A» FELS. CSÁSZÁR, ÉS AP. KTRÁLY KEGYELMES ENGEDELMÉBÔL. IndúU І»і»ЬйІ, fíni-ken IVerrober ei-dik n«pjin, igio-ií íiitendőb-n.

Átírás

1 Nro. 47. ás 48. A» FELS. CSÁSZÁR, ÉS AP. KTRÁLY KEGYELMES ENGEDELMÉBÔL. IndúU І»і»ЬйІ, fíni-ken IVerrober ei-dik n«pjin, igio-ií íiitendőb-n. '.,. B é t t. Cs. K. Felsége kegyelmesen méltóztatott az' 6 Felsége nevét viselő Huszár Regementnél szolgáló Gróf Gatterburg Jósef urat a' Mária Theresia katonai Rendjének Rit<erét, Cs. K. Camerariüsi méltósággal megajándékozni. A' Cs. Kir. Alsó Austriai Kormányozószék' 'lyen Kerülő Rendelést tétetett közönségessé : - Minthogy az egésséget tárgyazó előre való vigyázás azt kívánja, hogy a' Török birodalomból a' melly nevezet alatt a' Duna és Száva vizeken-túl lévő és tulajdonképpen a' Törököktől lakott Ottomannus tartományok értettefnek hozzánk által jövő minden kereskedőknek' '<* egyéb utasoknak, tsak az alatt a' leltétel alatt A á

2 cngedtcssék-mcg.v Ca. K. tartományokba vuló bélépéi, ba t. i. v.icy n' Knnst.int/.in.ipolyh.-in lévő Austriai Cs. K. Intcrnuniziir.i hivataltól, vagy pedig az azon hellvcii lakó Ci. K. Consuli hivataltól, a' honnét jő az utas, lr.'./cn cgésscgrt-targy.izó rendes Hizonys.íglcvelck : erre nézve mindeneknek tudtok cs nicglntctések végett ezen Felséges Rendelés kihirdettetik. " Budáról ezeket iiják Sdndor (i Orosz Cs.íszóti Felsége méltóztatott K. Magyar Hclytartószcki Tanátsos's Cs. K. Kamarás Méltóságos Zsadanyi cs Torok ÍZ. Miklósi Almásy Antal Urnák, azon különös érdemeire való tekintetből, mcllyckrt nz ezen esztendőnek közepe' táján Magyar Országon hazájokfclé általótazott Orosz tengeri katona tsoportoknak szállítások által, mint Királyi Hizlos szerzett, egy brillántos drága gyürüt küldeni. A' Utidai újságban olvassuk továbbá, hogy a' következendő kérdésre, mellyet egy megélcmedett és örökös nélkül lévő Gavallér, ez előtt két esztendőkkel telt vala ki, hogy t. i. S, a'maga íoö.ooo.forintoknál többet c'rö tagj-or.ját a' köz jóra nézve legjobban miként rcnddhcuc-cl? 53 felelő Írások jöttek-bé. A* jutalomul feltett 300 forintokat, mellyektt GyÖrkényi Pyber Benedek úr még egyszer annyival szaporított, a'jutalomkérdést kitett úr, Fő Tisztelendő f'irjg Bencdik és Fehér György uraknak ítélte, és e' hónapnak 4-dikén által is adatta. A' mi már most betses életének 24-dik esztendejébe lépett Felséges Aszszonyunk' ditsósséges születése napját közönséges tisztelet-téíellel inncplették e' hónap' 14-dikén. a' Budai fő tem-

