Tárgyszavak: szociális segély; minimálbér; foglalkoztatáspolitika; munkanélküliség; OECD; munkaerőpiac.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tárgyszavak: szociális segély; minimálbér; foglalkoztatáspolitika; munkanélküliség; OECD; munkaerőpiac."

Átírás

1 MUNKAERÕPIAC, FOGLALKOZTATÁS, MAKROÖKONÓMIAI ÖSSZEFÜGGÉSEK Több és jobb állást A függőség csökkentésének és a foglalkoztatottság növelésének egyik módja a segélyek folyósításának megszigorítása, mivel sok segélyezett ember tudna és szeretne dolgozni. Az aktiválási programok segíthetik az ő munkába állításukat. A kormányok azonban jóval többet tehetnének annak érdekében, hogy megérje dolgozni. Tárgyszavak: szociális segély; minimálbér; foglalkoztatáspolitika; munkanélküliség; OECD; munkaerőpiac. Bevezetés Az állástalanság és nem csupán a munkanélküliség csökkentése társadalmi és gazdasági célokat is szolgál. Számos rosszul kidolgozott politika, amely úgy próbálta a munkanélküliségi rátát csökkenteni, hogy távol tartotta az embereket a munkaerőpiactól, a visszájára sült el. A megfelelő bátorítással és támogatással azonban számos olyan aktív korú ember tudna munkát vállalni, akik jelenleg szociális segélyekből élnek. Mind ők, mind pedig a társadalom jól járna, ha sikerülne őket nagyobb arányban integrálni a munkaerőpiacra. Egyre öregebbek leszünk, de vajon betegebbek és kevésbé foglalkoztathatók is? Általában nem. Ennek azonban ellentmondani látszanak a jelenlegi trendek. Az 1990-es években számos OECD-tagországban tovább növekedett azoknak a száma, akik jövedelemkiváltó járadékban, elsősorban öregségi, rokkantsági, egyedülálló szülői és szociális támogatási segélyekben részesültek. Egyes országokban azoknak az embereknek a többsége, akik nem dolgoznak vagy tanulnak, valamilyen jövedelempótló támogatásban részesül. Vannak jelei annak, hogy ez a növekvő tendencia lassul, a munkanélküli-segélyek esetében bizonyos országokban, például Dániában és az Egyesült Királyságban, már meg is fordult. Ennek ellenére még mindig széles körben elterjedt a feltételek nélküli segélyezés.

2 Hogyan használhatjuk jobban a segélyeket? A szociális segélyek nyolc fő kategóriára oszthatók: öregségi; özvegyi és árvasági (ez az egyetlen olyan járadékfajta, amelynek folyósítása 1980 óta csökkent); betegségi; rokkantsági; anyasági és gyermekgondozási; ápolási és egyéb (pl. alkotói) szabadság; munkanélküli; szociális támogatás (pl. egyedülálló szülőknek). Az aktív korú (15 64 év közötti) népességből a segélyezettek aránya országonként eltérő: Japánban és Spanyolországban 11%, míg Franciaországban 24%, a Szlovák Köztársaságban pedig eléri a 34%-ot ben a rokkantsági járadékban (4,6%) és munkanélküli-segélyben (4,1%) részesülők voltak a legtöbben, az anyasági/gyermekgondozási (0,8%), illetve az alkotói szabadság típusú (0,2%) támogatásban részesülők pedig a legkevesebben. Ezek a támogatások valamennyi országban a szociális védelem alappilléreit képezik. A segélyezettek közül azonban sokan képesek lennének dolgozni. Ha a segélyek arra szolgálnak, hogy távol tartsák az embereket a munkaerőpiactól, azzal más fontos területektől vonnak el erőforrásokat, miközben egyre kevesebb aktív keresőnek kell finanszíroznia a támogatási rendszert. Mit lehet itt tenni? A kézenfekvő válasz a segélyek mértékének csökkentése. Ez azonban azt is eredményezheti, hogy az emberek egyszerűen átjelentkeznek egy másik rendelkezésre álló járadékra, vagy végképp kivonulnak a munkaerőpiacról, és teljesen elszegényednek. Ezért válnak egyre népszerűbbé azok az aktivizálási programok, amelyek a munkaképes embereket igyekeznek a segélyezés helyett munkába állítani. Erre számos követendő példát ismerünk. Itt vannak például azok a sokszor dicsért, egyenlőségre törekvő országok (pl. Svédország), amelyek közismerten szigorú feltételekhez kötik a munkanélküli-segély folyósítását. A munka kötelesség ez az alapelv állt mindig is a svéd politika középpontjában. A svéd munkanélkülieket rövid időn belül bevonják valamilyen képzési vagy munkahelyteremtő programba. Ezt a rendszert a közelmúltban némileg aláásta az ún. körhinta-effektus, ami azt jelenti,

3 hogy az emberek a segélyek és az aktivizálási programok között ingáznak, miközben nem vállalnak rendszeres állást. Egyértelmű, hogy az aktivizálási programok sikerében fontos szerepe van annak, hogy milyen feltételekhez kötik a segélyre való jogosultságot. Számos olyan segélyezési forma létezik (korengedményes nyugdíj, egyes rokkantsági és egyedülálló szülőknek járó segélyek), amely nem készteti álláskeresésre a munkaképes embereket. Ezen, ahol arra lehetőség van, feltétlenül változtatni kell. Az aktivizálási programok egyik vonzerejét költséghatékonyságuk jelenti. Az aktív munkaerő-piaci programokkal kapcsolatos összes ráfordítás a GDP 0,1% (Mexikó), 0,2%-a (USA) és 1,6% (Dánia), 1,7%-a (Hollandia) között mozog. Azon OECD-országok közül, ahol átlagon felüli az összes ráfordítás, csupán Írország, Norvégia és Svédország költ az átlagot jóval meghaladóan többet az aktív foglalkoztatási programokra, mint a passzív munkanélküli-segélyekre. Bizonyos csoportokat azonban kiszoríthatnak a munkaerőpiacról azzal, ha csupán nyomásgyakorlással próbálják a munkanélkülieket rászorítani arra, hogy minél előbb munkát vállaljanak. Ahol nincs segélyezés, vagy túl szigorúak a jogosultság feltételei, ott különösen a fiatalok és a férjes asszonyok általában más családi bevételekre támaszkodnak. Ez a tendencia elkerülhető, ha a segélyek mértékét elégséges szinten tartják. A nyomásgyakorlásnak más veszélyei is vannak. Egy angliai vizsgálat kimutatta, hogy a munkanélküli-segély szigorítását követően az álláskereső férfiak átlagjövedelme az új munkahelyen egyötödével alacsonyabb volt. Ez azonban nem szükségszerű. Intenzív karriertanácsadással és képzési programokkal meg lehet tanítani az embereket arra, hogyan találják meg a számukra legmegfelelőbb, esetenként magasabb jövedelmet biztosító, új állást. A szociális járadéktípusok közül a legnagyobb gondot a rokkantsági segélyek jelentik, amelyeknek az aránya folyamatosan növekszik az OECD-n belül, különösen Kanadában, Írországban, Hollandiában, Svédországban és az Egyesült Királyságban, noha semmilyen adat nem utal arra, hogy az emberek általános egészségi állapota romlana. A múltbéli tapasztalatok alapján azonban megállapítható, hogy minél többen részesülnek segélyben mentális vagy fizikai problémák miatt, annál többen fognak jelentkezni hasonló problémákkal. Megfelelő foglalkoztatáspolitikával ezeknek az embereknek egy részét, akár részmunkaidőben is, de tovább lehet foglalkoztatni.

4 Több állást, jobb fizetést Bármilyen jó aktivizálási programokat dolgoznak is ki, jelentősen csökkentheti azok hatását, ha a magas bérköltségek vagy a túl szigorú felvételi szabályok miatt az álláskínálat nem megfelelő. Közhelynek számít, hogy a munkát meg kell fizetni. De tényleg meg is fizetik? Ez az a probléma, amivel a kormányoknak szembe kell nézniük, amikor megpróbálják az embereket a segélyezés helyett munkába állítani. Hogyan érheti el a politika, hogy a fizetések vonzóbbak legyenek? Történetesen elég sokat tehet, különösen az alacsonyan képzett emberek esetében. Az országok helyzetéttől függően két általános megközelítés létezik. Az egyik azokra az országokra jellemző, ahol a minimálbérek viszonylag magasak (pl. Franciaország, Hollandia); itt a politika erőfeszítései arra összpontosulnak, hogy a szociális védelem fenntartása mellett alacsonyan tartsák a munkaadókat terhelő társadalombiztosítási járulékokat, és olcsóbbá tegyék a munkaerőt. Ugyanakkor azokban az országokban, ahol alacsonyabbak a minimálbérek és alacsonyak a munkaadók terhei (Nagy-Britannia, USA), a politika az egyéni nettó jövedelmek növelésére törekszik adóhitelek, jóváírások és egyéb eszközök révén. Melyik megközelítés az eredményesebb? Az attól függ. Ami jó a briteknek, nem biztos, hogy Németországban is beválik, és viszont. A teljesítmények összevetését kézenfekvőnek látszik a költségekkel kezdeni. Az alkalmazotti kedvezmények rendszere első látásra költségesebbnek tűnik. A brit program például éves szinten a GDP 1%-ába kerül, és noha új állást eredményezett, a hasonló eredményt hozó, a munkaadó kedvezményeket preferáló francia rendszer csak feleannyi ráfordítást igényel. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy a brit rendszer egy jóval szélesebb körű, az alacsony és közepes jövedelemszintű családok támogatását célzó újraelosztási politika része, ezért annak eredményességét nem lehet csupán a költségek alapján megítélni. Vegyük először szemügyre az alkalmazotti kedvezményeket. Ezek az 1970-es években jelentek meg az USA-ban és Nagy-Britanniában, és inkább a jövedelmek újraelosztására, semmint a foglalkoztatottság növelésére használták őket. A munkaviszonyhoz kapcsolódó juttatásokkal általában az alacsony jövedelmű, elsősorban gyermekes családokat kívánják támogatni. A jogosultság megszerzéséhez egy meghatározott minimális óraszámot kell ledolgozni. Az adóhitelek hatékonynak bizonyultak azoknak az egyedülálló szülőknek az esetében, akik egyébként nem dolgoznának. Ez nem rossz dolog, mivel az egyedülálló szülők számos OECD-tagországban azon csoportok közé tartoznak, amelyek körében a

5 legnagyobb az állástalanok aránya. Nagy-Britanniában például az egyedülálló anyák ma már határozottan többet dolgoznak, hogy elérjék az adóhitel feltételéül szabott minimális (heti 24 órás) munkaidőt. A rendszernek azonban vannak hátulütői is. Mind az USA-ban, mind Nagy- Britanniában csökkent a férjes asszonyok foglalkoztatási rátája, mivel a juttatások jövedelemfüggőek, és a családi adózás miatt a szerény jövedelemszintet meghaladó családok esetén a második kereső jövedelme nagyobb adóterheket eredményez. Ezért ezek a családok jobban járnak egy keresővel, mert ha a bruttó bevételük növekszik, elveszítik az adókedvezményt. Franciaország és Hollandia a viszonylag magas munkaadói terhek csökkentését részesíti előnyben. A támogatás fő kedvezményezettjei a nagyon alacsonyan képzett rétegek. Ennek a rendszernek is vannak azonban hátrányai. A járulékcsökkentés ugyanis nemcsak az új alkalmazottakra, hanem a régóta munkaviszonyban állókra is kiterjedhet, jelentősen csökkentve ezzel az államháztartás bevételeit. A támogatást esetenként olyan munkaadók is igénybe veszik, akiknek nincs igazán szükségük rá. A bérköltségek támogatása ugyanakkor szemmel láthatólag új munkahelyeket teremt. Franciaországban a kedvezmények évi bevezetése (más számítások szerint ) új munkahelyet eredményezett, és ez mindössze a GDP évi 0,5%-ába került. A holland helyzet elemzése azonban a várttal ellentétben nem mutatott ilyen egyértelmű javulást a foglalkoztatás terén, bár lehet, hogy ennek az azóta háromszorosára növelt támogatás alacsony szintje volt az oka. A fent említett problémák kiküszöbölésének egyik módja az lehet, ha pontosabban behatárolják a támogatás célcsoportjait, ha leállítják azoknak a munkaadóknak a támogatását, akik visszaélnek a rendszerrel, illetve ha olyan képzési feltételekhez kötik a támogatást, amelyek hoszszabb távon kötik a munkavállalókat a munkaadóhoz. Hogyan tehető igazán kifizetődővé a munka? A stratégia kiválasztása függ a kontextustól és a helyzetmegítéléstől. Két tanulság azonban mindenképpen levonható a különböző megközelítésekből: valamilyen minimálbérre feltétlenül szükség van. Ez azonban kétélű fegyver, mert bár segítheti a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentését, a túl magas minimálbér miatt a nagyon alacsonyan képzett munkaerő bérköltségei irreálisan megnőhetnek, tartósítva ezzel az érintett csoport munkanélküliségét. Másrészt viszont a minimálbérek

6 csökkentése sokakat arra ösztönözhet, hogy ne is vállaljanak állást. Erre megint csak az lehet a megoldás, ha a munkaadók nem bérjellegű költségeinek csökkentésével maximalizálják a nettó fizetéseket anélkül, hogy az a cégeknek pénzbe kerülne. Meg kell teremteni a megfelelő egyensúlyt a munka és a magánélet között, különösen ha hátrányos helyzetű társadalmi csoportokról van szó. Vegyük például a nőket. Azokban az országokban, ahol a legnagyobb az általános munkaerő-piaci részvétel, a nők foglalkoztatási rátája is magasabb. Bár nem minden nő kíván állást vállalni, mégis szükség van olyan foglalkoztatáspolitikára, amely segít összehangolni a munkát a családi élettel, és segíti azokat a kisgyermekes anyákat, akik dolgozni szeretnének. A gyermekgondozási támogatás is egy ilyen eszköz. Ez a fajta szemlélet szinte minden hátrányos helyzetű vagy kisebbségi csoportra vonatkozik, legyenek azok betegek, idősek vagy etnikai kisebbségek. Az ő sajátos igényeiket is figyelembe kell venni egy olyan átfogó politikai csomag kidolgozásakor, amelynek az a célja, hogy a munkát kifizetődővé tegye. Túlórák és fejfájás Az elmúlt néhány évben ismét élénk érdeklődés mutatkozik a munkakörülmények iránt. Ez annak a félelemnek is köszönhető, hogy a munkavégzés gyakorlatát érintő változások, a rugalmasabb munkabeosztás, a szokásostól eltérő munkaszerződések, és az egyre magasabb szaktudást igénylő munkakörök miatt rosszabbodhatnak a munkavégzés bizonyos feltételei. Az OECD-tagországokban általánosságban javultak a munkakörülmények, bár egyes ártalomhoz, illetve stresszhez kapcsolódó betegségek előfordulása ma már jóval gyakoribb, mint 1990-ben. Egy európai felmérés szerint a dolgozók 42%-a nem gondolja úgy, hogy 60 éves korában képes lesz vagy szeretné a jelenlegi munkáját végezni. A hosszú munkaidő nagyon megterhelő lehet, veszélyeztetheti a dolgozók egészségét, és akadályozhatja őket abban, hogy eleget tegyenek a családi kötelezettségeiknek. Noha a munkaidő lerövidítéséért már egy évszázada folyik a harc, ez a tendencia az elmúlt évtizedekben lassulni, egyes országokban megállni látszik. A leggyakoribb a 38 órás munkahét, de meglehetősen nagy azoknak a dolgozóknak az aránya, akik több mint 45 órát teljesítenek hetente: Görögországban, Írországban és az Egyesült Királyságban például a dolgozó férfiaknak több mint 40%-a. Az OECD-tagországok csaknem felében az elmúlt évtizedben nőtt a heti 45 óránál többet dolgozó férfiak aránya. A legnagyobb arányú

7 emelkedés Izlandon, Dániában, Finnországban és Belgiumban következett be. Ez a tendencia a nőkre kevésbé érvényes, mint a férfiakra. Egyes országokban, különösen Dániában, Finnországban, Izlandon és az Egyesült Királyságban azonban a nagyon sok túlórát teljesítő nők aránya is emelkedett az elmúlt évtized során. Több állást, nagyobb választékot A kormányoknak, a dolgozóknak és az üzletembereknek az összefogására van szükség ahhoz, hogy új munkahelyeket lehessen teremteni. Az üzletemberek általában gyakorlatiasan gondolkodnak, és szeretik a kihívásokat. Ha egy konkrét feladat elé állítják őket, nagy valószínűséggel tíz stratégiát is kidolgoznak a kitűzött cél elérésére, illetve túlszárnyalására. Az elvont célokkal azonban nem nagyon tudnak mit kezdeni. Egy vállalkozás vezetője számára a jó állás és rossz állás túlságosan szubjektív kategóriák. A több állás és a nagyobb választék azonban már olyan cél, amely számukra is értelmezhető. Ezekre már ki lehet dolgozni hatékony módszereket. A foglalkoztatási helyzet javításának elsődleges feltétele a gazdasági növekedés, amely beruházások nélkül nem lehetséges. A társaságok olyan keretek között tudnak jól működni, amelyek beruházásokra és terjeszkedésre ösztönzik őket. A munkahelyteremtésnek azonban számos strukturális akadálya van. A közelmúltban a BIAC (az OECD üzleti és ipari tanácsadó testülete) elkészített egy, a tagországokban működő több száz vállalkozásra kiterjedő tanulmányt, amely azt mérte fel, hogy a munkaadók a saját országukban miben látják a foglalkoztatás bővítésének legfőbb akadályait. A válaszadók leggyakrabban a hatalmas adó- és járulékterheket, a munkaerőpiac túlszabályozottságát és rugalmatlanságát, a vállalkozás szükségletei és a rendelkezésre álló munkaerő szakképzettsége közötti különbségeket, a jövedelemtámogatásban részesülők munkába állásra ösztönzésének elégtelen voltát, az ideiglenes munkaerő alkalmazásával kapcsolatos túl bürokratikus jogszabályokat, a mikro-, kis- és középvállalkozások létrehozását gátló bürokráciát és a népesség bizonyos rétegeinek alacsony aktivitását említették. Miért fontos a nagyobb választék? A válasz egyszerű: a rugalmasság miatt. Egy folyamatosan változó piacon a vállalkozások vezetőinek a manőverezéshez mozgástérre van szükségük, hogy a dolgozók tehetségét minél szélesebb körben tudják kiaknázni. A mai globális piacon különösen elengedhetetlen a versenyképesség megőrzéséhez az, hogy a

8 vállalkozások képesek legyenek gyorsan reagálni az új kihívásokra. A foglalkoztatási szabályok merevsége hátráltatja a társaságokat, árt az üzletnek és a munkahelyeknek. Ezen felül a dolgozóknak is jobb, ha bővebb kínálatból választhatnak. A részmunkaidő, a rugalmas munkabeosztás, az újszerű szabadságolási megoldások és a távmunka segíthet a munkavállalóknak abban, hogy a munkájukat saját igényeikhez igazítsák; pl. a kisgyermekesek jobban összehangolhassák a munkájukat és a családi életüket, a fogyatékkal élők és az idősebbek pedig a lehetőségeiknek megfelelő munkarendet alakítsanak ki. A rugalmasság jó a munkaadóknak, és jó a munkavállalóknak. A vállalkozásoknak azonban mind az állam, mind pedig a dolgozók támogatására szükségük van ahhoz, hogy olyan munkafeltételeket alakíthassanak ki, amelyek a piac változó igényeinek és az egyén szükségleteinek is megfelelnek. Összeállította: Csépán Lilla Johnston, D. J.: Towards more and better jobs. = Observer, sz. szept. p. 3. Grubb, D.: Making benefits work. = Observer, sz. szept. p St. Martin, A.; Whiteford, P.: More jobs and better pay. = Observer, sz. szept. p Vant, R.: More jobs, greater choice. = Observer, sz. szept. p. 29.

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány 1. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER J/'.251/1... É eze 2C12 '.!OV 2 Q, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER Iktatószám: NGM/23483 (2012) Válasz K/912S. számú írásbeli kérdésre»mit jelent a Miniszter Ur legújabb ötlete az önfinanszírozó

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Miskolc, március 17.

Miskolc, március 17. Miskolc, 2010. március 17. Törvényiháttér - 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról - 6/1996 MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

BUDAPEST. 2006. január 30.

BUDAPEST. 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés Ökológiai adóreform A knyvd-i adózás fajtái alapképzés visszaforgatás a költségvetés finanszírozása ökológiai adóreform zöld áht reform (= ökol. adóref. + támogatási ref. + zöld közbeszerzés) Értékelés

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Tájékoztató a Magyar Közlöny 136. számával kihirdetett Munkahelyvédelmi Akcióterv megvalósításához kapcsolódó törvénymódosításokról

Tájékoztató a Magyar Közlöny 136. számával kihirdetett Munkahelyvédelmi Akcióterv megvalósításához kapcsolódó törvénymódosításokról Tájékoztató a Magyar Közlöny 136. számával kihirdetett Munkahelyvédelmi Akcióterv megvalósításához kapcsolódó törvénymódosításokról A 2012. október 15-én a Magyar Közlöny 136. számában kihirdetésre kerültek

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

A francia foglalkoztatáspolitikai kísérlet értékelése a 35 órás munkahét és hatásai

A francia foglalkoztatáspolitikai kísérlet értékelése a 35 órás munkahét és hatásai MAKROGAZDASÁGI HELYZETKÉP A francia foglalkoztatáspolitikai kísérlet értékelése a 35 órás munkahét és hatásai Régóta vitatott kérdés, hogy a munkaidő csökkentését lehet-e használni foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A SZOCIÁLIS PARTNEREK SZEREPE AZ EU FLEXICURITY KONCEPCIÓJÁNAK ALKALMAZÁSÁBAN

A SZOCIÁLIS PARTNEREK SZEREPE AZ EU FLEXICURITY KONCEPCIÓJÁNAK ALKALMAZÁSÁBAN BORBÉLY TIBOR BORS DEMKÓ OLIVÉR fókusztéma A SZOCIÁLIS PARTNEREK SZEREPE AZ EU FLEXICURITY KONCEPCIÓJÁNAK ALKALMAZÁSÁBAN kor Mitterand elnöksége alatt indult meg - összhangban 2005-ben, az akkor beiktatott

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

A térség munkaerő-piaci helyzete

A térség munkaerő-piaci helyzete Pest Megyei Kormányhivatal Ráckevei Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége A térség munkaerő-piaci helyzete Előadó: Schwarcz Gáspár kirendeltség-vezető Pest megye Járásai Pest Megye lakosainak száma

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok:

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok: Rendszeres szociális segély Ügyleírás: Szükséges okiratok: A hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. Az ügyintézéshez a kérelmező személyi igazolványa,

Részletesebben

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja TÁMOP /1/KMR A Nagykátai Járás munkaerő-piaci helyzete

Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja TÁMOP /1/KMR A Nagykátai Járás munkaerő-piaci helyzete Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Nagykátai Járás munkaerő-piaci helyzete A Nagykátai járás népességre vonatkozó statisztikái Pest Megye lakosainak száma (2013): 1 237 141 fő. A Nagykátai

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA EGYSÉGES JAVASLAT

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA EGYSÉGES JAVASLAT A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/16103/20. számú EGYSÉGES JAVASLAT a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásának bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásához

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A munkaviszonyban foglalkoztatott személyek utáni fizetendő adó megállapításánál a számított adót (27%) e törvény külön rendelkezése

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Jól- Lét Közhasznú Alapítvány, Első Hazai Anyabarát Munkaközvetítő és Tanácsadó Műhely tevékenysége és tapasztalatai a reintegrációban Keveházi Katalin Az

Részletesebben

TÁMOP /

TÁMOP / Projekt főbb adatai Főkedvezményezett: Nemzetgazdasági Minisztérium Kedvezményezettek: 18 megye Konzorciumi megvalósítás - partnerség - szerződés vezető Projekt összköltsége 111 390 000 000 Ft Hajdú Bihar

Részletesebben

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSÍTÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY III. törvény 54. valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 50. Jegyzői hatáskör

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Tájékoztató a közfoglalkoztatás végrehajtásának tapasztalatairól

Tájékoztató a közfoglalkoztatás végrehajtásának tapasztalatairól Az előterjesztés száma: 197/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének 2013. október 30-án, 18-órakor megtartandó ülésére Tájékoztató a

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

És rajtuk ki segít? A foglalkozás-egészségügyi orvosok pszichoszociális kockázatai OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály

És rajtuk ki segít? A foglalkozás-egészségügyi orvosok pszichoszociális kockázatai OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály És rajtuk ki segít? A foglalkozás-egészségügyi orvosok pszichoszociális kockázatai OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály Gábor Edina, Budapest, 2016.04.13 SZÉP ÚJ VILÁG A munkaadók hajkurásszák

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 Szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények Jogszabályok 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK 1./ A START tv. szerinti adókedvezmények FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK Figyelem: a 2012. december 31-ig kiváltott START kártya alapján adókedvezmény már nem érvényesíthető! Milyen jogszabályhely

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Budapest, 2016. november 15. MIRŐL SZÓL AZ ELŐADÁS? Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Helye: Genf, Svájc. Ideje: Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context

Helye: Genf, Svájc. Ideje: Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context Helye: Genf, Ideje: 2013.06.05-06.15. Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context A 2013. június 5. napjától két héten át tartó ILO ülés 4 területre fókuszált:

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Dr. Simon Attila István Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Székesfehérvár, 2016. november 24. Tartalom

Részletesebben

JÁRULÉK-, ÉS ADÓ KEDVEZMÉNYEK

JÁRULÉK-, ÉS ADÓ KEDVEZMÉNYEK JÁRULÉK-, ÉS ADÓ KEDVEZMÉNYEK 1./ START kedvezmények Kedvezményezett személy Pályakezdő fiatal 1 - bármilyen végzettségű, vagy esetén - felsőfokú végzettséggel rendelkező - alap-, középfokú végzettséggel

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ évi támogatási lehetőségeiről. Janovics László igazgató Pécs, január 31.

Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ évi támogatási lehetőségeiről. Janovics László igazgató Pécs, január 31. Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ 2012. évi támogatási lehetőségeiről Janovics László igazgató Pécs, 2012. január 31. Jogszabályi háttér: Elvárt béremelés jogszabályi háttér 2011.

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

JÁRULÉK-, ÉS ADÓ KEDVEZMÉNYEK

JÁRULÉK-, ÉS ADÓ KEDVEZMÉNYEK JÁRULÉK-, ÉS ADÓ KEDVEZMÉNYEK 1./ START kedvezmények Kedvezményezett személy Pályakezdő fiatal 1 - bármilyen végzettségű, vagy esetén - felsőfokú végzettséggel rendelkező - alap-, középfokú végzettséggel

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév Háztartás - család A háztartás azoknak a személyeknek az összessége, akik

Részletesebben

A MUNKAERŐ- FOGLALKOZTATÁST SERKENTŐ RENDSZER REFORMJA. 60/2016-os Sürgősségi Kormány Határozat

A MUNKAERŐ- FOGLALKOZTATÁST SERKENTŐ RENDSZER REFORMJA. 60/2016-os Sürgősségi Kormány Határozat A MUNKAERŐ- FOGLALKOZTATÁST SERKENTŐ RENDSZER REFORMJA 60/2016-os Sürgősségi Kormány Határozat KIINDULÓ PONT - CONTEXT ELAVULT AKTIV INTÉZKEDÉSEK, AMELYEK A MAI, VALÓS MUNKAERŐPIACNAK NEM FELELTEK MEG

Részletesebben

Kora gyermekkori nappali ellátások és foglalkoztatás

Kora gyermekkori nappali ellátások és foglalkoztatás Kora gyermekkori nappali ellátások és foglalkoztatás Reszkető Petra petra.reszketo@budapestinstitute.eu Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Demográfia Konferencia, 2009. november 5., Budapest Tartalom

Részletesebben

Pensions at a Glance: Public Policies across OECD Countries 2005 Edition. Pillantás a nyugdíjakra: Közpolitikák az OECD-országokban 2005.

Pensions at a Glance: Public Policies across OECD Countries 2005 Edition. Pillantás a nyugdíjakra: Közpolitikák az OECD-országokban 2005. Pensions at a Glance: Public Policies across OECD Countries 2005 Edition Summary in Hungarian Pillantás a nyugdíjakra: Közpolitikák az OECD-országokban 2005. évi kiadás Összefoglalás magyarull Az elmúlt

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Út a munkához program. Jogszabályi változások és hozzá kapcsolódó végrehajtási feladatok (2009)

Út a munkához program. Jogszabályi változások és hozzá kapcsolódó végrehajtási feladatok (2009) Út a munkához program Jogszabályi változások és hozzá kapcsolódó végrehajtási feladatok (2009) Az átalakítás céljai és alapelvei 2 Célok: a segélyezettek munkaerőpiaci pozíciójának javítása, a segélyezés

Részletesebben

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest,

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, 2012.05.14. Brigitte Triems EWL past President Az Európai Női Lobbi

Részletesebben

Magyarország.hu - Rendszeres szociális segély

Magyarország.hu - Rendszeres szociális segély Page 1 of 5 Rendszeres szociális segély Létrehozva: 2006. március 29., szerda Módosítva: 2008. január 21., hétfő Ki jogosult a rendszeres szociális segélyre? Ki minősül egészségkárosodottnak? Ki számít

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,

Részletesebben

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny

Részletesebben

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 A BIZOTTSÁG 20/2009/EK RENDELETE (2009. január 13.) az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozó

Részletesebben

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A gazdasági és munkaerőpiaci helyzet 2004 -ben a magyar gazdaság folyamatait a fenntartható növekedési pályára való visszatérés

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Részletesebben

Tájékoztató a évi közfoglalkoztatásról

Tájékoztató a évi közfoglalkoztatásról Az előterjesztés száma: 32/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének 2013. február 27-én, 18-órakor megtartandó ülésére Tájékoztató a

Részletesebben

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának

Részletesebben