VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ"

Átírás

1 VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA III. KÖTET ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ NOVEMBER MÓDOSÍTVA FEBRUÁR BFVT. Kft 1

2 Megbízó: Veszprém MJ Város Önkormányzata Porga Gyula polgármester Megbízó felelőse: TELEPÜLÉSRENDEZÉS: Tervezők: Horváth Gábor főépítész BFVT Kft Budapest, Andrássy út 10. András István TT1É vezető településtervező, építész Érsek Gábor okl. településmérnök Szabóné Homa Anna okl. építészmérnök RÉGÉSZET: Archeosztráda Kft Budapest, Pöstyén u. 13. Dr. Tankó Károly régész szakértői engedély sz.: OKM 289 5/2008 BFVT. Kft 2

3 TARTALOM BEVEZETÉS I. ÉPÍTETT ÉRTÉKEK 1. VIZSGÁLAT 1.1. Történeti leírás, régészeti örökség felmérése a változással érintett területen 1.2. Természet, táj, tájhasználat településhálózat és településszerkezeti összefüggések, tájtörténet 1.3. Településkép és utcaképek 1.4. Településszerkezet és területhasználat 1.5. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok 1.6. Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi 1.7. Az örökségi értékek elemzése 1.8. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében 2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK 2.1. Településhálózati és tájhasználati változás 2.2. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás 2.3. Infrastrukturális változás 2.4. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása 3. HATÁSELEMZÉS 3.1. Történeti településhálózati következmények 3.2. Természeti, táji hatások 3.3. A településkép feltárulásának változásai 3.4. Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei 3.5. Történeti térbeli rendszerek alakulása 3.6. Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban településszerkezetben, épített környezetben, a település életében 3.7. Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei 3.8. Településkarakter változásának hatásai 3.9. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Folyamatok iránya, visszafordíthatósága Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetõségei 4. ÖSSZEFOGLALÓ 5. NYILATKOZAT BFVT. Kft 3

4 II. RÉGÉSZET HATÁSTANULMÁNY 1. A TANULMÁNY TÁRGYA 2. TÖRVÉNYI KÖRNYEZET 2.1. A régészeti lelőhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó főbb jogszabályok 2.2. A régészeti lelőhellyel érintett területeken követendő eljárások, jogok és kötelezettségek 3. AZ ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKEK ÁLLPOTA ÉS A VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK HATÁSELEMZÉSE 3.1. Vizsgálat a) Történeti leírás és a régészeti örökség b) Védettségek c) Az örökségi értékek elemzése f) Területhasználat és terület állapota a kulturális örökség összefüggésrendszerében 3.2. Változtatási szándékok 3.3. Hatáselemzés a) Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei b) Folyamatok iránya és visszafordíthatósága c) Kárenyhítés lehetősége és költsége 3.4. Összefoglalás 3.5. Nyilatkozat 4. TÉRKÉPEK BFVT. Kft 4

5 BEVEZETÉS Veszprém Megyei Jogú Város jelenleg hatályos Településfejlesztési Koncepcióját a város Közgyűlése 2000 ben fogadta el, majd 2002 ben felülvizsgálta. Az időközben jelentősen megváltozott gazdasági, társadalmi és egyéb keretfeltételek miatt Veszprém Megyei jogú Város Közgyűlése a 48/2012.(II.24.) VMJVÖK határozatában foglaltak alapján készítteti településrendezési eszközeinek esedékes átfogó felülvizsgálatát. A településfejlesztési koncepció az Építési törvény (Étv.) szerint a városi közgyűlés által elfogadott, elsősorban településpolitikai dokumentum, amely Veszprém nagy távlatú, hosszúés középtávú fejlesztési céljait jelöli ki. A koncepció biztosítja a településfejlesztés összehangolt fejlesztését, megalapozza a település rendezését, rendszerbe foglalja a város közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket. A 395/2012.(XII.20.) Korm. rendelet rendelkezik arról, hogy az örökségvédelmi hatástanulmányt a kulturális örökség védelmérõl szóló évi LXIV. törvény 66. ában meghatározott esetekben a településfejlesztési koncepció vagy a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében kell elkészíteni, valamint meghatározza annak tartalmát is. Az örökségvédelmi hatástanulmányban elemzés készül a koncepcióban megfogalmazott átfogó és (rész)céloknak a település épített, kulturális és természeti örökségére gyakorolt hatásairól. I. ÉPÍTETT ÉRTÉKEK 1. VIZSGÁLAT 1.1. Történeti leírás, régészeti örökség az érintett területen Összefoglaló történeti leírás Veszprém ismert történelme csaknem hétezer évre nyúlik vissza, bár a mai város kialakulása a 9.és a15. század között ment végbe. Emiatt gyakran nevezik ezeréves városnak is. A kezdetek kezdete A Veszprémi fennsík és a Balaton felvidék határán található Európa jelenleg ismert legrégebbi (35 ezer éves) vörösfesték bányája. Paleolitikus leleteket találtak a mai Almádi út és a Füredi út közötti térségben. Kutatások bizonyítják, hogy az i.e. 5. évezredben nagy kiterjedésű neolitikus település állt a mai Újtelep nevű városrész nyugati részén. A bronzkor középső szakaszából, az i. e. 2. évezredből temetkezési leletek kerültek elő a Várhegyről, valamint a Dózsaváros, a Jeruzsálemhegy és a Belváros területéről is. Vaskori sírok is ismeretesek Jutasról, az Aranyos völgyből és a Rákóczi utcából. Az i. e. 1. század végén Pannoniát elfoglaló rómaiak valószínűleg nem telepedtek meg a város területén, ugyanakkor a mai Gyulafirátót területén építettek villát, Balácán villagazdaságot hoztak létre. Más jelentős tevékenységről nincsenek adatok, valószínűleg nem telepedtek meg a város területén, mert a várhegyen fekvő falut ekkor még mindig őslakosok lakták. BFVT. Kft 5

6 Veszprém vára egyike a legkorábbi várainknak, Géza korában már biztosan létezett. Anonymus megemlíti a Gesta Hungarorumban. Szalók apja, Ösübü, meg Örkény apja, Őse továbblovagolva a Balaton vize mentén, elérkeztek Tihanyhoz, majd miután ott a népeket meghódították, tizennegyed napra bejutottak Veszprém városába. A honfoglalás idején a Dunántúlnak ez a területe az Árpád ház birtoka lett. A fejedelmi szállásterületet a többi törzs (Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi és a csatlakozott kabarok) gyűrűje, valamint lakatlan, de katonailag ellenőrzött gyepű (határsáv) védte. A magyar seregek portyázások során elszenvedett vereségei után Géza fejedelem és Szent István király uralkodása alatt ( ) alakult ki a keresztény, feudális magyar állam. Veszprém megye kétharmada tartozott közvetlenül a király alá, a megye egyharmada hűbérbirtok lett királyi adományozás révén. Veszprémnek fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban. 13. századi krónikák említik, hogy a várostól nem messze, a sziklás fennsíkon győzte le I. István a lázadó pogány herceg, Koppány seregeit. Az Árpád ház uralkodása alatt alapították Veszprém első templomait, melyeket a kora keresztény egyház szentjeiről neveztek el Szent Györgyről és Szent Mihályról. A középkori város A hagyomány szerint Veszprém öt dombra épült, ám valószínűbb, hogy a völgyekben, illetve a lejtőkön való megtelepedés időben megelőzte a magaslatok beépülését, mivel azok jobb vízellátottsággal rendelkeztek, illetve a kereskedelmi utak inkább a völgyekben haladtak, amennyire lehetséges volt. A vár körüli, kezdetben önálló települések, a szegek, a középkor végére váltak Veszprém városrészeivé. Kereskedelmi útvonalak mentén, illetve az oda vezető lejtőkön jöttek létre, templomaik és temetőik a dombok tetején kaptak helyet. A középkori városrészek felsorolás szinten a következőek: Szentmiklósszeg, Szentmargitszeg, Szentkatalinszeg, Szenttamásszeg, Sárszeg, Szentivánszeg. Az említett településmagoktól elkülönülten, a Séd völgy nyugati részén kapott helyet az 1020 körül alapított Szűz Mária Apácakolostor. A szegek területi eloszlását az alábbi ábra szemlélteti. A török háborúk idején a vár kivételével valamennyi elpusztult, így a középkori és újkori városrészek, illetve elnevezésük között folytonosságról nem beszélhetünk. BFVT. Kft 6

