A MEZŐGAZDASÁG. Készítette: Papp Miklós MEDOSZ Szövetség BUDAPEST

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MEZŐGAZDASÁG. Készítette: Papp Miklós MEDOSZ Szövetség BUDAPEST"

Átírás

1 A MEZŐGAZDASÁG ÁGAZAT HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE, A SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD LEHETŐSÉGEI Készítette: Papp Miklós MEDOSZ Szövetség BUDAPEST 2002

2 2 I. AZ ÁGAZAT JELLEGE, STRUKTÚRÁJA A mezőgazdaság az erdőgazdálkodással együtt a nemzetgazdasági ágak között sajátos termelési ág, mert a termelőtevékenységet nagymértékben befolyásolják a természeti tényezők. A termelési folyamatok alapvetően a termőföldhöz kötődnek. A termőföld különleges szerepet tölt be, mert nem csupán a munkavégzés színhelye, hanem a legalapvetőbb termelőeszköz is. A termelés földhöz kapcsolódó részének szerkezetét, kialakulását a környezeti tényezők jelentősen befolyásolják, de közöttük nem oksági kapcsolat, hanem kölcsönhatás áll fenn. További sajátosság, hogy a termelési időszak alatt biológiai folyamat megy végbe, amely meghatározza a termelőtevékenység eredményét. Mint ilyen, rengeteg objektív sajátossággal rendelkezik, amit teljesen megszüntetni nem, csak befolyásolni lehet. Ágazatok/alágazatok A mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ágba alapvetően azok a gazdálkodó szervezetek tartoznak, amelyek fő tevékenységként közvetlen fogyasztásra alkalmas termékeket, élelmiszer-alapanyagokat, továbbá nem élelmezési rendeltetésű mezőgazdasági és erdészeti jellegű termékeket hoznak létre. A statisztikai besorolás a tevékenységi elvet követi, azaz a besorolás alapja a gazdálkodó szervezetek főtevékenysége, amely alapvetően meghatározza működésük jellegét. Az A nemzetgazdasági ág két ágazatra oszlik, nevezetesen - mezőgazdaság, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások; - erdőgazdálkodási termelés és szolgáltatás. A mezőgazdaság, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások ágazat öt alágazatra oszlik, nevezetesen - növénytermelés és kertészet; - állattenyésztés; - vegyes gazdálkodás; - szolgáltatás; - vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások. Az erdőgazdálkodási termelés és szolgáltatás két alágazatra oszlik, nevezetesen - erdőgazdálkodás; - erdőgazdálkodási szolgáltatás. A gyakorlatban az ágazat kifejezés azonossága ellenére más tartalmat takar a nemzetgazdasági ágazati rendszerben, és mást a mezőgazdasági ágazati tevékenységet csoportosító rendszerben. Az ipari tevékenységek pl. tisztábban elválaszthatók egymástól, így azok alapján a gazdálkodó szervezetek egyértelműen besorolhatók valamelyik szakágazatba, vagy alágazatba. A mezőgazdasági üzemek tevékenységük alapján nem sorolhatók külön-külön, pl. az ipari szakágazatoknak megfelelő csoportokba, mivel tevékenységük lényegében kiterjed a mezőgazdaság valamennyi ágazat fő csoportjára, döntő többségük vegyes gazdálkodású. De emellett a tiszta profilú, pl. csak szőlő- vagy gyümölcstermeléssel, vá-

3 3 sárolt takarmányra alapozott állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek is megtalálhatók. A gyakorlatban a mezőgazdaság helyett elterjedt szóhasználat az agrárgazdaság kifejezés, amely a fentieken túlmenően magába foglalja a B nemzetgazdasági ágba tartozó halászatot is. Vannak, akik ideértik az élelmiszeripart is, bár ilyenkor helyesebb az élelmiszergazdaság kifejezés használata. Az agrobiznisz már szélesebb kört foglal magába (az előzőeken túlmenően, a műtrágya- és növényvédőszer-gyártás, mezőgazdasági gép- és alkatrész-előállítás és forgalmazás, kutatás, oktatás stb.). Az ágazati szakszervezetek szerveződési területe alapszabályuk értelmében kiterjed az ún. agrárbiznisz egész területére, de tagságuk zöme az alapanyag-termelésben összpontosul. Reprezentativitásuk e területeken meghatározó. Ezért a tényfeltáró tanulmány erre a területre koncentrálódik. Ágazati szinten a szakszervezeteken belül a tagság nem a tevékenységi elv alapján szerveződik. Bár az alapszabály lehetővé teszi, rétegszervezetek alakítására nem volt igény. Az érdekkülönbségek ugyanis nem a fő tevékenységi csoportok, hanem részben a szervezeti, és részben a tulajdoni formák szerint jelentkeznek. Más érdekviszonyok jellemzik az egyéni vállalkozásokat, a magángazdálkodókat, és megint mások a társas vállalkozásokat. De a társas vállalkozásokon belül is speciális érdekek jellemzik a szövetkezeteket és a tartós állami tulajdonban levő gazdasági társaságokat. A munkaadói szervezeteknél már megjelent a szakágazatonkénti szerveződés, ami viszont még nem különült el, az, az árutermelő mezőgazdaság és a szociális jellegű mezőgazdaság. Szervezeti struktúra A rendszerváltást megelőzően a nagyüzemek (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek) dominanciája jellemezte az ágazatot. Jelenleg a különböző gazdálkodási formák sokszínűsége a jellemző ben a KSH adatai szerint, a mezőgazdasági termelés döntő részét 130 állami gazdaság és mezőgazdasági termelőszövetkezet adta év végén a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás területén a működő vállalkozások száma volt (2,5%-kal több mint 1999-ben). A működő szervezetek 68%-a (26.595) egyéni vállalkozás volt. A társas vállalkozás 68%-a (8.561) jogi személyiségű szervezet. A jogi személyiségű szervezetek közül a kft. (42%), a szövetkezet (15%) és csak 259 az rt. (2,1%). A jogi személyiség nélküli szervezetek száma 4.004, ezek 95%-a betéti társaság. A jogi személyiségű mezőgazdasági szervezeteket a kis létszámú vállalkozások dominanciája jellemzi. A maximum 9 főt foglalkoztató szervezetek száma volt, évhez viszonyítva, 8%-kal több. A vállalkozások több mint 90%-a 20 fő alatti. Privatizáció A rendszerváltást követően a termőföld tulajdonosi struktúrája alapvetően átalakult. A termőföld 88%-a magán-, 10%-a állami és 2%-a szövetkezeti tulajdonban van. Az erdőterületeknél 57% az állami, 42% a magán- és 1% a közösségi tulajdon.

