Vállalkozói Hírlevél 1. TÁMOP C-13/ A Munkáért!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vállalkozói Hírlevél 1. TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 A Munkáért!"

Átírás

1 Vállalkozói Hírlevél 1.

2 Tartalom A svájci népszavazás után....4 Folytatódnak a tárgyalások az EU és az USA közötti kereskedelmi egyezményről...5 A BusinessEurope makrogazdasági kitekintése re....6 Európai gazdasági helyzetkép Hazai makrogazdasági összefoglaló Magas-e, kell-e a hazai minimálbér?

3 Tisztelt MGYOSZ Tagok! Kedves Barátaink! A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy a több mint 6000 tagját segítse abban, hogy naprakész információk birtokában hozhassák meg akár nemzetközi, akár a hazai piacot érintő gazdasági döntéseiket. A sikeres TÁMOP2.5.3.C-13/ A munkáért címet viselő pályázatunknak köszönhetően az elkövetkező időszakban előre láthatóan 15 hónapon keresztül, havi rendszerességgel jelentkezünk a mostanihoz hasonló kiadványokkal. Bízunk abban, hogy ezzel is segíthetjük a hatékony, megbízható és gyors tájékozódást tagjaink számára. Meggyőződésem, hogy ezen kiadványok segítséget jelentenek tagjaink számára ahhoz, hogy a munkaadók számára releváns gazdasági folyamatokat kellő részletességgel, objektíven tudják megvizsgálni. Erre garanciát jelent a Kopint-Tárki elemzőközpont, akik a szakmai hátteret jelentik számunkra ebben a projektben. A mostani, első kiadvány többek között olyan aktuális ügyekkel foglalkozik, mint a minimálbér kérdése vagy éppen az Európai Unió és az Egyesül Államok közötti kereskedelmi megállapodások aktuális állása. Kollégáinkkal igyekszünk úgy összeállítani a jövőben is az anyagokat, hogy a lehető legnagyobb segítséget jelentse Önöknek, és a lehető legaktuálisabb, legfontosabb kérdéseket vizsgáljuk meg minden hónapban. Reméljük kiadványunk elnyeri tetszésüket, és hasznosnak ítélik majd annak tartalmát. Amennyiben bármilyen megjegyzésük, meglátásuk lenne az anyagokkal kapcsolatban, vagy szeretnének egyes területekről részletesebb elemzéseket kapni a következő hónapokban, jelezzék felénk mindezt. A tematikát úgy alakítjuk, hogy az a lehető leghasznosabb legyen az Önök számára. Köszönettel: Dr. Futó Péter 3

4 Európai hírek A svájci népszavazás után A BusinessEurope tudomásul vette a svájci szavazók döntését a bevándorlás korlátozásáról. Bár tiszteletben tartjuk a svájciak demokratikus döntését, nyilvánvaló számunkra, hogy komoly kockázatot jelent a svájci gazdaságnak az egységes európai piacba való integrálódása tekintetében. A Svájc és az EU közti együttműködésről szóló egyezmények egyik legalapvetőbb eleme az emberek szabad mozgása. A munkaerő, a tőke, a javak és a szolgáltatások szabad áramlása elengedhetetlen egy versenyképes és innovatív Európa megalapozásához. A vállalatoknak foglalkoztatási döntéseiket munkavállalóik képességei alapján kell meghozniuk, nem pedig adminisztratív korlátozások mentén. A BusinessEurope nyugtalan a svájci munkaerő-piaci szabályozás alakulásával kapcsolatban, tekintve, hogy Svájc a negyedik legfontosabb kereskedelmi partnere az EU-nak mondta Markus J. Beyrer, a BusinessEurope főigazgatója. 20% Az EU legfontosabb külkereskedelmi partnerei (a teljes export/import százalékában) 15% 10% Export Import 5% 0% Forrás: Eurostat A svájci szavazók a február 9-i népszavazáson enyhe többséggel, 50,3%-os szavazataránnyal elfogadták a bevándorlás korlátozásáról szóló indítványt. Az új szabályozás értelmében a jövőben szektoronként és országos szinten is évi kvótákkal korlátozzák a munkavállalás céljából bevándorló külföldiek számát. 4

5 Európai hírek Folytatódnak a tárgyalások az EU és az USA közötti kereskedelmi egyezményről Február közepén újabb egyeztetést tartottak a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP Transatlantic Trade and Investment Partnership) felállításáról az EU és az USA között. A Washingtonban tartott megbeszélés immáron a harmadik kör volt a júliusban kezdődött tárgyalássorozatban. A TTIP lényege, hogy a kereskedelmi korlátok csökkentésével egyszerűbbé tegyék a javak és szolgáltatások forgalmát az óceán két partja között. Az egyezmény csökkentené a vámokat több gazdasági szektorban, valamint a műszaki szabályozások, szabványok és engedélyeztetési eljárások egységesítésével megkönnyítené a vállalatok tevékenységét egymás piacain. Az EU egy független elemzésre hivatkozva évi 0,5%-os pótlólagos GDP-növekedést vár az egyezmény teljes körű bevezetésének következtében. Ez évi 120 milliárd eurónak felel meg, ami brüsszeli várakozások szerint a költségvetési kiadások és az adósságok növekedése nélkül fokozná mind a keresletet, mind a kínálatot az európai gazdaságban. A BusinessEurope főigazgatója, Markus J. Beyrer a tárgyalásokat megelőzően kiadott közleményében szintén az egyezmény fontosságát hangsúlyozta: A vállalatok az Atlanti-óceán mindkét oldalán egy széleskörű, kivételektől mentes megegyezést várnak, mivel ez szolgálná leginkább a vállalatok és a fogyasztók érdekeit hangoztatta. Karel De Gucht, az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa szerint a tárgyalások most fordultak a célegyenesbe. A folyamatnak újabb politikai lökést adott Barack Obama márciusi brüsszeli látogatása, ami a figyelem középpontjába helyezte a TTIP tárgyalásokat EU-USA kereskedelmi kapcsolatok % 25% 20% 15% 10% 5% 0% EU nettó export (millió EUR/ECU) USA aránya a teljes EU exportban (jobb t.) USA aránya a teljes EU importban (jobb t.) Forrás: Eurostat 5

