Változások a foglalkozás-egészségügyi szakápolók képzésében, továbbképzésében. Dr. Téglásyné Bácsi Mária, Dr.Grónai Éva

Átírás

1 Változások a foglalkozás-egészségügyi szakápolók képzésében, továbbképzésében Dr. Téglásyné Bácsi Mária, Dr.Grónai Éva

2 Bevezetés Az Európai Unió valamennyi tagállamában folyamatosan változik a munkaerőpiac szerkezete. A gazdasági, szociális, technikai fejlődés az oktatás, képzési rendszerek változását vonják maguk után. Az aktívabb, kreatívabb, sokoldalúan képzett munkaerő iránti igény megnőtt és ez befolyásolja a munkaerő piaci struktúrát is.

3 Változások a munka világában A munkafeltételek változása a foglalkozás-egészségügy részéről fokozottan multi-diszciplináris megközelítést igényel, új követelményeket támaszt a munkaadó alkalmazott foglalkozás- egészségügyi viszonylatban. A foglalkozás-egészségügyi szakembereknek meg kell szerezniük azokat az ismereteket, amelyek alkalmassá teszik az új ( és folyamatosan változó) kihívásoknak való megfelelőségre, újabb és gyakran összetett, több tényezőből fakadó egészségkárosító kockázatok kezelésére. Új feladatokat kell megoldaniuk a foglalkozás-egészségügyi szakápolóknak is. Az oktatásnak és a képzésnek igazodnia kell a változó munka és életkörülményekhez.

4 Foglalkozás-egészségügyi szakápolók képzése Az üzemi ápolói/ foglalkozás-egészségügyi ápolói képzés az 1996/1997 tanévtől kezdve van jelen a hazai szakképzés rendszerében. Mivel a szakképesítés nem szerepelt még az OKJ-ban 1996/1997-ben a Népjóléti Minisztérium ágazati engedélye alapján kezdődött el az oktatás. A foglalkozásegészségügyi szakápolók képzése 1999-ben az Országos Szakképzési Jegyzékbe (OKJ) történő visszaállítását követően kezdődött meg postgraduális módon az egészségügyi szakiskolákban, munka melletti képzés keretében. A képzés időtartama 10 hónap volt, részidőben.

5 Magyarországi tananyagfejlesztés A Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) a kormány felkérésére kezdte meg a szakképzés fejlesztését a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) keretében. A fejlesztőmunka során javaslatok születtek az új Országos Szakképzési jegyzékre, a jegyzékben szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeire, a központi programokra. Az egészségügyi tárca megbízásából az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet kezdte el 279 szakértő közreműködésével a különböző szakmacsoportok, illetve szakmák tevékenységelemzését, a moduláris szakképzési rendszer kialakítását.

6 Moduláris tananyagfejlesztés Moduláris rendszer: Meghatározott, összekapcsolható egységekből (modulokból) álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák közti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze. Így lehetségessé válik a hozott tudás elemeinek beszámítása, elismerése és ezáltal az új képzési formába történő továbblépés esetén a képzési idő csökkentése. Ez a rendszer valódi átjárhatóságot biztosít a szakmacsoporton belül és a szakmacsoportok között is.

7 Magyarországi tananyagfejlesztés A moduláris tananyagfejlesztő tevékenységbe bekapcsolódott egy foglalkozás ápolói munkacsoport is, melynek szakmai irányítását a volt OMFI Foglalkozás-egészségügyi Főosztály Ápolási Osztálya koordinálta. A fejlesztőmunka az Országos Képzési jegyzék (OKJ) korszerűsítési munkálatainak volt a része. A fejlesztő munka eredményeképpen az új Szakképzési Törvényhez kapcsolódóan megjelent az 1/2006.(II.17.) OM rendelet az új Szakképzési Jegyzékről(OKJ). A szakmai követelmények moduláris felépítésűek lettek, megjelentek a rész szakképesítések, sok szakképesítés elágazásos szerkezetűvé vált, az eddigieknél jóval több ráépülő szakképesítés született.

