MISKOLCI EGYETEM BARTÓK BÉLA ZENEMŰVÉSZETI INTÉZET PORTFÓLIÓ TÓTH PÉTERNÉ RENDES RENÁTA MA 60

Átírás

1 0 MISKOLCI EGYETEM BARTÓK BÉLA ZENEMŰVÉSZETI INTÉZET PORTFÓLIÓ KONZULENS: NEMES FERENC FŐISKOLAI TANÁR KÉSZÍTETTE: TÓTH PÉTERNÉ RENDES RENÁTA TANÁR-ZENETANÁR, FAGOTT MA

2 1 Bevezető: "A zenei nevelés célja, hogy részt vállaljon a teljes személyiség formálásából." 1 Kokas Klára szavait idézve indítom a zenetanári pályán eddig eltöltött éveim tapasztalatait összegezve portfóliómban. A nevem Tóth Péterné Rendes Renáta. Hangszeres tanulmányaimat a sátoraljaújhelyiakkor még Állami Zeneiskola címet viselő- zeneiskolában kezdtem. Zenetanári pályafutásom is itt kezdődött 1996-ban, amikor is főiskolásként elkezdtem ebben az iskolában tanítani, mely akkor már a Lavotta János Zeneiskola nevet viselte óta szinte folyamatosan - tanulmányaim mellett- zenetanárként dolgoztam. Jelenleg az Egri Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskolában tanítok 2011 óta. Ez idő alatt számtalan gyermeket tanítottam, így elég sok tapasztalatot szereztem a főként általános iskolás gyerekek oktatásával kapcsolatban. Tapasztalataim sajnos azt bizonyítják, hogy a zeneiskolás növendékek között is egyre több a speciális foglalkozást igénylő gyermek. Egyre gyakrabban találkozom hiperaktív, figyelemzavaros, diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás és egyéb tanulási problémával küzdő gyermekkel. Jelenlegi munkahelyemen a saját tanítványaim 50% - a ilyen. Éppen ezért én nem csak a tehetséges és kimagasló növendékek tanítása köré építem portfóliómat, hanem az ilyen speciális nevelést, tanítást igénylő zeneiskolás növendékkel/ növendékekkel való tapasztalataimat szeretném kifejteni. Célom már évek óta az ilyen gyermek segítése, zenei sikerélményekhez való juttatása. Nagy előnye a hangszeres oktatásnak, hogy hetente 2x30 percet foglalkozhatok egyénileg egy-egy ilyen gyermekkel a zeneiskolai hangszeres órákon. A zenei nevelés célja a zenei élmény nyújtása, mely nélkülözhetetlen a gyermekek személyiségének fejlődésében. A zeneterápia eredményei is azt bizonyítják, hogy a zene pozitívan hat a szociális és emocionális fejlődésre így bizonyítottá vált, hogy a zenei nevelés a személyiségfejlődésben fontos szerepet tölt be. 1 Kokas Klára: Képességfejlesztés zenei neveléssel 32. oldal

3 2 Tartalomjegyzék: Bevezetés 1.oldal I. A tanuló személyiségének fejlesztése...3.oldal Egy kiválasztott növendék jellemzése szakmai szempontból...6.oldal Reflexió...9.oldal II. Iskolai konfliktushelyzetek értékelő elemzése...10.oldal Reflexió oldal III. Intézmény bemutatás Eger zenei életének bemutatása a XVIII. századtól napjainkig...14.oldal Reflexió...20.oldal IV. Két hangszeres iskola kötetének ismertetése, felhasználhatóságának bemutatása, kritikai értékelése Julius Weissenborn: Fagott- iskola és Herpay Ágnes: Szeretek fagottozni 22.oldal Reflexió...25.oldal V. Motivációs kérdőív felvétele és elemzése Az Egri Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola növendékei számára készített motivációs kérdőív elemzése oldal Reflexió oldal VI. Hangversenyek szervezésének dokumentumai Az Egri Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola n megrendezett növendékhangversenye 29.oldal Reflexió...31.oldal VII. Szülőkkel készített interjúk Az Egri Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola növendékeinek szülei számára készített interjúk elemzése...31.oldal Reflexió...35.oldal VIII. Gyerekekkel, szülőkkel való kapcsolat intézményi bemutatása Az Egri Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskolában n

4 3 megrendezett zeneiskolai farsang előkészületei és lebonyolítása...35.oldal Reflexió...37.oldal IX. Szakmai fejlődési terv Céljaim és terveim a közeli és távoli jövőben...37.oldal Reflexió...39.oldal Felhasznált irodalom...40.oldal Mellékletek...41.oldal I. A tanuló személyiségének fejlesztése Az általam választott kompetencia a tanuló személyiségének fejlesztésének kompetenciája "A tanítás és a tanulás a tanár és a diák közös érdeke. Ez egy olyan folyamat, melyben mindkettőjük személyisége fejlődik. A tanárnak az a feladata, hogy a gyermek képességeit kibontakoztassa. A tanuló pedig hozzájárul a tanár személyiségének teljesebb kialakulásához." 2 A mai világban a gyermekeknek- elsősorban a városban élőknek- megnövekedett az iskolai elfoglaltságuk. Egyetértek egyik zenetanár kollégámmal miszerint az, ha valaki zeneiskolába jár szerencsés és számára ez egy különleges kiváltság. Zeneiskolába járni nem kötelező. A zenetanulás felé tett első lépésekre általában a szülők befolyása döntő, de az úton való haladásban a tanár szerepe nagymértékben meghatározó. Általános jelenség, hogy az utóbbi évtizedekben a család szocializációs szerepe csökken. A korábbi többgenerációs családok mellett egyre több az egyszülős család. A nők munkába állása - mely szükségszerűvé vált a családfenntartás szempontjából- hatással lett a zenei szocializációra is. A nők nagy része gyermeke születése után egy-két évvel újra munkába áll. Fontos változás a médián keresztül folyamatosan elérhető zene, ami a családi életből kiszorította az együtt éneklés és együtt zenélés szokását, pedig ez a korábbi évszázadokban 2

5 4 általános volt. A média a zenei fejlődésre több területen is hat. A médiából áramló nagy mennyiségű könnyűzene miatt, az iskola és a zeneiskola feladata és felelőssége a népzene és a klasszikus zene világába való bejárat megmutatása. A zenei nevelés és ezzel együtt a zeneiskola szerepe a mai korban felértékelődik. Zenét tanulni egy rideg és bizalmatlan légkörben nem lehet. Nagyon fontos, hogy a túlterhelt gyerekek számára a zenélés, a zenetanulás kikapcsolódást jelentsen. A tanulók személyiségének fejlesztésében eredményeket legjobban úgy érhetünk el, ha kialakul a tanár és diák között egy kölcsönös szimpátia, kölcsönös bizalom és mi zenetanárok megpróbálunk növendékeink számára a zeneiskolában jó hangulatot, nyugalmas légkört teremteni. Ehhez elengedhetetlen a zenetanároknak - mint kommunikációt irányító személyeknek- az együttérző-beleérző empatikus képessége. A zenepedagógus fontos feladata közé tartozik, hogy tudatosan, értő zenehallgatói attitűdöt alakítson ki az óráin. Így teremthető meg a nyitottság a fogékonyság egy-egy zenemű iránt. Fontos, hogy a gyermekekben felkeltsük a komolyzene iránti érdeklődést, a hangversenyeken való jelenlétet résztvevőként és hallgatóként egyaránt. 3 A hangszertanulás során nagy jelentősége van annak, hogy az általunk feladott konkrét zenemű mennyire motiváló a tanuló számára. Lényegesnek tartom, hogy kedveljék azokat a darabokat melyeket feladok nekik. Igyekszem,- illetve közösen igyekszünk- olyan előadási darabokat választani melyek technikailag is zeneileg is szintjüknek megfelelőek, s melyeket szívesen gyakorolnak és majd idővel kotta nélkül megtanulnak. Fontos ez különösen a speciális foglalkozást igénylő gyerekeknél, akiknél ez nagy motivációt jelent. A hangszertechnika fejlesztéséhez azonban sajnos elengedhetetlenek azok a gyakorlatok, skálák melyek általában nem tartoznak a tanulók által kedvelt dolgok közé. Ezeket a gyakorlatokat a tanulási nehézségekkel küzdőknél jóval kisebb mennyiségben alkalmazom. A hangszertanulásnak szükségképpen része a növendékek hangversenyeken, vizsgákon esetleg versenyeken való megmérettetése. A szerepléssel járó külső értékelés az önbizalmat erősítheti (amennyiben sikeres), de hosszú távon károkat is okozhat a gyermekben. A személyiségfejlődés szempontjából azonban fontosak a folyamatcélok (pl.: egy technikai 3 Turmezeyné Heller Erika-Balogh László: Zenei tehetséggondozás és képességfejlesztés 2009, 162.oldal

