A MAGYAR ORVOSI KAMARA HIVATALOS FOLYÓIRATA A

Átírás

1 OL ORVOSOK LAPJA A MAGYAR ORVOSI KAMARA HIVATALOS FOLYÓIRATA A megvilágosodás kora 2016/3.

2 Megfelelő védelmet nyújt a meglévő orvosi szakmai felelősségbiztosítás, vagy csak van, mert kötelező? Mire kell figyelni, hogy megfelelő legyen az orvosi szakmai felelősségbiztosítás? Mekkora a káronkénti limit vagyis egy káresemény kapcsán mekkora az a maximális összeg, amit a biztosító kifizet (háziorvos esetében minimális biztonságot legalább 10 millió Forint nyújt) Mekkora az egy évre eső limit azaz, egy éven belül bekövetkezett károk esetén összesen maximum mennyit fizet a biztosító (felesleges az egy kárra vonatkozó összeg 2-3-szorosánál nagyobbnak lennie) Arra a tevékenységre szóljon a biztosítás, amit ténylegesen végez az orvos, és olyan tevékenységet végezzen, amire a képesítése, szakvizsgája szól A magánpraxist és OEP finanszírozott tevékenységet végző orvosnak a vállalkozását (egyéni vállalkozó, Bt, Kft) kell biztosítani (azon belül kell feltüntetni a tevékenységet végző orvost), hiszen a vállalkozás áll szerződéses viszonyban a beteggel (a számlát a vállalkozás adja) A Munka Törvénykönyve lehetőséget ad arra, hogy károkozás esetén, a felelősség egy részét (négyhavi távolléti díj erejéig), a munkáltató intézmény áthárítsa az alkalmazottra. Ezért ha a vállalkozás mellett intézményben (pl. kórházban), alkalmazotti jogviszonyban is dolgozik valaki, az alkalmazotti tevékenységét is érdemes biztosítania, (a MOK Doktor csomagban, ezt külön díj nélkül teheti meg) Mikor nem fizet a biztosító? A legfontosabb, hogy minden orvosi szakmai felelősségbiztosítás esetében kizárás, tehát a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a beteg kezeléséhez kapcsolódó orvosi tájékoztatási és dokumentációs kötelezettség, illetve a kezelési dokumentáció kiadásának elmulasztásával, továbbá késedelmével okozott kártérítési igényekre Mit tegyen, hogy ezen a téren meglegyen a pénzügyi stabilitása? Meglévő szerződését az évforduló előtt legalább 40 nappal vizsgáltassa felül a MOK Komplex Pénzügyi Tanácsadó Kft. munkatársaival! A MOK Komplex Pénzügyi Tanácsadó Kft. munkatársai állnak rendelkezésre, hogy szakvéleményt mondjanak meglévő szerződéséről, ha kell, változtassanak rajta, hiszen könnyen előfordulhat, hogy akár díjban, akár szolgáltatásokban, már kedvezőbb is elérhető a piacon Tel: mokkomplex@mok.hu web: A MOK Komplex Pénzügyi Tanácsadó Kft. a Magyar Orvosi Kamara tagjainak kiszolgálására létrehozott vállalat

3 ORVOSKAMARA A megvilágosodás kora Megyei jogú város egyetemi oktató kórházának sürgősségi betegellátó osztálya. Hosszú hétvége kellős közepe. Zsúfolásig a váró részleg. Többen kitolt ágyakon, betegkocsin, folyik az infúzió, gondterhelt hozzátartozók igyekeznek enyhet nyújtani szeretteiknek. Mások sebtében bekötözött, átvérzett fejjel, felkötött karral viszonylag türelmesen várnak a sorukra. Akinek nem jutott ülőhely, a falat támasztja. Órákon át. Időnként egy-egy páciens jelez állapota rosszabbra fordulván, s ilyenkor ájulását megelőzendő soron kívül tesznek vele valamit. Mint egy sebtében felállított hadikórház. A személyzet csendben, összeszorított foggal, nagy igyekezettel teszi a dolgát. A másfél éve végzett rezidens kolleginát kérdezem betegátadás közben, ki a műszakvezető. Hát én! mondja némi büszkeséggel keveredő keserűséggel. Van velem egy kezdő rezidens és déltől még egy neurológus rezidens is érkezik. Szakorvos sehol. Nem irigylem, mit tehetne? Vagy ordít, és tiltakozik a napi rendszerességgel előforduló durva törvénysértés miatt aztán megnézheti magát, vagy halkan imádkozik, hogy megússza. Mint tudjuk, amíg nincs baj, addig nincs baj, de ha aztán van, igen nagy tud lenni. S akkor lehet magyarázkodni a bíróság előtt. A média felhajtásról nem is beszélve. Hja, a média! Egyre másra jelennek meg az egészségügy lehetetlen állapotáról veretesnél veretesebb írások. Szerzői komoly szakemberek, hozzáértésükhöz, de legalábbis a pályán szerzett tapasztalatukhoz aligha férhet kétség, ahogy közismertségükhöz sem. Szinte kivétel nélkül szerepük, nem kevés felelősségük volt az elmúlt két évtized során az egészségügy alakításában. Aktív vezetőként, adott kormány főtanácsadójaként számolatlanul vádolták köztestületünket riogatással, rémhírterjesztéssel. Evidens, adatokkal alátámasztott közléseinket a kor politikai kívánalmainak megfelelő demagóg érveléssel söpörték szőnyeg alá. Amikor pedig a kamara megsemmisítése is sorra került, minden lelkifurdalás nélkül nyomta a gombot, akire a kor képviselőjeként pártja ezt a feladatot rótta. Mára nagyot fordult a világ. Sajnos kevésbé az egészségügyben, ott még erősen lejt a pálya lásd a bevezető életképet -, ám annál inkább említett szakmai prominenseink fejében. Egymásra licitálva állnak elő azokkal a tényekkel, melyeket tőlünk hallva annak idején össztüzet zúdítottak ránk, osztják a jótanácsokat, aki épp ahol teheti. Szép dolog. Mondhatnánk. Holott egykori tevékenységüknek oroszlánrésze van abban, hogy ma itt tartunk. Ám a kollektív emlékezet köztudottan igen rövid mifelénk. A megvilágosodás korát éljük netán? Nos lehet. Ám látniok kellene, e megvilágosodás késő, és a politika sajátos lelkivilága okán mivel az a gyógyítás berkeit is át- meg átjárja, egyébként eléggé el nem ítélhető FOTÓ: HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ, DERENCSÉNYI ISTVÁN módon mind a mai napig inkább kontraproduktív. Si tacuisses mondja az ősi római közmondás. Ma is nagyon igaz. Az omladozó hadiegészségügy terén ezer a minden eddiginél sürgősebb, átgondolt, reális és kiszámítható koncepcióra támaszkodó tennivaló. Itt kellene az igazi megvilágosodás. Időben és idejében. Nem utólag! Dr. Éger István 2016/3. ORVOSOK LAPJA 1

4 ORVOSKAMARA Tartalom ORVOSKAMARA 1 A megvilágosodás kora FÓRUM 4 A gyógyítás kápolnája SZAKMAPOLITIKA 6 Ónodi-Szűcs megkapta a felhatalmazást 9 A fő csapásirány az alapellátás további erősítése 11 Az átláthatóság segít elkerülni a rossz döntéseket 12 Az átláthatóság mindenkinek jó 14 A lakossági hajtóerő 16 Sebészet 17 Családorvosként a topon 19 Felszívódási zavarok időskorban gondolunk rájuk? 21 Sláger lett az endokrinológia 25 A K2-vitamin szívügyünk 28 Tájékozott és motivált betegek tényleg csak álom lehet? 30 Mit gondolnak az egészségügyi dolgozók az EESZT-ről? 32 A munka becsülete 35 Innováció a megelőzésben ORVOSTÖRTÉNET 36 A hipnózis jelenségének leírója James Braid-portré KULTÚRA 38 Ha tavasz, akkor főváros, fesztivál 42 Könyvsarok 43 Anno: Márciusban történt SPORT ORVOS 44 Orvossikerek a Fedettpályás Szenior Atlétikai Országos Bajnokságon APRÓHIRDETÉS MOK-MEGÁLLAPODÁSOK Impresszum A szerkesztőbizottság elnöke: dr. Éger István Tagok: prof. dr. Banai János, dr. Szatmári András Főszerkesztő: dr. Szepesi András Lapmenedzser: Zöldi Péter Hirdetési vezető: Kiss Judit Rovatvezetők Kamarai ügyek: Niczky Emőke Egészségügyi gazdaság: dr. Gilly Gyula Gyógyszereink: prof. dr. Blaskó György Gyógyszerpiac: Fekete Tibor Tanácsadó testület Vezető: prof. dr. Banai János Tagok: dr. Magyar Anna, prof. dr. Ludwig Endre, dr. Pápai Zsuzsa, dr. Demeter János, dr. Korponay-Szabó Ilma, dr. Pfliegler György Kiadja: Magyar Orvosi Kamara Felelős kiadó: dr. Éger István elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1068 Budapest, Szondi u Telefon: (06-1) , Fax: (06-1) orvosoklapja@mok.hu, Web: Az Orvosok Lapja folyóirat aktuális tartalma a weboldalon és a portálon tekinthető meg. Nyomdai munkák: Mega Kft., felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató ISSN Az Orvosok Lapja utcai terjesztésre nem kerül. A Magyar Orvosi Kamara megbízásából terjeszti a Magyar Posta. A lap minden kamarai tag részére ingyenesen jár. Előfizethető a Magyar Orvosi Kamaránál, Ft/év. Előfizetéssel, kézbesítési problémákkal kapcsolatos kérdésekben további információ: Losonci Ildikó, telefon: (1) /100 m. Fax: (1) terjesztes@mok.hu Lakcím és levelezési cím változásának bejelentése: A MOK illetékes területi szervezeteinél írásban ( en v. postai úton) MOK tagdíjjal kapcsolatos információ: Bedenszky Zsuzsanna: (1) /128 m., bede@mok.hu Hirdetésszervezés Hirdetési vezető: Kiss Judit, telefon: (06-1) , orvosoklapja@mok.hu Szaklapunk évenként tíz alkalommal, példányban jut el olvasóinkhoz. A szerzők véleménye nem feltétlenül tükrözi a MOK hivatalos álláspontját. Információ a MOK-tagdíj befizetéséről Tisztelettel tájékoztatjuk a kedves Kollégákat, hogy a MOK éves tagdíja január 1-jétől Ft. A Magyar Orvosi Kamara közös tagdíjszámlája: CIB Bank: A közleményben kérjük feltüntetni a tagdíjfizető orvos nevét és pecsétszámát! A tagok a tagdíjat a MOK közös tagdíjszámlájára fizethetik be havonta átutalással vagy bérlevonással, havi egyenlő részletekben, az esedékes hónap 10. napjáig félévente átutalással, két egyenlő részletben, a tárgyév március 31. és szeptember 30. napjáig évente egy összegben, átutalással, a tárgyév március 31. napjáig. 2 ORVOSOK LAPJA 2016/3.

