ALAPSZAKOS SZAKDOLGOZAT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ALAPSZAKOS SZAKDOLGOZAT"

Átírás

1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Bölcsészettudományi Kar ALAPSZAKOS SZAKDOLGOZAT Budapesti neves cukrászcsaládok Témavezető: Dr. Kósa László egyetemi tanár Készítette: Lakatos Hajnalka történelem alapszak muzeológia szakirány 2011

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés Édességkészítés Magyarországon a XIX. század előtt Cukrászat Magyarországon a XIX. században A cukrászdák alapítása, történetének alakulása az I. világháborúig Az alapítók Az alapítók utódai 1884-ig Utódok 1884-től az I. világháborúig A fejlődés nyomon követése, különös tekintettel Ruszwurm, Auguszt és Gerbeaud működésének idejére A műhelyek, üzletek megnyitása, illetve azok száma, mint a fejlődés egyik mutatója A fejlődés vizsgálata a segéd- és alkalmazott-létszám alakulásának tükrében Újítások, melyek a fejlődést segítették A kiszolgálás A főüzletek berendezése Sütemények, készítmények, kínálat Vendégkör A Ruszwurm cukrászda vendégei Az Auguszt cukrászda vendégei A Gerbeaud cukrászda vendégei A feleség részvétele az üzleti tevékenységben Feleségválasztás A feleség segítő keze A siker okai Cukrász felmenők, szülőktől látott minta Munka, szorgalom Konkurencia Tehetség, művészi hajlam Jellem, precizitás Külföldi tapasztalatok Kiállítások Házastársak részvétele a munkában Szerencse Befejezés Irodalomjegyzék

3 1 Bevezetés Magyarországon a XIX. században nagy változások mentek végbe, hiszen az ipar fejlődése és a polgárosodás magával hozta azokat az újdonságokat, melyek Nyugat-Európában már elterjedtek, s eddig hazánkban még várattak magukra. Az ipar fejlődése nemcsak abban mutatkozott meg, hogy technikailag egyre több és jobb eszköz, módszer állt rendelkezésre, hanem abban is, hogy olyan iparágak jelentek meg, melyek korábban nem léteztek önálló formában. Ezek közé az iparágak közé sorolhatjuk a cukrászatot is, mely a század során olyan nagy mértékű átalakuláson ment keresztül, ami sok tekintetben hírnevet szerzett nem egy magyar cukrásznak. Hogy mindezt hogyan vitték véghez, azt a továbbiakban fogjuk tárgyalni. Természetesen sok tényező játszott közre abban, hogy a magyar édességkészítést ezek a mesterek annyira magas szinten űzték, hogy hírnevük külföldre is eljutott. Nagyon fontos tényező volt, hogy az országot sújtó számos nehézség ellenére a XX. században is fennmaradtak, s tartani tudták a sok munka árán elért magas színvonalat. Talán az egyik legnagyobb ilyen nehézség volt az I. világháború túlélése, mind az emberi élet, mind az anyagi javak megmaradásának tekintetében. Ezért azt a három neves budapesti cukrászcsaládot fogjuk vizsgálni, melyek sikerrel leküzdötték a háborúval járó problémákat, s a mai napig, ha más formában is, de fennmaradtak. Így élvezhetjük ma is a Gerbeaud, a Ruszwurm és az Auguszt cukrászda remekeit. Ezen üzletek, illetve tulajdonosaik története sokban különbözik, ám számos dologban mégis hasonlít egymásra. Célunk, hogy megvizsgáljuk ezeket a hasonlóságokat, illetve különbségeket, s megtudjuk mi volt a sikerük titka. Át fogjuk tekinteni a családok élettörténetét működésük kezdetétől az I. világháború végéig, figyelembe véve a személyes és a szakmai tényezőket is. Ezek a cukrászdinasztiák, valamint üzleteik a század második felében, illetve a századfordulón élték fénykorukat, ezért elsősorban ez az időszak lesz számunkra a legérdekesebb. A XIX. század tehát nagy változásokat hozott az édesipar területén, de hogy ezek a változások érthetővé váljanak számunkra, először is nagyon röviden át kell tekintetnünk a századbeli és az azelőtti édességkészítés történetét. Így talán világosabbá válhat a cukrászat 1800-as évekbeli helyzete, s jobban körvonalazódik az a nagy fejlődés, mely akkoriban végbement. 2

4 2 Édességkészítés Magyarországon a XIX. század előtt 3 Tekintsük hát meg azt az időszakot, mely során a magyarországi cukrászat kialakult, s elérte XIX. századi formáját. Ekkor ugyanis svájci cukrászok vándoroltak be hazánkba, s új típusú készítményeik ösztönzően hatottak a magyar édesipar fejlődésére. 1 Kezdetben Európában és Magyarországon is az édes ételeket mézzel készítették. Mi magyarok a mézeskalács készítésének módszerét a római légióktól vettük át. Majd idővel keletről az európai országokba is eljutott a nádcukor, s a méz mellett ez lett a másik édesítőszer. 2 Ahogy nyugaton, úgy nálunk is főleg csak a király udvarában, illetve a főúri, főpapi és gazdagabb nemesi házakban terjedt el az édességek fogyasztása és készítése, melynek legfőbb oka az volt, hogy ezt csak ők tudták megfizetni. 3 A középkortól kezdve egészen a XIX. századig a cukrot és az egyéb csemegéket, melyek cukorból és gyümölcsből készültek, a gyógyszerészek árusították patikáikban. Ám ők nemcsak forgalmazói, hanem készítői is voltak ezeknek a finomságoknak. Tőlük szerezték be tehát a cukrot, melyet a nagyurak szakácsai használtak fel ételeikben, ugyanis abban az időben még nem voltak külön mesterek, akik édességeket készítettek, hanem többféle iparos foglalkozott ezzel, viszont mindegyik csak egy-egy részterülettel. 4 Többek között a sütők (liszttel készült cukros sütemények), a mézeskalácsosok (viaszgyertya, bábok, mézzel készült sütemények), a már említett gyógyszerészek (cukorkák, cukrozott sütemények, drazsék) és szakácsok (sütemények, édes ételek stb.). Majd, mivel Amerika felfedezése után, az ott termelt cukornádból előállított cukor sokkal olcsóbb volt a keletről hozottnál, az édességek készítése rohamos terjedésnek és fejlődésnek indult, s a fogyasztás is megnövekedett. Így az olcsóbb cukor miatt a XVIII. század elejére az európai és a magyar édességkészítés részben már önálló iparrá vált. Amerika felfedezésével a kakaó és ebből következően a csokoládékészítés is elterjedt Európában, ami szintén hozzájárult az édesipar fejlődéséhez. 5 A csokoládé készítése a XVIII. század végén, illetve a XIX. század elején (Magyarországon is) még nem a cukrász feladata volt, hanem külön erre berendezkedett iparosok foglalkoztak vele. 6 Természetesen újabb lendületet adott a fejlődő folyamatoknak az az 1747-es felfedezés, hogy a cukornád helyett, cukorrépából is elő lehet állítani cukrot. Bár az első, ebből a növényből 1 Dr. Kirsch János Dr. Szabó Loránd Dr. Tóth-Zsiga István (szerk.): A magyar élelmiszeripar története. Budapest, p. 2 Szenes Endréné (szerk.): Cukrászat. Budapest, p. 3 Rózsa Miklós: Cukrászati termelőeszközök, termékek és értékesítés a XVIII. század végi Pesten. I. In: A Magyar Vendéglátóipari Múzeum Évkönyve I. Budapest, p. 4 Borsódy Mihály: Emléktöredékek, tanulmányok az édesipar múltjából. Budapest, p. 5 U.o p. 6 Rózsa Miklós: Újabb adatok a XVIII. sz. végi pesti cukrászati termeléshez. I. rész. In: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve. Budapest, p.

5 készített cukrot csak 1799-ben állították elő, a XIX. században már nagyon elterjedt volt, s ennek köszönhetően az édességkészítés is valóban önálló iparrá vált. 7 A cukrászdák ennek következtében már a XVIII. században kezdtek terjedni, ezek azonban még igencsak kezdetlegesek voltak. Mind Budán, mind Pesten sorra nyíltak az üzletek német, olasz, svájci és francia mintára, s általában alapítóik is ezekből az országokból vándoroltak be. 8 3 Cukrászat Magyarországon a XIX. században Magyarországon tehát a XIX. században jöttek létre a valódi cukrászdák, melyek részben átvették a már az 1700-as években kialakult kávéházak szerepét, de tulajdonképpen egymás mellett, részben összefonódva működtek, s a társadalmi érintkezés igazi színtere továbbra is a kávéház maradt. Bár idővel egy-egy cukrászda a társasági élet terén versenytársa lett a kávéházaknak, a legtöbb azonban csak bizonyos mértékben és csak fokozatosan vált a polgári élet találkozóhelyévé. 9 Mindamellett, hogy már külön cukrászdák is árusítottak édességet, a század elejéig még gyógyszertárak, vándor édességkészítők, sütők, mézeskalácsosok, külföldi kézművesek és szakácsok is forgalmazták azt. Nem alakult ki köztük ellentét, megtűrték, sőt, kiegészítették egymást. 10 A nyelvújításig minden édesipari tevékenység leírására több elnevezést használtak, a nyelvújítás azonban helyükbe a cukrász szót léptette. Az új megjelölés pár évtized alatt teljesen általánossá vált, s hamarosan a magyar irodalomban is megjelent. (Nyelvtörténeti kutatások szerint Széchenyi István használta először Hitel című munkájában.) Szintén ekkor honosodott meg a cukrászda elnevezés is. 11 A cukrászok tevékenységi köre más volt a század elején és más a végén. Mivel az iparon belül nem volt munkamegosztás, a cukrásznak magának kellett előállítania azokat a termékeket, melyeket a század végén és a XX. század elején már nyersanyagként vagy félkészen vásároltak meg. Ide sorolhatjuk például a csokoládét, a cukorkát (borbolya-, csokoládé-, kávé- és vaníliaízűt), gyógycukorkákat (köhögés ellenit és gilisztaűzőt), gyümölcsbefőtteket (birs, meggy, ribiszke, sárgabarack), gyümölcsszaftokat, melyek a fagylalt elkészítéséhez voltak szükségesek, szörpöket (borbolya, málna, meggy, ribiszke), kandírozott gyümölcsöket, díszműveket cukorból és karácsonyfadíszeket stb. (A tragantból készült díszes kompozíciók alapján tekintettek a 7 Borsódy Mihály: Emléktöredékek, tanulmányok az édesipar múltjából. Budapest, p. 8 Szenes Endréné (szerk.): Cukrászat. Budapest, p. 9 Borsódy Mihály: Emléktöredékek, tanulmányok az édesipar múltjából. Budapest, p. 10 Borsódy Mihály: Az édességkészítés története. Budapest, p. 11 U.o p. 4

