A DOKTORI KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON - a doktoranduszok szemével. szerkesztette Kocsis Miklós Kucsera Tamás Gergely Szabó Anita

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DOKTORI KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON - a doktoranduszok szemével. szerkesztette Kocsis Miklós Kucsera Tamás Gergely Szabó Anita"

Átírás

1 A DOKTORI KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON - a doktoranduszok szemével szerkesztette Kocsis Miklós Kucsera Tamás Gergely Szabó Anita Budapest, 2009

2 A DOKTORI KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON - a doktoranduszok szemével szerkesztette Kocsis Miklós Kucsera Tamás Gergely Szabó Anita Kiadja a DOKTORANDUSZOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Felelős kiadó: dr. Kocsis Miklós elnök ISBN Készült az Alumni Kiadó Kft. nyomdájában. A Publikációs Kiadványt a Diákhitel Központ Zrt. támogatta. Budapest,

3 TARTALOMJEGYZÉK Köszöntő Szerkesztői Előszó Kucsera Tamás Gergely: Atipikus előtanulmány a hazai doktori képzés kérdéskörét vizsgáló dolgozathoz Kováts Gergely: Határon a doktoranduszok és a doktori képzés Magyarországon Kocsis Miklós: Doktori képzés a jogi szabályozás tükrében Fináncz Judit: Doktori képzés a doktoranduszok szemszögéből 3

4 Tisztelt Olvasó! A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSz) Elnöksége januárjában pályázatot hirdetett a magyarországi doktori képzéssel kapcsolatos tanulmányok elkészítésére. A pályázaton valamennyi doktoranduszi és doktorjelölti jogviszonnyal rendelkező személy részt vehetett. A kiírás értelmében a pályázat témája bármely, a magyar doktori képzéssel kapcsolatos elméleti (jogi, szociológiai, oktatáspolitikai vagy más szaktudományi) kérdés lehetett; követelményként fogalmazta meg a kiíró, hogy a tanulmány átfogó igényességgel dolgozza fel a választott témát, és az esetlegesen feltárt problémákkal kapcsolatban megoldási javaslatokat fogalmazzon meg. A pályázat témájául választható volt valamely ágazati doktori képzési terület (műszaki/természet- vagy társadalomtudományi doktori képzések) átfogó ismertetése és problémáira való megoldási alternatívák felvázolása is. A DOSz Elnökségének nem titkolt szándéka volt, hogy a pályázatra beérkező tanulmányok mellett kiadványban tegye közzé azokat a közelmúltban készült, a doktori képzés megújulását célzó írásait, amelyeket az Elnökség tagjai saját kutatásaik eredményeképpen hoztak létre. A doktori képzés örökzöld, ám 2009 tavaszán igencsak aktuális téma. A doktori iskolák folyamatban lévő 4

5 akkreditációs eljárása felszínre hozott számos olyan, a képzéssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati jellegű problémát, amely a DOSz Elnökségének megítélése szerint messzemenően indokolja a doktori képzés egészének felülvizsgálatát. E munkához kíván hozzájárulni az alábbi kiadvány, amely az Országos Doktori Tanács és a DOSz közötti szakmai együttműködés újabb terméke. Célja, hogy a fent említett problémák közül rávilágítson azokra, amelyek a doktoranduszokat leginkább foglalkoztatják. Ehelyütt is leszögezzük azonban, hogy a kötetben található írások kizárólag a szerzők álláspontját tükrözik, azok nem feltétlenül esnek egybe az ODT vagy akár a DOSz véleményével. A magunk részéről bízunk abban, hogy a kiadványban közölt írások betöltik rendeltetésüket, és hozzájárulnak a magyar doktori képzésről napjainkban folyó igen intenzív diskurzus továbbviteléhez, amely reményeink szerint a képzés minőségének további emelkedéséhez vezet valamennyi résztvevő megelégedésére. Kelt Budapesten, április 28-án. Dr. László János az Országos Doktori Tanács elnöke dr. Kocsis Miklós a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke 5

6 SZERKESZTŐI ELŐSZÓ Amint azt a Tisztelt Olvasó bizonyára jól tudja, a Doktoranduszok Országos Szövetsége az elmúlt években számos alkalommal írásban is megfogalmazta azokat a javaslatait, amelyekkel a doktori képzés minőségének és a doktoranduszok helyzetének javítását kívánta elérni. Jelen kiadvány némileg kilóg a sorból: olyan írásokat közöl, amelyek a DOSz Küldöttgyűlésének és Elnökségének közelmúltban meghozott döntéseinek megalapozását szolgálták. Ezeknek az írásoknak a közzétételével kifejezett célunk, hogy további serkentsük a doktori képzésről folytatott szakmai eszmecseréket, rámutatva arra, hogy a témát a doktoranduszok is számos nézőpontból szemlélik. A kiadványba kerül írások sorrendjét a tartalom határozta meg; a sorrendiségen túlmutató módon kiemelendőnek tartjuk Kováts Gergely írását, amely a DOSz Elnöksége által kiírt publikációs pályázat díjazott írása. Ehelyütt is fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a DOSz szakmai javaslatai a honlapon folyamatosan elérhetőek; azokkal kapcsolatban az Elnökség mindenfajta jobbító szándékú javaslatot örömmel fogad. Kelt Budapesten, április 30-án. a Szerkesztők 6

7 Kucsera Tamás Gergely 1 Atipikus előtanulmány a hazai doktori képzés kérdéskörét vizsgáló dolgozathoz Az írás első része elméleti iromány, szakmapolitikai megállapításokkal és céllal; ezzel szemben a második rész néhány társadalompolitikai-demográfiai tény figyelembevételével tesz megállapításokat, javaslatokat. I. Vázlatok az oktatásügyről A tudás és/vagy információs társadalom korában, manapság az oktatás-, és tudománypolitikát egyiket, másikat vagy mindkettőt tudáspolitika kifejezéssel helyettesítik. 1. Általános megjegyzések 1.1. Ha a tudáson a tudományos tudás fogalma értendő, akkor ki merné azt (komolyan) állítani, vagy tudná bizonyítani, hogy a társadalmat alkotó átlagember (szociológiai értelemben a tudáshoz való hozzáférés, illetve a már megszerzett tudás, továbbá a tudás további megszerzésének igénye (?!) felöl értendő) közelebb lenne a tudomány (ha egyáltalán létezik ilyen az EGYSÉGES TUDOMÁNY koncepciójának kivérzése után) által felhalmozott ismeret-, és tudásanyaghoz, mint hasonló társadalmi helyzetű társa az adott tudásösszességheztudásegészhez kétszáz, ötszáz, nyolcszáz évvel korábban Ha a tudáson, mint a környezetnek természeti vagy társadalmi az egyén általi kezelésének, átlátásának technikáját értjük, akkor sem bizonyított, hogy a jelenlegi történelmi korokhoz képest inkább a tudás társadalma lenne, 1 Szerző a DOSz főtitkára; írása a DOSz Elnökségének felkérésére készült. 7

