Legyen jobb a gyermekeknek Közös gondolkodás és szakmák közötti együttműködés a gyermekekért

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Legyen jobb a gyermekeknek Közös gondolkodás és szakmák közötti együttműködés a gyermekekért"

Átírás

1 Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Nyíregyháza, május 6.

2 Szerkesztők: dr. Kósa Zsigmond Nagy Józsefné Szoboszlai Katalin Technikai szerkesztő: Kósa Szilvia

3 DARVAS ÁGNES: A GYEREKSZEGÉNYSÉG NÉHÁNY MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐJE FOGLALKOZTATÁSI HELYZET, TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK, SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK A családok anyagi helyzetének egyik leggyakoribb indikátora az ún. relatív jövedelmi szegénységet méri. Ebben az arányban Magyarországon 2001 és 2007 között viszonylag kis elmozdulásokat tapasztalhatunk. A népesség egészében a relatív szegénység aránya 11-13% között mozgott, a gyermekes családok körében ez az érték magasabb (13-20%) és évenkénti ingadozása is nagyobb és 2006 között a népesség gazdasági helyzete javult, a reáljövedelmek jó 25 százalékkal emelkedtek, és ez a változás valamennyire elérte a szegényeket is ig a relatív szegénység az össznépességen belül is, a gyermekes családok körében is csökkent. A gyerekszegénység csökkentését célzó Nemzeti Stratégia induló évében, 2007-ben azonban egyértelmű a szegénység növekedése. A 2001 óta javuló trend a gyermekes családoknál is megfordult. Csak a mélyszegénységben (a medián jövedelem fele alatt) élők arányában maradt meg a javulás 2001-hez képest. Az abszolút szegénység alakulását vizsgálva (a mutató azt méri, hogy változott-e a szegény háztartások reáljövedelme, hogy gazdasági növekedés esetén eljutott-e hozzájuk a több forrás, ill. recesszió esetén kaptak-e külön védelmet) még erőteljesebben kirajzolódik a szegénység 2005-ig csökkenő és azóta újra emelkedő mértéke. A családok helyzetének romlása nem független az ország általános helyzetétől: 2005 és 2007 között a gazdasági növekedés visszaesett és a reáljövedelmek csökkentek. A családok anyagi helyzetét meghatározó tényezők között lényeges tételt jelentő családtámogatási rendszer elemei (a legsebezhetőbb csoportoknál nagyobb családi pótlék emelés, családi alapú segélyezés) az elmúlt két évben elsősorban a legrosszabb helyzetű csoportok végletes leszakadását lassították, de a gyermekszegénység növekedését nem akadályozták meg. A gyermekek szegénységének alakulásában jelentős szerepe van a foglalkoztatás alacsony szintjének, az alacsony munkajövedelmeknek, a területi és települési egyenlőtlenségeknek. A szegénység csökkentésének egyik eszköze a családok jövedelmi biztonságának növelése. Ebben a munkajövedelmek mellett a szociális transzfereknek is meghatározó jelentőségük van. Az előadásban az e három területre vonatkozó hazai tények, adatok, tendenciák bemutatására kerül sor. 3

4 TARNAI OTTÓNÉ: A KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓ LEHE- TŐSÉGEI NAPJAINKBAN Minden gyermek egyedi és különleges emberi lény, aki a saját egyéni módján növekszik és fejlődik. A fejlődés egyes mérföldköveit van aki később éri el, mint a hasonló korú társai. Ha a késés nem a normál fejlődés változata, az eltérő fejlődésű gyermekek segítségre szorulnak abban, hogy képességeiket a lehető legteljesebben kibontakoztathassák. Az elmulasztott fejlesztés, segítség későbbi életszakaszban nehezen, vagy egyáltalán nem pótolható. A fejlődő országokban 200 millióra becsülik a veszélyeztetett gyermekek számát, hazánkban a becslések szerint a gyermekek harmada - negyede korai fejlesztésre szorul. Magyarországon a korai fejlesztés az 1980-as évek végén, a 90-es évek elején kezdődött. Az 1993 oktatási törvényben jelenik meg először a korai fejlesztés, s ez időtől biztosítanak állami normatívát a fejlesztéshez. Megyénkben, mint civil szervezet az EFOÉSZ keretében történik a fejlesztés a szülők igényei alapján. Az intervenció célja: a 0-6 éves korú, az átlagostól eltérően fejlődő gyermekek számára ajánlott gyógypedagógiai, mozgásfejlesztő és egyéb terápiás szolgáltatások biztosítása. A fejlődési elmaradás, sérülés korai életszakaszban történő felismerését követően a sérült kisgyermeket nevelő családok segítése, a gyermek sérült vagy lassabban kialakuló készségeinek fejlesztése, a jobb életminőség és a szociális kapcsolatok támogatása. A szülők a kisgyermekük értelmi fejlődésének elmaradásával, mozgásproblémájával, megkésett beszédfejlődésével, viselkedészavarával, hallás-látásproblémájával, étkezésével, alvásával vagy szobatisztaságával kapcsolatos és egyéb sajátos gondjaikkal fordulhatnak különféle szakterület szakembereihez. Legfontosabb a család segítése, így a szülő mint partner vesz részt a folyamatban. Segíteni kell a helyzet elfogadásában, tanáccsal kell ellátni, együttműködve megmutatni, megtalálni a gyermekük számára legtöbbet nyújtó fejlesztési helyet, terápiákat. Mindez ma már alanyi jogon jár, mégis azt tapasztaljuk, hogy viszonylag későn többnyire három éves kor körül kerülnek be a gyermekek az ellátásba. Évről évre nő a segítségre szorulók száma, egyrészt, mert az egészségügyi ellátás fejlődése nyomán egyre korábbi életkorban felismerik a sérüléseket, másrészt, mert a kitartó felvilágosító munka hatására egyre több szülőhöz eljut ennek a lehetőségnek a híre. A vizsgálatot javasolhatja gyermekorvos, védőnő, óvónő, gondozónő, de maguk a szülők is kezdeményezhetik. A kezdetekhez képest az évek során sokat változott a szemlélet és a módszer, ma már team munkában különböző szakemberek látják el ezt a tevékenységet. Együtt kell működjön az egészségügyi, oktatási és szociális terület. A team tagja lehet gyermekorvos, gyógypedagógus és gyógytornász, szükség esetén pszichológus és konzulens szakorvos, logopédus, zene- és családterapeuta, egyéb szakember. 4

