A DOKTORI KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON - a doktoranduszok szemével. szerkesztette Kocsis Miklós Kucsera Tamás Gergely Szabó Anita

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DOKTORI KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON - a doktoranduszok szemével. szerkesztette Kocsis Miklós Kucsera Tamás Gergely Szabó Anita"

Átírás

1 A DOKTORI KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON - a doktoranduszok szemével szerkesztette Kocsis Miklós Kucsera Tamás Gergely Szabó Anita Budapest, 2009

2 A DOKTORI KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON - a doktoranduszok szemével szerkesztette Kocsis Miklós Kucsera Tamás Gergely Szabó Anita Kiadja a DOKTORANDUSZOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Felelős kiadó: dr. Kocsis Miklós elnök ISBN Készült az Alumni Kiadó Kft. nyomdájában. A Publikációs Kiadványt a Diákhitel Központ Zrt. támogatta. Budapest,

3 TARTALOMJEGYZÉK Köszöntő Szerkesztői Előszó Kucsera Tamás Gergely: Atipikus előtanulmány a hazai doktori képzés kérdéskörét vizsgáló dolgozathoz Kováts Gergely: Határon a doktoranduszok és a doktori képzés Magyarországon Kocsis Miklós: Doktori képzés a jogi szabályozás tükrében Fináncz Judit: Doktori képzés a doktoranduszok szemszögéből 3

4 Tisztelt Olvasó! A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSz) Elnöksége januárjában pályázatot hirdetett a magyarországi doktori képzéssel kapcsolatos tanulmányok elkészítésére. A pályázaton valamennyi doktoranduszi és doktorjelölti jogviszonnyal rendelkező személy részt vehetett. A kiírás értelmében a pályázat témája bármely, a magyar doktori képzéssel kapcsolatos elméleti (jogi, szociológiai, oktatáspolitikai vagy más szaktudományi) kérdés lehetett; követelményként fogalmazta meg a kiíró, hogy a tanulmány átfogó igényességgel dolgozza fel a választott témát, és az esetlegesen feltárt problémákkal kapcsolatban megoldási javaslatokat fogalmazzon meg. A pályázat témájául választható volt valamely ágazati doktori képzési terület (műszaki/természet- vagy társadalomtudományi doktori képzések) átfogó ismertetése és problémáira való megoldási alternatívák felvázolása is. A DOSz Elnökségének nem titkolt szándéka volt, hogy a pályázatra beérkező tanulmányok mellett kiadványban tegye közzé azokat a közelmúltban készült, a doktori képzés megújulását célzó írásait, amelyeket az Elnökség tagjai saját kutatásaik eredményeképpen hoztak létre. A doktori képzés örökzöld, ám 2009 tavaszán igencsak aktuális téma. A doktori iskolák folyamatban lévő 4

5 akkreditációs eljárása felszínre hozott számos olyan, a képzéssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati jellegű problémát, amely a DOSz Elnökségének megítélése szerint messzemenően indokolja a doktori képzés egészének felülvizsgálatát. E munkához kíván hozzájárulni az alábbi kiadvány, amely az Országos Doktori Tanács és a DOSz közötti szakmai együttműködés újabb terméke. Célja, hogy a fent említett problémák közül rávilágítson azokra, amelyek a doktoranduszokat leginkább foglalkoztatják. Ehelyütt is leszögezzük azonban, hogy a kötetben található írások kizárólag a szerzők álláspontját tükrözik, azok nem feltétlenül esnek egybe az ODT vagy akár a DOSz véleményével. A magunk részéről bízunk abban, hogy a kiadványban közölt írások betöltik rendeltetésüket, és hozzájárulnak a magyar doktori képzésről napjainkban folyó igen intenzív diskurzus továbbviteléhez, amely reményeink szerint a képzés minőségének további emelkedéséhez vezet valamennyi résztvevő megelégedésére. Kelt Budapesten, április 28-án. Dr. László János az Országos Doktori Tanács elnöke dr. Kocsis Miklós a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke 5

6 SZERKESZTŐI ELŐSZÓ Amint azt a Tisztelt Olvasó bizonyára jól tudja, a Doktoranduszok Országos Szövetsége az elmúlt években számos alkalommal írásban is megfogalmazta azokat a javaslatait, amelyekkel a doktori képzés minőségének és a doktoranduszok helyzetének javítását kívánta elérni. Jelen kiadvány némileg kilóg a sorból: olyan írásokat közöl, amelyek a DOSz Küldöttgyűlésének és Elnökségének közelmúltban meghozott döntéseinek megalapozását szolgálták. Ezeknek az írásoknak a közzétételével kifejezett célunk, hogy további serkentsük a doktori képzésről folytatott szakmai eszmecseréket, rámutatva arra, hogy a témát a doktoranduszok is számos nézőpontból szemlélik. A kiadványba kerül írások sorrendjét a tartalom határozta meg; a sorrendiségen túlmutató módon kiemelendőnek tartjuk Kováts Gergely írását, amely a DOSz Elnöksége által kiírt publikációs pályázat díjazott írása. Ehelyütt is fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a DOSz szakmai javaslatai a honlapon folyamatosan elérhetőek; azokkal kapcsolatban az Elnökség mindenfajta jobbító szándékú javaslatot örömmel fogad. Kelt Budapesten, április 30-án. a Szerkesztők 6

7 Kucsera Tamás Gergely 1 Atipikus előtanulmány a hazai doktori képzés kérdéskörét vizsgáló dolgozathoz Az írás első része elméleti iromány, szakmapolitikai megállapításokkal és céllal; ezzel szemben a második rész néhány társadalompolitikai-demográfiai tény figyelembevételével tesz megállapításokat, javaslatokat. I. Vázlatok az oktatásügyről A tudás és/vagy információs társadalom korában, manapság az oktatás-, és tudománypolitikát egyiket, másikat vagy mindkettőt tudáspolitika kifejezéssel helyettesítik. 1. Általános megjegyzések 1.1. Ha a tudáson a tudományos tudás fogalma értendő, akkor ki merné azt (komolyan) állítani, vagy tudná bizonyítani, hogy a társadalmat alkotó átlagember (szociológiai értelemben a tudáshoz való hozzáférés, illetve a már megszerzett tudás, továbbá a tudás további megszerzésének igénye (?!) felöl értendő) közelebb lenne a tudomány (ha egyáltalán létezik ilyen az EGYSÉGES TUDOMÁNY koncepciójának kivérzése után) által felhalmozott ismeret-, és tudásanyaghoz, mint hasonló társadalmi helyzetű társa az adott tudásösszességheztudásegészhez kétszáz, ötszáz, nyolcszáz évvel korábban Ha a tudáson, mint a környezetnek természeti vagy társadalmi az egyén általi kezelésének, átlátásának technikáját értjük, akkor sem bizonyított, hogy a jelenlegi történelmi korokhoz képest inkább a tudás társadalma lenne, 1 Szerző a DOSz főtitkára; írása a DOSz Elnökségének felkérésére készült. 7

