FOGLALKOZTATOTTSÁG, KERESETEK A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FOGLALKOZTATOTTSÁG, KERESETEK A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON"

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága FOGLALKOZTATOTTSÁG, KERESETEK A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON Veszprém, október 30.

2 Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága, 2007 ISBN (online) Igazgató: Szemes Mária Tájékoztatási osztályvezető: Berta Györgyné Készítették: Baunok László Sinkovics Katalin Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével, adatok átadása csak a KSH Veszprémi Igazgatósága engedélyével történhet! A KSH Veszprémi Igazgatósága kiadványai megrendelhetők, megvásárolhatók: Veszprém, Radnóti tér 2. Telefon: 88/ , Telefax: 88/ KSH az interneten:

3 TARTALOM MEGJEGYZÉSEK-JELMAGYARÁZAT 4 BEVEZETŐ 5 1. FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON 6 2. ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM ÉS KERESETEK A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON Az alkalmazásban állók jellemzői Nominális keresetek és reálkeresetek NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS Foglalkoztatottság és munkanélküliség Létszám és versenyképesség Alkalmazotti keresetek Bérek, keresetek Munkaerőköltség Minimálbér 24 TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK 27 MÓDSZERTAN 54 3

4 MEGJEGYZÉSEK JELMAGYARÁZAT A százalék- és viszonyszámokat a kerekítés nélküli adatokból számítjuk. Az adatok és a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történik, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen adatoktól. A népességre vetített mutatókat lakónépességi adatok alapján számítottuk. - A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő... Az adat nem ismeretes. 0 A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. + Előzetes adat. A vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott. 4

5 BEVEZETŐ Elemző kiadványunkban a közép-dunántúli régió népességének foglalkoztatási helyzetét és kereseti viszonyait vizsgáljuk. Az első fejezet a munkaerő-felmérés és a Foglalkoztatási Hivatal munkanélküli nyilvántartásának adatait felhasználva rövid áttekintést nyújt a gazdaságilag aktívak számában, összetételében a kilencvenes évek elejétől 2006-ig végbement változásokról. A népesség gazdasági aktivitására vonatkozó információk gyűjtését, az ún. munkaerőfelmérést a KSH 1992-ben kezdte meg. Az adatgyűjtés 1998-tól negyedévente mintegy 38 ezer véletlenszerűen kiválasztott magánháztartás éves tagjainak gazdasági aktivitásáról ad számot. Célja, hogy a foglalkoztatottság és munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. A második részben foglalkoztatási helyzetképre térünk át, és a régió aktuális adatait mutatjuk be másfajta aspektusból: a foglalkoztató szervezetek oldaláról. Az itt szereplő információk forrásai az intézmények (gazdasági szervezetek) meghatározott csoportjai: vállalkozások, költségvetési és kötelező társadalom-biztosítási szervezetek, valamint nonprofit intézmények. A kiadvány utolsó fejezetében régiónk foglalkoztatási és kereseti jellemzőit az Európai Unió tagállamainak hasonló adataival vetjük össze. Az elemzést táblázatok és grafikonok különálló fejezetével egészítettük ki, amely régiónk megyéiről is részletes adatokat nyújt (pl. ágazati foglalkoztatási szerkezet, keresetek az egyes nemzetgazdasági ágakban, a megyei jogú városok foglalkoztatási jellemzői), és a nemzetközi összehasonlításhoz is többletinformációkkal szolgál. 5

6 1. FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON A magyarországi munkaerő-felmérés adatai alapján 2006-ban a közép-dunántúli régió népességéből 854 ezer fő (413 ezer férfi és 441 ezer nő) tartozott a éves korcsoporthoz. Számuk az ország összes, ugyanezen korcsoportba tartozó népességének 11,1%-át tette ki. Közülük a munkaerőpiac számára foglalkoztatottként 466 ezer, munkanélküliként 30 ezer fő állt rendelkezésre, amely 58,1%-os aktivitási arányt, és 6,1%-os munkanélküliségi rátát jelentett. A munkanélküliek gazdaságilag aktív népességen belüli aránya a régiók rangsorában Közép-Magyarország, valamint a nyugat-dunántúli térség után a harmadik legalacsonyabb értéket mutatta, és jóval kedvezőbben alakult az országos, 7,5%-os átlagnál. A éves népesség gazdasági aktivitása a Közép-Dunántúlon Megnevezés Férfi, ezer fő éves népesség 403,7 414,4 415,1 413,2 413,3 Foglalkoztatottak 240,1 233,7 250,6 255,2 257,9 Munkanélküliek 32,2 20,8 14,1 15,8 15,6 Gazdaságilag aktívak 272,3 254,5 264,7 271,0 273,5 Gazdaságilag nem aktívak 131,4 159,9 150,4 142,2 139,8 Nő, ezer fő éves népesség 421,7 438,3 444,0 443,4 441,1 Foglalkoztatottak 195,4 175,2 206,2 204,3 208,5 Munkanélküliek 25,5 15,4 10,0 15,1 14,5 Gazdaságilag aktívak 220,9 190,6 216,2 219,4 223,0 Gazdaságilag nem aktívak 200,8 247,7 227,8 224,0 218,1 Együtt, ezer fő éves népesség 825,4 852,7 859,1 856,6 854,4 Foglalkoztatottak 435,5 408,9 456,8 459,5 466,4 Munkanélküliek 57,7 36,2 24,1 30,9 30,1 Gazdaságilag aktívak 493,2 445,1 480,9 490,4 496,5 Gazdaságilag nem aktívak 332,2 407,6 378,2 366,2 357,9 Foglalkoztatottsági arányok, % Foglalkoztatási ráta 52,8 48,0 53,2 53,6 54,6 Munkanélküliségi ráta a) 11,7 8,1 5,0 6,3 6,1 Aktivitási ráta 59,8 52,2 56,0 57,2 58,1 a) Forrás: a KSH munkaerő-felmérése. A felmérés induló évéhez viszonyítva a foglalkoztatottak száma a Közép-Dunántúlon ban érte el a mélypontot: a mezőgazdaságban 11 ezer, az ipari ágazatokban több mint 20 ezer fővel csökkent a dolgozói létszám. Az 1990-es évtized utolsó éveitől kezdődően a foglalkoztatottak köre a mezőgazdaság folyamatos térvesztése ellenére évről évre bővült ban 205 ezren végeztek jövedelemszerző tevékenységet az iparban, 238 ezren dolgoztak a tercier szektorban, a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma azonban 23 ezer főre esett vissza. A foglalkoztatottak szektorok közötti átrendeződése a Magyarország egészét jellemző változástól némileg eltérően alakult. A tercier szektorban dolgozók aránya 6

7 országosan csaknem 10 százalékponttal növekedett 1992-höz képest, míg az ipari alkalmazottak köre 3,2%-kal lett kevesebb. Régiónkban mindkét szektor 3-3 százalékponttal növelte súlyarányát az összes létszámon belül. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya országosan és a Közép-Dunántúlon is 4,9%-ra csökkent. A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági szektorok szerint százalék Közép-Dunántúl Ország összesen , ,9 10,8 11,4 51,1 48, ,1 44,0 62,8 53, ,5 32,3 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás A munkát végzők közül 1992-ben 61 ezer fő (az összes foglalkoztatott 14%-a) tartozott a éves korcsoportba, 370 ezer fő életkora pedig 25 és 64 év közé esett. A 65 éves és annál idősebb foglalkoztatottak aránya mindössze egy százalékot tett ki ra a legfiatalabb és legidősebb korosztály súlya egyaránt csökkent a jövedelemszerző tevékenységet folytatókon belül ben a foglalkoztatottak 96%-a volt munkavállalási korú, míg 2006-ban ez az arány 98,4%-ra módosult. A foglalkoztatottak megoszlása korcsoportok szerint a Közép-Dunántúlon ezer fő ,4 60,8 2,7 37,6 370,3 426, évesek évesek évesek A foglalkoztatottak korösszetételének változása összefügg a gazdaságilag nem aktív népesség számának alakulásával. Az inaktív keresők (pl. nyugdíjban, gyermekgondozási ellátásban részesülők) és az eltartottak (pl. nappali tagozatos tanulók, háztartásbeliek) együttes száma az elmúlt 14 évben folyamatosan meghaladta a munkaerő-felmérés ben regisztrált értékét. Ennek oka elsősorban a fiatalok tanulmányi idejének kitolódása, a pályakezdők elhelyezkedési nehézségei, valamint az 1990-es években az idősebb korosztály munkavállalási lehetőségeinek bizonytalanságára megoldást jelentő korengedményes nyugdíjazás igénybevétele volt. 7

8 Év A gazdaságilag nem aktívak száma korcsoportonként a közép-dunántúli régióban évesek évesek évesek Összesen Ebből: munkavállalási korúak 100 foglalkoztatottra jutó nem aktívak száma, fő ezer fő ,1 174,9 73,2 332,2 179, ,0 193,8 82,2 374,0 207, ,6 201,5 88,5 400,6 232, ,0 209,2 93,3 398,5 236, ,3 187,2 96,6 385,1 231, ,0 180,3 98,9 378,2 230, ,9 171,6 94,1 365,6 227, ,6 164,9 96,4 357,9 223,3 77 A kereső tevékenységet végzőkre háruló eltartási terhek nagyságát nemcsak az inaktívak, hanem a munkanélküliek számának változása is befolyásolja. A munkaerőfelmérés adatai alapján 1992-ben Magyarországon közel 445 ezer fő (60%-uk férfi) keresett aktívan állást, ezen belül a közép-dunántúli régióban 32 ezer férfinak és 25 ezer nőnek nem volt jövedelmet biztosító munkája. A munkanélküliség legsúlyosabban az északmagyarországi régiót érintette, és az elmúlt 14 évben folyamatosan ebben a térségben volt a legmagasabb az állást keresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül. % A munkanélküliségi ráta alakulása a régiókban * 17,0 15,0 13,0 11,0 9,0 7,0 5,0 3, Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld * Forrás: a KSH munkaerő-felmérése ben a Közép-Dunántúlon a munkanélküliek 26%-a 25 évnél fiatalabb volt, további 73,5%-uk pedig 65 év alatti. A éves korcsoport 39%-át, a éveseknek 46%-át, az összes álláskeresőnek pedig 44%-át a női álláskeresők adták ra a munkanélküliek száma régiónkban közel felére csökkent, de ezen belül a nők aránya 4 százalékponttal növekedett. A női álláskeresők közül 2 ezer fő (1992-ben még 6 ezer fő) tartozott a legfiatalabb korcsoportba, és 12 ezer fő (1992-ben több, mint 19 ezer fő) a évesek korosztályába. 8

9 A munkanélküliek megoszlása korcsoportok és nemek szerint (százalék) Közép-Dunántúl Ország összesen munkanélkülienélküliek ezen belül: munka- Korcsoport ezen belül: összesen férfi nő összesen férfi nő évesek 26,0 15,8 10,2 27,0 17,1 9, évesek 73,5 39,7 33,8 72,5 42,5 29, évesek 0,5 0,3 0,2 0,6 0,3 0,3 Összesen 100,0 55,8 44,2 100,0 59,9 40,1 Ebből: munkavállalási korúak a) 97,7 54,9 42,8 97,8 59,2 38, évesek 19,9 13,0 7,0 20,2 11,1 9, évesek 79,7 38,9 40,9 79,7 40,8 38, évesek 0,3 0,0 0,3 0,1 0,1 0,0 Összesen 100,0 51,8 48,2 100,0 52,0 48,0 Ebből: munkavállalási korúak a) 99,0 51,2 47,8 99,5 51,7 47, a) 1992-ben férfiak: 15-59, nők: év, 2005-ben férfiak: 15-61, nők: év, 2006-ban férfiak: 15-61, nők: év. A régióban 1992-ben a munkanélküliek 46%-a csak általános iskolát végzett, egyharmaduk rendelkezett szakmunkás- vagy szakiskolai bizonyítvánnyal, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig mindössze 2,3%-ot tett ki ban az álláskeresőknek már több mint 7%-a volt diplomás, egynegyedük érettségizett, az általános iskola nyolc osztályát, vagy annál kevesebbet végzettek aránya pedig 32% alá csökkent. A munkanélküliek száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint a Közép-Dunántúlon* ezer fő Főiskola, egyetem Gimnázium, egyéb középiskola Szakmunkásképző, szakiskola Általános iskola 8 osztálya és annál kevesebb * Forrás: A KSH munkaerő-felmérése A munkaügyi kirendeltségeken regisztrált álláskeresőkről a Foglalkoztatási Hivatal nyújt információkat. A hivatal pályakezdő munkanélküliként veszi nyilvántartásba azokat a 25., felsőfokú végzettségűek esetén 30. életévüket még be nem töltött fiatalokat, akik az iskolai tanulmányaikat követően nem tudnak munkaviszonyt létesíteni. Számuk 1992-ben a Közép- Dunántúlon meghaladta a 6 ezer főt, 2006-ra viszont több mint felével (ezen belül Komárom- Esztergom megyében kétharmadával) csökkent. 9

10 A regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma* (fő) Megye, régió Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl összesen *A Foglalkoztatási Hivatal adatai alapján. Az ezredfordulót követően 2005-ig a munkáltatók rendre több betölthető álláshelyet jelentettek be a Foglalkoztatási Hivatalnak, mint ahány pályakezdő regisztráltatta magát munkanélküliként ban az üres álláshelyek száma a kétszerese volt a pályakezdő álláskeresők számának. A tendencia tavaly megfordult: a Fejér megyei foglalkoztatók 1352 álláshelyet tudtak volna betölteni, a Komárom-Esztergom megyei munkáltatók 842, a Veszprém megyeiek pedig mindössze 138 állást kínáltak fel, s ezek együttes száma már nem érte el a pályakezdő munkanélküliek számát. A bejelentett betöltetlen álláshelyek és a regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma a Közép-Dunántúlon* Álláshelyek száma Pályakezdő munkanélküli, fő * A Foglalkoztatási Hivatal adati alapján. 10

11 2. ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM ÉS KERESETEK A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON 2.1. Az alkalmazásban állók jellemzői A foglalkoztatottak számában hosszabb időtávon bekövetkezett változásokat jól követhetjük a cenzusok adataiból. Már az 1980-as években elkezdődött az iparban, ezen belül a bányászatban a létszámcsökkenés, majd 1990 után drámai mértéket öltött további ágazatokban. A évi népszámlálás idején országosan 837 ezer, a Közép-Dunántúlon 56 ezer fővel kevesebben álltak alkalmazásban, mint az 1990-es népszámláláskor. A évi mikrocenzus idején országosan 3,8 millió, a Közép-Dunántúlon 456 ezer főt foglalkoztattak különféle munkahelyeken (országosan 15-, a régióban 10%-kal kevesebbet, mint 1990-ben). A munkáltatók statisztikáiból a cenzusokhoz hasonló tendenciák rajzolódnak ki ben 337 ezer fő állt alkalmazásban (az anyagi ágakban) a Közép-Dunántúl három megyéjében, 70 ezerrel kevesebb, mint tíz évvel korábban. Legnagyobb létszámcsökkenés az iparban és az építőiparban következett be. A létszámleépítések mélypontját az év jelentette, amikor 1990-hez képest 105 ezer fővel kevesebb volt az alkalmazásban állók száma a Közép-Dunántúlon. Visszatekintve az elmúlt 16 évre azt tapasztaljuk, hogy ban összességében egyharmadával kevesebb volt az alkalmazásban állók száma a régióban, mint 1990-ben. A foglalkoztatottság munkáltatói oldalról történő elemzését a KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtései teszik lehetővé. A megfigyelt intézmények (gazdasági szervezetek) éves adatai alapján a Közép-Dunántúlon alkalmazásban állók száma 2006-ban meghaladta a 347 ezer főt. A régió termelő tevékenységet folytató szervezetei alkalmazták a munkavállalók közel felét (országosan ez az arány 34% volt), 42 ezer fő végzett munkát a kereskedelemben, 27 ezer a gazdasági szolgáltató szervezeteknél, 24 ezer fő pedig a közigazgatásban. A dolgozók 40%-a Fejér megyében állt alkalmazásban, s a megye ugyanekkora súlyt képviselt az ipari ágak foglalkoztatotti létszámán belül is. Az alkalmazásban állók száma alapján régiónkban a feldolgozóipari ágazatok az országosnál jelentősebb súlyaránnyal bírnak: Komárom-Esztergom megyében az összes munkavállaló 40, Fejér megyében 34, Veszprém megyében pedig 30%-a dolgozott a feldolgozóiparban (összesen 120 ezer fő), míg országosan ez az arány nem haladta meg a 23%-ot. A gépipar a Közép-Dunántúlon és Magyarország egészét tekintve is a feldolgozóipar húzóágazata (47, illetve közel 36%-os részaránnyal). Az alkalmazásban állók megoszlása a feldolgozóipari ágazatokban, 2006 Élelmiszeripar Fejér Komárom- Esztergom Veszprém % Textílipar Fa-, papíripar Vegyipar Nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag gyártása Gépipar Egyéb feldolgozóipar 11

12 A régió négy megyei jogú városa közül Székesfehérváron az elmúlt évben 48 ezer fő állt alkalmazásban, kétötödük az iparban, 10%-uk a közigazgatásban, 8%-uk egészségügyi, 6%-uk pedig oktatási intézményben. Tatabányán az ipari alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatott létszámán belül ugyancsak elérte a 40%-ot, Dunaújvárosban pedig meghaladta az 54%-ot. Veszprémben az alkalmazotti létszám a székesfehérvárinak kevesebb mint fele: 23 ezer fő volt. A munkavállalók negyede rendelkezett állással ipari tevékenységet folytató szervezetnél, 10%-uk dolgozott a kereskedelemben, 15%-uk pedig közigazgatási és társadalombiztosítási szervezeteknél ban a régióban alkalmazásban állók több mint kilenctizedét a munkaadók teljes munkaidőben foglalkoztatták. Közülük 204 ezer fő fizikai, 120 ezer fő pedig szellemi munkát végzett. A részmunkaidős foglalkoztatottak száma meghaladta ugyan a 24 ezer főt, de aránya az összes munkavállaló létszámán belül az elmúlt hat évben mindössze 1,9 százalékponttal emelkedett, és 2006-ban 7%-ot ért el (ez az arány országosan is igen alacsony: 9%). A nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók négyötöde dolgozott vállalkozásoknál, 19%-a költségvetési szerveknél, 2,5%-a pedig nonprofit szervezeteknél. A Közép-Dunántúlon alkalmazásban állók megoszlása a foglalkoztatás jellege szerint, 2006 százalék 12,4 6,1 6,6 6,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Közigazgatás, védelem Szállítás, raktározás, posta, távközlés 93,0 7,0 17,5 7,1 Oktatás Mezőgazdaság 7,2 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Teljes munkaidőben foglalkoztatottak Nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak 16,4 10,7 9,1 Egészségügy Kereskedelem, javítás Feldolgozóipar Többi ágazat Részmunkaidős foglalkoztatással elsősorban a kisebb gazdasági szereplők élnek. Az 50 fő alatti szervezetek alkalmazottaik több mint egytizedét közel 12 ezer munkavállalót foglalkoztatták részmunkaidőben, ezen belül a 10 főnél kisebb létszámú gazdálkodó szerveknél 12,5%-ot tett ki a részmunkaidősök aránya. Az 500 fő feletti vállalkozások az alkalmazottaik mindössze 4%-ával kötöttek napi 8 óránál rövidebb időre munkaszerződést. A közép-dunántúli régió munkavállalóinak 56%-a állt munkaviszonyban olyan gazdálkodó szerveknél, amelyek 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak. A dolgozók további egyötöde 250 és 1000 fő közötti létszámú szervezeteknél végzett munkát, 26%-uk pedig 1000 fő feletti vállalkozásoknál. 12

13 Az alkalmazásban állók megoszlása a közép-dunántúli megyékben a foglalkoztató szervezet létszámkategóriája szerint, 2006* Fejér Komárom- Esztergom Ves zprém * A helyi költségvetési szervek adatai nélkül. % 1-9 fő fő fő fő fő fő 1000 fő és afelett Az ipari tevékenységet folytató vállalkozások csupán 5,3%-ának amely megközelítőleg 100 céget jelent alkalmazotti létszáma haladta meg a 250 főt, de az erős koncentrációt jól mutatja, hogy ezek a szervezetek foglalkoztatták az iparban munkát vállalók közel kétharmadát. Az ipari tevékenységet folytató vállalkozások és alkalmazottaik számának megoszlása a szervezetek létszámkategóriája szerint, 2006 (%) Létszámkategória Fejér megye Komárom- Esztergom megye Szervezetek Veszprém megye Közép- Dunántúl 250 fő alatt 94,9 93,3 95,9 94,7 250 fő felett 5,1 6,7 4,1 5,3 Ebből: fő 2,7 3,0 2,1 2, fő 1,4 2,5 1,2 1, fő és afelett 1,1 1,2 0,7 1,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Alkalmazotti létszám 250 fő alatt 36,7 30,2 53,4 38,2 250 fő felett 63,3 69,8 46,6 61,8 Ebből: fő 11,2 12,1 13,4 12, fő 12,9 25,0 16,3 18, fő és afelett 39,2 32,7 16,9 31,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 13

14 2.2. Nominális keresetek és reálkeresetek A fogyasztói árak emelkedését meghaladó mértékű nettó kereset-növekedés 2006-ban Közép-Dunántúlon a versenyszférán belül mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozású munkavállalók körében megvalósult. Ezzel szemben a költségvetési szférában szellemi munkát végzők keresetük reálértékének csökkennését tapasztalhatták. A nettó átlagkereset és a reálkereset indexe a Közép-Dunántúl megyéiben, 2006 (előző év=100,0) Megye Versenyszféra Költsévetési szféra fizikai szellemi összesen fizikai szellemi összesen foglalkozású foglalkozású Nettó átlagkereseti index Fejér 108,6 109,1 108,9 106,8 102,2 103,0 Komárom-Esztergom 106,9 108,5 107,5 105,4 102,3 103,2 Veszprém 106,5 105,7 106,6 109,8 101,2 102,7 Reálkereseti index Fejér 104,5 105,0 104,8 102,8 98,4 99,1 Komárom-Esztergom 102,9 104,4 103,5 101,4 98,5 99,3 Veszprém 102,5 101,7 102,6 105,7 97,4 98,8 A vállalkozói és költségvetési szférát együttesen figyelembe véve Fejér megyében az alkalmazottak havi nettó átlagbére 7,4%-kal, Komárom-Esztergom megyében 6,5%-kal, Veszprém megyében pedig 5,4%-kal nőtt 2005-höz képest, amely megyei szinten sorrendben 3,4, 2,5 és 1,4%-os reálkereset-növekedést jelentett. A reálbérek az elmúlt hat év során a tavalyi évben emelkedtek a legkisebb mértékben, s ezt az alacsony szintet csak a év megyénkénti 1-3%-os reálbércsökkenése múlta alul. A reálkeresetek változását nemcsak egyik évről a másikra követhetjük: bázisként bármely korábbi évet kiválasztva jól mérhető, hogy a bérek vásárlóereje melyik évben éri el a bázisidőszak szintjét. Közép-Dunántúl megyéiben a reálkeresetek a rendszerváltást megelőző időszak színvonalát elsőként 2003-ban haladták meg, majd a 2004-es visszaesés után 2005-ben újra emelkedtek. A tavalyi csökkenés eredményeként Veszprém megyében a reálbérek szintje ismét alatta maradt az évi bázisértéknek. 120,0 110,0 100,0 Reálkereseti index Közép-Dunántúl megyéiben (1989=100,0) % 90,0 80,0 70,0 60, Fejér Komárom-Esztergom Veszprém 14

15 A régió megyei jogú városainak összes alkalmazotti létszámából 37%-kal részesedő feldolgozóipar ágazataiban erősen szóródtak a nettó keresetek. A feldolgozóipari munkavállalalók több mint felét adó gépiparban a legmagasabb bért a Tatabányán dolgozó közel 5800 fő kapta kézhez, míg a székesfehérvári 11 ezer alkalmazott átlagosan 109 ezer forintot keresett havonta. A feldolgozóipari létszám negyedét kitevő fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása ágazatban a dunaújvárosi alkalmazottak 6 ezer fő majdnem a kétszeresét keresték a veszprémi dolgozók bérének, a legmagasabb keresetet pedig, átlagosan havi 180 ezer forintot, a székesfehérvári 3200 munkavállaló realizálta. Ágazati kód Nettó átlagkereset a megyei jogú városok feldolgozóipari ágazataiban, 2006 Gazdasági ág Dunaújváros Székesfehérvár Tatabánya (Ft) Veszprém DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása DB, DC Textília, bőrtermék, lábbeli gyártása DD, DE Fa-, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység DF-DH Vegyipar DI Nemfém ásványi termék gyártása DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása DK-DM Gépipar DN Máshová nem sorolt feldolgozóipar D Feldolgozóipar összesen ban a régióban alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete forint volt, amely 10,7%-os növekedést jelent a megelőző évhez képest. A pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozásoknál 27%-kal emelkedtek a bruttó bérek, az építőiparban és a kereskedelemben egyaránt 17%-kal, a feldolgozóiparban és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban 11-11%-kal. A közigazgatás, társadalombiztosítás területén kevesebb mint 8, az oktatásban pedig mindössze 4%-os bruttó bér növekedés jelentkezett. Az iparban fizikai munkát végzők átlagosan 136 ezer forintot, míg a szellemi foglalkozásúak 291 ezer forintot kerestek havonta. Közép-Dunántúlon alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetének eltérései, 2006 (országos átlag=100,0) Mezőgazdaság Ipar Egészségügy Oktatás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Közigazgatás, védelem Építőipar Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Kereskedelem, javítás Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Szállítás, raktározás, posta, távközlés % Szellemi foglalkozásúak Fizikai foglalkozásúak 15

16 A régió bruttó átlagkereset-adatait tovább árnyalja, ha az egyes megyék ágazati átlagbéreit viszonyítjuk az országos átlagokhoz. Az iparban munkát vállalók Fejér megyében 16, Komárom-Esztergom megyében 11%-kal kerestek többet, mint országosan, ugyanakkor Veszprém megye 9%-kal elmaradt a Magyarország ipari ágazatait együttesen jellemző átlagkeresettől. A kereskedelmi alkalmazottak bére Veszprém megyében csak a háromnegyede, Komárom-Esztergom megyében a 80%-a volt annak, mint amennyit országos átlagban egy fő keresett, Fejér megye viszont csaknem elérte az országos szintet. A közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás területén alkalmazásban állók bére Komárom-Esztergom megyében 8, Fejér megyében 9, Veszprém megyében 13%-kal volt alacsonyabb, mint országosan. A szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresetét vizsgálva a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatban, valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások területén megyénként is igen erőteljes negatív eltérés mutatkozik a magyarországi átlagtól. Komárom- Esztergom megye foglalkoztatóinál e két ágazatban az átlagbérek szintje kisebb volt, mint az országos 60%-a. A feldolgozóipar fizikai foglalkozású dolgozói Fejér és Komárom-Esztergom megyében havonta átlagosan ötödével kerestek többet az országosnál, Veszprém megye viszont el sem érte az országos nagyságrendet. Az alkalmazásban álló nők havi bruttó átlagkeresete Fejér és Komárom-Esztergom megyében mintegy 20%-kal, Veszprém megyében 14%-kal volt alacsonyabb, mint a férfiaké. A legnagyobb különbség az ipari és a pénzügyi tevékenységet végző gazdasági szervezeteknél jelent meg. Az országoshoz képest jelentősebb volt a nők keresetének elmaradása a férfiakétól Fejér és Komárom-Esztergom megye feldolgozóipari ágazataiban, a komáromi mezőgazdaságban, oktatásban, egészségügyi és szociális ellátásban és Veszprém megye mezőgazdaságában. Fejér és Komárom-Esztergom megyében a versenyszférában mind a fizikai, mind a szellemi munkakörben dolgozókat magasabb bruttó bérrel alkalmazták, mint a költségvetési szerveknél. Veszprém megyében viszont a költségvetési szféra fizetett jobban 2006-ban. A nonprofit szervezetek fizikai dolgozói Közép-Dunántúlon átlagosan , a szellemi munkát végzők pedig forintot kerestek havonta. Bruttó átlagkereset a Közép-Dunántúlon gazdálkodási forma szerint, 2006 Gazdálkodási forma Fejér megye Komárom- Esztergom megye Veszprém megye Fizikai foglalkozásúak Közép- Dunántúl Vállalkozás Ebből: társas vállalkozás Költségvetési szerv Nonprofit szervezet Összesen Szellemi foglalkozásúak Vállalkozás Ebből: társas vállalkozás Költségvetési szerv Nonprofit szervezet Összesen (Ft) 16

17 Régiónkban a létszám harmadát foglalkoztató, 500 főnél nagyobb szervezetek fizették alkalmazottaiknak a legmagasabb bért: a fizikai dolgozók 146 ezer, a szellemiek több mint 280 ezer forintot kerestek havonta. A 9 főnél kisebb gazdálkodó szervek fizikai dolgozóinak bruttó átlagkeresete nem haladta meg a minimálbér évi összegét, a szellemi dolgozóké pedig ennek kevesebb, mint kétszerese volt. A 20 és 50 fő közötti vállalkozások fizikai alkalmazottainak bruttó átlagbére 96 ezer, a szellemieké 171 ezer forint volt Közép- Dunántúlon. 17

18 3. NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS A stabil gazdasági fejlődésnek és a társadalmi kohézió erősödésének együttesen kell megvalósulnia; uniós elvárás a tagállamokban a versenyképesség és a foglalkoztatottság párhuzamos növelése. A gazdaságpolitikának elő kell segítenie, hogy a nominális keresetnövekedés összhangban legyen a termelési célokkal. A munkaerőköltség, az élőmunka igénybevételének költsége a foglalkoztatás bővülésének komoly korlátja Foglalkoztatottság és munkanélküliség A foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi adatok az országos, illetve az uniós országokkal egybevetve kedvező képet mutatnak. Foglalkoztatás szempontjából a régió 58,1%- os foglalkoztatási arányával megelőzi az országos és az uniós átlagokat mind a férfiak, mind a nők vonatkozásában. A régión belül a éves népességből a férfiak közel kétharmada, a nőknek több mint a fele volt gazdaságilag aktív, ami meghaladja az országos és az uniós arányokat. A gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás kedvező mutatói a munkanélküliség szempontjából is jobb pozíciókat biztosítanak a Közép-Dunántúlon élők számára. A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességből 6,1% volt a régióban, ami az országos és az uniós rátánál is alacsonyabb. A éves népesség gazdasági aktivitása, 2006 (ezer fő) Megnevezés Közép-Dunántúl Magyarország EU-27 Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt éves népesség 413,3 441,1 854,4 4692,3 5228,4 9920, , , ,8 Foglalkoztatottak 257,9 208,5 466,4 2137,4 1792,7 3930, , , ,1 Munkanélküliek 25,6 14,5 30,1 164,6 152,1 316,7 9226,3 9221, ,2 Gazdaságilag aktívak 273, ,5 2301,9 1944,8 4246, , , ,2 Gazdaságilag nem aktívak 139,8 218,1 357,9 2390,4 3283,6 5674, , , ,6 Aktivitási ráta,% 66,2 50,6 58,1 49,1 37,2 42,8 54,1 42,0 47,9 Az uniós országokban elterjedt rugalmasabb foglalkoztatási formák közül a részidejű foglalkoztatás nálunk kevésbé meghatározó. Jelentősége kiemelkedő lehet a nők, vagy egyes hátrányos helyzetű rétegek esetében ban Magyarországon az unió 18,1%-os átlagánál jóval kevesebb, az összes foglalkoztatott mindössze 4%-a dolgozott részmunkaidőben. Még nagyobb a különbség, ha a nemek közötti eltéréseket figyeljük. Az Európai Unióban a női foglalkoztatottak közel egyharmada végezte kereső tevékenységét részmunkaidőben, míg hazánkban mindössze 5,6%-a. A férfiaknál az uniós arány 7,7%, nálunk ennek a harmada ban Magyarországon a foglalkoztatási arány a évesek korosztályában 7,1 százalékponttal az EU-27 tagállamának átlaga (64,4%) alatt maradt, ugyanakkor valamelyest kedvezőbben alakult a ráta a Közép-Dunántúlon, itt 3 százalékponttal megközelítette az uniós átlagot. 18

19 A foglalkoztatási ráta és munkanélküliségi ráta alakulása között Foglalkoztatási ráta* Munkanélküliségi ráta 65,0 9,5 % 64,0 63,0 62,0 61,0 60,0 59,0 58,0 57,0 56,0 55,0 54,0 % 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 53, , *Az adatok a éves népességre vonatkoznak. EU-27 Magyarország Közép-Dunántúl Az Európai Unióban az összes munkanélküli több mint egynegyede (4,8 millió fő) a éves korosztályba tartozott. Nálunk a fiatal munkanélküliek aránya kisebb, országosan és a közép-dunántúli régióban egyaránt 20% körül alakult. E korcsoport munkanélküliségi rátája jóval magasabb mint a gazdaságilag aktív népességé. Míg 2006-ban a magyarországi ráta 1,8 százalékponttal meghaladta a 17,3%-os uniós átlagot, addig a Közép-Dunántúlon mért arány 3,5 százalékponttal alatta maradt. Munkanélküliek megoszlása korcsoportok és nemek szerint, 2006 (%) Közép-Dunántúl Magyarország EU-27 Megnevezés Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt éves népesség 13,0 7,0 19,9 11,1 9,1 20,2 13,8 12,4 26, éves népesség 38,9 41,2 80,1 40,8 38,9 79,8 36,2 37,6 73,8 Összesen 51,8 48,2 100,0 52,0 48,0 100,0 50,0 50,0 100,0 Ebből: tartósan munkanélküliek 21,9 25,6 47,5 24,0 21,2 45,1 23,0 22,6 45,6 Korcsoportok szerint összehasonlítva az álláskereső nők munkanélküliségi rátáját láthatjuk, hogy az unióban, országos szinten és a Közép-Dunántúlon is magasabb volt, mint a férfiaknál. Kivétel ez alól a közép-dunántúli régió fiatal korosztálya, ahol magasabb a férfiak munkanélküliségi rátája. 19

20 % Munkanélküliségi ráta alakulása korcsoportok szerint, 2006 Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Közép-Dunántúl Magyaroszág EU éves népesség éves népesség A Közép-Dunántúlon munkanélkülinek minősülő 30 ezer fős népességből 2006-ban 14 ezren egy éve, vagy annál régebben nem tudtak elhelyezkedni. A tartósan munkanélküliek aránya az unió 27 tagállamában megközelítette a 46%-ot. A magyarországi átlag 4 százalékponttal alatta maradt, míg a régiós 9 százalékponttal meghaladta azt (az állásnélküli nők magasabb aránya miatt) Létszám és versenyképesség A munkaerőpiac strukturális átalakulását a kilencvenes évek elejétől nyomon követve megfigyelhetjük, hogy a mezőgazdaságban dolgozók hányadának fokozatos csökkenésével és a tercier szektorban munkát vállalók arányának folyamatos bővülésével Magyarország egyre inkább közeledett az EU gazdaságilag fejlett, régi tagállamainak munkaerő-piaci szerkezetéhez (lásd: táblázat 46. oldal). A szolgáltató ágazatok térnyerését a bruttó hozzáadott értékből (GDP) való részesedésük növekedése is alátámasztotta. Ugyanakkor régiónk három megyéjének gazdasági szerkezete napjainkban jelentősen eltér mind a magyarországi, mind az EU-tagországokat együttesen jellemző gazdasági szerkezettől. Közép-Dunántúlon az ipar és építőipar hozzájárulása a GDP-hez jóval magasabb az országos és az EU-s átlagnál különösen Komárom-Esztergom megyében, ahol az ipari szektor állítja elő a bruttó hozzáadott érték csaknem 60%-át, a szolgáltatások részesedése viszont 18, illetve 22%-kal alacsonyabb. 20

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

Működőtőke-befektetések Adatok és tények Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1. Konjunktúrafórum 13. november. Működőtőke-befektetések Adatok és tények Működőtőke-befektetések állománya Magyarországon 1.1.31., származási ország szerint,

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség regionális különbségei, 2012

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség regionális különbségei, 2012 A foglalkoztatottság és a munkanélküliség regionális különbségei, 2012 Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom Bevezetés...2 Összefoglaló...2 1. A népesség gazdasági aktivitása...4 2. Foglalkoztatási

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom 2015. június Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági környezetben)...2 2. Az építőipar

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon 1 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. Foglalkoztatottság 4 2. Munkabér 6 3. Termelékenység 8 4. Végzettség 11 5. Regionális trendek 13 Mellékletek 16 3 Vezetői összefoglaló Stabil foglalkoztatottsági

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon 2014

Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon 2014 Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon 2014 Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon 2014 Összeállította: Sipos Norbert intézményi DPR felelős EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA Karrier Központ és Gazdálkodási

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVII. ÉVFOLYAM 2011 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Hordósy Rita Király Gábor Pályakövetési tipológia Ábra és melléklet torgyik judit a nyelvtanulás európai

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Nemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés

Nemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés Nemzetközi kitekintés 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés Leírási veszteség 2013. (EU27) EU átlag: 2.8%-tól 3.0%-ig Jelmagyarázat Magyarázat A fizetési idő a különböző szektorokban (EU27)

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN Miskolc, Eger, Salgótarján 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Ipar... 7 Építőipar... 8 Lakásépítés...

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A nő mint főbevásárló

A nő mint főbevásárló A nő mint főbevásárló Csillag-Vella Rita, GfK Médiapiac 2016 1 Glamour napok a budapesti Aréna plázában akkora a tömeg, hogy ma (szombat) délután a 2800 férőhelyes parkolóban elfogytak a helyek. (Pénzcentrum.hu)

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 5

Részletesebben