A honvédség, mint nagyfoglalkoztató jelenlétének hatása a kistérség munkaerõpiacára

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A honvédség, mint nagyfoglalkoztató jelenlétének hatása a kistérség munkaerõpiacára"

Átírás

1 A honvédség, mint nagyfoglalkoztató jelenlétének hatása a kistérség munkaerõpiacára Szabó István fõtörzsõrmester A Magyar Honvédség a sorozás szüneteltetésével az ország egyik legnagyobb tényleges foglalkoztatójává vált. Több ezer munkahelyet hozott létre, ami hozzájárul többek között a munkanélküli fiatalok számának csökkenéséhez, ezzel párhuzamosan azonban ki van téve a munkaerõpiac minden pozitív és negatív hatásának is. A honvédség átalakításával egy idõben megszûntek, illetve megalakultak a katonai szervezetek. Azokon a településeken (illetve körzetükben) ahol a honvédség alakulatai jelen vannak munkaerõ igényükkel meghatározó foglalkoztatóvá váltak. The Hungarian Army has become one of the largest employers in Hungary with the cessation of the draft. The Army has built up thousands of workplaces, which contributes to the decrease of unemployed youngsters but it is exposed to the positive and negative effects of manpower market as well. Army organisations were estabished and closed parallelly with the transformation of the army. In (and in the zone of) the settlements where the army is present, its corps have become determinative employers with their demand of manpower. Az ország majdnem minden nagyobb településén jelen lévõ laktanyák a rendszerváltás után folyamatosan megszûntek, illetve más helyõrségekbe diszlokáltak. A csaknem folyamatosnak nevezhetõ átalakítások eredményeként napjainkra csupán néhány katonai szervezet maradt hadrendben. A hivatásos haderõ kialakulásával egy idõben ezek az alakulatok az ország régióinak meghatározó foglalkoztatási egységei lettek. A következõkben szeretném bemutatni, hogy az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Mûszaki Dandár jelenléte miként befolyásolja Szentes város és kistérsége munkaerõ-piaci jellemzõit. Mennyiben vannak jelen az alakulat (ezáltal a honvédség) munkaerõ szükségletének megfelelõ társadalmi célrétegek, illetve melyek azok az általános kihívások, amelyek a honvédség és a kistérség munkaerõpiacának kapcsolatát jellemzik. A nemzetközi és a hazai munkaerõpiac A munkaerõpiac nemzetközi változása általában kedvezõtlenül befolyásolták a fejlett és a felzárkózó országok foglalkoztatottságát. Az EU vezetõ országaiban a társadalom egyre növekvõ elöregedése a változó piacgazdaság és a globalizálódó világ- 151

2 gazdaság növekedési pályájának sajátosságai megváltoztatják a munkaerõpiac viselkedési szabályait, tartalmi és formai jegyeit. Megváltoznak a népesség egyes csoportjainak munkaerõpiaci részvételi arányai, hosszabb távon csökken a munkaerõpiaci résztvevõk, a foglalkoztatottak, ugyanakkor nõ a munkaerõpiaci nem résztvevõk, a gazdaságilag inaktívak aránya. A 20. század végén, a kilencvenes években Magyarországon és Európában is a tartós munkanélküliség volt a legnagyobb probléma. Átalakul a munka világa, alkalmazkodik a gazdasági élet a vállalkozások profitszempontjaihoz, modernizációs követelményeihez. Rugalmas foglalkoztatási formák, rugalmas munkaidõ rendszerek hódítanak, amelyek hatással vannak a munkaügyi kapcsolatokra, a szociális partnerség jellegére és minõségére. Megváltozik az egyes munkaerõpiaci rétegek helye és szerepe, munkaerõ-értékesítési stratégiája, karrierpályája, összességében a munkaerõpiac struktúrája. A hazai munkaerõpiac általánosságban hasonló kihívásokkal és problémákkal került szembe, mint az EU legtöbb tagállama. Külön kiemelendõ azonban, hogy a rendszerváltozás utáni gazdasági átalakulás és a mûködõ tõke beáramlása az ország különbözõ régióit máshogyan érintették. Az erõfeszítések ellenére az elmúlt évek során sem sikerült csökkenteni a munkaerõpiacon a rendszerváltást követõ idõszakban kialakult igen jelentõs regionális különbségeket. Ellenkezõleg, folytatódott az elmaradott térségek leszakadása és a magas munkanélküliségi, alacsony foglalkoztatási mutatókkal rendelkezõ helyi munkaerõpiacok helyzetének további romlása. Bár az utóbbi idõben változás következett be: a munkanélküliség és foglalkoztatás területi különbségei a megyék és kistérségek szintjén némileg csökkentek. A dél-alföld régió A régió egészében a gazdasági szerkezet egyoldalúsága figyelhetõ meg, ami az agrárgazdaság az ország többi régiójában mért arányához képest többszörös súlyát jelenti. Problémaként jelentkezik, hogy ez az agrárgazdaság, illetve a ráépülõ különbözõ gazdasági tevékenységet folytató egységek jelenlegi munkaerõpiaci hatása sokkal inkább a munkaerõ-kibocsátás, mint munkahely-teremtés ezáltal munkaerõ felvétel terén érvényesül. A régió megyéit a rendszerváltás utáni nagyobb állami beruházások elkerülték, vagy az ország nyugati feléhez képest olyan idõbeni csúszással érték el (az infrastrukturális beruházások tekintetében például az M5 autópálya is csupán a közelmúltban került olyan hosszúságban kiépítésre, amely bekapcsolta a régiót az ország vérkeringésébe), ami gyakorlatilag konzerválta a már meglévõ hátrányos helyzetet. A térségben jelen lévõ meghatározó gazdasági vállalkozások csaknem egésze nagyvállalat, a hozzájuk kapcsolódni képes kis- és középvállalkozások száma nem elég a gazdasági teljesítmény fokozására. 152