5 DR. NÉMETH TÜNDE: AZ EGYÜTT PROGRAM A SZÜLÉS ELŐTTI, A SZÜLÉST KÖVETŐ MENTÁLIS ZAVAROK FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE AZ ANYA-GYEREK EGYSÉGBEN Gyermekgyógyászi munkám során sok problémát vetett fel a posztpartum depresszióban, a posztpartum pszichózisban, valamint az egyéb pszichés zavarban szenvedő édesanyák és gyermekeik ellátása. A regulációs zavarok témájával foglalkozva 2000-ben Dr. Éva Hédervári-Heller mutatta meg a Heppenheimi Szociál Pszichiátriai Centrumot, melynek igazgató főorvosa Prof. Dr. Hans Peter Hartmann Németországban először hozott létre egy 11 ágyas önálló osztályt, ahol anya-gyerek egység működik és az anyák és gyermekeik együttápolását és ambuláns kezelését sikeresen végzik. Az OGYEI-ben a komplex családtervezési program több születést követő szolgáltatással gyerekgyógyászati eufenikai program, szoptatási rendelés, csecsemő-kisgyerekes klub, szülő-csecsemő konzultáció is kiegészül. Témánk szempontjából kiemelt a PMS-ben szenvedő nők posztpartum depressziót megelőző programja ben kezdődött együttműködés az OGYEI, a Szent János Kórház Pszichiátriai Osztálya és a Heppenheimei Pszichiátriai Intézet között, amelynek egyik célja volt, hogy Magyarországon is elindulhasson a pszichiátriai osztályon az anya-gyerek egységek kialakítása. Egy Műhely sorozat keretében a nemzetközi tapasztalatokon végighaladva fogalmazta meg a team főorvos, orvosok, pszichológusok, ápolók, szociális munkás saját lehetőségeit, kompetenciáját. Ennek mentén indult el a magyarországi lehetőségeket figyelembe véve a pszichiátriai osztály és a gyermek osztály szoros együttműködésében a pszichiátriai megbetegedésben szenvedő anyák és gyerekeik közös ellátása év során emelkedett a programban részt vevők száma a team összehangolt munkájának következtében decemberében a Heppenheimi Klinika szakembereivel közösen szervezett konferencián mutattuk be a programot a hazai szakembereknek és érdeklődőknek. Olyan általános modell kialakítására törekszünk, melynek keretében a megelőző szakmai feladatok protokolljának a kidolgozásában az OGYEI, a gyógyító feladatoknál a Szent János Kórház Pszichiátriai-, Gyerek- és Szülészeti osztálya, míg az ambuláns ellátásnál a két szakmai partner közös tapasztalatait integráljuk. Szakmai munkánkból két témára fókuszálok az előadásban: 1. Az anya-gyerek interakció fenntartásának kiemelt jelentőségére a gyógyító munka során mind az anya intuitív szülői szerep, gondozás megtanulása, anyai szerep és önértékelés megerősítése, kórházi tartózkodás időtartamának a csökkentése, otthoni beilleszkedés zökkenőmentesítése mind a gyerek szeparáció elkerülése, kötődés elősegítése, megerősítése szempontjából. 5

6 2. Anyai gyógyszerszedés mellett amennyiben nincs kontraindikáció a szoptatás lehetőségének fenntartása. Ezeknek a gyakorlati fókuszpontoknak az elméleti magyarázatát adja, hogy a jobb agyfélteke fejlődésében a korai, affektív szülő-gyerek interakciónak kiemelt szerepe van, mivel az így szerzett tapasztalatok nemcsak a belépő információkat alakítják, hanem az agynak az információ feldolgozó képességét is. A korai fejlődés során szerzett szociális tapasztalatok függvényében alakul a stresszre adott hiporeszponzív periódus. A szeparáció, a stressz hatással lesz ezen agyi területek fejlődésére és így befolyásolja a pszichés és testi egészséget a vegetatív-, endokrín- és immunrendszeren keresztül. Előadásomban saját gyakorlati tapasztalatokon esetismertetés keretében kerül prezentálásra az elmúlt 10 évben megindult szemléletváltás. 6

7 HAKLIK ATTILÁNÉ BENKŐNÉ KOMPANEK ERZSÉBET: BIZTOS KEZDET PROGRAM NYÍRMADÁN Nyírmada Nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyíregyházától 40 km-re, Vásárosnaménytól 15 km-re található település. Nyírmada település demográfiai adatait áttekintve megállapítható, hogy 1997-től az állandó népesség 2007-ig folyamatosan növekedett. Az Önkormányzati Közigazgatási Információs Rendszer mintegy 5046 állandó lakosról számol be 2008-ban. Tíz év alatt mintegy 315 fővel gyarapodott az állandó népesség száma. A település külterületén élők száma 14 fő. Jelenleg Nyírmada település a Baktalórántházi Kistérség legnagyobb lélekszámú települése. A program szempontjából fontos tényező, hogy a 2007-es évben a lakónépesség 28%- a tartozott a 0-18 éves korosztályhoz, számszerűen 1372 fő, a 0-4 évesek száma 381 fő, ami az összlakosság 7,79%-át jelenti évben a roma származású lakosság aránya a lakónépességhez viszonyítva tovább nőtt, 34, 8%-ot tett ki, vagyis 1705 fő vallotta roma származásúnak magát. Közülük 732 fő, vagyis 43%-uk 0-18 éves korosztályhoz tartozik. Nyírmada Nagyközségben a Biztos Kezdet Program viszonylag hosszú múltra tekint vissza, ugyanis január elsejétől a Vásárosnamény gesztorságával Biztos Kezdet Program megvalósítóinak egyike volt a település ben a helyi Védőnői Szolgálat és a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai voltak azok, akik a program elindításában részt vettek, különös tekintettel az állapotfelmérésekre és a szociálisan hátrányos helyzetben élő gyermekek korai fejlesztésére. A program 2008-ig működött a településen. A 2004-ben útjának induló Biztos Kezdet elnevezésű program az elmúlt években jelentős sikereket könyvelhetett el. A program elsősorban a 0-6 éves kor közötti gyerekek és családjaik megsegítése és szociális felzárkóztatása céljából jött létre. A programban 39 család vett részt, ebből 81 gyermek. A programokat minden második hét szerdáján rendeztük meg, a helyi Művelődési Ház I. emeletén, illetve augusztusától már a Szociális Támogató, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat központi irodájában, hetente két alkalommal. Itt különböző foglalkozások kerültek lebonyolításra (pl: színezés, gyöngyfűzés, bábozás, mesék olvasása stb.) a gyermekek és a szüleik számára, továbbá a jeles ünnepekre valamennyi esetben programok szervezésével történtek a megemlékezések, legtöbb esetben nagyközségi szinten megvalósított sátras -programokkal, például: gyermeknap, szüreti napok, egészségnapok alkalmával. A Biztos Kezdet programon keresztül a helyi szakmai segítők hatékony együttműködése, a közösségi integráció magas fokon valósulhatott meg az elmúlt évek folyamán. Az óvodáskorú gyermekek óvodai beiratkozása sokkal zökkenőmentesebbé vált, az intézményi és a családi ellátás között megteremtődött az a fajta híd, mely a bizalmi elven és az egységes szakmai elveken alapult. A gyermekjóléti szolgálatnál gondozásban lévő családok gyerekei a programba sikeresen bevonhatók voltak, mellyel a kitűzött célok sokkal rövidebb idő alatt és eredményesebben valósulhattak meg. 7

