CSUPÁN AZ EMLÉK MARADANDÓ Emlékképek Dr. Kállay Kristófné Vásárhelyi Vera életébõl 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CSUPÁN AZ EMLÉK MARADANDÓ Emlékképek Dr. Kállay Kristófné Vásárhelyi Vera életébõl 1"

Átírás

1 LAKATOS SAROLTA: CSUPÁN AZ EMLÉK MARADANDÓ Emlékképek Dr. Kállay Kristófné Vásárhelyi Vera életébõl 1 Felmenõk, családi háttér Dr. Nagy Ferencnek barátsággal A Vásárhelyi família 2 az Aranybulla társadalmában gyökerezõ Bács megyei család, õsi fészkük a Tisza torkolatánál fontos átkelõhely, Kisdivásárhely 3 volt. Egyik leszármazójuk Vásárhelyi András minorita szerzetes, kinek 1508-ban írt Szûz Mária éneke a magyar nyelvû költészet elsõ teljes szövegû emléke. 4 A mohácsi vész után Szatmárba és Beregbe húzódtak fel, 1630 táján Báthory Zsófia ecsedi várának egy Vásárhelyi volt a várnagya. Az õ utódai kerülhettek Beregbe, 1669-ben a Borzsova-vidéki Bene községben Vásárhelyi Ferenc már birtokos nemesember, felesége nemes Kozma Katalin. A família leszármazása tõle szakadatlan. Nemesi elõnevüket Kézdivásárhelyi 5 jelöléssel használták s használják. A 19. század közepén fiágon kihalt idõsebb águkon találjuk a fiutód nélküli Vásárhelyi Pált ( ), a Vaskapu és Tisza-szabályzó mérnököt, az MTA tagját. A terjedelmes aradi fõág megalapítója Vásárhelyi Márton (felesége nemes Jeremiás Sára) rekatolizált, leszármazói máig a római katolikus vallás követõi. Unokájának, Vásárhelyi János ( ) királyi tanácsosnak, aradi híres alispánnak, Simándi Bánhidy Annával kötött házassága (1799) nyitott utat a megye nemesi elitjéhez, és nyerte felesége kezével Lõkösházát. Vásárhelyi János nagyértékû könyvtárat gyûjtött, behatóan foglalkozott az irodalommal s mûvészetekkel, önmaga is írt novellákat. Fiának, Vásárhelyi János ( ) csanádi alispán, szabadelvû követnek, László nevû utódával ( ) kezdõdõen a lõkösházi földbirtokos apák és fiúk jeles közéleti szereplõk, országgyûlési 1 A dolgozatot Vásárhelyi Vera hagyatékával a Kállay Gyûjteménybe került levelezésébõl, naplóiból és iratokból (közel 1500 tételszám) állítottam össze, és felhasználtam a vele s férjével folytatott beszélgetéseim során elhangzott visszaemlékezéseiket is. 2 A Vásárhelyi família családfáját Vásárhelyi Miklós neves genealógus (Vera testvére) állította össze, a Csernovics famíliáról közölt adatok Vajda Miklóstól, Vera anyai unokatestvérétõl származnak. 3 VAJAY Szabolcs: A Máltai Rend magyar lovagjai I. MMLSZ, (a továbbiakban VAJAY, 2002.) VAJAY, Uo szerint a szakirodalom (sõt még az évi nemesség megerõsítõ címeres levelük is) forráskritika nélkül vette át az elõnév használatát; valószínûsíthetõ, hogy a török által feldúlt Kisdivásárhelyrõl való származásuk feledésbe merült, s a 17. század végén a hasonhangzás alapján jóhiszemûen a székelyföldi, háromszéki Kézdivásárhelyhez vélték köthetni magukat. 387

2 Lakatos Sarolta képviselõk, így Vásárhelyi László és fia, József ( ), József fia: András utóbbi Vásárhelyi Vera édesapja. Kézdivásárhelyi Vásárhelyi András (*Lõkösháza, Róma, ) lõkösházi földbirtokos, Csanád-Arad-Torontál k.e.e. vármegyék Törvényhatósági Bizottság örökös tagja, országgyûlési képviselõ Aradon, március 1-jén vezette oltár elé mácsai Csernovics Esztert (*Arad, Budapest, ). A görögkeleti hitvallású mácsai Csernovics família felmenõi között találjuk Csernovics Arzén ipeki pátriarkát, ki a 17. században negyvenezer szerb családdal menekült a török elõl Magyarországra. Egy másik felmenõ, Péter gróf temesi fõispán, ki Kossuth Pesti Hírlapját pénzelte, és a családi krónikák szerint 1849-ben õ szöktette ki az országból hintaján a menekülõ kormányzót. Vásárhelyi Vera anyai dédapjának (Csernovics György) nõvére, Csernovics Emília az aradi vértanú, Damjanich János tábornok felesége volt (nem születtek utódaik), özvegyként a pesti jótékony nõegyletek élén állt. A jogi végzettségû nagyapa, Csernovics Diodór (*Arad, 1857 Bp., 1924) 1918-ban menekült családjával Budapestre. Felesége, kádári báró Duka Olga ( ) Pesten trafikot nyitott, özvegyként ez volt egyedüli anyagi forrásuk; Horthy kormányzó felesége, jószási Purgly Magdolna még Aradról volt jó barátnõje, Pesten is tartották a kapcsolatot. Csernovics Diodórnak és báró Duka Olgának 3 leánya született: Eszter, Erzsébet és Judit. Csernovics Erzsébet a pesti Képzõmûvészeti Fõiskola hallgatója volt, Szõnyi István tanítványa is 1 évig, majd írással foglalkozott. Kádár Erzsébet írói néven 1936-ban megnyerte a Nyugat novellapályázatát, 1940-ben Babits Mihálytól vette át a Baumgarten-díjat. Egyetlen kötetet publikálhatott (Harminc szõlõskosár c. novelláskötet, 1944), mert fiatalon, 1946-ban meghalt. Csernovics Judit a pesti Zeneakadémiára járt, kiválóan hegedült, de anyagi okokból abba kellett hagynia a tanulmányait. Értékes hegedûjét egy bombától megvakult 12 éves zsidó gyermeknek ajándékozta. Szép hölgy volt, sokan udvaroltak neki, így pl. Illés Endre is. Férje dr. Vajda Ödön ( 1946), a fõváros egyik vezetõ ügyvédje lett, kinek elsõ felesége a Nemzeti Színház híres színésznõje, Bajor Gizi volt. Válásuk után testvéri baráti kapcsolatban maradt volt férjével, a második feleséggel s annak családjával. Az elsõszülött lányt, Csernovics Esztert vette nõül kézdivásárhelyi Vásárhelyi András. Házasságukból 2 gyermek született: Veronika (dr. Kállay Kristófné) és Miklós (*Lõkösháza, 1921 New Rochelle N.Y., 2005), aki Keszthelyen a Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet, 1955-ben az USA-ba emigrált, kiváló genealógus volt, 1960-tól máltai lovag. 388