3 J7» plombjo. Nagy tni-.ct momloît MéllóVigni ѵ/л la»oticli SJndar Püspök es (Jen. Ѵіслгіім tir. Jelen voltak az njtatosiiagon л/. ott találtató minden Titkos ТлпдМомік, л* l'. T. Clcrun, (,'CIKralisuk, egyéb lő Hivatalok, mimten rcntlii és rno^ú sokasággal egyetemben. Л' Nagy Váradról érkezett tudósításokból most tsak azt jcgyczhcijükmcg röviden, hogy a* N. ШІілг Vármegyei 'J". N. Kendek л' múlt hónap' aft-dik.ín közönséges gyűlést tartván, abban a' ni aga haznliui bnzgóságárol és munkásságáról esméretes Vicc-lspáiiy liminczj- JJr'ncj 6r, a' maga betej;cskcdcserc nézve, és Воп.окол LorintzYo Nótárius úr, hivataljaikat eleven, a'l'ő 1,'pányi hivatal' Administrator.! Gróf iihcdcv Lujus úr ö Nagysága által, a' formális tisztújító gyűlésnek tartatásáig, az elsőnek heliyébe a' Vármegyei Törvényes Tábla z\sscssora jjomvkos Jkuli úr Vicc-lspánnyn, a' második hellycbe pedig eddig volt Vicc-Notárius Tokody Jójrf Úr Kő Notáriusaá rendeltettek. Frantzia Birodalom. Liicrnó, Nov. 20-kán. Hivatal szerént való tudósításokat vévén Prefektusunk a'felól, hogy Katthagenaban és Malagában pestises és ragadd cyava ya uralkodjék, ilyen intézetekethiidettetettki ellene: " Azon személyeken kívül, kik arra vannak rendeltetve, hogy a' partra kihányódó porté&akxa ügyeljenek, senkinek nem szabad a' tenger partjahoz közelíteni ; nem szabad még a' marhaiat is oda botsátani. Azon esetben, hogyha a' szélvész valamcily hajót a'part mellé hajta'aa^ A a a

4 's mint hogy meg lehet, hoyy nz ilyen hajót valami más hajósok, a' kik a' Spanyol partoknál gyakran meg fordulnak, mcgvis.'álh.uták, tehát az ilyen hajókat a' 20 napi кошишлі/і.і hellyel két annyi alá kell vetni, és az azokon lévő portékákat horclzctnck u' gőze által kell megtisztitan:. Altalját).m mind azok n' hajók, mellyek Spanyol Or.siágból, Porturvilliából, fîibr.iltárból, Majot kából, Ivicából, Szardíniából, Siriliából, Mnlthából jönek, a' Toskánai partokhoz más helyre ki nem köthetnek, hanem tsak Livomóhoz, a' hol a' veszedelemhez mérsékelletett kontutnálzia alá vettetnek. Minthogy a' pestis Spanyol Огя/ágban egész n' Kran:zia halárig Cadeqnicéig elierjcdett : tehát a' Korsikából és az Adgétó'l fogva Port-vcndréig terjedő Frantzia partoktól jövő h.ijóknt is kontiimátzia alá kell Vetni. A' imaylándl Udvari Újság szeréi t Nizzából ezeket írták : " Minthogy a' Marsiliai Orvosi Tanatsnak hivatalszcrént való ítélete azt bizonyítja, hogy a' Pestis Karlhagcnában és Malagában uralkodik; 's minthogy ez az ostor rettenetesen terjed, és már a' Frantzia határ szélig Rosestó'l nem meszsze Cadequicéig érkezett rettenetes sebességgel, *s több e- félék : tehát mind ezek a' környülállások igen nagy vigyázást parantsolnak, raelyhezképpest meghatároztatott i)ször, hogy a* tenger partjain külömbkülöcib pontokon számos katonaság és-belső tsendességre vigyázó fegyveres nép bsztattassékki vigyázatra, a' melly fegyveres nép éjjelnappal nagy vigyázassál legyen. V- a)szor. Mihelyest valamelly hajó a' parthoz talál közelíteni, vagy pedig annak szomsiédsá-