8 A jövőt illetően Nyírmada Nagyközség Önkormányzata pályázatot nyújtott be a TÁMOP keretében a Mocorgó Gyerekház létrehozására Nyírmadán, mely az elkezdett program egy magasabb szervezeti szintre történő emelését, a szakmai, személyi, tárgyi feltételek biztosításával, és az egységes szakmai elvárásoknak köszönhetően jelentős továbblépést jelenthet a jövőre nézve. 8

9 FODOR ÉVA HOLIKNÉ SAJTOS ÁGNES: GYEREKPROGRAM A HUSZÁRTELEPI CIGÁNYGYEREKEKKEL NYÍREGYHÁZÁN A Periféria Egyesület óta foglalkozik Nyíregyháza város szegregált lakótelepén, a Huszár-telepen élő roma gyerekekkel. A szegregáció a lakhatásban felerősíti azokat a hátrányokat, amelyek miatt a telepi gyerekek rosszabb esélyekkel indulnak az oktatásban, munkavállalásban és a családalapításban, mint a telepen kívül élők. Az Egyesület fejlesztő és integrációs programjának fókuszában a társas viselkedés többségi normáinak elsajátítása, csoport és közösségépítés, képesség és készségfejlesztés, konfliktuskezelési technikák tanulása, kapcsolatteremtési és beilleszkedési problémák kezelése áll. A program inteprofesszionális együttműködésen alapul, ahol a különböző szakmai területek szakemberei együtt és az egyes program elemekkel külön külön is hozzájárulnak a cél megvalósításához: szociális munkás, védőnő, pszichológus, gyógypedagógus, pedagógus. Az egészségügyi prevenció a védőnővel való szoros együttműködésben valósul meg, célja az általános egészség és higiénia megismertetése, mindennapos rutinná való alakítása. Tapasztalataink alapján a roma családokban szigorú szokások uralkodnak, így jelentős tabuk vannak ebben a témában is, de a mi célunk nem ezek teljes feloldása, hanem a választási lehetőség felajánlása, helyes döntések segítése. Szándékunk, hogy a gyerekek közvetítésével a családon belül is megjelenjen egyfajta igény az egészség megőrzésére. Fontos feladatunk, hogy az elrettentés helyett tényszerű információátadást végezzünk, mely segítségére lehet a veszélyeztetett fiataloknak abban, hogy döntéseiket helyesen hozzák meg. Az előadás során a szegregált telepen megvalósuló egészségügyi prevenció területei, valamint a védőnő és a szociális munkás együttműködésének gyakorlati lehetőségei kerülnek bemutatásra. 9

10 ERDŐS JUDIT- SIMON JÓZSEF: GYEREKESÉLY PROGRAM ORSZÁGOS KITERJESZTÉSÉNEK MEGALAPOZÁSA A BAKTALÓRÁNTHÁZI KISTÉRSÉGBEN 2006 márciusában készült el kormányzati felkérésre a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program. Ez egyrészt olyan javaslatokat tartalmazott, amelyek a gyermekszegénység csökkentését, újratermelődésének korlátozását szolgálják, másrészt felvázolta a hosszú távra, legalább egy generációnyi időre (25 éves időszakra, ) tervezett program fő irányvonalait, harmadrészt részletesebben kidolgozta az első három év teendőit. Az előadás bemutatja a stratégia és egyben a program céljait, valamint a gyerekszegénység programok országos kiterjesztését előkészítő TÁMOP 5.2.1: Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése című a baktalórántházi kistérségben megvalósuló - komplex programot. Az MTA KTI Gyerekprogram Iroda által 2006-óta működtetett szécsényi alkalmazási kísérlet számos, más kistérségi programokban is hasznosítható tapasztalatot hozott. Ezen tapasztalatok, tanulságok adaptálhatóságának megteremtésére ad lehetőséget a TÁMOP es kiemelt program. A kistérségi programok megalapozásával a projekt célja a szolgáltatások működésének gyerek- és családbarátabbá alakítása, a kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, a szegregáció enyhítése. A Gyermekprogram Iroda a komplex kistérségi programok előkészítésébe 2009-ben öt, majd 2010-ben további öt, a harminchárom komplex programmal támogatott leghátrányosabb helyzetű kistérséghez tartozó, nyitott kistérséget kíván\t bevonni. A komplex program megvalósításának feltételeit várhatóan a TÁMOP (Integrált helyi programok a gyermekszegénység csökkentésére) konstrukciója biztosítja majd pályázati eljárás lebonyolítását követően, amelyre a tervek szerint a es akciótervben kerül sor. 10