4 4 A szövetkezetek átalakulását követően a szövetkezeti közös vagyon üzletrész formájában a volt és a jelenlegi tagok, alkalmazottak tulajdonába ment át. A privatizációra kijelölt állami mezőgazdasági vagyon több mint 90%-a új tulajdonoshoz került. 28 volt állami gazdaság maradt tartós állami tulajdonban december 31-ig. Közülük 2001-ben értékesítésre lett kijelölve 18 gazdasági társaság. A külföldi tőke jelenléte a mezőgazdaságban elenyésző. Mivel külföldiek termőföld tulajdonjogát a jelenleg érvényes szabályozás szerint nem szerezhetik meg. A becslések szerint, 5 ezer milliárd Ft-os termőföldvagyon kevés külföldi tőkét vonzott. A mezőgazdaság tulajdonosi tőkeszerkezetén belül kb. 8-10% részarányt képvisel a külföldi tulajdonú tőke. A beruházások kb. 5%-a valósul meg külföldi tőkéből, ami a lecsökkent beruházási részesedésen belül elenyésző. Foglalkoztatás A KSH munkaerő-felmérése alapján, 2000-ben a mezőgazdaságban az erdőgazdálkodással együtt a foglalkoztatottak száma 251,7 ezer fő volt, 9,6%-kal kevesebb mint 1999-ben. 10 év alatt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak háromnegyede, közel 700 ezer fő vesztette el a munkahelyét. Az ágazatban a legnagyobb foglalkoztatók még mindig a társas vállalkozások, ezen belül is a tartós állami tulajdonban levő gazdasági társaságok, a magángazdaságok átlagosan 4 főt foglalkoztatnak. A magángazdaságok zöme családi munkaerőre alapoz, idegen munkaerőt nem, vagy csak alkalmi jelleggel foglalkoztatnak. Annak ellenére, hogy az ágazatban a foglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, nagyarányú a feketemunka-végzés. Szakértői becslések szerint a Magyarországon végzett összes feketemunka 40%-a mezőgazdasági jellegű. Az alkalmazásban állók számának alakulása (4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások) a munkaerő-felméréshez hasonló tendenciát követ ben a munkaügyi statisztika által megfigyelt körben 132,7 ezer főt foglalkoztattak, 8,4%-kal kevesebbet mint 1999-ben. Nemzetgazdasági szinten ugyanebben az időszakban az alkalmazásban állók létszáma 27 ezer fővel növekedett. Az alkalmazásban állók 78%-a fizikai foglalkozású, legerőteljesebben e kategóriában csökken a létszám. 10 év alatt minden 5 fizikai munkahelyből 4, a szellemi munkahelyek esetében minden 3 munkahelyből 2 szűnt meg. Az ágazat foglalkoztatásban betöltött szerepe azonban nagyobb, mint ami a munkaügyi statisztikában regisztráltak számából következik. A KSH által kimutatott 251,7 ezer fővel szemben nagyobb foglalkoztatási arány valószínűsítető, mert figyelmen kívül hagyja azt az 1,2 millió fő őstermelőt, akiknek több mint 10%-a e tevékenységük után adót fizet. A családi gazdaságokban dolgozókat, mivel nem tekintik magukat foglalkoztatottnak, szintén nem regisztrálják. Szakértői becslések alapján, az ágazatban foglalkoztatottak száma ezer főre becsülhető. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak 7,2%-a felsőfokú, 50,4%-a középfokú, 42,4%-a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az iskolai végzettség szerinti meg-

5 5 oszlás kedvezőbb arányokat mutat mint a 90-es évtized eleji, aminek oka, hogy az ágazatból zömmel a végzettség nélküliek váltak munkanélkülivé. A versenyszféra ágait tekintve, az agrárágazatban foglalkoztatottak átlagkeresete a legalacsonyabbak közé tartozik. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 2000-ben nem érte el a 60 ezer forintot. A bruttó havi átlagkereset az évi Ft-ról 2000-ben Ft-ra emelkedett, tíz év alatt 531%-kal. Ugyanezen idő alatt nemzetgazdasági szinten a keresetek Ft-ról Ft-ra 652%-kal növekedtek. A nettókereset 2000-ben a mezőgazdaságban Ft, a nemzetgazdaság átlagában Ft volt. A keresetek reálértéke 2000-ben nemzetgazdasági szinten 1,5%-kal nőtt, a mezőgazdaságban 0,8%-kal csökkent. Tíz év alatt a keresetek reálértéke nemzetgazdasági szinten 12%-kal, a mezőgazdaságban 28,4%-kal csökkent. A mezőgazdaságban a keresetek nemzetgazdasági átlaghoz viszonyított lemaradása a jövedelemolló folyamatosan nyílik. A bruttókeresetek 1990-ben a mezőgazdaságban csak 17,0%-kal, Ft-tal maradtak el a nemzetgazdasági átlagtól, 2000-ben már 32,4%-kal. A lemaradás abszolút értékben Ft volt, 11,4%-kal nagyobb mint a minimálbér ( Ft) összege. Az ágazat gazdasági helyzete Magyarország természeti adottságai rendkívül kedvezőek a mezőgazdasági termelés számára. Az ország 9,3 millió hektáros területéből, a KSH adatai szerint, május 31-én ezer ha volt a mezőgazdasági terület. A termőterület amely a mezőgazdasági területből, továbbá az erdők, nádasok, halastavak területéből áll ezer ha volt. A termőterület meghatározó hányada (58,4%) szántóföld, a gyep 13,6%-kal, a szőlő- és gyümölcsültetvények, kertek 3,9%-kal részesednek. Az ország 18,9%-át erdő borítja (1.760 ezer ha). A termőterület folyamatosan csökken, a művelésből kivont terület nagysága 2000-ben megközelítette az 1,6 millió hektárt. A termőterület csökkenésének oka részben az urbanizációs folyamatok erősödése, részben a rosszabb minőségű földek művelésből való kivonása. Az Európai Unióhoz viszonyítva, a mezőgazdasági terület aránya 57%-kal, a szántóterületé 39%-kal magasabb, az erdősültség viszont 43%-kal alacsonyabb. A rendszerváltást követően a tulajdonviszonyok alapvetően átrendeződtek. Jelenleg a termőföld 88%-a magán-, 10%-a állami és 2%-a szövetkezeti tulajdonban van. Az állami tulajdonú földterület kisebb hányadát a tartósan állami tulajdonban levő agrártársaságok, nagyobb részét az ugyancsak tartós állami tulajdonban levő erdőgazdaságok használják. A faállománnyal borított ezer ha erdőterület 57%-a van állami, 42%-a magán-, és mindössze 1%-a közösségi tulajdonban. A mezőgazdasági birtokstruktúra rendkívül elaprózott. A évi Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) adatai szerint a földtulajdonosok száma 2,2 millió fő, egy földtulajdonosra átlagban 3,65 ha termőterület, illetve 2,4 ha szántóterület jut. Magyarország lakosságának közel 40%-a vidéken él. A vidéken élők nagy többsége, több mint 2 millió fő (a népesség több mint 20%-a) folytat valamilyen mezőgazdasági

6 6 tevékenységet. Közülük 835 ezer fő nem éri el a minimális birtokméretet, 677 ezren 1 ha alatti területen gazdálkodnak (az összes termőterület 7%-án), és 809 ezren 10 ha alatti területen gazdálkodnak. Valamivel több mint 48 ezren művelnek hektár nagyságú területet. Mindössze en gazdálkodnak 100 hektár feletti területen. Az összeírt gazdaságok 97%-ának van termőterülete. A magán-földtulajdonosok többsége nem maga műveli földterületét, hanem bérbe adja. A megművelt földterület 60%-a bérelt, így a földtulajdon és a földhasználat lényegesen eltér egymástól. A mezőgazdasági terület 22,4%-át vállalatok, gazdasági társaságok, 18%-át szövetkezetek, 53,3%-át egyéni gazdálkodók művelik. Az évi rendszerváltást követő általános gazdasági visszaesés a mezőgazdaságot is sújtotta, sőt, hangsúlyosabb volt, mint a nemzetgazdaság más ágaiban. A mezőgazdasági termelés között 34%-kal csökkent, ugyanezen időszak alatt a nemzetgazdaság össztermelése csak kb. 20%-kal csökkent. A termeléscsökkenés mélypontja 1993, amikor egy év alatt 12% volt a visszaesés. Ennek eredményeként a növénytermelés az 1959-es, az állattenyésztés az 1970-es, a mezőgazdasági össztermelés pedig az 1967-es évi szintet érte el. A termelés ezt követően között emelkedett, amit ban kisebb csökkenés, 1999-ben stagnálás, 2000-ben nagyarányú viszszaesés követett. Miközben a nemzetgazdaság többi ágazata az elmúlt években már túljutott a holtponton, és tartós növekedési pályára állt, addig a mezőgazdaság az az egyetlen ágazat, amelyik érdemben nem tudott elmozdulni az 1990-es évek elején kialakult mélypontról. A kedvező természeti és ökológiai adottságaink ellenére, az agrárgazdaság részaránya a nemzetgazdaság egészével összevetve az egyes évek közötti kisebb-nagyobb ingadozásokkal, de folyamatos csökkenést mutat ben az ágazat részesedése a GDP-ből meghaladta a 12%-ot, a munkaerő 17,5%- át foglalkoztatta, az exportból 23%-kal, a beruházásokból pedig 9%-kal részesedett ben a GDP-ből való részesedése már csak 4% körüli, a munkaerő 6,5%-át foglalkoztatta, az exportból 7%-kal, a beruházásokból pedig 3%-kal részesedett. Az 1997-ben összehívott Nemzeti Agrár-kerekasztal résztvevői pártok, érdekképviseletek egyhangúlag elfogadták a nemzeti agrárprogram téziseit. A Parlament elfogadta az évi XCIV. törvényt az agrárágazat fejlesztéséről. A törvény rögzíti, hogy az agrárgazdaság a nemzetgazdaság kiemelten fejlesztendő területe. Részben pénzügyi, részben jogi garanciákat kíván nyújtani arra, hogy az agrárgazdaság fejlesztésére a GDP növekedésével arányos költségvetési támogatás kerüljön biztosításra, hangsúlyozza a vidék lakosságmegtartó képességének erősítésében a mezőgazdaság szerepét, jelentőségét, a mezőgazdasági termelők életkörülményeinek javítását, az agrárolló zárását, más nemzetgazdasági ághoz viszonyított esélyegyenlőség biztosítását az arányos tőke- és munkajövedelem megszerzésében. Előírta a kormányzat számára középtávú agrárstratégia elkészítését és a Parlament elé terjesztését, a földművelésügyi kormányzat számára pedig középszintű érdekegyeztető fórum működtetését.