5 373 g.íb.in hajótüré'.t «zenvcd, a* legközelebb álló itr.-íís.ík, д/ипплі lújjcnck lármát яг ágyukkal, és a' lármiz.ú/.lót fiiggrszszék-ki, ha t. i. nappal történik л' dolog, l'.jtxnk'in.ik idején ezen két féle jcl.ulasokim kíviil a'hegyeken 1.4rni.;tiizek gy új- MlUtn.ik, es a* vcízrdclcmhcz lc-k.ïzeléhb lévő helyréikben a' h.ir.mgok i* merѵоп.иг.ип.ік. J;S/.or. A' ir-n-er' partjára kivetlrictt ember vagy b.ir.un hóltt<- s ick, l.íd.ík, hordók, ruh.idarnhok, mint pennes porlikak úgy nézettcssenek, senki hozzájok ne nyúljon, és valamit cl ne vigyen. A' ki ezen rendelésekhez nrm tartja magát szorosan megbüntettetik. Parisian az ágyuk' dörgése jelcn'ctte December j-so napján azt, hogy a' következendő' napon a' N.ipolcon Császár mcgkoronázt.itása* emlékezetének innepe fog tartatni. Déli iy órakor ő Cs. Felsége л* thromison őlvo fog.uha, a' Ihrodalom Prioriéitól, Ministercktől, a' Birodalom' N.igy Tisztjeitől, és a' Császári Udvarnokoktól kririilvétettetve lévén, a' Szenátust. Enrek Elölülője' Gróf Garnier, az itt következő' n-cgvbszonő Jelentést adta által ó Felségének,, azért, hogy ő Felsége, a' Császárné megferhesülese felol jelentést tenni méltozlatotl : ",, Császár 1, a" Szenátus a' Cs. és K. Felséged' levelének foglalatját legelevenebb megilletődéssel hallotta. A' Frantzia Birodalom bételyesedni szemlélj a' maga reménségét, és a' leg nagyobb Monárchát illető isteni végzésnek szünetlenül való bámulása mellett tűnik szemeibe Napóleonnak fényes tsillagja, sugaraival azon bőltsőt vévén köïul, melly a' ditsősség borotsyápkoszorúi és a' ; v irtusok pálmaágai áital vaa körül köttetve,

6 37* Hányszor hoztiik-mi már.v leg nagyobb Héros eleibe a' nagy nemzet' hódolását és bámulását'. Мп V haza' atyja' eleibe hoztuk uş-ynn ezen népnek óhajtásait,.v melly szerentsés a'felséged szerentséje által, sierrntsés önnön maga reménségei által, szcrentses mind azok által az érzel, cnységek által, mrllvekct ő benne az a' Felséges Fejcdclemafzizony gerje-.zt, a' kit ezen nép. magimagnért és Felségedért szeret." Azután Követtségi audientziaadások, a' Thuilleria thratromán játék, 's a' Császári n.igy szálában társasági gyűlés tartatlak. zv városban közönséges világositás volt. Minden tbeatromok ingyen nyílva voltak a' nézók előtt. Paris várossá 12 szegény szüzet házositott-ki, minyájokat-fegyverrel szolgált vitézekhez, mindeniknek' 12CO Krankat adván menyaszszonyi ajándékba. A' hadi foglyoknak költsönös kitserétetéseket illető-, de már félbeszakadott alkudozásokra nézve ilyen nyilatkoztatást adott-ki Decz. 3-dikán a' Monitor : " Ezen hadakozásnak kezdetétől fogva semmi egygyezés tökélletcsségre nem mehetett a' foglyoknak költsönös kitseréltetések eránt. A' mi az emberiségre nézve ilyen fontos munkáoak megkészülhe'ését megakadályoztatta, volt a'vélekedéseknek a' következő pontok eránt való külömbözések: " Auglia tsak a' nemzeti Anglusokat akarja hadi foglyoknak esmérni. A' Németeket, Spanyolokat, Portugallusokat, 's a' maga egyéb szövetségeseit, a' kik az ő armádiáinak részeket tették, vagy pedig a' véllek egyesülve lévő seregeknél szolgáltak, és elfogattattak, nem akarja

7 .175 л tsrrcnrk jó voltában rr'zc'íicni. Második pont j.ír tc/i.v rtrlir/sér.nck лі л* Capitul.it/ió, rati- Ivel Gen, W.ilmcidrn kiíiöit, midőn Hannoverit n' Fr.tni/ii terrjţnek feladta, a' midőn 17 ezer emberekre telt azoknak a' llannovcránusoknak számok, a' kik mint b.idi fojrlyok úgy nézettellek. Angli.i c/cket nem akarja hndt foglyoknak rr.c:;rsniérni, bolott erek nkkór, katona szóra (parolára) clbotsáttatv.in, azolta közzúlök a' köz katonák cs tisztek nagy részint Anglus szolgálatot tettek, következésképpen mind a' Capitulaf/iót mind a' nemzetek' törvényeiket megrontották. F/ck a' kérdések már 8 esztendőktől fogva vitattatnak. A' folyó esztendőnek Aprilisében c?.v Anglus Ríztos jött által Morlaixbe. A' neb.'c'c'rcknck clhárittatások végett elkezdődtek az alkudozások, es g hónapokig tartottak jó kimenetel nélkül. A' Frantzia Hirodalom két fundamentomos feltételeket javasolt: Először, hogy ízt kell tselckedni most is, a* mi 1750-ban tör-, tént. Akkor mind két rész egyátallyában viszsza adott a'másiknak minden hadi foglyokat. A' melyik kevesebbet adhatott viszsza, bizonyos summa pénzt fizetett a' másiknak, egyezés szerént. Másodszor, minthogy az elsőt elfogadni nem akarta Anglia, azt jovasólta a' Frantzia birodalom, hogy főt Fóért, embert emberért adjanak viszsza, rangjok szerént, akár mi ncmzelbcliei:, Spanyolok, Portugaliusok, akár Németek legyenek. Arra is kész volt a' Frantzia Birodalom, hogy azokat a' 20 ezer Spanyol hadi foglyokat, is elfogja botsátani, a' kik a' tserén feljül nálla maradnak. Nyoltz hónapok tehek-el ezen utói-

8 37* só feltétel felett ѵліб alkudozásban. Azt tettette ѵапрііл, bogy elfogadj.*; e*cj> feltételt, és azt lehetett gondolni, hogy már vége van az Alkudozásnak, midőn azonközben Angliának alkudozásaiból kisugárlottak az ó valóságos czclzásai. Által láttuk, hogy midőn a'feltételt elfogadta, tsak tört akart nekünk vetni, lígy nkart tselckedpi j hogy elébb tsak az Ang'usokat Herélje viszsza; t. i. vhzsz.» akart nékünk annyi Frantzi.ít adni, a' minnyt Anglus náuttnk hadi fogságban van, 's azután midőn az idő elkövetkezett volлл, hogy a' Spanyolokért, l'ortug.illusokért, és Németekért is Frantzi.it adjon viszsza, fogást keresett volna n* tsercnek félbcszakasztására, ' azon 20 ezer Frantziákat, a* kik még ekkor Angliában találtattak volna, tovább is ott tartóztatta volna hadi fogságban. Tsak egyezer a' nemzetebélieket viszsza kaphatta volna, nem gondólt vojna Anglia azután a' Spanyolokkal és egyebekkel. Ez a 1 keleptzcigen goromba volt, Anglia réá állott a' közönséges tserének munkába lejéndő vételére, azonban fenntartotta magának azt a* módot alattomban, hogy mihelyest egyszer a' Frantzia országban lévő nemzeti Angiusokat Londonban lenni szemlélheti, a' tserét azlután azonnal félbe szakaszthassa, minthogy a* Frantziáknál hadi fogságban lévő Spanyolokat nem tartotta volna méltóknak arra, hogy azokért a' még Angliában tálaltatandó Frantziákat viszsza bótsássa. Minden egyéb feltételeket helybe hagy ott, Anglia, főt főért, embert emberért, tisztet tisztért grádits szerént; tsak аггз nem állott réá, hogy a' tsere,, egyszermind történjék; ázanglusokat leg elébb kivánta viszsza.