8 hiszen a praxis-jellegű ismeret-tudás is elveszni-erodálódni látszik, újra és újra meghaladva önmagát, de az ember alkotta, illetve termeszetadta környezet egyre komplexebb és egyre sürgősebben megválaszolandó kérdésekkel állítja szembe alkotóját-átalakítóját-használóját: az emberiséget. 2. A life-long learning (szabad fordításban: mindhalálig, vagy életfogytiglan tartó tanulás ) mítoszával kapcsolatban Az LLL-nak nem a ténye, hanem újdonságjellege a mítosz, hiszen törzs- és egyedfejlődésünk nem más, mint mindig is tartó tanulási folyamat, minderről csak annyit, hogy: Jó pap A fenti mítoszok politikafilozófiai-antropológiai előfeltétele: a jobbítható-fejleszthető, helyzetét önállóan felismerő, továbbá azon javítani akaró, racionális ember (továbbá: akit az igazán fejlett élcsapatnak fejleszteni is kell ). Ezen felfogás az európai racionalizmus emberképe; ennek a kérdésnek elemzése nem lehet tárgya ezen írásnak, csak annyiból, hogy megállapítást nyerje: a jelenlegi (oly sokszor liberális jelzővel ellátott) demokrácia (és demokrácia-felfogás) társadalom és politikum koncepciója is a racionális tehát a jobbítható-fejleszthető, valamint a kooperatív emberképre épül, és ezen ember jólétét-jóllétét kívánja biztosítani. Ennek a felfogásnak fényében alakult ki korunk oktatásipara is. 3. A struktúra problémái A magyar tudomány és gazdaság korább a XIX század második, illetve a XX. század első felének eredményei nem az általánossá vált középfokú képzettség, illetve a tömeges felsőoktatás következményei voltak (tehát ezeknek a jelennel, és a ma is tartó folyamatokkal való hasonlatossága igen-igen 8

9 csekély, bár ezen eredményeket hangsúlyozva indítanak el az akkori valóságtól teljesen eltérő körülményeket kialakító, erősítő folyamatokat a politikai és szakmapolitikai döntéshozók). Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy a korábbi történelmi-politikai rendszer(ek) a szociális igazságosság elvi és/vagy gyakorlati alapját adó társadalmi mobilitás lehetőségét nem biztosította (nem biztosították), de az sem bizonyított, hogy jelenünkben a közép- és felsőfokú végzettségek társadalmi statisztikájának javulásán túl megvalósul-e a tudástőke valódi, igazságos (újra)elosztása. A probléma az, hogy a rendszerváltás-változás-változtatás (kinek, ahogy tetszik) előtti-alatti-utáni (tetszés szerint a punktualista, vagy a kontinuus elvi-politikai álláspont értelmében) időszakának politikai és szakpolitikai elitje kritikátlanul átvette az általánossá váló középfokú végzettségtömeges felsőoktatás-gazdasági felemelkedés (társadalmi mobilitással, valamint jelentős tudományos eredményekkel) álomvilág-koncepcióját egyes oktatáspolitikai szakemberektől (bár ezen álláspont mára már gyengül, elcsendesül, mind a tudásszint általános fejleszthetősége-elv, mind a társadalmigazdasági igények szerint tervezhető oktatáspolitika elgondolás érezhetően és nem csak hazánkban revízió alatt áll. A mai oktatáskutatás eljutott a dolgozat írója által (is) hamis tartalom -nak nevezett tétel megfogalmazásáig, amely megállapítja, hogy nem az oktatás minősége (a tartalma) a központi probléma, hanem az, hogy nem lehet például ötször annyi emberrel, mint az intézményrendszer által tartalmazott tömeggel ugyanazt az oktatói tevékenységet (munkát) elvégezni, hiszen ennek emberi erőforrásbéli és infrastrukturális korlátjai vannak. A fenti megállapítás igaz, de csak az okok egy részét mutatja be. Az álláspontot összegezve: a probléma csak az 9

10 oktatottak létszámában, a mennyiségi növekedésben gyökerezik. Viszont az oktatási rendszer működésének egyre több, illetve egyre többek által emlegetett problémája mögött (bár nyitott a kérdés: valóban növekvő problémákról, vagy csak egy mítoszkupacra alapozott, túlzott elvárások alapján túldimenzionált társadalompolitikai stratégiáról, továbbá intézményrendszerről van csupán szó; amely ráadásul több évtizeden keresztül, világszerte hatalmas összegekből volt finanszírozva) más, a fent bemutatottnál jelentősebb problémák is meghúzódnak, például, hogy nem alakulnak ki sem tanár-, sem diák(hallgató)-, sem tanár-diák közösségek. Így például a felsőoktatás tevékenységének eredményeként a mannheimi értelemben használt szabadon lebegő értelmiségről, mint a társadalmi mobilitáson alapuló, az új létformából eredő, a létformához kapcsolódó közösségalkotó identitásból származó sajátos, továbbá jellegénél fogva innovatív fenoménról nem beszélhetünk. További probléma, hogy a tehetség, a tálentum, mint velünk született képesség (az isteni kegyelem egy formája, vagy sorsadta donáció ) fejleszthetősége korlátos; illetve eloszlása nem egyenletes a társadalomban, a társadalom tagjai között, sőt ritka árunak tűnik, a szélesebb merítéssel (értsd: mennyiségi oktatással) sokszor csak többen leszünk egy teremben 4. A tartalom hiányának problémája A hamis tartalom tézisét tevő szakemberek-kutatók az oktatás-oktathatóság technikai-szervezhetőségi (esetleg finanszírozási) kérdéseiben látták-látják a hibát. Valójában az oktatás tartalmával van gond, ez pedig a nevelésnek az oktatásból való az intézményrendszer egészében, és a képzési formák összességében tapasztalható kiűzöttsége. 10

11 Jelen írás terjedelme miatt csak jelezni lehet a racionális emberkép másik aspektusát: az individuális személyiség(önén)képet. Például az egyéni felkészülés, a távoktatási forma, de a világszerte preferált és a hallgatói közösségek megszüntetésének tényétől talán több negatívumot, mint az intézményközi mobilizás fehetőségéből fakadó pozitívumot magában hordozó kreditrendszerű képzés teret hódító technikája-gyakorlata mind az iskola közösségét, mind a tanuló-tanár együttműködésének személyes-személyközi élményét felszámolja. Mindezek tehát az érdekeit racionálisan felismerő és individuálisan megoldani tudó (ha mégsem, akkor szerződést kötő ), a tudást (amit oktassanak nekem ; amit elsajátítok magamtól ; amit tudni érdemes, mert hasznos ) csak a hasznosítható információra, praktikumra redukáló személy (ön)képéből fakadnak. A fentiek alapján legalább is jelen sorok írója szerint egyértelmű, hogy a NEVELÉS, mint egy KÖZÖSSÉG (lakóközösség, adott kulturális-természeti tájegység emberközössége, szervezet, stb.) szocializációs-habitualizációs számos nem-irracionális, hanem sok esetben antiracionális és inutilis elemet hordozó gyakorlata, működési elve kellene, hogy ismét megjelenjen az oktatás intézményrendszerében (az óvodától a posztdoktori képzésig). /Exkurzus: Félremagyarázzák a második világégés utáni japán csodát, és a két világháború közötti magyar oktatásügy eredményeit Mindkét példa hangsúlyozása során rendszeresen elhallgatják a nem-individuális emberkép hangsúlyosságát, a (nemzeti) közösségi ember kultúrán keresztüli nevelésének-oktatásának koncepciókon belüli hangsúlyosságát; a két, sokszor hangoztatott példa nem oktatástechnikai csoda volt. 11

12 Sokszor elhallgatják (elfelejtik, vagy nem tudják), hogy Japán csodája is a két világháború közti nemzeti (nem nyugati, adaptált), a személyiség közösségi jellegét alapul vevő nevelési programra épült. A hazai két világháború közötti csodából, mint példából a felszín: az intézmények alapítása, újraalapítása, szerkezetiszervezeti reformja maradt meg. Ezen mechanikus-instrumentalizáló világkép szintén a racionalizmus szellemi melegágyából nőtt ki, mellékesen kezelve a tartalommal (értékkel) való feltöltöttség kérdését, pedig ez nem az intézmények megalapításának, reformjának, vélt, vagy valóban helyes működtetésének a következménye, nem intézményeink termelik, az persze ideális (lenne), ha ezek intézményesül(né)nek./ II. A hazai, gyakorlati problémák Alaptétel: az oktatás intézményrendszerének fenntartása közfeladat, állami kötelesség. 1. A közoktatásról, mint a minőségi felsőoktatás lehetőségadó intézményéről A közoktatás, mint intézményrendszer (mint intézményrendszer, amely rendszerjellegéből fakadóan intézmények hálózatából áll!) korcsosul, károsul, válhat össztársadalmi integrációs és érték(újra)teremtő, termelő szempontok felől vizsgálva működésképtelenné, ha az intézményfenntartás logikája a jelenlegi: a gyermeklétszámtól függő normatív finanszírozási alapú elv marad. Mivel jelenleg ez a gyermeklétszámtól függő normatív finanszírozási rendszer működik, a gyermeklétszám csökkenésével az állami-önkormányzati intézményfinanszírozhatósági rendszer összedőlni látszik, amelynek jelei a tömeges iskolabezárások. (Ezen finanszírozási logikát 12

13 erősítette a politikai elit minden szegmense, amikor éppen kormányon volt, az ellenzéki szónoklatok persze a korábbi tettekhez képest is csak másodikok, minden (párt)politikai, szakmapolitikai csoport esetében.) Sajnálatos, de tényszerű, hogy azon települések, amelyek elveszítik iskoláikat vagy oktatási intézményrendszerük karcsúsodik, minden esetben gyengülnek a lokális társadalmi kohéziós képességüket tekintve; magyarul: mivel a szülők nem szeretik, ha gyermeküknek nap, mint nap hosszasan kell utazni az iskolába, az iskola után költöznek. Ez a probléma különösen a kistelepüléseknél figyelhető meg, az egyre erősebb tendencia már rövidtávon is érezhetően rombolja az elvándorlások miatt a hazai kistelepülési társadalomszerkezetet. A vidéki kisvárosok esetén sokkal jellemzőbb, hogy az iskolaösszevonások eredményeként a korábbi generációk során szervesen kialakult (nagyszülő, szülő, gyermek) többgenerációs lakó-, és iskolaközösség felbomlik, ezzel jelentősen gyengül a település identifikációs képessége. Ez a későbbiekben azt eredményez(het)i, hogy a lakókörnyezeti, -közösségi kapcsolatok gyengülésével (amely kapcsolatok elsődleges környezetét, burkát jelentik a családoknak is) gyengül a gyermekek, a későbbiekben a fiatalok és a felnőttek helybenmaradásának lehetősége, így az életút során a későbbiekben felmerülő társadalmi-gazdasági szívóhatások (pl. felsőoktatás, magasabb presztízsű-fizetésű munkahely) következtében nagyobb tömegben hagyják el kisvárosi születési-származási helyüket, ezzel ennek a településtípusnak is az elnéptelenedését okozva. Mindez a népességmozgás felől tekintve újabb bár a hazai demográfiai adatokat ismerve, lehet, hogy csak relatív, azaz arányszerű nagyvárosi népesedési tömbösödést eredményez. Ezen környezetben a magyar társadalom az elmúlt százszázötven évben nem tudta a strukturális sajátosságait adó 13

14 nem-pozitív jellemzőket alapvető hátrányokat ledolgozni (a korábban más nemzetekkel, manapság más államokkal és térségekkel kapcsolatosan kialakított versenyszemléletben, vagy kialakult valós versenyben egyaránt). A nagyobb, koncentrált népsűrűség nem vezet jobb életkörülményekhez, az alacsonyabb státuszúak könnyebb felemelkedéséhez, az elesettek olcsóbb állami és nem-állami segítéséhez, eltartásához. (Ha ez az állítás nem lenne igaz, akkor nem állna fent a jóléti társadalmakban a vidéki élet jó élet, a kertvárosi, valójában szuburbanizációs élet minőségi, kellemes élet felfogása és gyakorlata; nem léteznének a kisebb helyi magukat meghatározni tudó és akaró közösségek identifikációs igényei, törekvései.) Mindez persze a doktori képzés témájával is összefügg. A koponya utáni finanszírozás a kistelepülések iskoláit ellehetetleníti, a nagyvárosi koncentrációt, illetve a városokban az intézmények összevonását eredményezi. Elnehezíti a tehetséggondozást, egyéni foglakozást, ami hosszútávon hatással van már nem csak a közoktatás milyenségére, hanem pont emiatt, a felsőoktatási képzési formák összes szintjének követelményrendszerére is, legvégül, de leghangsúlyosabban az egész széthulló magyarországi társadalomszerkezet jelenlegi rossz folyamatainak fennmaradására is erősítve azt; mindez azt jelenti, hogy a tehetség szerinti társadalmi mobilitási lehetőség nagyjábólegészéből a fogantatás pillanatában beszinteződik, és az alsó hét-nyolc decilis össztársadalmi szempontból is értékes tehetséggel született gyermekei, tehetségüket csak az életük során sorozatosan hatást gyakorló csodák esetén bontakoztathatják ki. Ez a folyamat a közoktatás társadalmi különbségeket csökkentő szerepét ellehetetleníti, a tömeges felsőoktatást a BA, MA (MSc) szinten egyaránt gyermekmegőrzővé teszi, a doktori képzés (PhD, DLA) színvonalbeli lehetőségeit eredendően és korlátozó módon meghatározza. 14

15 2. Átvezető a főtémához a doktori képzéshez A felsőoktatást nézve és hasonló a helyzet a szakképzés terén is két induló problémát lehet és kell megemlíteni: A felsőoktatásba érkezők száma a 90-es évtized elejétől folyamatosan magas volt (illetve a demográfiai növekmény okából kifolyólag nőtt-bővült a korábbi, elavult intézményrendszer és szakstruktúra). Napjainkra a Ratkó-korszak gyerekeinek gyerekei kb. a as kohorsz többségünkben már kikerültek a felsőoktatásból, de gyermeknevelési hajlandóságuk igen alacsony, az ezen korosztályt követőek pedig jóval kisebb gyerekszámmal indultak útnak, így mindezek népesedési tények a felsőoktatás jelenlegi intézményfinanszírozásának, az intézmények fenntarthatóságának elvi és gyakorlati alapjait, valójában az intézmények hosszú távú működését veszélyeztetik. Erre az egyre esősebben jelentkező problémára persze nem válasz az állami intézmények bizonyos részeinek, funkcióinak a privatizációja pl. a kollégiumi, a sportolási hozzáférési lehetőségeké. De válaszként és általános felsőoktatás-politikai elvkéntpraxisként sem elégséges a jelenlegi kormányzat által már az előző ciklusban elindított gyakorlat, amely az államilag finanszírozott hallgatói helyek számát direkt, vállalt módon történő befagyasztása, csökkentése. Mindez csak látszólag új és bátor lépés. A 2000-es évek elejének rejtett csökkentési gyakorlatával mindkét politikai oldal élt: eszerint előre évről-évre költségvetésbe telepítették a társadalmi igény hiányában korábban sem feltöltött, államilag finanszírozott például felsőfokú akkreditált szakképzéses hallgatói helyeknek a kiadási költségeit más (graduális) hallgatói képzési keretek csökkentésével párhuzamosan, az összhallgatói létszám 15

16 tervezett-hangoztatott növelésével; mindez persze nem volt más mint a hazai felsőoktatás késői bővítésének visszafogása (tehát költségvetési megtakarítás), de zajlott mindez a közvéleményt megtévesztő statisztikák hangoztatása, illetve a felsőoktatási ágazatból burkoltan kivont pénzügyi források ténye mellett. A tudománypolitika területén a doktoranduszképzés érdemivalós megvalósítása (a minőségbiztosítási, illetve minőségellenőrzési gyakorlat felülvizsgálatával) kell, hogy az elsődleges cél legyen, hiszen a doktori iskolák nagyobb részben csak papíron működnek, pedig a felsőoktatás graduális szintjének eltömegedéséből fakadó színvonalcsökkenést a posztgraduális ezen belül a tudományos kutatói és oktatói utánpótlás képzést biztosító PhD/DLA képzésnek kell(ene) kompenzálni; továbbá megkerülhetetlen egy a jelenleginél szélesebb körű hozzáférést és a résztvevők számára biztosabb egzisztenciát nyújtó pre- és posztdoktori ösztöndíj-rendszer kidolgozása, megteremtése. II. A magyarországi doktori képzés jobbításának irányairól 1. Bevezetés A hazai felsőoktatás eltömegesítése következtében mára már az a helyzet állt elő, hogy a doktori képzésnek nem csak a tudományos kutatói és felsőoktatási oktatói utánpótlásnevelés, hanem valójában az értelmiségi képzés kereteit is biztosítani kell, kérdés az lehet-e a feladata, tudja-e ezt, hiszen ez az elitképzéshez szükséges kis létszámú képzéshez képest nagyobb létszámmal működő képzéshez vezet (ami persze a tömegképzés felől tekintve még mindig magas színvonalú tréningnek látszik). 16

17 Ennek oka, hogy a diplomások tömegét MA, MSc szinten is gyártó felsőoktatási iparunk nem biztosítja a fizikaiszellemi teret a szakmai, kulturális és közéleti kérdésekben egyaránt járatos, vitához szokott, párbeszédképes, reflexív, továbbá önálló gondolkozású személyiségek oktatásának, nevelésének körülményeit. 2. Kérdésfelvetések A hazai doktori képzés alapvetően iskolarendszerű, felsőoktatáshoz kötött. A kijelentés mögötti probléma: a doktorandusz alapvetően a szakmai továbbképzése miatt kell, hogy a posztdraduális, tudományos fokozatot is adó PhD-DLA képzéseken részt vegyen, és nem felsőoktatásipari betanított munkásnak, (segéd)oktatónak (oktatósegédnek?) készül hiszen nem a klasszikusak mondható népi fordulat elérése a cél, miszerint: aki nem tudja, tanítja ; de sajnos abból a tényből, hogy az önmeghatározása szerint forráshiányos felsőoktatási intézményrendszerbe ágyazottan működnek a doktori iskolák, kialakult az a gyakorlat, amely szerint a doktorandusz: ingyen, bármit, bármikor és még mosolyog(jon) is hozzá. Mindezek mellett szembesülni kell azzal a ténnyel, hogy a hazai felsőoktatás funkcióváltását segítő-ösztönző normatív alapú finanszírozási rend az intézményeket is a hallgatónak jelentkező tömegek kapun belül engedésére sarkallta, és ezzel a kutatási funkció sorvadása szükségszerűen elindult. Kérdés persze az, hogy miért ne lehetne a hazai kutatóintézetek számára is lehetővé tenni a doktori iskolák létesítését, működtetését? (A kérdés onnan tekintve is nyitott és megválaszolandó, hogy a doktori képzés során alapvetően kutatókat, és nem felsőoktatási oktatókat kell(ene) képezni.) 17

18 Úgy tűnik, amíg ez nem történik meg, addig a felsőoktatási intézményrendszeren belül sem indulnak be érdemi az önálló tudományos tevékenységükre, illetve a doktori iskolák valós működtetésére vonatkozó változások, mint például a kutatóegyetemek létrehívása (tehát nem csak az új titulus és többlet normatíva kiosztása). 3. A hazai doktori képzés iskolarendszerű jellegének gyakorlati problémáiról 3.1. Az esetek jelentős részében csak papíron működik az iskola. A témavezetői-disszerens kapcsolat laza, a szemináriumok, a tudományos közélet légkör, közösség és események, sőt, sokszor még az előadások is hiányoznak, vagy a látszatműködés okán a graduális emelt szintű kurzusokat hirdetik meg a doktori hallgatók számára is (előfordulhat, hogy ez szakmailag indokolt, például interdiszciplínális képzés esetén, de ez egy nem típusos aleset, ugyanúgy, mint a pedagógus doktoranduszok pedagógiai-oktatói gyakorlatigénye). Az iskoláknak iskolaszerűen kell működniük, a hazai képzési rendszerben nem az egyéni felkészüléses fokozatszerzés meghatározó jelenléte a jogalkotó szerint megfogalmazott és elvek szintjén a szakmai-tudományos közösség által is támogatott cél. A doktori iskolák ellenőrzését a tudományos közéleti transzparencia biztosíthatja. A kötelező honlapműködtetés: a szabályzatok, a testületi ülések, a konzultációk, a kurzusok, az oktatói és hallgatói publikációk megjelenítése biztosíthatja a tényleges működés szakmai nyilvánosságon keresztül létrejövő kontrollját, továbbá már középtávon lehetővé teszi egy doktoranduszi szaknévsor, illetve egy országos publikációs adattár 18

19 létrehozását, illetve azonnal megkönnyítené a doktori képzésre jelentkezők választását. A hallgatói létszámot pedig hozzárendeléses aránypárok állítanák be, maximálnák, példának okáért: egy iskolavezető legfeljebb két doktoranduszt vezethet, egy főállású és legalább akadémiai fokozattal rendelkező maximum hármat, PhD-s óraadó egyet, stb..(figyelembe véve, súlyozva a doktorandusz képzési formája szerint is, alapként a nappali tagozatost számítva, és ehhez képest kisebb értéket hozzárendelve az egyéni felkészüléses és levelezős hallgatókhoz) A finanszírozás okán eltömegesedik a képzés, hiszen sajnos ugyan az a logika érvényesül, mint a graduális szinten: minél több (költségtérítéses) doktorandusz, annál több pénz, mivel a doktori iskola fenntartásához alapvetően nem elegendő a kilobbizott államilag finanszírozott hallgató. Ezt a finanszírozási logikát kell megtörni, hiszen ez a tömegképzés logikája. A versenyhelyzet megteremtése és a finanszírozottság kérdése összeköthető, szétválasztásukkal. Javaslat: A doktori iskolákat a nyilvánosságra hozott működési eredményeik, valamint a következő képzési ciklusra vonatkozó szakmai terveik szerint minősítsék (a MAB-nál a legjobb helyen lévő feladat), és ez alapján kapjanak az iskolák a következő négy évre eltérő mértékű alaptámogatást (a négyéves képzési ciklusról később) A doktori képzési rendszerbe általánosan kötelező tárgyakként javasolt beépíteni: - A magyar és a nemzetközi tudomány- és kultúrtörténetet (az adott tudományág moduljával), - Az általános és a tudományági methodológiát, - Az alapvető szervezéselméletetet (projekt-, és ösztönzésmendzsnentet), 19

20 - oktatásmódszertani és oktatásszervezési alapismereteket. (A javasoltak a jelenlegi tudományos közéleti, krediteket váltanák ki, míg ez a tudományos közéleti feladatok, kötelezettségek 0 kreditesen a 7-8. félévre maradnának meg /a 7-8. félévről később/.) Továbbra is maradjon meg, hogy a képzés során megszerzendő kreditek nagyobb részét a lehallgatandó kurzusokkal lehet abszolválni, mert ez biztosítja azt, hogy a doktorandusz a fokozatszerzés előtt magas színvonalon áttekintse tudománya más nem a disszertációs témájához kapcsolódó területeit, eredményeit. Amennyiben a képzési idő a 7-8. félévvel bővülne, akkor a doktori dolgozat elkészítésére helyezhetné a valós képzési szakaszt követően (1-6. szemeszter) a hallgató a munkája hangsúlyát. A doktori képzésben nappali tagozatos formában részt vevő hallgató az első szakaszban az 1-4. szemeszter között a kurzus-kreditek megszerzésére koncentrálva, nem oktathatna, az állami ösztöndíjas doktorandusz pedig teljes foglalkozási tilalom alatt állna.(ezen kitétel nem vonatkoznak a levelezős és egyéni felkészüléses hallgatókra.) III. A doktori pályamodellről 1. A doktori képzés számítson szolgálati időnek; ez a társadalombiztosítottságot is eredményezi, így a doktorandusz függetlenül finanszírozottságától nem kényszerül munkát vállalni. 2. A doktorandusz maradjon hallgatói jogviszonyban ez minden félnek a kifizetődőbb jogi forma, részesüljön a juttatásokban képzési formájától függően (pl.: 20

21 diákigazolvány), igényelhesse a felsőoktatási intézmény szolgáltatásait. 3. A doktoranduszi ösztöndíj biztosítsa a megélhetést, ne lehessen kevesebb, mint a mindenkori minimálbér kétszerese, illetve a finanszírozottságtól függetlenül a doktoranduszok a doktorandusz-ösztöndíj felében maximált doktori diákhitelt vehessenek fel képzésük során (a felvehető összeg nagysága függjön a korábbi diákhitel-igénylésektől), a képzést követő öt éves visszafizetési-türelmi időszakkal. A leírtak mellett egy állami ösztöndíjas doktorandusz már valóban meg tud élni, a tanulmányaival tud foglalkozni, nem kell anyagi okok miatt munkát vállalnia, tanulmányait halasztania, megszakítania. (Javasolt az ösztöndíjas doktori helyek számának jelenlegi szinten történő megtartása, befagyasztása.) 4. A doktori felvételi eljárás maradjon a doktori iskoláknál, de az ösztöndíjakat ne a jelenlegi szisztéma szerint osszák ki A jelentkezés során a nappali tagozatos felvételiző jelölje meg, kér-e állami ösztöndíjat, ha igen, akkor megkezdie a tanulmányait, ha nem nyeri el azt. Az ösztöndíjra pályázó felvett doktoranduszok pályázati anyagukat elküldik az állami doktoranduszi ösztöndíjbizottsághoz, amely a pályázati anyagok és döntésének nyilvánosságra hozatala mellett dönt az ösztöndíjak odaítéléséről. A döntéskor figyelembe kell venni hallgató MA, MSc tanulmányai során megszerzett eredményeit, a diplomamunkáját, külföldi tanulmányai, végzettségét, addigi addigi tudományos tevékenységét és teljesítményét (OTDK, szakkollégiumi, szakmai diákszervezeti, esetleges demonstrátori tevékenységét, már megjelent publikációit), nyelvtudását, és természetesen a doktori iskola felé benyújtott kutatási tervét.) 21

22 Az ösztöndíjas hallgatónak éves beszámolási kötelezettsége lenne az ösztöndíjbizottság felé, amely visszavonhatja ösztöndíját. Az ösztöndíj visszavonására a doktori iskola is tehet szakmai javaslatot egy alkalommal, a képzés 4. szemeszterének elején A doktori képzés bővüljön két további szemeszterrel, legyen két év hosszúságú a doktorjelölti státusz Új képzési rend: 1-6. szemeszter: a képzési szakasz, a 180 kredit megszerzése, kurzuslátogatás, publikálás, oktatás, és a fentiekben javasolt új kurzusok abszolválása, (ezen szakaszban legfeljebb 6 szemeszternyi halasztási lehetőség); a korábban leírtak szerint csak az 5. szemesztertől oktathasson a doktorandusz (de oktatni a jelenlegi szabályozást fenntartva nem kötelező); 7-8. szemeszter szigorlati-disszertációs felkészülési szakasz, a 0 kredites tudományos közéleti kötelezettségek, valamint a második szemeszter végén kötelezően leteendő 0 kredites szigorlat teljesítése, (ezen szakaszban legfeljebb 1 szemeszternyi halasztási lehetőség, viszont a két szemeszter kötelezettségei összevonhatók, ezen szakasz egy félév alatt is teljesíthető); A fentiek értelmében a doktori képzés amely a felvételtől a fokozatszerzés összes előfeltételének abszolválásáig, illetve a fokozat megszerzés képzési időn belüli eseményéig tart időtartama nappali képzésben 8 (minimum 7) félév, levelező képzésben 9 (minimum 8), egyéni felkészülés esetén 6 és 9 szemeszter. A halasztási lehetőség a képzés során: 7 szemeszter A fenti időszakban 1-8. szemeszter között a doktorandusz hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, a szigorlat letétlét követően, abszolvált doktorandusz, azaz doktorjelölt lesz. (Tehát az abszolutórium előfeltétele a 0 kredites szigorlat.) 22

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

FELVÉTELI FELHÍVÁS A Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolai képzésére

FELVÉTELI FELHÍVÁS A Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolai képzésére FELVÉTELI FELHÍVÁS A Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolai képzésére A Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kara felvételt hirdet Infrastrukturális

Részletesebben

A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében

A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) Küldöttgyőlése 2009. év február hó 28-i ülésén egyhangú

Részletesebben

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában F O N T O S T U D N I V A L Ó K A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: 1. Társadalom, politika és hadsereg a Magyar Királyságban 1740 1867 Programvezető: Prof. Dr. habil Gergely

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

(1) E törvény célja továbbá.. l) a felsőoktatási intézmény minőségbiztosítási és TÁMOP Minőségfejlesztés a