5 ORVOSKAMARA In Memoriam dr. Kovács Attila ( ) Megrendüléssel értesültünk barátunk, a Magyar Orvosi Kamara rendíthetetlen, mindenkor becsületes, széles látókörű alelnöke, a Százhalombatta Egészségügyi Központ és Egynapos Sebészet sebész főorvosa türelemmel viselt, súlyos betegsége után, március 3-án bekövetkezett haláláról. Dr. Kováts Attila a Pannonhalmi Bencés Gimnázium elvégzése után 1980-ban szerzett általános orvosi diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. A végzést követően a Miskolci Megyei Kórház Traumatológiai Osztályán kezdett dolgozni, majd a sebészeti szakvizsga letétele után a Százhalombattai Rendelő Sebészetén helyezkedett el. Több mint 30 évig töretlen szorgalommal, nagy szakmai tapasztalattal, az orvoslásba vetett hittel végezte munkáját ben egészségügyi menedzseri diplomát szerzett. Közel 11 évig igazgatóhelyettesként, majd orvosigazgatóként dolgozott az intézetben, legutóbb mint az egynapos sebészeti részleg vezető főorvosa. Tagja volt a Magyar Sebészeti Társaságnak, a Magyar Gasztroenterológiai Társaságnak és 2011-ben a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság vezetőségi tagjának választották. Százhalombatta Város Önkormányzata Egészségügyi, Oktatási és Szociális Bizottságának sok éven keresztül külsős tagja lehetett. Munkáját az önkormányzat 1995-ben és 2012-ben Egészségünk Díjjal ismerte el. Az érdekvédelmi tevékenységet szívügyének tekintette. A Magyar Orvosi Kamara megalakulásakor az elsők közt vett részt a szervezésben. A köztestületi kamara megalakulása óta vezető tisztségeket töltött be. Elévülhetetlen érdeme van a Pest Megyei Kamara életre hívásában, melynek több cikluson keresztül elnöke, ügyviteli vezetője volt. Munkásságának köszönhetően azután, hogy 2011-ben a Magyar Orvosi Kamara alelnökévé választották egy szabályozott, stabil gazdasági állapotban lévő kamarát hagyott az őt követő elnökre. A kamara elnökségében megújította az informatikai rendszert, az adatvédelmet, átdolgozta a tagi szolgáltatás rendszerét és számos gazdasági javaslatának eredményeként stabilizálódott a kamara gazdálkodása. A Magyar Orvosokért Alapítvány Felügyelő Bizottságának elnöke, a Flór Ferenc Kórház Lakosságért Közalapítvány Kuratóriumának és 2010-től a MOK Hippokratész Emlékérem Bizottságának tagja volt. Kamarai munkája elismeréseként még 2001-ben kapott Hippokratész emlékérmet. Tartalmas és gazdag életút tört ketté. És kettétört egy olyan példaértékű kollegiális, baráti pillér, amely azoknak, akik a jó sorsuknak köszönhetően vagy gondjaik, problémáik megoldása céljából közel kerültek hozzá, egészen ritka mondhatni korunkra nem jellemző szívességgel bizalmat és megbízhatóságot sugározva, szakmai munkája mellett sok évtizedes kamarai tapasztalatával is bármikor készséggel állt rendelkezésére. Szerette a szépet és pártolta, érdekelte a világ, annak minden értékével, és figyelt az értékrombolók veszedelmére. Optimista volt, hitt a jövőben, és hitet sugárzott az előttünk álló akadályok legyőzhetőségében. Soha egyetlen percre sem kételkedett abban, hogy a magyar egészségügyet, a benne dolgozók életkörülményeit meg kell és meg lehet jobbítani. Közismert tárgyilagossága mellett minden cselekedetét áthatotta a hitelesség. Soha nem ismert halasztást, ha segítségre volt szükség. Dr. Kováts Attila életét valóban szolgálatnak tekintette. Ezért munkája legnehezebb pillanataiban sem lehetett érezni, hogy az teher lenne számára. Elkötelezettje volt a magyar egészségügy nemzetstratégiai fontosságú ügyének! A betegek és kollégák szilárd támaszát nehéz betegség próbálta meg. És ennek során is helytállt. Tevékenységét utolsó percig kötelessége teljes tudatában végezte. Elvesztése a szó legigazibb értelmében jelent pótolhatatlan űrt szakmai, hivatali és személyes életünkben. De példájának pótolhatatlan erejével, velünk marad! Isten veled Attila! 2016/3. ORVOSOK LAPJA 3

6 FÓRUM In Memoriam dr. Göndöcs László Mit is írhat róla a lánya, akinek ő volt a nagy orvos? A fehér köpenyes, aki mindent tud, akinek a hivatása maga volt az élete? Akinek a betege nem csak egy betegség volt, hanem maga az egész ember? Aki azért lett orvos, mert kezébe került, és elolvasta A. J. Cronin Réztábla a kapu alatt című könyvét? Akik ismerték, tudják milyen volt, akik nem, azoknak álljon itt néhány pillanat az életéből ben született Zalaegerszegen. Iskoláit Bánokszentgyörgyön és Nagykanizsán végezte. Érettségi után Budapesten a Semmelweis Orvosi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol Summa cum laude végzett, és avatták orvosdoktorrá én. Az egyetemhez utána is hű maradt, haláláig tagja volt a Semmelweis Egyetem Baráti Körének. Hivatását sorozó orvosként kezdte, majd 1957-ben került a Somogy megyei Mesztegnyő községébe, mint helyettesítő orvos. A falu akkori lakói anynyira megszerették, hogy kiálltak mellette, és aláírásukkal kérték, maradjon a falu háziorvosa. És ő maradt! 1974-ben szakvizsgát tett, gyógyító munkáját több, mint 37 évig végezte a községben. Kitűnő diagnoszta volt, hisz addig nem nyugodott, míg a bajok, a betegségek okaira fényt nem derített, de nem csak a testet, hanem egyben a lelket is gyógyította, ő az egész embert látta! 1994-ben ment nyugdíjba. 4 gyermeke született, akik közül két lánya szintén az orvosi hivatást választotta, sőt egyik unokája is. Egy olyan embert, édesapát, nagyapát veszítettünk el, aki az élet szeretetére, az emberi érzelmek kimutatására és kimondására tanított! Távozásával fonendoszkópja végleg pihenni tér. Hamvait február 15-én a mesztegnyői temetőben, szeretett felesége mellé helyeztük örök nyugalomra. Göndöcs Mónika A gyógyítás kápolnája A Budai Ciszterci Szent Imre Templomban (Budapest, XI. Villányi út 25.) dr. Batthyány-Strattmann László sebész- és szemorvos emlékére, akit a szegények orvosának is neveznek és akit Szent II. János Pál pápa boldoggá avatott, liturgikus tér, kápolna készült, és került megáldásra. Dr. Batthyány-Strattmann László, Dunakilitiben született október 28-án, grófi családba. A bécsi orvosegyetemen tanult, a diploma megszerzése után magánkórházat nyitott Köpcsényben (ma: Kittsee, Ausztria). Először sebész, majd szemorvos szakképesítést szerzett. Hercegi címet örökölve, a trianoni békediktátum után, családjával Magyarországra, a körmendi kastélyba költözött, amelynek egyik szárnyában szemészeti klinikát rendezett be. A vallásos orvos szegény betegeit ingyen gyógyította, támogatta, így a szegények orvosaként vált ismertté az emberek körében. 59 éves korában húgyhólyagrákot állapítottak meg nála és ebben a betegségben is halt meg Bécsben január 22-én. A burgenlandi Németújváron (ma: Güssing) temették el, a Batthyány család kriptájába, a ferences kolostorban. Dr. Batthyány-Strattmann László orvost sokan már életében szentként tisztelték, március 23-án boldoggá avatták és megindultak az eljárások szentté avatásának érdekében. Reménykedjünk benne, hogy Ferenc pápa, aki a szegények pápája kíván lenni, felkarolja a szegények orvosának ügyét. Gyakorló orvosként, több évtizede dolgozom, klinikai onkológus és nőgyógyász képesítéssel rendelkezem, naponta találkozom súlyos beteg emberekkel, korán megtanultam, hogy az orvosi tudásom, tudományom mellett, szükség van a HIT, a transzcencia segítségére is. A Bibliát olvasva, gyakran találkozunk Jézus gyógyító tevékenységének leírásával, aki sok beteget, betegséget, sokszor gyógyított: vakot, bénát süketet, elmebeteget, megszállottat, sérültet, leprást, vérfolyásos asszonyt, 4 ORVOSOK LAPJA 2016/3.

