A DOKTORI KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON - a doktoranduszok szemével. szerkesztette Kocsis Miklós Kucsera Tamás Gergely Szabó Anita
|
|
- Ferenc Molnár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A DOKTORI KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON - a doktoranduszok szemével szerkesztette Kocsis Miklós Kucsera Tamás Gergely Szabó Anita Budapest, 2009
2 A DOKTORI KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON - a doktoranduszok szemével szerkesztette Kocsis Miklós Kucsera Tamás Gergely Szabó Anita Kiadja a DOKTORANDUSZOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Felelős kiadó: dr. Kocsis Miklós elnök ISBN Készült az Alumni Kiadó Kft. nyomdájában. A Publikációs Kiadványt a Diákhitel Központ Zrt. támogatta. Budapest,
3 TARTALOMJEGYZÉK Köszöntő Szerkesztői Előszó Kucsera Tamás Gergely: Atipikus előtanulmány a hazai doktori képzés kérdéskörét vizsgáló dolgozathoz Kováts Gergely: Határon a doktoranduszok és a doktori képzés Magyarországon Kocsis Miklós: Doktori képzés a jogi szabályozás tükrében Fináncz Judit: Doktori képzés a doktoranduszok szemszögéből 3
4 Tisztelt Olvasó! A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSz) Elnöksége januárjában pályázatot hirdetett a magyarországi doktori képzéssel kapcsolatos tanulmányok elkészítésére. A pályázaton valamennyi doktoranduszi és doktorjelölti jogviszonnyal rendelkező személy részt vehetett. A kiírás értelmében a pályázat témája bármely, a magyar doktori képzéssel kapcsolatos elméleti (jogi, szociológiai, oktatáspolitikai vagy más szaktudományi) kérdés lehetett; követelményként fogalmazta meg a kiíró, hogy a tanulmány átfogó igényességgel dolgozza fel a választott témát, és az esetlegesen feltárt problémákkal kapcsolatban megoldási javaslatokat fogalmazzon meg. A pályázat témájául választható volt valamely ágazati doktori képzési terület (műszaki/természet- vagy társadalomtudományi doktori képzések) átfogó ismertetése és problémáira való megoldási alternatívák felvázolása is. A DOSz Elnökségének nem titkolt szándéka volt, hogy a pályázatra beérkező tanulmányok mellett kiadványban tegye közzé azokat a közelmúltban készült, a doktori képzés megújulását célzó írásait, amelyeket az Elnökség tagjai saját kutatásaik eredményeképpen hoztak létre. A doktori képzés örökzöld, ám 2009 tavaszán igencsak aktuális téma. A doktori iskolák folyamatban lévő 4
5 akkreditációs eljárása felszínre hozott számos olyan, a képzéssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati jellegű problémát, amely a DOSz Elnökségének megítélése szerint messzemenően indokolja a doktori képzés egészének felülvizsgálatát. E munkához kíván hozzájárulni az alábbi kiadvány, amely az Országos Doktori Tanács és a DOSz közötti szakmai együttműködés újabb terméke. Célja, hogy a fent említett problémák közül rávilágítson azokra, amelyek a doktoranduszokat leginkább foglalkoztatják. Ehelyütt is leszögezzük azonban, hogy a kötetben található írások kizárólag a szerzők álláspontját tükrözik, azok nem feltétlenül esnek egybe az ODT vagy akár a DOSz véleményével. A magunk részéről bízunk abban, hogy a kiadványban közölt írások betöltik rendeltetésüket, és hozzájárulnak a magyar doktori képzésről napjainkban folyó igen intenzív diskurzus továbbviteléhez, amely reményeink szerint a képzés minőségének további emelkedéséhez vezet valamennyi résztvevő megelégedésére. Kelt Budapesten, április 28-án. Dr. László János az Országos Doktori Tanács elnöke dr. Kocsis Miklós a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke 5
6 SZERKESZTŐI ELŐSZÓ Amint azt a Tisztelt Olvasó bizonyára jól tudja, a Doktoranduszok Országos Szövetsége az elmúlt években számos alkalommal írásban is megfogalmazta azokat a javaslatait, amelyekkel a doktori képzés minőségének és a doktoranduszok helyzetének javítását kívánta elérni. Jelen kiadvány némileg kilóg a sorból: olyan írásokat közöl, amelyek a DOSz Küldöttgyűlésének és Elnökségének közelmúltban meghozott döntéseinek megalapozását szolgálták. Ezeknek az írásoknak a közzétételével kifejezett célunk, hogy további serkentsük a doktori képzésről folytatott szakmai eszmecseréket, rámutatva arra, hogy a témát a doktoranduszok is számos nézőpontból szemlélik. A kiadványba kerül írások sorrendjét a tartalom határozta meg; a sorrendiségen túlmutató módon kiemelendőnek tartjuk Kováts Gergely írását, amely a DOSz Elnöksége által kiírt publikációs pályázat díjazott írása. Ehelyütt is fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a DOSz szakmai javaslatai a honlapon folyamatosan elérhetőek; azokkal kapcsolatban az Elnökség mindenfajta jobbító szándékú javaslatot örömmel fogad. Kelt Budapesten, április 30-án. a Szerkesztők 6
7 Kucsera Tamás Gergely 1 Atipikus előtanulmány a hazai doktori képzés kérdéskörét vizsgáló dolgozathoz Az írás első része elméleti iromány, szakmapolitikai megállapításokkal és céllal; ezzel szemben a második rész néhány társadalompolitikai-demográfiai tény figyelembevételével tesz megállapításokat, javaslatokat. I. Vázlatok az oktatásügyről A tudás és/vagy információs társadalom korában, manapság az oktatás-, és tudománypolitikát egyiket, másikat vagy mindkettőt tudáspolitika kifejezéssel helyettesítik. 1. Általános megjegyzések 1.1. Ha a tudáson a tudományos tudás fogalma értendő, akkor ki merné azt (komolyan) állítani, vagy tudná bizonyítani, hogy a társadalmat alkotó átlagember (szociológiai értelemben a tudáshoz való hozzáférés, illetve a már megszerzett tudás, továbbá a tudás további megszerzésének igénye (?!) felöl értendő) közelebb lenne a tudomány (ha egyáltalán létezik ilyen az EGYSÉGES TUDOMÁNY koncepciójának kivérzése után) által felhalmozott ismeret-, és tudásanyaghoz, mint hasonló társadalmi helyzetű társa az adott tudásösszességheztudásegészhez kétszáz, ötszáz, nyolcszáz évvel korábban Ha a tudáson, mint a környezetnek természeti vagy társadalmi az egyén általi kezelésének, átlátásának technikáját értjük, akkor sem bizonyított, hogy a jelenlegi történelmi korokhoz képest inkább a tudás társadalma lenne, 1 Szerző a DOSz főtitkára; írása a DOSz Elnökségének felkérésére készült. 7
8 hiszen a praxis-jellegű ismeret-tudás is elveszni-erodálódni látszik, újra és újra meghaladva önmagát, de az ember alkotta, illetve termeszetadta környezet egyre komplexebb és egyre sürgősebben megválaszolandó kérdésekkel állítja szembe alkotóját-átalakítóját-használóját: az emberiséget. 2. A life-long learning (szabad fordításban: mindhalálig, vagy életfogytiglan tartó tanulás ) mítoszával kapcsolatban Az LLL-nak nem a ténye, hanem újdonságjellege a mítosz, hiszen törzs- és egyedfejlődésünk nem más, mint mindig is tartó tanulási folyamat, minderről csak annyit, hogy: Jó pap A fenti mítoszok politikafilozófiai-antropológiai előfeltétele: a jobbítható-fejleszthető, helyzetét önállóan felismerő, továbbá azon javítani akaró, racionális ember (továbbá: akit az igazán fejlett élcsapatnak fejleszteni is kell ). Ezen felfogás az európai racionalizmus emberképe; ennek a kérdésnek elemzése nem lehet tárgya ezen írásnak, csak annyiból, hogy megállapítást nyerje: a jelenlegi (oly sokszor liberális jelzővel ellátott) demokrácia (és demokrácia-felfogás) társadalom és politikum koncepciója is a racionális tehát a jobbítható-fejleszthető, valamint a kooperatív emberképre épül, és ezen ember jólétét-jóllétét kívánja biztosítani. Ennek a felfogásnak fényében alakult ki korunk oktatásipara is. 3. A struktúra problémái A magyar tudomány és gazdaság korább a XIX század második, illetve a XX. század első felének eredményei nem az általánossá vált középfokú képzettség, illetve a tömeges felsőoktatás következményei voltak (tehát ezeknek a jelennel, és a ma is tartó folyamatokkal való hasonlatossága igen-igen 8
9 csekély, bár ezen eredményeket hangsúlyozva indítanak el az akkori valóságtól teljesen eltérő körülményeket kialakító, erősítő folyamatokat a politikai és szakmapolitikai döntéshozók). Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy a korábbi történelmi-politikai rendszer(ek) a szociális igazságosság elvi és/vagy gyakorlati alapját adó társadalmi mobilitás lehetőségét nem biztosította (nem biztosították), de az sem bizonyított, hogy jelenünkben a közép- és felsőfokú végzettségek társadalmi statisztikájának javulásán túl megvalósul-e a tudástőke valódi, igazságos (újra)elosztása. A probléma az, hogy a rendszerváltás-változás-változtatás (kinek, ahogy tetszik) előtti-alatti-utáni (tetszés szerint a punktualista, vagy a kontinuus elvi-politikai álláspont értelmében) időszakának politikai és szakpolitikai elitje kritikátlanul átvette az általánossá váló középfokú végzettségtömeges felsőoktatás-gazdasági felemelkedés (társadalmi mobilitással, valamint jelentős tudományos eredményekkel) álomvilág-koncepcióját egyes oktatáspolitikai szakemberektől (bár ezen álláspont mára már gyengül, elcsendesül, mind a tudásszint általános fejleszthetősége-elv, mind a társadalmigazdasági igények szerint tervezhető oktatáspolitika elgondolás érezhetően és nem csak hazánkban revízió alatt áll. A mai oktatáskutatás eljutott a dolgozat írója által (is) hamis tartalom -nak nevezett tétel megfogalmazásáig, amely megállapítja, hogy nem az oktatás minősége (a tartalma) a központi probléma, hanem az, hogy nem lehet például ötször annyi emberrel, mint az intézményrendszer által tartalmazott tömeggel ugyanazt az oktatói tevékenységet (munkát) elvégezni, hiszen ennek emberi erőforrásbéli és infrastrukturális korlátjai vannak. A fenti megállapítás igaz, de csak az okok egy részét mutatja be. Az álláspontot összegezve: a probléma csak az 9
10 oktatottak létszámában, a mennyiségi növekedésben gyökerezik. Viszont az oktatási rendszer működésének egyre több, illetve egyre többek által emlegetett problémája mögött (bár nyitott a kérdés: valóban növekvő problémákról, vagy csak egy mítoszkupacra alapozott, túlzott elvárások alapján túldimenzionált társadalompolitikai stratégiáról, továbbá intézményrendszerről van csupán szó; amely ráadásul több évtizeden keresztül, világszerte hatalmas összegekből volt finanszírozva) más, a fent bemutatottnál jelentősebb problémák is meghúzódnak, például, hogy nem alakulnak ki sem tanár-, sem diák(hallgató)-, sem tanár-diák közösségek. Így például a felsőoktatás tevékenységének eredményeként a mannheimi értelemben használt szabadon lebegő értelmiségről, mint a társadalmi mobilitáson alapuló, az új létformából eredő, a létformához kapcsolódó közösségalkotó identitásból származó sajátos, továbbá jellegénél fogva innovatív fenoménról nem beszélhetünk. További probléma, hogy a tehetség, a tálentum, mint velünk született képesség (az isteni kegyelem egy formája, vagy sorsadta donáció ) fejleszthetősége korlátos; illetve eloszlása nem egyenletes a társadalomban, a társadalom tagjai között, sőt ritka árunak tűnik, a szélesebb merítéssel (értsd: mennyiségi oktatással) sokszor csak többen leszünk egy teremben 4. A tartalom hiányának problémája A hamis tartalom tézisét tevő szakemberek-kutatók az oktatás-oktathatóság technikai-szervezhetőségi (esetleg finanszírozási) kérdéseiben látták-látják a hibát. Valójában az oktatás tartalmával van gond, ez pedig a nevelésnek az oktatásból való az intézményrendszer egészében, és a képzési formák összességében tapasztalható kiűzöttsége. 10
11 Jelen írás terjedelme miatt csak jelezni lehet a racionális emberkép másik aspektusát: az individuális személyiség(önén)képet. Például az egyéni felkészülés, a távoktatási forma, de a világszerte preferált és a hallgatói közösségek megszüntetésének tényétől talán több negatívumot, mint az intézményközi mobilizás fehetőségéből fakadó pozitívumot magában hordozó kreditrendszerű képzés teret hódító technikája-gyakorlata mind az iskola közösségét, mind a tanuló-tanár együttműködésének személyes-személyközi élményét felszámolja. Mindezek tehát az érdekeit racionálisan felismerő és individuálisan megoldani tudó (ha mégsem, akkor szerződést kötő ), a tudást (amit oktassanak nekem ; amit elsajátítok magamtól ; amit tudni érdemes, mert hasznos ) csak a hasznosítható információra, praktikumra redukáló személy (ön)képéből fakadnak. A fentiek alapján legalább is jelen sorok írója szerint egyértelmű, hogy a NEVELÉS, mint egy KÖZÖSSÉG (lakóközösség, adott kulturális-természeti tájegység emberközössége, szervezet, stb.) szocializációs-habitualizációs számos nem-irracionális, hanem sok esetben antiracionális és inutilis elemet hordozó gyakorlata, működési elve kellene, hogy ismét megjelenjen az oktatás intézményrendszerében (az óvodától a posztdoktori képzésig). /Exkurzus: Félremagyarázzák a második világégés utáni japán csodát, és a két világháború közötti magyar oktatásügy eredményeit Mindkét példa hangsúlyozása során rendszeresen elhallgatják a nem-individuális emberkép hangsúlyosságát, a (nemzeti) közösségi ember kultúrán keresztüli nevelésének-oktatásának koncepciókon belüli hangsúlyosságát; a két, sokszor hangoztatott példa nem oktatástechnikai csoda volt. 11
12 Sokszor elhallgatják (elfelejtik, vagy nem tudják), hogy Japán csodája is a két világháború közti nemzeti (nem nyugati, adaptált), a személyiség közösségi jellegét alapul vevő nevelési programra épült. A hazai két világháború közötti csodából, mint példából a felszín: az intézmények alapítása, újraalapítása, szerkezetiszervezeti reformja maradt meg. Ezen mechanikus-instrumentalizáló világkép szintén a racionalizmus szellemi melegágyából nőtt ki, mellékesen kezelve a tartalommal (értékkel) való feltöltöttség kérdését, pedig ez nem az intézmények megalapításának, reformjának, vélt, vagy valóban helyes működtetésének a következménye, nem intézményeink termelik, az persze ideális (lenne), ha ezek intézményesül(né)nek./ II. A hazai, gyakorlati problémák Alaptétel: az oktatás intézményrendszerének fenntartása közfeladat, állami kötelesség. 1. A közoktatásról, mint a minőségi felsőoktatás lehetőségadó intézményéről A közoktatás, mint intézményrendszer (mint intézményrendszer, amely rendszerjellegéből fakadóan intézmények hálózatából áll!) korcsosul, károsul, válhat össztársadalmi integrációs és érték(újra)teremtő, termelő szempontok felől vizsgálva működésképtelenné, ha az intézményfenntartás logikája a jelenlegi: a gyermeklétszámtól függő normatív finanszírozási alapú elv marad. Mivel jelenleg ez a gyermeklétszámtól függő normatív finanszírozási rendszer működik, a gyermeklétszám csökkenésével az állami-önkormányzati intézményfinanszírozhatósági rendszer összedőlni látszik, amelynek jelei a tömeges iskolabezárások. (Ezen finanszírozási logikát 12
13 erősítette a politikai elit minden szegmense, amikor éppen kormányon volt, az ellenzéki szónoklatok persze a korábbi tettekhez képest is csak másodikok, minden (párt)politikai, szakmapolitikai csoport esetében.) Sajnálatos, de tényszerű, hogy azon települések, amelyek elveszítik iskoláikat vagy oktatási intézményrendszerük karcsúsodik, minden esetben gyengülnek a lokális társadalmi kohéziós képességüket tekintve; magyarul: mivel a szülők nem szeretik, ha gyermeküknek nap, mint nap hosszasan kell utazni az iskolába, az iskola után költöznek. Ez a probléma különösen a kistelepüléseknél figyelhető meg, az egyre erősebb tendencia már rövidtávon is érezhetően rombolja az elvándorlások miatt a hazai kistelepülési társadalomszerkezetet. A vidéki kisvárosok esetén sokkal jellemzőbb, hogy az iskolaösszevonások eredményeként a korábbi generációk során szervesen kialakult (nagyszülő, szülő, gyermek) többgenerációs lakó-, és iskolaközösség felbomlik, ezzel jelentősen gyengül a település identifikációs képessége. Ez a későbbiekben azt eredményez(het)i, hogy a lakókörnyezeti, -közösségi kapcsolatok gyengülésével (amely kapcsolatok elsődleges környezetét, burkát jelentik a családoknak is) gyengül a gyermekek, a későbbiekben a fiatalok és a felnőttek helybenmaradásának lehetősége, így az életút során a későbbiekben felmerülő társadalmi-gazdasági szívóhatások (pl. felsőoktatás, magasabb presztízsű-fizetésű munkahely) következtében nagyobb tömegben hagyják el kisvárosi születési-származási helyüket, ezzel ennek a településtípusnak is az elnéptelenedését okozva. Mindez a népességmozgás felől tekintve újabb bár a hazai demográfiai adatokat ismerve, lehet, hogy csak relatív, azaz arányszerű nagyvárosi népesedési tömbösödést eredményez. Ezen környezetben a magyar társadalom az elmúlt százszázötven évben nem tudta a strukturális sajátosságait adó 13
14 nem-pozitív jellemzőket alapvető hátrányokat ledolgozni (a korábban más nemzetekkel, manapság más államokkal és térségekkel kapcsolatosan kialakított versenyszemléletben, vagy kialakult valós versenyben egyaránt). A nagyobb, koncentrált népsűrűség nem vezet jobb életkörülményekhez, az alacsonyabb státuszúak könnyebb felemelkedéséhez, az elesettek olcsóbb állami és nem-állami segítéséhez, eltartásához. (Ha ez az állítás nem lenne igaz, akkor nem állna fent a jóléti társadalmakban a vidéki élet jó élet, a kertvárosi, valójában szuburbanizációs élet minőségi, kellemes élet felfogása és gyakorlata; nem léteznének a kisebb helyi magukat meghatározni tudó és akaró közösségek identifikációs igényei, törekvései.) Mindez persze a doktori képzés témájával is összefügg. A koponya utáni finanszírozás a kistelepülések iskoláit ellehetetleníti, a nagyvárosi koncentrációt, illetve a városokban az intézmények összevonását eredményezi. Elnehezíti a tehetséggondozást, egyéni foglakozást, ami hosszútávon hatással van már nem csak a közoktatás milyenségére, hanem pont emiatt, a felsőoktatási képzési formák összes szintjének követelményrendszerére is, legvégül, de leghangsúlyosabban az egész széthulló magyarországi társadalomszerkezet jelenlegi rossz folyamatainak fennmaradására is erősítve azt; mindez azt jelenti, hogy a tehetség szerinti társadalmi mobilitási lehetőség nagyjábólegészéből a fogantatás pillanatában beszinteződik, és az alsó hét-nyolc decilis össztársadalmi szempontból is értékes tehetséggel született gyermekei, tehetségüket csak az életük során sorozatosan hatást gyakorló csodák esetén bontakoztathatják ki. Ez a folyamat a közoktatás társadalmi különbségeket csökkentő szerepét ellehetetleníti, a tömeges felsőoktatást a BA, MA (MSc) szinten egyaránt gyermekmegőrzővé teszi, a doktori képzés (PhD, DLA) színvonalbeli lehetőségeit eredendően és korlátozó módon meghatározza. 14