9 377 Mihrlyrst д* Кглпіхіл Ьіго<Іл1от ilyen merteket akart felvétetni, hngy Anglia minden 1000 Anglusrrt és :ooi) Spanyolért, jooo Kr.intziát küldjön haza a* fogságból, azonnal elvetették az Anglui alkudozók az álortzál, 's a' többi. Spanyol Orjztfg. Gibraltárban is jelengetni kezdette volt magát cz a' kedvetlen vendég, a' ragadó nyavalya, melyre nézve itt is nagy vigyázassál ѵлпплк ellene az Anglusok. Néhány katonák, n' kik elkapták a' nyavaját, лгоп lakosokkal egyetemben, kiknek házaiknál szálláson voltak, a' várból azonnal kiyitcttcttek, Egy nagy ijres hcllycn a' melly neutrális vidéknek neveztelik, sátorok állittattak-fcl, és minden szükséges eleséggel és egyéb készületekkel megrak* ttattak, hogy mind azok, a' kik fclól legkissebb gyлnû leszen, a' másokkal való legkissebb közösülés nélkül ott lakjanak szoros vigyázat alatt. Néhány katonák és barátok már meghallak ezen ragadó nyavalyában, mellyel ott közönségcsen hideglelésnek neveznek. A' templomoknak és Synagogáknak ajtaik bézárattattak, azért, hogy még ezekben e lehessen módja a' nyavalyának az elragadásra, és terjedésre. Hogy a' katonáknak a' vá*-' tosi néppel való közösülését annyival inkább meg lehessen akadályoztatni, és a' nyavalyák/ Oak a' katonák közzé való békapását meggátolói, tehát a' város külörobkülömb részei elsza r bszuttak közfálak által egymástól. Portugailia. A' PúrUi Monitor e 5 ész históriáját kiadta a'

10 37S napok' согд izerént A' ГГЯПІІІЛ ármádia' táborozásának az ólt.i, hojyni, л' Spanyol határokról л' Portugalliai határokra belépett, л'inc Ily azoknak kedvekért, л' kik ohwsni kívánják, egy dióhajba szorítva itt kövctkr/.ik : " jjlmciiia mellől Sept, i ç-dikén indult.metţ a' Fr. ármádia a' I'ortinzAliiáb.i való benyomulásra. Altncidának elesése után лг Anglus ármádia az Alva vize megett lévé) megtámadbntatlan tanyában szállott-mrg. A" mieinknek a' Mondcgó völgyébe való benyomulások arra indított* az Anglusokat, hogy c/.en víznek bal partját elfoglalják. Az Eszlintţi Hertzeg ugyan ezen víznek jobb partján folytatta útját Coimbra felé. Sept. 21-dikén ezen víznek bal partján már öszszetsatólta volt nrmndiájának három Osztályait Visen körül, de nem folytathatta útját, mivel az ostromagyuk után kéntelenittctctt várakozni. Az Anglusok használták az alkalmatosságot; az alatt míg a' mieink várahoztak, a'mondégó jobb partjára által jöttek, és a' Busacó hegyeit, mellyek Coimbrát fedezik, elfoglalták, tsak Generális Hillt hagyván a' Murcclla hídjánál hátra.»sept. 24-dikén az Anglus hátuljáró tsapatra találván seregeink, no embert elfogtak belőllc; 26- dikban a' Busacó hegyeinek recognoseírozisában foglalatoskodott fo vezérünk. Ezen hegyek too és 200 ölnyi magasságú gránit-kóböl álló bértzek, mellyeknek teteik fegyveresekkel voltak megrakva; 26 ezer Anglus és 30 ezer Portugallus állott rajta. Fő vezérünk arra határozván magát, hogy az ellenségnek ezen kemény tanyáját megkerülje, néki arra hat napok kívántattak. A' nagy próba szerentsésen ütött-ki egyéberánt,