8 hiszen a praxis-jellegű ismeret-tudás is elveszni-erodálódni látszik, újra és újra meghaladva önmagát, de az ember alkotta, illetve termeszetadta környezet egyre komplexebb és egyre sürgősebben megválaszolandó kérdésekkel állítja szembe alkotóját-átalakítóját-használóját: az emberiséget. 2. A life-long learning (szabad fordításban: mindhalálig, vagy életfogytiglan tartó tanulás ) mítoszával kapcsolatban Az LLL-nak nem a ténye, hanem újdonságjellege a mítosz, hiszen törzs- és egyedfejlődésünk nem más, mint mindig is tartó tanulási folyamat, minderről csak annyit, hogy: Jó pap A fenti mítoszok politikafilozófiai-antropológiai előfeltétele: a jobbítható-fejleszthető, helyzetét önállóan felismerő, továbbá azon javítani akaró, racionális ember (továbbá: akit az igazán fejlett élcsapatnak fejleszteni is kell ). Ezen felfogás az európai racionalizmus emberképe; ennek a kérdésnek elemzése nem lehet tárgya ezen írásnak, csak annyiból, hogy megállapítást nyerje: a jelenlegi (oly sokszor liberális jelzővel ellátott) demokrácia (és demokrácia-felfogás) társadalom és politikum koncepciója is a racionális tehát a jobbítható-fejleszthető, valamint a kooperatív emberképre épül, és ezen ember jólétét-jóllétét kívánja biztosítani. Ennek a felfogásnak fényében alakult ki korunk oktatásipara is. 3. A struktúra problémái A magyar tudomány és gazdaság korább a XIX század második, illetve a XX. század első felének eredményei nem az általánossá vált középfokú képzettség, illetve a tömeges felsőoktatás következményei voltak (tehát ezeknek a jelennel, és a ma is tartó folyamatokkal való hasonlatossága igen-igen 8

9 csekély, bár ezen eredményeket hangsúlyozva indítanak el az akkori valóságtól teljesen eltérő körülményeket kialakító, erősítő folyamatokat a politikai és szakmapolitikai döntéshozók). Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy a korábbi történelmi-politikai rendszer(ek) a szociális igazságosság elvi és/vagy gyakorlati alapját adó társadalmi mobilitás lehetőségét nem biztosította (nem biztosították), de az sem bizonyított, hogy jelenünkben a közép- és felsőfokú végzettségek társadalmi statisztikájának javulásán túl megvalósul-e a tudástőke valódi, igazságos (újra)elosztása. A probléma az, hogy a rendszerváltás-változás-változtatás (kinek, ahogy tetszik) előtti-alatti-utáni (tetszés szerint a punktualista, vagy a kontinuus elvi-politikai álláspont értelmében) időszakának politikai és szakpolitikai elitje kritikátlanul átvette az általánossá váló középfokú végzettségtömeges felsőoktatás-gazdasági felemelkedés (társadalmi mobilitással, valamint jelentős tudományos eredményekkel) álomvilág-koncepcióját egyes oktatáspolitikai szakemberektől (bár ezen álláspont mára már gyengül, elcsendesül, mind a tudásszint általános fejleszthetősége-elv, mind a társadalmigazdasági igények szerint tervezhető oktatáspolitika elgondolás érezhetően és nem csak hazánkban revízió alatt áll. A mai oktatáskutatás eljutott a dolgozat írója által (is) hamis tartalom -nak nevezett tétel megfogalmazásáig, amely megállapítja, hogy nem az oktatás minősége (a tartalma) a központi probléma, hanem az, hogy nem lehet például ötször annyi emberrel, mint az intézményrendszer által tartalmazott tömeggel ugyanazt az oktatói tevékenységet (munkát) elvégezni, hiszen ennek emberi erőforrásbéli és infrastrukturális korlátjai vannak. A fenti megállapítás igaz, de csak az okok egy részét mutatja be. Az álláspontot összegezve: a probléma csak az 9

10 oktatottak létszámában, a mennyiségi növekedésben gyökerezik. Viszont az oktatási rendszer működésének egyre több, illetve egyre többek által emlegetett problémája mögött (bár nyitott a kérdés: valóban növekvő problémákról, vagy csak egy mítoszkupacra alapozott, túlzott elvárások alapján túldimenzionált társadalompolitikai stratégiáról, továbbá intézményrendszerről van csupán szó; amely ráadásul több évtizeden keresztül, világszerte hatalmas összegekből volt finanszírozva) más, a fent bemutatottnál jelentősebb problémák is meghúzódnak, például, hogy nem alakulnak ki sem tanár-, sem diák(hallgató)-, sem tanár-diák közösségek. Így például a felsőoktatás tevékenységének eredményeként a mannheimi értelemben használt szabadon lebegő értelmiségről, mint a társadalmi mobilitáson alapuló, az új létformából eredő, a létformához kapcsolódó közösségalkotó identitásból származó sajátos, továbbá jellegénél fogva innovatív fenoménról nem beszélhetünk. További probléma, hogy a tehetség, a tálentum, mint velünk született képesség (az isteni kegyelem egy formája, vagy sorsadta donáció ) fejleszthetősége korlátos; illetve eloszlása nem egyenletes a társadalomban, a társadalom tagjai között, sőt ritka árunak tűnik, a szélesebb merítéssel (értsd: mennyiségi oktatással) sokszor csak többen leszünk egy teremben 4. A tartalom hiányának problémája A hamis tartalom tézisét tevő szakemberek-kutatók az oktatás-oktathatóság technikai-szervezhetőségi (esetleg finanszírozási) kérdéseiben látták-látják a hibát. Valójában az oktatás tartalmával van gond, ez pedig a nevelésnek az oktatásból való az intézményrendszer egészében, és a képzési formák összességében tapasztalható kiűzöttsége. 10

