Festo Akadémia. Gépipari Automatizálási szakmérnök Posztgraduális képzés

Átírás

1 Festo Akadémia Gépipari Automatizálási szakmérnök Posztgraduális képzés A Festo és a gödöllői Szent István Egyetem együttműködésében szakmérnöki képzés indul 2014 elején a Szent István Egyetemen >>>

2 Ajánljuk a képzést mindazoknak, akik szeretnének mélyebb ismereteket szerezni a mechatronikai rendszerek és folyamatok tervezésében, hatékonyan kívánják üzemeltetni a rájuk bízott rendszereket, új technológiákkal, módszerekkel és eszközökkel szeretnének megismerkedni. Az oktatás csak hosszú távú munkaerő-piaci trendekhez képes alkalmazkodni, gazdasággal való kapcsolata dinamikus. Éppen ezért az oktatás hosszú távú befektetés mind az egyén, mind a társadalom részéről. Fontos, hogy a képzésről ne pillanatnyi munkáltatói igények, hanem hosszú távú, a fejlődésébe való befektetési megfontolások alapján gondolkodjunk. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az életre szóló szakmaválasztás kora elmúlt, az egyének folyamatos ön- és továbbképzéssel teremthetnek biztos jövőt maguknak a munkaerőpiacon. Ugyanilyen fontos azonban a munkáltatói igény is, amely pillanatnyilag a gyakorlatorientált, magas fokú szakmai tudást helyezi előtérbe, a munka végzéséhez szükséges kulcskompetenciák mellett. Különösen igaz ez az ipar területén, ahol a technikai fejlődés gyorsan megy végbe, az iskolában megszerzett tudás hamar elavul miközben a napi munkavégzés során újabb és újabb kihívásokkal kerülnek szembe a mérnökök. Ezek a gondolatok vezették el a Festo céget és a Szent István Egyetemet ahhoz, hogy a régóta tartó, folyamatos együttműködés keretében szakmérnöki képzést fejlesszenek az automatizálással foglalkozó mérnökök számára. A képzés célja az új technológiákra felkészült, kompetens és gyakorlatközpontú mérnökök képzése akik magas szintű szaktudásukkal járulhatnak hozzá munkáltatóik sikereihez. Képzési forma Intenzív, kontaktórás oktatás egyéni felkészüléssel kiegészítve. Kontaktórák havonta két alkalommal, kéthetente két nap (péntek, szombat), napi átlag 7-8 órában. 3 hét vizsgaidőszak (június vége július eleje). Jelentkezés a képzésre a SZIE weboldaláról letölthető jelentkezési lappal, melyet a következő címekre küldhetnek: SZIE tanulmányi osztályvezető Bakonyi Zsuzsanna bakonyi.zsuzsanna@gek.szie.hu Festo Kft, Didactic osztály Raptis Dimitrios akademia_hu@festo.com

3 A Festo Akadémia előzetes tanterve A képzés fő területe Olyan automatizálási folyamatirányítási szakirányú továbbképzés, mely során a hallgatók gyakorlatorientáltan sajátítják el a tervezés, gyártás, üzemeltetés és hibadiagnosztika területén használatos legkorszerűbb csúcstechnikai-technológiai módszereket, eszközöket, azok alkalmazását és legfontosabb összefüggéseiket. A képzés célja Olyan gépipari automatizálási szakmérnökök képzése, akik alkalmasak gépek és gépészeti berendezések, ipari mechatronikai rendszerek és folyamatok tervezésére, modellezésére, szimulációjára, megvalósítására, üzemeltetésére és fenntartására, új technológiák, módszerek és eszközök ipari bevezetésére, illetve alkalmazására. Ebbe a körbe értendő a felsoroltakhoz tartozó műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés bonyolult feladatainak ellátása a munkaerőpiac igényei szerint. A képzés kellő mélységű gyakorlati és azt támogató elméleti ismeretet nyújt ezeknek a tudásszinteknek az átadására is. Kifejezett cél a meglévő elméleti és gyakorlati tudást kiegészíteni olyan magas szintű mérnöki gyakorlati ismeretekkel, amelyek révén a mérnökök jelentős magabiztosságot szereznek komplex gyártósorok, gyártórendszerek, egyedi célgépek és automatizált berendezések fejlesztésében és üzemeltetésében és nem utolsó sorban elsajátítják az ehhez tartozó szabványos nyelvezetet a berendezések dokumentációinak szakszerű és analitikus értelmezéséhez. A képzés módja A képzés gyakorlati műhely körülmények között történik, aminek során minden egyes tantárgy jelentős mennyiségű gyakorlati feladatot tartalmaz, amit a hallgatók részben kisebb csoportmunkában, részben egyedileg oldanak meg, elsősorban az erre a célra fejlesztett, ipari elemekből összeállított oktató berendezéseken. A projektfeladatok és a szakdolgozat témák személyre szabott módon kerülnek megfogalmazásra és figyelembe veszik a hallgató ipari hátterének sajátosságait, az ott megoldandó feladatait. Az oklevélben megnevezett szakképzettség: Gépipari Automatizálási Szakmérnök Végzettségi szint: ISCED 5B

4 Tantárgyak áttekintése Tantárgy megnevezése/ Tárgyfelelős neve, beosztása 1 Hidraulikus és pneumatikus elem és rendszertechnika Dr. Jánosi László CSc, egyetemi tanár Raptis Dimitrios, hidr.-pneum.szakmérnök, Festo szakoktató Kéthetenként két nap kontaktóra I. félév II. félév Kó. Ef. Öó. V. Kr. Kó. Ef. Öó. V. Kr k 4 2 Szenzorok és aktuátorok gy 3 Dr. Földi László, egyetemi tanársegéd 3 PLC programozás CodeSys és STEP7 környezetben gy 4 Bolla Gyula, Festo szakoktató 4 Integrált gyártórendszerek gy 4 Dr. Zsidai László Ph.D egyetemi docens 5 Alkalmazott automatizálástechnika gy 3 Bolla Gyula, Festo szakoktató Raptis Dimitrios, hidr.-pneum.szakmérnök, Festo szakoktató 6 Méréstechnika a 3 Dr. Petróczky Károly, egyetemi docens 7 Modellezés/MatLab-Simulink alkalmazások gy 3 Dr. Földi László, egyetemi tanársegéd 8 Folyamatszabályozó rendszerek, process technika k 4 Dr. Szabó Tibor, egyetemi mestertanár Dr. Földi László, egyetemi tanársegéd 9 Pneumatikus és elektromos hajtás-technika, gy 4 pozicionáló rendszerek Dr. Szabó Tibor, egyetemi mestertanár 10 Ipari robotok és manipulátorok, megfogástechnika k 4 Bellák György, Festo szakoktató Léber Szabolcs, tanszéki mérnök 11 A hatékony termelés elemei a 3 Hargitai Géza, Festo Lean szaktanácsadó 12 Proporcionális hidraulikus elem és rendszertechnika gy 4 Bellák György, Festo szakoktató Raptis Dimitrios, hidr.-pneum.szakmérnök, Festo szakoktató 13 Intelligens szabályozó rendszerek/labview alkalmazások a 3 Dr. Földi László, egyetemi tanársegéd 14 Automata berendezések biztonság-technikája, gy 4 energiamegtakarítás Dr. Szabó Tibor, egyetemi mestertanár Léber Szabolcs, tanszéki mérnök 15 Diplomaterv Dr. Kári-Horváth Attila Ph.D egyetemi adjunktus ÖSSZESEN: Kó: kontakt óra Öó: össz. óraszám Kr: kredit k: kollokvium Ef: egyéni felkészülés V: tárgylezárás módja gy. gyakorlati jegy a: aláírás > > >

5 > > Tantárgyak részletes tartalmi ismertetése I. félév: Hidraulikus és pneumatikus elem- és rendszertechnika A tantárgy a fluidtechnika legfontosabb részleteit hidrosztatikai és aerosztatikai közelítésben tárgyalja. Mindkét esetben áttekinti az alkalmazott elemeket, a körfolyamok építésével, működésével és vizsgálatával foglalkozó részleteket. A hidraulika területén hangsúlyosan kezeli az ipari rendszerekben megvalósítható megoldásokat (tehertartás, terhelés független vezérlés, szinkronfutás stb.), valamint ezen ipari hidraulikában alkalmazott, a technológiába épített hidraulikus berendezések üzemeltetését, karbantartási irányelveit. A pneumatikában az ipari méretű levegőellátást, a vákuumtechnika alapjait, a pneumatikus vezérlőrendszerek felépítését mutatja be. Összefoglalja a pneumatikával megvalósítható automatizálási alapokat. A tárgy során a hallgatók gyakorlati műhelymunka keretében összeállítanak különböző hidraulikus és pneumatikus körfolyamokat, megismerik a szabványos jelképrendszer szerinti dokumentálást, dokumentációolvasást. Ipari pneumatikus elemekből összeállított Festo oktatórendszer, mechanikusan és elektromosan működtetett egyedi szelepek, MPA szelepszigetek, logikai elemek, rugós és kettős működtetésű munkahengerek. Ipari hidraulikus elemekből összeállított Festo oktatórendszer, mini ipari tápegység (p=60 bar, Qmax=4,75 l/min), lineáris és forgó mozgású hajtások, mágnes szelepek, nyomás- és áramlásirányító elemek. FluidSim H-P szimulációs szoftver. Szenzorok és aktuátorok A tantárgy célja az iparban leggyakrabban előforduló érzékelő- és beavatkozó elemek működési elvének és üzemeltetésének megismertetése. A tárgy során a hallgatók megismerik az aktuátorok és szenzorok felépítését, működési elvüket, a működésüket leíró modelleket, azok jellemző viselkedéseit. Gyakorlati feladatokon keresztül elsajátítják ezen elemek és egységek rendszerbe kötését, beállítását, hibadiagnosztikájukat. A tárgy elvégzése után a hallgatók képesek lesznek a különböző típusú szenzorok és aktuátorok azonosítására, az adott technológiának leginkább megfelelő aktuátor illetve szenzor kiválasztására, üzemeltetésére és karbantartására, kiváltására. A tárgy során a hallgatók gyakorlati műhelymunka keretében összeállítanak különböző szenzortechnikai méréseket, mérő körfolyamokat, elsajátítják a szabványos elektromos jelölésüket, valamint bekötésüket és hatékony vizsgálati módszerüket. Emellett megismerik a különböző, a mechatronikában használatos aktuátorok kiválasztásának módját, illesztésüket a vezérlési rendszerhez, méretezésüket és jelképi ábrázolásukat. Ipari szenzorokból összeállított Festo mérő-, oktatórendszer, kétállapotú (optikai, induktív, kapacitív, elektromechanikus) és analóg szenzorok, programozható szenzorrendszerek, száloptikás egységek, speciális feladatokhoz alkalmazott érzékelők és azok elektronikája. Általános felhasználású és speciális rendeltetésű lineáris és forgó mozgású ipari hajtóművek, szánegységek, fogazott szíjas, orsós hajtások és ezek metszetei, csapágyrendszereik és tömítéskészletek. PLC programozás CodeSys és STEP7 környezetben A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a programozható logikai vezérlőberendezések felépítésével, programozásával, üzemeltetésével. Különös hangsúlyt fektet a különböző programtervezési technikák bemutatására, az irányított folyamat és a vezérlőberendezés jelkapcsolatára épülő vezérlőalgoritmusok előállításához szükséges sajátos logika, gondolkodásmód kifejlesztésére, a biztonságos PLC vezérlések tervezésére, tesztelésére és hibadiagnosztikájára. Az iparban legelterjedtebb programozási környezetben mutatja be a vezérlési nyelvek struktúráját az egyszerű követővezérlések építésétől a bonyolultabb strukturált programozások tervezéséig a kezelői felület és a biztonságtechnikai szempontok figyelembevételével. A tárgy részletesen ismerteti a PLC-k felépítését és működését, az IEC 131 szabványt, a CoDeSys és STEP7 környezetben történő programozás szintaktikai és funkció szerkezetét. A CoDeSys esetében részletesen bemutatásra kerülnek az IEC szerinti főbb szabványos programozási nyelvek, mint IL: Instruction List (utasításlista), ST: Structured Text (strukturált szöveg), valamint a grafikus programozási nyelvek közül a következőek: SFC: Sequential Function Chart (sorrendi folyamatábra), FBD: Function Block Diagram (funkcióblokk), CFC: Continuous Function Chart ( rugalmas funkcióblokk), LD: Ladder Diagram (létradiagram). A STEP7 esetében bemutatásra kerülnek a programban alkalmazható programmodulok, mint szervezőmodul (OB), Rendszer-FC-k (SFC) és rendszer FB-k (SFB), Funkciómodul (FB), Függvények (FC), Instant-adatmodulok (Instant-DB), Adatmodulok (DB). A tárgy során a hallgatók záró feladatként egy komplex elektropneumatikus berendezés vezérlőprogramját írják meg konkrét működési feltételek és technológiai paraméterek figyelembevételével. CPX FEC/CEC modulok, S7/300 vezérlők és azok bővítő moduljai. Easy- Port szimulációs és emulációs egységek, vizualizálók. Valós berendezés programozás TP201 ipari elektropneumatikus csomaggal. Integrált gyártórendszerek Számítógéppel integrált gyártórendszerek szerkezete és folyamataik, gyártási folyamattervező alrendszer, gyártási feladattervezés, finomprogramozás számjegyvezérlésű szerszámgépek, ipari robotok programozása. Rugalmas gyártócellák, gyártórendszerek felépítése. Gyártási folyamatok tervezése. A tervezés szintjei és feladatai. Egyedi-, típus- és csoporttechnológiák. Számítógéppel segített folyamattervezés. Szerszám-mozgások tervezése. Ember-gép kapcsolat eszközei. Adat- és tudásbázis. A gépgyártás gazdaságossága. Számítógéppel integrált gyártás. Mérésadatgyűjtő és irányító szoftverrendszerek.

6 Tantárgyak részletes tartalmi ismertetése Alkalmazott automatizálás technika / projekt feladat A tantárgy célja a komplex automatizálás-technikai, mechatronikai rendszerek strukturális felépítésének bemutatása, az S.P.A. (szenzor processzor aktuátor) összetételű technológiai gépek analízise, szerkezeti felépítésük és irányítási módozataik megismerése. A hallgatók MPS (Modular Production System) moduláris gyártórendszer egységeken keresztül műhelytermi környezetben vizsgálják a mechatronikai berendezések üzemeltetését, paraméter beállítását és hibadiagnózisát. A vizsgálat fókuszában a vezérelt berendezés áll, a kapcsolat az érzékelőktől, végrehajtóktól sorkapocs léceken keresztül a PLC csatlakozó felületéig. A hallgatók nagy biztonságot szereznek az ilyen berendezéseknél jelentkező hibák felderítésében és elhárításában. Elsajátítják a problémák okának azonosítására szolgáló néhány szisztematikus és teljes feltárási módszert. Jártasságot szereznek az FMEA (Failure Mode and Effect Analysis = Hibamód és hatáselemzés) szisztematikus módszer alkalmazásában olyan helyzetek azonosítására, kockázatuk elemzésére, és lehetőség szerinti megszüntetésére, amik meghibásodáshoz vezethetnek. Megismerkednek a karbantartási rendszerek irányelveivel, az alkalmazható karbantartási stratégiákkal. A tárgy a rendszertechnikai elemző szemlélet mellett korszerű tudást ad a főképp az elektropneumatikában használatos legkorszerűbb elemtechnikai egységekről és azok konfigurációjáról, beépítésükről (CPX és hibadiagnosztikája, Profibus állapotdiagnosztika), valamint a high szenzortechnika elemeiről, a különböző programozható szenzorokról. A tantárgy keretén belül a hallgatóknak a félév során egy, a szakterületükhöz szorosan kapcsolódó komplex szakmai feladatot, projektfeladatot kell megvalósítani. A feladatnak tartalmaznia kell a probléma feltárását, alternatív megoldási lehetőségeket, valamint egy megoldás megvalósítását. A projektfeladat megvalósítása elsősorban a képzés I. félév során tanult tárgyakon keresztül elsajátított ismeretek felhasználásával történik. Ipari elemekből összeállított Festo MPS moduláris gyártórendszerek a következő funkciókra: adagolás mérés megmunkálás átrakás szortírozás. A gyártórendszerek vezérlése PLC segítségével történik, elektropneumatikus szelepszigeteken keresztül. Méréstechnika A tantárgy a környező anyagi világ megismerését, valamint kvantitatív és kvalitatív jellemzését segítő mérnöki módszereket és eszközöket mutat be. Méréselméleti, méréstechnikai, műszertechnikai alapismereteket ad, és szemléletmódjával segíti valamennyi műszaki tárgy közöttük a műhelytermi gyakorlatok ismeretanyagának elsajátítását. A tantárgy során a hallgatók megismerik gépészeti és a mechatronikai rendszerekben jellemzően előforduló geometriai mennyiségek mérését és a mérési adatok feldolgozását, a hibák rendszerezését, jellegüket, eredetüket és hatásuk csökkentésének módjait. Elsajátítják az időben változó, nem villamos mennyiségek villamos mérésének módját. A tantárgy további része a mérőlánc felépítése, szenzorok és jelátalakítók rendszerezése, a köztes mennyiségek szerepe, a mérési eljárások, dinamikus és frekvencia-átviteli hibák, jelek frekvencia analízisének alapjai. A hallgatók képzésének része a bevezetés a digitális méréstechnikába, a mintavételezés szabályainak bemutatása, a mérőlánc felépítésének ismertetése, a mérési eljárások (fizikai elvek és módszerek bemutatása mérőeszközök segítségével) gyakorlása. Mérésadatgyűjtő-kártya, nyomás-, hőmérséklet-, térfogatáram-távadók, útmérő rendszer, erőmérő cellák. Modellezés/MatLab-Simulink alkalmazások A hallgatók megismerik a mechatronikában leggyakrabban alkalmazott elemek statikus és dinamikus viselkedését, azok vizsgálati módszereit, a jelfeldolgozás és rendszeroptimalizálás megoldásának lehetőségeit korszerű szimulációs szoftverek segítségével. Idő és operátor tartománybeli modell megalkotása Laplace transzformáció és Kelvin-Thompson féle visszavezetési elv alkalmazásával. Irányítási rendszerek és grafikus ábrázolási feladatok hatékony feltérképezése, megoldása. A hallgatók gyakorlatok során, szimulációs kísérleteken keresztül vizsgálják az egyes elemek, illetve komplex rendszerek viselkedését, szabályzórendszerek stabilitását. A hallgatók megismerik a különböző irányítási rendszerek tervezését, szabályzórendszerek optimalizálásának numerikus lehetőségeit, numerikus analízisét. Matlab + Simulink szoftver. Folyamatszabályozó rendszerek, process technika A tantárgy bemutatja a szabályozott rendszerekben leggyakrabban előforduló érzékelő típusok dinamikus és statikus tulajdonságainak vizsgálati módját és a folyamatszabályozás területén előforduló készülékeket (távadó, szabályozó, PLC, végrehajtó, beavatkozó) A hallgatók megismerik gyakorlati oldalról is a szabályozástechnika alapfogalmait (szabályozott szakasz, szabályozó, szabályozó időbeli viselkedése, szabályozó műszaki felépítése, különböző P, I, PI, PD, PID szabályozások). Gyakorlati műhelymunka során elsajátítják a nem villamos mennyiségek mérését, a folyamat műszerezés területén használt készülékek alkalmazását, vizsgálatát és ellenőrzését. Megismerkednek a PLC-k alkalmazástechnikájával a folyamatszabályozásban, valamint a rendszerek modellezésével és irányításával, a felügyelő irányítások tervezésével. A tárgy része a többhurkú szabályozókörök vizsgálata, szabályozási módszerek szemléltetése, dinamikus követése, dokumentálása szoftveres rajzoló (szintíró) használatával. A gyakorlatok során a hallgatók számítógéppel összekapcsolt, ipari folyamirányító berendezéseken gyakorolják a szabályozási paraméterek szoftveres beállítását, a rendszer viselkedését és vizualizálását, a viselkedési diagramok PC képernyőn történő megfigyelését és elemzését vizualizáló és folyamatirányító szoftver segítségével. MPS-PA 204 négy állomásos szabályozó rendszer a következő funkciókra kialakított állomásokkal: szűrő állomás keverő állomás reaktor állomás töltő állomás. FluidLab PA mérésgyűjtő és kiértékelő szoftver, Fed-CEC Touch Panel II. félév: Pneumatikus és elektromos hajtástechnika, pozícionáló rendszerek A tantárgy bemutatja a különböző analóg és kvázi analóg szabályozó és pozcionáló hajtások és elvek legfőbb jellemzőit. Különös hangsúlyt fektet a legelterjedtebb megoldások részletes ismertetésére, melyek tartalmazzák a pneumatikus arányos PneuPos változatokat, a villamos léptetőmotoros ill. szervomotoros hajtású tengelyeket. Pneumatikus arányos rendszerek részeként ismerteti a pozíció szabályozás céljára alkalmazott konvencionális és nem fix értékű szabályozásokat, a korszerű szervopneumatikus és elektropneumatikus energiaátviteli és irányítórendszerek működését műhelytermi körülmények között mutatja be. A tárgy az elektromos hajtástechnika részeként tárgyalja a különböző villamos hajtások alkalmazási és üzemeltetési ismereteit, a léptetőmotorok és szervo hajtások vezérlésének különbségeit, megismerteti az adott alkalmazáshoz megfelelő hajtás kiválasztási szempontjait, a konfiguráló szoftverek alkalmazását, az EMC irányelveknek való megfelelést. Gyakorlati műhelymunka keretében a hallgatók megtanulják ezen hajtások biztonságos üzemeltetését, programozását, az üzem közben fellépő hibák elhárítását, a hibakódok azonosítását és értelmezését. EMMS-ST léptetőmotorok, EMMS-SA szervomotorok, EGC tengelyek, motorvezérlők, MPYE arányos szelepek, SPC200 tengelyvezérlők, MLO út-távadó rendszer. Egy- és többtengelyes manipulátorok. Hibrid berendezések.

7 Tantárgyak részletes tartalmi ismertetése Ipari robotok és manipulátorok, megfogás technika A tantárgy bemutatja a robotrendszerek különféle technológiai folyamatokban megvalósuló szerepét, helyét a termelési környezetben, az automatizáltság szintjének megfelelően. Célként szerepel az egyes robotalkalmazási területek tanulmányozása, fejlődési irányok áttekintése. A tárgy része a különböző robotszerkezetek felépítése, a robotok technológiai és üzemeltetési jellemzői, a vezérlés módjai. A tananyag elsősorban az iparban leggyakrabban alkalmazott PTP szerelőrobotokkal foglalkozik; mind modellezésüket, mind irányításukat a geometria, a kinematika és a dinamika három megszokott szintjén tárgyalja, ugyanakkor bemutatja a pályavezérlésű technológiai robotok jellemzőit is. A tárgy ezen kívül kitekintést ad különféle más robotosztályok (pl. mobilis robotok) sajátosságaira, valamint bemutatja a robotok gyakorlati alkalmazásának körülményeit és jellemző kérdéseit. További célkitűzés, hogy ismereteket nyújtson a robotok geometriai felépítéséről, robotok gépi funkcióiról, on-line és off-line programozásáról, a robot nyelvek felépítéséről, robot kommunikációról. A hallgatók az elméletben tanultakat gyakorlati műhelymunka keretében sajátíthatják el mélyebben, mérési ill. tervezési és robotprogramozási feladatok formájában. Mitsubishi RV-2AJ humanoid PTP robot, e-drive magasraktár-rendszer, szervorobot-transzporter, MPS gyártórendszer modulok. Ujjas és vákuumos megfogó szerkezetek, portálegységek, szánegységek. A hatékony termelés elemei A tantárgy bemutatja a különböző vállalatszervezési irányelveket, az optimális logisztika és anyagáramlás kialakításának hatékony módszereit. A hallgatók megismerik a Just in Time gyártási rendszer alapvető részeként használatos Kanban szabályozást, valamint az átszerelési idő csökkentésére irányuló SMED irányelveket és módszert. Konkrét gyakorlatokon keresztül megismerik és megtapasztalják a karcsúsított termelésre való áttérés sokoldalúságát, miközben szembesülnek a vevői- és üzemgazdasági követelményekkel. Közös csoportfeladat során (Synchro Game ) gyakorlati szinten ismerik meg a lean vállalatszervezési, vállalatirányítási rendszer szerkezetét, a gazdaságosabb termék és szolgáltatás előállítási lehetőségeket, a munkafolyamatok hatékonyságának növelését és a veszteségek (pazarlások) megelőzésének, megszüntetésének, vagy minimálisra csökkentésének a módjait. Synchro Game MPS tesztelő egység, Kanban elemei (tárolók, alkatrészek stb.), gyári szimulációs felület. Intelligens szabályozó rendszerek /LabView alkalmazások A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a LabVIEW szoftver programozási alapismereteivel. Egyszerű irányítási feladatok megtervezésén keresztül megtanulják a grafikus programozást (blokkdiagram) és folyamatvizualizálási felületek (frontpanel) kialakítását. Megtanulják a LabVIEW program mérésadat gyűjtési lehetőségeit, mérési rendszerek konfigurálását, mérési eredmények adatainak mentését és adatstruktúrákat. Jártasságot szereznek az FPGA (field-programmable gate array) programozásban. A hallgatók gyakorlatok során hidraulikus, pneumatikus és villamos hajtás szabályzási és mérési feladatokat valósítanak meg crio programozható automatizálási vezérlővel LabVIEW fejlesztői környezet, NI crio programozható automatizálási vezérlő, elektropneumatikus és elektrohidraulikus elemek, proporcionál hidraulika oktató rendszer. Nyomás, térfogatáram és útmérő rendszerek. Proporcionális hidraulikus elem és rendszertechnika A tantárgy bemutatja az iparban használatos korszerű proporcionális hidraulikus berendezések elem- és rendszertechnikáját, felépítésüket és üzemeltetésüket. A hallgatók megismerik az arányos útszelepek, nyomáshatárolók és áramlásszabályozó szelepek szerkezeti felépítését, jelleggörbéit és jellemző mennyiségeit. Gyakorlati műhelymunka keretében végzett méréseken sajátítják el beállításukat, az állítási idők, a határfrekvenciák mérését, az arányos szelepek alkalmazhatóságának határait. Tanulmányaik során jártasságot szereznek az arányos hidraulikus rendszerek elektromos szabályozóköreinek összeépítésében, az alapjel képző, komparátor, egy és többcsatornás vezérlő-erősítő kártyák bekötésében, paraméter állításában. A gyakorlati munka során önállóan építenek és tesztelnek arányos hidraulikus rendszereket és hibrid, kétállapotú elektrohidraulikus és proporcionális körfolyamokat. Megismerik a terhelésfüggő és terhelés független sebességvezérléseket, az energiatakarékos megoldásokat. Ipari proporcionális hidraulikus elemekből összeállított Festo oktatórendszer, mini ipari tápegység (p=60 bar, Qmax=4,75 l/min), lineáris és forgó mozgású hajtások, arányos mágnes szelepek, arányos nyomáshatárolók, nyomás és áramlásirányító elemek, út-távadók, alapjel képző kártyák, PID kártyák, komparátorok, vezérlő-erősítő elektronika. FluidSim H-P szimulációs szeoftver. Automata berendezések biztonságtechnikája, energia megtakarítás A tantárgy egységes rendszerben mutatja be az elektropneumatikus berendezések biztonságtechnikájának szabványos előírásait és kockázatelemzését (2006/42/EC irányelv alapján: kockázatfelmérés az EN ISO szerint). A kockázatfelmérés során a hallgatók megismerik egy-egy konkrét berendezés analízisén keresztül a gép határainak megállapítási módját, a veszélyforrások azonosítását, a kockázatbecslést, a berendezés szerkezeti és műszaki feltérképezését biztonsági szempontok figyelembevételével és a gépbetanítási jellemzők megfeleltetését. A képzés részeként megtanulják kategorizálni (EN ISO szerint) a gép veszélyeket, majd a kockázatcsökkentési intézkedéseket hoznak. Megismerik a 10 biztonsági funkció alkalmazhatóságát és hatását. A tantárgy további részében az energiatakarékos üzemeltetés irányelvei kerülnek bemutatásra, a pneumatikus berendezések szivárgásmérése és levegőrendszerek optimalizálása révén. Festo diagnosztikai mérőbőröndök, ultrahangos szivárgásmérő egységek, adatgyűjtő-rendszer, pneumatikus elektropneumatikus energiafogyasztást modellező ipari modulok, biztonsági relék, speciális biztonságtechnikai-egységek, munkatér-figyelők. Diplomamunka-tervezés speciálkollégium A hallgatók diplomamunka készítésének szakmai támogatása. A hallgatók a kötelező konzultációkon megismerkednek a diplomamunka tartalmi-formai követelményeivel, a nemzetközi és szakmai szakirodalmi források feldolgozásának szabályaival, kutatás-módszertani alapelvekkel, a kutatási eredmények szakszerű feldolgozásával és megjelenítésével kapcsolatos alapismeretekkel. A diplomamunka elkészítése a szakképzettségnek megfelelő mérnöki feladat, amely a hallgató tanulmányaira támaszkodva a konzulensek irányításával egy félév alatt elkészíthető. A diplomamunka célja annak bizonyítása, hogy a jelölt egyrészt rendelkezik a szakterületének megfelelő szakmai ismeretekkel, illetve ismeri, és használni tudja a szakmai információs forrásokat és eszközöket, másrészt rendelkezik azzal az eszközrendszerrel és komplex szemlélettel, amellyel a felmerülő szakmai problémákat, feladatokat kezelni szükséges. A diplomamunka témaválasztásában a képzés rugalmasan igazodik a hallgató ipari hátterének igényeihez, lehetőséget biztosít olyan feladat választásához, amely kapcsolódik a tanulmányok során megismert témakörök bármelyikének részletesebb, mélyebb kidolgozásához és összehangolásához a saját vállalatnál meglévő megoldandó feladattal.

8 A képzés lebonyolítása A képzés helyszíne: Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly út. 1. A tanítási órák helyszínét az első találkozás alkalmával a szakvezető hirdeti ki. Tanulmányi Osztályvezető Bakonyi Zsuzsanna Tel: bakonyi.zsuzsanna@gek.szie.hu Szakvezető Dr. Jánosi László egyetemi tanár Tel.: Fax.: / janosi.laszlo@gek.szie.hu Módszertani vezető Raptis Dimitrios Festo-Didactic szaktanácsadó Tel.: Fax: dimitrios_raptis@festo.com A képzés időtartama, kezdése A képzés beiratkozással, a képzéssel kapcsolatos indító megbeszéléssel kezdődik. A beiratkozás időpontja: február-december. Helyszín: SZIE, Gépészmérnöki Kar, Gépipari Technológiai Intézet. Oktatás kezdete 2014 elején és a későbbiekben minden év szeptemberében, jelentkezéstől függően. A képzés költségei ,- Ft/félév tandíj, és egyszeri Ft regisztrációs díj. A hallgatók a képzés alatt egyetemi jogviszonnyal rendelkeznek, és levelező diákigazolványt kapnak. A költségek a hatályos jogszabályok szerint elszámolhatók, amelyhez a kar számlát ad. A képzési költség tartalmazza a tananyagot elektronikus és nyomtatott formában. Záróvizsga díj Ft, amely tartalmazza a vizsgával és a diplomaosztással kapcsolatos költségeket. Szálláslehetőség Az egyetemi kollégiumban, illetve gödöllői szállodákban önálló foglalással. A Szent István Egyetem kollégiumi szálláslehetőségeivel kapcsolatos bővebb információ: Kollégiumi szállásfoglalás: Mérő Patrik kollegium@fh.szie.hu tel: /1060

9 Információk a képzésről A beiratkozás feltétele műszaki MSC diploma műszaki BSC diploma A képzés Félévek száma: 2 Kontakt óra: 260 óra Önálló felkészülés: 340 óra Összes óraszám: 600 óra Összes kredit pont: 60 kredit A diplomaterv elkészítésére a 2. félévben a kötelező órarendi elfoglaltság alatt kerül sor. Tantárgyi követelmények A hallgatók 3 kollokvium teljesítésével, 8 gyakorlati jegy és 3 aláírás megszerzésével tesznek eleget a képzés követelményeinek. A záróvizsga A záróvizsga a szakdolgozat prezentációval kísért védésével zajlik. A diplomaterv követelménye A hallgatók az első félév végén témát választanak, amely szorosan kapcsolódik egy-egy gyakorlati probléma megoldásához. A diplomaterv elkészítése komplex folyamatirányítási, gép-üzemfenntartási vagy mechatronikai feladat kidolgozását, megoldását jelenti. A szakdolgozat tartalmi, formai követelményeit, az elkészítés módszerét a hallgató a SZIEMK Gépipari Technológiai Intézet honlapján ismerhetik meg. Az elkészítéshez szakmai segítséget a SZIEMK intézeti és a Festo Kft. ipari konzulensei nyújtanak. A záróvizsgára bocsáthatóság feltételei A SZIE Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában rögzített általános feltételek teljesítése. Az előírt vizsgakövetelmények teljesítése. 60 kredit-pont megszerzése. A záróvizsga értékelése A záróvizsga eredményét a szakdolgozat-bírálat figyelembevételével a Záróvizsga Bizottság védésre adott érdemjegye jelenti. Az oklevél minősítését a záróvizsga eredményének, valamint a képzés folyamán szerzett úgynevezett kumulatív átlagok értékének figyelembe vételével állapítják meg.

10 Festo Automatika Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Budapest, Csillaghegyi út Tel.: Fax: info_hu@festo.com