8 A foglalkozás-egészségügyi ápolói szakképzés moduláris fejlesztése A foglalkozás-egészségügyi ápolói munkacsoport a DACUM (tevékenységelemzési) módszerrel végezte el a foglalkozás-egészségügyi ápolói munkakör elemzését, meghatározva a konkrét feladatokat, a belépési kompetenciát, az alkalmazás területeit, a szükséges ismeretek, képességek, készségek listáját, az elvárható magatartásformákat. A moduláris átalakítás a szakmai és vizsgakövetelményekben is változást hozott, a követelmények a képzési szerkezet változásához igazodtak.

9 Foglalkozás-egészségügyi szakápolói szakképzés A szakképzés anyagának összeállításakor figyelembe vettük a korszerű igényeket, a nemzetközi ajánlásokat, valamint azt, hogy a foglalkozás egészségügyi ápolónak az alap ápolóképzés során nyert ismereteihez kapcsolódó speciális képzéssel képesnek kell lennie arra, hogy felismerje azokat a megterheléseket, a kémiai, fizikai,biológiai, ergonómiai, pszichoszociális kóroki tényezőket, amelyek az ember egészségét a munkavégzés során befolyásolják. Fontos, hogy ismerjék a relevans jogi, hatósági, és munkaügyi kérdéseket is.

10 Foglalkozás-egészségügyi szakápolói modul Ezt követően jelent meg a 32/2008.(VIII.14.) EüM rendelet, melyben az Ápoló szakképesítésre ráépülő szakképesítésként szerepelt a Foglalkozás-egészségügyi szakápolói szakképesítés (azonosító száma: ) A szakmai követelménymodul ( Foglalkozás-egészségügyi felmérés) meghatározta a: Feladatprofilt, Tulajdonságprofilt, A szint megjelölésével a szakmai készségeket, Személyes kompetenciát, Társas kompetenciát, Módszer kompetenciát

11 Üzemi ápolói/ foglalkozás-egészségügyi ápolói és foglalkozás-egészségügyi szakápoló szakon végzettek száma 1997 és 2013 között

12 Foglalkozás-egészségügyi szakápolói képzés Az egészségügyi szakképzésben évek óta visszatérő probléma a képzés által megszerezhető kompetenciák konkrét meghatározásának hiánya. Ezért Intézetünk kezdeményezésére 2011-ben kidolgozásra került a foglalkozás-egészségügyi ápolói kompetencia, amely beterjesztésre került 2012-ben a NEFMI-be (jelenleg EMMI), a Foglalkozás-orvostani Szakmai Kollégiumba, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarába és a Magyar Ápolási Egyesületbe is. Emberi Erőforrások Minisztériuma

13 Foglalkozás-egészségügyi szakápolói kompetencia A szakképesítés-ráépüléssel rendelkező képes: A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok primér preventív tevékenységében közreműködni, Külön jogszabályokban meghatározott munkaköri, szakmai, egészségi alkalmassági vizsgálatok végzésében közreműködni, a munkavállalók szakorvosi vizsgálatát megszervezni, A foglalkozási megbetegedések felismerésében, kezelésében részt venni, A krónikus megbetegedésben szenvedő munkavállalók gondozásában közreműködni, Külön jogszabályban meghatározottak szerint a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentésében és kivizsgálásában közreműködni,

14 Foglalkozás-egészségügyi szakápolói kompetencia A munkahelyi veszélyforrások feltárásában, a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálatában közreműködni, A helyszíni (általános és foglalkozás-specifikus) higiénés vizsgálatok végzésében közreműködni, hiányosságok esetén felhívni az érintettek figyelmét a munkahigiénés/foglalkozásegészségügyi/munkabiztonsági/kémiai biztonsági /élelmiszerbiztonsági/járványügyi szabályok betartására, A munkavállalók, álláskeresők, tanulók munkájával felmerülő kockázatokról, a megelőzés lehetőségeiről, az egyéni védőeszközök használatáról tájékoztatást, felvilágosítást adni, tanácsadást végezni, Népegészségügyi programok szervezésében közreműködni, A munkakörhöz kötött és nem kötött védőoltások beadásában részt venni,