7 7 Az agrártörvény főbb célkitűzései az évekhez hasonlóan, 2000-ben sem teljesültek. A nemzetgazdasági GDP 1998-ben 5,1%-kal, 1999-ben 4,5%-kal, 2000-ben 5,2%-kal nőtt, ezzel szemben a mezőgazdaságban előállított GDP 1998-ban 1,5%-kal, 1999-ben 1,8%-kal, 2000-ben 3,5%-kal csökkent. A mezőgazdasági termelés 1998-ban 1%-kal csökkent, 1999-ben stagnált, 2000-ben pedig 7%-kal esett vissza. Az ágazat dollárban számított exportárbevétele 1998-ban 3%-kal, 1999-ben 16,7%- kal, 2000-ben további 2,3%-kal csökkent. A felvásárlási árak növekedése 1998-ban és 1999-ben alatta maradt az inflációnak (1998-ban 2,8%, 1999-ben 2,6% volt az árszínvonal növekedés, és szélesre nyílt az agrárolló) ben igaz, szélsőséges áringadozások mellett az árak 22,5%-kal emelkedtek, amit azt eredményezte, hogy az utóbbi öt évben először záródott az agrárolló. Ez azt eredményezte, hogy tíz év alatt kb. 340 milliárd Ft-nyi jövedelem áramlott ki az ágazatból. A kormányzat a mai napig nem terjesztette a Parlament elé az ágazat középtávú stratégiáját. A termelők nagy része, tudatos agrárpolitika hiányában, csupán a túlélésre törekedve gazdálkodik. Az ágazatnak csak egy része képes igazodni a felhasználói igényekhez. Nem sikerült működőképes agrárpiaci rendtartást kialakítani, emiatt hektikusan ingadoznak az agrártermékek árai. Túltermelési válságok és termékhiányok váltakoznak. Évek óta tartó jövedelmi válság van az ágazatban. A mezőgazdasági vállalkozások adózás előtti eredménye 1997-ben 21,9, 1998-ban 24,9 milliárd Ft volt ben 6,3 milliárd Ft veszteséggel zárta az évet az ágazat ben 8,8 milliárd Ft nyereség mellett a vállalkozások 54%-a zárta veszteséggel az évet. Az alapanyag-termelésben érdekelt vállalkozások árbevétele 2000-ben csak 12%-kal nőtt annak ellenére, hogy a termelői árak növekedése éves szinten 22,5% volt. A nemzetgazdaságban a tőkearányos jövedelem 15%, a mezőgazdaságban csak 3%. A jövedelemhiány állandósulásához hozzájárult a leegyszerűsödött termelési szerkezet, a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységek kiválása, a többlábon állás gyengülése. A válság mélységére utal, hogy nem figyelhető meg az ún. kistermékek növekedése, ami egyúttal az alkalmazkodóképesség hiányát is jelzi. A termelői árak ilyen mérvű emelkedése sem biztosított elég forrást a korábban elmaradt fejlesztések és az éves amortizáció pótlására. Tíz év alatt kb. 1,2 milliárd Ft öszszegű beruházás maradt el az ágazatban óta a mezőgazdasági beruházások nemcsak reálértéken, hanem folyóáron számolva is csökkentek. A termelő-beruházások volumene 2000-ben mindössze 40%-a volt az 1990 évinek. Az alacsony jövedelmezőség miatt a befektetők számára nem vonzó terep az ágazat. Mindezek következtében a mezőgazdaság eszközállománya elöregedett. Az elégtelen források miatt a műszaki-technikai eszközrendszer nem újul meg a szükséges ütemben. Az erőgépek átlagos használati ideje évre tehető, fo-

8 8 lyamatosan növekszik. Az állattartó telepek kihasználtsága 60-70% körüli. Az elmaradt felújítások miatt kiesik a korszerűnek mondható eszközarány. A korábbi nagyüzemek eszközállományának egy része az új üzemstruktúrában nem hasznosul, állaguk erősen leromlott, vagy lepusztult. A szükséges korszerűsítési munkák nagy része elmaradt, ezért pl. az állattartó telepek minden vonatkozásban felújításra szorulnak. Folytatódott a gazdálkodó szervezetek eladósodása ben az eszközállomány 48%-át terhelték kötelezettségek, romlott a likviditás. A mezőgazdasági termelők hitelállománya mintegy 300 milliárd Ft. Ennek közel 40-40%-a éven belüli és éven túli forgóeszközhitel. Az adósság döntő többsége csak a napi működés minimális feltételeit biztosítja. Az ágazat egyes fő tevékenységcsoportjainak termelése eltérően alakult. A mezőgazdasági termékek évi termelése évi változatlan áron 7%-kal csökkent, ezen belül az állattenyésztés 1,1%-kal nőtt, a növénytermelés és a kertészet több mint 12%-kal csökkent. A növénytermelésben a meghatározó a gabonafélék termelése (vetésterületi aránya 50-60% körül alakul). A termelés mennyisége a 90-es évek eleji évi millió tonnáról 2000-re 10 millió alá csökkent. Búzából az utóbbi öt év második, kukoricából az első legkisebb termését sikerült betakarítani. A növénytermelés egészét tekintve, széles termelői körben romlott a termelés színvonala. Bár évben természeti csapások is sújtották az ágazatot (árvíz, belvíz, aszálykár), a jövedelemhiány miatt csökkent a növényvédőszer-felhasználás, az indokoltnál kisebb arányú a géppel végzett munka, háttérbe szorult az öntözés és a talajvédelem, alacsony a műtrágya-felhasználás. Mindezek következtében alacsonyabbak és hullámzanak a termésátlagok. A főbb növények átlaghozamai az Európai Unió átlagához képest, búzánál 61%, kukoricánál 69%, napraforgónál 98%, burgonyánál 66%, zöldségféléknél 50-70%. A gyümölcsterületünk korösszetétele kedvezőtlen, fajtaösszetétele korszerűtlen. A szőlőültetvények területének csökkenése megállt, de sok a gondozatlan, elhagyott terület, az ültetvényállomány elöregedett, ingadozó és alacsony az átlaghozam, a minőségi borszőlőfajták aránya nem éri el az 50%-ot. Az állattenyésztésben a juh és baromfi kivételével, minden állatfaj létszáma csökkent. A szarvasmarha állomány december 1-jén 805 ezer db volt, a sertésállomány 5 millió db alá csökkent. Mindkét állatfaj létszáma fele a tíz évvel ezelőttinek. A vágóállat-tenyésztés stagnál, csökkent a tojás- és a gyapjútermelés; csupán a tehéntejtermelés növekszik folyamatosan, de a jelenlegi 2 milliárd literes termelés is csak 20%-a a tíz évvel ezelőttinek. A kedvezőtlen folyamatok egyik legsúlyosabb következménye, hogy továbbgyengült az ágazat eltartó-képessége, mert a kieső bevételek egy részét a termelők a termelőfelhasználások csökkentésével, más részét kényszerű vagyonfeléléssel, a foglalkoztatás további csökkentésével kompenzálták. Az agrártámogatások összege az elmúlt években elmaradt mind a reálértéktől, mind a GDP arányos növekedésétől. Az évi költségvetési támogatások reálértékének

