Az alulfizetettség kezelése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az alulfizetettség kezelése"

Átírás

1 Kollektív tárgyalások és szociális párbeszéd a közszolgálatokban Az alulfizetettség kezelése EPSU Politikai Dokumentum

2

3 Bevezetés A stabil és tartós gazdasági növekedés és az életszínvonal emelkedése ellenére, az alulfizetettség továbbra is probléma elé állítja a szakszervezeteket. Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat adatai 1 alapján az alulfizetettség mintegy 20 millió munkavállalót érint. A szegénység ugyancsak súlyos problémaként jelentkezik Európa minden részében. Az Eurostat által készített legfrissebb elemzések azt mutatják, hogy ban 2 körülbelül 72 millió EU polgárt fenyegetett a szegénység veszélye. Egyedül a közszolgálati szektor mondhatja el magáról, hogy sikerült elfogadható szinten tartania az alulfizetettséget azáltal, hogy ott a magánszektorban alkalmazottnál egyenlobb fizetési struktúrát alkalmaznak. A fizetési struktúrákra azonban gyakran eros nyomást gyakorolnak a kiszervezések (outsourcing) és humáneroforrás-kezelési politikák, amelyek egy, a piaci szabályokhoz jobban igazodó és individualizáltabb bértarifa rendszer kialakításának igényével lépnek fel. Az EPSU úgy véli, hogy az alulfizetettség mind a szövetség egésze, mind az egyes tagszervezetek számára központi prioritás kell legyen. Az alulfizetettség már önmagában is gondot jelent, ráadásul rendszerint az emberek magán-, illetve családi életének egyes elemeire is negatív hatást gyakorol. A munkahelyen az alacsony fizetéssel rendelkezok a képzési lehetoségekbol és más ellátásokból (például táppénz és nyugdíj) is kisebb arányban részesülnek. A munkahelyen kívül is valószínu, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezoknél rosszabb egészségügyi körülmények között élnek. A legjelentosebb kampánytevékenységet folytató szervezetnek és az ETUC keretén belül a legnagyobb ágazati szövetségnek számító EPSU úgy véli, hogy ha a tagszervezetek mind politikai szinten, mind kolletív tárgyalási politikájuk területén fokozzák tevékenységüket, akkor az EPSU képes tényleges változásokat hozni az alulfizetett munkavállalók ezrei számára szerte Európában. Figyelembe véve, hogy az alulfizetett dolgozók dönto többsége noi munkavállaló, egy sikeres kampány, amelyhez más szakszervezeti szövetségek és kampányszervezetek is csatlakoznának, nagymértékben elomozdítaná egyben a férfiak és nok fizetése közötti szakadék áthidalását is. A kérdés megvitatása az EPSU-ban Az EPSU általános közgyulése 2000-ben egy kollektív tárgyalásokról szóló politikai nyilatkozatot 3 fogadott el, amelyben a bérekre vonatkozóan számos fontos megállapítást tett és a kollektív tárgyalásokon belüli koordínáció erosítését sürgette: Az EPSU egy szolidaritáson alapuló európai bérpolitika kialakítását szorgalmazza, amelynek célja a jövedelmek közötti egyre nagyobb különbségek elsimítása lenne. A nyilatkozat központi témája volt az egyenlo javadalmazás is, mivel a noi munkavállalók aránytalanul nagyobb mértékben érintettek az alulfizetettség tekintetében. Sok noi munkavállaló dolgozik a közszolgálatokban és használja ezeket a szolgáltatásokat. Azok az állami hatóságok, amelyek szukítik az állami költségvetést és a béreket alacsonyan és/vagy a magánszektorban alkalmazott bérszint alatt tartják, aránytalanul hátrányosab helyzetet teremtenek a noi dolgozók számára. Az esélyegyenloség biztosítása az EPSU kollektív tárgyalási politikájának szerves részét fogja képezni. A nyilatkozat kiemelte: a bérpolitikai célkituzések koordinálásának, a kollektív tárgyalásokra vonatkozó

4 információcserének és egy ágazati és összágazati szintu európai cselekvési program kidolgozásának fontosságát. Az EPSU 2004-ben tartott hetedik kongresszusán elfogadott kollektív tárgyalásokra vonatkozó állásfoglalás 4 megállapítja, hogy: Néhány országban, a minimálbér alkalmazása jelentos mértékben hozzájárult az alulfizetettség problémájának kezeléséhez és a férfiak és nok javadalmazása közötti eltérések elsimításához. Összehangolt stratégia révén biztosítani kell, hogy a kollektív megállapodások azonos irányvonalat követnek és nem egymás ellen hatnak. Állásfoglalásában az EPSU kötelezettséget vállalt arra is, hogy az alulfizetettséget a legfontosabb prioritások között kezeli a 2009-ben esedékes következo kongresszusi ülésig hátralévo idoszakban. Az alulfizetettség problémájának megvitatására eloször októberében, az EPSU harmadik kollektív tárgyalásokról szóló konferenciáján került sor, amely konferencián nagybritanniai, németországi és norvégiai EPSU tagszervezetek mutatták be, miként kezelik a problémát. Az ETUI-REHS, az európai szakszervezetek kutatóintézete további információkkal szolgált a kérdés közép és kelet-európai helyzete tekintetében. Ezekben az új tagállamokban a jogszabályban eloírt kötelezo minimálbér, a kollektív tárgyalások által kötött megállapodásokkal történo lefedettség kisebb mértéke miatt, nagyon fontos tényezo a bérszínvonal fenntartásában. A konferenciát követoen az EPSU titkársága az alulfizetettség tekintetében elkészítette ennek a politikai dokumentum-tervezetnek a vázlatát, amelyet áprilisában a kollektív tárgyalásokkal foglalkozó munkacsoport megvitatott és módosított. Ez a dokumentum kerül megvitatásra majd decemberében, az EPSU kollektív tárgyalásokról szóló konferenciáján és, a megbeszélések eredményétol függoen, majd egy politikai javaslat kerül az EPSU végrehajtó bizottsága elé 2006 elején. 4

5 Az alulfizetettség, mint európai és globális jelenség Tisztességes fizetések az Egyesült Nemzetek Szervezete és az ILO álláspontja Nemzetközi szinten mind az Egyesült Nemzetek Szervezete, mind a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményei és állásfogklalásai kitérnek a tisztességes díjazás jelentoségére: Az ENSZ által 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Nyilatkozatának 23. cikke (3) bekezdése megállapítja, hogy: Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégíto fizetéshez van joga, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelo létet biztosít és amelyet megfelelo esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki. Az ENSZ általános közgyulése által 1966-ban elfogadott gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló egyezségokmány 7. cikke megerosíti: mindenkinek a jogát az igazságos és kedvezo munkafeltételekhez, amelyek különösen az alábbiakat biztosítják: a) olyan díjazást, amely minden dolgozó számára legalább a következoket jelenti; i) méltányos munkabért és az egyenlo munkáért minden megkülönböztetés nélkül járó egyenlo díjazást, különösen pedig a nok számára olyan munkakörülmények biztosítását, amelyek - ugyanazon munkáért való ugyanazon díjazás mellett - nem maradnak el a férfiak munkakörülményeitol; ii) tisztességes megélhetést maguk és családjuk számára, az Egyezségokmány rendelkezéseivel összhangban. A tripartit felépítésu Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, amely olyan egyezményeket köt, amelyeknek a tagállamok részesei lehetnek, a minimálbér tekintetében két olyan egyezményt fogadott el, amelyhez néhány európai tagállam csatlakozott (lásd a függelékben található listát). Az Európai Bizottság és az Európai Parlament Az Európai Unión belül, a munkavállalók szociális alapjogainak chartája, amelyet 1989-ben fogadtak el, megállapította, hogy minden munkavállalónak joga van a méltányos díjazáshoz: minden alkalmazottat méltányos díjazásban kell részesíteni. E célból, az egyes országokban alkalmazott megállapodásokkal összhangban, a munkások számára méltányos díjazást, azaz olyan munkabért kell biztosítani, amely tisztességes megélhetést tesz lehetové számukra. Az Európai Bizottság egyik 1993-i fn véleménye szerint, a méltányos díjazást a termelékenység és foglalkoztatás elomozdítására, valamint a szociális partnerek közötti jó kapcsolatok erosítésére irányuló célkituzés elérésére is figyelemmel kell kezelni. A tagállamokat arra ösztönözték, hogy a méltányos díjazás elérése érdekében olyan politikát határozzanak meg, amelyben valamilyen formában kötelezettséget vállalnak a díjazás átláthatóbbá tételére a munkaeropiacon. A szociális partnereket is felkérték, hogy vegyenek részt ebben a folyamatban. Véleményében a Bizottság olyan kutatások elvégzését vállalta, amelyek elomozdítják a méltányos díjazás elérésére irányuló politikák konvergenciáját, és amelyek eredményét 1997-ben tette közzé. Csak néhány tagállam tett eleget a véleményben leírtaknak, a legtöbb ország ellenezte a bérpolitikába történo beavatkozást. Egyes országokban Auszriában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában és Nagy-Britanniában bizonyíthatóan nottek a díjazásbeli eltérések a vizsgált idoszak 5 alatt. 5

6 A foglalkoztatásról és a szociális politikákról szóló egyik 2001-es közleményében 6 a Bizottság inkább általánosságban a munka minoségével foglalkozott, és nem tért ki a bérszínvonalat érinto részletkérdésekre. A közlemény általános célként annak biztosítását tuzte, hogy: a munka, a munkát végzo személy elvárásainak megfelelo, szaktudásával és képességeivel összeegyeztetheto legyen és megfelelo jövedelmet biztosítson. A szociálpolitikai menetrendrol szóló idei közleményében 7 a Bizottság közvetett módon említi a díjazást. Elsosorban a foglalkoztatás minoségével és minimális jövedelmet biztosító jogszabályi rendszerekkel vagyis olyan rendszerekkel, amelyben az adójóváírások és juttatások, vagy egyéb intézkedések kombinációjából biztosítható egy minimális jövedelmi szint foglalkozik, és nem tér ki közvetlenül az alulfizetettséggel és minimálbérekkel kapcsolatos kérdésekre. A munka minosége azonban szorosan kapcsolódik a bérszinvonalhoz. Az alulfizetett munkák egyben rosszabb munkakörülményekkel, az ellátások (például a nyugdíj) alacsonyabb szintjével, és a képzési és átképzési lehetoségek ritkulásával, vagy teljes hiányával párosulnak. Az Európai Parlament az alulfizetettség kérdésében ellenorzo és kezdeményezo szerepet játszik. Egyik 2002-es állásfoglalásában 8 az alapjogok tiszteletben tartása tekintetében vizsgálta meg a tagállamok helyzetét. Ebben kiemelte a méltányos minimálbér bevezetésének szerepét a diszkrimináció megszüntetésében és külön felhívta a figyelmet Irországra, Spanyolországra és Görögországra, ahol az érvényes minimális bérszint az átlagkereset 50%-a alatt van. Az Európa Tanács Az Európa Tanács nem az Európai Unió intézménye ben hozták létre, és egyik fo céljának az emberi jogok védelme, valamint a jogi és szociális védelem elomozdítása tekinheto a 46 tagállam területén. Az Európa Tanács Szociális Chartája ben lépett hatályba. A Charta 4. cikkének (1) bekezdése a méltányos díjazáshoz való jogra vonatkozik és arra kéri az aláíró államokat, hogy: Ismerjék el a munkavállalók jogát egy olyan díjazáshoz, amely maguk és családjuk számára tisztességes megélhetést biztosít. A Tanács ellenorizheti a tagállamok fizetési rendszerét és megvizsgálhatja, hogy az adott tagállam, az Európa Tanács által megállapított méltányossági köszübértéknek (lásd késobb) megfeleloen tisztességes béreket biztosít-e vagy sem. Az Európa Tanács 2002-ben például megállapította, hogy az országos minimálbér Nagy-Britanniában (a 2000-ben érvényes tarifa alapján) alacsonyabb volt a 4. cikkben eloírt megfelelo szintnél. Megjegyezte továbbá, hogy tudott megfelelo helyzetértékelést készíteni, mert Nagy-Britanniában nem álltak rendelkezésre azok az adatok, amelyek az egy fore eso nettó minimálbérre vonatkoznak. Nagy-Britannia példája azonban nem egyedi. A 4. cikk (1) bekezdésére vonatkozó határozatokról készített legutóbbi kimutatásában, az Európa Tanács szociális jogokkal foglalkozó európai bozottsága Ausztria, Görögország, Hollandia, a Szlovák Köztársaság és Spanyolország esetében is megállapította, hogy azok nem teljesítették a megfelelo díjazási iránymutatást További adatokra várva, Dánia, Németország, Izland és Norvégia tekintetében a bizottság még nem nyilatkozott. A Szociális Chartában eloírtak megsértése esetén, az adott országnak ütemtervet és programtervezetet kell készítenie arról, hogy miként és mikorra teljesíti ezen kötelezettségét. A bizottság figyelmeztetések, ajánlások és megerosített ajánlások révén biztosíthatja, hogy az országok teljesítik kötelezettségeiket. Meg kell jegyezni, hogy a szociális jogok helyzetének ez az Európa-szerte rendszeresen elvégzett vizsgálata nem ad teljes képet. A 4. cikk (1) bekezdésében eloírtak elmulasztásáról szóló jelentésekben sok olyan országot is felsorolnak, amely országok mulasztása a Charta 6

7 más részeire vonatkozik, és az is kétséges, hogy az európai szakszervezetek ezt figyelembe veszik-e. A méltányossági küszöbérték (lásd késobb) kérdéséhez hasonlóan, a küszöbértékrol folytatott megbeszéléseket és a küszöbértéket módosító határozatot az Európa Tanács szociális jogokkal foglalkozó európai bizottsága belso ügyként kezelte, és azokat szélesebb körben nem ismertették. Szolidáris bértárgyalások A kollektív tárgyalások elsodleges célja az, hogy a munkavállalók fizetését megvédjék az inflációval szemben, és hogy számukra a termelékenység növekedésébol valamilyen részesedést biztosítsanak. Ez az alapja az ETUC és több európai ágazati szövetség által elfogadott koordinációs iránymutatásoknak. Ipari szövetségek Ezekben a hangsúlyt elsosorban az országos szintu, általános termelékenységi mutatók javítására, és nem az egyes ágazatok termelékenységének megváltoztatására helyezték. Ennek oka, hogy az alacsony termelékenységu ágazatok ne maradjanak le a termelékenység tekintetében jelentos növekedést mutató iparágak mögött. Ez különösen a közszolgálatok számára fontos tényezo, ahol még az általánosan elfogadható termelékenységi szint elérése is kihívást jelent. A közszolgáltatások keretébe tartozik több olyan, nagyon fontos tevékenység, mint például a szociális gondozás, amely tevékenységek ugyanakkor a hagyományos szempontok alapján alacsony termelékenységunek minosülnek. A szolidáris bértárgyalásokra az utóbbi években nagy nyomás nehezedett, mivel a kormányok és a munkaadók a központi országos és ágazati tárgyalások során egyre inkább elotérbe helyezték a bértárgyalások helyi elemeit. A közszolgáltatások terén végbement dereguláció és privatizáció ugyancsak erosítette azt a tendenciát, amely inkább a helyi szintu bértárgyalások felé hat és nagyban hozzájárult a kollektív megállapodások jelemtosségének csökkenéséhez, mivel a kiszervezett dolgozókat olyan szervezetek foglalkoztatják, amelyek alacsonyabb fizetéssel és rosszabb munkafeltételekkel megkötött kollektív megállapodásokat alkalmaznak, vagy tartózkodnak mindenféle kollektív megállapodás végrehajtásától. Mindent egybevetve, az 1970-es évek óta tartósan kimutatható az a tendencia, hogy a munkabérek részesedése a nemzeti jövedelembol csökken, mivel a béremelések mértéke sok európai országban elmaradt a gazdasági növekedés 10 mértékétol. Ez a tendencia a gazdaság egészére kihat, és Németországban az alulfizetettségrol és a minimálbérrol folytatott viták legfontosabb témájává vált. Szakszervezetek által támogatott kutatók Németországban, Franciaországban és Svájcban hívták fel a figyelmet a bérek gazdasági szerepére Az európai minimálbér-politika alapvetése 11 címu munkájukban. Ebben rámutattak arra, hogy a gazdasági szereplok egyre inkább úgy tekintenek a munkabérekre, mint amelyek pusztán költségtényezok és változók a gazdasági helyszínekért folyó nemzetközi versenyben. Ez: háttérbe szorította a munkabérnek a nemzetgazdasági kereslet meghatározó elemeként betöltött gazdasági funkcióját, amely nélkül jóléti gazdaság nem képzelheto el. Felmerül még továbbá a méltányos jövedelem biztosításának kérdése, valamint az, hogy a munkavállalók nem termékek, akiknek díjazását egyszeruen az állandóan változó piacra lehetne bízni. A neoliberális nézet szerint a piacokat dolgozni kell hagyni és ez a nézet mutatkozik meg a maga szélsoséges formájában azon a német internetes oldalon (http://jobdumping.de), amely arra bíztatja az embereket, hogy licitáljanak a munkákért, és ígérjenek alá más munkavállalóknak. Még a köszszolgálati munkaadók közül is felismerték néhányan, hogy a bérképzést nem lehet egyszeruen a piaci viszonyokra bízni. Nagy-Britanniában, a bipartit felépítésu helyi közigazgatási bizottságnak (Local Government Commission) a brit községi és városi önkormányzatoknál alkalmazott díjazás 12 tekintetében elvégzett vizsgálata rávilágított arra, 7

8 hogy: Az alulfizetettség problémája a piaci tarifával történo bármely összehasonlítást megfelelo érzékenységgel kell végezni. Az, hogy az ajánlatban szereplo tarifánál olcsóbban lehet munkaerohöz jutni, nem feltétlenül azt jelenti, hogy az ajánlatban megállapított tarifa volt túl magas. Az, hogy munkaerot a felajánlottnál alacsonyabb bérért is lehet szerezni, nem jelenti feltétlenül, hogy a felajánlott bér túl magas. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal is felhívja figyelmet azokra az érvekre, amelyek alapján a munkaadói oldal is támogathatja a minimálbér bevezetését, mivel eh yilyen intézkedés a dolgozók motiválása révén hozzájárul a termelékenység növeléséhez, és amely elomozdítja a vállalatok 13 számára igen költséges munkaero-fluktuáció visszaszorítását. Az alulfizetettség meghatározása Európa Tanács és OECD küszöbértékek Az Európa Tanács szociális jogok európai bizottsága (ECSR) a bruttó medián keresetek 68%-ában egy olyan referenciaértéket állapított meg amely alapján az Európa Tanács egy adott ország tekintetében meg tudja állapítani, hogy a bérszínvonal megfelelo-e vagy sem. Ez az érték nagyjából azonos a Gazdasági Együttmuködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által megállapított referenciaértékkel a teljes munkaidoben foglalkoztatottak medián keresetének 2/3-ával. Az Európa Tanács definícóját bevezették néhány országban, Nagy-Britanniában pedig a kampányszervezetek az alulfizetettség tekintetében irányadó célkituzésként alkalmazták. Az Európai Tanács szerint azonban, annak megállapítása például, hogy egy nemzeti minimálbér-tarifa a küszöbérték alatt vagy felett van, nem kizárólag ezen méréseken alapul. Az ECSR-nek más tényezoket például az adót és a jóléti ellátásokat is figyelembe akart venni. Ez lehetetlen feladatnak bizonyult és az ECSR beismerte, nem tudja felmérni, hogy az egyes országok megfelelo jövedelmet biztosítanak-e, vagy sem. A bizottság ezt követoen egy másik referenciaértéket állapított meg a nettó átlagkereset 60%-ában. A referenciaérték megváltoztatásáról szóló határozatot megtámadták az alulfizetettséget célzó kampánytevékenységet folytató szervezetek Nagy-Britanniában. A skót Low Pay Unit (alulfizetettséggel foglalkozó egység) részérol Carol Murray a következoképpen foglamazott: Az egységnél úgy véljük, hogy az új referenciaérték meghatározása egyrészt akadályozza a méltányossági küszöbérték általános érvényesülését, mint a szegényebb európai polgárok számonkérési eszközét a kormányokkal szemben, másrészt csökkenti annak analitikai értékét, mivel olyan felesleges bonyodalmakat okoz, amelyeket csak a tagállamok szolgálatában álló statisztikusok képesek feloldani. 14 A javasolt célkituzések tekintetében tehát a legfontosabb szempont, hogy azok könnyen értelmezhetoek, és a bérszínvonalak ellenorzése szempontjából könnyen mérhetoek legyenek. Ezen szempontok szem elott tartása különösen a kollektív tárgyalások, a lobbitevékenység vagy az európai méretu kampányok tárgyának vagy céljainak meghatározása során bír nagy jelentosséggel. Az Eurostat mutatói Az Európai Bizottság Statisztikai Hivatala, az Eurostat 15 kétféle módon méri az alulfizetettség mértékét, amelyet egyrészt az országos medián havi alapbér 60%-a, másrészt az országos medián díjazás 60%-a alatt határozott meg. Az elso mutató nem veszi figyelembe a munkaidot és így sok részmunkaidoben 8

9 foglalkoztatott munkaválalló esik ebbe a kategóriába. Az Eurostat adatai alapján az alkalmazottak közel kétharmada azért dolgozik részmunkaidoben, mert háztartásbeli elfoglaltsága ezt teszi lehetové, vagy mert nem találnak teljes munkaidos állásokat. Ebbol a szempontból valóban szükséges egy olyan alulfizetettségi mutató, amely ezen kényszerrészmunkaidos dolgozókat is magában foglalja. Mindazonáltal fontos, hogy az alulfizetettség szintjét a ledolgozott órák számától függetlenül is mérni lehessen, annak megállapítása érdekében, hogy milyen lépések megtétele szükséges az órabér-tarifák emeléséhez. Megoldásként alapvetoen két politikai megközelítés alkalmazható. Egy olyan, amelyik arra törekszik, hogy teljes munkaidos állásokat biztosítson azon alkalmazottak számára, akik nem akarnak részmunkaidoben dolgozni, és egy olyan, amelyik az alacsony bérszintekre figyelemmel arra próbál megoldást találni, hogy miként lehet a bérstruktúrákat átalakítani. Néhány fontosabb definíció Az Európa Tanács (jelenlegi) Az Európa Tanács (elozo) Eurostat OECD a nettó átlagkereset 60%-a a bruttó medián kereset 68%-a az országos medián díjazás 60%-a a medián kereset 2/3-a Az alulfizetettség és a létminimum meghatározása Az alulfizetettségrol szóló 2002-es 16 tanulmányában az EIRO munkakapcsolatokkal foglalkozó kutatóintézet megállapította, hogy az Európai Unió több államában, Ausztriában, Franciaországban, Görögországban, Írországban Olaszországban és Portugáliában a kétharmados definíciót alkalmazzák. Dániában az Eurostat 60%-os meghatározását használják, míg néhány országban saját mutatókat alkalmaznak Németországban az alulfizetettséget az országos átlag munkabér 75%-ában állapították meg, és az átlagjövedelem 50%-a alatt éloket sorolják a szegények közé. Norvégiában a referenciaérték a feldolgozóiparban alkalmazott órabér 85%-a. Ezek a definíciók a bérmegoszláson alapulnak, és az alulfizetettségi mutatót az általános bérszinthez képest határozzák meg. Egy másik megközelítés azon bérszínvonal meghatározására törekszik, amely a tisztességes életszínvonal biztosításához szükséges. Nagy-Britanniában az UNISON közszolgálati szakszervezet már hosszú ideje folytat kampánytevékenységet az alulfizetettség és a minimálbér vonatkozásában. A szakszervezet a Family Budget Unit (családi költségvetési egység) független kutatói által rendelkezésre bocsátott adatok alapján egy létminimumra 17 vonatkozó mutatót határoz meg. Másszóval, az általános átlagkeresethez viszonyított alulfizetettségi definíció helyett egy olyan mutatót alkalmaz, amely az emberek számára az alapveto életszínvonal biztosításához szükséges jövedelmi szintet határozza meg, és amelyet alacsony költségvetésu de még elfogadható szintnek nevezett el. A mutatót az egyedül élok, a gyermekeket nevelo egyedülállók és házaspárok stb. szerint határozzák meg ben a Family Budget Unit az egyedülállók tekintetében 5,69 -os, a partnerkapcsolatban élo és két gyermeket nevelo egyedüli keresok tekintetében 7,74 -os órabért állapított meg országos szinten. Ezek a fizetések az alapveto életszínvonal biztosítására elegendoek a munkahelyi ellátások igénybevétele nélkül. A 7,74 -os órabér az országos átlag 75%-át teszi ki. Az USA-ban a szakszervezeti mozgalom átvette a létminimum meghatározásának elképzelését, és az 1997 óta tartó kampánytevékenységük eredményeképpen mintegy 100 városban 18 fogadtak el létminimumra vonatkozó helyi rendeleteket. Ezen rendeletek hatálya a helyi közigazgatási hatóságokra terjed ki, melyekben eloírják, hogy az önkormányzat által közvetlenül vagy az önkormányzattal szerzodésben álló valamely szervezet által foglalkoztatott minden dolgozó számára biztosítani kell a létminimumhoz szükséges 9

10 jövedelmet. Ennek kiszámítása a négyfos család eltartásához szükséges megélhetési költségekre vonatkozó hivatalos statisztikák alapján történik. Jelenleg országos szinten a létminimum órabérben megállapított számszerusített értéke 8,20$, ami jóval meghaladja az 5,15$-os szövetségi minimálbér-tarifát. Az alulfizetettség mértéke Az európai alulfizetettségrol szóló legutóbbi Eurostat tanulmányt ben tették közzé, azonban azt olyan, különbözo országokból származó statisztikai adatokra alapozták, amely adatok közül néhány még az 1995-ös állapotokat tükrözte. Az alulfizetettség aktuális helyzetének feltérképezése tekintetében ezért az abban szereplo adatokat megfelelo óvatossággal kell kezelni. Mivel számos ország tekintetében nem álltak rendelkezésre megfelelo adatok, a jelentés mindössze 13 országra terjedt ki. A havi bér 60%-ában megállapított referenciaérték alapján, az Eurostat felmérése szerint a munkavállalók 15%-a esik az alulfizetettek kategóriájába ami a heti 15 órát, vagy annál többet dolgozó munkavállalók 15%-át jelenti. A munkában töltött órák számát is figyelembe véve azonban ez az arány 11%-ra esik vissza, amely mintegy 20 millió munkavállalót tesz ki. Az egyes országok tekintetében az alulfizetettség mértéke jelentos eltéréseket mutat; az Eurostat adatai alapján ennek százalékos aránya, a Portugáliában mért 6% és a Nagy- Britanniában mért 21% között mozog. A munkaidot is figyelembe véve ezek a határértékek a Belgiumban és Dániában mért 4%-ra, illetve a Görögországban mért 16%-ra módosulnak. Tanulmányában az Eurostat felsorolja az alulfizetett munkavállalókra vonatkozó legfontosabb tulajdonságokat, amely megállapításait az alulfizetettséggel foglalkozó nemzeti tanulmányok is igazolják. Az alulfizetett munkavállalók leginkább nok, fiatalok, migráns munkavállalók, részmunkaidoben, határozott ideju szerzodéssel foglalkoztatottak és/vagy a szolgáltatási ágazatban dolgozók illetve ezek kombinációi. Az Eurostat tanulmánya azt is vizsgálta, hogy az egyes ágazatokban, a gazdaság egészéhez képest mekkora a valószínusége annak, hogy valaki alulfizetetté válik. Az erre vonatkozó valószínuségi szorzó 0,1 (a gazdaság egészéhez képest 10-szer kisebb a valószínusége az alulfizetettségnek) és 0,9 (9/10-szer kisebb a valószínusége az alulfizetettségnek) közötti mozog. A tanulmányban vizsgált 13 ország között egy olyan sincs, ahol a közszolgálati alkalmazottak esetében, az összágazati szinten mérthez képest, nagyobb lenne az alulfizetettség valószínusége. Az Eurostat tanulmánya, más felmérésekhez hasonlóan, megerosítette, hogy leginkább a tipikusan noi foglalkozásokra, vagyis a gyermek- és idosgondozásra, a fogyatékossággal élok gondozására, valamint a takarítói szolgáltatásokra jellemzo az alulfizetettség. Az említett szolgáltatásokat rendszerint közszolgálati keretek között nyújtják, vagy privatizálják oket. Általában ezek nem elismert szakmák, amelyek esetében, rendes körülmények között a béreket nem formális bérstruktúra alapján szabályozzák. Néhány országban az említett tevékenységek az informális szektor részét képezik, és azokat migráns munkavállalók látják el. Az Eurostat tanulmánya hozzáteszi: a közszektor nyújtotta elonyök jóval markánsabban jelentkeznek, ha a munkabérek helyett a javadalmazási tarifát vesszük figyelembe. Továbbá, hogy: Az alulfizetettség kockázata a közszektorban lényegesen kisebbnek tunik a déli országokban és Írországban; a koncentrációs mutatók szerint (0,2 és 0,3) ezekben az országokban a közszektorban foglalkoztatottak az összes foglalkoztatotthoz képest 3 5-ször kevésbé érintettek az alulfizetettség tekintetében. Az Eurostatnak a különbözo ágazatokban dolgozó férfiak és nok átlagkeresetére vonatkozó adatai alapján levonható néhány következtetés a közszolgálati bérszintek tekintetében, és arra vonatkozóan, hogy a többi ágazathoz képest a közszolgáltatások ágazatában alkalmazott bérszintek mennyiben tekinthetoek magasnak vagy alacsonynak. A közüzemi szolgáltatások (villamosenergia, gáz és víz) például általában a magas fizetést 10

11 biztosító ágazatok közé tartoznak, és az Eurostat adatai 20 azt mutatják, hogy a közüzemekben dolgozó férfiak átlagkeresete, a tanulmányban vizsgált 13 ország mindegyikében magasabb az összes többi ágazatban foglalkoztatottak fizetéséhez képest. Az eltérés a legtöbb országban legalább 10%-os, de Belgium (61%), Görögország (65%) és Portugália (67%) esetében még nagyobb. A közüzemi szolgáltatások a nok átlagkeresetét illetoen is a magasabb fizetéseket biztosító ágazatok közé tartoznak, bár az Eurostat szerint Finnországban az ágazatban dolgozó nok átlagfizetése megegyezik az összes többi ágazatban foglalkoztatottak fizetésével. A helyzet sokkal ennél összetettebb a közigazgatásban, amely területen a belga, francia és nagy-britanniai átlagfizetések mindegyik ország tekintetében az országos átlag alatt maradnak. Ezzel szemben, a ciprusi, görögországi, magyarországi és svájci közigazgatásban foglalkoztatottak az országos átlagnál 20%-kal magasabb átlagjövedelemmel rendelkeznek. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások területén jóval nagyobb mértékben jelentkezik az alulfizetettség problémája és az Eurostat tanulmánya által vizsgált 13 országból 10 esetében, az említett két ágazatban foglalkoztatott nok fizetése az országos átlagnál alacsonyabb. Az egyenlotlen díjazás és az alulfizetettség közötti összefüggés Tanulmányában az Eurostat, a munkaválallók legalacsonyabb fizetéssel rendelkezo 10%- ának bérét az egyes országokban érvényes medián bérekkel összehasonlítva megállapítja, hogy: az említett különbségek a leghatározottabb mértékben általában azokban az országokban jelentkeznek, amelyekben az alulfizetettség százalékos aránya a legmagasabb. Az Eurostat megállapítása szerint: Minél szélesebb a keresetek közötti szakadék, annál valószínubb, hogy magasabb az alulfizetettség százalékos aránya. Görögországban például, ahol a munkavállalók 16%-a tartozik az alulfizetettek kategóriájába, a medián munkabér, a munkavállalók legrosszabbul fizetett 10%-ának fizetésénél 2,6-szor magasabb. Ezzel szemben, ugyanez a szorzó 1,5-szörös Dániában, ahol a munkavállalóknak csak 4%-a esik az alulfizetettek csoportjába. Az országos szinten megállapítottak igazak az egyes ágazatok tekintetében is. Több tanulmány is felhívta a figyelmet arra a kontrasztra, amely a közszektor és a magánszektor között az egyéni fizetési különbségek terén mutatkozik:...tapasztalatok igazolják, hogy a közszektor a magánszektorral szemben tisztességesebb munkaadó, mind a férfiak és nok bérezése közötti eltérések elsimítása, mind az egyéni fizetési különbségek csökkentése tekintetében. 21 Nagy-Britanniában, a Local Government Pay Commission (helyi közigazgatásban dolgozók díjazásával foglalkozó bizottság), amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy az ágazati bérstruktúrát ellenorizze, 2004-ben egy jelentést készített, amelyben a következoket állapította meg: A helyi közigazgatási szerveken belül azt figyeltük meg, hogy azokban néhány más ágazathoz képest hatékonyabban alkalmazzák a bérkompressziót. Ezáltal az egyes foglalkozási csoportokon belül csökken a legmagasabb és legalacsonyabb kereset közötti különbség. A 2002-ben megkötött bérmegállapodás, amelyben az alacsonyabb béreket nagyobb arányban emelték, tovább erosítette a szolidárisabb bérrendszer kialakítását. Dicséret illeti a helyi közigazgatást a magánszektorra egyre inkább jellemzo egyenlotlen jövedelem-eloszlás ellen ható lépéseiért. A helyi közigazgatási megállapodás és az országos egészségügyi bérmegállapodás (Agenda for Change) azon ritka pédák közé tartozik, amelyeket még országos szintu ágazati tárgyalásokkal kötöttek Nagy-Britanniában. A legtöbb ágazatban a vállalati szintu bértárgyalások váltak rendszeressé és ez a fo oka annak, hogy Nagy-Britannia lassan, a jövedelem-eloszlás szempontjából a legnagyobb egyenlotlenségeket felmutató EUtagországgá válik. 11

12 Ezzel szemben, azon EU-tagállamok legnagyobb részében, ahol az országos vagy ágazati bértárgyalások dominálnak, egységesebb jövedelem-eloszlást és szolidárisabb javadalmazást sikerült fenntartani, amely révén a munkavállalók széles rétege részesül a termelékenység növekedésébol, még akkor is, ha a legalacsonyabb termelékenységunek tartott ágazatokban dolgoznak. Ez utóbbi tekintetében Finnország szolgál jó példával. Az ágazati tárgyalásokra az országos szintu bértárgyalásokat követoen került sor, amelyek közül a legutóbbi megállapodás a februárja és közötti idoszakra vonatkozik. A megállapodásban egy általános béremelésrol döntöttek, amelyet egyrészt az órabérek 18 centtel történo emelésében, másrészt a fizetések százalékos emelésében határoztak meg. Tartalmaz ugyanakkor egy olyan formulát is, amely az alulfizetett noi munkavállalók nagy száma esetén rendkívüli emeléseket tesz lehetové. A közelmúltban kötött országos szintu megállapodások elomozdították a képesítés nélküli és a magasan képzett munkavállalók fizetése közötti különbségek csökkentését ban a csak alapszintu oktatásban részesült dolgozók a diplomás munkavállalók átlagfizetésének 53-56%-át kapták re ez az arány 59-60%- ra emelkedett. 22 Szlovéniában a közszektort érinto megállapodás középpontjában kimondottan a magas és az alacsony fizetések problémája állt. Az érvényben lévo megállapodás eloírja, hogy 2008-ra a közszektorban a legmagasabb fizetési szint legfeljebb a tízszerese lehet a legalacsonyabb bérszintnek, amely szorzó 2004-ben 23 12,4-szeres volt. Ezzel szemben az alulfizetettség és a fizetésbeli egyenlotlenségek erosödésének jelei mutatkoztak meg Ausztriában, ahol az 1990-es évek során a keresok alsó egy-ötödének fizetését csak 1,6%-kal emelték, míg a felso körbe tartozó 5% fizetése mintegy 23%-kal 24 lett magasabb. A másik fontos tényezo, amelyet e tekintetben figyelembe kell venni, a férfiak és nok közötti egyenlo bérezés és az, hogy a legalacsonyabb és legmagasabb fizetések közötti nagy különbségeket lehetové tevo bérstruktúrát alkalmazó gazdaságokban a férfiak és nok közti fizetésbeli különbségek is nagyok. A Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenloségi Foigazgatóság által 2005-ben, Foglalkoztatás Európában 25 címmel kiadott jelentés szerint, nem mutatható ki egyértelmuen az egyenlotlenség erosödése Európában. Néhány ország Nagy-Britannia, Lengyelország és Dánia esetében valóban erosödödtek a különbségek, de például Franciaországban és Svédországban ezzel ellentétes folyamatok voltak megfigyelhetoek. Miközben azt veszi alapul, hogy nincs egyértelmu kapcsolat a keresetek közötti egyenlotlenségek és a munkaeropiac, illetve a gazdaság teljesítoképessége között, a jelentés azt írja, hogy: Mindazonáltal, a keresetek közötti különbségek tekintetében a legjobb mutatókkal rendelkezo skandináv országok azok, amelyekben a gazdasági és munkaero-piaci teljesítoképesség is megfelelo mértéku. A közszolgálatok Az, hogy az alulfizetettségbol eredo problémák, a gazdaság más ágazataihoz képest viszonylag kisebb mértékben jelentkeznek a közszolgáltatás területén, utóbbi ágazat általános jellemzoinek köszönheto: nagyobb a szakszervezeti tagság létszáma és a kollektív tágyalásokkal történo lefedettség szélesebb körre terjed ki; méltányosabb munkaadói szemlélet közszolgálati elhivatottsággal párosulva és az egyenloségre helyezett nagyobb hangsúly, valamint a követendo példaként történo fellépés; valamint kisebb különbségek a magas és alacsony fizetések között, valamint (általában) kisebb eltérés a férfiak és nok átlagfizetése között. 12

13 Mindazonáltal a probléma továbbra is létezik, különösen azokban az ágazatokban, ahol az alulfizetettség már régebb óta problémát jelent a hulladékkezelés, a takarítói szolgáltatások és a szociális-gondozás területén, és amelyeket különösen hátrányosan érint a tevékenységek kiszervezése. A problémát nem csak az alulfizetettség kezelése jelenti, hanem az alulfizetettségbol eredo egyéb kihatások kezelése is ha az alulfizetett munkákat kevésbé értékesnek tekintjük, annak más ellátások, különösen a nyugdíj és a képzések szempontjából is káros hatása van. További kihívást jelent a szakszervezetek számára annak biztosítása, hogy a közszolgálati munkaadók továbbra is modellértéku példával járjanak elol, és ezen szerepüket tovább erosítsék. Ezen szerepük abban is megmutatkozhat, hogy ellenállnak azon kísértésnek, hogy a bérek megállapításában a magánszektorban alkalmazott megközelítés felé közelítsenek. Az ortodox gazdasági szemlélet szerint a munkaeropiac ugyanúgy muködik, mint bármely más termékpiac, és ezért minden olyan intézkedés káros, amely akadályozza a piac ilyetén muködését. Az olyan alacsony-termelékenységu munkákat, mint amilyen a takarítói szolgáltatás és a szociális gondozás, más munkákhoz képest mindig is alacsonyabb bérszint fogja jellemezni. Az e megközelítésre adandó válasz eloször is az, hogy a munkaero nem tekintheto hagyományos terméknek, és a szakszervezetek, valamint a törvényhozás feladata, hogy a minimum-normákat biztosítsák. Másrészt, a termelékenység mérésére szolgáló hagyományos módszerek egyszeruen nem alkalmazhatóak olyan munka esetében, amely fontos köszszolgálati tevékenységeket lát el és ezért egyszeruen nem jogos alacsony termelékenységunek bélyegezni ezeket a foglalkozásokat. A fizetéseket alacsonyan tartó tényezok Privatizáció/tevékenységek kiszervezése és piac-tesztelés A már korábban privatizált, eredetileg közszolgálati intézmények által végzett szolgáltatások magánszektorba történo áthelyezése, vagy a tevékenységek kiszervezése rendszerint az alulfizetettség mértékének növekedését és/vagy a javadalmazás egyenlotlenebbé válását eredményezi. A privatizáció hatásaként és a közszolgálati fizetések piaci alapú" átalakítása eredményeképpen a házon belüli" bérszintek alacsonyak maradnak. A fizetések piachoz való kapcsolásának következtében nagyobb regionális és helyi különbségek alakulhatnak ki az egyébként országos szinten meghatározott fizetési szintek tekintetében. Nagy-Britanniában a közszolgálatok decentralizációja során létrehozott mintegy 200 tárgyalási egység kialakítása azt eredményezte, hogy az azonos munkákért járó fizetések jelentos mértékben eltérnek az egyes közigazgatási hivatalok között. Ez azonban nem akadályozta meg a kormányt abban, hogy felvesse a fizetések még szorosabb regionális munkaeropiachoz töténo kapcsolásának lehetoségét is. Ez beleillik azon stratégiába, amely a munkavégzés fovárosból történo kihelyezését szorgalmazza. A finnországi szakszervezeteknek a svédországi privatizációról nemrég készített tanulmánya is, számos más tanulmány mellett, ezt igazolja. A privatizáció ellentmondásos hatást gyakorolt a bérekre és fizetésekre. A muszaki és más hagyományos férfimunkák tekintetében a privatizáció a bérek és fizetések emelkedéséhez vezetett. Az olyan noi munkaterületek tekintetében viszont, mint az idosgondozás, gyermekfelügyelet, takarítói és étkeztetési szolgáltatrások, a bérek és fizetések nem változtak, vagy alacsonyabbak lettek. A vezetok és középvezetok a privatizáció 26 következtében általában fizetésemelésben részesültek. A reform vagy modernizáció menetrendje A kormányok egyre inkább a foglalkoztatási gyakorlat megváltoztatására, a javadalmazási rendszer megreformálására és a magánszektorban alkalmazott személyzeti stratégiák 13

14 bevezetésére törekednek. Lehetoségként felmerült a teljesítmény-alapú javadalmazási rendszer alkalmazása, és annak ellenére, hogy számos érv szól a teljesítmény-alapú bérek bevezetése ellen, a munkaadók és kormányok többsége úgy véli, hogy ezt a rendszert kell alkalmazni a közszektorban. Ez egyértelmuen azzal a kockázattal járna, hogy az alacsony termelékenységu, alulfizetett munkák teljesítmény-alapú kezelése aligha válna az említett tevékenységek hasznára, míg más foglalkozások tekintetében nonének a fizetésbeli kölönbségek. Ezek a változások, a munkaero-toborzás könnyebbé tétele érdekében a már eleve magasabb fizetéssel rendelkezo munkavállalók számára nagyobb arányú fizetésemelést, vagy különleges juttatásokat és kedvezményeket tennének lehetové. Az átlagos és az alacsony bérszintek kisebb mértéku emelésével pedig mindez, a javadalmazás egynlotlenebbé válását erosítené. A kollektív megállapodások általi lefedettség csökkenése A privatizáció és a tevékenységek kiszervezése komoly problémát jelenthet a kollektív tárgyalásokkal történo lefedettség szintjének fenntartásában. Németországban például, a privatizáció erosödése az egészségügyi ágazatban és a közszolgálati bérek csökkenése miatt a szakszervezetek, valamint a szövetségi és helyi munkaadók egy új, alacsonyabb tarifájú ágazati bérstruktúra kialakításáról kezdtek tárgyalásokat. Mindezt azzal indokolják, hogy még mindig jobb, ha a magánszektor munkaadóit sikerül bevonni a megállapodásba, mint ha azok, a megállapodás elvetésével saját, belso bérrendszert hoznak létre. A bizonytalan foglalkoztatás erosödése Néhány európai országban a részmunkaidos vagy határozatlan ideju foglalkoztatás válik egyre elterjedtebbé. A határozott ideju foglalkoztatás többek között Spanyolországban jelent súlyos problémát mind a közszektor, mind a magászektor tekintetében, ahol a határozott ideju foglalkoztatás aránya eléri a 20%-ot. A statisztikai adatok alapján az alulfizetettség és a részmunkaidos foglalkoztatás között is egyértelmu kapcsolat mutatható ki: míg a teljes foglalkoztatásban dolgozó nok férfi társaik fizetésének 80%-át kapják, ez az arány 50%-ra esik vissza a részmunkaidoben dolgozó nok esetében. A szocialista kormányzat felismerte ezt a problémát, amely a közszolgálati szociális párbeszéd központi elemévé vált, és megállapodás született arról, hogy a határozott ideju foglalkoztatás arányát a teljes közszolgálati foglalkoztatás 10%-ára szorítják vissza. Az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenloségi Foigazgatóságának, Foglalkoztatás Európában 27 címmel múlt évben kiadott jelentése olyan kutatásról számolt be, amely azt mutatja, hogy az alulfizetettség sok munkavállaló számára nem csupán átmeneti jelenség, és akár több évet is eltölthetnek alulfizetett állásokban. A minimálbér Az Európai Unió 25 tagállama közül tizennyolcban, valamint a három tagjelölt országban (Bulgáriában, Romániában és Törökországban) jogszabályban eloírt, kötelezo minimálbért 28 alkalmaznak. Azon EU-tagállamok, ahol nincs kötelezo minimálbér Ausztria, Ciprus, Dánia, Finnország, Németország, Olaszország és Svédország. Cipruson ugyan nincs általánosan eloírt kötelezo minimálbér, viszont hat meghatározott foglalkozás esetében kereskedelmi személyzet, egyházi dolgozók, egészségügyi, valamint óvodai, bölcsödei és iskolai kisegítoszemélyzet jogszabályban rögzítették a minimális bérszintet. A maradék hat tagállam többségét széles köru kollektív tárgyalásokkal történo lefedettség jellemzi, így ezekben az országokban minimálbér helyett ágazati megállapodásokban kialkudott minimális bértarifákat alkalmaznak. Németországban azonban, a kollektív tárgyalások visszaszorulása következtében néhány kutató, szakszervezet és kampányszervezet úgy véli, itt az ideje a kötelezo minimálbér 29 bevezetésének. Az országos minimálbérek megállapítása különbözo módon történik 30 14

15 gyakran több formula keverésével, a szociális partnerekkel folytatott konzultáció vagy esetleg tárgyalás során. Görögországban és Írországban például, a minimálbér az országos szintu megállapodásról szóló tárgyalások keretében kerül megállapításra. Portugáliában és Spanyolországban a kormány az árak, a keresetek és a termelékenység alapján állapítja meg a minimálbért, majd a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követoen dönt az emelés mértékérol. Franciaországban a formulát az árakhoz és az átlagfizetésekhez viszonyítják, de a kormány, mérlegelési jogköre alapján bármikor dönthet úgy, hogy megemeli a minimálbért. A konzultáció tekintetében azonban nincsenek lefektetett szabályok. A minimálbérek és az Eurostat referenciaértékének viszonya Az Eurostat, a 2004 októberében 31 kiadott tanulmányában, adatokat tett közzé a minimálbérekre vonatkozóan, amelyeket az ipari és szolgáltatási ágazatban érvényes átlag bruttó havi keresetekkel hasonlított össze. A tarifa minden esetben az átlagkeresetek 60%-a, vagyis az Eurostat által az alulfizetettség tekintetében meghatározott küszöbérték alatt maradt. Csak Írország (50%) és Málta (54%) közelíti meg az említett küszöbértéket (lásd a táblázatot a 24. oldalon). A litván kormány idén 10%-kal megemelte a minimálbért, amely így az átlagfizetés 38%-ára emelkedett. Észtországban az emelés valamivel alacsonyabb, 8,5%-os volt. Az észt munkaadók és szakszervezetek megállapodása szerint, a minimálbért 2008-ra az átlagkereset 41%-ára emelik. 32 Lengyelországban a kormány szintén egy új formulát fogadott el, amely értelmében az inflációhoz igazodva és a nemzeti teljesítmény (GDP) növekedési mértékének 2/3-val évente emelik a tarifát egészen addíg, amíg a minimálbér el nem éri az átlagkereset 51%-os szintjét. 33 Spanyolországban a kormány úgy döntött, hogy megszünteti a kapcsolatot az országos minimálbér és számos állami juttatások között. Ez a kapcsolat a múltban azt jelentette, hogy a minimálbér emelésére vonatkozó bármely döntés továbbgyuruzo hatással volt az említett juttatásokra is. A szocialista kormány kötelezettséget vállalt arra is, hogy 2008-ra a minimálbért a jelenlegi havi 490 -ról havi 600 -ra emeli. A minimálbért 2004-ben 6,6%-kal emelték, hogy behozzák az infláció szintjénél alacsonyabb mértéku 1996 és 2004 közötti emeléseket. A ciprusi kormány szintén 2008-at tuzte ki célul arra, hogy a hat foglalkozásra megállapított minimálbér szintje elérje az országos medián bérek 50%-át. 34 A kötelezo minimálbérrol folyó vita Németország számít irányadónak a kötelezo minimálbérrol folyó vita tekintetében. Az elmúlt évet a jóléti reformok bevezetése tette mozgalmassá, amely reformok megváltoztatták a munkanélküli ellátásokra vonatkozó szabályokat, és amely változások a munkanélkülieket mind erosebben arra kényszerítik, hogy alulfizetett állásokat fogadjanak el. A szakszervezeti mozgalmon belül a ver.di 35 szolgáltatási szakszervezet, illetve az NGG szálloda- és vendéglátóipari szakszervezet részérol többen támogatják a minimálbér bevezetését. Ezek a szakszervezetek a szolgáltatási ágazat azon alulfizetett területeirol szervezik tagságukat, amelyeket a privatizáció és a tevékenységek kiszervezése hátrányosan érintett, és amely területekrol a tagszervezés nehézségekbe ütközik. Egy nemrég közzétett vitairatban 36 a DGB szakszervezeti szövetség felhívta a figyelmet az alulfizetettség problémájának súlyosbodására Németország területén, ahol jelenleg körülbelül 2,5 millió munkavállaló minosül keresete alapján szegénynek keresetük nem haladja meg az átlagkereset 50%-át. A vitairatban arra is rámutattak, hogy még a munkavállalók kollektív megállapodásokkal történo lefedettsége esetén is elofordul, hogy a dolgozók nagyon alacsony fizetést kapnak. A gazdasági ügyekért felelos szövetségi 15

16 minisztérium rendelkezésére álló adatok azt mutatják, hogy 670 olyan megállapodást kötöttek, amelyekben a legalacsonyabb bérszint órabérben kifejezve kevesebb, mint 6. A DGB arra is felhívta a figyelmet, hogy az új tagállamokban muködo vállalatokkal egyre intenzívebbé váló verseny következtében, a bérekre nehezedo egyre nagyobb nyomás elotérbe helyezte a minimálbérrol szóló vitákat. A DGB és még néhány önálló németországi szakszervezet azonban továbbra is ellenzi a kötelezo minimálbér bevezetését, mert véleményük szerint az államnak nem szabadna beavatkoznia a kollektív tárgyalásokba. Úgy vélik, hatékonyabb lenne a létezo ágazati kollektív megállapodásokat úgy megerosíteni, hogy azok alkalmazását az ágazat összes munkaadójára kiterjesztik, még azokra is, akik nem tagjai a megállapodást aláíró munkaadói szövetség(ek)nek. Sot, jelen pillanatban leginkább arra törekednek, hogy az építoipari ágazatban, a kiküldött munkavállalókra vonatkozó törvényt a többi ágazatra is kiterjesszék. Alapvetoen ez a törvény a külföldrol érkezo munkaválalókra vonatkozik, amely biztosítja, hogy egy ágazat összes foglalkoztatottja a megfelelo ágazati kollektív megállapodás szerinti díjazást kapja. A német szakszervezetek azért szorgalmazzák ezt a megoldást, mert így a béreket továbbra is kollektív tárgyalások során határoznák meg, és azt nem az állam írná elo. A Németországban folyó vita jóval általánosabb érveket is felsorakoztat a kötelezo minimálbérrel szemben, ahol a kormány egy része, valamint a jobboldali ellenzék azért érvelnek a kötelezo minimálbér bevezetése ellen, mert attól tartanak, hogy az a munkahelyek elvesztéséhez vezetne. Mindezt annak ellenére fenntartják, hogy nem mutatható ki egyértelmuen a minimálbér bevezetésének, illetve késobbi emelésének jelentos hatása a foglalkoztatásra. Épp ellenkezoleg, a legutóbbi nagy-britanniai és írországi példák, ahol azon kívül, hogy eloször vezettek be minimálbért, azok egyben az átlagkereset emelkedését is eredményezték, azt mutatják, hogy a foglalkoztatottsági szint gyors emelkedése egyik országban 37 sem szakadt meg vagy lassult le. Az sem bizonyítható, hogy a kollektív tárgyalások jelentosége csökkent volna. Sot, Nagy- Britanniában a kötelezo minimálbér inkább azon legalacsonyabb tarifaként muködik, amelynek hatására megemelkednek a kollektív megállapodásban meghatározott minimális tarifák, mivel a szakszervezetek biztosítani akarják, hogy az általuk kötött megállapodásban rögzített legalacsonyabb tarifa néhány százalékkal a kötelezo minimálbér felett maradjon. A kötelezo minimálbér ezen hatása Nagy-Britanniában figyelheto meg, de más országok esetében is kimutatható az a tendencia, hogy a kollektív megállapodásokban igyekeznek a kötelezo minimálbér felett tartani a fizetéseket. Hollandiában, a megállapodásokban rendszerint standard-, bevezeto- és cél-tarifákat állapítanak meg, amely utóbbi a munkavállalók azon csoportjára vonatkozik, amelyek különösen hátrányos helyzetben vannak a munkaeropiacon. Egy 2002-es, kollektív megállapodásokról szóló felmérés szerint a standard minimális bértarifa mintegy 10%-kal volt magasabb a kötelezo minimálbérnél; a bevezeto tarifák átlagban 4%-kal, míg a céltarifák 2%-kal emelkedtek a minimálbér fölé. Belgiumban, ahol a kollektív tárgyalásokkal történo lefedettség meghaladja a 80%-os szintet, a kollektív megállapodásokban rögzített minimális bérek 15-30%-kal haladják meg a kötelezo minimálbért. Magyarországon 2004 elején az országos kötelezo minimálbér havi 53,000 HUF volt. Az év elso felében kötött vállalati bérmegállapodások 137,000 munkavállalót érintettek és azokban átlag 55,135 HUF-ban álapították meg a minimálbért. Még a munkaadók között is akad olyan, aki a saját ágazatában igyekszik a minimálbér felett tartani a bérszintet. Nagy-Britanniában a munkaadók szervezete, amely a helyi közigazgatási munkaadókat képviseli a mintegy 1 millió önkormányzati dolgozót érinto tárgyalásokon, kijelentette, hogy nem kíván referenciaértéket állítani a minimálbérrel vagy a szegényebb munkaadókkal szemben. 16

17 Franciaország esetében a hatások eltéroen alakultak. Mivel Franciaországban néhány ágazatban a kollektív tárgyalások szerepe viszonylag gyengébb, az országos minimálbér, az SMIC utólérte vagy meg is haladta néhány ágazati megállapodás minimális tarifáját. A francia közszolgálati szakszervezetek arra törekednek, hogy újranyissák az ágazati kollektív tárgyalásokat, mivel az elmúlt években végrehajtott emelések hatására csökkentek a reálbérek. Hosszú távon a közszektorban érvényes bérskála legalacsonyabb tarifái az SMIC alá estek. A 2002-ot megelozo 20 év során például, a C2-es besorolásnak megfelelo tarifa az SMIC-t 15%-kal meghaladó szintrol, az SMIC-tol 6%-kal elmaradó szintre esett vissza, míg a C4-es besorolásnak megfelelo tarifa az SMIC-hez viszonyítva +25%-ról -45%- ra változott. 38 -{}- Ezzel szemben Spanyolországban a minimálbér az elmúlt évek során az átlagkeresethez képest oly mértékben esett a kollektív megállapodásokban rögzített minimális szint alá, hogy az csak nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem befolyásolta a kollektív tárgyalásokat. Ugyanez a helyzet a Cseh Köztársaságban, ahol a minimálbér az átlagkereset mintegy 34%- ának felel meg, de az összes foglalkoztatottnak csupán 2,0%-át érinti, míg a csak alapszintu oktatásban részesült munkavállalók átlagkeresetének kevesebb, mint 50%-át teszi ki. 39 A vita nem fejlodött hasonló szintre az északi országokban, Olaszországban, vagy Ausztriában, ahol a kollektív megállapodások még mindig megfelelo védelmet biztosítanak a népesség túlnyomó többsége számára. Mindazonáltal kimutatható, hogy például az osztrák és svájci szakszervezetek a kollektív megállapodásokban igyekeznek rögzíteni a minimális tarifákat és e célból céltarifákat állapítanak meg. Ausztriában például, ahol nincs kötelezo minimálbér, az ÖGB szakszervezeti szövetség a kollektív megállapodásokban a minimális bérszint tekintetében egy havi s céltarifát határozott meg. Ehhez hasonlóan, a svájci SGB szakszervezeti szövetség a kollektív tárgyalások során egy 3000Fr-os minimális havi tarifa rögzítésére törekedett. A kampány részeként elotérbe helyezte azt az elvet, hogy mindenki számára olyan keresetet kell biztosítani, amely lehetové teszi számára, hogy tisztes életet éljen, és a szakszervezet szerint ennek elérése nagymértékben javítaná a szakszervezeti mozgalom megítélését a teljes népesség körében. Alulfizetettség és kollektív tárgyalások Számos példa igazolja, hogy az alulfizetettség a kolletktív tárgyalások központi elemévé vált az EPSU tagszervezetek többségénél. Ezek közül a leginkább említésre méltó az északi országok, Dánia, Svédország, Finnország és Norvégia példája, ahol a kollektív megállapodások a legalacsonyabb fizetéssel rendelkezok tekintetében a legnagyobb mértéku béremeléseket biztosították, és megszüntették a bérstruktúra legalacsonyabb tarifáit. Igazi jelentoségük abban rejlik, hogy mindezekre olyan országokban került sor, ahol az alulfizetettség problémája mesze nem olyan súlyú, mint a többi ország esetében. Mind a négy országban a kollektív tárgyalásokkal történo lefedettség még mindig nagyon széles körre terjed ki, és a legalacsonyabb bértarifák már közel vannak az Eurostat vonatkozó definíciójához. A nagy-britanniai UNISON minimális céltarifát állapít meg mind az általa kötött kollektív megállapodásokban, mind pedig a kötelezo minimálbér elomozdításáért folytatott kampánytevékenysége során. A PCS és a Prospect közszolgálati szakszervezet közös országos bérköveteléssel állt elo ebben az évben, a tárgyalások decentralizálásából eredo problémák megoldása érdekében, és különösen, hogy azért, hogy jelentos elorelépést érjen el azok fizetése tekintetében, akik nem a legalacsonyabb tarifa alá tartoznak. 17

18 Az legutóbbi bértárgyalások során elért eredmények az alulfizetettség tekintetében A svédországi helyi közigazgatási dolgozókra vonatkozó 2003 és évi megállapodások Az alulfizetettség kezelésére vonatkozó intézkedések elotérbe kerültek a svédországi helyi közigazgatási szektorban folytatott két legutóbbi bértárgyalás során ban a Kommunal, a fizikai dolgozók legnagyobb szakszervezete úgy döntött, hogy alkalmazza az újratárgyalásra vonatkozó záradékot az eredetileg három évre kötött megállapodás tekintetében, amely mintegy 380,000, többségében noi dolgozót érintett a községi és városi önkormányzatokban. Az öt héten át tartó munkabeszüntetési akciókat követoen, amely az elmúlt 10 év leghevesebb vitáit eredményezte Svédországban, a szakszervezet 2003-ra egy 3,95%-os, majd 2004-re további 2,45%-os béremelésrol állapodott meg egy új kétéves megállapodás keretében, amelynek hatálya a április 1. és március 31. közötti idoszakra terjedt ki. A legnagyobb arányú emelést az alulfizetettek csoportjába tartozók fizetésén hajtották végre ban ez 5%-os béremelést jelentett a gyermekfelügyelet, az egészségügy és az idosgondozás, illetve a fogyatékossággal élok gondozása területén dolgozók számára, míg az ágazat többi dolgozójának fizetését 2,6%-kal emelték ben 5%-kal emelték a napközi-otthonokban foglalkoztatottak fizetését, míg a többi munkavállalót 2%-os béremelésben részesítették. Az új megállapodás eredményeképpen az egy éves tapasztalattal rendelkezo dolgozókra vonatkozó legalacsonyabb tarifa októberében havi ról, havi ra, majd ezt követoen, áprilisában ra emelkedett. A 2005-ben megújítandó megállapodásban a Kommunal ismét megfogalmazta igényét olyan intézkedések meghozatalára, amelyek a legalacsonyabb fizetéssel rendelkezoket segítik. Szorgalmazta a részmunkaidoben foglalkoztatottak azon általános jogának elismerését, hogy teljes idoben dolgozhassanak, általános béremelést követelt az ágazat minden dolgozója számára, és ezen felül szorgalmazta a legalább egy éves tapasztalattal rendelkezo dolgozók fizetésének SEK-re történo emelését. A tárgyalások heves vitába torkolltak, amelyeket végül is csak közvetítok segítségével sikerült rendezni. A SEK-s bértarifát 2006-tól kezdodoen alkalmazzák mindazok tekintetében, akik legalább egy éves tapasztalattal rendelkeznek. A megállapodásban rögzített aktuális minimálbér a 19. életévüket betöltött alkalmazottakra vonatkozik, akik ben 13,400 SEK-t kapnak, és amely összeg 2006-ban 13,800 SEK-ra emelkedik majd. Az EIRO szerint, az LO összes tagszervezete közül a Kommunal rendelkezik a legalacsonyabb fizetésu tagsággal. A Kommunalban tagsággal rendelkezo fizikai dolgozók átlagos havi fizetése 2003-ban 16,300 SEK volt. Ugyanez a szám az építoipari dolgozók esetében 22,500 SEK, a fémfeldolgozó-ipari munkások esetében pedig 19,100 SEK. A dán állami szektor 2005 A márciusáig érvényben lévo jelenlegi megállapodásról folytatott tárgyalások során, az StK állami szakszervezeti szövetségnek sikerült elérnie a bérstruktúra legalsó három sávjának eltörlését. Brit helyi közigazgatás A as bérkövetelés 6%-os emelésre vonatkozott, de egyben egy os (37 órás munkahét esetén 90p) minimális béremelést is meghatároztak, amely a legalacsonyabb fizetésuek számára nyújtott segítséget. A szakszervezet oszágos sztrájkot szervezett a bérkövetelés támogatására, amelynek eredményeképp sikerült elérnie az órabér 52p-vel történo általános emelését a legalsó, 4. sávba tartozó munkavállalók esetében ez majdnem 11%-os emelést jelent két év alatt. A 6. és az a feletti sávba tartozók 6%-os emelésben részesültek. 18

19 A megállapodás 5 -ban állapította meg a minimális órabért a 4. sávba tartozók számára április 1-tol ez 4,1%-os emelést jelentett; a többiek esetében ez a szám április 1-tol szeptember 30-ig 3%; október 1-tol további 2% a 4. és 5. sávba tartozó munkavállalók számára. A helyi közigazatási szakszervezetek további jelentos emelést szorgalmaztak az alulfizetett munkavállalók számára a áprilisa és márciusa közötti 3 évre vonatkozó bérigény keretén belül. Ebben az esetben azonban a három lagalacsonyabb fizetési sáv eltörlésére vonatkozó javaslatot nem sikerült elfogadtatni. Brit közszolgálatok A PCS és a Prospect közös országos szintu bérkövetelése a közigazgatási intézményeken belüli fizetési egyenlotlenségek elsimítását célozta, és új közszolgálati minimum tarifákat állapított meg. Az országos szintu tárgyalások decentralizációja következtében mintegy 200 tárgyalási egység jött létre, és jelentos különbségek alakultak ki a különbözo intézményekben lényegében azonos munkakört betölto dolgozók fizetése között. A legalacsonyabb fizetési sávba tartozókra vonatkozó minimum tarifa évi 8834 és évi közötti skálán mozog. A közös bérkövetelésben évi os minimálbért állapítottak meg. Nagy-Britannia legnagyobb közszolgálati egysége a munka- és nyugdíjügyekkel foglalkozó foosztály, a maga mintegy alkalmazottjával. A három évre kötött legutóbbi bérmegállapodás olyan átalánygaranciákat tartalmaz, amelyek megerosítik az általános százalékos emeléseket. Ez azt jelenteti, hogy a legalacsonyabb fizetésu dolgozók garanciát kaptak arra, hogy éves fizetésük a három év alatt tal fog emelkedni. Ezt hosszú kampánytevékenység révén sikerült elérni, amely során sztrájkokra is sor került. Kollektív tárgyalási célok Az alulfizetettség kezelésére számos lehetoség kínálkozik kollektív tárgyalási célok megválasztásával. Az alulfizetett munkavállalók bérének nagyobb arányú emelése, vagy a legalacsonyabb bértarifák megszüntetésének elérése a legközvetlenebb megoldások. Ennél jóval összetettebb problémát jelenthet az alulfizetett munkák újraértékelése. Ez különösen az olyan, tipikusan noi foglalkozások esetében lenne kívánatos, mint a gyermek és idosgondozás, valamint más egészségügyi munkák, amelyek a múltban alulértékeltek voltak, és amelyek tekintetében a diszkriminációmentes munkaértékelési rendszer alapján indokolt lehet a kedvezobb bérezés. Mind az Agenda for Change megállapodás (A Változás Menetrendje) a brit egészségügyi szolgáltatások tekintetében, mind a németországi közszektorra vonatkozó megállapodás olyan teljesen új bérstruktúrát határoz meg, amely a noi munkák említett múltbéli alulértékelésének megváltoztatását célozza. A részmunkaidos vagy határozott ideju munkaviszony az alulfizetettség fontos tényezoi lehetnek, különösen ott, ahol a munkavállalók a teljes munkaidos, vagy határozatlan ideju munkák hiánya miatt veszik igénybe a foglalkoztatás ezen atipikus formáit. A svéd helyi közigazgatás fizikai dolgozóinak legutóbbi követelése tartalmazta a részmunkaidos dolgozók teljes munkaidos foglalkoztatásra vonatkozó igényét, míg Spanyolországban a közszolgálati szakszervezetek és a kormány között folyó tárgyalások során elorelépés történt a határozott idore szóló szerzodések csökkentése terén a közigazgatásban. Az alulfizetett munkák összetételének megváltoztatásán kívül, a szakszervezetek segítséget nyújthatnak a dolgozóknak abban is, hogy azok kikerülhessenek az alulfizetett állásokból, és ezt elsosorban képzések indításával érhetik el. Dániában, a kormány és a szociális partnerek a múlt év oszén olyan programot indítottak, amelynek célja azon munkavállalók szakképzésének elomozdítása, akik csak rövid idot töltöttek a formális oktatás keretei között. 40 Franciaországban, a háztartási szolgáltatások ágazatában megbeszéléseket folytattak a szolgáltatás szakmai alapokra helyezésérol, a bérek emelésérol és a szolgáltatásnyújtás minoségének javításáról. Egy márciusában aláírt kollektív megállapodás 41 új bérskálát 19

20 vezetett be és három év alatt 24%-os béremelést irányzott elo. 20

Kollektív tárgyalások és szociális párbeszéd a közszolgálatokban. 4. EPSU konferencia a kollektív tárgyalásokról 2005. december 12-13.

Kollektív tárgyalások és szociális párbeszéd a közszolgálatokban. 4. EPSU konferencia a kollektív tárgyalásokról 2005. december 12-13. Kollektív tárgyalások és szociális párbeszéd a közszolgálatokban 4. EPSU konferencia a kollektív tárgyalásokról. Az alulfizetettség kezelése Tervezet EPSU Politikai Dokumentum Bevezetés A stabil és tartós

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

TISZTESSÉGES BÉREK A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG FELEMELKEDÉSÉNEK AKADÁLYA, VAGY MOTORJA?

TISZTESSÉGES BÉREK A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG FELEMELKEDÉSÉNEK AKADÁLYA, VAGY MOTORJA? TISZTESSÉGES BÉREK A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG FELEMELKEDÉSÉNEK AKADÁLYA, VAGY MOTORJA? MINŐSÉGI KÖZSZFÉRA MINŐSÉGI BÉREK Boros Péterné, főtitkár Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

A Kollektív Alku Koordinálása

A Kollektív Alku Koordinálása Kollektív Alku és Társadalmi Párbeszéd a Közszolgáltatásokban 4. EPSU Kollektív Alku Konferencia A Kollektív Alku Koordinálása Az aktuális EPSU kollektív alku politika valamint a jövobeni fejlesztésre

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.)

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.) 2008.7.4. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 177/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon 1 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. Foglalkoztatottság 4 2. Munkabér 6 3. Termelékenység 8 4. Végzettség 11 5. Regionális trendek 13 Mellékletek 16 3 Vezetői összefoglaló Stabil foglalkoztatottsági

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Villamos energia ipar munkaerőpiaca Magyarországon

Villamos energia ipar munkaerőpiaca Magyarországon 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. Foglalkoztatás 4 2. Munkabérek 7 3. Kollektív szerződések 9 4. Munkaerő-utánpótlás 10 5. Regionális trendek 11 3 Vezetői összefoglaló Csökkenő foglalkoztatás

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban 101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása Varga Júlia BCE MTA KTI Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért könyvbemutató szakmai konferencia 2008. november 25. Alapvető intézményi átalakításokra

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal: 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Mobilitásgarancia füzet

Mobilitásgarancia füzet Mobilitásgarancia füzet Minőségi használt autók. Garanciával. Mobilitásgarancia Fontos tudnivalók Kérjük, figyelmesen olvassa el a klubkártya használatáról szóló jelen fejezetet, mielőtt szolgáltatásainkat

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól 114. sz. Egyezmény a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe,

Részletesebben

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY AF/EEE/XPA/hu 1 2 von 9 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer

Részletesebben

Munkanélküli segély Magyarorsz{gon és Európ{ban

Munkanélküli segély Magyarorsz{gon és Európ{ban Munkanélküli segély Magyarorsz{gon és Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai elemzése a munkanélküli juttat{sok rendszeréről Magyarorsz{gon és az Európai Unió tag{llamaiban 2011. április Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Mi az az Erasmus+ program? Az Európai Bizottság idén már 28 éves programja Plusz, mert a 28 évvel ezelőtt alapított

Részletesebben