11 CSERJÉSI MÁRIA: A KORAI GYÓGYPEDAGÓGIAI INTERVENCIÓ FEJLESZTÉS A GYAKORLATBAN Az előadás, filmvetítés, konzultáció keretében az alábbi témakörökkel kapcsolatos információk kerülnek ismertetésre: 1. A korai intervenció fogalma, tartalma Mit jelent a korai intervenció? A korai intervenció területei (kinek, ki, mit, miért) 2. Tünetfelismerés Fejlődési területenként Mozgásfejlődés, kognitív fejlődés, pszicho-szociális fejlődés Figyelmeztető tünetek-mit figyeljünk? Prediktív, előrejelző, prognosztikus tünetek Figyelmeztető tünetek -képességterületek alapján Mozgásfejlődés Nyelv-, beszédfejlődés Személyiségfejlődés, szociabilitás Prediktív tünetek -életkori hangsúly alapján Újszülöttkor, egy éves, két éves, hároméves életkor Organikus jegyek-fejlődésdiagnosztika alapján Gyógypedagógiai diagnosztikai szempontok 3. Feladatok, szakemberek a korai tünetfelismeréstől az ellátásig Probléma felismerése, diagnózis, terápia 4. A szolgáltatások elérhetősége intézmények Egészségügyi alapellátás, szakellátás Pedagógiai, pszichológiai alapellátás, szakellátás 5. A komplex gyógypedagógiai fejlesztés területei, módszerei, eszközei Filmvetítés-példák, módszerek, gyakorlatok A film bemutatja a komplex gyógypedagógiai terápia során alkalmazott eljárásokat, eszközöket 11

12 DR. HORVÁTH LÁSZLÓ: KORAI FELISMERÉS ÉS SZOCIÁLIS SEGÍTÉS Bevezetés a problémába Ha egy családban fogyatékos gyermek születik, azonnal felmerül a kérdés, hogyan fog felnőni? Ez az egyszerű kérdés sok szakmai, erkölcsi vetülettel rendelkezik. Most vizsgáljunk meg ezek közül néhányat, amelyek az egészségügyi és a szociális ellátó rendszerek vonatkozásában jelennek meg. Megállapítások Leírom azt a folyamatot, mely a fogyatékos gyermek és családja segítésének egy korszerű modellje lehet. Elemei: A fogyatékosság korai felismerése, az egészségügyi és a szociális szolgáltatások családon belüli megvalósítása, szállást nyújtó intézménybe kerülés esetén is legyen feladat a családi kapcsolat fenntartása és erősítése. A szolgáltatások összekapcsolásával, részletes leírásával folytatódik a kutató munka. A fenti lépéseket gyermekenként, családonként kell megtervezni. Részletes szükséglet felmérést kell végezni és azok alapján megtervezni a komplex segítés folyamatát. Korai felismerés A fogyatékosság korai felismerésében értünk el eredményeket, de változó hatékonysággal. Pedig tudjuk, hogy minél hamarabb ismerjük fel a fogyatékosság meglétét, annál eredményesebben tudjuk hozzáigazítani a társadalmi környezetet. A korai fejlesztés is csak úgy tud elindulni, ha a korai felismerés is megtörtént. A fogyatékosság minél hamarabbi felismerése a folyamat első lépése. A korszerű tudományos eszközökkel ez már sok esetben a születés előtt is megállapítható. Ebben a témában óriási lépéseket tett a tudományos kutatás, de azok alkalmazása az alapellátásokban még nem rendszerszerű. 12

13 KISS EMŐKE: BIZTOS KEZDET PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA CEGLÉDEN A Cegléd város oktatási intézményeinél, a tanulólétszám alakulásánál számottevő eltérés tapasztalható az általános iskolák és a speciális oktatási intézmény között. Az utóbbi esetben folyamatos emelkedés érzékelhető, mivel az 2.sz Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértő és Rehabilitációs Bizottság egyre több gyermek számára teszi szükségessé a speciális oktatásban való részvételt. A program elindításával alapvető szándékunk volt az okok felkutatásán túl a felszínre hozni, hogy azon gyermekek esetében, akiknél nem áll a háttérben vele született értelmi akadályozottság, megvalósítható -e a képességeiknek megfelelő tudásszint elérése a szükséges tárgyi, környezeti feltételek megteremtésével. A pályázati anyagunk elfogadását követően november 21-én kezdtük el működésünket. Az eltelt több mint 3 év során elsősorban az országos Biztos Kezdet Program céljainak megvalósítása érdekében a családokkal aktívan együttműködve végezzük tevékenységünket. A programnak köszönhetően elmondható, hogy a rendszeresen járó gyermekeknél a lemaradások és hiányosságok a korai időszakban felszínre kerültek, és a szülők aktív bevonásával a legtöbb esetben korrigálásra kerültek. A gyermekek birtokába kerültek az óvoda majd később az iskola által elvárt ismereteknek és képességeknek. Bízunk abban, hogy ezek elsajátításával sikerült megalapoznunk, hogy a gyermekek a későbbiek során hatékonyabban tudnak szembenézni az életük folyamán felmerülő társadalmi kihívásokkal. A szülők bevonása révén hozzájárultunk ahhoz, hogy a teljes család életében pozitív irányú változások következzenek be. A program a 2008-as évben beadott sikeres pályázatoknak köszönhetően jelentős fejlődésen ment keresztült. Az elkövetkező években az országos szakmai szemléletválás eredményeként további jelentős előrelépés és átalakulás várható. 13

14 KOÓSNÉ REHA VALÉRIA: HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Jövőnk szempontjából kulcskérdés a roma családok integrációjának segítése, a roma gyermekek felzárkóztatása, munkaerőpiacra történő kijutásuk, amely képzettség nélkül reménytelennek látszik. E céltudatos tevékenység első színtere az óvoda. Az óvodának egyedüli lehetőségei vannak a közoktatás más szintjeihez viszonyítva gondoljunk csak a család és az óvoda kapcsolatára, a korai szocializáció és a hátrányok kompenzálása révén a gyermek fejleszthetőségére ebben az életszakaszban. Heves megyében, egy 2400 fős kistelepülésen, Kerecsenden dolgozom immár 30 éve 27 éve vezetőként a kistelepülés egyetlen négycsoportos óvodájában. Pályám kezdetén a hátrányos helyzetű gyermekek száma 50% körül volt, mára ez az arány 85%. Négy Eger környéki település Kerecsend, Demjén, Egerszalók, Egerszólát önkormányzatai óvodafenntartó mikrotársulás keretében működtetik az óvodákat augusztustól a székhely óvoda (Kerecsend) és a három tagóvoda összevonásával, 8 csoporttal, 185 gyermekkel, 35 dolgozóval és saját főzőkonyhával. Az összevont intézményből három településen találhatóak halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek (Kerecsenden 62%, Egerszalókon 23%, Demjénben 21%). Az óvodákban sérült gyermekeket (Kerecsenden 7 fő, Egerszalókon 1 fő, Demjénben 1 fő) is befogadunk, amelyhez biztosítottak a személyi és tárgyi feltételek is. Az óvodaegységek a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program szerint végzik munkájukat, megőrizve egyéni arculatukat, korábbi gyakorlatukat a helyi szokásokhoz és igényekhez alkalmazkodva, egyéni utakat keresve. A négy település adottságai is különbözőek a lakosság összetételét, szociális és gazdasági helyzetét, a szülői elvárásokat és a fenntartók lehetőségeit tekintve. Helyzetünket nehezíti, hogy Demjénben és Egerszalókon megszűnt az iskola, Egerszóláton már csak alsó tagozat van, s csupán Kerecsenden működik nyolcosztályos intézmény. Közös óvodánk vezetőjeként feladatom a tárgyi és személyi feltételek biztosítása mellett a különböző igények összehangolása, a fejlődés lehetséges útjainak kimunkálása. A továbbiakban az ezzel kapcsolatos tapasztalataimat szeretném megosztani a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek eredményes nevelése, fejlesztése. 1. Milyen feltételrendszer szükséges a hátrányos helyzetű gyermekek eredményes neveléséhez az óvodában? A személyi feltételrendszer minősége a képzett humánerőforrás megléte a fejlődés, az egyéni utak keresésének mozgatóereje. A hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusok nem csupán óvónők, hanem fejlesztő pedagógusok, családsegítők, szociális munkások, gyermekvédelmi szakemberek is egyben. Ezért képzetteknek kell lenniük a következő területeken: fejlesztő pedagógia, romológia, szociológia, gyermekvédelem, családvédelem és ezen területekre vonatkozó joggyakorlat területéin. 14

15 Az óvoda alapfeladataihoz mérten különböző speciális képzettséggel rendelkező szakemberekre is szükségünk lehet: logopédus, gyógypedagógus, gyógypedagógiai asszisztens. Az általuk nyújtott nélkülözhetetlen szolgáltatásokat akár kistérségi ellátás keretében is biztosítania kell a fenntartónak. Az optimális csoportlétszám, az átgondolt csoportszervezés (a vegyes, vagy részben osztott) életkorú csoport a hátrányos helyzetű gyermekek eredményes fejlesztésének meghatározó tényezője kell legyen. Sajnos ez még nem általános gyakorlat! Az országban nem csak a mi térségünkben azokban az óvodákban magas a csoportok létszáma, ahol sok a hátrányos helyzetű gyermek. Ezeken a településeken óvodabővítésre volna szükség. Erre saját forrásból figyelembe véve egy-egy ilyen beruházás százmilliós nagyságrendű költségigényét - kis önkormányzatok nem képesek. Egyedüli forrásteremtő eszközként a pályázatok kínálta lehetőségekkel számolhatunk, a pályázati rendszer azonban bürokratikus és lassú. 2. Hogyan lehet forrásokat találni az esélyegyenlőségi programok működtetéséhez egy kistelepülésen? Nyilvánvaló, hogy a hátrányos helyzetű települések és a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők számára kínálnak legnagyobb lehetőséget az EU-s és a hazai pályázati kiírások. Ehhez koncepciót, jó programokat (projekteket) kell helyben kidolgoznunk a nevelőtestülettel, a fenntartóval, esetleg a partnerség jegyében konzorciumot alkotva más szervezettel, közösen. Ezután kereshetünk hozzá pályázati forrást nem fordítva! A hátrányos helyzetűek főként a romák - integrációja érdekében több pályázati lehetőség is kínálkozik, amelyekkel a fenntartón keresztül élhetünk. Nézzünk néhány lehetőséget: Az OKM Támogatáskezelő Alap pályázat útján óvodai integrációs program működtetésére halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésére gyermekenként évi Ft támogatást biztosít. A Roma Oktatási Alap pályázati kiírásait is érdemes figyelni a roma gyermekek integrált nevelését megvalósító intézményeknek. Általában olyan helyi komplex programoknak van nagyobb esélye a támogatásra, amelyek egyenlő lehetőségeket biztosítanak a helyi romák integrációjához nem csak az oktatás, hanem pl. a szociális, az egészségügyi ellátás, munkahelyi integráció célterületein is. Kerecsenden 2006-tól kezdődően olyan modellprogramot valósítottunk meg az ICSSZEM, támogatásával, amely lehetővé tette többek között a romák által lakott településrészek infrastrukturális fejlesztését, életveszélyes házak felújítását és munkanélküliek nagyszámú foglalkoztatását. E modellprogram folytatásaként kialakítottunk egy családi napközit, létrehoztuk a Tanodát, s az Óvoda szakmai irányításával 2006-ban kialakítottuk és ben működtettük a Biztos Kezdet Klubot. Az Európai Szociális Alap (ESZA) Kht. folyamatosan ír ki pályázatokat. E kiírásokat az SZMM honlapján lehet elérni. Az ESZA támogatásával Kerecsenden ban tovább működtettük a Biztos kezdet Klubot, újabb beruházásokra is sor került (játszótér, a klubban konyhasarok kialakítása). 15