7 FÓRUM Lázárt fel is támasztotta, felsorolni is alig lehet. Jézus, amikor gyógyított, az Evangéliumok szerint a következő szavakat mondta: Ne félj, csak higgy, és meggyógyulsz! A kápolnával, oltárképével, emléktáblájával, liturgikus teret, emlékhelyet, talán majd zarándokhelyet, kápolnát, kívántam létrehozni boldog dr. Batthyány-Strattmann Lászlónak, a szegények orvosának és a gyógyulást keresőknek. Azt szeretném, ha ez a kápolna, ez az oltárkép hozzájárulna, az orvosi munka, a gyógyítók, a gyógyítás nagyobb megbecsüléséhez, szimbolikusan az orvoslás, a gyógyítás oltárra emeléséhez. A Dr. Batthyány-Strattmann László Orvos-kör Egyesület tagjaként, alelnökeként, lehetőségem nyílt hogy oltárképet, emléktáblát tervezhessek és majdan egy liturgikus tér, kápolna is létrejöhessen, amelynek a Budai Ciszterci Szent Imre Templom, plébánia fogadott be, adott helyet. Az Orvos-kör Egyesület tagjai, a hívek, a plébánia, a kerületi Önkormányzat egyöntetűen támogatta kezdeményezésemet és adományaival, mecénásként segítette terveim megvalósulását. Az oltárkép (fára festett olajkép, ikonszerű, triptichon), a márvány emléktábla megtervezésével, az szeretném megfogalmazni, mondani a testi és lelki bajokra gyógyulást, vigasztalást keresőknek, szenvedőknek: orvoshoz kell fordulni, aki gyógyít, segít, miként azt Batthyány doktor is tette. Imádkozni, hinni kell a gyógyulásban, miként azt Batthyány doktor is tette betegei és betegségében, a maga érdekében is. A gyógyító és a gyógyulásba vetett hit erejével, megtörténhet a csoda, miként Magyarországi Szent Erzsébetnél a rózsák csodája, MEG LEHET GYÓGYULNI! A betegek jobbak, bizakodóbbak és kicsit tökéletesebbek lesznek, amikor elmennek, mint amikor jöttek, írta Batthyány doktor a Naplójában. Az oltárképen (amely Angyal JÚLIA neves festőművész alkotása) Batthyány doktor fehér köpenye, a gyermek Jézus fehér ruhája, Szent Erzsébet fehér köténye szimbolizálja a gyógyítás, a hit, a tisztaság egységének fontosságát, hogy van remény a gyógyulásra. Szűz Mária Szent István királyunk óta Magyarország patrónusa, Szent Erzsébet pedig a legismertebb magyar szent, aki maga is gyógyított, segítette a szegényeket. A gyermek Jézus kezében levő országalma azt fejezi ki, hogy mennyire fontos a magyarság gyógyítása, gyógyulása, és ebben a hitnek milyen fontos szerepe van. A márvány emléktáblán (amely a Budapesti Orvosi Kamara jelentős anyagi támogatásával készülhetett el) Batthyány doktor életútját fogalmaztam meg röviden, hogy minden látogató megtudja, ki volt az orvos, aki oltárképre került, akinek orvosi munkája, a szegények gyógyítása, 2016/3. ORVOSOK LAPJA 5

8 ORVOSKAMARA életútja, mindenkinek példaképül szolgál. Hálát adok mindenért a Teremtőnek és megköszönöm, hogy az orvosi pályára hívott, írta Batthyány doktor. Az oltárkép 2013-ban, a boldoggá avatás 10. évfordulójára került felavatásra, 2015-ben az újjáépített kápolna a húsvéti ünnepekre nyílt meg, majd január 22-én, Batthyány doktor halálának 85. évfordulójára pedig márvány emléktáblájának felavatása, megáldása történt meg. Dr. Mikecz Tibor XVIII. kerület Egészségügyi Szolgálat, klinikai onkológus, nőgyógyász vezető főorvos, a Magyar Orvosi Kamara XVIII. kerület Területi Szervezet elnöke, a Dr. Batthyány-Strattmann László Orvos-kör Egyesület alelnöke Ónodi-Szűcs megkapta a felhatalmazást Igazságosabbá tennék egyes szakmák finanszírozását, és minden intézkedést a betegbiztonság szempontjából vizsgálnak. Zöld utat kapott az egészségügyi államtitkár már ismert, ötpontos koncepciója Orbán Viktor miniszterelnöktől tudta meg lapunk Ónodi-Szűcs Zoltántól a Magyar Kórházszövetség siófoki kongresszusát záró szakmai fórumon március 4-én. Ez azt jelenti, hogy mind az öt területen folyhatnak az általa eltervezett változások, vagyis tovább erősítik az alapellátást, kancellári irányítói rendszert építenek ki (a funkció azonban más nevet kap) a kórházaknál, újra fogalmazzák a minimumfeltételeket, leválasztják a krónikus ápolást az egészségügyről és átadják a szociális szférának, valamint új budapesti kórházat építenek. Ónodi hangsúlyozta, hogy a legfontosabb kérdés minden intézkedés megfogalmazása és elfogadása szempontjából a betegbiztonság. Az ágazatban dolgozókat aktívan foglalkoztató béremeléssel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy az idei költségvetés módosítása, illetve a jövő évi költségvetés elfogadása fogja megmutatni, hogy a kormányzat miként értékeli hitelességünket. A béremelést HBCs-be és a német pontba szeretnék integrálni, illetve szeretnék igazságosabbá tenni az egyes szakmák finanszírozását. Ezt úgy érnék el, hogy a túlreprezentált szakmától elvesznek, míg az alulreprezentáltaknál megtoldják a finanszírozást. Elismerte, hogy nehéz feladat lesz, ezért egyelőre határidőt sem kívánt megjelölni, mindössze annyit árult el, hogy máris összeül az a bizottság, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik. Szóbeli megállapodásra jutottak a nemzetgazdasági tárcával, hogy az első félévben elindulhatnak a befogadási eljárások, így a többletkapacitásbefogadási bizottság által támogatott új kapacitások finanszírozása lehetővé válik erre részben a miniszteri 6 ORVOSOK LAPJA 2016/3.

9 SZAKMAPOLITIKA keret ad lehetőséget, de felvetődött további forrásbevonás is. A bürokráciacsökkentési elképzelések kapcsán ismét elmondta, hogy szerinte meg kell tartani a fenntartói, a finanszírozói és a hatósági pillért, míg az államtitkárságnak a jogalkotói folyamat részének kell maradnia. Folynak a tárgyalások, mondta, olyan megoldásra igyekeznek törekedni, amely lefedi mindkét fél igényeit. A közbeszerzések miatt is egyre több panasszal szembesül az ágazat vezetése: a büntetés-végrehajtás ugyanis már az egyszer használatos steril eszközök, textíliák piacára is igyekszik betörni, amely nem szolgálja a betegbiztonságot. A novemberre létrehozandó, ágazati transzparens közbeszerzései portál sokat segíthet az érdekek megvédésében. Továbbra is kérdés, hogy hány orvos dolgozik ma hazánkban. Az aktív pecsétszámok szerint 30 ezer, ez pedig csupán kilencszázzal csökkent az elmúlt nyolc év alatt, miközben a pro familia receptet kiállító pecsétszámok ugyanennyivel nőttek, mutatott rá egy érdekes összefüggésre. A rehabilitációs ellátásokat végző intézményeknél a finanszírozás megújítása céljából zajlik egy ráfordításvizsgálat, tájékoztatta a hallgatóságot dr. Cserháti Péter, EMMI miniszteri biztos. A több mint hatvan intézmény részvételével zajlódó pilotprogram az év végén záródik. Mint Cserháti mondta, nem szerencsés napidíjat fizetni a betegek után, ehelyett inkább a beteg állapotával összefüggő, komplex, progresszív finanszírozás irányába szeretnének mozdulni. Örvendetesen nőtt a donorjelentési aktivitás, ám a száznál több kórház közül csak 49-ből történt a jelentés, ezért lépni kell dr. Beneda Attila szerint. A helyettes államtitkár az alapellátás megerősítésének szándékán túl (lásd A fő csapásirány az alapellátás további erősítése című cikket) arról is beszélt, hogy a gyógyszerkasszában az elmaradt befogadásokat rendezni szeretnék, hogy a betegek hozzájussanak a modern és költséghatékony terápiákhoz. Sok munkát szánnak a Szakmai Kollégiumnak, míg az Egészségügyi Tudományos Tanács, amely az egészségügyért felelős miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadó testülete, teljes konszenzussal kidolgozta azt az etikai kódexet, amely az államtitkár aláírására vár. Az ágazati kollektív szerződésről még folynak a tárgyalások, egy fejezetét DR. ÓNODI-SZŰCS ZOLTÁN zárták le, s olyan megállapodásra szeretnének jutni, amely hosszú távon biztosítja a kiszámíthatóságot az egészségügyben dolgozók számára. A humánerőforrás-utánpótlás terén elért eredményként említette dr. Mészáros János helyettes államtitkár: a rezidenshelyek száma 1136-ról 1338-ra emelkedett, ami lehetőséget ad arra, hogy aki elvégzi az orvosi egyetemet és be akar kapcsolódni a rezidensképzésbe, az meg is tehesse. A kórházaktól jelzést kaptak, hogy a rezidensek ügyeleti részvétele korlátozott, ezért az egyeztetéseken úgy állapodtak meg, hogy személyes felügyelettel részt vehetnek a rezidensek az ügyeleti munkában, ha már bizonyos időt eltöltöttek egy adott osztályon. A szociális ellátás leválasztásáról elmondta, hogy garanciális és ösztönző elemeket kívánnak beépíteni a rendszerbe, hogy az aktív 2016/3. ORVOSOK LAPJA 7

10 SZAKMAPOLITIKA ellátás ne kerüljön abba a lehetetlen helyzetbe, hogy esetleg nem fogadják tőlük az áthelyezendő beteget a szociális ellátórendszerben. Dr. Szentes Tamás országos tiszti főorvos kiemelte, hogy biztonságos az egészségügyi ellátás Magyarországon, majd egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy közérdekű adatigénylés érkezett a hivatalhoz a kórházak felmérésének eredményéről, s hogy a hivatal a jogszabályi határidőknek megfelelően ki fogja adni a dokumentumot, amely egyelőre csak szűk szakmai kör számára hozzáférhető. Nehezen tart lépést a finanszírozás a folyamatosan megjelenő új technológiákkal, ismerte el Kiss Zsolt, az OEP főigazgató-helyettese hozzátéve: ez mutatkozott meg az egyedi méltányossági kérelmek, valamint az extra finanszírozási kérelmek számának megugrásában tavaly. A háttérben jórészt a befogadások hiánya áll, ezért a helyzet rendezése fontos lenne az az Egészségbiztosítási Alap stabilitása érdekében. OVSZ-kitüntetés négy intézménynek Négy egészségügyi intézménynek adott át kitüntetést dr. Jákó Kinga, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója az MKSZ kongresszusán a szakmai fórumot megelőzően. Olyan kórházak részesültek elismerésben, amelyek a tavalyi eredmények alapján kiemelkedő tevékenységet folytattak a vérellátás és a szervdonáció területén. Az Egyensúly Díj minden évben azt a kórházat illeti, amelyik a megelőző évben a legtöbb véradót szervezi a felhasznált vérkészítményekhez viszonyítva. Így Egyensúly vándordíjat vehetett át a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika. Az Életet adományozó Kórház Díj is egyfajta köszönet azoknak a kórházaknak, ahol a legtöbb szervkivételre alkalmas donort jelentették és ápolták a transzplantációra váró betegek életének megmentése érdekében. Ebben a kitüntetésben idén az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház és a Zala Megyei Kórház részesült. A kedvező változások között említette az alapellátásban bekövetkezett finanszírozás javulását: 2010 óta a háziorvosi praxisok finanszírozása átlagosan 39,4 százalékkal javult, a fogorvosoké 16,2 százalékkal, a védőnőké 27 százalékkal. Arról is szólt, hogy az elmúlt négy év alatt összesen 13,2 milliárd többletforint jutott a várólisták csökkentésére, ami az egyik legsikeresebb projektnek bizonyult, s ennek köszönhetően idén újabb 5 milliárd forintot kívánnak erre a célja fordítani, s szintén eredményesnek ítélte a 14 napos szabály életbe lépését. Sándor Judit Betegpanaszok, megkeresések Tavaly 15 százalékkal nőtt a megkeresések száma az előző évhez képest az OBDK-nál, derült ki dr. Novák Krisztina, az OBDK főigazgatójának tájékoztatásából. Mint fogalmazott, a növekedést nem azt jelenti, hogy ilyen szinten romlott az egészségügyi ellátás rendszere, hanem azt, hogy a jogvédelmi szakemberek ismertsége javult ilyen mértékben. Míg 2013-ban 9 959, 2014-ben megkeresés volt, addig 2015-ben már an fordultak a betegjogi központhoz. A megkeresések főként a szakellátással voltak kapcsolatosak: járóbeteg 33 százalék, fekvőellátás 35 százalék; az alapellátás 19 százalék. A legtöbb megkeresés a közép-magyarországi régióból érkezett: 5544, a legkevesebb Észak-Magyarországról (1031), de alig volt több (1070) a középdunántúli régióban. Az összes megkeresés 36 százaléka volt panasz, 10 százaléka észrevétel, 54 százaléka információ, tájékoztatás. A megkeresés módja szerint: 54 százalék telefonon, 22 százalék személyesen, 20 százalék en, 4 százalék levélben, faxon érkezett. A panaszok közül 25,5 százalék a nem megfelelő ellátás miatt történt, ezt követi második helyen 7,7 százalékkal a nem megfelelő betegtájékoztatás, 4 százalék volt a várakoztatás, illetve az előjegyzés miatti panaszok aránya, de akadt probléma a beutalási szabályokkal és a betegszállítással is. A betegpanaszok által érintett legfőbb betegjogok 1. Megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog (51 százalék) például késedelmes, elmulasztott vagy nem megfelelő ellátás; a diagnosztikai vizsgálat elmaradása, nem küldik időben CT-re 2. Emberi méltósághoz való jog (17 százalék) például nem megfelelő a hangnem, szeméremérzet megsértése 3. Tájékoztatáshoz való jog (14 százalék) az ellátásról vagy annak szükségességéről, lehetséges szövődményekről való tájékoztatás hiánya 4. Egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jog (8 százalék) akadályoztatás a megismerésében ( nem találják, máskor jöjjön, stb.). 8 ORVOSOK LAPJA 2016/3.

11 SZAKMAPOLITIKA A fő csapásirány az alapellátás további erősítése Minden háziorvosi praxist felmérnek: megnézik, a háziorvos milyen szakvizsgával rendelkezik, milyen kompetenciájú szakdolgozóval dolgozik, milyen eszközök állnak rendelkezésre a praxisban, milyen a rendelő infrastruktúrája. Az egészségpolitika egyik fő csapásiránya az alapellátás további megerősítése, ám nem szabad elfelejteni, hogy az alapellátás nem egyenlő a háziorvosokkal, a házi gyermekorvosokkal, mert sokkal komplexebb. Az alapellátókhoz tartoznak ugyanis a fogorvosok, iskolaorvosok, védőnők, s újdonság, hogy immár a foglalkozásegészségügyi orvosok és az otthoni szakápolást végzőket is idesorolják fogalmazott dr. Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár az IME legutóbbi, februári konferenciáján. Az alapellátási törvény tavalyi elfogadása után készülnek a háttérrendeletek, a végrehajtási jogszabályok, s az ágazatvezetés reményei szerint az alapellátást komplex egységben tudják látni és láttatni, valamint elfogadtatni a politikai döntéshozókkal. A helyettes államtitkár beszélt arról, hogy a népegészségügyben paradigmaváltás zajlik, ugyanis a szűrésről a megelőzésre szeretnék áthelyezni a fő hangsúlyokat. Mindehhez az alapellátás adja a leghatékonyabb lehetőséget, ezért itt szeretnék leginkább a szűrések rendszerét folytatni és fejleszteni, s még inkább a primer prevenciót támogatni. Az alapellátási törvényhez készült egy alapellátási koncepció, amelynek a végén összefoglaló vízió olvasható, beleértve a lakóhely közeli egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek kialakításában sokat segítenek a TÁMOP B pályázat megvalósítása során szerzett tapasztalatok és maga a módszertan. A humánerőforrás-gondokkal kapcsolatban elmondta: még uralható az üres praxisok miatti helyzet. Jelenleg DR. VAJER PÉTER 180 tartósan betöltetlen praxis van, jellemzően helyettesítéssel oldják meg az ellátást. Újabb orvosok belépése nélkül azonban gond lesz. Az összes üres praxis száma 320-ra tehető ez utóbbi adatot dr. Vájer Péter, az OALI igazgatója ismertette, aki korábban arról is beszélt, hogy öttíz éven belül lesznek az országban olyan területek, ahol feleannyi háziorvos lesz, mint szükséges lenne. A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint ugyan sikeresek a letelepítési, praxisvásárlási programok amelyekre 750 millió forint áll idén rendelkezésre, azonban a háziorvosi korfát ismerve, a doktorok egyharmada hamarosan ki fog kerülni a rendszerből, és körülbelül tíz év múlva nagyságrendekkel több háziorvos fog hiányozni, mint amennyit bármilyen intézkedéssel is kezelni tudnak. Ezért olyan megoldást kell találni, amely az ellátást komplexebb, szélesebb alapra helyezi: vagyis kevesebb háziorvos is képes legyen lényegesen több beteget ellátni ehhez pedig a csoportpraxis, a praxisközösség nyújthat lehetőséget. Minderre meg is van az igény, hiszen a háziorvosok munkájának százalékát nem orvosi tevékenység teszi ki, hanem az adminisztráció. Ha ezt a terhet akárcsak a felére sikerülne csökkenteni, máris 2016/3. ORVOSOK LAPJA 9

12 SZAKMAPOLITIKA megmutatkoznának az eredmények: sokkal több lenne a definitív betegellátás, és javulna a háziorvosok közérzete is. Az utánpótlás további lehetősége a rezidensi képzés, ám évek óta nem sikerül feltölteni a keretszámokat, például 2013-ban 87,1 százalékos volt a DR. BENEDA ATTILA feltöltöttség, ráadásul nagyon optimista becslés szerint lehet azzal számolni, hogy a végzősök kétharmada valóban háziorvosként helyezkedik el. A fogorvosoknál még rosszabb a helyzet, ráadásul negatív kép él a közvélekedésben a fogorvosokról, ezért nehéz pluszforrásokra szert tenni számukra, pedig sanyarú körülmények között dolgoznak, fogalmazott a helyettes államtitkár. Az utóbbi években jelentősen javult a háziorvosi praxisok finanszírozása, jelenleg egy átlagos praxis 1,2 millió forintot kap havonta, míg a fogorvosok félmillióval kevesebbet, holott a fogorvosi tevékenység anyagigényes, amortizációval terhelt. Az idők során már csak azok a TEK nélküli háziorvosok maradtak, akik valós háziorvosi tevékenységet végeznek, és az ő tevékenységüket érdemes segíteni, jegyezte meg dr. Beneda Attila. További előrelépésként jelölte meg a szakvizsgák alkalmazhatóságát, amely komoly szakmai, finanszírozási munkát igényel, s ez biztos, hogy még jó néhány hónapot igénybe vesz. A foglalkozás-egészségügy szabályozását is fontosnak tartja, mert most nagyon heterogén az ellátás, miközben a populáció jelentős részének az üzemorvosi ellátás az egyetlen lehetőség. Nincs rálátásuk azonban arra, hogy a szolgáltatóknál milyen ellátás zajlik, képződnek-e ott adatok, ha igen, akkor kérdés, hogy azokat miként lehetne a népegészségügyi cselekvéseknél felhasználni. Szeretnének ebben a félévben előrelépni, s nem akarják kiaknázatlanul hagyni ezt a lehetőséget. Az iskola-egészségügy amelyet leginkább a házi gyermekorvosok végeznek népegészségügyi szempontból szintén kiemelten fontos terület. Kiírásra vár az a 10 milliárd forintos uniós forrás, amely a komplexitást célozza meg: nemcsak átmeneti finanszírozási bővülést biztosít, de a továbbműködésre, a működési anomáliák kiküszöbölésére is lehetőséget ad. A háziorvosi csapatmunkát is erősítő svájci modellkísérlet még zajlik, egy év van hátra a projekt működéséből. Egyik sikeres próbálkozása a roma segédegészségőrök kitanítása és működése: mintegy három-négy tucatnyian az érintett populációból származnak, sokkal jobban szót értenek egymással, hiszen jól ismerik a szociális-kulturális környezetet, rá tudják venni a roma lakosságot, hogy az ellátásban, a szűréseken részt vegyenek. A kiterjesztés további feladatokkal jár, de tervezik, mert nagyon rosszak a morbiditási és mortalitási mutatók a roma lakosság körében. Április végéig zajlik egy felmérés a svájci projekt részeként, amelyben az összes háziorvosi praxist felkeresik. A helyettes államtitkár szerint olyan térkép fog rendelkezésre állni tavaszra, amilyen még sohasem volt a háziorvosi ellátásról. A felmérés során feltérképezik a hr-viszonyokat: milyen szakvizsgával rendelkezik a háziorvos, milyen kompetenciájú szakdolgozóval dolgozik, milyen eszközök állnak rendelkezésre a praxisban, milyen a rendelő infrastruktúrája, hogyan tud esetleg egy dietetikus vagy mentálhigiénés szakember is ott dolgozni, ha a praxisközösségek megvalósulnak. Az idei 10 milliárd forintos többletfinanszírozásról annyit mondott, hogy még dolgoznak a feltételrendszeren, s a Magyar Kórházszövetség március 2-4-i kongresszusán is csak annyi derült ki tájékoztatásából, hogy két hét múlva várható döntés arról, miként osztják majd fel az eredetileg a háziorvosi praxisok havi támogatására szánt 130 ezer forintot. Sándor Judit 10 ORVOSOK LAPJA 2016/3.

13 SZAKMAPOLITIKA Az átláthatóság segít elkerülni a rossz döntéseket Néhány héten belül az innovatív gyógyszergyártók a Transzparencia Kódex alapján nyilvánosságra hozzák mindazokat a juttatásokat, amiket tavaly az egészségügyi intézményeknek és orvosoknak nyújtottak. Az átláthatóság előnyeiről és buktatóiról dr. Éger Istvánt kérdeztük. Sok a rosszindulatú mendemonda a gyógyszergyártók és orvosok kapcsolatáról. Egy ilyen közzététel nem ássa még inkább alá ezt a kontaktust? A rendszerváltás óta eltelt évtizedekben valóban számtalanszor volt rosszindulat tárgya az orvosok és az orvoslátogatók, illetve az orvosok és a gyógyszergyárak kapcsolata. Sokan mindig az olyan inkriminált esetekből ítélnek, mint például a thaiföldi ügy, amikor pont ott halt meg egy kollégánk, és egyből el is kezdődött a nyomozás, hogy ki vitte oda, miért volt ott, mennyit fizettek neki, mit adott érte. Időről-időre felmerül az is, hogy az orvosok mennyi pénzt kapnak bizonyos gyógyszerrendelésekért, ha nem, akkor miért nem. Az orvosok és a gyógyszergyártók, illetve -forgalmazók kapcsolata attól is komoly gellert kapott, hogy Molnár Lajos minisztersége idején értelmetlenül a végletekig, fillérre szabályozták, korlátozták ezt a kapcsolatot. Pedig mindenhol a világon elfogadott az a fajta támogatás, amelyet az orvosok teljesen tisztességesen kapnak például a tudományos együttműködésért vagy szakmai rendezvényeken való részvételért. Különösen szükség van erre itthon, ahol olyan gyalázatosak az orvosi fizetések, hogy egy csornai orvos nemhogy egy nemzetközi konferenciára, de egy szegedi kongresszusra sem tud elmenni, mert saját zsebből egyszerűen nem tudja állni. Tehát nagyon fontos a gyártók támogatása és az is, hogy mindez átlátható rendszerben történjen. Sokak szerint az orvosok és gyógyszergyártók kapcsolatából csak a betegek szempontját felejtik ki Ez nem így van, sőt. Magyarországra sajnos a költségvetési korlátok miatt gyakran a többi európai országhoz képest sokkal később jutnak el az innovatív gyógyszerek. A kapcsolat révén a kipróbálási folyamat során számos beteg férhet hozzá ingyen ezekhez a korszerű terápiákhoz, amelyekhez máshogy nem tudnának. Tehát az orvostársadalom és az innovatív gyógyszergyártók szélesedő együttműködésének a betegek is hasznát látják. Új elem, hogy nyilvánosságra hoznak személyre szabott juttatásokat. Ezek az adatok ugyanis rendszerint nem nyilvánosak, sőt kifejezetten üzleti titoknak minősülnek a versenyszférában. Nincs ebben semmi újdonság, a transzparencia, a juttatások közzététele egy európai uniós elv. Én magam is, mint az Európai Orvosok Állandó Bizottságának alelnöke részt vettem azon a 2014-es ülésen, ahol a bizottság megszavazta az ezzel kapcsolatos állásfoglalást. Ebben pontosan le van írva, hogy mi vállalható, és mi nem. Tehát Magyarország nem valami új dolgot talált ki, nem egy új helyzet áll elő, hanem egyszerűen szentesíti azt a már évek óta bevált gyakorlatot, amelyet az Európai Unió és az orvosok is támogattak. Ön szerint a magyar viszonyok között ugyanúgy tud ez a rendszer működni, mint mondjuk Hollandiában? Ugyanúgy kell hogy működjön. Egyrészt azért, mert ugyanazok a gyógyszergyártók vannak jelen a piacon, másrészt ugyanolyan európai uniós orvosok. Tehát, úgy gondolom, ez nem lehet kérdés. Az országok szokásai között vannak különbségek. Egy magyar orvos például valószínűleg joggal tart attól, hogy belelátnak a jövedelmébe, és nem véletlenül merülhet fel benne a félelem, hogy a közzétett kapott juttatásai kapcsán még a kollégái sem azt látják: megérdemelt szakmai munka áll mögötte. A félelmeknek lehet alapja, hiszen a bérek méltatlanul alacsonyak, de a gyártóktól kapott javadalmazás miatt nagy különbségek alakulhatnak ki orvos és orvos között. Bár a magyar bér meg sem közelíti egy bécsi, egy müncheni vagy egy londoni orvos fizetését, a gyártóktól kapott juttatások sok esetben megközelítik az európai szintet. Egyébként ez üdvözlendő, hogy végre van valami, amiért európai uniós tagként európai módon fizetnek. A MOK támogatja a gyógyszergyártók kezdeményezését? Onnan kell kiindulni, hogy miért fontos maga kapcsolat. Egyrészt a gyógyszergyártás önmagában nem áll meg. Ha leegyszerűsítem: a gyógyszerrel az orvos gyógyít, ha pedig az orvos gyógyít, akkor a klinikai, szakmai gyógyszerkutatást sem lehet, nélküle elképzelni. Tehát elengedhetetlen a folyamatos oda-viszszacsatolás, a szakmai kommunikáció, egy visszajelzés-rendszer a gyógyító és a gyógyszerfejlesztő között. Innentől kezdve nem kérdés, támogatja-e a kamara ezt a kezdeményezést, hiszen élő, dinamikus, folyamatos a kapcsolat a két fél között, aminek ez is a része. Az orvosok nem keresték meg a kamarát a közzététellel kapcsolatos kérdéseikkel, félelmeikkel? 2016/3. ORVOSOK LAPJA 11

14 SZAKMAPOLITIKA Nem érkezett ilyen megkeresés. Mindenkinek a szabad döntése, hogy megfogadja-e a Transzparencia Kódex előírásait. Vannak választási lehetőségei, aztán majd az élet eldönti, hogy jól határozott-e. Ön hozzájárult a juttatások közzétételéhez? Jelenleg engem személyesen ez nem érint, de ha érintene, semmi kifogásom nem lenne. Úgy gondolom, hogy a tisztességes munkáért a tisztességes bérezés az nem szégyen. Gondolja, hogy a kódex, a közzététel inspirálhat olyan szakembereket, orvosokat is a klinikai vizsgálatokba, kutatásokba való bekapcsolódásra, akik eddig nem vettek ezekben részt? A külföldre készülő orvosok látnak esélyt arra, hogy megérje itthon maradni? Nem hiszem, hogy a Transzparencia Kódex átrendezné a piacot, itthon tartaná a fiatalokat. Ahhoz, például hogy a gyógyszergyártók által támogatott kutatásokban valaki részt tudjon venni, többek között komoly klinikai tapasztalattal, szakképesítésekkel kell rendelkezni. Ennek ellenére szerintem is nagyon fontos az átláthatóság, hiszen egyrészt fellebbenti a gyógyszergyártók és gyógyítók kapcsolata körül kialakult rosszindulatú ködöt, másrészt megelőzi a félreinformált közvélemény által motivált rossz politikai döntéseket. Erre egy 8-9 évvel ezelőtti példát tudok mondani: az akkori miniszter ahelyett, hogy lenyesegette volna a kapcsolat vadhajtásait, azon a címen, hogy rendet tesz, bevezette az 500 forintos szabályt. Ezzel hátba szúrta az addigi jó együttműködést. Egy áttekinthető, átlátható rendszer abban segít, hogy ne szülessenek ilyen rossz döntések, és ne lengje körül a gyógyszergyártók és gyógyítók kapcsolatát a malícia akár a törvényhozók akár a társadalom részéről, ami rontja ezt a nélkülözhetetlen együttműködést. Bernáth Bea Az átláthatóság mindenkinek jó Néhány héten belül a gyógyszergyártók nyilvánosságra hozzák mindazokat a közvetett és közvetlen kifizetéseket, amelyek az orvosok továbbképzésével és szakmai rendezvények támogatásával, magyarországi helyszíneken végzett klinikai vizsgálatokkal, tudományos együttműködésekkel kapcsolatosak. Az európai kezdeményezéshez Magyarországon elsőként az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) csatlakozott. Az egyesület nemrég megválasztott új elnökét, Thomas Straumitsot kérdeztük, miért tartják fontosnak publikálni ezeket az érzékeny adatokat. Mi a célja annak, hogy közzétegyék a gyártók a velük kapcsolatban lévő orvosoknak és egészségügyi szolgáltatóknak nyújtott juttatásokat? Az innovatív gyógyszergyártók Magyarországon is azért csatlakoztak az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetségének (EFPIA) 2012-es transzparenciakezdeményezéséhez, hogy megfeleljenek az átláthatóság növekvő társadalmi elvárásának. Fontos azt is megjegyezni, hogy a gyógyszerfejlesztés folyamata elképzelhetetlen az orvosok és az érintett egészségügyi intézmények szoros együttműködése nélkül. A klinikai vizsgálatokban ők állnak kapcsolatban a betegekkel, ők tudják ellenőrizni, validálni az adatokat, majd a vizsgálat lezárultával, ők ültetik át a gyógyszerfejlesztés eredményeit a gyakorlatba és oktatják egymást az új terápiákra. Mivel ezek egyike sem a normál orvosi tevékenység része, hanem azon túlmutató elfoglaltság, ezért a vizsgálatokban résztvevőket pluszjuttatás illeti meg. Ez az együttműködés a betegeknek is jó, hiszen például csak Magyarországon évente közel 20 ezer páciens vesz részt ezekben a vizsgálatokban, ami azt jelenti, hogy az állam és a beteg számára térítésmentesen juthatnak hozzá olyan terápiákhoz, amelyek hazánkban esetleg el sem érhetők. Nem tartanak attól, hogy a közzététellel nem a kívánt célt érik el, hogy egyesek nem az együttműködés hasznát látják majd, hanem inkább rossz érzést, bizalmatlanságot, netán irigységet vált ki? Tavaly december elején választották meg Thomas Straumitsot az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) elnökének. A svéd gyógyszerész széleskörű nemzetközi gyógyszeripari tapasztalatokkal rendelkezik, az MSD svédországi leányvállalatánál a marketing, a kereskedelem és a külső kapcsolatok területén dolgozott, majd a Merck/MSD amerikai központjának termékfejlesztési osztályán folytatta a munkát. Svájcban a cég európai központjában a regionális marketing vezetője, majd az MSD Európai és Kanadai Régiójának kereskedelmi igazgatója lett júniusától a magyarországi MSD Hungary Pharma Kft. ügyvezető igazgatója. 12 ORVOSOK LAPJA 2016/3.

15 SZAKMAPOLITIKA Mint mondtam, ez egy európai kezdeményezés volt, amelyhez a szövetségben résztvevő gyógyszergyártók csatlakoztak. Ennek értelmében, egész Európában május végén, június elején meg fognak jelenni az együttműködésre vonatkozó díjazások. Azt nem tudom pontosan, hogy Magyarországon mindez milyen reakciót vált ki, de remélem, hogy itt is átjön majd a szándék az átlátható együttműködés iránt, ami a társadalomban és a gyógyszeriparban is megvan. És az is nagyon fontos, hogy ezt a kezdeményezést két nagy szakmai szövetség is támogatja: a Magyar Kórházszövetség és a Magyar Orvosi Kamara. Engedjen meg egy személyes kérdést! Ön Svédországban lett gyógyszerész, majd Európa számos országában dolgozott, most az egyik nagy gyógyszergyár magyarországi leányvállalatának ügyvezetője. Mivel egyszerre rálátása van a szakma nemzetközi és itthoni folyamataira, mit gondol, miben mások a magyar körülmények? Való igaz, két éve már Magyarországon vagyok, és előtte Európa szinte valamennyi országában dolgoztam. A csapatommal így módom volt számos ország orvosaival és betegjogi képviselőivel találkozni. Amiben Magyarország különbözik az általam megismert európai országoktól például az, hogy itt szembeszökően rosszak a népegészségügyi mutatók, például nagyon alacsony a születéskor várható élettartam (több évvel elmarad a környező országoktól). Az is meglepett, hogy az általam ismert országokhoz képest itt milyen keveset költ az állam az egészségügyre. THOMAS STRAUMITS Mi volt a legnagyobb kihívás, amivel itt az elmúlt két év során találkozott? Magyarországon az innovatív gyógyszerekhez való hozzáférés nehezebb a betegek számára, mivel a gyógyszerbefogadás folyamata jóval lassabb, mint sok más európai országban. Itt ez gyakran két év, míg máshol nem ritka, hogy három hónap, fél év alatt bekerül egy gyógyszer a támogatott körbe. A másik fontos felismerés, amelyre egy tavalyi felmérés világított rá, hogy elég alacsony a lakosság egészségértési szintje, tehát arányaiban kevesen vannak, akik értelmezni tudják az egészségügyi információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megértsék, mi történik velük a kezelések alatt, és döntéseket hozzanak saját gyógyulásukkal, együttműködésükkel kapcsolatban. Magyarországon minden második embernek nehézséget okoz az egészségügyi információ megértése. Tudom kissé rosszindulatú a kérdés, de ennek ellenére úgy gondolja, hogy van értelme a Transzparencia Kódexnek? Igen, meg vagyok róla győződve, hiszen az átláthatóság mindenkinek jó. És bár vannak az országok között különbségek, azon a téren nincs nagy eltérés, hogy mindenhol igénylik, hogy legyen átlátható az orvosok és gyógyszergyártók együttműködése. Magyarországon egyébként ez nem is akkora újdonság, hiszen a hatályos jogszabályok szerint a gyártók évek óta jelentik az általuk támogatott orvosi rendezvényekről szóló információkat a magyar hatóságoknak. A hatóságoknak pedig törvény adta joguk nyilvánosságra hozni ezeket az adatokat, bár eddig nem éltek vele. A Transzparencia Kódex alapján nyilvánosságra hozott díjtételek tehát csupán egy plusz lépés lesz: a hatósági bejelentésen túl a gyártók az érintettek hozzájárulásával a saját honlapjukra is kiteszik majd ezeket az információkat. Ezt azonban csak a hazai gyógyszerforgalom körülbelül 50 százalékát lefedő innovatív gyógyszergyártók fogják megtenni Egyelőre igen, hiszen alapvetően mi kezdeményeztük a közzétételt. De fennáll az a lehetőség, hogy bármely más gyógyszergyártó is csatlakozzon ehhez a jogilag független kezdeményezéshez. Mint az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének vezetője meg tudja mondani, hogy a gyógyszergyárak összesen körülbelül mennyit fizetnek az orvosoknak a klinikai vizsgálatokért, a szakmai továbbképzésekért, konferenciákért, tehát mennyi lehet a végösszege annak, amit hamarosan közzétesznek? Egyelőre ezt megbecsülni sem lehet, hiszen a hatóság nem hozta nyilvánosságra a lejelentett adatokat, a cégek pedig ezt nem beszélhetik meg egymással. Tehát csak a júniusi közzététel után lesz majd először lehetőség összegezni. Egy adatot azonban tudok mondani: Bár Magyarország lakossága kisebb mint például Angliáé vagy Olaszországé, az itteni orvosok és egészségügyi intézmények tudása és felkészültsége miatt mégis közel ugyanakkora betegszámmal vesz részt a klinikai vizsgálatokban, mint az említett országok. Mindez azt jelenti, hogy ezek a vizsgálatok összességében évi átlag 90 milliárd forinttal járulnak hozzá a magyar gazdasághoz. Mint azt említette is, csak az orvos illetve egészségügyi szervezet hozzájárulásával hozhatók nyilvánosságra a gyártóktól kapott juttatásaik. Van-e már adat arról, hogy az érintettek közül mennyien adták meg ezt a hozzájárulást? Az előzetes visszajelzések alapján az innovatív gyógyszergyártókkal kapcsolatban lévő egészségügyi szolgáltatók kétharmada engedélyezte a közzétételt, ezen belül az orvosok több, mint fele azt is jóváhagyta, hogy személyes adatait is közöljük. Ők is tudják, hogy a gyógyszerfejlesztés és képzés a klinikai vizsgálatoktól a tréningekig a gyártókkal való olyan szintű egymásra utaltság, ami elképzelhetetlen az együttműködés átláthatósága nélkül. Bernáth Bea 2016/3. ORVOSOK LAPJA 13

16 SZAKMAI OLDAL A lakossági hajtóerő A stroke világszerte a vezető halálokok egyike és a rokkantsághoz vezető tényezők meghatározója. Tragédia a betegnek, hozzátartozónak, súlyos anyagi teher a személynek és társadalomnak egyaránt. Az agy élettani adottságai alapján a legeredményesebb a megelőzés lenne, a már bekövetkezett eseménynél pedig a legkorábbi kezelés. Az ischaemiás stroke-ban jelenleg egyedül a thrombolysis a bizonyítottan hatásos terápia, ennek azonban szűk az időablaka. A stroke-centrumok helyi sajátságokat figyelembe vevő logisztikát dolgoznak ki, mely gyorsnak, szervezettnek tartható. Ebből következik, hogy a kezelés buktatója a praehospitalis szak. Ha a stroke-centrum és a mentőszolgálat között szoros a kapcsolat, akkor egy kritikus periódus marad: a betegség fellépte és a mentőhívás közti időtartam. Ez pedig a lakosság egészségtudatos magatartásán múlik, amelyre csak kellő ismeret esetén lehet számítani. Ezt felismerve szerveződnek lakossági kampányok, melyek során az írott és elektronikus mediaban, reklámhordozókon, plakátokon terjesztik az egészségügyi ismereteket. Civil fórumokon, lakossági stroke napokon szakemberek ismert művészekkel, media szereplőkkel együtt fellépve személyesen adják át közérthető formában a stroke-ra vonatkozó tudnivalókat. A stroke első tüneteinek hangsúlyozása a betegség jelentőségének, a sürgősségi ellátás fontosságának ismeretét adja át a lakosságnak, így teremtve meg a feltételét annak, hogy minél több beteg érkezzen időben a kórházba és jusson indokolt esetben thrombolysishez. Ezektől a kampányoktól az eredményesebb prevenció is várható, hiszen a rizikófaktorok bemutatása, az egészségtudatos életmód propagálása ezt eredményezheti. Magyarország a stroke gyakoriságát, az emiatt bekövetkező halálozás gyakoriságát illetően kedvezőtlen helyen áll nemzetközi összehasonlításban, így az eredményes stroke-kampány jelentősége még nagyobb. A thrombolysis kezelés meghiúsulásának egyik legfőbb oka a beteg időablakon túli kórházba érkezése. A médiakampányok révén növelhető a lakosság ismerete a stroke tüneteiről és teendőiről ez esetben. Ez pedig növeli az esélyét a betegnek, hogy időben kórházba érkezzen. Nemzetközileg és Magyarországon is szinte minden kampányban a FAST (Face-Arm-Speach- Telephon) üzenete jelenik valamelyik módon, mert ez egyszerűen, könnyen megjegyezhetően közvetíti a teendőket a lakosságnak. Ez az üzenet a stroke könnyen felismerhető tüneteire és a cselekvés gyorsaságára hívja fel a figyelmet: az arc izomzatának gyengesége (facialis paresis), a kar gyengesége, a beszéd zavara (aphasia) esetén a sürgős mentőhívás (ez esetben nem a háziorvos felkeresésének) szükségességére. A felvilágosító kampányok többféleképpen igyekeznek célba juttatni az ismereteket. Általában médiakampányról beszélnek, mely nyilván döntően a telekommunikációs eszközöket veszi igénybe. Létezik azonban plakátos módszer, de például a mentőgépkocsira festett reklám szintén ismert. Vizsgálatok vannak az eredményesség lemérésére. Lakossági csoportokat választanak, melyek közül az egyik felvilágosító anyagot kap, míg a másik nem. Vizsgálják azt, hogy milyen időtartamban és milyen arányban képesek a két csoportban felismerni, ill. visszaidézni a stroke leggyakoribb tüneteit, a beteg és környezete teendőjét akut stroke esetén. Vannak kérdőíves, telefonos interjúk alapján közölt eredmények. Tanulmányok elemzik a lakossági kampányok hatását a thrombolysisszám változására, hiszen ez bizonyíthatja legközvetlenebbül a tevékenység eredményességét, hiszen mutatja, hogy hozzájut-e minél több beteg az eredménnyel biztató kezeléshez. A lakossági kampányok főként a lakosság stroke-kal kapcsolatos ismeretanyagát igyekeznek növelni. A korai tünetekre, a betegség sürgősségi ellátásának fontosságát hangsúlyozzák a világ bármely részén. A lakosság alacsony szintű tudása ugyanis a fő ok, mely a kórházba kerülés elhúzódásához vezet. Ez nem magyar jelenség. Bizonyított, hogy a lakosság stroke-kal kapcsolatos ismeretanyaga alacsony szintű. A lakossági kampányok sok esetben a rizikótényezők megismertetésére helyezik a hangsúlyt, mint az elsődleges és másodlagos megelőzés kulcskérdésére. Úgy tűnik, hogy a lakosság stroke-rizikófaktoraira és társbetegségeire vonatkozóan ismeretei mégis elfogadhatók, egy vizsgálat szerint 67 96% ismerte a stroke rizikófaktorait, bár a diabéteszről csak 49, a szívinfarktusról 57 % tudott. 13%-uk saját magát magas stroke-rizikójúnak ítélte, 57% mérsékelt rizikójúnak. A lakossági felvilágosító tevékenység hatékonyságát a kórházba érkezés időtartamának csökkentésével mérve szintén igazolható a munka hasznossága, a thrombolysisre potenciálisan alkalmas személyek száma növek- 14 ORVOSOK LAPJA 2016/3.

17 SZAKMAI OLDAL szik. Egy éves tv-kampány hatását elemezve telefonos kutatás alapján kiderült, hogy a stroke öt korai tünetét 53-ról 63% ismerte fel. Kiderült azonban, hogy az eredmény kizárólag nőkre vonatkozóan igaz. Ez pedig jól összecseng magyarországi szűrőprogram eredményével. Ez elvezet egy nagyon fontos kérdéshez: a megszólítandó célközönség kiválasztásához. Ahogy a szűrőprogramok, úgy a lakossági kampányok is jelentős pénzöszszegeket igényelnek. A lakosság fogadókészsége szelektívnek tekinthető, tehát figyelembe kell venni a célközönség életkorát, nemét, szociokulturális státusát. Általában a vascularis betegségek tekintetében több rizikófaktorral rendelkezőkre célszerű az erőket koncentrálni. Kérdés az is, hogy a lakossági kampányok eredményességét befolyásolja-e gyakoriságuk. Vannak, akik az évenként ismétlődő felvilágosító programokat tartják hasznosnak (pl. Stroke Nap), míg mások szerint évente egy nap erre nem elég, az év minden napjának stroke-napnak kell lennie. Stroke vonatkozásában érdemes figyelembe venni Gorelick véleményét, aki egyetemes értelmet ad a stroke kampányoknak. Véleménye szerint a Stroke Világnapok, még ha az akut stroke-ra hívják is fel a figyelmet, a késői szövődményeket, így a vascularis demenciát is megelőzhetik. Ez esetben pedig a hatás évtizedekre szól és pozitív hatása az egyénre, társadalomra, életminőségre és egészségügyi kiadásra felbecsülhetetlen. Magyarországon is évente megrendezésre kerül a Stroke Nap, a lakossági rendezvény, a kampány zászlóshajója. Budapesten ennek korábban népszerű zöldövezet (Városliget, Népliget), később nagy forgalmú bevásárlóközpont adott, ill. ad otthont. Vezető neurológusok, a társszakmák elismert képviselői szólnak közérthetően a lakossághoz. A vonzerőt szolgálja ismert művészek fellépte. Jelen van a civil szervezet, a Nemzeti Stroke Prevenciós és Rehabilitációs Liga. Az egész napos műsorral párhuzamosan zajlik neuroszonológusok aktív közreműködésével a nyakiér-ultrahang szűrővizsgálat, de van rizikófelmérés, cholesterin-mérés stb. Ebben az időszakban megsokszorozódik az utcai figyelemfelkeltő plakát, a médiajelenlét, utóbbiban interaktív műsorokkal, ahol a nézők kérdéseket is intézhetnek a szakembereknek élő műsorban. Ahogy a meghívottak között van más szakterület képviselője, úgy a neurológusok is részt vesznek például a Szív Napja őszi rendezvényén. Mindez pedig a vascularis prevenció és ellátás egységes szemléletét segíti. A lakossági kampányok bevált módszere a lakossági szűrőnapok szervezése. Erről nem csak irodalmi, da magyar tapasztalat is rendelkezésre áll. A budapesti XII. kerület lakosai számára évente rendezett szűrőnapra a lakosság önkéntesen jelentkezhet. Feldolgozva az adatokat kiderült, hogy a szűrt személyek 73%-a nő volt, a férfiak zömmel házastársukkal érkeztek, többen lakószomszédjuk rábeszélésére jöttek el. A szűrésről az első információhoz jutó személy biztosan az írott helyi sajtóból értesült. Az anamnesis felvételekor rákérdezve a rizikófaktorokra, alig volt olyan személy, akinek kórtörténetében egyetlen rizikófaktor sem volt, a legtöbben 2 vagy 3 kockázati tényezőről tudtak. Halmozott rizikó is jelentős számban fordult elő: 4, 5, sőt 6-7 faktor együttesen is előfordult. Tehát a magyar és fővárosi összehasonlításban magasabb életszínvonalú XII. kerület lakossága körében is döbbenetesen magas a rizikófaktorok, azok halmozódásának aránya. A testtömegindex 58%-ban volt kóros, 39,6% nem tudott hypertoniájáról. 37,5% volt hypercholesterinaemiás, az ismert betegek 25%-a volt csak célértéken. Nyaki erek duplex UH-vizsgálata során majdnem 90%-ban találtunk atherosclerosist, szignifikáns stenosis, occlusio azonban senkinél sem volt. Rutin kardiológiai állapotfelmérés során 30%-ban kardiovascularis (beleértve stroke-) kockázat volt felvethető. Összességében a szűrt személyek 94%-a került abba a csoportba, aki rendelkezett valamilyen vascularis kockázattal. Bizonyítható volt, hogy a lakossági szűrési programok eredményességének alapvető feltétele, hogy az érintettek kellő számban vegyenek ezeken részt. Bebizonyosodott, hogy a tájékoztatásban a helyi sajtó szerepe nagy, emellett csak jól szervezett programot fogadnak kedvezően a résztvevők. Jelentősen nagyobb a nők érdeklődése az egészségtudatosság iránt, meghatározó a család és a szűkebb környezet kapcsolatának szerepe. Magyarországon inkább a személyes találkozással járó események tűnnek eredményesnek a külföldön gyakori közvetlen kapcsolatot nélkülöző telefoninterjús módszerrel szemben. A résztvevők átlagéletkora a még aktív életre képes nyugdíjas réteget jellemzi. A programot igénybe vevők körében meghatározó az iskolai végzettség szerepe, még ha a budai kerületek lakosságának összetétele e tekintetben feltehetően eltér az országostól. Javasolt beépíteni már az iskolai oktatásba az alapvető egészségtudatos ismereteket. Összegezve: meggyőződésünk, hogy a stroke (és általában vascularis) betegségek megelőzését szolgáló lakossági kampányok szükségesek, rövid, de főként hosszabb távon eredményesek. Hatásuk főként permanens lakossági médiajelenlét esetén érvényesül. Magyarországon úgy, stroke- (pl. évenkénti Stroke Nap), mint cardiovascularis (pl. Szívünk Napja) felvilágosítás terén lépést tartunk a nemzetközi gyakorlattal. Minden törekvés azonban akkor lehet eredményes, ha társadalmi szinten is megjelenik a támogatás mind az egészségügyi döntéshozók, mind a civil szervezetek, főként pedig a lakosság és az ő igényét kiszolgáló média részéről. Irodalmi hivatkozás a szerkesztőségben. Dr. Folyovich András és dr. Béres-Molnár K. Anna Szent János Kórház és Északbudai Egyesített Kórházak, Neurológiai Osztály, Stroke Centrum 2016/3. ORVOSOK LAPJA 15

18 SZAKMAI OLDAL Sebészet Szerkesztette: Gaál Csaba. 10. teljesen átdolgozott, bővített kiadás. Dr. Gaál Csabát az Orvosok Lapja olvasói jól ismerik. Szinte mindegyik lapszámunkban jelentkezik egy-egy írással, amelyben az orvoslás fontos kérdéseit, az orvosi tevékenység elvi és gyakorlati problémáit, azaz a mindennapi életünk gondjait dolgozza fel. Hatalmas élettapasztalat, tiszta gondolkodás, olyan példamutató, jobbító, segítő szándék vezérli, amit csak a régi mestereinktől tapasztalhattunk. Teszi mindezt egy olyan országból, amelynek orvosi színvonalát, nagyszerű fejlődését sokan ismerhetjük, de annak részleteit, letisztult tapasztalatait csak egy ott élő, éles szemű, nagyon felkészült közvetítő tudja hitelesen interpretálni. Könyveit, publicisztikáit mindig nagy örömmel olvassuk, mert ablakot nyit a gyorsan fejlődő világra, de mindig világosan mutatja szakmánk emberközpontúságát, erkölcsi alapjait. DR. GAÁL CSABA A sebészek közül sokan személyesen ismerik, de a most bemutatott könyvének előző kiadásait szinte mindenki kézbe vehette már. Minden tekintetben hatalmas, lenyűgöző szakkönyv. A4 formátum, 1322 oldal, rengeteg illusztráció, 46 szerző. Példátlan vállalkozás a magyar orvosi könyv- piacon: 25 év alatt 10 kiadást ért meg a könyv. Szerkesztője, szellemi energiaközpontja Gaál Csaba, aki szakmai karrierjének nagy részét Németországban járta be, de hazájától soha nem szakadt el. Nemcsak elmélyült tudásának, de orvosi ethoszának, és patriotizmusának is bizonyítéka ez a hatalmas vállalkozás. 41 összefoglaló fejezet tárgyalja a sebészet minden fontos szakterületét, nemcsak a has és a lágyrészek, hanem a központi idegrendszer, a fej-nyak tájék, a mellkas, a szív, az érrendszer, a baleseti sebészet, a plasztikai sebészet, a gyermeksebészet és még számos egyéb terület részletkérdéseit. A történeti bevezetés után az általános sebészeti vizsgáló módszerek, a kórélettani alapok, a műtét előtti teendők, a posztoperatív gondozás, a szövődmények kezelése, az aneszteziológiai ismeretek, elsősegélynyújtás, újraélesztés, az endoscopia, az intervenciós radiológia és még igen számos címszó sorakozik precíz, logikus rendbe szedve. Hetek óta lapozgatom, olvasom, és olyan örömet okoz, amit szeretnék minden orvosnak ajánlani. Minden ismeret frissítve, napra kész korszerűséggel, minden leírás, algoritmus precízen végigvezetve. Mindez tökéletes, szép olvasható magyarsággal, ami ma már ritkaság a szakkönyvekben. A XIX. század második felére felvirágzó, azóta is diadalmas fejlődési pályát bejáró sebészet és az arról levált, de az anyaszakmával számtalan történelmi és szakmai kapcsolatot őrző szakágak páratlan, csodálatos enciklopédiája. Nem véletlenül használom a felvilágosodás korának ezt a nagyszerű, elismerő fogalmát: minden benne van ebben a könyvben, ami ma fontos a sebészetben, és még a következő évekre is érvényes. Több mint negyven éve kezdtem a sebészetet tanulni. Már finomodott a technika, megjelentek a jó műszerek, varróanyagok. De még a legtöbb diagnózist hagyományos röntgenfelvételek, lassan készülő meglehetősen szerény laborvizsgálatok segítségével, de kockázatot is vállalva magunknak 16 ORVOSOK LAPJA 2016/3.

19 SZAKMAI OLDAL kellett felállítani, és a műtéti döntést meghozni. Az alaphelyzet nem változott, de a feltételek fantasztikus javulása következett be. Ultrahang, digitális képalkotás, endoszkópos technológiák, intervenciós beavatkozások váltak lehetővé. A meglehetősen reménytelen, nehéz daganatsebészet olyan fejlődési pályát járt be, szigorú protokollba foglalva a kemoterápiával és a sugárterápiával, amely a betegeink több mint a felének végleges gyógyulást jelent, és további jelentős részüknek az élet meghoszszabbításával, elviselhetővé tételével jár. Mi ez, ha nem igazi csoda? Fiatal orvosként 6-8 órán át álltam a hazai érsebészet egyik megalapítója mellett, tönkrement ereket preparálva, endarteriektómiához asszisztálva, vénákból készített foltokat varrva a hiányzó helyekre. Ma már mesterséges érprotézisek, beültethető stentek hoznak tartós gyógyulást, jó minőségű életet az egykor sokáig szenvedő, a szövődményekkel küzdő betegeknek. Szinte vég nélkül sorolhatnám a fejlődés nagyszerű eredményeit, új technikai megoldásait, amit ez a kiváló könyv tár elénk. És a sebészi megoldások, a briliáns technikák előtt és mögött mindig megjelenik a beteg, az ő érdekei, lehetőségei, szükségletei, ami miatt érdemes egy életet az orvoslásnak, és akinek ez megadatik, a sebészetnek, a sebészet szakágainak és határterületeinek szentelni. Ajánlom a könyvet minden orvosnak, különösen sebészetet és határterületeit tanuló, vagy azokat művelő fiatal és kevésbé fiatal kollégáknak. Napjainkban a magyar egészségügy szervezése, működése is átalakulóban van. Ehhez nem elég a pénzről, az épületekről, az informatikáról, a jogról és a humánerőforrás-problémákról beszélni. Akik az egészségügy korszerűsítésén dolgoznak, nem hagyhatják figyelmen kívül a szakmák fejlődését, belső orvos-technikai szükségleteit, megoldásait. Jó lenne, ha azok az orvos-vezetők is kézbe vehetnék ezt a könyvet, akik az államigazgatásban, az ÁEEK-ban, a tisztiorvosi hivatalokban, az OEP-ben a gyógyító ellátás szervezéséről, irányításáról és finanszírozásáról gondoskodnak. És nélkülözhetetlen tudásalapot kínál a kórházak, rendelőintézetek orvosvezetőinek, menedzsereinek is, akik a napi munka irányítását, ellenőrzését végzik. A MEDICINA Könyvkiadó büszke lehet erre a nagyszerű könyvre. Dr. Szepesi András Családorvosként a topon Lehetnek ilyen és olyan tervei is az ágazatvezetésnek az alapellátásra vonatkozóan, az biztos, hogy egy háziorvosnak kicsit mindenhez értenie kell, és sok mindenhez nagyon. Dr. Tamás Ferenc, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék továbbképzésekért felelős tanszékvezető helyettese hosszú évek óta szervezi kollégái továbbképzését. Ezúttal a híres szombati találkozókról kérdeztük. Mióta szervezik a háziorvosoknak ezeket a széles körű szakmai képzéseket? 1992 óta dolgozom a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékén, prof. dr. Arnold Csaba irányításával már akkor elkezdtük a háziorvosok folyamatos továbbképzését, ami a szakorvosi vizsgára való felkészüléshez elengedhetetlen volt. Akkoriban a gyógyszercégeknek még több lehetőségük volt részt venni ebben a tevékenységben, számos drága rendezvényt szerveztek, melyekre néhány kreditpontot tudott adni a Tanszék. Ezeken az eseményeken a kapcsolatépítés és a körülmények is nagyon hangsúlyosak voltak. Szerettük volna, hogy a fő cél inkább a szakmaiság legyen, és végeredményben a Tanszék által fontosnak és izgalmasnak tartott tudományos információk hangozzanak el a kurzusokon. Így megfordítottuk a szervezés menetét, és mi magunk alakítottuk ki a programot, utólag szponzort keresve az előadásokhoz. Ebben is partnerek voltak a cégek, és elfogadták azt az igényünket is, hogy a képzéseket viszszavigyük az iskolapadba. Kizárólag egyetemi helyszíneken zajló szakmai oktatást ismerünk el kreditrendszerben. Kezdetben a Nagyvárad téren, az Elméleti Tömbben tartottuk az eseményeket, majd a Semmelweis Egyetem II. Nőgyógyászati Klinikája adott otthont a képzéseinknek, az elmúlt 3-4 évben pedig a SE Elméleti Orvostudományi Központ Tűzoltó utcai modern épületében sikerült helyet biztosítanunk magunknak. Milyen paraméterekkel és rendszerességgel zajlanak a rendezvények? Rendezvényeink éve általában minden hónap 3. szombatján négy hetente zajlanak, így a háziorvosok előre ehhez tudják igazítani programjaikat. Általában 120, 130 kolléga vesz részt a képzéseken, melyekből a nyári szünet figyelembevételével általában tízet tartunk egy évben. 2016/3. ORVOSOK LAPJA 17

20 SZAKMAI OLDAL A családorvosok mellett 10-20%-ban belgyógyász szakorvosok is jönnek, mert számukra is akkreditáltuk a programot. Elsősorban Budapest és az agglomeráció orvosai jönnek, de érkezett már Tapolcáról és Szombathelyről is kolléga. Mi 2100 meghívót küldünk szét az országban, így a durván 6300 alapellátásban dolgozó háziorvos közül minden harmadikat értesítünk az eseménysorozatról. Alapfeltétel, hogy kizárólag térítésmentes továbbképzést biztosítunk, ehhez várjuk a cégek támogatását. Szerény vendéglátással mi is készülünk, kávészünetben frissítőt, kávét, pogácsát szolgálunk fel, és büféebéddel biztosítjuk, hogy a fél 4-kor esedékes tesztírásig mindenki életben maradjon. DR. TAMÁS FERENC Milyen szempontok szerint állítják öszsze a szakmai programot és ki ennek a felelőse? Prof. dr. Kalabay László tanszékvezetőnk támogatásával, dr. Vajer Péter kollégámmal aki szintén a Családorvosi Tanszék munkatársa ketten vagyunk felelősek a szakmai programért és a szervezésért. Fekete Ilona kolléganőm a munka adminisztratív részében segít. Hálás feladat a témaválasztás, hiszen egy alapellátásban dolgozó kollégának szinte mindenhez értenie kell, nehéz lenne olyan témát választanom, ami nem megfelelő számukra. Olyan területek is érdekesek lehetnek, amelyek a családorvosi praxisban nem jelennek meg közvetlenül, ilyen pl. a biológiai terápia, amelyet bár az alapellátásban nem írhatnak fel az orvosok, mégis fontos számukra, hogy ismerjék ezt a számos betegségben bevethető újszerű terápiás lehetőséget, és azt, hogy az ilyen kezelést kapó betegek gondozásában milyen plusz feladatok adódhatnak. Így mikor a biológiai terápia elérhetővé vált Magyarországon, erről is szerveztünk előadásokat. Továbbképzéseink nagyobbik része színes, több témát is felvonultató előadások gyűjteménye. Egy-egy szombaton akár 5-6 szakmai területet is érintünk, így megtalálja mindenki a számára legfontosabb szakmai információkat. Ilyen volt a február 13-ai képzésünk, és ilyen lesz a március 19-ei napunk programja. Nagy sikerrel zajlanak azonban tematikus képzéseink is. Április 23-án egész napos program keretében a felnőttek védőoltásait, a bennük rejlő lehetőségeket és az ezekkel kapcsolatos legfrissebb ajánlásokat járjuk körül. Szó lesz például a Zika-vírussal kapcsolatos tudnivalókról is. Május 21-én pedig, a Hypertonia világnap alkalmából a magasvérnyomás-betegséggel kapcsolatos legfrissebb ajánlásokról, a hypertonia és társbetegségei kezelési és gondozási feladatairól tartunk továbbképző napot a Magyar Hypertonia Társasággal szoros együttműködésben. Várunk mindenkit szeretettel. Továbbképzéseink térítésmentesek, 16 kreditpontra akkreditáltak, és helyszíni regisztrációra is lehetőséget nyújtunk. Vannak-e olyan visszajelzések, melyek szerint mind a háziorvosok kapuőri szerepét, mind az alapellátással való sikeres együttműködést segítik ezek a programok? Valóban, a visszajelzések alapján is mondhatjuk ezt. Minden továbbképzésnek az a célja, hogy a résztvevők utána kicsit bátrabban, saját kompetenciájukat felismerve meg tudjanak oldani olyan problémákat is, amelyeket azelőtt szakorvosra bíztak volna, illetve értő módon konzultáljanak az újdonságok terén is az ellátás más szintjét képviselő kollégákkal. Fontos, hogy frissítsük kollégáink tudását, akik közül sokan már nagyon régóta vannak a pályán, és célunk a rezidenseket is megszólítani, akiknek anyagi okokból a rezidensképzésben nem tudunk olyan szakmai prominenseket felvonultatni az előadók sorában, amilyeneket a szombati napokon. Tehát őket is hívjuk, várjuk, és szép számmal jelen is vannak, hogy az itt hallott friss információkkal rövid időn belül már saját praxisukat gazdagíthassák. Radnai Anna 18 ORVOSOK LAPJA 2016/3.