6 5 probléma megoldása vagy egy nehezebb darab megtanulása). A tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeknél különösen figyelni kell a megfelelő szintű tanagyag kiválasztására, mert ezeknek a gyerekeknek a szerepeltetésével főként a zenei sikerélményekhez való juttatása a célunk. Az éneklés, a hangszeren való játék serkenti az agy működését, változatos hallási, látási, mozgási (auditív, vizuális, motoros) ingereivel azt aktivitásra készteti. A zene, a zenélés sajátossága abban nyilvánul meg, hogy érzelmeink kifejezője. Motiváció forrása, hogy a gyermek zenével kapcsolatos tevékenysége során átéli és reprodukálja ezeket az érzelmeket, s belőlük a zene mintájára érzelmi modelleket épít magának. A zenei nevelés olyan élménymintákat ad, melyekre később rámintázódhatnak más élmények. A személyiség egyik leglényegesebb meghatározója a gyermek én tudata, önismerete, önmagáról alkotott képe. A zenetanítás során nagy körül tekintéssel kell formálnunk tanítványaink énképét. Fontos a pozitív és a negatív elemek kiegyensúlyozottan történő visszajelzése. A tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeknél én inkább a pozitív külső motivációt részesítem előnyben, mert ilyenkor általában kevesebb pszichés energiát felhasználva tudnak jobban teljesíteni. Ahhoz, hogy az önmagukkal szemben támasztott elvárásoknak is meg tudjanak felelni elengedhetetlen, hogy olyan darabokat adjak fel nekik melyekkel meg tudnak birkózni. Ez önbizalmukat- ez által személyiségüket- fejleszti, én képüket erősíti. A zenetanítás fő célja a zenei műveltség megalapozása és fejlesztése, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása, az egyéni és az aktív társas muzsikálásra nevelés, mert ezekkel a célkitűzésekkel a tanulók személyisége, zene iránti érdeklődése nagymértékben fejleszthető. "Az együttes élmény ereje a csoportban lévő egyénnek bizonyos többletet adhat, készségeit magasabb intenzitásra emelheti." 4 Mérei Ferenc A közös alkotótevékenység (kamarazene, kórus, zenekar) elsősorban a zeneművek előkészítésében és előadásában bontakozik ki. Amikor egy mű felhangzik, minden 4 Kokas Klára: Képességfejlesztés zenei neveléssel 1972, 30. oldal

7 6 alkalommal újjászületik a karmester/vezető és az együttes közös alkotásában, ez által a zenéhez kapcsolódó társas érzés fontos személyiségalakító tényezővé válhat. Az Egri Farkas Ferenc Zeneiskolában működő gyermekkórus, kamaracsoportok, kis- és nagy vonószenekar, népi zenekar, valamint fúvószenekar lehetőséget nyújt a növendékek számára ezekhez az együttes élményekhez való eljutáshoz. A zenei képzelet fejlesztése fontos eleme a személyiség formálásának. A képzelet fejlesztésének fontos módja az improvizáció. Ez a tantárgy - nagy örömömre- az Egri Farkas Ferenc Zeneiskolában is szabadon választható. A felsőbb osztályos növendékek közül egyre többen választják. A zeneiskolai improvizációs csoportok előadásaikkal folyamatosan elkápráztatnak minket zeneiskolai és egyéb városi rendezvényeken. Zenepedagógusként szívesen hallgatjuk ezeket a produkciókat, melyekben a zeneiskolás növendékek alkotó folyamatáról kapunk információkat. A mozgás, a ritmus-, dallam-, forma,- és harmónia- alkotás zenei nevelésünkben a csoportközösség tagjainak képzeletéből tevődik össze. Adott illetve beépült elemekből készül, de módot nyújt az egyéni kezdeményezésre, variációk alkotására. Egy kiválasztott növendék jellemzése szakmai szempontból: Az oktatás és a nevelés eredményessége nagy- mértékben függ attól, hogy a pedagógiai módszerek mennyire illeszkednek az adott gyermek sajátosságaihoz. A jelen kor zenepedagógusának is képeznie kell magát és nyitottnak kell lennie a sokféle pedagógiai eszköz legmegfelelőbb alkalmazására, hogy a speciális foglalkozást igénylő zeneiskolás növendékek tanítása során, változatos módszerekkel a zenetanításban is minél hatékonyabb eredményeket tudjon elérni a gyermek személyiségfejlődésében. A következetes és eredményes tanítás feltétele a tanuló megismerése, megismerni akarása. A tanuló megismeréséhez egy komplex személyiségszemlélet kell. A tanítást arra kell építenünk, ahogyan a tanulók a világ jelenségeit, folyamatait, összefüggéseit, törvényeit valamint az ehhez szükséges fogalmakat értelmezik. A differenciált fejlesztés fokozottan érvényesül a tanulási nehézségekkel küzdő zeneiskolás növendékeknél. Az általam kiválasztott növendék is ilyen, aki egy különleges bánásmódot igénylő gyermek.