7 Középkori városrészek, ben Ali budai pasa elfoglalta Veszprémet. A törökök a vár bástyáit lerombolták, a székesegyházat kirabolták, az épületeket felgyújtották. A város az 1683 ig terjedő időszakban még kilencszer cserélt gazdát. A török harcok során végvárrá alakuló város a városias jellegét elvesztette. Az ország török uralom alóli felszabadulása után Veszprém végvári jelentősége is megszűnt. A Vigyázótorony (Tűztorony) és néhány támfal kivételével ekkor szűnt meg a vár erődítmény jellege. Veszprém egyik jelképévé vált a Tűztorony, amely egykor őrtorony volt, évszázadokon keresztül védelmi célokat szolgált, ennek megfelelően sokáig Vigyázótoronynak hívták. A török időket két középkori épület élte túl: a Tűztorony és a Gizella kápolna. A vár mai, barokk külseje a 18. századi püspöki és káptalani építkezések során alakult ki ( körül). Ekkor indult meg a vár körüli szegek és a korábban lakatlan területek (Jeruzsálemhegy, Dózsaváros, Cserhát) betelepülése. A század, a mai város kialakulása A 19. század elejét békés fejlődés jellemezte, a város a Közép Dunántúl kereskedelmi központjává vált, lakossága meghatszorozódott, a század közepén 14 ezer főt számoltak. Felélénkült a kulturális élet, polgári egyesületek, olvasókörök alakultak. A növekvő bevételekből szociális intézményeket építettek (1829 Városi Betegház, 1828 árvaház). Vasútvonal csak 1872 ben épülhetett (Székesfehérvár Veszprém Szombathely), melynek helyi állomása a városközponttól több kilométerre, Jutasnál épült meg. Ennek következtében a korábbi kereskedelmi szerepe megszűnt, stagnálás következett. BFVT. Kft 7

8 A mai belvárost meghatározó városkép a század fordulóján alakult ki. Megépült a városháza, lebontották az Óváros tér közepén álló épületeket. A tér kialakításában a szecessziós és a historizáló építészeti stílusokat követték. Az 1930 as években Veszprém látképe a viadukt megépítése előtt és után számottevő hadiipar települt a városba, 1930 ban Veszprém megyei városi címet kapott re készült el a városon átvezető országos főútvonal Székesfehérvár és az osztrák határ között. Az útvonal részeként épült meg az ország egyik legnagyobb viaduktja, a Szent István völgyhíd es években folytatódott az iparosítás, a kutatóintézetek és az egyetem építésével párhuzamosan. A város lakossága háromszorosára nőtt, nagy lakótelepek jöttek létre új városközpontokkal. A 8 as főút növekvő forgalmát a várost elkerülő körgyűrűre terelték, majd megkezdődött a városon belüli belső körgyűrű építése (melyet még ma sem fejeztek be) ben vált megyei jogú várossá. Régészeti örökség Lásd a II., régészeti hatástanulmány című fejezetben 1.2. Természet, táj, tájhasználat településhálózat és településszerkezeti összefüggések, tájtörténet Természeti környezet Természetföldrajzi adottságok A királynék városa a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el, három kistáj találkozásánál: északról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton felvidék, keletről pedig a sík Mezőföld északnyugati nyúlványa, a Veszprémi fennsík határolja. Veszprém a legmagasabban fekvő megyeszékhely: felszíne átlagosan 260 méterrel található a tengerszint fölött. A városon belül ugyanakkor nem ritkák a méteres szintkülönbségek sem. Különösen szembetűnőek ezek a Séd völgy déli és keleti oldalán, ahol az északnyugati szelek munkájának köszönhetően meredek dolomitsziklák törnek a magasba. A város ritka természeti, geológiai adottságai az épített örökséggel egységben ritka és egyedi városképet eredményeznek. Természeti értékek Veszprém város területén négy országos jelentőségű Natura 2000 terület található: a Csatárhegy és Miklós Pál hegy, a Kádártai dolomitmezők, valamint Papod és Miklád Kiemelt jelentőségű Természetmegőrzési területek, továbbá a Szentkirályszabadjai Különleges Természetmegőrzési Terület. BFVT. Kft 8

9 Veszprém közigazgatási területéhez tartozó Gyulafirátót településrészen országos jelentőségű, ex lege védett lápterület található. Országos védettségű természeti érték a Csatár hegyi barlang is. Helyi jelentőségű védett terület a Benedek hegy jellegzetes földtani képződményeivel, a természeti, régészeti és kultúrtörténeti szempontból értékes Kálvária domb, a jellegzetes tájképi értéket képviselő természetes karsztos terület: az Ördögszikla, a Sintér domb és a jutaspusztai szikla alakzat nyílt karsztja. A tiszafa Magyarországon védett növény, őshonos faj. Védettek a Vörösmarty téri fák és a két temető tiszafái. A településen korábban felmérésre került természeti, kultúrtörténeti, vagy városképi szempontból értékes területek Domborzati viszonyok a következők: Séd völgye Betekints völgy déli oldalán lévő megmaradt vízparti és hegylábi fás társulások Volt vidámpark területén fennmaradt őshonos fás társulások Fenyves utcai parkerdő értékes faállománya a parkerdő a veszprémi mókusok egyik lelőhelye Szerelem sziget vízparti növénytársulások és műemlékek Színház kert gazdag növényállmány, elnöki emlékfák ligete vadgesztenyék Erzsébet sétány értékes faállomány vadgesztenyék Betekints völgy sziklabúvásos nyílt dolomit sziklagyep és karsztbokorerdő Dószaváros temető értékes fái Vámos úti temető értékes fái További értékes egyedi tájértékek a Gyulafirátóti kálvária és a Csatár hegyi kilátó. (Forrás: TFT) Kedvelt kirándulóútvonal vezet az állatkerttől a Betekints völgyön és a régi vidámparkon át a Laczkó Dezső forrásig A régi vidámpark, a Betekints völgy és a Szerelem sziget a Kolostorok és kertek nevű nemrég átadott turistaútvonal része. Ezen a környéken járt régen a kisvasút. BFVT. Kft 9

10 Tájtörténet A veszprémi Vár hegy és az attól korábban mély völgyeléssel elválasztott Benedek hegy a régészeti ásatások szerint 6000 év óta lakott terület (Veress D. Csaba, 2005). E helyen számos kultúra váltotta egymást. Nyomaikat elsősorban a nagyobb felületű Vár hegyen, kisebb mértékben a tervezési területen mutatták ki. A tágabb területen kimutatott kultúrák a következők: vonaldíszes; bádeni; lengyeli; zóki (mészbetétes); halomsíros; urnasíros (illyrpannon). Az ezt követő kelta, római és avar kultúra nem hagyta nyomát a Benedek hegyen, nem úgy a honfoglaló magyarság, mely a Vár heggyel együtt az alacsonyabb térszínű Benedek hegyet is birtokba vette, mint az innen előkerült leletanyag bizonyítja. Megjegyzendő, hogy a vár bejárata ekkor még a Vár hegy ÉK i lejtőjén volt, ugyanott, ahol a Szent Mihály székesegyház szentélye mögött lépcsőkön meg lehet közelíteni a Vár és Benedek hegyet elválasztó nyerget. A Szent Benedek szikla első említése 1275 ben keltezett iratban bukkan fel először (sub fronte rupis S. Benedicti = Szent Benedek sziklájának homlokzata alatt). A Vár hegyen álló vár védelmi képességeit a kissé alacsonyabban fekvő Benedek hegy nem befolyásolta, annak ellenére, hogy annak 1593 as ostromakor a törökök innen is ágyúzták a vár északi végét. A Benedek hegyen feltehetőleg a 14 évig tartó ( ) első török megszállás idején temetőt alakítottak ki. A várat súlyosan érintő 1656 os tűzvészt követő helyreállításhoz kapcsolódva a Benedek hegyen erős őrtornyot építettek. A későbbiekben ez az őrtorony hadászati jelentőségét elvesztve, részben visszabontva kriptaként szolgált. Az őrtorony maradványait, s a kriptákat az 1903 as ásatás tárta fel. Ennek során az építmény feltárása céljából a felszín magasságát kb. 3 méterrel csökkentették, a kiásott anyagot a Várhegy Benedek hegy közötti mélyedés (nyereg) feltöltésére használták fel. Ide temették a kriptákból kikerült halottakat is, míg a sírleletek a veszprémi múzeumba kerültek óta a kiserőd helyén felállított kőkereszt őrzi az egykori, kriptában eltemetett halottak emlékét. A kereszthez vezető enyhe emelkedőt több alkalommal újraburkolták. A hegy platóját és enyhébb lejtésű ÉK i oldalát több alkalommal parkosították, ennek maradvány növényei ma is megfigyelhetők. A hegy belsejébe két kijárattal rendelkező óvóhelyet létesítettek a II. világháború folyamán (Varga, 2009) 1 A Fejes völgy (itt helyezkedik el napjainkban a Veszprémi Állatkert) és a vár délnyugati oldala alatt található Jókai utca között emelkedik a Jeruzsálem hegy. A kőbányát a XX. század első felében megszüntették, a területet teljesen beépítették. A Jeruzsálem hegy északi felén található dombot nevezték Sintér dombnak, mivel egyidőben ott volt a gyepmesteri telep. A domb déli részén a jeruzsálem hegyi temetőtől északra ma az Endrődi lakótelep házai állnak. A Sintér domb északi része a Veszprémi sédre erősen lejt, ezért beépítésre alkalmatlan. A dombot keresztülvágva vezették a közutat a völgyhíd déli végéhez. 2 A Séd patak völgye már az államalapítás idején is használt terület volt. Itt alapították a Szűz Mária apácakolostort. A 18. században a győri jezsuiták itt kezdték megépíteni barokk templomukat, amelynek épülete ma műemlék. A területen találhatóak az 1240 ben alapított Szent Katalin domonkosrendi zárda romjai is. 3 1 A Veszprém, Benedek hegy helyi védelemre javasolt terület kezelési tervének dokumentációja, Bakonyi Természetudományi Múzeum, A Veszprém, Sintér domb helyi védelemre javasolt terület kezelési tervének dokumentációja, Bakonyi Természetudományi Múzeum, Veszprém TFT BFVT. Kft 10

11 A Csatár hegy arról kapta a nevét, hogy a monda szerint itt küzdött meg egymással Szent István és Koppány serege. A Séd völgy egy része, a Fejes völgy arról kapta a nevét, hogy állítólag ott állították ki Koppány levágott fejét. Jutaspuszta az Árpád házi Jutas fejedelemről kapta a nevét. Tájhasználat településhálózat és településszerkezeti összefüggések Veszprém tájképi karakterét alapvetően a várost tagoló dombok és völgyekbe elterülő épületek határozzák meg. A város terepmorfológiai viszonyait a Bakony, a Balaton felvidék és a veszprémi fennsík találkozása, illetve a Séd patak vonala formálja. A domborzati adottságok változatosságát mutatja, hogy nem ritka a városon belüli méteres szintkülönbség sem. A városszövet számtalan természetes magaslattal rendelkezik, melyek egy részén épített kilátópontok létesültek. Ilyen maga a dolomitsziklára épült veszprémi Vár, a Temető hegyen álló Szent István templom, Veszprém jelképe a Tűztorony, mint kilátótorony, és a város iránytűje egy húszemeletes lakóház, amely szinte mindenhonnan látszik. Különleges és egyedi városkép meghatározó művi elem a Fejes völgy és a Séd patak felett húzódó Szent István Völgyhíd, amely a Temető hegyet köti öszze a Jeruzsálem heggyel. 4 A város különböző kiemelkedései, valamint a meglévő magasabb létesítményei állandó vizuális kapcsolatban, mintegy párbeszédben állnak egymással. Körbetekintve a legtöbb irányba természetes, vagy kisebb művi magassági hangsúlyok teszik változatossá és egyedivé a látványt. A Vár és környéke a történelmi városmag műemléki jelentőségű területe, számos értékes épülettel és látványelemmel. Veszprém turisztikai vonzerejét nagyban meghatározza az itt koncentrálódó látnivalók sokasága. A Belvárosban helyezkedik el a város közigazgatási, közlekedési, kereskedelmi és kulturális központja. A frekventáltabb területeken homogén lakóterületek találhatóak. A Belváros települési tája és a lakóterületek megjelenése között feszülő vizuális konfliktus a lakótelepek árnyékában erősödik fel. A Jutasi úti lakótelep hatalmas méretű, tízemeletes tömbjei és a Belváros századfordulós polgárházai között ugyanaz a feszültség érezhető, mint a húszemeletes lakóház és a Tűztorony épülete között. A víz által vájt völgyek a várost különböző darabokra osztják. Dózsaváros a Viadukt megépítéséig szinte megközelíthetetlennek számított. A völgy menti területeken értékes növénytársulások vannak, amelyek rekreációs zöldfelületi tengelyként jelennek meg a városi szövetben és összekötik a város két legnépszerűbb turisztikai célpontját: a Kittenberger Kálmán Növény és Vadasparkot és a Várat Településkép és utcaképek Veszprém különböző történelmi korszakokból származó épített örökséggel rendelkezik egymásra tevődő rétegződésben. A város építészeti és kulturális örökségében a római kortól napjainkig terjedő időszak elemeit találjuk meg. Különösen értékes a nagykiterjedésű, középkori szerkezetét őrző óváros és a Vár területe, mely a város különleges domborzati viszonyai miatt sziluettjével uralja településközpont képét. A veszprémi Várnegyed a Várból, illetve az ahhoz vezető útszakaszból áll az Óváros tértől északi irányban, felfelé. Egyutcás szerkezetű, túlnyomó részt barokk stílusú épületállománnyal. Szinte valamennyi épületben intézményi funkció található. A belváros karakterében meghatározó a sűrű, zártsorúan beépített utcák képe: itt a legnagyobb a beépítettség és a legkisebbek a telkek. A szűk utcák nehezen bírják el a mai kor 4 Veszprém TFT BFVT. Kft 11

12 funkciósűrűségét és a terhelést. A változatos domborzati viszonyok, a jelentős szintkülönbségek pedig tovább nehezítik a közlekedést. Történelmi belváros Kertvárosi, családi házas lakóterület Lakótelep Ipari terület Jellegzetes környezeti minták Veszprém település szövetéből A belvárost övező gyűrűt a XX. század második felében építették át. A korábban a várost átszelő 8. sz. főút nyomvonala mentén a történeti városszerkezet részben megbomlott. Az így keletkezett városképi hiányok pótlása csak a nyolcvanas években kezdődött meg, a történeti értékeket szem előtt tartó rehabilitáció részlegesen egészítette ki a sérült szöveteket. A belváros vonzáskörzetéhez közel eső lakóterületek kertvárosi karakterűek, míg a nagy panelos és tömbházas együttesekből álló telepszerű beépítéseket a távolabra eső területekre telepítették. A város jelentős intézményi területe az egyetemi campus, mely nagyméretű tömbjeivel uralja a környezetét. A perifériákon megjelenő ipari, logisztikai és volt katonai területek sematikus csarnoképlületekkel, épülettömbökkel jelennek meg, a belvárostól való távolságuk miatt nem zavarják a legértékesebb belvárosi városképet. BFVT. Kft 12

13 A vár látványa a Séd völgyéből A Vár sziluettje Utcakép a Várban BFVT. Kft 13

14 Várkapu térsége Óváros tér A Vár dombot övező utcák Kisvárosi lépték BFVT. Kft 14

15 Látvány a Várból A Séd völgyének látványa Várossziluett a völgyből BFVT. Kft 15

16 1.4. Településszerkezet és területhasználat Településhálózati összefüggések Veszprém a településhálózatban a települések közötti hierarchiát tekintve központi szerepet tölt be. A Közép dunántúli Régióban Székesfehérvárral, a régió közigazgatási központjával funkciómegosztáson alapuló együttműködés révén társközpontokként működnek. Székesfehérvár gazdasági fejlettsége a környék gazdaságát is serkenti, ugyanakkor Veszprém önálló egyetemével magasabb szintű tudásbázist biztosít és a régión túlról is vonzza a hallgatókat. Veszprémnek a régiós szinten komoly szerepe van a kultúra (színház, kiállítások), oktatás, tudomány, K+F, gazdaság munkaerőpiac, a közlekedés, az egészségügy és a turisztika vonatkozásában. Az elmúlt év során a megváltozott városi illetve megyeszékhelyi feladatok ellátása államigazgatási, gazdaságszervező, tudományos területen a várostest növekedését eredményezte. A térség Veszprém központúságát mutatják a sugárirányú útvonalak, a nagy forgalmú műutak, melyek külső városrészekből, illetve környező nagyvárosokból vezetnek a városközpont irányába. A központban találkoznak a Székesfehérvár (Budapest), Balatonalmádi, Balatonfüred, Tapolca és Szombathely felől érkező utak. Ezek a korábbi térség és városfejlődés eredményét mutatják, hiszen a térség településeivel meg kellett teremteni a hatalmi és igazgatási kapcsolatot. A város belső útjainak a tehermentesítésére, az 1950 es években a 8 as főút városon átmenő forgalmát a várost elkerülő külső körgyűrűre terelték, majd a megkezdődött a városon belüli belső körgyűrű építése. Településszerkezeti jellemzők A hálózatok és az általuk kiszolgált területek egymást generálva fejlődnek és egyik sincs a másik nélkül. Veszprém egyik meghatározó szerkezeti eleme a Séd patak, amely alapvetően természeti erejénél fogva visszahat a város egész területi és hálózati szerkezetére. A város mindennapjaiban, a területek közötti kapcsolattartásban vagy éppen azok elkülönülésében meghatározó szerepe van a vízfolyások által vájt völgyhálózatnak. 12 közúti és egy vasúti híd épült a völgyek fölé (közülük a legismertebb Szent István völgyhíd). BFVT. Kft 16

17 Veszprém, II. katonai felmérés térképszelvényén Veszprém, kataszteri térkép, 1857 jól láthatóak a városba futó országutak, melyek a település mai szerkezetét is meghatározzák BFVT. Kft 17

18 A várostest a Séd (egykor folyó, ma már inkább patak) mentén indult fejlődésnek. A folyóhoz legközelebbi hegyorom stratégiai szerepű, a várak megtelepedésének általános helyszíne, a városok megtelepedésének bölcsője. Veszprémben a Várhegy vált már a legkorábbi időkben a városalapítók bázisává. A völgyeken kívül a város további hálózati elemei az utcák, utak és a vasút vonala, melyek összekötnek, olykor pedig elválasztanak területeket egymástól ben Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata a 33/1997. számú Önkormányzati rendeletében az alábbi Veszprém város területén történetileg kialakult, elkülönült városrészeket nevezi meg: Belváros Dózsaváros Jeruzsálemhegy Egyetemváros Füredi domb Cholnoky város Újtelep Jutasi úti lakótelep Bakonyalja Jutaspuszta Szabadságpuszta Iparváros Gyulafirátót Kádárta A gyűrűs sugaras városszerkezet tagolódása A középkori városmag köré szerveződve fokozatosan alakult ki a domborzati adottságokhoz igazodó körgyűrűs szerkezet, melyet sugárirányú utak szeletelnek. Az 1950 es években a 8 as főút városon átmenő forgalmát a várost elkerülő külső körgyűrűre terelték, majd megkezdődött a városon belüli belső körgyűrű építése. A külső gyűrű a mai 8 as főút, az elkezdett belső gyűrűt a Haszkovó utca, a Stadion utca és a Kiskőrösi utca folytonos vonala alkotja. A legbelső gyűrűt a várhegy vonala adja. A térség Veszprém központúságát mutatják a sugárirányú útvonalak, a nagy forgalmú műutak, melyek külső városrészekből, illetve környező nagyvárosokból vezetnek a városközpont irányába. A központban találkoznak a Székesfehérvár (Budapest), Balatonalmádi, Balatonfüred, Tapolca és Szombathely felől érkező utak. Ezek a korábbi térség és városfejlődés eredményét mutatják, hiszen a térség településeivel meg kellett teremteni a hatalmi és igazgatási kapcsolatot. Városközpont Belváros és Várnegyed A történelmi belváros úthálózata a legsűrűbb. Itt a legnagyobb a beépítettség, a telkek itt a legkisebbek. A szűk utcák nem bírják el a mai kor funkciósűrűségét. A változatos domborzati viszonyok, a jelentős szintkülönbségek pedig tovább nehezítik a közlekedést. A veszprémi Várnegyed a várból, illetve az ahhoz vezető útszakaszból áll az Óváros tértől felfelé. Egyutcás szerkezetű, túlnyomó részt barokk stílusú épületállománnyal. Az épületek mind intézmény funkciót látnak el. BFVT. Kft 18

19 Az elmúlt év során megváltozott a város szerepköre. Nagy mennyiségű városi, illetve megyeszékhelyi feladatot kapott, mind államigazgatási, mind gazdaságszervező és tudományos területen. A várostest növekedésével, számtalan alapfokú intézmény funkció telepedett a városközpontba. A belváros elérte kapacitásának határát, a 20. század végére egyes funkciók a városrész központokba telepedtek. A városközpont intézményfunkció mellett komoly szerepet tölt be az országos és a városon belüli közlekedésben. Itt helyezkedik el a városi központi buszpályaudvar, a helyi járatok mellett innen indul a térségbe (Várpalota, Ajka, balatoni városok, stb) számos autóbuszjárat. A buszpályaudvar bonyolítja le az utazások 80% át. (A vasútállomás a városközponttól több kilométer távolságban épült meg.) A Séd patak menti rekreációs területek adják a belvárosi zöld jelentős részét. Területhasználat A beépítés intenzitása Jellemző területhasználat A beépített területek zömét a lakóterületek (49,8%), ezt követően a gazdasági területek (21,3%) teszik ki, minden más területhasználat 7% alatti arányt képvisel. A beépítetlen területek közül a mezőgazdasági terület (33,2%), az erdősült területek (38,9%) hasonló arányban fordulnak elő. Ezt követi a hadászati területek (16,4%), majd a közlekedési területek (7,3%), minden más területhasználat 2% alatti arányt képvisel. Lakóterületek A lakóterületek jellemzően szabadon álló beépítésű nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, valamint falusias lakóterületek. Zártsorúan beépített telkek javarészt a történelmi belváros, a Vár területén és környezetében jellemzők. Ez a beépítési mód csak a lakóterületek 2% án fordul elő. Elsősorban családi házas, kertvárosias lakóterület jellemzi a Veszprémi lakóterületeket. A város jelentős részén található szabadonálló, helyenként sorházas beépítésű lakóterület, melyet néhol szakítanak meg lakótelepek. Nagyobb kiterjedésű lakótelepek a belső körgyűrű mentén alakultak ki (Jutasi ltp, az Egry úti ltp, a Cholnoky ltp.), a belváros vonzáskörzetéhez viszonylag közel eső területeken. A II. világháború után kezdtek épülni a lakótelepek, egészen a rendszerváltásig. A telepszerű beépítések a város szerkezetében több helyen megtalálhatóak, az összes lakóterület 30% át teszik ki. BFVT. Kft 19

20 Közösségi (intézmény) területek A humán infrastruktúra alapvetően ezeken a területeken kerül elhelyezésre: oktatás, nevelés, képzés, egészségügy, egészségfejlesztés, szabadidő, sport, szociális intézmények, kulturális intézmények, igazgatás, egyházi létesítmények. Ezek a területek szorosan kapcsolódnak a lakóterületekhez, mivel elérhetőségük a lakosok számára kiemelten fontos. Számos intézmény azonban nem önálló ingatlanon működik (lakóterületen találunk értelemszerűen pl. könyvtárat is). Intézményi területek Többfunciós városias területek Kereskedelmi és szolgáltató területek Ipar és logisztika A város északnyugati részén, nyugat keleti irányban haladó Házgyári út és Kistó utca környéke Veszprém ipari övezete. A területen működő legnevesebb cégek közé tartozik a Bakony Művek, az Algida, a Valeo és a Continental Automotive. Irodaterületek Veszprémben a gazdasági ágazatok közül a munkavállalók 67,5 % a a szolgáltató szektorban dolgozik, az ezzel kapcsolatos munkahelyek egy részét az irodaterületeken találjuk. BFVT. Kft 20

21 A történelmi belvárost övező területeken alakultak ki irodaterületek, azonban összefüggő térségről nem beszélhetünk. Kereskedelmi szolgáltató területek A kereskedelmi, szolgáltató területek a rendszerváltást követően rohamosan fejlődtek. A kereskedelmi ellátásban nagy változást hoztak az új bevásárlóközpontok, valamint építészeti szempontból meglehetősen silány minőségű hiper és szupermarketek, valamint szakáruházak. A kereskedelmi, szolgáltató egységek területei egész Veszprém lakott területein megtalálhatóak. Természetesen a sűrűbben lakott területeken az ellátást biztosító létesítmények is sűrűbben jelennek meg. Hadászati területek Hadászati területként s a város belső részén elhelyezkedő katonai objektumok, valamint a nagykiterjedésű, külterületi gyakorló terek. A városi szabad területek A városi, beépítetlen területek döntően növényzettel fedettek. Ezek közé tartoznak a különböző zöldfelületek és zöldfelület domináns területek, az erdő és mezőgazdasági területek, a városi parkok, közparkok, közkertek, amelyek együttesen adják a település zöldfelületi rendszerét. Zöldfelületek Közhasználatú zöldfelületek Korlátozottan közhasználatú zöldterületek Közhasználat elől elzárt zöldterületek Erdőterületek Mezőgazdasági területek Használaton kívüli területek A város speciális működtetési területei Közlekedési területek Közúti közlekedési terület Vasúti területek Autóbusz pályaudvar, jelentősebb busz végállomások Repülőtér Városüzemeltetési területek Vízmű területek Szennyvízkezelés területei Elektromos alállomás területei Távfűtőmű, hőközpont BFVT. Kft 21

22 Hulladékkezelés területei Temetők 1.5. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A város egyedülálló, sajátos épített örökséggel és ez által meghatározott egyedi karakterrel rendelkezik. Karakterformáló a historikus és szecessziós stílusú épületállománya. A város értékei nem csak a védett területek és elemek, hanem városszerkezeti sajátossága szerint tagolódó eltérő karakterű városrészek is. A beépítés jellemzői A beépítés módja A beépítési módok közül az alapvetően eltérő karakterük alapján szabadonálló, oldalhatáron álló, zártsorú és telepszerű beépítést különböztettünk meg. A zártsorúan beépített telkek javarészt a történelmi belváros, a Vár területén és környezetében jellemzők. Ez a beépítési mód csak a területek 2% án található. A II. világháború után kezdtek épülni a lakótelepek, egészen a rendszerváltásig. Erre a struktúrára jellemző, hogy a lakóterületekhez tartozó zöldfelületek közhasználatúak, fenntartásuk általában önkormányzati feladat. A telepszerű beépítések a város szerkezetében több helyen megtalálhatóak, az összes lakóterület 30% át teszik ki. A város döntő része (66% a) azonban szabadonálló és oldalhatáron álló épületekkel beépített. Telekstruktúra, telekméretek Az eltérő karakterű beépítési módok: szabadonálló, oldalhatáron álló, zártsorú és telepszerű beépítést Telekstruktúra, telekméret A város legrégebben lakott területei közé tartozik a történelmi belváros, a vár körüli területek, a valamikor lakott szegek területe, melyek utcahálózata, telekstruktúrája organikus fejlődés során érte el ma is látható formáját. Az 1800 as évek végén, a századforduló idején kezdődő városfejlődés, tudatosan tervezett utcahálózattal, másféle telekstruktúra kialakulását eredményezte. A beépítés jellegét nagyban befolyásolja a telkek mérete. BFVT. Kft 22

23 A legkisebb telekméreteket (500m2 nél kisebb illetve m2 közötti) természetesen a sűrűbben beépített területen találjuk, itt is elsősorban a lakóterületeken. Ennél nagyobb telkek többnyire közintézmények telkei, gazdasági területeken lévő telkek. A legnagyobb telekméreteket a beépítetlen területeken, így a mezőgazdasági és az erdő használatú városrészeken találjuk Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi Régészet Lásd a II., régészeti hatástanulmány fejezetben Épített környezet Veszprém is a legtöbb nagyvároshoz hasonlóan különböző történelmi korszakokból származó épített örökséggel rendelkezik egymásra tevődő rétegződésben. A város építészeti örökségében a római kortól napjainkig terjedő időszak elemeit találjuk meg: A rómaiak a mai Gyulafirátót területén építettek villát, azonban tartósan nem telepedtek le a város területén. A mai város területén létezett középkori települések épített emlékei még számos helyen fellelhetők. A történeti települések szerkezete a legtöbb esetben kihatott a ráépülő város szerkezetére. Az épített értékek védelme kiterjedhet egy terület egységes védelmére, valamint egyedi objektum védelmére, hatálya lehet országos valamint helyi jelentőségű. Területi védelem országos szint Műemléki jelentőségű területként műemléki védelemben részesül a település azon része, amelynek a jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva védelemre érdemes módon fejezi ki az azt létrehozó közösség építészeti kultúráját, és amelyet jogszabály ilyenként védetté nyilvánított. 5 Veszprém esetében műemléki jelentőségű terület a Vár, az Óváros tér, a várlejtők, a Benedekrom, valamint Buhim városrész egy része. A régészeti lelőhely az a földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók, és amelyet a hatóság nyilvántartásba vett. 6 Helyi jelentőségű védelem Veszprém MJV TSZT je szerint védendő területek Veszprém Településszerkezeti Terve is lehatárol védendő területeket, melyeket helyi értékvédelmi területként definiál a helyi építési szabályzat. Egyedi védelem országos szint évi LXIV. tv. BFVT. Kft 23

24 Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt. 7 Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak. 8 A mintegy 130 db műemléki védettség alatt álló elem zömében a város központjában található, valamint a külső lakóterületeken, Kádártán, Gyulafirátóton és a Csatárhegyen. Egyedi védelem helyi jelentőségű értékek Az épített elemek helyi védelméről a 16/2012. (III. 30.) számú az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló VMJVÖK rendelet gondoskodik. A többnyire történeti elemek értelemszerűen a nagyobb múltú, hagyományos városrészekben, jellemzően csoportosan helyezkednek el. Védett elemeket legnagyobb számban, a belvárosi részekben, továbbá az egykori történeti települések központjaiban találunk. Emellett számos védett elem különállóan helyezkedik el a városszövetben. A helyi rendelet, jelenleg 266 db objektumot véd, 3 különböző szempont szerint: Homlokzati elemek, vakolatdíszek architektúra, (eredeti) nyílászárók, tetőidom, héjazat Boltozat, belső elrendezés, belső díszítés (kifestés), értékes padlóburkolat Telekszerkezet: eredeti melléképület, pl. ún. terményes ház, pajta Természeti környezet Veszprém különleges természeti adottságokkal rendelkezik. Több, országos jelentőségű, törvény erejénél fogva védett (ex lege) természeti érték, helyi védettséget élvező természeti terület, ezenkívül magasabb rendű országos tervekben védett, illetve nemzetközi jelentőségű természeti terület található a közigazgatási területen belül. Megemlítendő a város tájképi karaktere, amelyet alapvetően a várost tagoló dombok és völgyek természetes adottságaihoz illeszkedő városépítészet határoz meg. Országos jelentőségű, "ex lege" védett területek, értékek A természetvédelmi törvény rendelkezése értelmében "ex lege" védett természeti területnek minősülnek a lápok, források és a barlangok. A város közigazgatási területén országos védettségű természeti érték a Csatár hegyi barlang, valamint a Gyulafirátóton található lápterület. Helyi jelentőségű védett természeti területek, értékek NÉV VÉDELMI KATEGÓRIA Jutaspusztai szikla alakzat TT Veszprém, A régi vidámpark területe TE Veszprém, Dózsavárosi temető fái TE évi LXIV. tv évi LXIV. tv. BFVT. Kft 24

25 Veszprém, Fenyves utcai parkerdő Veszprémi Benedek hegy Veszprémi Betekints völgy Veszprémi Erzsébet sétány Veszprémi Jutas pusztai szikla Veszprémi Kálvária domb és környéke Veszprémi Sintér domb Veszprémi Szerelem sziget Veszprémi Színház kert Veszprém, Ördögszikla Veszprém, Séd völgye Betekints völgy Veszprém, Vámosi úti temető fái Veszprém, Vörösmarty tér tiszafái TT TT TT TT TE TT TT TT TT TT TE TE TE Natura 2000 Az Európai Unió ökológiai hálózatába tartozik négy területegység Veszprém közigazgatási területén: Papod és Miklád, Csatár hegy és Miklós Pál hegy, Kádártai dolomitmezők élőhelyei, valamint Szentkirályszabadja közigazgatási határához közeli élőhelyek. NATURA 2000 területek Veszprém közigazgatási területén (Forrás: Veszrprém IVS) BFVT. Kft 25

26 Ökológiai Hálózat Az Országos Területrendezési Tervben (OTrT) kijelölt ökológiai hálózat a város szinte valamennyi természeti szempontból értékesnek mondható területét tartalmazza. Magterület övezetbe sorolt a belterülettől északra eső szinte teljes külterületi rész (honvédelmi és erdőterületek), a Csatárhegy térsége, valamint a Kádártától délre eső területrész. Ökológiai folyosó övezetbe tartozik a Szabadságpusztától nyugatra fekvő erdőterület, valamint a Szentkirályszabadja térségében fekvő erdők és rétek. Természeti területek A város közigazgatási területén 28 db természeti területet tart nyilván a Balaton felvidéki Nemzeti Park. A természeti terület fogalma a természetvédelmi törvény alapján: valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek. A területeket rétek, legelők, vagy természetközeli erdők alkotják és számos védett állat, valamint növényfaj életteréül szolgálnak. A gyulafirátóti mezőgazdasági ingatlanok (Tési fennsík) érzékeny természeti területek közé soroltak Az örökségi értékek elemzése Köztereket díszítő szobrok, emlékművek A köztéri szobroknak eltekintve most az egyházi emlékektől, feszületektől, szentháromság oszlopoktól stb. funkciójuk alapján két alaptípusát különböztethetjük meg, a díszítő szobrokat és az emlékműveket. A díszítő szobrok alapvetően esztétikai és urbanisztikai funkcióval bírnak, felállításuk célja egy adott hely díszítése, urbanisztikai csomópontok kiemelése, ennek megfelelően az ilyen szobor szemlélője, befogadója is formai, esztétikai szempontok alapján közelít a szoborhoz. A másik típus, az emlékművek csoportja a létrehozó szándéka és a megörökítendő emlék jellege alapján két altípusra bontható. Emlékőrző alkotásoknak nevezzük azokat, amelyek egy, a nemzeti emlékezetben megállapodott megítélésű, nem vitatott személynek, eseménynek, eszmének kívánnak fizikai jelet, emléket állítani. Funkciójuk tehát a létező hagyomány őrzése, helyhez kötése, az emlékezés helyének megteremtése. A másik altípus képviselői, a politikai emlékművek általában a közeli múltra mutatnak, olyan eseményre, személyre, eszmére, amely erősíti, legitimálja a fennálló politikai hatalmat vagy képes megjeleníteni annak politika céljait. 9 Veszprém köztéren (utca, tér, közpark, játszótér, stb.) álló képzőművészeti alkotásai közül sok az egészalakos embert formáló szobor, történelmi, egyházi vonatkozású, irodalmi műben szereplő vagy mondai alak, egyszerű hétköznapi ember, stb. Az alkotások megjelenhetnek még emlékműveken, emlékhelyen, díszkutak elemeként, lehetnek épületek szobordíszei (timpanonok, oromzatok, kariatidák,) vagy síremlékek. Egyházi témájú alkotások a feszületek, az immaculata kegyoszlopok. Az évi XX. törvény 109. szerint: 109. (1) Művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról a település önkormányzatának képviselőtestülete, Budapesten fővárosi tulajdonú közterület vagy épület esetében a fővárosi önkormányzat 9 orszagos konferenciaja/hosok emlekezete a kozteriszobrok tukreben BFVT. Kft 26

