A potenciális szélteljesítmény napi menetének statisztikai struktúrája

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A potenciális szélteljesítmény napi menetének statisztikai struktúrája"

Átírás

1 A potenciális szélteljesítmény napi menetének statisztikai struktúrája Tar Károly 1. Cél, adatbázis, módszerek A fajlagos szélteljesítmény az egységnyi függőleges felületen egységnyi idő alatt áthaladó levegő tömegének mozgási energiája. Kiszámítása egy adott időpontban a P ρ 3 v f = (1) összefüggés alapján történik, ahol v a szélsebesség, ρ a levegő sűrűsége, mértékegysége pedig Wm -. Egy hosszabb időszak fajlagos szélteljesítményének meghatározására két lehetőség adódik: a fenti összefüggésben az időszak átlagsebességét írjuk a v helyébe, vagy az időszak egyes (diszkrét) időpontjaiban meghatározott értékeket összegezzük. Logikus, hogy a második lehetőség áll közelebb a valósághoz. Ekkor viszont az összeg értékének az időszak mérési időpontjainak számától való függése jelent problémát. Ez a függés az átlagolással csökkenthető, de nem küszöbölhető ki teljesen. Az ún. napi átlagos fajlagos szélteljesítmény - ami tulajdonképpen egy mérési időpontra átlagosan jutót jelent - értéke sem független tehát a figyelembe vett időpontok számától, sőt attól is függ, milyen időpontokat használunk. E függőség kiküszöbölésére létezik elvi megoldás: a szélsebesség-köbök napi menetét megadó függvény görbe alatti területét kell meghatározni és ezt ρ/-vel megszorozva megkapjuk a napi összes fajlagos szélteljesítmény pontos értékét. Ezt természetesen numerikus integrálással tudjuk csak elvégezni, hiszen a függvény egy napon általában nem adható meg analitikusan. Egy napokból álló adott időszak (pl. hónap, évszak, év) egy napjára átlagosan jutó fajlagos szélteljesítmény (P fmd ) meghatározását azonban már megkísérelhetjük egy alkalmasan választott közelítő függvény segítségével. Az energetikai vizsgálatokhoz szükséges óránkénti szélsebesség adatokat az OMSZ bocsátotta rendelkezésünkre az időszakban tíz magyarországi meteorológiai megfigyelő állomásra. Debrecenben, Békéscsabán, Miskolcon és Győrben azonban a részletes, nemcsak a szélsebesség adatokat felhasználó vizsgálat időszakában (egyszer vagy többször) áthelyezték a meteorológiai állomást. Debrecenben az állomás-áthelyezés egy korábbi vizsgálatunk szerint nem okozott szignifikáns megváltozást az alapvető szélstatisztikák értékében (Tar és Kircsi 1). Így most csak azon állomások adatait dolgoztuk fel, amelyek havi adatsorai homogénnak vehetők az január -. december időszakban. A következő állomásokon tekinthetők tehát a szélmérés körülményei változatlannak: Debrecen, Szeged, Budapest, Pécs, Keszthely, Szombathely és Kékestető. Az 1. táblázatban megadjuk ezen állomások pontos földrajzi koordinátáit, valamint a szélsebesség-mérő talajfelszín feletti magasságát. A cikk egy olyan komplex vizsgálat egy szeletét tartalmazza, amelynek célja a szélenergetikai paraméterek kölcsönös meghatározottságának feltárása, ezek alapján pedig egy olyan statisztikai, sztochasztikus klimatológiai modell felvázolása, amely a mindennapi szélenergia hasznosításban is jól használható. 1

2 1. Táblázat: A feldolgozásba bevont állomások pontos földrajzi koordinátái és az anemométer talajfelszíntől mért magasságai (ϕ: földrajzi szélesség, λ: földrajzi hosszúság, h: tengerszint feletti magasság, h a : az anemométer talaj feletti magassága). Állomás ϕ λ h (m) h a (m) Szombathely Keszthely Pécs Budapest-L Szeged Debrecen Kékestető A havi átlagos fajlagos szélteljesítmény meghatározása közelítő függvénnyel Az időszak egy napjára átlagosan jutó fajlagos szélteljesítményt (P fmd ) a következőképpen definiáljuk: a szélsebesség köbök mérési időpontonkénti átlagának napi menetét közelítő függvény görbe alatti területe szorozva a levegő sűrűségének felével. A havi átlagos fajlagos szélteljesítmény tulajdonságai a vele arányos, a szélsebesség köbök óránkénti átlagára illesztett trigonometrikus polinom görbe alatti területén (határozott integrálján) keresztül vizsgálhatók (Tar 4). Definiálunk egy mérőszámot e függvény közelítésére és elemezzük e mérőszám térbeli változását. A közelítő függvény egy napos és fél napos hullámai véletlenszerűségének, valamint ennek az időjárási helyzetekkel való kapcsolatának vizsgálatával jutunk el azokhoz a megállapításokhoz, melyekből következtetések vonhatók le a szélenergia napi menetére vonatkozóan..1. A módszer A közelítő függvény most a következő: f ( x) = a + ( a m= 1 m πmx cos + b N m πmx sin ), () N vagyis egy trigonometrikus polinomokból álló Fourier-sor első két eleme, ahol tehát N a napi mérési időpontok száma, x=,1,,, N-1. Az illesztés/közelítés jóságának mérésére az ún. reziduális szórásnégyzet szolgál: s s.5a (3) s n ahol s =, azaz a szórásnégyzet, m = m 1 m 1/ m (a m bm ) A = + (4) vagyis az m. hullám amplitúdója (Dobosi és Felméry 1971). Látható azonban, hogy az s m függ az adatok nagyságától, azaz nem alkalmas esetünkben az összehasonlításra. Erre a közelítés relatív mértékét definiáló s s m sm = (5) s