11 379 ИлѴЬо-ѵ ПгпіпЬогде íj.simon ncvíí Gcn-rálisaink лг 6 tiv'/cjirpckben igen mcszs/.írc előnyomulѵл'п, nem scriiiethcttek, és Generális Simon két golyóbis.íli.il mrgscbfssittctvcn, valami too Frant/іЛкклІ révült elfogatta tott. Az ármádia azonközben tovább nyomult. Generális St. Croix, mint vezető, Mcalhmlánál, a' Coimbrátol Oporto frlé menő útnál, a' Dtiero mellett egy ellenséges Osztályra találván, azt megverte, 100 embert megölt 5 százat elfogott. Oktober' iső napján n' mieink Coimbrába bemenvén, Wellington magát sebességgel viszsza vonta. A' mi vesztésünk a' Busacói tsatában valami 200 elesett és 1200 vagy 1500 megsebcsedett emberből állott: az ellenség' vesztése is réá mehetett éppen annyira. Coimbrába való bemenetelünkkor az ellenség n' Mondegó bal pariján állván, előremenő tsap.itunkra ágyúzott. Oktober 4 dikétöl fogva u-dikéig a* Lisbona felé való clőbbnyomulásban foglalatoskodtak seregeink. Az cső meg nem állott 6" napok alatt. Fő vezérünk Injába iparkodott ütközetre venni az ellenséget, a' melly sokkal okosabb, hogy sem ütközetbe botsátkozzék kiilömben, hanemha hoz-' zájnrulhatatlan kősziklákra fészkelhette-fel magát. Az ellenségnek ezen hátrálásaközben 300 embert fogtunk-el, felerészint Anglust felerészint ' PortugalluJt, Valami egyetnemértés, 'és egy vigyázatra rendeltetve lévő seregnek hibás fordulása miatt történt, hogy a' Coimbrai betegházunkban valami 15» 6 s z á z sebeseinket,_ onnét lett eljövetelünk után 4 napokkal, valami 2000 emberekből álló, tartományi katonák elfogták. -

12 Armádiánknak egrit c/élj.- илк д' If vén mir mc-ft, hogy az Anglus armádiát, minckrlőite ft' Lisbon.! elolt lévő kemény tanyájába juthatna, béérheste: erre nézve із-dikhrn Aln-.querig mentünk; ekkor az Anglutok jobb trárnyokkal a'tágus partján Alh.indrán H, bal «iar.iyokk.il a'tenger' partján a' Sisandró vizének abba való befolyásánál állottak, melyhezképpest 10 mértföldnyire nyúlt-cl a' linéjok mindenütt sántzok által lévén fedeztetve. Az odamenő kevés utak ágyukkal voltak megrakattatva. Fő vezérünk úgy szállitotta-meg seregeit, hogy 4 óra alatt akármikor öszszc gyüjtheesc, Ral szárnyát л* Tágus mellé Villa Francához, jobb szárnyat Ottához és Villa Novához, derekát Sobrálhoz hely heztellc. Е;'У Dragonyos osztály jobb szárnyát fedezi a' Sieaudrónál álló ellenséges lovasság ellen. Thomárt elfoglaltatta a' közösülésnek fenntartása végett. A' tartalékot Santerctn várába rendelte. Oktober 12-dikén történt, boy Generális St. Croix a' tenger' partján recognoscirozásban foglalatoskodván, egy ellenséges golyóbis által megöletett- Az Anglusok ijesztes által uralkodnak Lisborjában ; Nemessel és Polgárral egyenlő keménységgel és megvetéssel bánnak; öszszeesküvéseket költenek; tömletzeznek ; számkivetnek, és elfogdoznak mindent, a' ki hazája' sorsát siratja. Az eleség igen drága. Noha nyilva van elóttök a' tenger, még is éhelhalás rettegteti a' lakosokat. Almeidátol fogva Alenquerig nem talált az armádiánk 2000 tortugallus lakosra, a' kik mind oda hagyták a' városokat és falukat a' Wellington ijesztő rendelése miatt, a' ki kihirdettette halállal való büntetés alatt, hogy a' lakosok, mihcl-

13 Ívest a" Fr.»rregek közelítenek, honnynikból azonn.nl eltávozz tnak, 's л' mit lehrt miiiknt magokkal vigyenek, a* mit periig cl nem vihetnck, elégettek vary ft" vízbe vésték. A' malmokat oszízerontatva, n' bort az útz.ikon folyva, a' gabonát éyvc, sőt a' linzi bútort is öszszerontatva találtuk. Lovat, szamarat, tehenet, ket.i- *ét nem tnl.tiunk cryct is. A' hátulmcnó' Anglus icregrk semmivé tettek mindent, még falut is sokat fedetlek, f-'errjrink élelme n* kéfs/er-stflt (Zutrb.irk), ft at okít kiséró nagy számú barom t'.ord.ik; n'hova lehet még számlálni a'nyers kiiknritz.it, bahnt, zőhl káposztát, ís szolút, meüvekkcl ez. л' fold igen bövó'iküdik. - Hogy fcgy.ltkoíííst szenvednének kntonéink, tellvcsséggcl nem lehrt crossíteni. A' Rusacói verekedés után iné,- több segedelem kútfőkre találtunk. À' Coimbr.ii környékekre 's kivált a' Tágus terruénveny mczcjcirc Véletlen érkezvén seregeink, itt nem volt ideje nz ellenségnek a' vidék'elpusztitfls.ifa. Villa Frankában nagy magazinümokat, klvajtképpín iok árpát és búzát, 's n' Tágus partja mellett sok Indus portékát, riskását, izúkort, kávét, rhumot, 's egyebet találtunk. A'Fortú-. gallusok eledele nagyobbára riskása, kukuritza, bab, olaj, és hal lévén, ezeket annál nagyobb bőséggel találtuk. Utoljára a'thomári térsége-, ken és a* Tágus' szigetein is számos barom tsordákra találván, azokat 'elhajtattuk. A' malmodat 12 napok alatt hely reá llitt-ári, a' Regemen-, leknek «o napok alatt kiosztattúk, 's azután kenyeret is kapott naponként a'katona. Mégarra is vigyáztunk, hogy némely völgyes vidékeket a'. hátul érkező katonaság' kedviéft megkiméltessök hogy azoknak is legyen mit egyenek.. "

14 Mind ezeknek a' когптишіачокплк elóbc-.izéllésc elégségesen mcgtzáfolj.i az Anglusoknak azon dilsekedéseket, mely szerént ők a'frantzia armádiát már két hónapoktól fogva éhclhalással fenyegetik, Hetegiink alig van íjoo; tábori orvosok' dolgában sints fogyatkozásunk, ha színién Santcrcnibcn i,t-iöt elvesztettünk íj. Lovasságunknak ezen lóidon nem sok módja van n' verekedésre; a' fegyveres parasztok sok kárt tehetnének benne a' vágásos hcllyck miatt." Ezen előadás mellé igen illik a' következő /nglus tudósítás, mcllyct ugyantsak n' Párisi Monitor hirdetett-ki a' Londoni levelekből: " A' leg újabb leveleink, mcllyekct Portugalliából vettünk, nem Ígérnek dolgainknak ezen országban olyan szerentsés kimenetelt, mint az tzclottcnick. Által kezdjük látni a' Masséna segedelem-kútfejeit. Л* Kranuia seregek nem halnak-meg éhen. Л' Bcira termékeny tartománya nyilva van előttök. Azon rcménségünkben, hogy a' Masséna armadiájának magát az cleségbéli szükség miatt viszsza kellene vonni, nem telye«sedett-bé, pedig ezt maga Wellington is remén* lette. Ő irta.volt utolsó levelében, hogy Masséna tsak éppen annyi földet tartana elfoglalva, a' hol az ármádiája tanyázik, és minden Lisbonai levelek azt crőssítik, hogy a' Frantzia sere-,gekben inség, éhség, és betegség uralkodna. Iilassenának azonközben elég ereje van arra, hogy háta megett 100 mértföldnyire fegyveres tsoportokat küldözzön széllyel, míg az alatt aï 6' fő ármádiája Lisbonátol 30 mértfőid távolságle tanyázik, és míg Loisan egy elvált tsapaital Sobreira Formosa mellett áll vigyázaton, Lis*