8 7 A tanuló neve: Sz. Tamás Születési hely, idő: Eger, 2001 Egerben él, elvált szülők gyermekeként édesanyjával és fiú testvérével. Zeneértő, zenekedvelő családból származik. Édesapja egy kisvárosi plébánia kántoraként dolgozik, valamint tagja az Egri Szimfonikus Zenekarnak ahol kürtön játszik. Édesanyja egy egri szakközépiskolában könyvtárosként dolgozik. Édesanyja kiskorától az Egri Farkas Ferenc Zeneiskola növendékeként fagotton játszott. Jelenleg hobbizenészként az Egri Farkas Ferenc Zeneiskola fúvószenekarában fuvolázik. Tamás jelenleg általános iskolában 7. osztályos, ének-zene tagozaton. Az általános iskola kórusában énekel, a zeneiskolában 3. a évfolyamos fagottos növendék. Zeneiskolába, 9 éves kora óta jár. 2 évig a fagott egy kisebb változatán a fagottinón kezdett játszani, majd mikor már fizikálisan is alkalmas lett rá, a fagotton folytatta tanulmányit. Általános és magas intelligenciája mellett - ami a szakértői véleményből is kiderül- tanulási nehézségekkel küzd melyek főként figyelemzavarából adódnak. Amikor én 2011-ben az Egri Farkas Ferenc Zeneiskolában kezdtem dolgozni, Tamás még a fagottinón játszott. Édesanyja megkeresett és beszélgetésünk alatt kiderült, hogy a kisfiú milyen problémákkal küzd. Kiderült, hogy figyelemzavaros. A figyelem a tanulás elengedhetetlen feltétele. Figyelme játék közben könnyen elterelődött, úgy éreztem nem elég kitartó. Eleinte sok fejtörést okozott a vele való foglalkozás, az ő fejlesztéséhez, tanításához megfelelő pedagógiai eszközök kitalálása és alkalmazása. Feledékeny és szétszórt benyomást keltett. A szolfézstanár is sokat panaszkodott, hogy sokszor elbámészkodik, oda nem illő kérdéseket tesz fel, zavarja az órákat. Igyekeztem és igyekszem mai napig is koncentrációt fejlesztő gyakorlatokat beépíteni a hangszeres óráiba. A figyelemzavaros tanulók tapasztalatom szerint is lényegében mindenre tudnak figyelni csak arra nem, ami előttük van. Ezért van, hogy néha csak valamilyen mozgásos tevékenységet végezve képesek fenntartani a figyelmüket. Az ilyen pótcselekvések nála is felfedezhetőek. Ilyen például az orrfújás, a zsebében kutatás, vagy a kifejezetten rá jellemző dolog hogy 5 percenkét beáztatja a fagott nádját. Mai napig sokszor hagyja otthon "véletlenül" az ellenőrzőt vagy a kottát. A tanítás során igyekszem vele tartani a szemkontaktust, mert tapasztalataim szerint ez sokat segít. Az etűdök, darabok játszása során sokszor folyamatosan bíztatom és segítek neki. Jelzem, hogy meddig játsszuk és mennyi van még hátra. Nagyon szeret fagott duókat

9 8 játszani, kamara zenélni velem és a tanszaktársaival. Zenei képzeletének fejlesztése érdekében a nonverbális kommunikáció egyik eszközét is sokszor alkalmazom, mégpedig azt, hogy eljátszom neki az adott etűdöt, vagy darabot. Ez által képet kap a darab előadási módjáról. Beszélünk az adott darab zeneszerzőjéről, az akkori táncokról, ruhákról. Édesanyjával rendszeresen járnak színházba és koncertekre és Tamás is szívesen hallgat komolyzenét. Mára- köszönhetően a szakemberek által tartott és mai napig tartó habilitációs és rehabilitációs foglalkozásoknak, melyekre édesanyjával évek óta folyamatosan jár- nagyon sokat fejlődött. A szülők folyamatosan tartják a kapcsolatot a pedagógusokkal és a fejlesztésben résztvevő szakemberekkel. Osztálytársai szerint is sokat komolyodott és a tanítási órákon is fegyelmezettebben viselkedik. Szakmai értékelése: - hangszeres játéka közben sokszor téveszt, de jó hallása miatt rögtön észreveszi és hibáit javítja - manuális készsége jónak mondható, bár a gyors játék hosszabb darabok előadásánál gondot okoz neki, sajnos hamar elfárad (ezért inkább rövidebbeket adok) - a dinamika és a hangszín különbségeire fogékony, játék közben figyel, hogy ezeket betartsa - jó hallása miatt intonációs érzékenysége jó - ritmus érzéke jó - előadói készsége jó, lámpaláza nem igazán van, szeret szerepelni, a szerepléseken elég megbízhatóan teljesít, (amit megtanul el is játssza) Tamás már két éve játszik az iskola fúvószenekarában. A fúvószenekarban való játék nagymértékben motiválta a hangszeres játékát. Az együtt zenélés motivációs hatása nála fontos személyiségalakító tényezővé vált. Saját elmondása szerint a zenekarban nagyon jól érzi magát. Ezt megerősíti édesanyja is, melyet a vele is elkészített interjúban leír: "Sikerélményt ad neki a zene, magabiztosabbá vált. A zenekarosok közül kerültek ki a legjobb barátai." Nagyon szereti a zenekart és számára az együttes közös produkcióból fakadó zenei élmény

10 9 sajátos örömforrássá vált. Fodor Gábor szavai jutottak eszembe, melyet idézek: "A tanári pálya igazi, embert próbáló terhe, hogy jól kell szeretnünk tanítványainkat. Jól szeretni- többek között azt jelenti, hogy szabadon hagyjuk tanítványainkat fejlődni, de olyan mércét állítunk eléjük, amely nem engedi őket igénytelenné válni, és amely képességük, tudásuk mind hatékonyabb kamatoztatására sarkallja őket. Tanítványaink fejlődésének megtapasztalása- a szeretet gyümölcseként- minket is gazdagít." 5 Tamás és én fagott órán Reflexió: A hangszertanulás során számomra nagyon lényeges dolog a hallás a ritmusérzék, a zenei memória, a fantázia, az intonációs érzékenység, a hangszín és a dinamika iránti fogékonyság az előadói és a manuális készség, valamint a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása. Külön kiemelném a zenepedagógusok feladatai közül a zeneiskola - mint egyfajta "kultúrszolgáltatást" nyújtó iskola- óráin a zenei írás-olvasás fejlesztését, a gyermek zenei ízlésének formálását és azt, hogy ösztönöznünk kell őket a zenei tárgyú könyvek, cikkek olvasására és a társművészetek iránti nyitottság kialakítására. Nagyon fontosnak tartom a gyermekekkel a tanítás során folytatott verbális és nonverbális pedagógiai kommunikáció minőségét és mennyiségét. 5

11 10 A zeneórákon a gyermekekkel való közös és sikeres munka mindenki számára személyiségfejlesztő hatású. A mai világban sajnos egyre kevesebb az élő szóban való kommunikáció. Az emberek többsége az interneten írásban kommunikál egymással és a gyermekeknél ez fokozottan érvényesül, valamint ez a fajta kommunikáció a gyermekek személyiségfejlődésében is hátráltató tényező. A zeneiskola egy fontos intézmény, melyben még mindig a gyermekekkel való foglalkozás során a zene és a zenélés megszerettetése a cél és ezért- egyetértve az eddig leírt leírtakkal- véleményem szerint is fontos személyiségfejlesztő hely. Ma már egy hangszer megtanulása is lehetséges otthon, a számítógép előtt ülve. Remélem, hogy még sokáig fognak működni a zeneiskolák ahol élő szóban taníthatjuk őket, s zenepedagógusként hozzájárulhatunk személyiségük fejlesztéséhez. II. Iskolai konfliktushelyzetek értékelő elemzése "A konfliktusok, összetűzések az emberi kapcsolatok természetes velejárói, melyeket mindkét fél megelégedésére kell megoldani. Ha a pedagógus vállalja ezt, és nem akadályozzák benne saját hiányosságai, nagy lépést tett a jó légkör kialakítása, diákjai bizalma és saját személyes tekintélyének megalapozása felé." 6 Thomas Gordon Az emberi kapcsolatok természetes velejárói a konfliktusok, ám megoldásuk nem olyan egyszerű feladat. Az oktatást is kezdettől fogva áthatja a konfliktus, mely az oktatási folyamat szerves részét képezi. A pedagógusok feladata az iskolákban az oktatás mellett a neveléssel összefüggő feladatokat is magába foglalja, s a legtöbb konfliktus nem a diákok oktatásából, hanem a neveléséből adódik. Az utóbbi évtizedekben az iskola nevelési feladata kiemelt szerepet kap. A szülők elvárásai egyre magasabbak gyermekeik oktatásával kapcsolatban. Sok estben a szülők az oktatástól, a pedagógusoktól várják el azt is, ami egyébként az ő feladatkörükbe tartozna. Ez a fajta hozzáállás nem csak a tanár-diák, hanem a tanár-szülő közötti feszültséget is eredményezi. A zeneiskolákba főként olyan gyermekek járnak, akiket a zene iránti érdeklődés vonzott be. 6