15 2. Átvezető a főtémához a doktori képzéshez A felsőoktatást nézve és hasonló a helyzet a szakképzés terén is két induló problémát lehet és kell megemlíteni: A felsőoktatásba érkezők száma a 90-es évtized elejétől folyamatosan magas volt (illetve a demográfiai növekmény okából kifolyólag nőtt-bővült a korábbi, elavult intézményrendszer és szakstruktúra). Napjainkra a Ratkó-korszak gyerekeinek gyerekei kb. a as kohorsz többségünkben már kikerültek a felsőoktatásból, de gyermeknevelési hajlandóságuk igen alacsony, az ezen korosztályt követőek pedig jóval kisebb gyerekszámmal indultak útnak, így mindezek népesedési tények a felsőoktatás jelenlegi intézményfinanszírozásának, az intézmények fenntarthatóságának elvi és gyakorlati alapjait, valójában az intézmények hosszú távú működését veszélyeztetik. Erre az egyre esősebben jelentkező problémára persze nem válasz az állami intézmények bizonyos részeinek, funkcióinak a privatizációja pl. a kollégiumi, a sportolási hozzáférési lehetőségeké. De válaszként és általános felsőoktatás-politikai elvkéntpraxisként sem elégséges a jelenlegi kormányzat által már az előző ciklusban elindított gyakorlat, amely az államilag finanszírozott hallgatói helyek számát direkt, vállalt módon történő befagyasztása, csökkentése. Mindez csak látszólag új és bátor lépés. A 2000-es évek elejének rejtett csökkentési gyakorlatával mindkét politikai oldal élt: eszerint előre évről-évre költségvetésbe telepítették a társadalmi igény hiányában korábban sem feltöltött, államilag finanszírozott például felsőfokú akkreditált szakképzéses hallgatói helyeknek a kiadási költségeit más (graduális) hallgatói képzési keretek csökkentésével párhuzamosan, az összhallgatói létszám 15
16 tervezett-hangoztatott növelésével; mindez persze nem volt más mint a hazai felsőoktatás késői bővítésének visszafogása (tehát költségvetési megtakarítás), de zajlott mindez a közvéleményt megtévesztő statisztikák hangoztatása, illetve a felsőoktatási ágazatból burkoltan kivont pénzügyi források ténye mellett. A tudománypolitika területén a doktoranduszképzés érdemivalós megvalósítása (a minőségbiztosítási, illetve minőségellenőrzési gyakorlat felülvizsgálatával) kell, hogy az elsődleges cél legyen, hiszen a doktori iskolák nagyobb részben csak papíron működnek, pedig a felsőoktatás graduális szintjének eltömegedéséből fakadó színvonalcsökkenést a posztgraduális ezen belül a tudományos kutatói és oktatói utánpótlás képzést biztosító PhD/DLA képzésnek kell(ene) kompenzálni; továbbá megkerülhetetlen egy a jelenleginél szélesebb körű hozzáférést és a résztvevők számára biztosabb egzisztenciát nyújtó pre- és posztdoktori ösztöndíj-rendszer kidolgozása, megteremtése. II. A magyarországi doktori képzés jobbításának irányairól 1. Bevezetés A hazai felsőoktatás eltömegesítése következtében mára már az a helyzet állt elő, hogy a doktori képzésnek nem csak a tudományos kutatói és felsőoktatási oktatói utánpótlásnevelés, hanem valójában az értelmiségi képzés kereteit is biztosítani kell, kérdés az lehet-e a feladata, tudja-e ezt, hiszen ez az elitképzéshez szükséges kis létszámú képzéshez képest nagyobb létszámmal működő képzéshez vezet (ami persze a tömegképzés felől tekintve még mindig magas színvonalú tréningnek látszik). 16
17 Ennek oka, hogy a diplomások tömegét MA, MSc szinten is gyártó felsőoktatási iparunk nem biztosítja a fizikaiszellemi teret a szakmai, kulturális és közéleti kérdésekben egyaránt járatos, vitához szokott, párbeszédképes, reflexív, továbbá önálló gondolkozású személyiségek oktatásának, nevelésének körülményeit. 2. Kérdésfelvetések A hazai doktori képzés alapvetően iskolarendszerű, felsőoktatáshoz kötött. A kijelentés mögötti probléma: a doktorandusz alapvetően a szakmai továbbképzése miatt kell, hogy a posztdraduális, tudományos fokozatot is adó PhD-DLA képzéseken részt vegyen, és nem felsőoktatásipari betanított munkásnak, (segéd)oktatónak (oktatósegédnek?) készül hiszen nem a klasszikusak mondható népi fordulat elérése a cél, miszerint: aki nem tudja, tanítja ; de sajnos abból a tényből, hogy az önmeghatározása szerint forráshiányos felsőoktatási intézményrendszerbe ágyazottan működnek a doktori iskolák, kialakult az a gyakorlat, amely szerint a doktorandusz: ingyen, bármit, bármikor és még mosolyog(jon) is hozzá. Mindezek mellett szembesülni kell azzal a ténnyel, hogy a hazai felsőoktatás funkcióváltását segítő-ösztönző normatív alapú finanszírozási rend az intézményeket is a hallgatónak jelentkező tömegek kapun belül engedésére sarkallta, és ezzel a kutatási funkció sorvadása szükségszerűen elindult. Kérdés persze az, hogy miért ne lehetne a hazai kutatóintézetek számára is lehetővé tenni a doktori iskolák létesítését, működtetését? (A kérdés onnan tekintve is nyitott és megválaszolandó, hogy a doktori képzés során alapvetően kutatókat, és nem felsőoktatási oktatókat kell(ene) képezni.) 17
18 Úgy tűnik, amíg ez nem történik meg, addig a felsőoktatási intézményrendszeren belül sem indulnak be érdemi az önálló tudományos tevékenységükre, illetve a doktori iskolák valós működtetésére vonatkozó változások, mint például a kutatóegyetemek létrehívása (tehát nem csak az új titulus és többlet normatíva kiosztása). 3. A hazai doktori képzés iskolarendszerű jellegének gyakorlati problémáiról 3.1. Az esetek jelentős részében csak papíron működik az iskola. A témavezetői-disszerens kapcsolat laza, a szemináriumok, a tudományos közélet légkör, közösség és események, sőt, sokszor még az előadások is hiányoznak, vagy a látszatműködés okán a graduális emelt szintű kurzusokat hirdetik meg a doktori hallgatók számára is (előfordulhat, hogy ez szakmailag indokolt, például interdiszciplínális képzés esetén, de ez egy nem típusos aleset, ugyanúgy, mint a pedagógus doktoranduszok pedagógiai-oktatói gyakorlatigénye). Az iskoláknak iskolaszerűen kell működniük, a hazai képzési rendszerben nem az egyéni felkészüléses fokozatszerzés meghatározó jelenléte a jogalkotó szerint megfogalmazott és elvek szintjén a szakmai-tudományos közösség által is támogatott cél. A doktori iskolák ellenőrzését a tudományos közéleti transzparencia biztosíthatja. A kötelező honlapműködtetés: a szabályzatok, a testületi ülések, a konzultációk, a kurzusok, az oktatói és hallgatói publikációk megjelenítése biztosíthatja a tényleges működés szakmai nyilvánosságon keresztül létrejövő kontrollját, továbbá már középtávon lehetővé teszi egy doktoranduszi szaknévsor, illetve egy országos publikációs adattár 18