(1) E törvény célja továbbá.. l) a felsőoktatási intézmény minőségbiztosítási és TÁMOP Minőségfejlesztés a 2010 július 2 Minıségmenedzsment rendszer tanácsadói lehetıségek/szükségletek a felsıoktatási intézményekben Felsıoktatási Törvény minıség?? 1 A Felsőoktatási Törvény 2 minőségmenedzsment (minőségbiztosítási)

Részletesebben

Az SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskola működési szabályzata 2014 *

Az SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskola működési szabályzata 2014 * Az SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskola működési szabályzata 2014 * 1. A Ftv. és a SzTE Doktori Szabályzatának figyelembe vételével és ezek függelékeként a SzTE BTK-n működő Irodalomtudományi Doktori

Részletesebben

I. PREAMBULUM. POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

I. PREAMBULUM. POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ELTE Állam- és Jogtudományi Kar 1 I. PREAMBULUM POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományág: Képzési forma: Képzési cél: Képzési idő: Képzés nyelve: Tagozat: Finanszírozás: A képzésbe történő belépés:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról OKTATÁSI MINISZTER 8024-1/2006. TERVEZET! (OM honlap) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról Budapest, 2006. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Tartalmi

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 8442/2007. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról Budapest,

Részletesebben

Oktatás, kutatás és innováció szervezeti integrációja a korszerű mérnökképzésért

Oktatás, kutatás és innováció szervezeti integrációja a korszerű mérnökképzésért Oktatás, kutatás és innováció szervezeti integrációja a korszerű mérnökképzésért Friedler Ferenc Pannon Egyetem Informatikai Oktatási Konferencia 2014 HTTP Alapítvány Budapest, 2014. február 22. Tartalom

Részletesebben

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KRISZBACHER ILDIKÓ TEHETSÉGGONDOZÓ ÖSZTÖNDÍJÁNAK ALAPSZABÁLYA

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KRISZBACHER ILDIKÓ TEHETSÉGGONDOZÓ ÖSZTÖNDÍJÁNAK ALAPSZABÁLYA A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KRISZBACHER ILDIKÓ TEHETSÉGGONDOZÓ ÖSZTÖNDÍJÁNAK ALAPSZABÁLYA 2015. június 26. 1 A Pécsi Tudományegyetem Kriszbacher Ildikó Tehetséggondozó Ösztöndíjának alapszabálya I. Alapelvek

Részletesebben

A szervezett doktori és mesterképzésben résztvevők kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (továbbiakban: Doktori TVSZ)

A szervezett doktori és mesterképzésben résztvevők kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (továbbiakban: Doktori TVSZ) A szervezett doktori és mesterképzésben résztvevők kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (továbbiakban: Doktori TVSZ) 1. Általános rendelkezések Jelen szabályzat alapjául a felsőoktatásról szóló

Részletesebben

2/2007. számú Dékáni Utasítás A TANÍTÁSRA FORDÍTOTT IDŐ SZÁMÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI A PTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN

2/2007. számú Dékáni Utasítás A TANÍTÁSRA FORDÍTOTT IDŐ SZÁMÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI A PTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN 2/2007. számú Dékáni Utasítás A TANÍTÁSRA FORDÍTOTT IDŐ SZÁMÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI A PTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN ELŐZMÉNYEK A PTE Foglalkoztatási Követelményrendszerének 162.. (2) bekezdése kimondja: E szabályzat

Részletesebben

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010. Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok

Részletesebben

Jelentkezési felhívás a szeptemberben induló Felnőttoktatási fejlesztő szakirányú továbbképzésre

Jelentkezési felhívás a szeptemberben induló Felnőttoktatási fejlesztő szakirányú továbbképzésre Jelentkezési felhívás a 2014. szeptemberben induló Felnőttoktatási fejlesztő szakirányú továbbképzésre Kiknek ajánljuk ezt a képzést? A képzést ajánljuk - közoktatási és szakképző intézményeknek vezetőinek,

Részletesebben

Doktori Szabályzat. 17. sz. melléklet. A doktori iskola minőségbiztosítása

Doktori Szabályzat. 17. sz. melléklet. A doktori iskola minőségbiztosítása Doktori Szabályzat 17. sz. melléklet A doktori iskola minőségbiztosítása A Doktori Iskola (DI) minőségbiztosítási rendszerével illeszkedik a doktori képzési tervhez, amely a doktori képzés rendjét, így

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata Pécs 2007 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A pályázat célja:

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A pályázat célja: PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Felsőoktatási Posztdoktori Kutatói Ösztöndíjra az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében (pályázati kód: ÚNKP-16-4) 2016/2017. tanév Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázatot hirdet

Részletesebben

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Nők szerepe a kutatásfejlesztésben Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Politikai háttér Lisszabon, Európai Tanács ülése, 2000. Cél: 2010-re az EU legyen a legversenyképesebb

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

A felsıoktatási intézmények minıségmenedzsmentje

A felsıoktatási intézmények minıségmenedzsmentje A felsıoktatási intézmények minıségmenedzsmentje TÁMOP 4.1.4 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban (FEMIP nyitó rendezvény) Budapest, 2009. november 27. Topár József BME Felsıoktatási Törvény minıség?? 1.

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 1. SZ. VERZIÓ

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 1. SZ. VERZIÓ Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 1. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2012. november 30. JÓVÁHAGYTA: DR. DANYI JÓZSEF REKTOR 2

Részletesebben

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve Kivonat a DE Szenátusa által 7. április 9-én elfogadott A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve dokumentumból. . DOKTORI KÉPZÉS FOLYTATÁSA, TOVÁBBFEJLESZTÉSE.. A doktori képzés rendszerének átalakítása

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2015. január 15. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER PIROSKA REKTOR 2

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem. a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet

Eötvös Loránd Tudományegyetem. a Közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet 1 / 5 2017.01.06. 8:45 Eötvös Loránd Tudományegyetem a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet Eötvös Loránd Tudományegyetem ELTE Bölcsészettudományi

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland

Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Stratégiai menedzsment a felsőoktatásban Dr. Drótos György egyetemi docens, tanszékvezető Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

Részletesebben

Mérés gyakorisága. Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók száma Fő Féléves ORH Neptun Automatikus

Mérés gyakorisága. Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók száma Fő Féléves ORH Neptun Automatikus A.1 Hallgatói létszám növelése A.1.1 Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók Fő Féléves ORH Neptun Automatikus Finanszírozási szempontú kimutatás, azaz kétszakos

Részletesebben

A KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

A KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Jóváhagyom! Budapest, 2001. -n. (Dr. Szabó Miklós) rektor A KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

Részletesebben

A felsőoktatás szociális dimenziója. Fehérvári Anikó - Szemerszki Marianna HERA Felsőoktatás-kutató Szakosztály

A felsőoktatás szociális dimenziója. Fehérvári Anikó - Szemerszki Marianna HERA Felsőoktatás-kutató Szakosztály A felsőoktatás szociális dimenziója Fehérvári Anikó - Szemerszki Marianna HERA Felsőoktatás-kutató Szakosztály Expanzió és felsőoktatási bekerülés Felsőoktatás expanziója: esélykülönbségek csökkenése vagy

Részletesebben

POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA 1 ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA 1 ELTE Állam- és Jogtudományi Kar 1 I. PREAMBULUM POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA 1 ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományág: Politikatudomány Képzési forma: Doktori (PhD) képzés Képzési cél: Tudományos fokozat szerzésére felkészítés,

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz?

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Vezetői kompetenciafejlesztés lehetőségei az egészségügyben A KONETT Team komplex vezetőfejlesztési modelljének bemutatása Előadó: Salamon Hugó, KONETT Team vezető

Részletesebben

Gyorsjelentés a végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálatáról

Gyorsjelentés a végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálatáról Gyorsjelentés a végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálatáról 1994 4. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán illetve annak jogelőd intézményében 199-ben indult az általános szociális munkások

Részletesebben

A DOKTORI ISKOLA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE

A DOKTORI ISKOLA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE A DOKTORI ISKOLA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE A doktori iskola minőségbiztosítási rendszere Egyetem Doktori Tanácsa által meghatározott rendszerhez igazodik. A doktori képzés minőségirányításának alapelvei

Részletesebben

Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Képzési terv

Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Képzési terv BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Képzési terv Kutatási tevékenység A Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola (továbbiakban: Doktori

Részletesebben

Jogsegély- szolgálat Gyakran ismételt kérdések

Jogsegély- szolgálat Gyakran ismételt kérdések Doktoranduszok Országos Szövetsége Jogsegély- szolgálat Gyakran ismételt kérdések Összeállította: dr. Fazekas Kornél Sándor Dátum: 2015. november 26. 1. Mely szabályok vonatkoznak a doktori képzésre? A

Részletesebben

Az ELTE IK Informatika Doktori Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

Az ELTE IK Informatika Doktori Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Az ELTE IK Informatika Doktori Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata (Minden, e dokumentumban nem szabályozott kérdésben az ELTE Doktori Szabályzata az irányadó.) Az Informatika Doktori Iskola 1. (1)

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM NEVELÉS-ÉS MŰVELŐDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET

DEBRECENI EGYETEM NEVELÉS-ÉS MŰVELŐDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET Felnőttoktató pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak 1. A képzésért felelős kar megnevezése: Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar 2. A szakért felelős oktató: Engler Ágnes Ph.D. 3. Képzési

Részletesebben

KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer

KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer 1 KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer Jó napot kívánok! XY-al beszélek? QZ.. vagyok, a Szent István Egyetem megbízásából hívjuk fel a végzett hallgatókat, hogy érdeklődjünk, mi történt velük

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2013. november 8. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER PIROSKA REKTOR 2

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Munkaanyag ( )

Munkaanyag ( ) Munkaanyag (2016.07.02.) Ki a Kutatótanár: A Kutatótanár az a köznevelési intézményben dolgozó pedagógus, aki munkaköri alapfeladatain túl a Kutatótanári besorolásának öt éves időtartama alatt olyan kutatási,

Részletesebben

A felsőoktatás valódi minőségi problémái

A felsőoktatás valódi minőségi problémái A felsőoktatás valódi minőségi problémái SZRI konferencia 2013.04.11. Radó Péter oktatáspolitikai elemző vezető tanácsadó Expanzió Humán Tanácsadó www.oktpolcafe.hu Problémák és álproblémák (Bevezető megjegyzések)

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM FELNŐTTOKTATÁS 2016. AUGUSZTUS 5. BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM FELNŐTTOKTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ Iskolarendszerű felnőttoktatás (nem felsőfokú szakképzés!) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja

Részletesebben

A PANNON EGYETEM PhD felvételi tájékoztatója

A PANNON EGYETEM PhD felvételi tájékoztatója A PANNON EGYETEM PhD felvételi tájékoztatója A DOKTORI KÉPZÉST SZERVEZŐ HIVATALOK, FELELŐS SZEMÉLYEK Az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke: Dr. Pósfai Mihály akadémikus, egyetemi tanár Oktatási

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Óbudai Egyetem. Biztonságtudományi Doktori Iskola Minőségbiztosítási terve

Óbudai Egyetem. Biztonságtudományi Doktori Iskola Minőségbiztosítási terve Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskola Minőségbiztosítási terve 2011 A Biztonságtudományi Doktori Iskola Minőségbiztosítási terve I. Eljárás célja: Az Egyetem Doktori Szabályzata (EDSZ) rögzíti

Részletesebben

Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Képzési terv

Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Képzési terv BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Képzési terv Kutatási tevékenység A Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola (továbbiakban: Doktori

Részletesebben

A felsőoktatási intézmények által benyújtott alapképzési- és szakirányú továbbképzési szakok létesítésére/indítására vonatkozó kérelem.

A felsőoktatási intézmények által benyújtott alapképzési- és szakirányú továbbképzési szakok létesítésére/indítására vonatkozó kérelem. Adatlap 1. a kérelmező intézmény neve, címe: BMF 2. a szak megnevezése: üzleti tanácsadás 3. a képzés szintje: szakirányú továbbképzés 4. a szak indításának tervezett oktatási formái: levelező tagozat

Részletesebben

A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM FELVÉTELI SZABÁLYZATA

A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM FELVÉTELI SZABÁLYZATA A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM FELVÉTELI SZABÁLYZATA (KIVONAT) 1 A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Felvételi szabályzata (Külön szedve a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006.

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. . sz. példány

ZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. . sz. példány ZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. sz. példány A SZAK- ÉS SZAKIRÁNYFELELŐS FELADAT- ÉS HATÁSKÖREINEK SZABÁLYZATA - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET Általános

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Az MNB kiválósági ösztöndíj pályázatok elbírálásának rendje és feltételei az SZTE-n július 15.

Az MNB kiválósági ösztöndíj pályázatok elbírálásának rendje és feltételei az SZTE-n július 15. Az MNB kiválósági ösztöndíj pályázatok elbírálásának rendje és feltételei az SZTE-n 1. Előzmények 2016. július 15. A Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban MNB) a Szegedi Tudományegyetem (továbbiakban SZTE)

Részletesebben

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő és a TDK mozgalom Kósi Kálmán Környezetirányítási szakértő akkreditálás 2001. december (indítás 2002) A szak indítását elsősorban a gazdálkodói és

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

Az oktatói pálya vonzerejének változása és a felsőoktatási intézmények szervezeti válaszai

Az oktatói pálya vonzerejének változása és a felsőoktatási intézmények szervezeti válaszai Faculty of Business Administration Az oktatói pálya vonzerejének változása és a felsőoktatási intézmények szervezeti válaszai Kováts Gergely Vezetéstudományi Intézet, Vezetési és Szervezési Tanszék Nemzetközi

Részletesebben

Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. Zank Ildikó Pécsi Tudományegyetem

Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. Zank Ildikó Pécsi Tudományegyetem Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. Zank Ildikó Pécsi Tudományegyetem Megújulás és fenntarthatóság a versenyképes és tudásalapú Magyarországért. VIII. Nemzetközi Tanácsadói Konferencia. Budapesti Kereskedelmi

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

HÁROM SZIROM ÓVODA OM azonosító:

HÁROM SZIROM ÓVODA OM azonosító: HÁROM SZIROM ÓVODA OM azonosító: 030839 TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013 2018. TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM A pedagógus továbbképzés törvényi háttere: - 277/1997. (XII.22.) Korm. rend. a pedagógus továbbképzésről,

Részletesebben

A School of Business Üzleti és Művészeti Szakképző Iskola. Minőségirányítási programja

A School of Business Üzleti és Művészeti Szakképző Iskola. Minőségirányítási programja A School of Business Üzleti és Művészeti Szakképző Iskola Minőségirányítási programja Név Aláírás Időpont Készítette (igazgató) Minőségirányítási vezető Lipták Lajos Lipták Lajos Jóváhagyta (a fenntartó

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nyüsti Szilvia Educatio Nkft. A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek Műhelykonferencia Budapest, 2014. május

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Mitől függ a tanári munka minősége?

Mitől függ a tanári munka minősége? Mitől függ a tanári munka minősége? Sági Matild - Ercsei Kálmán Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet XII. Országos Neveléstudományi Konferencia BME, Budapest 2012. november 8-10. Miért fontos az oktatás

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Jean Monnet tevékenységek

Jean Monnet tevékenységek Jean Monnet tevékenységek Nemzetközi pályázati lehetőségek a felsőoktatás fejlesztésében Európán belül és a világban 2014. november 3. Koós-Herold Zsuzsa A Jean Monnet tevékenységek fő célja az oktatás

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A felsőoktatási rendszer és a pedagógusképzés helyzete, változásai

A felsőoktatási rendszer és a pedagógusképzés helyzete, változásai Gáspár Mihály az MRK PB elnöke: A felsőoktatási rendszer és a pedagógusképzés helyzete, változásai AZ OKTATÁS JELENLEGI HELYZETE JÖVŐKÉPE XIII. ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI SZAKÉRTŐI KONFERENCIA Hajdúszoboszló

Részletesebben

PSZICHOLÓGIA DOKTORI ISKOLA

PSZICHOLÓGIA DOKTORI ISKOLA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS doktori képzésben való részvételre 2016-2017. tanév PSZICHOLÓGIA DOKTORI ISKOLA BME TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR 1 A BME Természettudományi Kar pályázatot hirdet a Pszichológia Doktori Iskola

Részletesebben

Az MNB kiválósági ösztöndíj pályázatok elbírálásának rendje és feltételei a Budapesti Gazdasági Egyetemen október 5.

Az MNB kiválósági ösztöndíj pályázatok elbírálásának rendje és feltételei a Budapesti Gazdasági Egyetemen október 5. Az MNB kiválósági ösztöndíj pályázatok elbírálásának rendje és feltételei a Budapesti Gazdasági Egyetemen 2016. október 5. 1. Előzmények A Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban MNB) a Budapesti Gazdasági Egyetem

Részletesebben

AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁJÁNAK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERVE

AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁJÁNAK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERVE AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁJÁNAK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERVE Az Eszterházy Károly Főiskola minőségirányítási rendszerébe épül be a doktori képzés és fokozatszerzés minőségbiztosítási

Részletesebben

PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 1. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2016. július 1. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER

Részletesebben

A minőségi felsőoktatás feltételei február

A minőségi felsőoktatás feltételei február A minőségi felsőoktatás feltételei 2016. február Amikor a hagyományos termelési tényezők kimerülnek, akkor nem marad más, mint az emberi tőke és az innováció, ami a gazdasági növekedést mozdíthatja. Ezek

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar

Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Kari értékelés és intézkedési terv a Diplomás Pályakövető Rendszer PTE-n végzett: - 2010-es hallgatói motivációs vizsgálata, - 2007, 2009-ben végzettek vizsgálata kapcsán.

Részletesebben

ÁTALAKULÁS ÉS KONSZOLIDÁCIÓ A MAGYAR GAZDASÁGBAN ÉS GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSBAN

ÁTALAKULÁS ÉS KONSZOLIDÁCIÓ A MAGYAR GAZDASÁGBAN ÉS GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSBAN 50. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS ÁTALAKULÁS ÉS KONSZOLIDÁCIÓ A MAGYAR GAZDASÁGBAN ÉS GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSBAN A felsőoktatás átalakulása és gazdasági kérdései Sándorné Kriszt Éva rektor BGF Államháztartás szekció

Részletesebben

DPR_hallg._OEC_FOK. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%

DPR_hallg._OEC_FOK. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25% DPR_hallg._OEC_FOK Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % 0% 0% 0% % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya Új Közszolgálati Életpálya ÁROP-2.2.17-2012-2013-0001 Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú

Részletesebben

Az MNB kiválósági ösztöndíj pályázatok elbírálásának rendje és feltételei a Budapesti Gazdasági Egyetemen október 5.

Az MNB kiválósági ösztöndíj pályázatok elbírálásának rendje és feltételei a Budapesti Gazdasági Egyetemen október 5. Az MNB kiválósági ösztöndíj pályázatok elbírálásának rendje és feltételei a Budapesti Gazdasági Egyetemen 2016. október 5. 1. Előzmények A Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban MNB) a Budapesti Gazdasági Egyetem

Részletesebben

Összefoglalás a 2014-es TOP magyarországi tanácsadói felmérésről

Összefoglalás a 2014-es TOP magyarországi tanácsadói felmérésről Összefoglalás a 2014-es TOP magyarországi tanácsadói felmérésről VII. Országos Tanácsadói Konferencia Budapest, 2014. október 30. Dr. Poór József, CMC Iliás Anikó Csak a változás állandó. Schopenhauer

Részletesebben

KISISKOLÁK ÚJRAINDÍTÁSA

KISISKOLÁK ÚJRAINDÍTÁSA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 KISISKOLÁK ÚJRAINDÍTÁSA JANKÓ KRISZTINA ONK 2014 DEBRECEN, 2014. NOVEMBER 6. A kutatás célja: A kisiskolák újraindításának

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Miért érdemes továbbtanulni? Mert a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb jövedelmet érhetnek el, több munkalehetőség közül választhatnak,

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014. tanévre Osztatlan tanárszak közgazdásztanár szakképzettség (nappali munkarend) 2 Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014.

Részletesebben

Kari körkérdés. A PTE BTK hallgatóinak véleménye a Kart érintő kérdésekről. Péntek Eszter, Horzsa Gergely, Németh Zsuzsanna, Dudás Dominika

Kari körkérdés. A PTE BTK hallgatóinak véleménye a Kart érintő kérdésekről. Péntek Eszter, Horzsa Gergely, Németh Zsuzsanna, Dudás Dominika Kari körkérdés A PTE BTK hallgatóinak véleménye a Kart érintő kérdésekről Péntek Eszter, Horzsa Gergely, Németh Zsuzsanna, Dudás Dominika A válaszadók megoszlása a képzés jellege alapján (%) A képzés jellege

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem

Nyugat-magyarországi Egyetem Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer tavaszi felmérésről Gyorsjelentések Nyugat-magyarországi Egyetem Intézményi rész 2007-ben

Részletesebben

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2.1 A Bologna rendszerű képzés A Bologna-folyamat célja az európai felsőoktatás harmonizációja mely által a magyar felsőoktatás

Részletesebben

A Miskolci Egyetemen működő tudományos képzési műhelyek összehangolt minőségi fejlesztése TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 projekt.

A Miskolci Egyetemen működő tudományos képzési műhelyek összehangolt minőségi fejlesztése TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 projekt. PÁLYÁZATI KIÍRÁS A Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája pályázatot hirdet PREDOKTORI ÖSZTÖNDÍJRA (új alkalmazásra tudományos segédmunkatárs munkakörben A Miskolci Egyetemen működő tudományos

Részletesebben