3 Csupán az emlék maradandó Gyermek- és ifjúkor A római katolikus hitû kézdivásárhelyi Vásárhelyi Veronika 6 Lõkösházán született 1920-ban, Skorpió havában, november 15-én. Apja szép tornácos kúriája egy pusztán állott (legközelebbi falu 12 km-re), a birtokon s a gondozott tanyán kívül nem volt más lakott hely körülöttük, csak az állomás, amely egyszersmind határállomás is volt Magyarország és Románia között. Szülõházának emléke haláláig elkísérte: a vadszõlõvel futtatott kúria, a ház sarkán lángoló aranyesõ bokrok, a nagy udvar nyárfasorokkal és fenyvessel, a gyümölcsös- és veteményeskert, a szõlõskert, a méhkaptárak, a baromfiudvar, a lovak s tehenek, a zsemleszínû magyar vizslák, spanielek, dakszlik. Boldog és gondtalan, harmonikus gyermekkora volt, amelynek megismételhetetlen békéje, biztonsága, a soha ki nem hunyó emlékek jelentették számára az emigrációs években a kapaszkodót, amit számos elbeszélésében is megörökített. Apjától testvérével együtt mindent megkapott, amire szüksége volt. Az apa szûkbeszédû, jó humorú, csöndes ember volt. Életük az édesanya körül forgott, õ volt a lelke mindennek. Pusztán nõtt, egészséges, virgonc gyerekek voltunk, hajlékony, nevelhetõ természettel, szülõk, nevelõk feszes istrángján tartva. Kutyák és lovak, állatok közt éltek, közeli barátként szerették azokat, s ami a legfontosabb volt számukra, a természetben, szabadon nõhettek fel. Mindennapi lõkösházi életüket szertartásszerû események szabályozták, amelyeknek megvolt a maguk nemzedékrõl nemzedékre szálló íratlan törvénye: a nagymosás a cigányok faragta barna mosóteknõben, a kenyérsütés, a tarhonyakészítés, a mézpergetés, a disznóölés és disznótor izgalmas eseményei. Az elemit magántanulóként végezte otthon egy tanító irányításával. Majd Budára, a sashegyi francia apácákhoz került bennlakónak, a Notre Dame de Sion intézetbe, az ország egyik legelõkelõbb zárdájába. Amilyen szabad és boldog volt Lõkösházán, olyannyira rabnak érezte magát az intézetben. Nélkülöznie kellett a számára legfontosabb életelemeket, a derût, a meghitt, biztonságot nyújtó családi fészket, a fesztelen vidéki életet, a természet világát. Már gyermekként minden idegszálával érezte a természet legapróbb rezzenéseit, csodálta színeit, szépségét, a térdig érõ húsos füvet, a melegtõl párolgó földet, az erdõk-mezõk virágait, állatait. Szenvedett a ridegségig eltúlzott intézeti szabályoktól, lelki erõszaknak tartotta azokat. Egy ír apáca (Marie) vette pártfogásába, neki köszönhettem, hogy nem tévesztettem össze Istent egy elavult, szûklátókörû nevelési módszerrel. Az intézetben kötött egy életre szóló barátságot kaposmérei Mérey Györgynével (szül. báró Ulmann Erzsébet), osztálytársa volt. 17 éves, az intézet utolsó osztályát végzi, amikor édesanyja kíséretében egy pesti osztálytársnõjénél rendezett teadélutánon megismerkedett Kállay Kristóffal, egy erõsszemöldökû, komolyarcú, magas fiatalemberrel, s amikor kezet szorítottam vele, töretlen 6 A mindennapi életvitel során, ahogy írói névként is a Vera (s nem Veronika) keresztnevet használta. 389

4 Lakatos Sarolta biztonsággal tudtam, hogy vele, egyedül vele tudom elképzelni az életemet. Vannak ilyen egyedülálló és döntõ pillanatok, amikor eldõl egy ember sorsa. A teadélután után Kristófot azonban elnyelte a világ, sokáig még csak nem is hallottam róla júniusában lámpalázasan vizsgázott, az eredménye nem érdekelte, dacos volt és türelmetlen, repülni szeretett volna az intézetbõl. Az érettségi után búcsú nélkül vágta be maga mögött a zárda nehéz tölgyfakapuját õszén, a radványi Károlyi-kastélyszállóban töltött egy éjszakát Csernovics Judit nagynénjével a visszacsatolt Kassa felé utazóban, itt találkozott újból Kállay Kristóffal. Ettõl kezdõdõen amennyi idõt csak lehetett, együtt töltöttek. Még a Pázmány Péter Egyetemre is elkísérte, és kedvéért végighallgatta az unalmas jogi, és államtudományi elõadásokat. Tulajdonképpen titokban találkoztak, mert mindkettõjük családja túlságosan fiatalnak tartotta õket egy elkötelezõ kapcsolatra. Eljegyzéstõl az emigrációig januárban Kállay Kristófot Párizsba helyezték külkereskedelmi szolgálatra, apja májusban rendelte innen vissza, amikor a németek már 40 km-re voltak a francia fõvárostól ben lépett szolgálatba a Külügyminisztériumban, s ekkor komolyan elhatározták hogy összeházasodnak, csak elõbb Kállay Kristófnak meg kellett szereznie a családja és a Külügyminisztérium engedélyét a nõsüléshez. Az eljegyzés április 30-án volt hivatalos vacsora keretében a Sándor-palota nagy ebédlõjében, amikor az édesapa, dr. Kállay Miklós már miniszterelnök, Kristóf fia pedig az õ magántitkára. A vacsorát anyósom rendezte Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár segítségével, ahol a kormányzói pár, a kormányzóhelyettes és felesége, néhány miniszter, barát és rokon volt jelen a két családon kívül. Szüleim azonban kikötötték, hogy az esküvõ Lõkösházán lesz, szûk családi körben. Minden eljegyzés két fõszereplõje az eljegyzendõ pár. A mi esetünkben a protokoll miatt másként alakult a helyzet. Még csak egymás mellé sem kerülhettünk, mivel a kormányzót és feleségét illette a fõhely. Szomszédom Horthy István volt, Kristóf Horthy Ilona mellé került, az asztal túlsó oldalára. Az ünnepi, de szerény vacsora étlapját a kettõnk fényképe díszítette. Kristóf a vacsora elõtt húzta ujjamra az eljegyzési gyûrût, és egy aranypántot kapcsolt a csuklómra. Az esküvõ július 16-ra volt kitûzve. Mint megbolygatott méhkas zúgott a lõkösházi tanyavilág, a cselédasszonyok frissen meszelték házuk falát. A kertbõl fölhozott rózsákkal, szegfûkkel, liliomokkal, borsóvirágokkal és tátikákkal díszítették fel a kúriát, a kápolnát rózsákkal és szegfûkkel. Anyával Pesten már megvettük a kelengyét de a lenvászon fehérnemû, a herendi porcelán, a címeres ezüst, a kézzel varrt és kikézimunkázott asztalnemû alig volt az enyém. Legtöbbjét elvitték az országot 1944-ben megszálló SS katonák, ami megmaradt, késõbb»elzabrálták«az oroszok. A hófehér menyasszonyi selyemruha a pesti Józsa-szalonban készült, a hosszú menyasszonyi fátyol a mirtuszkoszorúval a Kató kalapos-szalonban, a fehér selyemcipõ a Váci utcában a Kovács-mûhelyben. 390

5 Csupán az emlék maradandó A menyasszonyi csokor szegfûkbõl, fréziákból és narancsvirágokból állott, hosszú fehér szalagját mirtuszvirágok díszítették. A menyasszonyt Gellér Terus, édesanyja szobalánya öltöztette, egy Gyõr melletti faluból való parasztlány, nagycsontú, sovány, jóhumorú, négy évvel idõsebb tõlem, ki úgy hozzánõtt az emigrációban az életemhez, mintha testvérem lenne, félelmet nem ismerõ, vakmerõ természetével késõbb sok nehéz helyzetemben a segítségemre volt. A võlegény Miklós öccsével autón érkezett a nagy napra, a miniszterelnöki örömszülõk a LÉL nevû miniszterelnökségi különvonattal, 16-án reggel. Kállay Kristóf a fehér selyemdolmánya fölött meggypiros mentét viselt nyestprém díszítéssel, kócsagtollas fövegét kezében tartotta. A szertartások elõtt az udvaron a kúria elõtt a Magyar Távirati Iroda kiküldöttje hivatalos fényképeket készített. A szûk családi körben, 11 órától tartott polgári esküvõ a kúriában zajlott, Ferenczy Béla, Csanád-Arad-Torontál k.e.e. vármegyék alispánja eskette õket. Az egyházi esküvõt 12 órától a közeli családi kápolnában tartották, az esketõ pap a Kállayak régi szabolcsi barátja, Marnó Gyula fõesperes, rk. plébános volt, romantikus lélek, több magyar nótát õ zenésített meg, többek között a Mit susog a fehér akác c. mûdalt. Esküvõi tanúk: gróf Pongrácz Kálmán tiszaeszlári földbirtokos, és báró Urbán Gáspár fõispán, pusztakengyeli földbirtokos. Minden menyasszony álma a nászút. Vásárhelyi Veráé Velence volt, de apósom leintett. Háború van, a miniszterelnök fia és menye nem mehetnek külföldre nászutazni. Menjünk a Kárpátokba, s ott Kristóf megkapja elsõ medvéjét. Salánkon, Visón és Rahón töltöttek két hetet, amit az ifjú feleség nem kifejezetten élvezett, férje vadászatai miatt. Budapesten, a Sándor u. 10-ben béreltek lakást, elegánsan berendezték. Házasságuk elsõ 2 éve egybeesett dr. Kállay Miklós miniszterelnökségével, s így tulajdonképpen nem volt magánéletük, alig látták egymást. Kállay Kristóf korán reggel a miniszterelnökségre ment kocsiján, és csak késõn, sokszor éjfélkor tért haza. Délben általában Vera asszonyért küldték a hivatali kocsit, fölment ebédelni a Sándor-palotába. Az ebédeken követek, miniszterek, hivatalos meghívottak vettek részt, így hallgatólagos résztvevõje volt a beszélgetéseknek, sok mindenrõl értesült, apósa 1-1 igen bizalmas iratot vele gépeltetett, de õt a politika nem érdekelte. A Sándor utcai lakás akkor telt meg élettel, amikor január 5-én kora reggel a Fasor-szanatóriumban megszületett András fiúk (keresztanyja Horthy Istvánné), Vera asszony minden percét az anyaságnak szentelte március 18-án éjjel Kállay András testõr fõhadnagy, Kállay Kristóf testvére, felrendelte õket a Sándor-palotába, mert már bizonyos volt, hogy a németek megszállják az országot. A sebtében összepakolt kis csomaggal éjfélkor már a miniszterelnökségen voltak. Március 19-én reggel 6-kor az SS-ek elzárták a palota kijáratait, majd jelentették, hogy Weesenmayer kéreti a követségükre Kállay Miklóst és családját, hogy biztos helyre szállítsák. Késõbb bebizonyosodott, hogy Németország lett volna ez a hely. Ekkor egy földalatti alagúton ami a Várral volt összekötve erõltetett tempóban szaladtak 391