6 cukrászatra inkább művészetként, mint ipari tevékenységként, ami oka lehetett annak, hogy a cukrászok soha nem tömörültek céhbe. 12 ) A süteménykészítés ekkor még nem állt olyan magas fokon, nem volt nagy választék. Sütöttek felvert tésztából készült süteményeket, aprósüteményeket, habsüteményeket és olasz eredetű mandolettiket. 13 Nem ismerték még a fondant-t, ezért a tortákat is konzervvel (leitercukor és dobszitált porcukor), vagy glazúrral (dobszitált porcukor tojásfehérjébe keverve) vonták be, s mivel a fondant volt a szaloncukor alapanyaga is, így az is csak a század második felében kezdett elterjedni. A cukrászok folyamatosan újították süteménykínálatukat (a legnevesebbek részben ennek köszönhetik sikerüket), mégis bevételük legnagyobb részét a cukorkák eladásából szerezték. A cukrászdákban édeslikőröket, s egy idő után kávét is lehetett fogyasztani, majd a század végére elterjedő uzsonnadivatnak köszönhetően bevezették az uzsonnasüteményeket és a hidegkonyhát is. De a legfontosabb magyar újításokról a későbbiekben szólunk, hiszen ezek nagyobb figyelmet érdemelnek. 14 A XIX. században a városba bejáró nemesek átvették a polgári életmód egyes elemeit, így váltak rendszeres látogatóivá a cukrászdáknak. 15 S bár a nemesek egyre gyakrabban jártak ide, a cukrászdák látogatása elsősorban a hölgyek körében volt divatos, 16 akik számára a jótékonysági rendezvényeken és bálokon kívül, ez volt a társasági élet egyik legfontosabb színtere. A férfiak társadalmi érintkezése elsősorban a kávéházakban, klubokban és kaszinókban zajlott. 17 Most pedig nézzük meg, hogy mely családok voltak azon patinás és rendkívül kedvelt üzletek tulajdonosai, akik kiérdemelték, hogy nevük oly sokáig fennmaradjon. 4 A cukrászdák alapítása, történetének alakulása az I. világháborúig 4.1 Az alapítók Talán nem is gondolnánk, hogy a három cukrászda közül a legkisebb, a Ruszwurm a legkorábbi alapítású. (A Ruszwurm nevet egy későbbi tulajdonosról kapta.) Schwabl Ferenc, bécsi születésű cukrászmester ben nyitotta meg üzletét Budán, a mai Szentháromság 12 Csapó Katalin (Szerk.): Cukrásztörténelem: emlékezés a Cukrász Ipartestület centenáriumán p. 13 Rózsa Miklós: Újabb adatok a XVIII. sz. végi pesti cukrászati termeléshez. II. rész. In: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve. Budapest, p. 14 Borsódy Mihály: Emléktöredékek, tanulmányok az édesipar múltjából. Budapest, p. 15 U. o.: 35. p. 16 Szalai Antal: Szállodák, vendéglők, korcsmák, kávéházak, mézeskalácsosok, cukrászok. Pápa, p. 17 Csapó Katalin Karner Katalin: Vendégváró Budapest. A fővárosi vendéglátás és idegenforgalom a városfejlődés tükrében Budapest, p. 18 Csapó Katalin Éliás Tibor: Dobos és a 19. század cukrászata Magyarországon. Budapest, p. 5

7 utca 7. szám alatt. Alig kezdte meg működését, munkája félbemaradt, hiszen július 20- án meghalt, ám szerencsére volt, aki továbbvigye a termelést. 19 Schwablnél jóval hosszabb ideig vezethette vállalkozását Kugler Antal, aki 1847-ben hozott létre cukrászdát Pesten a mai József nádor téren. Az ő munkája azonban nem halálával ért véget, hanem az üzlet fiának, Henriknek való átadásával. Ezen kívül feltétlenül meg kell említenünk, hogy Antal apja, Kugler Jakab már a XVIII. század végén megnyitotta a család első üzletét Sopronban. S bár Antal Pestre tette át székhelyét, ő és fiai (Henrik és Ede), még Sopronban születtek 20 (Henrik 1830-ban) 21. A sors végül mégis úgy hozta, hogy cukrászdája később nem ebben a nyugat-magyarországi városban, hanem Pesten vált híressé, s lett a Gerbeaud cukrászda elődje. A harmadik, de a későbbiekben szintén nevessé vált budai üzlet, az Auguszt alapítója, Auguszt Elek, a másik két cukrászdához képest viszonylag későn, 1870-ben indította cukrászatát. Ezen késői időpont ellenére a kis földszintes tabáni házban berendezett cukorkás boltocska hamar kinőtte magát és utolérte előbbi két társát. Nem mellékes azonban, hogy az 1870-es alapításkor a Ruszwurm már ismert cukrászda volt, hasonlóan a Kuglerhez, mely ettől az évtől kezdve indult virágzásnak. 22 Schwabl Ferenc és Kugler Antal munkásságáról, életéről sajnos nincs annyi adat, mint Auguszt Elekéről. Ennek egyik oka az lehet, hogy Schwabl három éves működés után meghalt, Kugler üzlete pedig fia idején vált igazán nevessé. Auguszt Elekről azonban ma is élő rokonai tudnak mesélni, s még ha nem is ismerték közvetlenül, felmenőik elbeszélése alapján, a lehetőségekhez képest sokat megtudhatunk róla. Sajnos az a XIX. századi forrásanyag, mely Auguszt Elek működéséről adhatna információkat, elég hiányos. Az akkori újságok, folyóiratok még nem tesznek említést a cukrászdáról, s az iparosok szervezeteinek iratai, illetve a hatóságok anyagai is rendkívül hiányosak, főleg csak 1920-tól állnak rendelkezésünkre. Mivel a háború és a selejtezések a családi iratokat is jelentősen megtépázták, az 1900 előtti anyagok teljesen hiányoznak. Ezért tehát csak alapvető adatokat tudhatunk meg Auguszt Elekről, működésével kapcsolatos információink azonban csak visszaemlékezésekből vannak. 23 Többek között veje, Nemes Mihály festőművész, sógora, Auguszt E. József munkájával hasonlította össze apósa működését, s szerinte Elek elsősorban 19 Rózsa Miklós: A Ruszwurm-cukrászda XIX. századi üzleti könyve és annak várostörténeti vonatkozásai. In: Tanulmányok Budapest múltjából. 14. kötet. Budapest, p. 20 serházak, kávéházak, mulatók, cukrászdák és egyéb vendéglátóhelyek életéből. Budapest, p. 21 Niszkács Miklós: A Gerbeaud: 150. Budapest, p p. 23 Rózsa Miklós: A budai Auguszt cukrászda p. 6

8 nem az 1930-as értelemben vett cukrász, hanem inkább cukorkakészítőként működött.. Szintén tőle tudjuk, hogy Elek erősen magyar érzelmű volt, melyről egy fénykép is tanúskodik, azon ugyanis a cukrász zsinóros magyar ruhában látható. 24 A róla szóló alapvető információk közül tudjuk azt, hogy november 10-én egy kántortanító hetedik gyermekeként született a Felvidéken, Inámban (Hont megye). Innen indult vándorútjára, hogy kitanulja a mesterséget. Így került Balassagyarmatra, egy Menzel Nep. János nevezetű cukrászhoz, s Elek végül tőle kapta meg mesterlevelét is (1852. okt. 14-én szabadult fel). Ezután dolgozott Kecskeméten és Temesváron is. De ezzel nem ért véget a tanulás folyamata, ugyanis az 1860-as években felkerült Budára, ahol munkába is állt a Fő utcai Friedl Ede cukrászdájában. 25 Itt nemcsak további gyakorlatot és tapasztalatot szerzett, hanem megismerkedett leendő feleségével, Strebek Erzsébettel is, aki Friedl feleségének a rokona volt. Végül 1869-ben úgy döntött, elindítja saját cukrászatát, s a budai városi tanácshoz fordult iparengedélyért, melyet ez év szeptember 10-én meg is kapott. Így hát megnyithatta első kis üzletét a Tabánban a 654. számú házban (mai Dózsa tér). Mivel a Tabánban ekkor más cukrász nem működött (a szomszédos Vízivárosban is csak egy, a Krisztinavárosban pedig egy vagy kettő), 26 nemigen kellett tartania a környékbeli konkurenciától. Ellentétben Kugler Henrikkel és Müller Antallal, a Kugler és a Ruszwurm (Müller vezetése idején a cukrászdát Müller cukrászdának hívták) akkori tulajdonosával, akiknek üzlete a város olyan pontján volt, ahol nagyobb versenyre kellett számítani. Auguszt Elek, miután megnyitotta üzletét, s ezzel megteremtette a családalapításhoz megfelelő hátteret, november 3-án feleségül vette Strebek Erzsébetet (akitől négy gyermeke született: Anna, Mária, József és Ede). Közös életük alatt sokat kellett költözniük lakásukkal, műhelyükkel együtt. 4.2 Az alapítók utódai 1884-ig Az alapítók utódait két szakaszra bontva, először 1884-ig fogjuk nyomon követni, majd ezt folytatjuk egészen az I. világháborúig. Azért az évet választottuk periódushatárnak, mert ebben az esztendőben a magyarországi cukrászat szempontjából nagy jelentőségű események történtek. Hogy pontosan melyek voltak ezek, arról a későbbiekben fogunk szólni. A három cukrászda alapítói közül egyedül Kugler Antal volt az, akinek, mint említettük, nem p. 25 Rózsa Miklós: A budai Auguszt cukrászda p. 26 U. o p. 7

9 8 a halála következtében kapott a cukrászat új vezetőt. Kugler Henrik apja soproni műhelyében tanulta a mesterséget 1840-től, s hét évvel később szabadult fel. Ezután vándorútra indult (külföldön is járt) 27, s végül 1858-ban vette át a cukrászdát apjától, melyet aztán ki is bővített, s régi helyéről (mai József nádor tér) a Gizella térre (mai Vörösmarty tér) helyezett át ben. Ezen az új helyen folytatta az apja által megkezdett ipart. 28 Henrik, mint azt a későbbi évek sikerei mutatják, jó helyszínt választott, hiszen üzletét abba az épületbe költöztette, melyben 1861 óta a Privorszky kávéház kapott helyet. Ez a kávéház volt 1865-től a Deákpárt 29 és az ellenzéki írók székhelye. Privorszky Ferenc később a Dunakorzóra helyezte át kávéházát, s annak bérletét Kugler kapta meg 30, aki így rendkívül nívós vendégkörre számíthatott. Nem is kellett sokáig várnia, hamarosan nála töltötte uzsonnadélutánjait az arisztokrácia tagjainak nagy része. Üzletét ekkorra már magas színvonalra emelte, de remekbe szabott cukrászdáját utódja Gerbeaud Emil fejlesztette tökélyre annak átvétele után. Kuglerével ellentétben másképp alakult a Ruszwurm és az Auguszt cukrászda sorsa, az alapítók ugyanis elhaláloztak. A Ruszwurm elindítója, Schwabl Ferenc halála után nagyon rövid ideig felesége vitte tovább az üzletet. Ám az özvegy nem maradt sokáig egyedül, mivel szeptember 15-én feleségül ment a budai születésű 31 Richter Leonardhoz (v. Lénárt), aki az előző férjhez hasonlóan cukrász volt, így ettől kezdve ő folytatta a műhely és a bolt irányítását. 32 Richter, mielőtt elvette az özvegy Schwablnét, József nádornál dolgozott mint udvari sütő. 33 Nem hozott szégyent felesége megboldogult férjére, remekül megállta a helyét az iparban, sőt művésze lett ennek a mesterségnek, olyannyira, hogy Bécsből gyorsstaféta járt készítményeiért. 34 De nemcsak mesterségbeli érdemei voltak Richternek, ugyanis az ő idejében került az üzletbe a cukrászda máig fennmaradt biedermeier hangulatú berendezése, melyről a továbbiakban még szólni fogunk. 35 Richter január 20-án meghalt, ezért mintha a sors ismételte volna önmagát a 27 Niszkács Miklós: A Gerbeaud: 150. Budapest, p. 28 serházak, kávéházak, mulatók, cukrászdák és egyéb vendéglátóhelyek életéből. Budapest, p. 29 Vida György Dr. Kárpáti Zsuzsanna: A sóhivataltól az irodaházig (A Gerbeaud-palota története a kezdetektől napjainkig). Budapest, p. 30 Csapó Katalin Éliás Tibor: Dobos és a 19. század cukrászata Magyarországon. Budapest, p. 31 Rózsa Miklós: A budapesti cukrászipar fejlődése. Különlenyomat a Tanulmányok Budapest Múltjából XIII. kötetéből. Budapest, p. 32 Rózsa Miklós: A Ruszwurm-cukrászda XIX. századi üzleti könyve és annak várostörténeti vonatkozásai. In: Tanulmányok Budapest múltjából. 14. kötet. Budapest, p. 33 serházak, kávéházak, mulatók, cukrászdák és egyéb vendéglátóhelyek életéből. Budapest, p. 34 Zsemley Oszkár: A magyar sütő-, cukrász- és mézeskalácsos ipar története. Budapest, p. 35 serházak, kávéházak, mulatók, cukrászdák és egyéb vendéglátóhelyek életéből. Budapest, p.

10 9 cukrászat megint a feleségre szállt, aki több mint egy évig irányított egyedül. Ám szerencsére volt egy segédje, aki férjénél tanulta a cukrászatot. 36 Ez a segéd pedig, akit Müller Antalnak hívtak, május 20-án feleségül vette mesterének fogadott lányát, Szirovi Máriát. 37 Gundel Imre és Harmath Judit írása szerint Müller Schwabl unokahúgát vette el. 38 Ha ezt összevetjük azokkal az írásokkal, melyek azt állítják, hogy Müller Richter lányát (fogadott lányát) vette el, arra a megállapításra jutunk, hogy Schwabl egyik rokonát (minden bizonnyal az unokahúgát) örökbe fogadta a Richter házaspár. Az esküvő előtt nem sokkal az özvegy lemondott iparjogáról, s így azért Müller folyamodhatott, melyet május 5-én a budai városi tanácstól meg is kapott. 39 A kis cukrászat ettől kezdve Müller Antal vezetése alatt működött tovább (Pesten és Budán Müller cukrászdaként emlegették.) Müller apja, Henrik pécsváradi sebész volt, ám mint katonaorvost áthelyezték Budára, így kerültek a városba, Antal pedig Richter műhelyébe. 40 Máriával kötött házasságából két gyermek született, Károly és Róza. Úgy tűnt, talán Károly személyében az üzlet örökösre lel majd. Károly a szakmát ugyan továbbvitte, a Szentháromság utcai boltocskát azonban nem. (Állítólag 1883-ban saját üzlettel próbálkozott és végül az 1896-os kiállítás miatt tönkrement.) 41 Müllernek nem hozott szerencsét, hogy éppen '48 előtt vette át az üzletet, ugyanis nagy híve volt a szabadságharcnak, s fogságba is került emiatt. Az Új-épületben (Neugebäude) töltött raboskodása után kötött szoros barátságot Linzer Rudolf hadnaggyal, aki a veszprémi honvédzászlóaljnál szolgált. Nem is meglepő, hogy megismerkedtek, hiszen a zászlóaljiroda Müller cukrászdájának épületében volt. 42 A mester annyira megkedvelte a hadnagyot, hogy barátsága jeléül legújabb süteményét róla nevezte el. Így született meg a linzer sütemény, mely azóta a ház egyik specialitása. 43 Érdekes módon, annak ellenére, hogy Müller még börtönfogságot is elszenvedett '48-ért, Ferenc József első pest-budai látogatásakor, 1865-ben őt bízták meg, hogy díszítse fel az udvari ebéd asztalát. 44 De nem ez volt az egyetlen Ferenc Józseffel kapcsolatos esemény, melyben részt vett a család valamelyik tagja, ugyanis az 36 Rózsa Miklós: A budapesti cukrászipar fejlődése. Különlenyomat a Tanulmányok Budapest Múltjából XIII. kötetéből. Budapest, p. 37 Hazai József: Híres pesti cukrászok. Budapest, p. 38 serházak, kávéházak, mulatók, cukrászdák és egyéb vendéglátóhelyek életéből. Budapest, p. 39 Rózsa Miklós: A Ruszwurm-cukrászda XIX. századi üzleti könyve és annak várostörténeti vonatkozásai. In: Tanulmányok Budapest múltjából. 14. kötet. Budapest, p. 40 Hazai József: Híres pesti cukrászok. Budapest, p. 41 U. o. 6. p. 42 Rózsa Miklós: A budapesti cukrászipar fejlődése. Különlenyomat a Tanulmányok Budapest Múltjából XIII. kötetéből. Budapest, p. 43 serházak, kávéházak, mulatók, cukrászdák és egyéb vendéglátóhelyek életéből. Budapest, p. 44 Borsódy Mihály: Emléktöredékek, tanulmányok az édesipar múltjából. Budapest, p.

11 1867-es koronázáskor Müller lánya, Róza (a későbbi Ruszwurmné) nyújtotta át Erzsébet királynénak a cukorból és tragantból készített koronázási dobot és cukorvirágot. 45 Emellett Müller, akit városatyának is megválasztottak, rendezte a koronázási menetet a Fortuna utcában. 46 Hazai József szerint ezért megkapta a Koronázási Érdemrendet is. 47 Így hát a cukrászda jó hírnevéhez most már ő is hozzátett, nem is keveset. Tevékenységét 1867-ben bekövetkezett halála zárta le, s a cukrászda történetében immár harmadszor, az özvegy folytatta az ipart. Csakúgy, mint Müller esetében, most is a mester lányának (Müller Rózának) férje (Ruszwurm Vilmos, aki özv. Müllernénél volt segéd) vette át a vezetést, melyre február 20-án kapott engedélyt. Ettől kezdve az ő nevét viselte a cukrászda. 48 Az események alakulásából látható tehát, hogy különös módon a Ruszwurm cukrászda mindig női ágon öröklődött, s mindig volt egy olyan időszak, amikor az özvegy maga vitte a vállalkozást. Az alapítástól egészen 1884-ig valamelyik cukrászda életében hosszabb, valamelyikében rövidebb idő telt el.. Így nem csoda, hogy a Ruszwurmnál ezen idő alatt öt különböző személy (az alapító, két özvegy és 2 férj) is magáénak mondhatta az üzletet, míg a Kuglernél és az Augusztnál csak kettő (előbbinél Kugler Antal és Henrik, utóbbinál Auguszt Elek és Strebek Erzsébet). Mint ahogy korábban említettük, az 1884-es év nagy jelentőségű volt a hazai cukrászat történetében, ugyanis ekkor vette át Gerbeaud Emil a Kugler cukrászdát, ekkor vette el Müller Rózát Ruszwurm Vilmos, így juttatva a cukrászipart két fejlesztő egyéniséghez, Dobos C. József ekkor találta fel a dobostortát 49, a következő évben pedig sok kiváló cukrász (az általunk vizsgáltak közül is) részt vett az évi kiállításon. Ezen kívül ben nyitotta meg Bauer Sándor Andrássy úti üzletében az első fényes uzsonnaszalont, mellyel elindította a cukrászdában való uzsonnázás szokását. 50 Auguszt Elek 11 év szorgos munka után október 12-én agyvérzés következtében meghalt 51, így Schwabl Ferenchez hasonlóan, őt is özvegye követte az üzletvezetésben. S mivel akkoriban a törvények lehetővé tették az özvegy által folytatott ipart anélkül, hogy azt be kellett volna jelenteni, az özvegy (Strebek Erzsébet) semmilyen különösebb akadályba 45 serházak, kávéházak, mulatók, cukrászdák és egyéb vendéglátóhelyek életéből. Budapest, p. 46 Csapó Katalin Éliás Tibor: Dobos és a 19. század cukrászata Magyarországon. Budapest, p. 47 Hazai József: Híres pesti cukrászok. Budapest, p. 48 Rózsa Miklós: A Ruszwurm-cukrászda XIX. századi üzleti könyve és annak várostörténeti vonatkozásai. In: Tanulmányok Budapest múltjából. 14. kötet. Budapest, p. 49 Hazai József: A Dobos torta p. 50 Niszkács Miklós: A Gerbeaud 150. Budapest, p. 51 Rózsa Miklós: A budai Auguszt cukrászda p. 10

12 nem ütközött e téren. 52 Bár a törvények a cukrászmesterséget képesítéshez kötötték, mégis lehetséges volt az özvegyi iparűzés, hiszen természetes volt, hogy egymaga nem is tudná megfelelően működtetni a cukrászatot, csak képesített alkalmazott segítségével. 53 Schwablnével ellentétben Augusztné sokáig vitte férje nélkül az üzletet, s irányítása alatt lassan, de továbbra is fejlődött a vállalkozás, mely ekkor még mindig az Attila u. 24. alatt üzemelt. Végül 1895-től már Auguszt E. József (Auguszt Elek és Strebek Erzsébet elsőszülött fia) is kivette a részét a munkából, hogy aztán néhány év múlva felvirágoztassa örökségét. 54 Az Auguszt ezen időszaktól indult igazán fejlődésnek, míg társai, ekkor már a Ruszwurm Vilmos vezette Ruszwurm és a Gerbeaud Emil vezette Kugler-féle cukrászda fénykorukat élték. Ennek ellenére az Auguszt sikere sem maradt el. Mindhárom cukrászda másféle irányítás alatt állt az alapítók halála, valamint stafétájának átadása után, ám abban, hogy mégis sikeresen tovább működtek, valószínűleg közrejátszott az is (a Ruszwurm és Auguszt esetében), hogy valamiből a hátrahagyott családnak meg kellett élnie, és ha másból nem, hát a férj, illetve apa által megkezdett iparból. De köszönhető annak is, hogy a két feleség és a fiú (Kugler Henrik) megfelelő mintát látott, a munka, a szorgalom és a szakma iránti szeretet formájában. 4.3 Utódok 1884-től az I. világháborúig Az 1884-es fordulópont nagy változásokkal járt, az Auguszt esetében azonban ezek a változások valamivel későbbre tolódtak, hiszen ekkor még Augusztné kezében volt a családi vállalkozás. Az özvegy keményen dolgozott, próbálta megtartani a már elért színvonalat, de az üzlettel kapcsolatos feladatai mellett ott voltak anyai teendői is. Gondoskodnia kellett három gyermekéről (csak háromról, mert első gyermeke, Anna, még 1871-ben, születése után alig több, mint két héttel meghalt), 55 s mivel nem házasodott újra, rá maradt az üzlet összes gondja is. Így nem igazán hajtott végre különösebb fejlesztést, bár azt sem szabad elfelejtenünk, hogy jelentős fejlődés ugyan nem történt, de visszaesés sem. Ekkor tehát az Auguszt cukrászda még egyáltalán nem volt azon a színvonalon, mint a már akkor befutott Kugler/Gerbeaud, vagy akár a nem olyan nagy, de mégis ismert és kedvelt Ruszwurm. (Az Auguszt cukrászda Strebek Erzsébet alatti fejlődésével még részletesebben fogunk évi VIII. törvénycikk p p. 55 Rózsa Miklós: A budai Auguszt cukrászda p. 11

13 foglalkozni.) Augusztné természetesen igyekezett biztosítani az utánpótlást fia, József személyében. S bár a fiú eredetileg szobrász akart lenni, művészi hajlamait, tehetségét a cukrászatban is tudta kamatoztatni, ezért (s részben anyja nyomására is) ennél a pályánál maradt. 56 József február 25-én született. 57 Az elemi iskolát a Tabánban, a Szarvas téri Községi Népiskolában járta ki. Utána a Budapest II. ker. Községi Polgári és Középkereskedelmi Iskolába került, ahol az 1888/1889-es tanévben végzett, s ezután lett cukrászinas. Sajnos inaséveiről nem maradt fenn semmilyen irat, de az saját elbeszélése alapján ismeretes, hogy Pesten a Wikus cukrászatban tanult (nagy valószínűséggel 1889 és 1893 között), s utána indult vándorútra. 58 Így került Bécsbe (ahol egy cukrásznál dolgozott, valamint egy Bécs melletti szanatóriumba, ahol a szakácsmesterséget is elsajátította). 59 Bécsi útja március 28. és augusztus 29. között zajlott, de valamikor ezen időintervallum egyik szakaszában dolgozott egy cukrásznál Szegeden is. A következő lépés az életében az lett volna, hogy végre teljesen bekapcsolódjon a családi üzletbe anyja mellé (1895-től azért már részt vett a munkában 60 ), ám 1896-ban besorozták (legmagasabb rendfokozata őrmester volt). 61 A katonai szolgálat leteltével végül csatlakozott anyjához, s ott dolgozott az üzletben. 62 Auguszt József bekapcsolódásával új lendületet kapott a tabáni boltocska, s a századfordulóra a fiú szerves része lett a család iparának. Ő maga ment el minden reggel a csarnokba, hogy beszerezze azokat az anyagokat, melyek az üzlet napi termeléséhez szükségesek voltak. (Valószínűleg a sors is úgy akarta, hogy József intézze az alapanyagbeszerzést, ugyanis leendő feleségének édesanyja ott, a csarnokban nézte ki őt lányának.) ra az idősebb Auguszt fiú elérkezettnek látta az időt, hogy friss információkat gyűjtsön a szakma nyugat-európai berkeiből, ezért Párizsba, majd Londonba utazott. 64 Talán ez az utazás volt az, mely az utolsó lökést adta az üzlet felemelkedéséhez. Hazaérkezése után, József november 22-én feleségül vette a 18 éves Helvey Vilmát, aki egy év múlva 56 U. o p. 57 U. o. 17. p. 58 U. o. 27. p p p. 15. p. 61 Rózsa Miklós: A budai Auguszt cukrászda p. 62 U. o. 29. p p. 64 Rózsa Miklós: A budai Auguszt cukrászda p. 12

14 világra is hozta első gyermeküket, Erzsébetet. 65 Szintén az esküvő után egy évvel történt, hogy József iparigazolványért folyamodott. Ezt október 12-én kapta meg. Ettől kezdve már saját nevén vitte tovább a cukrászatot, mely még mindig elég vidékies jellegű volt, de már csak 1908-ig kellett várni, hogy eljusson a nagyvárosi színvonalig, ugyanis ekkor került az üzlet a Krisztina tér 1. alá. 66 Ez az új Krisztina téri cukrászda már megfelelt a kor igényeinek, s ekkortól kezdett az Auguszt név mind ismertebbé válni. Az évek alatt a családi vállalkozás egyre jobban ment, sorra nyíltak a fióküzletek. Szerencsére az I. világháború alatt is a megszokott kerékvágás szerint haladtak a dolgok a cukrászdában. Hamarosan, s a háború miatt ez várható is volt, Auguszt Józsefet is besorozták, ám 1915-ben felmentették a katonai szolgálat alól. A család sorsa tehát a körülményekhez képest jól alakult, sőt, még a háború előtt, november 30- án megszületett a várva várt kis trónörökös, Elemér, 67 aki később a II. világháború után vette át az üzletet, édesapja halála után. 68 Az Auguszt életében a fordulópont tehát a századforduló volt. Ezzel ellentétben a Gerbeaud (akkor még Kugler cs. és kir. udvari cukrászda) történetében a már fent említett 1884-es év volt a mérföldkő. Kugler Henrik ugyan kiválóan vezette az üzletet, Pesten mégis azt kezdték rebesgetni, hogy érkezett üzletébe egy cukrász Franciaországból. Csak később kezdett kitudódni, hogy ez a cukrász nemcsak hogy Kuglernél dolgozott, hanem át is vette a céget. Hamarosan nyilvánosságra került a külföldi mester neve is: Gerbeaud Emil. Ekkor még senki sem tudta, hogy az új cukrász már az évi jövedelem 90 %-át megkapta. 69 Persze akkoriban az információ-áramlás még nem volt olyan gyors és technikai szempontból fejlett, mint napjainkban. Gerbeaud Emil, ez a nagy kíváncsiságot keltő ember, 1854-ben született Genfben, ami akkor francia terület volt, 70 egy jóhírű cukrászcsalád gyermekeként (már nagyapja is híres cukrász volt). 71 Ahogyan annak lennie kellett, elvégezte alapvető iskoláit, s az általunk vizsgált szakmabeli társaihoz hasonlóan ő is elkezdte tanulni a mesterséget (ekkor 17 éves volt), csak ő nem Magyarországon, hanem szülővárosában, Genfben. Bár Gerbeaud nem magyarországi születésű, számára is egyértelmű volt, ahhoz, hogy mesterségét a legjobb színvonalon p. 66 Rózsa Miklós: A budai Auguszt cukrászda p. 67 U.o. 31. p. 68 U.o. 63. p. 69 serházak, kávéházak, mulatók, cukrászdák és egyéb vendéglátóhelyek életéből. Budapest, p. 70 Rózsa Miklós: Kugler utóda Gerbeaud. In: Vendéglátás szeptember. XXIV. évf. 29. p. 71 serházak, kávéházak, mulatók, cukrászdák és egyéb vendéglátóhelyek életéből. Budapest, p. 13

15 kitanulja, nyugatra kell mennie vándorútra. 72 Így utazta be Angliát, Németországot és Franciaországot. 73 Végül iparűzését Franciaországban kezdte el, s 1879-ben letelepedett Saint-Étienne-ben, megnyitva saját cukrászdáját. Akárcsak annak idején Auguszt Elek, Gerbeaud is üzletének megnyitása után egy évvel házasodott meg, 1880-ban került sor esküvőjükre Ramseyer Eszterrel. 74 Gerbeaud-nak tehát, mielőtt átvette volna Kugler cukrászdáját, már bőven voltak tapasztalatai saját franciaországi üzlete kapcsán (valószínűleg, ha nem lettek volna, Kugler sem adta volna élete munkáját Gerbeaud kezébe). Azt, hogy Kugler miért döntött úgy, hogy nem kívánja egyedül folytatni az ipart, pontosan nem lehet tudni, feltételezések és valószínűsíthető okok azonban vannak. Kugler ekkor már 54. életévét töltötte be, s mivel utódja eddig nem volt, valószínű már nem is számított rá, hogy saját véréből még lesz, így megkérte egy genfi ismerősét, egy Finaz nevezetű cukrászt, hogy ajánljon neki egy fiatal ügyes szakembert. Finaz pedig Gerbeaud Emilt ajánlotta, akivel Kugler 1882-ben egyik párizsi bevásárlóútján meg is ismerkedett. 75 Benne megtalálta azt, ami üzletének irányításához szükséges, így őt választotta a cukrászda új vezetőjének. Ám léteznek olyan feltételezések is, melyek szerint Kugler Henrik segédje, Klement Lajos kilépett Kuglertől és vele szemben nyitotta meg saját fényes cukrászdáját. S mivel így az alkalmazottból nem is jelentéktelen konkurencia lett, Kugler úgy döntött inkább eladja üzletét. 76 Ez a történet azonban nem feltétlenül igaz, hiszen a megfutamodás nem vall egy olyan emberre, aki kiváló cukrász ősökkel és tehetséggel rendelkezik, s magas nívójú helyet varázsolt a Gizella térre. Egy udvari cukrász fia, egy ilyen neves mester nem ijedne meg a konkurenciától, nem adná fel a versenyt csak azért, mert segédjéből esetleg hozzá hasonlóan jó cukrász vált. Ezért mi az előbbi feltételezést tartjuk valószínűnek, miszerint Kugler saját utód hiányában, egy erre a szerepre alkalmas személyt keresett az üzlet számára. Gerbeaud 1884 pünkösdjén érkezett meg feleségével együtt Budapestre, 77 két kislányukat pedig ideiglenesen egy nagynéni gondjaira bízták. 78 Kugler üzletét néhány hónap múlva, október 1-jén vette át Gerbeaud elődjétől. 79 Ekkor még senki sem sejtette, hogy megjelenése 72 Gerbeaud Emil és neje Ramsayer Eszter ünneplése. Budapest, p. 73 serházak, kávéházak, mulatók, cukrászdák és egyéb vendéglátóhelyek életéből. Budapest, p. 74 Niszkács Miklós: A Gerbeaud: 150. Budapest, p. 75 Csapó Katalin: Előkelő találkozóhely. Gerbeaud Emil cukrászdája. In: Szalon november-december. 6. sz. II. évf. 42. p. 76 Borsódy Mihály: Emléktöredékek, tanulmányok az édesipar múltjából. Budapest, p. 77 Csapó Katalin Éliás Tibor: Dobos és a 19. század cukrászata Magyarországon. Budapest, p. 78 Csapó Katalin: Előkelő találkozóhely. Gerbeaud Emil cukrászdája. In: Szalon november-december. 6. sz. II. évf. 42. p. 79 Borsódy Mihály: Emléktöredékek, tanulmányok az édesipar múltjából. Budapest, p. 14

16 a magyar cukrászat számára újdonságokat és lendületet hoz magával. Az első feladat, melyet Gerbeaud megoldandónak tartott, az üzlet megnagyobbítása, új berendezés beszerzése, valamint az árak leszállítása volt, hiszen eddig a Gizella téri cukrászda látogatását csak a gazdag vendégek engedhették meg maguknak. 80 Gerbeaud Emil érdemei 1884-től egészen a haláláig sokrétűek, de talán a legfontosabb az általa készített tartós édesipari termékek bevezetése, a gyáripari termelés kialakításának megkezdése, a teasütemény-kínálat bővítése, a Gerbeaud-féle csemegecukorkák, a csokoládéval bevont tartós készítmények árusítása és az, hogy mert kockáztatni, mert olyan fejlesztéseket végrehajtani, melyek addig ismeretlenek, vagy Magyarországon nemhasználatosak voltak. Friss vér került a magyar cukrászat keringésébe, s az újdonság varázsa felpezsdítette a szakmában dolgozókat. Közülük egyre többen kezdték kibővíteni választékukat, üzletüket, s vágtak bele bizonyos fejlesztésekbe. 81 Látták a sikert, amit külföldi társuk elért, ráadásul azt nem is nyugati, hanem magyarországi körülmények között. Így egyre több esélyt láttak arra, hogy ők is feljebb juthatnak. Emellett könnyebb volt valami újba belevágni úgy, hogy valaki az első lépéseket már megtette, s csak követni kellett. A cukrászda fejlődése tehát nagy volt, de mint minden nagy dologhoz, ehhez is időre volt szükség. A kemény munka természetesen meghozta gyümölcsét. A cukrász sikeréhez azonban fontos hozzáfűzni, hogy már egy jól működő, ismert, fényes cukrászdát vett át, így nem volt olyan nehéz dolga. Ennek ellenére feltételezhetően tehetségével és kitartásával egy kevésbé ismert helyen lévő, aprócska üzletet is fel tudott volna virágoztatni, bár kicsit hosszabb idő alatt. Hiszen hasonlót vitt véghez Auguszt E. József is, igaz, hogy rá nagy hatással volt Gerbeaud ténykedése, ami hozzájárult az eredményekhez. 82 A genfi cukrász haláláig, november 9-ig 83 volt e fényűző társasági hely és sikeres cég vezetője. Utána felesége gondoskodott az üzletről. A cukrászda (az Auguszthoz hasonlóan) a századforduló és az I. világháború között érte el csúcspontját, melyet még sokáig megtartott. A II. világháború és az államosítás erre a helyre is negatív hatással volt, de végül visszanyerte régi fényét, továbbfejlődött, s fejlődik ma is, így ismét úri pompájában tündököl. A Ruszwurm cukrászda is, akárcsak a Gerbeaud, arról a cukrászról kapta nevét, aki 1884-ben átvette azt előző tulajdonosától. Ebben tehát hasonlítanak egymásra, ám a Gerbeaud mára 80 serházak, kávéházak, mulatók, cukrászdák és egyéb vendéglátóhelyek életéből. Budapest, p. 81 Borsódy Mihály: Emléktöredékek, tanulmányok az édesipar múltjából. Budapest, p p. 83 Dr. Naményi Ernő: Harminc év a magyar csokoládé és cukoripar történetéből. Budapest, p. 15

17 nagy céggé nőtte ki magát, míg a Ruszwurm megmaradt XIX. századi valójában. Bár nem vált olyan méretessé, mint társai, legalább olyan ismert és magas színvonalú volt és az napjainkban is. Névadója, Ruszwurm Vilmos, aki ott inaskodott, ott szabadult fel és ott dolgozott mint segéd, 84 megállta a helyét vezetőként is. Köszönhetően annak, hogy az üzlet fenn, a budai vár területén helyezkedett el, a magas rangú személyeket és a királyi család egyes tagjait szolgálhatta ki. 85 Az üzletek számát a Budapesti cím- és lakásjegyzék szerint nem növelték, csak a Szentháromság utcai cukrászdában működtek. Talán tudták, hogy a boltocska hírnevét annak különleges bája és hangulata adja, vagy egyszerűen csak nem az volt a célkitűzésük, mint az Augusztnak vagy a Gerbeaud-nak. A várbeli lakosság és az arisztokrácia egy része remekül ellátta a családot vendégekkel. Tennivaló így is volt bőven. Végül Ruszwurm Vilmos több évtizednyi szorgos munka után, 1922-ben vonult vissza. Rábízta üzletét Tóth Ferencre, aki 1909-ben került a műhelybe mint segéd 86, s attól kezdve hűségesen kitartott a mester mellett, aki visszavonulása után 14 évvel, október 3-án hunyt el. 87 A fentiekben tárgyalt három különleges cukrászda, Auguszt E. József, Gerbeaud Emil és Ruszwurm Vilmos vezetése alatt érte el működésének tetőpontját. S amitől még inkább különlegessé váltak az az, hogy sem az I., sem a II. világháború nem tudta teljesen szétzilálni őket, sőt, még az államosítás után is visszakerültek a leszármazottak tulajdonába. Ennek köszönhetően ma is megízlelhetjük cukrászati remekeiket. 5 A fejlődés nyomon követése, különös tekintettel Ruszwurm, Auguszt és Gerbeaud működésének idejére 5.1 A műhelyek, üzletek megnyitása, illetve azok száma, mint a fejlődés egyik mutatója Egy adott vállalkozás fejlődése, növekedése jól megfigyelhető a cég üzleteinek száma alapján. Egy bizonyos időponthoz képest az üzletek számának növekedése fejlődést, csökkenése visszaesést jelenthet (de nem minden esetben). Így az általunk vizsgált 84 serházak, kávéházak, mulatók, cukrászdák és egyéb vendéglátóhelyek életéből. Budapest, p. 85 Rózsa Miklós: A Ruszwurm-cukrászda XIX. századi üzleti könyve és annak várostörténeti vonatkozásai. In: Tanulmányok Budapest múltjából. 14. kötet. Budapest, p. 86 serházak, kávéházak, mulatók, cukrászdák és egyéb vendéglátóhelyek életéből. Budapest, p. 87 Rózsa Miklós: A Ruszwurm-cukrászda XIX. századi üzleti könyve és annak várostörténeti vonatkozásai. In: Tanulmányok Budapest múltjából. 14. kötet. Budapest, p. 16

18 cukrászdák fejlődése is kimutatható üzlethelyiségeik gyarapodásából. Már korábban is említést tettünk arról, hogy a Ruszwurm cukrászda mint vállalkozás, története során csak egy üzlettel rendelkezett, mely csodával határos módon az alapítás (1827) óta ugyanazon a helyen (Szentháromság u. 7.) található, ugyanazzal a berendezéssel. 88 Az épület ugyanaz volt, de a cím az idők során változott. Egy 1873-as címjegyzék szerint ugyanis Müller Mária, azaz özv. Müller Antalné a Városház tér 67. (Rathausplatz 67.) alá volt bejegyezve. 89 A későbbi feljegyzésekben viszont már a Szentháromság utca vagy tér 7. szerepel. 90 Az es Budapester Adressen- und Wohnungs-Anzeiger szerint özv. Müllernének volt egy fióküzlete az V. ker.-i Fürdő u. 6.-ban. 91 Ezt alátámasztja az 1882-es Budapesti czim- és lakjegyzék is. 92 Hazai József állítása szerint ezt az üzletet Müller Antal fia, Károly nyitotta még 1883-ban. 93 Ez nem bizonyulhat valósnak, hiszen az üzletet már 1883-nál korábbi címjegyzékek is említik, ráadásul nem Károly, hanem édesanyja nevén. Így elképzelhető, hogy a boltot az özvegy nevén megnyitották, de Károly vezette azt. S lehetséges az is, hogy a fiú később átvette az üzletet és saját nevén üzemeltette tovább, melyet az es Budapesti cím- és lakásjegyzék támaszt alá. Eszerint a jegyzék szerint Müller Károlynak az Andrássy út. 42. sz. alatt is volt üzlete 94, így ha ez valóban létezett, és a családi iparűzésbe ezt is beleszámítjuk, akár önállóan vállalkozott Károly, akár nem, akkor a cukrászda Mülleréknek köszönhetően rendelkezett a XIX. század vége felé a legtöbb üzlettel (összesen hárommal). (De ne felejtsük el, hogy ekkor már Müller Róza férje, Ruszwurm Vilmos vezeti a Szentháromság utcai üzletet.) A milleniumi kiállítás után Müller Károly, bár nagyon kevés adatunk van róla, valóban tönkremehetett, ahogy azt Hazai József állítja 95, hiszen a későbbi lakásjegyzékek már egyik cím alatt sem említik. Természetesen előfordulhat, hogy a címjegyzékek egyes adatokat tévesen közölnek, így az üzletek valódi létezésének megállapításakor figyelembe kell vennünk a hibalehetőségeket is. Müller Károlytól függetlenül tehát, valamikor az 1870-es évek végén nyithatott Müllerné egy fióküzletet, mely még a '80-as években is az ő nevén működött. A legbiztosabb azonban az, hogy a Szentháromság utcai cukrászda folyamatosan üzemelt. Sokáig csak egy üzlete volt a későbbi Gerbeaud-nak is még Kugler Antal idején, s fia, 88 serházak, kávéházak, mulatók, cukrászdák és egyéb vendéglátóhelyek életéből. Budapest, p. 89 Adressen Kalender von Pest Ofen und Altofen. Pest, p. 90 Budapesti cím- és lakásjegyzék (212.p.); (232. p.); (380. p.); 1899 (523); 1902 ápr máj. (1531. p.); 1907 máj ápr. (750. p.); 1912 (2002. p.); 1913 (943. p.); (975. p.) 91 Budapester Adressen- und Wohnungs-Anzeiger p. 92 Budapesti czim- és lakjegyzék p. 93 Hazai József: Híres pesti cukrászok. Budapest, p. 94 Budapesti cím- és lakásjegyzék p. 95 Hazai József: Híres pesti cukrászok. Budapest, p. 17

19 Henrik alatt sem emelkedett a boltok száma, bár a cím az 1870-es költözés után megváltozott (a József nádor térről Színház tér 1.-re) ben a cukrászda helye ugyanaz maradt, a cím viszont új lett, ugyanis miután a színház leégett, a tér új nevet kapott, Ferenc József legidősebb lányának, Gizellának a nevét. Így lett a régi Színház tér 1.-ből Gizella tér 7. Ez az állapot jó darabig így maradt, még akkor is, mikor már Gerbeaud vezette a cukrászatot. Számbeli változásra csak 1895-ben került sor, amikor Gerbeaud megnyitotta nyári pavilonját a Városligetben. Ez a pavilon még az 1885-ös kiállításra készült (ez volt az ún. Király pavilon), s királyi fogadóként üzemelt. A cég itteni üzlete melegkonyhás szolgáltatásokat is nyújtott, 96 s ide járt a budapesti felső tízezer nagy része uzsonnázni és vacsorázni. 97 A pavilon után, pár évvel később, 1899 januárjában megnyílt a következő fióküzlet az Országos Kaszinó épületében, a Kossuth Lajos u. 20. sz. alatt. Ezután körülbelül tíz évig nem nyílt újabb fiók, legközelebb csak 1910 körül 98, méghozzá az Andrássy úton (a 23-as számú házban) 99, mely ma Művész cukrászda néven ismeretes. 100 Egyes adatok szerint 1909-ben a Gerbeaud cég már négy fióküzlettel és két csokoládégyárral rendelkezett. 101 Ha ezt a négy fióküzletet a Gizella térin kívüli üzletekként említik, akkor 1909-ig már meg kellett nyílnia a VII. ker. Erzsébet körút 45/47-es sz. ház alatt levő fióknak is. Ám ezt csak az első világháború idejéről szóló címjegyzékek említik először. Ha azonban a négy fióküzlet alatt a főüzletet és a három fiókot (a pavilont, a Kossuth Lajos u.-it és az Andrássy útit) értik, akkor helytálló az is, hogy az Erzsébet körúti cukrászda csak a háború alatt nyílt meg. Minden esetre az látható, hogy Gerbeaud, kiváló fejlesztő készségének köszönhetően, a cég működése csúcsán már öt üzletet tudhatott magáénak. (Ezeken kívül volt még két csokoládégyára, 102 melyeket a legjelentősebb csokoládéüzemek közé soroltak a XX. század elején.) 103 Most pedig, a Ruszwurm és a Gerbeaud után, vegyük sorra az Auguszt üzleteit. Érdekes, hogy ez a cukrászda jött létre legkésőbb másik két társához képest (ahogy ezt már korábban is említettük), mégis ezt érintette a legtöbb helyváltoztatás. Még érdekesebbnek tűnhet ez a megállapítás, ha az Augusztot csak a Ruszwurmmal állítjuk szembe, hiszen ez a legrégebbi a 96 serházak, kávéházak, mulatók, cukrászdák és egyéb vendéglátóhelyek életéből. Budapest, p. 97 Ballai Károly: A magyar vendéglátóipar története. A honfoglalás századától napjainkig. I. kötet. Budapest, p. 98 Niszkács Miklós: A Gerbeaud: 150. Budapest, p. 99 Budapesti cím- és lakásjegyzék p. 100 Niszkács Miklós: A Gerbeaud: 150. Budapest, p. 101 Gerbeaud Emil és neje Ramsayer Eszter ünneplése. Budapest, p. 102 Ballai Károly: A magyar vendéglátóipar története. A honfoglalás századától napjainkig. I. kötet. Budapest, p. 103 Dr. Naményi Ernő: Harminc év a magyar csokoládé és cukoripar történetéből. Budapest, p. 18

20 három vállalkozás közül, mégsem változtatta meg székhelyét egyszer sem. Nézzük meg, hogy az idők során pontosan mikor és hol kapott helyet az Auguszt cukrászda! Az alapító a tabáni 654. sz. házban kezdte meg iparűzését, melynek helye 1873-ban már a 639. sz. ház volt. Auguszt Elek a '70-es évek végén az Attila u alá költözött, ahonnan nem sokkal később ismét áttette telephelyét, méghozzá az Attila u. 24-be. 104 Tevékenysége alatt tehát négy különböző iparűzési helye volt, de az üzletek számát tekintve ez még mindig csak egy. Az viszont, hogy ezeken a helyeken, a termelésen kívül hol működött üzlet is, és hol nem, nem tudni pontosan. 105 Az Attila u. 24. sz. üzletet vette át Augusztné férje halála után, s itt folytatta az ipart. Ez az épület viszont idővel az Attila körút 15. sz.-ot kapta, mikor az Attila körutat kialakították. 106 Az özvegy vezetése idején nem került sor további költözésre. Miután fia, József átvette a cukrászatot, még egy darabig ezen a helyen működött, ám 1903-ban az Attila u. 10-be helyezte az üzletet. Itt tartózkodása csak pár évig tartott, ugyanis a házat, annak 1908-as lebontása miatt el kellett hagynia. Így nyitott üzletet a Krisztina tér 1. alatt. (Ekkor vették fel a cég nevébe az E betűt (Auguszt E. József), az alapítóra, Auguszt Elekre való utalásképpen.) 107 Végül olyan jól ment a vállalkozás, hogy ugyanezen idő alatt a család meg tudott nyitni egy fióküzletet az Attila u. 14. sz. házban, melyet Auguszt Elekné vezetett. Ez volt az első alkalom, hogy a ház, melyben üzletük nyílt, az ő tulajdonukban állt. Ezt a boltot elsősorban azért nyitották meg, hogy József édesanyjának is legyen feladata. Így a kis üzletet április 11-ig, haláláig az özvegy irányította. Ezen kívül 1914-ben megnyílt egy újabb fióküzlet a Margit körúton, a 48-as számú házban. Ezután 1915-ben 8/18 részben Auguszt József megvásárolta a Krisztina tér 3. sz. alatti épületet és ide helyezte át a cukrászdát. Auguszték üzletei közül ez volt a legfényesebb, a család hírneve ekkorra már messzire eljutott. Ami szintén érdekes, hogy az Auguszt ezen a helyen és ebben az időpontban érte el működésének tetőpontját, éppen az I. világháború alatt, pont egy olyan időszakban, mely az ország és a benne élő emberek számára nehézségekkel járt. Szintén 1915-ben nyitotta meg József pavilonját is az I. ker. Hidegkúti út. 22. alatt. 108 (Míg Gerbeaud pavilonját az első fióküzleteként nyitotta meg, addig Auguszt pavilonja az utolsó fiókjaként nyílt meg.) Az Auguszt cukrászda az I. világháborúig összesen hat költözést ért 104 Auguszt Arató Auguszta Auguszt Olga: Auguszt Cukrászda. Egy cukrászdinasztia története Budapest, p. 105 Rózsa Miklós: A budai Auguszt cukrászda p. 106 U.o. 20. p. 107 Auguszt Arató Auguszta Auguszt Olga: Auguszt Cukrászda. Egy cukrászdinasztia története Budapest, p. 108 Rózsa Miklós: A budai Auguszt cukrászda p. 19

MILYEN LAKODALMI TORTÁKAT ÉS SÜTEMÉNYEKET KÉSZÍTETTEK A ZENTAI CUKRÁSZOK?

MILYEN LAKODALMI TORTÁKAT ÉS SÜTEMÉNYEKET KÉSZÍTETTEK A ZENTAI CUKRÁSZOK? Nagy Abonyi Ágnes MILYEN LAKODALMI TORTÁKAT ÉS SÜTEMÉNYEKET KÉSZÍTETTEK A ZENTAI CUKRÁSZOK? Vidékünkön a XX. század közepe tájára tehető a lakodalmi torták fénykora. Zentán ekkor már több cukrászda is

Részletesebben

Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola

Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola FELVÉTELI a 2015-2016-os tanévre TANDÍJ NINCS! Szakközépiskola Összesen 6 osztály 204 tanuló, ebből 2 osztály turizmus szakirány érettségi

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza

AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza Dr. Daróczi Gusztáv (1899 1979) 1 1899. június 3-án született Hajdúböszörményben. A család hat gyermeke közül volt a legid sebb. Apja

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 BEVEZETŐ ÉS KÖSZÖNÖM Ezen könyvet a HungarHotels és a Béke Szálloda valamikori dolgozói állították össze, hogy a közös munkának és az együtt megélt napok emlékének

Részletesebben

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 Terjedelem: 0,40 fm, 4 doboz, 4 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, II. emeleti folyosó Amint az a mellékelt genealógiai táblázatból is kitetszik,

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

A vendéglátás kialakulása

A vendéglátás kialakulása Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendéglátás kialakulása István király idején

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek

Részletesebben

Tájékoztató és felkérő termékgyártók részére

Tájékoztató és felkérő termékgyártók részére Tájékoztató és felkérő termékgyártók részére Tisztelt Igazgató Úr / Úrhölgy! 2014-ben rendeztük meg először Magyarországon a Szaloncukor Szépségversenyt és vásárt a támogatók segítségével Budafokon a Nagytétényi

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül.

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül. Családfa Apai nagyapa Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Apai nagyanya Kohn Simonné (szül.: Smutzer Teréz) 1850-es évek 1890-es évek) Anyai Anyai nagyapa nagyanya Weisz Adolfné Weisz Adolf (szül.: Rosenstock

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Haskó Jakab 1850-es évek 1927 Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942 Stern Sámuel 1879 1933 Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884

Részletesebben

VETTE AZ Ő NÉPÉT GOBBY FEHÉR GYULA

VETTE AZ Ő NÉPÉT GOBBY FEHÉR GYULA VETTE AZ Ő NÉPÉT GOBBY FEHÉR GYULA Csonka András tudta, hogy az ő családja Békésb ől származik. Azt is tudta az édesanyjától, hogy Pósa Jánosék anyai ágon rokonaik. De nem volt biztos benne, hogy Dankóék

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Apróságokból világváros. 9. forduló Vendéglátás-idegenforgalom

Apróságokból világváros. 9. forduló Vendéglátás-idegenforgalom Budapest iskolakönyvtári hálózatának fejlesztése az élethosszig tartó tanulás érdekében. TÁMOP 3.2.4.-09/1/KMR-2010-0001 Apróságokból világváros 9. forduló Vendéglátás-idegenforgalom Csapat neve: Tagok:

Részletesebben

VAN SZERENCSÉNK HÍVNI A NAGYÉRDEMŰ KÖZÖNSÉGET! UTAZZON AZ OMNIBUSSZAL! KISVÁRDA A SZÁZADFORDULÓN

VAN SZERENCSÉNK HÍVNI A NAGYÉRDEMŰ KÖZÖNSÉGET! UTAZZON AZ OMNIBUSSZAL! KISVÁRDA A SZÁZADFORDULÓN VAN SZERENCSÉNK HÍVNI A NAGYÉRDEMŰ KÖZÖNSÉGET! UTAZZON AZ OMNIBUSSZAL! KISVÁRDA A SZÁZADFORDULÓN 3507/00102 Szakmai beszámoló Az idén immár hatodik alkalommal volt Múzeumok Éjszakája Kisvárdán. A késő

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Németh Zsolt, igazgató Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. (angol, belga, francia, magyar) kialakulása, amely

Tisztelt Olvasó! Németh Zsolt, igazgató Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. (angol, belga, francia, magyar) kialakulása, amely Equal oldalak 1 8/13/07 3:35 PM Page 1 Beköszöntô Tisztelt Olvasó! A munkaügyi szervezet tevékenységét a társadalmi és a gazdasági élet jelentôs területeit érintôen végzi, szoros kapcsolatban a munkaerôpiac

Részletesebben

Őseink nyomában területi honismereti pályázat. III. "Közöttünk élő nagyjaink" MARCIPÁNIÁBAN (Forrás: saját fénykép 2016.03.03.)

Őseink nyomában területi honismereti pályázat. III. Közöttünk élő nagyjaink MARCIPÁNIÁBAN (Forrás: saját fénykép 2016.03.03.) Őseink nyomában területi honismereti pályázat III. "Közöttünk élő nagyjaink" 2016 A MARCIPÁNMÁGUS MARCIPÁNIÁBAN (Forrás: saját fénykép 2016.03.03.) Készítették: Kárpáti Panni Pintér Márk Felkészítő tanár:

Részletesebben

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921 Családfa Apai nagyapa Dr. Glück Lajos 1850-es évek 1891 Apai nagyanya Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932 Anyai nagyapa Löbl Ármin 1857 1930 Anyai nagyanya Löbl Árminné (szül.

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

A kertváros a századforduló Budapestjén: A Bírák és Ügyészek Telepe. Kocsis János Balázs

A kertváros a századforduló Budapestjén: A Bírák és Ügyészek Telepe. Kocsis János Balázs A kertváros a századforduló Budapestjén: A Bírák és Ügyészek Telepe A 2004. október 24-i, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszék húsz éves fennállásának alkalmából

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

A Bajai Szent Rókus Kórház intézeti gyógyszertárának története

A Bajai Szent Rókus Kórház intézeti gyógyszertárának története A Bajai Szent Rókus Kórház intézeti gyógyszertárának története Buchholcz Gyula A kórház története A Mátyás király korában még virágzó Baja történetét a másfélszázados török hódoltság döntően meghatározta.

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

Családfa. Fleischl Adolf? 1920. Interjúalany. Nádas (Neuwirth) István 1920. Gyermekek. Nádas (Neuwirth )Péter 1946

Családfa. Fleischl Adolf? 1920. Interjúalany. Nádas (Neuwirth) István 1920. Gyermekek. Nádas (Neuwirth )Péter 1946 Családfa Apai nagyapa Góth Tivadar (Tódor) 1860-as évek 1942 Apai nagyanya Góth Tivadarné (szül. Neuwirth Netti) 1860-as évek 1945 Anyai nagyapa Fleischl Adolf? 1920 Anyai nagyanya Fleischl Adolfné (szül.

Részletesebben

Középpontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)

Középpontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) Középpontban az adatok 1. jelentés: A romák 01 EU-MIDIS Az Európai Unió felmérése a kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről Magyar 2009 Középpontban az adatok 1. jelentés A romák Az Európai Unió

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

Ő is móriczos diák volt

Ő is móriczos diák volt Ő is móriczos diák volt 107 Az idei évben rendhagyó beszélgetésre került sor az Ő is móriczos diák volt interjú keretében. Az íróként, költőként, illetve műfordítóként tevékenykedő Mezey Katalint s lányát,

Részletesebben

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti)

BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti) BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti) A POLGÁRI ÉLETFORMA ARANYKORA A múlt század elején a társadalmi és kulturális élet egyik legfontosabb gyûjtôhelyének a kávéházak számítottak. Akkoriban körülbelül ötszáz

Részletesebben

B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes

B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes Heppes Miklós öccséhez, Aladárhoz hasonlóan - a magyar királyi honvéd légierő hosszú szolgálati idejű, fontos beosztásokat betöltő,

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Jó gyakorlatok gyűjteménye helyi foglalkoztatási projektekről TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0041 PÁLMAJOR BEVEZETÉS

Jó gyakorlatok gyűjteménye helyi foglalkoztatási projektekről TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0041 PÁLMAJOR BEVEZETÉS PÁLMAJOR BEVEZETÉS Pálmajor község Somogy megyében, Kaposvártól 20 kilométerre található. A kistelepülés 3 kilométer hosszan elnyúló főutcája a 61-es főútról nyílik, jelenlegi 377 lakosának 99%-a roma

Részletesebben

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft. ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül)

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Krausz Márkus (1840-1910 körül) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Lichtwitz Ferdinánd (1840-es évek- 1918 előtt) Lichtwitz Ferdinándné

Részletesebben

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra

Részletesebben

TORTA KATALÓGUS. 2014. június

TORTA KATALÓGUS. 2014. június TORTA KATALÓGUS 2014. június A GUNDEL Magyarország vezető étterme több mint száz éve, de azt kevesen tudják, hogy Gundel Károly korszakalkotó konyhájában csodálatos desszerteket és süteményeket is készített,

Részletesebben

TORTA KATALÓGUS. 2014. szeptember

TORTA KATALÓGUS. 2014. szeptember TORTA KATALÓGUS 2014. szeptember A GUNDEL Magyarország vezető étterme több mint száz éve, de azt kevesen tudják, hogy Gundel Károly korszakalkotó konyhájában csodálatos desszerteket és süteményeket is

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

Mi újság. a PADOSZ - nál? Eredményes az üzemi tanács és munkavédelmi képviselő választás a Partner Kft-nél

Mi újság. a PADOSZ - nál? Eredményes az üzemi tanács és munkavédelmi képviselő választás a Partner Kft-nél Mi újság 2016. január P A K S I A T O M E R Ő M Ű D O L G O Z Ó I N A K S Z A K S Z E R V E Z E T E a PADOSZ - nál? X X. É V F O L Y A M 1. S Z Á M I N F O R M Á C I Ó S K I A D V Á N Y Legalább egymilliárd

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

Bajsa. Bajsa történelme

Bajsa. Bajsa történelme Terényi Annamária Bajsa A falum 2001-tõl kezdve rendelkezik címerrel. A címeren található a fõ szimbólum, ami egy kakas, mely az egyszerûséget, szabadságot és a falusi tájat, hangulatot jelképezi. A kakas

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

1. forduló. Részlet a feladatlapból. A feladatlap 5 feladatból áll.

1. forduló. Részlet a feladatlapból. A feladatlap 5 feladatból áll. 1. forduló Részlet a feladatlapból. 1. Magyar népmese A feladatlap 5 feladatból áll. Az égig érő fa mítosza Belső Ázsiából származik. Nemcsak hiedelemmondáink, népmeséink sajátos eleme ez a hatalmas fa,

Részletesebben

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003.

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Göndör (Grünwald) Jakab Bauman?-né (Göndör /Grünwald/ Jakabné) (szül. Heimovics Regina) 1850-es évek 1940-es évek Anyai nagyapa Friedrich Vilmos Anyai nagyanya Friedrich

Részletesebben

Családfa. Pollák Jakabné (szül. Gajdusek Júlia) 1848-1919. Friedmann Sámuelné (szül. Flaschner Pepi) 1851-1882. Pollák Jakab 1839-1913

Családfa. Pollák Jakabné (szül. Gajdusek Júlia) 1848-1919. Friedmann Sámuelné (szül. Flaschner Pepi) 1851-1882. Pollák Jakab 1839-1913 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Friedmann Sámuel 1845-1933 Friedmann Sámuelné (szül. Flaschner Pepi) 1851-1882 Pollák Jakab 1839-1913 Pollák Jakabné (szül. Gajdusek Júlia)

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013.

Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013. Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013. évi működéséről TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 7 2. A Fővárosi Törvényszék személyi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére 2013. május 7.

ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére 2013. május 7. ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére 2013. május 7. Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságai 2012. évi tevékenységéről Készítette: Látta: Megtárgyalta: Bertók

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2001

Közhasznúsági jelentés 2001 Közhasznúsági jelentés 2001 A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat a magyarországi történelmi protestáns és ortodox egyházak, illetve magánszemélyek által 1991-ben alapított protestáns szellemiségû, kiemelkedõen

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Második rész. Karrier és iskola viszonya

Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Második rész. Karrier és iskola viszonya Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Második rész Karrier és iskola viszonya Iskola-választási tényezők Bár a kérdőív fő témája a dolgozó nők élethelyzetének felmérése volt, az első kérdéskör mégis

Részletesebben

2006. szeptemberétől. Heti kontakt óraszám. TRB1000 1 0 K 2 TR Dr. Aszalós Éva X. TRB1001 0 1 G 2 TR Dr. Aszalós Éva X

2006. szeptemberétől. Heti kontakt óraszám. TRB1000 1 0 K 2 TR Dr. Aszalós Éva X. TRB1001 0 1 G 2 TR Dr. Aszalós Éva X Történelem alapszak szakirányok mintatanterve 2006. szeptemberétől Tantágy neve felelős Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Nagy Mihály X Filozófiatörténet AIB1002 2 0 K 2 FT Dr. Trembeczki István X Kommunikáció

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Zsidó népiskola Hódmezővásárhelyen

Zsidó népiskola Hódmezővásárhelyen Zsidó népiskola Hódmezővásárhelyen A hódmezővásárhelyi zsidó elemi népiskola története A zsidó iskolát az 1820-as évek közepén alapították. Ekkor még állandó épülettel és tantestülettel nem rendelkezett

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL BESZÁMOLÓ A HIVATAL 2014. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2015 2 3 TARTALOMJEGYZÉK 3 I. SZEMÉLYI ES TÁRGYI FELTÉTELEK 6 II. SZOCIÁLIS SZAKFELADAT 8 1. AZ I.

Részletesebben

Felvételi a GUNDEL-ben

Felvételi a GUNDEL-ben Felvételi a GUNDEL-ben BVHSZC = Budapesti Vendéglátó és Humán Szakképzési Centrum (összesen 9 iskola) Közös (!) oktatási azonosító: 203078 Négy vendéglátó szakképző iskola Dobos C. József Szakképző Iskola,

Részletesebben

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal

Részletesebben

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Kocsis György Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Az oroszlányi gyermekotthon 1967 óta áll a fővárosi gyermekvédelem szolgálatában. Kezdetben csak lány növendékei

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Szerző: Horváth-Lukács Judit

Szerző: Horváth-Lukács Judit Örömteli családi ünnepségre készülünk! Bendegúz, legidősebb unokám, 6. születésnapja lesz a vasárnap. A szülinapi torta kapcsán jutottak eszembe a következő gondolatok. Kedves Olvasóm! Hadd meséljek el

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben