Munkaerőpiac A munkaerőpiac két formálisan azonos státusú szereplője (munkavállaló és munkaadó) közötti

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

GINOP ÚT A MUNKAERŐPIACRA

GINOP ÚT A MUNKAERŐPIACRA ÚT A MUNKAERŐPIACRA ÚT A MUNKAERŐPIACRA Az Európai Unió a tagjai számára számos támogatási formát nyújt. Magyarország a csatlakozást követően jogosulttá vált ezen támogatási formák igénybevételére. A Széchenyi

Részletesebben

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7.

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7. Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében 2011. június 7. 1 A munkaerőpiac jellemzői * 2011. I. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Vas megye * KSH adat Zala megye Foglalkoztatottak

Részletesebben

SZAKSZERVEZETEK ELMÉLETI KUTATÓ INTÉZETE. Közvélemény kutatás KÉRDŐÍV

SZAKSZERVEZETEK ELMÉLETI KUTATÓ INTÉZETE. Közvélemény kutatás KÉRDŐÍV SZAKSZERVEZETEK ELMÉLETI KUTATÓ INTÉZETE Közvélemény kutatás KÉRDŐÍV A vezetés számára, a reális döntések kialakítása érdekében szükséges a társadalmi gazdasági elégedettség vizsgálata Kérjük, hogy minden

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2013. április 8. TÁMOP

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzet Szlovákiában és régiónkban. Sárközi János

Munkaerő piaci helyzet Szlovákiában és régiónkban. Sárközi János Munkaerő piaci helyzet Szlovákiában és régiónkban Sárközi János A válság hatásai a munkaerőpiacra 2008/2009 válság kezdete Jellemzői: nemzetgazdaság stagnálása, kínálat megelőzi a keresletet, befektetések

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK NEMZETI FORRÁSBÓL

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK NEMZETI FORRÁSBÓL TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK NEMZETI FORRÁSBÓL Támogatási lehetőségek nemzeti forrásból NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP (NFA) BÁCS-KISKUN MEGYÉRE ALLOKÁLT ALAPRÉSZEK*: Bács-Kiskun megye rendelkezésére álló NFA

Részletesebben