3 paramétert használtuk, amely már az értékektől függetlennek tekinthető, nem függ tehát a szélsebességek nagyságától, így az anemométer magassága szerint sem kell korrigálni. Az s m értékei a közelítő polinomok számának növekedtével nyilvánvalóan csökkennek. Tegyük fel, hogy ez nem így van, ekkor s s, azaz sm. Ha viszont az -vel való közelítés teljesen m tökéletes, akkor s m, azaz sm 1. A közelítő függvény illeszkedése tehát annál jobb, minél közelebb áll az s m az 1-hez (Tar és Kircsi 1, Tar, Kircsi és Vágvölgyi )... A közelítő függvény illeszkedése Elsőként az (5) összefüggéssel definiált mérőszám térbeli változását elemezzük. Az. táblázatban megadjuk e paraméter legfontosabb statisztikai jellemzőit. Az átlagértékekből látható, hogy a közelítés legjobban sikerült Szegeden és Debrecenben, legkevésbé Keszthelyen és Pécsett. A paraméter változékonysága pedig amit a variációs együttható és az extrém értékek különbsége, az ingás jelez az előbbi sorrenddel nagyjából fordítottan változik. A maximális értékek egyébként főként tavaszi és nyári hónapokban fordulnak elő, ősszel és télen sohasem, a minimális értékek pedig kizárólag a téli hónapokban. Ebből a közelítés jóságának a sebességtől való függésére is gondolhatunk, ezért meghatároztuk az s és a havi átlagos szélsebesség közötti korrelációs együtthatókat is. A,5, ill. a,1 szignifikancia szinthez n 1 elemszám esetén r.5,1793, ill. r.1,159 kritikus érték tartozik. A táblázat utolsó előtti sorából megállapítható, hogy a sztochasztikus kapcsolat Kékestető kivételével mindenhol létezik legalább,5 szignifikancia szinten.. táblázat: A közelítés jóságát megadó paraméter (s ) legfontosabb statisztikai jellemzői. Debrecen Szeged Budapest Pécs Keszthely Szombathely Kékestető átlag,77,79,74,68,71,76,76 szórás,17,15,18,1,1,17,16 var.eh.,,19,4,3,3,,1 max.,98,96,95,96,95,96,97 min.,13,3,1,7,3,13,13 ingás,85,66,85,89,9,83,84 korrelációs együttható,4,48,198,86,1863,96,136 > % 63,3 6,5 6,8 61,7 61, 59,3 64, A táblázat utolsó sorában az átlagnál nagyobb paraméter értékek relatív gyakoriságát közöljük %-ban. Legkevesebb ilyen érték Szombathelyen, a legtöbb pedig Kékestetőn fordul elő, mindenhol 5 %-ot jóval meghaladó gyakorisággal. Egy-egy állomáson az esetek kevés száma miatt az átlagnál nagyobb értékek előfordulásában nem mutatható ki különösebb évi menet. A hét állomást együtt kezelve viszont azt tapasztaljuk, hogy a márciusi és áprilisi, ill. a szeptemberi és októberi értékek meghaladják a 1 %-ot, összesen 43,7 %-ot képviselve. Az extrém értékeket vizsgálva feltűnő, hogy a minimumok között -hoz igen közel álló értékek is vannak. Az abszolút minimum,3, ami Keszthelyen. decemberében adódott. Az abszolút maximum pedig,98, ami Debrecenben, augusztusában fordul elő..3. A közelítő függvény véletlenszerűsége A harmonikus analízisben az amplitúdók várható értékét expektanciának (E) nevezik, s m 3

4 Annak eldöntésére, hogy az m. hullám m N π E = s n. (6) N p eriódusa véletlenszerű vagy reális, az Am ampli- túdó és az E expektencia arányát használják. Ha az A m /E elég nagy, akkor kicsi annak valószínűsége (p), hogy a periódus az adatok véletlenszerű elrendeződéséből ered, így statisztikailag reálisnak tekinthető. Általában az A m /E> érték már elfogadható (p=,5), de az időjárási adatok idősorának periódus analízisénél az A m /E>1,5 esetben (p=,17) is reálisnak tekintik az adott hullámot (Koppány 1978). A 3. táblázatból láttható, hogy az egész napos hullám,5 szignifikancia szinten az estek 8-95 %-ában,,17 szignifikancia szinten pedig az esetek 89,-97,5 %-ában nem tekinthető véletlenszerűnek. Ez várható is, ennél sokkal izgalmasabb a fél napos hullám véletlenszerűségének vizsgálata. Itt a fenti intervallumok a táblázat szerint 11,7-5 %, ill. 9,- 57,5 %. 3. táblázat: Az egynapos és a félnapos hullám realitásának %-os arányai,5 (A k /E>) és,17 (A k /E>1,5) szignifikancia szinteken % Debrecen Szeged Budapest Pécs Keszthely Szombathely Kékestető A 1 /E> 95, 9,5 95, 8, 88,3 94, 91,7 A 1 /E>1,5 97,5 95,8 95,8 89, 9,5 97,5 95, A /E> 1,5 4, 11,7 5, 1,5 17,5 17,5 A /E>1,5 4, 5, 38,3 57,5 36,7 4,8 9, Vizsgáljuk meg ez utóbbi, azaz a,17 szignifikancia szinthez tartozó nem véletlenszerű félnapos hullámok éves váltakozását. Az A /E>1,5 esetek havonkénti megoszlását állomáscsoportonként vizsgáljuk. Megkülönböztetünk síkvidéki állomásokat (Debrecen, Szeged és Budapest), nem síkvidéki állomásokat Kékestető nélkül (Pécs, Keszthely, Szombathely) és azzal együtt. A 1. ábrán a feltétel teljesülésének %-os gyakoriságát ábrázoltuk az egyes állomáscsoportokban és az összes állomáson együtt. Láthatjuk, hogy a síkvidéki állomásokon a feltétel júniusban egyszer sem teljesül, a gyakoriság 1 % fölé az őszi és téli hónapokban, valamint márciusban kerül, októberi maximummal, februári másod-maximummal. A nem síkvidéki állomásokon az éves menetben az első és másod-maximumok hónapja ugyanez, az elsődleges értéke azonban lecsökken az előző esethez képest a júniusi javára, ahol egy 6 % körüli harmadlagos maximum alakul ki. Kékestető bevonásával ez megmarad, viszont az első és másodlagos maximumok időpontja/hónapja megcserélődik. Mindkét utóbbi esetben május és július a minimumok időpontja. A hét állomást együtt kezelve megállapítható, hogy a görbe inkább a nem síkvidéki állomások jellegzetességeit mutatja. A szélsebesség köbök óránkénti átlagára havonként illesztett trigonometrikus polinom félnapos periódusú hulláma tehát leginkább a késő tavaszi és nyári hónapokban mutat véletlenszerűséget a,17 szinifikancia szinten, a téli, kora tavaszi és őszi hónapokban (az év nagyobbik felében) realitásának gyakorisága megnövekszik. Ezekben az utóbbi hónapokban tehát számítani kell a szélenergia napon belüli markáns változásaira: két minimális és két maximálisértékre. Azokban az esetekben pedig, ahol a félnapos hullám véletlenszerű, nincs ilyen napszakos változása az energiának, hiszen az egész napos hullám dominál, egy dél körüli extrém értékkel. Ezeket szemlélteti a. és 3. ábra, amelyeken a A /E arány extrém értékeihez tartozó hónapokban ábrázoltuk szélsebesség köbök óraátlagainak mért, valamint az 1 és hullámmal közelített értékekeit az anemométer magasságában (ld. 1. táblázat). A 3. ábrán látható, hogy az A /E arány minimális értékeinél a. és az első hullám gyakorlatilag egybe 4

