NetSurvey Kft. Virtuális-tér Figyelo Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 9

Átírás

1 NetSurvey Kft. A közösségi hozzáférés változása, ingyenes hozzáférési helyek Virtuális-tér Figyelo Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 9 Készült a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére november

2 IKB Monitoring Résztvevo megfigyelés & interjú NetSurvey Internet -kutató Intézet A VTR Monitoring kutatást a TÁRKI Rt., a NetSurvey Kft., a Kopint-Datorg Rt. és az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. közös konzorciuma végzi a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére. A jelen tanulmányt a NetSurvey Kft. készítette. A kutatás szakmai vezetoje a NetSurvey Kft. részérol: Melles Katalin A tanulmányt készítette: Melles Katalin NetSurvey Kft Budapest, Karinthy Frigyes u. 13. Tel: ; Fax:

3 TARTALOM BEVEZETÉS... 6 BEVEZETÉS. A KUTATÁS CÉLJA... 8 A KUTATÁS HÁTTERE ÖSSZEFOGLALÁS INTERNET KÁVÉZÓK, KÖNYVTÁRAK ÉS TELEHÁZAK I NTERNET KÁVÉZÓK. P ROFITORIENTÁLT SZOLG ÁLTATÁSOK KÖNYVTÁRAK T ELEHÁZAK ÁLTALÁNOS ATTITUDÖK AZ INTERNETTEL KAPCSOLATBAN Az Internet mint információforrás. Megbízhatóság vagy megbízhatatlanság? Az Internet mint az ügyintézés és vásárlás fóruma. Megbízhatóság vagy megbízhatatlanság? A SZÁMÍTÓGÉP ÉS AZ INTERNET ALKALMAZÁSA SZÁMÍTÓGÉP A MINDENNAPOKBAN I NTERNET A MINDENNAPO KBAN Korlátozások a számítógép/internet használattal kapcsolatban Mennyit és milyen gyakran. Számítógép- és Internethasználati szokások idobeli jellemzoi A SZÁMÍTÓGÉP ÉS AZ INTERNET TANULMÁNYI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA Tanfolyamok Az egyéni ismeretszerzés útjai A SZÁMÍTÓGÉP ÉS AZ INTERNET KÖZÖSSÉGÉPÍTO CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA KÖZÖSSÉGEK ÉS BARÁTI TÁRSASÁGOK I SMERKEDÉS ÉS KAPCSOLATÉPÍTÉS AZ I NTERNETEN. P RO ÉS KONTRA A SZÁMÍTÓGÉP ÉS AZ INTERNET KÖZÖSSÉGI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA. ÜGYINTÉZÉS AZ INTERNETEN FÜGGELÉK BEVEZETÉS A KUTATÁS HÁTTERE A KUTATÁS CÉLJAI A KUTATÁS MÓDSZERE A MINTA ÖSSZEFOGLALÁS T ALÁLKOZÁS AZ I NTERNETTEL AZ I NTERNET IMAGE -E AZ I NTERNET HOZZÁFÉRÉSEK PERCE PCIÓJA ÉS ÉRTÉKELÉSE A közösségi hozzáférési helyek image-e... 48

4 RÉSZLETES EREDMÉNYEK T ALÁLKOZÁS AZ I NTERNETTEL AZ INTERNETTEL KAPCSOLATOS ATTITUDÖK Anticipációs mátrix Pozitívumok és negatívumok A HOZZÁFÉRÉSEK PERCEPC IÓJA AZ KÖZÖSSÉGI HOZZÁFÉRÉSEK ÉRTÉKELÉSE A közösségi hozzáférések használatának jellemzoi A fizikai és technológiai feltételek megítélése A közösségi hozzáférési helyek személyi feltételeinek értékelése A közösségi hozzáférési helyek társas funkciójának értékelése Az elégedettséget, illetve elégedetlenséget kiváltó tényezok összegzése A közösségi hozzáférési helyek már meglévo és potenciális hasznának percepciója AZ I NTERNETTEL ÉS A KÖZÖSSÉGI HOZZÁFÉRÉSEKKEL KAPCSOLATOS ATTITUDÖK ÖSSZETEVOI A Magic Land technika eredményei JAVASLATOK MELLÉKLET SZURO GUIDE BEVEZETÉS A KUTATÁS HÁTTERE A KUTATÁS CÉLJA A KUTATÁS MÓDSZERE ÖSSZEFOGLALÁS RÉSZLETES EREDMÉNYEK AZ INTÉZMÉNYEK ÁLTALÁNOS MUKÖDÉSE Az intézmények általános körülményei Az intézmények anyagi körülményei Az intézmények tárgyi körülményei Az intézmények személyi körülményei Az elérheto internet-kapcsolat minosége Az elérheto internet-kapcsolat korlátozásai Az intézmény reklámja T ELEHÁZAK A internet-hozzáférés bevezetése Az intézmény szolgáltatásai Pénzügyi háttér Pályázaton való részvétel I NTERNET- KÁVÉZÓK A internet-kávézó létrehozása Az intézmény szolgáltatásai Pénzügyi háttér Az intézmény internet-szolgáltatója MELLÉKLET FÜGGELÉK

5 BEVEZETÉS A KUTATÁS HÁTTERE A KUTATÁS CÉLJA A KUTATÁS MÓDSZERE M INTA ÉS KIKÜLDÉS ÖSSZEFOGLALÁS RÉSZLETES EREDMÉNYEK AZ INTÉZMÉNYEK MUKÖDÉSE A MEGKÉRDEZETT INTÉZMÉNYEK MUKÖDÉSI FORMÁJ A AZ INTÉZMÉNYEK FINANSZÍROZÁSI FORMÁJA AZ INTÉZMÉNYEK ALKALM AZOTTAINAK ÉS I NTERNETES SZOLGÁLTATÁSOKKAL FOGLALKOZÓ ALKALMAZOTTAINAK SZÁM A AZ INTERNETSZOLGÁLTATÁS TECHNIKAI PARAMÉTEREI AZ INTÉZMÉNYEK SZÁMÍTÓGÉPPEL ILLETVE I NTERNET-HASZNÁLATRA ALKALMAS GÉPPEL VALÓ ELLÁTOTTSÁGA AZ I NTERNET- KAPCSOLAT TECHNIKAI PARAMÉTEREI SZEMÉLYI ÉS ANYAGI VONATKOZÁSOK A KÖZÖSSÉGI HOZZÁFÉRÉS JELLEMZOI A FELHASZNÁLÓK ÉS LEHETOSÉGEIK A FELHASZNÁLÓK A LEHETOSÉGEK AZ INTÉZMÉNYEK KIEMELT SZOLGÁLTATÁSAI (KLUBOK ÉS TANFOLYAMOK) MELLÉKLET FÜGGELÉK