3 SZABÓ ISTVÁN: A honvédség, mint nagyfoglalkoztató jelenlétének hatása a kistérség munkaerõpiacára Szentes város és kistérsége Demográfiai adatok 1 A térség mind területi, mind lakónépességi adatok szempontjából megoszlik Szentes város és a kistelepülések között. Természetszerûleg a legnépesebb település Szentes fõs lakosságával. A lakónépesség 68,07%-a él városban, amely csak Szentes népességébõl adódik. Az állandó népesség év végén , év végén fõ volt. A térség népsûrûségi mutatója az országos átlag kb. fele: 56,46 fõ/km 2. ez az adat egyébként jól tükrözi az alföldi nagy kiterjedésû településhálózatokra jellemzõ viszonyokat, ahol számottevõ tanyavilág van. Ebbõl következik, hogy a térséget már 1986-ban tanyás térséggé nyilvánították. A tanyák többségének infrastrukturális állapota igen rossz és az ott élõk szociális segélynyújtásra vannak szorulva. Az említett tanyák kisebb része gazdasági célokat szolgál (a szilárd burkolatú utak mellett épült tanyák közül nem egy vált családi gazdaságok lakó és termelõ bázisává), azonban a lakhatást szolgáló tanyákban élõk többsége idõskorú, vagy létminimum alatt élõ gyermekes család. A térség a népsûrûségi mutató alapján alapvetõen vidéki kistérség kategóriába tartozik. Az utóbbi években a kistérségben felgyorsult a nyugdíjas korú lakosság arányának növekedése, ennek nem csak a fiatalság elvándorlása az oka, hanem a Derekegyházán és Nagymágocson mûködõ szociális intézmények. A fiatalok elvándorlásának oka, hogy fõként a már diplomával rendelkezõk nem találják meg a végzettségüknek megfelelõ szintû munkahelyet és a megélhetõségükhöz szükséges életszínvonalat a kistelepüléseken. A nemek aránya az állandó népességen belül az országos helyzetnek megfelelõen a nõk száma a magasabb. A házasságkötések száma csökkenõ tendenciát mutat, a válások száma magas, de emelkedés nem tapasztalható. A gyermekvállalási kedv alacsony, többnyire két gyermeket nevelnek a családok. A kistérség gazdasága A kistérség gazdasági élete, fejlettsége és lehetõségei szempontjából meghatározóak a jó termõtalajok, a napsütés és a geotermikus energiában való bõvelkedés. A mezõgazdasági jellegbõl adódóan a legkorábbi ipari létesítmények a mezõgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódtak és kapcsolódnak ma is. Az ipar és a kézmûvesség megjelenése két településen volt számottevõ, ez a két település Szentes és Szegvár. (mindkettõ történelmi háttérrel rendelkezik, Szentes ig Csongrád megye székhelye, Szegvár 1778-tól 1878-ig Csongrád vármegye székhelye volt). Mindkét településen ebben az idõben indult meg az iparosodás és ennek volt köszönhetõ a település fejlõdése. Napjainkban szinte csak Szentesen 1 Forrás: Szentes Kistérség Többcélú Társulás 153

4 vannak ipari létesítmények, meghatározó a villanyszerelési cikkgyártás, a gépgyártás és a fafeldolgozás. A kistérség gazdaságában azonban továbbra is a mezõgazdaság a meghatározó. Az ágazat domináns szerepe a gazdasági átalakulás során is megmaradt, a termelés, a feldolgozás és értékesítési szerkezete azonban átrendezõdött. A térség regisztrált vállalkozásainak a száma 2002-ben 3888 db, ebbõl mûködõ 2989 db (76,9%). A regisztrált vállalkozások 54,9%-a egyéni vállalkozó. Az ipari vállalkozások az építõipar, a gépipar, a bányászat, az energia és a fafeldolgozó ipar ( a mezõgazdasági termékfeldolgozás, élelmiszeripar) területén mûködik. A kereskedelem és a szolgáltató szektor döntõen a helyi igények kielégítésére korlátozódik. A korábban meghatározó könnyûipari ágazat súlyos gondokkal küzd Szentesen és Szegváron egyaránt. A szentesi ruhagyár felszámolásával a dolgozók munkanélkülivé váltak, szükséges lenne befektetõ bevonása a létesítmény fejlesztése és a foglalkoztatás érdekében. Az adatok jól mutatják a periférikus területeket, ahol a demográfiai adatok csak tetézik a megoldandó gondok és problémák sokaságát. A periférián elhelyezkedõ településeink egyik legnagyobb gondja a földrajzi elszigeteltség és az infrastruktúra hiánya. A kistérségben a külföldi tõke részaránya alacsony, a befektetések többsége állami forrásból származik. A mûködõ tõke beáramlásának nagysága az országos értéktõl elmarad, amely a megközelítés nehézségétõl, a terület elzártságéval magyarázható. Munkaerõpiaci jellemzõk A foglalkoztatottság Dél-alföldön az utóbbi években alig javult ( között 46,6%ról 47,0%ra; országos átlag szintén ebben az idõszakban:46,7%-ról 50,6%). A foglalkoztatási ráta Szentes térségében 50% alatti. Mivel a kistérség versenyképessége szempontjából nem csupán a rendelkezésre álló munkaerõ mennyisége, hanem minõsége is fontos szerepet tölt be érdemes megvizsgálnia, foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettségét is. Sajnos a kistérség ebben a tekintetben sem az élmezõnyben található. Míg a foglalkoztatottak megyei átlaga az egyetemet és fõiskolát végzettek tekintetében 18,3%, addig a kistérségben ez a mutatószám12,6%. A munkanélküliségi ráta (regisztrált munkanélküliek) vonatkozásában 10,4%. A nem regisztrált munkanélküliek száma óvatos becslés alapján fõ közé tehetõ. Természetesen a helyzet a számok alapján súlyosabb képet mutat, mint az a valóságban létezik, ugyanis a mezõgazdaságban alkalmilag foglalkoztatottak száma valószínûleg igen magas. Az alkalmi munkavállalás új síkra helyezi a munkaviszony jellegét, amely továbbra sem javítja az álláskeresõk kirendeltségi statisztikáját. A kedvezõtlen helyzet legfõképpen általános okokkal magyarázhatók. A lejáró munkaszerzõdésekkel idõrõl idõre rendszerbe kerülõ álláskeresõk leginkább a 8 általános iskolát végzett segéd- és betanított munkakörben helyezhetõk el. Sajnálatos tény, hogy az elsõ munkahelyhez jutás is elhúzódik, így a pályakezdõk számának csökkenése a kedvezõ munkaerõ-piaci programok és lehetõségek ellenére is csak nagyon lassan valósul meg. 154