5 % A /E>1, síkv. nem síkv. +Kékes a 7 állomás I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 1. ábra: A félnapos hullám realitásának havi gyakoriságai (p=,17). m 3 /s Debrecen, november: A /E=,9 (max.) megfigyelt 1 hullám hullám 6 4 óra ábra: A szélsebesség köbök óraátlagainak közelítése egy és két hullámmal igen erős. hul- lám (félnapos periódusú) esetén. esik, azaz a közelítés egyáltalán nem javult a véletlenszerű második hullám bevonásával. Ahogyan az 1. táblázatban látható, a szélsebesség mérések a hét állomáson az alsó kb. 3 m-es rétegben történtek. Nagyobb magasságokban, kb. 8 m fölött a. és 3. ábrán megfigyelhetőkkel ellentétes napi menetet találunk (Radics 4): a maximumok és a minimumok időpontjai felcserélődnek. A második hullám realitása tehát megmarad, természetesen más jellemzőkkel, paraméterekkel. A potenciális szélteljesítmény időbeli változása villamos áram termelése esetén rendszerirányításnak igen nagy gondot okoz: a kieső elektromosságot más forrásból kell pótolni. Németországban pl. a legnagyobb napi ingadozás meghaladhatja a 8 %-ot (Stróbl, 6). Állomásainkon valós félnapos hullám esetén Debrecenben és Keszthelyen az eltérések maximumai 8 % körüliek, Budapesten és Pécsett 6-7 % közé esnek, Szombathelyen és Szegeden pedig 5 és 6 % közé. A napi változás Kékestetőn a legkisebb, 4 % körüliek. Nem domináns félnapos hullám esetén a napi maximumtól való legnagyobb eltérések Szombathelyen 5

6 m 3 /s 3 7 Budapest, április: A /E=,3 (min.) megfigyelt 1 hullám hullám óra ábra: A szélsebesség köbök óraátlagainak közelítése egy és két hullámmal igen gyenge. hullám (félnapos periódusú) esetén % A /E>1,5 & A /E<=1, síkv. nem síkv. +Kékes a 7 állomás I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 4. ábra: Az egész napos hullám realitásának és a félnapos hullám véletlenszerűségének együttes gyakorisága (p=,17). 8 %, fölé, Debrecenben és Budapesten 7 és 8 % közé, Keszthelyen és Szegeden 6 és 7 % közé, Pécsett 4 és 5 % közé esnek, Kékestetőn 6 % fölé. A villamos-energia termelés szempontjából tehát azok a napok előnyösek, amelyeken a szélsebesség köbök óraátlagának napi menete egyszerű, azaz egy maximummal rendelkezik. Azok a napok, amelyeken a. hullám véletlenszerű, biztosan ilyenek, mint ahogyan fentebb láttuk. A 3. táblázat szerint az ilyen napok gyakorisága p=,17 szignifikancia szinten kb. 43 és 7 % közé esik a 7 állomáson, a legtöbb ilyen Kékestetőn van, a további sorrend pedig Keszthely, Budapest, Debrecen, Szombathely, Szeged és Pécs. Nem vizsgáltuk azonban még azt az esetet, amikor az egész napos hullám dominanciája mellett a félnapos véletlenszerű, azaz A 1 /E>1,5 és A /E 1,5. Sejthető, hogy ezek száma elég sok. Arányuk (a hónapok összes számához viszonyítva) a különböző állomástípusokon a következő: a síkvidéki állomásokon 63,6 6

7 %, a nem síkvidékieken Kékestető nélkül 58,3 %, azzal együtt 6,4 %, a hét állomáson összesen pedig 61,8 %. Havonkénti megoszlásukat pedig a 4. ábra mutatja. Az 1. ábra szerint a félnapos periódusú hullám leginkább a késő tavaszi és nyári hónapokban mutat véletlenszerűséget, az első hullám realitása a második véletlenszerűségével együtt szintén ezekben a hónapokban növekszik meg a 4. ábra szerint (,17 szignifikancia szinten). Tavasszal és nyáron tehát elég nagy biztonsággal számíthatunk arra, hogy a szélenergia napon belüli változása az irányítás számára kedvezőbb módon viselkedik. A rendszerirányítás szempontjából azonban valószínűleg azok a napok a legelőnyö- sebbek, amelyeken egyáltalán nincs szignifikáns napi menet. Ezek száma az előzőekből következően elég kevés, mindössze %. 3. A napi menet összefüggése az időjárási helyzetekkel A következőkben a félnapos periódus realitásának az időjárási helyzetekkel való öszszefüggését elemezzük. A naponkénti áramlási viszonyokat a Péczely-féle makroszinoptikus helyzetekkel (Péczely 1961, 1983), a Hess-Brezowsky-féle makrocirkulációs típusokkal (Hess és Brezowsky 1977) és a Puskás-féle front-típusokkal (Puskás és Nowinszky 1996, Puskás 1) jellemezzük. Azt vizsgáljuk, hogy az A /E >1,5 feltételnek eleget tevő hónapokban mely típusok dominálnak a hét meteorológiai állomáson A félnapos periódus és Péczely-féle makroszinoptikus helyzetek kapcsolata Az időszakban a napi kódokat Károssy (1993, 1998, 1) munkáiból vet- majd ezekből meghatároztuk az egyes helyzetcsoportok gyakoriságát is. Ezek után meg- tük, vizsgáltuk, hogy azokban a hónapokban, amelyekben a szélenergia átlagos napi menete reális félnapos periódussal rendelkezik (A /E >1,5) milyen helyzetek, helyzetcsoportok dominálnak. Ennek mérőszáma az adott helyzet vagy helyzetcsoport előfordulásának %-os aránya a feltételnek eleget tevő hónapokban az összes előforduláshoz képest % A /E>1,5; mcc 1. Debrecen. Szeged 3. Budapest 4. Pécs 5. Keszthely 6. Szombathely 7. Kékes átlag 1,,3,5,6 átlag 1-7 AB CMc mcw Ae CMw 5. ábra: Az egyes Péczely-féle makroszinoptikus típusok relatív gyakorisága reális félnapos hullám esetén. zc Aw As An AF A C 7