9 9 tartását és GDP-arányos növekedését tekintve, az évi támogatási keret már csak a reálérték-tartásnak felelt meg ben a helyzet továbbromlott. Az eredeti költségvetési előirányzat a reálérték-tartásnak még megfelelt, de a teljesülés nominálisan is csökkenést mutat, ami nemhogy javította volna, de inkább rontotta az ágazat esélyegyenlőségét a tőke- és munkajövedelmek tekintetében. Az EU-hoz közelítő adó- és járulékrendszer kialakításában sem történt érdemi előrelépés, sőt, az ágazat relatív adóterhelése továbbnőtt. Az eltartó-képesség csökkenése azt eredményezte, hogy tíz év alatt közel 700 ezer munkahely szűnt meg az ágazatban. A létszámcsökkenés folyamatos, az utóbbi években üteme felgyorsult. Éves átlagban 8-10 ezer munkahely szűnik meg az ágazatban, miközben nemzetgazdasági szinten a foglalkoztatás színvonala növekszik. Az ágazatból elbocsátottak többsége munkanélküli lett. A falvakat különösen az elmaradott térségekben évek óta magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatási szint jellemzi. A munkahelyüket vesztettek kevesebb mint 10%-a volt képes önálló vállalkozás létrehozására; egy része inkább csak kényszervállalkozónak tekinthető, legnagyobb részük azonban teljesen elveszítette egzisztenciáját. A megmaradt mezőgazdasági üzemek a kedvezőtlen térségekben az egyetlen foglalkoztatók, de manapság már nem tudják segíteni a települések infrastruktúrájának működtetését, egyre inkább háttérbe szorul a nyugdíjasokról való gondoskodás is. A vidéki lakosság jó része csak a fekete- vagy szürkegazdaságban jut bizonytalan megélhetéshez, így legális foglalkoztatás hiányában társadalombiztosítási ellátásban már jelenleg sem részesülnek, a jövőben pedig az öregségi nyugellátásból is kiesve, elviselhetetlen mértékű szociális bizonytalanságnak néznek elébe. Pedig a 6,5%-os foglalkoztatási arány a földterületi és természeti adottságainkat tekintve nem mondható magasnak, sőt, megfelelő jövedelempozíciók esetén, még növelhető is lenne ben Magyarországon egy mezőgazdasági foglalkoztatottra 21,8 ha, Hollandiában 8,2 ha jutott. Az ágazat jövedelmi helyzete tükröződik az ágazatban foglalkoztatottak kereseti viszonyaiban is. A nagyarányú létszámleépítés nem párosult a foglalkoztatottak jövedelmi viszonyainak javításával, mert az így felszabaduló bértömeg a veszteségeket finanszírozta. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 2000-ben nem érte el a 60 ezer Ft-ot. Az alkalmazásban állók több mint 40%-ának keresete 40 ezer Ft alatt maradt. A nemzetgazdasági átlaghoz viszonyított kereset-lemaradás az évi 17%-ról 2000-re 33%-ra nőtt. A kereseti színvonal alakulását negatívan befolyásolta, hogy a minimálbér bevezetése az agrárágazatban 1992-től hónapokkal eltért a nemzetgazdaságétól. Az azonos időpontú bevezetést csak január 1-től sikerült elérni. Az erdőgazdálkodás bruttó termelési értéke 2000-ben mintegy 50 milliárd Ft volt, a nemzetgazdaságon belül 0,3%-nál kisebb részarányt képvisel. Az ágazatban foglalkoztatottak száma nem éri el a 12 ezer főt a tendencia a mezőgazdasághoz hasonlóan folyamatosan csökkenő. Az erdőgazdálkodás éves tevékenységét alapvetően az erdőtörvényben foglaltaknak megfelelően végzi.

10 10 Az erdő területe alapján a szántó után a második legnagyobb művelési ág. Az ország területének 18,9%-át borítja erdő. A rendszerváltás következtében Magyarországon újra megjelent a magántulajdon az erdőgazdálkodásban. A privatizáció során mintegy 700 ezer hektár került magántulajdonba, elsődlegesen a szövetkezetek és a volt állami gazdaságok erdőterületei kerültek új tulajdonosokhoz. Az állami erdőgazdaságok továbbra is tartós állami tulajdonban vannak. A magánerdő-tulajdonosok száma 2000-ben kb. 271 ezer fő volt. A fajlagos erdőtulajdon 1,5 hektár, ami a magánerdő-területek elaprózódottságára utal. A működésképtelen struktúra a magánerdők területének 40-45%-a. Az erdőgazdálkodás multifunkcionális tevékenység, egyszerre szolgál gazdasági, védelmi és jóléti célokat. A magyarországi erdők 80%-a gazdasági, 15%-a védelmi és 5%-a közjóléti célokat szolgál. Az erdőterület évente 8-10 ezer hektár új erdő telepítésével növekszik, az összes favagyon 330 millió köbmétert tesz ki. A bruttó fakitermelés 2000-ben 7,3 millió köbméter volt. Az állami erdészeti részvénytársaságok 2000-ben 47 milliárd Ft nettó árbevételt értek el, 19%-kal többet mint 1999-ben. Az adózás előtti eredmény 1,7 milliárd Ft, előző évhez viszonyítva 7%-kal csökkent. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség 3,9%-os. Az alacsony jövedelmezőség ellenére, az ágazat kevés támogatásban részesül. Nem megoldott a közcélú feladatokat és infrastrukturális célokat szolgáló fejlesztések finanszírozása. Az erdőgazdaságban az átlagkereset 2000-ben 70,5 ezer Ft volt, amely itt is a nemzetgazdasági átlag alatt van, de a kereseti lemaradás a mezőgazdasággal szemben csupán 20%. Az EU-hoz való csatlakozás, és annak várható hatásai Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk nem csupán egy önmagában vett cél, hanem eszköz a mezőgazdasági és vidékfejlesztési céljaink eléréséhez. A magyar mezőgazdaság csatlakozásának fő céljai: - az ágazat modernizálása és szerkezetátalakítása, a termelés versenyképességének és jövedelmezőségének növelése; - a vidéki népesség életkörülményeinek javítása; - teljes jogú tagként, a Közös Agrárpolitika (CAP) előnyeiből való részesedés. Az EU-tagság feltételezett előnyei: - várhatóan szélesebb körben lehet értékesíteni a magyar agrártermékeket, azok könnyebben kerülhetnek be az EU piacára; - hozzájutunk az EU, mezőgazdaságot finanszírozó, pénzügyi alapjaihoz; - teljes jogú tagság esetén, a magyar mezőgazdaság is része lenne az EU Közös Agrárpolitikájának. A csatlakozási tárgyalások március 31-én kezdődtek meg Magyarország és az EU között. A magyar mezőgazdasági tárgyalási álláspont november 29én került átadásra. A tárgyalások során el kívánjuk érni, hogy Magyarországon átmenet nélkül

11 11 érvényesüljön az EU Közös Agrárpolitikája és annak szabályozórendszere. Egyenlő jogú tagként kívánjuk agrárgazdaságunkat integrálni, azaz a minket megillető jogoknak, és a minket terhelő kötelezettségeknek egyensúlyban kell lenniük. A mezőgazdaság csatlakozását nehezíti, hogy idetartozik a közösségi joganyag közel fele, az egyes szakterületek pedig rendkívül részletesen és bonyolultan szabályozottak. A magyar mezőgazdaság jövőjét alapvetően befolyásoló témákról eddig még nem folytak tárgyalások. Nehezíti a helyzetet, hogy az EU még nem hozta nyilvánosságra hivatalos álláspontját. Az egyik sarkalatos kérdés a közösségi támogatások és kedvezmények igénybevétele, a másik a termelés mennyiségét korlátozó intézkedések, és a támogatások alapját képező kvóták bázisának meghatározása. E kérdésekben számunkra csak olyan szabályozás fogadható el, amely nem hozza hátrányos helyzetbe a termelőket, lehetővé teszi a mezőgazdaság fejlődését, az EU-követelményekhez való alkalmazkodását. Magyarország EU-csatlakozási folyamatának jelenlegi állása alapján, csak nagy bizonytalansággal lehet véleményt mondani a csatlakozás agrárgazdaságra gyakorolt, várható következményeiről. Ennek nem mond ellent, hogy évi integrálódást feltételezve, csökken a felkészülésre rendelkezésre álló idő. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) 60 terméket felölelő szimulációs modellje alapján, kompenzációs támogatások nélkül, az összes mezőgazdasági termelés volumene 1%-kal bővülne. A növénytermelés 2-2,5 százalékkal növekedne, az állattenyésztés nagy differenciáltsággal kis mértékben (0,2%-kal) csökkenne. Tehát lényegében érdektelenné teszi a termelőket a csatlakozásban. A kompenzációs támogatások igénybevétele mellett, a termelés 7%-kal növekszik (növénytermesztés 12-13%-kal, az állattenyésztés alig 1%-kal). Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk ágazatra gyakorolt hatása függ: - milyen mértékben leszünk úrrá a jelenlegi válságon, sikerül-e a mezőgazdaságot is tartós növekedési pályára állítani; - milyen mértékben tudjuk a műszaki-technikai színvonalat korszerűsíteni, milyen mértékben tudjuk pótolni az elmaradt fejlesztéseket; - milyen lesz a csatlakozás időpontjában az ágazat tényleges versenyképessége, azaz hogyan alakul a birtokviszonyok rendezése, a földtulajdon és földhasználat alakulása, a jövedelmezőség javítása, az agrártámogatások célirányossága, s nem utolsósorban, - a tárgyalásokon elért eredményektől. Bár az EU végleges álláspontja még nem ismert, az előzetes megnyilatkozások alapján arra lehet következtetni, hogy az EU igen kemény feltételekkel lesz csak hajlandó új tagokat felvenni. A felvételre váró országok így Magyarország mezőgazdaságában az EU álláspontja szerint 4-5 millió felesleges munkavállaló van, akiket nem tudja és nem is akarja támogatni. Ezért hosszabb esetleg 10 éves átmenetet is lehetségesnek tart az agrártámogatások teljes körű kifizetésére, feltéve ha az érintett országok átalakítják mező-

12 12 gazdaságukat. Magyarország évi 2 millió Euro agrár- és vidékfejlesztési támogatást kapna a jelenlegi szabályozás szerint, de az új feltételekkel évi milliárd Ft támogatástól esne el. Ez viszont a vidéki Magyarország jövőjét tekintve évtizedekre meghatározó, új helyzetet teremthet, egyúttal felveti a csatlakozás várható hatásainak átértékelését, újragondolását. Ha a magyar mezőgazdaságban a jelenlegi tendenciák érvényesülnek az elkövetkező években, azaz semmit sem nyer vissza elveszett jövedelempozíciójából, akkor folytatódik a leépülés, és a gazdálkodók nagy tömege nem nyertese, hanem vesztese lesz az EU-csatlakozásnak. A többlettámogatásokhoz azonban társadalmi közmegegyezés kell, különben az egészségügy, az oktatás stb. úgy érezheti, hogy tőle vették el a pénzt. A csatlakozás ágazataink piaci és jövedelmezőségi viszonyait alapvetően pozitívan fogja érinteni. A versenyesélyeket a szakmai munka színvonala, a termékpályák korszerűsítése, az együttműködések, a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti optimális (50-50%-os) arány kialakítása dönti el. Az egységes belső piac egyúttal egzisztenciális kihívást is jelent. Nagy jelentősége van annak, hogy milyen arányban leszünk képesek igénybe venni, és a mezőgazdasági fejlesztéseknek alárendelni az előcsatlakozási EU-alapokat (SAPARD, ISPA). A mezőgazdaságban azzal kell számolni hosszú távon, hogy - az ágazat nemzetgazdaságon belüli aránya továbbcsökken; - a foglalkoztatottak száma várhatóan továbbcsökken, jobb esetben stagnál; - az egyéni gazdaságok száma csökken, növekszik a birtokkoncentráció, beindul a földpiac; - a táji adottságoknak megfelelő földhasználat alakul ki; - a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvezőtlen adottságú térségekben átalakul a földhasználat szerkezete; - a termőterület, ezen belül a szántóterület aránya csökken a rossz minőségű földek mezőgazdasági termelésből való kivonásával, és más művelési ágban való hasznosításával (erdő); - állatfajonként differenciált mértékben növekszik az állatállomány, s nem utolsósorban, - javul az ágazat jövedelemtermelő és eltartó képessége, növekszik a termelők jövedelme, a foglalkoztatottak keresete. Erdőgazdálkodás Az Európai Uniónak nincs kidolgozott és elfogadott egységes erdészeti politikája. Az erdő- és fagazdaságot illetően a másodlagosság elve érvényesül. A tagországok maguk alakítják ki erdészeti politikájukat az EU erdészeti stratégiájának figyelembevételével. E területen az alábbiakat kell figyelembe venni: - az EU erdészeti stratégiája olyan alapelveket tartalmaz, amelyekhez a magyar erdészeti politika egyetértően alkalmazkodik; - a versenypolitika, szabadságjogok, környezetvédelem előírásai ugyancsak nem ellentétesek a magyar erdészeti politikával.

13 13 Erdőgazdálkodásunk színvonala megegyező, vagy jobb mint az EU-tagállamok átlaga. Az EU-hoz való csatlakozás az ágazat területén nem vet fel megoldhatatlan problémákat. II. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZEREPLŐI AZ ÁGAZATBAN A mezőgazdaságban rendezett munkaügyi kapcsolatokról, érdemi szociális párbeszédről nem beszélhetünk, annak ellenére, hogy mind a szakszervezetek, mind a munkaadói szövetségek egyaránt jelen vannak. A mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodás területén vannak ágazati szakszervezetek, mint kollektív szerződések és megállapodások kötésére képes reprezentatív érdekképviseletek, addig a munkáltatói oldal heterogén képet mutat. A rendszerváltást követően az ágazatban szinte nyomon követhetetlenül sok és sokféle olyan szervezet jött létre és szűnt meg, amely érdekképviseletként definiálta önmagát. Ez igaz volt mind a munkavállalói, mind a munkaadói szervezetekre. A munkaadói oldal képlékenységét jelzi, hogy még szeptemberében is alakult új munkaadói szövetség. Az agrármunkaadói érdekképviseletek önmeghatározásuk és vállalásaik szintjén, sokféleségüknél és sokszínűségüknél fogva, elvileg lefedik az ágazatot. Lényegében egyszerre van jelen az egymást átfedő képviselet és az abból való kimaradás, és jellemző vonás még a szervezetek közötti rivalizálás. Szakszervezetek A rendszerváltást megelőzően az ágazatban a MEDOSZ (Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete) volt az egyetlen, munkavállalókat tömörítő szakszervezet. A MEDOSZ abban az időben az állami gazdaságok, erdő- és fagazdaságok, vízügyi szervek, vállalatok, termelőszövetkezetek alkalmazottait, kutatóintézetek, közép- és felsőfokú tanintézetek, üzemek, intézmények dolgozóit tömörítette magába. Közel 400 ezer dolgozót képviselt. A rendszerváltást követően az ágazatban is alakultak új szakszervezetek, melyek már más szakszervezeti konföderációkhoz tartoztak. Az évi üzemi tanácsi választásokon már 7 szakszervezeti konföderáció volt jelen az ágazatban. A MEDOSZ-on belül is hat tagszervezet alakult, amelyek elsődlegesen tulajdonformák, illetve szakterület szerint szerveződtek. A MEDOSZ évi kongresszusa volt a fordulópont a munkavállalói érdekképviselet területén. A kongresszus az egységszakszervezet mellett foglalt állást, és a hat tagszervezet tagságának egyesítésével, érdekképviseletének felvállalásával létrehozta a MEDOSZ Szövetséget (Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége). A Szövetségből kiváltak az erdészeti, vízügyi szervezetek, az oktatási és kutatóintézetek (önálló szakszervezeteket hoztak létre). Napjainkban a mezőgazdaságban egyetlen szakszervezetként a MEDOSZ Szövetség van jelen. Az ágazatban létrejött új szak-

14 14 szervezetek a kezdeti időszakban a volt állami gazdasági dolgozók köréből szerveződtek, egy-egy üzemen belül több szakszervezet is jelen volt. A gazdaságok privatizációjával, a nagyarányú létszámcsökkenés, a felszámolási és csődeljárások következtében ezek az új szakszervezetek nem voltak képesek megerősödni, taglétszámuk folyamatosan csökkent, és végül megszűntek. Az elaprózott foglalkoztatottság miatt nehéz a tagszervezés. Az erdőgazdálkodás területén szintén egyetlen szakszervezet van jelen, az EFDSZ (Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete). Más szakszervezetről, szakszervezeti szövetségről, ágazathoz nem kapcsolódó szakszervezetről nincs tudomásunk. MEDOSZ Szövetség A szakszervezet, alapszabálya értelmében, elsődlegesen a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás területén dolgozókat tömöríti magába, de nyitott minden, az élelmiszergazdaság területén foglalkoztatott munkavállaló számára. A MEDOSZ-nak jelenleg kb fő tagja van, az ágazatban alkalmazásban állók 13%-át szervezi. A viszonylag alacsony szervezettségi szint több okkal magyarázható: - az ágazat nagyarányú munkahelyvesztése; - a szétaprózódott üzemi szerkezet, a mikro- és kisszervezetek nagy száma nehezen szervezhetővé teszi az ágazat munkavállalóit; - szakszervezet-ellenes hangulat, bizalomvesztés; - három ágazat kiválása. A MEDOSZ az MSZOSZ (Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége) tagszervezete. A MEDOSZ jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, nevezetesen: - rendszeres kétoldalú kapcsolatok az EU-tagállamok mezőgazdasági szakszervezeteivel (Ausztria, Németország, Hollandia, Dánia, Svédország stb.), és a középkeleteurópai régió (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Lettország, Litvánia stb.) társszakszervezeteivel; óta teljes jogú tagja volt az EFA-nak, az Agrárszakszervezetek Európai Szövetségének. Az EFA egyik alelnöke a MEDOSZ főtitkára volt; ben az EFA, az EAL és a turisztikai szakszervezeti szövetségek egyesülésével létrejött az EFFAT, az Élelmiszeripari, Mezőgazdasági és Turisztikai Szakszervezetek Európai Szövetsége. A MEDOSZ az EFFAT teljes jogú tagja, mezőgazdasági szakágazatának elnökségében a közép-keleteurópai régió képviselője a MEDOSZ főtitkára; - a CEEFA és az EFFAT mellett működő Európai Oktatási és Képzési Központ alelnöke és közép-keleteurópai térségi igazgatója a MEDOSZ főtitkára; - az EU Mezőgazdasági Szociális Párbeszéd Bizottságban a közép-keleteurópai régiót megfigyelői státuszban szintén a MEDOSZ főtitkára képviseli. EFDSZ (Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete) Az EFDSZ szerveződési területe szűkebb mint a MEDOSZ Szövetségé. Döntően az erdőgazdálkodás területén foglalkoztatottakat tömöríti magába. Napjainkban az erdő-

15 15 gazdaság területén a legjelentősebb ágazati szakszervezet. Becsült taglétszáma, saját adatközlésük alapján, mintegy 7 ezer fő, szervezettsége 62-63%. Az EFDSZ az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezete. Nemzetközi téren: - széleskörű kapcsolattartás a volt szocialista országok és az EU-tagállamok társszakszervezeteivel; - teljes jogú tagja az IFBWW-nek (Építőipari és Erdészeti Munkások Nemzetközi Szövetsége). Az ágazati szakszervezetek közötti együttműködés csupán formális, eseti jellegű, elsősorban az ágazatot érintő stratégiai kérdésekben való egységes állásfoglalások kialakítására irányul. Munkaadói szövetségek Az ágazatban szervezettség tekintetében, szakszervezeti oldalról az alábbi munkaadói szövetségekkel van rendszeres kapcsolat: - MOSZ (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége); - AMSZ (Agrár Munkaadói Szövetség); - MAGOSZ (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége); - Magyar Parasztszövetség; - FAGOSZ (Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség). Az egyes munkaadói szövetségek részletes jellemzését (tagvállalkozások becsült száma, az általuk foglalkoztatott munkavállalók becsült száma, együttműködésük rendje stb.) a munkaadói oldal által készített tényfeltáró tanulmány tartalmazza. Egyéb munkaadói szervezetek Magyar Agrárkamara köztestületként működik. Szakszervezeti oldalról a kapcsolattartás, együttműködés rendszeres. Elsősorban tényfeltárás, közös javaslatok kialakítása stratégiai, szakmai kérdésekben. III. A KOLLEKTÍV ALKU JELLEMZŐI A mezőgazdaságban a kis létszámú gazdálkodó szervezetekben gyakorlatilag nincs kollektív szerződés, annak hagyománya sincs, mivel az aprózódás egyúttal a kollektív szerződések kötéséhez elengedhetetlen szakszervezeti szerveződés hátterét is meggyengítette. A munkaügyi kapcsolatok általában nem kollektívak, a munkáltatók akarata akadályok nélkül érvényesül. A munkáltatók egy része semmilyen munkaadói szervezetnek nem tagja. A tagság hiánya szankcióval nem jár. A munkáltató sokkal kedvezőbb alkupozícióban van, mintha egy ágazati kollektív szerződés hatálya alá tartozna. Jelenleg az ágazatban az alábbi középszintű kollektív szerződések vannak: - mezőgazdaság - ágazati, a vízgazdálkodási társulatoknál, - egy db, több munkáltatóra vonatkozó;

16 16 - erdőgazdálkodás - ágazati. Bérmegállapodást 1992-ben sikerült kötni a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás területére, igaz, csak ajánlásjelleggel. Azóta munkaadói szervezettel középszintű bérmegállapodást, még ajánlásjelleggel sem tudtunk kötni. Nem a klasszikus értelemben vett bérmegállapodást, hanem csupán megállapodást sikerült kötni évre a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt-vel, a tartós állami tulajdonban levő agrárgazdasági társaságokra kiterjedően. Ágazati kollektív szerződések A vízgazdálkodási társulatokra kiterjedően 1992-ben sikerült, jelenleg is érvényben levő azóta természetesen módosított ágazati kollektív szerződést kötni. A szerződést szakszervezeti oldalról a MEDOSZ, munkaadói oldalról pedig a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége (VTOSZ) írta alá. A jelenleg működő 73 vízgazdálkodási társulat mindegyike tagja a munkaadói szövetségnek, tehát ebből a szempontból az ágazatban reprezentatívnak tekinthető. A szerződéskötéskor alapszabálya kollektív szerződéskötésre feljogosította. A módosításokra pedig a tagszervezetek felhatalmazták az Országos Szövetséget. Szakszervezeti oldalról a MEDOSZ, mint a társulatoknál jelenlevő egyetlen, alapszervezetekkel rendelkező szakszervezet, így az ágazatban reprezentatívnak tekinthető, ennek ellenére a módosítás aláírására külön is felhatalmazást kért az érintett alapszervezetektől. A kollektív szerződés határozatlan időre köttetett, kötelező érvényű rendelkezéseket tartalmaz. Azokra a vízgazdálkodási társulatokra terjed ki, ahol a MEDOSZ alapszervezettel rendelkezik. A szerződéshez bármelyik társulat csatlakozhat. A kollektív szerződés lefedettségi rátája 30%-os. Fontosabb tartalmi elemek: - a KSZ hatálya, felmondásának módosításának szabályai; - a szerződő felek kapcsolatrendszere, egyeztetési eljárási szabályok vitás esetekben, a munkáltató és a munkahelyi alapszervezetek együttműködésének szabályai; - a munkaviszony létesítésének, megszüntetésének szabályai, próbaidőre vonatkozó előírások, felmondási idő, végkielégítés mértéke; - a munkavégzés szabályai (átirányítás, kiküldetés, kirendelés, helyettesítés stb.); - munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok; - a munka díjazásával kapcsolatos szabályok, a bértárgyalások rendje (alkalmazott bérformák, bérrendszerek, tarifarendszer, bérpótlékok, állásidő, munkaidő-nyilvántartás, béren kívüli anyagi ösztönzési rendszerek stb.); - a munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelőssége; - béren kívüli szociális (jóléti) ellátások, juttatások rendszere. A kollektív szerződés rendelkezései mindazoknál a társulatoknál, ahol szakszervezeti alapszervezet működik a munkahelyi kollektív szerződésekben érvényesülnek. Maga az ágazati KSZ is tartalmaz kifejezetten erre vonatkozó kötelező előírásokat (pl.