12 11 A gyermekek nagy része szívesen jár ezekbe az intézményekbe és általában lelkesen és szorgalmasan készülnek az ottani órákra. Kivételek vannak és zeneiskolás növendékek között is akadnak sajnos olyanok, akik nem készülnek az órákra vagy folyamatosan "véletlenül" otthon hagyják a felszerelésüket. Ezek a dolgok feszültségeket, rosszabb esetben konfliktusokat generálhatnak. Jó pedagógusként ezeknek a dolgoknak ki kell derítenünk az okát. Az ok lehet valamilyen viselkedésbeli, magatartásbeli probléma (szétszórtság, figyelemzavar), lehet egyszerűen a zenélés a zeneiskolába járás "nem szeretése" (melyet a tanár, diák vagy valamelyik zenei tantárgy okoz), illetve ez a fajta "tiltakozás" lehet a szülővel/ szülőkkel szembeni ellenállás jelzése (kizárólag a szülők akarata által kötelező zenélés). Erre szeretnék egy-két konkrét példát bemutatni, melyek saját tanítási tapasztalataimat is gyarapították. Kihívást jelent számomra- amint már leírtam az előző fejezetben- a speciális foglalkozást, oktatást igénylő gyermekekkel való foglalkozás. Ez elég hatékonyan tud működni, ha a gyermek is akarja és együttműködő. Ám ha nem, akkor mindkettőnk számára "szenvedés" a zeneóra. Pár évvel ezelőtt beiratkozott a zeneiskolába egy kislány. Az édesanyja semmilyen tájékoztatást nem adott arról, hogy bármilyen tanulási nehézséggel küzdene (annyit mondott, hogy egy kicsit lassú). Ez ki is derült a vele való foglalkozás során. Egy pár hónap alatt rájöttem, hogy lassúságának fő oka, hogy súlyosan diszlexiás (mint a betűket, a hangjegyeket is folyton felcserélte) ezért főként ismert gyerekdalokat és népdalokat játszottunk. Eleinte volt benne akarat és kitartás is, de egy idő után lankadt a lelkesedés. Nem gyakorolt és a felszerelés is sokszor "otthon maradt". A szolfézstanár is panaszkodott, hogy az órákon a kislány nem hajlandó énekelni, egyedül ül a padban, és nem akar részt venni a csoportos órákon az együttes feladatokban. A szolfézs órákon ő is próbálta jobban bevonni a kislányt - sokfajta pedagógiai eszközzel-, de nem járt sikerrel. Az első év végén fogadóórára hívtuk közösen a kislány anyukáját. Óvatosan közöltük vele, hogy nem javasoljuk a következő évet a zeneiskolában a kislánynak, mert nem szereti, és nem motiválja a zene, sokkal jobban érdeklik más dolgok. Az édesanyja felháborodott, de úgy éreztük, hogy sikerült meggyőznünk, hogy nem szabad erőltetni a gyermekének, amit ő ennyire nem szeretne. Az új tanév elején azonban meglepődve tapasztaltuk, hogy újra beíratta. Még egy év következett, mely során a kislány ugyanolyan kedvetlenül járt az

13 12 órákra. Mivel a tananyagot nem teljesítette sajnos muszáj voltunk "NO" osztályzatot adni neki. Újra behívtuk az édesanyát és meggyőztük, hogy a következő évben már ne írassa be. Szomorú dolog az, amikor egy szülő nem akarja belátni, hogy ha gyermeke ennyire nem szeret valamit, akkor azt nem szabad ráerőszakolni. "Aki nem tudja és utálja a szolfézst az botfülű vagy rosszul tanítják!"- egyik idősebb kollégám szavait idézve. A kötelező szolfézs óra is lehet konfliktusok okozója a zeneiskolákban. Ez lehet a tanár- diák között valamint tanár-szülő és sajnos előfordul tanártanár között is. A szolfézst tanító tanároknak - véleményem szerint- elég nehéz feladatuk van, hiszen egy "kötelező" foglalkozást kell tartaniuk a zeneiskolás diákoknak, mely a hangszeres anyaghoz nem közvetlenül igazodik. A gyerekek többsége a "nem szeretem" tárgyak közé sorolja a szolfézst, amit 4 éven keresztül a hangszeres órák mellet tanulniuk kell. Sajnos a szolfézs órákon sincsenek speciálisan a nehezebb felfogású gyermekek számára tartandó órák és mivel ezeknek a tanároknak csoportos foglalkozásokat kell tartaniuk, számos probléma akad a csoportban lévő tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek kezelésével kapcsolatban is (zavarják az órát, nem figyelnek, lemaradnak).(tapasztalataim szerint kollégáim is egyre jobban megbirkóznak ezzel a feladattal.) Konkrét példát nem szeretnék leírni, de velem is számtalanszor előfordult már, hogy a szolfézstanár és zeneiskolás diák között olyan konfliktus alakult ki, mely miatt a gyermek abbahagyta a zenetanulást. Az általános iskolákban és a zeneiskolában is egyre gyakrabban előforduló konfliktushelyzetek közül kiemelnék még egy - sajnos egyre gyakrabban előfordulóproblémát, ez pedig a mobiltelefonálással kapcsolatos konfliktushelyzetek kialakulása. Jelenlegi munkahelyemen az Egri Farkas Ferenc Zeneiskolában is van szabad internet csatlakozási lehetőség. Számos előnye van pl.: meghallgathatunk egy zeneművet melyet játszunk, zeneszerzők adatait, zeneművek keletkezését miértjét etc. könnyen, gyorsan megtudhatjuk. Ám a gyerekek főként nem erre használják "okos" telefonjaikat. Sajnos nekem és kollégáimnak is egyre több összetűzésem alakul ki a gyerekekkel ezen eszköz nem megfelelő időben való használatából kifolyólag. Van olyan tanítványom, aki azonnal a telefonhoz nyúl - és közösségi oldalakon chat- el,- amikor egy kis pihenőt tartunk óra közben, s ebből már volt kisebb konfliktusom is vele (édesanyja elvette tőle, de szinte