8 Az 5. ábrán látható, hogy Pécs kivételévek a zc (zonális ciklonális) helyzettel jelleban. Ez a maximális gyakoriság 43,8 % (Kékestető) és 7 % (Szombathely) között változik. A mezhető napok fordulnak elő a legnagyobb gyakorisággal a feltételnek eleget tevő hónapok- és minimummal rendelkező zc típus az általunk vizsgált időszakban, ill. az időszakban a második (,, ill. 3,1 %) legritkábban előforduló helyzet. Áramlása jellegzetesen Ny-K irányú, többnyire kitartóan szeles, változékony időjárás jellemzi. Pécsett az egyes helyzetek relatív gyakorisága a feltétel teljesülése esetén a CMc és a C helyzet kivételével 5 % fölötti, azaz itt a kettős maximummal napi menet elég gyakran előfordul, AF helyzetbeli maximummal. Ugyanakkor Kékestetőn csak a zc helyzetben emelkedik 4 % fölé. Az 5. ábra szerint azonban az átlagos relatív gyakoriságok nem különböznek egymástól lényegesen a fenti két állomás elhagyásával, ill. figyelembe vételével történő átlagoláskor. Országos átlagban tehát legritkábban (4 % alatt) az AB, az AF és a C helyzetben számíthatunk a félnapos periódus bekövetkezésére. 3.. A félnapos periódus és Hess-Brezowsky-féle makrocirkulációs típusokkal kapcsolata A Hess-Brezowsky-féle makroszinoptikus időjárási helyzetek tipizálása az Atlanti- történt (Hess és Brezowsky 1977). Összesen 9 típust különböztetnek meg (4 zonális, 7 ke- Európai térség cirkulációs viszonyainak és a fő frontálzónák irányának figyelembevételével vert, 18 meridionális), egyet pedig a be nem sorolható mezők számára tartanak fenn. A típusokat és a belőlük képezhető csoportokat Bárdossy és Caspary (199), valamint Bartholy (5) munkái alapján használjuk. A feldolgozási időszakra vonatkozó naponkénti kódokat Gerstengarbe és Werner (6) munkájából vettük. Adatbázisunk rövidsége miatt vizsgálatainkat csak az áramlási főirány alapján megkülönböztetett 1 csoportra, illetve a három cirkulációs jelleg szerinti (zonális, kevert, meridionális) csoportra végeztük el. Most is azt vizsgáltuk, hogy azokban a hónapokban, amelyekben a szélenergia átlagos napi menete reális félnapos periódussal rendelkezik (A /E >1,5) milyen helyzetcsoportok dominálnak. A 6. ábrán a helyzetcsoportok gyakoriságát tüntettük fel. Látható, hogy most még akkora rend sincs, mint a Péczely-féle helyzetek esetében, hiszen nem jelölhető ki pl. az a csoport, amelynek több állomáson maximuma van. Minden esetre a többi görbe nagyjából most is Pécs és Kékestető görbéje között helyezkedik el, így most is elvégeztük a kétfajta átlagolást, amelyek most sem adnak lényegesen különböző eredményeket. Ezen görbék alapján tehát leszűrhető a következő: országos átlagban legritkábban (valamivel több, mint 3 %) meridionális északkeleti áramlási főirányú helyzetcsoportban (az ábrán mne) számíthatunk a félnapos periódus bekövetkezésére, leggyakrabban pedig (~46 %) a zonális nyugati (zw) és a kevert ciklonális (ktm) helyzetcsoportban. Az abszolút maximum Pécsett figyelhető meg a kevert ciklonális helyzetben: az ilyen helyzetek majd 3/4-ében a félnapos periódus reális. Ezt követi Szeged a meridionális dél-keleti csoporttal, itt az arány /3. Az abszolút minimum (1,5 %) pedig Kékestetőn figyelhető meg a meridionális észak-keleti főiránnyal rendelkező csoportban, Ezt Keszthely követi 17,9 %-kal a kevert dél-nyugati csoporttal A félnapos periódus és a front-típusok kapcsolata A frontok átvonulása tudvalevőleg többé vagy kevésbé markáns időjárás-változással jár. Ez akkor elemezhető részletesen, ha a fontokat különböző típusokba soroljuk és feltárjuk a típusok időjárási karakterisztikáit. Az időjárási frontok tipizálása több szempont szerint történhet. Magyarország területére Berkes (1961) részletes légtömeg analízis alapján, a rádiószondás felszállások segítségével frontfajtát adott meg ezek jellemzésével együtt és az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) frontnaptára is ezeket tartalmazza. A frontanalízis másik, ennél pontosabb, de igen nagy adatbázis igénylő módszere a geopotenciál-mezők vizsgálata (Bartholy et al. 4). 8

9 8 % A /E>1.5; Debrecen. Szeged 3. Budapest 4. Pécs 7. Kékes 5. Keszthely átlag 1,,3,5,6 6. Szombathely átlag1-7 zw ksw knw khm ktm mn mne me mse ms 6. ábra: Az egyes Hess-Brezowsky-féle makroszinoptikus helyzetcsoportok relatív gyakorisága reális félnapos hullám esetén. 7. ábra: Front-típusok (Puskás és Nowinszky1996, Puskás 1) 9

10 A bonyolult meghatározáson alapuló frontfajták gyakorlati alkalmazása nehézkes. Szükséges tehát egy egyszerűbb, alapszintű meteorológiai ismeretet feltételező front-meghatározási módszer kidolgozására, mely széles körben elterjeszthető és használható. Puskás és Nowinszky (1996), valamint Puskás (1) a hazánk területét érintő frontok tipizálását az OMSZ által kiadott Időjárási napijelentés -ek szinoptikus térképeinek és az észlelt időjárási elemek adatainak használatával végezte el. A 7. ábrán közöljük az általuk megkülönböztetett frontfajtákat. Ezek után most is azt vizsgáltuk, hogy azokban a hónapokban, amelyekben a szélenergia átlagos napi menete reális félnapos periódussal rendelkezik milyen fronttípusok dominálnak. A 8. ábrán a típusok gyakoriságát tüntettük fel az A /E >1,5 feltétel fennállása esetén. Az ábrából néhány általános következtetést le lehet szűrni: az egyes állomásokon maximumoknál mindig jelen van a melegfront (3, 7 vagy 9 típus), két állomás (Pécs és Szombathely) kivételével ez a közelítő melegfrontnál következik be. A minimumok pedig Budapest kivételével mindig valamelyik okklúziós típusban (5, 6 vagy 9) figyelhetők meg. A kétfajta átlagot reprezentáló görbe pedig azt mutatja, hogy országosan a félnapos reális periódus leggyakrabban a két melegfronti típusban (3, 4), ezt követően pedig közelítő meleg- és hidegfront esetén (7), legritkábban pedig a két okklúziós típus esetén következik be. % A /E>1,5; Debrecen. Szeged 3. Budapest 4. Pécs 5. Keszthely 6. Szombathely 7. Kékes átlag 1,, 3, 5, 6 átlag 1-7 front-típus ábra: Az egyes fronttípusok relatív gyakorisága reális félnapos hullám esetén. Ha csak a front nélküli és a frontos napokat különböztetjük meg akkor azt tapasztal- juk, hogy reális félnapos periódus esetén ezek gyakorisága állomásonként és átlagosan is alig különbözik egymástól. Keszthely kivételével a frontos napok gyakorisága pár tized %-kal mindig nagyobb, a maximum 3 % Szombathelyen. 5. Következtetések Trigonometrikus polinomok illesztésével kimutattuk, hogy a szélsebesség köbök órán- átlagának, így az óránkénti átlagos fajlagos szélteljesítménynek is háromféle napi kénti mene- 1