6 A BusinessEurope makrogazdasági kitekintése re A BusinessEurope makrogazdasági kitekintése re Összefoglaló 1. Áttekintés A BusinessEurope legutóbbi, még tavaly ősszel megjelentetett makrogazdasági áttekintése is pozitív folyamatokra hívja fel a figyelmet az európai gazdaságban, mivel 2013 első fele óta kedvező irányú változások mentek végbe mind a növekedés, mind az üzleti bizalom terén. Az üzleti bizalom javulása többek között az Európai Központi Bank által az euróövezet stabilitásának megőrzése iránt vállalt elkötelezettségéből, a bankunió felé tett lépésekből és az egyes tagállamokban életbe léptetett strukturális reformokból fakadt. A BusinessEurope előrejelzése az idei évre 1,4%-os gazdasági növekedést vetített előre az unió egészében és 1,1%-ot az eurózónában. Fő indikátorok Reál GDP (éves %-os változás) Infláció (%) Munkanélküliség (%) Költségvetési hiány (%) Teljes államadósság (GDP %-ban) GDP komponensek Lakossági fogyasztás (%) Kormányzati kiadások (%) Bruttó állóeszköz-felhalmozás Export (%) Import (%) EU 27 Euro Zóna ,0 1,7 11,2-3,3 88,8 EU 27 1,4 1,8 10,6-3,1 89,7-0,5 1,5 11,6-2,7 96,3 Euro Zóna 1,1 1,6 11,5-2,4 95, ,2 0,2-2,8 1,8 0,0 0,9-0,1 2,9 4,5 3,8-0,8-0,4-3,4 2,0-0,1 1. táblázat: Főbb előrejelzések a BUSINESSEUROPE-tól (Forrás: BUSINESSEUROPE előrejelzések) A tagországok gazdasági teljesítménye azonban továbbra is nagyon széles skálán mozog. A legmagasabb gazdasági növekedést az idén várhatóan az eurózónán kívüli országok mutathatják fel: az Egyesült Királyságban 2,3%, Lengyelországban 2,6%, Svédországban 2,1% lehet a bővülés üteme a BusinessEurope szerint. Az euróövezeti növekedés motorja továbbra is Németország marad, amely az előrejelzés szerint az idén 1,8%-os növekedést érhet el. Az európai növekedést lassítják a nagy, de növekedési szempontból rosszul teljesítő európai gazdaságok: Franciaországban 0,6%, Olaszországban 0,7%, Spanyolország 0,8%, Hollandiában 0,5%-os növekedés várható csak az idén. 0,4-0,1 2,1 4,6 3,7 6

7 A BusinessEurope makrogazdasági kitekintése re 2. Belföldi kereslet és beruházás A 2013-as trend, miszerint a GDP növekedéséhez csupán a nettó export járult hozzá pozitívan, megfordulni látszik 2014-ben. A BusinessEurope tagjai szerint a fogyasztói optimizmus javulásának köszönhetően 2014-ben a magán fogyasztás 0,9%-os növekedést produkálhat. A további gyorsuláshoz azonban a munkanélküliség csökkenésére volna szükség. A BusinessEurope 2013 tavaszi előrejelzésével összhangban javultak az üzleti bizalmi indikátorok. Bár a bizalom helyreállításához időre van szükség, a tagok előrejelzése szerint 2014-ben 2,9%-kal nőhet az összes beruházás mértéke. Az ipari bizalmi index és a GDP növekedése 10 1,0 5 0,5 0 0, , , ,5-25 Forrás: Eurostat -2, , Q1 2007Q4 2008Q3 2009Q2 2010Q1 2010Q4 2011Q3 2012Q2 2013Q1-3,0 2013Q4 Ipari bizalmi index Negyedéves GDP növekedési ütem (%) A 2013 közepét megelőző egy évben mintegy 16,5 milliárd euróval (6,8%-kal) csökkentek az üzleti beruházások az euróövezetben. Ennek ellenére 2013 második negyedévétől kezdve fordulópont látszik e téren, és így 2014-ben a BusinessEurope 3,3%-os magánberuházás-növekedést vár az EU-ban. A BusinessEurope tagjai a globális keresletet tartják a legfontosabb tényezőnek a tőkeberuházások alakulása szempontjából, miközben a nyereségesség és a belföldi kereslet is egyre pozitívabb szerepet játszik. A kiugróan alacsony kapacitáskihasználtság és a finanszírozási problémák viszont továbbra is hátráltatják az üzleti beruházásokat A beruházási döntéseket befolyásoló tényezők (A pozitív és negatív válaszok különbsége, %) Globális kereslet Profitabilitás Hazai kereslet Költségek és finanszírozási források Kapacitás kihasználtság november május Forrás: BUSINESSSSEUROPE 7

8 A BusinessEurope makrogazdasági kitekintése re A BusinessEurope kérdőívének válaszadói között 91% volt azok aránya, akik szerint a beruházási szükségletek kielégítése során döntő szerepet játszik az innováció mértéke. Ugyanakkor a megfelelő finanszírozás biztosítása továbbra is nehézséget okoz az európai üzleti szektor számára. A felmérés szerint a negatív gazdaság kilátások, a pénzügyi szabályozásban bekövetkezett változások és a bankok gyenge tőkehelyzete mind hátráltató tényezői a hitelkínálat helyreállásának. Így kizárólag a stabil tőkehelyzetű és alacsony tőkeáttétellel rendelkező vállalatok jutnak elegendő hitelhez, ami megnehezíti a beruházások fellendülést és a gazdasági növekedést. Ennek következtében az elmúlt két évben 300 milliárd euróval csökkent a vállalati hitelek mennyisége az euróövezetben. A tagországok közül különösen a válság által sújtott periférikus tagállamok (Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország) vállalati szférája szembesül a finanszírozási költségek megemelkedésével. Ezzel összefüggésben az EKB is elismerte, hogy ilyen körülmények között a monetáris politika transzmissziós mechanizmusa részben működésképtelen. 3. Export és versenyképességbeli egyensúlytalanságok A külföldi kereslet bővülése a következő években is támogatni fogja az EU exportját, de a korábbi várakozásokhoz képest kisebb mértékben. A BusinessEurope várakozása szerint 2013-ban a GDP 1,7%- ának megfelelő folyófizetési mérleg többlettel zárhat az EU, míg az euróövezet folyófizetési mérlegének többlete elérheti a GDP 2,8%-át. A 2014-ben mindkét vonatkozásban 0,2 százalékpontos javulást vár a szövetség: GDP-arányosan 1,9%-os illetve 3%-os többlet keletkezhet az összesített folyófizetési mérlegekben. A külkereskedelmi többlet tekintetében különösen nagy változás figyelhető meg között azokban az országokban, amelyeket a válság a legsúlyosabban érintett, vagyis a más említett periférikus eurózóna-tagállamokban. Spanyolország a 2008-as 100 milliárd eurós fizetési mérleg hiányát 2013-ra 23 milliárdos többletté változtatta, és hasonló folyamatok figyelhető meg Írország, Görögország és Portugália esetében is. Milliárd euró Folyó fizetési mérleg egyenlegek Franciaország Írország, Görögország, Portugália Hollandia, Belgium Ausztria Olaszország Spanyolország Németország Forrás: Eurostat * becsült adatok E folyó fizetési mérlegek kiegyensúlyozódása részben a belföldi kereslet visszaesésére, részben a versenyképesség javítását és az alacsonyabb munkaerő-költségek elérését célzó strukturális reformoknak köszönhetők. Az utóbbit az egyes országok különböző módon érték el. Amíg Görögország és Írország esetében 6,6%-kal illetve 4,2%-kal csökkentek, Portugáliában és Spanyolországban 2%-kal illetve 6,2%-kal nőttek a nominális bérek. Ez arra enged következtetni, hogy az utóbbi két országban a kiigazítás elsősorban a foglalkoztatás csökkenésén keresztül valósult meg. 8

9 A BusinessEurope makrogazdasági kitekintése re 4. Munkaerőpiac A munkaerő-piaci körülmények továbbra is nagyon különbözőek az egyes tagállamokban. Amíg Spanyolországban még 2014 elején is közel 26%-os munkanélküliséget mértek, addig Ausztriában és Németországban 5% körüli a mutató. Mivel az idén a BusinessEurope szerint csak mintegy félmillió új munkahely teremtésére lehet számítani az EU-ban, aminek a fele Németországban jön létre, a szervezet tagjai nem számítanak a munkanélküliségi jelentősebb mérséklődésére. A GDP és a munkanélküliségi ráta változása Litvánia Észtország Lengyelország Egyesült Királyság Luxemburg GDP változása, 2014, % Munkanélküliségi ráta változása, 2014, % Svédország Ausztria Németország Málta Bulgária Finnország Dánia Magyarország Csehország Belgium Portugália Spanyolország Olaszország Franciaország Görögország Hollandia Szlovénia Ciprus Forrás: BUSINESSSSEUROPE A várakozásoknak megfelelően a foglalkoztatás javulása késve követi gazdaság növekedési pályára állását. Ezért a jelenleginél jóval erőteljesebb növekedésre volna szükség a munkanélküliség érdemi csökkenéséhez. Ezen kívül további munkaerő-piaci reformok szükségesek ahhoz, hogy a vállalatoknak minél inkább megérje több munkavállalót alkalmazniuk. 9

10 A BusinessEurope makrogazdasági kitekintése re 5. Kockázatok A BusinessEurope tagjai az alapvetően pozitív gazdasági kilátások ellenére továbbra is jelentős negatív kockázatokkal számolnak. A legfontosabbnak ezek között az adóemeléseket, a banki hitelezési kondíciók szigorodását, a pénzpiaci instabilitást, a közkiadások alakulását és az EU-n kívüli protekcionizmust tartják. Ezek alakulása kulcsfontosságú az európai vállalati szektor fellendülése szempontjából. Főbb növekedési kockázatok (A pozitív és negatív válaszok különbsége, %) CO2 kibocsátás ára USA növekedése Háztartások biztonsági megtakarítása Kereskedelemmel súlyozott árfolyam Hozzáférés vállalati kötvényekhez és tőkéhez Pénzügyi szabályozás Protekcionizmus (EU-n kívüli) Közpénzügyek állapota Pénzpiaci stabilitás Banki hitelezési kondíciók Magasabb adók május november Forrás: BUSINESSSSEUROPE 10

11 Kopint-Tárki elemzés Európai gazdasági helyzetkép Javuló növekedési kilátások kockázatokkal A tavalyi év második felében az európai gazdasági kilátások jelentős mértékben javultak. Az euróövezetben a recesszió véget ért, és nemcsak az előző negyedévhez képest volt pozitív a GDP növekedési rátája, hanem az előző év megfelelő időszakához képest is. Ugyanakkor a GDP szintje mind az eurózóna, mind az EU-28 esetében elmaradt a évi a válság hatásait még nem tükröző csúcstól. Éves %-os változás (n/n) Javuló kilátások az Európai Unióban 3 2,5 Euróövezet (17) 2 EU 28 1,5 1 0,5 0-0,5-1 -1, Q1 2011Q4 2012Q3 2013Q2 Forrás: Eurostat Az európai bizalmi indexek felfelé mutatnak Euróövezet EU M M M M11 Forrás: Eurostat A bizalmi indexek felfelé mutató trendje jelzi, hogy a megindult élénkülés az idei év egészében jellemző maradhat. Ugyanakkor a februári előzetes adatok, amelyek alapján mind a feldolgozóipari, mind a szolgáltatói beszerzési menedzser-index rosszabbodni látszik, jelzi, hogy változatlanul nagyon törékeny az élénkülés. Az ipari termelési adatok továbbra sem egyértelműen mutatnak javulást, és a havi ingadozások elég jelentősek maradtak. A feldolgozóipari termelés volumene tavaly 0,7%-kal csökkent és 2013 végén 7,4%-kal maradt el a évi a válság előtti szinttől. Ugyanakkor az idei évre vonatkozó előrejelzések 1,9%-os bővülésből indulnak ki, ami jövőre akár 2,4%-ra gyorsulhat. 2010=100 Az európai feldolgozóipar volumenének változása ,5 Eurózóna 103 EU , , , M M M M10 Forrás: Eurostat Az egyes országok közötti különbségek továbbra is jelentősek. A magas államadósság terhe több ország esetében jelentősen fékezi a növekedést az euróövezeten belül, ami a szoros kereskedelmi kapcsolatok miatt a dinamikusabb gazdaságok növekedését is lassítja. S itt nemcsak a krízis országok problémáiról beszélünk, hanem a nagy országok, mint Franciaország vagy Olaszország változatlanul erőtlen növekedéséről is, ami az eurózóna motorjának számító Németországot is visszahúzza. Ezzel együtt Németországban ami az euróövezet GDP-jének több mint negyedét adja az idén 1,5% körüli GDP bővülést várunk, ami jövőre 2%-ra is gyorsulhat. 11

12 Kopint-Tárki elemzés Az euróövezet országai a következő két évben is alacsonyabb növekedést produkálnak, mint az övezeten kívüli uniós tagországok. Az Egyesült Királyságban és az EU-12 esetében jövőre már 2% feletti növekedést várunk, míg az EU-18 esetében csak valamivel 1% feletti GDP bővülés várható. Az Európai Bizottság téli prognózisa 1 is hasonló növekedési trendeket jelez előre, hangsúlyozva, hogy ehhez továbbra is fegyelmezett gazdaságpolitikára van szükség mind uniós, mind tagállami szinten. Ugyanakkor az euróövezet esetében a lefelé mutató növekedési kockázatok továbbra sem lebecsülendők. Míg 2013 elején a növekedés egyetlen támasza a nettó export volt, addig az év második felében ha lassan is de a belső kereslet is élénkülni kezdett. Az idén több évi visszaesés után mind a magánfogyasztás, mind a beruházási tevékenység pozitív rátákat mutathat fel, és a dinamika 2015-ben tovább erősödhet. Az euróövezeten kívüli országokban, de különösen az Egyesült Királyságban, a belső kereslet egyre erőteljesebben járul hozzá a növekedéshez, különösen a magánfogyasztás élénkülése válik egyre robusztusabbá. A beruházási tevékenység lassabban kap erőre, de 2014-ben ebben a vonatkozásban is élénkülés várható. Egyelőre marad az expanzív monetáris politika Az euróövezet országaiban a monetáris politika minden jel szerint továbbra is expanzív marad, az EKB-nak inkább az alacsony inflációs ráta okoz gondot, de újabb kamatvágásnak nem igazán lenne értelme. Ugyanakkor a konjunkturális élénkülés és az ezzel párhuzamos béremelések következtében az infláció vonatkozásában egy enyhén felfelé ívelő korrekció is megindulhat, alapvetően továbbra is alacsony infláció mellett. A lefelé és felfelé egyaránt mutató kockázatok következtében az EKB továbbra is óvatos marad. A bizonytalanságot fokozza, hogy a FED eszközvásárlási programjának lassú kivezetése egyelőre nehezen előre jelezhető globális következményekkel járhat. Az EKB-hoz hasonlóan a brit jegybank is óvatos marad, és legfrissebb előrejelzésében arra utal, hogy a jelenlegi gazdasági és munkaerő-piaci helyzet alapján még nem indokolt a monetáris szigorítás. Enyhülő fiskális megszorítások az országok többségében A fiskális megszorítások az érintett országokban ugyan az idén is megmaradnak, de enyhülő mértékben. Az előrejelzések alapján a költségvetési GDP-arányos államadósság alakulása az Európai Unióban a GDP %-ában EU-18 EU-28 Görögország Portugália SpanyolországOlaszország Forrás: European Commission, Autumn Forecast 1 12

13 Kopint-Tárki elemzés deficit mindenütt mérséklődik, de jó néhány országban (Hollandia, Portugália, Franciaország, Görögország, Spanyolország, Írország) továbbra is a 3%-os maastrichti kritérium fölött mozog. A nagyobb gondot az államadósság-állomány GDP-arányos szintje okozza egyes országokban, ami a jelentős megszorítások ellenére nem vagy csak alig mérséklődik, és finanszírozhatósága különösen a súlyos helyzetben lévő országok esetében elsősorban a globális likviditási és az általános pénzpiaci bizalmi helyzettől függ. Ebben a vonatkozásban az olasz adósságállomány, amely jelenleg a GDP 134%-a, külön figyelmet érdemel. Az újonnan kinevezett kormány nagyon széleskörű strukturális reformokkal igyekszik a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzésén keresztül mérsékelni az adósságrátát. Ugyanakkor a költségvetési kiadások visszafogása Olaszország esetében sem lesz megkerülhető a következő években. marad nemcsak az idén, hanem jövőre is. Pozitív fejleménynek csupán az számít, hogy a helyzet nem romlik tovább. A vállalkozások az új munkahelyek teremtésével még kivárnak, amíg a konjunkturális élénkülés robusztusabbá nem válik. Súlyos gond, hogy a fiatal (15-39 éves) korosztály esetében a munkanélküliség az eurózóna átlagában a évi 7,6%-ról 2013-ra 15,7%-ra emelkedett, de Görögország vagy Spanyolország esetében 30% fölött mozog. A éves korosztály esetében még rosszabb a helyzet: itt az eurózóna átlaga 23,8% volt 2013-ban, az említett két ország esetében pedig 50% fölötti rátákat mérnek. A munkanélkülieken belül a tartós, 12 hónapot meghaladó munkanélküliek aránya 40% fölötti az euróövezetben. A kelet-európai országok gazdasági teljesítménye és kilátásai LFS, % 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 A munkanélküliség alakulása az Európai Unióban EU-28 Eurózóna 106,00 105,00 104,00 103,00 102,00 Kelet-közép-európai devizák teljesítménye 2014-ben (2014. január 2 = 100) CZK/EUR HUF/EUR PLN/EUR 4,0 101,00 2,0 100,00 0, ,00 Január 2. Január 14. Január 24. Feburár 5. Feburár 17. Forrás: Eurostat Forrás: Eurostat Az élénkülés még nem érezhető a munkaerőpiacokon Továbbra is nagy probléma, hogy a konjunkturális helyzet javulása a legtöbb országban nem enyhít a munkaerő-piaci feszültségeken. A munkanélküliségi ráta az euróövezet átlagában kétszámjegyű Bár a kelet-közép-európai térség korábban sem volt homogén régiónak nevezhető, az EU keleti felének gazdasági térképe az utóbbi években jelentősen átalakult. A korábbi éllovasnak számító Csehország és Észtország növekedése visszafogottabbá vált; az előbbi esetében csupán a tavalyi év utolsó negyedévében nem volt gazdasági visszaesés, az utóbbinál pedig éppen a téli idő- 13

14 Kopint-Tárki elemzés szakban mértek zsugorodást. Ciprus gazdasága tavaly is 5,4%-kal esett vissza, és az egy főre jutó GDP alapján továbbra is az élbolyba tartozó Szlovéniában sem ért végett az évek óta tartó receszszió. A legújabb EU tagállam, Horvátország pedig 2009 óta nem tud növekedést produkálni. A térség más országaiban ugyanakkor jelentős növekedést mértek tavaly. Romániában 3,3%-kal, Lettországban 4,7%-kal, Litvániában 3,4%-kal bővült a GDP. E mögött részben ciklikus, részben strukturális hatások állnak. A válságból való kilábaláskor érvényesült a bázishatás, ami lényegében minden országra igaz a régióban, a növekedés szerkezete azonban eltérő maradt. Lettországban az euró bevezetése miatt a nyomott infláció és az alacsony kamatok ösztönözték a magánfogyasztás bővülését. Litvániában főleg az építőipari beruházások és a szolgáltatásexport, Romániában szintén az élénkülő magánfogyasztás húzta a gazdaságot. A belföldi kereslet, illetve a munkapiaci folyamatok alakulása szempontjából nem közömbös, hogy mind a balti államokból, mind Romániából és Bulgáriából a lakosság jelentős, akár a 10%-ot is elérő része távozott az elmúlt években külföldön munkát vállalva. Befektetői szempontból a régió megítélése 2014 elején sokat romlott, amiért részben a Törökországban és Ukrajnában zajló események, részben a továbbra is magas és továbbemelkedő adósságszintek a felelősek. Az amerikai eszközvásárlási program lassú visszafogásának hatására megindult a tőkekiáramlás a feltörekvő országokból, jelentősen gyengítve a régió valutáit. Ezzel is magyarázható, hogy számottevően gyengült a forint és a zlotyi euróval szembeni árfolyama, de a cseh korona és a román lej is veszített az értékéből. A magyar hosszú hozamokon máris érződik némi bizalomvesztés, de középtávon más közép-kelet európai országok államkötvényei is drágábban kelhetnek el. Az ukrán válság Az Ukrajnában zajló események történelmi mélypontra gyengítették a hrivnyát a dollárral szemben, és az EU és az IMF pénzügyi jelenlétének dacára továbbra is magas az államcsőd veszélye. Az ukrán CDS felár a tavalyi év azonos időszakához képest 75%-kal emelkedett, ezzel pedig a világ harmadik legkockázatosabb országának számít (Argentína és Venezuela után). Összehasonlításképpen a magyar CDS felár az ukránnak csupán mintegy a negyede. Ukrajna folyó fizetési mérleg hiánya 2012-ben 14 milliárd dollár volt, 2013-ra 15 milliárd körüli hiány várható, így a gazdaság rendkívül érzékeny a külső sokkokra, különösen az árfolyam-ingadozásokra. Az ukrán külső adósságnak mindösszesen 2,2%-a van hrivnyában denominálva (77% USD, 11% EUR), így a lejáró kötelezettségek rendezése vagy megújítása akadályokba ütközhet, különösen, hogy az UAH/USD árfolyam az év eleje óta több mint 15%-ot gyengült. Nem kell ugyanakkor attól tartani, hogy az ukrán helyzet, akár egy államcsőd esetén is, átterjedne más országokra, habár egy esetleges menekülthullám komoly nehézségeket okozhat a környező államoknak. Ukrajna számára jelenleg a politikai stabilitás elérése a legfontosabb, amit feltehetően a lejáró adósságok átütemezése vagy megújítása követ majd, ez azonban külső segítség nélkül aligha sikerülhet. Politikai kockázatot hordoz magában azonban, hogy a pénzügyi segítség honnan és mikor érkezik majd. 14

15 I I Kopint-Tárki elemzés Hazai makrogazdasági összefoglaló Az elmúlt hónapok arról tanúskodnak, hogy a tavalyi harmadik negyedévben megkezdődött fellendülés folytatódik, habár legalábbis bizonyos összetevőit illetően kevésbé lendületesen, mint arra korábban számítani lehetett. A negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához képest 2,7%-kal emelkedett a GDP, ami a leggyorsabb ütem az elmúlt hét évben, habár történelmi mércével mérve természetesen még mindig viszonylag szerénynek mondható. Az előző negyedévhez képest a növekedési ütem 0,6%-os volt, ami némi mérséklődést jelent a harmadik negyedévi 0,8%- hoz képest, de így is tisztes növekedési teljesítménynek számít: évesítve mintegy 2,4%-os év/ éves növekedésnek felelne meg. A tavalyi egész éves növekedés 1,1%-os munkanaphatással igazítva 1,2%-os volt GDP volumene (2008 I. negyedév = 100) (szezonálisan és munkanappal kiigazítva) IV III II IV III II Forrás: KSH A GDP termelési oldalán az utolsó negyedévben immár valamennyi fő komponensnél növekedést mértek év/éves alapon, és az egyes komponensek dinamikájának erős szóródása ellenére a növekedés mindegyiknél meghaladta a pusztán szimbolikus mértéket. A mezőgazdasági hozzáadott érték bővülése 20% felett maradt, a megelőző két negyedév során is ütemes növekedést produkáló építőipar bővülése pedig 10% fölé emelkedett az utolsó negyedévben. Fontos, kedvező irányú változás ugyanakkor, hogy a negyedik negyedévben immár az ipari hozzáadott érték is érzékelhető, 3,3%-os növekedést produkált. A szolgáltatások hozzáadott értéke 1,3%-kal nőtt a harmadik negyedévi stagnálás után, és ezúttal már a piaci szolgáltatások is bővültek, habár ez utóbbin belül két alágban, a pénzügyi szolgáltatásoknál és az ingatlanügyeknél az utolsó negyedévben is enyhe csökkenést regisztrált a KSH. Az ipar jelentős, valamint a szolgáltatások domináns súlya miatt e két gazdasági ág növekedéshez való hozzájárulása az utolsó negyedévben a szerényebb növekedési ütemek ellenére is majdnem elérte a viharos növekedést produkáló mezőgazdaság növekedési hozzájárulását I A termelési komponensek hozzájárulása a GDP változásához (százalékpont) III I III I III I III I Szolgáltatások Építőipar Ipar Mezőgazd. GDP Forrás: KSH III A tavalyi év egészének viszonylatában azonban más a helyzet: az ipari hozzáadott érték minimálisan csökkent (a bruttó ipari termelés 1,4%-os bővülése ellenére), a szolgáltatások volumene pedig csupán 0,2%-kal nőtt, köszönhetően az ál- 15

16 Kopint-Tárki elemzés lami szolgáltatások 1,4%-os bővülésének, miközben a piaci szolgáltatások hozzáadott értéke az év egészében zsugorodott jan Az ipar termelése és értékesítése (előző év azonos hó=100) máj Termelés Belföldi ért. Exportért. sze jan máj Forrás: KSH sze A bruttó termelési adatokból az látszik, hogy az ipari termelés éves növekedése a harmadik negyedévi 3,1%-ról 5,5%-ra gyorsult az utolsó negyedévben. Ám ezzel az ipar még mindig messze van attól, hogy képes legyen eljátszani a növekedés valódi húzóerejének szerepét Ipari termelés volumene, 2010=100 (szezonálisan és munkanappal kiigazítva) jan már máj júl szept nov Forrás: KSH Az utolsó negyedév azonban még nem tekinthető teljes sikertörténetnek, a harmadik negyedévhez viszonyított gyorsulás ellenére sem. A évi utolsó negyedévi bázis rendkívül alacsony szintjére tekintettel ugyanis az év/éves gyorsulás erőteljesebb is lehetett volna, ha decemberben (a szezonálisan kiigazított adatok szerint) nem konyul le erőteljesen a termelés abszolút volumene. A lassuláson a feldolgozóiparon belül a textil- és ruházati ipar, a gyógyszeripar, a vegyi anyagok gyártása és a fémipar, valamint egy autóiparhoz erősen kapcsolódó alág, a gumi, műanyag- és nemfém ásványi termékek gyártása járult hozzá, miközben maga a járműgyártás kimondottan jól teljesített decemberben és az utolsó negyedév egészében Ipari belföldi értékesítés volumene, 2010=100 (szezonálisan és munkanappal kiigazítva) jan már máj júl szept nov Forrás: KSH Az ipari értékesítés esetében ugyanakkor sokkal kevésbé volt markáns az év végi lanyhulás, és teljes egészében a belföldi értékesítésre korlátozódott, aminek esetében a visszaesés már novemberben megkezdődött. Az érintett alágak nagyjából megfelelnek a termelésnél felsorolt alágaknak, a novemberben megfigyelt abszolút volumenesés pedig a gáz- és energia belföldi értékesítésének zuhanása, vagyis az enyhe időjárás következménye volt. Az ipari termelés januári 6,1%-os év/éves növekedése nyilvánvalóvá tette, hogy a termelés decemberi lanyhulása átmeneti jelenség volt. Az új ipari megrendelések egészében kedvező alakulása és a feldolgozóipari vállalatoknak a Kopint-Tárki Konjunktúratesztjében is megmutatkozó növekvő optimizmusa arra enged következtetni, hogy az ipari termelés a tavalyi 1,4%-nál lényegesen gyorsabb ütemben, akár 5%-kal is emelkedhet az idén, és az ipari hozzáadott érték dinamikája jó eséllyel meghaladja a 3%-ot. 16

17 Kopint-Tárki elemzés Összefoglalva, tavaly az említésre méltó növekedést alapvetően az agrárszektor tette lehetővé a termelési oldalon, idén viszont erre már nem számíthatunk. Az utolsó negyedévi adat viszont azt sugallja, hogy az ipari hozzáadott érték és a szolgáltatások idei dinamikája lényegesen magasabb lesz a tavalyi átlagos növekedési ütemnél. Ha a mezőgazdaság stagnálása mellett a másik három gazdasági ág idei éves dinamikája nagy vonalakban megfelel a tavalyi utolsó negyedévben mértnek, akkor a GDP az idén 2%-ot meghaladó ütemben várakozásunk szerint 2,2%-kal nő. Ami a GDP felhasználási oldalát illeti, az utolsó negyedévben a háztartások fogyasztása az első félévi csökkenés és a harmadik negyedévi negatív stagnálás után végre növekedésbe fordult. Ám a fogyasztási kiadások növekedési üteme csupán 1% volt, ami a (természetbeni társadalmi juttatást is magában foglaló) teljes magánfogyasztás 0,5%-os bővüléséhez volt elegendő egészét tekintve a teljes magánfogyasztás stagnált, pontosabban 0,1%-kal csökkent, vagyis várakozásunktól eltérően a háztartások fogyasztása még csekély mértékben sem volt képes húzóerőt gyakorolni a GDP bővülésére I A felhasználási komponensek hozzájárulása a GDP változásához (százalékpont) III I III I III I III I III A magánfogyasztás növekedése annak ellenére maradt mérsékelt a harmadik negyedévben, hogy az átlagos nettó reálkereset-tömeg növekedési üteme sok éve nem látott szintre emelkedett. Az átlagos reálkeresetek dinamikája a pedagógusbér-emelés ellenére sem gyorsult fel a harmadik negyedévhez képest, egyrészt a téli közmunkaprogram miatt megugró közmunkáslétszám átlagbért leszorító hatása, másrészt a versenyszféra jelentős részében az év végi prémiumok kifizetésének januárra tolódása következtében. Ugyanakkor az alkalmazotti létszám több mint 3%-os bővülése miatt a reálkereset-tömeg ennek ellenére 7%-kal nőtt, szemben a harmadik negyedévi 4,5%-kal. Ennek fényében a fogyasztási kiadások feltételezett idei 1%-os emelkedése továbbra is nagyon óvatos viselkedést jelez a háztartások részéről. Az idén a reálkereset-tömeg dinamikája mérséklődni fog a nominális keresetek növekedésének, valamint a létszámemelkedés ütemének lassulása miatt. Ezzel együtt arra számítunk, hogy a magánfogyasztás növekedési üteme inkább gyorsul, eléri vagy kissé meg is haladja az 1%-ot. A lakosság költési kedvét emelheti, hogy immár a versenyszférában is emelkedik a létszám a tavalyi utolsó negyedévben 1,1%-kal. A foglalkoztatottsági helyzet javulása tehát immár az intézményi statisztika szerint sem csupán a közmunkaprogram eredménye, hanem bizonyos fokig a gazdasági klíma javulását tükrözi. A beruházások növekedési üteme a várakozásokat jócskán meghaladva 14,9%-ra gyorsult az utolsó negyedévben a harmadik negyedévi 9,8% után, és a GDP szerinti állóeszköz-felhalmozás volumene is 10,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A bruttó állóeszköz-felhalmozás egész éves bővülési üteme 5,9%-os volt, ami azt jelenti, hogy a belső felhasználáson belül az állóeszköz-felhalmozás volt a növekedés legfőbb motorja tavaly. (Ennek ellenére az erőteljes készletleépülés miatt a teljes bruttó felhalmozás alig haladta meg a 2%-ot.) Nettó exp Bruttó állóeszk felh Magánfogy Forrás: KSH Készletvált+stat eltérés Közfogyasztás GDP A beruházási dinamika megítélését azonban rontja, hogy a negyedik negyedévi gyorsulás nagyobbrészt az állami beruházások extrém, 50%- ot meghaladó növekedéséből adódott, miközben 17

18 Kopint-Tárki elemzés a versenyszféra (pontosabban az ötven fősnél nagyobb vállalatok) beruházásainak növekedési üteme (4,8%) a fele volt csak a harmadik negyedévben mértnek. Habár az állami beruházások jó eséllyel az idén is emelkednek, a tavalyi ütem (éves átlagban 34%) fennmaradása kérdéses. A negyedik negyedévi beruházás-gyorsulás másik összetevője a jelek szerint a kisvállalkozások beruházásainak meglódulása volt. Ez vélhetően nagymértékben az MNB Növekedési Hitelprogramja első szakaszának a hatását tükrözi. Az idei év első hónapjaiban viszont egyelőre semmi jele annak, hogy a második szakasz hasonló mértékben katalizálná a kisvállalati hitelfelvételi aktivitást, habár lehetséges, hogy a későbbi negyedévek során a hatás majd jelentkezik. Összességében a beruházások tavalyi év második felében megfigyelt dinamizálódása nem jelent garanciát arra, hogy a beruházások idei növekedési üteme jelentősen meghaladja majd a tavalyi éves átlagot. Némi gyorsulást azért várunk: az állami beruházások dinamikájának várható lanyhulását ellensúlyozza majd a nagy- és kisvállalati beruházások tavalyi átlagnál magasabb növekedési üteme, és a kilátásokat javíthatják a lakásberuházások. Ezek érdemi dinamizálódása ugyan nem túl valószínű az idén, de a hanyatlás ütemének számottevő lefékeződése önmagában is javítaná a beruházások összdinamikáját. A vállalati beruházások kapcsán megjegyzendő, hogy miközben a feldolgozóipari beruházások majdnem ugyanolyan magas ütemben nőttek a negyedik negyedévben (11,5%), mint a harmadikban, a növekedés a kívánatos szektorális kiterjedés helyett még koncentráltabbá vált. A KSH közléséből kiolvashatóan a feldolgozóipari beruházások növekedését húzó alágak közül kikerült az élelmiszeripar és az autóipar, és maradtak az autóiparhoz kötődő gumi- és műanyagipar, illetve a nemfém ásványi termékek gyártása. Egy ezzel ellentétes irányú folyamat ugyan kedvezőbb lenne, de az ipari megrendelések és a feldolgozóipari vállalatok javuló helyzetmegítélése, illetve a legutóbbi fél év során jócskán megemelkedett feldolgozóipari kapacitáskihasználtság fényében vélelmezhető a további ütemes feldolgozóipari növekedés. A GDP szerinti nettó export kedvezően alakult az utolsó negyedévben: az export és az import növekedési üteme egyaránt gyorsult, ám a harmadik negyedévben kinyílt növekedési rés (az export javára) némileg tovább szélesedett: az áru- és szolgáltatásexport 8,8%-os növekedéséhez az import 7,6%-os bővülése társult. Így aztán a negyedik negyedévben a nettó export jelentősen, 1,5%-ponttal járult hozzá a 2,7%-os GDP-növekedéshez. Éves összesítésben ugyan a GDP szerinti export és import növekedési üteme azonos ütemben (5,3%-kal) nőtt, de ez is elég volt ahhoz, hogy a Beruházási volumen dinamikája (%) I Összesen Állami szféra 2012 II 2012 III 2012 IV 2013 I 2013 II 2013 III 2013 IV Közép- és nagyváll. Forrás: KSH A külkereskedelmi mérleg (Mrd euró) 1,0 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0, ,1 0,0 jan már máj júl sze nov Forrás: KSH 18

19 Kopint-Tárki elemzés nettó export volumene növekedjen, és éves átlagban 0,4%-ponttal hozzájáruljon az 1,1%-os éves GDP-növekedéshez Export és import volumennövekedési ütemek (előző év azonos időszak = 100) I III 2012 I III 2013 I III Export Import Különbség (%-pont, jobb tengely) Forrás: KSH Mindezzel összhangban az áru-külkereskedelmi mérleg 7 milliárd eurós többlete 5%-kal meghaladta a évi értéket. (A második félévben gyorsabban nőtt az exportvolumen az importvolumennél, de a lesújtó második negyedév miatt az egész év viszonylatában az áruexport-volumen dinamikája 0,2%-kal elmaradt az áruimportétól.) Az utolsó negyedév annak ellenére a nettó export javulását hozta magával, hogy kisebb-nagyobb mértékben mind a fogyasztás, mind a beruházás lendületet vett. Az idei évet illetően azzal számolunk, hogy a továbbiakban a külkereskedelmi többlet a fogyasztás folytatódó élénkülése és a beruházások továbbra is számottevő ütemű emelkedése mellett lassú csökkenésbe fordul. Egészében véve a GDP felhasználási oldalának gyenge pontját tavaly a háztartások jelentették, részben a fogyasztás, különösen pedig a lakásberuházások vonatkozásában. Az idén a fogyasztás enyhe emelkedését és a lakásberuházások hanyatlásának lefékeződését várjuk, miközben az állóeszköz-felhalmozás valamelyest tovább élénkül, a nettó export növekedési hozzájárulása pedig még nem fordul negatívba. Megítélésünk szerint mindez együttesen mintegy 2,2%-os éves gazdasági ütemet tesz lehetővé. Ami a monetáris folyamatokat illeti, az infláció a tavalyi utolsó negyedévben mindvégig 1% alatt maradt, miután az előző hónaphoz viszonyított árindex mindhárom hónapban negatív volt. Ez utóbbit az újabb rezsicsökkentés tette lehetővé. (Valójában a rezsicsökkentési intézkedések miatt tavaly az egész második félévben egyetlen hónap kivételével mindvégig negatív volt a hó/ hó árindex.) Januárban pedig az év/éves infláció történelmi mélypontra, 0%-ra csökkent. Ez részben az erős bázishatásnak, részben a legutóbbi, tavaly októberi rezsicsökkentés áthúzódó hatásának volt a következménye. Az elmúlt időszak alacsony árindexekei az idei infláció egészét lejjebb tolják: a tavalyi egész éves 1,7% után az idei évre már csak 0,9%-os átlagos pénzromlást várunk. A távolabbi kilátásokat illetően azonban figyelmeztető jel, hogy a maginfláció az elmúlt egy évben is szinte folyamatosan 3% felett volt. Így a rezsicsökkentési intézkedések hatásának kifutását követően az árindex ismét határozottan emelkedni fog. A jelenlegi kamatpolitika viszont már az idei év folyamán is fenntarthatatlannak bizonyulhat. A monetáris tanács az elmúlt négy hónapban zavartalanul folytatta az alapkamat-csökkentési sorozatot így a jegybanki alapkamat jelenleg már csak 2,7% miközben a monetáris könnyítés nemzetközi feltételei egyre kevésbé adottak. Ahogy a FED elkezdte és várhatóan folytatni fogja eszközvásárlási programjának óvatos szűkítését, úgy a feltörekvő piacokon köztük a magyar piacon is korábban uralkodó pénzbőség egyre inkább a múlté lesz. Ennek hatása (is) tükröződik a jelentősen meggyengült forintárfolyamban (az euróval szembeni árfolyam a legutóbbi több mint egy hónap túlnyomó részében 310 felett vesztegelt), valamint a megemelkedett állampapír-piaci hozamokban (a hosszú hozamok február eleje óta 5,5-6,5% között ingadoznak). Jelenleg bizonytalan, hogy a döntéshozók meddig tolerálják a forintgyengülést, illetve a hozamemelkedést, ám ha a nemzetközi pénzkínálat tovább szűkül, erre előbb-utóbb a magyar monetáris politikának is reagálnia kell. Így arra számítunk, hogy legkésőbb az idei év végén megkezdődik a jegybanki alapkamat fokozatos emelkedése. 19

20 Kopint-Tárki elemzés Kiemelt makrogazdasági mutatók (éves változás, százalék) 2012 Tényadatok 2013 I. n. II. n. III. n. IV. n. Előrejelzés GDP -1,7-0,8 0,5 1,8 2,7 1,1 2,2 2,2 Belföldi felhasználás -3,5-1,5 2,5 0,8 1,2 0,8 2,3 2,3 Magánfogyasztás -1,7-0,9 0,1-0,1 0,5-0,1 1,4 1,4 Közösségi fogyasztás 0,1 3,8 5,8 1,6 5,7 4,3 2,0 1,0 Bruttó állóeszköz-felhalmozás -3,7-5,2 5,4 8,3 10,4 5,9 6,0 5,0 Bruttó felhalmozás összesen -11,2-8,1 10,2 3,6 1,3 2,1 5,7 6,0 Export 1,7 2,2 3,6 6,4 8,8 5,3 6,3 6,5 Import -0,1 1,7 6,0 5,8 7,6 5,3 6,7 6,9 Ipar -1,8-3,8 0,7 3,3 5,5 1,4 5,0 5,0 Építőipar -6,6 2,3 10,6 8,9 13,5 9,6 11,0 8,0 Infláció 5,7 2,9 1,8 1,5 0,7 1,7 0,9 2,8 Foglalkoztatottak számának növekedése 1,7 0,7 1,4 1,4 2,7 1,6 3,5 0,8 Munkanélküliségi ráta 10,9 11,8 10,3 9,8 9,1 10,3 8,8 8,4 Bruttó nominális keresetek 4,7 3,0 3,8 3,9 2,8 3,4 3,2 5,0 Nettó reálkeresetek -3,5 1,4 3,3 3,8 3,7 3,1 2,3 2,1 Külkereskedelmi mérleg (milliárd euró) 6,7 1,6 1,7 1,9 1,8 7,0 6,8 6,6 20

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

Gazdasági helyzetértékelés évi kilátások

Gazdasági helyzetértékelés évi kilátások Gazdasági helyzetértékelés 2016. évi kilátások Szeged 2016. január 15. Palócz Éva Kopint-Tárki Zrt. palocz@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu jan márc júl szept nov jan márc júl szept nov jan márc júl

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2016. október A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások

A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások MAVZ Közgyűlés 206 206. május 26. Palócz Éva Kopint-Tárki Zrt. palocz@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu Az EU országok egy főre eső GDP-je vásárlóerőparitáson

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Helyzetkép a magyar gazdaságról

Helyzetkép a magyar gazdaságról Helyzetkép a magyar gazdaságról Borsod-Abaúj Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara XLIII. Küldöttgyűlése 213. április 3. Palócz Éva KOPINT-TÁRKI Zrt. palocz@kopint-tarki.hu Az előadás témái Rövid visszatekintés,

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa 2013-08-26 MAGEOSZ Hírek 35.hét / 2013 1./5 Némileg nőtt az optimizmus Magyarországon Az idén 0,5 százalékkal, jövőre 1,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság a Reuters által megkérdezett elemzők szerint.

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Az előadás tartalma. 1. Világgazdasági kilátások. 2. Magyarország Gazdasági kilátások. 3. Devizapiaci várakozások. Sebességvesztés

Az előadás tartalma. 1. Világgazdasági kilátások. 2. Magyarország Gazdasági kilátások. 3. Devizapiaci várakozások. Sebességvesztés Az előadás tartalma 1. Világgazdasági kilátások Sebességvesztés 2. Magyarország Gazdasági kilátások Csökkenő bizonytalanság felszálló köd 3. Devizapiaci várakozások EUR/HUF, EUR/CHF, EUR/USD Európai gazdasági

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország 57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország Az európai építési piac kilátásai 2004-2006 között Összefoglaló Készítette: Gáspár Anna, Build & Econ Stockholm, 2004. június 10-11. Gyógyulófélben

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16. A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, 2013. július 16. Kopint-Tárki Zrt. www.kopint-tarki.hu Tartalom A német gazdaság

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

hétfő, március 2. Vezetői összefoglaló

hétfő, március 2. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. március 2. Vezetői összefoglaló Amerikában negatív tartományban zártak a vezető részvényindexek, Európában a lassuló amerikai GDP-adat segítette a kereskedést. A forint kilenchavi csúcsa közelében,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

A magyar pénzügyi szektor kihívásai

A magyar pénzügyi szektor kihívásai A magyar pénzügyi szektor kihívásai Előadó: Becsei András 2016. november 10. Átmeneti lassulás után jövőre a 4%-ot közelítheti a növekedés, miközben a fogyasztás bővülése közel lehet az évi 5%-hoz Reál

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 2.

Vezetői összefoglaló február 2. 2017. február 2. Vezetői összefoglaló Csütörtök reggelre a forint árfolyama az euró és a svájci frank ellenében kis mértékben gyengült, a dollárral szemben pedig erősödött. A BUX 7,7 milliárd forintos,

Részletesebben

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek Szapáry György Kecskemét 2016.09.16. Szapáry, 2016 1 Tévhit 1 és tény Tévhit: a válság költségvetési és szuverén adósság válság volt, vagyis a

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Vezetői összefoglaló október 10.

Vezetői összefoglaló október 10. 2016. október 10. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint mindhárom vezető devizával szemben gyengült. A BUX 6,7 milliárd forintos, átlag alatti forgalom mellett 0,14 százalékos emelkedéssel fejezte

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András Magyarország 2009-ben A 2009-es válság a hazai gazdaságot legyengült állapotban érte A 2000-es évek elejétől folyamatosan

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról október 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról október 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról 214. október 21. Jelentés a 213. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU-28-ak tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 2,9, illetve

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS

KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Sérülékeny gazdaság: sérülékeny állam, sérülékeny háztartások

Sérülékeny gazdaság: sérülékeny állam, sérülékeny háztartások Sérülékeny gazdaság: sérülékeny állam, sérülékeny háztartások A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU összehasonlításban Budapest, november 22-23. Oblath Gábor Palócz Éva MTA KRTK KTI

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 12.5.2010 COM(2010) 239 végleges 2010/0135 (NLE) C7-0131/10 Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az euro Észtország általi, 2011. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió 2013. szeptember. 19. MAGYAR GAZDASÁG 2001-2013: AMIT A SZÁMOK MUTATNAK Három

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. JÚLIUS 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2013. augusztus 7. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2011. évi CCVIII

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2011-ben

A magyar vegyipar* 2011-ben A magyar vegyipar* 2011-ben Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok¹ 2011-ben a globális konjunktúra dinamikája veszített lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2011-ben a világgazdaság

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana A kutatás az megbízásából készült. MKT 53. Közgazdász vándorgyűlés 2015. szeptember 4. Előadó: Virovácz Péter Századvég Gazdaságkutató

Részletesebben

hétfő, augusztus 5. Vezetői összefoglaló

hétfő, augusztus 5. Vezetői összefoglaló hétfő, 2013. augusztus 5. Vezetői összefoglaló Vegyes amerikai makroadatok jelentek meg, a munkanélküliségi ráta ötéves mélypontján tartózkodik, ugyanakkor a foglalkoztatottság bővülése elmaradt az elemzői

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A gazdasági válság földrajza 2011/1

A gazdasági válság földrajza 2011/1 Lőcsei Hajnalka A gazdasági válság földrajza 20/1 Budapest, 20. április Az MKIK Gazdaság- es Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 13.

Vezetői összefoglaló február 13. 2017. február 13. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint árfolyama az euróhoz és a dollárhoz képest gyengült, a svájci frankkal szemben pedig erősödött. A BUX 10,9 milliárd forintos, átlag feletti

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai és amerikai indexek tegnap. Hétfőn gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései 304,5-nél

Részletesebben

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Mikro- és makrogazdasági folyamatok múltban és jelenben Kutatóműhely 3920-1/2016/FEKUT (EMMI) A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Áttekintés

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac A válságot követő elhúzódó kilábalásban a gyenge kereslet mellett a visszafogott hitelkínálat is szerepet játszott. Szigorodó banki hitelfeltételek mellett

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN 2015.02.10. előadás témái: éhány értelmezőgondolat arról,

Részletesebben

SAJTÓANYAG. a Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések nagyságáról

SAJTÓANYAG. a Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések nagyságáról Budapest, 2004. június 1. SAJTÓANYAG a Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések nagyságáról A részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájában megvalósult működőtőke-befektetések

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

Vezetői összefoglaló november 15.

Vezetői összefoglaló november 15. 2016. november 15. Vezetői összefoglaló Kedd reggelre a forint árfolyama az euróval szemben stagnált, a svájci frank és a dollár ellenében pedig erősödött. A BUX 9,1 milliárd forintos, átlag alatti forgalom

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

GDP: változás a válság kezdetéhez képest Tárgyév

GDP: változás a válság kezdetéhez képest Tárgyév gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. március 214 szeptemberében és októberében nyolcadik alkalommal került sor a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKK Gazdaság és Vállalkozáskutató ntézet (GV) együttműködésében

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló Szerdán mind az európai, mind az amerikai részvényindexek jelentős pluszban zártak, az EKB elnök nyilatkozatának hatására, mely szerint az EKB még tovább

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló A csütörtöki kereskedési napot a vezető nyugat-európai és tengerentúli részvényindexek is komoly veszteséggel zárták. A forint tegnap jelentős mértékben

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

szerda, augusztus 14. Vezetői összefoglaló

szerda, augusztus 14. Vezetői összefoglaló szerda, 2013. augusztus 14. Vezetői összefoglaló Pozitív tartományban zárt az összes vezető tengerentúli és európai részvényindex a keddi kereskedési napon a kedvező makrogazdasági adatok hatására. Kedden

Részletesebben

Vezetői összefoglaló október 17.

Vezetői összefoglaló október 17. 2016. október 17. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint az euróval és a svájci frankkal szemben gyengült, a dollárral szemben kis mértékben erősödött. A BUX 4,7 milliárd forintos, átlag alatti forgalom

Részletesebben