A POLDER MODELL A HOLLAND KÓRTÓL A HOLLAND GAZDASÁGI CSODÁIG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A POLDER MODELL A HOLLAND KÓRTÓL A HOLLAND GAZDASÁGI CSODÁIG"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A POLDER MODELL A HOLLAND KÓRTÓL A HOLLAND GAZDASÁGI CSODÁIG Készítette: Kiss Gergely Budapest, 2007

2 Tartalomjegyzék: Bevezetés Általános országvizsgálat Természeti, földrajzi adottságok, demográfiai viszonyok Általános- és gazdaságtörténeti áttekintés Államforma, államszervezet Külpolitika A holland csoda, avagy a polder modell Mi is az a polder modell? A modell előzményei A holland gazdaság vizsgálata a háborút követően A válság kezdete, okai, és következményei A holland kór A holland korporativizmus, és intézményrendszere A gazdasági-társadalmi válság leküzdése a polder modell kidolgozásával A wassenaari megállapodás és a Lubbers kabinet első reformjai A foglalkoztatás-politika reformja Bérpolitika, bérmérséklés Munkanélküliség-csökkentés Munkahelyteremtés Részmunkaidős-, és flexibilis állások Foglalkoztatási programok Bevándorlók foglalkoztatási helyzete Államháztartási reform Valutarefom Szociális-, és társadalombiztosítási reform Dereguláció, piaci reformok A polder modell sikere, a holland gazdaság vizsgálata napjainkban Társadalmi-gazdasági vizsgálatok Gazdasági teljesítmény és növekedés Az államháztartás helyzete Munkaerőpiac Külgazdaság Rések a gáton ; a holland gazdaság, és társadalom jelenlegi problémái Összegzés Irodalomjegyzék: Ábrajegyzék: Melléklet I Melléklet II Melléklet III Melléklet IV

3 Bevezetés Hollandia hazánk hatodik legfontosabb kereskedelmi partnere, illetve a közvetlen külföldi tőkebefektetők között is az elsők között találjuk. Az Európai Unió és a NATO alapító tagja, Nyugat-Európa egyik vezető gazdasági hatalma. Mindezek ellenére Magyarországon elég kevés szó esik Hollandiáról, és nem is nagyon ismerjük. Általánosságban elmondható hogy néhány sztereotípiától eltekintve erről az országról alig tudnak valamit a magyar emberek. Pedig lenne mit tanulnunk tőlük. Főiskolai tanulmányaim során lehetőségem nyílt külföldi tanulmányi ösztöndíjra jelentkezni, melynek során - régi vágyamat teljesítve - a hollandiai Venloban található Fontys Internationale Hogeschool Economie főiskolán tölthettem egy szemesztert. A fél év során lehetőségem nyílt megcsodálni a hollandiai gazdasági-társadalmi fejlettséget, és annak a mindennapi társadalmi-politikai életben megtapasztalható vonatkozásait. Hazatérve aztán rá kellett jönnöm arra a sokat hangoztatott tényre, miszerint hazánk dinamikus gazdasági-társadalmi fejlődése ellenére még nagyon távol van a nyugateurópai színvonaltól mind gazdaságilag mind társadalmilag. Tanulmányaim mellett ezért kutatásba kezdtem, szerettem volna kideríteni, hogy az ismert történelmi hagyományai, illetve földrajzi adottságai mellett vajon minek köszönheti Hollandia fejlettségét, vagyis mit tudnak ők, amit mi nem? Már az ország történelme rengeteg tanulsággal szolgál, viszont még annál is érdekesebb a XX. század, és annak is a II. világháború utáni korszakának holland gazdaságpolitikájának vizsgálata. Erre a korszakra tehető ugyanis az úgynevezett holland-kór jelentkezése illetve kezelése, a híres holland modell vagy más néven polder modell. A polder modell a legújabb kori holland történelem egyik legfontosabb része, az ország gazdasági-társadalmi fejlettségének letéteményese, minta sok nemzetgazdaság számára. Hollandia az 1970-es évek végére mély gazdasági válsággal nézett szembe, mely sok szempontból hasonló volt, mint hazánk jelenlegi állapota. Óriási költségvetési hiány, pazarló, és túlméretezett állam, és szociális rendszer, nagy munkanélküliség. A holland társadalomnak, és a vezető politikai rétegnek példátlanul sikeres módon sikerült legyőznie a válságot egy rendkívül átfogó, hosszú távú reformcsomag, és az arról kialakult társadalmi konszenzus keretében. Úgy gondoltam, érdemes dolgozatom témájává tenni ezeket a reformfolyamatokat, részben azért, mert ma Magyarországon minden reformpéldának különösen nagy aktualitása van, részben pedig azért mivel mind közgazdaságilag, mind szociológiailag rendkívül tanulságos folyamatokról van szó. 4

4 Munkám első fejezetében röviden bemutatom az ország földrajzi adottságait, illetve rövid történelmi és politikai áttekintést nyújtok. A második fejezetben tárgyalom a polder modellt. A modell előzményeinek bemutatása, vagyis a gazdasági válság, és annak okainak elemzése után a reformfolyamatokat a főbb irányok szerint tárgyalom. Mivel a polder modellnek nevezett reformok jó része körülbelül az ezredfordulóra teljesedett ki, ezért ebben a fejezetben az egyes ábrák és idősorok nagy részén csak erre az időintervallumra ( ) koncentrálok. Igaz a reformfolyamatok nagy része az ezredfordulóra véget ért, jócskán maradt még tennivaló az ezután következő évekre is. Az ezredfordulótól napjainkig eltelt időszakot ezért külön fejezetben tárgyalom, mely részben az ország gazdaságának utóbbi évekbeli teljesítményét vizsgálja, részben pedig a polder modell folyamatainak eredményeit mutatja be. Ebből kifolyólag ebben a fejezetben az ábrák nagy részén csak az ezredforduló óta eltelt időszakban vizsgálom a folyamatokat. Dolgozatom utolsó két fejezetében pedig rövid áttekintést nyújtok a holland társadalmat, és gazdaságot jelenleg leginkább érintő témákról, illetve összegzéssel szolgálok. 5

5 1. Általános országvizsgálat 1.1. Természeti, földrajzi adottságok, demográfiai viszonyok 1. ábra Hollandia Forrás: Hollandia területe 41,526 km 2 (a vízfelszíneket is beleszámolva). Nyugat-Európa északnyugati csücskén fekszik, délről Belgium, keletről Németország határolja. Ezen a viszonylag kis területen 16 millió 407 ezer ember él; Hollandia a Föld egyik legsűrűbben lakott országa, népsűrűsége 457 fő négyzetkilométerenként. A lakosság közel 90%-a városokban és azok vonzáskörzetében él. A lakosság 83%-a holland, a legnagyobb kisebbségi csoportok: indonéz (2,4%), német (2,4%), török (2,2%), marokkói (2%), suriname-i (2%). Ma a lakosság közel egyötöde bevándorló. Mivel a bevándorló népesség körében jóval nagyobb a népességszaporulat mint az őshonosok körében, ezért becslések szerint 2020-ra a lakosság mintegy 45%-a első-, illetve második generációs bevándorló lesz. A vallási felekezetek 6