11 te lehetséges. Az első esetben napi egy maximális és egy minimális érték, a második esetben pedig napi két maximális és két minimális érték lép fel. A harmadik esetben tulajdonképpen nincs is napi menet, azaz az óránkénti értékek csak véletlenszerűen változnak. Ezen esetek szezonális és időjárási helyzetekhez kötődő előfordulása a szélenergia villamos energia előállításra történő hasznosításában az energetikai rendszerirányítás számára jelenthet hasznos információt: A félnapos periódusú hullám leginkább a késő tavaszi és nyári hónapokban mutat véletlenszerűséget, az első hullám realitása a második véletlenszerűségével együtt szintén ezekben a hónapokban növekszik meg. Tavasszal és nyáron tehát elég nagy biztonsággal számíthatunk arra, hogy a szélenergia napon belüli változása az irányítás számára kedvezőbb módon viselkedik. A rendszerirányítás szempontjából legelőnyösebb napok száma - amelyeken egyáltalán nincs szignifikáns napi menet kevés, mivel azon hónapok gyakorisága, amelyek egy napjára átlagosan eső szélteljesítmény sem egy napos, sem félnapos periódussal nem rendelkezik összesen % a vizsgált időszakban. Az állomások többségén és így ezek átlagában is a zc (zonális ciklonális) Péczely-féle helyzettel jellemezhető napok fordulnak elő a legnagyobb gyakorisággal azokban a hónapokban, amelyekben az óránkénti átlagos szélteljesítménynek reális félnapos periódusa van. Ennek áramlása jellegzetesen Ny-K irányú, többnyire kitartóan szeles, változékony időjárás jellemzi. Legritkábban pedig az AB, az AF és a C helyzetben számíthatunk a félnapos periódus bekövetkezésére. A Hess-Brezowsky-féle tipizálás esetén legritkábban meridionális északkeleti áramlási főirányú helyzetcsoportban számíthatunk a félnapos periódus bekövetkezésére, leggyakrabban pedig a zonális nyugati és a kevert ciklonális helyzetcsoportban. A fő típusok szerint képzett átlagok szerint a félnapos reális periódus leggyakrabban a zonális, legritkábban pedig a meridionális helyzetcsoportban következik be. Ha csak a front nélküli és a frontos napokat különböztetjük meg, akkor azt tapasztaljuk, hogy reális félnapos periódus esetén ezek gyakorisága állomásonként és átlagosan is alig különbözik egymástól. Fronttípusonként azonban vannak különbségek: az egyes állomásokon maximumoknál mindig jelen van a melegfront, minimumok pedig döntően valamelyik okklúziós típusban figyelhetők meg. Az átlagok pedig azt mutatják, hogy a félnapos reális periódus leggyakrabban a két melegfronti típusban, ezt követően a közelítő meleg- és hidegfront, legritkábban pedig a két okklúziós típus esetén következik be. Köszönetnyilvánítás A szerző köszönetét fejezi ki az Országos Meteorológiai Szolgálatnak a kutatásaihoz szüksé- ges széladatok biztosításáért. Irodalom Bartholy J. 5: A Kárpát-medence éghajlati múltjának rekonstrukciója és a jövőben várható tendenciák becslése. MTA doktori értekezés, Budapest. Bartholy J. Pongrácz R. Pattantyús-Ábrahám M. 4: European cyclone track analysis based on four geopo- tential fields of ECMWF ERA-4 datasets. EMS Annual Meeting Abstracts. Bárdossy, A. Caspary, H. J. 199: Detection of climate change in Europe by analyzing European atmospheric circulation patterns from 1881 to Theor Appl Climatol 4: Berkes Z. 1961: Légtömeg- és front-fajták a Kárpát-medencében. Időjárás, 5., Dobosi, Z. - Felméry, L., 1971: Klimatológia. Egyetemi jegyzet, Tankönyvkiadó, Budapest. Gerstengarbe, F-W. Werner, P. C. 6: Katalog der Grosswetterlagen Europas (1881-4). PIK Report No. 1. ( Hess, P. Brezowsky, H. 1977: Katalog der Grosswetterlagen Europas. Berichte des Deutschen Wetterdienst, 113.,

12 Károssy, Cs The Péczely's macrosynoptic classification and the list of types ( ). In: Nowinszky, L.[ed.]: Light trapping of insects influenced by abiotic factors. Part I. (in Hungarian), OSKAR Publishing Office, Szombathely, Károssy, Cs. 1998: Péczely s classification of macrosynoptic types and catalogue of weather situations ( ). ). In: Nowinszky, L.[ed.]: Light trapping of insects influenced by abiotic factors. Part II, Savaria University Press, Károssy, Cs. 1: Characterisation and catalogue of the Péczely's macrosynoptic weather types (1996-). In: Nowinszky, L.[ed.]: Light trapping of insects influenced by abiotic factors. Part III. Savaria University Press, Koppány Gy. 1978: Távprognosztika II. Tankönyvkiadó, Budapest Péczely Gy. 1961: Magyarország makroszinoptikus helyzeteinek éghajlati jellemzése. Az Or-szágos Meteorológiai Intézet Kisebb Kiadványai, 3. szám. Péczely Gy. 1983: Magyarország makroszinoptikus helyzeteinek katalógusa ( ). Országos Meteorológiai Szolgálat Kisebb Kiadványai, 53. kötet, Budapest. Puskás J. - Novinszky L. 1996: A vetési bagolylepke (Scotia segetum Schiff.) fénycsapdázásának eredményessége időjárási frontok idején. Légkör, XLI.., 9-3. Puskás, J. 1: New weather front types and catalogue for the Carpathian basin. In: Nowinszky, L. [ed.]: Light trapping of insects influenced by abiotic factors. Part III. Savaria University Press, Radics K. 4: A szélenergia hasznosításának lehetőségei Magyarországon: hazánk szélklímája, a rendelkezésre álló szélenergia becslése és modellezése. Doktori (PhD) értekezés, ELTE, Budapest. Stróbl A. 6: A szélerőművek többletterhei villamos energia rendszerünkben. Magyar Energetika, megjelenés alatt. Tar K. Kircsi A. 1: Módszer a napi átlagos fajlagos szélteljesítmény meghatározására. A légköri erőforrások hasznosításának meteorológiai alapjai. Meteorológiai Tudományos Napok, 1, pp Tar, K. Kircsi, A. Vágvölgyi, S. : Temporal changes of wind energy in connection with the climatic change. Proceedings of the Global Windpower Conference and Exhibition, Paris, France, -5 April, CD-ROM. Tar K. 4: Becslési módszerek a magyarországi szélenergia potenciál meghatározására. Magyar Energetika, XII. 4., pp

2. A VIZSGÁLATBAN FELHASZNÁLT ADATOK

2. A VIZSGÁLATBAN FELHASZNÁLT ADATOK 2. A VIZSGÁLATBAN FELHASZNÁLT ADATOK A dolgozatban a nagytérségű cirkuláció és a légköri oszcillációs jelenségek (ENSO, NAO) együttes hatásait vizsgáljuk az északi félteke közepes földrajzi szélességein

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Publication

Részletesebben

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Budapest, 2011. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013.