14 13 belebetegedett, így visszaadta neki). Van olyan tanítványom is, aki a hangszeres óra közben is folyton a zsebében kutat és nyomkodja a telefont. Az órák elején az ilyen gyerekekkel kikapcsoltatom a készüléket, vagy ha nem teszi egy-két szóbeli figyelmeztetés után az óra idejére elveszem. A pedagógus személyisége nevelési stílusában is megnyilvánul, vagyis abban, ahogyan a büntetéseket és jutalmakat osztja, amilyen órai légkört teremt, s ahogyan reagál a tanulóktól érkező jelzésekre. A hatékony pedagógusnak modellként kell szolgálnia: mindenképpen egy szociális erővel rendelkező személy, akinek hatékonyságát szakértelme, büntető és jutalmazó hatásköre, személyes vonzereje, valamint szociális státusából eredő hatalmi pozíciója alapozza meg. 7 Sallay Hedvig Reflexió A tanítás-tanulás egy alá-, fölérendeltségi viszony, de véleményem szerint sokkal célszerűbb-főleg zeneiskolában- egy horizontális viszonyt kialakítanunk a növendékekkel, melyekben közös célokat határozunk meg, és a közös célok eléréséhez vezető úton nekünk, pedagógusoknak - a konfliktusokat, összetűzéseket rugalmasan és kellő toleranciával kell tudnunk kezelni. A harmonikus pedagógus-diák viszony alapja az elfogadás, az őszinteség és a bizalom, hiszen mind a két fél (a tanár és a diák is) azt szeretné, ha a fiatal gyermek helytállna, és sikeres felnőtt válna belőle. A konfliktusok megfelelő módon való kezelésével az ehhez vezető utat kell közösen megtalálnunk. Számtalan konfliktussal találkozom a zeneiskolában, melyek főként az idősebb - "régi vágású" kollégáim és a tanulási nehézségekkel küzdő növendékeikkel kapcsolatban alakulnak ki. Nem igazán tudják és nincs is türelmük az ő tanításukhoz, egyszerűen megdorgálják és hazaküldik őket gyakorolni. Bár jogos részükről a szidás, mégsem tartom jó megoldásnak, hiszen mai felgyorsult világunkban a zenélés a zenetanulás kikapcsolódást kellene, hogy jelentsen a gyerekeknek- feltéve, ha a gyerek nem zenei pályára készül. A zeneiskola nincs ingyen és az anyagi terheket vállaló szülők jogosan elvárhatják, hogy a pedagógusok gyermekük zenei fejlesztését a lehető legjobb tudásuk szerint tegyék. 7 Magyar pedagógia 95. évfolyam 3-4. szám, 1995, 201.oldal

15 14 Véleményem - és egyre több kollégám véleménye szerint is- a zeneoktatásban is egyre szükségesebbé válik egy olyan speciális tagozat létrehozása (az A és a B évfolyam mellett) ahová ezeket a gyerekeket besorolhatnánk, és akikkel nem kellene a- normál,- és jobb képességű gyerekek számára előírt- kötelező tantervi tananyagot elvégeztetni ahhoz, hogy következő évfolyamba léphessenek. III. Intézmény bemutatás Eger zenei élete a XVIII. századtól napjainkig A portfóliómnak ebben a részében Eger zenei életét szeretném bemutatni a zenetanítás, - főként a hangszeres oktatás- első nyomainak megjelenésétől a ma Egerben működő egyetlen állami fenntartású zeneiskoláig, melyben én is jelenleg dolgozom. Egerben a zenetanítás első nyomait 1754-ből találjuk. Az akkori püspök vezette be a gregorián ének tanítását az újjászervezett hittani főiskolán ben Eger érsekség lett. Pyrker László érsek felismerte az egri lakosság műveletlenségét és tanítóképzőt állíttatott fel, mely az első magyar nyelvű tanítóképző lett. A tanítóképzőben az orgona,- és zongoraoktatás mellett hegedűtanulásra is lehetőség nyílt. A 19. század második felében a tanítóképzőnek már kis zenekara volt, melyben az érsek maga is aktívan játszott brácsásként. Pyrker érsek mellett Wilt Antal nevét kell megemlítenem, aki ugyancsak működtetett egy kis zenekart.1821-ből fennmaradt hangversenyének műsorán Beethoven szimfónia, Haydn és Mozart művek szerepeltek. Ezeket az adatokat az Egri Érseki Levéltár 2327 raktári számú iratokból tudjuk. 8 A 19. században Eger iskolavárossá alakult át, de szellemében és fejlődésében megrekedt kisváros maradt. Az es kiegyezést követően a meggazdagodó egri polgárság vagyonát főként szőlőkbe fektette és nem igazán volt igényük a magasabb rendű zene 8 Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 1966, Gyárfás Győzőné: Eger város zenei éltének fejlődése 379. oldal

16 15 hallgatására. A társas összejöveteleken borozgattak énekeltek s elég volt számukra, ha a szórakoztatásukról egy-egy cigányzenekar gondoskodott. A dalolás kedvelt volt s ezért alakult meg az első komolyabb énekes zenekedvelő társaság mely 1882-ben az Egri Dalkör nevet választotta magának. A Dalkör egyházi kötelezettségein túl aktívan részt vett Eger világi zenei életében is. A Dalkör műsorait színesítvén megalakult egy ún. Úri Banda, akik ügyes vonós és fúvós hangszeresek voltak. A hangversenyeiken főként nótákat és divatos keringőket játszottak. Számos akkori kiváló komolyzenész érkezett ezekben az években Egerbe, hogy szórakoztassák az egri publikumot, de az akkori újságcikkekből kiderül, hogy szinte senkit nem érdekeltek ezek a művészek és az ő produkcióik. Számos koncertet az érdeklődés hiánya miatt le kellett mondaniuk a szervezőknek. Pogatschnigg Guidó a székesegyház és a dalkör karnagya a Filharmóniai Esték megrendezésének gondolatát vetette fel, hogy Eger komoly zenei életét fellendítse. Első estjét én adta, melynek első részben egyfajta hangszerbemutatót tartott, hogy a közönség az egyes hangszerek hangszínét megismerje. A koncert második részében Beethoven Pastoral szimfóniája hangzott el melyet a katonazenekar adott elő. A koncert óriási sikert aratott és telt házas lett. Tavasszal Pogatschnigg Guidó még egy telt házas koncertet szervezett. A Filharmóniai Esték koncertsorozat iránti nagy érdeklődés tavasszal abbamaradt, mert Pogatschnigg elfogadta a temesvári zeneiskola igazgatói posztját és sajnos utódja - aki országos hírű egyházzenész volt- nem érezte fontosnak, ezen kezdeményezés folytatását. 9 A zenei élet fejlődése- bár a zenehallgató közönség szórakoztatásában csökkent - azonban nem állt le. A cisztercita gimnázium a század elején felismerte a zenei nevelés fontosságát és saját költségén egy teljes szimfonikus zenekarhoz szükséges hangszerparkot szerzett be. Nem folyt szakszerű hangszeres képzés, a diákok zenekört alapítottak és mindenki a saját kedve szerint választhatott a hangszerek közül. A gimnázium zenekara kiegészült az Egri Katonazenekar zenészeivel és együtt szerepeltek városi ünnepélyeken ben az Egri Polgármesteri Hivatal egy levelet kapott a Magyar Zenetanárok Országos Szövetségétől, melyben az iránt érdeklődtek, hogy a városban működik-e magán zeneiskola, vagy a város tart-e fenn városi zeneiskolát. A mind nagyobb számban 9 Hevesi szemle 11. évfolyam 1983, 1. szám, 47. oldal, Kelemen Imre: Kodály- művek és az új magyar muzsika a felszabadulás előtti Eger zenei életében