16 3. Mi is az a Biztos Kezdet Klub? A Biztos Kezdet Program Angliából került Magyarországra, ahol e programot a gyermekszegénység kezelésére alkalmazták sikeresen. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium gondozásában került adaptálásra először kísérleti jelleggel, majd országos hálózatot alkotva 2006-ban. A program célcsoportja településenként a helyi igényekhez igazodott. Nálunk a hátrányos helyzetűek, a roma családok és gyermekeik, a fogyatékkal élők, és a közösségi élettől elszigetelt fiatal nem roma családok és gyermekeik alkották a célcsoportot. Számukra egy klubhelyiségben, heti 3 alkalommal 4 órában, klubfoglalkozás keretében biztosítottuk a következő szolgáltatásokat: a 3 év alatti gyermekek fejlesztése, korai szocializáció szakemberek bevonásával (óvodapedagógus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, védőnő), egészségkultúra fejlesztése (egészséges ételek készítése szakács bevonásával, ételek kóstolása, étkezési kultúra) krízishelyzetek kezelése pszichológussal, előadások (szakorvosok, környezetvédelem, alternatív gyógymódok, jogi tanácsadás) csecsemőgondozás (baba-mama torna, baba-mama maszszázs) információk képzésről, munkalehetőségről stb. A programot az Óvoda szakmai vezetése mellett helyi szakmaközi összefogással működik (védőnő, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő, óvodapedagógusok, iskolai fejlesztő pedagógus). A klubvezető egy helyi roma származású közösségfejlesztő, aki a családvédelem területén képzett. A védőnőnk a koordinátor, aki elvégzi a klub működtetésével kapcsolatos szervezési és operatív feladatokat. A programnak mérhető eredményei vannak. A programban résztvevő gyermekek bemeneti mérési eredményei kiemelkedően magasabb fejlettségi szintet mutatnak, mint azon gyermekeké, akik nem vettek részt a programban. A klubba rendszeresen járó szülők és gyermekeik korai integrációja révén óvodai nevelőmunkánk is eredményesebb. A programnak nem csak hátrányos helyzetű településeken van létjogosultsága, de a programfejlesztés ebbe az irányba mozdult el, a gyermekesély projekt keretében a TÁMOP pályázati kiírásain keresztül lehet újabb pénzforrást találni a további működéshez. 4. Milyen kapcsolatrendszert lehet kialakítania az óvodának a családdal, más intézményekkel, szervezetekkel a hátrányos helyzetű gyermekek nevelése érdekében? A családdal való kapcsolattartás az együttnevelés érdekében meghatározó jelentőségű nem csak a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében. A családdal történő kapcsolattartásnak vannak hagyományai az óvodákban, de a hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő óvodákban ezt a helyi sajátosságokhoz kell igazítani. Sok múlik az óvoda- és az iskolavezetés kapcsolatán, amely akkor jó, ha ismerik és tisztelik egymás munkáját az óvodai és az iskolai pedagógusok, és vannak közös célok és programok. A gyermekvédelmi és családvédelmi szakemberekkel való kapcsolattartás az óvodavezető feladata, de nevelőtestületi üléseinkre alkalmanként meghívjuk ezeket a szakembereket. A védőnővel és az orvossal való együttműködés egyre nagyobb jelentőséggel bír. Az a tapasztalatunk, hogy a mélyszegénységben és annak határán élő gyermekek nem mindig kerülnek orvoshoz. Oda kell figyelnünk és a gyermekjóléti szolgálat, illetve a jegyző segítségét kell kérnünk. Gyakori a higiénés problémák miatti fertőző megbetegedés (fejtetvesség, herpesz, stb.), ezért a többi gyermek védelmében a védőnőnek gyakran kell látogatni az intézményt, kölcsönösen működnie kell a jelzőrendszernek. Gyakran probléma, hogy a gyermeknek esetleg szemüveg vagy más speciális eszköz, illetve ellátás kell. Ezért folyamatosan figyelemmel 16

17 kell kísérnünk a gyermek egészségi állapotát, valamint testi fejlődését (táplálkozás), lelki állapotát (bántalmazás, agresszió stb.) és időben kell jelezni, vagy megtenni a szükséges gyermekvédelmi intézkedést. Mi, akik hátrányos helyzetű gyermekeket nevelünk, szerteágazó tevékenységet végzünk, olyanokat is, ami eredendően nem a mi feladatunk. Tesszük ezt belülről fakadóan szeretettel, önként, hivatástudattól vezérelve, saját erkölcsi meggyőződésünk szerint. Jövőnk kulcsa a GYERMEK. Rajtunk is múlik milyen lesz. 17

18 DR. KOVÁCS KATALIN: A MISKOLCI BIZTOS KEZDET-PROGRAM TAPASZTALATAI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE Angliában akkor kezdtek a hátrányos helyzetű családok (bevándorlók) kisgyermekeinek iskola előtti felzárkóztató programjával kormány szinten foglalkozni (Sure Start), amikor a bevándorlók aránya meghaladta a népesség 10%-át. Magyarországon a probléma nagysága ma már ennél nagyobb. Az egy éve közzétett OECD-adatsor tanúsága szerint egész Európában Magyarországon, Lengyelországban és Lettországban a legmagasabb (25% feletti!) a gyermekszegénység mértéke. Riasztó tény, hogy éppen a legkisebb, 0 és 5 év közötti gyermekek a leginkább veszélyeztetettek. Intézményünk, ahol a védőnők és a szakképzett kisgyermek gondozók együtt dolgoznak, a jelzőrendszer többi tagjával egyébként is kapcsolatban vannak, ideális háttér szervezetnek tűnt a Biztos Kezdet Program helyi adaptálására, ezért 2006-ban, az országos kiterjesztés fázisában elsők közt csatlakoztunk a hálózathoz. A program igen lényeges eleme, hogy alapvetően a meglévő erőforrásokra támaszkodik, és a meglévő intézményrendszer kereteit megtartva, az érdekeltek jobb együttműködésével közelebb viszi a szolgáltatásokat az érintettekhez. Legfőbb célunk, hogy a hátrányos helyzet ördögi körét a család és a szakemberek együttműködésével megszakítsuk. Kétévi tapasztalattal a birtokunkban a TÁMOP pályázat beadásához már mérhető célokat fogalmaztunk meg. 1. A gyermekek szükséglet felmérésre alapozott, célirányos fejlesztése Folyamatosan legyen 40 öt év alatti gyermeket nevelő klubtag a programban. A 2 év felettiek legalább heti 3, a 2 év alattiak legalább heti 1 alkalommal vegyenek részt a foglalkozásokon. A program végére a 3 év alatti gyerekek legyenek többségben. Az óvodaérett gyerekeket vigyék óvodába. 2. Szülői szerepek, kompetenciák megerősítése Valamennyi első gyermekét váró veszélyeztetett várandós ismerje a programot. A veszélyeztetett 3 év alatti gyermeket nevelő szülők legalább egy alkalommal járjanak a Gyermekházban. Egészségi jószokások (személyi hygiéne, táplálkozás, táplálás) mérhető módon javuljanak a klubtagok között. Olvasás, könyvek szeretete iránti igény felkeltése. Közösség építés: családok közötti kölcsönös viszony erősödjön. Egyenrangú együttműködés a szülőkkel és a partner intézményekkel is. Előadásunkban bemutatjuk, hogyan nyertük meg a gyermekek és szülők bizalmát, küzdöttünk az előítéletekkel és a működési feltételek hiányával, milyen módon szereztünk olyan elismerést a munkához, ami az úniós pályázat benyújtásának alapfeltétele volt. Hogyan értették meg a szülők, hogy az ő tenni akarásuk nélkülözhetetlen a gyerekeik későbbi életesélyeinek ked- 18