5 SZABÓ ISTVÁN: A honvédség, mint nagyfoglalkoztató jelenlétének hatása a kistérség munkaerõpiacára 1. ábra. A szentesi alakulatnál foglalkoztatottak állandó lakóhelyének eloszlása A munkaerõpiac kedvezõ lehetõségeit jelentik a szezonális és alkalmi jellegû munkák, amelyek csak átmeneti jelleggel javítanak a számadatokon. Az említett ideiglenes lehetõségek leginkább az építõipar, a mezõgazdaság, a vendéglátás és idegenforgalom, valamint a kereskedelem területén jellemzõ. A honvédség kistérségi jelenléte A honvédség kistérségi jelenléte az MH. 37. II. Rákóczi Ferenc Mûszaki Dandár tényleges állománya, illetve az alakulat Szentes város és kistérségében mûködõ vállalkozásokkal fenntartott társadalmi és gazdasági kapcsolataiban realizálódik. Az alakulat jelenlegi állománya 688 fõ 2. Amennyiben az alakulat állományában szolgálatot teljesítõk állandó lakhelyének elhelyezkedését vizsgáljuk megállapítható, hogy a munkavállalók 67%-a Szentes város és 40 km-es vonzáskörzetében él. Ezen állomány 79%-a az alakulatnál történõ munkavállalást megelõzõen is a fent említett kistérségben élt. A fennmaradó 21% (csaknem teljes egészében hivatásos állományú tiszt, illetve tiszthelyettes) pedig az ország különbözõ településeirõl költözött a helyõrségbe. Ezzel magyarázható tehát többek között az is, hogy a hon- 2 A szentesi kistérségre vonatkozóan, ugyanis a Hódmezõvásárhelyre diszlokált mûszaki zászlóalj már nem a kistérségben található 155

6 védség által a laktanyán belül, illetve kívül lévõ legénységi és tiszti szállókon összesen csupán 120 fõ kért elhelyezést. Mivel az alakulat tiszti, tiszthelyettesi állományában szolgálatot teljesítõk létszáma csupán kis eltérést mutat a hivatásos hadsereg magyarországi bevezetése elõtti és utáni állapotában, megállapítható, hogy a dandár legénységi beosztásaiban szolgáló munkavállalók döntõ többsége a vizsgált kistérségbõl toborzódott. Ez a megállapítás, illetve az a tény, hogy a laktanya 50 km-es körzeténél távolabb élõ katonák mindössze 24%-át teszik ki az állománynak, többek között alátámasztják a magyar lakosság alacsony mobilitási hajlandóságát is. A sorkatonaság megszûnésével elsõsorban az operatív szinten keletkezett munkaerõhiány, ezáltal munkaerõ-szükséglet. Ezeknek a legénységi beosztásoknak a száma 483 jelenleg az alakulatnál, amelynek 35%-a feltöltetlen. Bár a legénységi beosztások betöltésének törvényben rögzített iskolai követelménye 8 általános, mégis az alkalmazott technika fejlõdésével párhuzamosan egyre magasabb követelményszint jelenik meg az adott munkakörök betöltõivel szemben. Folyamatos az olyan beosztások körének bõvülése, amely speciális ismereteket igényel. Az általános megállapítás szerint a jelenlegi munkaerõ-piaci helyzetben a honvédség egészét vizsgálva túlnyomórészt az alacsony iskolai végzettségû hátrányos társadalmi helyzetû munkavállalók választják sok esetben szükségmegoldásként a honvédség legénységi beosztásait. A magas felsõ felvételi korhatár pedig többségében a munkaerõpiac veszteseit állítja hadrendbe. A honvédség számára legmegfelelõbb célkorosztály a éves minél magasabb végzettségû fiatalok csoportja. Ez az a korosztály, amely a kb. 6 8 éves szolgálatteljesítési idõ után viszonylag fiatalon, kerülhet vissza a civil munkaerõpiacra. Abban az esetben, ha a fenti táblázat kiemelt adatait összehasonlítjuk Szentes város és kistérsége szeptember havi regisztrált álláskeresõinek életkori megoszlásával, megállapíthatjuk, hogy a jelenleg feltöltetlen, illetve a természetes fluktuáció miatt megüresedett beosztások munkaerõ igénye elméletileg (természetesen csupán elméleti síkon, nem figyelembe véve a katonai szolgálatra, illetve az adott munkakör követelmények való megfelelést) a kistérség munkaerõ-kínálatából fedezhetõ lenne. Az ország munkaerõpiacára jellemzõ problémákkal küzd a kistérség munkaerõpiaca is. Kevés a vállalkozás ezáltal a munkahely is. Az állami szektor több helyen törtánõ indokolatlan felduzzasztása, majd az utóbbi idõben a köztisztviselõk és közalkalmazottak számának csökkenésével növekszik a munkanélküliség. Mindezek mellett a munkaerõpiacon hátrányos helyzetûek számának növekedése is súlyosbítja a meglévõ problémákat. A külföldi államok hadseregeihez hasonlóan a Magyar Honvédségre is jellemzõ, hogy az esetek többségében a munkaerõpiacon hátrányos helyzetûek választják az önkéntes szolgálatot. Ezek a csoportok: 156 A mûszaki dandár állományában szolgálók életkori megoszlása tiszt tiszthelyettes legénység