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013. ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ LEVEGİMINİSÉGI TERV Szombathely, 2013. Tel.: (94) 506 700 Fax: (94) 313 283 E-mail: nyugatdunantuli@zoldhatosag.hu Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban Szonda István Témavezető: Dr. Ujváry Zoltán DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

A közvetett hatások értékelésének lehetőségei

A közvetett hatások értékelésének lehetőségei A közvetett hatások értékelésének lehetőségei Összefoglaló jelentés Készült A VKI végrehajtásának elősegítése II. fázis című projekt keretében Készítették: Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna Harangozó Gábor

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÁRAMLÁSTAN TANSZÉK TOMPA TESTEK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJÉNEK VIZSGÁLATA MÉRÉSI SEGÉDLET. 2013/14. 1.

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÁRAMLÁSTAN TANSZÉK TOMPA TESTEK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJÉNEK VIZSGÁLATA MÉRÉSI SEGÉDLET. 2013/14. 1. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÁRAMLÁSTAN TANSZÉK M1 TOMPA TESTEK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJÉNEK VIZSGÁLATA MÉRÉSI SEGÉDLET 013/14. 1. félév 1. Elméleti összefoglaló A folyadékáramlásban lévő,

Részletesebben

A MAGYAR TURIZMUS ZRT. KONGRESSZUSI IGAZGATÓSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA. a Magyarországon 2012-ben megrendezett nemzetközi rendezvényekrıl

A MAGYAR TURIZMUS ZRT. KONGRESSZUSI IGAZGATÓSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA. a Magyarországon 2012-ben megrendezett nemzetközi rendezvényekrıl A MAGYAR TURIZMUS ZRT. KONGRESSZUSI IGAZGATÓSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA a Magyarországon 2012-ben megrendezett nemzetközi rendezvényekrıl A Magyar Kongresszusi Igazgatóság (MKI) partnerei közremőködésével 2012-ben

Részletesebben

MODERN FÉNYFORRÁSOK ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM. - Világítástechnika a múzeumi és levéltári gyakorlatban -

MODERN FÉNYFORRÁSOK ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM. - Világítástechnika a múzeumi és levéltári gyakorlatban - MODERN FÉNYFORRÁSOK ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM - Világítástechnika a múzeumi és levéltári gyakorlatban - Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves résztvevők! SLIDE1 Koltai György vagyok, és tisztelettel köszöntöm Önöket

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK

SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK Az FVM K+F Szakmai Szaktanácsadási Központ Hálózat kiadványai SZARVASMARHA ISTÁLLÓK TERMÉSZETES SZELLŐZTETÉSE Dr. Bak János Pazsiczki Imre Kiadja: FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (III.1.) rendelete Dévaványa Környezetvédelmi Programjáról. Bevezető rendelkezések

Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (III.1.) rendelete Dévaványa Környezetvédelmi Programjáról. Bevezető rendelkezések Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (III.1.) rendelete Dévaványa Környezetvédelmi Programjáról (módosításokkal egységes szerkezetben) Bevezető rendelkezések Dévaványa Városi Önkormányzat

Részletesebben

Dr. Göndöcs Balázs, BME Közlekedésmérnöki Kar. Tárgyszavak: szerelés; javíthatóság; cserélhetőség; karbantartás.

Dr. Göndöcs Balázs, BME Közlekedésmérnöki Kar. Tárgyszavak: szerelés; javíthatóság; cserélhetőség; karbantartás. JELLEGZETES ÜZEMFENNTARTÁS-TECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSOK 4.06 Javításhelyes szerelés 1 Dr. Göndöcs Balázs, BME Közlekedésmérnöki Kar Tárgyszavak: szerelés; javíthatóság; cserélhetőség; karbantartás. A mai termékek

Részletesebben

2005 ÉVI SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK BESZÁMOLÓJA

2005 ÉVI SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK BESZÁMOLÓJA HEVES MEGYEI RENDŐR FŐKAPITÁNYSÁG GAZDASÁGI IGAZGATÓSÁG KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLYA E G E R 3300 Eger, Eszterházy tér 2. T: 06-(36)-522-111/11-95 BM: 31/11-95 ===================================== A HEVES MEGYEI

Részletesebben

Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz

Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz TÓTH LÁSZLÓ Munkám első részében (megjelent: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. kötetében 1968- ban) a szélviszonyok, a léghőmérséklet, valamint

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE 10. IKTATÓSZÁM:55-3/2013. MELLÉKLET: - DB. TÁRGY: Tájékoztató a megújuló energia hasznosításával kapcsolatos Fejér megyei eredményekrıl,

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DUNA TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG EGY

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE EXTRÉM HŐMÉRSÉKLETI ÉS CSAPADÉK INDEXEINEK XX. SZÁZADI VÁLTOZÁSAI. Bartholy Judit, Pongrácz Rita

A KÁRPÁT-MEDENCE EXTRÉM HŐMÉRSÉKLETI ÉS CSAPADÉK INDEXEINEK XX. SZÁZADI VÁLTOZÁSAI. Bartholy Judit, Pongrácz Rita A KÁRPÁT-MEDENCE EXTRÉM HŐMÉRSÉKLETI ÉS CSAPADÉK INDEXEINEK XX. SZÁZADI VÁLTOZÁSAI Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék 1117 Budapest, Pázmány sétány 1/a. E-mail:

Részletesebben

A hıtermelı berendezések hatásfoka és fejlesztésének szempontjai. Hőtés és hıtermelés 2012. október 31.

A hıtermelı berendezések hatásfoka és fejlesztésének szempontjai. Hőtés és hıtermelés 2012. október 31. A hıtermelı berendezések hatásfoka és fejlesztésének szempontjai Hőtés és hıtermelés 2012. október 31. 1. rész. A hıtermelı berendezéseket jellemzı hatásfokok 2 Az éppen üzemelı hıtermelı berendezés veszteségei

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI

MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola A doktori iskola vezetője: Dr. h.c. mult. Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, a MTA rendes tagja MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA,

Részletesebben

Regressziószámítás alkalmazása kistérségi adatokon

Regressziószámítás alkalmazása kistérségi adatokon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 264-287. o. Regressziószámítás alkalmazása kistérségi adatokon Szakálné Kanó Izabella 1 A lokális térségek

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet

Részletesebben

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN Lóki J. 1 Szabó J. 1 Konecsny K. 2 Szabó G. 1 Szabó Sz. 3 Előzmények, célkitűzés Az elmúlt években az árhullámok magassága a Felső-Tisza

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei

Doktori (PhD) értekezés tézisei Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata Doktori

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS FENNTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVE

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS FENNTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVE 2016 március KISÚJSZÁLLÁS VÁROS FENNTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVE Szerző: Kray Zsuzsanna Szakmai vezető: Sáfián Fanni ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ IMPRESSZUM Kisújszállás város

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 30-án, 16:00 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Jelen vannak: Községháza

Részletesebben

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások 5. melléklet Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ étkeztetés szociális alapszolgáltatások SZAKMAI PROGRAMJA 2013 A Miskolc Környéki Önkormányzati