15 Foglalkozás-egészségügyi szakápolói kompetencia Az elsősegélynyújtás, sürgősségi orvosi ellátás megszervezésében és a munkatársi elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében közreműködni, A balesetek, és egyéb oxiológiai esetek elsődleges ellátásában közreműködni, A munkavállalók foglalkozási rehabilitációjának megvalósításában közreműködni, Adminisztrációs, dokumentációs tevékenységet végezni.

16 Változások a szakképzés területén Magyarország Nemzeti Reform Programja keretében nyilvánvalóvá vált, hogy a szakmai követelményrendszer korszerűsítésre szorul a mai szakmai elvárásoknak megfelelő tudás és készségek biztosítása érdekében. A reform lényege, hogy jól képzett megfelelő számú szakember álljon a munkaerő piac rendelkezésére, továbbá a szakképzés minősége változzék, hangsúlyosabb legyen a gyakorlati képzés és racionalizálják a képzési időt. Megjelent a évi CLXXXVII. új szakképzési törvény és ezt követően az új OKJ rendelet is (150/2012.(VII.6.) Korm. rendelet), melyben a foglalkozás-egészségügyi szakápolói képzés változatlanul az ápolói szakképesítésre, ráépülő szakképesítésként jelenik meg azonban csökkentett óraszámban.

17 A foglalkozás-egészségügyi szakápolói szakképzés szakmai követelmény modulja és vizsgakövetelménye Megjelent a 217/2012.(VIII.9.)Kormány rendelet az állam által elismert szakképesítések követelménymoduljairól és a 37/2013.(V. 28.) EMMI rendelet az emberi erőforrás minisztere ágazatába tartozó szakképesítések vizsgakövetelményeiről, melyben 19. sorszámmal szerepel a foglalkozás-egészségügyi szakápolói szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye is.

18 A 19. sorszámú foglalkozás-egészségügyi szakápoló szakképesítés ráépülés szakmai és vizsgakövetelménye A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: Szakképesítés-ráépülés megnevezése: Foglalkozás-egészségügyi szakápoló Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: Iskolai előképzettség: érettségi Szakmai előképzettség: Ápolói szakképesítés Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50 % Pályatükör A szakképesítéssel-ráépüléssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök): FEOR sz. FEOR megnevezése A szakképesítés-ráépüléssel betölthető munkakörök 3311 Ápoló,szakápoló Foglalkozás-egészségügyi szakápoló

19 A foglalkozás-egészségügyi szakképesítés-ráépülés munkaterületének rövid leírása A foglalkozás-egészségügyi szakápoló részt vesz a foglalkozás- egészségügy preventív, klinikai, egészség-megőrzési, és egészség- fejlesztési feladataiban, a foglalkozási megbetegedések felismerésében, kezelésében, a munkavégzésből, a munka- környezetből származó egészségkárosító kóroki tényezők észlelésében, munkahelyek munkaegészségügyi feladatainak ellátásában, adminisztrációs, kommunikációs adatszolgáltató tevékenységben. Tevékenységét foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatnál, szakellátó-helyen vagy központban végzi. A foglalkozás-egészségügyi szakápoló, mint a foglalkozásegészségügyi team tagja feladatait részben önállóan, részben a foglalkozás-egészségügyi szakorvos utasítására vagy vele együttműködve végzi.