7 SZABÓ ISTVÁN: A honvédség, mint nagyfoglalkoztató jelenlétének hatása a kistérség munkaerõpiacára A pályakezdõ fiatalok Nemzetközi összehasonlításban a éves korosztályt tekintik fiatalnak, azonban a képzés meghosszabbítása miatt ez az életkor gyakorlatilag 30 éves korig elhúzódhat. A magyar munkaerõpiacon megjelenõ pályakezdõ fiatalok száma a felmérések alapján az utóbbi három évben fõrõl csaknem fõre emelkedett. Az adatokat tovább elemezve megállapíthatjuk azt is, hogy e csoporton belül az általános iskolai végzettségû, illetve a diplomás pályakezdõk száma emelkedett legnagyobb arányban. A diplomás pályakezdõk létszáma például az utóbbi években megduplázódott. A kistérség a pályakezdõire az alábbi táblázatban találunk adatokat. A foglalkoztatás lassú bõvülése, illetve az idõsebb korúak európai szinten történõ továbbfoglalkoztatása tovább rontja a fiatalok pályára lépési esélyeit. A honvédség számára a legnyilvánvalóbb célkorosztály viszont pontosan az ebben az életkorban lévõ fiatalok csoportja. Az életkorra jellemzõ fizikai és mentális adottságokon kívül talán legfontosabbként a vállalt katonai szolgálat utáni civil munkaerõpiacra fiatalon történõ visszaillesztésük esélyei e fiataloknak a legjobbak. A csoporton belül lévõ általános iskolai végzettséggel rendelkezõk számára megfelelõ lehet a képzettséget nem igénylõ beosztásokban való szolgálatteljesítés, viszont számukra elõrelépési, illetve karrier lehetõséget egyáltalán nem kínál a honvédség. A középfokú végzettségû, szakmával rendelkezõk azok, akik talán leginkább megtalálhatják számításukat a szervezeten belül, és legnagyobb eséllyel pályázhatnak a hivatásos állományba kerülésre. Ebbõl következik, hogy nem nehéz a honvédségi fehérgalléros munkakörökre ebbõl a célcsoportból jelentkezõket toborozni, mivel például a mûszaki jellegû szakmával jelentkezõk esetén még jelentõsebb munkaerõ-kereslet mellett sem könnyû elhelyezkedni, fõleg ha figyelembe vesszük, hogy a civil munkaerõpiacon a munkaerõ-kiválasztás egyik fõ szempontja a már meglévõ szakmai gyakorlat, ami az iskolapadból kikerülõ fiatalok esetében hiányzik. Szentesen jelenleg 5 középfokú oktatási intézmény található, melyekben jelenleg 2004 fõ tanul. Ez évente fõ végzõs pályakezdõt jelent (a végzettek szakterületenkénti megoszlása 2004-ben: 144 fõ gimnáziumi érettségi, 61 fõ informatika, 63 fõ kereskedelem, 60 fõ kertész, 35 menedzser asszisztens, 25 fõ hegesztõ-lakatos, 23 fõ szobafestõ, 13 fõ víz-gáz szerelõ, 12 fõ kõmûves, 10 fõ pénzügy-számviteli ügyintézõ, 4 fõ autószerelõ, 4 fõ varró, 2 fõ villanyszerelõ). Természetesen az iskola végeztével egy idõben nem minden fiatal válik munkavállalóvá. Egyre többen választják a továbbtanulás lehetõségét. A továbbtanulni nem szándékozók közül egyre többen próbálnak a fõvárosban vagy más (elsõsorban nyugat-magyarországi) nagyvárosokban munkát találni. A kistérségben maradó pályakezdõ fiataloknak elsõsorban a városban mûködõ négy nagyvállalt, illetve kis százalékuknak a város és környéke szolgáltatóipara adhat munkát. A diplomás pályakezdõk több szempontból is hátrányosan indulnak a katonai szolgálatuknak. Viszonylag korlátozott azon beosztások száma melyek olyan képzettséget igényelnek, amit honvédségi felsõoktatás nem termel ki. Itt fõleg a jogász és orvos fiatal diplomásoknak van lehetõsége érvényesülni. Abban az esetben, ha a pályakezdõ diplomás nem a fent említett szakterületek valamelyikén végzett leginkább csak az általános iskolai végzettséget igénylõ legénységi, vagy közalkalmazotti be- 157

8 osztásokra vehetõ fel. A legénységi beosztások esetében megjelenik a munkavállalói túlképzettség, és a diplomás minimálbér alatti jövedelem, míg a közalkalmazotti állomány esetében a még alacsonyabb bér és a létszámcsökkentések jelentenek problémát. A kistérségben jelenleg három olyan betöltetlen állás (közgazdász) van, amely fõiskolai, illetve egyetemi végzettséget igényel. Az alakulat állományában jelenleg 20 fõ felsõfokú végzettségû tiszthelyettes (12), illetve legénységi (8) állományú katona teljesít szolgálatot. A munkaügyi kirendeltség-vezetõ tájékoztatása alapján a kistérségben a felsõfokú végzetséggel rendelkezõ álláskeresõk leginkább pedagógus, jogász, illetve mezõgazdász végzettséggel rendelkeznek. Az utóbbira a kistérség földrajzi fekvése, míg az elsõ kettõre a Szegedi Tudományegyetem fõ képzési profilja a magyarázat. Mivel a honvédség jelenlegi sokak szerint torz rendfokozati aránya leginkább a felsõfokú végzettséghez kötött tiszti beosztások magas száma miatt alakult ki, kizárólag különleges esetekben van lehetõség tiszti rendfokozattal rendszeresített beosztásba kerülni. A dandárnál jelenleg 19 feltöltetlen tiszti beosztás van (ezekbõl 1 tábornoki, 3 fõtiszti rendfokozattal rendszeresített). A fenti okok miatt a kistérség azon diplomásai akik az önkéntes katonai szolgálat vállalását választják, tehát csupán legénységi beosztásokra szerzõdhetnek. A nõk Az utóbbi években a nõk munkaerõ-piaci mutatói kedvezõtlenebbül alakultak, mint a férfiakéi: némileg csökkent a foglalkoztatásuk és munkanélküliségi rátájuk is emelkedett. Ennek okai: a gazdasági szerkezet változása, (a nõket nagyobb arányban foglalkoztató könnyûipari ágazatok térvesztése); a gyermekgondozási ellátási formákat, túlnyomórészt nõk veszik igénybe, mint ahogy a betegek, idõsek ápolása, gondozása is döntõen a nõk feladata. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a nõk gyakrabban szakítják meg munkaviszonyukat, évekre kikerülnek a munkaerõpiacról, és ez alatt készségeik megkopnak, ismereteik elavulnak. A késõbbi visszatérést megnehezíti a munkáltatók kisgyermekes anyákkal szembeni diszkriminációja is. A magasabb iskolai végzettségû nõk még több gyermek vállalása esetén is nagyobb sikerrel térnek vissza a munkaerõpiacra, mint alacsony iskolai végzettségû társaik. A kistérségben jelenleg fõként betanított, illetve szakmunkás végzettségû kifejezetten nõi munkavállalók számára megfelelõ állás van. Ezek különbözõ élelmiszeripari (baromfifeldolgozó), illetve textilipari (varrónõ) munkák. Utóbbi területen egyébként kistérségi szinten jelentõs a munkahelykínálat, azonban az egyik olyan terület ahová talán a viszonylag alacsony teljesítménybérezés hatására nehéz munkavállalót találni. A kereskedelemi végzettségûek az utóbbi idõben a kistérségben mûködésüket megkezdõ bevásárlóközpontok (TESCO,LIDL) munkaerõigényének köszönhetõen, nagy számban el tudtak helyezkedni. A szentesi munkaügyi kirendeltség adatait vizsgálva megállapítható, hogy a regisztrált álláskeresõk között a nemek közötti arány közel azonos (férfiak 54%, nõk 46%). A világ számos hadserege hosszú idõ óta alkalmaz nõi katonákat soraiban. A holland hadseregben elõször a második világháborúban jelentek meg a katonanõk, 158