17 17 a szociális ellátások területén). Egyidejűleg orientáló szerepe is van a munkahelyi KSZ-ek tartalmi elemeit illetően. Az erdőgazdálkodás területén szintén 1992-ben került megkötésre ágazati kollektív szerződés, amely többszöri módosítással jelenleg is hatályban van. Az alapszerződést az Erdészeti Dolgozók Szakszervezete, mint a MEDOSZ tagszervezete, és a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség kötötte. A módosításokat szakszervezeti oldalról a jogutód EFDSZ, munkáltatói oldalról a szintén jogutód FAGOSZ írta alá. Mindkét szervezet az ágazatban reprezentatívnak tekinthető, így aláírásuk jogszerű. A szerződést a felek határozatlan időre kötötték. A KSZ kötelező érvényű rendelkezéseket tartalmaz a hatálya alá tartozókra. A KSZ az erdőgazdasági társaságokra terjed ki, a lefedettségi ráta 100%. A felek megállapodása alapján, a KSZ-hez bármely gazdálkodó szervezet csatlakozhat. Fontosabb tartalmi elemek: - a KSZ hatálya, érvényességi ideje, felmondásának, módosításának szabályai; - a szerződő felek kapcsolatrendszere, egyeztetési eljárási szabályok vitás esetekben; - munkaviszony létesítésével kapcsolatos szabályok, létszámleépítés eljárási rendje, végkielégítés mértéke; - munkaidő, pihenőidő szabályozása (heti munkaidő, a munkaidő beosztása, munkaközi szünet, túlmunka szabályai, pótlékok mértéke, éjszakai munkavégzés és annak díjazása, készenlét és díjazása, szabadságkiadás rendje); - a munka díjazása, bérmegállapodás rendszere, tarifarendszer, munkanorma változtatás szabályai, műszakpótlékok mértéke, vetítési alapja; - béren kívüli szociális ellátások, juttatások (munkavégzéshez közvetlenül kapcsolódó ellátások, egyenruha, munkaruha, formaruha juttatás, gépkocsi-használat stb.). A KSZ kötelezőjelleggel utal a munkahelyi szabályozásra, jó néhány rendelkezése keretjellegű, amik csak helyi megállapodásban nyernek részletes előírásokat. Így orientáló szerepe is van a munkahelyi KSZ-ek tartalmi elemeit illetően. Több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ A mezőgazdaság területén 2 gazdasági társaságra kiterjedően, eddig egy ilyen kollektív szerződést sikerült kötni. A KSZ-t az érintett agrárgazdasági társaságok elsőszámú vezetői, a szakszervezet munkahelyi alapszervezeteinek SzB titkárai és a MEDOSZ főtitkára írták alá. A szerződés határozatlan időtartamra jött létre, rendelkezései az aláírókra kötelezőek. Kb. 600 munkavállalóra terjed ki. A KSZ fontosabb tartalmi elemei: - szabályozza a szerződés személyi és szervezeti hatályát, rögzíti az aláírásra jogosultakat, a szerződés érvényességi idejét; - a KSZ módosítására, felmondására és megszűnésére irányadó szabályok; - a munkáltató és a szakszervezet együttműködésének jogi és szervezeti alapjai; - a szakszervezet jogai és azok érvényesülésének feltételei (működés, egyeztető eljárás a vitás kérdések rendezésére, a tisztségviselőket megillető védelem, munkaidőkedvezmények);

18 18 - a munkáltatói és munkavállalói érdekek elismerése, a jogok gyakorlására vonatkozó szabályok, a hátrányos megkülönböztetés és az előnyben részesítés szabályai, a jognyilatkozatokra vonatkozó rendelkezések (pl. kötelező írásbeliség esetei stb.); - a munkaviszony megszüntetésének módja, eljárási szabályok, végkielégítés, a rendkívüli felmondás feltételei; - a munkavégzéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek; - a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok (törvényes munkaidő, a munkarend meghatározása, rendkívüli munkavégzés); - a munka díjazásának szabályai; - a béren kívüli és a szociális juttatások. A mezőgazdaságban sem a korábbi években, sem jelenleg nincs érvényes kollektív szerződés. Szakszervezeti oldalról a MEDOSZ többször kezdeményezte a munkaadói szervezetek felé ágazati kollektív szerződés megkötését, de ezek csak a javaslat szintjén maradtak. Ennek okai: - a szervezeteket tagjaik kollektív szerződések, megállapodások kötésére nem hatalmazták fel; - a gazdálkodó szervezetek többsége még mindig nem érzi a rendezett munkaügyi kapcsolatok jelentőségét; - a szervezetek elsődlegesnek a gazdaságpolitika befolyásolását, a piaci viszonyok alakítását tekintik. Még ajánlásjellegű megállapodást sem sikerült kötni. Egyetlen esetben sikerült ajánlásjellegű kollektív szerződést létrehozni a tartós állami tulajdonban levő agrártársaságok részére, de ebben az esetben az aláíró a tulajdonosi felügyeletet gyakorló Állami Vagyonkezelő Rt. volt. Ez viszont orientáló szerepet játszott az érintett agrártársaságok munkahelyi kollektív szerződéseinek tartalmára, kötésére. Az ágazati bérmegállapodások tekintetében egy alkalommal sikerült évre, az akkori munkaadói szervezetekkel ajánlásjellegű megállapodást kötni. Igaz, hogy az egy évre kötött megállapodást nem sikerült megújítani. Ez a középszintű megállapodás még ha csak ajánlásjellegű volt is, nagy szerepet játszott az üzemi szintű bértárgyalások megindításában. Annak, hogy ezt a megállapodást nem sikerült megújítani, több oka is volt. Nevezetesen: - az 1993-as év a mezőgazdasági termelés rendszerváltást követő visszaesésének mélypontja volt; - a munkanélküliség ebben az évben az eddigi legmagasabb szintet érte el; - a minimálbér az ágazatban 23 hónapon keresztül nem emelkedett évben MEDOSZ kezdeményezésre a minimálbér rendezése címén sikerült ugyan egy középszintű tárgyalássorozatot elindítani a munkaadói szervezetekkel, de érdemi megállapodást végül nem sikerült kötni. Ahogy az előzőekből kitűnik, a mezőgazdaságban az elmúlt években érdemi kollektív alkufolyamat nem volt. A szakszervezet és a munkaadói szervezetek közötti együttműködés döntően az ágazat válságból történő kilábalására, tartós növekedési pályára állítására irányult, és irányul jelenleg is. A szakszervezet ezért döntően a munkahelyi kollektív szerződések és bérmegállapodások kötésére helyezte a hangsúlyt. E területen szakszervezeti szempontból csak a helyzet javulásával számolhatunk.

19 19 KSZ-lefedettség Középszintű megállapodás a mezőgazdaságban ezen belül az erdőgazdaságban dolgozók kb %-ára terjed ki. Ezen belül a nagyobb lefedettségi arány az erdőgazdálkodás területén van. Ágazati KSZ hiányában, a MEDOSZ a munkahelyi kollektív szerződések kötését szorgalmazza. Ezt kívánja elősegíteni az évente kiadásra kerülő KSZ-minta. Legfontosabb célkitűzés, hogy minden gazdálkodó szervezetnél ahol szakszervezeti alapszervezet működik legyen kollektív szerződés. Az utóbbi időben egyre inkább tapasztalható egy erőteljes nyomás a munkáltatók részéről a kollektív szerződések fellazítására, a munkavállalók számára relatíve előnyös kollektív szerződések átalakítására, vagy a munkavállalók kiszervezésére a meglevő kollektív szerződés alól. Mindezek következtében a mezőgazdaság területén az elmúlt években csökkent a kollektív szerződéssel való lefedettség, jelenleg kb. 20% körül alakul. IV. A KÖZÉPSZINTŰ SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD TOVÁBBI FÓRUMAI Az előbbiekben már kifejtésre került, hogy az ágazatban rendezett munkaügyi kapcsolatokról érdemi szociális párbeszédről középszinten nem beszélhetünk. A mezőgazdaság területén a korábbi időszakban működött olyan fórum, amely igyekezett keretet adni az ún. ágazati érdekegyeztetésnek. Az között működő FÉT (Földművelésügyi, Élelmiszeripari és Fagazdasági Érdekegyeztető Tanács) azonban elsődlegesen az agrárpolitika formálására jött létre, a munkavállalók élet- és munkakörülményeire csak közvetve hatott. Munkája folyamatosan leértékelődött, a döntéseket megalapozó szakértői háttérmunkát nem sikerült beindítani. A konszenzus kialakítását nehezítette a nagyszámú résztvevő szervezet, az oldalakon belüli érdekütközések, vagy érdektelenségek. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény előírja a földművelésügyi kormányzat számára reprezentatív képviseleti elven működő érdekegyeztetési rendszer működtetését. Az 1998-ban alakult FVM vezetése ígéretet tett az ágazati érdekegyeztetés újjáalakítására, a szervezési munkák meg is kezdődtek, de végül semmiféle fórum nem jött létre. Jelenleg tehát az a helyzet, hogy a mezőgazdaságban sem a társadalmi, sem a szociális párbeszédnek intézményesített fóruma nincs. Az érdekképviseletek közötti együttműködés A szociális párbeszéd intézményesített fórumainak hiánya nem jelenti azt, hogy az ágazatban működő szakszervezetek és munkaadói szervezetek között ne lenne valamiféle együttműködés. Az elmúlt években, a teljesség igénye nélkül, az alábbi közös események voltak: ben a MEDOSZ a MOSZ-szal közösen vett részt a COGECA (Mezőgazdasági Szövetkezetek Európai Bizottsága) szervezésében, Franciaországban megrende-