6 megoszlása: 31% római katolikus, 20% protestáns, 4,4% muszlim, egyéb 3,6%, nem vallásos 41%. 1 [CIA, World Factbook, 2006] A legnagyobb városok: Amszterdam, Rotterdam, Utrecht, Hága. A két legnagyobb város a két legnagyobb kikötővel rendelkező Rotterdam illetve Amszterdam. A kikötő a közlekedés és a kereskedelem, később pedig az ipar és a gazdaság központjaivá tette őket. Rotterdam ma a világ 3. legnagyobb áruforgalmi kikötője, és 7. legnagyobb konténerkikötője, míg európai szinten minden tekintetben listavezető. Az amszterdami kikötő szerepe inkább csak regionális szinten kiemelkedő jelentőségű, Európában a 6. legnagyobb áruforgalmi kikötőnek számít. Amszterdam ma a kultúra és a pénzügyi élet központja is. Hága a kormány és a parlament székhelye, annak ellenére, hogy Amszterdam a főváros, míg Utrecht a holland út- és vasúthálózat legnagyobb csomópontja, illetve az ország oktatási-, szolgáltatási-, kereskedelmi elosztó központja. Az iparosodás és a városodás folyamata így az ország középső-nyugati részére koncentrálódott; hatalmas, patkó alakú urbanizált régiót képezve. A négy legnagyobb város, és különösen Amszterdam és Rotterdam köré épült ki az úgynevezett patkóváros, a Randstad, mely tulajdonképpen több, egymástól független, eltérő szerepkörű agglomerációból tevődik össze, amelyek peremvárosaikkal összekapcsolódnak, és összesen közel 7 millió lakost tömörítenek. Az agglomerációs központok egymást részben átfedő és hierarchikusan egymásra épülő vonzáskörzetei egész Nyugat-Hollandiát magukban foglalják. A Randstad belsejében megmaradt intenzív mezőgazdasági terület, a zöld szív (Groene Hart) körül az ország legnagyobb városai sorjáznak. Az úgynevezett Északi szárnyon Amszterdam, Haarlem, Hilversum, Amersfoort, Utrecht. A Déli szárnyon Hága, Rotterdam, Dordrecht, Breda, Tilburg, s-hertogenbosch, Leiden, Delft. Ez a térség az ország területének mintegy 20%-át teszi ki, mégis a lakosság 45%-a él itt. [Ford, 1994] Az ország eredeti neve - Nederland, ami mélyföldet jelent - a fekvésére is utal: Hollandia jórészt a tengerszintnél mélyebben terül el, a Rajna és a Maas torkolatánál. Tengerparti része ma is mélyföld, amit a tenger benyomulásától már az ókor óta gátakkal védenek az itt élő emberek, a középkortól pedig megkezdődött a terület visszahódítása a tengertől. Ha nem védené gátrendszer, az ország fele víz alatt lenne. A partot időről időre megostromló vihardagályok és a folyami árvizek azonban az ország földjének közel két-harmadát fenyegetik. A helyzetet súlyosbítja, hogy a holland partvidék évszázadonként cm-t süllyed, amit újabban a tengerszintnek a világméretű felmelegedéssel összefüggő emelkedése is tetéz. A települések és a szűken mért termőföld védelme érdekében a lakosság állandó, 1 Forrás: CIA World Factbook - https://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/nl.html#people 7

7 szívós küzdelemre kényszerült a tengerrel. A vihardagályok már az ókorban áttörték és részekre szabdalták a tengerparti dűnevonulat északi részét; így keletkeztek a Fríz-szigetek. A XII-XIII. században a tenger újabb előrenyomulása az ország középső részén fekvő Flevo tavat hatalmas tengeröböllé alakította, melyet Zuidersee-nek hívtak. A betörő tengerár időről időre súlyos katasztrófákat okozott, és pl ben 400 ezer emberéletet oltott ki. A legutóbbi pusztító vihardagály 1953-ban 90 falut söpört el, 60 ezer ember vált hajléktalanná, és 1800-an vesztették életüket, amikor egész Délnyugat-Hollandia víz alá került. Ez a katasztrófa volt a kiváltó oka az egyik legnagyobb szabású holland tengerpartszabályozási programnak, az úgynevezett Delta-tervnek. A terv célja nem új területek elhódítása volt, hanem Délnyugat-Hollandia meglévő termőföldjeinek és falvainak a védelme a vihardagályokkal szemben. A Rajna, a Maas és a Schelde folyók süllyedt deltavidékén az árapály széles tölcsérekké tágította a folyóágakat. A Delta-terv keretében minden torkolatot gát- és zsiliprendszerekkel zárták le, hogy a tengervíz benyomulását megakadályozzák. Csak az úgynevezett Új Víziút (Nieuwe Waterweg) és a Nyugati Schelde maradt nyitott, melyeken elérhető maradt Rotterdam és Antwerpen kikötője. A Keleti Scheldét nyitható-zárható zsiliprendszerrel zárták le, melyet csak vihar idején zárnak be, hogy megakadályozzák a tenger beáramlását, illetve fenntartsák a sós tengervíz természetes áramlását a torkolatban, mely az élővilág, illetve a magasfokú osztriga és kagylótenyésztés fennmaradását segíti elő. A másik nagy program az elmúlt évszázadban az úgynevezett Zuiderzee-program volt. Ez a területnyerés legszemléletesebb példája: Frízföld, és Észak-Holland tartomány között ben egy 32,5 km-es, a tetején 90, az alapjánál 150 méter széles zárógátat emeltek (amelyen ma fontos autópálya halad), mellyel elzárták a Zuiderzee nevű tengeröblöt a nyílt víztől, így az átalakult tóvá, így keletkezett az IJsselmeer tó. Az IJsselmeer 1250 km 2 es kiterjedésével az ország legnagyobb tava lett ezáltal. Az IJsselmeerből lecsapolással kialakított Flevoland tipikus polder, az ország legfiatalabb, mindössze 21 éves, tartománya, és mindamellett a világ legnagyobb ember alkotta szigete. A tengertől visszafoglalt majd termővé tett területeket nevezzük poldernek, melyek nagy része a gátak mögött, a tenger szintje alatt fekszik. Körülbelül mintegy 5000 polder található az országban. Ahogyan a híres holland mondás tartja: Isten megteremtette a világot, a hollandok pedig megteremtették Hollandiát!. Az IJsselmeer lecsapolásával összesen négy nagy poldert hoztak létre mintegy 1650 négyzetkilométernyi területen. A Zuderzee-program 1958-ban fejeződött be, amikor a Keleti Flevolandnak nevezett polderen megkezdték egy új, korszerű tartományi székhely, Lelystad építését. Nevét C. Lely mérnök, a nagyszabású terv készítője után kapta. [Probáld, 2000] 8

8 Hollandia domborzata alapvetően két részre osztható: a nyugati és északi részen található mélyföldek, illetve a keleti és déli részen található valamivel magasabb fekvésű terület. Az előbbi területek átlagosan 1 méterrel vannak a tengerszint felett (de nagy részük természetesen tengerszint alatt található), míg a délkeleti részre valamelyest átnyúlnak a Belgiumban található Ardennek északi lankái. Itt található az ország legmagasabb pontja is, a Vaalserberg, amely 323 méter magasan van a tengerszint felett. Mindezek ellenére az ország 95%-a síkság. Hollandia tulajdonképpen a nagy Északnémet Alföld folytatása. Itt ömlik az Északi-tengerbe az országot átszelő három nagy nyugat-európai folyó, a Maas, a Rajna és a Schelde. A folyók torkolati ágai deltává szélesültek és szigeteket fognak közre (pl. Zeeland). A Rajna és a Maas jelentősebb mellékfolyói a Waal, a Berkel, a Wecht, a Lek és az IJssel. A folyókat és a mellékfolyókat számos csatorna és zsilip köti össze, az egész országot sűrűn behálózó mesterséges csatornarendszert alkotva. [Ford, 1994] Ahogyan nyugatról a tengervíz fenyegette az országot, keletről évről évre a nagy folyók áradásai. A Maas és a Rajna áradásai a mélyen fekvő területeken több százezer embert fenyegetnek. Az egyik legsúlyosabb árvíz következtében, 1995 januárjában embert kellett kitelepíteni Venlo környékén. Az árvizek megelőzésében sokat segít a fejlett csatornaés gátrendszer, valamint az évszázados hagyományok. A holland alföld legalacsonyabb pontja Rotterdamnál található. Itt épült ki az ország és Európa legnagyobb kikötője, Európa kapuja, 6,7 méterrel a tenger szintje alatt Általános- és gazdaságtörténeti áttekintés Hollandia területe körülbelül 3000 éve lakott, akkoriban települtek ide a kelta és germán eredetű népek. Északi részén az ókorban letelepültek a szintén germán eredetű frízek, míg déli szomszédaik a batávok voltak. A Rajnától délre eső területeket a rómaiak foglalták el Gallia Belgica provincia néven, viszont a frízek mocsaras területükön szinte végig megőrizték függetlenségüket, csakúgy, mint később a frankok alatt. A rómaiak fejlődést hoztak a régiónak, fontos kereskedelmi utak, és városok épültek, mint pl. Nijmegen, Maastricht. Később, az 5. században már a Frank Birodalom része lett a térség. Kereszténnyé a 8. században váltak az itt lakók. A Frank Birodalom felosztása után Lotharingiához tartozott, majd században kisebb hercegségekre, grófságokra bomlott, melyek többnyire ma is egy-egy tartományt alkotnak. A 14. században burgundiai fennhatóság alá került a térség. A burgundi korszak arról nevezetes, hogy ebben az időszakban különösen nőt a németalföldi szabad városok nagysága, 9

9 fontossága, és függetlensége. A 13. században kapott városi kiváltságlevelet egyebek mellett Amszterdam, Rotterdam, Haarlem, Dordrecht, Utrecht, Delft, Leiden, Groningen és Leeuwarden. A tengeri kereskedelemmel foglalkozó városok felemelkedéséhez, és gazdagságához leginkább a Hanza szövetséghez való csatlakozásuk járult hozzá, mely keretében az Északi tengeri kereskedelemben vezető szerepet játszottak. Flandria és Brabant virágzó gyapjúiparáról és nemzetközi kereskedelméről volt nevezetes és egyre gazdagabb, fejlettebb. A többi németalföldi grófságban is a kézművesipar és a kereskedelem virágzott. Gent és Brugge ekkor a kontinens legjelentősebb autonóm városai voltak. Ez a terület volt már ekkor Európa leginkább városiasodott része. Erre az időre tehető az első rendi gyűlések (Staten Generaal) összehívása is, melyeknek egyre komolyabb hatalmuk volt. [Ford, 1994] A 15. században aztán a burgundiaiaktól Habsburg uralom alá került egy házasság révén a térség, mely jelentős fordulat az ország történelmében. Németalföld gazdaságában 1500 körül erőteljes expanzió vette kezdetét, melyet a Habsburg világbirodalom felvirágzása segített elő és 1520 között Antwerpen lett a nyugati világ legnagyobb kereskedővárosa, az európai tranzitkereskedelem központja, továbbá az amerikai spanyol és a nyugat-afrikai portugál gyarmatáruk behozatali kikötője. A hagyományos textilipar nem fejlődött, de mindenféle egyéb, erősen specializált kisebb iparág virágzott: harangöntés, szőnyegszövés, könyvnyomtatás. Az erősen változó gabonaárak azonban, valamint az infláció, melyet az első évtizedekben a népességnövekedés és az amerikai arany és ezüst Európába való beáramlása okozott, a lakosság széles rétegei számára komoly következményekkel jártak. A koldulás már a tizenötödik század folyamán nyugtalanító méreteket öltött. V. Károly és még inkább utóda, az 1555-ben trónra lépő II. Fülöp uralkodása idején terjedt rohamosan a németalföldi népesség körében a protestantizmus. Kedvezett a protestáns eszmék gyors németalföldi terjedésének a hollandok puritán, hideg, a pompát mellőző, ám elmélyült vitára mindig kész természete, mely jellem leghíresebb példája Rotterdami Erasmus, híres reneszánsz gondolkodó volt. A protestantizmust inkvizícióval letörni akaró, türelmetlen II. Fülöp uralma ellen a megerősödött németalföldi főurak ellenállást szerveztek. Fülöp el akarta törölni kiváltságaikat, hogy kellően megadóztassa a gazdag területeket, illetve központosítani, Madrid alá akarta helyezni irányításukat. Az inkvizíciónak 30 ezer ember esett áldozatul. Egmont és Hoorn grófok, valamit a katolikus francia főúr Orániai Vilmos ( ) álltak az engedelmetlenség, az ellenállás és a helyőrség elleni lázadás élére. A lázadásra válaszul Fülöp fokozta az elnyomást, és 1568-ban a kegyetlenkedéseiről híres Alba herceget küldte Németalföldre rendet tenni, aki Brüsszel főterén kivégeztette Egmont és Hoorn grófokat, 10