9 SZABÓ ISTVÁN: A honvédség, mint nagyfoglalkoztató jelenlétének hatása a kistérség munkaerõpiacára sõt 1982-ig különleges rendeltetésû nõi alegységek is teljesítettek szolgálatot a hadseregekben. A Luxemburgi Európai Törvényszék 2000 januárjában kiadott állásfoglalása egyenlõ feltételek mellett, egyenlõ esélyeket biztosít a hölgyek számára a szolgálati elõmenetelhez. Ezen állásfoglalás ismeretében a legtöbb európai hadseregben alkotmánymódosítás után azonos feltételek mellett alkalmaznak nõi és férfi katonákat. A vizsgált dandárnál jelenleg 125 fõ nõi munkavállaló (18,1%) teljesít szolgálatot, különbözõ területeken és rendfokozatokkal. A áprilisi adatok szerint összesen 4039 szerzõdéses és hivatásos katonanõ teljesít szolgálatot a honvédség keretein belül (ez a létszám a honvédség összlétszámának körülbelül 16%-a). Hollandiában 7,3%, Írországban 1,6%, míg a francia hadseregben szolgálók 7%-a nõ (hazánk a katonanõk számát tekintve a NATO-tagállamok között az elsõ helyen áll). Bár a szakma elnõiesedése még nem kezdõdött meg, a felmérések önmagukért beszélnek. Kétségtelen tény, hogy a hadseregbe bekerülõ nõk a legtöbb esetben magasabb iskolai végzettséggel, képzettséggel rendelkeznek férfitársaiknál. Általános az érettségi bizonyítvány, de sok esetben diplomával rendelkezõ nõk keresnek boldogulást a hadseregben. Ugyanakkor ne feledkezzünk el arról, hogy leginkább a családalapítás küszöbén lévõ, egy-két éven belül szülni, gyermeket nevelni szándékozó korosztályról van szó és meglepõen magas az egy vagy több gyermekét egyedül nevelõ nõk száma is. A fent említett szempontok alapján tovább gondolkodva elképzelhetõ, hogy nagyobb számban fognak nõi munkavállalók beáramlani a hadseregbe kb. 6 8 éves idõtartamra, ami gyakorlatilag egy, illetve két gyermek megszülését felölelõ idõ. Ha ehhez hozzáadjuk a törvényben meghatározott gyermek betegsége esetén járó munkaidõ-kiesést is, az említett munkavállalói csoport effektív munkavégzésére csupán szûk idõintervallumban számíthat a munkáltató. Különös figyelmet érdemelnek ezek az adatok a NATO-mûveletekre felajánlott erõk esetében. Sok esetben a katona férj példáját követve vonul be a feleség is. Ennek motivátora leginkább az átmeneti vagy tartós munkanélküliség elkerülése. A szentesi alakulatnál szolgáló nõi munkavállalók többsége is valamilyen rokoni kapcsolatban áll aktív, illetve volt katonákkal (van példa egyébként arra is hogy egy azon család több generációja is a laktanyában dolgozik). Ez a tény az esetek túlnyomó többségében nem jelent problémát, viszont az alakulat egyre több alegysége kerül valamilyen nemzetközi feladatra felajánlásra és a jelenlegi törvényi szabályzók alapján mindinkább nehézzé válik számukra megfelelõ beosztás biztosítása. Bár a felmérések azt mutatják, hogy a csapatoknál szolgálatot teljesítõ katonanõkkel szembeni elvárások nem, vagy csak kis mértékben különböznek hasonló beosztásokban szolgáló férfitársaikétól, a törvényi szabályzók mégsem egyértelmûek, és ez több esetben vezet kisebb konfliktusok kialakulásához a vizsgált alakulatnál is. A haderõkben a nõk esélyegyenlõsége akkor válik fontossá, amikor már nemcsak azért húznak egyenruhát, mert úgy jobbak az anyagi kondíciók, hanem a valóságban is a férfiakkal azonos beosztásokat töltenek, vagy legalábbis tölthetnek be. (Ballainé Krikker Zsuzsanna) 3 3 Ballainé Krikker Zsuzsanna alezredes az MH Katonanõi Bizottság elnöke 159