17 16 jelentkező zenét tanulni akarók növekedő száma miatt napirendre került a városi zeneiskola felállításának egyre sürgetőbb létrehozása. A bizottság 2 tanerő alkalmazását indítványozta: igazgató, egyben zongoratanár és egy hegedűtanár. Komoly pedagógiai felkészültséggel nyílt meg Gáspárdy Katinka magán zeneiskolája 1912-ben. Az ő tevékenységével kezdődött Egerben a komolyzenei képzés. Az iskola 1922-ben államilag engedélyezett zeneiskola lett. Gáspárdy Katinka nagy hangsúlyt fektetett a vonós hangszerek népszerűsítésére, iskolájában képesített hegedűtanárokat alkalmazott. Fontos megjegyeznem, hogy ez a zeneiskola azon kevés zeneiskola közé tartozott, melyben a zeneelmélet tanítása külön órákon történt, s vezetője ügyelt arra, hogy a zenetanítás a minden ágára kiterjessze figyelmét. Számos koncertet szervezett melyeken meghívott zeneakadémiai tanárokkal és sok ismert művésszel hangversenyeket jótékonysági esteket adott. A nagyobbakat a város színházában a kisebbeket az iskola hangversenytermében tartották. A koncerteken nem csak a zeneiskolás növendékek, hanem azok szülei és város lakossága is megjelent. Az első világháború után a város szegény és mindenben visszamaradt volt, vezetősége nem látta nagyon fontosnak a zenekultúra fejlesztését, s az 1920-ban magalakult Egri Zeneegyesület- mely amatőr és hivatásos zenészeket egyaránt foglalkoztatott- sem várhatott kellő anyagi támogatást sem a várostól sem az érsekségtől. A zenekar főként jótékonysági esteket tartott s előfordult, hogy a jegyeladásról és a székhordásról is maguknak a szereplőknek kellett gondoskodniuk. A zenekar Mozart, Beethoven, Mendelssohn mellett Kodály műveket is játszott. A zenekar vezetője, karmestere Huszty Zoltán volt. Az as években, Egerben a zenei élet kétségtelenül fejlődésnek indult, köszönhető volt a Zeneegyletnek és Gáspárdy Katinka zeneiskolájának. Az egri közönség zárkózottságát lassan felváltotta a komolyzene iránti egyre nagyobb érdeklődés ban Gáspárdy Katinka Zeneiskolájában már ott dolgozott okleveles hegedűtanárként Kaufmann Emmy, akinek nevéhez egy új hegedűs generáció felnevelése fűződik. Itt tanított Fógel Elemér, aki okleveles mérnök volt és zeneakadémiát végzett csellista ban mutatkozott be a Kaufmann- Fógel vonósnégyes mely megalakulásával a város új színfoltjává vált, s kis idő múlva kamaraegyüttesük a város nélkülözhetetlen kultúrtényezője lett. Kaufmann Emmy 1925-ben Fógel Elemérrel kötött házassága után kivált a Gáspárdy

18 17 Katinka által vezetett zeneiskolából és privát tanárként folytatta kiváló működését szeptemberében a Dobó tér 9. szám első emeletén megnyílt az állandó engedéllyel községileg segélyezett Magán zeneiskola. A zeneiskolai engedély kelte és száma: 11635/ ban megkapta a Városi Zeneiskola címet és pecsét használatát. Helységei: 3 tanterem, 1 iroda, 1 hangversenyterem. A Zeneiskola 4 tanárral kezdte meg működését: Igazgató és hegedűtanár Fógelné Kaufmann Emmy, zongoratanár Gáspárdy Katinka, zongoratanár Gyárfásné Huberth Jolán, és zeneelmélet Szalay Lajos orgonaművész. Az intézet elérte célját. Eger zenei művelődése és a gyakorlati muzsikusok utánpótlása biztos kézbe került. A zeneiskolás növendékek egyre nagyobb számával a növendékhangversenyeken is egyre nagyobb közönség jelent meg ben megszűnt a városi zeneiskola, mert az épületet más célokra kellett felhasználni. A tanárok azonban nem hagyták abba a zenetanítást és saját lakásaikon folytatták a zeneiskolások oktatását munkacsoportokba tömörülve. Az Egri Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola megalakulása 1953-ban az állam átvette a zeneiskolát egész tanári karával, s ettől kezdve az Állami Zeneiskola nevet viselhette. Az első igazgató Fógelné Kaufmann Emmy volt. Tanszakok, melyek az ő igazgatósága alatt működtek: - hegedű- tanszak (tanárok: Fógelné Kaufmann Emmy, Radnóti Tibor, Geibinger Sándorné, Szabó József, Szabó Józsefné) - brácsa- tanszak (tanár: Jász Pál) - cselló- tanszak (tanár: Farkas István) - zongora- tanszak (tanárok: Gáspárdy Katinka, Halmai Katalin, Mag Stefánia) - rézfúvós- tanszak (tanár: Auth Henrik- helyőrségi tiszt) - szolfézs- tanszak (tanár: Kelemen Imréné) 10 Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 1966, Gyárfás Győzőné: Eger város zenei életének fejlődése 404. oldal

19 18 Fógelné Kaufmann Emmyt, Szakács Józsefné követte igazgatóként 1967-ig, aki tovább bővítette a zeneiskolában működő tanszakokat. Új tanszakok, melyek megalakultak: - nagybőgő- tanszak (tanár: Puporka Géza) - klarinét- tanszak (tanár: Szepesi György) - fuvola- tanszak (tanár: Asztalos Lóránt) - magánének- tanszak (tanár: Szakács Józsefné. Az ő pedagógiai munkájához rengeteg világhírű énekesnő pályára indítása fűződik.) - ütő- tanszak (tanár: Petró István) Szakács Józsefnét 1967-ben Szepesi György követte, akinek igazgatósága alatt már szinte az összes ma is működő klasszikus zenei tanszak létrejött. Új tanszakok: - oboa- tanszak (tanár: Miklovicz László) - fagott- tanszak (tanár: Papp János) - trombita- tanszak (tanár: Mezei László) - kürt- tanszak (tanár: Lorencz Péter) - gitár- tanszak (tanár: Soproni János) Szepesi Györgyöt, Miklovicz László követte, aki ig dolgozott a zeneiskola igazgatója és oboa tanáraként. Az ő igazgatósága alatt vette fel án az intézmény a Farkas Ferenc Zeneiskola nevet. Farkas Ferencet Eger díszpolgáraként tiszteli a város, aki sok szállal kötődött a városhoz, a zeneiskolához és az egri zenei élethez egyaránt. Miklovicz László igazgatóságának idején 1995-ben a klasszikus zenei tanszakok mellett a népzene- tanszakok is megalakultak. (tanárok: Boda Márta, Okos Tibor, Buborék István, Szabó Attila, Pál Mihály, Szabó Adrienn, Horváth Attila, Polgár Lilla) Új tanszak még a csembaló és az orgona, valamint a népzene- tanszakon a tekerő óta az Egri Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója Barczi Edina. Az intézmény jelenlegi adatai: Az intézmény neve: Egri Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola

20 19 Az intézmény címe: 3300 Eger, Dobó István tér 13. Az intézmény típusa: alapfokú művészeti iskola Az intézmény tanulóközösségének profilja: létszám: 505 évfolyamok: 12 a nemek aránya: 299 lány, 206 fiú A tantestület profilja: kinevezett 35 fő, megbízásos 7 fő (összesen 42 fő) kor: átlag 47 év nem: 26 nő, 16 férfi végzettség: 11 egyetem, 31 főiskola Jelenleg működő tanszakok: zongora, orgona, csembaló, magánének, hegedű, cselló, nagybőgő, gitár, furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott, szaxofon, trombita, kürt, harsona, tuba, ütő, népi ének, népi furulya, népi hegedű, népi brácsa, tekerő, szolfézs előképző, szolfézs, zenetörténet, improvizáció. Az iskolában folyó pedagógiai munka központjában az egyéni hangszeres képzés mellett a kamarazenélés és az együttesekben való muzsikálás áll. 11 Eger és Heves megye mai komolyzenei életének, kulturális életének egyik fontos szereplője az Egri Szimfonikus Zenekar. A zenekar 1963-ban alakult. Az együttes folyamatosan ad koncerteket a megyében, és a megyén kívül is. Koncertjeikre nagy az érdeklődés ezt bizonyítja az is, hogy a koncertek általában telt házasok. Számos jótékonysági és ifjúsági koncertet is szerveznek. Az együttes tevékeny részt vállal az egri Gárdonyi Géza Színház zenés darabjainak bemutatásában. Jómagam is kisegítőként részt veszek a zenekar egyes fellépésein. A nemzeti ünnepeket, felvonulásokat Egerben, az Egri Obsitos Fúvószenekar előadásai kísérik. A fúvószenekar a sok évtizedeken át működő Egri Helyőrségi Zenekar utóda. Ezen a két zenekaron kívül még számtalan együttes működik Egerben (Musica Aulica régi zene együttes, kamaraegyüttesek, Gajdos népi zenekar etc.), akik a komoly,- és könnyű zenével valamint népzenével állnak az egri közönség elé éves a Farkas Ferenc Zeneiskola , Eger 2003