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS Mosonszolnok Község Önkormányzata 9245 Mosonszolnok, Fő utca 44. Tel.: 06/96/566-017 Fax: 06/96/215-982 e-mail: mosonszolnok@mosonszolnok.hu www.mosonszolnok.hu AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS Az egyszerű közbeszerzési

Részletesebben

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE*

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* CIGÁNY KISEBBSÉG: OKTATÁS, EGYHÁZ, KULTÚRA PAPP Z. ATTILA IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* Tanulmányunkban két témakört szeretnénk körüljárni. Egyrészt megvizsgáljuk,

Részletesebben

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó

Részletesebben

I. Az állategység számítás szempontjai

I. Az állategység számítás szempontjai I. Az állategység számítás szempontjai Az elsőfokú hatóság a felperes támogatási kérelmének részben helyt adva négy célprogramban ítélt meg támogatható területeket. A bódvaszilasi illetőségű felperes a

Részletesebben

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI

Részletesebben

A fafeldolgozás energiaszerkezetének vizsgálata és energiafelhasználási összefüggései

A fafeldolgozás energiaszerkezetének vizsgálata és energiafelhasználási összefüggései Pályázati azonosító: FAENERGH (REG-ND-09-2009-0023) A fafeldolgozás energiaszerkezetének vizsgálata és energiafelhasználási összefüggései VARGA Mihály 1, NÉMETH Gábor 1, KOCSIS Zoltán 1, BAKKI-NAGY Imre

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL. Határozat

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL. Határozat GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: 7254-20/2015. Hiv. szám: Tárgy: Ügyintéző: dr. Tatár Beatrix Margit Sovánné Nagy Gréte Melléklet: Csorna, E.ON Zrt., M85-M86 autóút 26+700 km szelvényben

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. MOSONMAGYARÓVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NyDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság Sorsz. 1 2 5 5 0 7 5 3-3 5 1 2-1 1 4-0 1 Statisztikai számjel 0 1-1 0-0 4 4 4 7 0 Cégjegyzék száma 2014. december 31. MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari MÉRLEG Eszközök (aktívák) Átviteli Rendszerirányító

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10 Hírlevél 2011/4. Tartalomjegyzék 1./Összefoglaló a bankok, illetve a bankok személy- és vagyonvédelmét biztosító vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatának akcióellenőrzéséről 3 2./Húsipari- húseldolgozó

Részletesebben

NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 9/2004. (VII.15.) R E N D E L E T E. a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről

NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 9/2004. (VII.15.) R E N D E L E T E. a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 9/2004. (VII.15.) R E N D E L E T E a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv. 35. (3) bekezdése alapján Nyírbátor Város Önkormányzat

Részletesebben

ELLEND község Önkormányzata Képviselıtestülete. 7/2003. (VIII.7.) rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

ELLEND község Önkormányzata Képviselıtestülete. 7/2003. (VIII.7.) rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL ELLEND község Önkormányzata Képviselıtestülete 7/2003. (VIII.7.) rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Ellend község Önkormányzatának Képviselıtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. - ában, valamint

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓI ÜZLETSZABÁLYZAT

E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓI ÜZLETSZABÁLYZAT 2006. szeptember 15. E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓI ÜZLETSZABÁLYZAT Bekezdés TARTALOMJEGYZÉK Oldal 1.AZ ÜZLETSZABÁLYZAT TÁRGYA ÉS HATÁLYA...5

Részletesebben

6. FEJEZET. A nyúl felnevelése

6. FEJEZET. A nyúl felnevelése 6. FEJEZET A nyúl felnevelése 6.1 A szopósnyulak nevelése 6.1.1 Tejtermelés A szopósnyulak 19-21 napos korukig kizárólag tejet fogyasztanak. Életbemaradásuk, növekedésük és fejlődésük eddig a korig az

Részletesebben

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal 2011. április Tartalom Összefoglaló...2 A közúthálózat útkategóriánkénti összetétele...2 Gépjárműállomány alakulása...4 Közúti közlekedési

Részletesebben

SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS. amely létrejött egyrészről a szerződéskötés és teljesítése során eljáró szervezet: mint Megrendelő (továbbiakban: Megrendelő)

SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS. amely létrejött egyrészről a szerződéskötés és teljesítése során eljáró szervezet: mint Megrendelő (továbbiakban: Megrendelő) SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a szerződéskötés és teljesítése során eljáró szervezet: Energetikai Szakközépiskola és Kollégium levelezési címe: H-7030, Paks, Dózsa György út 95. számlavezető

Részletesebben

Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I.

Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Tudományos Diákköri Konferencia Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Szöghézag és a beépítésből adódó szöghiba vizsgálata

Részletesebben

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK 2005. ÉVI JELENTÉSE Jel2005.rtf A kiadványt összeállította

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

GÁZMINŐSÉGEK VIZSGÁLATA AZ EGYSÉGES EURÓPAI GÁZSZOLGÁLTATÁSI SZABVÁNY VONATKOZÁSÁBAN

GÁZMINŐSÉGEK VIZSGÁLATA AZ EGYSÉGES EURÓPAI GÁZSZOLGÁLTATÁSI SZABVÁNY VONATKOZÁSÁBAN Műszaki Földtudományi Közlemények, 85. kötet, 1. szám (2015), pp. 64 72. GÁZMINŐSÉGEK VIZSGÁLATA AZ EGYSÉGES EURÓPAI GÁZSZOLGÁLTATÁSI SZABVÁNY VONATKOZÁSÁBAN GALYAS ANNA BELLA okl. olaj- és gázmérnök Miskolci

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2011-4.3.0 MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS c. konstrukcióhoz (jelen pályázati kiírás keretei között kizárólag a megvalósítási szakaszra

Részletesebben

Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin

Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Tartalom 1.Bevezetés... 3 2. A lízing... 4 2.1. A lízing múltja,

Részletesebben

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL 2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében

Részletesebben

Írta: Kovács Csaba 2008. december 11. csütörtök, 20:51 - Módosítás: 2010. február 14. vasárnap, 15:44

Írta: Kovács Csaba 2008. december 11. csütörtök, 20:51 - Módosítás: 2010. február 14. vasárnap, 15:44 A 21. század legfontosabb kulcskérdése az energiaellátás. A legfontosabb környezeti probléma a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó széndioxid csak növekszik, aminek következmény a Föld éghajlatának

Részletesebben

2012. évi éves - beszámoló

2012. évi éves - beszámoló Szegedi SZEFO Fonalfeldolgozó zártkörűen működő Részvénytársaság 6724 Szeged, Tavasz u. 2. Termékmárka: CHANCE CHANCE KATTI ZOÓB CHANCE by Szász Endre PCT szabadalom oltalmi kérelem: kötött kelme nanosilver