11 Jelen írás terjedelme miatt csak jelezni lehet a racionális emberkép másik aspektusát: az individuális személyiség(önén)képet. Például az egyéni felkészülés, a távoktatási forma, de a világszerte preferált és a hallgatói közösségek megszüntetésének tényétől talán több negatívumot, mint az intézményközi mobilizás fehetőségéből fakadó pozitívumot magában hordozó kreditrendszerű képzés teret hódító technikája-gyakorlata mind az iskola közösségét, mind a tanuló-tanár együttműködésének személyes-személyközi élményét felszámolja. Mindezek tehát az érdekeit racionálisan felismerő és individuálisan megoldani tudó (ha mégsem, akkor szerződést kötő ), a tudást (amit oktassanak nekem ; amit elsajátítok magamtól ; amit tudni érdemes, mert hasznos ) csak a hasznosítható információra, praktikumra redukáló személy (ön)képéből fakadnak. A fentiek alapján legalább is jelen sorok írója szerint egyértelmű, hogy a NEVELÉS, mint egy KÖZÖSSÉG (lakóközösség, adott kulturális-természeti tájegység emberközössége, szervezet, stb.) szocializációs-habitualizációs számos nem-irracionális, hanem sok esetben antiracionális és inutilis elemet hordozó gyakorlata, működési elve kellene, hogy ismét megjelenjen az oktatás intézményrendszerében (az óvodától a posztdoktori képzésig). /Exkurzus: Félremagyarázzák a második világégés utáni japán csodát, és a két világháború közötti magyar oktatásügy eredményeit Mindkét példa hangsúlyozása során rendszeresen elhallgatják a nem-individuális emberkép hangsúlyosságát, a (nemzeti) közösségi ember kultúrán keresztüli nevelésének-oktatásának koncepciókon belüli hangsúlyosságát; a két, sokszor hangoztatott példa nem oktatástechnikai csoda volt. 11

12 Sokszor elhallgatják (elfelejtik, vagy nem tudják), hogy Japán csodája is a két világháború közti nemzeti (nem nyugati, adaptált), a személyiség közösségi jellegét alapul vevő nevelési programra épült. A hazai két világháború közötti csodából, mint példából a felszín: az intézmények alapítása, újraalapítása, szerkezetiszervezeti reformja maradt meg. Ezen mechanikus-instrumentalizáló világkép szintén a racionalizmus szellemi melegágyából nőtt ki, mellékesen kezelve a tartalommal (értékkel) való feltöltöttség kérdését, pedig ez nem az intézmények megalapításának, reformjának, vélt, vagy valóban helyes működtetésének a következménye, nem intézményeink termelik, az persze ideális (lenne), ha ezek intézményesül(né)nek./ II. A hazai, gyakorlati problémák Alaptétel: az oktatás intézményrendszerének fenntartása közfeladat, állami kötelesség. 1. A közoktatásról, mint a minőségi felsőoktatás lehetőségadó intézményéről A közoktatás, mint intézményrendszer (mint intézményrendszer, amely rendszerjellegéből fakadóan intézmények hálózatából áll!) korcsosul, károsul, válhat össztársadalmi integrációs és érték(újra)teremtő, termelő szempontok felől vizsgálva működésképtelenné, ha az intézményfenntartás logikája a jelenlegi: a gyermeklétszámtól függő normatív finanszírozási alapú elv marad. Mivel jelenleg ez a gyermeklétszámtól függő normatív finanszírozási rendszer működik, a gyermeklétszám csökkenésével az állami-önkormányzati intézményfinanszírozhatósági rendszer összedőlni látszik, amelynek jelei a tömeges iskolabezárások. (Ezen finanszírozási logikát 12

13 erősítette a politikai elit minden szegmense, amikor éppen kormányon volt, az ellenzéki szónoklatok persze a korábbi tettekhez képest is csak másodikok, minden (párt)politikai, szakmapolitikai csoport esetében.) Sajnálatos, de tényszerű, hogy azon települések, amelyek elveszítik iskoláikat vagy oktatási intézményrendszerük karcsúsodik, minden esetben gyengülnek a lokális társadalmi kohéziós képességüket tekintve; magyarul: mivel a szülők nem szeretik, ha gyermeküknek nap, mint nap hosszasan kell utazni az iskolába, az iskola után költöznek. Ez a probléma különösen a kistelepüléseknél figyelhető meg, az egyre erősebb tendencia már rövidtávon is érezhetően rombolja az elvándorlások miatt a hazai kistelepülési társadalomszerkezetet. A vidéki kisvárosok esetén sokkal jellemzőbb, hogy az iskolaösszevonások eredményeként a korábbi generációk során szervesen kialakult (nagyszülő, szülő, gyermek) többgenerációs lakó-, és iskolaközösség felbomlik, ezzel jelentősen gyengül a település identifikációs képessége. Ez a későbbiekben azt eredményez(het)i, hogy a lakókörnyezeti, -közösségi kapcsolatok gyengülésével (amely kapcsolatok elsődleges környezetét, burkát jelentik a családoknak is) gyengül a gyermekek, a későbbiekben a fiatalok és a felnőttek helybenmaradásának lehetősége, így az életút során a későbbiekben felmerülő társadalmi-gazdasági szívóhatások (pl. felsőoktatás, magasabb presztízsű-fizetésű munkahely) következtében nagyobb tömegben hagyják el kisvárosi születési-származási helyüket, ezzel ennek a településtípusnak is az elnéptelenedését okozva. Mindez a népességmozgás felől tekintve újabb bár a hazai demográfiai adatokat ismerve, lehet, hogy csak relatív, azaz arányszerű nagyvárosi népesedési tömbösödést eredményez. Ezen környezetben a magyar társadalom az elmúlt százszázötven évben nem tudta a strukturális sajátosságait adó 13