15 3S3 bnnátol 140 mértföldnyire. Ha ni Anglus es l'urtiig.illtii seregek crejckbe bíznak, miért nem vagjákcl n' Frantzia fó ármádia és a* Loison mcs/szc levó tsapatja között a'közösülés' útját, az állal, hogy 7/tomdrt a' Fr.intziáktól elvennék? Bizonyos az, bogy Masscna ezen egész hoszszű lincában dolgozik, л' nélkül, nagy egyesűit seregeinknek mozdidásiaiktól félne. Maticna feles m.igazinumokra talált Coimbrában és Figucráb.in, mcllycknrk clvitettctésckrc vagy felégett*, lésekre a' mieinknek nem volt idejck. Akár hol vc^-yc azonközben Masscna a' maga ármádiájanak kívántató eleséget, elég az ahoz, hogy annak oly sokáig való mcgállhatását, magának Wcl. lin^lonnak is nem tsudálni lehetetlen. A' Lisa, bonba küzclébről behozatott Frantzia hadi fog. lyok képe is azt mutatja, hogy nem szenvedtek éhséget. " Nagy Britannia. A' Király" bmrgségét illető két leg utolsóbb Bulletinek ezek voltak: " November 29-dike'n. A' Király ma estve nintsen olyan jól, mint ma reggel volt. Noirrnbcr' ßo-dikan. ö Felsége ma mintegy olyan forma állapátban van, mint tegnap volt, ", Btfnuji SzüVftse'g. A' November 17-dikén kijött Monitor Paris* ban azt jegyzetté volt meg, hogy a'hamburgu* mi kereskedők az új vámlaistrom szerént tsaknem 2 millió Frankot köteleztetnek fizetni a 1 nállok találtató Indus portékákért. Hanem ezen jegyzéset mingyárt más nap viszsza vévén a' Párisi nevezett újság, úgy jobbitotta-meg azt, hogy «ab

16 :.S4 egyetlen egy Hamburgi kereskedő majd -* millió Frankot tartozik a' n.ílla frljrryrztctctt portéki"- kért, az új várni.ihtrom szerem letenni. Azt a' pontosságot, mellyel l'ruszszia at Angliai és Indus portékák er,int tétetett intézeteket végrehajtatja, igen elméri n' Monitor, méltán is, mert hogy l'ruszszia is ily szoros követőjévé legyen nz Anglus kereskedés ellen felvétetett Európai Systcmának, ezt, mint sok levelek megjegyzik, egyátallyában nem gyaníthatta volna Anglia l'ruszszia felől. Lübeck városában nem regen ismét megújíttátott igen szorosan az a' rendelés, hogy a' mostan folyó történetek fclól való illetlen beszédektől, 's vélekedésének szóval való kijelentésétől, magát minden ember megtartóztassa. IClcgyct Jegyzetek. A' Bavariai Király két Universitásokat hagyott-meg a' rriaga országiban, 4 a* Landshutit, és Erlángait. Ezeket tökéhetes lábra állíttatja. A' Wesiphaliai 'Sidók Consistoriuma, a* maga egyéb új intézetei között egy imádságot is szabott a' 'Sidó gyülekezetek'eleibe, mell/ben egyebek között ezen nevezetes kifejezések is előfordulnak: - Fedezzed ó Isten a' te mindenhátóságodnak paisával, Napoleon Jeromosnak, a' rm szeretelt Monarchánknak felkenetett fejét, a' ki á' mi legörbedett nyakunkról az elnyomattatás* nak ezer féle jármát, szeretettel levette, és égő Sebeinket enyhítő olajával meggyógyította, 's a' többi. Ezen imádságot minden innepnapokon elmondani tartoznak a' Rabbik német nyelven a* magok Synagogáikban. P. P.