19 vező alakításában. Ha a gyermekeiknek öröm lesz a tanulás, képesek lesznek a szegény sorból való kiemelkedésre. 19

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT Láda Ágnes gyógypedagógus Rajzó Éva konduktor koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT A kicsinyekről való gondoskodás olyan, mint egy gombolyag

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 10.880/2009.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon Dandé István MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda Szekszárd, 2011. 05. 31. Egy kis történelem 2005. MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda megalakul

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs A családközpontú korai intervenció MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs Modellváltás a rehabilitációban Az elmúlt harminc év rehabilitációs modelljei Európában: Orvosi modell: alanya

Részletesebben

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2. Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni

Részletesebben

Korai fejlesztés és gondozás. Siktárné Aczél Zsuzsanna

Korai fejlesztés és gondozás. Siktárné Aczél Zsuzsanna Korai fejlesztés és gondozás Siktárné Aczél Zsuzsanna A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók OECD kezdeményezésére: A kategória: fogyatékos, B kategória: tanulási, magatartási nehézségeket mutató

Részletesebben

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt Kapcsolat a Programmal II. cél: Gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb

Részletesebben

I. Kiskunfélegyházi Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálati Konferencia 2008. december 9.

I. Kiskunfélegyházi Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálati Konferencia 2008. december 9. I. Kiskunfélegyházi Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálati Konferencia 2008. december 9. az útnak célja van. (Martin Buber) Az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT bemutatása Faltumné Varga Gyöngyi tagintézmény-vezető

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

GYEREKESÉLY PROGRAM ORSZÁGOS KITERJESZTÉSÉNEK SZAKMAI-MÓDSZERTANI MEGALAPOZÁSA ÉS A PROGRAM KÍSÉRÉSE

GYEREKESÉLY PROGRAM ORSZÁGOS KITERJESZTÉSÉNEK SZAKMAI-MÓDSZERTANI MEGALAPOZÁSA ÉS A PROGRAM KÍSÉRÉSE GYEREKESÉLY PROGRAM ORSZÁGOS KITERJESZTÉSÉNEK SZAKMAI-MÓDSZERTANI MEGALAPOZÁSA ÉS A PROGRAM KÍSÉRÉSE Kecskés Éva szakmai vezető Budapest - Moha Ház, 2014.12.12. ELŐZMÉNYEK, GYERMEKSZEGÉNYSÉG, KOMPLEXITÁS

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA. Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak)

A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA. Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak) A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak) CSÁMIÓ NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA Óvodánk a Napközi Otthonos Óvoda

Részletesebben

A Csodavár Korai Fejlesztő Centrum Pedagógiai programja

A Csodavár Korai Fejlesztő Centrum Pedagógiai programja A Csodavár Korai Fejlesztő Centrum Pedagógiai programja 2012 Csodavár Korai Fejlesztő Centrum 4400 Nyíregyháza Szent István út 21. Minden gyermek ajándékkal jön a világra, csak néhányuknak segíteni kell

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Sorompó Anett, Dr.Paraicz Éva, Dr.Hegyi Márta, Dr.Hirsch Anikó MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest Kórházi szociális munka

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013.

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája és Bölcsődéje 5516 Körösladány, Arany János utca 7. E-mail: klovoda@fuzestv.hu; zoldagovi@gmail.com / Web: www.amkkorosladany.hu

Részletesebben

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt 2004-2011. Csibi Enikő szakszolgálati igazgatóhelyettes 2011.12.12 Változó törvényesség, állandó szakmaiság! Rövid történeti

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 január-június között végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

Pályázati támogatások

Pályázati támogatások Pályázati támogatások 2011. 2010. 2008. 2007. Időtartam2011. 06. 01. -2011. 10. 31. Eredmény: pedagógiai fejlesztés, családterápia biztosítása; működési kiadásokhoz hozzájárulás Támogatás mértéke: 103.000

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 A Tervezést segítő Dokumentumok: 2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről 2010. évi LXIII. törvény a közoktatási törvény módosításáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely 2011.február Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely Pedagógiai munkát segítık rendszere kulturális intézmények gyermekjóléti szolgálat iskola iskola pszichológus civilek szakszolgálatok tehetséggondozó

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben

SEGÍTÜNK FELLÉLEGEZNI!

SEGÍTÜNK FELLÉLEGEZNI! SEGÍTÜNK FELLÉLEGEZNI! Encsencs Község Önkormányzat TÁMOP-5.3.6-11/1-2012-0023 Komplex telep-program 2013. 02. 07. A PROJEKT BEMUTATÁSA A 28 hónapos projekt Encsencs község belterületén lévő, 2 nagy, elkülönült

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Az Egyesület bemutatása A DOWN Egyesületet 13 évvel ezelőtt olyan szülők hozták létre, akik fontosnak tartották, hogy a rendelkezésükre álló információkat és

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében térségében a fenntarthatóság jegyében Alapadatok TÁMOP 3.2.13/12/1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában című felhívásra beadott pályázat. A pozitív támogatói

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Egészségi

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Tájékoztató az Óvoda-iskola átmenetet segítő program indításáról Mohács, 2013. október 16 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési

Részletesebben

6. A tevékenység gyakorisága 2 Nagyecsed, Mérk,Fábiánháza, Nyírcsaholy,Győrtelek,Ököritófülpös, Hodász heti 2 alkalommal

6. A tevékenység gyakorisága 2 Nagyecsed, Mérk,Fábiánháza, Nyírcsaholy,Győrtelek,Ököritófülpös, Hodász heti 2 alkalommal . A tevékenység megnevezése Ovi-suli program A tevékenység sorszáma és elnevezése (összhangban a pályázati útmutató C pontjával) 2. A tevékenység időtartama (hónap) 20 hónap 3. A tevékenység kezdetének

Részletesebben

VÁLTS jegyet az életbe! program

VÁLTS jegyet az életbe! program VÁLTS jegyet az életbe! program - Budapest, 2013. november 28. - Program célja Vas megyében hatékony megoldásokkal segíteni a hátrányos helyzetű 16-24 éves munkanélküli fiatalok foglalkoztatását, akinek

Részletesebben

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008 1. A dokumentum jogszabályi háttere A Magyar Köztársaság Alkotmánya 4. (1) bek., 70/a. A közoktatásról szóló

Részletesebben

Tájékoztató a Békés-Rehab Integrált Szociális Intézmény 2013-as szakmai munkájáról

Tájékoztató a Békés-Rehab Integrált Szociális Intézmény 2013-as szakmai munkájáról Tájékoztató a Békés-Rehab Integrált Szociális Intézmény 2013-as szakmai munkájáról Készítette: Prorok Mihály intézményvezető. Tartalom 1. Az intézmény békési egységének adatai... 3. 2. Fenntartó adatai...

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

Óvodánkról. LHH kistérség. Balástya. Új épület DAOP Infrastrukturális. pályázatból

Óvodánkról. LHH kistérség. Balástya. Új épület DAOP Infrastrukturális. pályázatból A jövı útjai 14. konferencia Társadalmi felelısségvállalás a sajátos nevelési igényő gyermekekért Kiskırös 2010. november 17. Óvodánkról Balástya LHH kistérség Új épület DAOP Infrastrukturális pályázatból

Részletesebben

2. Melléklet - A Közép-magyarországi Regionális Szociális Módszertani Konzorcium képzései

2. Melléklet - A Közép-magyarországi Regionális Szociális Módszertani Konzorcium képzései 2. Melléklet - A Közép-magyarországi Regionális Szociális Módszertani Konzorcium képzései Továbbképzés neve, engedélyszáma Célcsoport Helyszín, időpont Pontért ék Ár Kapcsolattartó 1 Mentálisan hanyatló

Részletesebben

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com Iktatószám:../2015. FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com 3. E L Ő T E R J E S Z T É S - A Képviselő-testülethez

Részletesebben

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Soros Konferencia 2004. december 3. Törökné Rózsa Judit Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2004-2006 (2008) közötti időszakra

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda Esélyegyenlőségi Program 1. Helyzetelemzés Jakabszállás Az óvoda tanulóinak összlétszáma: 70 fő Halmozottan

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat!

Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat! Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat! Magyarországon évente 1000 serdülőkorú lányból 30 lesz várandós nagykorúságának betöltése előtt. Közel felük megszakíttatja terhességét, másik felük pedig

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

A magyarországi kora gyermekkori intervenciós szolgáltató hálózat elemei, résztvevői és célcsoportja. Nyíregyháza, 2011. március 18.

A magyarországi kora gyermekkori intervenciós szolgáltató hálózat elemei, résztvevői és célcsoportja. Nyíregyháza, 2011. március 18. A magyarországi kora gyermekkori intervenciós szolgáltató hálózat elemei, résztvevői és célcsoportja Nyíregyháza, 2011. március 18. Czeizel Barbara Budapesti Korai Fejlesztő Központ Fogalmak, fogalmak

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 11-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 11-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 11-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Község Önkormányzat Képviselő-testület ének 39/2011. (V.11.) KT. sz.

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi tanácskozás 2015

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi tanácskozás 2015 DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja Gyermekvédelmi tanácskozás 2015 A gyermekjóléti szolgáltatás célcsoportja Az ellátási területen élő gyermekek és szüleik, a veszélyeztetett gyermekek,

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Jakabszállás Fülöpjakab Általános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája. Esélyegyenlőségi Program

Jakabszállás Fülöpjakab Általános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája. Esélyegyenlőségi Program Jakabszállás Fülöpjakab Általános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Esélyegyenlőségi Program 1. Helyzetelemzés Jakabszállás Az iskola tanulóinak összlétszáma: 240 fő Halmozottan hátrányos

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Társadalmi Megújulás Operatív Program /TÁMOP/ Támogatás intenzitás: 100 % - vissza

Részletesebben

Szent Kinga Katolikus Óvoda 5062 Kőtelek, Zrínyi út 10-12. Tel: (56) 496-003 e-mail: sztkingaovoda@gmail.com, sztkingakatovi@petrovaykataltisk.

Szent Kinga Katolikus Óvoda 5062 Kőtelek, Zrínyi út 10-12. Tel: (56) 496-003 e-mail: sztkingaovoda@gmail.com, sztkingakatovi@petrovaykataltisk. A esélyegyenlőségi ségi terve 2014-2015. 2015. 1 A esélyegyenlőségi terve a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének-oktatásának, fejlesztésének

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV. 2013/2014 tanév

GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV. 2013/2014 tanév GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV 2013/2014 tanév Készítette: Kaszáné Szászi Edit Sárbogárdi Mészöly Géza Általános Iskola Szent István Általános Tagiskolájának Gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse Nézz

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A táblázat az utolsó két tanévben logopédiai ellátásban részesítettek számát mutatja az intézmények tanév végi statisztikái alapján.

A táblázat az utolsó két tanévben logopédiai ellátásban részesítettek számát mutatja az intézmények tanév végi statisztikái alapján. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Komplex Óvoda, Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató Alapítás: 2179/2000 (VIII. 19) korm. hat. Társasági Szerződés: 2000. október 16. Bejegyzés: 2001. február 26. Munkaszervezet felállítása: 2001. április 3.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben