Tárgyszavak: szociális segély; minimálbér; foglalkoztatáspolitika; munkanélküliség; OECD; munkaerőpiac.
|
|
- Viktória Feketené
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MUNKAERÕPIAC, FOGLALKOZTATÁS, MAKROÖKONÓMIAI ÖSSZEFÜGGÉSEK Több és jobb állást A függőség csökkentésének és a foglalkoztatottság növelésének egyik módja a segélyek folyósításának megszigorítása, mivel sok segélyezett ember tudna és szeretne dolgozni. Az aktiválási programok segíthetik az ő munkába állításukat. A kormányok azonban jóval többet tehetnének annak érdekében, hogy megérje dolgozni. Tárgyszavak: szociális segély; minimálbér; foglalkoztatáspolitika; munkanélküliség; OECD; munkaerőpiac. Bevezetés Az állástalanság és nem csupán a munkanélküliség csökkentése társadalmi és gazdasági célokat is szolgál. Számos rosszul kidolgozott politika, amely úgy próbálta a munkanélküliségi rátát csökkenteni, hogy távol tartotta az embereket a munkaerőpiactól, a visszájára sült el. A megfelelő bátorítással és támogatással azonban számos olyan aktív korú ember tudna munkát vállalni, akik jelenleg szociális segélyekből élnek. Mind ők, mind pedig a társadalom jól járna, ha sikerülne őket nagyobb arányban integrálni a munkaerőpiacra. Egyre öregebbek leszünk, de vajon betegebbek és kevésbé foglalkoztathatók is? Általában nem. Ennek azonban ellentmondani látszanak a jelenlegi trendek. Az 1990-es években számos OECD-tagországban tovább növekedett azoknak a száma, akik jövedelemkiváltó járadékban, elsősorban öregségi, rokkantsági, egyedülálló szülői és szociális támogatási segélyekben részesültek. Egyes országokban azoknak az embereknek a többsége, akik nem dolgoznak vagy tanulnak, valamilyen jövedelempótló támogatásban részesül. Vannak jelei annak, hogy ez a növekvő tendencia lassul, a munkanélküli-segélyek esetében bizonyos országokban, például Dániában és az Egyesült Királyságban, már meg is fordult. Ennek ellenére még mindig széles körben elterjedt a feltételek nélküli segélyezés.
2 Hogyan használhatjuk jobban a segélyeket? A szociális segélyek nyolc fő kategóriára oszthatók: öregségi; özvegyi és árvasági (ez az egyetlen olyan járadékfajta, amelynek folyósítása 1980 óta csökkent); betegségi; rokkantsági; anyasági és gyermekgondozási; ápolási és egyéb (pl. alkotói) szabadság; munkanélküli; szociális támogatás (pl. egyedülálló szülőknek). Az aktív korú (15 64 év közötti) népességből a segélyezettek aránya országonként eltérő: Japánban és Spanyolországban 11%, míg Franciaországban 24%, a Szlovák Köztársaságban pedig eléri a 34%-ot ben a rokkantsági járadékban (4,6%) és munkanélküli-segélyben (4,1%) részesülők voltak a legtöbben, az anyasági/gyermekgondozási (0,8%), illetve az alkotói szabadság típusú (0,2%) támogatásban részesülők pedig a legkevesebben. Ezek a támogatások valamennyi országban a szociális védelem alappilléreit képezik. A segélyezettek közül azonban sokan képesek lennének dolgozni. Ha a segélyek arra szolgálnak, hogy távol tartsák az embereket a munkaerőpiactól, azzal más fontos területektől vonnak el erőforrásokat, miközben egyre kevesebb aktív keresőnek kell finanszíroznia a támogatási rendszert. Mit lehet itt tenni? A kézenfekvő válasz a segélyek mértékének csökkentése. Ez azonban azt is eredményezheti, hogy az emberek egyszerűen átjelentkeznek egy másik rendelkezésre álló járadékra, vagy végképp kivonulnak a munkaerőpiacról, és teljesen elszegényednek. Ezért válnak egyre népszerűbbé azok az aktivizálási programok, amelyek a munkaképes embereket igyekeznek a segélyezés helyett munkába állítani. Erre számos követendő példát ismerünk. Itt vannak például azok a sokszor dicsért, egyenlőségre törekvő országok (pl. Svédország), amelyek közismerten szigorú feltételekhez kötik a munkanélküli-segély folyósítását. A munka kötelesség ez az alapelv állt mindig is a svéd politika középpontjában. A svéd munkanélkülieket rövid időn belül bevonják valamilyen képzési vagy munkahelyteremtő programba. Ezt a rendszert a közelmúltban némileg aláásta az ún. körhinta-effektus, ami azt jelenti,
3 hogy az emberek a segélyek és az aktivizálási programok között ingáznak, miközben nem vállalnak rendszeres állást. Egyértelmű, hogy az aktivizálási programok sikerében fontos szerepe van annak, hogy milyen feltételekhez kötik a segélyre való jogosultságot. Számos olyan segélyezési forma létezik (korengedményes nyugdíj, egyes rokkantsági és egyedülálló szülőknek járó segélyek), amely nem készteti álláskeresésre a munkaképes embereket. Ezen, ahol arra lehetőség van, feltétlenül változtatni kell. Az aktivizálási programok egyik vonzerejét költséghatékonyságuk jelenti. Az aktív munkaerő-piaci programokkal kapcsolatos összes ráfordítás a GDP 0,1% (Mexikó), 0,2%-a (USA) és 1,6% (Dánia), 1,7%-a (Hollandia) között mozog. Azon OECD-országok közül, ahol átlagon felüli az összes ráfordítás, csupán Írország, Norvégia és Svédország költ az átlagot jóval meghaladóan többet az aktív foglalkoztatási programokra, mint a passzív munkanélküli-segélyekre. Bizonyos csoportokat azonban kiszoríthatnak a munkaerőpiacról azzal, ha csupán nyomásgyakorlással próbálják a munkanélkülieket rászorítani arra, hogy minél előbb munkát vállaljanak. Ahol nincs segélyezés, vagy túl szigorúak a jogosultság feltételei, ott különösen a fiatalok és a férjes asszonyok általában más családi bevételekre támaszkodnak. Ez a tendencia elkerülhető, ha a segélyek mértékét elégséges szinten tartják. A nyomásgyakorlásnak más veszélyei is vannak. Egy angliai vizsgálat kimutatta, hogy a munkanélküli-segély szigorítását követően az álláskereső férfiak átlagjövedelme az új munkahelyen egyötödével alacsonyabb volt. Ez azonban nem szükségszerű. Intenzív karriertanácsadással és képzési programokkal meg lehet tanítani az embereket arra, hogyan találják meg a számukra legmegfelelőbb, esetenként magasabb jövedelmet biztosító, új állást. A szociális járadéktípusok közül a legnagyobb gondot a rokkantsági segélyek jelentik, amelyeknek az aránya folyamatosan növekszik az OECD-n belül, különösen Kanadában, Írországban, Hollandiában, Svédországban és az Egyesült Királyságban, noha semmilyen adat nem utal arra, hogy az emberek általános egészségi állapota romlana. A múltbéli tapasztalatok alapján azonban megállapítható, hogy minél többen részesülnek segélyben mentális vagy fizikai problémák miatt, annál többen fognak jelentkezni hasonló problémákkal. Megfelelő foglalkoztatáspolitikával ezeknek az embereknek egy részét, akár részmunkaidőben is, de tovább lehet foglalkoztatni.
4 Több állást, jobb fizetést Bármilyen jó aktivizálási programokat dolgoznak is ki, jelentősen csökkentheti azok hatását, ha a magas bérköltségek vagy a túl szigorú felvételi szabályok miatt az álláskínálat nem megfelelő. Közhelynek számít, hogy a munkát meg kell fizetni. De tényleg meg is fizetik? Ez az a probléma, amivel a kormányoknak szembe kell nézniük, amikor megpróbálják az embereket a segélyezés helyett munkába állítani. Hogyan érheti el a politika, hogy a fizetések vonzóbbak legyenek? Történetesen elég sokat tehet, különösen az alacsonyan képzett emberek esetében. Az országok helyzetéttől függően két általános megközelítés létezik. Az egyik azokra az országokra jellemző, ahol a minimálbérek viszonylag magasak (pl. Franciaország, Hollandia); itt a politika erőfeszítései arra összpontosulnak, hogy a szociális védelem fenntartása mellett alacsonyan tartsák a munkaadókat terhelő társadalombiztosítási járulékokat, és olcsóbbá tegyék a munkaerőt. Ugyanakkor azokban az országokban, ahol alacsonyabbak a minimálbérek és alacsonyak a munkaadók terhei (Nagy-Britannia, USA), a politika az egyéni nettó jövedelmek növelésére törekszik adóhitelek, jóváírások és egyéb eszközök révén. Melyik megközelítés az eredményesebb? Az attól függ. Ami jó a briteknek, nem biztos, hogy Németországban is beválik, és viszont. A teljesítmények összevetését kézenfekvőnek látszik a költségekkel kezdeni. Az alkalmazotti kedvezmények rendszere első látásra költségesebbnek tűnik. A brit program például éves szinten a GDP 1%-ába kerül, és noha új állást eredményezett, a hasonló eredményt hozó, a munkaadó kedvezményeket preferáló francia rendszer csak feleannyi ráfordítást igényel. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy a brit rendszer egy jóval szélesebb körű, az alacsony és közepes jövedelemszintű családok támogatását célzó újraelosztási politika része, ezért annak eredményességét nem lehet csupán a költségek alapján megítélni. Vegyük először szemügyre az alkalmazotti kedvezményeket. Ezek az 1970-es években jelentek meg az USA-ban és Nagy-Britanniában, és inkább a jövedelmek újraelosztására, semmint a foglalkoztatottság növelésére használták őket. A munkaviszonyhoz kapcsolódó juttatásokkal általában az alacsony jövedelmű, elsősorban gyermekes családokat kívánják támogatni. A jogosultság megszerzéséhez egy meghatározott minimális óraszámot kell ledolgozni. Az adóhitelek hatékonynak bizonyultak azoknak az egyedülálló szülőknek az esetében, akik egyébként nem dolgoznának. Ez nem rossz dolog, mivel az egyedülálló szülők számos OECD-tagországban azon csoportok közé tartoznak, amelyek körében a
5 legnagyobb az állástalanok aránya. Nagy-Britanniában például az egyedülálló anyák ma már határozottan többet dolgoznak, hogy elérjék az adóhitel feltételéül szabott minimális (heti 24 órás) munkaidőt. A rendszernek azonban vannak hátulütői is. Mind az USA-ban, mind Nagy- Britanniában csökkent a férjes asszonyok foglalkoztatási rátája, mivel a juttatások jövedelemfüggőek, és a családi adózás miatt a szerény jövedelemszintet meghaladó családok esetén a második kereső jövedelme nagyobb adóterheket eredményez. Ezért ezek a családok jobban járnak egy keresővel, mert ha a bruttó bevételük növekszik, elveszítik az adókedvezményt. Franciaország és Hollandia a viszonylag magas munkaadói terhek csökkentését részesíti előnyben. A támogatás fő kedvezményezettjei a nagyon alacsonyan képzett rétegek. Ennek a rendszernek is vannak azonban hátrányai. A járulékcsökkentés ugyanis nemcsak az új alkalmazottakra, hanem a régóta munkaviszonyban állókra is kiterjedhet, jelentősen csökkentve ezzel az államháztartás bevételeit. A támogatást esetenként olyan munkaadók is igénybe veszik, akiknek nincs igazán szükségük rá. A bérköltségek támogatása ugyanakkor szemmel láthatólag új munkahelyeket teremt. Franciaországban a kedvezmények évi bevezetése (más számítások szerint ) új munkahelyet eredményezett, és ez mindössze a GDP évi 0,5%-ába került. A holland helyzet elemzése azonban a várttal ellentétben nem mutatott ilyen egyértelmű javulást a foglalkoztatás terén, bár lehet, hogy ennek az azóta háromszorosára növelt támogatás alacsony szintje volt az oka. A fent említett problémák kiküszöbölésének egyik módja az lehet, ha pontosabban behatárolják a támogatás célcsoportjait, ha leállítják azoknak a munkaadóknak a támogatását, akik visszaélnek a rendszerrel, illetve ha olyan képzési feltételekhez kötik a támogatást, amelyek hoszszabb távon kötik a munkavállalókat a munkaadóhoz. Hogyan tehető igazán kifizetődővé a munka? A stratégia kiválasztása függ a kontextustól és a helyzetmegítéléstől. Két tanulság azonban mindenképpen levonható a különböző megközelítésekből: valamilyen minimálbérre feltétlenül szükség van. Ez azonban kétélű fegyver, mert bár segítheti a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentését, a túl magas minimálbér miatt a nagyon alacsonyan képzett munkaerő bérköltségei irreálisan megnőhetnek, tartósítva ezzel az érintett csoport munkanélküliségét. Másrészt viszont a minimálbérek
6 csökkentése sokakat arra ösztönözhet, hogy ne is vállaljanak állást. Erre megint csak az lehet a megoldás, ha a munkaadók nem bérjellegű költségeinek csökkentésével maximalizálják a nettó fizetéseket anélkül, hogy az a cégeknek pénzbe kerülne. Meg kell teremteni a megfelelő egyensúlyt a munka és a magánélet között, különösen ha hátrányos helyzetű társadalmi csoportokról van szó. Vegyük például a nőket. Azokban az országokban, ahol a legnagyobb az általános munkaerő-piaci részvétel, a nők foglalkoztatási rátája is magasabb. Bár nem minden nő kíván állást vállalni, mégis szükség van olyan foglalkoztatáspolitikára, amely segít összehangolni a munkát a családi élettel, és segíti azokat a kisgyermekes anyákat, akik dolgozni szeretnének. A gyermekgondozási támogatás is egy ilyen eszköz. Ez a fajta szemlélet szinte minden hátrányos helyzetű vagy kisebbségi csoportra vonatkozik, legyenek azok betegek, idősek vagy etnikai kisebbségek. Az ő sajátos igényeiket is figyelembe kell venni egy olyan átfogó politikai csomag kidolgozásakor, amelynek az a célja, hogy a munkát kifizetődővé tegye. Túlórák és fejfájás Az elmúlt néhány évben ismét élénk érdeklődés mutatkozik a munkakörülmények iránt. Ez annak a félelemnek is köszönhető, hogy a munkavégzés gyakorlatát érintő változások, a rugalmasabb munkabeosztás, a szokásostól eltérő munkaszerződések, és az egyre magasabb szaktudást igénylő munkakörök miatt rosszabbodhatnak a munkavégzés bizonyos feltételei. Az OECD-tagországokban általánosságban javultak a munkakörülmények, bár egyes ártalomhoz, illetve stresszhez kapcsolódó betegségek előfordulása ma már jóval gyakoribb, mint 1990-ben. Egy európai felmérés szerint a dolgozók 42%-a nem gondolja úgy, hogy 60 éves korában képes lesz vagy szeretné a jelenlegi munkáját végezni. A hosszú munkaidő nagyon megterhelő lehet, veszélyeztetheti a dolgozók egészségét, és akadályozhatja őket abban, hogy eleget tegyenek a családi kötelezettségeiknek. Noha a munkaidő lerövidítéséért már egy évszázada folyik a harc, ez a tendencia az elmúlt évtizedekben lassulni, egyes országokban megállni látszik. A leggyakoribb a 38 órás munkahét, de meglehetősen nagy azoknak a dolgozóknak az aránya, akik több mint 45 órát teljesítenek hetente: Görögországban, Írországban és az Egyesült Királyságban például a dolgozó férfiaknak több mint 40%-a. Az OECD-tagországok csaknem felében az elmúlt évtizedben nőtt a heti 45 óránál többet dolgozó férfiak aránya. A legnagyobb arányú
7 emelkedés Izlandon, Dániában, Finnországban és Belgiumban következett be. Ez a tendencia a nőkre kevésbé érvényes, mint a férfiakra. Egyes országokban, különösen Dániában, Finnországban, Izlandon és az Egyesült Királyságban azonban a nagyon sok túlórát teljesítő nők aránya is emelkedett az elmúlt évtized során. Több állást, nagyobb választékot A kormányoknak, a dolgozóknak és az üzletembereknek az összefogására van szükség ahhoz, hogy új munkahelyeket lehessen teremteni. Az üzletemberek általában gyakorlatiasan gondolkodnak, és szeretik a kihívásokat. Ha egy konkrét feladat elé állítják őket, nagy valószínűséggel tíz stratégiát is kidolgoznak a kitűzött cél elérésére, illetve túlszárnyalására. Az elvont célokkal azonban nem nagyon tudnak mit kezdeni. Egy vállalkozás vezetője számára a jó állás és rossz állás túlságosan szubjektív kategóriák. A több állás és a nagyobb választék azonban már olyan cél, amely számukra is értelmezhető. Ezekre már ki lehet dolgozni hatékony módszereket. A foglalkoztatási helyzet javításának elsődleges feltétele a gazdasági növekedés, amely beruházások nélkül nem lehetséges. A társaságok olyan keretek között tudnak jól működni, amelyek beruházásokra és terjeszkedésre ösztönzik őket. A munkahelyteremtésnek azonban számos strukturális akadálya van. A közelmúltban a BIAC (az OECD üzleti és ipari tanácsadó testülete) elkészített egy, a tagországokban működő több száz vállalkozásra kiterjedő tanulmányt, amely azt mérte fel, hogy a munkaadók a saját országukban miben látják a foglalkoztatás bővítésének legfőbb akadályait. A válaszadók leggyakrabban a hatalmas adó- és járulékterheket, a munkaerőpiac túlszabályozottságát és rugalmatlanságát, a vállalkozás szükségletei és a rendelkezésre álló munkaerő szakképzettsége közötti különbségeket, a jövedelemtámogatásban részesülők munkába állásra ösztönzésének elégtelen voltát, az ideiglenes munkaerő alkalmazásával kapcsolatos túl bürokratikus jogszabályokat, a mikro-, kis- és középvállalkozások létrehozását gátló bürokráciát és a népesség bizonyos rétegeinek alacsony aktivitását említették. Miért fontos a nagyobb választék? A válasz egyszerű: a rugalmasság miatt. Egy folyamatosan változó piacon a vállalkozások vezetőinek a manőverezéshez mozgástérre van szükségük, hogy a dolgozók tehetségét minél szélesebb körben tudják kiaknázni. A mai globális piacon különösen elengedhetetlen a versenyképesség megőrzéséhez az, hogy a
8 vállalkozások képesek legyenek gyorsan reagálni az új kihívásokra. A foglalkoztatási szabályok merevsége hátráltatja a társaságokat, árt az üzletnek és a munkahelyeknek. Ezen felül a dolgozóknak is jobb, ha bővebb kínálatból választhatnak. A részmunkaidő, a rugalmas munkabeosztás, az újszerű szabadságolási megoldások és a távmunka segíthet a munkavállalóknak abban, hogy a munkájukat saját igényeikhez igazítsák; pl. a kisgyermekesek jobban összehangolhassák a munkájukat és a családi életüket, a fogyatékkal élők és az idősebbek pedig a lehetőségeiknek megfelelő munkarendet alakítsanak ki. A rugalmasság jó a munkaadóknak, és jó a munkavállalóknak. A vállalkozásoknak azonban mind az állam, mind pedig a dolgozók támogatására szükségük van ahhoz, hogy olyan munkafeltételeket alakíthassanak ki, amelyek a piac változó igényeinek és az egyén szükségleteinek is megfelelnek. Összeállította: Csépán Lilla Johnston, D. J.: Towards more and better jobs. = Observer, sz. szept. p. 3. Grubb, D.: Making benefits work. = Observer, sz. szept. p St. Martin, A.; Whiteford, P.: More jobs and better pay. = Observer, sz. szept. p Vant, R.: More jobs, greater choice. = Observer, sz. szept. p. 29.
10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenNők a foglalkoztatásban
projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve
RészletesebbenA Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.
A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!
RészletesebbenIlyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!
2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER
J/'.251/1... É eze 2C12 '.!OV 2 Q, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER Iktatószám: NGM/23483 (2012) Válasz K/912S. számú írásbeli kérdésre»mit jelent a Miniszter Ur legújabb ötlete az önfinanszírozó
RészletesebbenMunkaerő-piaci alapismeretek (BA)
Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)
RészletesebbenTERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról
A Kormány / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány 1. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.
RészletesebbenMunkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról
Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0197/26. Módosítás
7.6.2017 A8-0197/26 26 A preambulumbekezdés A. mivel 2014-ben az EU-ban a nemek közötti nyugdíjszakadék, amit a nők által nyugdíj címén kapott adózás előtti átlagjövedelem és a férfiak ugyanilyen átlagjövedelme
RészletesebbenMiskolc, március 17.
Miskolc, 2010. március 17. Törvényiháttér - 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról - 6/1996 MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint
RészletesebbenTendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva
Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak
RészletesebbenEgy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére
Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében
RészletesebbenMunkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)
Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők
RészletesebbenMérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint
Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus
Foglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatáspolitikai eszközök I. Aktív eszközök A foglalkoztatáspolitika
RészletesebbenA női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár
A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenA MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal
RészletesebbenTájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:
Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre
RészletesebbenFoglalkoztatás- és szociálpolitika
Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség
RészletesebbenGazdaságpolitika és költségvetés 2018
Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Banai Péter Benő államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. november 1 2017-ben makrogazdasági és költségvetési stabilitás jellemzi az országot Forrás: *: Európai
RészletesebbenBUDAPEST. 2006. január 30.
A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete
RészletesebbenSzéll Zoltánné előadása
Széll Zoltánné előadása Munkanélküliségi ráta* *Forrás: Magyarország 2016-2020-ra vonatkozó Konvergencia Programja. A biztosítottak körének változása Elvesztette biztosítotti pozícióját a munkaviszonyban
RészletesebbenKORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.
KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer
Részletesebbenadóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés
Ökológiai adóreform A knyvd-i adózás fajtái alapképzés visszaforgatás a költségvetés finanszírozása ökológiai adóreform zöld áht reform (= ökol. adóref. + támogatási ref. + zöld közbeszerzés) Értékelés
RészletesebbenA magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve
X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából
RészletesebbenEU-s munkavállalók jogai
EU-s munkavállalók jogai Az uniós polgárokat megillető négy szabadság egyike a munkavállalók szabad mozgása. Ez a munkavállalók mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, a családtagok beutazáshoz és tartózkodáshoz
RészletesebbenFoglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek
Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK
RészletesebbenMunkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon
Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
RészletesebbenA civil közigazgatás bérrendszerének megújulása és fenntarthatósága
A civil közigazgatás bérrendszerének megújulása és fenntarthatósága Krauss Ferenc Gábor PhD hallgató 2016. október 26. Budapest Új közszolgálati életpálya új közszolgálati jogviszony 1 Új paradigma a javadalmazásban
RészletesebbenTájékoztató a Magyar Közlöny 136. számával kihirdetett Munkahelyvédelmi Akcióterv megvalósításához kapcsolódó törvénymódosításokról
Tájékoztató a Magyar Közlöny 136. számával kihirdetett Munkahelyvédelmi Akcióterv megvalósításához kapcsolódó törvénymódosításokról A 2012. október 15-én a Magyar Közlöny 136. számában kihirdetésre kerültek
RészletesebbenHomicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek
Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u
Részletesebbenk i e g é s z í t ő a j á n l á s a
T/12642/58. Az Országgyűlés Szociális és családügyi Egészségügyi Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi Foglalkoztatási és munkaügyi Ifjúsági és sport Költségvetési és pénzügyi Önkormányzati k i e g é s
RészletesebbenA társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben
A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény
RészletesebbenNyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban
Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai
RészletesebbenDr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Wellbeing Konferencia Sárvár, február 21.
Munkaerőpiaci helyzetkép Magyarországon Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Wellbeing Konferencia Sárvár, 2017. február 21. HOGYAN VÁLTOZTAK
RészletesebbenA térség munkaerő-piaci helyzete
Pest Megyei Kormányhivatal Ráckevei Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége A térség munkaerő-piaci helyzete Előadó: Schwarcz Gáspár kirendeltség-vezető Pest megye Járásai Pest Megye lakosainak száma
RészletesebbenCsalád velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest
projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Jól- Lét Közhasznú Alapítvány, Első Hazai Anyabarát Munkaközvetítő és Tanácsadó Műhely tevékenysége és tapasztalatai a reintegrációban Keveházi Katalin Az
RészletesebbenTámogatási táblázat 2006
Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenSzakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket
RészletesebbenA francia foglalkoztatáspolitikai kísérlet értékelése a 35 órás munkahét és hatásai
MAKROGAZDASÁGI HELYZETKÉP A francia foglalkoztatáspolitikai kísérlet értékelése a 35 órás munkahét és hatásai Régóta vitatott kérdés, hogy a munkaidő csökkentését lehet-e használni foglalkoztatáspolitikai
RészletesebbenFoglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László
Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv
RészletesebbenRendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok:
Rendszeres szociális segély Ügyleírás: Szükséges okiratok: A hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. Az ügyintézéshez a kérelmező személyi igazolványa,
RészletesebbenA SZOCIÁLIS PARTNEREK SZEREPE AZ EU FLEXICURITY KONCEPCIÓJÁNAK ALKALMAZÁSÁBAN
BORBÉLY TIBOR BORS DEMKÓ OLIVÉR fókusztéma A SZOCIÁLIS PARTNEREK SZEREPE AZ EU FLEXICURITY KONCEPCIÓJÁNAK ALKALMAZÁSÁBAN kor Mitterand elnöksége alatt indult meg - összhangban 2005-ben, az akkor beiktatott
RészletesebbenGábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.
Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív
RészletesebbenPest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja TÁMOP /1/KMR A Nagykátai Járás munkaerő-piaci helyzete
Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Nagykátai Járás munkaerő-piaci helyzete A Nagykátai járás népességre vonatkozó statisztikái Pest Megye lakosainak száma (2013): 1 237 141 fő. A Nagykátai
RészletesebbenAKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA
AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci
RészletesebbenTÁMOP /
Projekt főbb adatai Főkedvezményezett: Nemzetgazdasági Minisztérium Kedvezményezettek: 18 megye Konzorciumi megvalósítás - partnerség - szerződés vezető Projekt összköltsége 111 390 000 000 Ft Hajdú Bihar
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenKozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete
Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenIDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel
EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSÍTÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY III. törvény 54. valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 50. Jegyzői hatáskör
RészletesebbenKulcsszavak: hivatásrend, emberi erőforrás, orvosok, regionális eloszlás, OECD
Christine Arentz: Az orvosok száma és regionális eloszlása az OECD egyes országaiban Wissenschaftliches Institut der PKV WIP PKV WIP - Diskussionspapier 2 / 2017 Oktober 2017 (61 p.) Kulcsszavak: hivatásrend,
RészletesebbenCSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS
4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által
RészletesebbenKorózs Lajos szociológus elnökségi tag
Korózs Lajos szociológus elnökségi tag A szegénység annál jobban nő, minél mélyebb a szegénység! A rossz helyzetű kistérségekben rohamosan romlott a gyerekes családok helyzete a válság és a kormányzati
RészletesebbenHorizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség
Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését
RészletesebbenMire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenDEMOGRÁFIA ÉS GAZDASÁG
Pleschinger Gyula l MNB Monetáris Tanácstag, Magyar Közgazdasági Társaság elnök Jövőnk a gyermek konferencia l Budapest l 2018. június 20. DEMOGRÁFIA ÉS GAZDASÁG 1 2 DEMOGRÁFIAI HELYZETKÉP A MAGYAR TERMÉKENYSÉGI
RészletesebbenLisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok
Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása
RészletesebbenA fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató
A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel
RészletesebbenTájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály
Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés
Részletesebbenkezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi
4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt
RészletesebbenHAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján év I. félév
HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2016. év I. félév Debrecen, 2016. július Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac u. 42-48.
RészletesebbenSzociális hozzájárulási adó változás Egészségügyi hozzájárulás megszűnése
Szociális hozzájárulási adó változás 2019. 2018.évi LII. törvény Egészségügyi hozzájárulás megszűnése 2019. január 1-jétől kibővül a szociális hozzájárulási adó kötelezettség és megszűnik az egészségügyi
RészletesebbenCsaládpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia
Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re
RészletesebbenA szociális problémák megjelenésének összefüggései
54 762 02 SZOCIÁLIS ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉS 13. évfolyam A szociális munka elmélete A szociális munka története A csoport fogalma, célja, a csoport alkalmazásának lehetőségei, keretei a szociális munkában
RészletesebbenHelye: Genf, Svájc. Ideje: Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context
Helye: Genf, Ideje: 2013.06.05-06.15. Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context A 2013. június 5. napjától két héten át tartó ILO ülés 4 területre fókuszált:
RészletesebbenTANMENET. Készült: a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény szerint.
Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma OM-203042 6400 Kiskunhalas, Kazinczy u. 5. 6400 Kiskunhalas Kőrösi út 1. Tel./Fax: 06-77/422-218 www.variszabo.hu e-mail:
RészletesebbenA JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA
A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE
RészletesebbenA JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA
A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék
RészletesebbenA nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása
A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás
RészletesebbenTB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia
TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
Részletesebben(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)
2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek
RészletesebbenÉs rajtuk ki segít? A foglalkozás-egészségügyi orvosok pszichoszociális kockázatai OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály
És rajtuk ki segít? A foglalkozás-egészségügyi orvosok pszichoszociális kockázatai OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály Gábor Edina, Budapest, 2016.04.13 SZÉP ÚJ VILÁG A munkaadók hajkurásszák
RészletesebbenA szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények
A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A munkaviszonyban foglalkoztatott személyek utáni fizetendő adó megállapításánál a számított adót (27%) e törvény külön rendelkezése
RészletesebbenOBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21
OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 Szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények Jogszabályok 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete
RészletesebbenTájékoztató a közfoglalkoztatás végrehajtásának tapasztalatairól
Az előterjesztés száma: 197/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének 2013. október 30-án, 18-órakor megtartandó ülésére Tájékoztató a
RészletesebbenÚt a munkához program. Jogszabályi változások és hozzá kapcsolódó végrehajtási feladatok (2009)
Út a munkához program Jogszabályi változások és hozzá kapcsolódó végrehajtási feladatok (2009) Az átalakítás céljai és alapelvei 2 Célok: a segélyezettek munkaerőpiaci pozíciójának javítása, a segélyezés
Részletesebben2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra
2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett
RészletesebbenMagyarország.hu - Rendszeres szociális segély
Page 1 of 5 Rendszeres szociális segély Létrehozva: 2006. március 29., szerda Módosítva: 2008. január 21., hétfő Ki jogosult a rendszeres szociális segélyre? Ki minősül egészségkárosodottnak? Ki számít
RészletesebbenPensions at a Glance: Public Policies across OECD Countries 2005 Edition. Pillantás a nyugdíjakra: Közpolitikák az OECD-országokban 2005.
Pensions at a Glance: Public Policies across OECD Countries 2005 Edition Summary in Hungarian Pillantás a nyugdíjakra: Közpolitikák az OECD-országokban 2005. évi kiadás Összefoglalás magyarull Az elmúlt
RészletesebbenEsélyegyenlőségi terv 2011.
Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja
RészletesebbenKedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt
Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott
RészletesebbenMUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS
Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Takács Szabolcs Jóváhagyta: Mátrainé Bartus Éva 2013. május 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA EGYSÉGES JAVASLAT
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/16103/20. számú EGYSÉGES JAVASLAT a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásának bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásához
RészletesebbenTÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA
EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI
RészletesebbenA rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.
A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív
Részletesebben2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.
2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
RészletesebbenA TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény
RészletesebbenAzon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki
Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában
Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Dr. Simon Attila István Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Székesfehérvár, 2016. november 24. Tartalom
Részletesebben17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer
17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely
Részletesebben