21 20 Reflexió: Eger komolyzenei életének fejlődése véleményem szerint az ország más régióihoz képest elég nehezen indult. A 18 században, Egerben a törökök kivonulása után a városnak az anyagi újjáépítéssel egy időben nehéz volt a kulturális, ezen belül a zenei nevelés területén is új alapokat lerakni. A zenei műveltség elterjesztése, elegendő szakzenész megszervezése, a zenei élet folytonosságának és intézményes támaszainak biztosítása nem kis feladatot jelentett az egri kultúra fellendítéséért fáradozó lelkes támogatóinak. A 18. században a társadalmi rétegek zenei műveltsége nagyon különböző volt, az egyházak, a főnemesek, a városi polgárok és a köznemesség is más-más muzsikát kedvelt. Egerben, érsekség lévén a katolikus iskolákban főként egyházi népénekeket énekeltek és egyházi darabokat, miséket játszottak, s a város lakói nem tanúsítottak érdeklődést az igényes komolyzene iránt. A 19. században egyre több zeneegylet alakult, melyeknek feladata vegyes volt. A zene szeretete tartotta őket össze. Közös éneklésre vagy hangszeres muzsikálásra szervezték tagjaikat. Hangversenyeket szerveztek, és a kottakiadást is szorgalmazták. Törekvéseik sokszor jártak sikerrel. Egyszerre folytattak zeneszervezői és zenepedagógiai munkát. A 20. század elején indult meg országosan a zenei képzés intézményesítése, intézményrendszerének kialakulása. Ekkor kezdődött meg a zeneoktatás intézményesített keretek között. A zenélés intézményesítésének élére olyan emberek álltak, akik maguk is szerették a zenét, professzionális vagy amatőr szinten művelték is. Az ő tevékenységük (Gáspárdy Katinka, Kauffmann Emmy etc.) hatására indulhatott meg Egerben is a szakszerű zeneoktatás. A lelkes zenetanárok és zenepártolók aktív közreműködése mellett sokat segített a zenei élet felvirágoztatásában a sajtó és a sajtóban megjelent kritikák, melyek Eger város kulturális életét is bírálták. Az újságokban kulturális rovatok jelentek meg, melyek méltatták vagy éppen kritizálták a zenei élet történéseit, s ezek a rovatok mélyen hatottak a városi közönségre és a város vezetőire egyaránt. "Legyen a zenei mindenkié"- Kodály Zoltán szavai az es években megvalósulni látszottak, hiszen egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a zenetanulás iránt. A nagyszámú jelentkező miatt felvételi rendszert kellett bevezetni a zeneiskolákban. Ma is működik a

22 21 felvételi eljárás csak véleményem szerint sajnos egyre kisebb szükség lesz rá, mert a demográfiai mélypont mellett a zeneiskolába jelentkező gyerekek száma egyre jobban csökken. Többségük nem a kifejezetten tehetséges gyerekek közé tartozik, s számukra a zeneiskola inkább- véleményem szerint- egyfajta zeneterápiás foglalkozást jelent. Úgy gondolom Eger zenei élete mára felvirágzott, az évszázadok alatt a közönség közönyét sikerült megtörni, s ezt az is bizonyítja, hogy Eger mára kulturális központtá nőtte ki magát. A Farkas Ferenc Zeneiskola régen és most

23 22 IV. Két hangszeres iskola kötetének ismertetése, felhasználhatóságának bemutatása, kritikai értékelése Julius Weissenborn: Fagott-iskola és Herpay Ágnes: Szeretek fagottozni A hangszertanulás megkezdésének optimális ideje a kisiskolás kor kezdete (6-7 éves kor). A fúvós hangszereken való tanulás kezdési időpontja megfelelő biológiai, fiziológiai életkori sajátosságok kifejlődéséhez kötött. A legideálisabb életkor egy fúvós hangszeren való tanulás elkezdésére, a életév. A fagott mérete és súlya nagy, ezért a 10 évnél fiatalabb gyerekek nagy része alkalmatlan ennek a hangszernek a tanulására. A nyugateurópai zeneiskolákban már régebben, nálunk Magyarországon is egyre elterjedni látszik a fagott egy kicsinyített másának a fagottinonak a használata. Ez által már egy 7 éves gyerek is elkezdhet a zeneiskolában a fagott hangszeren játszani, ha fizikálisan alkalmasnak találjuk rá. A portfólióm ezen részében két fagott-iskolát szeretnék bemutatni. Az egyik egy német kiadású, egy német zeneszerző által összeállított kotta, kezdő gyerekek számára, melynek szerzője: Julius Weissenborn. A kotta címe: Fagott- Schule. A másik egy magyar kiadású, egy magyar fagott-tanár illetve fagott-művész által összeállított fagott-iskola, ugyancsak kezdő gyerekek számára. Összeállítója: Herpay Ágnes. A kotta címe: Szeretek fagottozni. A Julius Weissenborn által írt Fagott-iskola 1952-ben lett kiadva először, míg a Herpay Ágnes által írt Szeretek fagottozni 1994-ben. I.- V. lecke: Már az első lecke végén lehetőség nyílik a kis fagottos növendékkel való közös játékra, egy rövid kis duóval.

24 23 A II. leckében már megjelennek a zenei kifejezések melyeknek az ismerete segít az etűdöt céljának megfelelően eljátszani. Ebben a leckében megjelenik a staccato és a marcato. Ha pont van a hang alatt, az a hangot az értékének felével megrövidíti, a maradék idő pedig szünet. A staccato-s hang sokféle lehet, milyenségét, hosszúságát, az etűd karaktere szabja meg. A III.lecében megjelenik a tenuto jelzés, ami a staccato ellentéte. Ez a lecke a tenuto-s és a staccato-s hang közötti különbségre irányítja rá a fagottos növendék figyelmét. A kötésvégek hosszúsága is előtérbe kerül, s ez attól függ, hogy rövid vagy hosszú hang következik utána. A IV. lekében megjelenik a kis f hang, ami nehézséget okozhat a gyerekeknél. Ha a növendékem bal kezének tartása nem megfelelő, ezt a leckét kihagyom vele és majd visszatérek rá. Ezen lecke tanításával egy időben szoktam elkezdeni a Herpay Ágnes által írott kotta alkalmazását. Azért ilyenkor, mert a Herpay kottában főként az oldalig elég sok magyar gyermekdal, illetve népdal található. A gyerekek ezeket szívesen játsszák, mert nagy részét már ismerik. Mivel a Weissenborn kottából már egész sok hangot megtanultak, ezek a rövid kis dalok nem okoznak nehézséget, vagy ha igen tapasztalataim azt bizonyítják, hogy akkor is "küzdenek" és sokat gyakorolják, hogy megtanulják (sokszor saját maguktól, kotta nélkül is). Herpay Ágnes kottájában 10 gyakorlatonként egy 3-4 soros összefoglaló gyakorlat következik, melyben az addig tanultakat összegzi. Ezek a gyakorlatok nem tartoznak a növendékek kedvenc gyakorlatai közé, mert nehéznek és hosszúnak tartják őket. Én sem erőltetem, s ha nem megy inkább pár oldal múlva visszatérünk rájuk. Mindkét kotta összeállítója törekedett arra, hogy a fagottos növendék megszokja a skálázást, mint mindennapos gyakorlat jelenlétét. Ezért találhatóak mind a két kottában folyamatosan a gyakorlatok közé illesztett skálarészletek- s miután már egyre több hangot ismernek a gyerekek,- skálák. Én folyamatosan használom mind a két kottát, de leginkább a Weissenborn Fagott-iskolát. A Weissenborn Fagott-iskola V-X. leckéjében az anyag folyamatosan nehezedik. Az V. lecke 7. gyakorlatára épül a 8. és a 9. gyakorlat, melyek hangjai megegyeznek, csak a ritmusuk más. A VI. leckében már megjelennek az első módosított hangok (b és aisz), a VIII. leckében Asz és Gisz, a IX. leckében esz és disz. Ennek a hangnak a játszásakor fontos tudatosítani a növendékben, hogy a kétféle fogásból (mert kétféleképpen foghatjuk le attól függően, hogy a hangok milyen sorrendben követik egymást), mikor melyiket kell használni. Segítség lehet fagottos gyermekünk számára, ha

25 24 beírjuk a kottájába,- de még jobb, ha ő írja be - hogy mikor melyiket alkalmazza. Hogyha a hangok skálaszerűen követik egymást, akkor a "sima esz-t" kell használni, ha pedig kisebbnagyobb ugrás, esetleg akkordfelbontás van akkor pedig a "villa esz-t". Ugyanebben a leckében megjelenik a portato. Ez a kifejezés lágyan elválasztott hangokat jelöl. Megjelennek az első dinamikai jelek is, a piano, a forte, a crescendo és a decrescendo. A X. lecke újdonsága a kromatika. A 8. gyakorlat tartalmazza az eddig tanult hangkészletből álló egy oktávon belüli kromatikus skálát. A X. lecke 10. gyakorlata egy induló, melyet sokszor választunk vagy választanak a gyerekek vizsga etűdnek. A XI- XV. leckében is sok új dolog jelentkezik. A XI. leckében megjelenik az első oktávugrás és nagyon fontos, hogy a gyermek a levegő sebességének gyorsításával illetve lassításával oldja ezt meg, nem pedig a száj szorításával illetve ellazításával. A XII. lecke újabb módosított hangokat tartalmaz, melyek a növendék hangkészletének ismeretét tovább bővítik. Ezek a hangok a fisz, gesz, Fisz, Gesz, a XIII. leckében gisz. A XIV. leckében egy új hang - a fagott mélyebb hangjai közül- a D. Már most figyelni kell a bal kéz tartására ennél a hangnál, mert a következő hang a C lesz. Ezen lecke 6. gyakorlatában nagy ugrások vannak, s ez nagyon jó arra, hogy a növendékben tudatosuljon, hogy a különböző billentyűket mikor és milyen hosszan tartsa nyomva. A XV. leckében tulajdonképpen az előző lecke nehézségeit gyakoroltatja. A XVI. lecke egyik ugyancsak kedvelt vizsga etűdje a 6. gyakorlat. Ez a gyakorlat már 5 soros. Előjegyzése 3b. Főként hármashangzat felbontásokból áll és a staccato játékmódot kell alkalmaznia előadójának benne, figyelve az előjegyzésre, az oktávbillentyűk, a piano mechanika, és a megfelelő esz fogásának betartására. A XVII. leckében új hang a C. A XVIII. leckében új hang az egyvonalas cisz és az egyvonalas desz. Ezekre a hangokra kétfajta fogást használhatunk. Az egyik az úgynevezett "bécsi" a másik a "barokk". Én először a "bécsi"- t szoktam megtanítani, mert az általában tisztábban és könnyebben szól. Ebben a leckében már elég sok technikailag nehéz etűd található. A XX- XXVI. leckéig tovább bővül a hangkészlet a sok keresztes és b-s etűdök, s ezek a gyakorlatok, már megfelelnek a zeneművészeti középiskolás felvételi etűdöknek is. Megfelelő módon való előadásuk ritmikailag, technikailag és zeneileg is sok időt és gyakorlást igényel. A Herpay Ágnes által írt Szeretek fagottozni kotta 285 gyakorlatot tartalmaz. Ez a kotta 50 darab gyermekdalt illetve népdalt tartalmaz, ezek miatt alkalmazom színesítésként,

26 25 változatosságként ezt a kottát. A 234. gyakorlatban megjelenik a tenor kulcs, amivel a gyerekek-főleg a mostani zeneiskolások- maximum a továbbképző osztályokban találkozhatnak. Herpay Ágnes a kotta előszavában leírja, hogy a kottában lévő gyakorlat mennyiség, más iskolákkal való kombinálásra ad lehetőséget. Reflexió Véleményem szerint a ma Magyarországon forgalomban lévő és elérhető fagott-iskolák, etűdök választéka elég szegényes és hiányos. Alapfokon jó etűdöket a Herpay Ágnes által írt Szeretek fagottozni és a Julius Weissenborn Fagott- iskolában találhatunk. Évek óta kombinálva használom őket. A Weissenborn Fagott- iskola szerintem logikus felépítésű. Egy átlagos képességű gyermeknél tapasztalatom szerint kb. 3-4 év anyagát tartalmazza. Lassan halad az anyaggal egy-egy új hangot egy-egy leckében sok gyakorlattal próbál rögzíteni a kezdő növendék memóriájában és hangszerfogásában. Fontos, hogy a szerző a hangkészlet bővítését úgy oldja meg, hogy folyamatosan halad lefelé és felfelé is a fagott hangterjedelmében. A Weissenborn Fagott-iskola véleményem szerint logikusan van felépítve. Én ezzel kezdem a fagottos gyerekek oktatását. Szeretik, mert a gyakorlatok általában nem nehezek, fokozatosan halad az új hangokkal, ezért a növendékeknek van idejük figyelni játék közben a hangszer és a hang kezelésére. Amit különösen szeretek ebben a kottában, hogy sok duó található benne. Az is tetszik benne, hogy az ütemmutatókat is változtatja, s már az első leckében megjelenik a 3/4 ütemmutató jelzés, ami eleinte egy kis nehézséget szokott okozni a kezdő hangszeres gyerekeknek. Szeretem és nagyon jó dolognak tartom ebben a kottában, hogy a szerző a maggiore-minore, illetve a minore-maggiore használata által nyújtott zenét színesítő megoldásokat is használja gyakorlataiban. Erre példa a XIII. lecke 3. gyakorlata, illetve a XV. lecke 4. gyakorlata. A hangok ugyanazok, csak az előjegyzés más. Ezek a gyakorlatok tapasztalataim szerint a gyerekektől elég nagy koncentrációt igényelnek, de legtöbbjük ügyesen megoldja. A Weissenborn Fagott- iskola számomra negatívumaként említeném meg, hogy néha egy-két érthetetlenül nehéz gyakorlatot is tartalmaz, de ezt könnyen megoldom, mert ha a növendék nem boldogul vele, akkor kihagyjuk, és esetleg később visszatérünk rá. Kiegészítésként a Weissenborn Fagott-iskola mellett a Herpay kottát is használom, mert a