6 Bevezetés A NetSurvey Internet -kutató Intézet 2001 október-novemberében kutatást végzett a számítógép-használatot, illetve In ternet -hozzáférést lehetové tévo nyilvános közösségi hozzáférési pontokkal kapcsolatban. A kutatást elsosorban a magyarországi Internet kávézókban, könyvtárakban és teleházakban végeztükdöntoen ezekben az intézményekben nyílik lehetoség arra, hogy a lakosság intézményes keretek között, szolgáltató jelleggel használjon számítógépet, illetve elsosorban Internetet. A kutatás négy részbol állt: Résztvevomegfigyelés és interjúk (a felhasználók körében történt kvalitatív adatfelvétel) Fókuszcsoportos kutatás (a felhasználók körében kvalitatív történt adatfelvétel) Telefonos megkérdezés (az intézmények finanszírozói körében végzett kvantitatív adatfelvétel) Online megkérdezés (az intézmények muködtetoi körében végzett kvantitatív adatfelvétel.

7 Közösségi hozzáférés Résztvevo megfigyelés és interjúk október

8 Bevezetés. A kutatás célja 2001 októberében a Netsurvey Internet -kutató Intézet résztvevo megfigyelésre alapuló kutatást végzett magyarországi Internet kávézókban, könyvtárakban és teleházakban. Döntoen ezekben az intézményekben nyílik lehetoség arra, hogy a lakosság intézményes keretek között, szolgáltató jelleggel használjon számítógépet, illetve elsosorban Internetet. A kutatás során 5 budapesti és 7 vidéki helyszín került a mintába, mely utóbbiak közül ketto megyeszékhely, míg a másik öt kisebb település volt. Minden intézményben megtörtént az adott helyre jellemzo szolgáltatások és a használat feltételeinek, illetve jellegzetességeinek felmérése. Ezen kívül interjúk készültek az egyes helys zíneken a szolgáltatásokat igénybe vevokkel, illetve az azt igénybe nem vevokkel is. A kutatás során vizsgált intézmények a következok voltak: - Budapest: 3 Internet kávézó és 2 könyvtár - megyeszékhelyek: 1-1 Internet kávézó (összesen: 2) - egyéb települések: 4 teleház, 1 Internet kávézó A kutatás témablokkjai a következok voltak: - résztvevo megfigyelés az intézményekre jellemzo belépési és használati feltételek megismerése - az adott intézményt használók és nem használók általános attitudjei az Internettel kapcsolatban - az adott intézményben a szolgáltatást igénybe vevok számítógép és Internet alkalmazása - a szolgáltatási igénybe nem vevok számítógép és Internet alkalmazása - a számítógép és az Internet tanulmányi célú felhasználása - a számítógép és az Internet közösségi célú felhasználása (illetve a nyilvános helyeken a számítógépet használók vélekedése ennek közösségépíto célú felhasználásáról) Tanulmányunkban eloször a felkeresett intézmények általános jellemzoit foglaljuk össze. Ennek segítségével képet alkothatunk a nyilvános helyeken igénybe veheto számítógép és Internet használat alapveto jellegzetességeirol. Ezt követi a tanulmány második része, melyben az elkészített interjúk alapján összefoglaljuk és elemezzük (a kutatás fobb

9 témablokkjainak megfeleloen) eloször az Internettel kapcsolatos általános attitudöket. Ezt követi a számítógép és Internet alkalmazása, ahol általános képet kaphatunk a felhasználás legjellemzobb módjairól és az ezekhez kapcsolódó vélekedésekrol, majd a számítógép és az Internet tanulmányi célú, illetve közösségi - és közösségépíto célú felhasználásával kapcsolatban megismert vélemények összegzése és elemzése következik. A kutatás háttere A NetSurvey Internet -kutató Intézet 2001 október-novemberében kutatást végzett a számítógép-használatot, illetve Internet -hozzáférést lehetové tévo nyilvános közösségi hozzáférési pontokkal kapcsolatban. A kutatás négy részbol állt: Résztvevomegfigyelés és interjúk (a felhasználók körében történt kvalitatív adatfelvétel) Fókuszcsoportos kutatás (a felhasználók körében kvalitatív történt adatfelvétel) Telefonos megkérdezés (az intézmények finanszírozói körében végzett kvantitatív adatfelvétel) Online megkérdezés (az intézmények muködtetoi körében végzett kvantitatív adatfelvétel. 9

10 Összefoglalás Tanulmányunkban a nyilvános számítógép- és Internet -használat három legelterjedtebb intézményét, az Internet kávézókat, a könyvtárakat és a teleházakat vizsgáltuk. A kutatásnak egyaránt része volt az intézmény és ehhez kapcsolódóan az intézmény szolgáltatásait igénybe vevo látogatók és az intézményt nem látogatók vizsgálata. A három típusú Internet -hozzáférési hely alapvetoen hasonló jellegu szolgáltatásokat nyújt, ám ezek minosége és mennyisége igen eltéro lehet. Általánosságban az mondható el, hogy a legjobb szolgáltatásokat az Internet kávézókban találjuk. Az itt rendelkezésre álló gépek a legtöbb, általános szintu számítástechnikai feladat ellátására alkalmasak. Nem ennyire egyértelmu a helyzet a könyvtárak és a teleházak esetében, ahol néhány esetben gyengébb infrastruktúrával is találkozhatunk. A különbségek forrása az egyes intézmények piaci helyzetében keresendo, azaz a szolgáltatások színvonalát egyértelmuen meghatározza az, hogy az adott intézmény tisztán piaci helyzetben van-e, illetve, hogy az adott településen milyen más (nyilvános) alternatívák léteznek. Az intézmények elsodleges célközönségét a fiatalok jelentik, így bizonyos települések eleve hátrányos helyzetbol indulnak. Az Internet kávézók (éppen a piaci helyzetüknek köszönhetoen) sokkal "liberálisabb" elveket vallanak a szolgáltatásaikban mint a könyvtárak és a teleházak. Korlátozásokkal csak ez utóbbi kettoben találkozhatunk. Sok esetben a "nem kívánatos" oldalak és a felhasználás bizonyos formái (pl. chat, on-line játék) elérhetetlenek. Ehhez kapcsolódóan szintén csak e két intézménytípusban szükséges különféle regisztráció a szolgáltatás igénybevételéhez. Az intézmények sajátos jellegzetessége, hogy törzsközönségük számára nem az egyetlen számítástechnikai lehetoséget jelentik, azaz a legtöbb használó számára csak az egyik alternatívát jelentik. Sokan rendelkeznek otthon is számítógéppel, ahol esetleg drága az Internet -kapcsolat, vagy éppen nem áll rendelkezésre. Másoknak a napközbeni gyors információszerzés lehetosége. Kialakult azonban egy speciális közösség, amely leginkább a fiatalokat foglalja magába. Szinte mindhárom intézménytípusban tapasztalható volt, hogy ezek a helyek a társas érintkezés intenzív helyeivé váltak. Baráti társaságok "költöznek be" ide több órára, vagy éppen itt alakulnak ki. Az Internetezésen és a közös játékon már túlmutató jelentoségu kapcsolatokról van szó. Az azonban egyáltalán nem jellemzo, hogy ezek az intézmények ezeket a klubokat szervezett keretek között muködtetnék. 10

11 A számítógépes ismeretek megszerzésére leginkább az jellemzo, hogy nagyon sokan végeztek már életük során valamilyen tanfolyamot. Ez legtöbbször a hagyományos oktatási keretek között zajlott, így foleg a fiatalokat érinti. Az idosebb generációk általában nem vettek részt szervezett oktatásban. Mindezek ellenére az egyik leghatásosabb tanulási folyamat a barátok, ismerosök, rokonok segítsége, azaz nagyon sokan éppen ilyen indíttatástól vezérelve ültek eloször a számítógép elé. A számítógép-használat kialakulásában hatékony szerepe lehet a "külso kényszereknek". Egy Interneten elérheto pályázat, vagy valamilyen speciális információ megszerzése sokat segíthet az informatikai "fejlodésben". A közösségi felhasználással kapcsolatban a vélemények igen eltéroek. Ezek mögött igen nehéz konkrét magyarázó okokat felfedezni. Sokan a közeljövo egyértelmu vívmányának tartják a mindennapi élet "számítógépesedését", az on-line ügyintézést és vásárlást. Ezzel szemben az sem ritka, hogy valaki teljesen szkeptikus a jövovel kapcsolatban. Jelen helyzetben azonban a pozitívumok mellett szinte állandóan jelen van a kétkedés, és a konkrét problémák megfogalmazása. Ezek legtöbbször a vásárlással kapcsolatosak, egyrészt a biztonsági kérdések, másrészt viszont a folyamat személytelensége miatt. 11

12 Internet kávézók, könyvtárak és teleházak Internet kávézók. Profitorientált szolgáltatások. Az Internet kávézók közös jellemzoje, hogy szolgáltatásaikat kizárólag csak térítés ellenében lehet igénybe venni. A befizetendo összegek azonban igen széles skálán mozognak, és ez általában nincs egyenes arányban a nyújtott extra-szolgáltatások mennyiségé vel. (A minoségre vonatkozóan nem rendelkezünk információkkal.) Egy óra számítógép-használat díja a felkeresett intézményekben 350 és 700 forint között mozgott. A Budapest-vidék viszonylatban (bár csak néhány helyrol van szó) lényeges különbség nincsen. A szolgáltatás igénybevételének díja a legmagasabb Budapest belvárosában volt (nyílván részben a külföldi turistákra is alapozva), ám szintén a fovárosban találtuk a legalacsonyabb díjat is. A nyújtott szolgáltatásokban szintén nincsenek lényeges eltérések. Az Internet hozzáférés természetesen mindenhol biztosított volt, ám ezen kívül általánosan rendelkezésre állt a nyomtatás, szkennelés, a lementett anyagok elvitele lemezen (ehhez általában a helyszínen lehet lemezt is vásárolni). Nem mindenhol, ám többé-kevésbé igénybe veheto volt CD-írás, fénymásolás, esetleg Web-kamera. Igen különbözo volt azonban az igénybe veheto gépek száma az egyes helyeken. Ezek mennyisége 4-tol 48 gépig terjedt. A szolgáltatások igénybevételéhez sehol sem volt szükség regisztrációra, azaz személyes adat(ok) megadása szükségtelen volt. Általában elmondható, hogy a számítógép-használatra várakozni sem kellett, azaz a szolgáltatások rögtön igénybe vehetoek voltak. Különálló kategóriát nem képez ugyan, ám mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a felkeresett intézmények egyike egy (nem Internet) kávézó, ahol az Internet -használatnak más jellemzoi voltak. A szolgáltatás közvetlenül ingyenes volt, és mindössze két darab gépen volt igénybe veheto. A használathoz a név megadása kötelezo volt. Ebben az esetben az Internet - használat csak kiegészíto jellegu, azaz a kávézó általános vonzerejét hivatott emelni. Ennek köszönheto, hogy a használat ingyenes, ám csak korlátozott mértékben elérheto, és csak az Internet -használat alapfunkcióit biztosítja. 12

13 Könyvtárak A könyvtárak a nyilvános Internet -hozzáférés talán legelterjedtebb helyei. Különösen a kisebb települések esetében nyújtanak elengedhetetlen (és sok esetben monopolhelyzetben lévo) szolgáltatást. A kutatás során felkeresett két budapesti könyv tár igen hasonló szolgáltatásokat nyújtott közel azonos feltételekkel. A szolgáltatások igénybevételének díjai az Internet kávézókénál alacsonyabbak, ami elsosorban annak köszönheto, hogy itt korántsem egy teljes mértékben profitorientált szolgáltatásról van szó. Ebbol következoen azonban az elérheto extra-szolgáltatások száma alacsonyabb, leginkább csak az alapfunkciók biztosítottak. (Internet hozzáférés, nyomtatás, floppy vásárlás) Regisztráció is szükséges, ami általában tartalmazza az illeto nevét, élet korát és lakcímét. Az egyik könyvtár esetében ezeken felül 18 év alatt még kezesre is szükség volt. A várakozási ido vagy nem, vagy csak minimális volt. Teleházak A könyvtárakhoz hasonló nyilvános, közszolgáltató jellegu szolgáltatást nyújtanak a teleházak is. Funkciójuk leginkább a kistelepülések esetében vitathatatlan, hiszen ezeken a településeken a helyi kereslet korántsem elegendo egy tisztán profitorientált vállalkozás létrehozásához, így az esetek többségében a nyilvánosan elérheto "digitális külso kommunikáció" egyetlen lehetoségét jelentik. A mindennapi muködésükben azonban korántsem egységesek. Az Internet használatáért általában itt is fizetni kell, ám az Internet kávézók árainál lényegesen alacsonyabb ( Ft) összeget. A felkeresett intézmények egyike egy megyeszékhelyen volt, közel 33 géppel, és napi kb. 200 felhasználóval. Itt a regisztráció szükséges volt. A kistelepülések párgépes teleházainál azonban a használathoz nem kellett adatokat megadni. (Nyílván a használók alacsony száma, az intézmény személyes jellege miatt.) Várakozási ido a teleházak esetében nem volt. 13

14 Általános attitudök az Internettel kapcsolatban Az Internettel kapcsolatos általános vélekedések nem voltak sokkal többek a naponta hallható közhelyeknél. Általában minden interjúalany attól függetlenül, hogy az adott intézményben használó, illetve nem használó pozitívnek ítélte meg. A vélemények az "enyhe" dicséretektol a már-már feltétel nélküli "ovációig" terjedtek. "Elég sokat tudok az Internetrol. Nagyon jónak találom. Ha információra van szükséged, vagy ha levelezni akarsz egyet." "Szerintem egyre fontosabb az emberek életében, egyre több mindenki számára napi szükséglet." "Az Internet véleményem szerint olyan mint egy könyvtár, csak sokkal könnyebben kezelheto, és sokkal inkább sokrétu." "Nagyon jónak és hasznosnak tartom az Internetet. Számomra a napi információforrás fontos kelléke. Nagyon sok érdekesség van az Interneten amit máshol napokig kereshetnék. Mindent megtalálok rajta ami érdekel. Számomra kinyitja a világot." "Az Internet a 20. század legnagyobb találmánya, bár én veszélyesebbnek tartom az atombombánál." "A legjobb információforrásnak tartom az Internetet. Jobb és tömörebb mint az újság. Hamarabb megtalálom azokat a híreket melyek kifejezetten engem érdekelnek." "Végtelen információforrás, akárhonnan, akármit meg lehet tudni." Akadtak azonban olyanok is, akik szinte kizárólag az Internet negatív tulajdonságait említették meg. "Az Internetrol általában az a véleményem, hogy igen romboló hatással van az emberi kapcsolatokra. Igencsak be kell tartani a határokat, hogy az ember ne szigetelodjön el. Én nap mint nap találkozom olyan emberekkel akik kamerán keresztül kommunikálnak egymással. Ez számomra teljesen elfogadhatatlan." " egyáltalán nem biztos, hogy az Internet legfontosabb tulajdonsága a korlátlanság, ami az elonye, az minden esetben elony." A fenti kiragadott idézetek és a többi interjúalany véleményének ismeretében leginkább az a jellegzetesség fogalmazható meg, hogy a (zömmel fiatal) használók az Internetet a legkomplexebb, leghatékonyabb információszerzo és -továbbító médiumnak tartják. A konkrét alkalmazási formákról bovebben a következo fejezetben lesz szó, ám annyit már 14

15 most is elmondhatunk, hogy náluk leginkább az Internet szórakoztató funkciója kerül elotérbe. Természetesen sokan használják a munkájukhoz, a tanuláshoz is. Létezik azonban egy olyan csoport is, akik szinte teljesen "érintetlenek", azaz eddigi életük során talán még sohasem használták az Internetet. (Ebben a csoportban vannak olyanok, akik még a számítógépet sem.) "Nem nagyon ismerem az Internetet. Nem használtam még semmire. Azt tudom, hogy ha valaki keres valamit, valami információt akar megtudni, amit nem lehet megtudni a könyvekbol, azt ott megtalálhatja. Azt hallottam az Internetrol, hogy egy gazdag információs bankként muködik. Azt is hallottam, hogy mindenkinek van egy Web-oldala, és azon mindenféle információ megtalálható az adott cégrol, vagy például egy TV csatorna Weboldalán minden olyan megtalálhatunk, ami kimaradt a musorból, meg ott van az címük is, ahová elküldhetem a véleményemet. Otthon nincsen gépem, az iskolában meg nincsen rá idom. De igazából nem is akarom, hogy legyen, én tökéletesen megvagyok nélküle, és egyébként is drága." Az Internet -kultúra magas fokú elterjedésének egyik legfontosabb elomozdító, illetve hátráltató tényezoje a megbízhatóság. Ezt kétféle módon értelmezhetjük. Az elso magyarázat az Interneten található információk hitelességére vonatkozik, míg a második esetben a kétirányú kommunikáció (pl. ügyintézés, on-line vásárlás) biztonságáról van szó. Az Internet mint információforrás. Megbízhatóság vagy megbízhatatlanság? Az Interneten található információk hitelességével, megbízhatóságával kapcsolatban az interjúalanyok véleményei alapján két fo nézopont rajzolódik ki. Az el so csoportba tartoznak azok, akik szinte teljes mértékben megbíznak az általuk felkutatott információkban. Itt figyelembe kell venni azt, hogy az ezt a nézetet vallók csak meghatározott, viszonylag szuk területen használják az Internetet. "Szerintem az Internet 100%-ban megbízható az információszerzés szempontjából. Minden megtalálható rajta." "Az a minimális adatmennyiség, melyet a neten megtalálok azt biztonságosnak tartom. Én eket szoktam csak küldeni és fogadni. Nem is értek többet hozzá, esetleg böngészek, de nagyon ritkán." "Biztonságosnak tartom mint információforrás, bizonytalan helyekre nem kalandozok el. általában levelezem, böngészek, más városok kameráit nézegetem, vagy külföldi honlapokra látogatok el. a hírek miatt nem kapcsolnám be a gépet." 15

16 "Amennyire én szoktam használni, annyira megbízható, annyira megfelelo." "Én ilyen vad dolgokkal nem foglalkozom, hogy hogyan készítsünk atombombát, meg ilyesmi, ilyenekkel nem. A többi dologban azonban szerintem megbízható, tehát például amit eddig leszedtem róla, az mind olyan volt, hogy nem volt vele probléma." A másik csoportba tartoznak azok, akik az információforrások megbízhatóságát sokkal szkeptikusabban ítélik meg. Velük kapcsolatban elmondható, hogy általában mélyebb Internet -ismerettel rendelkeznek, a világhálót több mindenre (és nem csak kifejezetten szórakozásra) használják. "Amit az Interneten találok azt többé-kevésbé megbízhatónak tartom, bár ez ugyanolyan, mint a média. Mindenhol lehetnek és vannak is hamis, félrevezeto információk." "Az Internet akkor biztonságos, ha az ember jó helyen keresi és nem barangol el ismeretlen helyekre." "Sajnos szerintem az Internet nem teljesen biztos hírforrás, nem lehet ténylegesen pontosnak venni. Célszeru például megjegyezni, ha valamilyen tanulmányhoz, vagy fontos irathoz csatolunk Internetrol letöltött információt, akkor azt jegyezzük meg." "Egyáltalán nem 100%-ig megbízható információforrás. Számomra a nyomtatott szöveg meggyozobb." A legkomplexebb és átfogó ismeretekre utaló véleményt a következo válaszban találjuk. Külön megjegyzendo, hogy egyedül ebben az esetben hallottunk az általánosságoktól elszakadó véleményeket. "Vannak megbízható részei és vannak megbízhatatlanok is. Szóval az ember dolga, hogy eldöntse, hogy melyik részében bízik meg és melyikben nem. A rendszeresen használt szolgáltatásokról egy ido után kialakul az emberben egy kép, hogy megbízható vagy nem. Például a tartalomszolgáltatás esetén, adott esetben különbözo információforrásokból (pl. fórumok) tudomást lehet szerezni arról, hogy egy-egy cikk a szolgáltatótól származik-e, vagy esetlegesen lopta, igaz-e amit közvetít, vagy nem." A fentiek alapján az Internetet használók (és kis mértékben nem használók) válaszai alapján az derül ki, hogy általában azok voltak kétkedobbek és gyanakvóak az on-line információkkal szemben akik sokat és sok területen használják az Internetet. Elnézobbek és "hiszékenyebbek" voltak azok, akik (bár lehet, hogy sokat Interneteznek) csak meghatározott "célfel adatokra" használják az Internetet, azaz általában célzott információkat keresnek fel, konkrét tervekkel és Internet címekkel ülnek le a számítógéphez. Több esetben hangozott el ebben csoportban, "bizonytalan helyekre nem tévedünk" attitud is. 16

17 Figyelemre méltó az is, hogy számos esetben interjúalanyaink az Internetet egy újsághoz hasonlították, és általában ehhez mérték megbízhatóságát. (Ahol általában a két média hasonló ítéleteteket kapott.) Az Internet mint az ügyintézés és vásárlás fóruma. Megbízhatóság vagy megbízhatatlanság? Az Internet gazdasági és közigazgatási célú felhasználásának talán legfontosabb kérdése a bizalom. Az Internettel mint egyszeru információforrással kapcsolatban megismert vélekedések ismeretében talán kissé meglepo, hogy interjúalanyaink összességében igen bizonytalanok és kétkedoek voltak az on-line vásárlással és ügyintézéssel kapcsolatban. Azt sem szabad azonban el felejteni, hogy alig akadt olyan, aki akár csak egyszer is, de kipróbálta volna a Interneten keresztüli vásárlást. Személyes tapasztalatok tehát az esetek dönto többségében nem állnak rendelkezésre. Ebben a helyzetben a legnagyobb véleményformáló hatása a különbözo külso információknak, legfoképpen a médiának van. Általános azonban az a jelenség is, hogy a megkérdezett nem tud érdemi választ adni, hiszen sem gyakorlati tapasztalata, sem pedig számára értékelheto információi nincsenek. A valamilyen szinten állást foglaló véleményi azonban itt is két csoportra oszthatók, azaz vannak olyanok akik elfogadják és jónak tartják az on-line vásárlást és ügyintézést, ám csak fenntartásaik hangoztatása mellett, míg a másik csoport egyértelmuen bizalmatlan vele szemben és megbízhatatlannak tartja. A két csoport jellemzo válaszai a következok voltak. "Vásárlási és ügyintézési fórumként még szerintem az egész világon nem kiforrott a dolog. Magyarországon meg pláne nem az." "Hallottam már az Interneten keresztüli vásárlásról, de szerintem ez nálunk még nagyon az alapon van. Sok rossz véleményt is hallottam róla, hogy nem biztonságos, foleg mivel itt pénzrol van szó." "Vásárlás szempontjából már nem tartom biztonságosnak, így nem is vásárolnék a neten keresztül." "Annak ellenére, hogy az Internetet megbízható információforrásnak tartom még sohasem vásároltam, mert ebben a részében abszolút nem bízok meg." "Vásárlásra nem használnám az Internetet, mert ez még egyáltalán nem kiforrott és én nem bízom benne." Nem a megbízhatósága, hanem a személytelensége miatt is lehet valaki bizalmatlan az online vásárlással szemben. 17

18 "Nem vásárolnék az Interneten keresztül. Nem a biztonság zavar. Nekem sokkal fontosabb, hogy a pénzem ott van a zsebemben és látom, hogy mit vásárolok, sot fel is tudom próbálni. Ez tulajdonképpen az embernek egy buta megrögzodése." "Nem vásárolnék az Interneten, nem a bizalom miatt, hanem mert nem használom annyit és számomra jóval egyszerubb bemenni egy boltba és megvásárolni amit szeretnék." Néhány pozitív vélekedés: "Szerintem nagyrészt megbízható. Ügyintézési és vásárlási oldalról még nem próbáltam, de szerintem nem vágják át az embert. Elképzelheto, hogy meg fogom próbálni, talán könyvet vagy CD-t vásárolnék így, de ruhát semmiképpen sem." "Vásárlásra még nem használtam az Internetet, de biztos, hogy ki fogom próbálni." "Vásárlás szempontjából is megbízhatónak tartom az Internetet. Ugyan én személyesen még nem vásároltam, de a barátaim már igen és nekik igen jó tapasztalataik voltak." Ez utóbbi kijel entés arra a fontos jellegzetességre is utal, amely a baráti-rokoni kapcsolatok fontosságáról szól, azaz sok esetben meggyozobb egy személyes ismeros tapasztalata, mint egy személytelen reklám hatásosnak vélt üzenete. "Úttöro" jellegu volt a következo kijelentés: "Vásároltam már az Interneten keresztül. Rendeltem és kihozatal után fizettem. Hallottam a banki átutaló programról, véleményem szerint ez nagyon jó." Mindezek ellenére azonban a legáltalánosabb válasz kitéro volt, azaz az interjúalanyok többsége nem tudott sem pozitív sem negatív véleményt mondani. "A vásárlás biztonságáról nem tudok véleményt mondani, mert még nem próbáltam ki." Összefoglalva az elozoeket az on-line vásárlás és ügyintézés biztonságával kapcsolatban a következo fobb jellegzetességek figyelhetok meg. - Meglehetosen kevés információ áll rendelkezésre az on-line vásárlással kapcsolatban, ezért igen jellemzo vélekedés az elutasító és tagadó (alapvetoen az információhiányból fakadó) bizalmatlanság. - Az on-line vásárlás "elorehaladottabb" állapotából következoen az on-line ügyintézés még leginkább egy meghatározhatatlan, kissé "sci -fi"-be illo lehetoség a megkérdezettek számára. - Az on-line vásárlással kapcsolatban a különbözo termékek megítélése korántsem azonos. Más kategóriába tartozik egy (általában kisebb árkategóriájú) könyv, vagy CD, melyrol alapos információk szerezhetok be, akár az Interneten keresztül is, mint például egy sokkal személyesebb, illetve "személyre szabottabb" ruha. 18