10 Orániai Vilmos elmenekült. A hagyomány szerint ezzel vette kezdetét a Németalföldi Szabadságharc, a Nyolcvanéves háború. Holland és Zeeland tartományok voltak a felkelés központjai, ahol Orániai Vilmost ismerték el helytartónak, a többi tartomány 1576-ban csatlakozott a harchoz ben azonban bizonyos déli területek alávetették magukat a király és a római katolikus egyház uralmának, a spanyoloknak sikerült megtörni itt az ellenállást és megalkotni az arrasi uniót, mely a mai Belgium alapja. A fennmaradt lázadó tartományok nem sokkal ezután megkötötték az Utrechti Uniót, 1581-ben pedig kinyilvánították, hogy Fülöpöt nem ismerik el többé fejedelmüknek, és létrehoztak egy új, független államot, az úgynevezett Egyesült Tartományokat, a mai Hollandia alapját. Az arrasi unió és a rákövetkező spanyol támadások nem csupán politikai, hanem vallási szétválást is eredményeztek, s Délnek el kellett fogadnia az ellenreformáció római katolikus hitét, északon viszont a kálvinizmus lett a hivatalosan elfogadott vallás. A spanyol koronától való függetlenség kezdetben még egyáltalán nem tartozott a célkitűzések közé, és Orániai Vilmos, a nagy hadvezér, csak a halála (1584-ben ölte meg a spanyol király egyik híve) előtti években fogadta el, hogy Németalföld egységesülés helyett két részre szakadt. Úgy tekinthetjük, hogy az arrasi és az utrechti unió a két ország, Belgium és Hollandia különálló fejlődésének kiindulópontja. Luxembourg tartomány nem vett részt jelentősen a szabadságharcban, az ő különutassága innen eredeztethető. Sem Északon, sem Délen nem nyugodtak bele azonnal Németalföld szétszakadásába, a tizenhetedik századra azonban világossá vált, hogy azok a nehézségek, melyek az újraegyesítés útjában álltak, nem győzhetők le többé. Időközben egyébként Észak figyelemreméltó gazdasági fejlődésen ment keresztül Dél kárára. Holland tartomány a flamandoknak és a brabantiaknak nemcsak a kézműipar területén megszerzett szaktudásából húzott hasznot, hanem mindenekelőtt tőkéjükből és nemzetközi kereskedelmi kapcsolataikból. Mindezen kívül hozzájárultak Amszterdam látványos növekedéséhez, melynek lakossága 1650 körül egészen re nőtt. Holland tartomány ekkoriban a világ gazdasági és kulturális központja volt. [Kossmann-Putto Kossmann, 1998] Az 1579 és 1648 közötti időszak kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan a spanyolok elleni harc jegyében telt. A váltakozó szerencsével vívott háborúskodás végére csak a vesztfáliai béke részeként megkötött münsteri béke tett pontot. Ez elismerte az Egyesült Tartományok függetlenségét, berekesztette a háborút, és nem mellékesen lezáratta a Scheldét, amivel gyakorlatilag romba döntötte Antwerpent, azt eredményezve, hogy a kereskedelem áttevődött Hollandia kikötőibe. Időközben Frigyes Henrik király fia 11

11 beházasodott az angol királyi házba. Ezzel a házassággal kezdődött az Orániai ház és Anglia közötti szoros kapcsolat. A békével Európa első protestáns, polgári állama jött létre, ami később alkotmányos monarchává alakult át, és amelyben a mai napig, több mint 350 éve, az orániai ház leszármazottjai uralkodnak. Az elkövetkező időszak páratlan felvirágzást hozott, az új köztársaság Európa legnagyobb kereskedő nemzetévé vált, s mai gazdagsága is ezen alapszik. A 16. századtól gyors és látványos kapitalista fejlődés indult meg Hollandia amúgy is népes és virágzó városaiban és kikötőiben. Antwerpen lezárásával Amszterdam vált Európa vásárcsarnokává, az Amerikával és Indiával folytatott tengerentúli kereskedelem a Kelet-, és Nyugat-Indiai Társaság kezében összpontosult, melyek óriási gazdagságra tettek szert. A Kelet-Indiai Társaság 1602-ben alapult az Indonéziával és Indiával folytatott kereskedelem folytatása végett. A Nyugat-Indiai Társaság az újvilágot kötötte össze Németalfölddel. A hajóipar és a kereskedelem gyors ütemben fejlődött. A Társaságok hajósai fedezték fel Új- Zélandot, Tasmániát, új, jellegzetes hajóikkal a fluitokkal elérték Ceylont (a mai Srí Lankát), Java szigetét, és Kína, valamint Japán partjait. Holland hajósok alapították többek között a mai Fokvárost és New Yorkot (Új-Amszterdam néven). Hatalmas kereskedelmi flottája, kiváló kereskedői szelleme, valamint jól megszervezett gazdasága óriási gyarmatbirodalom kiépítéséhez segítette. A korban szokatlan vallási türelmesség volt már ekkor jellemző a Köztársaságra, példátlan módon még a zsidókkal szemben is. Az ellenreformáció elől menekülő szabadgondolkodók tömegével érkeztek az országba. A holland kultúra, gondolkodás, művészet aranykora ez az időszak. Olyan kiemelkedő személyiségek éltek és alkottak ekkor, mint Rembrandt van Rijn, Rottardami Erasmus, Spinoza, Hugo Grotius, Jan Vermeer, Hyeronimus Bosch. Az egyetemek Leidenben (alapítva 1575-ben), Franekerben (1585), Groningenben (1614) és Utrechtben (1634) számos protestáns külföldi diákot vonzottak, köztük több száz magyart is. [Zeiler, 2000] A következő évszázad szintén a kisebb-nagyobb háborúskodások jegyében telt, jórészt szomszédaival, és Angliával, mivel a gazdaság, és annak alapja, a kereskedelem fejlődése megtorpant Anglia felemelkedésével. Kapcsolatuk akkor fordult békésre miután az angol forradalom végén III. Orániai Vilmost angol királlyá koronázták, azóta a két ország kapcsolata különösen erős. A Spanyol Örökösödési Háború után az Egyesült Tartományok elveszítették nagyhatalmi pozíciójukat az európai politikában, főleg gazdasági hanyatlásuknak köszönhetően. Németalföld aranykorának ekkorra bealkonyodott, a külföld kevésbé függött már azoktól a szolgáltatásoktól, amelyeket kínált; Holland elvesztette a balti gabona és a nyersanyagok felhalmozó piacának funkcióját, és elsősorban Anglia növekedő gazdasági ereje miatt már nem tudta tovább növelni tulajdon kereskedelmének volumenét. A feldolgozó 12

12 jellegű ipar piaci lehetőségei szintén csökkentek. A külföldhöz képest kivételesen magas bérek ráadásul akadályozták a versengést a nemzetközi piacon. Az országot megbénították az adósságok, az egykor dicsőséges flotta gyakorlatilag megszűnt, észak-, és dél-amerikai gyarmatait elvesztette, gazdasági pangás volt jellemző. Holland uralkodó kasztja, a régensek, akik a tizenhetedik század első felében még szoros érdekeltségben álltak a kereskedelemmel és az iparral, azóta egyre jobban visszahúzódtak e területekről. Azok a családok, amelyekből származtak, két pártra szakadtak, melyek felváltva kerültek hatalomra: az oranzsistákra és azokra, akik elutasították a helytartóságot és annak hagyományosan angolbarát politikáját. [Diedericks, 1995] A francia forradalom után, rövid francia megszállást követően a holland állam már 1813 decemberében monarchiává alakult, élére királyként V. Vilmos fia, I. Vilmos ( ) lépett Napóleon bukása után. A nagyhatalmak nem avatkoztak a hollandok dolgába. Sőt a bécsi kongresszuson még abba a tervébe is beleegyeztek, hogy egyesítse Észak-, és Dél- Németalföldöt. Az évszázados vágy megvalósulhatott, Németalföld történelmében így egyedülálló módon másfél évtizedig egységes állam volt. A holland kereskedelmi gazdaságot katasztrofális helyzetbe taszította a francia politika és az Angliával folytatott folyamatos háborúskodás. Az új iparhoz szükséges nyersanyagokkal - a szénnel, a vassal - Belgiummal ellentétben Hollandia nem rendelkezett, így a kereskedelmi és pénzügyi hanyatlást csak korlátozottan lehetett az ipar modernizálásával kompenzálni. I. Vilmos kezdeményezéseinek és pénzügyi támogatásának köszönhetően nagy mértékű fejlődésnek indult a modern ipar. Csak kevéssé sikerült azonban az a kísérlet, hogy a déli és északi tartományokban közös nemzettudatot alakítsanak ki. Mind vallásilag, mind gazdaságilag túlságosan különbözőekké váltak egymástól. Vilmos ráadásul meglehetősen autoriter módon uralkodott az ország felett, a legtöbb dologban Északnak kedvezve, a déliek autonómia-igényeit sorban elutasítva ban így a déli országrészben forradalom robbant ki, mely az országrész leválásához, és a független új állam, Belgium megalapításához vezetett 1831-ben ban lépett hatályba az új alkotmány, és ettől kezdve vált Hollandia mai értelemben vett alkotmányos monarchiává, mivel megalkotta azt a szerkezetet amelyben az ország ma is működik. Ez kimondta a gyülekezési szabadságot, közvetlen választásokat írt elő (vagyoni cenzushoz kötött választójoggal), bevezette a nyilvános elemi oktatást, felelős minisztériumok felállítását kezdeményezte, és az ország pénzügyeit az országgyűlés ellenőrzése alá helyezte. Választott, kétkamarás parlament jött létre. A rendi országgyűlés a tizenhatodik század végétől kezdve folyamatosan Hágában, a Binnenhofban ülésezett (mely ma is az ország politikai életének központja). Az alkotmányreform kidolgozója Jan Thorbecke, neves 13

13 jogtudós volt, az ország első miniszterelnöke. III. Vilmos az első igazán alkotmányos uralkodó, liberális nézeteket vallott, és uralkodása idején radikális társadalmi-gazdasági változásokon ment keresztül az ország. A népesség növekedésnek indult, 1846 és 1913 között 3-ról 6 millióra nőtt a lélekszám után Hollandia is belépett a modern ipari korszakba, így megkezdődött az ipari proletariátus kialakulása ben és 1896-ban nagy mértékben kiterjesztették a férfiak választójogát, bevezették az iskolakötelezettséget (1900), és végül megvalósult a polgárok jövedelmének megadóztatása (1892-től), így megnövekedtek az állami bevételek, és néhány, különösen az alsóbb néprétegeket sújtó közvetett adót megszüntethettek vagy csökkenthettek. A liberálisok nyomására az 1880-as években nekiláttak a szociális törvényhozás kidolgozásának, mely a munkásoknak, de mindenekelőtt a gyermekeknek és a nőknek némi védelmet biztosított a szabad piacgazdasággal szemben ben Kelet-Indiában megszüntették a rabszolgaságot, majd később a halálbüntetést is. Közben erőteljes a gazdasági fellendülés is: folytatják a mocsarak kiszárítását, a tengeri gátak építését, egymás után épülnek a vasútvonalak, gyárak, csatornák, illetve fellendült a mezőgazdaság is. A liberális szabadkereskedelemre építő politikával az ország visszaszerezte korábbi tranzitszerepének egy részét. A gazdaság gyors ütemben fejlődött, különösen a hajó-, és textilipar. Rotterdam és Amszterdam is látványos fejlődésnek indult, miután mindkettőt csatornával kötötték össze a tengerrel. Jelentős a mezőgazdasági fejlődés, illetve a szolgáltatások fejlődése is. Hollandia Európa pénzügyi-, szolgáltató központjává vált az évszázad végére, köszönhetően a kereskedelem által felhalmozott tőkének, illetve a kiváló oktatási rendszernek köszönhető nagyfokú szellemi tőkének. [Ford, 1994] III. Vilmost leánya, Vilma királynő követte a trónon, aki 57 évig uralkodott. Országlása első évtizedéhez tartozik a fentebb említett új választójogi törvény, illetve egy sor szociális reform ben Hágában nemzetközi háborúellenes konferenciát tartottak, és Állandó Nemzetközi Döntőbíróságot állítottak fel. Ennek központjául építették fel a híres Békepalotát. A teret hódító pacifizmus máig a holland nemzeti öntudat fontos alkotóeleme. Az 1914-ben kitört első világháborúban Hollandiának sikerült végig megőriznie semlegességét. Nagy veszteségeket nem szenvedett, gazdaságilag viszont súlyos terheket róttak rá az események. Mindezek ellenére 1917-ben végre bevezették az általános férfi választójogot (nem sokkal később pedig a női választójogot is), a 8 órás munkaidőt. A háború után Hollandia tagja lett a Népszövetségnek. Semlegességével nemzetközi elismerést vívott ki magának, így Hágában állították fel a Népszövetség bíróságát, a Nemzetközi Bíróságot. Az közötti nagy gazdasági világválság természetesen Hollandiát is elérte, gazdaságát súlyosan megviselte, százezrek váltak munkanélkülivé, kerültek nyomorba. 14

14 Figyelemre méltó azonban, hogy a fasiszta és a nemzetiszocialista pártok, melyeket Hitler németországi politikájának mintájára, a válság legyőzésének érdekében hoztak létre, itt nem arattak nagy sikert. A második világháború kitörésekor 1939-ben Hollandia ismét a semlegességet választotta, ami a náci Németországot egyáltalán nem érdekelte májusában Rotterdam nagy részét porig bombázták, majd, miután a hollandoknak nem maradt más választásuk csak a kapituláció, megszállták az országot. A királynő és a kormány Londonba emigrált, onnan szervezve az ellenállást. Az öt esztendei náci megszállás alatt megannyi szabotázsakciót hajtott végre az ellenállási mozgalom. Az országból mintegy zsidót deportáltak, a legismertebb közülük a híres naplójában az ő és családja rejtőzködéséről részletesen beszámoló Anna Frank. Amikor 1945 májusában teljesen felszabadították a szövetséges csapatok, az ország több részén éhínség és betegségek pusztítottak, a közműellátás megszűnt, több nagyváros romokban hevert. A királynő és a kormány már 45 májusában visszatért, és azonnal hozzáláttak az újjáépítésnek. Az ország gazdasága példátlan pusztítást szenvedett, az 1939-es nemzeti vagyon 33%-a elveszett. Az Egyesült Államok által rendelkezésre bocsátott Marshall segély jelentősen hozzájárult az ország és a gazdaság gyors újjáépítéséhez ban Vilma királynő lemondott a trónról leánya, Julianna javára. Az ő uralkodása kezdetén Indonéziában ismét előtérbe került a függetlenség kivívása re Hollandia meghajolt a nagyhatalmak előtt, és elismerte az Indonéz Köztársaság függetlenségét. Ez természetesen rendkívül érzékenyen érintette Hollandiát. Indonéziát a következő években a többi gyarmat is követte, és 1954-re a holland gyarmatbirodalom végleg szétesett, s gyakorlatilag megszűnt ban Új-Guinea, 1975-ben Suriname is kivívta függetlenségét. Aruba és a Holland-Antillák viszont mai napig széles autonómiával rendelkeznek, hivatalosan Hollandia egyenrangú partnerei. [Kossmann-Putto Kossmann, 1998] Az emigráns holland kormány már Londonból 1944-ben kezdeményezte a holland-belgaluxembourgi összefogást, gazdasági együttműködést. Ennek eredményeként született meg a Benelux egyezmény, mely ténylegesen 1948-ban lépett életbe, életre hívva az úgynevezett Benelux vámuniót, mely az egységes európai integráció előfutára volt. Az ország az elsők között csatlakozott az Észak-Atlanti Szövetséghez, a NATO-hoz is, felismerve azt a tényt, hogy semlegessége deklarálásával semmire sem ment, biztonságát csak szövetségi rendszerek biztosíthatják ben ugyancsak az alapítók közé tartozott az Európai Szén-, és Acélközösség alakításánál. Az ország felismerte, hogy gyarmatbirodalma elvesztésével csupán középhatalomnak számít, gazdasági fejlettsége révén. Az újjáformálódó európai-, és világrendben az integrációs törekvésekben, a regionális együttműködésben találta meg helyét. 15

15 Felismerve, hogy a pacifikálás csak a gazdasági-politikai összefonódás árán elérhető, a másik öt alapító állammal 1957-ben létrehozták az Európai Gazdasági Közösséget (és az Európai Atomenergia Közösséget) is. Az EGK szerződéssel létrehozott vámunió a korábban megalakult Benelux kedvező tapasztalataira épített. A kialakuló vámunió, majd a közös, később egységes piac keretein belül Hollandia megtalálta számítását. A nyersanyagforrásként és felvevőpiacként egyaránt fontos gyarmatbirodalom elvesztésével a nyugat-európai integráció keretében talált magának új és biztos piacokat. Ez nagyban hozzájárult a holland gazdaság gyors fejlődéséhez, az ország modernizációjához. A közös piac, a közös kereskedelempolitika, a közös mezőgazdasági politika, mind nagyban hozzájárultak a holland gazdaság versenyképességének nagyarányú növeléséhez, az ország gazdasági fejlődéséhez. Az évszázadok során kiépített tranzit-, és nemzetközi kereskedelmi szerepét sikerült visszanyernie-megtartania. A kereskedelem által termelt haszon mellett eltörpült az ipar nagysága. A tercier szektor fejlődésében élen jártak, az ország elsők között lett úgynevezett klasszikus poszt-indusztriális társadalom. Igaz évszázadokon át a holland gazdaság húzóágazata a kereskedelem volt, nem szabad elfelejteni a mezőgazdaság fejlettségét, illetve rendkívül meghatározó szerepét. Az ország mérete, és megművelhető földjeinek korlátozott rendelkezésre állása ellenére a holland mezőgazdaság évszázadokon át nagyrészt önellátó tudott maradni. A lakosság 19. század végi robbanásszerű növekedésére a holland agrárium új technológiákkal, és hatékonyságnöveléssel válaszolt. Ez az állandó technológiai fejlődés, és a mezőgazdaságba áramló tőke, illetve szaktudás máig a világ egyik leghatékonyabb mezőgazdaságává tették az országot. [Diedericks, 1995] Persze az utóbbi fél évszázad holland gazdaságtörténete sem mindig volt sikeres. Ahogyan a legtöbb fejlett gazdaságnál, úgy a hollandnál is akadtak recesszív időszakok. A második világháború után felfedezett Északi-tengeri kiterjedt földgázmezők busás hasznot hoztak a kormányzatnak, mely a bőséges jövedelmek miatt elmaradt a gazdaság és a társadalom modernizációjával. Az első-, és még inkább a második olajválság (1973 és 1979) következtében súlyos gazdasági válság köszöntött az országra, melynek főleg strukturális okai voltak. Erre talált megoldást Ruud Lubbers miniszterelnök, az úgynevezett polder modellben, melynek részletes bemutatása a következő fejezet tárgya. 16

16 1.3. Államforma, államszervezet 2. ábra Hollandia közigazgatási térképe Forrás: Az ország hivatalos elnevezése Holland Királyság (Koninkrijk der Nederlanden), államformája alkotmányos monarchia. A holland közjog különbséget tesz "Hollandia" és a "Hollandiai Királyság" között. A Holland Királyság 3 részből áll: Hollandia, valamint Karibszigetekhez tartozó Holland Antillák és Aruba autonóm terület (autonome gebieden). Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államokként említik. Hollandia 12 közigazgatási egységre, tartományokra (provincies) tagolódik: Dél-Holland (hollandul Zuid-Holland), székhelye: 's-gravenhage, Hága (vagy Den Haag); Drenthe, székhelye: Assen; Észak-Brabant (hollandul Noord-Brabant), székhelye: 's- Hertogenbosch (vagy Den Bosch); Észak-Holland (hollandul Noord-Holland), székhelye: Haarlem; Flevoland, székhelye: Lelystad; Friesland (frízül Fryslân), székhelye: Leeuwarden (frízül Ljouwert); Gelderland, székhelye: Arnhem; Groningen, székhelye: Groningen; Limburg, székhelye: Maastricht; Overijssel, székhelye: Zwolle; Utrecht, székhelye: Utrecht; Zeeland, székhelye: Middelburg. A tartományok önkormányzatokra (gemeenten) vannak felosztva, összesen 467 ilyen önkormányzat van. Területileg Hollandiához tartozik még az 17

17 Északi tenger négyzetkilométernyi kontinentális talapzata is, itt találhatók az ország gazdasága számára igen fontos földgázlelőhelyek. NUTS régiók szerint vizsgálva: 4 db NUTS 1 régió van, 12 db NUTS 2 szintű, és 40 NUTS 3 szintű. A NUTS régiók felsorolását a kettes számú melléklet tartalmazza. Hollandia 1848 óta parlamentáris demokrácia, illetve 1815 óta alkotmányos monarchia. A Holland Királyság feje 1980 óta Beatrix Wilhelmina Armgard királynő, az Orániai-Nassau (Oranje-Nassau) házból. Az úgynevezett Koronát az államhatalmat megtestesítő intézményta király(nő) és a kormány, a miniszterek együtt alkotják, mivel a kormány a fontosabb intézkedéseit az államfő is ellenjegyzi. Sajátos módon a kormány Hágában székel, s ott működik a parlament is, az ország fővárosa mégis Amszterdam, ahol a királyi palota található. Hollandia felségjelvényei a kék-fehér-piros színű zászló és az arany koronával és oroszlánokkal díszített címer, melynek felirata furcsa mód franciául hirdeti: je maintiendrai - fennmaradok! A királynő 1938-ban született, férje Claus, Hollandia hercege, Ambsberg bárója. Az alkotmány értelmében a királynő sérthetetlen, de nem felelős az államügyek irányításáért; a miniszterek pedig kizárólag a parlamentnek tartoznak felelősséggel. A törvényhozás menete megegyezik a magyarországival, annyi különbséggel hogy alkotmányossági szempontból az úgynevezett Államtanács véleményezi a törvénytervezeteket, majd azt a parlament mindkét házának el kell fogadnia, illetve a királynőnek és az illetékes miniszternek vagy minisztereknek alá kell írniuk; a politikai felelősség mindig a minisztereké. [Zeiler, 2000] Az uralkodó előjoga, hogy a választások után kormányalakítási megbízást adjon, majd kinevezze a kormányfőt és a minisztereket. A kinevezett kormánynak azonban a parlamentben kell bizalmat kapnia. A miniszteri posztokat a kormányban résztvevő és azt támogató politikai pártok előzetesen elosztják egymás között a koalíciós megállapodás keretében. A miniszterek együtt alkotják a Minisztertanácsot, amely kollektív testületként hozza meg a kormányzati döntéseket. A kormány kinevez államtitkárokat az egyes miniszterek mellé, őket tehát már nem a királynő nevezi ki, s az államtitkárok is viselnek politikai felelősséget tevékenységükért. A Parlament, amely még ma is a rendi gyűlés (Staten Generaal) nevet viseli, két kamarából áll. A felsőház (Eerste Kamer) 75 tagot számlál, és tagjait nem közvetlenül választják, hanem a tartományi helyi választott törvényhozó testületek jelölik ki őket. A felsőház jogköre nem azonos, hanem szűkebb, mint a Második Kamaráé (Tweede Kamer) vagy alsóházé. Ez utóbbinak 150 tagja van, s őket közvetlenül választják a négyévente 18

18 esedékes választásokon. Szavazati joggal ma minden 18. életévét betöltött holland állampolgár rendelkezik. A választási rendszer arányos, tehát a mandátumok a pártokra adott szavazatok arányában oszlanak meg a pártok képviselőjelöltjei között. A parlamentben jelenleg jelen lévő pártokat, illetve megoszlásukat az egyes számú melléklet tartalmazza. A parlament a királlyal és a miniszterelnökkel együtt gyakorolja a törvényhozó hatalmat, míg a végrehajtó hatalmat a király(nő) és a miniszterek gyakorolják. A kormány nem oszlathatja fel a parlamentet (csak annak jóváhagyásával), nem indíthat háborút, nem köthet nemzetközi szerződést parlamenti felhatalmazás nélkül. [Ford, 1994] A közigazgatás Hollandiában három szintű: az állam, a tartományok és a helyi önkormányzatok szintjén működik. Az országos vagy állami szintet a minisztériumok jelentik, szám szerint 13 minisztérium, ahol ágazati munkamegosztásban az országos ügyekkel foglalkoznak. A tartományok és a települési önkormányzatok végzik a helyi közigazgatást. A közigazgatási rendszert folyamatosan decentralizálják, ennek során egyre több, korábban állami szinten végzett feladat és jogosítvány kerül a tartományok és a városi önkormányzatok kezébe, ezzel is csökkentve a bürokráciát. Egy másik, jelenleg érvényesülő irányzat, különösen a népes városi övezetekben, hogy erősödik az együttműködés az egyes települési önkormányzatok között, azok összefognak egy-egy regionális feladat közös ellátására. Az önkormányzatok közötti együttműködés egyik lehetséges formája a regionális közigazgatás, amikor egy-egy régiót saját jogosítványokkal ruháznak fel. Az irányítás minden tartományban a tartományi tanács vagy parlament, a választott helyi képviselőkből álló tartományi képviselőtestület és a kormányt képviselő, központilag kinevezett királyi biztos vagy kormányzó kezében van. A tartományi tanács vagy parlament tagjait közvetlenül választják a tartományban lakó választópolgárok. A tartományi tanács azután saját tagjai közül választja meg a tartomány végrehajtó bizottságát, a tartományi képviselőtestületet. Ugyancsak a tartományi tanács tagjai választják meg a tartományi felsőházat. Hollandiában 647 települési önkormányzat működik. Ezek irányítását a tanács, a polgármester és a városi tanácsosok testülete végzi. Az önkormányzat tanácsát a település választójoggal rendelkező lakói közvetlenül választják. A polgármester viszont nem választott tisztség, őt a központi kormányzat nevezi ki megújítható hat évre. 19

19 1.4. Külpolitika A holland külpolitika alapvetően négy fő kérdéskör köré szerveződik évtizedek óta: atlanti együttműködés, európai integráció, nemzetközi fejlesztés, és nemzetközi jog. A holland gazdaság nyitottságából, és exportorientáltságából adódóan az utóbbi fél évszázadban gazdaságdiplomáciailag is aktív szerepet játszott. A holland biztonság-, és védelmi politika az európai biztonság- és stabilitás elkötelezettje, melyet a NATO keretein belül képzel el, melynek alapító tagja volt. Európai viszonylatban multilaterális szinten a Nyugat-Európai Unió illetve a Közös Európai Biztonság-, és Védelmi Politika vonatkozásában, illetve bilaterális védelmi megállapodások útján. Az ENSZ békefenntartó misszióiban is aktív szerepet játszik, a Boszniai SFOR-ban, illetve a NATO kötelékében Afganisztánban, ahol Baghlan tartományban épp a magyar misszió vette át tőlük az újjáépítés koordinálásának feladatait. Az ország elkötelezett a nemzetközi fejlesztések iránt. A világ egyik legnagyobb donor országaként a bruttó hazai termék mintegy 1%-át áldozza adományokra. Bőséges támogatásokkal látja el a harmadik világot, illetve a fejlődőket, míg korábban a kelet-európai országoknak is komoly pénzügyi támogatást nyújtott. A segélyek nagy részét az EU-n, az ENSZ-en, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankon, illetve más nemzetközi intézményeken keresztül nyújtja. Hollandia a nemzetközi jog egyik legfontosabb központja. Az országban található a Nemzetközi Bíróság, a volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszék (ICTY), a Ruandában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszék (ICTR), Nemzetközi Bűnügyi Bíróság (ICC), továbbá az Europol székhelye is. Hollandia külpolitikájának fókuszpontjában az Európai Unió és a Nyugat-Európai együttműködés áll. Az ország alapító tagja az Európai Uniónak, illetve annak elődintézményeinek. Az európai integrációban mindig meghatározó, úttörőszerepet játszott, a Belgiummal, és Luxembourggal alapított Benelux Unió követendő példa volt. Európai integrációs politikáját az ország hagyományaihoz méltón a liberális eszmék jellemzik. Kifele mindig nyitott volt, a kis országok szószólójaként, a keleti nyitás támogatójaként Magyarország érdekeinek is sokat segített. Mivel az Európai Unió közös költségvetésénél nettó befizetőnek számít, azaz több hozzájárulást ad be a közösbe, mint amennyi támogatást a Közösségtől kap, ez a lakosság körében az utóbbi években növekvő euroszkepticizmushoz vezetett. Ez a hazai társadalmi problémákkal kiegészülve az Európai Unió 20

20 Alkotmánytervezetének lakossági leszavazásához vezetett, mely az egész Európai Unió jövőjére kihatással van. Az Európai Unió meghatározó tagjai, alapszerződései közül kettőt is, a maastrichtit, illetve az amszterdamit is itt hozták tető alá. Tagja a schengeni övezetnek, illetve az eurózónának is. Ugyanakkor jövőjét mindenképp az egységes és egyre mélyülő európai integrációban képzeli el. Az első nemzetközi békekonferenciát 1899-ben, II. Miklós orosz cár kezdeményezésére, 26 ország részvételével Hágában rendezték meg (ezen határozták el az első nemzetközi Állandó Választott Bíróság felállítását), majd ide telepítették az első világháború után létesült Népszövetség Nemzetközi Bíróságát is. Hollandia tevékenyen bekapcsolódott a Népszövetség munkájába, és semleges maradt mindkét nagy konfliktusban. [Zeiler, 2000] Hollandia az elmúlt évtizedekben a leszerelés, az emberi jogok védelmének, illetve a faji megkülönböztetés megszüntetésének szószólója. Tevékeny tagja többi közt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ), a világgazdasági szervezetnek (WTO), az Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD). A holland diplomácia jelenlegi vezetője Maxime Verhagen, akit két tárca nélküli miniszter segít: Bert Koenders, nemzetközi fejlesztési miniszter, illetve Frans Timmermans, Európai ügyek minisztere. 21

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban USA sztereotípiák 2013 05 02 USA 2 Szerkezet 1. Néhány tény és adat 2. Fejlődés 3. Gazdaságpolitikák 2013 05 02 USA 3 Egyesült Államok néhány adat Világ

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése

A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése South East Europe Transnational Cooperation Programme Jointly for our common future Project FIDIBE Development of Innovative Business Parks to Foster Innovation and Entrepreneurship in the SEE Area A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Belgium. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete. 1. Általános információk

Belgium. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete. 1. Általános információk Belgium I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Belga Királyság hollandul: Koninkrijk België - franciául: Royaume de Belgique németül:

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

(Az összehasonlító statisztikák tükrében)

(Az összehasonlító statisztikák tükrében) FINNORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (Az összehasonlító statisztikák tükrében) x) T 035104 sz. OTKA pályázat támogatásával TARTALOM TARTALOM... 2 BEVEZETÉS... 4 FINNORSZÁG bemutatása...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Gyõri Enikõ Az Országgyûlésben 1 a 2002. decemberi alkotmánymódosítás 2 értelmében 2003 õszén kezdõdtek meg

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat) Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS

Részletesebben

DOI azonosító: 10.17625/NKE.2013.013. Doktori (PhD) értekezés

DOI azonosító: 10.17625/NKE.2013.013. Doktori (PhD) értekezés Doktori (PhD) értekezés Tari Tamás 2012 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Tari Tamás: A magyar rendőrség tevékenysége a schengeni térséghez történő csatlakozás terén 2004-2010 között

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Azonosító jel: FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2008. május 15. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

Azonosító jel: FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2008. május 15. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 15. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Németalföld Észak- és Dél-Németalföld története

Németalföld Észak- és Dél-Németalföld története J. A. Kossmann-Putto E. H. Kossmann Németalföld Észak- és Dél-Németalföld története Fordította: Gera Judit ISBN 90-75862-31-8 A flamand-holland Stichting Ons Erfdeel vzw Alapítvány kiadása TARTALOM A térség

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések Országjelentések BULGÁRIA Az információs technológia és a telekommunikáció óriási hatást gyakorol a gazdasági és társadalmi életre. Annak ellenére, hogy Bulgária fontos szerepet játszott a KGST információs

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapja: nemzeti stratégiai jelentések Cél: nemzeti szinten javítani az átláthatóságot, ösztönözzék az elszámoltathatóságot Az aktív végrehajtás

Részletesebben