TARTALOM AKTUÁLIS. Aktuális 1. Fókusz 4. Nemzetközi 5. Választottbíróság 9. Kutatás 10. Hírek 12.

Átírás

1 TARTALOM Aktuális 1. Fókusz 4. Nemzetközi 5. Választottbíróság 9. Kutatás 10. Hírek 12. AKTUÁLIS SZÁZÖTVENEZREDIK SZÉCHENYI KÁRTYA ÉS AZ ELSİ AGRÁR SZÉCHENYI KÁRTYA ÜNNEPÉLYES ÁTADÁSA A PARLAMENTBEN október 27-én a VOSZ, az MKIK és a KA-VOSZ Zrt. közös szervezésében az Országház Vadásztermében került sor a százötvenezredik Széchenyi Kártya és az elsı Agrár Széchenyi Kártya kibocsátása alkalmából rendezett ünnepségre, melyen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Demján Sándor a VOSZ ügyvezetı elnöke, Parragh László az MKIK elnöke, Krisán László a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója, valamint a hitelkonstrukciókban közremőködı bankok és vállalkozások képviselıi. Az ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarországon új gazdasági modell van kialakulóban, amelynek a munka, az emberi erıfeszítéssel létrejövı értékteremtés az alapja. Az új gazdasági és tár- sadalmi modell kiépítése idıigényes folyamat. Az elsı év arra volt alkalmas, hogy megindítsák a dolgok át- és újjászervezését, a kiteljesedésrıl még messze nem lehet beszélni. Szerinte a világgazdasági válság katalizálhatja, gyorsíthatja a magyar gazdaság megújulását, átszervezését, sikeres kitörését. Szólt arról is, hogy a költségvetésben egy év alatt olyan nagy ívő strukturális reformokat hajtanak végre, amelyekre az elmúlt húsz évben soha senki nem vállalkozott: megpróbálják a nyugdíjkasszát, az egészségügyet saját lábára állítani, átalakítják az oktatás tulajdonlását, a gazdaság szereplıivel közösen merıben új szakképzési törvényt készítenek és vállalkoznak az igazságszolgáltatás átalakítására, korszerősítésére. Orbán Viktor a vállalkozók elıtt elmondott beszédében hangoztatta, hogy Magyarország átszervezését és megerısítését szolgálja a Széchenyi Kártya - 1 -

2 is, amely azért sikeres, mert helyi kezdeményezéseket csatornáz be a gazdasági életbe, és nagy jelentıségőnek nevezte a Széchenyi Kártya kiterjesztését az agráriumra, amely a magyar gazdaság egyik kitörési lehetısége. Demján Sándor, a VOSZ ügyvezetı elnöke gazdaságtörténeti sikernek nevezte a Széchenyi Kártyát, amely a gazdaság, az állam és a bankok együttes munkájaként mőködik. A százötvenezer Széchenyi Kártyával az elmúlt kilenc év alatt mintegy milliárd forint hitelt juttattak el a kis- és középvállalkozásokhoz. Szerinte azokat a bankokat, amelyek részt vesznek a kis- és középvállalkozók finanszírozásában, pozitív módon kellene preferálni. Fotó: MTI Parragh László, az MKIK elnöke beszédében rámutatott arra, hogy az elsı Orbán-kormány idején indult Széchenyi Kártya sikere többek között a hálózatszerő mőködés. A kamara és a VOSZ hálózata alkalmas arra, hogy a vállalkozásokat elérje és programokat közvetítsen. Kitért arra, hogy míg Magyarországon 2008-ban milliárd forint hitel volt a vállalkozásoknál, ez mára 15 százalékkal csökkent, és a csökkenés legérzékenyebben a kkv-szektort érintette. Elmondta, hogy a vállalkozások hiteleinek 60 százaléka svájci frankban van, és jellemzıen a kisvállalkozások vettek fel magán és cégük vagyonának terhére svájci hitelt, és rájuk is figyelni kell. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az európai uniós források gazdasági élénkítı hatása marginális, nem érte el a várt eredményt Demján Sándor és Parragh László felvetéseivel kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette: a gazdaságpolitika legsürgetıbb teendıi, lépései, irányai kiolvashatók Matolcsy György gazdasági miniszternek a Heti Válaszban adott interjújából. A következı évben a magyar gazdaságnak azzal a veszéllyel kell szembe néznie, hogy ha nem találják meg a megfelelı gazdaságpolitikai döntéssorozatot, és hagyják, hogy a dolgok úgy menjenek tovább, ahogyan most vannak, ha hagyják, hogy a bankok kivonuljanak a hitelezésbıl, akkor nem zárható ki, hogy a magyar gazdaság recesszióba essen - foglalta össze a minisztere által elmondottakat. A magyar gazdasági növekedés érdekében mindenfajta gazdaságfinanszírozási csatornát el kell indítani, erre is az egyik legjobb példa a Széchenyi Kártya - tette hozzá a miniszterelnök, aki szerint a kártya története is mutatja, hogy a bankokkal lehet sikeresen együttmőködni. Orbán Viktor kulcskérdésnek nevezte, hogy az európai uniós forrásból lehívható pénzeket minél gyorsabban kihelyezzék a gazdaságba. Elmondta: ben milliárd forintnak kell kimennie a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kezelt európai uniós forrásokból a magyar gazdaságba. A 2013-ban véget érı, de a források kifizetésére további 2-3 évet jelentı idıszakban a magyar kormány célszáma, hogy az elérhetı források 95 százaléka jusson el a magyar gazdaságba. Agrár Széchenyi Kártya szeptember 1-jétıl a Széchenyi Kártya Program újabb elemmel bıvült. A KA-VOSZ Zrt. a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával a Széchenyi Kártya Program agráriumra való kiterjesztéseként elindította az Agrár Széchenyi Kártyát. Az agrárium igényeire szabott egyedülálló hitelkonstrukciót a mezıgazdasági termékek elıállításával, feldolgozásával és forgalmazásával, erdı-, vadés halgazdálkodással foglalkozó mezıgazdasági ıstermelık, családi gazdálkodók, egyéni vállalkozók, illetve társas vállalkozásként mőködı kis- és középvállalkozások vehetik igénybe. Az egy, kettı vagy három éves lejáratú folyószámlahitel hitelkeretének összege minimum forint, felsı határa 25 millió

3 forint. A konstrukcióhoz a magyar állam 2 % kamattámogatást és kezességi díjtámogatást biztosít. A kérelmezık hitelhez jutását minden esetben az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) készfizetı kezességvállalása segíti. Ezen kívül 15 millió forint hitelösszegig csupán az elıírt magánszemély készfizetı kezességvállalása szükséges, tehát a vállalkozások ezen hitelösszegig tárgyi biztosíték nélkül juthatnak Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez. 15 millió Ft feletti hitelösszeg esetén, a hitelnyújtó és az AVHGA által elfogadott egyéb fedezet ingatlan, ingóság bevonása is szükséges. A hitel visszafizetése a futamidı végén egy összegben esedékes. A Széchenyi Kártya Program hiteltermékeinek forgalmazásában a területi kamarák és a VOSZ érdekképviseleti irodai hálózata teljes területi lefedettséget biztosít, tehát valamennyi régió vállalkozói találhatnak székhelyükhöz közeli regisztráló irodát, amely a kérelem befogadását követıen továbbítja a hitelkérelmet az ügyfél által megjelölt bank részére. A programba az évek során egyre több bank - OTP Bank, Erste Bank, MKB, Takarékszövetkezeti hálózat, Volksbank, Gránitbank, Unicredit, Budapest Bank - kapcsolódott be és 2012-ben a forgalmazó hitelintézetek körének további bıvülése várható. (további információ: forrás: MTI, KA-VOSZ Zrt.) MEGALAKULT A NEMZETI GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TANÁCS Új hitelkonstrukciók Fotó : MTI 2011-ben újabb két hitelkonstrukció állhat a vállalkozások rendelkezésére, a Széchenyi Önerı Kiegészítı Hitel lehetıséget ad arra, hogy azok a vállalkozások, akik a szükséges önerı hiányában nem tudnak részt venni EU-s pályázatokon vagy nyertes projektjüket nem tudják megvalósítani az idıközben keletkezett likviditási problémájuk miatt mégis élhessenek a pályázatok adta lehetıségekkel. Az igényelhetı hitelösszeg 1-50 millió forint, a futamidı hónap, az állami kamattámogatás 2%. A Széchenyi Támogatást Megelılegezı Hitel az elnyert EU-s forrásokhoz történı gyorsabb hozzájutást segíti elı azok megelılegezése révén. Az igényelhetı hitelösszeg 1-50 millió forint lehet, a futamidı hónap. Állami kamattámogatás 2% október 11-én megtartotta alakuló ülését Budapesten a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT). A szervezet elsı elnöke Parragh László az MKIK elnöke, aki egyben a gazdasági oldal soros elnöki tisztét is betölti. Az ülésen Orbán Viktor miniszterelnök köszöntıjét követıen Matolcsy György miniszter a gazdaságpolitika, a költségvetés és a munka világa összefüggéseirıl, Szócska Miklós a NEFMI államtitkára pedig az egészségügyi konszolidációt és struktúraváltást érintı konzultációkról adott tájékoztatást. Az Országgyőlés idén júliusban fogadta el az NGTT-rıl szóló törvényt. A tanács az Országos Érdekegyeztetı Tanácsot (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSZT), valamint a Gazdasági Egyeztetı Fórumot (GEF) váltja fel. A jogszabály szerint a gazdasági és a munkavállalói oldal mellett tagjai az NGTT-nek a külön törvény szerinti egyházak és civil szervezetek képviselıi, beleértve a nemzetpolitika területén tevékenykedı civil szervezeteket is és a tudomány képviselıi. A testület döntéseket nem hoz, konzultációs, javaslattevı és tanácsadó feladata lesz. Az NGTT a társadalmi

4 párbeszéd legátfogóbb, sokoldalú konzultatív fóruma, amely mind a kormánytól, mind az Országgyőléstıl független. A tanács a gazdaság és a társadalom fejlıdését érintı átfogó ügyek, a kormányzati ciklusokon átívelı nemzeti stratégiák megvitatására, valamint a kiegyensúlyozott gazdasági fejlıdés, illetve az ehhez illeszkedı szociális modellek kidolgozásának és megvalósításának elımozdítására jött létre. A törvény szerint a soros elnökség az oldalak három havonkénti rotációja szerint történik, elıször a gazdasági oldal adja a soros elnököt. A gazdasági oldal tagjai az országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei, az országos gazdasági kamarák elnökei, a Magyarországon mőködı külföldi és vegyes kamarák közös képviselıje, és egyéb olyan társadalmi szervezetek elnökei, amelyeknek létesítı okiratában foglalt célja a gazdasággal összefüggı érdekek képviselete, illetve amelyeknek tagjai tevékenységük területén jelentıs piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal bírnak. munkaanyagokat. Várhatóan