19 létrehozását, illetve azonnal megkönnyítené a doktori képzésre jelentkezők választását. A hallgatói létszámot pedig hozzárendeléses aránypárok állítanák be, maximálnák, példának okáért: egy iskolavezető legfeljebb két doktoranduszt vezethet, egy főállású és legalább akadémiai fokozattal rendelkező maximum hármat, PhD-s óraadó egyet, stb..(figyelembe véve, súlyozva a doktorandusz képzési formája szerint is, alapként a nappali tagozatost számítva, és ehhez képest kisebb értéket hozzárendelve az egyéni felkészüléses és levelezős hallgatókhoz) A finanszírozás okán eltömegesedik a képzés, hiszen sajnos ugyan az a logika érvényesül, mint a graduális szinten: minél több (költségtérítéses) doktorandusz, annál több pénz, mivel a doktori iskola fenntartásához alapvetően nem elegendő a kilobbizott államilag finanszírozott hallgató. Ezt a finanszírozási logikát kell megtörni, hiszen ez a tömegképzés logikája. A versenyhelyzet megteremtése és a finanszírozottság kérdése összeköthető, szétválasztásukkal. Javaslat: A doktori iskolákat a nyilvánosságra hozott működési eredményeik, valamint a következő képzési ciklusra vonatkozó szakmai terveik szerint minősítsék (a MAB-nál a legjobb helyen lévő feladat), és ez alapján kapjanak az iskolák a következő négy évre eltérő mértékű alaptámogatást (a négyéves képzési ciklusról később) A doktori képzési rendszerbe általánosan kötelező tárgyakként javasolt beépíteni: - A magyar és a nemzetközi tudomány- és kultúrtörténetet (az adott tudományág moduljával), - Az általános és a tudományági methodológiát, - Az alapvető szervezéselméletetet (projekt-, és ösztönzésmendzsnentet), 19
20 - oktatásmódszertani és oktatásszervezési alapismereteket. (A javasoltak a jelenlegi tudományos közéleti, krediteket váltanák ki, míg ez a tudományos közéleti feladatok, kötelezettségek 0 kreditesen a 7-8. félévre maradnának meg /a 7-8. félévről később/.) Továbbra is maradjon meg, hogy a képzés során megszerzendő kreditek nagyobb részét a lehallgatandó kurzusokkal lehet abszolválni, mert ez biztosítja azt, hogy a doktorandusz a fokozatszerzés előtt magas színvonalon áttekintse tudománya más nem a disszertációs témájához kapcsolódó területeit, eredményeit. Amennyiben a képzési idő a 7-8. félévvel bővülne, akkor a doktori dolgozat elkészítésére helyezhetné a valós képzési szakaszt követően (1-6. szemeszter) a hallgató a munkája hangsúlyát. A doktori képzésben nappali tagozatos formában részt vevő hallgató az első szakaszban az 1-4. szemeszter között a kurzus-kreditek megszerzésére koncentrálva, nem oktathatna, az állami ösztöndíjas doktorandusz pedig teljes foglalkozási tilalom alatt állna.(ezen kitétel nem vonatkoznak a levelezős és egyéni felkészüléses hallgatókra.) III. A doktori pályamodellről 1. A doktori képzés számítson szolgálati időnek; ez a társadalombiztosítottságot is eredményezi, így a doktorandusz függetlenül finanszírozottságától nem kényszerül munkát vállalni. 2. A doktorandusz maradjon hallgatói jogviszonyban ez minden félnek a kifizetődőbb jogi forma, részesüljön a juttatásokban képzési formájától függően (pl.: 20
21 diákigazolvány), igényelhesse a felsőoktatási intézmény szolgáltatásait. 3. A doktoranduszi ösztöndíj biztosítsa a megélhetést, ne lehessen kevesebb, mint a mindenkori minimálbér kétszerese, illetve a finanszírozottságtól függetlenül a doktoranduszok a doktorandusz-ösztöndíj felében maximált doktori diákhitelt vehessenek fel képzésük során (a felvehető összeg nagysága függjön a korábbi diákhitel-igénylésektől), a képzést követő öt éves visszafizetési-türelmi időszakkal. A leírtak mellett egy állami ösztöndíjas doktorandusz már valóban meg tud élni, a tanulmányaival tud foglalkozni, nem kell anyagi okok miatt munkát vállalnia, tanulmányait halasztania, megszakítania. (Javasolt az ösztöndíjas doktori helyek számának jelenlegi szinten történő megtartása, befagyasztása.) 4. A doktori felvételi eljárás maradjon a doktori iskoláknál, de az ösztöndíjakat ne a jelenlegi szisztéma szerint osszák ki A jelentkezés során a nappali tagozatos felvételiző jelölje meg, kér-e állami ösztöndíjat, ha igen, akkor megkezdie a tanulmányait, ha nem nyeri el azt. Az ösztöndíjra pályázó felvett doktoranduszok pályázati anyagukat elküldik az állami doktoranduszi ösztöndíjbizottsághoz, amely a pályázati anyagok és döntésének nyilvánosságra hozatala mellett dönt az ösztöndíjak odaítéléséről. A döntéskor figyelembe kell venni hallgató MA, MSc tanulmányai során megszerzett eredményeit, a diplomamunkáját, külföldi tanulmányai, végzettségét, addigi addigi tudományos tevékenységét és teljesítményét (OTDK, szakkollégiumi, szakmai diákszervezeti, esetleges demonstrátori tevékenységét, már megjelent publikációit), nyelvtudását, és természetesen a doktori iskola felé benyújtott kutatási tervét.) 21
22 Az ösztöndíjas hallgatónak éves beszámolási kötelezettsége lenne az ösztöndíjbizottság felé, amely visszavonhatja ösztöndíját. Az ösztöndíj visszavonására a doktori iskola is tehet szakmai javaslatot egy alkalommal, a képzés 4. szemeszterének elején A doktori képzés bővüljön két további szemeszterrel, legyen két év hosszúságú a doktorjelölti státusz Új képzési rend: 1-6. szemeszter: a képzési szakasz, a 180 kredit megszerzése, kurzuslátogatás, publikálás, oktatás, és a fentiekben javasolt új kurzusok abszolválása, (ezen szakaszban legfeljebb 6 szemeszternyi halasztási lehetőség); a korábban leírtak szerint csak az 5. szemesztertől oktathasson a doktorandusz (de oktatni a jelenlegi szabályozást fenntartva nem kötelező); 7-8. szemeszter szigorlati-disszertációs felkészülési szakasz, a 0 kredites tudományos közéleti kötelezettségek, valamint a második szemeszter végén kötelezően leteendő 0 kredites szigorlat teljesítése, (ezen szakaszban legfeljebb 1 szemeszternyi halasztási lehetőség, viszont a két szemeszter kötelezettségei összevonhatók, ezen szakasz egy félév alatt is teljesíthető); A fentiek értelmében a doktori képzés amely a felvételtől a fokozatszerzés összes előfeltételének abszolválásáig, illetve a fokozat megszerzés képzési időn belüli eseményéig tart időtartama nappali képzésben 8 (minimum 7) félév, levelező képzésben 9 (minimum 8), egyéni felkészülés esetén 6 és 9 szemeszter. A halasztási lehetőség a képzés során: 7 szemeszter A fenti időszakban 1-8. szemeszter között a doktorandusz hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, a szigorlat letétlét követően, abszolvált doktorandusz, azaz doktorjelölt lesz. (Tehát az abszolutórium előfeltétele a 0 kredites szigorlat.) 22
FELVÉTELI FELHÍVÁS A Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolai képzésére
FELVÉTELI FELHÍVÁS A Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolai képzésére A Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kara felvételt hirdet Infrastrukturális
RészletesebbenA Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében
A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) Küldöttgyőlése 2009. év február hó 28-i ülésén egyhangú
RészletesebbenA felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a
A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.
RészletesebbenSZFE Doktori Szabályzat 9. sz. melléklet A DOKTORI KÉPZÉSI ÉS KREDITRENDSZER LEÍRÁSA
DOKTORI ISKOLA SZFE Doktori Szabályzat 9. sz. melléklet A DOKTORI KÉPZÉSI ÉS KREDITRENDSZER LEÍRÁSA A doktori képzésben legalább 240 (kettőszáznegyven) kreditet kell szerezni. (Nftv 16 (1)) A képzési idő
RészletesebbenA KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában
F O N T O S T U D N I V A L Ó K A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: 1. Társadalom, politika és hadsereg a Magyar Királyságban 1740 1867 Programvezető: Prof. Dr. habil Gergely
RészletesebbenMINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ SERFŐZŐ MÓNIKA ELTE TÓK Kari Tanács 2016. október 20. Minőségfejlesztési beszámoló részei Egyetemi Minőségfejlesztési Program és Minőségügyi Kézikönyv elkészülése 2016. tavaszi
RészletesebbenHÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI
2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)
RészletesebbenKÉPZÉSI PROGRAM PTE BTK OKTATÁS ÉS TÁRSADALOM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A KÉPZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
KÉPZÉSI PROGRAM PTE BTK OKTATÁS ÉS TÁRSADALOM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A KÉPZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A PTE BTK Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskolában a 2016 szeptemberétől felvett
RészletesebbenVBK Pályázati Info. Kutatás fejlesztés innováció. ÚNKP-2017 különszám május 10.
VBK Pályázati Info Kutatás fejlesztés innováció ÚNKP-2017 különszám 2017. május 10. 1 Kedves Kollégák! A megjelent hírleveleket már megtalálhatják honlapunkon is: http://infopont.vbk.bme.hu/szolgaltatasok/hirlevelek/
RészletesebbenREGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA
REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S ÉS T Á J É K O Z T A T Ó Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécs, 2017. március A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben
A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés
RészletesebbenKomplex mátrix üzleti képzések
1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény
RészletesebbenPOLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
1 I. PREAMBULUM POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományág: Képzési forma: Képzési cél: Képzési idő: Képzés nyelve: Tagozat: Politikatudomány Doktori (PhD) képzés Tudományos
RészletesebbenDr. Kaposi József 2014
Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,
RészletesebbenKÉPZÉSI PROGRAM PTE BTK OKTATÁS ÉS TÁRSADALOM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A KÉPZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
KÉPZÉSI PROGRAM PTE BTK OKTATÁS ÉS TÁRSADALOM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A KÉPZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A PTE BTK Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskolában a 2016 szeptemberétől felvett
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÁS A DOKTORI KÉPZÉSRŐL (a évről) Egyetemünkön működő doktori iskolák tudományágak szerinti felsorolása:
TÁJÉKOZTATÁS A DOKTORI KÉPZÉSRŐL (a 2012. évről) Egyetemünkön működő doktori iskolák tudományágak szerinti felsorolása: Építőmérnöki Kar Építőmérnöki és földtudományok Gépészmérnöki Kar Gépészeti tudományok
RészletesebbenAz oktatókra, kutatókra és tanárokra vonatkozó különös szabályok. 1. fejezet. Az oktatói munkakör létesítése Általános szabályok
Kivonat a PTE SZMSZ 4 számú mellékletéből Az oktatókra, kutatókra és tanárokra vonatkozó különös szabályok 1. fejezet Az oktatói munkakör létesítése Általános szabályok 56. (1) Az Egyetemen oktatói feladat
RészletesebbenAz SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskola működési szabályzata 2014 *
Az SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskola működési szabályzata 2014 * 1. A Ftv. és a SzTE Doktori Szabályzatának figyelembe vételével és ezek függelékeként a SzTE BTK-n működő Irodalomtudományi Doktori
RészletesebbenDiplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség
Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az
RészletesebbenDIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.
RészletesebbenOktatás, kutatás és innováció szervezeti integrációja a korszerű mérnökképzésért
Oktatás, kutatás és innováció szervezeti integrációja a korszerű mérnökképzésért Friedler Ferenc Pannon Egyetem Informatikai Oktatási Konferencia 2014 HTTP Alapítvány Budapest, 2014. február 22. Tartalom
Részletesebben(1) E törvény célja továbbá.. l) a felsőoktatási intézmény minőségbiztosítási és TÁMOP Minőségfejlesztés a
2010 július 2 Minıségmenedzsment rendszer tanácsadói lehetıségek/szükségletek a felsıoktatási intézményekben Felsıoktatási Törvény minıség?? 1 A Felsőoktatási Törvény 2 minőségmenedzsment (minőségbiztosítási)
RészletesebbenMINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM 2016. február 29. 1. Bevezető Az Óbudai Egyetem az intézmény működésének folyamatait, beleértve a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési és fogyasztóvédelmi feladatok
RészletesebbenA szervezett doktori és mesterképzésben résztvevők kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (továbbiakban: Doktori TVSZ)
A szervezett doktori és mesterképzésben résztvevők kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (továbbiakban: Doktori TVSZ) 1. Általános rendelkezések Jelen szabályzat alapjául a felsőoktatásról szóló
RészletesebbenOktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság
Polónyi István Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. Bevezető 11 2. Közpolitika, oktatáspolitika 13 2.1. A politika, közpolitika 13 2.2. Oktatáspolitika és formálói
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról
OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 8442/2007. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról Budapest,
RészletesebbenI. PREAMBULUM. POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
1 I. PREAMBULUM POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományág: Képzési forma: Képzési cél: Képzési idő: Képzés nyelve: Tagozat: Finanszírozás: A képzésbe történő belépés:
RészletesebbenA Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő
A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:
RészletesebbenA 2013-ban végzett hallgatók felmérésének eredményei
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) felmérések tapasztalatai a Műszaki Földtudományi Karon Bevezetés A statisztikai felméréseket a Miskolci Egyetem Minőségbiztosítási Irodája végezte el 2014- ben.
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata
A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata Pécs 2007 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a
RészletesebbenJelentkezési felhívás a szeptemberben induló Felnőttoktatási fejlesztő szakirányú továbbképzésre
Jelentkezési felhívás a 2014. szeptemberben induló Felnőttoktatási fejlesztő szakirányú továbbképzésre Kiknek ajánljuk ezt a képzést? A képzést ajánljuk - közoktatási és szakképző intézményeknek vezetőinek,
RészletesebbenFelsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.
Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok
RészletesebbenInterdiszciplináris Doktori Iskola Európa és a magyarság a században Doktori Program. Képzési program
Interdiszciplináris Doktori Iskola Európa és a magyarság a 18-20. században Doktori Program Képzési program A KÉPZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A 2016 szeptemberében tanulmányaikat megkezdő doktoranduszoknak
RészletesebbenA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KRISZBACHER ILDIKÓ TEHETSÉGGONDOZÓ ÖSZTÖNDÍJÁNAK ALAPSZABÁLYA
A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KRISZBACHER ILDIKÓ TEHETSÉGGONDOZÓ ÖSZTÖNDÍJÁNAK ALAPSZABÁLYA 2015. június 26. 1 A Pécsi Tudományegyetem Kriszbacher Ildikó Tehetséggondozó Ösztöndíjának alapszabálya I. Alapelvek
RészletesebbenDoktori Szabályzat. 17. sz. melléklet. A doktori iskola minőségbiztosítása
Doktori Szabályzat 17. sz. melléklet A doktori iskola minőségbiztosítása A Doktori Iskola (DI) minőségbiztosítási rendszerével illeszkedik a doktori képzési tervhez, amely a doktori képzés rendjét, így
Részletesebben2/2007. számú Dékáni Utasítás A TANÍTÁSRA FORDÍTOTT IDŐ SZÁMÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI A PTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN
2/2007. számú Dékáni Utasítás A TANÍTÁSRA FORDÍTOTT IDŐ SZÁMÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI A PTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN ELŐZMÉNYEK A PTE Foglalkoztatási Követelményrendszerének 162.. (2) bekezdése kimondja: E szabályzat
RészletesebbenNők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány
Nők szerepe a kutatásfejlesztésben Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Politikai háttér Lisszabon, Európai Tanács ülése, 2000. Cél: 2010-re az EU legyen a legversenyképesebb
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról
OKTATÁSI MINISZTER 8024-1/2006. TERVEZET! (OM honlap) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról Budapest, 2006. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Tartalmi
RészletesebbenSzervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ
Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2015. január 15. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER PIROSKA REKTOR 2
RészletesebbenDIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete
RészletesebbenMINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ SERFŐZŐ MÓNIKA ELTE TÓK Kari Tanács 2017. június 15. Minőségfejlesztési beszámoló részei Minőségfejlesztési történések Hallgatói félidős felmérés adatai OHV felmérés 2016.
RészletesebbenMINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM 2017. március 6. 1. Bevezető Az Óbudai Egyetem az intézmény működésének folyamatait, beleértve a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési és fogyasztóvédelmi feladatok
RészletesebbenA Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve
Kivonat a DE Szenátusa által 7. április 9-én elfogadott A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve dokumentumból. . DOKTORI KÉPZÉS FOLYTATÁSA, TOVÁBBFEJLESZTÉSE.. A doktori képzés rendszerének átalakítása
RészletesebbenTANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN
EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN
RészletesebbenAz Élelmiszertudományi Doktori Iskola doktori képzésének minőségirányítási rendszere. I. A doktori képzés minőségirányításának alapelvei
Az Élelmiszertudományi Doktori Iskola doktori képzésének minőségirányítási rendszere I. A doktori képzés minőségirányításának alapelvei Az Egyetem legmagasabb végzettségként doktori (PhD) tudományos fokozatot
RészletesebbenSzervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 1. SZ. VERZIÓ
Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 1. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2012. november 30. JÓVÁHAGYTA: DR. DANYI JÓZSEF REKTOR 2
RészletesebbenJELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL
JELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM 217. ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL ELTE Rektori Kabinet Minőségügyi Iroda 217. november TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. Országos adatok...
RészletesebbenSZEKSZÁRDI SZOCIÁLIS MŰHELYTANULMÁNYOK 7.
SZEKSZÁRDI SZOCIÁLIS MŰHELYTANULMÁNYOK 7. Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése, valamint a helyi Fejlesztési kapacitások megerősítése Szekszárdon TÉRSÉG
RészletesebbenSzervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ
Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2013. november 8. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER PIROSKA REKTOR 2
RészletesebbenFelsőoktatási trendek, kihívások Európában és Magyarországon
Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási trendek, kihívások Európában és Magyarországon Tempus Közalapítvány 2009. december 10. Tartalom Programtervezés új szellemben Globális felsőoktatási trendek
RészletesebbenÁgazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland
Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Stratégiai menedzsment a felsőoktatásban Dr. Drótos György egyetemi docens, tanszékvezető Minőségfejlesztés a felsőoktatásban
RészletesebbenA felsőoktatás és a megfelelősség-értékelés kapcsolata
A felsőoktatás és a megfelelősség-értékelés kapcsolata Dr. Gáti József Intézményfejlesztési főigazgató Akkreditálási Világnap 2016. június 9. A megfelelőség-értékelés elemei Az értékelés tárgya Követelmények
RészletesebbenTovábbtanulás a felsőoktatásban
Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A pályázat célja:
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Felsőoktatási Posztdoktori Kutatói Ösztöndíjra az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében (pályázati kód: ÚNKP-16-4) 2016/2017. tanév Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázatot hirdet
RészletesebbenFelsőoktatás helyzete. Kisgyörgy Lajos
Felsőoktatás helyzete Kisgyörgy Lajos Mindenről Bologna tehet? Főiskola Egyetem MSc BSc MSc Phd? MSc? 5 éves képzés 4 évbe sűrítve BSc Egyéni karrier? Phd MSc BSc Vállalati érdekek? Phd Kutatás, vállalati
RészletesebbenA KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Jóváhagyom! Budapest, 2001. -n. (Dr. Szabó Miklós) rektor A KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA
RészletesebbenA felsőoktatás szociális dimenziója. Fehérvári Anikó - Szemerszki Marianna HERA Felsőoktatás-kutató Szakosztály
A felsőoktatás szociális dimenziója Fehérvári Anikó - Szemerszki Marianna HERA Felsőoktatás-kutató Szakosztály Expanzió és felsőoktatási bekerülés Felsőoktatás expanziója: esélykülönbségek csökkenése vagy
RészletesebbenNeveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1
Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása
RészletesebbenHallgatók 2011 ELTE INTÉZMÉNYI KÉRDÉSEK
Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2011 Hallgatók 2011 ELTE INTÉZMÉNYI KÉRDÉSEK 6.1. csak annak, aki az ETR adatai alapján az mesterképzésre, doktori képzésre jár az ELTE-n és idejárt alapképzésben
RészletesebbenA felsıoktatási intézmények minıségmenedzsmentje
A felsıoktatási intézmények minıségmenedzsmentje TÁMOP 4.1.4 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban (FEMIP nyitó rendezvény) Budapest, 2009. november 27. Topár József BME Felsıoktatási Törvény minıség?? 1.
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem. a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet
1 / 5 2017.01.06. 8:45 Eötvös Loránd Tudományegyetem a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet Eötvös Loránd Tudományegyetem ELTE Bölcsészettudományi
RészletesebbenMUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 2682/2008. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról
RészletesebbenFelsőoktatási felvételi tájékoztató februárban induló képzések
Bármely tanári szakképzettség mellé vagy után választható kizárólag második tanári szakképzettségek magyar mint idegen nyelv tanára háztartásgazdálkodás-tanár életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterületi
RészletesebbenMérés gyakorisága. Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók száma Fő Féléves ORH Neptun Automatikus
A.1 Hallgatói létszám növelése A.1.1 Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók Fő Féléves ORH Neptun Automatikus Finanszírozási szempontú kimutatás, azaz kétszakos
Részletesebbent)rszág~yíi( Hivatal a ItomínXsz ; 1011 DEC 1 SZÁMVEVŐSZÉKI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG
ItomínXsz t)rszág~yíi( Hivatal a SZÁMVEVŐSZÉKI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG ; 1011 DEC 1 Módosító javaslat Dr. Kövér László az Országgyűlés elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az Országgyűlés Számvevőszéki
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenA PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM FELVÉTELI SZABÁLYZATA
A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM FELVÉTELI SZABÁLYZATA (KIVONAT) 1 A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Felvételi szabályzata (Külön szedve a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006.
RészletesebbenMAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA
MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA DEBRECEN, 2018. ÁPRILIS 14. HORVÁTH ÁDÁM DIVÍZIÓVEZETŐ DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK A
RészletesebbenÉszrevételek a komplex vizsgák kérdéskörében. a Doktoranduszok Országos Szövetségének felmérése alapján
Észrevételek a komplex vizsgák kérdéskörében a Doktoranduszok Országos Szövetségének felmérése alapján A Doktoranduszok Országos Szövetségének (a továbbiakban: DOSZ) idei célkitűzései között ismét szerepet
RészletesebbenA Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.
A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó
RészletesebbenNegyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő
Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő és a TDK mozgalom Kósi Kálmán Környezetirányítási szakértő akkreditálás 2001. december (indítás 2002) A szak indítását elsősorban a gazdálkodói és
RészletesebbenKAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON
KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS
RészletesebbenBUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Csonka Pál Építészmérnöki Tudományok Doktori Iskola Működési Szabályzat. Általános rendelkezések
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Csonka Pál Építészmérnöki Tudományok Doktori Iskola Működési Szabályzat Általános rendelkezések 1.. Jelen szabályzat a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011.
RészletesebbenSZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Egyetemi Doktori Tanács Elnök: Dr. Koren Csaba egyetemi tanár Titkár: Horváth Balázs egyetemi adjunktus 9026 Győr, Egyetem tér 1. Telefon: (96) 503-400/3121 Fax: (96) 329-263 E-mail:
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Művészeti Kar
Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Kari értékelés és intézkedési terv a Diplomás Pályakövető Rendszer PTE-n végzett: - 2010-es hallgatói motivációs vizsgálata, - 2007, 2009-ben végzettek vizsgálata kapcsán.
RészletesebbenA PANNON EGYETEM PhD felvételi tájékoztatója
A PANNON EGYETEM PhD felvételi tájékoztatója A DOKTORI KÉPZÉST SZERVEZŐ HIVATALOK, FELELŐS SZEMÉLYEK Az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke: Dr. Pósfai Mihály akadémikus, egyetemi tanár Oktatási
RészletesebbenKÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer
1 KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer Jó napot kívánok! XY-al beszélek? QZ.. vagyok, a Szent István Egyetem megbízásából hívjuk fel a végzett hallgatókat, hogy érdeklődjünk, mi történt velük
RészletesebbenA felsőoktatás valódi minőségi problémái
A felsőoktatás valódi minőségi problémái SZRI konferencia 2013.04.11. Radó Péter oktatáspolitikai elemző vezető tanácsadó Expanzió Humán Tanácsadó www.oktpolcafe.hu Problémák és álproblémák (Bevezető megjegyzések)
Részletesebbenmunkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.
1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális
RészletesebbenAz MNB kiválósági ösztöndíj pályázatok elbírálásának rendje és feltételei az SZTE-n. Pótpályázat április
Az MNB kiválósági ösztöndíj pályázatok elbírálásának rendje és feltételei az SZTE-n 1. Előzmények Pótpályázat 2019. április Az MNB a Társadalmi Felelősségvállalási Stratégiája alapján aktív szerepet vállal
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem
Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer tavaszi felmérésről Gyorsjelentés Nyugat-magyarországi Egyetem Intézményi rész Jelenleg
RészletesebbenPOLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA 1 ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
1 I. PREAMBULUM POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA 1 ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományág: Politikatudomány Képzési forma: Doktori (PhD) képzés Képzési cél: Tudományos fokozat szerzésére felkészítés,
RészletesebbenPTE DOK KÜLDÖTTGYŰLÉSI KIVONAT
0 0 PTE DOK KÜLDÖTTGYŰLÉSI KIVONAT Összefoglaló a Pécsi Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzatának Küldöttgyűlésén említett legfontosabb napirendi pontokról 2019. 02. 11. info@phdpecs.hu 1 Érintett
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem
Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer őszi felmérésről Gyorsjelentések Nyugat-magyarországi Egyetem 2007-ben, 2008-ban és
RészletesebbenGazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Képzési terv
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Képzési terv Kutatási tevékenység A Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola (továbbiakban: Doktori
RészletesebbenA DOKTORI ISKOLA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE
A DOKTORI ISKOLA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE A doktori iskola minőségbiztosítási rendszere Egyetem Doktori Tanácsa által meghatározott rendszerhez igazodik. A doktori képzés minőségirányításának alapelvei
RészletesebbenMagyar joganyagok /2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 2. oldal 3. felkéri az érdekelt szervezeteket, hogy működjenek köz
Magyar joganyagok - 1728/2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 1. oldal 1728/2016. (XII. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2017-2018. évi cselekvési programjáról
RészletesebbenGazdaságtudományi Kar Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola - Oktatói kérdőív () Válaszadók száma = 18. Survey Results
Gazdaságtudományi Kar, Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola Oktatói kérdőív Gazdaságtudományi Kar Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola Oktatói kérdőív () Válaszadók száma = 8 Overall
RészletesebbenGyorsjelentés a végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálatáról
Gyorsjelentés a végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálatáról 1994 4. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán illetve annak jogelőd intézményében 199-ben indult az általános szociális munkások
Részletesebben2017/2018. tanévre szóló Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj felhívás
2017/2018. tanévre szóló Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj felhívás Pályázók köre A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2016. július 1-jétől hatályos módosítása szerint, a 114/D. (1) bekezdés
RészletesebbenGDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények
GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb
RészletesebbenJOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József
JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József Jogszabályok a képzésben 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 1993. évi LXXX. tv. a felsőoktatásról 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről 2001.
RészletesebbenPályázati felhívás. MNB Közgazdasági Elemző Ösztöndíj. 2018/2019. tanév 1. félév - 0 -
Pályázati felhívás MNB Közgazdasági Elemző Ösztöndíj 2018/2019. tanév 1. - 0 - Pályázati felhívás MNB Közgazdasági Elemző Ösztöndíj 2018/2019. tanév 1. A Budapesti Corvinus Egyetem az Egyetem és a Magyar
RészletesebbenZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. . sz. példány
ZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. sz. példány A SZAK- ÉS SZAKIRÁNYFELELŐS FELADAT- ÉS HATÁSKÖREINEK SZABÁLYZATA - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET Általános
RészletesebbenA Miskolci Egyetemen működő tudományos képzési műhelyek összehangolt minőségi fejlesztése TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 projekt.
PÁLYÁZATI KIÍRÁS A Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája pályázatot hirdet PREDOKTORI ÖSZTÖNDÍJRA (új alkalmazásra tudományos segédmunkatárs munkakörben A Miskolci Egyetemen működő tudományos
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév
Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Miért érdemes továbbtanulni? Mert a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb jövedelmet érhetnek el, több munkalehetőség közül választhatnak,
RészletesebbenFELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI EREDMÉNYEK. 2017K keresztféléves felvételi eljárás
FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI EREDMÉNYEK 217K keresztféléves felvételi eljárás VERZIÓ: 217. március 27. Készítette: Oktatási Hivatal, Felsőoktatási Elemzési Főosztály E-mail: felsooktatas.elemzes@oh.gov.hu A
RészletesebbenA MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN
A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet, valamint a Szegedi Tudományegyetem
RészletesebbenBUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR SZERVEZETT DOKTORI PHD-KÉPZÉS FELVÉTELI BIZOTTSÁGA
JEGYZŐKÖNYV Hely: az Építészmérnöki Kar Dékáni Hivatala Az ülés kezdete: 9.00 h A Felvételi Bizottság: elnöke: Peredy József, tagjai: Istvánfi Gyula, Zöld András (a Doktori és Habilitációs Bizottság határozata
Részletesebben