Zöldség- Gyümölcs X I. é v f o l y a m, 9. s z á m, S Z E P T E M B E R

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Zöldség- Gyümölcs X I. é v f o l y a m, 9. s z á m, 2 0 0 7. S Z E P T E M B E R"

Átírás

1 Piac Gyümölcs X I. é v f o l y a m, 9. s z á m, S Z E P T E M B E R Zöldség- és F u i t v e b M a g y a r Z ö l d s é g - G y ü m ö l c s S z a k m a k ö z i S z e r v e z e t l a p j a

2 Vásároljon itthonról otthonra minõségi zöldséget, gyümölcsöt Garantáltan megbízhatóak az alábbi termelõi szervezetek termékei CHAMPIGNON UNION TÉSZ DÉL-KERTÉSZ DOMBEGYHÁZI EURO TÉSZ HAVITA-TÉSZ MEZÕ KER TÉSZ MÓRAKERT TÉSZ ZÖLD KERT-TÉSZ Az Európai Közösség támogatásával finanszírozott kampány

3 f u i t v e B m a G y a R Z ö l d s é G - G y ü m ö l c s s Z a k m a k ö Z I s Z E R v E Z E T l a P j a Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c T A R T A L O M T A N Á C S K O Z Á S Az ipari zöldségtermesztés helyzete 5 Segítséget várnak 6 Az EU elfogadta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot 6 Versenyképességünk érdekében 7 t é s z Bővülő posztharveszt szolgáltatások 8 á g a z a t Sárgarépa tanácskozás 9 Control Union Hungaria Kft. a FruitVeB EurepGap együttműködő partnere, tel.: (36 1) Piac Zöldségés Gyümölcs A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet lapja Kiadja és terjeszti: a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet 1118 Budapest, Villányi út Szerkesztőség: A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet 1118 Budapest, Villányi út Tel.: Fax: Szerkesztőbizottság: Árvay Ferencné, Ferencz Anita, Fodor Zoltán, Dr. Lux Róbert, Dr. Mártonffy Béla, Medina Viktor Szakértők: Dr. Bittsánszky János Szabó József Dr. Thurn László Főszerkesztő: Dr. Boldvainé dr. Böde Beáta Tördelés: Marossy Attila Hirdetésfelvétel: Boldog Marketing Tanácsadó Bt. Tel./Fax: (36-1) Megjelenik: havonta ISSN A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. GyümölcsPiac X I. é v f o l y a m, 9. s Z á m, s Z E P T E m B E R Zöldség- és Elkészült a hajtatási tagozat elemzése 9 A jó színvonalú étkezésialma-termelés költség- és jövedelemviszonyai magyar-német összehasonlításban 2 10 p i a c Kevesebb feketeribiszke várható 12 A holland hagyma távoli célpiacokat keres 13 Az EUREPGAP új neve: GLOBALGAP 13 Gyümölcspiaci körkép 14 m a r k e t i n g Jön a Floralia Budapest 15 t e c h n o l ó g i a A takarékos vízfelhasználás lehetőségei intenzív kertészeti termesztésben 17 h í r e k Nyilatkoztunk 19 Nemzeti iskolagyümölcs program az iskolás gyermekek egészséges táplálkozásáért Németországban 20 Megvalósult 20 A középérésű Royalty a feldolgozóipar fő fajtája Fotó: dr. Boldvainé dr. Böde Beáta A l a p m e g j e l e n é s é t a z A M C t á m o g a t j a S Z E P T E M B E R

4 Zöldség, gyümölcs a Hohu-n!

5 Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c T A N Á C S K O Z Á S Az ipari zöldségtermesztés helyzete A Cibakert Mag Kft., a Pop Vriend holland vetőmag cég, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség a FruitVeB-bel közösen fajtabemutatóval egybekötött szakmai napot szervezett szeptember elején Kétpón. A tanácskozást Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is megtisztelte jelenlétével, és részt vett azon a bejáráson is, amit az időjárás miatt a rendezvényt megelőzően szerveztek a házigazdák. A feldolgozásnak hagyományai vannak a magyar zöldség-gyümölcs ágazatban Subitz Ferenc, a Cibakert TÉSz elnökének köszöntő szavai után dr. Mártonffy Béla, a Fruit- VeB igazgatója a hazai ipari zöldség ágazat tendenciáinak ismertetésével nyitotta meg a szakmai megbeszélést. Előre bocsátotta, hogy a feldolgozást éppen olyan kiemelten kell kezelni az előttünk álló időszakban, mint a friss termékek jó minőségű, nagy mennyiségű kínálatának kérdését. A nyolcvanas években komoly feldolgozóipara volt Magyarországnak, abban az időben a hazai zöldség-gyümölcs 70%-a földolgozottan került a piacra. A piacgazdaság bevezetése után a frisspiac fölértékelődött, a feldolgozás veszített piacaiból és jelentőségéből. A zöldség-gyümölcs ágazat mintegy 800 ezer 1 millió tonna árut veszített az átalakulások folytán. Nem titkolt törekvése az ágazatnak, hogy ezt valamiképpen visszaszerezze. Világtendencia a friss termékek folyamatos, egész éven át tartó kínálata. Viszont mivel a feldolgozott termékek szállítása könnyebben szervezhető, ezért a harmadik országok olcsó dömpingje elárasztja az európai piacokat, amit a koncentrálódó kereskedelem ki is használ. A kereskedelemben tapasztalható verseny a feldolgozóiparban is erős koncentrációt hozott magával, ami még mindig nem ért véget, és ami sok kisebb-nagyobb feldolgozóüzem felszámolását okozta. A zöldség vetésterület 60%-át Magyarországon ma is az ipari zöldségek teszik ki. A termelés mennyiségének 50%-a kerül földolgozásra, ami milliárd forint nagyságrendet képvisel. Az ipari zöldség ágazat fejlesztése tehát stratégiai kérdés. A szakma fontosnak tartja a meglévő termékkörök és piacok fejlesztését, új réspiacok keresését. Ehhez különleges minőségű, egyedi termékeket kell találni. Tisztán kell látni, hogy emellett a termelők árukínálatát még jobban szükséges koncentrálni a TÉSz-eken és a másodszintű szerveződéseken keresztül hogy szinkronban legyen a keres- kedelem és a feldolgozóipar koncentrációjával. De fejleszteni szükséges a kereskedelmet, az ipari termelést is. Ehhez viszont korszerű marketingszemlélet szükséges, vagyis a piac oldaláról kell mindent megközelíteni. Nem kizárt, hogy komoly termelői körök a feldolgozásban tulajdonosként közreműködjenek, mint ahogy a környező országokban erre számos példát lehet látni. Ha fejlesztésről beszélünk, nem hagyhatjuk ki az öntözés kérdését, ennek megoldása alapvető ágazati érdek szögezte le az igazgató. Példaként hozta föl továbbá a csemegekukoricánál a termékköri besorolás módosítását, amivel azt kívánják elérni, hogy az exporttámogatások megszűnésével a csemegekukorica zöldségnövényként beruházási és TÉSz-támogatásokban részesülhessen. Továbbra is reményteljes ágazat a kertészet Ipari zöldségek termelése Magyarországon, 2007 Vetésterület, ha Termelés, t Termésátlag, t/ha Átlagár, Ft/kg Érték, millió Ft Csemegekukorica ,0 25, Zöldborsó ,5 61, Zöldbab ,3 59, Konzervuborka ,3 98, Ipari paradicsom ,0 10, Egyéb ipari zöldségek ,0 56, Összesen ,7 32, Forrás: FruitVeB A Claudia F1 a kísérlet során bizonyítja, hogy ellenáll a kukorica törpeség vírusnak, az Erwiniának és a kukorica rozsdának A fejlesztési lehetőségekről Gráf József miniszter tartott ismertetőt az EMVA nyújtotta adottságok ismeretében. Arról beszélt, hogy a magyar mezőgazdaság ellentmondásos időszakát éli, mert amíg ben azért kellett küzdeni, hogy a támogatás elérkezzen a gazdákhoz, 2006-ban pénzügyileg a legnyereségesebb évet zárta. 70 milliárd Ft volt a társas vállalkozások, és 70 milliárd volt a magángazdálkozók eredménye is az elmúlt évben. Ez az 1600 milliárdos termelési értékhez viszonyítva árbevétel arányosan 8% nyereséget eredményezett, és nagyjából ez az a szint, amit a tárca kitűzött maga elé. Ekkor köszöntött be a es esztendő a fagyal és az aszállyal. Az így fölmerülő problémákat szakmai úton, a szakmai szervezetekkel összefogva kell megoldani. A miniszter meggyőződésének adott hangot, hogy a szántóföldi termesztésnek ezzel a legnagyobb szakmai hozzáértést igénylő ágával csak azoknak szabad foglalkozni, akik rendelkeznek megfelelő szakmai ismeretekkel, és amennyire lehet, függetleníteni tudják magukat az időjárástól (az öntzés fejlesztélsével is. A szerk.). A következő évek támogatásai felelős kormányzati magatartással párosulva reményt adnak arra, hogy előbbre tudunk lépni. Annál is inkább, mert az unió CMO reformját számunkra sikeresnek könyvelhetjük el, hiszen 7 célkitűzésünkből 6-ot sikerült megvalósítani. A közötti időszak azért reményt keltő számunkra, mert Magyarország fejlesztési forráshoz jut. Ahhoz, amiből hiányunk van. Hozzáértésünkkel, szorgalmunkkal nincs probléma, éghajlatunk öntözéssel kiegészítve szintén megfelelő arra, hogy Közép- és Kelet- Európában meghatározói legyünk az ágazatnak. Van szakmai programunk is, így lehetőségeink megduplázására törekszünk a következő 10 évben. Magyarország az egyetlen, amelyik az egész agrártermelését is szeretné 30%-kal növelni ebben az időszakban, mert mi ismertük föl elsőként, hogy az élelmiszeriparban nem szintentartás, netán csökkenés várható, hanem a termelés növelése. Ennek oka, hogy már most sem tudja a világ a növekvő fogyasztást (India, Kína) ellátni. Az élelmiszer tehát a vízzel együtt egyre inkább stratégiai cikké válik. És mi mindkettővel rendelkezünk, csak ki kell építeni a lehetőségeket. A következő 6 évben milliárd forint fejlesztési forrás fog rendelkezésünkre állni. A szakmai szervezetekkel való konzultációk során a döntő többség a műszaki-technikai fejlesztésre fordítaná a forrásokat. A fejlesztési tervbe ez 48%-kal került be, tehát a teljes öszszeg majdnem fele jut erre a célra, ami óriási lehetőség. Ez azért fontos, mert a 10 évvel ezelőtt Európában végbement technikai fejlesztésekről mi lemaradtunk. Franciaországban pl. az egy hektárra jutó eszköz érték 5000, Ausztriában 10 ezer euró fölött van, nálunk 2400 euró. (Időközben az unió elfogadta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot. A szerk.) S Z E P T E M B E R

6 T A N Á C S K O Z Á S Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c Segítséget várnak A kétpói szakmai napon Subitz Ferenc, a Cibakert TÉSz elnöke termelői oldalról számolt be az ipari zöldségfélék termesztésének helyzetéről. Minthogy a piacon könyörtelen a verseny, a termesztést alapvetően meghatározó folyamatokból, a költségek és a felvásárlási árak összehasonlításából vont le következtetéseket és évi adatokat gyűjtötték A össze a felhasznált anyagok áraira és a felvásárlási árakra vonatkozóan. A táblázatba foglalt adatokból kitűnik, hogy a gázolajnál 32%, a növényvédő szerek esetében általában 20 30% közötti költségnövekedés tapasztalható az öt év alatt. A műtrágyánál egy tonna hatóanyagra vetítve 41%-os növekedés következett be. A minimálbér emelkedése 50%-os ebben az időintervallumban. Egyedül a vetőmag ára nem emelkedett, ami tovább nem tartható. A vetőmag árak jövőre mindenképpen emelkedni fognak! A felvásárlási árak összehasonlításánál Subitz Ferenc előre bocsátotta, hogy 2002-ben még létezett egy minőségi termelést ösztönző támogatás, míg 2007-ben a SAPS (egységes területalapú támogatás) és a top-up (kiegészítő nemzeti közvetlen) támogatással lehet számolni. A csemegekukorica mindkét támogatást kapja, a többi zöldségfaj csak a top-up támogatásból részesül. Az összehasonlításból az derül ki, hogy az öt év alatt egyedül a zöldborsónál következett be a felvásárlási ár 14%- os emelkedése. A zöldbabnál ez 10%, a fejtett babnál szinte semmi, a vöröshagymánál pedig egyenesen jövedelemcsökkenés következett be. Tehát a felvásárlási árak növekedése és a költségek növekedése között igen nagy rés látszik! Meddig nyitható még az agrárolló? A felvásárlási áraknak nőni kell! A jelenlegi felvásárlási árak nem biztosítják azt a jövedelmet, amit az adott finanszírozással és kockázattal az ipari zöldségek termesztése megkíván. A vetőmag mindenképpen drágább lesz jövőre az előállítási költségek drasztikus növekedése miatt. A GMO veszély következtében sokkal körülményesebb és drágább a vetőmag előállítása. Az energia árak is növekednek, mivel a fosszilis energia fogyóban van, ezzel együtt pedig a kemikáliák ára is növekedni fog. A földhaszonbérlet jelenlegi évi várható termés, t/ha Felvásárlási ár szintje szintén nem tartható, amit a gabonaárak tartósnak látszó áremelkedése gerjeszt. A munkabér és a rárakódó terhek szintén minden bizonnyal növekednek. Csatlakozik ehhez egy árfolyam labilitás, valamint a támogatások csökkenése, legalább is megváltozása 2013 után. Mindez a mezőgazdasági alapanyagok drágulását fogja eredményezni. A felvásárlási árak emelését a kereskedelem majd megpróbálja közömbösíteni, ennek eszköze pedig a növekvő import lesz, árletörő szereppel. Gazdaságos és biztonságos termelés további feltételei Az öntözés fejlesztése elkerülhetetlen, hiszen vizünk van, sőt létezik a 70-es években kiépített vízrendszer is. Csak a bürokrácia, a széthúzás útvesztőjében szinte lehetetlen egy több száz hektáros öntözőtelepi rekonstrukció vagy egy EMVA támogatással tervezett új beruházás megvalósítása (a létesítési engedélyhez a hatóság az összes földtulajdonos hozzájárulását bekéri). Az ipari zöldség termesztésére és feldolgozására a legnagyobb kihívást a gabona és olajnövények (pl. napraforgó) árrobbanása jelenti. Ez a tartósnak mutatkozó keresleti piac: a bioüzemanyag, Kína és India növekvő gabonaigénye óriási fölhajtó erő. Már ma is jóval kisebb kockázattal és nagyobb eredménnyel lehet Felvásárlási árak alakulása, Ft/kg Minőségi támogatás Összesen Felhasznált ipari anyagok ára Növekedés, % Gázolaj, Ft/l Dual Gold 960 EC, Ft/kg Curzate R, Ft/kg Decis 2,5 EC, Ft/kg Basagran 10, Ft/kg Stewart 3D DF, Ft/kg Komplex műtrágya 1 t hatóanyagra vetítve Minimálbér Vetőmag Royalty Felvásárlási ár SAPS+top-up támogatás Összesen Forrás: Cibakert TÉSz Növekedés % Zöldborsó, 6,3 t/ha 46,18 7,85 54,03 58,63 2,95 61,58 14 Zöldbab, 10 t/ha 51,15 0,00 51,15 54,56 1,86 56,42 10 Csemegekukorica,19 t/ha 21,18 4,04 25,22 24,51 2,19 26,70 6 Fejtett bab, 5,4 t/ha 125,00 0,00 125,00 125,00 3,44 128,44 3 Vöröshagyma, 25 t/ha 25,00 8,60 33,60 25,00 0,74 25,74-23 SAPS+top-up, Ft/ha top-up, Ft/ha Forrás: Cibakert TÉSz búzát termelni, mint pl. zöldborsót. A feldolgozóiparnak meg kellene fizetni az ipari zöldségnövények termelési költségeit és kockázatát, különben hamarosan nem lesz nyersanyag. Subitz Ferenc hátrányként említette még a feketegazdaságból élők versenyelőnyét azokkal szemben, akik igyekeznek megfelelni az elvárásoknak, és sokat áldoznak a minőségbiztosításra, a környezetvédelemre. A TÉSz-ek másodlagos szerveződésének nagy szükségét érzik, gondolkodnak is egy másodlagos szerveződés létrehozásán, de tartanak attól, hogy ez összességében a megbízhatóság leromlását hozza magával. Nem érzékelik a koncentráció segítését, ösztönzését a rendeleteken keresztül. B.B. Az EU elfogadta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot Az Európai Unió vidékfejlesztési bizottsága szeptember 19.- én egyhangú szavazással elfogadta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot jelentette be Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A miniszter elmondta: a évre szóló program elfogadásával a magyar mezőgazdaság részére több mint 5 milliárd euró fejlesztési forrás nyílik meg, ebből 3,8 milliárd euró a közösségi rész, a fennmaradó hányad magyar nemzeti kiegészítés. Számítások szerint az önerő figyelembevételével a források felhasználása révén 9 milliárd euró értékű fejlesztés valósulhat meg a magyar agráriumban és a vidéken. Gráf József hangsúlyozta, hogy soha nem látott nagyságrendű fejlesztési forrásról van szó. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban a mezőgazdasági és erdészeti szektor versenyképességére 2 milliárd 366 millió 378 ezer 247 euró felhasználását fogadta el a bizottság, ami a források 48 százalékát teszi ki. A források 35%-át szánják a környezetvédelemi és természeti környezet fejlesztésére, azaz 1 milliárd 626 millió 706 ezer 125 eurót. Az életminőség és a vidéki területek diverzifikációjára 690 millió 690 ezer 802 eurót fogadott el a bizottság. A források 48%-át a versenyképesség javítását szolgáló technikai megújításra és szerkezet átalakításra, telepek megújítására fordítják. Munkahelyteremtésre, vállalkozás-fejlesztésre az összforrás kétharmadát szánják emelte ki a miniszter. Gráf József elmondta: a terv elfogadását követően sorra indulnak a vidékfejlesztési programok, összesen mintegy 60 pályázati jogcím lesz. Számítások szerint a fejlesztési programban falvanként átlagosan 8 10 olyan beruházás valósulhat meg, amely munkahelyet teremt, vállalkozást segít. Olyan közösségi cél és program is forráshoz juthat, mint a falu-szépítés, a központi tér kialakítása, templom, illetve iskola felújítása. Gráf József utalt arra, hogy három pályázati jogcímet már korábban megnyitottak az Új Magyarország Fejlesztési Programban. Eddig 160 milliárd forint támogatási igényt rögzítettek, ebből 45 milliárd forintot tett ki a gépbeszerzés támogatása. A szeptember 17-én zárult, telepek korszerűsítésére szóló pályázatra 375 pályázatot adtak be, de a szám növekedhet. A miniszter úgy értékelte, hogy nagy sikert ért el a magyar agrárdiplomácia a terv elfogadásával. A magyar gazdatársadalom felkészült ennek az összegnek a fogadására tette hozzá. Gráf József elmondta, hogy az idén az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében gépbeszerzésre 40 milliárd forint kifizetéssel számolnak. (MTI) S Z E P T E M B E R

7 Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c T A N Á C S K O Z Á S Versenyképességünk érdekében Az elkövetkező hat év során utoljára van lehetősége Magyarországnak a kertészeti termesztés számára külső fejlesztési pénzekhez jutni. A lehetőségeket ki kell használni a jövő érdekében mind a termelők, mind a termelői szervezetek szempontjából. Az eredményekről, a megoldandó problémákról folytattak eszmecserét a szakemberek Kecelen. A TÉSz Főbizottság ülésén részt vett dr. Máhr András szakállamtitkár TÉSz Főbizottság soron következő ülésére szeptember harmadik dekádjában, Ke- A celen, a Fresh Fruit TÉSz szervezésében került sor. A telephelyen Juhos Csaba kereskedelmi igazgató mutatta be a céget a vendégeknek. A tanácskozás színhelyén Haszilló Ferenc polgármester köszöntő szavai után a TÉSz Főbizottság elnöke, Ledó Ferenc adott áttekintést a termelői szervezetek helyzetéről. Elmondta, hogy az utóbbi időben fölgyorsultak az események, jelentős változások előtt állunk, így szükség van valamiféle számadás készítésére. Olyan kérdésekre keressük a választ, mint hogy mi a pozitívum a TÉSz-mozgalomban, mi akadályozza a fejlődést, melyek azok a kitörési pontok, amelyek lehetővé teszik, hogy a következő években talpon tudjunk maradni. Visszatekintés a TÉSz-ek gondjai Jelenleg 8 véglegesen elismert, és mintegy 50 ideiglenesen elismert termelői szervezet van az országban vázolta Ledó Ferenc, ezek a zöldség-gyümölcs forgalom mintegy 20%-át adják (16 18%-a tagi, és 4 6%-a nem tagi forgalom). Két szekundér szervezet alakult ben, amelyek azonban nem töltik be hivatásukat. Az 50 TÉSz-ből legalább 30-ban történt jelentősebb beruházás, amit hitelből finanszíroznak, így aztán további fejlesztésre nincs mód. Alapvető gondként jelölte meg, hogy a termelést nem tudtuk jobban megszervezni, vagyis nem sikerült a taglétszámot emelni. Így aztán a biztonságos tagi árualap mennyisége is stagnál. Mi vezetett ide? a termelésben nem történt komolyabb technológiai és technikai fejlesztés, nem sikerült a nagyobb termelőket TÉSzekbe integrálni, a feketekereskedelmet nem sikerült fölszámolni, a zöldség-gyümölcsfélék 30 40%-a még mindig számla nélkül kerül értékesítésre. Hiányzik az adatszolgáltatás, ami komoly piaci zavarokat is okozhat, a biztonságos árutermelés kiépítését szorgalmazzuk, az ellenőrzés bürokratikus okok miatt nem működik megfelelően, ami hátrány azoknak, akik komolyan veszik az előírásokat (versenyképesség), a tőkehiány gátolja a működést, forgóeszköz finanszírozással lehetne javítani a helyzeten, a működési programok számviteli problémái a csatlakozás után nem oldódtak meg (következő számban részletesen írunk róla. A szerk.) a támogatási pénzekhez, kifizetésekhez való hozzájutásnak nincs rögzített határideje, ami megnehezíti a tervezést, likviditási gondokat okozhat, az előzetesen elismert TÉSz kategória 2008 végén megszűnik, addigra ezeknek meg kell felelni a véglegesen elismert termelői szervezet kritériumainak. Szakmai konzultációra van szükség a FruitVeB-bel és a már elismert TÉSz-ek szakembereivel az életben maradás alternatívájának megtalálására. A megoldáson már most kell gondolkodni! a termelés és a kereskedelem tisztaságát el kell érni (föllépés a feketekereskedelem ellen, ellenőrzések szigorítása) és ebben partner a TÉSz Főbizottság, a FruitVeB, ki kell dolgozni, mivel lehet vonzóvá tenni a termelői szervezeteket, Kápia-rekeszből épített hegyek a kibővített raktárházban a szaktanácsadási rendszerre új törvényt kell kidolgozni, mert egy 1996-os, sok elemében leavult törvény alapján működik, az EU lehetővé teszi a TÉSz-ek együttműködését, de csak a végleges TÉSz-ekét. Ezért ezt szükséges lenne nemzeti támogatással elősegíteni, hiszen csak 8 elismert termelői szervezetünk van. Milyen előnyöket tud biztosítani a TÉSz? versenyképes ár bármelyik kereskedőhöz viszonyítva, nyomonkövethetőség, minőségbiztosítási rendszer közös kiépítése, input anyagok (vetőmag, növényvédőszer, palánta) biztosítása, megfinanszírozása, amihez forgóeszközre van szükség év közben. A tanácskozás folytatásaként dr. Máhr András szakállamtitkár bejelentette, hogy az EU szeptember 19.-én elfogadta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot. Ezzel lezárult egy szakasz a magyar mezőgazdaság történetében, és megkezdődött egy következő korszak. Ha sikerül utat találnunk, sikerrel zárulhat a fejlesztési időszak. Ezt követően Bittsánszky Márton, az FVM főtanácsosa a CMO reform aktuális kérdéseiről tájékoztatta a hallgatóságot, majd sor került a számviteli problémák megbeszélésére. B.B. A keceli FRESH FRUIT TÉSZ Szövetkezet április 14.-én alakult. Az alapítók a kilencvenes évek közepén a berlini Fruit Logistica kiállításon megismerve a termelői szervezet mibenlétét, döntöttek úgy, hogy magánvállalkozásukat TÉSz-szé alakítják. Szövetkezeti formában működnek. Tagjaik száma induláskor 61 fő volt, többségében keceli termelő. Ma 215 fő termékeit segítik piacra. Árbevételük az első évben 30 millió forintot tett ki, idén elérik az 1 milliárd forintot. Forgalmazott termékeik 90 95%-a exportra, főleg Németországba kerül. A kapcsolatokat a Fruti Logistican építik, melynek évek óta rendszeres kiállítói. Fő tevékenységük a zöldség-gyümölcs nagykereskedelem, ami nagyrészt a tagok által termelt áru illetve a felvásárolt áruk értékesítését jelenti. Éves szinten több mint 6000 tonna terméket értékesítenek az unió szabványainak megfelelő minőségben, kielégítve egyben a vevők egyedi kéréseit is a csomagolás tekintetében. Ehhez auditált HACCP és IFS, EUREPGAP minőségbiztosítási rendszerekkel rendelkeznek. Vevőik gyümölcslégyártók, konzervgyárak, nagykereskedők, értékesítő szövetkezetek, áruházláncok (ALDI, LIDL, METRO, NORMA, REWE). A tagok ültetvényei nagy részben fiatal telepítések korszerű fajtakínálattal. Kínált termékeik: a TV paprika, kápia, spárga, meggy, cseresznye, szilva, sárgabarack, őszibarack, alma, kínai kel, szőlő. Az előzetes TÉSz-elismerést április 14.-én kapta meg a szövetkezet, a végleges elismerést 2007-ben szeretné megszerezni. Jelenleg az infrastruktúra fejlesztése van folyamatban: a telepen található raktárház 1 és 2 évvel ezelőtt, támogatással épült. Terveik között szerepel egy másik csarnok építése, melyben már két hűtőkamra is helyt kap S Z E P T E M B E R

8 T É S Z Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c Bővülő posztharveszt szolgáltatások Újabb két logisztikai központot adtak át a közelmúltban, július végén Kisteleken, augusztus végén Lajosmizsén. Mindkettő termelői szervezetek működését, a keresletnek való még jobb megfelelést, és remények szerint a piac bővülését segíti elő. Ez a gyarapodás lehetővé teszi, hogy az eddiginél nagyobb hatékonysággal, és a legjobb minőségben tudják a termelők árualapjait piacra juttatni. Mindkét logisztikai egységet Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter adta át. Örömmel üdvözölte, hogy mórahalom, Kiskunfélegyháza és Szentes után további hasonló célú létesítményekkel gazdagodott a térség. Hangsúlyozta, hogy csak azok a vállalakozások számíthatnak támogatásra, amelyek fejlődni akarnak, amire jó példa ez a két termelői szervezet. Hatszáz gazda működését segíti a Kistér TÉSz Az átadáson a KISTÉR-TÉSZ Kistelek és Térsége Termelői Értékesítő Szövetkezet elnökigazgatója, Kreiniker Sándor beszámolt a logisztikai központ létrehozásának indítékairól. A kisteleki kistérséget alkotó hat település termelőinek a szövetkezet létrehozásával az volt a céljuk, hogy az általuk és a leendő tagok által megtermelt termékeket koncentrálják, a termelésnek a kereslethez történő igazításával a piacon történő folyamatos értékesítést a lehető leghatékonyabban biz- tosítsák, elősegítsék a termelés költségeinek csökkentését a közös árubeszerzésen keresztül, stabilizálják a termelői árakat, és így hozzájáruljanak a tagok gazdasági helyzetének megszilárdításához. Ezt a különböző termesztéstechnológiák egységesítésével, környezetkímélő termelési eljárások bevezetésével, a megtermelt árualap növelésével és racionális mozgatásával, osztályozásával, csomagolásával és szakszerű tárolásával, az értékesítés koordinálásával kívánják elérni. A szövetkezet a kisteleki térségben fontos árukoncentráló szerepet vállal. Ezt a törekvést segíti elő a most átadott logisztikai központ. Az M5 autópálya közelében, 3 hektáros telephelyen létesítették a 3600 m² alapterületű építményt, melynek egyharmada a hűtött terület. A beruházás főösszege 450 millió forint volt. Ebből 350 milliót a TÉSz fektetett be 60%-ban uniós támogatásból a fönnmaradó 100 millió forintot pedig az önkormányzat teremtette elő. A térségben a zöldség-gyümölcstermelésnek hagyományai vannak és a térség földrajzi elhelyezkedése is igen kedvező (a napsütéses órák száma az országban itt a legmagasabb), a termékek íze, minősége igen kiváló. Ezt kihasználva a TÉSz fejlődését jól érzékeltetik az elért eredmények ben 1,095 milliárd Ft, ban 1,7 milliárd Ft volt a forgalom. A termelői szervezethez 150 tag tartozik, a környéken mintegy 600 gazda működését segítik azzal, hogy termékeiket átveszik és értékesítik. Logisztikai bázis Hűtőház Lajosmizsén Megoldódni látszanak a tárolás és a feldolgozás gondjai annál a mintegy 30 Lajosmizse környéki zöldség-gyümölcs termelőnél, akik eddig jelentős területen, de önállóan gazdálkodtak, most pedig úgy döntöttek, hogy tagjai lesznek a Grand-Coop TÉSz-nek. A TÉSz stratégiai tervének megfelelően a piac bővítésének érdekében a saját tulajdonában lévő telken hűtőházat és logisztikai központot hozott létre. Ennek a bázisnak létrehozásával a termelői szervezet taglétszámát és a forgalmazott tagi áru mennyiségét is várhatóan közel megkétszerezi a jövőben tudtuk meg Kerényi Istvántól, a Grand Coop TÉSz Kft. ügyvezető igazgatójától. Jól jön a hűtőház a térségben jelentős mennyiségű étkezési meggyet termelő gazdálkodó számára, hiszen jó minőségben csak a betakarítás utáni azonnali hűtéssel és csomagolással lehet piacképes árut produkálni. A logisztikai bázis 2000 m² hűtőtárolóval, kiszolgáló helységekkel rendelkezik, éves szinten 10 ezer tonna áru forgalmazására alkalmas. Logisztikai központként fő funkciója a kiszerelt áruk központi elosztása lesz. Közel az M5 autópályához, Budapest határától 55 km-re fekszik, ami nagy előnyt jelent, hiszen a TÉSz már meglévő piacainak nagy része Budapesten és környékén található. Előzetes felméréseink alapján arra a következtetésre jutottunk, tájékoztatott Kerényi, hogy a további, számottevő, belföldi piacbővülés az országnak ezen a részén prognosztizálható, hiszen az ország lakosságának 30 40%-a Budapest és 50 km-es körzetén belül él. A hazai hipermarket és diszkont láncok az elkövetkező években várhatóan újabb egységeket nyitnak ebben a térségben. A hálózatok egyre inkább elvárják, hogy az áruk frissen, esetleg napi többszöri szállítással kerüljenek az áruházakba. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a most átadott lajosmizsei létesítmény, ami a vevők teljes körű kiszolgálását teszi lehetővé. A logisztikai bázis és hűtőház beruházásának összege 290 millió forint, amiből 40%, azaz 116 millió a saját forrás, 10%, vagyis 29 millió az FVM támogatása és 50%, 145 millió Ft az uniós forrás S Z E P T E M B E R

9 Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c Á G A Z A T Sárgarépa tanácskozás Az utóbbi évek egyik legszínvonalasabb sárgarépa fajtabemutatójának és a témával kapcsolatos tanácskozásnak adott helyet szeptemberben, Szabadszálláson a Róna Szövetkezet. A szabadszállási határban az Alfa-Lucullus Kft., a Bejo Zaden B.V, a Nunhems Kft. és a Rijk Zwaan Kft. tizennyolc frisspiaci termesztésre ajánlott hibridje vizsgázott, melyek közül jó néhány már sikerrel szerepelt a hazai és országon kívüli termesztési körzetekben is. Folyamatos árukínálatot biztosítanak A Róna Szövetkezet 2200 ha öntözhető területen gazdálkodik. A Duna vizéből öntöznek, az idei évben nem kevesebb, mint 2,8 millió köbméter vizet használtak fel. Ebből a vízmennyiségből a sárgarépa mellett a többi kertészeti kultúra (vöröshagyma, paprikafélék, zöldborsó, csemegekukorica, levélzöldségfélék) is kapott. A szövetkezet a gyökérzöldségek hazai termesztésének és forgalmazásának meghatározó szereplője: 60 ha-on sárgarépát, 20 hektáron gyökérpetrezselymet termesztenek. A gyökérzöldség programban a vetéseket szakaszolják. Márciustól júniusig vetnek, az utolsó vetésű szakaszt pedig szalma alatt, szántóföldön teleltetik át. Ezzel a termesztéstechnikával gyakorlatilag egész éves beszállítási lehetőségük van az élelmiszerláncok felé. A frisspiaci sárgarépánál 75 cm-es bakháton, 5 cm-es sortávolságú ikersoros vetéssel, 1,9 cm tőtávolsággal 1,4 millió szem magot vetnek hektáronként. A fajtakísérlet vetése május 12.-ére esett, mely időpont az idei év időjárását figyelembe véve (csapadékhiány, légköri aszály, szélvihar) nem volt szerencsés a termesztőknek más körzetekben sem. Öntözéssel és tápanyag utánpótlással A növényeket nemcsak kikeleszteni, de fölnevelni sem volt egyszerű feladat, ezért tanulva Az I. osztályú sárgarépánál a tömeg 10%-ánál megengedett az osztály előírásaitól való eltérés az idei év problémáiból, a sárgarépa tanácskozás résztvevői az eddigitől eltérő öntözés technikáról és tápanyag ellátásról is véleményt cseréltek. A fajtakísérlet felvételezésében és kiértékelésében az OMMI szakemberei végeztek értékes munkát. Nagy József, a Róna Szövetkezet elnöke, részletes, a teljes vertikumot átfogó előadásában taglalta a termesztés, feldolgozás és kereskedelem kérdéseit. Elmondta, hogy a Róna Szövetkezet decemberég megközelítőleg 300 millió Ft-ot költött a sárgarépa vertikum fejlesztésére, ugyanakkor hátra van még több fontos fejlesztés, mint: a hidrocooler, polírozó, szín és alak szerinti osztályozó. A frisspiaci sárgarépánál 75 cm-es bakháton, 5 cm-es sortávolságú ikersoros vetéssel, 1,9 cm tőtávolsággal 1,4 millió szem magot vetnek hektáronként A koncentráció itt sem megkerülhető A fejlesztés mértékét és nagyságrendjét figyelembe véve több szakemberben fogalmazódott meg az a gondolat, hogy a frisspiaci sárgarépa vertikum szereplői hamarosan változnak, és tolódik az egész ágazat a termőfelület és feldolgozó kapacitás koncentrációja felé, melyből a kisebb piaci szereplők folyamatosan kiszorulnak. A délután folyamán a FruitVeB és gyökérzöldség tagozata megbeszélést szervezett a Mórakert TÉSz, a Rónakert TÉSz és a Carota Bt. bevonásával a gyökérzöldség ágazat hazai fejlesztési elképzeléseiről, valamint a jelenlegi sárgarépa import hazai előállítású répával történő kiváltásának lehetőségeiről. Dr. Kádár András, FruitVeB Elkészült a hajtatási tagozat elemzése Az idei évben harmadik alkalommal ülésezett a Fruit- VeB hajtatási tagozata. A találkozónak a KISTÉR TÉSz adott otthont Kisteleken. Az ülést Kreiniker Sándor elnök-igazgató nyitotta meg, aki bemutatta a céget, majd a rendezvényt követően a szakemberek megtekintették a KISTÉR TÉSz júliusban átadott korszerű logisztikai központját. Az ülésen dr. Kádár András beszámolt a Zöldségtermelői Főbizottság elmúlt hónapokban végzett tagozatépítési munkáiról. Július hónapot követően az ipari zöldségfélék nagymagvú tagozatát (csemegekukorica, zöldborsó, zöldbab) Fröhlich András, az ipari paradicsom tagozatát Szőke-Kis Zoltán, a káposztafélék tagozatát Antal Gyula, a gyökérzöldségfélék tagozatát dr. Fehér Tibor vezeti. A tagozatok dolgoznak az egyes termékpályák SWOT analízisén és a fejlesztési lehetőségeken. A kisteleki tagozati ülésnek két kiemelt napirendi pontja volt. Az első számú téma az EMVA kertészeti korszerűsítéshez nyújtandó támogatások körének megvitatása illetve bővítése. Mivel az első rendelettervezetből kimaradt a mobil fóliaházak témája, ezért szükséges volt véleményezni ismételten az egész anyagot. A hajtatási tagozat részéről dr. Kovács András a műszaki és fejlesztési tagozat vezetője vállalta, hogy a elkészítik a módosításokat, melyet a FruitVeB részéről dr. Mártonffy Béla és Fodor Zoltán terjesztenek fel az FVM felé. A másik kiemelt napirendi pont volt az ülésre elkészült: A hajtatási tagozat SWOT analízise és fejlesztési lehetősége témájú anyag szakmai vitája. A hajtatási tagozaton belül közel negyven szakember dolgozott az anyagon. Az elemzés kiegészült a növényfajok idei vetésterületével, a megtermelt illetve várható hozamokkal (tonna) és az előállított értékkel (millió Ft termelői áron számolva). A két meghatározó növény (paprika, paradicsom) esetében még további kimunkálás szükséges, melyet a tagozat szakemberei október elejéig készítenek el. Dr. Kádár András, FruitVeB S Z E P T E M B E R

10 Á G A Z A T Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c A jó színvonalú étkezésialma-termelés költségés jövedelemviszonyai magyar-német összehasonlításban 2 A FruitVeB Gyümölcstermelői Főbizottságának kiskunlacházi ülésén tudományos kutatáson alapuló gazdasági elemzést hallhattunk az étkezési alma termesztésével kapcsolatosan magyar és német eredmények összehasonlításával, mely a versenyképesség szempontjából nyújt megszívlelendő megállapításokat. A kutatást* Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának egyetemi tanársegédje végzi, aki fenti témában készíti doktori értekezését. Tágabb szakterületét a gyümölcstermesztési ágazatok gazdasági elemzése képezi. Egy harminchektáros ültetvény termelő tevékenységében is részt vesz. A jó színvonalon gazdálkodó magyarországi almatermelő üzemekben a termelés megfelelő hatékonysággal és gazdaságosan folytatható. A magyar almatermelés gazdaságossága a jó színvonalon termelő üzemeket alapul véve lényegében nem marad el jelentősen a németországi üzemekétől, sőt bizonyos feltételek mellett (pl. beruházási támogatások) kedvezőbb hatékonyság és jobb gazdaságossági paraméterek érhetők el hazánkban. A vizsgálatok eredményei rávilágítottak arra a tényre, hogy Németországgal szemben mért üzemgazdasági előnyeink három fő tényezőben manifesztálódnak, mégpedig a 70 80%-kal alacsonyabb órabérekben, a 15 30%-kal (abszolút százalék) magasabb beruházási támogatási intenzitásban és abban, hogy jelenleg még nélkülözhetjük a rendkívül költségigényes jégvédő hálót. Föl kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a munkabérek növekedésével, a támogatási lehetőségek beszűkülésével, esetlegesen a káros időjárási jelenségek felszaporodásával ezek az előnyök folyamatosan elolvadnak. Egyértelmű hátrányunk az értékesítési árak színvonalában jelentkezik, tekintettel arra, hogy hazánkban 30 35%-kal alacsonyabb értékesítési árat realizálnak a termelők, ami vélhetően a jóval alacsonyabb fokú termelői, ezzel együtt piaci szervezettséggel és logisztikai háttérrel van összefüggésben. beruházás időszakának összehasonlító áttekintése A után, a következőkben a termőkor üzemgazdasági viszonyainak elemzésére kerül sor. Először a termelési költségeket vizsgálja a szerző munkaműveletenkénti, majd költségnemenkénti bontásban. Ezt követi a termelési érték, majd pedig a jövedelem alakulásának vizsgálata. Naturális ráfordítások, termelési költség a termőkor időszakában * A kutatómunka a Magyar Ösztöndíj Bizottság támogatásával valósult meg. A hektáronkénti közvetlen termelési költségek tekintetében jelentős különbség áll fenn a két ország között. Az eltérés eft hektáronként, mely arányaiban mérve 60 65%-nak felel meg, a magasabb összeget értelemszerűen Németországban kapjuk (3. táblázat). A költségkülönbség 90%-a a termesztés folyamatában jelentkezik, míg mindössze a maradék 10% keletkezik a betakarítás utáni (posztharveszt) fázisban. Az almatermelés költségei Magyarországon 62%-ban a termesztés és 38%- ban a posztharveszt műveleteiből állnak. Ugyanez az érték a németországi technológiában 73%, illetve 27%. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az elemzés tárgyát képező német gazdaságokban áruvá készítés (mosás, válogatás, csomagolás) jellemzően nem történik, mivel az a TÉSz-ekben zajlik, így ez esetben csak tárolási költségekkel állunk szemben. A termesztés fázisában nagyobb összegű költségeltérés alapvetően csak a következő műveletek esetében van: téli metszés, gyomirtás, termésszabályozás, betakarítás és amortizációs költség (jóllehet ez utóbbi nem munkaművelet). A két ország termesztési költségeiben fennálló differencia (949 eft) 85 90%-ban e költségtételeknek tulajdonítható, sőt mintegy 75%-ban csak két tétel, a betakarítás és az amortizációs költség felelős érte. Ki kell hangsúlyozni azt, hogy ezek a műveletek a gyomirtás kivételével éppen a legmunkaigényesebb műveletek, és a költségkülönbség egyáltalán nem a pénzben kifejezhető technológiai eltéréseknek, hanem szinte teljes mértékben a %-kal magasabb németországi órabéreknek köszönhető. A gyomirtás esetében technológiai oka (drágább, de megítélésem szerint hatékonyabb szer választása) van a költségnövekedésnek. A magasabb amortizációs költségért mint ahogyan azt a korábbiakban láthattuk a sokkal magasabb telepítési költség a felelős, mivel a hasznos élettartam ugyanúgy 12 év mindkét ország esetében. A tápanyaggazdálkodás, a talajművelés, a növényvédelem és az egyéb közvetlen költségek tekintetében nagyobb mértékű eltérés nem figyelhető meg. A posztharveszt költségek esetében az áruvá készítés költsége nem mérhető össze, mivel ez a német technológiában kiesik, a tárolási költségekben viszont 200 eft eltérés van. Ennek oka, hogy Németországban a vizsgált vállalkozásokban a termés kb. 80%-a ULO tárolókba kerül és 20%-a hagyományosba, Magyarországon pedig a gazdaságok jelentősebb részére jellemző, hogy nagyobb arányban hagyományos tárolókkal rendelkeznek. Az ULO tárolók létesítése eleve 20 40%-kal drágább, mint a hagyományosé (ez mindkét országra igaz). Emellett Németországban a tárolók beruházási költsége fajlagosan további mintegy 20 30%-kal magasabb. A tárolási költségben fennálló többlet tehát egyrészt a drágább ULO tárolók nagyobb arányának, másrészt a tárolók eleve magasabb beruházási költségének tulajdonítható. Alapvetően tehát az a következtetés szűrhető le, hogy a két ország hektáronkénti közvetlen költségeiben fennálló eft különbözet mintegy 70 80%-ban két okra vezethető vissza: a magasabb németországi órabérekre és a magasabb telepítési költségekre, mely utóbbi alatt döntő részben a jégvédő háló telepítésének szükségességét kell érteni. Harmadik, bár kisebb fajsúlyú ok a hűtőtárolók 20 30%-kal magasabb létesítési költsége, ami közvetetten szintén a magasabb munkabérekkel lehet összefüggésben. (De biztonságosabb működtetést és magasabb működési színvonalat is jelentenek. A szerk.) A munkaműveletenkénti költségszerkezetből levonható főbb tanulságokat teljes mértékben megerősíti a költségnemenkénti költségösszetétel is (4. táblázat). Az anyag- és a gépköltségek között nagy összegszerű differencia nem figyelhető meg, az eltérések néhány apróságnak köszönhetők. E két költségnem mindössze 10%-ban felel a termesztési fázis költségeiben fellelhető 949 eft-os eltérésért. Az egyéb közvetlen költségek lényegében azonosak, így a magasabb németországi költségek oka a személyi jellegű és az amortizációs költségekben keresendő. A személyi jellegű költségek 540 eft-tal (227%-kal), az amortizációs költségek 316 eft-tal (153%-kal) magasabbak Németországban, így a költségtöbblet 90%-ban itt keletkezik. Hasonló megállapításokat tehetünk a posztharveszt fázis tekintetében is, jelentős differencia csak a gép- és épületköltségben van, amelynek pedig 97%-a amortizáció. A magasabb anyagköltség azzal van összefüggésben, hogy az ULO tárolók energiaigénye magasabb, mint a hagyományosoké. Megállapítható az is, hogy az általános költségek valamivel magasabbak a német üzemekben. E tétel Németországban feltételezhetően közel sem mutat olyan változékonyságot az üzemek között, mint hazánkban, mivel az üzemi rendszer ott sokkal homogénebb. A hazai vállalkozások differenciáltsága miatt így e vonatkozásban általánosítható következtetést nem vonhatunk le, de a modellekben alkalmazott feltételek esetén 74 eft-tal tovább növelik a közvetlen költségekben már eleve meglévő különbséget. Kibocsátás hozam, minőség, termelési érték A 5. táblázat adatai alapján az almatermelés hozam-, minőség- és árbevétel viszonyait hasonlíthatjuk össze. E tekintetben megállapítható, hogy a német üzemek hektáronként 4,0 tonnával magasabb hozamok elérésére képesek, mint a hazai vállalkozások. Az étkezési minőségi termés aránya ezek esetében szintén kedvezőbb értéket mutat, a hazai 85%-kal szemben 91%-ot tesz ki. A hozamkülönbségek még szembetűnőbbek, ha azt csak az árbevétel döntő hányadát kitevő, I. osztályú termékre vonatkoztatjuk, mivel e kategóriában már közel 7,0 tonna a terméskülönbség. Megjegyzendő, hogy az átlaghozamok tekintetében a fentieknél valamivel nagyobb különbség is elvárható lenne. Hogy ez nem így van, alapvetően azzal magyarázom, hogy a fajtaszerkezetben, a vizsgált német üzemek átlagában és ez jellemző az egész termőtájra rendkívül magas az Elstar fajta aránya (26%), mely fajta alapvetően nem túl jó termőképességgel jellemezhető és alternanciára is erősen hajlamos, így hektáronkénti átlagtermése alig haladja meg a 30 t/ha értéket. Termesztésétől azonban nem tekintenek el, mert ez az ún. Bodensee-Apfel, tehát a termőtáj jellegzetes fajtája, és szinte minden évben nagyon jó áron értékesíthető. Az értékesítési árakat vizsgálva szintén az az egyértelmű következtetés vonható le, hogy a német almatermelők jóval magasabb áron képesek értékesíteni termékeiket, ugyanis az I. osztályú alma átlagárában meglévő különbség mintegy 35%. Ezen hozam- és árparaméterekre tekintettel a német üzemek eft-tal, azaz 55 60%- kal magasabb árbevétel elérésére képesek hektáronként. Magyarországon (a vizsgált cégekben) az I. osztályú alma az árbevétel 87%-át adja, míg Németországban a 94%-át. A termelési értéket növelő közvetlen támogatások öszszegében jelentős különbség nem áll fenn a két ország S Z E P T E M B E R

11 Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c Á G A Z A T A termelési költségek összetétele munkaműveletenként a jó színvonalon termelő üzemekben 3. táblázat Művelet megnevezése Magyarország Németország Költség (Ft/ha) Megoszlás (%) Költség (Ft/ha) Megoszlás (%) Termesztés költsége összesen , ,0 Téli metszés , ,3 Szervestrágyázás , ,0 Műtrágyázás , ,9 Meszezés ,7 0 0,0 Talajművelés , ,3 Gyomirtás , ,0 Növényvédelmi permetezés , ,3 Rágcsáló- és pajorirtás ,4 0 0,0 Termés- és növekedésszabályozás , ,3 Zöldmetszés, fitotechnika , ,6 Öntözés ,4 0 0,0 Betakarítás , ,4 Egyéb munkák , ,5 Egyéb közvetlen költség , ,2 Ültetvény amortizációja , ,2 Posztharveszt költség összesen , ,0 Tárolás , ,0 Áruvá készítés ,8 0 0,0 KÖZVETLEN TERMELÉSI KÖLTSÉG A termelési költségek összetétele költségnemenként a jó színvonalon termelő üzemekben 4. táblázat Művelet megnevezése Magyarország Németország Költség (Ft/ha) Megoszlás (%) Költség (Ft/ha) Megoszlás (%) Termesztés költsége összesen , ,5 Anyagjellegű költség , ,1 Személyi jellegű költség , ,6 Gépköltség , ,9 Ültetvény amortizációja , ,0 Egyéb közvetlen költség , ,9 Posztharveszt költség összesen , ,5 Anyagjellegű költség , ,2 Személyi jellegű költség ,4 0 0,0 Gép- és épület költség , ,0 Göngyöleg amortizációja , ,3 Egyéb közvetlen költség ,2 0 0,0 KÖZVETLEN TERMELÉSI KÖLTSÉG , ,0 Általános költség , ,0 ÖSSZES TERMELÉSI KÖLTSÉG , ,0 A termelési érték alakulása a jó színvonalon termelő üzemekben 5. táblázat Megnevezés Mértékegység Magyarország Németország ÖSSZES HOZAM t/ha 37,00 41,00 ebből: étkezési alma, I. oszt. t/ha 28,12 34,85 étkezési alma, II. oszt. t/ha 3,70 2,46 ipari alma t/ha 5,18 3,69 Tárolási veszteség t/ha 1,78 1,49 ÉRTÉKESÍTETT HOZAM t/ha 35,22 39,51 ebből: étkezési alma, I. oszt. t/ha 26,55 33,46 étkezési alma, II. oszt. t/ha 3,49 2,36 ipari alma t/ha 5,18 3,69 Értékesítési ár étkezési alma, I. oszt. Ft/kg 76,10 102,50 étkezési alma, II. oszt. Ft/kg 53,30 61,50 ipari alma Ft/kg 20,00 25,00 ÁRBEVÉTEL Ft/ha , ,40 ebből: étkezési alma, I. oszt. Ft/ha , ,00 étkezési alma, II. oszt. Ft/ha , ,40 ipari alma Ft/ha , ,00 Területalapú támogatás Ft/ha ,00 0,00 Agrár-környezetgazdálkodási támogatás Ft/ha , ,00 TERMELÉSI ÉRTÉK Ft/ha , ,40 A gazdálkodás eredménye a jó színvonalon termelő üzemekben 6. táblázat Megnevezés Mértékegység Magyarország Németország TERMELÉSI ÉRTÉK Ft/ha Közvetlen termelési költség Ft/ha FEDEZETI ÖSSZEG Ft/ha Általános költség Ft/ha Összes termelési költség Ft/ha NETTÓ JÖVEDELEM Ft/ha Amortizációs költség összesen Ft/ha Működési költség (kiadás) Ft/ha CASH FLOW Ft/ha A termelés hatékonysága a jó színvonalon termelő üzemekben 7. táblázat Megnevezés M.e. Magyarország Németország Munkaigény 1 hektárra jutó kézi munka igény m.óra/ha 625,9 387,7 1 tonna összes termés előállításának kézi munka igénye m.óra/t 16,9 9,5 100 eft árbevétel megtermelésének kézi munka igénye m.óra/100eft 27,1 10,6 100 eft fedezeti összeg megtermelésének kézi munka ig. m.óra/100eft 83,5 38,1 Költségigény Önköltség Ft/kg 50,5 73,6 Költségszint % 73,2 77,5 Jövedelmezőség Költségarányos jövedelmezőség % 36,5 29,0 Jövedelemszint % 26,8 22,5 1 kg termésre jutó fedezeti összeg Ft/kg 20,3 24,8 1 kg termésre jutó cash flow Ft/kg 36,6 49,8 Forrás: saját számítás között, és nagyságrendjük egyébként sem túl magas, így az árbevételben meglévő különbség a termelési értékben meglévő eltérést is tükrözi. A gazdálkodás eredménye A termelés végső célja a profit maximalizálása, így a jövedelem összehasonlítása kiemelt jelentőséggel bír (6. táblázat). Az alma jövedelemtermelő képességét (adózás előtti eredmény értve alatta) vizsgálva megállapítható, hogy a német üzemek 55 60%-kal magasabb termelési érték és 60 65%-kal magasabb közvetlen termelési költségek mellett 35 40%-kal magasabb fedezeti összeg előállítására képesek, ami hektáronként mintegy eft fedezeti összeg többletet jelent. (A fedezeti összeg az a nyereségkategória, melyből az általános költségek még nem kerültek levonásra.) A magasabb általános költségeik miatt ez a különbség a nettó jövedelem tekintetében valamivel 200 eft alá süllyed. A fedezeti összeg és a nettó jövedelem kategóriáit figyelembe véve leszögezhető, hogy a német almatermelésben magasabb jövedelem keletkezik, de azért nem túl jelentős mértékben. Tekintettel arra, hogy a német üzemek termelési költségeit sokkal nagyobb összegben terheli amortizációs költség (a termesztés és a post harvest fázisát, tehát a teljes termelési folyamatot egybe véve közel 500 eft a differencia), kijelenthető, hogy a működés évének pénzáramai alapján kapott eredmény, vagyis a cash flow már jelentős jövedelemtöbbletet mutat a német gazdák számára, az eltérés összege közel 700 eft. A termelés hatékonysága A 7. táblázatban a termelés hatékonyságát jellemző mutatók közül a leglényegesebbeket foglaltam össze. A munkaigény és ennek reciprokaként a munkatermelékenység vonatkozásában kedvezőbb képet kapunk a német almatermelés esetében. Míg a magyar almatermelésben 626 munkaóra felhasználásra van szükség hektáronként, addig ez az érték a német gazdaságok esetében 388 munkaóra. Meg kell azonban jegyezni, hogy a magyar almatermelésben ebből mintegy 125 m.óra az áruvá készítés műveletében merül fel, ami Németországban nem a termelő vállalkozásban, hanem a TÉSZ-ben jelentkezik, így az összehasonlíthatóság nem egyértelmű. Abban a vonatkozásban viszont, hogy az ültetvényben, azaz a termesztés fázisában nálunk 500 m.óra a kézi munka igény, Németországban pedig alig 400 m.óra, vetélytársunknál pozitívabb a kép. A 100 m.óra különbség azonban kisebb részt magyarázható a jobb munkateljesítménnyel (bár a szedés esetén valamivel jobb a fajlagos teljesítmény), nagyobb részt annak tulajdonítható, hogy a magas munkabérek miatt a kézi munka gépi munkával történő kiváltására törekszenek. Ezt figyelembe véve is kijelenthető, hogy 50-60%-kal kevesebb munkaerőt használnak fel egységnyi árbevétel vagy fedezeti összeg előállítására. Az önköltség és a költségszint, mint költségigényesség tekintetében hazánkban kapunk kedvezőbb értékeket, főleg ami az önköltséget illeti, hiszen ez kg-onként 23 Ft-tal alacsonyabb, mint a német almatermelésben. A költségszint esetében a németek 55 60%-kal magasabb termelési értéke miatt már nem ennyire szembetűnő a különbség, de még mindig valamivel kedvezőbb helyzetben vagyunk. A termelés jövedelmezősége tekintetében egyértelműen leszűrhető az a következtetés, hogy az abszolút összegben vett jövedelem (egységnyi területre vagy termékre vetített) 20 40%-kal magasabb a német almatermelésben, míg a költségarányos jövedelmezőség hazánkban mutat 20 25%-kal (relatív százalék!) kedvezőbb értékeket S Z E P T E M B E R 11

12 P I A C Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c Kevesebb feketeribiszke várható Feketeribiszkéből, amelyet például Németországban csaknem kizárólag ipari feldolgozásra termelnek, az idén Európa-szerte gyenge volt a termés. Mindez a terület csökkentése mellett a túl meleg télnek, a kései fagyoknak és a tavaszi szárazságnak tudható be. Különösen szembeötlő ez Lengyelországban, Európa legnagyobb feketeribiszke-termelő országában, ahol az április végi, május elejei fagyok szinte tönkretették a termést. Az árakra ez természetesen nem maradt hatás nélkül (ZMP). Annak az évi 187 ezer tonna feketeribiszkének, amelyet az EU Bizottság jelentése szerint között az unióban átlagosan előállítottak, 82%-a, azaz 154 ezer tonna feldolgozásra került. A feldolgozóipar normális igénye azonban csak évi ezer tonna. Ebből mintegy 80 ezer tonnát sűrítménynek dolgoznak fel, 35 ezer tonnát lefagyasztanak, majd különféle édesipari termékké feldolgozva értékesítik. Az említett időszakban az összes feldolgozott feketeribiszke-terméknek 60%-át Lengyelország adta. Néhány magas árakkal kitűnt esztendőn felbátorodva, az ezredforduló idején Európában erősen megnövelték a feketeribiszke területét. Ugyanakkor az ipari kereslet stagnált vagy viszszaesett. Az évek átlagosan mintegy 140 ezer tonnás termése után 2003-ra és 2004-re már 200 ezer tonnás rekordtermést szüretelhettek le. Az árak viszont már 2002 óta nem fedezik a költségeket, és ban elérték az abszolút mélypontot. Németországban is kisebb termés az idén A termésbecslések nyomán még nem alakult ki határozott kép. Míg a Német Feketeribiszke-termelők Egyesülete (továbbiakban: NFE) az előző évieknél kisebb termést jósolt, addig a TÉSz-ek ennél valamivel nagyobbat. Mivel az NFE a német termelők nagyobb részét képviseli (80 85%), álláspontja valószínűleg reálisabb, és a termés az idén összességében kisebb, mint 2006-ban volt. Az NFE az idei termést tonnára becsüli, ami a tavalyihoz képest 1000 tonnás visszaesést jelent. Ennek oka, hogy a termőhelytől függően az egy vagy két fagyos éjszaka megviselte az ültetvényeket, a kései fajták számára pedig a túl enyhe tél miatt kevésnek bizonyult a hideg órák száma, és nem maradt következmények nélkül a tavaszi szárazság és az utóbbi esztendőben bekövetkezett területcsökkentés sem. Az országban a feketeribiszkét túlnyomórészt az NFE tagjai pedig kizárólag az ipar számára termelik. A TÉSz prognózisa azonban más irányt vázol fel. Míg az utóbbi években a TÉSz-hez csatlakozott gazdaságokban a feketeribiszke területe nőtt, ebben az esztendőben csökkent. A terület csak ott nőtt tovább, ahonnan frisspiacra szállítanak. A terület csökkenése ellenére a TÉSz kereken 880 tonna árut vitt piacra, ami a tavalyinál 22%-kal több, és tulajdonképpen megfelel a sokévi átlagnak, bár az időjárás itt is jelentős károkat okozott. A múlt évben a TÉSz becslése túlzottnak bizonyult, a szüret előtt még tonnás termésre számítottak, de végül csak 720 tonnát tudtak értékesíteni. Mint az egyéb bogyósoknál, a feketeribiszkénél is korábban kezdődött a szüret, mint tavaly. Június második hetétől kezdve már említésre méltó mennyiségek jelentek meg a piacon. Ami a fajtákat illeti, a Ben Alder a legkedveltebb, részesedése 2005-ben 47%-os, 2006-ban már 57%-os volt. Nőtt az eddig jelentéktelennek számító Ben Tirran 8%-ra (2005-ben 6%), a Tenah 6%-ra (2005-ben 3%) és a Ben Conan 5%-ra (2005-ben 2%). Csökkent viszont a Titania fajta aránya 24%-ra (2005-ben 41%). A világ feketeribiszke termőterületének, termelésének és árának alakulása Termőterület, ha Termelés, t Ár, EUR Lengyelország ,20-0,30 Nagy-Britannia ,30 Franciaország ,30-0,50 Dánia ,15 Németország ,18-0,32 Hollandia ,40 Észtország ,40 Finnország ,30-0,65 Svédország ,40 Európa USA ,25 Kanada ,50 Új-Zéland ,35 Ausztrália ,70 Összesen Forrás: Európai Feketeribiszke Konferencia Fagykár Kelet-Európában A fontosabb európai feketeribiszke-termelők idei találkozóján elhangzottak szerint a termés kisebb a tavalyinál, csak Franciaországban és Svédországban számítanak nagyobb termésre. Ez év tavaszán Lengyelországban erős fagykár pusztított, ezen kívül a feketeribiszke területét is csökkentették: 27 ezerről 25 ezer hektárra. A lengyelek emiatt csak 70 ezer tonnás termést valószínűsítenek, holott 2006-ban még 120 ezer tonnát szüreteltek. Az optimistább becslések (Prof. Markosz) ezer tonnáról szólnak. Nemcsak Lengyelország, hanem Litvánia is komoly fagykárokat jelentett. Litvánia általában évi mintegy 7 ezer tonnát produkál, de az idei esztendőre nem adtak prognózist. A szomszédos Észtország bár a mennyiséget tekintve amúgy sem jelentős termelő a szokásos termésnek mindössze a felét prognosztizálta. Néhány országban az alacsony árakra reagáltak, és csökkentették az ültetvények területét, így Lengyelországon kívül Franciaországban, Svédországban és Hollandiában is. Kisebb a termés az Egyesült Királyságban, Dániában, Hollandiában és Finnországban. Új-Zélandban folytatódik a feketeribiszke telepítése, a évi hektárról 2007-re hektárra bővült a termőterület. A termés ennek ellenére kisebb a tavalyinál. Új-Zéland sikeresen bejutott a japán piacra. Az árak emelkedni fognak? Évi ezer tonnás összes termést és ebből az iparba jutó ezer tonnát a piac átlagosként fogadja. Ezt azonban az idei kínálat messze nem éri el. A színes gyümölcslevek legfontosabb alkotóeleme a meggy és a feketeribiszke. Mivel a meggynél is visszaesés következett be, ez ki fog hatni a piacon a feketeribiszkére is, vagyis az ára vélhetően emelkedni fog. Referálta: Madarászné Farsang Ilona S Z E P T E M B E R

13 Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c P I A C A holland hagyma távoli célpiacokat keres holland hagymatermelés az utóbbi 15 esztendőben észrevehetően nőtt, de a A 2005-ös rekordév után akár Európa többi részén korlátozták. A felületet 2006/2007-ben bővítették újra, de a forró június erősen lerontotta a terméskilátásokat. Az idei hagymaterület az eddigi információk szerint valamivel tovább nőtt, így az eredmény megközelítheti a 2004/2005-ös rekordot. A becslés azonban bizonytalan, mivel a hagymakultúra állapota az idén igen különböző. Gyakran érkeznek jelentések baktériumosan fertőzött vagy gombabetegségekkel megtámadott parcellákról, ugyanakkor másutt teljesen egészséges, kitűnő termést ígérő állomány található. 60 tonnás termésátlag Legfontosabb holland hagymatermelő vidék a Seeland és az északkeleti polder (Flevo- Hollandiában évente ezer tonna hagymát termelnek kereskedelmi célra, és ezzel Hollandia az EU-ban a második legfontosabb étkezési hagyma-termelő Spanyolország után. Jelentősége az európai piacon azonban jóval nagyobb, mint Spanyolországé, mivel a holland termésnek legfeljebb 5%-a marad belföldön, a többit exportálják (ZMP). land). Seelandban különösen nagy a kétéves hagyma (dughagymás) területe, emellett jelentős a korai nyári egyéves kultúra is. A termésátlag itt valamivel kisebb, mint a poldereken, ahol hektáronként többnyire meghaladja a 60 tonnát. A tavalyinál alacsonyabb árak A holland hagymatermelők általában maguk tárolják a termést és a lehető legkésőbb viszik piacra. A termésnek csak igen kis részét kötik le szerződéssel, a piac tehát rendkívül spekulatív. Az évenkénti kifejezetten erős áringadozás megszokott jelenség. Szeptemberben a közepes méretű termék ára euró/100 kg. Ez alacsonyabb ugyan, mint a 2006/2007 évi szezonban volt, de magasabb az azt megelőző esztendők árszintjénél. Nő a tengerentúli export A holland hagymatermelés exportorientált, de ezen a téren az utóbbi években jelentős változások álltak be. Míg a kilencvenes évek elején a holland hagymaexportnak több mint 60%-a, az utóbbi években már csak alig 30%-a maradt az EU-ban. Főleg az Oroszországba és az Afrikába irányuló kivitel nőtt, de egyre nagyobb menynyiségeket szállítanak Malajziába is. A holland hagymaexportőrök képesek voltak arra, hogy a szomszédos uniós országok felől érkező, növekvő konkurencia elől tengerentúli célokhoz kapcsolódva kitérjenek. Ezzel tulajdonképpen az EU-piacot is tehermentesítették. A 2005/2006. évi idényben elérték a korábbi 845 ezer tonnás hagymakiviteli rekordot. Az évi ezer tonnás holland hagymaimport nagy részét re-exportálják. Ez gyakran olyan tengerentúli áru, amely holland kikötőkbe érkezik. Az EUREPGAP új neve: GLOBALGAP Ez év szeptemberének első hetében, Thaiföldön nyolcadik alkalommal megrendezett éves konferenciáján az EUREPGAP bejelentette, hogy ezentúl GLOBALGAP néven folytatja tevékenységét. (fruchtportal.de) névváltoztatásra vonatkozó döntést számos kereskedő és szállító egyhangúlag A hozta meg azért, hogy a szervezet a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat bevezetésével kapcsolatos, növekvő nemzetközi szerepének ezáltal is jobban megfeleljen. Az önkéntes szervezet 10 évvel ezelőtt kezdte meg működését, amely kezdetben kizárólag Európára irányult, de azóta befolyását jelentősen megnövelte, és elérte, hogy mára már Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában, Ausztráliában, sőt újabban Japánban és Thaiföldön is ugyanazokat az egységes kritériumokat alkalmazzák. Az elismert, azonos értékű rendszereket, mint a ChileGAP, ChinaGAP, KenyaGap, mexikogap, JGAP (Japán), újabban ThaiGAP is, a kormányok, a kereskedők, a termelők és az exportőrök is elfogadják és támogatják. Ez idő szerint több mint 80 ezer termelő, legalább 80 országban alkalmazza GLOBAL- GAP tanúsítványt és továbbiak csatlakozása is várható. A tanúsítvány célját, hogy a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat bevezetésével és a rendszeres, független ellenőrzéssel a termelőket gazdaságuk méretétől függetlenül egyaránt versenyképessé tegyék, sikerült elérni. A névváltoztatást az indokolta, hogy a tanúsítvány széles körben elterjedt az egész világon. Mégpedig egy olyan időszakban, amikor mind a termelők, mind a kereskedők a saját nemzetük határain túl, nemzetközi szintéren működnek. A GLOBALGAP által a tanúsítási rendszer határozottabb pozícióra tett szert a globális szállítólánc tekintetében is. A névváltoztatással együtt sor került a weboldal átdolgozására, szerkezetét javították, ami így jobban képes megfelelni az egyre növekvő információ-igénynek. Mit kell tudni a GLOBALGAP-ról? A GLOBALGAP a magánszektor szervezete, amely mezőgazdasági termékekre vonatkozólag önkéntes és világszerte elterjedt tanúsítvány rendszert működtet. A GLOBAL- GAP-szabványok elsősorban azért készültek, hogy a fogyasztó bizalmát az élelmiszerek mezőgazdasági előállítása iránt megőrizzék. Ezt a következő eszközökkel kívánják elérni: a mezőgazdaság által okozott környezetkárosítás erőteljes visszaszorítása, a vegyi adalékok csökkentése a gyógyszerekben és a növényvédő szerekben, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság javítása, állatvédelmi követelmények közismertté tétele és népszerűsítése. Referálta: Madarászné Farsang Ilona S Z E P T E M B E R 13

14 P I A C Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c Ahogy a kereskedő látta Gyümölcspiaci körkép Az idei év nem a gyümölcstermesztők éve. Az időjárás kedvezőtlen alakulása miatt minden gyümölcs szezonja 2-3 héttel korábban indult és rövidebb volt a megszokottnál. A tavaszi fagyok és viharkárok több fajnál jelentősen kisebb árualapot eredményeztek. A hazai, megrövidült szezon sok esetben összecsúszott az importtal. Szamóca, málna, ribiszke főleg hazai áru volt a piacokon, folyamatosan lehetett kapni ezeket a gyümölcsöket, a megszokott mennyiségben és ideig. Cseresznye, meggy 2-3 héttel korábban érett, és csak rövid ideig volt áru a piacokon. Az ország egyes területein, főleg az észak-keleti részen a teljes termés elfagyott, ami a megszokott kínálatot igencsak visszavetette. Őszibarack, nektarin a fagy elvitte a termés jó részét, csak rövid ideig, néhány hétig volt magyar áru a piacon, akkor is importtal kiegészítve. A hiány kedvezett az importnak. Amíg volt, a magyar áru is import áron került az üzletekbe. Kajszi jó volt a szezonkezdet, de az étkezési minőség hamar elfogyott, a nyári viharok tönkre tették a termés minőségét. A szezon indulásakor még abban lehetett reménykedni, hogy 3-4 héten keresztül folyamatos lesz az ellátás étkezési minőségből, bár annyit nem vártak, hogy akciót lehetett volna indítani. A vihar keresztülhúzta a számításokat, a kajszi oroszlán része csak légyártásra lett alkalmas. Szilva itt is lerövidült szezonnal kellett számolni, a mennyiség nem érte el a tavalyi szintet. A magyar áru hamar lefutott, a korai fajtákból volt igen kevés. Később folyamatos volt a kínálat, de akciózásra alkalmas mennyiség itt sem jelentkezett. Jelenleg a japánszilvák vannak jelen a piacon. Görögdinnye a szezon indulásakor az első 3-4 hétben import áru szokott jelen lenni a piacon, ez után kerül a pultokra a magyar termék. Ezzel szemben, mivel idén korábban kezdődött a szezon, a magyar áru összecsúszott az import dinnyével. A szezon a nagy meleg miatt jelentősen lerövidült, és a hagyományos fajták tekintetében szinte egy hét alatt kiürült a piac. Így aztán a tavalyi nagyon olcsó, akciós árak nem köszöntek vissza. A legalacsonyabb ár idén 39 Ft/kg volt, általában Ft/kg között lehetett dinnyét vásárolni. A szezont magyar mini dinnyével és mag nélküli dinnyével próbálta meghosszabbítani a kereskedelem. Ezek a gyors leérés miatti hiány betöltését szolgálták és kedvező fogadtatásra találtak a fogyasztók részéről. Áruk is kedvezően alakult, a 1,5-2,5 kg-os mini dinnyét darabáron kínálták ( Ft/db), ami nem jelentett drágulást a hagyományos dinnyéhez képest (89 Ft/kg). Sárgadinnye talán az egyetlen gyümölcs az idén, amely kiegyenlített, jó piacot mondhat magáénak. Az időjárás itt játszott a legkisebb szerepet a kínálat alakításában. Hazai termelésű kései fajták a mai napig jelen vannak a szortimentben. Alma már most, az őszi szezonban magasak az árak, olyan kevés alma termett az idén. A szezon további részében sem várható enyhülés. A magyar ULO tárolók nagy valószínűséggel importra szorulnak majd, hogy a kereskedelem igényeit ki tudják elégíteni. Görbe Péter zöldség-gyümölcs beszerző, Spar A szabályozott légterű tárolás továbbfejlesztése tovább javítja a minőséget A jelenlegi CA (kontrolollált atmoszférájú = szabályozott légterű) tárolási technika továbbfejlesztéséről folytatott eszmecserék során a SmartFresh -alkalmazás mellett egyre többször kerül szóba az ún. dinamikus CA tárolás. Ez tulajdonképpen nem teljesen új módszer, hanem az ismert CA tárolási eljárás olyan alkalmazása, amelyben a tárolási feltételek nem állandóak, hanem dinamikusan illeszkednek a tárolt gyümölcs reakcióihoz. (Fruchthandel) Ismeretes, hogy az alma szokásos, szabályozott légtérben való tárolása állandó hőmérséklet, páratartalom és atmoszférikus (széndioxid, oxigén) feltételek mellett történik. Ezeket az optimális tárolási feltételeket speciális kutatóintézeti kísérletekkel és sokéves gyakorlati tapasztalatok feldolgozásával határozták meg. Az ajánlott tárolási feltételek mindig tartalmaznak egy kis biztonsági ráhagyást, hogy ezáltal a gyümölcs védve legyen az esetlegesen káros hatásoktól. Köztudott ugyanis, hogy például az ugyanazon almafajta tárolhatósága is különböző lehet, termőhelyétől és az évről-évre változó időjárási hatásoktól függően. Dinamikus CA tárolás mérséklik az oxigént Az új eljárás, a dinamikus CA tárolás lényege, hogy a tároló atmoszférájának oxigéntartalmát fokozatosan csökkentik azzal a céllal, hogy elérjék azt a legalacsonyabb oxigénkoncentrációt, amely mellett a gyümölcs még egészséges marad. Ha ugyanis az oxigéntartalom a gyümölcs légzése számára túl alacsony, erjedési folyamatok kezdődnek, és ezek rövid idő alatt tönkreteszik a gyümölcsöt. Ezek a fiziológiai változások speciális műszerekkel mérhetők, így már az erjedés legkisebb jelére azonnal el kell kezdeni az oxigénkoncentráció fokozatos növelését. Egy régebbi, költségesebb és kevésbé érzékeny eljárást, amely a tárolóban a légkör etanol-tartalmának mérésén alapszik, az ún. Dynamic Control System (DCS) rendszert Hollandiában már körülbelül tíz éve alkalmazzák. Egy újabb módszer (Dynamic Controlled Atmosphere = DCA) igen érzékeny szenzorokkal van ellátva, és a klorofill-fluoreszcencia mérésén alapszik, ami által a gyümölcsben fellépett oxigén-stressz igen gyorsan és biztonságosan felismerhető. Mindkét koncepció mögött az a felismerés áll, hogy az oxigéntartalom csökkentése a CA tárolásnál szokásos 1% alá igen előnyös lehet, mert: tovább gátolja a minőség leépülését, különösen az alma lágyulását, héjának elsárgulását. Az alacsony oxigéntartalom bizonyos gyümölcsfajták héjának megbarnulását is akadályozza. Ha azonban az oxigénkoncentráció a kritikus érték alá csökken, akkor az alma erjedni kezd, ami rövid idő alatt alkalmatlanná teszi a frisspiacon való értékesítésre. A kritikus értéknél kicsit több oxigén szükséges Az utóbbi években számos bel- és külföldi kutatóintézet folytatott DCA illetve DCS eljárással tárolási kísérleteket, különböző almafajták bevonásával. Megállapították, hogy az Elstar, Idared, Maigold és a Braeburn fajták esetében a kritikus oxigénkoncentráció 0,3 és 0,4% között mozog. Hogy az erjedés megindulását megelőzzék, a kritikus érték elérése után az oxigéntartalmat azonnal kissé megemelték, így a tárolás a kritikus értéknél 0,2-0,3%-kal magasabb koncentráción folytatódott. A gyümölcshús szilárdsága a DCA módszerrel tárolt alma esetében jobb volt, mint az ULO tárolású kontroll-almáé, a sav- és cukortartalomban pedig alig volt különbség. A DCA tárolású alma a tárolás után éppen olyan gyorsan veszíti el szilárdságát, mint az ULO módszerrel tárolt. A SmartFresh rendszer alkalmazása esetében megfigyelt, szilárdságra gyakorolt pozitív hatás itt nem jelentkezett. Ami a gyakorlatot illeti, Dél-Tirolban a DCA rendszert, mint vegyszermentes eljárást, már széles körben alkalmazzák. Főleg azért, mert jelentős arányban termesztenek a héj megbarnulására hajlamos Granny Smith és a Red Delicous almafajtát. A rendszer szigorú karbantartást igényel Az ország déli és nyugati részén is foglalkoznak ezzel az eljárással és néhány esetben a gyakorlatban is kipróbálták. Az eddigi eredmények biztatóak, mind a minőségre, mind pedig a klorofill-fluoreszcencia segítségével végzett tároló atmoszféra szabályozására vonatkozóan. A rendszer alkalmazásához azonban rendkívül fegyelmezett és pontos karbantartásra, fenntartásra van szükség. Azt is szavatolni kell, hogy a meglévő tárolási technikával egyáltalán elérhető és szabályozható legyen ez az igen alacsony oxigénkoncentráció, ehhez pedig rendkívül jól szigetelt tárolóhelyiség, speciális adszorber, többnyire indirekt hűtés, valamint megbízható mérő- és vezérlőrendszer szükséges. Ezek a szigorú követelmények gátolják a dinamikus CA tárolás gyors elterjedését a gyakorlatban, különösen a kisebb tárolóegységekben és a termelők tárolóiban. Referálta: Madarászné Farsang Ilona S Z E P T E M B E R

15 Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c M A R K E T I N G Jön a Floralia Budapest A magyar mezőgazdaság között a korábbiakban nem tapasztalt és a jövőben várhatóan nem adódó fejlesztés időszakát éli. Az elkövetkező hat év alatt nyílik lehetőség az EMVA keretein belül arra, hogy a magyar kertészet technikai és technológiai korszerűsítésére sor kerüljön. Ez különösen fontos, hiszen Magyarország egyik kiemelt fejlesztési prioritása a kertészet, melynek kiváló termesztési és piaci adottságai vannak. A szakma igényli, hogy Hortus Hungaricus komoly szakmai kiállítássá váljon. Néhány éve megjelent a kiállításon a technika is, és térnyerése azóta is folyamatos. További átrendeződések is megfigyelhetők. Újból jelen volt az AMC közösségi standja, és a külföldi kiállítók közül többen (holland, olasz) szintén közösségi standon mutatkoztak be. Mindez megerősíti, hogy helyes volt az a korábbi elképzelés, miszerint Magyarország jó eséllyel pályázik a Közép- és Kelet-Európa kertészeti központja címre. A kiállítás megnyitóján dr. Bittsánszky János, a Magyar Kertészeti Tanács elnöke beszámolt arról a kiemelkedő eseményről, amit a ban megrendezésre kerülő Floralia Budapest nemzetközi kiállítás jelent. A kiállításra az MKT, az AIF és a Hungexpo szervezésében kerül sor. A Hohu 2007 díjazott zöldségei, gyümölcsei az AMC standon Hortus Hungaricus Nagydíjat kapott a Fresh Fruit TÉSz Szövetkezet az étkezési Golden almáért, Arany díjat kapott a Grand-Coop TÉSz Kft. az étkezési Vilmos körtéért, a Mórakert Szövetkezet az étkezési Jonathán almáért, a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezete a csomagolt paprikáért és paradicsomért. Dr. Máhr András szakállamtitkár látogatása az AMC közösségi standján A Fresh Fruit Golden almája nagydíjat kapott Az AIF-et 2005-ben öt európai ország alapította azzal a céllal, hogy a kertészet európai jelentőségét közösen fejlesszék. Belgium (Gent), Franciaország (Nantes), Spanyolország (Valencia), Olaszország (Genova) és Magyarország (Budapest) voltak az alapítók. A megállapodás arról szólt, hogy évenként mindig másik, kertészeti szempontból jelentős ország rendezze meg a Floralia kiállítást, a sort Magyarország nyitja, s majd 2013-ban kerül ránk ismét a sor. Ezen a teljes magyar kertészet bemutatásra kerül, a dísznövény, a zöldség-gyümölcs, a gyógynövény, a bor-szőlő ágazat fölvonultatja a régiók nevezetességeit és értékeit. A tervek szerint az egyik csarnokban különlegességek lesznek láthatók, míg egy másik csarnokban a korszerű kertművelés minden kelléke megtekinthető és megvásárolható lesz. A kilenc napig nyitva tartó kiállítás élmény lesz a nagyközönség számára, mellette a szakemberek nemzetközi szakmai konferenciákon és rendezvényeken ismerkedhetnek a kertészet legkiválóbb vívmányaival. A kiállítást 2 hektáron tájképi környezetben valósítják meg, szemet gyönyörködtető lesz, ezzel fogja emelni a magyar termék ázsióját. Az európai országok kiállítói mellett közel- és távol-keleti országok is jelezték részvételi szándékukat. A rendezők 120 ezer látogatóra számítanak. A továbbiakban dr. Máhr András szakállamtitkár örömmel állapította meg, hogy mindinkább igaz az az egy évvel korábbi kijelentés, hogy már Magyarországon sem luxus a virág. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kertészeti ágazat a jövő agráriumának húzó ágazatává válik. Pozitív eredménnyel zárult az a vita, amely arról szólt, hogy a dísznövény ágazat része-e a szakmának. A világ megjelent Magyarországon, ez látszik a kiállítók számából, és sokszínűségéből S Z E P T E M B E R 15

16 M A R K E T I N G Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c Arany díjas termékek: alma, körte, paprika, paradicsom Hortus Hungaricus 2007 idén tizennegyedik alkalommal rendezték meg Közép- és Kelet-Európa legrangosabb kertészeti bemutatója Magyarország legnagyobb szakembereknek szóló dísznövény szakkiállítása és vására a nagyközönség részére is nyitott helyszín: Szigetszentmiklós, Flóra Hungária rendező: Magyar Kertészeti Tanács, társrendező a Flora Hungária Kft. szervező: ExHorto Kiállításszervező Kft. fővédnöke: Gráf József miniszter, FVM megnyitója: dr. Máhr András szakállamtitkár, FVM alapterülete: 15 ezer m² kiállítási terület: 4100 netto m² résztvevő cégek: 260 résztvevő cég, ebből 51 külföldi 760 m² területtel közösségi standok: FVM Agrármarketing Centrum 120 m², Cserepes Dísznövénytermesztők Egyesülete 36 m², Hollandia 150 m², FLORMARTMIFLOR Olaszország 100 m², ICE Olaszország 150 m², Thaiföld 70 m², JED- CO Jordánia 20 m² külföldi kiállítók: Németország, Olaszország, Hollandia, Ausztria, Szlovákia, Csehország, Görögország, Románia, Svédország, Lengyelország bemutatásra kerülő termékek: vágott virág és cserepes növények, szárazvirág, faiskola, gyógy-és fűszernövény, táj- és kertépítészet, friss és feldolgozott gyümölcs, friss és feldolgozott zöldség, szaporítóanyag, műtrágya, növényvédő szer, termesztőközeg, tápanyag utánpótlás, kertészeti berendezések, gépek, kertészeti technika, csomagolóanyag, kertészeti kellékek, kerámia, kaspó kertészeti technika és a háttéripar: üvegházak, fóliák, öntözőberendezések, csomagológépek, termesztő közegek Az unió bővülésével újabb piacok nyíltak meg, ezt a lehetőséget jobban ki kellene használni. A siker titka az összefogásban rejlik. Egészen friss információként adta hírül a szakállamtitkár, hogy az unió szeptember 20.-án elfogadta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot, ennek keretében soha nem látott nagyságrendű fejlesztési forrás áll a magyar agrárium rendelkezésére az elkövetkező években. Számítások szerint az önerő figyelembevételével a források felhasználása révén 9 milliárd euró értékű fejlesztés valósulhat meg a magyar mezőgazdaságban és a vidéken. A dísznövény ágazat számára is megnyílnak a pályázati lehetőségek már az idén év végén, illetve a jövő év elején. Ez után Máhr András átadta a zöldséggyümölcsfélék és a dísznövények díjait. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet az egészséges táplálkozást népszerűsítő az Egyen zöldséget-gyümölcsöt naponta 3x3 félét az egészségéért program keretén belül a látogatók részére friss zöldség-gyümölcskóstoltatást szervezett nagy sikerrel S Z E P T E M B E R

17 Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c T E C H N O L Ó G I A A takarékos vízfelhasználás lehetőségei intenzív kertészeti termesztésben A világszerte apadó vízkészletek következtében az intenzív művelésű kertészeti ágazatokban is fontos kérdés a vízzel való takarékosság. A Fruit & Veg Tech megemlíti, hogy a szárazságtűrő fajták körének bővüléséig csúcstechnológiájú érzékelők alkalmazása segítheti a gazdaságos vízfelhasználást. víz hosszú időn át viszonylag olcsó és A könnyen hozzáférhető természeti erőforrásnak számított, ám az utóbbi időben ez jelentősen megváltozott. A vízért folytatott versenyben a kertészet mellett az iparral és a turizmussal is számolni kell, s közben a folyók és árterek zavartalan ökológiai helyzetét is biztosítani kell. Különösen azok a nagyvárosok vannak nehéz helyzetben, melyek közelében csak korlátozott mértékű vízkészlet áll rendelkezésre, ugyanakkor a kertészeti termesztés meghatározó jelentőségű, mint például a spanyol Almería és Murcia, az USA-ban Kalifornia és a kínai Shandong tartomány. A Föld számos területén az évenkénti csapadékmentes napok egyre növekvő számáról szóló előrejelzések még inkább kihangsúlyozzák a vízigény további várható növekedését. Az apadó vízforrások okozta egyre súlyosabb gondok miatt a vízfelhasználás korlátozása mind szigorúbbá válik. Az Európai Unió Water Framework Directive 2000 keretegyezménye az EU vízfelhasználásának jelentősebb korlátozását kívánja bevezetni, és büntetést helyez kilátásba a helytelen vízhasználat szankcionálására. Jelenleg a vízfelhasználás hatékonysága minde törekvések ellenére is rossz. A vízmegtakarítás lehetőségei A szárazságtűrő, hatékonyabb vízhasznosítású fajták nemesítése egyre inkább előtérbe kerül a hajtatásban és a szabadföldi termesztésben egyaránt. Azokban az esetekben, ahol a jobb vízhasznosítású fajták nemesítése még csak a kezdeti fázisban tart, vagy ahol az új fajták termesztésbe vonása még csak korlátozott, a vízfelhasználást optimalizáló kertészeti termesztés kínál elérhető megoldást. származó vízveszteség, továbbá növekedhet a tápanyagok és növényvédőszerek kimosódásának kockázata is. Üvegházi termesztés Az üvegházi termesztés intenzív vízfelhasználást igényel, viszont nagy előnye, hogy a növények párologtatása kb. 70%-kal kisebb, mint a szabadföldön termesztett növényeké. Észak-Európa vagy Amerika korszerű üvegházaiban számítógéppel vezérelt ellenőrző berendezések gyűjtik össze az adatokat, a különböző környezeti tényezőket (levegő hőmérséklete, fényerősség, szén-dioxid koncentráció, relatív páratartalom, a termesztőközeg ph-értéke) nyomonkövető érzékelők segítségével, majd a napszaknak és/vagy a fejlődési állapotnak megfelelően megállapítják a növények vízszükségletét. A teljesen zárt rendszerek alkalmazása a víz újrafelhasználása révén a vízfogyasztás tekintetében sokkal hatékonyabb termesztést tesz lehetővé. A kisebb költséggel építhető termesztő berendezésekben, például a Földközi-tenger vidékén a fólia alatti hajtatással és csepegtető öntözéssel is nagyon jó vízfelhasználási hatékonyságot értek el. Az öntözés ütemezésében, illetve az öntözőrendszer kialakításában vagy karbantartásában meglévő hiányosságok azonban még hátráltatják a vízhasznosítás hatékonyságát, és néhány esetben növelik a felszín alatti vízvezetékek elszennyeződésének kockázatát. Racionálisabb vízhasználaton alapuló öntözés A racionálisabb vízhasználaton alapuló öntözési stratégiák alapötlete, hogy a növényeket bizonyos mértékű vízhiánynak teszik ki, ami még nem okoz vagy csak kismértékben okoz termésveszteséget, miközben a vízhasznosítás hatékonysága jelentősen növekszik. Általában három megközelítést alkalmaznak: a vízhiányon alapuló öntözés eredeti megközelítését, a gyökérzóna részleges kiszáradását lehetővé tevő, továbbá a szabályozott vízhiányon alapuló öntözést. Azon túl, hogy jelentős (a teljesen öntözött növényekhez képest akár 50%-os) mértékű vízmegtakarítást tesz lehetővé, ezzel a technikával optimalizálni vagy stabilizálni lehet a szárazabb területeken (pl. a mediterrán éghajlaton) termesztett növények termésmennyiségét, mint ahogy azt számos gyümölcs, többek között az alma, őszibarack, szilva és szőlő esetében bizonyították. A zöldségnövények általában sokkal érzékenyebbek a vízhiányra, ezért a racionálisabb vízhasználaton alapuló öntözés során fellépő mennyiségi és minőségi veszteség több gondot okoz. Ennek következtében úgy tűnhet, hogy a racionálisabb vízhasználaton alapuló öntözési mód széleskörű alkalmazása a gyümölcságazaton kívül nem használható. Mégis valószínű, hogy e stratégiának minden intenzív kertészeti ágazatban lehet létjogosultsága, hiszen a mezőgazdasági célú vízfelhasználás elé egyre több akadály- Csepegtető öntözés A csepegtető öntözést kb. 40 évvel ezelőtt vezették be abból a célból, hogy minden egyes növény esetében pontosabban szabályozható legyen a kijuttatott víz (és tápanyag) menynyisége, illetve hogy csökkenthető legyen a talaj felszínéről történő párolgás, az átszivárgás vagy a folyadéktöbblet okozta veszteség. A csepegtető és föld alatti öntözőberendezésekhez viszonyítva az esőztető öntözés kedvezhet a kártevők és kórokozók elszaporodásának, jelentős mértékű lehet az elfolyásból Padlizsán termesztése üvegházban, táptalajon, tápoldatozással S Z E P T E M B E R 17

18 T E C H N O L Ó G I A Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c ba ütközik, ráadásul a víz ára is folyamatosan emelkedik. A növény és a talaj vízállapotának követése és az öntözés ütemezése A csepegtető öntözés használata, és különösen a racionálisabb vízhasználaton alapuló öntözési stratégiák során rendkívül fontos az öntözővíz szükséges mennyiségének és a növény vízszükségletének minél pontosabb meghatározása. Ennek következtében az öntözés megfelelő ütemezéséhez pontos, megbízható módszerekre van szükség a talaj és a növény vízállapotának felmérése terén. Az öntözés ütemezésére alkalmazott legfőbb módszerek a következő tényezőkön alapulnak: a levegő páratartalma, a talajban hozzáférhető víz mennyisége vagy a növény válaszreakciói. A víztakarékosság gyakorlati korlátai Az egyik nehézség a szárazság okozta stresszhatás pontos nyomon követésénél, illetve a racionálisabb vízhasználaton alapuló öntözési rendszereknél az, hogy az öntözőberendezéseknek egyenletes vízkijuttatást kell lehetővé tenniük. Ennek nem mindig felelnek meg a rossz kialakítás vagy a nem megfelelő karbantartás, esetleg a rendszer sérülése következtében. Szabadföldön a kijuttatás egyenetlensége fokozódik, ha az esőztető öntözést szeles területeken alkalmazzuk. A racionálisabb vízhasználaton alapuló öntözéssel kapcsolatos jelenlegi kutatások A vízfelhasználást csökkentő módszerek fejlesztése a mezőgazdaságban a kutatások egyik legfőbb témájává vált a világ különböző részein, Mért változó A levegő vízgőznyomása A talaj vízállapota (a talaj vízállapota, a talaj vízpotenciál értéke) Növényi válaszok (levélvastagság, levél/lombkorona hőmérséklete, nedvkeringés) Az ötözés automatikus vezérlését segítő tényezők Megjegyzés de különösen a száraz klímájú területeken, mint például a Földközi-tenger partvidékén. A racionálisabb vízhasználaton alapuló öntözési módot kipróbálták mind a szabadföldi, mind az üvegházi kultúrákban. A szabadföldi alkalmazásra az egyik legjobb példa a szőlő, ahol a racionálisabb vízhasználaton alapuló öntözéssel jelentős mennyiségű víz takarítható meg, a vegetatív növekedés megfelelően szabályozható, illetve javítható a bogyó és így a bor minősége is. A racionálisabb vízhasználaton alapuló öntözési mód jól használható gyümölcsültetvényekben, például alma, őszibarack, körte vagy citrusfélék esetében is. A csökkentett vízfelhasználás mellett további cél a túlzott mértékű vegetatív növekedés megakadályozása, ami egyaránt csökkenti az önárnyékolás veszélyét és a metszési költségeket. Szamóca esetében angol kutatók (East Mallingi Kutatóintézet) kimutatták, hogy ha a racionálisabb vízhasználaton alapuló öntözési rendszereket optimalizálják, a hajtatott Elsanta fajta felesleges vegetatív növekedése jelentősen korlátozható anélkül, hogy mindez károsan befolyásolná a termés minőségét. Ezen kívül a racionálisabb vízhasználaton alapuló öntözési módszer hagyományos vagy szabályozott változatával egyaránt befolyásolható az illatanyagok koncentrációja és az antioxidáns vegyületek mennyisége. A munkát tovább folytatják: megvizsgálják ennek az öntözési módnak hatását a szabadföldön termesztett szamóca esetében. A racionálisabb vízhasználaton alapuló öntözés kutatásával kapcsolatosan kísérletek folynak a növény víztartalékainak pontos megállapítása és az öntözés automatikus ütemezése terén is. A levél/lombozat hőmérsékletének hőkamerákkal történő mérése közvetett, de pontos módszer a gázcserenyílások átjárhatóságának vizsgálatára és így a növény víztartalékainak fölmérésére. Számos termény esetében meghatározták a kalibrációs koefficiens értékét, mellyel lelbecsülhető a terményre jellemző evapotranszspiráció mértéke. Az Egyesült Királyságban egy alternatív, egyszerű rendszert próbálnak ki díszfaiskolákban, melyet sok apró, vígőznyomást mérő szenzorral szereltek fel. A rendszer hátránya, hogy minden faj esetében új kalibráció szükséges, továbbá a növények fejlődésével, ahogy fokozódik a vízfelhasználásuk, szintén újra kell kalibrálni a rendszert. Könnyen kivitelezhető, és általában kellően pontos. A kapacitásérzékelők és tenziométerek kereskedelmi forgalomban beszerezhetők. A talajnedvesség-mérők indítják és megszakítják az öntözést, amikor a talaj (vagy termesztőközeg) túl száraz vagy nedves lesz. Nagy jelentőségű, hogy milyen mélyen süllyesztjük a talajba vagy a termesztőközegbe a talaj vízállapotát mérő érzékelőket. A határértékek, amelyeknél az öntözést ki- illetve bekapcsoljuk, terményenként és a talaj illetve termesztőközeg típusának megfelelően különböznek. A talaj egyenetlensége miatt sok szenzor használata szükséges, ami jelentősen növeli a költséget. Ennek változata, ha a tenziométereket a talajfelület nedvességének meghatározására használjuk, például konténeres termesztés esetén. Olyan esetekben használható, ahol a növények vízállapotában bekövetkező gyors változásokra kell reagálni, például szabadföldi növények mikroöntözése esetén. Cél, hogy a gyökerek számára a szükséges talajnedvesség mindig biztosítható legyen, és a víz ne szivárogjon az aktív gyökérzóna alá. A levélvastagság jól mutatja a szövetek víztartalmát. A nedvkeringés mérését a gázcserenyílások bezáródása kedvezőtlenül befolyásolja, automata regisztrációra alkalmas, de a környezeti tényezők jelentős mértékben módosíthatják az eredményt. A levél vagy lombozat hőmérsékletének mérése (hőkamerák használatával) roncsolásmentes módon képes meghatározni a sztómaellenállás mértékét és a növények vízállapotát. A lombkorona hőmérsékletét a környezeti tényezők befolyásolják, de referenciaértékekkel és modellek használatával értékelhető eredményt ad. Ezt a technikát különböző kertészeti kultúrákon vizsgálják, többek között gyapot, szőlő és olajfa esetében, azzal a céllal, hogy alkalmazni tudják a vízhiány súlyosságának megítélésére. Portugáliában különböző vízellátottságú szőlőnövényeken részletesen vizsgálták, hogyan lehet kimutatni a szárazság okozta stresszhatást hőkamerákkal. Az Egyesült Királyságban azt vizsgálják, hogy ugyanez a technika alkalmazható-e a racionálisabb vízhasználaton alapuló öntözés irányítására díszfaiskolákban. A racionálisabb vízhasználaton alapuló öntözés változatai A racionálisabb vízhasználaton alapuló öntözési stratégiák közül az eredeti megközelítés esetében a kijuttatott víz mennyisége elmarad az evapotranszspirációval távozó víz menynyiségétől. Például a vízveszteségnek csak mintegy a felét pótolják a szezonban. A növények szárazsággal szembeni tűrőképessége a termőidőszakban folyamatosan változik, így a meghatározott időszakokra korlátozott vízhiánnyal fokozható a vízfelhasználás hatékonysága, vízmegtakarítás érhető el és a termés minősége is javítható. Ennek módosított változata az ún. szabályozott vízhiányon alapuló öntözés, ahol csak a termény bizonyos életciklusaiban alkalmazzák a részleges vízpótlást, például akkor, amikor a gyümölcs növekedése a legkevésbé érzékeny a vízhiányos állapotra. Ennek legfőbb hátránya, hogy a növények vízállapotát meglehetősen szűk határok között kell tartani. A szükségesnél nagyobb mértékű vízfelhasználással a vízmegtakarítás mértéke csökken, míg a szükségesnél kevesebb vízadag súlyos mennyiségi és minőségi veszteséggel járhat, különösen hirtelen felmelegedések esetén. A megfelelő vízmennyiség megállapítása ezért a gyakorlatban igen nehéz feladat. A harmadik, a gyökérzóna részleges kiszáradását magába foglaló stratégia során öntözött és száraz szakaszok követik egymást, amelynek következtében a növények kis mértékben nyitott gázcserenyílásokkal is képesek lesznek fejlődni anélkül, hogy a szárazságstressz tüneteit mutatnák. Ez a stratégia csepegtető vagy barázdás öntözés esetében alkalmazható. Az öntözött oldalon található gyökerek biztosítják a szükséges vízmennyiséget, míg a száraz oldalon a gyökerekben olyan növekedésszabályozó anyagok képződnek (elsősorban az abszcizinsav), melyek a transzspirációs árammal a levelekbe jutva sztómazáródást okoznak. Ez korlátozza a vízveszteséget és fokozza a vízfelhasználás hatékonyságát. Módosulhat a szénhidrátok növényen belüli megoszlása, ami javíthatja a betakarított termény minőségét. A sorosan termesztett növények esetében hátrány, hogy a másik két stratégiához képest kétszer annyi csővezetékre van szükség. Továbbá, az öntözött oldalon az öntözés ütemezésének pontosítása további vizsgálatokat igényel, mivel a nem pontos időzítéssel a vízmegtakarítás lehetőségét veszíthetjük el. Fordította: dr. Hegedűs Attila S Z E P T E M B E R

19 Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c H Í R E K N y i l a t k o z t u n k január 11. Almakereskedelem és -fogyasztás Kertészet és Szőlészet január 14. Komoly veszteség érheti a gazdákat a meleg idő miatt Magyar Nemzet január 15. Terméskiesést hoz az enyhe tél a gazdáknak Magyar Nemzet január 15. Téli tavasz: veszélyben a csonthéjasok Világgazdaság január 18. Újraválasztották a vezetést, FruitVeB Kertészet és Szőlészet január 22. Nem várható drámai drágulás a gyümölcspiacon Népszava január 24. Arcukra fagy a mosoly a gazdáknak Világgazdaság január 25. Gyümölcspiaci reformtervek Világgazdaság január 28. A szélsőséges időjárásra nehéz jó válaszokat adni Magyar Hírlap február Vélemények a kertészeti reformról Haszon Agrár február 9. Leépítenék az agrárium marketingjét Magyar Nemzet február 22. Szalma alatt alszik a répa Kertészeti és Szőlészet március Gondolatok a hazai gyümölcstermesztésről, egy kiállítás tapasztalatai alapján Agrofórum március 20. Jót tett a meleg tél az áraknak Népszava március 26. Importzöldség özönlik az országba nem tökéletes az uniós ellenőrzés Magyar Nemzet március 28. Hiába az enyhe tél, drága a friss zöldség Népszabadság március 29. Enyhe tél, de drágább a zöldség? Világgazdaság március 29. Enyhe tél, de drágább a zöldség? Világgazdaság április 12. Marokkói méreg spanyol papírokkal Magyar Nemzet április 23. Elfogyott a magyar krumpli Megugrott a zöldségek ára Népszabadság április 25. Zöldség- és gyümölcspiaci reform HVG április 30. Az alma és a meggy is elfagyott Népszava május 2. Elfagyott a kajszitermés Kelet-Magyarországon Magyar Nemzet május 2. Elfagyott a gyümölcstermés Északkelet-Magyarországon Világgazdaság május 3. A fagykár ismét megtizedelte a virágzó hazai gyümölcsösöket Magyar Hírlap május 3. A gazdák távol maradnak Fagykárok a gyümölcsösökben Világgazdaság május 4. Az importot emeli a fagy, nem az árat Népszabadság május 8. Máris jegelték a kártérítést Magyar Hírlap május 9. Támogatás nélkül elapad a magyar ketchup Népszabadság május 9. Fagykár a gyümölcsösökben HVG május 9. Elfagyott a kajszitermés a mínusz 7 fokban HVG május 9. Fagykár MTV1 - Híradó május 9. Fagykár MTV1 - Az Este május 9. Lefagyott a gyümölcstermesztők mosolya Hídlap/Esztergom május 10. A termés fele fagyott el Népszabadság május 10. Ötmilliárdos lett a fagykár Világgazdaság május 10. Fagykár MTV1 - Szempont május 10. Elvitte a termés felét a tavaszi fagy Magyar Nemzet május 11. A termés felét vitte el a fagy Népszabadság május 11. Pénzalap a gazdáknak Világgazdaság május 12. Körtetermés MTV1 május 16. A fogyasztás növelését célozza meg a zöldségágazat Magyar Hírlap május 16. Veszélyben több tízezer család és idénymunkás Népszava május 16. Fagykár MTV1 - Híradó május 16. Marketinggel növelnék a zöldség- és gyümölcsfogyasztást Mai Piac május 17. A zöldség-gyümölcs ágazat évi közösségi marketing programja MTV1 - Napkelte május 17. Magukra hagyják a termelőket Magyar Nemzet május 22. Ősszel összegzik a tavaszi fagykár okozta veszteségeket Népszava május 23. Fagykár Katolikus Rádió május 24. Fagykár Duna Tv május 29. Napi fél kiló zöldség, gyümölcs a cél Népszabadság május 30. A jég elverte az epertermelők reményeit HÍR TV 2007/5. szám Ne fordítva üljük meg a lovat! Csemegekukoricából az élen Az Európai Unió Agrárgazdasága június 4. Jónak ígérkezik a görögdinnyetermés Népszava június 5. Fagykár, szamócatermés Duna Tv június 8. A tavaszi fagy miatt kevés a meggy Magyar Nemzet június 13. Újra megnyílt a kárenyhítési alap Népszava június 14. Kárenyhítés a gyümölcstermelőknek: majd ha fagy Népszabadság június 14. Kárenyhítés a gyümölcstermelőknek: majd ha fagy Népszabadság június 20. Hőségben feketébb a gyümölcsszezon Népszabadság június 23. Az idén jó lesz a dinnye HVG június 25. Kezdődik a dinnyeszezon Mai Piac június 19. CMO reform Duna Tv június 23. Az idén jó lesz a dinnye HVG június 1. Szüretelők kerestetnek Világgazdaság június 7. Hol terem a magyar dinnye? Hídlap / Esztergom június 14. Uniós gyümölcsreform Világgazdaság június 27. Keserédes az idei málna Magyar Nemzet június 27. A korai dinnye letöri majd az árakat Magyar Nemzet július 4. Gyümölcskárok: a kieső jövedelem a mérvadó Világgazdaság július 4. A fagy elvitte a hazai termés felét Magyar Nemzet július 10. Röghöz kötött magyar dinnyetermesztők Hídlap / Esztergom július 12. Krízis a görögdinnyepiacon Napi Gazdaság július 12. A magas árak nem kompenzálják a gyümölcstermés kiesését Drágulhatnak a tartósítóipari termékek Napi Gazdaság július 13. Ízben verhetetlen Szabadföld 2007/07. Támogatásszűke a cukor- és zöldségpiacon Gazdasági Tükörkép Magazin július 4. Kevés a jó gyümölcs Népszabadság július 13. Nagy veszteség vár a hazai dinnyetermelőkre Magyar Nemzet július 13. A magyar gyümölcs utolérte a mediterránt Népszabadság július 13. Gyümölcsök horror áron Napi Online július 19. Ön szerint kinek, a kormánynak vagy a gazdáknak kell a fagy- és aszálykár kockázat vállalni? Népszava július 21. Megfőtt a földeken a dinnye Népszabadság július 22. Görögdinnye kár TV július 23. Görögdinnye kár a meleg miatt Klub Rádió, Népszava, Békés megyei Hírlap, Lánchíd Rádió, Bors, Magyar Nemzet július 24. Katasztrofális dinnyeszezon, emelkedő értékesítési árak Népszava július 24. Görögdinnye kár a meleg miatt Blikk, ECHO TV, FigyelőNet, Magyar Rádió július 24. Drágulóban a dinnye Napi Online július 24. Drágább lesz: katasztrofális a dinnyeszezon MTV - Aranyláz július 25. Ma reggeltől gazdademonstráció Magyar Nemzet július 25. A nyár slágere: dinnye pech módra Hídlap / Esztergom július 25. Gazdatüntetés Klub Rádió július 26. Gazdademonstráció Lánchíd Rádió szeptember 6. Fagykárenyhítés MTV S Z E P T E M B E R 19

20 H Í R E K Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c Nemzeti iskolagyümölcs program az iskolás gyermekek egészséges táplálkozásáért Németországban Új akció indult Lazy Town címmel a német iskolákban a rendszeres mozgás és az egészséges táplálkozás népszerűsítésére. Pontosan a Lazy Town speciális őszi programjának és a Naponta 5-ször ezzel párhuzamos, hetes akciójának indításakor egy tévével és a gyermekek által kedvelt figurákkal felszerelt tréler indult országos körútjára. Október 7. és 20. között pedig a SuperRTL tévécsatorna rendszeresen közvetíti majd a tréler útjának és a Naponta 5-ször akciójának eseményeit. A középpontban egy pörgős nyereményjáték áll, amelyben az iskolák főnyereménye a Sportacus látogatása lehet. Ugyanis Sportacus, a szuperhős, csakis akkor képes szuper erejét megőrizni, ha elegendő erőfalatkát ( Powersnack ) kap enni. Természetesen ilyen erőfalatka a zöldség és a gyümölcs is. M e g v a l ó s u l t A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet évi programjaiból január 26. FruitVeB elnökségi ülés, Budapesti Corvinus Egyetem Tájékoztató a szervezeti működésről, évi munkaprogram és tagdíjrendszer január 26. Számviteli és adózási konferencia, Budapesti Corvinus Egyetem Előadások tartása február 1. FruitVeB TÉSz Főbizottság ülése, Budapesti Corvinus Egyetem Előadások, tájékoztató tartása február Fruit Logistica, Berlin 13 magyar kiállító a FruitVeB szervezésében február V. Runner Akadémia c. alma tanácskozás, Ráckeve A Dow AgroSciences Hungary Kft-vel közös rendezvény február FRESHANTALYA 2007 kiállítás, Törökország Szakmai út a budapesti Török Nagykövetség támogatásával,a FruitVeB szervezésében március 9. FruitVeB Zöldségtermelői Főbizottság ülése, Kecskemét Előadások tartása március 22. Alma technológiai kézikönyv bemutatása, Nyíregyháza Előadás tartása április 3. Debreceni Egyetem ATC ágazatspecifikus innovációs konferencia Előadások tartása április 24. FruitVeB Zöldségtermelői Főbizottság ülése, Szentes Hajtatási Zöldségfélék Tagozat megalakulása április 26. FruitVeB TÉSz Főbizottság ülése, Kistelek Előadások, tájékoztató tartása május 9. FruitVeB kibővített elnökségi ülés, Budapest Előadások, tájékoztató tartása május 11. Mórakert Szövetkezet Homokhát Térségi PH Centrumának átadása, Mórahalom Előadás tartása május 22. FruitVeB Zöldségtermelői Főbizottság ülése, Nádudvar Nagymagvú Ipari Zöldségfélék Tagozat megalakulása május 19. A közép-magyarországi régió aktuális gyümölcstermesztési kérdései, Nyáregyháza Előadás tartása a Pannon Fruit 2001 Szövetkezet, a Família Fruct 2001 Szövetkezet és a Ker-Tész Szövetkezet közös rendezvényén május Brandenburgi Mezőgazdasági Kiállítás (BRALA), Berlin A magyar zöldség-gyümölcs ágazat bemutatása, üzletembertalálkozó június 5. Csonthéjasok intenzív művelése Szakmai tanácskozás és bemutató a BCE Gyümölcstermő Növények Tanszékkel együttműködésben június 6. FruitVeB TÉSZ Főbizottsági ülés, Kiskunfélegyháza Előadások, tájékoztató tartása június 8. FruitVeB Gomba Termékbizottság ülése, Budapest közötti időszakra gombaágazat fejlesztésére vonatkozó javaslatok június 13. FruitVeB Zöldségtermelői Főbizottság ülése, Kecskemét Hajtatási Zöldségfélék Tagozat ülése június 14. Érdi GyDKF Kht. Cseresznye- és meggytermesztési tanácskozás, Érd Előadás tartása június 14. FruitVeB Meggy Termékbizottság ülése, Érd Meggypiaci egyeztető megbeszélés június 18. Kajszi- és őszibarackfélék továbbá szilvafélék, szezonnyitó tanácskozás és üzemi bemutató, Soroksár Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karával közösen szervezett rendezvény június 21. Dinnye Termékbizottság szezonnyitó ülése Előadások, tájékoztató tartása június 28. Csonthéjasok termelési tanácskozása és üzemi bemutatója, Kecskemét Előadások tartása a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskola Karával közös szervezésben július 3. FruitVeB kibővített elnökségi ülés, Budapesti Corvinus Egyetem Előadások, tájékoztató tartása Gráf József miniszter részvételével július 6. FruitVeB TÉSz Főbizottság ülése, Mórahalom Előadások, tájékoztató tartása július 17. FruitVeB ipari paradicsom termékbizottság ülése, Budapesti Corvinus Egyetem Előadások, tájékoztató tartása július 19. Ceglédi gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Kht. kajszibarack bemutatója Előadás tartása A magyar gyümölcstermesztés helyzete és lehetőségei július 31. Kisteleki Logisztikai Központ átadása Előadás tartása július 31. FruitVeB Gyümölcs Termelői Főbizottság ülése, Kiskunlacháza Előadások, tájékoztató tartása augusztus 3 5. Prognosfruit 2007 Konferencia, Vilnius Előadás tartása Ezek persze nemcsak azért szükségesek a gyermekeknek, hogy hőseiket utánozhassák, hanem elsősorban azért, hogy egészségesebbek és életerősebbek legyenek. Mivel sok szülő nem gondol arra, hogy gyermekének friss gyümölcsöt is adjon tízóraira, a Naponta 5-ször mozgalom erőteljesen síkraszáll egy nemzeti iskolagyümölcs program indítása érdekében. Hogy erre minél szélesebb körben felhívják a figyelmet, a Naponta 5-ször mozgalom az akciós héten, vagyis október között negyedmillió darab gyümölcsöt fog szétosztani a német napközis iskolákban. Bővebb tájékoztatás a és a www. toggo.de címen érhető el. (Fruchthandel M-né F.I.) augusztus Sziget 2007 Fesztivál, Budapest Civil Sziget keretén belül zöldség-gyümölcs kóstoltatás (Egyen naponta 3x3 féle zöldséget-gyümölcsöt az egészségéért fogyasztásnövelő program) augusztus 12. VI. Hegyesi Napok, Nagybánhegyes Előadás tartása a VIII. Paprikafesztiválon szeptember 4. Ipari zöldségnövény szakmai nap - Kétpó Előadás tartása szeptember 18. FruitVeB Hajtatási Zöldségfélék Tagozati ülés - Kistelek Előadások, tájékoztató tartása szeptember 20. FruitVeB TÉSZ Főbizottsági ülés - Kecel Előadások, tájékoztató tartása szeptember 29. VI. Csengeri Almanapok Korreferátum: A szatmári gyümölcsök, alma, meggy helye, szerepe és jövőképe, klímaváltozás az agrárgazdaságban S Z E P T E M B E R

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei. Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár

A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei. Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A magyar zöldség-gyümölcs termelés legfőbb jellemzői Bruttó termelési érték (folyó áron) Mezőgazdasági

Részletesebben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

A 2011. évi piaci folyamatok a termelıi szervezet szemszögébıl 2011.09.23. Ledó Ferenc DélKerTÉSZ Elnöke TÉSZ Főbizottság Elnöke

A 2011. évi piaci folyamatok a termelıi szervezet szemszögébıl 2011.09.23. Ledó Ferenc DélKerTÉSZ Elnöke TÉSZ Főbizottság Elnöke A 2011. évi piaci folyamatok a termelıi szervezet szemszögébıl AGRYA, Budapest 2011.09.23. Ledó Ferenc DélKerTÉSZ Elnöke TÉSZ Főbizottság Elnöke I. szakasz: januártól május közepéig Tárolt zöldségek: /hagyma,

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása Gazdálkod lkodás s Baráti Köre K Gazdálkod lkodás s Szerkesztőbizotts bizottsága Agrárgazdas rgazdasági gi Kutató Intézet EU-tagságunk 10 évének agrár- és vidékgazdasági tapasztalatai Budapest, 2014. április

Részletesebben

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5 1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

Mezőgazdasági Bizottság Kertészeti albizottsága

Mezőgazdasági Bizottság Kertészeti albizottsága Mezőgazdasági Bizottság Kertészeti albizottsága A gombaipar a kertészet sikerágazata lehet dr. Bittsánszky János FruitVeB társelnök 2012. február 28. Európai Uniós adatok Az EU 27 tagállamában megközelítőleg

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Megnevezés 2007 2008

Megnevezés 2007 2008 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Megnevezés 2009 2010

Megnevezés 2009 2010 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

A Magyar Zöldség-Gyümölcs ága- zat bemutatása

A Magyar Zöldség-Gyümölcs ága- zat bemutatása A Magyar Zöldség-Gyümölcs ága- zat bemutatása Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet Dr. Mártonffy Béla ügyvezető igazgató A FRUITVEB rövid története 1992-ben alakultak jogelőd szervezetei az Agrárpiaci

Részletesebben

Megnevezés 2006 2007

Megnevezés 2006 2007 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással)  A  változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m. 6.) Határozza meg az eredménykimutatás célját! Ismertesse az eredmény- megállapítás módjait, az A változat szerint (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Részletezze az egyes eredmény kategóriák tartalmát!

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés és kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt.

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt. Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t- online.hu www.zoldforras.hu 25. Hírlevél TERMÉNYPIACI

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára

Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára 211/31 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 31. szám 211. május 23. Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára A tartalomból 1 Bevezetés 1 Élelmiszerek

Részletesebben

a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23.

a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23. Fiatal gazdálkodók javaslatai a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23. Helyzetértékelés 1. Zöldség: 68.000 ha 1144 ezer tonna Gyümölcs: 93.000 ha 766 ezer tonna Szőlő: 80.000 ha

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

A hazai zöldség-gyümölcs ágazat munkaerőgazdálkodásának

A hazai zöldség-gyümölcs ágazat munkaerőgazdálkodásának DEBRECENI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Dr. Apáti Ferenc, egyetemi docens Kurmai Viktória és Kicska Tibor, doktoranduszok A hazai zöldség-gyümölcs ágazat munkaerőgazdálkodásának helyzete és kilátásai A

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet. 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete

DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet. 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete Adószám: 13386140-2-13 Cégjegyzékszám: 13-09-101130 Ügyvezető

Részletesebben

FODOR ZOLTÁN Termeléshez kötött támogatások a kertészeti ágazatban 2015-2020

FODOR ZOLTÁN Termeléshez kötött támogatások a kertészeti ágazatban 2015-2020 FODOR ZOLTÁN Termeléshez kötött támogatások a kertészeti ágazatban 2015-2020 Budapest, 2015. január 30. KAP I. termeléshez kötött támogatás önkéntes, legfeljebb az éves pénzügyi keret 13%-a (évente közel

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46. A K I Borpiaci információk II. évfolyam / 22. szám 24. november 23. 45- Bor piaci jelentés 1-4. táblázat, 1-3. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2-5. oldal 5. táblázat: Fogyasztói árak

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

C é g t ö r t é n e t

C é g t ö r t é n e t C é g t ö r t é n e t t a l a p a s p o r t k f t. z ö l d s é g - g y ü m ö l c s n a g y k e r e s k e d é s A Talapa Sport Kft. 1994. április 11- ével alakult, határozatlan idôre. A cég alapítója és

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Elismert zöldség-gyümölcs termelői szervezetek

Elismert zöldség-gyümölcs termelői szervezetek Elismert zöldség-gyümölcs termelői szervezetek Név Megye Székhely Elismerési kategória TÉSZ 3 Dél-alföldi Kertészek Zöldség-Gyümölcs Termelői e Csongrád Szentes 6000 Szarvasi út 3/b gyümölcs-zöldség TÉSZ

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A TERMELİI ÉRTÉKESÍTİ SZERVEZETEK (TÉSZ) LEHETİSÉGEI A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELİK KOORDINÁLÁSÁBAN

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács A baromfi ágazat stratégiája Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995

Részletesebben

Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben

Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben Bevezető feladat Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben A vállalkozás a tárgyidőszakban A és B típusú terméket gyártott. A tárgyidőszakkal kapcsolatban a következő információkat ismeri: A termék

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

XVIII. évfolyam, 14. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVIII. évfolyam, 14. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVIII. évfolyam, 14. szám, 2014 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVIII. évfolyam, 14. szám, 2014 Megjelenik kéthetente július 29. Felelős

Részletesebben

Elismert zöldség-gyümölcs termelői szervezetek

Elismert zöldség-gyümölcs termelői szervezetek Elismert zöldség-gyümölcs termelői szervezetek Azonosító Név Megye Székhely Elismerési kategória TÉSZ-3 Délalföldi Kertészek Zöldség-Gyümölcs Termelői és Értékesítő Szövetkezete Csongrád Szentes 6000 Szarvasi

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

2007. évi beszámolója

2007. évi beszámolója Homokhátsági Mintagazdaság Kht. 6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a HOMOKHÁTSÁGI MINTAGAZDASÁG KEREKEGYHÁZA KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG (6041 Kerekegyháza Fő u. 47/a) 2007. évi beszámolója Tartalom: 2007. évi közhasznú

Részletesebben

A spot árak alakulása (erucent/liter, eurocent/kg

A spot árak alakulása (erucent/liter, eurocent/kg 213/7 Az unió országaiban a tejfelvásárlás az előre jelzetteknek megfelelően marad az előző év azonos időszakának szintjét még mindig nem éri el, bár a különbség csökken. Ez az egy éve fennálló állapot

Részletesebben

Az ágazat helyzete, tendenciák a gyümölcslé, gyümölcsital és ásványvízfogyasztás alakulásában

Az ágazat helyzete, tendenciák a gyümölcslé, gyümölcsital és ásványvízfogyasztás alakulásában Az ágazat helyzete, tendenciák a gyümölcslé, gyümölcsital és ásványvízfogyasztás alakulásában Bikfalvi Istvánné Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége Zöldség és gyümölcslevek

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28 - i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28 - i ülésére 2067-2/2014 E L Ő T E R J E S Z T É S A Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28 - i ülésére Az előterjesztést készítette: Ferencz Péter ügyvezető Előterjesztő: Dr. Kelemen

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015.

ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015. ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015. Vetőmag Szövetség Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Növények Szekció Juhász Zoltán Sumi Agro Hungary Kft XVI. KALÁSZOSGABONA FÓRUM Visegrád, 2015. szeptember 8-9. Ki mi(n)t

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

2. TERMÉNYPIACI ELŐREJELZÉSEK 2009-01-22. Olajos növények: Összefoglaló. Az étkezési búza ára nőni fog az elkövetkező hetekben.

2. TERMÉNYPIACI ELŐREJELZÉSEK 2009-01-22. Olajos növények: Összefoglaló. Az étkezési búza ára nőni fog az elkövetkező hetekben. Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t- online.hu www.zoldforras.hu 2. TERMÉNYPIACI ELŐREJELZÉSEK

Részletesebben

A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében.

A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében. A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében. Plain Consult Kkt. Galántai Tamás 2010. november 9.. www.plainconsult.hu A vezetői költség- és teljesítményszámítási

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 23. szám november hét. Bor piaci jelentés

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 23. szám november hét. Bor piaci jelentés A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 23. szám 2006. 28. 45-46. hét Bor piaci jelentés Hazai borpiaci információk A vörös asztali borok árának alakulása néhány európai országban 1-2. táblázat, 1-8.

Részletesebben

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség.

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség. Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 2009/15

Részletesebben

Az európai piac minden korábbinál vonzóbbá vált a Távol-Kelet, valamint. Míg a globális zöldség- és gyümölcster- ezért az öreg kontinens zöldség- és

Az európai piac minden korábbinál vonzóbbá vált a Távol-Kelet, valamint. Míg a globális zöldség- és gyümölcster- ezért az öreg kontinens zöldség- és 144 - - - - - - - - - - - - - - Míg a globális zöldség- és gyümölcster- és másutt, a hazai mind inkább elszakad - versenyre kényszerítik a lassan reagáló régieket. Az európai piac minden korábbinál vonzóbbá

Részletesebben

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező

Részletesebben