felmerül majd különbözı bizottságok létrehozásának igénye, ezért meg kell határozni azokat a témákat, amelyekkel a tanács foglalkozni kíván a kormányzati elıterjesztéseken kívül is. Ki kell alakítani a munkamódszereket, és még december végén, de inkább január elsı napjaiban újabb plenáris ülésen tárgyalják majd ezeket a kérdéseket nyilatkozta Parragh László. Hangsúlyozta: a tanács munkájába beemelik azon szervezetek tapasztalatait, értékeit, tudását, amelyek bázisán az NGTT létrejött, így a Gazdasági és Szociális Tanácsét (GSZT), az Országos Érdekegyeztetı Tanácsét (OÉT), a Gazdasági Egyeztetési Fórumét (GEF) és a Versenyképességi Tanácsét. Parragh László kiemelte, hogy az oldalak mőködését az érintettek önállóan határozzák meg, ebbe a tanács nem fog beleszólni. Viszont elegendı idıt kíván hagyni az NGTT arra, hogy az oldalak kialakíthassák álláspontjukat a megküldött anyagok kapcsán, ezért is várható november második felére az oldalelnökök ülése. FÓKUSZ A MAGYAR FIATALOK TIZENNÉGY SZAKMÁBAN INDULTAK WORLDSKILLS 2011, A SZAKMÁK OLIMPIÁJA LONDONBAN A gazdasági oldal egyhangú szavazással megállapodott abban, hogy az oldal - és így az egész NGTT elsı soros elnöke Parragh László, az MKIK elnöke lesz. Az alakuló ülés óta folyik a szervezeti struktúra kiépítése, kidolgozzák a szervezeti és mőködési szabályzatra vonatkozó javaslatot, kialakítják a nemzetközi kapcsolatokat, elıterjesztéseket készítenek. A tervek szerint az NGTT oldalainak vezetıit november második felében hívják össze, hogy megtárgyalják az addigi A foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a versenyképességnek, mindennek, ami az ember számára fontos, alapja a szakmai tudás ez volt a legfıbb üzenete a WorldSkills 2011-nek, amely Londonban zajlott október 5-8. között. Ötvenegy országból és régióból negyvenhat szakmában mérték össze tudásukat a fiatalok. Magyarországot 15 szakmunkás képviselte a szakmák 41. világversenyén. Hazánk az összesített pontszámok alapján a 26. helyen végzett. - Mindenekelıtt azt láttam, hogy óriási volt a verseny, területét és fajsúlyát tekintve egyaránt. A tizennégy szakmában való részvételünk azt bizonyította, hogy számos

5 területen elérhetjük a világszínvonalat, ha akarjuk, ha készülünk rá. Ugyanakkor gépészmérnökként szomorúan tapasztaltam, hogy sem a hegesztı-, sem más gépész szakmákban nem indultak magyar szakmunkás fiatalok. A következı években jó lenne változtatni ezen, ugyanis az a csúcstechnológia, amely az elmúlt idıszakban megjelent Magyarországon, lehetıvé teszi, hogy ezekben a szakmákban is megmutassuk magunkat - nyilatkozta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelıs államtitkára, amikor meglátogatta a szakmák világversenyét Londonban. - Azt is láttam, hogy a világcégek nagyon komolyan veszik ezt a versenyt. Nálunk is erısebb lobbi tevékenységet kellene folytatni annak érdekében, hogy jobban segítsék a tehetséges fiatalokat a versenyekre való felkészülésben. Problémát jelent még az is, hogy nálunk nemcsak a közvélemény, de a szakmabeliek sem tudnak sokat a WorldSkill International tevékenységérıl, lehetıségeirıl. A látottak, tapasztaltak arra késztetnek, hogy ezek népszerősítése érdekében magam is fokozott erıfeszítéseket tegyek. Hasonló erıfeszítésekre biztatok mindenkit szakmunkást, felkészítı szakértıt, zsőritagot és szponzort -, aki ott volt Londonban- folytatta az államtitkár. A hazai szakképzés jelenlegi állapotában azonban nehézkes megtalálni és képezni azokat a tehetségeket, akik eredményesen képviselhetik Magyarországot az ilyen nemzetközi versenyeken. Czomba Sándor szerint vissza kell állítani a szakmák, a szaktudás becsületét Magyarországon. Jelenleg az oktatásban, ideértve az egyetemi és fıiskolai szinteket is, van egy elitréteg, amelynek tagjai rendkívül jól képzett szakemberek, utána nagy szünet következik, majd következik a futottak még kategóriába tartozók tömege. És nem azért ilyen lehangoló a helyzet, mert nem vagyunk képesek minıségi szakembereket képezni, hanem mert az iskolarendszerő szakképzés jelenleg túlságosan hosszú és a vállalatok részvétele sokkal kisebb a szükségesnél. Vagyis le kell a képzési idıt rövidíteni és érdemi tartalommal kell megtölteni. Ez csak úgy lehetséges, ha a szakmunkásjelöltek a szakmát a vállalkozásoknál, valós és éles körülmények között tanulják, nem pedig egy elképzelt világban. Londonban az volt a tapasztalat, hogy a fiatalok igen komoly, sokszor mérnöki tudást igénylı feladatokat kaptak. A valóságban is ez történik, az autóiparban például nálunk is vannak jó példák a kiemelkedı teljesítményre. Várhatóan még az idén megszületik a szakképzési törvény, s 2012 ıszétıl már ennek szellemében zajlik majd az oktatás. A korszerő és hatékony szakképzés érdekében ugyanakkor fokozott gondot kell fordítani azoknak a vállalatoknak a felkutatására, amelyek készek bekapcsolódni ebbe a munkába. NEMZETKÖZI IRÁNI KAMARAI KIUTAZÁS október 1-3. Teherán, Irán Az MKIK Magyar-Arab Tagozata az iszlám országok felé való gazdasági és üzleti nyitás egyik legfıbb pártolója immár több mint 10 éve. Miklóssy Ferenc a Tagozat elnöke, egyben az MKIK általános alelnöke vezetésével üzleti delegáció látogatott Iránba az Iráni Kereskedelmi, Ipari és Bányaipari Kamara vendégeként. A delegációban az alelnökön kívül öt cég vett részt, változatos tevékenységi körrel a darugyártástól a gyógyszeriparon át a háztartási gépgyártásig. Az ı számukra nem csak a privát vállalati kapcsolatok, hanem az állami és önkormányzati szféra megrendelései is fontosak voltak. Elmondhatjuk, hogy a

6 delegáció számára különösen tartalmas, az üzleti megbeszélésekre és a tájékozódásra koncentráló programot szervezett az iráni partnerünk. A küldöttség találkozott Teherán város önkormányzatával, a környezetvédelemért, az energetikáért, és a mezıgazdaságért felelıs minisztériumokkal és szervezetekkel, az iráni befektetés-ösztönzési hatósággal, a teheráni magyar nagykövettel és a nagykövetség diplomatáival, valamint üzleti tárgyalásokat folytatott az Iráni Olajipari Tervezési és Kivitelezési Egyesülettel és számos magánvállalattal. Október 2-án az iráni kamarában került sor az üzleti fórummal egybekötött üzletembertalálkozóra, amelyen mintegy 35 iráni cégképviselı tárgyalt a 6 magyar cégképviselıvel. Az iráni Kamarát képviselı Javad Mosadeghi fıtitkár tárgyalásokat folytatott az MKIK alelnökével és több területen, elsısorban a kamarai szolgáltatások fejlesztése és a legjobb gyakorlatok átadása kapcsán azonosítottak együttmőködési lehetıségeket. Megegyeztek abban is, hogy a delegáció látogatása csak elsı lépés a kapcsolatok kialakításának, újraépítésének folyamatában. Természetesen a korábban százmillió dolláros kereskedelmi forgalom újbóli elérése is célja maradt a két vállalkozói szervezetnek, ezért a lehetséges üzleti együttmőködések támogatása kiemelt feladat lesz a jövıben. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a fizetési technikák megfelelı alkalmazása jelenleg akadályokba ütközik, és ezek elhárítása a nagyszabású kereskedelemfejlesztési tevékenységet meg kell, hogy elızze. A kiutazó cégek kitőnı üzleti lehetıségekrıl számoltak be, és többségük számára ígéretes partnereket tudott találni az iráni kamarai partner. Elmondták, hogy bár valóban észlelhetı probléma a tárgyalások során, de az üzleti kapcsolatok embargó alá nem tartozó termékkörrel rendelkezı vállalatok esetében gond nélkül folynak több országgal is. A magyar vállalatok termékeit nagy figyelemmel fogadták, és elsısorban a technológia-transzfer kapcsán több területen is lehetıséget látnak más magyar vállalatok bekapcsolódására a magyar-iráni árucserébe MINISZTERELNÖKI DELEGÁCIÓ SZAÚD-ARÁBIÁBAN Október 3-5. Rijád, Szaúd-Arábia Dr. Parragh László, az MKIK elnöke részt vett az Orbán Viktor miniszterelnök által a szaúdi királyságba vezetett hivatalos delegációban. A kiutazás során számos magas rangú szaúdi kormánytaggal, valamint a Szaúdi Kamarák Szövetségének elnökségének vezetıjével, Abdullah S. Al-Mobty úrral találkozott. A szaúdi kamarai partner egy nagyszabású üzleti találkozó keretén belül szervezett kétoldalú találkozókat a miniszterelnököt kísérı magyar cégek számára. A sok érdeklıdıt, és hosszas tárgyalásokat eredményezı rendezvény mellett a magyar delegációt a helyi üzletemberek által adott fogadáson látta vendégül Mohammed Al- Dhoheyan, az UBS Saudi Arabia bank alelnöke. Az üzleti tárgyalások természetesen a hivatalos programelemeken kívül is folytak, és a beszámolók szerint ígéretes lehetıségek elıtt állnak a magyar cégek a szaúdi piacra lépést követıen. A kiutazásról számos sajtóhír szólt, hiszen nem csak a privát szférában történtek komoly tárgyalások ezen az úton, hanem államközi egyezmények, megállapodások is születtek. Dr. Parragh László több helyen is kihangsúlyozta, hogy hazánk keleti nyitása nyomán nagy jelentıségő volt ez az út, hiszen felkeltette az arab országok figyelmét, és megnyithat egy új, ám igen igényes finanszírozási forrást a magyar gazdaság számára. Ugyanakkor ez a piac csak a bejáratott, exportban tapasztalt cégeknek ajánlott, hiszen a nagy nemzetközi verseny mellett igen igényes fogyasztói körrel találkoznak itt a magyar termékek. Az MKIK elnökének tárgyalásai is azt mutatták, hogy megvan a hajlandóság a magyar termékek megismerésére, magyar partneri kapcsolatok kialakítására. Ezt ı, mint kamarai vezetı a kapcsolatfelvételek elısegítésével, valamint a magyar termékek és szolgáltatások elınyeit és a bennük rejlı lehetıségeket kiemelı helyzetbemutatásával járult hozzá. Az MKIK a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat egy, a Magyar-Arab Tagozaton belül mőködı Magyar-Szaúdi Üzleti Tanács felállításával igyekszik továbbfejleszteni. Ennek létrehozása

7 a közeljövıben, a kiutazó, és a szaúdi lehetıségek iránt érdeklıdı tagvállalatok, cégek feltérképezése és összehívása után történik majd meg. MOT ÜZLETEMBER-DELEGÁCIÓ SZTAVROPOLBA Október október 4-7. között Tóth Imre, a Magyar-Orosz Tagozat tiszteletbeli elnöke, vezetésével magyar-orosz üzletember találkozóra került sor a dél-oroszországi sztavropoli határterületen. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Orosz Tagozatának üzletember delegációját a Sztavropoli határterület Kereskedelmi és Iparkamarája hívta meg hivatalos látogatásra. A látogatás célja a kapcsolatfelvétellel egyidıben történı magyar lehetıségek bemutatása és az együttmőködési területek beazonosítása volt. A magyar delegációban a tagozat tiszteletbeli elnöke mellett minıségi vetımagok értékesítésével, melegházak és üvegházak építésével, agráripari berendezések gyártásával, vízgazdálkodással és üzleti közvetítéssel foglalkozó 7 magyar cég vezetıje, illetve munkatársa vett részt. A delegációt október 5-én a Sztavropoli Kereskedelmi és Iparkamara exelnöke, korábbi gazdaságfejlesztési miniszter (jelenleg a kamara elnökének tanácsadója), Nabatnyikov úr köszöntötte. Az üzletember találkozót megnyitó plenáris ülésen Nabatnyikov úr ismertette az idén húsz éves kamara tevékenységét, a térség nagyobb vállalatait, a térség külkereskedelmi forgalmát. Külön kiemelte és elismeréssel méltatta a Magyarországgal folytatott külkereskedelemben 2010-ben elért ugrásszerő javulást, melynek következtében a évi forgalom a közel 3 millió USD-rıl 2010-ben 20,8 millió USD-re növekedett, melybıl a magyar export 20,7 millió USD-t tesz ki. A magyar delegáció nevében Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság moszkvai nagykövete, Tóth Imre, az MKIK Magyar-Orosz Tagozat tiszteletbeli elnöke és dr. Kádár András, a Rosztov-na-Donu-i külgazdasági iroda vezetıje köszöntötte az üzletember találkozó résztvevıit, ismertették a magyar delegáció látogatásának célját és a delegációban résztvevı cégek tevékenységét. A megnyitón résztvevı Andrej Szkripnyik, a Sztavropoli határterület külgazdaságért felelıs gazdaságfejlesztési miniszter-helyettese hangsúlyozta nyitottságukat a magyarokkal való együttmőködésben. Jó példaként említette a két fürdıváros, Pjatyigorszk és Hévíz között formálódó együttmőködést. A tájékoztatókat üzletember találkozók követték, ahol közel 50 oroszországi cég képviselıje jelent meg. Október 6-án a delegációt Igor Besztuzsij Sztavropol város polgármestere fogadta. A megbeszélésen szó volt magyar szakemberek részvételérıl a város épületeinek energia auditjában, illetve a paneles épületek felújításában szerzett magyar tapasztalatokról, sürgısségi ellátást biztosító kórház építésében magyar pénzügyi (Exim bank) támogatás igénybevételérıl, a városi vízellátás és szennyvíz tisztítás és a vezeték rendszer korszerősítésében való magyar részvételérıl. Ijgyártó István nagykövetet és Tóth Imre tiszteletbeli elnököt fogadta Georgij Jefremov, a sztavropoli határterület kormányzójának elsı helyettese. A megbeszélésen a kormányzó helyettes felajánlotta magyar cégek részvételének lehetıségeit a gyógyszeripari klaszterben, mezıgazdasági feldolgozó üzemek létesítésében, hosszú távú vízgazdálkodási együttmőködés megvalósításában, SPA - 7 -

8 központok építésében és a turizmus fejlesztésében. Ismertette a helyi befektetésekhez kapcsolódó kedvezményeket a jelenleg folyó lakásépítési programokat és azok támogatását. Meghívta a gyógyüdültetésében és a turizmus fejlesztésében érdekelt magyar vállalkozásokat, szakembereket a 2012 áprilisában Kiszlovockban megrendezésre kerülı nemzetközi fórumra és szakkiállításra. A magyar üzletember delegáció az ismert kaukázusi üdülıhelyen, Kiszlovodszkban folytatta a látogatást, ahol a város polgármestere, Natalia Lucenko asszony fogadta és tájékoztatta a delegációt a turizmus és gyógyüdülés területén elképzelhetı együttmőködési lehetıségekrıl. kormányzójának elsı helyettesével és Kurszk régió Kereskedelmi és Iparkamarájának elnökével október 13-án dr. Parragh László részt vett a Lukoil fennállásának 20 éves évfordulójának alkalmából rendezett fogadáson és koncerten, melyen az orosz üzleti és politikai élet meghatározó szereplıivel folytatott megbeszéléseket. ÜZLETEMBER-DELEGÁCIÓ MOSZKVÁBA ÉS NYIZSNYIJ NOVGORODBA október Az Orosz Magyar Üzleti Tanács meghívására október között az MKIK Magyar Orosz Tagozata (MOT) 15 fıs üzletember delegációt szervezett Moszkvába és Nyizsnyij Novgorodba. A Dr. Parragh László az MKIK elnöke által vezetett üzletember delegációban több az orosz piacon jártas cég vett részt: a MOL Nyrt., Pólus Kft. és Harcon Zrt. építıipari cégek, 1000 Út utazási iroda, valamint csatlakoztak a delegációhoz egészségügyi berendezéseket gyártó és értékesítı cégek (Medicor Elektronika Zrt., Medicor Meditő Kft., Weck- AP Kft.), Phönix-BRV Kft. elektronikai mérımőszereket gyártó cég és a rendszer-, terméktanúsításokat végzı TÜV Rheinland InterCert Kft október 12-án az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi és Iparkamarájában Kurszk régiót bemutató prezentációra került sor, melyen az érdeklıdı magyar vállalatok képviselıi üzleti kapcsolataik bıvítése céljából vettek részt. A rendezvénnyel párhuzamosan Dr. Parragh László elnök tárgyalt Szergej Katirin úrral, az Orosz Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, Kurszk régió október 14-án Nyizsnyij Novgorodban Orosz - Magyar Üzleti Fórumra, azt követıen pedig kétoldalú üzletember találkozókra került sor az orosz és magyar vállalatok között. A fórumon Nyizhegorodszkaja-megye kormányzó-helyettese tartott elıadást a térség gazdaságáról. Nyizsnyij Novgorod országos jelentıségő közlekedési csomópont, itt vezet a Transzibériai vasútvonal egyik ága is. A folyókon öt híd ível át, repülıtere és folyami kikötıje egyaránt igen forgalmas. A hajózást és az energiaellátást a közeli volgai vízierımő és víztároló segíti. A városban és régióban több nagy ipari vállalat mőködik, többek közt: a Lukoil egyik fı üzeme, a Gaz (Gorkiji Autógyár), Szokol Repülıgépgyár, hajógyár, ahol hajókon kívül vasúti kocsik, mozdonyok, villamosok is készülnek, továbbá kohászati, könnyőipari, élelmiszeripari vállalatok (csokoládégyár)

9 EUROCHAMBRES KÖZGYŐLÉS, BRÜSSZEL október 24. Az Eurochambres ıszi közgyőlésének napirendjén a lengyel uniós soros elnökség beszámolója mellett a jövı évi költségvetés elfogadása, az új tagdíjfizetési rendszer jóváhagyása és a tisztújítás szerepelt. A lengyel soros elnökség kiemelt prioritása, hogy a gazdasági nehézségek megoldását a közös európai fellépésben, a nagyobb uniós szerepvállalásban látja. Fontosnak tartják még a Keleti Partnerség erısítését, mellyel kapcsolatos csúcstalálkozót Varsóban szeptember án tartották meg. A tagdíj mértéke a következı évre az MKIK számára változatlan marad, ugyanakkor a több éves adósságot felhalmozó országok miatt fellépı költségvetési feszültséget úgy sikerült feloldani, hogy hat tagország, (köztük kiemelkedı mértékben Németország, Franciaország és Olaszország kamarái) megemelték tagdíj fizetési kötelezettségvállalásukat. A tisztújító választások eredménye alapján Alessandro Barberis (Olaszország) lett ismételten az Eurochambres elnöke, az alelnökök Rifat Hisarciklioglu (Törökország), Pierre Gramegna (Luxemburg) és Marta Schultz (Ausztria) lettek. Az Eurochambres Közgyőlés elıtt került sor a Visegrádi Együttmőködés négy kamarájának elnöki szintő, informális találkozójára. A kamarák elnökei megállapodtak abban, hogy a jövıben a találkozókat rendszeressé teszik, kidolgozzák az együttmőködés kereteit és célkitőzéseit. A következı találkozóra a V4 elnökségét jövıre betöltı Lengyelországban kerül majd sor. VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG NEMZETKÖZI VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI TALÁLKOZÓ BUDAPESTEN október 14-én került sor az MKIK meghívásából Budapesten a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Európai Választottbírósági Csoportjának éves ülésére. Az ülésen az ICC Nemzetközi Választottbíróságának vezetı tisztségviselıi, az ICC Bíróság egyes országok által delegált tagjai, valamint az európai állandó választottbíróságok elnökei, fıtitkárai vettek részt. Az ülést Dr. Kecskés László, Választottbíróságunk elnöke nyitotta meg és Vladimir Khvalei, az ICC Nemzetközi Választottbíróságának alelnöke vezette le. Az ülésen az egyes választottbíróságok elmúlt évi tevékenységükrıl, a választottbíráskodás területén mutatkozó tendenciákról számoltak be. A megjelent résztvevık jelentıs része a középkelet-európai régióból érkezett, ezért a beszámolók fontos képet adtak arról, hogy az azonos tırıl fakadt, egykori KGST-elvek szerint mőködı intézmények a helyi eltérı szabályozások és gazdasági háttér következtében az elmúlt két évtizedben milyen jelentıs változásokon estek át, és ma már mennyire eltérı ügyforgalommal, különbözı struktúrával mőködnek. Az ügyek mennyisége és volumene alapján megállapíthattuk, hogy a magyar választottbíróság a térség egyik vezetı nemzetközi választottbírósági intézménye. A beszámolókat követıen a résztvevık megvitatták az egyik legfontosabb választottbírósági jogi alapelvnek, a felek autonómiájának megvalósulását, annak korlátait, az egyes országokban megjelenı gyakorlatát, problémáit. Különösen a gazdasági válság közepette hangsúlyos kérdés ugyanis, hogyan sikerül irányítani az egyes eljárások menetét figyelve ennek az alapelvnek a betartására, és milyen határokat kell szabni a felek szabadságának az adott választottbírósági intézmény meghirdetett eljárási szabályzata segítségével a választottbírósági eljárás szabályainak alakítása tekintetében

10 Nagy sikernek és Választottbíróságunk nemzetközi elismerésének tekintjük, hogy ilyen rangos nemzetközi eseményre, hosszú ideje elıször, az MKIK szervezésében kerülhetett sor. KUTATÁS AZ ÚJ SZÉCHENYI TERVVEL KAPCSOLATOS ATTITŐDÖK ÉS VÉLEKEDÉSEK Az idei elsı, tavaszi konjunktúrakutatásunkban válaszadóinkat az Új Széchenyi Tervvel (ÚSZT) kapcsolatban is kérdeztük. Az ÚSZT ismertségére vonatkozóan a válaszadók 78%-a adott igenlı választ. Ezzel szemben a program keretein belüli pályázati lehetıségeket már csak 43%-uk tervezi kihasználni. Megállapíthatjuk, hogy az ÚSZT ismertsége statisztikailag hasonló arányban jellemzı a különbözı létszámú és ágazatokban mőködı cégek körében. Ugyanez igaz a pályázati lehetıségekkel való tervezés esetében is. A külföldi tulajdon részarányát tekintve azonban már markánsabb különbségeket tapasztalhatunk az ÚSZT-rıl való tudomást illetıen. A tisztán hazai tulajdonban álló vállalkozások 81%-a jelezte vissza az ÚSZT ismeretét, míg ez az arány a részben külföldi tulajdonú cégek körében 78%, a tisztán külföldi tulajdonú cégeknek alig több mint kétharmada jelzett vissza pozitívan e tekintetben. A pályázati szándékot illetıen a külföldi tulajdon szerinti bontás szintén szignifikáns eltéréseket mutat. A hazai tulajdonú cégek 43%-a számolt be ilyen jellegő tervekrıl, míg ez az arány a vegyes tulajdoni viszonyokkal jellemezhetı vállalatok estében 36%-ra csökken, majd a tisztán külföldi tulajdonú vállalkozások esetében pedig 37%-ra nı. Az ÚSZT ismertségéhez képest alacsony arányú pályázási szándék mellett megállapíthatjuk, hogy a megkérdezetteknek alig több, mint a fele, 56%-a indult már az elmúlt öt évben állami illetve uniós pályázatokon. A pályázatokon való részvétel a legjellemzıbb a 250 fı feletti cégek körében volt, 66%-uk számolt be róla. Ez az arány a létszám csökkenésével együtt esik, az fıs cégek 60%-a, a fıs vállalatok 52%-a, a 10 fınél kisebb vállalkozásoknak pedig a 21%-a jelentkezett állami illetve uniós pályázatra. Az ágazati megoszlást tekintve az ipari cégek közül 61%, az egyéb szolgáltatók körében 56%, a kereskedelmi vállalkozások esetében 54%, az építıipari vállalatokat tekintve pedig 42% pályázott az elmúlt öt évben. Külföldi tulajdoni hányad szerint pedig a tisztán hazai vállalkozások 56%-a, a vegyes tulajdonban állók 66%-a, míg a 100%-os külföldi tulajdonban álló cégek 48%-a vett részt állami vagy uniós pályázaton az elmúlt fél évtizedben. Válaszadó cégeink 55,7%-a nyert is az elmúlt öt év alatt legalább egy pályázaton ez az arány csak az állami illetve uniós pályázatokon induló vállalatokat tekintve 94%-ra emelkedik. A nyertesek aránya a megkérdezettek körében a cégmérettel együtt emelkedik. A 10 fı alatti cégeknek csupán 21%-a számolt be nyertes pályázatról, míg a 250 felettieknek már a 65%- a pozitívan nyilatkozott az idevágó kérdés tekintetében. Az ágazatokat tekintve is heterogén képet láthatunk a nyertesek megoszlásáról. Az ipari cégek 60%-a, az építıipariak 42%-a, a kereskedelmi és az egyéb szolgáltató vállalkozásoknak pedig 55-55%-a büszkélkedhet pozitív elbírálású pályázattal. A külföldi tulajdoni hányadot vizsgálva pozitív pályázati elbírálásban a legnagyobb arányban a vegyes tulajdonú cégek részesültek, 66%-uk számolt be errıl, míg ez az arány tisztán hazai vállalkozások esetében 56%, a tisztán külföldiekében pedig 46%. Az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott célkitőzések megvalósulása iránti bizalmat a megkérdezett cégek képviselıi egytıl ötig terjedı skálán fejezhették ki, amelyen a nagyobb értékek a magasabb fokú bizalmat jelzik. A pályázás átláthatóbb jogszabályi kereteinek létrejöttét a bizalmi skálán a válaszadók átlagosan 3,24 pontra, a pályázással kapcsolatos bürokratikus procedúra egyszerősödését pedig 3,01 pontra értékelték. A legnagyobb átlagpontszámot az internetes pályázási lehetıséggel járó könnyítésekre és a rövidebb adatlapok miatti egyszerőbb pályázási folyamatra vonatkozó törekvések kapták: 3,56 illetve 3,47 pontot. Ezzel szemben a

11 közbeszerzési eljárással kapcsolatos korrupció csökkenésében bíznak a legkevésbé a válaszadó cégek, ezt a célkitőzést átlagosan 2,72 pontos bizalom övezi. A rövidebb bírálati idı és az átutalások felgyorsulása iránti bizalmat a cégek átlagosan 3,39 illetve 3,12 pontra értékelték. Összességében a hét vizsgált célkitőzést átlagosan 3,21 pontra értékelték a válaszadók. 1. ábra: Az ÚSZT-ben megfogalmazott célkitőzések teljesítése iránti bizalom (N=1823) Az ÚSZT egyes célkitűzései iránti bizalom az internetes pályázási lehetőség megkönnyíti a pályázó dolgát a rövidebb adatlapok miatt egyszerűbb lesz pályázni a pályázás jogszabályi keretei átláthatóbbak lesznek az átutalások felgyorsulnak a pályázással kapcsolatos bürokratikus procedúra egyszerűsödik a közbeszerzési eljárással kapcsolatos korrupció csökkenni fog Forrás: GVI rövidebb lesz a bírálati idő átlagpontszám 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 pont Ez az összesített átlagpontszám a cégeket létszám-kategóriánként vizsgálva a foglalkoztatottak számának emelkedésével folyamatosan nı. A tíz fı alatti létszámú vállalkozások 2,89, a fıt foglalkoztatóak 3,1, az fıs vállalatok 3,16, a 250 fı feletti cégek 3,38 pontot adtak átlagosan a hét célkitőzésre. A vállalatok tevékenységi körök szerinti megkülönböztetése esetén is jelentıs eltérést tapasztalunk az átlagokat tekintve. Az ipari cégek 3,06, az építıipari vállalkozások 2,95, a kereskedelmi cégek 3,26, az egyéb szolgáltatók pedig 3,41 pontos bizalmat nyilvánítottak ki átlagosan az Új Széchenyi Terv célkitőzései iránt. Az átlagpontszámok alakulása a külföldi tulajdonhányad tekintetében viszont nem mutat szignifikáns eltérést. A Széchenyi Kártya Programban válaszadóink 16%-a vesz részt. A cégméretet tekintve e program a 10 fısnél kisebb vállalkozások körében a legelterjedtebb, 30%-uk nyilatkozott pozitívan a részvételt tekintve. A létszám növekedésével azonban ez az arány folyamatosan csökken, a legnagyobb, 250 fınél magasabb létszámú cégeknek már csak 9%-a adott igenlı választ a releváns kérdésre. A vállalatok tevékenységét vizsgálva szintén jelentıs különbségeket tapasztalhatunk. A Széchenyi Kártya az építıipari cégek körében a legelterjedtebb, 29%-uk vesz részt a programban. Mellettük az egyéb szolgáltatást nyújtók 21%-a, a kereskedelmi cégek 13%-a, az ipari vállalkozásoknak pedig a 9%-a igényelt Széchenyi Kártyát. A tulajdonszerkezet szerinti bontás is szignifikáns eltérésekre derít fényt a Széchenyi Kártya elterjedtségét vizsgálva a külföldi tulajdonhányad növekedésével ugyanis csökken annak aránya. A hazai tulajdonban álló vállalkozások 21%-a jelezte a programban való részvételét, míg a vegyes tulajdonszerkezető cégeket tekintve ez az arány 9%-ra esik, a tisztán külföldi tulajdonú vállalatok esetében pedig még tovább csökken, 5%. 2. ábra: A Széchenyi Kártya programban résztvevı cégek aránya a különbözı háttértulajdonságok szerint (N=1823) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 10 fő alatt Forrás: GVI A Széchenyi Kártya Programban résztvevő cégek aránya fő fő 250 fő fölött ipar építőipar kereskedelem egyéb szolgáltatás tisztán hazai vegyes tisztán külföldi létszám ágazat tulajdonszerkezet Nem vesz részt a Széchenyi Kártya Programban Részt vesz a Széchenyi Kártya Programban Összességében tehát láthatjuk, hogy az ÚSZTvel kapcsolatban a különbözı háttértulajdonságokkal rendelkezı cégek különbözıen vélekednek. A cégek bizalma, pályázási szokásai és a Széchenyi Kártya Programban való részvételük javarészt eltér a vizsgált háttérváltozók mentén. Az Új Széchenyi Terv ismeretét illetıen azonban nagyobb a hasonlóság a különbözı paraméterekkel rendelkezı cégeknél

12 HÍREK október 18-án az MKIK országos workshop-ot rendezett Budapesten az Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálatát célzó munka keretében, amelyen mintegy 400 szakember vett részt a kamarák, a különbözı szakmai szervezetek és érintett vállalkozások részérıl. A rendezvényen Bihall Tamás az MKIK alelnöke és Odrobina László, az NGM fıosztályvezetıje elıadásait követıen szekcióülésekre került sor a 21 szakmacsoportban, amelyekben megvitatták az adott szakmacsoportra vonatkozó korszerősítési javaslatokat október 18-án Juhász József alelnök vezetésével az MKIK Kézmőipari Kollégiuma tartott ülést Budapesten, amelyen Dunai Péter fıtitkár tájékoztatást adott a kamarai törvény várható módosításáról, majd megvitatták a évi Kézmőves Remek Pályázat lebonyolítására vonatkozó javaslatot október 19-én Dr. Parragh László elnök részt vett Zürichben a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által szervezett G20 Regionális Konzultáción október 28-án a hagyományokhoz híven Gyulán, a Csabai Kolbászfesztivál idıpontjához kapcsolva tartotta soron következı ülését az MKIK elnöksége. Parragh László ismertette az elmúlt intenzív idıszak legfontosabb eseményeit, majd tájékoztatót adott a kamarai törvénymódosítás jelenlegi helyzetérıl. Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Képzési Kollégium elnöke ismertette az elnökséggel a szakképzési törvény és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény várható módosításait, valamint az Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálatának helyzetét. Ezt követıen az MKIK és az Országos Cigány Önkormányzat között kötendı együttmőködési megállapodást ismertette Parragh László, az MKIK elnöke. A devizában fennálló tartozások év végi elszámolásának szabályozására készült javaslatot Gaál József alelnök, az Ipari Kollégium elnöke terjesztette elı. Dunai Péter az MKIK fıtitkára beszámolt az MKIK évi költségvetésének várható teljesítésérıl és javaslatot tett a költségvetés módosítására. Az MKIK elnöksége állásfoglalást fogadott el a helyi adóknak a vállalkozói szférát érintı tervezett változásairól október 26-án Dunai Péter fıtitkár Budapesten az ÉVOSZ elnökségi ülésen adott tájékoztatást a kamarai törvény várható módosításáról, az építésügyi regisztráció tapasztalatairól és a szakképzés területén elért eredményekrıl