20 Vizsgáztatási követelmények Iskolarendszeren kívüli szakképzésben valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele, az előírt gyakorlatok igazolt teljesítése. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység: foglalkozás-egészségügyi szakápolás gyakorlati alapfeladatainak kivitelezése. A vizsgafeladat ismertetése: műszeres vizsgálatok (látásélesség és színlátás vizsgálata, audiometria, Doppler, légzésfunkció, EKG)végzése, közreműködés a munkaköri, szakmai, egészségügyi alkalmassági vizsgálatoknál, a munkavállalók szakorvosi vizsgálatára küldésében. Balesetek és egyéb oxiológiai esetek elsődleges ellátása. A vizsgafeladat időtartama: 60 perc

21 Vizsgáztatási követelmények Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: elméleti ismeretek reprodukálása. Az írásbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a szakmai követelménymodul témaköreinek mind egyikét tartalmazza. A vizsgafeladat időtartama: 90 perc Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése:a foglalkozás-egészségügyi szakápoláshoz szükséges elméleti ismeretek alkalmazás szintű felidézése. A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a szakmai követelménymodulok témaköreinek mindegyikét tartalmazza. A vizsgafeladat időtartama: 45 perc

22 Változások az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésében

23 Változások a szakdolgozók továbbképzésében Az egészségügy, így a foglalkozás-egészségügy területén mint ahogy más ágazatokban - sem fejeződik be a szakmai képzés az iskolából való kilépéssel, a szakképesítés megszerzésével. A folyamatos technikai, technológiai fejlődés, a kommunikációs módok fejlődése szükségessé teszik a gyakori bekapcsolódást a képzésbe, a rendszeres továbbképzést, esetleg a munkaerő-piaci igény szerinti szakmaváltást. A továbbképzés a meglévő képzettséget kiegészítő, vagy magasabb szintre emelő képzés. Jelentősége napról-napra növekszik.

24 Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének jogi szabályozása Az egészségügyről szóló évi CLIV. Törvény, 63/2011. (XI.29.) NEFMI rendelet az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól. Az egészségügyi szakdolgozók számára törvényben biztosított jog, hogy szakirányú szakképzésben és továbbképzésben vegyenek részt.

25 Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének jogi szabályozása Az egészségügyi ellátás megfelelő szakmai színvonalának biztosítása érdekében a megszerzett ismeretek és készségek folyamatos szinten tartása, fejlesztése érdekében, a tudomány korszerű színvonalának és az egészségügyi ellátás igényeinek megfelelően - az egészségügyi tevékenységet önállóan végző, egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek (a továbbiakban: továbbképzésre kötelezett) egészségügyi szakmai továbbképzésben(a továbbiakban: továbbképzés) kötelesek részt venni.

26 Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének jogi szabályozása A továbbképzés továbbképzési időszakokban történik. A továbbképzési időszak tartama 5 év. Az első továbbképzési időszak kezdete - a 113. (6) bekezdésében foglaltak kivételével - a továbbképzésre kötelezett működési nyilvántartásba történő felvételének a napja. A továbbképzési időszak alatt a továbbképzésre kötelezettnek a külön jogszabályban meghatározott elméleti és gyakorlati továbbképzési formákban kell részt vennie. Az elméleti és gyakorlati feltételek teljesítésének mérése pontozással történik. /Eü. Tv. 116/B. 353 (1,2, 3 ) /

27 Változások az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésében A 63/2011.(XI.29.) NEFMI rendelet értelmében 2012 januárjától az egészségügyi dolgozók továbbképzési rendszerében számos új változás történt. 1. (1) Az egészségügyi tevékenységet végző, az 1.sz. mellékletben szereplő meghatározott szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szakdolgozó, egészségügyi szakmai továbbképzésben köteles részt venni. A továbbképzési időszak teljesítéséhez az egészségügyi szakdolgozónak a.) kötelező szakmacsoportos elméleti, b.) szabadon választható elméleti, és c.) gyakorlati - továbbképzési formában kell részt venni.

28 Változások az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésében Az egészségügyi szakdolgozónak a továbbképzési időszak alatt a szakképesítésének(szakképesítéseinek) megfelelő szakmacsoportonként összesen 150 pontot kell teljesítenie. Továbbképzésre működési nyilvántartási számmal, ennek hiányában figyelemmel az Eü. Tv (6) bekezdésére alap nyilvántartási számmal lehet bejelentkezni. A jogszabály szakmacsoportonként egy kötelező elméleti továbbképzést ír elő, mely 30 pontértékkel bír. Az egészségügyi szakdolgozók életkörülményeinek javítása, valamint szakmai előmenetelének segítése érdekében az állam átvállalja egy kötelező továbbképzés költségét egy továbbképzési ciklusban.

29 Változások az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésében Szabadon választható továbbképzésnek minősül: - az ESZTT által előre minősített elméleti továbbképzési tanfolyam, (GYEMSZI-ETI a honlapján közzéteszi) - a munkahelyen belül szervezett rendszeres továbbképzés, - a szakmai célú tanulmányút, - az adott szakterületen végzett tudományos tevékenység, - az adott szakképesítésnek megfelelő szakmai vizsga jellemző írásbeli feladatsorának legalább 75%-os eredménnyel történő megoldása. - Szabadon választható továbbképzéssel minimum 20 pontot kell összegyűjteni egy továbbképzési cikluson belül. - Egy továbbképzési időszakból a következő időszakba legfeljebb 25 a továbbképzési időszak utolsó évében szerzett elméleti továbbképzési pont vihető át.

30 Változások az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésében Gyakorlati továbbképzés A továbbképzési időszak gyakorlati részének teljesítéséhez a továbbképzésre kötelezettnek legalább 3 évet kell hazai vagy külföldi foglalkoztatónál a szakképesítése (szakképesítései) szerinti szakmacsoportnak megfelelő munkakörben eltöltenie. Egy év gyakorlati idő értéke 20 pont. A gyakorlat időtartamát munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló kérelmező esetén a foglalkoztató, ennek hiányában a működési engedély kiállítója igazolja. A munkáltató lehet a foglalkoztatástól függően a kérelmező jelenlegi vagy korábbi munkáltatója. A gyakorlati időszak igazolását a GYEMSZI - ETI-hez kell benyújtani!

31 Változások az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésében Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges elméleti és gyakorlati továbbképzési pontok összesítését és nyilvántartását a GYEMSZI végzi. A GYEMSZI a továbbképzésre kötelezetteknek az egyes továbbképzési formákban szerzett pontjait folyamatosan nyilvántartja, és az adott szakmacsoport (szakmacsoportok) szerinti szakképesítés (szakképesítések) tekintetében teljesített továbbképzésekről folyamatosan, de legalább havonta egy alkalommal elektronikus úton értesíti a működési nyilvántartást vezető szervet..

32 Tájékoztatás, ügyintézés Az elméleti továbbképzésekről részletes tájékoztatást a GYEMSZI- ETI-nél honlapon, vagy személyesen (1085 Budapest, Horánszky u.15.) vagy telefonon ( , ), továbbá a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaránál a honlapon, továbbá személyesen, vagy telefonon ( ) lehet kérni. Működési nyilvántartási kártya ügyintézés 1.) Egészségügyi engedélyezési és Közigazgatási hivatal ( /letöltések) forma nyomtatvány kitöltése útmutató szerint 2.) GYEMSZI ETI ( /továbbképzés) elméleti, gyakorlati pont igazolások beküldése időfaktor: 30 nappal a kártya lejárata előtt

33 Napjainkban oly sokszor hangoztatott, olykor már elcsépelt fogalom az élethosszig tartó tanulás, de csak kevesen tudják, hogy ez nem egy új keletű gondolat, hiszen számos nagy elődünk már századokkal ezelőtt felismerte ennek jelentőségét.

34 J.W. Goethe, már 1809-ben, a Vonzások és választások című könyvében, az alábbiak szerint vélekedett: Elég baj, hogy most már semmit sem lehet egy egész életre megtanulni. Elődeink ahhoz tartották magukat, amit ifjúkorukban tanultak; nekünk azonban most minden öt évben újra kell átvennünk, ha nem akarunk egészen elmaradni a divattól.

35 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!