27 közgyűlése, a kerületi önkormányzat tulajdonában álló közterület vagy épület esetében a kerületi önkormányzat képviselőtestülete dönt, és gondoskodik fenntartásáról és felújításáról. (2) A döntéshez a műalkotás művészi értékére vonatkozóan szakvéleményt kell beszerezni. (3) Nem önkormányzati tulajdonú épületen lévő művészeti alkotásokat az illetékes önkormányzat képviselőtestülete védeni köteles, új elhelyezés esetén véleményezési joga van. Kulturális intézmények Veszprém városát hagyományosan a gazdag és sokoldalú kulturális élet jellemzi. A város kulturális arculata összetett, sokszínű hagyományok alapján fejlődött. Színházak A veszprémi kulturális tevékenységek közül is kimagasló szerepet tölt be a színházi élet. Veszprémben jelenleg két önálló hagyományos színház (Petőfi Színház, Pannon Várszínház), egy bábszínház (Kabóca Bábszínház) és a Petőfi Színház keretein belül egy kisebb előadóterem (Latinovts Játékszín) működik. Ezen túl a helyi művelődési házak helyet adnak még az előadóművészet különböző ágainak. A város régi alapítású, meghatározó színháza a Medgyaszay István tervezte szecessziós épületben működő Petőfi Színház. Múzeumok A Laczkó Dezső Múzeum a múlt emlékeit gyűjtő, feldolgozó, rendszerező és bemutató kulturális intézmény. Jelentősége napjainkban már többlettartalommal bír, mivel a kiállítás/tárlat funkción túl számos esetben kulturális programok rendezésének szervezésére is sikeresen vállalkozik. Veszprémben jelenleg 10 múzeum, illetve kiállítótér található. Ezek az intézmények elsősorban a Vár és a történelmileg kialakult belváros területén találhatók. A gyűjteményeket befogadó épületek többnyire műemléki és helyi védettségű, értékes épületek, épületegyüttesek. Könytárak, Veszprém Megyei Levéltár Könyvtárnak nevezzük a dokumentumok tárolására (akármilyen adathordozón) alkalmas helyet, épületet, illetve ezen adatok rendszerezésére, feltárására, gondozására hivatott intézményeket. Veszprémben jelenleg egy megyei és regionális szintű és 5 kisebb könyvtár, valamint levéltár működik, melyek nem foglalják magukba az egyetemi, egyházi stb. könyvtárakat. A könyvtárak eloszlása a város területén egyenletes. A történetileg kialakult városrészeknél (Dózsaváros, Belváros), valamint a lakótelepek esetében 1 1 városrészi könyvtár található. A megyei intézmények decentralizáltan helyezkednek el. A Veszprém Megyei Könyvtár a belvárosban, a Megyei Levéltár a városközponttól északra a Bakonyalja településrész térségében található. Művelődési házak, hangversenytermek Ezek az intézmények a település kulturális és közösségi életének fontos helyszínei, amelyek helyet adnak iskolai, önkormányzati, civil rendezvényeknek, kiállításoknak, állami és társadalmi ünnepeknek (közmeghallgatás, fórumok, stb.) egyaránt. A kulturális központok komplex funkcióik és nagyobb befogadó képességük révén különböznek a művelődési házaktól. BFVT. Kft 27

28 Várkapu és Vármúzeum Dubniczay palota Veszprém Megyei Levéltár Petőfi Színház Veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár Laczkó Dezső Múzeum Helyőrségi Művelődési Ház Gyulafirátóti Művelődési Ház BFVT. Kft 28

29 A kulturális központok, művelődési házak eloszlása városi szinten egyenlőtlen. Veszprém területén belül 2 db művelődési ház helyezkedik el, a külső városrészekben egyedül Gyulafirátóton található művelődési ház. A Dózsa György utcai Városi Művelődési Központ, valamint a Helyőrségi Művelődési Otthon (HEMO) többfunkciós létesítmények, amelyek alkalmasak színházi és egyéb előadások, kulturális rendezvények, valamint kiállítások megtartására is. Hangversenyeket jelenleg a művelődési házak nagytermeiben, egyetemi, iskolai aulákban és a zeneiskolában rendeznek. Mozik A mozik nagyobb közönség előtti vetítésre alkalmas helyszínek. A filmvetítésen kívül sok esetben közösségi találkozásokra alkalmas terekkel (kávézók, kiállítóhelyiségek) is rendelkeznek. A mai kor trendje szerint a mozik több vetítőtermes változatban, a szórakoztató és bevásárlóközpontok kapcsolódó részeként vannak jelen. Veszprémben ilyen létesítmény a Balaton Plaza komplexuma, mely egy több termes multiplex mozinak is helyet ad. A korábban említett Városi Művelődési Központban, valamint a Helyőrségi Művelődési Otthonban is rendszeresen tartanak filmvetítéseket Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében A Vár és az óvárosi területek fontos turisztikai célpontként és intézményterületként kiemelt presztizsű városrészei Veszprémnek. A Vár alatti, történeti és városszöveti szempontból értékes területek azonban ezzel éles ellentétben, elsősorban a topográfiai okokból nehéz megközelíthetőség és a lakók szociális összetétele miatt erősen leromlott állapotban vannak. Hasonlóan ellentmondásos a viszony a Várból fontos látványelemként is megjelenő Dózsa várossal, mely szintén leromlott állapotban van. Ezeknek a különleges területeknek a védelme, megújítása fontos feladat, melynek eszköze lehet a völgyben húzódó zöldfelületeknek a várossal való összekapcsolása, rekreációs és kulturális funkcióinak erősítése. BFVT. Kft 29

30 2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK 2.1. Településhálózati és tájhasználati változás A településfejlesztési koncepció több szempontból is megfogalmaz településhálózattal összefüggő célokat. Veszprém városok közötti, országos és regionális szerepének erősítéséhez feladat a közlekedési kapcsolatok fejlesztése, valamint a térségi beruházások összehangolása. A külső közlekedési kapcsolatok erősítése több ágazatban is megjelenik: meglévő repülőtér fejlesztése, vasúti fejlesztés, a város mellett elhaladó tervezett autópálya és elkerülő körgyűrű építése. A város közigazgatási területéhez tartozó Gyulafirátót és Kádárta közlekedési szerkezeti kapcsolati erősítése mellett szükség van önálló karakterüknek megőrzésére, értékvédelmük erősítésére és kulturális sokszínűségük fejlesztésére. A célokkal összhangban tervezett településhálózati szintű fejlesztések a város belső területeit nem érintik közvetlenül, azonban közvetett hatásukkal számolhatunk. Veszprém hagyományosan központi szerepének lenyomatát őrzi várostestében is, melyben dominálnak a sugárirányú útvonalak, a nagy forgalmú műutak, melyek külső városrészekből, illetve környező városokból vezetnek a városközpont irányába. A városközpontban találkozó utak túlterhelik a belváros áteresztőképességét. A városszerkezet gyűrűs irányú tervezett fejlesztésével, az elkerülő utak építésével és az 8.sz. főút új nyomvonalának kijelölésével a belvárosi terület közlekedési és környezeti terhelése csökken. A belváros parkolási koncepciójának átalakítása, a fizetős területek kiterjesztése is csökkentheti a közvetlenül a belvárosba irányuló gépjármű forgalmat. Ez összességében nagyon kedvező hatással van a város épített, kulturális és természeti örökségére. A településfejlesztési koncepció a társadalmi feltételek javítása és a jó minőségű városi környezet átfogó céljait tekintve is nagy hangsúlyt fektet az egészséges és fenntartható környezet létrehozására, melyek fontos hatással vannak a tájhasználatra. Kifejezetten megfogalmazza a tájképi és természeti értékek védelmét, a kedvező biológiai aktivitás növelését, a zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztését, valamint a környezetvédelem szempontjai szerint hangsúlyt fektet a korszerű hulladékgazdálkodás, a talajvédelem, valamint az ivóvízbázis védelmének és az összes keletkező szennyvíz megtisztításának szempontjaira. Fontos környezeti és tájhasználati következményekkel jár a megújuló energiaforrások felhasználásának tervezett növelése, mely így csökkenti a környezeti terheléseket. Veszprém különleges természeti és táji értékekkel bír. A biodiverzitás megőrzését jelentős mértékben szolgálja a jelenleg érvényes védelmek fenntartása. Figyelmet kell fordítani a természeti, kultúrtörténeti, vagy városképi szempontból értékes, jogi védelem alatt nem álló területek megőrzésére is (pl. Séd völgye, Betekints völgy, temetők faállománya). Ezek fennmaradását helyi védelmi rendelettel, vagy egyéb szabályozási eszközzel szükséges biztosítani. A tájvédelem magába kell, hogy foglalja a látványérzékeny területek (pl. Várhegy) értékes kilátópontok (pl. Csatárhegy), és látványtengelyek megőrzését is, valamint a nem kívánatos beépítésektől való megóvását, szabályozási eszközökkel. Összességében tehát a tervezett településhálózati és tájhasználati változások az épített és természeti örökség erősítésé, védelmét helyezik előtérbe. BFVT. Kft 30

PORVA. Település-szerkezeti terv. 2004. december 09.

PORVA. Település-szerkezeti terv. 2004. december 09. PORVA Település-szerkezeti terv 2004. december 09. 2 Porva, Településszerkezeti terv Készítette Porva Önkormányzat Polgármesteri Hivatala megbízásából a Magyarország Fesztivál Kft. és a TÁJOLÓ-TERV Kft.

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben

202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA II. KÖTET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ 2013. JÚNIUS

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Veszprém. Veszprém megyei jogú város a Közép-Dunántúli régióban, Veszprém megye és a Veszprémi járás székhelye. Egyetemi város, a Királynék városa.

Veszprém. Veszprém megyei jogú város a Közép-Dunántúli régióban, Veszprém megye és a Veszprémi járás székhelye. Egyetemi város, a Királynék városa. Veszprém Veszprém megyei jogú város a Közép-Dunántúli régióban, Veszprém megye és a Veszprémi járás székhelye. Egyetemi város, a Királynék városa. István, Gizella ősi vártán, mögöttük völgyhíd: kőszivárvány.

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem

Örökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem Örökségvédelmi hatástanulmány Művi értékvédelem A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Tv.) 66. (2) bekezdése alapján kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése

Részletesebben

Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve - ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ. 2008. május

Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve - ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ. 2008. május Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve - ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ JÓVÁHAGYVA Döröske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

KÖZLEKEDÉS: BFVT Kft. 1061 Budapest, Andrássy út 10. okl. építőmérnök, közlekedés tervező K1d-1 01-2321

KÖZLEKEDÉS: BFVT Kft. 1061 Budapest, Andrássy út 10. okl. építőmérnök, közlekedés tervező K1d-1 01-2321 VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI TERVE MUNKAANYAG I/III. KÖTET ADATGYŰJTÉS HELYZETELEMZÉS 2012. NOVEMBER VESZPRÉM MJV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI TERVE ADATGYŰJTÉS, HELYZETELEMZÉS MEGBÍZÓ: VESZPRÉM

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

SZERZŐK BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE MEGBÍZÓ:BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKMAI IRÁNYÍTÓ: BUDAPEST FŐVÁROS FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL

SZERZŐK BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE MEGBÍZÓ:BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKMAI IRÁNYÍTÓ: BUDAPEST FŐVÁROS FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL MEGBÍZÓ:BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKMAI IRÁNYÍTÓ: BUDAPEST FŐVÁROS FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSÉPÍTÉSI FŐOSZTÁLY Finta Sándor főépítész Pongrácz Katalin Somogyi Judit Pártos Judit SZERZŐK TELEPÜLÉSRENDEZÉS:

Részletesebben

DÖRGICSE KÖZSÉG RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

DÖRGICSE KÖZSÉG RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA DÖRGICSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 33/2003.(IX.30.), 75/2008. (XI.5.), 17/2011.(II.11.), 32/2012.(VI.15.), 34/2012.(VI.15.), 35/2012.(VI.15.), 36/2012.(VI.15.), 37/2012.(VI.15.),

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

Budakalász Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Stratégiai Tervezés Üzletág 2010. február

Budakalász Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Stratégiai Tervezés Üzletág 2010. február - Budakalász Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Stratégiai Tervezés Üzletág 2010. február Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 /05 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

KELET VÁROSRÉSZ. Területi határai

KELET VÁROSRÉSZ. Területi határai III.3. KELET VÁROSRÉSZ Területi határai Keleten és délen Eger MJV közigazgatási határa, északon a Vécseyvölgyi utca, nyugaton a Gárdonyi, Bástya, Mekcsey, Kertész, Hadnagy, Deák Ferenc, Sas és Kistályai

Részletesebben

HÉVÍZ VÁROS SZERKEZETI TERVE

HÉVÍZ VÁROS SZERKEZETI TERVE Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testülete 342/2015. (XII.31.)határozatának 1. melléklete HÉVÍZ VÁROS SZERKEZETI TERVE A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről

Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről Dány Község Önkormányzatának Képviselő testülete úgy dönt, a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

To 029 Szekszárd, Tószegi-dűlő (142+800-143+060 km)

To 029 Szekszárd, Tószegi-dűlő (142+800-143+060 km) Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról A szondázó ásatások

Részletesebben

Oktatási és Kulturális Minisztérium

Oktatási és Kulturális Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Tárgy: Egyes régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításáról, illetve régészeti védettség megszüntetéséről szóló miniszteri rendelet tervezete Budapest, 2007. január Az

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása

Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Pro Arch.Építész Stúdió 2011 Megbízó: VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2621 Verőce, Árpád út 40. Tervező PRO ARCH.

Részletesebben

Bevezetés. Előzmények

Bevezetés. Előzmények ÉPÍTETT KÖRNYEZET Bevezetés Az építési törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok 1998. január 1.-től módosultak, amely következtében megváltozott a településrendezési tervek készítésének menete és formája.

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Véleményezési dokumentáció

Véleményezési dokumentáció TAKSONY Helyi Építési Szabályzatának módosítása (Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola területére vonatkozóan a 9/2016. (II.16.) KT határozatban foglaltak alapján) Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével.

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével. NAGYBÖRZSÖNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ PEST MEGYEI TERÜLET-, TELEPÜLÉS-, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel.:

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖTELEZŐEN JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Egyeztetési anyag Gyula, 2007 2 A L Á Í R Ó L A P Köröstarcsa község településrendezési tervéhez Vezető tervező:

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

HALIMBA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA HALIMBA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ Budapest, 2015. december HALIMBA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015

Részletesebben

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2016. február Urban-Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19-21. Tel: +36

Részletesebben

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE 7. BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE A TSZT SZERINTI KÖZPONTRENDSZER VIZSGÁLATA Budapest még jelenleg is túlzottan centralizált városszerkezetének tehermentesítését új központok kialakulásának elősegítése révén

Részletesebben

SOMLÓSZŐLŐS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV

SOMLÓSZŐLŐS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV Településrendezési terv Somlószõlõs Somlószõlõs Somlószõlõs Somlószõlõs község Önkormányzata képviselõ-testületének 80/2010. (IX.22.) határozata község Településszerkezeti terv leírásról és településszerkezeti

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 1 LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

CSEHIMINDSZENT MINDENSZENTEK PLÉBÁNIATEMPLOM

CSEHIMINDSZENT MINDENSZENTEK PLÉBÁNIATEMPLOM CSEHIMINDSZENT MINDENSZENTEK PLÉBÁNIATEMPLOM KERTTÖRTÉNETI KUTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ Készítette: Hegedüs Eszter okl.tájépítészmérnök, kertépítészeti műemlékvédelem szakirány kulturális örökség menedzser megbízásából

Részletesebben

Csörög Településrendezési terv

Csörög Településrendezési terv Csörög Településrendezési terv Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet munkarész Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Csörög, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Csörög település

Részletesebben

REMETESZŐLŐS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI

REMETESZŐLŐS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI Megrendelő: Remeteszőlős Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2094 Nagykovácsi, Nagykovácsi út 3. Tervező: Tsz.: 1413 KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. 1183 Budapest, Üllői út 455. KASIB MÉRNÖKI MANAGER

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: pestterv@pestterv.hu

Részletesebben

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1

Részletesebben

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100

Részletesebben

REGIOPLAN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ FELÜLVIZSGÁLAT

REGIOPLAN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ FELÜLVIZSGÁLAT 0 REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu FERTŐRÁKOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Részletesebben

NEMESGULÁCS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA. egységes szerkezetbe foglalva 2015. november 23-án KÖZSÉG

NEMESGULÁCS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA. egységes szerkezetbe foglalva 2015. november 23-án KÖZSÉG NEMESGULÁCS KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA egységes szerkezetbe foglalva 2015. november 23-án 1. TERÜLETFELHASZNÁLÁS A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától illetve

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

K I V O N A T. Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Községi Önkormányzat Vámosszabadi K I V O N A T Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. szeptember 28-án (kedden) 18.00 órakor kezdődő soron következő nyilvános testületi

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a

Részletesebben

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 2014. szeptember 10. Készítette: Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. INNOVA Észak-alföld

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. 1. Melléklet AKTUALIZÁLVA 2013. 1. MELLÉKLET Budakalász

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

BALATONFŐKAJÁR SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA, HATÁLYOS TERVDOKUMENTÁCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A 15/2004. (IV.28.) ÖKT sz. határozattal megállapított szöveges munkarész A 35/2008. (IX.22.) ÖKT. határozat

Részletesebben

SÁRVÁR. Településrendezési eszközök módosítása. eljárás. Teljes. Véleményezési szakasz

SÁRVÁR. Településrendezési eszközök módosítása. eljárás. Teljes. Véleményezési szakasz SÁRVÁR Településrendezési eszközök módosítása Teljes eljárás Véleményezési szakasz Megrendelő: Sárvár Város Önkormányzata 9600 Sárvár, Várkerület 2. Tel: 0695/523-100 Email: rosenfeld.istvanne@sarvar.hu

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

ALBERTIRSA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

ALBERTIRSA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA A KÖZIGAZGATÁSI EGYEZTETÉS ALAPJÁN MÓDOSÍTOTT DOKUMENTÁCIÓ 2011. november PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST 1085,

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK NAGYCENK KÖZSÉG - 14 - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2014 4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés 3/A 4 5 7 11 12 14 15 17 18 20 Területhasználat ha megszűnik

Részletesebben

TASZÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE JSZ: 3/2003

TASZÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE JSZ: 3/2003 TASZÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE JSZ: 3/2003 JÓVÁHAGYVA A 179/2005. (VIII. 25.) SZ. HATÁROZATTAL ÉS A 13/2005. (VIII. 25.) SZ. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETTEL VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT PAGONY KFT 2005.FEBRUÁR

Részletesebben

Szablyár Péter Örökségvédelmi ismeretek I. Az épület és környezete

Szablyár Péter Örökségvédelmi ismeretek I. Az épület és környezete Szablyár Péter Örökségvédelmi ismeretek I. Az épület és környezete 1. Meglévő épületek 1.1 Műemléki védelem alatt álló épületek 1.2 Helyi védelem alatt álló épületek 1.3 Az épület jellege, adottságai 2.

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010.

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. AKTUALIZÁLVA 2013. KÉSZÜLT: BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL GENERÁLTERVEZŐ FŐBER ZRT. NEMZETKÖZI INGATLANFEJLESZTÉSI

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

Pilisszentkereszt Dobogókő VI. Településszerkezeti Terv 39/2011. sz. határozat. Szabályozási Terv 9/2011. (V.03.) sz. rendelet

Pilisszentkereszt Dobogókő VI. Településszerkezeti Terv 39/2011. sz. határozat. Szabályozási Terv 9/2011. (V.03.) sz. rendelet Pilisszentkereszt Dobogókő VI. Településszerkezeti Terv 39/2011. sz. határozat Szabályozási Terv 9/2011. (V.03.) sz. rendelet PILISENTKERET - DOBOGÓKŐ TT HÉ 1 PILISENTKERET - DOBOGÓKŐ TELEPÜLÉSERKEZETI

Részletesebben

ORDACSEHI RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ FELÜLVIZSGÁLATA

ORDACSEHI RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ FELÜLVIZSGÁLATA ORDACSEHI RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ FELÜLVIZSGÁLATA TERVTANCSI EGYEZTETÉSI ANYAG 2009. AUGUSZTUS. Tartalomjegyzék JSZ : 6/2009 Ordacsehi község Településrendezési Tervének M1 jelő felülvizsgálatához Terviratok

Részletesebben

Veszprém Megyei Jogú Város Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepciója

Veszprém Megyei Jogú Város Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepciója Veszprém Megyei Jogú Város Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepciója 2015-2020. 1.munkaközi változat (2015.10.14.) 1 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... 5 1. A Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Koncepció alapvető

Részletesebben

Városi Önkormányzat. 2013. július hó. Kazincbarcika város Településrendezési tervének K-10 jelű módosítása 1

Városi Önkormányzat. 2013. július hó. Kazincbarcika város Településrendezési tervének K-10 jelű módosítása 1 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezési, Hatósági és Humánpolitikai Osztály Városi Főépítész Székhely: Kazincbarcika, Fő tér 4. Levelezési cím: 3701 Kazincbarcika, Fő tér 4 email: lautner.emoke@kazincbarcika.hu.

Részletesebben

NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA JULIANNAMAJOR TERÜLETÉRE

NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA JULIANNAMAJOR TERÜLETÉRE NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA JULIANNAMAJOR TERÜLETÉRE Sztrilich Pál Cserkészpark épületeinek felújítása, bővítése érdekében 314/2012. KORM. R. 42. TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Részletesebben

MŰSZAKI LEÍRÁS TENK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁHOZ 1. ELŐZMÉNYEK

MŰSZAKI LEÍRÁS TENK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁHOZ 1. ELŐZMÉNYEK EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 E-mail: egriepir@egriepir.hu Munkaszám: 122008/16 MŰSZAKI LEÍRÁS

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÉKLÁDHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ [314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet szerinti tartalommal]

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÉKLÁDHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ [314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet szerinti tartalommal] MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÉKLÁDHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ [314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet szerinti tartalommal] 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések,

Részletesebben

SZERZŐK (923/2014. (VI.30.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott dokumentum)

SZERZŐK (923/2014. (VI.30.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott dokumentum) MEGBÍZÓ: BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKMAI IRÁNYÍTÓ: BUDAPEST FŐVÁROS FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSÉPÍTÉSI FŐOSZTÁLY Finta Sándor főépítész Maczák Johanna Mátrai Réka Havassy Enikő Garay Márton SZERZŐK

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

Dr. OROSZ BÁLINT. főosztályvezető. BM Örökségvédelmi Főosztály. Az örökségvédelem átalakulása. (előadás vázlat)

Dr. OROSZ BÁLINT. főosztályvezető. BM Örökségvédelmi Főosztály. Az örökségvédelem átalakulása. (előadás vázlat) Dr. OROSZ BÁLINT főosztályvezető BM Örökségvédelmi Főosztály Az örökségvédelem átalakulása (előadás vázlat) A műemléki értékek és a régészeti örökség védelme 2012. szeptember 21. óta a belügyminiszter

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

Ajánlott túraútvonalak Faluséta

Ajánlott túraútvonalak Faluséta MONOSTORAPÁTI Monostorapáti a Veszprém és Tapolca között húzódó út mentén fekszik, az Eger-patak völgyében, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Határai: északon az Agártető, délkeleten a

Részletesebben

TT-1/É-09-0016. Környezetalakítás, tájrendezés: kert- és tájtervező TK-09-0583/06. Környezetvédelmi tervező: HBM MK 09-0036. TRv-T-(13)/09-0408

TT-1/É-09-0016. Környezetalakítás, tájrendezés: kert- és tájtervező TK-09-0583/06. Környezetvédelmi tervező: HBM MK 09-0036. TRv-T-(13)/09-0408 DERECSKE VÁROS Egyeztetések lezárását követõen összeállított, javított dokumentáció: 0. augusztus. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV BELTERÜLETTEL KAPCSOLATOS - 00.(-0.) ÉVI MÓDOSÍTÁS K K D J E K C C K H H B B A

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS. Véleményezési dokumentáció

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS. Véleményezési dokumentáció REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu Munkaszám: Rp.I.116-18 H E G Y E S H A L O M TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS I. KÖTET Megbízó: Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Szigetszentmiklós Kossuth Lajos u. 2. 2134 Tervező: Archi-Profil Bt. Budapest Lehel u.

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

1997. évi LXXVIII. törvény. az épített környezet alakításáról és védelméről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

1997. évi LXXVIII. törvény. az épített környezet alakításáról és védelméről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről Az Országgyűlés az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos alapvető követelményekről, eszközökről, jogokról és

Részletesebben