10 Az idõsek Az 50 évesnél idõsebb foglalkoztatottak száma az utóbbi években emelkedett különösen a nyugdíj elõtti korcsoportokban, az éves nõk és éves férfiak esetében ugyanakkor némileg növekedett a munkanélküliségük is ugró év volt a nõk nyugdíjkorhatára szempontjából, ez hatással volt mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek számának alakulására. Az aktivitás javulása a nyugdíjkorhatár emelkedése mellett arra is visszavezethetõ, hogy a kilépõk helyére lépõ új korosztályoknak már magasabb a képzettségük, és így nagyobb a munkavállalási hajlandóságuk. Az utóbbi években tapasztalható, hogy a munkáltatók jobban megbecsülik tapasztalt dolgozóikat, mint korábban. Csupán koruk miatt nem küldik el idõsödõ dolgozóikat. Az új dolgozó felvételekor azonban a korszerû képzettségû, de már gyakorlattal is rendelkezõ fiatalokat részesítik elõnyben. A civil munkaerõpiacra lépett honvédség általánosságban viszonylag széles körben tudja alkalmazni a hátrányos helyzetû munkavállalók több csoportját. Azonban a szakma speciális jellege miatt egy bizonyos életkor elérése után már nem toboroz soraiba sem nõi, sem férfi munkavállalókat. A jelenlegi törvényi szabályzás 47 éves korban maximalizálta a katonai szolgáltra felvehetõ munkavállalók életkorát. Ha a nemzetközi gyakorlatot vesszük alapul már ez a felsõ felvételi korhatár a számukra felkínálható munkakörök tükrében talán magasnak tûnik. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy az ebbe a csoportba sorolható munkavállalók többsége megfelelõ szaktudású, több éves munkatapasztalattal rendelkezik. A kereslet-kínálat piaci ingadozása, és a sok estben ellehetetlenülõ kis és középvállalatok munkaerõ-leépítései folyamán munkanélkülivé vált, elsõsorban férfiak, sorolhatók ebbe a csoportba. Túlnyomó többségük családos egy, illetve több gyerekkel. Munkabírásuk és tapasztalatuk alapján értékes munkaerõ áramolhat velük a hadseregbe. A gyakorlati tapasztalatok szerint a munkához való viszonyulásuk, fegyelmük a legmegbízhatóbb katonák rétegébe emelik õket. Továbbképzésük, alkalmazhatóságuk viszont nehezebb, korlátozottabb és rövidebb idejû. Számukra egyértelmûen kizárólag átmeneti megoldásként jelentkezik a katonaság. A kistérségben az idõsebb korú munkavállalók száma magas. Számukra jelenleg nehéz, illetve csaknem lehetetlen egy bizonyos életkor felett bármilyen munkalehetõséget találni. Adódik ez az alapvetõen agrárberendezkedésû struktúrából, az agrárium, a hozzá kapcsolódó feldolgozó és értékesítési hálózat fentiekben már említett munkaerõ-kibocsátó helyzetébõl, amely egyenes következménye a térségi mezõgazdaság jelenlegi válságának. Tovább súlyosbítja az említett réteg hátrányát az alacsony mobilitási és innovációs hajlandóság. A kistérségben, szeptember hónapban nyilvántartott álláskeresõk 23%-a 46 évesnél idõsebb. A mûszaki dandár jelenlegi állományában 7 fõ 50. életévét betöltött munkavállaló áll alkalmazásban. Az említett munkavállalói csoport többsége közalkalmazotti jogviszonyban, a fennmaradó hányadot csaknem kizárólag magasabb beosztású fõtiszti, illetve zászlósi rendfokozatú katonák alkotják. Amennyiben az érvényben lévõ törvényi szabályzók (nyugdíjrendszer, szerzõdéses katonai szolgálat vállalásának életkori korlátai) nem változnak az idõskorúak katonai beosztásokban való foglalkoztatása egyre csökkenõ tendenciát fog mutatni. A közalkalmazotti állományt érin- 160

11 SZABÓ ISTVÁN: A honvédség, mint nagyfoglalkoztató jelenlétének hatása a kistérség munkaerõpiacára tõ országos szintû létszámleépítés hatására ebben az állománykategóriában sem várható belátható idõn belül az idõskorúak tömeges foglalkoztatása. Mindezek alapján valószínûsíthetõ, hogy a professzionális haderõ megalakulása és feltöltése folyamán szerephez (munkalehetõséghez) jutott idõsebb korosztály alkalmazása néhány év eltelte után (amennyiben a honvédség számára szükséges célcsoport tekintetében a munkaerõpiaci kínálat bõvül) egyre inkább háttérbe szorul, megvalósíthatóvá válik a felvételi korhatár alacsonyabbra tétele, így már a középkor második harmadában lévõ munkavállalók számára sem, vagy csupán korlátozott számban kínál majd munkalehetõséget a hadsereg. Az etnikai kisebbséghez tartozók Mérvadó szakértõi becslések szerint hazánkban a cigány népesség száma jelenleg mintegy ezer fõre tehetõ. A csökkenõ nem-roma népességgel szemben létszámuk nõ, és a demográfiai elõrejelzések szerint a következõ 50 évben népességen belüli arányuk a jelenlegi 5%-ról 11%-ra emelkedik. A kistérségre vonatkozóan a cigány kisebbség az állandó népességhez viszonyítva 5,6%. Valamennyi foglalkoztatási mutatójuk lényegesen rosszabb, mint a többségi társadalomé. Ennek számos, egymást erõsítõ oka van: alacsony iskolai végzettség; lemaradó térségekben történõ koncentráció; munkaerõ-piaci diszkrimináció. Foglalkoztatottsági szintjük durván a fele, munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse, az egy keresõre jutó eltartottak aránya háromszorosa a nem cigány lakosságénak. Az állandósuló, immár több mint egy évtizedes munkanélküliség miatt egyre szélesebb körben fenyeget a munkanélküli lét normává rögzülésének veszélye. 4 Az eddigi hazai és külföldi tapasztalatok alapján a szerzõdéses katonai szolgálatra jelentkezõk között a honvédelmi tárca számít a hátrányos helyzetû réteg, így a romák megjelenésére is. Az évente megrendezésre kerülõ pályára irányító roma tábor önkéntes szolgálatra vállalására ösztönzõ hatása a kistérségben egyelõre nem érezteti hatását. Bár az alakulatnál a roma munkavállalókkal kapcsolatos felmérések nem készültek, megállapításom szerint számuk alacsony, többségében középiskolai végzettségûek, rendezett családi háttérrel (jellemzõen nem a kistérségben bejelentett állandó lakóhellyel) rendelkeznek. Alacsony iskolai végzettségûek Évente nagy számban lépnek a munkaerõpiacra az iskolájukat idõ elõtt befejezõ, ezáltal képzetlen fiatal férfiak és nõk. Mivel a legénységi beosztások betöltésének végzettségi követelménye a befejezett általános iskola, (természetesen az alsó szolgálatvállalási életkor betöltése után) az ebbe a rétegbe tartozók sok esetben választják az önkéntes szolgálatot. Természetesen az iskolapad viszonylag korai elhagyásának 4 Jelentés a foglalkoztatási helyzetrõl, FMM,

12 sokszor beilleszkedési vagy magatartási okai lelhetõk fel, ezért sajnos sokan hamar lemorzsolódnak így számukra csak életük rövid epizódjaként jelentkezik az önkéntes szolgálat. A szentesi alakulat viszonylag nagy számban rendelkezik különbözõ végzettséget, illetve elõképzettséget nem igénylõ beosztásokkal (hidász, motorcsónak kezelõ) ezért alkalmazásuk biztosított lehet. Különös odafigyelést igényel ez a csoport, mivel túlnyomórészt rossz szociális körülmények között élõ családok tagjai, ahol a látott, tanult minta nem mindig tereli és tartja megfelelõ irányban õket, ezért hamar kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek a munkaerõpiacon. Ebbõl fakadhat a sok esetben öntörvényû és irányíthatatlan mivoltuk, ezért az e rétegbe tartozókat a lehetõségekhez mérten legfiatalabb életkorukban kell a szervezetbe csábítani. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül továbbá azt sem, hogy általánosságban rövid periódusokra terveznek, így egy bár szûkebb idõintervallumú, de pillanatnyi helyzetükre nézve kecsegtetõbb munkalehetõség hatására rövid idõ alatt kilépnek a szervezetbõl. Természetesen adott esetben alkalmazásuk korlátja lehet azok a körükben (többszörösen hátrányos helyzetükbõl adódóan) már viszonylag fiatal korban jelentkezõ egészségügyi problémák, amelyek kizárják a katonai szolgálatra való alkalmasságukat. Kistérségi álláskeresõk viszonylatában nem sokukra számíthat a honvédség, ugyanis a Hungerit Zrt. baromfifeldolgozó üzeme, illetve a környékbeli mezõgazdasági kis és középvállalkozások idénymunka kínálata felszívja az ebbe a rétegbe tartozókat. A regisztrált álláskeresõk 0,86%-a rendelkezik 8 általános iskolánál kevesebb, míg 27,74%-uk befejezett alapfokú végzettséggel. A mûszaki dandár 19 fõ jelenleg alapfokú végzettségû munkavállalót alkalmaz. Az õ továbbképzésük sok esetben a személyes érdektelenség hiánya miatt nehézkes (tapasztalataink szerint csaknem kizárólagosan a különbözõ jármûkategóriákra érvényes vezetõi engedélyek megszerzésének lehetõségeit keresik). Évrõl évre emelkedik azoknak a megváltozott munkaképességû személyeknek a száma, akik felkeresik a munkaügyi szervezet kirendeltségeit, információért, állásajánlatért, vagy bizonyos szolgáltatások igénybevételének szándékával. Kistérségi viszonylatban kedvezõnek mondható a fogyatékkal élõk foglalkoztatása, mivel több vállalkozás is foglalkoztat fogyatékkal élõket. Hasonlóan az idõs korú munkavállalók helyzetéhez a honvédség speciális jellegére, illetve feladataira tekintettel az ebben a munkavállalói csoportban lévõk számára katonai vonalon nem tud beosztást biztosítani. A honvédség jelenléte természetesen nem csupán közvetlenül, ténylegesen a laktanyában foglalkoztatottak vonatkozásában gyakorol hatást a kistérség munkaerõpiacára, hanem közvetve, jelen esetben az alakulattal kapcsolatban álló vállalkozások tekintetében is. Bár a közbeszerzési törvény és a HM KÁT rendelete értelmében a gazdasági kapcsolatok alakulat szinten szigorú korlátok közé vannak szorítva. A szigorú szabályok következtében a kistérségben mûködõ kis- és középvállalkozások gyakorlatilag nem jelentenek versenytársat a központi beszerzésekre pályázó nagyvállalatoknak. Tovább nehezíti a helyzetet a honvédségi teljesítések (30 nap fizetési határidõ) hosszú határideje is. Természetesen kisebb összegû beszerzések kistérségi szinten is történnek, azonban ezek volumene nem gyakorolt különösebb hatást a helyzetre (a jelenleg érvényben lévõ közbeszerzési törvény bevezetése elõtt volt olyan vállalkozás, amely a honvédségi megrendelések kielégítése céljából akár több munkahelyet is teremtett). 162

13 SZABÓ ISTVÁN: A honvédség, mint nagyfoglalkoztató jelenlétének hatása a kistérség munkaerõpiacára A honvédség a sorkatonaság megszüntetésével egyre több szolgáltatást vásárol a civil szférából. Bár ezeket a szerzõdéseket központi szinten kötik, a helyõrségekben mûködõ különbözõ õrzés-védelmi és üzemeltetési feladatokra helyi szinten toboroznak vállalkozásokat. Ezáltal legalább fõ munkavállaló elhelyezkedése válik lehetségessé, többnyire a laktanya napi életét, üzemeltetését biztosító elsõsorban szakmunkások illetve biztonsági õrök körébõl. Összegzés Munkám során bemutattam Szentes város és kistérsége munkaerõpiaci helyzetét, illetve a meglévõ adatok és személyes lehetõségeim alapján a honvédség, mint a kistérségben is jelen lévõ nagyfoglalkoztató helyi munkaerõpiacra gyakorolt hatását. Az önkéntességi alapon vállalt hadkötelezettség bevezetésével egy idõben a honvédség szerves részévé vált a hazai munkaerõpiacnak. A munkaerõpiacra teljes egészében kilépõ honvédségnek a váltás idején több problémával is szembesülnie kellett. A professzionális haderõvé alakulás során a nagy létszámú sorozott hadseregbõl kellett egy kisebb, finanszírozhatóbb, ugyanakkor hatékony, a feladatait ellátni képes szervezetet kialakítani. A csökkenõ létszám és a profiltisztítás miatt több szolgáltatást vásárol a honvédség a polgári életbõl. Ezáltal nõtt a kistérségi a munkahelyek száma, ami pozitív hatást gyakorol a helyi vállalkozói szférára, így közvetve a régióra és természetesen az államháztartásra is. A vizsgált kistérség a dél-alföld régió része, ahol a természeti adottságok, illetve a tradíciók elsõsorban mezõgazdasági foglalkoztatást tesznek lehetõvé. A rendszerváltás óta ez a mezõgazdaság azonban komoly problémákkal küzd, így munkaerõ-kibocsátása magas. A mezõgazdaságból kiáramló többnyire alacsony iskolázottságú, alacsony mobilitási hajlamú munkavállalók nehezen találnak számukra megfelelõ munkalehetõséget. A kistérségben mûködõ, elsõsorban mezõgazdaságból származó termékfeldolgozásra szakosodott könnyûipari vállalatok, döntõ hányada megszûnt, illetve minimális foglalkoztatást képes biztosítani. Bár a régió legnagyobb megmaradt feldolgozó vállalata (Hungerit Zrt.) megközelítõleg 1500 fõs munkaerõ igénye jelentõs felvevõpiac, a szeptember havi felmérések több mint másfélezer regisztrált munkanélkülit mutatnak. A honvédség jelenleg itt állomásozó mûszaki dandárja Szentes város, tágabb értelemben a kistérségben a kialakult munkaerõpiaci helyzetre közvetlen és közvetett módon hatással van, meghatározó szerepet tölt be. Olyan országokat vizsgálva, amelyek önkéntes haderõrendszerre építve biztosítják védelmüket és nemzetközi érdekeiket megállapítható, hogy nagy számban vannak jelen katonáik között a hátrányos helyzetûek csoportjába tartozó munkavállalók. Nincs ez másképp hazánk hadseregében sem. A kistérségben élõ hátrányos helyzetûek csoportját vizsgálva megállapítható: Viszonylag nagyszámban vannak jelen a pályakezdõ fiatalok, akik a legmegfelelõbb célkorosztály a honvédség számára. Köztük is szembetûnõ a magas végzettségûek kistérségi aránya. Szintén magas a munkahelyet keresõk nõk száma, és bár közel 20%-ban vannak jelen a laktanyában, helyzetük külön szabályzást igényelne. 163

14 Az alacsony iskolai végzettségûek elhelyezkedési esélyei sem kielégítõek a kistérségben, de többségük halmozottan hátrányos helyzetû, hosszú távú alkalmazásuk (legtöbbször saját döntésük alapján) nem megoldott. Hasonlóan az országos tendenciákhoz az idõskorúak foglalkoztatása kistérségi szinten is megoldatlan. Külön probléma a társadalom elöregedése. Az idõskorúak honvédségi alkalmazása szintén egyre inkább kiszorulóban van. A kisebbségek, helyi szinten a roma lakosság nagy hányada szintén többszörösen hátrányos helyzetû. A honvédség pályára irányítási programja ellenére a szentesi laktanyában csupán kis létszámban vannak jelen. Az alakulat jelenlétének közvetett hatása a vásárolt szolgáltatások, illetve a napi mûködést biztosító kis értékû beszerzések által realizálódik. Az így keletkezett fõs foglalkoztatás is kedvezõ hatást gyakorol a kistérség munkaerõpiacára. A megtartás terén meglévõ problémák döntõ többsége összhonvédségi szinten értelmezhetõ, az alakulat megtartó képességére csupán az emberi kapcsolatok terén lehet befolyása a vezetõ állománynak. A határozott idejû munkaszerzõdések lejártával a kistérség munkaerõpiacára nagy számban visszalépõk elhelyezkedése probléma lehet, amelyek megelõzése tárcaközi együttmûködést igényelhet. Ahhoz, hogy a honvédség vonzó munkahelyként jelenjen meg a munkaerõpiacon mindenképpen szükséges egy jól szervezett és összehangolt külsõ és belsõ PR munka is. Ha a szervezetben dolgozó és onnan kiválók által közvetített üzenet pozitív, akkor nem csupán átmeneti megoldásként, vagy menekülési útként fog megjelenni az önkéntes szolgálat vállalása. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Hadtudományi tájékoztató 2003/1 Tanulmányok-cikkek az önkéntes haderõrõl és az áttérés elõkészítésérõl HM Oktatási és Tudományszervezõ Fõosztály 2. Dr. Krizbai János: Gondolatok az önkéntes haderõrõl (Tanulmány) Humán Szemle XIX. Évfolyam 2003/3. szám 3. Rosemarie Heckmann: Nõk az Európai Unió fegyveres erõinél. Az egyszerû katona nõtõl a dandártábornokig (fordította: Dr. Lits Gábor) Humán Szemle XVIII. évfolyam 2002/4. szám 4. Dávid János: Az önkéntes hivatásos hadsereg létrehozásának munkaerõ kínálati lehetõségei és problémái Humán Szemle XIX. Évfolyam 2003/1. szám 5. Kovács Zoltán: Az önkéntes haderõ megtartóképességének néhány aspektusa a Magyar Honvédségben Humán Szemle XXI. évfolyam, 2005/2. szám 6. Mónus Miklós: Hölgyek Lajtán innen Lajtán túl Humán Szemle XXI. évfolyam, 2005/2. szám 7. Vastag László: Romák a haderõben (Egy konferencia az elõitéletesség csökkentéséért) Humán Szemle XXI. évfolyam, 2005/1. szám 8. Vargáné Ittes Mária: Nõk a honvédségben (riport) Virágcsokros fegyverszünet Riport az MH Katõnanõi Bizottság elnökével Magyar Honvéd XVII. Évf. 9. szám március 3. p Prof.dr. Szabó János: A társadalom megváltozott viszonya az önkéntes haderõhöz Hegedûs Henrik: Globalizáció és a humántõke gazdasági felértékelõdése Szabó István Honvédség-munkaerõpiac Diplomadolgozat PTE FEEK Konzulens: Dr. Krisztián Béla

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei július. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei július. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Budapest, 2016. november 15. MIRŐL SZÓL AZ ELŐADÁS? Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év július hónap Jóváhagyta: Tapolcai Zoltán főosztályvezető Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei november. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei november. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) 3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről KAZINCBARCIKAI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉGE Ügyiratszám: 25869-0/2014-0503 Tárgy: Tájékoztató- Szuhakálló Ügyintéző (telefon): Zsuponyó Nikolett Melléklet: Tájékoztató Szuhakálló község

Részletesebben

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány 1. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei április. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei április. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Beszámoló. Tisztelt Képviselő-testület!

Beszámoló. Tisztelt Képviselő-testület! Beszámoló Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21. december 9-ei ülésére a foglalkoztatás helyzetéről, munkahely-teremtési és megtartási pályázatokról Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő-testület

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. web:http://darmk.munka.hu

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - jan. febr. márc. ápr. máj.

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

2012. május június

2012. május június Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok nyilvántartott álláskeresö nemenként végzettségenként pályakezdö korcsoport nyilvántartásba

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség 2-2007 MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2007. JANUÁR Készítette: Szakmai Szolgáltató Osztály Kecskemét, 2007. február

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

október. szeptember

október. szeptember Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok nyilvántartott álláskereső nemenként végzettségenként pályakezdő korcsoport nyilvántartásba

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. http://darmk.munka.hu

Részletesebben