Európa jövıjérıl Marján Attila, Brüsszel, 2009.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Európa jövıjérıl Marján Attila, Brüsszel, 2009."

Átírás

1 Európa jövıjérıl Marján Attila, Brüsszel, Az európai kontinens és az Európai Unió sorsáról, jövıjének lehetséges alakulásáról számtalan teória létezik. Ezek általában egymásnak gyökeresen ellentmondanak és a spektrum az Európa új aranykorát beharangozóktól az öreg kontinens teljes és végleges lehanyatlását elırevetítıkig terjed. Egyrészt ezeknek a teóriáknak az ismertetésére, másrészt a saját elırejelzéseinek közlésére tesz kísérletet a szerzı az alábbi tanulmányban. Víziók Európa jövıjérıl A nagy birodalmak és hatalmak jobb esetben turistalátványosságként végzik. Spanyolország, Hollandia kiváló példák erre. Vajon Európa lesz ilyen szerencsés, (vagy szerencsétlen attól függıen, honnan nézzük)? Vajon a világ legélhetıbb kis szeglete lesz: egy geopolitikai szempontból irreleváns, de nyugodt jólétet árasztó skanzen? Vagy sokkal rémisztıbb sors vár rá? Nézzük most, mit mondanak errıl a különbözı szerzık és gondolkodók! Az európai szuperhatalom teóriája talán a legoptimistább a számos témába vágó közül. Ez nem is csak egy tőrhetıen jól teljesítı Európát vizionál, hanem egyenesen egy globális szuperhatalmat, amely meghaladja az Egyesült Államok nemzetközi jelentıségét is. Az elmélet szószólója az egyébként brit születéső, de Amerikában élı - John McCormick professzor, aki szerint Európa könnyedén, erılködés nélkül fogja meghaladni Amerikát a világpolitikai versenyben. McCormick elismeri ugyan, hogy a világtörténelem során senkinek nem volt olyan mérető katonai arzenálja, mint az Egyesült Államoknak, aki egymaga annyit költ a hadiiparára, mint az összes többi ország együttvéve. Az amerikai elnök tekintélyéhez csak a Római Birodalom császárainak tekintélye volt mérhetı. Az amerikai a világ legnagyobb és leginnovatívabb gazdasága, Amerikában vannak a világ legjobb egyetemei és ráadásul a fél világ baseball sapkában jár és amerikai slágereket énekel. De, mint mondja ez a hatalom mind a katonai erın alapul, ami a posztmodern korban már képes garantálni a globális hegemóniát. Az új kor új eszközöket igényel a geopolitikai érdekérvényesítésben. Ebben a korban pontosan azok a nem katonai képességek a siker zálogai, amikkel Európa, az Európai Unió rendelkezik. A meggyızés, példamutatás, diplomácia, a nemzetközi intézményekben való együttmőködés hatásosabb mint a katonai erı alkalmazása. Az EU felemelkedését három nagy geopolitikai folyamat tette lehetıvé és fogja kiteljesíteni: Európa gazdasági megerısödése és folyamatos politikai integrációja, az USA gazdasági problémáinak felerısödése, illetve sorozatos katonai kudarcai, valamint a globalizáció, ami leértékeli a nemzetállamokat és a hagyományos, hidegháborús geopolitikai megközelítést. A hidegháború végével feleslegessé vált az amerikai védelmi ernyı Európa számára, ráadásul az USA folyamatosan elszigetelıdik a világ többi részétıl. Vagyis a világnak egy olyan szuperhatalomra van szüksége, amelyik nem a katonai erıre, hanem a kooperáció elvére és gyakorlatára épül, röviden az európai szuperhatalomra. Egy másik, közel ennyire optimista teória Mark Leonardé, aki szerint a 21. század Európa százada lesz. Európa a bölcs tanítója lesz a feltörekvı Kínának, aki megtanulja majd Európától azokat a dolgokat, amelyek elengedhetetlenek egy békés új világrend kialakításához, úgymint: tolerancia, a mások tisztelete, a kompromisszumkészség, a jog uralma az erı felett, a kooperáció, és a tárgyalásos vitarendezés. A 21. század tehát Európáé lesz, mert intellektuális vezetıje, pontosabban iránymutató mestere lesz a jövı kétségtelenül legnagyobb hatalmának, a gyorsan emelkedı Kínának. A katonai vállalkozásaiban kimerülı és az arrogáns politikájával a nemzetközi porondon egyre szalonképtelenebb Egyesült 1

2 Államok pedig kénytelen lesz vagy követni az európai utat az új világrendben, vagy tehetetlenül nézi majd nemzetközi profiljának és presztízsének erodálódását. Akad olyan szerzı is, aki temeti az amerikai álmot, mint egy balul sikerült múltbeli illúziót és az mellett érvel, hogy az igazi és értékes európai álom hamarosan átfogja venni a helyét. Talán nem haszontalan megjegyezni, hogy Jermy Rifkin Az európai álom címő könyve még a gazdasági válság elıtt jelent meg, vagyis ha a szerzı a válság után fejezi be valószínőleg még radikálisabb megállapításokat tartalmazott volna. Rifkin ténykérdésként kezeli, hogy Európa fogja vezetni a világot anyagi, politikai és erkölcsi értelemben. Ennek legfıbb oka, hogy az amerikai álom amire az egész amerikai társadalom épült egy zsákutca, mivel annak az alapja a gátlástalan individualizmus és az anyagi javak felhalmozásáért folyatott versengés. A tágabb értelemben vett emberi jólét és szolidaritás ebbe a világba nem fér bele, éppen azért az a világ a múlté. Az új világ álma Európa álma, aminek lényege a közösségi kapcsolatoknak az egyéni autonómia fölé helyezése, a kulturális autonómia az asszimiláció helyett az életminıség javítása a meggazdagodás helyett, a fenntartható fejlıdés és nem a termelıkapacitások bıvítése a haszon érdekében, a nemzetközi kapcsolatokban pedig az erı egyoldalú alkalmazása helyett a globális együttmőködés. Ezeket az értékeket hordozza Európa és ezekkel az értékeket fogja az egész világba sugározni. Léteznek természetesen kevésbé lírai és árnyaltabb illetve sokkal pesszimistább Európajövıképek is. David C. Calleo a Washingtoni Johns Hopkins Egyetem professzora egy jóval kiegyensúlyozottabb jövıképet valószínősít és alapvetıen az Egyesült Államok és Európa összefogásának szükségességét hangsúlyozza a jövı stabil világrendjének megteremtése és Kína illetve Oroszország emelkedésének megfelelı geostratégiai kezelése érdekében. Ehhez az összefogáshoz az amerikaiak részérıl sokkal kooperatívabb hozzáállásra, az európaiak részérıl pedig sokkal nagyobb nemzetközi áldozatvállalásra lenne szükség, vagyis arra, hogy Európa hagyjon fel végre a kényelmes potyautas pozíciójával, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha a világban baj van, az amerikaiaknak kell rendet tenniük így vagy úgy. Röviden: a Nyugat két hatalmának égetı szüksége lesz egymásra. Az általam skanzen-elméletnek nevezett teória ugyan nem jósol fényes jövıt az öreg kontinensnek geopolitikai szempontból, de katasztrofális gazdasági visszaeséssel sem számol. Ha ez a szcenárió valósulna meg, az európai népesség nem szenvedne jelentıs életszínvonal visszaesést, a kontinens gazdasága nem roppanna össze, jóllehet bekövetkezne némi visszafejlıdés. Az egyre öregebb európai népesség viszonylag békésen fogadná el a csendes pangást a kontinens geopolitikai marginalizálódását és életszínvonalának visszaesését. Európa szerény jómódban döcögı kulturális emlékmő, de egyben egy viszonylag jelentıs lecsatlakozás is lenne az Észak-Amerika és Kína között húzódó 21. századi geopolitika és világgazdasági autópálya mellett. A szintén általam árnyék-elméletnek nevezett teória az elızı negatívabb változata. Ha ez valósulna meg, Európa szintén irreleváns szerepet játszana geopolitikailag, de a társadalom életszínvonala sokkal drámaibb mértékben zuhanna, mégpedig azért mert az európai gazdaság az új gazdasági világrendbıl kimaradna, erısen visszaesne a globális gazdaságba integráltsága, nem csak geopolitikai, de gazdasági szempontból is árnyékba kerülne. Egy radikális és rendkívül negatív szcenárió szerint Európa egyszerően feloldódik az iszlámban, vagyis képtelen lesz ellenállni az észak-afrikai bevándorlás okozta társadalmi, kulturális átrendezıdésnek. Ez az Eurábia néven ismertté vált koncepció eleinte egy szélsıséges összeesküvés-elméletre alapuló nézet volt, aminek a lényege, hogy Európa és az 2

3 arab országok összefognak Izrael ellehetetlenítésére és Európa iszlámosítására, ami végül Európa totális iszlám szolgaságba taszítását eredményezi. Az európai társadalmak iszlamizálódásával fenyegetı szerzık azzal érvelnek, hogy több nyugat-európai országban a mohamedán lakosság aránya már most 2-8 százalék között váltakozik. Franciaországban él a legtöbb moszlim, itt az arányuk eléri a 10 százalékot. Számos nyugat-európai országban a gyermekek százaléka moszlim. Európának saját toleranciája, értékrelativizmusa és puhasága lesz a veszte. Feladja tradicionális elveit és értékeit, amin nem csak a kereszténységet kell érteni, hanem a demokrácia, a jogállamiság a törvény elıtti egyenlıség, a véleményszabadság, a tolerancia és a szolidaritás elveire épülı értékrendszerét is. A leglesújtóbb vízió szerint Európa már jelenleg is süllyed és egy dekadens és jelentéktelen "országgá" válik gyors ütemben. Hosszabb távon pedig biztos halálra van ítélve katasztrofális demográfiai kilátásai és saját puhasága miatt. Ma a világ népességének több mint 11 százalékát adja Európa, 2050-ben már csak a 7 százalékát, az iszlám vallásúak száma a következı három évtizedben megháromszorozódik. A kontinens nem csak marginalizálódik, de el is szegényedik, és egyre nehezebben tudja majd megoldani energiaellátását, háborús konfliktusok alakulnak ki a peremvidékein és a kontinens meghatározó országai közti kohézió végleg felbomlik. Európa egyszerően a történelem szemétdombjára kerül. Az mindenestre nem fikció, hanem ténykérdés, hogy Európa elıtt hatalmas kihívások tornyosulnak. Elég, ha a nemzetközi verseny erısödése, a nemzetközi erıviszonyok átrendezıdése, a terrorizmus fenyegetésére vagy a klímaváltozás gondjaira gondolunk. A sort, folytathatjuk az Európa-szerte várható szociális feszültségekkel a társadalom vészes öregedésével, a kontinens növekvı energiafüggésével, vagy akár az európai integráció jövıjéhez kapcsolódó bizonytalansággal. A nyugati világ hanyatlása? Európa alkonya sokak szemében része egy másik, jóval általánosabb hanyatlásnak a nyugati kultúra hanyatlásának. A nyugatot, és benne Európát elárasztotta az elidegenedés, az abszurd, a posztmodern tagadás, az egzisztencializmus nyafogása, a nihilizmus és általában a tagadás szelleme. A tudás, a tudomány, az intézmények, a társadalmi kohézió, a politikai, a nemzetközi szervezetek, a globalizáció és az Európai Unió tagadása. A kiteljesedett emancipáció elvezetett egyrészt a nyugati értékek, a nyugati világszemlélet megtagadásához, de legalább is a vele szembeni közönyhöz, másrészt mindenfajta tekintély vagy objektivitás elutasításához. Keresni sem kell, szinte belebotlunk az alábbihoz hasonló statisztikákba: 1972-ben a brit gyerekek kevesebb, mint egytizede nıtt fel egyszülıs családban, ma már minden negyedik, és ma már a születések majdnem fele történik házasságon kívül. Elég felütni a nyugati kultúra másik felében manapság Európáról szóló bestsellereket, és rögtön szembesülünk az Amerikában egyre inkább teret nyerı vélekedéssel: Európa túl szofisztikált és túl puha, napjai meg vannak számlálva: a nyugati kultúra szülıanyja végnapjait éli. Még ha nem is osztom ezt a mélységes pesszimizmust, lehetetlen nem észrevenni a figyelmeztetı jeleket a mai nyugati társadalmakban. A civilizációknak nincsenek világos területi határvonalaik, folyamatosan változnak és alakulnak, születnek, diadalmaskodnak, majd elbuknak. Huntington népszerő paradigmája szerint a jövıt a hagyományos nemzetállami szembenállás helyett a különbözı civilizációk konfliktusainak fejleményei fogják meghatározni. Amennyiben Huntingtonnak igaza van és amit látunk, nem csupán a kolonizáció végetértével bekövetkezı globális helykeresés idıszaka, amelyben korábban alárendelt civilizációk önmagukat keresik akkor a nyugati 3

4 civilizáció számára kritikus idık jönnek. A nyugati civilizáció egy Nyugat-Európából induló, majd az Észak-Amerikát, és a világ egyéb részeit (pl. Ausztrália) meghódító kultúrkör, amely a 700-as évek környékén alakult ki. A nyugati civilizációt közös eszmék, értékek és fejlıdési irányok determinálják, nem pedig a benne részes népek, vallások vagy földrajzi területek. A nyugati civilizáció jellemzıi a jog uralma, az egyház és az állam szétválasztása, a katolikus és protestáns gyökerek, az érdekképviselet, a képviseleti demokrácia, az individualizmus, majd késıbbtıl az iparosodottság, a városias életforma, a magántulajdon szentsége, a modernitás, a társadalmi mobilitás, az önszervezıdés, az emancipáció, a jólét, a magas színvonalú oktatás és a demokrácia. Más civilizációkban is (iszlám, kínai, indiai, japán) is tetten érhetı a fenti ismérvek egyike-másika, de így együtt nem. Ez teszi a nyugatot Nyugattá. A Nyugat civilizációs hatalma csúcsán Huntington szerint - akkor volt, amikor a nagyhatalmak a világ jelentıs részét gyarmati megszállás alatt tartották. Azóta a nyugati civilizáció számos tekintetben (terület, relatív katonai és gazdasági erı, jóléti felsıbbrendőség) folyamatosan szorul vissza, amivel párhuzamosan erısödik az iszlám és a kínai civilizáció. A Nyugatot és benne Európát tehát két saját magát egyaránt felsıbbrendőnek tartó civilizáció is fenyegeti, amely számos nyugati értéket - mint például az individualizmus, vagy a demokrácia elutasít. Az egyre markánsabb öntudatra ébredı iszlám kultúrával a konfliktusok sem kizárhatók a jövıben, amelyhez képest a nyugati liberális demokrácia és a marxista ideológia közötti ellentétek futó kalandnak bizonyulhatnak írja Huntington. Érdekes adalék, hogy egy 2006-os felmérés szerint a megkérdezett brit moszlim fiatalok harmada helyeselte a júliusi londoni metrórobbantásokat. Huntington Kína felemelkedését is alapvetıen fenyegetésnek véli, hiszen szerinte Kínát szinte minden arra predesztinálja, hogy birodalomként viselkedjen, és a Vilmosi Németország felemelkedéséhez hasonló, sıt azok erısségét jóval meghaladó baljós hullámokat vessen a világban. Amerika érdeke ezért megakadályozni, hogy egyetlen hatalom dominálja Ázsiát, ahhoz hasonlóan, ahogy sikerült megakadályozni a 20. században Németország európai dominanciáját. A nagy kérdés, hogy képes-e a Nyugat ellenállni ennek a kettıs szorításnak? A Nyugat ugyan valószínőleg elveszti hegemón globális státuszát (vagyis megszőnik a fejlett Nyugat és a többi civilizációra alapuló felosztás a köztudatban és a gyakorlatban is), de értékei és intézményei már jelentıs mértékben átjártak egyes rivális civilizációkat (természetesen nagy különbségek vannak ebben a tekintetben), hirtelen trónfosztása elképzelhetetlen. A hanyatlás legfontosabb jelei véleményem szerint, és ezt történelmi példák is igazolják - nem a területi vagy demográfiai fogyatkozás, hanem a "társadalmi hanyatlás", aminek számos indikációja lehet, mint például a munkamorál csökkenése, a növekvı társadalmi érdektelenség, a közügyek és ellenségesség a közteherviselés iránt, a politikai vezetés egyre növekvı cinizmusa és korrupciója, az adott civilizáció alapértékeinek leértékelıdése, megkérdıjelezése, a társadalom intellektuális hanyatlása. Talán érdemes folytatni a párhuzamot a már sokat emlegetett Római Birodalommal, ezúttal a bukást illetıen. Elıre kell bocsátani, hogy a Római Birodalom Európa területén alakult ugyan ki, de szellemisége egyáltalában nem felelt meg a második világháború utáni önkéntes együttmőködésre és a szabad piacok létrehozására alapuló európai integráció szellemiségének. Róma egy katonai erıvel összetartott, és nagy részben az erıforrások eltulajdonításával és hódításokkal építkezı, valódi birodalom volt. Sokan egyébként éppen ennek - vagyis annak, hogy nem volt normális költségvetési rendszere, bevételei a hódításoktól és a környezı népek kirablásától függtek, ami a jelentıs saját ipar és technológiai fejlesztés létrejöttét is meghiúsították - tulajdonították azt, hogy végül darabjaira esett és köddé vált. A Birodalom elképesztı összegeket kellett, hogy áldozzon saját határainak fenntartására, amit csak barbár zsoldosok fegyverbe állításával, és az adók egekbe emelésével 4

5 tudott megtenni. Az emberek kezdték elveszteni hitüket a Birodalomban, amelyben egyre gyakoribbak voltak az éhínségek, terjedt a korrupció és a dekadencia, nıttek a társadalmi és regionális különbségek, a munkanélküliség, az infláció. A Birodalom elvesztette kohéziós erejét gazdasági, politikai és lelki értelemben egyaránt. A germánok akik közül számtalan szolgált elızıleg a római hadseregben - megjelenése betetızte a folyamatokat. A letargiába süllyedt birodalom polgárai már nem is tudták, hogy igazából miért kellene megvédeniük a roskatag és egyre nehezebben értelmezhetı Birodalmat. 476-ban egy germán hadvezér Odoaker letaszította trónjáról az utolsó nyugati császárt, Romulus Augustulust. Az utakat benıtte a gaz, a városok elnéptelenedtek, a kereskedelem lehanyatlott, a kézmővesek bezárták mőhelyeiket, a mezıket nem vetették be többé, a vidéket ellepték az útonállók és a kalózok. Eközben csendben folyt a keresztény vallás megállíthatatlan térhódítása. Robert Harris könyvében érdekes párhuzamot vont Róma és az Egyesült Államok között: idıszámításunk elıtt 68-ban terrortámadás érte az addig sérthetetlennek hitt Rómát. Néhány akkori terrorista lángba borította a Birodalom kereskedelmi hatalmának szimbólumát, az ostiai kikötıt, megrongálta a konzuli flottát és elrabolt két szenátort. A római nép reakciója a pánik volt, és az, hogy rendkívüli hatalommal ruházták fel Pompeius Magnust, hogy folytassa le a "terror elleni háborút". Mindez természetesen az állampolgári jogaik önkéntes megkurtítását jelentette, valamint azt, hogy megnyílt az út a demokrácia visszaszorulása és a hatalom centralizálása elıtt. Európa jövıjének megítélése természetesen nem egységes az Egyesült Államokban, de némi túlsúlyban vannak a negatív vélemények. Ráadásul a szükség órájában az Amerika elleni terrortámadás után - Európa nagy része hátat is fordított Amerikának vélik sokan a tengerentúlon. Állítólag Condoleezza Rice 2003-ban azt tanácsolta Bush elnöknek, hogy "büntesse meg Franciaországot, nézzen keresztül Németországon és bocsásson meg Oroszországnak". A nyugati kultúra két fellegvárának további, eddig különösebb feszültséget nem okozó, de a jövıben könnyen kényessá váló kérdése Kína eltérı megítélése lehet. Veszélyes lehet ugyanis, ha Amerika és Európa egymással rivalizáló Kína-politikát folytatna, vagyis, ha a nyugat két felét megosztaná a Kínához való viszonya. Ennek bekövetkeztére jó esély van, hiszen Amerika inkább veszélyként, Európa inkább lehetıségként látja Kína felemelkedését. Természetesen nem véletlen, hogy ez így van, de eljöhet a pont, amikor Európának választania kell, és ez egy rendkívül megosztó választás lehet. Ezért lenne szükség a két nyugati hatalom között egy megfelelı párbeszédre ebben a vonatkozásban (is). Ezzel együtt az optimista 'A' terv nyilvánvalóan az, hogy Kína az új világrend békés és szolidáris tagja lesz majd, amely valószínőleg Európával szemben kevésbé lesz kemény, mint a globális hegemónnak számító Amerikával szemben. Európa már kétszer rátörte az ajtót a kínaiakra: a században a kínaiak unott érdektelenséggel fordultak el a barbár európai misszionáriusoktól. A 19. században aztán katonák érkeztek Európából, akik porig alázták a büszke kínaiakat. Remélhetıleg a felek tanultak a leckébıl most, hogy Kína kopogtat a nyugat ajtaján. Ázsiának szembe kell nézni saját konfliktusaival is. Kína mellett még két nagyhatalom aspirál regionális és részben globális kulcsszerepre. Európa egyesítésének alapmotívuma a francia-német rivalizálás pacifikálása volt. Ez amerikai segítséggel néhány évtizede alatt sikerült is, a kínai-japán, illetve kínai-indiai szituáció pacifikálása sokkal több idıt vehet igénybe, ha egyáltalán sikerül. Az európai minta az erıs regionális integráció adott, és követésre érdemes Eurázsia másik felén is. Az ázsiai országok fejlıdése felemás, valamelyikük a demokrácia, valamelyikük (ez a többség) a gazdasági liberalizáció útját járta és járja be a második világháború után. Alapvetıen az utóbbi csoport bizonyult sikeresebbnek. A gazdasági reformok és a 5

6 modernizáció, az ország felkészítése a globalizációra könnyebben ment a kvázi önkényuralmi rezsimeknek, hiszen a demokráciát bevezetı országok a gyenge intézmények, az ingatag gazdaság és a civil társadalom hiánya miatt vagy igen gyengén fejlıdtek, vagy kaotikus állapotok alakultak ki a társadalomban. Ennek ellenére a nyugati értékek átvétele természetesen mindig a helyi sajátosságok figyelembe vételével egész Ázsiában megfigyelhetı. A világ sokáig harmadik világként elkönyvelt részei elképesztı iramban fejlıdnek, vagy legalább is változnak. Dubai, Szaud-Arábia, Katar ezermilliárd dolláros építési projektek helyszínei. De nem mind arany, ami fénylik! A divatos a jövı feltörekvı gazdasági nagyhatalmait megjelölni hivatott BRICs (Brazil, Russia, India, China Brazília, Oroszország, India, Kína) országcsoport távolról sem vonható egy kalap alá: Kína és India befektet a jövıbe, világverı vállalatai vannak és jól használja intellektuális kapacitásait, ezzel szemben a másik két ország alapvetıen a magas nyersanyagárak okozta aranyéletet élvezi. De az tény, hogy a század közepére a gazdaságilag legfontosabb hat ország közül csak egyetlen lesz a nyugati civilizáció tagja. Mire számíthat Európa ebben a helyzetben? Az a kontinens, ahol a történelem során messze a legtöbb nagyhatalom esett egy négyzetkilométerre. Tudjuk, hogy fontos európai sajátosság a pluralizmus és a sokszínőség, amelynek történeti gyökerei vannak. Ismert, hogy a kontinens egyesítése politikailag sosem sikerült, vagy csak igen rövid ideig tartó hódítások idejére. Egyetlen hatalom sem volt képes dominálni a kontinenst, és ennek következményeit pozitívokat és negatívokat egyaránt, a mai napig érezzük. Ennek oka részben a töredezett földrajzával, a számtalan geológiailag elkülönült és egymástól különbözı földrajzi adottságú területi egységgel magyarázható. A hegységek által szabdalt síkságok, a zárt magaslatokat váltó nagy kiterjedéső erdıségek lehetetlenné tették a kontinens tartós katonai egyesítését, és elısegítették tucatnyi közigazgatás, kultúra kifejlıdését. Ez pedig versenyt indukált, ami igen fontos az európai civilizáció sorsának alakulása szempontjából. A kontinensen folyamatosan létezı versenyhelyzet több globális nagyhatalmat is kitermelt Európában, akik különbözı évszázadokban voltak képesek dominálni a világot, és a 19. század végére Európa visszavonhatatlanul ott hagyta a kulturális kéznyomát az összes kontinensen. Európát katonai értelemben pont azért nem lehetett legyızni, mert sohasem volt egységes, sıt az európai nagyhatalmak voltak a világtörténelem legnagyobb bajkeverıi, és számtalan háborút viseltek egymással szemben. Az Oszmán Birodalom és a Szovjetunió megjelenése volt talán a legfontosabb két kivétel, ami bizonyos mértékben egységesítette Európát a külvilággal szemben. A szovjet fenyegetés egyébként már a második volt, ami a keleti nagyhatalom irányából jött, hiszen a 19. század elsı feléig, a krími háborúig a rendkívül gyorsan fejlıdı birodalom potenciális veszélyforrásként jelentkezett a nyugat számára. Aztán a Nyugat, Anglia vezetésével hihetetlen gyorsan leírta ezt a fenyegetést: a nyugati gazdasági fejlıdés megszégyenítette az oroszt. Az angol egy fıre jutó GDP a kétszerese volt az oroszének 1830-ban, fél évszázaddal késıbb már a négyszerese. A 20. század szovjet imperializmusa, és a hidegháború azután újra jelentısen átrendezte az európai viszonyokat. A 20. század második felére világossá vált: a széttöredezett Európa többé nem elıny, hanem hátrány. A nemzetközi viszonyok az utóbbi két évtizedben kétszer is jelentısen megváltoztak, de nem csak geopolitikai értelemben, hanem abban az értelemben is, hogy mi a fontos a nemzetközi kapcsolatokban. A változások egyik kiváltója természetesen a kétpólusú világ és a hidegháború megszőnése volt, ami a hatalmi viszonyok átrendezıdése mellett a fókuszokat is átrendezte: a katonai, erıpolitikai szempontok mellé, vagy akár elé is felzárkóztak civil szempontok is (emberi jogok, terrorizmus, környezet, klíma, stb.). A másik sokk a 6

7 hagyományos, nemzeti és katonai szövetségi alapú geopolitikának a turbóglobalizáció volt, amely gazdasági szempontokat és a gazdasági élet szereplıit tolta a nemzetközi kapcsolatok elıterébe. Ennek megfelelıen nem csak bizonyos doktrínák, de intézmények is - mint a nyugati fegyverbarátság szimbólumának számító NATO helyüket keresik. Az európaiak kérdése természetesen az, hogy hol a helye Európának ebben az új nemzetközi doktrína-, intézmény-, és kapcsolatrendszerben. Elfogadva azt, hogy a nyugati kultúra óhatatlanul visszaszorulóban van és lesz a következı évtizedekben - ami elvezethet ahhoz a globális felismeréshez, hogy nem lesz többé globális kultúra Európa sok tekintetben nyerhet az új rendben. A hidegháború nyers katonai erıre alapuló világában, legerısebb nemzete gyakorlati kettéosztottsága mellett, óhatatlanul és látványosan alárendelt szerepre volt kárhoztatva. Az új világban egyrészt az erıpolitikai szempontok relatív leértékelıdése és egyéb, puhább szempontok elıtérbe kerülése miatt, másrészt egy egyre nagyobb regionális szövetséggé válása következtében - amely ráadásul már nem is megosztott a két világ között hosszú távon kedvezı lehet számára. Ennek a potenciálnak a kiaknázásához azonban a mainál sokkal nagyobb egységet kellene demonstrálnia a külpolitika frontján. Az európai integráció ráadásul egyedülálló lesz a világon a maga nemében. Nem hiszek azokban az utópiákban miszerint a világ önszervezıdı regionális szövetségek halmaza lesz, sem abban, hogy létrejön egy valós tartalmú globális államszövetség. Mindez pedig természetesen tovább növeli relatív súlyát és potenciális szerepét a nemzetközi porondon, egy olyan idıszakban, amikor az összes energiaforrások háromnegyedét rejtı Eurázsia egyre fontosabb része lesz a világnak. Mindez persze mit sem változtat a tényen, hogy nincs európai identitás, sıt azt a régi nemzeti identitásokra alapozva nem is lehetne felépíteni, pont azért, mert az éppen a közös identitás kialakulása ellen hatna. A britek számára a mai napig fontos történelmi emlék a franciákkal vívott száz éves háború, ahogy a franciák számára a verduni vérszivattyú. Ezeket a kulturális emlékeket csak nagyon lassan lehet meghaladni és egy közös európai emlékezet részévé tenni. A közös nyelv hiánya is kényes kérdés. Világos, hogy közös nyelv nélkül, de legalábbis egy domináns, mindenki által beszélt nyelv nélkül nincs identitás. Ez a nyelv pedig csak az angol lehet, ami egyszer majd csatornája lehet egy közös európai közéleti térnek, és a médiának is. Sajnos a trendek nem kedvezık: a háború utáni generációk számára sokkal fontosabb volt az összeurópai eszme, mert saját háborús tapasztalatai értették meg vele, hogy mi lehet az együttmőködés alternatívája. A késıbbi és az integrációból immár jóval többet profitáló generációk ezt már nem érzik át, és kész tényként kezelve az európai integráció jótéteményeit, egyre szkeptikusabbak vele szemben. Amerika a második világháború után a "szabad világ" mőködését a jog uralmának, a szabadságnak és a nemzetközi együttmőködésnek a szellemiségére alapozta. Ezeknek az eszméknek a vonzereje legalább akkora nyomást helyezett a berlini falra, mint a csillagháborús rakéták. A birodalmak még a legsikeresebbek is elıbb-utóbb elbuknak A sikeres eszmék nem. Mi vár az európai integrációra? Olyan sok minden történt és fog történni hamarosan a világban, hogy a steril tudományos tézisek a világrend kormányzati és politikai jövıjérıl egyszerően eltörpülnek azok mellett az akut és a mindennapjainkat ezernyi módon befolyásoló problémák mellett, mint például a globális felmelegedés, a népvándorlás, a megaterrorizmus vagy az egymilliárd ázsiai, aki a globális munkaerıpiacra lép. Ezek közé a kérdések közé tartozik számunkra - európaiak számára saját regionális integrációnk jövıje. 7

8 Az EU jelenleg távolról sem egy állam, nincs poltikai és katonai hatalma sem, és az érdekek széttartása miatt nem minısül komoly globális tényezınek. Az európai önkép a puha erırıl talán csak a katonai gyengeség megideologizálása, de mindaddig, amíg komoly nemzetközi konfliktusra nem kerül sor mindenképpen hasznos és mőködıképes doktrína. Nem világos még az sem, hogy a két hermafrodita nászából - vagyis a föderáció jegyeit mutató konföderáció - az EU és a tőzzel-vassal nyugatosított mohamedán ország, Törökország egyesülésébıl mi fog kisülni. Ahogy az sem, hogy az integráció eddigi motorjának számító francia-német tengely visszanyeri-e valaha is egykori fordulatszámát és persze jelentıségét. Valószínőleg ez már csak egy kisebb, "mageurópa" kontextusban következhetne be. Többször említettem már, hogy a mai napig nem tisztázott, hogy mi az EU jövıképe Ez egy hatékony fegyver volt az integráció lassú, de állandó építıinek kezében, hiszen definiálatlanságával és kétségtelen "unalmasságával" nem ingerelte a mélyebb integrációt ellenzı tagállamokat. Sokakban éppen ezért alakult ki a "lopakodó Brüsszeltıl" való félelem, amely lassan, de kíméletlen következetességgel és elszántsággal növeli föderatív hatalmát az idık során, csakúgy mint földrajzi kiterjedését, hiszen a jóslatok szerint 2020-ra 33 EU-tag lesz. Az EU útelágazáshoz érkezett. Sorsát egyrészt a föderalizmus híveinek és a nemzetállamokban gondolkodóknak a küzdelme, másrészt a gazdasági modernizációra való képesség és különbözı európai modellek versengése, illetve a liberális modell elıretörése, harmadrészt pedig az EU intézményeinek hatékonysága és társadalmi elfogadottsága fogja determinálni. Kívülrıl pedig a globális verseny, a Kínához, Amerikához és Oroszországhoz való viszonya, és a könyv elején ismertetett globális folyamatokra adott válaszai alakítják majd a jövıjét. A hogyan továbbot illetıen több alternatíva is reális lehet. A késıbbi részekben ismertetendı kétsebességes, hálózat és rugalmas Európa-modellekre többé kevésbé rímelnek az Economist Intelligence Unit gondolatkísérletei is. A legvalószínőbbnek tartott forgatókönyv az, hogy az integrációs folyamat lelassul, de vissza semmiképpen sem fejlıdik. A föderalizmus hívei és annak ellenzıi közötti küzdelem folytatódik, de nem hoz eredményt. Az EU intézményei tartózkodnak új politikák kidolgozásától, de a meglévı jogszabályokat széles körben alkalmazzák. A gazdasági és a szociális kérdéseket érintı döntések többségét továbbra is nemzeti szinten fogják meghozni. Némi idı elteltével az EU alkotmányának egyes elemei elfogadásra kerülnek, menedzselhetıbbé, hatékonyabbá téve ezáltal a kibıvített Uniót. Sokkal kevésbé reálisak azok a spekulációk, hogy az EU vagy annak jelentıs politikái megszőnnek, azaz, hogy a korábban az EU-ra ruházott hatalom egy része visszaszállna a tagállamokra, kivéve azokat a területeket, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egységes piac mőködéséhez, de ezen túlmenıen a további piaci liberalizáció megrekedne. Ebben a szcenárióban a költségvetést megkurtítanák, a kiadásokat a GDP 0,5%-a alá szorítják vissza és leépítenék a bürokrácia egy részét is. A leépülésnek lehet egy anarchista forgatókönyve is, amely azonban még valószínőtlenebb. Az egységes piac alapját képezı szabályokat figyelmen kívül hagyják, a szabályok betartásának felügyeletével megbízott intézmények megbénulnak. Nem kizárt egy többszintő erıd-európa kialakulása, amely során a szociális Európát zászlajukra tőzı tagállamok egy csoportja az érvényben lévı szerzıdések alapján létrehozza Európa szorosan egybeforrt magját, amelyet egy lazábban integrált réteg vesz majd körül. A maghoz tartozó csoport olyan protekcionista intézkedéseket hoz, amelyek lehetetlenné teszik a vállalatok számára az áttelepülést és új minimálbér szintet is megszab. Az adórendszerek harmonizációjának jegyében a társasági adókulcsokat közelítik egymáshoz. A munkaerı 8

9 szabad áramlásával kapcsolatos átmeneti intézkedések idıben elnyúlnak, tartalmukat tekintve még szigorúbbá válnak. Végül a fınixmadár forgatókönyv, vagyis Európa újbóli megtáltosodása az integráció újabb jelentıs mélyülése, új tényleges európai politikák kialakítása szintén igen valószínőtlen. Ha erre sor kerülne akkor az alábbi elemek kerülhetnének bele a közösségi kalapba: a szociális védelemre vonatkozó minimum követelmények, megegyezés az adóelkerüléssel szembeni közös fellépésrıl és a társasági adókulcsok minimális szintjérıl, a belsı piac további elmélyítésérıl és a kötelezı közösségi szabályok újabb gazdasági és pénzügyi területekre való kiterjesztésérıl. Egy állandó átalakulásban lévı és ezernyi veszélynek kitett "hermafrodita" jövıbeli sorsának alakulása persze sokak érdeklıdését felkelti az amerikai nemzetbiztonsági szervek sem minısülnek kivételnek. De ık is csak rendkívül széttartó alternatívákat képesek felvázolni, nagyjából a "bármi lehetséges" összegzéssel. De azért annak a szcenáriónak adják a legnagyobb esélyt, hogy az európai integráció egy súlyos szociális válság miatt - ami a bevándorlás, az öregedés és a gazdaság versenyképességének további romlása okán következik majd be Európa szétesik. Számtalan egyéb közte több elképesztıen utópisztikus - jövımodell létezik az EU-sorsáról, amiket most röviden ismertetek. Az egyik ilyen a "gyızedelmes piacok" modellje, amelyben megvalósul a globális szabadpiac az USA vezetésével, az EU szerepe megszőnik és szép lassan kimúlik. A nemzetközi rend fı szereplıi a nemzetközi vállalatok, a fıszabály a verseny, a társadalmi egyenlıtlenségek jelentısek, az államok szerepe korlátozott. A "száz virág" szcenárióban, ahol a régiók és kistérségek erısödnének meg rendkívüli módon, szintén megszőnne az EU, mivel képtelen lenne a regionális önszervezıdések ellenkezésén keresztülvinni centralizációs politikáit. A "turbulens szomszédság" modellben az EU feloldódna az Afrikából és keletrıl érkezı tömegek nyomása alatt. Terrorizmus, polgárháborúk, szervezett bőnözés és a szélsıjobb hatalomba kerülése jellemzi. Nem csak az intézmények, de maga az európai civilizáció is visszaszorulna. A "kreatív társadalom" modell a neve ellenére szintén nem lenne maga a földi paradicsom, mert ez a világ állandó társadalmi izgatottsággal, globalizáció- és kapitalizmus ellenes tüntetésekkel lenne terhelt. Az EU fejlıdése és bıvülése megfagyna. Végül persze létezik egy pozitív jövıkép is, amely egy jól mőködı és sikeres EU-ról szól, amely idıben képes volt felvenni a kesztyőt, modernizálni a gazdaságát, lefaragni a fenntarthatatlan jóléti államot, megfelelıen kezelni a bevándorlást és a szomszédságpolitikát. A Copenhagen Institute for Futures Studies négy különbözı európai jövıképet vázolt fel. Az egyik az "együttmőködı nemzetállamok" modellje, amelyben nagyjából a mai szituáció folytatódik: fokozottabb gazdasági és gyenge politikai és külpolitikai, illetve szociálpolitikai együttmőködés. A tagállamok hatalma erıs marad az Unión belül, ami erısíti a protekcionizmust és megnehezíti a további bıvítéseket. A másik modell - "Európa korróziója" - tulajdonképpen az európai integráció és a monetáris unió szétesését takarja. A tagállamok kisebb és lazább szövetségekben mőködnek tovább, Brüsszel szerepe megszőnik. Egyes országok jól jönnek ki a szakadásból, mások mély gazdasági és társadalmi válságba zuhannak. Az "összefonódás Európa" fantázianevő modellben a tagállamok szerepe lassan eltőnik, az európai népek kulturálisan is integrálódnak. Az együttmőködés alapja nem nemzeti alapú lesz, hanem városok, régiók, civil szervezetek, vállalatok összefonódásain alapul majd. Az EU szerepe ennek a boldog, békés, önszervezıdı világnak a koordinációja lenne. Aztán 9

10 persze létezik az "európai állam" ideája is, ami nevéhez híven egy föderáció, közös elnökkel és parlamenttel. Az EU valódi globális nagyhatalommá válik. Nehéz bármelyik szcenárióra azt mondani, hogy reális lenne. Léteznek még a fentieknél is avantgardabb elképzelések például egy Új Nyugati Birodalomról, amely a nyugati civilizáció régióit egyesíti egy több kontinensre kiterjedı államban a rivális civilizációk elleni hatalmi helyzet fenntartása érdekében. Számomra és ez kizárólag szubjektív választás kérdése és fikció a késıbb részletesebben elemzett "hálózat Európa" látszik a legvalószínőbb végkifejletnek, feltéve, ha addig Európa nem omlik össze. Ebben a modellben az európai integráció határai már túlnyúlnak a földrajzi Európán, Brüsszel koordinatív és alapszabályokat lefektetı központ lenne, amely köré számos alregionális együttmőködés csoportosulna, de lenne egy központi "mageurópa", amely monetáris és politikai unió is lenne egyben közös elnökkel és parlamenttel. 10

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Az integráció, az együttnevelés. Sió László Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Mikroökonómia - 8. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform A szippantóskocsitól a nanotechnológiáig Jó irányba halad a települési vízgazdálkodás kutatás-fejlesztése? Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform Dr. Szabó Anita 2009.

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

Innováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból

Innováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból Az c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból 1. Az innováció (gazdasági) természetrajza 2006. okt. 3 2. Az innováció a világban és az EU- ban 2006. okt. 10. 3. A hazai innováció és kérdıjelei

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI Bevezetı A címben szereplı téma aktualitását illetve fontosságát húzza alá az a tény,

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

Látványos számok: diagramok felhasználása a történelemórán

Látványos számok: diagramok felhasználása a történelemórán Történelemtanítás a gyakorlatban Látványos számok: diagramok felhasználása a történelemórán Dupcsik Csaba A DIAGRAM MINT DIDAKTIKAI ESZKÖZ A diagramok adatsorokat jelenítenek meg látványos formában. Nem

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról 86 A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról A Zrínyi Kiadó a Honvédelmi Minisztérium támogatásával és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szakmai gondozásában

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk

Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba állította Hérakleitosz. Magyarországon mintha ez a bölcsesség is megdılne, úgy tőnik, folyamatosan

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

Románia nemzeti védelmi stratégiája

Románia nemzeti védelmi stratégiája 38 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2011. FEBRUÁR Tóth Sándor Románia nemzeti védelmi stratégiája Jelen írásában a szerzõ Románia nemzeti védelmi stratégiáját ismerteti és elemzi, illetve helyezi el a román stratégiaalkotási

Részletesebben

A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez

A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez 42 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. OKTÓBER Varga Gergely A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez Barack Obama 2009. szeptember 17-én jelentette be hivatalosan, hogy eláll a Közép-Európába tervezett

Részletesebben

Erasmus Krétán 2008/2009 ıszi félév

Erasmus Krétán 2008/2009 ıszi félév Erasmus Krétán Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Erasmusos diákként egy szemesztert Krétán tölthettem el, jelenleg még csak az ösztöndíjam felénél tartok, de mondhatom nem bántam meg, hogy ezt

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977)

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977) ISMERETLEN ARCÉLEK A Miskolci Keresztény Szemle rovatot indított Ismeretlen arcélek címmel. Ebben a rovatban idırıl-idıre, Magyarországon jórészt ismeretlen XX. századi európai személyiségek életútját,

Részletesebben

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2011. május 9. Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ Kerényi László Sándor fıosztályvezetı Budapesti Közlekedési Központ Tartalom

Részletesebben

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14.

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14. Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz Bizalom Nyugdíjpénztár Budapest, 2009. március 14. 2 Bevezetı A Bizalom Önkéntes Kölcsönös Kiegészítı Nyugdíjpénztár az 1994. május 16-i alakuló közgyőlésén

Részletesebben

BÍRÓ Noémi NÁDAS György PRUGBERGER Tamás RAB Henriett SIPKA Péter:

BÍRÓ Noémi NÁDAS György PRUGBERGER Tamás RAB Henriett SIPKA Péter: DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÍRÓ Noémi NÁDAS György PRUGBERGER Tamás RAB Henriett SIPKA Péter: Az aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök alakulása, hatásuk a munkaerı - piaci

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ JELENTÉS

ÉVES BESZÁMOLÓ JELENTÉS ÉVES BESZÁMOLÓ JELENTÉS 2007. február 2007. július DR. GRACZKA GYULA Tanácsos, tudományos és technológiai (TéT) attasé MOSZKVA Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Budapest 1 1. Oroszország tudományos

Részletesebben

A stratégiai vizsgálat nehézségeiről Az államok külpolitikai kompetenciájáról A stratégiai vizsgálat nagyobb nehézségeiről A globális stratégiai

A stratégiai vizsgálat nehézségeiről Az államok külpolitikai kompetenciájáról A stratégiai vizsgálat nagyobb nehézségeiről A globális stratégiai A stratégiai vizsgálat nehézségeiről Az államok külpolitikai kompetenciájáról A stratégiai vizsgálat nagyobb nehézségeiről A globális stratégiai folyamatokról Az európai stratégiai folyamatokról A regionális

Részletesebben

Közgazdaságtan - 8. elıadás

Közgazdaságtan - 8. elıadás Közgazdaságtan - 8. elıadás Vállalatok a nemzetközi piacokon Piaci elégtelenségek Bacsi, 8.ea. 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Fenntartható növekedés? A megújult lisszaboni stratégia kritikai elemzése a fenntarthatóság szempontjából

Fenntartható növekedés? A megújult lisszaboni stratégia kritikai elemzése a fenntarthatóság szempontjából Farkas B. (szerk.) 2007: A lisszaboni folyamat és Magyarország. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2007. JATEPress, Szeged, 217-232. o. Fenntartható növekedés? A megújult lisszaboni stratégia kritikai

Részletesebben

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma Önrendelkezéssel a megmaradásért Badis Róbert: A vajdasági civil szervezetek jellemzıi A civil szféra szerepe a társadalomban Megváltoztatja a hatalom egyensúlyát Ellenırzi és felügyeli i az állami szektort

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

A Kárpát-medence ezredforduló utáni migrációs hálózatának vizsgálata magyar nézıpontból

A Kárpát-medence ezredforduló utáni migrációs hálózatának vizsgálata magyar nézıpontból Kincses Áron A Kárpát-medence ezredforduló utáni migrációs hálózatának vizsgálata magyar nézıpontból PhD. értekezés Témavezetı: Langerné Dr. Rédei Mária Habil. egyetemi docens, az MTA doktora EÖTVÖS LORÁND

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 8/2011

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 8/2011 Technikai elemzés c.člá Fio o.c.p., a.s. A S&P 500 index visszapattant a trendcsatorna alsó határától, ahogy azt legutóbb jeleztük. Nem emelkedett viszont új maximumokra és az ellenállás mőködött. Úgy

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Technikai elemzés. . c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 12/2011

Technikai elemzés. . c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 12/2011 Technikai elemzés. c.člá Fio o.c.p., a.s. Az S&P 500 index jelenleg a csökkenı trendvonal alatt tétovázik. A további emelkedés szempontjából fontos az 1270 pontos szint áttörése. Amennyiben ez nem történik

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

Balló Zsófia * A MÁRKABİVÍTÉS, MINT A MÁRKAÉPÍTÉS EGYIK ÚTJA

Balló Zsófia * A MÁRKABİVÍTÉS, MINT A MÁRKAÉPÍTÉS EGYIK ÚTJA Balló Zsófia * A MÁRKABİVÍTÉS, MINT A MÁRKAÉPÍTÉS EGYIK ÚTJA 1. BEVEZETÉS Az utóbbi idıben Magyarországon is megfigyelhetı, hogy a nemzetközi nagyvállalatok erıforrásaikat kisebb számú, de nagyobb jelentıségő,

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

Élethelyzetek. Dr. Mészáros Attila. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. 2. Élethelyzetek, konfliktusok

Élethelyzetek. Dr. Mészáros Attila. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. 2. Élethelyzetek, konfliktusok Négy alaphelyzetet különböztetünk meg, attól függıen, hogy Az innováció humánaspektusai: üzleti kommunikáció alárendelt, felsıbbséggel bíró vagy egyenlı a személyközi kapcsolat. A pozitív és negatív simogatás

Részletesebben