6 Lakatos Sarolta valamennyien a középkori folyosókon, 300 lépcsõn kellett futva felkapaszkodniuk, mert minden perc drága volt. Amikor felértek a Várba, a kormányzó és felesége már várta õket, s egy lakosztályt bocsátottak Kállay Miklós és családja rendelkezésére. A 2 és 1 /2 hónapos András szájából a szaladás közben kiesett a gumicuclija, ennek sajnálatos következményei lettek. Két álló napon át egyfolytában bömbölt a cuclijáért. Hiába adtak neki egy másikat, neki csak a szétrágott régi kellett. Az állandó gyereksírás nem tett jót a család pattanásig feszült idegeinek. Kállay Miklós nem akarta megnehezíteni a kormányzó helyzetét, ezért március 20-án telefonált Kececi török követnek, és menedékjogot kért tõle. Egy földalatti folyosón a kis udvaron kijutott a Várból, ahonnan egy autón Fáy András menekítette a rózsadombi török követségre. Ismert, hogy november 19-én innen hurcolták el az SS-ek és a nyilasok, felesége pedig február 7-én a követségen szörnyethalt egy bomba aknaszilánkjától. Horthy kormányzó közbenjárására Kállay Kristófnak és családjának a németek kényszerlakhelyet jelöltek ki Bikolon (Süttõ mellett, apai nagynénje kúriáját), azzal a feltétellel, hogy nem hagyhatják el, és Kállay Kristóf nem keres összeköttetést sem apjával, sem mással október 9-én egy testõr figyelmeztetésére beszöktek Budapestre. Vera asszony a karon ülõ fiával hamis papírokkal, mint Vasvári Veronika a törvénytelen gyermekével, ismerõsöknél, óvóhelyeken rejtõzködött. Kállay Kristóf elõbb Gecsõ Bözsi ismert rádió bemondónõnél bújt meg, innen az Üllõi úton a maristáknál, majd a Horánszky utcai ciszter rendház padlásán rejtõzködött, ahol gerendákon feküdt az ott bujtatott zsidókkal együtt a nyilas házkutatások idején. A jezsuiták beöltöztették és Kalmár Károly menekült erdélyi pap néven hamis okmányokkal látták el. A Veress Pálné utcában egy pincében bujkált, amikor egyszer megkérték, hogy misézzen. Kínjában azt válaszolta, hogy büntetésbõl eltiltották egy idõre a misézéstõl. Még jó darabig reverendában járt, hogy az oroszok el ne vigyék malenkij robotra február közepén csikorgó hideg télben, nyitott teherautón, Pestrõl Debrecenbe vitte Kállay Kristóf a családját, innen szekéren Kállósemjénbe, az ottani kúriájukba. Apja ugyanis a semjéni kúriát s birtokokat majdan Kristóf fiának kívánta örökségül hagyni, s aki ezért számba kívánta venni atyai jussát karácsony és újév között Kristóf kiszökött Bécsbe egy vöröskeresztes kocsival, itt meghallotta, hogy apja Capri szigetén van, s ekkor véglegesen eldöntötte, hogy emigrálnak. Vera a semjéni hónapok alatt végig betegeskedett, március végén már Pesten édesanyja orvoshoz vitte, aki szívizomgyulladást állapított meg az öthónapos terhes asszonynál, és 1 hónap szigorú fekvést rendelt. Ezt nem lehetett teljesíteni, mert április 14-én, virágvasárnap este 8 órakor egy autón elindultak a határhoz. 300 dollárjukba került az embercsempész. Velük szökött hûséges Gellér Terusuk is. Csak a legszükségesebbeket vihették magukkal: törülközõt, lepedõt, pelenkákat, egy szatyorban élelmet, ez mentette meg õket Bécsben az éhhaláltól. Minden vagyonuk a kis András pelenkájába rejtett 2 napóleon arany volt, amit Kristóf egy megbízhatónak vélt olasszal késõbb el akart adatni, de sem a pénzt, sem az olaszt soha 392

7 Csupán az emlék maradandó Vásárhelyi Vera Vásárhelyi Vera jogosítványa,

8 Lakatos Sarolta többé nem látták. Április 15-én hajnal 5 órakor érkeztek meg Bécsbe, április 21-én indultak tovább hálókocsival, autóbusszal (1-1 pihenõnap beiktatásával), és május 1-jén reggel érkeztek meg Rómába, ahol dr. Kállay Miklós várta az õ pompás kis családját ; május 3-án Nápolyból hajóval jutottak el Capriba, és itt az exminiszterelnök bérelt villájában (Villa Chiara) leltek otthonra. Emigrációs évek Dr. Kállay Miklós villájában élénk társadalmi élet folyt, szerteágazó levelezést is folytatott, a leveleket Vera gépelte augusztus 7-én hajnalban a nápolyi kórházban megszületett ifj. Kállay Miklós. Szülés után Vera asszonynak hosszú heteken át igen magas láza lett, megröntgenezték, s egy foltot találtak a tüdején, súlyosan üregesedõ, cavernás tbc. (Anyai dédanyja és nagyanyja tbc-ben hunytak el, így vélhetõen génjeiben hordozta a betegséget.) Nem szoptathatott, újszülött Miklós gyermekét s 2 éves András fiát nem engedték a közelébe. Ekkor még nem volt penicillin, beteg tüdejének pumpálással való összelapítása volt az egyetlen gyógymód, a pumpálás hónapokon át tartott. Egy évig fulladozott, amíg a szervezete valamelyest hozzászokott az állandó oxigénhiányhoz. 3-4 hónapos szanatóriumi kúrákon, hegyi pihenõkúrákon vett részt, s 8 évig tartott, amíg úgyahogy meggyógyult, s bármennyire is szeretett volna egy harmadik gyermeket, nem szülhetett ben Amerikába szerettek volna kivándorolni, de tbc-je miatt nem kapott beutazási vízumot. Majd viszonylag hamar megjelentek nála a szintén anyai ágú betegségek, a magas vérnyomás és a mind súlyosabbá váló reumatikus bántalmak is. Kímélõ életmódra szorult, a hûséges Terus a gyermekek nevelésében, a háztartásban minden gondot levett a válláról. Nagyon hitt az alternatív gyógymódokban, több természetgyógyász is kezelte májusában apósa a Rómától 22 km-re fekvõ Castelgandolfóban egy emeletes, szép villát vásárolt, körülötte tó s gyümölcsös, a család ide költözött át Capriról. Vásárhelyi Vera azonban önálló családi életre vágyott, augusztusában apósáék nélkül beköltöztek egy római bérelt lakásba, s megkezdték a 45 évig tartó római életüket. (Dr. Kállay Miklós decemberében áttelepült New York-ba második feleségével, Fényes Mártával.) Magyar állampolgárságukról sohasem mondtak le, de 1956-ban osztrák állampolgárságot is nyertek. Kállay Kristóf és családja az emigráció elsõ 6-7 évében igen nehezen, és csak Dr. Kállay Miklós szerény anyagi támogatásából élt. Az ifjú családfõ minden lehetõséget igyekezett megtalálni az üzleti életben a vállalkozások körül, de ezek többnyire tiszavirág életû kísérletek maradtak. Állandóan úton volt valamilyen állás reményében. Vera asszony férje támogatásával még ilyen körülmények között is heti-havi rendszerességgel küldte a csomagokat az otthon nyomorgó szüleinek, számos Kállay rokonnak, és jó barátnak (élelmiszerektõl a ruhanemûkig), még akkor is, ha az igen szûkös háztartási 394

9 Csupán az emlék maradandó pénzbõl, önmaguktól kellett megvonni erre a fedezetet. Minden idegszálával Magyarországon járt, rettegett a szeretteiért, iszonyatos honvágya volt. Férje az atyai jóbarátok segítségével 1951-ben végre álláshoz jutott, az Európai Állattenyésztõk Szövetségének titkára lett, majd 1967-ben osztályvezetõi állást nyert a római székhelyû FAO-nál. Mint máltai lovag is szépen emelkedett a ranglétrán, 1969-ben a MMLSZ elnöke, 1978-ban pedig a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki nagykövete lett ben nagy lelki megrázkódtatás érte Verát. Elvesztette imádott édesanyját, akinek közelségét, betegségében gyógyító szavait, simogatását, az emigrálásuk óta nélkülözte. Szülei az internálásuk után, 1957 áprilisában kézhez vették végre útlevelüket Rómába, de édesanyja 10 nappal az indulás elõtt agyvérzésben hirtelen meghalt. Özvegy édesapja kivándorolt hozzájuk, 1981-ben Rómában tért meg a Teremtõjéhez. Az aggódó édesanya a távolból több mint óvta leveleiben a lányát, hogy nincs önbizalma, nincsenek barátnõi, nehezen barátkozik, hogy vad lett s nem szeret emberek közzé menni; ezt a természetét az anyai nagyanyjától örökölte, ezért nagyon küzdjön ellene ben egy másik csapás is érte, elvesztette Hlatky Endrét, 7 azt az embert, akit még Caprin a bizalmába, pótapjává fogadott, s akivel együtt fedezték fel Róma igazi arcát. Vera asszony Kedves Barátja Lelkemnek titulálta, az irodalom szeretete kötötte õket egymáshoz. Hlatky Endre is az édesanyával azonosan nem egyszer szóvá tette, hogy fogadott leánya csukott lelkû, túlzottan hideg és kimért, hogy nagyon megkeményedett. Vásárhelyi Vera az 50-es, 60-as években bizonyára nem egyszer nézett magába, több feljegyzése utal erre. Pl ben így vallott magáról: Megtanultam, hogy az élet túl kemény, semhogy elbánjunk vele, inkább mi törünk meg a csapásai alatt. Én sose támadok, a maximum a passzív rezisztencia ameddig eljutok. Késõbb, a Fiugge-i útinaplójában (1961): Egy elveszett gyerek határozatlansága, félelme bujik meg bennem, csak ahol érzem hogy szeretnek, ott vagyok biztos és harmónikus. Talán senki sem merít úgy másokból erõt mint én, megtartom ugyanakkor belsõ magányom igényét. Gondolkodni, teremteni, élni belsõleg csak a magányban tudok, de boldog lenni, csak másokon keresztül. Még szépkorában sem tudta önmagának megmagyarázni, hogy miért olyan önmarcangoló, hogy miért mutatja magát mások elõtt a legrosszabb színben. Más voltam mint a többiek, mintha a bõrömrõl egy réteg hiányozna. Betegesen érzékeny, szeszélyesen hangulatos, de csak azért, mert erõsebben válaszoltam mindenre, mint a többiek. Ez a sehová se tartozás, elkísért egész életemben. Egy biztos: egész életét sírás és panasz nélkül élte le, ahogy azt nevelésünk, büszkeségünk, osztályunk hagyománya tõlünk elvárta, s benne volt a Skorpió jegyében születettek kettõssége: józan kötelességtudat, szívósság, 7 Hlatky Endre dr. juris (*Nagyvárad, 1895 Róma, 1957): között a Külügyben, ill. a Miniszterelnökség sajtóosztályán dolgozott, majd a Magyar Rádió mûsorigazgatója, rövid ideig nagyváradi fõispán; a Lakatoskormányban miniszterelnökségi államtitkár. A nácik Dachauba hurcolták, õ is tagja a Dél-Tirolban megmenekült VIP csoportnak. Olaszországban maradt, ferences harmadrendû, camalduli szerzetes lett. Franciából közel 200 kínai verset fordított magyar nyelvre, irodalmi hagyatéka a Kállay Gyûjteménybe került. 395

10 Lakatos Sarolta kitartás, ugyanakkor menekülés az élet kiábrándító valósága elõl a képzelet világába. Ezzel együtt hitte és tudta, hogy az élet nagy felelõsség és csodálatos ajándék, amit nagyon meg kell becsülni. Így élte életét. Elbeszélései mindezeket kiválóan visszatükrözik. Fiai ahogy cseperedtek, egyre több szabad ideje lett. Majd még több, amikor férje úgy döntött, hogy a családi hagyományok szerint a fiait bennlakásos (svájci) intézetben taníttatja. Anyai szíve azonban sohasem tudta elfogadni, hogy András és Miklós gyermekei csak az iskolai szünetekben lehetnek ezentúl az õ védõszárnyai alatt márciusában nagy boldogság érte, álláshoz jutott az Actio Catholicában, titkárnõ lett. Báró altorjai Apor Gábor 8 karolta fel. Apor egy angyal, ilyen jóságot még én életemben nem láttam. Amit mindnyájunkért tesz, ez fantasztikus, nem riad vissza soha semmi áldozattól, szeret minket, segített rajtunk mindezt kevés szóval, szívbõl. írja június 24-én. 25 éven át dolgozott a Katolikus Szemlénél szerkesztõként Békés Gellért író és teológus, fõszerkesztõ mellett, és az olasz rádió magyar nyelvû stúdiójában is munkát kapott. A családi gének dolgoztak benne, mert egymás után kezdte írni s publikálni elbeszéléseit, döntõen a Katolikus Szemlében, de írt a Szivárvány, az Új Hungária, az Irodalmi Újság, a Krónika, a Nemzetõr emigráns lapokba is. Elismert írónõ lett ben Rómában jelent meg a Katolikus Szemle kiadásában a Keserû babér c. novelláskötete, 1974-ben szintén Rómában a Fondor magány c. novelláskötete (magánkiadásban), ban az Újváry Griff kiadásában Münchenben a Fogyó holnapok c. novelláskötete, majd 1988-ban Rómában magánkiadásban a legnagyobb közönségsikert hozó, Skorpió hava c. önéletrajzi írása, a gyermekkoráról ban Sík Sándor irodalmi díjban 9 részesült a Fondor magány c. novelláskötetéért, különös tekintettel a Bettina c. elbeszélésért. Az 1990-es évek közepén magánkiadásban még két írását jelentette meg: Olvadó jég kezemben az idõ; Naplótöredékek olaszországi életünkrõl (Róma, 1995), valamint a Csupán az emlék maradandó. Gondolatok Rónay György: A kert címû verseskötetének olvasásakor (Róma, 1996). Elsõdlegesen a Katolikus Szemlében harmincnál több recenziója jelent meg, Alexander Lénárt, Ferdinándy György, Rónay György, Márai Sándor, Vadnay Zsuzsa, Saáry Éva, Tollas Tibor, stb. mûveirõl. Széleskörû levelezést folytatott, a nyugati magyar irodalom legkiválóbbjait barátjának tekinthette (Saáry Éva, Szabó Ferenc, Tollas Tibor, Vadnay Zsuzsa, Tûz Tamás, Csíky Ágnes Mária, Kabdebó Tamás, Vándor Györgyi, Fáy Ferenc, Cs. Szabó László stb.). 8 Báró altorjai Apor Gábor (*Sepsikõröspatak, 1889 Róma, 1969) a Monarchia összeomlásától 1944-ig a Külügyminisztérium alkalmazásában állt, dolgozott európai nagykövetségeinken is tanácsosi, majd nagyköveti minõségben ben a német megszálláskor visszaadta megbízólevelét, és Rómában maradt. Támogatta a Magyar Actio Catholicát, a Katolikus Szemlét és az Anonymus Könyvkiadót. Magas rangú máltai lovag volt, a Rend nagykancellárja között. Hagyatéka a Kállay Gyûjteménybe került. Testvéröccse a vértanúhalált halt, boldoggá avatott Apor Vilmos gyõri megyéspüspök. 9 A Sík Sándor irodalmi díjat Rómában alapították a Katolikus Szemle munkatársai s barátaik. Az elsõ díjat Fáy Ferenc kapta (1973), a következõt Lõkkös Antal (1974), a harmadikat Vásárhelyi Vera. A díj 1978 után megszûnt. 396

11 Csupán az emlék maradandó Tollas Tibor az 1987 júliusában írt Bújócska Istennel c. versét, Szabó Ferenc költõ ban az Emlék éden c. versét, Cs. Szabó László 1985-ben az Õszi óda c. versét neki ajánlotta, ahogy õ maga pl. a Szabálytalan négyszög c. novelláját 1975-ben Csé Lacinak. Írótársai róla alkotott véleménye közül néhány: Fáy Ferenc szerint (1974) Vásárhelyi Vera valami különös Istenáldást hordoz magában, írásai a nagy íróasszonyt mutatják, nagy írót apró mozaikokban ; Csíky Ágnes (1979): a te saját zászlód, emblémád, a felolvadás a természetben. ; Kerényi Magda (1988): nyelved gazdagságát és árnyalatosságát mindig megbámultam. ; Tûz Tamás (1979): Az emigráció egyik legjobb, de szerénysége folytán a nagyközönség által kevésbé ismert írónõ, írásai a természet és mûvészet, lélektan, dráma, líra nemes ötvözete, az írásmûvészet legmagasabb szintjén. ; Saáry Éva (1988): A nyugati magyar emigráció legkiválóbb prózaírója. Dedikációk a hagyatékával szintén a Kállay Gyûjteménybe került könyvtárának néhány kötetébõl: Márai Sándor (1971, 1973) barátsággal ajánlja köteteit; Illés Endre (1980): Egy váratlan felfedezés örömével, gyönyörûségével, fájdalmat keltõ szépségével, az Elefánttemetõ írójának, Vásárhelyi Verának. A természetjárás, barangolások, az olvasás és írás mellett a harmadik szenvedélye a festés volt. Elsõ festõleckéjét még gyermekkorában Lõkösházán, Csernovics Erzsébet nagynénjétõl kapta. A nagynéni már ekkor felfigyelt a gyermek tehetségére, hogy nem csak látja, de érzi is a színeket. Majd négy évtized múltán fogott legközelebb ecsetet a kezébe, amikor Triznya Mátyás tanítványa lett Rómában. A festõ felesége, Szõnyi Zsuzsa, az egyik legjobb barátnõje volt Vera asszonynak Rómában. Gyakran összejártak, közös családi programokat szerveztek, Vera asszony és férje rendszeresen részt vettek a nevezetes római Triznya kocsma rendezvényein. A Triznya házaspár rendszeresen olvasta Vásárhelyi Vera írásait, s amikor elolvasták A cethal gyomrában c. novellát, a nagy festõ úgy találta, hogy Veruska színekben látja a világot, festenie kell. Karácsonyi ajándékul egy komplett festõdobozzal ajándékozták meg, majd gyakorlatilag a Maestro haláláig (1991) Vera asszony rendszeres festõleckéket kapott tõle. Vásárhelyi Vera szép akvarelleket hagyott maga után. Férjét imádattal szeretõ feleség volt, aki bizony sokszor, erején felül segítette, támogatta az érvényesülését. Saját kedvteléseit (írás, festés) is félretéve, kongresszusról kongresszusra kísérte õt, szervezte a kongresszusi asszonyprogramokat. Kállay Kristóf nagyköveti kinevezését követõen a római diplomáciai élet sûrûjében is keményen helytállt, noha a hivatalos ebédek s vacsorák hetente-kéthetente követték egymást. Õ maga valójában nem kedvelte ezeket a zajos fogadásokat ( papagájkalitkában érezte magát), de férje tisztsége nem egyszer megkövetelte tõle a háziasszonyi teendõk ellátását is. Beutazták Európát, a látott csodálatos tájak, az ottani emberek mind visszaköszönnek elbeszéléseiben, vagy fennmaradtak a még kiadatlan útinaplóiban ben Vásárhelyi Verát felvették a Szuverén Máltai Lovagrendbe. Mint máltai dáma maximálisan igyekezett teljesíteni a vállalt kötelezettségeit. Ez a feladatkör közel állt 397

12 Lakatos Sarolta Balról: Kállay Miklós miniszterelnök, Kállay Miklósné Fényes Márta, Kállay Miklós, Dr. Kállay Kristófné Vásárhelyi Vera, áll: báró altorjai Apor Gábor Castelgandolfo, Dr. Kállay Kristóf, Dr. Kállay Kristófné Vásárhelyi Vera és Barcs György máltai lovagok a Máltai Lovagrend római kápolnája elõtt, 1972.

13 Csupán az emlék maradandó hozzá, mert a szegények, elesettek segítése, támogatása már gyermekkorától szívügye volt ben a Rend emlékéremmel tüntette ki az novemberi dél-olaszországi földrengést követõ karitatív munkájáért. Férjével együtt szélesre tárták házuk ajtaját a Rómába vetõdõ magyarok elõtt, legendássá vált Vera asszony kedves háziasszonyi vendéglátása saját otthonukban és a római Szent István Házban. Hosszan lehetne írni az 1956-os menekültek körül végzett munkájukról is, amikor a már Rómában élõ magyarok egy emberként segítették az éhezõ, pénznélküli menekült honfitársaikat. Idõközben fiai kirepültek a családi fészekbõl, mindkettõ családot alapított. András fiától Katalin, Krisztina és Kristóf, Miklós fiától András és Heléne unokája született, s ahogy minden nagymamának, Vera asszonynak is õk lettek a legfontosabbak, akikre mindig tudott idõt szakítani. (Az unokák Svájcban, Németországban és Olaszországban élnek, világpolgárok, kevés magyar érzelmi kötõdéssel.) Hazatérés 1990-ben lépett elõször 45 év múltán ismét magyar földre. Férje döntését inkább tudomásul véve, 1995-ben véglegesen visszatelepedtek. Valószínûleg a hazatelepülés okozta lelki trauma miatt 1994-ben még Rómában súlyos szívinfarktusa volt. Személyi igazolványuk tanúsága szerint az õsi Kállay település, Kállósemjén polgárai voltak halálukig. Magammal hoztam emlékeimet, de azt nem sejtettem, hogy mennyire fog hiányozni a reggeli esti harangszó az Aventino számos templomából, milyen szomorú hónapokig napfény nélkül élni, látni, mint lett idegen szinte felismerhetetlen a régen elhagyott, de mindig visszavágyott»haza«s az»élned halnod kell«bõl már csak a»halnod«szó ismerõs. Az»élned kell«felismerhetetlen lett. Idegen. Újra meg kellett tanulni valahogy élni egy idegenné vált országban. írja naplójában. Élete utolsó 5 évében súlyos beteg volt, pesti lakásukat igen ritkán hagyta el, a nyarakat a jó levegõjû hegyi panziókban, fõleg svájci unokáival töltötte, vagy az itthoni erdõs tájak szállodáiban. Férje 2000-ben nagy Kállay világtalálkozót szervezett Nyíregyházán, amin Vera asszony is részt kívánt volna venni. Elõbb Lillafüreden, majd Nyírkátán, egy reprezentatív vadászházban tartózkodott s várta a nagy napot. A rendezvény elõtt 3 nappal rosszul lett, azonnal a pesti klinikára vitték, ahol augusztus 27-én megtért Teremtõjéhez. Férje április 26-án követte õt, mindketten a kállósemjéni családi kriptában nyugszanak. Én az életem minden egyes napján magamat csak magyarnak éreztem. Ezért szeretném, ha gyermekeink, menyeink, unokáink sem felejtenék el, hogy õk is magyarnak születtek. Ez dicsõséget, illetve a tény, hogy õk valamennyien Kállayak, kötelességet is jelent. (Vásárhelyi Vera végrendeletébõl.) 399

14 Lakatos Sarolta Vásárhelyi Vera akvarellje SAROLTA LAKATOS: Only Memories Are Fadeless Traces from the life of Vera Vásárhelyi (Dr Kristóf Kállay s Wife) The author gives an outline of the life of Vera Vásárhelyi, wife of Dr Kristóf Kállay using letters, diaries, documents that can be found in Kállay Collection and reminiscences that came up during interviews done with her and her husband. Moments of her childhood, youth, marriage, the excitement when escaping from the country, the emigration and return to the country as if they were all pictures of a film we are watching. 400

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943 Családfa Apai nagyapa Kinszki Ármin 1860-as évek 1910 Apai nagyanya Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45 Anyai nagyapa Gárdonyi (Grünberger) Dávid 1861 1914 Anyai nagyanya Gárdonyi (Grünberger)

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921 Családfa Apai nagyapa Dr. Glück Lajos 1850-es évek 1891 Apai nagyanya Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932 Anyai nagyapa Löbl Ármin 1857 1930 Anyai nagyanya Löbl Árminné (szül.

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003.

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Göndör (Grünwald) Jakab Bauman?-né (Göndör /Grünwald/ Jakabné) (szül. Heimovics Regina) 1850-es évek 1940-es évek Anyai nagyapa Friedrich Vilmos Anyai nagyanya Friedrich

Részletesebben

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Schwarz??? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921 Schlosz Bertalan?? Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926 Apa Szántó (Schwarz) Miksa 1880/82 1950

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül.

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül. Családfa Apai nagyapa Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Apai nagyanya Kohn Simonné (szül.: Smutzer Teréz) 1850-es évek 1890-es évek) Anyai Anyai nagyapa nagyanya Weisz Adolfné Weisz Adolf (szül.: Rosenstock

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Goldstein??? Apai nagyanya Goldstein?-né (szül.? Rozália) 1874 1949 Anyai nagyapa Goldsmann Bernard?? Anyai nagyanya Goldsmann Bernardné (szül.? Eszter) 1880-as évek 1970- es évek

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

Kemecsei Helytörténeti Krónika

Kemecsei Helytörténeti Krónika A KEMECSEI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY LAPJA Kemecsei Helytörténeti Krónika 2014. X. évfolyam 3. szám MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE Alapítók köszöntése A 16. éve, 1998-ban megalakult Kemecsei Gyermekekért Alapítvány

Részletesebben

VETTE AZ Ő NÉPÉT GOBBY FEHÉR GYULA

VETTE AZ Ő NÉPÉT GOBBY FEHÉR GYULA VETTE AZ Ő NÉPÉT GOBBY FEHÉR GYULA Csonka András tudta, hogy az ő családja Békésb ől származik. Azt is tudta az édesanyjától, hogy Pósa Jánosék anyai ágon rokonaik. De nem volt biztos benne, hogy Dankóék

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Családfa. Klein József 1847/48 1920. Interjúalany Radvaner Vilmosné (korábban: Grósz Tiborné) (szül. Gönczi Erzsébet) 1908.

Családfa. Klein József 1847/48 1920. Interjúalany Radvaner Vilmosné (korábban: Grósz Tiborné) (szül. Gönczi Erzsébet) 1908. Családfa Apai nagyapa Rosenberg Herman (1830 1908) Apai nagyanya Eosenberg Hermanné (szül. Feuerstein Regina) 1830-as évek 1908 Anyai nagyapa Klein József 1847/48 1920 Anyai nagyanya Klein Józsefné (szül.

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

Annus szobalányként dolgozott,

Annus szobalányként dolgozott, Annus döntése Annus szobalányként dolgozott, akkor már majdnem 10 éve, amikor az asszonya váratlan ajánlattal állt elő. Kedves Annuskám, tudja mennyire szeretjük magát, a férjem és én is. Családtagnak

Részletesebben

AZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE

AZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE AZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE 3. szám, 2015. március 3. szám - 2015. március Apró lépések a családokért Néhány évvel ezelőtt egy kolléganőm felhívott, hogy nem tudja, mit csináljon, ugyanis abortuszra

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Davidovits Mózes? 1890-es évek Apai nagyanya Davidovits Mózesné (szül.? Ráhel)?? Anyai nagyapa Csernovits Efraim? 1937 Anyai nagyanya Csernovits Efraimné (szül.? Eszter? 1888/9 Apa

Részletesebben

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926 Családfa Apai nagyapa Kauders Dávid 1854 1926 Apai nagyanya Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Anyai nagyapa Freiberger Mór? 1904/05 Anyai nagyanya Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Az aranykezű nagyapám

Az aranykezű nagyapám Őseink nyomában területi honismereti pályázat 2016 II. Családban maradt Az aranykezű nagyapám Készítette: Magó Réka Felkészítő tanár: Katonáné Hajdu Ilona 8.a osztályos tanuló Thurzóné Mustos Ildikó Balassi

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 1 Megrendülten tudatjuk, hogy 2013. január 26-án 87 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett halottunk hamvait 2013. február 10-én 10.30 órakor a Budafoki Temetőben a Római Katolikus Egyház

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948 Családfa Apai nagyapa Weisz Mihály?? Apai nagyanya Weisz Cecília (szül. Hopper Cecília)?? Anyai nagyapa Laufer Mór?? Anyai nagyanya Laufer Mina (szül. Smatana Mina) 1860-as évek 1938 Apa Weisz József 1893

Részletesebben

Családfa. Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es évek 1940. Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944. Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944

Családfa. Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es évek 1940. Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944. Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944 Családfa Apai nagyapa Katz Icik 1870-es évek 1939 Apai nagyanya Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944 Anyai nagyapa Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944 Anyai nagyanya Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

Magyar Máltai Lovagok Szövetsége. Magyar Delegáció beszámolója a. 2013.06.24. 2014.06.23. közötti időszakról

Magyar Máltai Lovagok Szövetsége. Magyar Delegáció beszámolója a. 2013.06.24. 2014.06.23. közötti időszakról 1 Magyar Máltai Lovagok Szövetsége Magyar Delegáció beszámolója a 2013.06.24. 2014.06.23. közötti időszakról A Delegáció jelenlegi létszáma: 78 fő, (46 %) a teljes létszám 168. Az elmúlt évben elhunyt

Részletesebben

Családfa. Deutsch Ignácné (szül. Perl Mária) 1841 1931. Zsigmondné (szül. Glazel Berta) 1870-es évek 1944. Brichta. Deutsch Ignác 1841 1897

Családfa. Deutsch Ignácné (szül. Perl Mária) 1841 1931. Zsigmondné (szül. Glazel Berta) 1870-es évek 1944. Brichta. Deutsch Ignác 1841 1897 Családfa Apai nagyapa Deutsch Ignác 1841 1897 Apai nagyanya Deutsch Ignácné (szül. Perl Mária) 1841 1931 Anyai nagyapa Brichta Zsigmond 1860-as évek 1944 Anyai nagyanya Brichta Zsigmondné (szül. Glazel

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Haskó Jakab 1850-es évek 1927 Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942 Stern Sámuel 1879 1933 Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884

Részletesebben

Míg a halál el nem választ

Míg a halál el nem választ FÖLDESI ENIKŐ HAUSER PÉTER GARAMI MIKLÓS 1 Míg a halál el nem választ Esetbemutatás Összefoglalás Amennyiben a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedő gyermekek gyógyító kezelése eredménytelen, a

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)?

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)? Családfa Apai nagyapa Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje Apai nagyanya Goldklang Dávidné (szül.?)? 1932/33 Anyai nagyapa Krausz Simon 1875 1932 Anyai nagyanya Krausz Simonné (szül.

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Családfa. P. Ignácné (szül. Kohn Erzsébet) 1875 1931. Fk. Fülöpné (szül. Lőwinger Karolina)? 1920. P. Ignác 1867 1942/43. Fk. Fülöp? 1920. Apa.

Családfa. P. Ignácné (szül. Kohn Erzsébet) 1875 1931. Fk. Fülöpné (szül. Lőwinger Karolina)? 1920. P. Ignác 1867 1942/43. Fk. Fülöp? 1920. Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Fk. Fülöp? 1920 Fk. Fülöpné (szül. Lőwinger Karolina)? 1920 P. Ignác 1867 1942/43 P. Ignácné (szül. Kohn Erzsébet) 1875 1931 Apa F. Hugó

Részletesebben

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929.

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929. Családfa Apai nagyapa Marmorstein Herman?? Apai nagyanya Marmorstein Hermanné (szül. Gottesman Ilona)?? Anyai nagyapa Lorber Sámuel? 1933 Anyai nagyanya Lorber Sámulné (szül. Goldiner Ida)?? Apa Marmorstein

Részletesebben

Z G I A T K Ö E R É E T T N

Z G I A T K Ö E R É E T T N Z G I A K Ö E R É E N B. D. Dezső (szül. 1930-) (B.D.-el nem sikerült kapcsolatba lépnünk, ezért az ő történetét, amelyet a Holokauszt Dokumentációs Központ irattárában őriznek, álnéven tudjuk csak közzétenni.)

Részletesebben

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 Terjedelem: 0,40 fm, 4 doboz, 4 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, II. emeleti folyosó Amint az a mellékelt genealógiai táblázatból is kitetszik,

Részletesebben

II. János Pál vetélkedő

II. János Pál vetélkedő II. János Pál vetélkedő Hittan forduló Szent Benedek Gimnázium, Budapest 1 Hittan verseny keretében az utcán végigsétálva embereket kérdeztünk meg arról, hogy mi a véleményük a papokról. Több embert megkérdezvén

Részletesebben

Családfa. Pardesz?-né (szül.?)? 1944. Nincs adat. Pardesz?? 1930-as évek. Lövith??? Apa. Anya. Lövith Max (1890 1934)

Családfa. Pardesz?-né (szül.?)? 1944. Nincs adat. Pardesz?? 1930-as évek. Lövith??? Apa. Anya. Lövith Max (1890 1934) Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Lövith??? Pardesz?? 1930-as évek Pardesz?-né (szül.?)? 1944 Apa Lövith Max (1890 1934) Anya Lövith Berta (szül. Pardesz Berta) 1896 1944

Részletesebben

EGY FÖLÖSLEGES ÖÖ EMBER ÉLETE

EGY FÖLÖSLEGES ÖÖ EMBER ÉLETE Hadas Miklós-Zeke Gyula EGY FÖLÖSLEGES ÖÖ EMBER ÉLETE BESZÉLGETÉSEK VAZSONYI VILMOSSAL BALASSI KIADÓ BUDAPEST TARTALOM KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 5 AZ OLVASÓHOZ 7 REZEDA KAZMER ES OBLOMOV Ötvenhat őszén : 15

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Élet - Halál (90x70 cm, vászon, olaj) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉLET és HALÁL Az élet a halál kistestvére. (Dobrosi Andrea) Az életre

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Családfa. Charlotte Oppenheimer (szül. Charlotte Rosenfeld) 1846 körül 1926. Weisz Farkasné (szül.?) (? 1900-as évek)

Családfa. Charlotte Oppenheimer (szül. Charlotte Rosenfeld) 1846 körül 1926. Weisz Farkasné (szül.?) (? 1900-as évek) Családfa Apai nagyapa Weisz Farkas (? 1900-as évek) Apai nagyanya Weisz Farkasné (szül.?) (? 1900-as évek) Anyai nagyapa Henrich Oppeneimer (? 1920 előtt) Anyai nagyanya Charlotte Oppenheimer (szül. Charlotte

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák József 1858 1933 Friedman? 1850-es évek 1920-as évek Apa Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Anya Izsák Jakabné (szül. Friedman

Részletesebben

KORREKCIÓS SIMÍTÁS A IV. HÁZ SEGÍTSÉGÉVEL

KORREKCIÓS SIMÍTÁS A IV. HÁZ SEGÍTSÉGÉVEL Németh Ágnes: KORREKCIÓS SIMÍTÁS A IV. HÁZ SEGÍTSÉGÉVEL Minden asztrológus legnehezebb feladatának tekinti ellenőrizni, hogy a kapott születési adatok precízek-e. Ehhez gondolom mindegyikünknek meg van

Részletesebben

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János. Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa

Részletesebben

rövidített változat utolsó módosítás: 2011. január 9.

rövidített változat utolsó módosítás: 2011. január 9. rövidített változat utolsó módosítás: 2011. január 9. Ifjú Kutasi József, szül. 1936.07.26. Budapest, római-katolikus hitvallású, keresztelve: 1936.08.02.-án Budapest-rákosfalvai r. k. templomban, cím:

Részletesebben

András és Krisztina: A nagy út

András és Krisztina: A nagy út András és Krisztina: A nagy út Külföldi Magyar Cserkészszövetség András és Krisztina: A nagy út Írta: Madzsarné Osvay Erzsébet Rajzolta: Pándiné Uray Erzsébet A Zöld Pajzsos Kiscserkészek részére Külföldi

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

Családfa. Rosenberg?-né (szül?)? 1922 elõtt. Roth Bernátné (szül. Reisenbach Záli) 1852 1934. Rosenberg?? 1910-es évek. Roth Bernát 1847 1903.

Családfa. Rosenberg?-né (szül?)? 1922 elõtt. Roth Bernátné (szül. Reisenbach Záli) 1852 1934. Rosenberg?? 1910-es évek. Roth Bernát 1847 1903. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Roth Bernát 1847 1903 Roth Bernátné (szül. Reisenbach Záli) 1852 1934 Rosenberg?? 1910-es évek Rosenberg?-né (szül?)? 1922 elõtt Apa Roth

Részletesebben

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Életrajza Vojtěcha Hasmandová anya 1914. március 25.-én született

Részletesebben

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával

Részletesebben

SIKER CLUB. SIKER CLUB 2009, No. 23. Siker tippek és stratégiák

SIKER CLUB. SIKER CLUB 2009, No. 23. Siker tippek és stratégiák SIKER CLUB SIKER CLUB 2009, No. 23 Siker tippek és stratégiák James Vágyi vagyok a Siker Club huszonharmadik számával, ahol sikeres gondolatokat, ötleteket és információkat ajánlunk arról, hogy hogyan

Részletesebben

Aki nélkül nem lehetne Karácsony

Aki nélkül nem lehetne Karácsony III. évf. 4. szám 2014. december A Budapest-Nagytétényi Református Egyházközség időszakos kiadványa Aki nélkül nem lehetne Karácsony Bármikor, bárhol végbemehet egy ilyen kérdezz-felelek: - Mi kell a Karácsonyhoz?

Részletesebben

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály Neved: Felkészítőd: Iskolád: Osztályod: 2013. 1 Általános tudnivalók Iskolánk, a nyirádi Erzsébet királyné Általános Iskola már tízedik alkalommal

Részletesebben

Családfa. Anya Klein Lázárné (szül.szalpéter Adél) (1881-1944) Apa Klein Lázár (1878-1944) Házastárs Interjúalany

Családfa. Anya Klein Lázárné (szül.szalpéter Adél) (1881-1944) Apa Klein Lázár (1878-1944) Házastárs Interjúalany Családfa Apai nagyapa Klein Mendel Wolf?-? Apai nagyanya Klein Mendelné (szül.weiser Aranka)?-1909 Anyai nagyapa Szalpéter??-? Anyai nagyanya Szalpéter?-né (szül. Holder Gizella)?-1944 Apa Klein Lázár

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

JÁNOS 6,38. Alsóvárosi Harangszó 2013. szeptember. A nagykanizsai Szent József Plébánia lapja VIII. évfolyam 9. szám 2013.

JÁNOS 6,38. Alsóvárosi Harangszó 2013. szeptember. A nagykanizsai Szent József Plébánia lapja VIII. évfolyam 9. szám 2013. H A R A N G S Z Ó Alsóvárosi Harangszó 2013. szeptember A L S Ó V Á R O S I A nagykanizsai Szent József Plébánia lapja VIII. évfolyam 9. szám 2013. szeptember Mert nem azért szálltam alá a mennybõl, hogy

Részletesebben

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság ELSŐ FEJEZET Nem így kellett volna történnie. Addie Folsom úgy képzelte, a középiskola után hat évvel tehetősen és egy jó kocsi volánjánál ülve tér majd haza. Ehelyett behúzott nyakkal és egy közel háromszázezer

Részletesebben

Az indigótól a tintaceruzáig

Az indigótól a tintaceruzáig Tooth Gábor Andor Az indigótól a tintaceruzáig Látogatás Böröcz Andrásnál E cikk apropója néhány New Yorkban eltöl - tött nap, mely során meglátogattam Böröcz András képzômûvészt. Valójában San Franciscóba

Részletesebben

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem.

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. XIV Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. Az ősz, a szív: véres két árny. Sokat jártam az emberek között, ifjú vagyok, csendes

Részletesebben

Családfa. Werner Károlyné (szül. Pollák Matild) 1858 1860 között 1936. Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933

Családfa. Werner Károlyné (szül. Pollák Matild) 1858 1860 között 1936. Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933 Családfa Apai nagyapa Popper Károly 1864 1935 Apai nagyanya Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933 Anyai nagyapa Werner Károly 1850 1916 Anyai nagyanya Werner Károlyné (szül. Pollák

Részletesebben

Ő is móriczos diák volt

Ő is móriczos diák volt Ő is móriczos diák volt 107 Az idei évben rendhagyó beszélgetésre került sor az Ő is móriczos diák volt interjú keretében. Az íróként, költőként, illetve műfordítóként tevékenykedő Mezey Katalint s lányát,

Részletesebben

Családfa. Preisz Sománé (szül. Deutsch Berta) 1870-es évek 1944. Blum Mórné (szül. Klein Róza) 1870-es évek 1944. Blum Mór 1868 1944

Családfa. Preisz Sománé (szül. Deutsch Berta) 1870-es évek 1944. Blum Mórné (szül. Klein Róza) 1870-es évek 1944. Blum Mór 1868 1944 Családfa Apai nagyapa Preisz Soma 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Preisz Sománé (szül. Deutsch Berta) 1870-es évek 1944 Anyai nagyapa Blum Mór 1868 1944 Anyai nagyanya Blum Mórné (szül. Klein Róza) 1870-es

Részletesebben

Pole and Hungarian, Two good friends project

Pole and Hungarian, Two good friends project Pole and Hungarian, Two good friends project A projektet az Európai Bizottság támogatta. A kiadványban (közleményben) megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit. Önkéntesként

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

Bajsa. Bajsa történelme

Bajsa. Bajsa történelme Terényi Annamária Bajsa A falum 2001-tõl kezdve rendelkezik címerrel. A címeren található a fõ szimbólum, ami egy kakas, mely az egyszerûséget, szabadságot és a falusi tájat, hangulatot jelképezi. A kakas

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] A KÉT KIRÁLYGYERMEK BALLADAMOTÍVUMAI EGY KIBÉDI NÉPMESÉBEN

[Erdélyi Magyar Adatbank] A KÉT KIRÁLYGYERMEK BALLADAMOTÍVUMAI EGY KIBÉDI NÉPMESÉBEN RÁDULY JÁNOS A KÉT KIRÁLYGYERMEK BALLADAMOTÍVUMAI EGY KIBÉDI NÉPMESÉBEN 1. 1865-ben jelent meg első ízben a Fővárosi Lapokban Kriza János egyik legkiválóbb munkatársának, Gálfi Sándornak a balladagyűjtése

Részletesebben

MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI

MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI Minden láng fölfelé lobog. Az emberi lélek is láng. Tánczos István igazgató tanító visszaemlékezései a kerekharaszti iskoláról A visszaemlékező 42 évi hivatásszeretettől vezérelt pedagógus

Részletesebben

1. Melléklet. 2. Melléklet. Interjú D.-vel. Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Geri a nagy parker, Azt hiszi, hogy ő a Marveles Peter Parker

1. Melléklet. 2. Melléklet. Interjú D.-vel. Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Geri a nagy parker, Azt hiszi, hogy ő a Marveles Peter Parker 194 1. Melléklet Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Ez itt a Dobbantó! Was is das? Ez nem gáz! Kriszbá az osztályfőnökünk Vele cool az egyéni fejlődési tervünk Edit nénit se felejtsük el hozzá fordulunk, ha

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Bödõk, Ilona b: 1947 in Csicsó Mad. Nagy, Tibor "Dr" b: 1946 in Mad m: 1976. Nagy, Szabolcs "állatorvos Dr" b: 1976 in Mad

Bödõk, Ilona b: 1947 in Csicsó Mad. Nagy, Tibor Dr b: 1946 in Mad m: 1976. Nagy, Szabolcs állatorvos Dr b: 1976 in Mad Nagy, Vilma b: 1911 in Csicsó d: 2005 in Csicsó anyja Pálffy Vilma Fél Antal d.u. Bödõk, Pál b: 1905 in Csicsó m: 1947 d: 1965 in Csicsó anyja Kollár M.Bödõk Ksz.Tarcsi Géza, Balá gy.k.sz. Beke Károly

Részletesebben

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori színész- és énekesnő. A Krétakör Színháznak, majd 2008-tól Alföldi menesztéséig a Nemzeti Színház társulatának

Részletesebben

BEZDANI KÁNTORTANÍTÓK

BEZDANI KÁNTORTANÍTÓK Baila Ferenc BEZDANI KÁNTORTANÍTÓK A Bezdán újratelepítése (1742) utáni évben azonnal megalakult a Bezdáni Római Katolikus Egyházközség (plébánia), valamint a Bezdáni Katolikus Elemi Iskola. A falu első

Részletesebben

Szép az ici-pici nõi cipõ, nõi cipõ. Benne óvatosan lépked a nõ, a nõ. EGY CIPÕÁLMODÓ ÉLETMÛVÉSZ PETÕ LAJOS CIPÉSZ

Szép az ici-pici nõi cipõ, nõi cipõ. Benne óvatosan lépked a nõ, a nõ. EGY CIPÕÁLMODÓ ÉLETMÛVÉSZ PETÕ LAJOS CIPÉSZ Szép az ici-pici nõi cipõ, nõi cipõ. Benne óvatosan lépked a nõ, a nõ. EGY CIPÕÁLMODÓ ÉLETMÛVÉSZ PETÕ LAJOS CIPÉSZ A MÚLÓ IDÕ NYOMÁBAN A CIPÉSZ A cipészekkel valahogy mindig jóba voltam. Nem tudom, miért,

Részletesebben

Családfa. Mittelman Ármin 1863 1944. Riegelhaupt Sámuelné (szül. Goldman Regina)? 1890. Mittelman Árminné (szül. Weisz Sarolta)?

Családfa. Mittelman Ármin 1863 1944. Riegelhaupt Sámuelné (szül. Goldman Regina)? 1890. Mittelman Árminné (szül. Weisz Sarolta)? Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Riegelhaupt Sámuel? 1930 Riegelhaupt Sámuelné (szül. Goldman Regina)? 1890 Mittelman Ármin 1863 1944 Mittelman Árminné (szül. Weisz Sarolta)?

Részletesebben

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény A Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata először érkezik

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

Családfa. Neu Adolf 1830-as évek? Interjúalany. Kárpáti Áronné (korábban: Schächter Lászlóné) (szül. Grünberg Klára) 1920.

Családfa. Neu Adolf 1830-as évek? Interjúalany. Kárpáti Áronné (korábban: Schächter Lászlóné) (szül. Grünberg Klára) 1920. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Grünberg?? 1920-as évek Grünberg?-né (szül. Grünberg Berta)? 1930 Neu Adolf 1830-as évek? Neu Adolfné (szül. Kraut Borbála) 1832 1922 Apa

Részletesebben

Forrás. Jézus mellénk állt

Forrás. Jézus mellénk állt Forrás a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Jézus mellénk állt 13. évf. 1. szám 2016. január 10. Gárdonyi Géza népszerű karácsonyi énekében jól láttatja az első karácsony valóságát: Nem

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

Márai Sándor Márai Sándor

Márai Sándor Márai Sándor Márai Sándor Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik[1] (Kassa, 1900. április 11. San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró. Márai életútja az egyik

Részletesebben

A 19-20.században terjedt el az adventi koszorú és kalendárium készítése, melyekkel szintén a várakozást fejezték ki.

A 19-20.században terjedt el az adventi koszorú és kalendárium készítése, melyekkel szintén a várakozást fejezték ki. DECEMBER- KARÁCSONY HAVA-ÁLOM HAVA JELES NAPOK December 25. Karácsony December 26. Karácsony NÉPSZOKÁSOK, NÉPI HIEDELMEK ADVENT Advent a kereszténység egyik legfontosabb időszaka: a négy hét alatt a hívek

Részletesebben