14 nem-pozitív jellemzőket alapvető hátrányokat ledolgozni (a korábban más nemzetekkel, manapság más államokkal és térségekkel kapcsolatosan kialakított versenyszemléletben, vagy kialakult valós versenyben egyaránt). A nagyobb, koncentrált népsűrűség nem vezet jobb életkörülményekhez, az alacsonyabb státuszúak könnyebb felemelkedéséhez, az elesettek olcsóbb állami és nem-állami segítéséhez, eltartásához. (Ha ez az állítás nem lenne igaz, akkor nem állna fent a jóléti társadalmakban a vidéki élet jó élet, a kertvárosi, valójában szuburbanizációs élet minőségi, kellemes élet felfogása és gyakorlata; nem léteznének a kisebb helyi magukat meghatározni tudó és akaró közösségek identifikációs igényei, törekvései.) Mindez persze a doktori képzés témájával is összefügg. A koponya utáni finanszírozás a kistelepülések iskoláit ellehetetleníti, a nagyvárosi koncentrációt, illetve a városokban az intézmények összevonását eredményezi. Elnehezíti a tehetséggondozást, egyéni foglakozást, ami hosszútávon hatással van már nem csak a közoktatás milyenségére, hanem pont emiatt, a felsőoktatási képzési formák összes szintjének követelményrendszerére is, legvégül, de leghangsúlyosabban az egész széthulló magyarországi társadalomszerkezet jelenlegi rossz folyamatainak fennmaradására is erősítve azt; mindez azt jelenti, hogy a tehetség szerinti társadalmi mobilitási lehetőség nagyjábólegészéből a fogantatás pillanatában beszinteződik, és az alsó hét-nyolc decilis össztársadalmi szempontból is értékes tehetséggel született gyermekei, tehetségüket csak az életük során sorozatosan hatást gyakorló csodák esetén bontakoztathatják ki. Ez a folyamat a közoktatás társadalmi különbségeket csökkentő szerepét ellehetetleníti, a tömeges felsőoktatást a BA, MA (MSc) szinten egyaránt gyermekmegőrzővé teszi, a doktori képzés (PhD, DLA) színvonalbeli lehetőségeit eredendően és korlátozó módon meghatározza. 14

15 2. Átvezető a főtémához a doktori képzéshez A felsőoktatást nézve és hasonló a helyzet a szakképzés terén is két induló problémát lehet és kell megemlíteni: A felsőoktatásba érkezők száma a 90-es évtized elejétől folyamatosan magas volt (illetve a demográfiai növekmény okából kifolyólag nőtt-bővült a korábbi, elavult intézményrendszer és szakstruktúra). Napjainkra a Ratkó-korszak gyerekeinek gyerekei kb. a as kohorsz többségünkben már kikerültek a felsőoktatásból, de gyermeknevelési hajlandóságuk igen alacsony, az ezen korosztályt követőek pedig jóval kisebb gyerekszámmal indultak útnak, így mindezek népesedési tények a felsőoktatás jelenlegi intézményfinanszírozásának, az intézmények fenntarthatóságának elvi és gyakorlati alapjait, valójában az intézmények hosszú távú működését veszélyeztetik. Erre az egyre esősebben jelentkező problémára persze nem válasz az állami intézmények bizonyos részeinek, funkcióinak a privatizációja pl. a kollégiumi, a sportolási hozzáférési lehetőségeké. De válaszként és általános felsőoktatás-politikai elvkéntpraxisként sem elégséges a jelenlegi kormányzat által már az előző ciklusban elindított gyakorlat, amely az államilag finanszírozott hallgatói helyek számát direkt, vállalt módon történő befagyasztása, csökkentése. Mindez csak látszólag új és bátor lépés. A 2000-es évek elejének rejtett csökkentési gyakorlatával mindkét politikai oldal élt: eszerint előre évről-évre költségvetésbe telepítették a társadalmi igény hiányában korábban sem feltöltött, államilag finanszírozott például felsőfokú akkreditált szakképzéses hallgatói helyeknek a kiadási költségeit más (graduális) hallgatói képzési keretek csökkentésével párhuzamosan, az összhallgatói létszám 15

16 tervezett-hangoztatott növelésével; mindez persze nem volt más mint a hazai felsőoktatás késői bővítésének visszafogása (tehát költségvetési megtakarítás), de zajlott mindez a közvéleményt megtévesztő statisztikák hangoztatása, illetve a felsőoktatási ágazatból burkoltan kivont pénzügyi források ténye mellett. A tudománypolitika területén a doktoranduszképzés érdemivalós megvalósítása (a minőségbiztosítási, illetve minőségellenőrzési gyakorlat felülvizsgálatával) kell, hogy az elsődleges cél legyen, hiszen a doktori iskolák nagyobb részben csak papíron működnek, pedig a felsőoktatás graduális szintjének eltömegedéséből fakadó színvonalcsökkenést a posztgraduális ezen belül a tudományos kutatói és oktatói utánpótlás képzést biztosító PhD/DLA képzésnek kell(ene) kompenzálni; továbbá megkerülhetetlen egy a jelenleginél szélesebb körű hozzáférést és a résztvevők számára biztosabb egzisztenciát nyújtó pre- és posztdoktori ösztöndíj-rendszer kidolgozása, megteremtése. II. A magyarországi doktori képzés jobbításának irányairól 1. Bevezetés A hazai felsőoktatás eltömegesítése következtében mára már az a helyzet állt elő, hogy a doktori képzésnek nem csak a tudományos kutatói és felsőoktatási oktatói utánpótlásnevelés, hanem valójában az értelmiségi képzés kereteit is biztosítani kell, kérdés az lehet-e a feladata, tudja-e ezt, hiszen ez az elitképzéshez szükséges kis létszámú képzéshez képest nagyobb létszámmal működő képzéshez vezet (ami persze a tömegképzés felől tekintve még mindig magas színvonalú tréningnek látszik). 16

17 Ennek oka, hogy a diplomások tömegét MA, MSc szinten is gyártó felsőoktatási iparunk nem biztosítja a fizikaiszellemi teret a szakmai, kulturális és közéleti kérdésekben egyaránt járatos, vitához szokott, párbeszédképes, reflexív, továbbá önálló gondolkozású személyiségek oktatásának, nevelésének körülményeit. 2. Kérdésfelvetések A hazai doktori képzés alapvetően iskolarendszerű, felsőoktatáshoz kötött. A kijelentés mögötti probléma: a doktorandusz alapvetően a szakmai továbbképzése miatt kell, hogy a posztdraduális, tudományos fokozatot is adó PhD-DLA képzéseken részt vegyen, és nem felsőoktatásipari betanított munkásnak, (segéd)oktatónak (oktatósegédnek?) készül hiszen nem a klasszikusak mondható népi fordulat elérése a cél, miszerint: aki nem tudja, tanítja ; de sajnos abból a tényből, hogy az önmeghatározása szerint forráshiányos felsőoktatási intézményrendszerbe ágyazottan működnek a doktori iskolák, kialakult az a gyakorlat, amely szerint a doktorandusz: ingyen, bármit, bármikor és még mosolyog(jon) is hozzá. Mindezek mellett szembesülni kell azzal a ténnyel, hogy a hazai felsőoktatás funkcióváltását segítő-ösztönző normatív alapú finanszírozási rend az intézményeket is a hallgatónak jelentkező tömegek kapun belül engedésére sarkallta, és ezzel a kutatási funkció sorvadása szükségszerűen elindult. Kérdés persze az, hogy miért ne lehetne a hazai kutatóintézetek számára is lehetővé tenni a doktori iskolák létesítését, működtetését? (A kérdés onnan tekintve is nyitott és megválaszolandó, hogy a doktori képzés során alapvetően kutatókat, és nem felsőoktatási oktatókat kell(ene) képezni.) 17

18 Úgy tűnik, amíg ez nem történik meg, addig a felsőoktatási intézményrendszeren belül sem indulnak be érdemi az önálló tudományos tevékenységükre, illetve a doktori iskolák valós működtetésére vonatkozó változások, mint például a kutatóegyetemek létrehívása (tehát nem csak az új titulus és többlet normatíva kiosztása). 3. A hazai doktori képzés iskolarendszerű jellegének gyakorlati problémáiról 3.1. Az esetek jelentős részében csak papíron működik az iskola. A témavezetői-disszerens kapcsolat laza, a szemináriumok, a tudományos közélet légkör, közösség és események, sőt, sokszor még az előadások is hiányoznak, vagy a látszatműködés okán a graduális emelt szintű kurzusokat hirdetik meg a doktori hallgatók számára is (előfordulhat, hogy ez szakmailag indokolt, például interdiszciplínális képzés esetén, de ez egy nem típusos aleset, ugyanúgy, mint a pedagógus doktoranduszok pedagógiai-oktatói gyakorlatigénye). Az iskoláknak iskolaszerűen kell működniük, a hazai képzési rendszerben nem az egyéni felkészüléses fokozatszerzés meghatározó jelenléte a jogalkotó szerint megfogalmazott és elvek szintjén a szakmai-tudományos közösség által is támogatott cél. A doktori iskolák ellenőrzését a tudományos közéleti transzparencia biztosíthatja. A kötelező honlapműködtetés: a szabályzatok, a testületi ülések, a konzultációk, a kurzusok, az oktatói és hallgatói publikációk megjelenítése biztosíthatja a tényleges működés szakmai nyilvánosságon keresztül létrejövő kontrollját, továbbá már középtávon lehetővé teszi egy doktoranduszi szaknévsor, illetve egy országos publikációs adattár 18

19 létrehozását, illetve azonnal megkönnyítené a doktori képzésre jelentkezők választását. A hallgatói létszámot pedig hozzárendeléses aránypárok állítanák be, maximálnák, példának okáért: egy iskolavezető legfeljebb két doktoranduszt vezethet, egy főállású és legalább akadémiai fokozattal rendelkező maximum hármat, PhD-s óraadó egyet, stb..(figyelembe véve, súlyozva a doktorandusz képzési formája szerint is, alapként a nappali tagozatost számítva, és ehhez képest kisebb értéket hozzárendelve az egyéni felkészüléses és levelezős hallgatókhoz) A finanszírozás okán eltömegesedik a képzés, hiszen sajnos ugyan az a logika érvényesül, mint a graduális szinten: minél több (költségtérítéses) doktorandusz, annál több pénz, mivel a doktori iskola fenntartásához alapvetően nem elegendő a kilobbizott államilag finanszírozott hallgató. Ezt a finanszírozási logikát kell megtörni, hiszen ez a tömegképzés logikája. A versenyhelyzet megteremtése és a finanszírozottság kérdése összeköthető, szétválasztásukkal. Javaslat: A doktori iskolákat a nyilvánosságra hozott működési eredményeik, valamint a következő képzési ciklusra vonatkozó szakmai terveik szerint minősítsék (a MAB-nál a legjobb helyen lévő feladat), és ez alapján kapjanak az iskolák a következő négy évre eltérő mértékű alaptámogatást (a négyéves képzési ciklusról később) A doktori képzési rendszerbe általánosan kötelező tárgyakként javasolt beépíteni: - A magyar és a nemzetközi tudomány- és kultúrtörténetet (az adott tudományág moduljával), - Az általános és a tudományági methodológiát, - Az alapvető szervezéselméletetet (projekt-, és ösztönzésmendzsnentet), 19

20 - oktatásmódszertani és oktatásszervezési alapismereteket. (A javasoltak a jelenlegi tudományos közéleti, krediteket váltanák ki, míg ez a tudományos közéleti feladatok, kötelezettségek 0 kreditesen a 7-8. félévre maradnának meg /a 7-8. félévről később/.) Továbbra is maradjon meg, hogy a képzés során megszerzendő kreditek nagyobb részét a lehallgatandó kurzusokkal lehet abszolválni, mert ez biztosítja azt, hogy a doktorandusz a fokozatszerzés előtt magas színvonalon áttekintse tudománya más nem a disszertációs témájához kapcsolódó területeit, eredményeit. Amennyiben a képzési idő a 7-8. félévvel bővülne, akkor a doktori dolgozat elkészítésére helyezhetné a valós képzési szakaszt követően (1-6. szemeszter) a hallgató a munkája hangsúlyát. A doktori képzésben nappali tagozatos formában részt vevő hallgató az első szakaszban az 1-4. szemeszter között a kurzus-kreditek megszerzésére koncentrálva, nem oktathatna, az állami ösztöndíjas doktorandusz pedig teljes foglalkozási tilalom alatt állna.(ezen kitétel nem vonatkoznak a levelezős és egyéni felkészüléses hallgatókra.) III. A doktori pályamodellről 1. A doktori képzés számítson szolgálati időnek; ez a társadalombiztosítottságot is eredményezi, így a doktorandusz függetlenül finanszírozottságától nem kényszerül munkát vállalni. 2. A doktorandusz maradjon hallgatói jogviszonyban ez minden félnek a kifizetődőbb jogi forma, részesüljön a juttatásokban képzési formájától függően (pl.: 20

21 diákigazolvány), igényelhesse a felsőoktatási intézmény szolgáltatásait. 3. A doktoranduszi ösztöndíj biztosítsa a megélhetést, ne lehessen kevesebb, mint a mindenkori minimálbér kétszerese, illetve a finanszírozottságtól függetlenül a doktoranduszok a doktorandusz-ösztöndíj felében maximált doktori diákhitelt vehessenek fel képzésük során (a felvehető összeg nagysága függjön a korábbi diákhitel-igénylésektől), a képzést követő öt éves visszafizetési-türelmi időszakkal. A leírtak mellett egy állami ösztöndíjas doktorandusz már valóban meg tud élni, a tanulmányaival tud foglalkozni, nem kell anyagi okok miatt munkát vállalnia, tanulmányait halasztania, megszakítania. (Javasolt az ösztöndíjas doktori helyek számának jelenlegi szinten történő megtartása, befagyasztása.) 4. A doktori felvételi eljárás maradjon a doktori iskoláknál, de az ösztöndíjakat ne a jelenlegi szisztéma szerint osszák ki A jelentkezés során a nappali tagozatos felvételiző jelölje meg, kér-e állami ösztöndíjat, ha igen, akkor megkezdie a tanulmányait, ha nem nyeri el azt. Az ösztöndíjra pályázó felvett doktoranduszok pályázati anyagukat elküldik az állami doktoranduszi ösztöndíjbizottsághoz, amely a pályázati anyagok és döntésének nyilvánosságra hozatala mellett dönt az ösztöndíjak odaítéléséről. A döntéskor figyelembe kell venni hallgató MA, MSc tanulmányai során megszerzett eredményeit, a diplomamunkáját, külföldi tanulmányai, végzettségét, addigi addigi tudományos tevékenységét és teljesítményét (OTDK, szakkollégiumi, szakmai diákszervezeti, esetleges demonstrátori tevékenységét, már megjelent publikációit), nyelvtudását, és természetesen a doktori iskola felé benyújtott kutatási tervét.) 21

22 Az ösztöndíjas hallgatónak éves beszámolási kötelezettsége lenne az ösztöndíjbizottság felé, amely visszavonhatja ösztöndíját. Az ösztöndíj visszavonására a doktori iskola is tehet szakmai javaslatot egy alkalommal, a képzés 4. szemeszterének elején A doktori képzés bővüljön két további szemeszterrel, legyen két év hosszúságú a doktorjelölti státusz Új képzési rend: 1-6. szemeszter: a képzési szakasz, a 180 kredit megszerzése, kurzuslátogatás, publikálás, oktatás, és a fentiekben javasolt új kurzusok abszolválása, (ezen szakaszban legfeljebb 6 szemeszternyi halasztási lehetőség); a korábban leírtak szerint csak az 5. szemesztertől oktathasson a doktorandusz (de oktatni a jelenlegi szabályozást fenntartva nem kötelező); 7-8. szemeszter szigorlati-disszertációs felkészülési szakasz, a 0 kredites tudományos közéleti kötelezettségek, valamint a második szemeszter végén kötelezően leteendő 0 kredites szigorlat teljesítése, (ezen szakaszban legfeljebb 1 szemeszternyi halasztási lehetőség, viszont a két szemeszter kötelezettségei összevonhatók, ezen szakasz egy félév alatt is teljesíthető); A fentiek értelmében a doktori képzés amely a felvételtől a fokozatszerzés összes előfeltételének abszolválásáig, illetve a fokozat megszerzés képzési időn belüli eseményéig tart időtartama nappali képzésben 8 (minimum 7) félév, levelező képzésben 9 (minimum 8), egyéni felkészülés esetén 6 és 9 szemeszter. A halasztási lehetőség a képzés során: 7 szemeszter A fenti időszakban 1-8. szemeszter között a doktorandusz hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, a szigorlat letétlét követően, abszolvált doktorandusz, azaz doktorjelölt lesz. (Tehát az abszolutórium előfeltétele a 0 kredites szigorlat.) 22

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában F O N T O S T U D N I V A L Ó K A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: 1. Társadalom, politika és hadsereg a Magyar Királyságban 1740 1867 Programvezető: Prof. Dr. habil Gergely

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében

A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) Küldöttgyőlése 2009. év február hó 28-i ülésén egyhangú

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról OKTATÁSI MINISZTER 8024-1/2006. TERVEZET! (OM honlap) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról Budapest, 2006. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Tartalmi

Részletesebben

A szervezett doktori és mesterképzésben résztvevők kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (továbbiakban: Doktori TVSZ)

A szervezett doktori és mesterképzésben résztvevők kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (továbbiakban: Doktori TVSZ) A szervezett doktori és mesterképzésben résztvevők kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (továbbiakban: Doktori TVSZ) 1. Általános rendelkezések Jelen szabályzat alapjául a felsőoktatásról szóló

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 8442/2007. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról Budapest,

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2015. január 15. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER PIROSKA REKTOR 2

Részletesebben

Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Képzési terv

Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Képzési terv BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Képzési terv Kutatási tevékenység A Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola (továbbiakban: Doktori

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata Pécs 2007 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2013. november 8. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER PIROSKA REKTOR 2

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

A KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Jóváhagyom! Budapest, 2001. -n. (Dr. Szabó Miklós) rektor A KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

Részletesebben

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz?

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Vezetői kompetenciafejlesztés lehetőségei az egészségügyben A KONETT Team komplex vezetőfejlesztési modelljének bemutatása Előadó: Salamon Hugó, KONETT Team vezető

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő és a TDK mozgalom Kósi Kálmán Környezetirányítási szakértő akkreditálás 2001. december (indítás 2002) A szak indítását elsősorban a gazdálkodói és

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Jogsegély- szolgálat Gyakran ismételt kérdések

Jogsegély- szolgálat Gyakran ismételt kérdések Doktoranduszok Országos Szövetsége Jogsegély- szolgálat Gyakran ismételt kérdések Összeállította: dr. Fazekas Kornél Sándor Dátum: 2015. november 26. 1. Mely szabályok vonatkoznak a doktori képzésre? A

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Mérés gyakorisága. Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók száma Fő Féléves ORH Neptun Automatikus

Mérés gyakorisága. Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók száma Fő Féléves ORH Neptun Automatikus A.1 Hallgatói létszám növelése A.1.1 Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók Fő Féléves ORH Neptun Automatikus Finanszírozási szempontú kimutatás, azaz kétszakos

Részletesebben

A Miskolci Egyetemen működő tudományos képzési műhelyek összehangolt minőségi fejlesztése TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 projekt.

A Miskolci Egyetemen működő tudományos képzési műhelyek összehangolt minőségi fejlesztése TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 projekt. PÁLYÁZATI KIÍRÁS A Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája pályázatot hirdet PREDOKTORI ÖSZTÖNDÍJRA (új alkalmazásra tudományos segédmunkatárs munkakörben A Miskolci Egyetemen működő tudományos

Részletesebben

A felsőoktatási intézmények által benyújtott alapképzési- és szakirányú továbbképzési szakok létesítésére/indítására vonatkozó kérelem.

A felsőoktatási intézmények által benyújtott alapképzési- és szakirányú továbbképzési szakok létesítésére/indítására vonatkozó kérelem. Adatlap 1. a kérelmező intézmény neve, címe: BMF 2. a szak megnevezése: üzleti tanácsadás 3. a képzés szintje: szakirányú továbbképzés 4. a szak indításának tervezett oktatási formái: levelező tagozat

Részletesebben

A School of Business Üzleti és Művészeti Szakképző Iskola. Minőségirányítási programja

A School of Business Üzleti és Művészeti Szakképző Iskola. Minőségirányítási programja A School of Business Üzleti és Művészeti Szakképző Iskola Minőségirányítási programja Név Aláírás Időpont Készítette (igazgató) Minőségirányítási vezető Lipták Lajos Lipták Lajos Jóváhagyta (a fenntartó

Részletesebben

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet, valamint a Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Egyetemi Doktori Tanács Elnök: Dr. Koren Csaba egyetemi tanár Titkár: Horváth Balázs egyetemi adjunktus 9026 Győr, Egyetem tér 1. Telefon: (96) 503-400/3121 Fax: (96) 329-263 E-mail:

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések 1. Általános rendelkezések (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szervezeti és Működési Rendjének (a továbbiakban:

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Az oktatói pálya vonzerejének változása és a felsőoktatási intézmények szervezeti válaszai

Az oktatói pálya vonzerejének változása és a felsőoktatási intézmények szervezeti válaszai Faculty of Business Administration Az oktatói pálya vonzerejének változása és a felsőoktatási intézmények szervezeti válaszai Kováts Gergely Vezetéstudományi Intézet, Vezetési és Szervezési Tanszék Nemzetközi

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Miért érdemes továbbtanulni? Mert a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb jövedelmet érhetnek el, több munkalehetőség közül választhatnak,

Részletesebben

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nyüsti Szilvia Educatio Nkft. A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek Műhelykonferencia Budapest, 2014. május

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi Szakmenedzser

Részletesebben

Ha elnyert külföldi ösztöndíjat a fenti szakon folytatott tanulmányai során, akkor az ösztöndíjas félévek felsorolása:

Ha elnyert külföldi ösztöndíjat a fenti szakon folytatott tanulmányai során, akkor az ösztöndíjas félévek felsorolása: E L T E T á T K K ö z t á r s a s á g i Ö s z t ö n d í j P á l y á z a t m e l l é k l e t Megpályázott szak: szint: alapképzés / mesterképzés Ha elnyert külföldi ösztöndíjat a fenti szakon folytatott

Részletesebben

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. évi CXXXI. törvény (Nftv. Módosítás) Az Nftv. módosításának főbb irányai

Részletesebben

AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁJÁNAK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERVE

AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁJÁNAK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERVE AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁJÁNAK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERVE Az Eszterházy Károly Főiskola minőségirányítási rendszerébe épül be a doktori képzés és fokozatszerzés minőségbiztosítási

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya Új Közszolgálati Életpálya ÁROP-2.2.17-2012-2013-0001 Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú

Részletesebben

statisztikai módszerekkel

statisztikai módszerekkel Statisztikai világnap 2010. október 20. Az oktatási kiválóság g mérése m statisztikai módszerekkel Sándorné dr. Kriszt Éva rektor A mérésrm sről l elméleti leti megközel zelítésben A A mérés m s fogalma,

Részletesebben

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel Edutus Főiskola 2015 A képzés célja a változó európai feltételekhez igazodó legkorszerűbb ismeretanyag átadása

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE 1. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 10. függelék 3. melléklet A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014. tanévre Osztatlan tanárszak közgazdásztanár szakképzettség (nappali munkarend) 2 Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014.

Részletesebben

Tisztelt Végzős Hallgatónk!

Tisztelt Végzős Hallgatónk! Tisztelt Végzős Hallgatónk! Jelen kérdőív kitöltésével Ön hozzájárul aoz, hogy az ELTE Informatikai Kara oktatási tevékenységétán folyó képzéseket és a hallgatók igényeihez optimálisan illeszkedő A kérdőívek

Részletesebben

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

NYELVOKTATÁS A FELSŐOKTATÁSBAN. Az államilag elismert nyelvvizsga követelménye a diplomához

NYELVOKTATÁS A FELSŐOKTATÁSBAN. Az államilag elismert nyelvvizsga követelménye a diplomához NYELVOKTATÁS A FELSŐOKTATÁSBAN Az államilag elismert nyelvvizsga követelménye a diplomához A nyelvoktatás jelenlegi helyzete a felsőoktatásban Nincs szabályozva a rendszere Nincs mindenhol Ahol van nem

Részletesebben

DPR_hallg._OEC_FOK. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%

DPR_hallg._OEC_FOK. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25% DPR_hallg._OEC_FOK Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % 0% 0% 0% % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián

Részletesebben

Azt, hogy a felsőoktatásban mi minősül felnőttképzésnek, legjobban a felnőttképzésről

Azt, hogy a felsőoktatásban mi minősül felnőttképzésnek, legjobban a felnőttképzésről Polónyi István DE Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Álkreditek áldiplomák? tanulmány A hazai felsőoktatási felnőttképzés lényegében háromnegyed évszázada súlyos ellentmondásokkal küzd. A felnőttképzésben

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2.1 A Bologna rendszerű képzés A Bologna-folyamat célja az európai felsőoktatás harmonizációja mely által a magyar felsőoktatás

Részletesebben

Köszöntjük Önöket a SZIE TÁMOP-4.2.2.B-10/1 azonosítójú pályázatának nyitórendezvényén. 2011.09.29. Gödöllő

Köszöntjük Önöket a SZIE TÁMOP-4.2.2.B-10/1 azonosítójú pályázatának nyitórendezvényén. 2011.09.29. Gödöllő Köszöntjük Önöket a SZIE TÁMOP-4.2.2.B-10/1 azonosítójú pályázatának nyitórendezvényén 2011.09.29. Gödöllő A tehetséggondozás és kutatóképzés komplex rendszerének fejlesztése a Szent István Egyetemen TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0011

Részletesebben

1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási követelményrendszer 4. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM MINŐSÉG és TELJESÍTMÉNY ALAPJÁN DIFFERENCIÁLÓ JÖVEDELEMELOSZTÁSI

Részletesebben

ME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA)

ME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA) ME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA) A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara (ME BTK) magyar szakos képzéseinek megtervezésekor alapvetően két tényezőt vettünk figyelembe: a hagyományos magyar

Részletesebben

Az Alba Regia Egyetemi Központ bemutatkozása. www.arek.uni-obuda.hu

Az Alba Regia Egyetemi Központ bemutatkozása. www.arek.uni-obuda.hu ÓBUDAI EGYETEM Az Alba Regia Egyetemi Központ bemutatkozása Alba Regia Egyetemi Központ Székesfehérvár Akkor.. és Most KANDÓ 1971 Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Központ 2013 Alba Regia Egyetemi Központ

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

KISISKOLÁK ÚJRAINDÍTÁSA

KISISKOLÁK ÚJRAINDÍTÁSA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 KISISKOLÁK ÚJRAINDÍTÁSA JANKÓ KRISZTINA ONK 2014 DEBRECEN, 2014. NOVEMBER 6. A kutatás célja: A kisiskolák újraindításának

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása

Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása Károli Gáspár Református Egyetem Alapítása: Magyarországi Református Zsinat, 1993. február 24. Elvész az én népem, mivelhogy

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv 2008. május A SZTE JGYPK KÖZÉPTÁVÚ STARTÉGIAI TERVE 1. Vezetői összefoglaló Összegezze a kari stratégia legfontosabb elemeit,

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. E-business alapjai. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. E-business alapjai. tanulmányokhoz IV. évfolyam Gazdálkodási és Menedzsment Szak, Vállalkozásszervező Szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ E-business alapjai tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 Tanév I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése:

Részletesebben

A 2014. évi felvételi eljárásban BSc képzésre felvett hallgatók és hozzátartozóik részére

A 2014. évi felvételi eljárásban BSc képzésre felvett hallgatók és hozzátartozóik részére A évi felvételi eljárásban BSc képzésre felvett hallgatók és hozzátartozóik részére 2012. június 22-23. 2012. április 10. Kari tájékoztató rendezvény Tevesz Gábor okt.dh. 1 BME - VIK BME 1. 269 526 m 2

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Felvételi tájékoztató 2014.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Felvételi tájékoztató 2014. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Felvételi tájékoztató 2014. A JELENTKEZÉS MÓDJA e-jelentkezés e-felvételi keretében, amelyet a www.felvi.hu honlapon, regisztráció után lehet igénybe

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA Hatályos: 2015február 01 napjától TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETŐ 3 I FEJEZET 4 A KIEMELT EDZŐ PROGRAM CÉLJA, HATÁLYA 4 II FEJEZET

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

OKTATÓ RÖVID TANULMÁNYÚT KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

OKTATÓ RÖVID TANULMÁNYÚT KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÓ RÖVID TANULMÁNYÚT KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Pályázati jelentkezés Jelentkezés alapjául szolgáló intézmény: legördülő menüsorból lehet kiválasztani, mely intézményhez kapcsolódóan kíván pályázni. Pályázat

Részletesebben

diplomás pályakövetés II.

diplomás pályakövetés II. diplomás pályakövetés II. elhelyezkedés, alumni, jó gyakorlatok Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) 2009. július Készült

Részletesebben

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 Készült: a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 2009. évi Szervezeti önértékelése alapján, valamint a kari fejlesztési stratégia, a módosított

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 7694/2010. J a v a s l a t a közoktatási intézmények Pedagógusképzések c. pályázatainak támogatására Tisztelt

Részletesebben

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE Derényi András tudományos munkatárs (OFI) TÁMOP-4.1.3 projekt szakmai vezető (OH) SZERKEZET Mi az MKKR és

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

Felsőoktatási felvételi eljárások 2010

Felsőoktatási felvételi eljárások 2010 Felsőoktatási felvételi eljárások 2010 Dr. Manherz Károly, szakállamtitkár Bakonyi László, elnök (Oktatási Hivatal) Kerekes Gábor, ügyvezető általános helyettese (Educatio Társ. Szolg. Nonprofit Kft.)

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 2013 A z igazságügyi igazgatási alapszak 6 féléves, 180 kredites képzés keretében olyan igazságügyi szervezők és ügyintézők képzését célozza, akik i, különösen

Részletesebben

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Hölgyem, Uram!

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Hölgyem, Uram! DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ Tisztelt Hölgyem, Uram! A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara nevében tisztelettel köszöntöm Önt és munkatársait! Karunkon jelenleg tizenkét tanszék keretében folyik az oktatói-kutatói

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz III. évfolyam Pénzügy és számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Közösségi (EU) pénzügyek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Közösségi (EU) pénzügyek

Részletesebben