19 - A kialakult vélekedések formálásában igen fontos szerepe lehet az informális kapcsolatoknak. 19

20 A számítógép és az Internet alkalmazása Ebben a fejezetben a számítógép és az Internet felhasználásának jellegzetességeirol lesz szó. A kutatásba bevont interjúalanyok kiválasztása alapján a már említett módon megkülönböztetjük az adott intézményben az Internetet használók, illetve nem használók csoportját. Természetesen a nem használók csoportjára sem jellemzo teljes mértékben az, hogy egyébként más helyeken (pl. otthon) sem használnak számítógépet és Internetet. Mindezek alapján a felhasználás különbözo módjait a jellegzetes számítógép-használó típusok szerint mutatjuk be. Számítógép a mindennapokban A számítógép-használattal kapcsolatban leginkább az mondható el, hogy valamilyen szinten többé-kevésbé minden megkérdezett interjúalany érintett volt. A felhasználás formája és "intenzitása" azonban igen széles skálán moz gott. Az egyik szélsoséges esetet annak a vidéki kistelepülésnek a lakója jelentette, aki a következoket mondta: "Nem szoktam használni számítógépet a munkámban. Pedagógus vagyok, és eddig még nélkülözheto volt, bár lehet, hogy a jövoben már kell, hogy használjak. Szóval azért nem használom, mert nincsen rá szükségem, a munkámat enélkül is el tudom végezni. A fiamnak van otthon számítógépe, de én ennek ellenére otthon sem szoktam használni." Szintén tanulságos annak a gazdasági társaságnak az ügyvezetoje, aki a következoket mondta a számítástechnikához fuzodo kapcsolatáról: "Sem a munkámhoz, sem pedig szórakozásra nem használom a számítógépet és az Internetet. A mindennapjaim során nincsen rá szükségem. Ám mindenképpen szeretném valamennyire megtanulni, mivel ügyvezeto vagyok egy muszaki területen dolgozó cégnél, ahol szinte mindenki más programokkal dolgozik, naphosszat a számítógép elott ülnek. Nem azért kell megtanulnom, hogy dolgozzak vele, hanem, hogy megértsem a kollégáimat, hogy hogyan csinálják, és egyáltalán mit csinálnak." Egészen más korosztályt és számítógép-használatot mutat egy 13 éves vidéki lány vélekedése: "Nem foglalkozom most az Internettel, mert én nem arra a fakultációra járok. Inkább nyelveket tanulok. Az anyukám is ezt mondta. Egyszer használtam csak az Internetet, azt is fenn, Budapesten. A Csodák Palotájában voltunk az iskolámmal. Ott volt valaki, aki 20

21 megmutatta, hogyan kell használni az Internetet. Én a tudománnyal foglalkozó oldalakat néztem meg. Azt, hogy mikor volt például a szatmári béke, meg a csillagokkal foglalkozó dolgokat, mikor születnek, vagy mikor fognak elpusztulni. Szerintem az Internetrol nem csak hasznos dolgokat lehet megtudni. Például a fiúk az osztályból csupasz noket szoktak nézegetni rajta. Mert az osztálytársaim többségének van otthon számítógépe, és egy pár gyereknek Internete is van. Ok nagyon felvágósak, foleg a fiúk. Lenéznek mindenkit, akinek nincsen Internete. Nem is foglalkoznak a tanulással, állandóan a gép elott ülnek, aztán csak játszanak meg ilyenek." A fenti két idézet két sajátos és jellemzo jelenségrol szól. Mindkét interjúalany vidéki kistelepülésen él. Az elso esetben a pedagógus szinte még sohasem használta a számítógépet sem a munkájához, sem pedig bármi más célból. Ez a kiragadott idézet bár nem általánosítható mégis kifejez egy jellemzo attitudöt az Internettel és általában a számítástechnikával kapcsolatban. A külso "kényszeríto" erok és a belso késztetés hiányában nem sok esély van a felnott korosztály bizonyos rétegeinek információs társadal omba való bevonására. Ráadásul ebben az esetben éppen egy pedagógusról van szó, aki bizonyos mértékben a jövo generációk egyik mintaadója is. Több mint valószínu, hogy még hosszabb idonek kell eltelnie addig, míg napi munkájában fogja használni a számítógé pet és általában az Internetet. A másik idézetben az egészen fiatal korosztály sajátos problémája jelenik meg. A helyszín szintén egy vidéki kistelepülés. Az interjúalany egyik szülojének nincsen munkája, míg a másik szülo is csak nyolc általános iskolát végzett. A számítástechnikával tehát családi szinten semmilyen kapcsolatuk nincsen. A kislány édesanyja a nyelvtanulás érdekében lebeszélte gyermekét az informatikai fakultációról. (A következo tanévben azonban az már számára kötelezo lesz.) Jellegzetes történet az, hogy interjúalanyunk életében eloször Internetet egy fovárosbeli iskolai kirándulás alkalmával látott/használt. Bár tanulmányunk közvetlen témájához nem tartozik, ám mindenképpen megjegyzendo, hogy ezekben az esetekben kiemelkedo jelentosége lehet egy nyilvános, ingyenes, vagy igen kedvezményes hozzáféréssel rendelkezo, és nem csak a puszta használatot biztosító, hanem oktató funkciót is felvállaló intézménynek. A számítógép-használatban a másik végletet jelenti az a többnyire külföldön élo interjúalany, aki élete minden területén "függo" viszonyban van a számítógéppel. "Huszonöt éve számítógép felhasználó vagyok. A számítástechnika egyik úttöro embere. Tíz éve használom az Internetet. Számítástechnikai egyetemi tanár vagyok." 21

22 E két véglet között található a megkérdezettek többsége. A számítógép-használat (nem Internet) legjellemzobb alkalmazása általában a különbözo irodai programcsomagok használatához kötodik. Természetesen a leggyakrabban a szövegszerkesztés került szóba. Interjúalanyaink igen különbözo életkorúak (bár zömmel fiatalok) voltak, akik az élet eltéro területein dolgoztak. (Jelentos számban voltak azonban diákok.) Ennek köszönhetoen a felhasználás jellegzetességei is változtak. A fiatalabb, diák-generációra többé-kevésbé általánosan jellemzo volt a számítógép felhasználása a mindennapi munkájukban. A már alkalmazásban lévok esetén is a számítógép sokszor a hétköznapok része, többen voltak olyanok, akiknek a munkavégzés (szinte egyetlen) eszköze. A szövegszerkesztés-táblázatkezelés már-már közhelyszámba meno felhasználása mellett néhány esetben speciális szoftverek is szerepeltek a listában, illetve emellett elokelo helyet foglaltak el a játékprogramok. Az elobbi csoportba leginkább a különbözo grafikai, képszerkeszto programok tartoztak. Internet a mindennapokban Az Internet felhasználásával kapcsolatban az interjúalanyok a minta kiválasztásának megfeleloen két csoportba oszthatók. Következzenek eloször azok, akik a felkeresett intézményekben az Internetet használták. Az ebbe a csoportba tartozók igen eltéro módokon kerültek kapcsolatba az Internettel. Szinte mindegyikükre jellemzo volt azonban, hogy az Internet -használat alapeleme minden esetben a levelezés. Aki az Internetet valamilyen szinten igénybe vette, az kivétel nélkül levelez ésre is használja. (Ez alól csak egy-két speciális, jellegzetes kivétel lesz.) A levelezést kiegészítve az egyik legjellemzobb felhasználási terület alapvetoen csupán csak szórakozási célokat szolgált. Ezt legjobban a következo idézet fejezi ki: "Soha nem célzottan ülök be, hogy valamilyen dolgot elvégezzek, megcsináljak, hanem csak úgy, szórakozásképpen." Az ebbe a csoportba tartozók számára az Internet elsosorban a kellemes idotöltés eszköze. Az egyik ilyen felhasználási forma az on-line játékokban való részvétel. "A legjobban a csengohangok letöltése érdekel. A bátyám mobiljára szoktam ilyeneket letöltögetni. Emellett természetesen on-line játékokban is részt szoktam venni, sot a csevego csatornákat is használom." "Én személy szerint az Internetet legtöbbször játékra használom amellett, hogy eket küldök és fogadok." 22

23 "Otthon is van lehetoségem Internetezni, de ott sokkal lassabb, ami miatt nem tudom a kedvenc on-line játékaimat használni mivel még csak sima modemem van. Itt pedig jó minoségu és gyors az Internet." "Az Internetezés nagy részét az on-line játékokkal töltöm " Látható, hogy a nyilvános Internet -hozzáférési helyek egyik fo vonzerejét a közösségi (általában csak a lokális hálózatot igénybe vevo) játékok jelentik. "Vannak internetes játékok, amiket csak többen lehet játszani, ilyenkor mindannyian rákapcsolódunk a hálózatra és egymással, illetve egymás ellen játszunk. De vannak magányos játékok is, mint például a tamagocsi. Nekem is van egy állatkám, amivel rendszeresen foglalkozni kell, különben elpusztul. Utána meg mindig megbeszéljük, hogy kinek mi van a kis lényével." Az Internetet napi információforrásként és kikapcsolódási lehetoségként használó, egy jellegzetes felhasználói típust megtestesíto, szakmabeli, 26 éves programozó a következoket mondta: "Az újságokat, napi gazdasági híreket, tozsdét szoktam nézegetni. Folyóiratot már nagyon régen vásároltam, pedig jobban szeretek újságot olvasni, de arra már nincsen idom. Gyakran nézegetem a humoros és szexoldalakat ezeket egyébként mindenki nézi, aki azt mondja, hogy nem az hazudik. (Mivel a szex az emberiség nagy százalékát érdekli.)" Jellegzetes felhasználási módja az Internetnek az audio-video fájlok letöltése, ám interjúalanyainknak csak elenyészo számban vették ezt igénybe. Ennek oka részben az lehet, hogy ez már egy fejlettebb számítástechnikai infrastruktúrát igényel. Jó minoségu, nagy sávszélességu Internet -kapcsolatot, és multimédiás fájlok lejátszására képes (tehát gyors és nagy háttérkapacitásokkal rendelkezo) gépet kíván. A nyilvános Internet -hozzáférési helyeken ez igen sok eltöltött órát igényel, ami jelentosen megterhelheti a használók pénztárcáját. "Én általában videókat, zenéket töltök le vagy ami zenét írok azt felnyomom a netre, hogy mások is hallgathassák." "Általában dalszövegeket, képeket szeretek letölteni, kinyomtatni. Tehát gyakorlatilag komoly dologra nem használom az Internetet." A szórakozás mellett azonban a felhasználás másik fontos területe és módja a számítógép és az Internet hétköznapi, illetve valamilyen speciális információszerzésre való felhasználása. Az interjúalanyaink válaszai alapján világosan látható, hogy általában ez a fo alkalmazási terület. 23

24 "Levelezni szoktam és információforrásként használom az Internetet, kezdve a MÁV menetrendtol a tanuláshoz szükséges információig majdnem mindent megtalálok. Görög nyelvet is tanulok és sok mindent le tudok tölteni és olvasni, ami nagymértékben segíti a nyelvtanulásom.." "Általában naponta 1 órára járok be és használom a világhálót. Ez ido alatt levelezek és fórumokat keresek meg, melyek információt nyújtanak számomra." "Én csak a tudakozódás miatt használom." Egy esetben sajátos "osbemutatónak" lehettünk tanúi. Interjúalanyunk igen speciális ösztönzés hatására döntött úgy, hogy kipróbálja az Internetet. "Az Internetrol nagyon semmit sem tudok mondani, mert most szeretném kipróbálni eloször. A mai napon konkrétan azért kerestem fel az Internet kávézót, mert a Gazdasági Minisztérium pályázatát szeretném elolvasni és a rádióban hallottam a honlapjukról." Látható, hogy ebben az esetben ismét egy "külso kényszer" hatására történtek meg az elso lépések. Ehhez némileg hasonló volt az a felhasználó is, akinek a korábbi állásában még lehetosége volt Internet -használatra, ám jelen pillanatban éppen az on-line álláskeresés miatt kereste fel az egyik budapesti Internet -kávézót. A már említett alapfunkciója az Internetnek a levelezés. Volt olyan interjúalany is, aki az Internetet szinte kizárólag csak kommunikációra használta, az Internet adta lehetoségeket azonban szinte teljes mértékben kihasználta: , chat, sms, newsgroup. Külön-külön nem esett még róla szó, ám nem szabad elfeledkezni arról, hogy interjúalanyaink az Internetet a nyilvános helyen használókra és nem használókra oszthatók. Ezek alapján érdemes összefoglalni a számítógép alkalmazásainak legfontosabb jellegzetességeit a két csoport vonatkozásában. Általánosságban elmondható, hogy az Internet - és számítógép-használat nyilvános helyeit korántsem csak azok veszik igénybe, akik máshol nem rendelkeznek hasonló lehetoséggel. Ennek értelmében egyáltalán nem volt ritka az olyan felhasználó, aki igen fejlett otthoni számítástechnikai háttérrel is rendelkezik, azaz viszonylag jó (multimédiás célokra is felhasználható) gépe van otthon. Ok általában a helyben lévo társaság miatt (errol bovebben majd késobb szólunk), illetve az otthoni Internet -kapcsolat negatívumai miatt jöttek ide. E jelenség hátterében valószínuleg az áll, hogy több nyilvános hely az otthoni (szinte kizárólag csak telefonos-modemes) csatlakoz ásnál kedvezobb kondíciókkal veheto igénybe. A nem túl nagy letöltési sebesség, illetve a délelotti és délutáni csúcsidos telefontarifák mind-mind ezt a folyamatot erosítik. 24

25 Egy másik alcsoportba sorolhatók azok, akik otthon rendelkeznek számítógéppel, ám Internet -kapcsolattal nem, így számukra az egyik járható út az információk letöltése, majd otthoni off-line böngészése, illetve csak egyszeruen az Internet "real -time" szórakozásra való használata (pl. chat). Igen kevés alkalommal fordult az elo, hogy val aki nem rendelkezett saját számítógéppel és ezért vette volna igénybe a nyilvános helyek szolgáltatásait. Látható tehát, hogy ezek az intézmények elsosorban nem az Internet és a számítástechnika minél szélesebb köru elterjesztését szolgálják, hanem egy pótlólagos, helyettesíto alternatívát nyújtanak a már amúgy is megszerzett ismeretek kamatoztatására. Ezek az ismeretek azonban igen eltéroek lehetnek, hiszen van, aki csak a legegyszerubb böngészési feladatokat tudja elvégezni, vagy esetleg az Internetet csak az küldés és fogadás szintjén ismeri. Mások azonban igen alapos, és hosszabb idore visszatekinto "cyber-múlttal" rendelkeznek. "Én már a Fidonet-et is használtam, még az Internet elott. Ez gyakorlatilag levelezésbol állt. Bár voltak BBS-ek is, például egy srácnak volt egy gépe és a winchesterére rárakta a dolgokat és onnan tudta letölteni az ember most meg ugye Internet van." Korlátozások a számítógép/internet használattal kapcsolatban A nyilvános helyeken igénybe veheto Internet -szolgáltatással kapcsolatban általánosságban az fogalmazható meg, hogy a kifejezetten piaci jellegu szolgáltatást nyújtó Internet kávézókban korlátozásokat nem tapasztaltunk. (Sok esetben az interjúalany egyszeruen nem tudott válaszolni a kérdésre, ami így is azt a feltételezést erosíti, hogy nincsen korlátozás, hiszen akkor a használó tudott volna róla.) Más a helyzet a könyvtárak és a teleházak esetében. Itt minden esetben olyan intézményrol van szó, amely a piac törvényei és a közszolgálat sajátos egyvelege alapján muködik. Ennek értelmében több helyen tapasztaltuk, hogy korlátozásokat vezettek be. Ennek alapvetoen két formája volt, ám mindketto az Internet felhasználásának tartalmi oldalához kapcsolódott. "A könyvtárban korlátozás nincsen az Internettel kapcsolatban, csak mondjuk annyi, hogy az erkölcsi szemléletet sérto oldalak le vannak zárva " A könyvtárak esetében (bár használóik nem minden esetben tudtak róla) muködik egy sajátos "illemkódex", aminek köszönhetoen (a használó bevallása szerint) az "erkölcstelen" oldalak le vannak tiltva. Ennek gyakorlati megvalósulásáról azonban nem tudunk, ám annyi 25

26 bizonyos, hogy egy könyvtári környezet sokkal inkább visszatartó ero lehet a "nem kívánatos oldalak" megtekintésében. A teleházak esetében sem teljes a szabadság. Fontos i smérve ezeknek a helyeknek, hogy viszonylag szuk a felhasználói réteg (lévén, hogy általában kistelepüléseken muködnek), így szinte "mindenki ismer mindenkit", azaz a személyes, informális kapcsolatok dominálnak. Ennek köszönhetoen a korlátozásoknak egy másik módszere terjedt el, azaz az "illetékes személy" a felkeresett oldalakat utólag ellenorizni tudja, így lehetoség nyílik a használók igen intenzív ellenorzésére. A módszer jellegzetessége az, hogy a tiltás, korlátozás csak utólagos lehet, azaz már csak a "tett" elkövetése után lehet szankcionálni. Sajátos (ám nem feltétlenül tudatos) fizikai korlátot jelent az is, ha a számítógépekben nincsen pl. hangkártya. Ennek köszönhetoen a felhasználása egyik fontos területe csorbul, azaz sem a zenei fájlok (illetve bármilyen hang-fájl) lejátszása nem lehetséges, sot a legtöbb multimédiás szolgáltatás is értelmét veszti. (pl. CD-ROM) Mennyit és milyen gyakran. Számítógép- és Internethasználati szokások idobeli jellemzoi. A nyilvános helyeken Internetet használók többsége már évek óta aktív felhasználó. Általánosnak mondható az a trend is, hogy az intenzívebb és több idot igénybe vevo "szörfölés" az utóbbi 1-3 évben vált jellemzové. Napi szinten azonban igen különbözoek a szokások. Az otthoni számítógépe meghibásodása miatt Internet kávézóba kényszerült interjúalanyunk a következoket mondta: "Elég sok idot töltök a számítógép mellett. Volt már olyan idoszak, amikor 2-3 napot töltöttem egyfolytában mellette. Ilyenkor aztán besokallok és nem kapcsolom be napokig, ha megtehetem." Mások napi szinten és sokat használnak gépet. Egy szakmabeli "napirendje" így néz ki: "Már több mint hat éve internetezem, átlagosan naponta nyolc órát használom a számítógépet, aminek a nagy része Internet. De egyénként otthon is van hozzáférési lehetoségem, de napi egy-két óránál többet már nem foglalkozom vele." Az "átlagos" felhasználó azonban a nyilvános helyeket más módon veszi igénybe. "Általában naponta egy órát járok be és használom a világhálót. Ez alatt az ido alatt levelezek és fórumokat keresek meg." 26