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

HIDROTERMIKUS HŐ HŐSZIVATTYÚZÁSI LEHETŐSÉGEI A DUNA VÍZGYŰJTŐJÉN

HIDROTERMIKUS HŐ HŐSZIVATTYÚZÁSI LEHETŐSÉGEI A DUNA VÍZGYŰJTŐJÉN HIDROTERMIKUS HŐ HŐSZIVATTYÚZÁSI LEHETŐSÉGEI A DUNA VÍZGYŰJTŐJÉN Átfogó tervre lenne szükség Fodor Zoltán 1, Komlós Ferenc 2 1 Geowatt Kft., 2 Ny. minisztériumi vezető-főtanácsos A természettudomány azt

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A víz élet, gondozzuk közösen! VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV - 2015 Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A jó gyakorlat Készítette: Buzás

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése I. Bevezetés A Várpalotai Rendőrkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság célkitűzéseinek, útmutatásainak, továbbá a saját munkatervében meghatározottaknak megfelelően

Részletesebben

Vetőné Mózner Zsófia Fogyasztási szokások és trendek vizsgálata Európában és az USA-ban

Vetőné Mózner Zsófia Fogyasztási szokások és trendek vizsgálata Európában és az USA-ban Vetőné Mózner Zsófia Fogyasztási szokások és trendek vizsgálata Európában és az USA-ban Bevezetés A tanulmány célja, hogy bemutassa milyen fogyasztási szerkezettel rendelkeznek a európai kontinens országai,

Részletesebben

2. A SZÉLENERGIA PÁLYÁZAT KIÍRÁS ALAPJA

2. A SZÉLENERGIA PÁLYÁZAT KIÍRÁS ALAPJA 1 ÚJ SZÉLERŐMŰVEK ÉPÜLHETNEK (KVÓTA PÁLYÁZAT 410 MW SZÉLERŐMŰ TELJESÍTMÉNYRE) Dr. Tóth László Koncz Annamária Dr. Schrempf Norbert 1. BEVEZETÉS Jelenleg 173 MW szélerőmű kapacitás üzemel az országban,

Részletesebben

xha attól eltérő, kérjük töltse ki az A.III mellékletet

xha attól eltérő, kérjük töltse ki az A.III mellékletet 3. melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751, 06 1 336 7757 E-mail: hirdetmeny@kozbeszerzesek-tanacsa.hu

Részletesebben

- A pályázó vállalkozások (távh szolgáltatók, távh termel k), jelen pályázati kiírásra csak akkor pályázhatnak, ha távh szolgáltatói m ködési

- A pályázó vállalkozások (távh szolgáltatók, távh termel k), jelen pályázati kiírásra csak akkor pályázhatnak, ha távh szolgáltatói m ködési Cím: Távh -szektor energetikai korszer sítése / KEOP-2009-5.4.0 Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Határid : Folyamatos Pályázhat: 11 Jogi személyiség gazdasági társaság 113 Korlátolt felel sség társaság

Részletesebben

19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet. a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról

19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet. a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról A Kormány a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. 1-13., 15., 17-35., 38-40.,

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

A MAGYAR SPORT TERÜLETI VERSENYKÉPES- SÉGÉNEK VIZSGÁLATA TÖBBVÁLTOZÓS STATISZTIKAI MÓDSZEREKKEL

A MAGYAR SPORT TERÜLETI VERSENYKÉPES- SÉGÉNEK VIZSGÁLATA TÖBBVÁLTOZÓS STATISZTIKAI MÓDSZEREKKEL Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 117-126. p. TÉT XXI. évf. 2007 2 Gyors ténykép 117 A MAGYAR SPORT TERÜLETI VERSENYKÉPES- SÉGÉNEK VIZSGÁLATA TÖBBVÁLTOZÓS STATISZTIKAI MÓDSZEREKKEL (The Analysis of the

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban 532 GAZDÁLKODÁS 57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2013 Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban HARANGI-RÁKOS MÓNIKA SZABÓ GÁBOR POPP JÓZSEF Kulcsszavak: bruttó kibocsátás,

Részletesebben

1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése.

1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése. . BEVEZETÉS A korszerű termesztéstechnológia a vegyszerek minimalizálását és azok hatékony felhasználását célozza. E kérdéskörben a növényvédelem mellett kulcsszerepe van a tudományosan megalapozott, harmonikus

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA Elfogadva: 2010. július 26. TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 II. A NYÍREGYHÁZI

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

Energiatakarékosság gazdasági épületek építésénél és üzemeltetésénél

Energiatakarékosság gazdasági épületek építésénél és üzemeltetésénél BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 45. k. 2. sz. 2006. p. 16 23. Racionális energiafelhasználás, energiatakarékosság Energiatakarékosság gazdasági épületek építésénél és üzemeltetésénél

Részletesebben

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Jóváhagyási dokumentáció 2014. június 24. NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÚJ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TERVEZETT TERÜLETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁS (Dokumentáció a 314/2012.(XI.8.) korm. rendelet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Táborfalva Nagyközség Önkormányzata 2016. március 29. Türr István

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS Szakoly Község Önkormányzata AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS Oktatási, képzési szolgáltatások beszerzése tárgyú Kbt. 122. (7) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásra AJÁNLATTÉTELI

Részletesebben

A SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS

A SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS 1 A SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS Dr. Tóth László egyetemi tanár Schrempf Norbert PhD Tóth Gábor PhD Szent István Egyetem Eloszó Az elozoekben megjelent cikkben szóltunk a

Részletesebben

erőforrás Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak

erőforrás Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak Atermőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak At termőföld fogalma termőföld: az a földrészlet, l amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban

Részletesebben

Kétfokozatú hőtároló anyag termikus tulajdonságai fázisváltó anyag víz hőcserélőben. Zárójelentés

Kétfokozatú hőtároló anyag termikus tulajdonságai fázisváltó anyag víz hőcserélőben. Zárójelentés Kétfokozatú hőtároló anyag termikus tulajdonságai fázisváltó anyag víz hőcserélőben Zárójelentés A program alapvető célkitűzése, hogy a napenergia hasznosítás hatásfokának javítása érdekében olyan alacsony

Részletesebben

A villamos energiára vonatkozó uniós GPP-követelmények

A villamos energiára vonatkozó uniós GPP-követelmények A villamos energiára vonatkozó uniós GPP-követelmények A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés (GPP) önkéntesen alkalmazott eszköz. Ez a dokumentum a villamos energia termékcsoportra vonatkozóan kidolgozott

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

kollektív beruházás esetén maximum 30 millió Ft 2/A 2,07 milliárd Ft 2/B 0,71 milliárd Ft 5/B 1,19 milliárd Ft 400 db

kollektív beruházás esetén maximum 30 millió Ft 2/A 2,07 milliárd Ft 2/B 0,71 milliárd Ft 5/B 1,19 milliárd Ft 400 db Pályázati felhívás: Támogatási intenzitás: Támogatás mértéke: Rendelkezésre álló forrás: Támogatott projektek száma: Területi korlátozás: Juh- és kecsketartó telepek korszerűsítése - VP2-4.1.1.4-16 A közép-magyarországi

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben