FOGLALKOZTATOTTSÁG, KERESETEK A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága FOGLALKOZTATOTTSÁG, KERESETEK A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON Veszprém, október 30.

2 Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága, 2007 ISBN (online) Igazgató: Szemes Mária Tájékoztatási osztályvezető: Berta Györgyné Készítették: Baunok László Sinkovics Katalin Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével, adatok átadása csak a KSH Veszprémi Igazgatósága engedélyével történhet! A KSH Veszprémi Igazgatósága kiadványai megrendelhetők, megvásárolhatók: Veszprém, Radnóti tér 2. Telefon: 88/ , Telefax: 88/ KSH az interneten:

3 TARTALOM MEGJEGYZÉSEK-JELMAGYARÁZAT 4 BEVEZETŐ 5 1. FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON 6 2. ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM ÉS KERESETEK A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON Az alkalmazásban állók jellemzői Nominális keresetek és reálkeresetek NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS Foglalkoztatottság és munkanélküliség Létszám és versenyképesség Alkalmazotti keresetek Bérek, keresetek Munkaerőköltség Minimálbér 24 TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK 27 MÓDSZERTAN 54 3

4 MEGJEGYZÉSEK JELMAGYARÁZAT A százalék- és viszonyszámokat a kerekítés nélküli adatokból számítjuk. Az adatok és a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történik, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen adatoktól. A népességre vetített mutatókat lakónépességi adatok alapján számítottuk. - A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő... Az adat nem ismeretes. 0 A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. + Előzetes adat. A vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott. 4

5 BEVEZETŐ Elemző kiadványunkban a közép-dunántúli régió népességének foglalkoztatási helyzetét és kereseti viszonyait vizsgáljuk. Az első fejezet a munkaerő-felmérés és a Foglalkoztatási Hivatal munkanélküli nyilvántartásának adatait felhasználva rövid áttekintést nyújt a gazdaságilag aktívak számában, összetételében a kilencvenes évek elejétől 2006-ig végbement változásokról. A népesség gazdasági aktivitására vonatkozó információk gyűjtését, az ún. munkaerőfelmérést a KSH 1992-ben kezdte meg. Az adatgyűjtés 1998-tól negyedévente mintegy 38 ezer véletlenszerűen kiválasztott magánháztartás éves tagjainak gazdasági aktivitásáról ad számot. Célja, hogy a foglalkoztatottság és munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. A második részben foglalkoztatási helyzetképre térünk át, és a régió aktuális adatait mutatjuk be másfajta aspektusból: a foglalkoztató szervezetek oldaláról. Az itt szereplő információk forrásai az intézmények (gazdasági szervezetek) meghatározott csoportjai: vállalkozások, költségvetési és kötelező társadalom-biztosítási szervezetek, valamint nonprofit intézmények. A kiadvány utolsó fejezetében régiónk foglalkoztatási és kereseti jellemzőit az Európai Unió tagállamainak hasonló adataival vetjük össze. Az elemzést táblázatok és grafikonok különálló fejezetével egészítettük ki, amely régiónk megyéiről is részletes adatokat nyújt (pl. ágazati foglalkoztatási szerkezet, keresetek az egyes nemzetgazdasági ágakban, a megyei jogú városok foglalkoztatási jellemzői), és a nemzetközi összehasonlításhoz is többletinformációkkal szolgál. 5

6 1. FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON A magyarországi munkaerő-felmérés adatai alapján 2006-ban a közép-dunántúli régió népességéből 854 ezer fő (413 ezer férfi és 441 ezer nő) tartozott a éves korcsoporthoz. Számuk az ország összes, ugyanezen korcsoportba tartozó népességének 11,1%-át tette ki. Közülük a munkaerőpiac számára foglalkoztatottként 466 ezer, munkanélküliként 30 ezer fő állt rendelkezésre, amely 58,1%-os aktivitási arányt, és 6,1%-os munkanélküliségi rátát jelentett. A munkanélküliek gazdaságilag aktív népességen belüli aránya a régiók rangsorában Közép-Magyarország, valamint a nyugat-dunántúli térség után a harmadik legalacsonyabb értéket mutatta, és jóval kedvezőbben alakult az országos, 7,5%-os átlagnál. A éves népesség gazdasági aktivitása a Közép-Dunántúlon Megnevezés Férfi, ezer fő éves népesség 403,7 414,4 415,1 413,2 413,3 Foglalkoztatottak 240,1 233,7 250,6 255,2 257,9 Munkanélküliek 32,2 20,8 14,1 15,8 15,6 Gazdaságilag aktívak 272,3 254,5 264,7 271,0 273,5 Gazdaságilag nem aktívak 131,4 159,9 150,4 142,2 139,8 Nő, ezer fő éves népesség 421,7 438,3 444,0 443,4 441,1 Foglalkoztatottak 195,4 175,2 206,2 204,3 208,5 Munkanélküliek 25,5 15,4 10,0 15,1 14,5 Gazdaságilag aktívak 220,9 190,6 216,2 219,4 223,0 Gazdaságilag nem aktívak 200,8 247,7 227,8 224,0 218,1 Együtt, ezer fő éves népesség 825,4 852,7 859,1 856,6 854,4 Foglalkoztatottak 435,5 408,9 456,8 459,5 466,4 Munkanélküliek 57,7 36,2 24,1 30,9 30,1 Gazdaságilag aktívak 493,2 445,1 480,9 490,4 496,5 Gazdaságilag nem aktívak 332,2 407,6 378,2 366,2 357,9 Foglalkoztatottsági arányok, % Foglalkoztatási ráta 52,8 48,0 53,2 53,6 54,6 Munkanélküliségi ráta a) 11,7 8,1 5,0 6,3 6,1 Aktivitási ráta 59,8 52,2 56,0 57,2 58,1 a) Forrás: a KSH munkaerő-felmérése. A felmérés induló évéhez viszonyítva a foglalkoztatottak száma a Közép-Dunántúlon ban érte el a mélypontot: a mezőgazdaságban 11 ezer, az ipari ágazatokban több mint 20 ezer fővel csökkent a dolgozói létszám. Az 1990-es évtized utolsó éveitől kezdődően a foglalkoztatottak köre a mezőgazdaság folyamatos térvesztése ellenére évről évre bővült ban 205 ezren végeztek jövedelemszerző tevékenységet az iparban, 238 ezren dolgoztak a tercier szektorban, a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma azonban 23 ezer főre esett vissza. A foglalkoztatottak szektorok közötti átrendeződése a Magyarország egészét jellemző változástól némileg eltérően alakult. A tercier szektorban dolgozók aránya 6

7 országosan csaknem 10 százalékponttal növekedett 1992-höz képest, míg az ipari alkalmazottak köre 3,2%-kal lett kevesebb. Régiónkban mindkét szektor 3-3 százalékponttal növelte súlyarányát az összes létszámon belül. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya országosan és a Közép-Dunántúlon is 4,9%-ra csökkent. A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági szektorok szerint százalék Közép-Dunántúl Ország összesen , ,9 10,8 11,4 51,1 48, ,1 44,0 62,8 53, ,5 32,3 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás A munkát végzők közül 1992-ben 61 ezer fő (az összes foglalkoztatott 14%-a) tartozott a éves korcsoportba, 370 ezer fő életkora pedig 25 és 64 év közé esett. A 65 éves és annál idősebb foglalkoztatottak aránya mindössze egy százalékot tett ki ra a legfiatalabb és legidősebb korosztály súlya egyaránt csökkent a jövedelemszerző tevékenységet folytatókon belül ben a foglalkoztatottak 96%-a volt munkavállalási korú, míg 2006-ban ez az arány 98,4%-ra módosult. A foglalkoztatottak megoszlása korcsoportok szerint a Közép-Dunántúlon ezer fő ,4 60,8 2,7 37,6 370,3 426, évesek évesek évesek A foglalkoztatottak korösszetételének változása összefügg a gazdaságilag nem aktív népesség számának alakulásával. Az inaktív keresők (pl. nyugdíjban, gyermekgondozási ellátásban részesülők) és az eltartottak (pl. nappali tagozatos tanulók, háztartásbeliek) együttes száma az elmúlt 14 évben folyamatosan meghaladta a munkaerő-felmérés ben regisztrált értékét. Ennek oka elsősorban a fiatalok tanulmányi idejének kitolódása, a pályakezdők elhelyezkedési nehézségei, valamint az 1990-es években az idősebb korosztály munkavállalási lehetőségeinek bizonytalanságára megoldást jelentő korengedményes nyugdíjazás igénybevétele volt. 7

8 Év A gazdaságilag nem aktívak száma korcsoportonként a közép-dunántúli régióban évesek évesek évesek Összesen Ebből: munkavállalási korúak 100 foglalkoztatottra jutó nem aktívak száma, fő ezer fő ,1 174,9 73,2 332,2 179, ,0 193,8 82,2 374,0 207, ,6 201,5 88,5 400,6 232, ,0 209,2 93,3 398,5 236, ,3 187,2 96,6 385,1 231, ,0 180,3 98,9 378,2 230, ,9 171,6 94,1 365,6 227, ,6 164,9 96,4 357,9 223,3 77 A kereső tevékenységet végzőkre háruló eltartási terhek nagyságát nemcsak az inaktívak, hanem a munkanélküliek számának változása is befolyásolja. A munkaerőfelmérés adatai alapján 1992-ben Magyarországon közel 445 ezer fő (60%-uk férfi) keresett aktívan állást, ezen belül a közép-dunántúli régióban 32 ezer férfinak és 25 ezer nőnek nem volt jövedelmet biztosító munkája. A munkanélküliség legsúlyosabban az északmagyarországi régiót érintette, és az elmúlt 14 évben folyamatosan ebben a térségben volt a legmagasabb az állást keresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül. % A munkanélküliségi ráta alakulása a régiókban * 17,0 15,0 13,0 11,0 9,0 7,0 5,0 3, Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld * Forrás: a KSH munkaerő-felmérése ben a Közép-Dunántúlon a munkanélküliek 26%-a 25 évnél fiatalabb volt, további 73,5%-uk pedig 65 év alatti. A éves korcsoport 39%-át, a éveseknek 46%-át, az összes álláskeresőnek pedig 44%-át a női álláskeresők adták ra a munkanélküliek száma régiónkban közel felére csökkent, de ezen belül a nők aránya 4 százalékponttal növekedett. A női álláskeresők közül 2 ezer fő (1992-ben még 6 ezer fő) tartozott a legfiatalabb korcsoportba, és 12 ezer fő (1992-ben több, mint 19 ezer fő) a évesek korosztályába. 8

9 A munkanélküliek megoszlása korcsoportok és nemek szerint (százalék) Közép-Dunántúl Ország összesen munkanélkülienélküliek ezen belül: munka- Korcsoport ezen belül: összesen férfi nő összesen férfi nő évesek 26,0 15,8 10,2 27,0 17,1 9, évesek 73,5 39,7 33,8 72,5 42,5 29, évesek 0,5 0,3 0,2 0,6 0,3 0,3 Összesen 100,0 55,8 44,2 100,0 59,9 40,1 Ebből: munkavállalási korúak a) 97,7 54,9 42,8 97,8 59,2 38, évesek 19,9 13,0 7,0 20,2 11,1 9, évesek 79,7 38,9 40,9 79,7 40,8 38, évesek 0,3 0,0 0,3 0,1 0,1 0,0 Összesen 100,0 51,8 48,2 100,0 52,0 48,0 Ebből: munkavállalási korúak a) 99,0 51,2 47,8 99,5 51,7 47, a) 1992-ben férfiak: 15-59, nők: év, 2005-ben férfiak: 15-61, nők: év, 2006-ban férfiak: 15-61, nők: év. A régióban 1992-ben a munkanélküliek 46%-a csak általános iskolát végzett, egyharmaduk rendelkezett szakmunkás- vagy szakiskolai bizonyítvánnyal, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig mindössze 2,3%-ot tett ki ban az álláskeresőknek már több mint 7%-a volt diplomás, egynegyedük érettségizett, az általános iskola nyolc osztályát, vagy annál kevesebbet végzettek aránya pedig 32% alá csökkent. A munkanélküliek száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint a Közép-Dunántúlon* ezer fő Főiskola, egyetem Gimnázium, egyéb középiskola Szakmunkásképző, szakiskola Általános iskola 8 osztálya és annál kevesebb * Forrás: A KSH munkaerő-felmérése A munkaügyi kirendeltségeken regisztrált álláskeresőkről a Foglalkoztatási Hivatal nyújt információkat. A hivatal pályakezdő munkanélküliként veszi nyilvántartásba azokat a 25., felsőfokú végzettségűek esetén 30. életévüket még be nem töltött fiatalokat, akik az iskolai tanulmányaikat követően nem tudnak munkaviszonyt létesíteni. Számuk 1992-ben a Közép- Dunántúlon meghaladta a 6 ezer főt, 2006-ra viszont több mint felével (ezen belül Komárom- Esztergom megyében kétharmadával) csökkent. 9

10 A regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma* (fő) Megye, régió Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl összesen *A Foglalkoztatási Hivatal adatai alapján. Az ezredfordulót követően 2005-ig a munkáltatók rendre több betölthető álláshelyet jelentettek be a Foglalkoztatási Hivatalnak, mint ahány pályakezdő regisztráltatta magát munkanélküliként ban az üres álláshelyek száma a kétszerese volt a pályakezdő álláskeresők számának. A tendencia tavaly megfordult: a Fejér megyei foglalkoztatók 1352 álláshelyet tudtak volna betölteni, a Komárom-Esztergom megyei munkáltatók 842, a Veszprém megyeiek pedig mindössze 138 állást kínáltak fel, s ezek együttes száma már nem érte el a pályakezdő munkanélküliek számát. A bejelentett betöltetlen álláshelyek és a regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma a Közép-Dunántúlon* Álláshelyek száma Pályakezdő munkanélküli, fő * A Foglalkoztatási Hivatal adati alapján. 10

11 2. ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM ÉS KERESETEK A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON 2.1. Az alkalmazásban állók jellemzői A foglalkoztatottak számában hosszabb időtávon bekövetkezett változásokat jól követhetjük a cenzusok adataiból. Már az 1980-as években elkezdődött az iparban, ezen belül a bányászatban a létszámcsökkenés, majd 1990 után drámai mértéket öltött további ágazatokban. A évi népszámlálás idején országosan 837 ezer, a Közép-Dunántúlon 56 ezer fővel kevesebben álltak alkalmazásban, mint az 1990-es népszámláláskor. A évi mikrocenzus idején országosan 3,8 millió, a Közép-Dunántúlon 456 ezer főt foglalkoztattak különféle munkahelyeken (országosan 15-, a régióban 10%-kal kevesebbet, mint 1990-ben). A munkáltatók statisztikáiból a cenzusokhoz hasonló tendenciák rajzolódnak ki ben 337 ezer fő állt alkalmazásban (az anyagi ágakban) a Közép-Dunántúl három megyéjében, 70 ezerrel kevesebb, mint tíz évvel korábban. Legnagyobb létszámcsökkenés az iparban és az építőiparban következett be. A létszámleépítések mélypontját az év jelentette, amikor 1990-hez képest 105 ezer fővel kevesebb volt az alkalmazásban állók száma a Közép-Dunántúlon. Visszatekintve az elmúlt 16 évre azt tapasztaljuk, hogy ban összességében egyharmadával kevesebb volt az alkalmazásban állók száma a régióban, mint 1990-ben. A foglalkoztatottság munkáltatói oldalról történő elemzését a KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtései teszik lehetővé. A megfigyelt intézmények (gazdasági szervezetek) éves adatai alapján a Közép-Dunántúlon alkalmazásban állók száma 2006-ban meghaladta a 347 ezer főt. A régió termelő tevékenységet folytató szervezetei alkalmazták a munkavállalók közel felét (országosan ez az arány 34% volt), 42 ezer fő végzett munkát a kereskedelemben, 27 ezer a gazdasági szolgáltató szervezeteknél, 24 ezer fő pedig a közigazgatásban. A dolgozók 40%-a Fejér megyében állt alkalmazásban, s a megye ugyanekkora súlyt képviselt az ipari ágak foglalkoztatotti létszámán belül is. Az alkalmazásban állók száma alapján régiónkban a feldolgozóipari ágazatok az országosnál jelentősebb súlyaránnyal bírnak: Komárom-Esztergom megyében az összes munkavállaló 40, Fejér megyében 34, Veszprém megyében pedig 30%-a dolgozott a feldolgozóiparban (összesen 120 ezer fő), míg országosan ez az arány nem haladta meg a 23%-ot. A gépipar a Közép-Dunántúlon és Magyarország egészét tekintve is a feldolgozóipar húzóágazata (47, illetve közel 36%-os részaránnyal). Az alkalmazásban állók megoszlása a feldolgozóipari ágazatokban, 2006 Élelmiszeripar Fejér Komárom- Esztergom Veszprém % Textílipar Fa-, papíripar Vegyipar Nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag gyártása Gépipar Egyéb feldolgozóipar 11

12 A régió négy megyei jogú városa közül Székesfehérváron az elmúlt évben 48 ezer fő állt alkalmazásban, kétötödük az iparban, 10%-uk a közigazgatásban, 8%-uk egészségügyi, 6%-uk pedig oktatási intézményben. Tatabányán az ipari alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatott létszámán belül ugyancsak elérte a 40%-ot, Dunaújvárosban pedig meghaladta az 54%-ot. Veszprémben az alkalmazotti létszám a székesfehérvárinak kevesebb mint fele: 23 ezer fő volt. A munkavállalók negyede rendelkezett állással ipari tevékenységet folytató szervezetnél, 10%-uk dolgozott a kereskedelemben, 15%-uk pedig közigazgatási és társadalombiztosítási szervezeteknél ban a régióban alkalmazásban állók több mint kilenctizedét a munkaadók teljes munkaidőben foglalkoztatták. Közülük 204 ezer fő fizikai, 120 ezer fő pedig szellemi munkát végzett. A részmunkaidős foglalkoztatottak száma meghaladta ugyan a 24 ezer főt, de aránya az összes munkavállaló létszámán belül az elmúlt hat évben mindössze 1,9 százalékponttal emelkedett, és 2006-ban 7%-ot ért el (ez az arány országosan is igen alacsony: 9%). A nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók négyötöde dolgozott vállalkozásoknál, 19%-a költségvetési szerveknél, 2,5%-a pedig nonprofit szervezeteknél. A Közép-Dunántúlon alkalmazásban állók megoszlása a foglalkoztatás jellege szerint, 2006 százalék 12,4 6,1 6,6 6,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Közigazgatás, védelem Szállítás, raktározás, posta, távközlés 93,0 7,0 17,5 7,1 Oktatás Mezőgazdaság 7,2 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Teljes munkaidőben foglalkoztatottak Nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak 16,4 10,7 9,1 Egészségügy Kereskedelem, javítás Feldolgozóipar Többi ágazat Részmunkaidős foglalkoztatással elsősorban a kisebb gazdasági szereplők élnek. Az 50 fő alatti szervezetek alkalmazottaik több mint egytizedét közel 12 ezer munkavállalót foglalkoztatták részmunkaidőben, ezen belül a 10 főnél kisebb létszámú gazdálkodó szerveknél 12,5%-ot tett ki a részmunkaidősök aránya. Az 500 fő feletti vállalkozások az alkalmazottaik mindössze 4%-ával kötöttek napi 8 óránál rövidebb időre munkaszerződést. A közép-dunántúli régió munkavállalóinak 56%-a állt munkaviszonyban olyan gazdálkodó szerveknél, amelyek 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak. A dolgozók további egyötöde 250 és 1000 fő közötti létszámú szervezeteknél végzett munkát, 26%-uk pedig 1000 fő feletti vállalkozásoknál. 12

13 Az alkalmazásban állók megoszlása a közép-dunántúli megyékben a foglalkoztató szervezet létszámkategóriája szerint, 2006* Fejér Komárom- Esztergom Ves zprém * A helyi költségvetési szervek adatai nélkül. % 1-9 fő fő fő fő fő fő 1000 fő és afelett Az ipari tevékenységet folytató vállalkozások csupán 5,3%-ának amely megközelítőleg 100 céget jelent alkalmazotti létszáma haladta meg a 250 főt, de az erős koncentrációt jól mutatja, hogy ezek a szervezetek foglalkoztatták az iparban munkát vállalók közel kétharmadát. Az ipari tevékenységet folytató vállalkozások és alkalmazottaik számának megoszlása a szervezetek létszámkategóriája szerint, 2006 (%) Létszámkategória Fejér megye Komárom- Esztergom megye Szervezetek Veszprém megye Közép- Dunántúl 250 fő alatt 94,9 93,3 95,9 94,7 250 fő felett 5,1 6,7 4,1 5,3 Ebből: fő 2,7 3,0 2,1 2, fő 1,4 2,5 1,2 1, fő és afelett 1,1 1,2 0,7 1,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Alkalmazotti létszám 250 fő alatt 36,7 30,2 53,4 38,2 250 fő felett 63,3 69,8 46,6 61,8 Ebből: fő 11,2 12,1 13,4 12, fő 12,9 25,0 16,3 18, fő és afelett 39,2 32,7 16,9 31,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 13

14 2.2. Nominális keresetek és reálkeresetek A fogyasztói árak emelkedését meghaladó mértékű nettó kereset-növekedés 2006-ban Közép-Dunántúlon a versenyszférán belül mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozású munkavállalók körében megvalósult. Ezzel szemben a költségvetési szférában szellemi munkát végzők keresetük reálértékének csökkennését tapasztalhatták. A nettó átlagkereset és a reálkereset indexe a Közép-Dunántúl megyéiben, 2006 (előző év=100,0) Megye Versenyszféra Költsévetési szféra fizikai szellemi összesen fizikai szellemi összesen foglalkozású foglalkozású Nettó átlagkereseti index Fejér 108,6 109,1 108,9 106,8 102,2 103,0 Komárom-Esztergom 106,9 108,5 107,5 105,4 102,3 103,2 Veszprém 106,5 105,7 106,6 109,8 101,2 102,7 Reálkereseti index Fejér 104,5 105,0 104,8 102,8 98,4 99,1 Komárom-Esztergom 102,9 104,4 103,5 101,4 98,5 99,3 Veszprém 102,5 101,7 102,6 105,7 97,4 98,8 A vállalkozói és költségvetési szférát együttesen figyelembe véve Fejér megyében az alkalmazottak havi nettó átlagbére 7,4%-kal, Komárom-Esztergom megyében 6,5%-kal, Veszprém megyében pedig 5,4%-kal nőtt 2005-höz képest, amely megyei szinten sorrendben 3,4, 2,5 és 1,4%-os reálkereset-növekedést jelentett. A reálbérek az elmúlt hat év során a tavalyi évben emelkedtek a legkisebb mértékben, s ezt az alacsony szintet csak a év megyénkénti 1-3%-os reálbércsökkenése múlta alul. A reálkeresetek változását nemcsak egyik évről a másikra követhetjük: bázisként bármely korábbi évet kiválasztva jól mérhető, hogy a bérek vásárlóereje melyik évben éri el a bázisidőszak szintjét. Közép-Dunántúl megyéiben a reálkeresetek a rendszerváltást megelőző időszak színvonalát elsőként 2003-ban haladták meg, majd a 2004-es visszaesés után 2005-ben újra emelkedtek. A tavalyi csökkenés eredményeként Veszprém megyében a reálbérek szintje ismét alatta maradt az évi bázisértéknek. 120,0 110,0 100,0 Reálkereseti index Közép-Dunántúl megyéiben (1989=100,0) % 90,0 80,0 70,0 60, Fejér Komárom-Esztergom Veszprém 14

15 A régió megyei jogú városainak összes alkalmazotti létszámából 37%-kal részesedő feldolgozóipar ágazataiban erősen szóródtak a nettó keresetek. A feldolgozóipari munkavállalalók több mint felét adó gépiparban a legmagasabb bért a Tatabányán dolgozó közel 5800 fő kapta kézhez, míg a székesfehérvári 11 ezer alkalmazott átlagosan 109 ezer forintot keresett havonta. A feldolgozóipari létszám negyedét kitevő fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása ágazatban a dunaújvárosi alkalmazottak 6 ezer fő majdnem a kétszeresét keresték a veszprémi dolgozók bérének, a legmagasabb keresetet pedig, átlagosan havi 180 ezer forintot, a székesfehérvári 3200 munkavállaló realizálta. Ágazati kód Nettó átlagkereset a megyei jogú városok feldolgozóipari ágazataiban, 2006 Gazdasági ág Dunaújváros Székesfehérvár Tatabánya (Ft) Veszprém DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása DB, DC Textília, bőrtermék, lábbeli gyártása DD, DE Fa-, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység DF-DH Vegyipar DI Nemfém ásványi termék gyártása DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása DK-DM Gépipar DN Máshová nem sorolt feldolgozóipar D Feldolgozóipar összesen ban a régióban alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete forint volt, amely 10,7%-os növekedést jelent a megelőző évhez képest. A pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozásoknál 27%-kal emelkedtek a bruttó bérek, az építőiparban és a kereskedelemben egyaránt 17%-kal, a feldolgozóiparban és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban 11-11%-kal. A közigazgatás, társadalombiztosítás területén kevesebb mint 8, az oktatásban pedig mindössze 4%-os bruttó bér növekedés jelentkezett. Az iparban fizikai munkát végzők átlagosan 136 ezer forintot, míg a szellemi foglalkozásúak 291 ezer forintot kerestek havonta. Közép-Dunántúlon alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetének eltérései, 2006 (országos átlag=100,0) Mezőgazdaság Ipar Egészségügy Oktatás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Közigazgatás, védelem Építőipar Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Kereskedelem, javítás Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Szállítás, raktározás, posta, távközlés % Szellemi foglalkozásúak Fizikai foglalkozásúak 15

16 A régió bruttó átlagkereset-adatait tovább árnyalja, ha az egyes megyék ágazati átlagbéreit viszonyítjuk az országos átlagokhoz. Az iparban munkát vállalók Fejér megyében 16, Komárom-Esztergom megyében 11%-kal kerestek többet, mint országosan, ugyanakkor Veszprém megye 9%-kal elmaradt a Magyarország ipari ágazatait együttesen jellemző átlagkeresettől. A kereskedelmi alkalmazottak bére Veszprém megyében csak a háromnegyede, Komárom-Esztergom megyében a 80%-a volt annak, mint amennyit országos átlagban egy fő keresett, Fejér megye viszont csaknem elérte az országos szintet. A közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás területén alkalmazásban állók bére Komárom-Esztergom megyében 8, Fejér megyében 9, Veszprém megyében 13%-kal volt alacsonyabb, mint országosan. A szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresetét vizsgálva a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatban, valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások területén megyénként is igen erőteljes negatív eltérés mutatkozik a magyarországi átlagtól. Komárom- Esztergom megye foglalkoztatóinál e két ágazatban az átlagbérek szintje kisebb volt, mint az országos 60%-a. A feldolgozóipar fizikai foglalkozású dolgozói Fejér és Komárom-Esztergom megyében havonta átlagosan ötödével kerestek többet az országosnál, Veszprém megye viszont el sem érte az országos nagyságrendet. Az alkalmazásban álló nők havi bruttó átlagkeresete Fejér és Komárom-Esztergom megyében mintegy 20%-kal, Veszprém megyében 14%-kal volt alacsonyabb, mint a férfiaké. A legnagyobb különbség az ipari és a pénzügyi tevékenységet végző gazdasági szervezeteknél jelent meg. Az országoshoz képest jelentősebb volt a nők keresetének elmaradása a férfiakétól Fejér és Komárom-Esztergom megye feldolgozóipari ágazataiban, a komáromi mezőgazdaságban, oktatásban, egészségügyi és szociális ellátásban és Veszprém megye mezőgazdaságában. Fejér és Komárom-Esztergom megyében a versenyszférában mind a fizikai, mind a szellemi munkakörben dolgozókat magasabb bruttó bérrel alkalmazták, mint a költségvetési szerveknél. Veszprém megyében viszont a költségvetési szféra fizetett jobban 2006-ban. A nonprofit szervezetek fizikai dolgozói Közép-Dunántúlon átlagosan , a szellemi munkát végzők pedig forintot kerestek havonta. Bruttó átlagkereset a Közép-Dunántúlon gazdálkodási forma szerint, 2006 Gazdálkodási forma Fejér megye Komárom- Esztergom megye Veszprém megye Fizikai foglalkozásúak Közép- Dunántúl Vállalkozás Ebből: társas vállalkozás Költségvetési szerv Nonprofit szervezet Összesen Szellemi foglalkozásúak Vállalkozás Ebből: társas vállalkozás Költségvetési szerv Nonprofit szervezet Összesen (Ft) 16

17 Régiónkban a létszám harmadát foglalkoztató, 500 főnél nagyobb szervezetek fizették alkalmazottaiknak a legmagasabb bért: a fizikai dolgozók 146 ezer, a szellemiek több mint 280 ezer forintot kerestek havonta. A 9 főnél kisebb gazdálkodó szervek fizikai dolgozóinak bruttó átlagkeresete nem haladta meg a minimálbér évi összegét, a szellemi dolgozóké pedig ennek kevesebb, mint kétszerese volt. A 20 és 50 fő közötti vállalkozások fizikai alkalmazottainak bruttó átlagbére 96 ezer, a szellemieké 171 ezer forint volt Közép- Dunántúlon. 17

18 3. NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS A stabil gazdasági fejlődésnek és a társadalmi kohézió erősödésének együttesen kell megvalósulnia; uniós elvárás a tagállamokban a versenyképesség és a foglalkoztatottság párhuzamos növelése. A gazdaságpolitikának elő kell segítenie, hogy a nominális keresetnövekedés összhangban legyen a termelési célokkal. A munkaerőköltség, az élőmunka igénybevételének költsége a foglalkoztatás bővülésének komoly korlátja Foglalkoztatottság és munkanélküliség A foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi adatok az országos, illetve az uniós országokkal egybevetve kedvező képet mutatnak. Foglalkoztatás szempontjából a régió 58,1%- os foglalkoztatási arányával megelőzi az országos és az uniós átlagokat mind a férfiak, mind a nők vonatkozásában. A régión belül a éves népességből a férfiak közel kétharmada, a nőknek több mint a fele volt gazdaságilag aktív, ami meghaladja az országos és az uniós arányokat. A gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás kedvező mutatói a munkanélküliség szempontjából is jobb pozíciókat biztosítanak a Közép-Dunántúlon élők számára. A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességből 6,1% volt a régióban, ami az országos és az uniós rátánál is alacsonyabb. A éves népesség gazdasági aktivitása, 2006 (ezer fő) Megnevezés Közép-Dunántúl Magyarország EU-27 Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt éves népesség 413,3 441,1 854,4 4692,3 5228,4 9920, , , ,8 Foglalkoztatottak 257,9 208,5 466,4 2137,4 1792,7 3930, , , ,1 Munkanélküliek 25,6 14,5 30,1 164,6 152,1 316,7 9226,3 9221, ,2 Gazdaságilag aktívak 273, ,5 2301,9 1944,8 4246, , , ,2 Gazdaságilag nem aktívak 139,8 218,1 357,9 2390,4 3283,6 5674, , , ,6 Aktivitási ráta,% 66,2 50,6 58,1 49,1 37,2 42,8 54,1 42,0 47,9 Az uniós országokban elterjedt rugalmasabb foglalkoztatási formák közül a részidejű foglalkoztatás nálunk kevésbé meghatározó. Jelentősége kiemelkedő lehet a nők, vagy egyes hátrányos helyzetű rétegek esetében ban Magyarországon az unió 18,1%-os átlagánál jóval kevesebb, az összes foglalkoztatott mindössze 4%-a dolgozott részmunkaidőben. Még nagyobb a különbség, ha a nemek közötti eltéréseket figyeljük. Az Európai Unióban a női foglalkoztatottak közel egyharmada végezte kereső tevékenységét részmunkaidőben, míg hazánkban mindössze 5,6%-a. A férfiaknál az uniós arány 7,7%, nálunk ennek a harmada ban Magyarországon a foglalkoztatási arány a évesek korosztályában 7,1 százalékponttal az EU-27 tagállamának átlaga (64,4%) alatt maradt, ugyanakkor valamelyest kedvezőbben alakult a ráta a Közép-Dunántúlon, itt 3 százalékponttal megközelítette az uniós átlagot. 18

19 A foglalkoztatási ráta és munkanélküliségi ráta alakulása között Foglalkoztatási ráta* Munkanélküliségi ráta 65,0 9,5 % 64,0 63,0 62,0 61,0 60,0 59,0 58,0 57,0 56,0 55,0 54,0 % 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 53, , *Az adatok a éves népességre vonatkoznak. EU-27 Magyarország Közép-Dunántúl Az Európai Unióban az összes munkanélküli több mint egynegyede (4,8 millió fő) a éves korosztályba tartozott. Nálunk a fiatal munkanélküliek aránya kisebb, országosan és a közép-dunántúli régióban egyaránt 20% körül alakult. E korcsoport munkanélküliségi rátája jóval magasabb mint a gazdaságilag aktív népességé. Míg 2006-ban a magyarországi ráta 1,8 százalékponttal meghaladta a 17,3%-os uniós átlagot, addig a Közép-Dunántúlon mért arány 3,5 százalékponttal alatta maradt. Munkanélküliek megoszlása korcsoportok és nemek szerint, 2006 (%) Közép-Dunántúl Magyarország EU-27 Megnevezés Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt éves népesség 13,0 7,0 19,9 11,1 9,1 20,2 13,8 12,4 26, éves népesség 38,9 41,2 80,1 40,8 38,9 79,8 36,2 37,6 73,8 Összesen 51,8 48,2 100,0 52,0 48,0 100,0 50,0 50,0 100,0 Ebből: tartósan munkanélküliek 21,9 25,6 47,5 24,0 21,2 45,1 23,0 22,6 45,6 Korcsoportok szerint összehasonlítva az álláskereső nők munkanélküliségi rátáját láthatjuk, hogy az unióban, országos szinten és a Közép-Dunántúlon is magasabb volt, mint a férfiaknál. Kivétel ez alól a közép-dunántúli régió fiatal korosztálya, ahol magasabb a férfiak munkanélküliségi rátája. 19

20 % Munkanélküliségi ráta alakulása korcsoportok szerint, 2006 Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Közép-Dunántúl Magyaroszág EU éves népesség éves népesség A Közép-Dunántúlon munkanélkülinek minősülő 30 ezer fős népességből 2006-ban 14 ezren egy éve, vagy annál régebben nem tudtak elhelyezkedni. A tartósan munkanélküliek aránya az unió 27 tagállamában megközelítette a 46%-ot. A magyarországi átlag 4 százalékponttal alatta maradt, míg a régiós 9 százalékponttal meghaladta azt (az állásnélküli nők magasabb aránya miatt) Létszám és versenyképesség A munkaerőpiac strukturális átalakulását a kilencvenes évek elejétől nyomon követve megfigyelhetjük, hogy a mezőgazdaságban dolgozók hányadának fokozatos csökkenésével és a tercier szektorban munkát vállalók arányának folyamatos bővülésével Magyarország egyre inkább közeledett az EU gazdaságilag fejlett, régi tagállamainak munkaerő-piaci szerkezetéhez (lásd: táblázat 46. oldal). A szolgáltató ágazatok térnyerését a bruttó hozzáadott értékből (GDP) való részesedésük növekedése is alátámasztotta. Ugyanakkor régiónk három megyéjének gazdasági szerkezete napjainkban jelentősen eltér mind a magyarországi, mind az EU-tagországokat együttesen jellemző gazdasági szerkezettől. Közép-Dunántúlon az ipar és építőipar hozzájárulása a GDP-hez jóval magasabb az országos és az EU-s átlagnál különösen Komárom-Esztergom megyében, ahol az ipari szektor állítja elő a bruttó hozzáadott érték csaknem 60%-át, a szolgáltatások részesedése viszont 18, illetve 22%-kal alacsonyabb. 20