20 20 zett szemináriumon. Témája a mezőgazdasági szakképzés és a szociális partnerek együttműködése a mezőgazdaságban; ban MOSZ-MEDOSZ közös tanulmány készült az agrárágazat helyzetéről, a foglalkoztatási és kereseti viszonyokról. Megállapításainkat, javaslatainkat közös sajtótájékoztatók keretében nyilvánosságra hoztuk; ben a MEDOSZ a MOSZ-szal közös delegációval vett részt az EU VI. Főigazgatósága által szervezett szemináriumon. Témája az európai és a középkeleteurópai országok mezőgazdasága, ahol a CAP és a vidéki térségek fejlődési lehetőségeinek vizsgálatával, és annak nemzetközi megítélésével foglalkoztunk. A szeminárium helyszíne: Ausztria; ben a MEDOSZ a munkaadói szervezetekkel közösen részt vett az FVM-mel közösen aláírt, ún. Agrárbéke megállapodás kidolgozásában, melynek célja az agrárválság enyhítése volt; ben Budapesten került sor az EU V. Főigazgatósága és az EFA közreműködésével megrendezett szemináriumra. A szemináriumon részt vettek az ágazatban működő érdekképviseletek és a kormányzat képviselői is. Témája: Szociális párbeszéd, mint az integrációs folyamat elősegítő eleme. A szemináriumon a szociális párbeszéd magyarországi tapasztalatainak elemzésén túl, az EU-ban már bevált és elfogadott, jogszabályokban rögzített tárgyalási technikák, kezdeményezések ismertetése volt. A budapesti szeminárium tapasztalatainak értékelésére Brüsszelben került sor, amelyen a MEDOSZ a MOSZ-szal közösen vett részt; - az erdőgazdálkodás területén évente a munkaadókkal és az EFDSZ-szel közösen megrendezésre kerülnek az erdészeti sportnapok; - a vízgazdálkodási társulatok 2000-től évente, ugyancsak sportrendezvényt tartanak. A legjobb helyezést elért szakszervezeti alapszervezettel rendelkező társulat csapatát a MEDOSZ különdíjjal jutalmazza. Üzemi tanácsok V. PARTICIPÁCIÓS INTÉZMÉNYEK AZ ÁGAZATBAN A Munka törvénykönyve a szakszervezetek kollektív szerződéskötési jogát az üzemi tanácsi választásokon megszerzett szavazati arányhoz köti (reprezentativitás). Üzemi tanácsot csak az 50 fő feletti gazdálkodó szerveknél lehet választani, fő között csak üzemi megbízott van, 15 fő alatt viszont semmi. A mezőgazdaságban a folyamatos létszámcsökkenés következtében, a gazdálkodó szervezetek egyre kisebb létszámmal rendelkeznek: 1996-ban az 50 fő feletti szervezetek aránya még 10,7% volt, 2000-ben már csak 9,7%. Ez azt is eredményezi, hogy egyre kevesebb helyen választanak üzemi tanácsot. Az üzemi tanácsi választások eredményeit központilag nem összesítik. A szakszervezetek azonban figyelemmel kísérik a választások eredményeit. A évi üzemi tanácsi választásoknál a MEDOSZ jelöltjeire leadott szavazatok aránya előzetes adatok szerint 92%. Míg a korábbi választásokon a MEDOSZ jelöltjei mellett más szakszervezetek jelöltjei is indultak, addig 2001-ben már csak független (nem szakszervezeti) jelöltek. Az erdészet területén, szintén előzetes adatok szerint, ugyanilyen arányban szereztek szavatokat az EFDSZ jelöltjei.

A társadalmi párbeszéd, szociális partnerség

A társadalmi párbeszéd, szociális partnerség A társadalmi párbeszéd, szociális partnerség A MEZŐGAZDASÁGBAN ÁGAZATI ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítette: Szeremi Lászlóné Budapest, 2002. Január 31. 2 A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD, SZOCIÁLIS PARTNERSÉG A MEZŐGAZDASÁGBAN

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM IKTATÓSZÁM: 1226 /2010-MKBERFŐ Készült 2010. február 16-án. ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet

Részletesebben

A 2009. évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok 2015. május 31.

A 2009. évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok 2015. május 31. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján a Pilisi Parkerdő Zrt. az alábbi adatokat teszi közzé: A Pilisi Parkerdő Zrt. 100%-ban állami

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

Az élelmiszeripari ágazat (sütőipari szakágazat) helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei

Az élelmiszeripari ágazat (sütőipari szakágazat) helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei Az élelmiszeripari ágazat (sütőipari szakágazat) helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei A sütőipari szakágazat tevékenysége az 1581. sz. TEÁOR 98. és az 1582. sz. TEÁOR 98-ba sorolt

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról.

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 15-én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Az új Munka Törvénykönyve dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Tartalom Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai

Részletesebben

TISZTESSÉGES BÉREK A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG FELEMELKEDÉSÉNEK AKADÁLYA, VAGY MOTORJA?

TISZTESSÉGES BÉREK A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG FELEMELKEDÉSÉNEK AKADÁLYA, VAGY MOTORJA? TISZTESSÉGES BÉREK A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG FELEMELKEDÉSÉNEK AKADÁLYA, VAGY MOTORJA? MINŐSÉGI KÖZSZFÉRA MINŐSÉGI BÉREK Boros Péterné, főtitkár Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati

Részletesebben

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT Amely létrejött egyrészről az Óvoda, Általános Iskola és Egységes

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás A) Üzleti terv védése vizsgafeladatrész Szóbeli tételsor A) Az üzleti terv védése Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP Sorszám A vizsgázó neve ZD készítése min. 25 pont; max 50 pont Pontszám ZD védése

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013.

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Készítette az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete Ezúton szeretnénk köszönetet mondani azoknak az

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

A MEZŐGAZDASÁGBAN. ágazati megalapozó tanulmány

A MEZŐGAZDASÁGBAN. ágazati megalapozó tanulmány TÁRSADALMI PÁRBESZÉD, SZOCIÁLIS PARTNERSÉG A MEZŐGAZDASÁGBAN HU 0104-01, Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése projekt ágazati megalapozó tanulmány Készítette: Dr. Filipsz László 2 A TÁRSADALMI

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés és kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 13953757-2-15 Bejegyző szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróság Regisztrációs szám: 15-09-071493 Tömöttvár 2007 Közhasznú Nonprofit Kft 4900 Fehérgyarmat, Tömöttvár út 5-7. 2011 Fordulónap:

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet

22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet 22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet az ágazati párbeszéd bizottságokról, valamint a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról Az ágazati párbeszéd bizottságokról

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.)

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.) MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött a... (cím:..., székhely:., cégjegyzékszám:, adószám:..) mint munkáltató és... (cím:..., szül. hely és idő:., anyja neve:., adóazonosító jele: tb. azonosító jele:..) mint

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018

A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018 A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018 Június 30-án a Pedagógusok Szakszervezete XX. konresszusa elfogadta a szakszervezet 2013-2018 közötti progamját. A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE P R O G R

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom 2015. június Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági környezetben)...2 2. Az építőipar

Részletesebben

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása Gazdálkod lkodás s Baráti Köre K Gazdálkod lkodás s Szerkesztőbizotts bizottsága Agrárgazdas rgazdasági gi Kutató Intézet EU-tagságunk 10 évének agrár- és vidékgazdasági tapasztalatai Budapest, 2014. április

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2006 Vezetői összefoglaló Az egészségügyi ágazat létszám- és bérstatisztika (nyilvántartási

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben