Az Európai Bíróság Alliance One ítélete
|
|
- Gizella Rácz
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Pázmány Law Working Papers 2014/26. Szilágyi Pál Az Európai Bíróság Alliance One ítélete Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest
2 Az Európai Bíróság Alliance One ítélete Szilágyi Pál 1 I. Bevezetés A közelmúltban több tanulmány is foglalkozott a versenyjogi eljárások során az alapvető jogok szerepével. E tanulmánysorozatunkban törekedtem úgy összeválogatni az Európai Bíróság ítéleteit, hogy azok széles skálán mutassák be a versenyjogi eljárások során felmerülő problematikus pontokat. Jelen tanulmány is ebbe a sorba illeszkedik, amikor az Alliance One kontra Bizottság ítéletet 2 mutatja be. Mint látni fogjuk, az ítélet során a felperes vállalkozás a személyes felelősség elve érvényesülésének hiányát rója fel az uniós jogérvényesítési rendszer keretében. II. Az ítélet előzménye Az Alliance One (korábban Dimon; továbbiakban: Felperes) 1997 áprilisában megvásárolta az Intabex Netherlands BV vállalkozáscsoportot, amely Agroexpansión családi vállalkozást novemberében vásárolta meg. Az Európai Bizottság 2001-ben hajnali rajtaütés keretében vizsgálatokat folytatott, többek között az Agroexpansión vállalat üzleti helyiségeiben, majd 2004-ben végül határozatott hozott, amelyben a spanyol dohánypiacon működő kartell tagjait büntette. A kartell az Európai Bizottság határozata szerint lényegében 1996 és 2001 között rögzítette a nyers dohány szállítási árait, valamint a kartellezőkre irányadó kvótákat. A határozatában az Európai Bizottság a Felperes jogelődjét, a Dimont, is marasztalta azzal az indokkal, hogy a mai EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése szerinti egységes és folytatólagos jogsértés miatt az Agroexpansión vállalatra kiszabott bírságért ő is egyetemlegesen felel. 1 A tanulmány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem TÁMOP B-11/2/KMR sz. projektje (A tudományos kutatások kibontakoztatása a PPKE-n) támogatásával készült. 2 C-679/11. P. C-679/11 P sz ügy, Alliance One International Inc kontra Európai Bizottság, ECLI:EU:C:2013:606. 2
3 A Felperes a nevezett határozatot megtámadta a Törvényszéken többek között arra hivatkozva, hogy személyes felelőssége hiányában ő nem felelhet a korábbi jogellenes magatartásért, továbbá mint anyavállalat sem volt aktív, közvetlen részese a jogsértéseknek. III. A Törvényszék ítélete Ahogy fentebb utaltunk rá, a Felperes az Európai Bizottság határozatát megtámadta a Törvényszéken. 3 A Törvényszék számos fontos megállapítást tett ítéletében, amelyet alábbi idézünk: A közösségi versenyjog a vállalkozások tevékenységeire vonatkozik. A vállalkozás fogalma minden gazdasági tevékenységet folytató jogalanyra kiterjed, függetlenül azok jogállásától és finanszírozási módjától. Az ítélkezési gyakorlat megállapította, hogy ebben az összefüggésben a vállalkozás fogalmát úgy kell értelmezni, mint amely gazdasági egységet jelent, még akkor is, ha jogi szempontból ez az egység több természetes vagy jogi személyből áll. Ha ilyen gazdasági egység sérti meg a versenyszabályokat, a személyes felelősség elve szerint neki kell felelnie ezért a jogsértésért. 4 A közösségi versenyjog megsértését egyértelműen azon jogi személynek kell betudni, amellyel szemben később bírság szabható ki. A Bizottságnak a versenyjog terén hozott határozatai alkalmazása és végrehajtása céljából ugyanis címzettként egy jogi személyiséggel rendelkező jogalanyt kell meghatározni. Többek között akkor lehet az anyavállalatnak betudni a leányvállalat magatartását, ha a leányvállalat jóllehet külön jogi személyiséggel rendelkezik nem önállóan határozza meg magatartását a piacon, hanem lényegében azokat az utasításokat követi, amelyeket az anyavállalat ad a számára, különös tekintettel az említett két jogi személy közötti gazdasági, szervezeti és jogi kapcsolatokra. Ilyen esetben ugyanis az anyavállalat és leányvállalata ugyanazon gazdasági egység részét képezi, és egyetlen vállalkozást alkot. Ilyen esetben tehát nem a jogsértésre vonatkozó, az anyavállalat és a leányvállalat közötti felbujtói viszony, még kevésbé az anyavállalatnak a jogsértésben való részvétele teszi lehetővé a Bizottság számára, hogy bírság megfizetésére kötelező határozatot címezzen az anyavállalathoz, hanem az, hogy valamely anyavállalat és annak leányvállalata az EK 81. cikk értelmében egyetlen vállalkozást alkot. 3 T-24/05 T-24/05 sz ügy, Alliance One International, Inc, korábban: Standard Commercial Corp és társai kontra Európai Bizottság [EBHT 2010,, II o] (ECLI:EU:T:2010:453) 4 Ibid pontok. 3
4 A Bizottság nem szorítkozhat annak puszta megállapítására, hogy az anyavállalat meghatározó befolyást tud gyakorolni e leányvállalat üzletpolitikájára, hanem azt is vizsgálnia kell, hogy e befolyást ténylegesen gyakorolta e. Abban a különös esetben, ha a közösségi versenyjog szabályait sértő magatartást folytató leányvállalat az anyavállalat kizárólagos tulajdonában áll, egyrészről ezen anyavállalat meghatározó befolyást gyakorolhat az említett leányvállalat magatartására, másrészről pedig fennáll azon egyszerű vélelem, amely szerint az említett anyavállalat ténylegesen meghatározó befolyást gyakorol leányvállalata magatartására. E körülmények között elegendő, ha a Bizottság bizonyítja, hogy valamely leányvállalatnak az anyavállalata az egyedüli tulajdonosa, ahhoz hogy arra következtethessen, hogy ez utóbbi meghatározó befolyást gyakorol e leányvállalat üzletpolitikájára. A Bizottságnak ezt követően módjában áll az anyavállalat egyetemleges felelősségét megállapítani a leányvállalatával szemben kiszabott bírság megfizetését illetően, kivéve ha a fenti vélelem megdöntésére köteles anyavállalat elegendő bizonyítékot terjeszt elő annak bizonyításához, hogy a leányvállalata önálló piaci magatartást követ. Az abból eredő vélelmet, miszerint a leányvállalat az anyavállalat kizárólagos tulajdonában van, nemcsak azon esetekben lehet alkalmazni, amikor közvetlen kapcsolat áll fenn az anyavállalat és a leányvállalat között, hanem olyan esetekben is, amikor e viszony egy köztes leányvállalat révén közvetetten áll fenn. Mindazonáltal a Bizottság úgy dönthet, hogy nem csupán erre a vélelemre, hanem olyan további tényelemekre is támaszkodik, amelyek bizonyítják, hogy az anyavállalatok ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolnak leányvállalatukra, és amelyek ennélfogva megerősítik a szóban forgó vélelmet. 5 A központi elem, amelyre a Bizottság annak megállapítása során támaszkodik, hogy valamely anyavállalat és leányvállalata gazdasági egységet alkot, a leányvállalat piacon tanúsított magatartásával kapcsolatos önállóságának hiánya, mivel az önállóság hiánya az anyavállalatnak a leányvállalat magatartására gyakorolt meghatározó befolyásának velejárója. A leányvállalat által elkövetett jogsértésért fennálló felelősség anyavállalatnak való betudhatósága megállapítása érdekében az anyavállalat által gyakorolt meghatározó befolyás nem korlátozódhat olyan tevékenységekre, amelyek szigorú értelemben a leányvállalat üzletpolitikájába tartoznak, és amelyek közvetlenül a szóban forgó jogsértéshez kapcsolódnak. Annak megállapítása érdekében, hogy valamely leányvállalat önállóan határozza meg magatartását a piacon, a 5 Ibid , 132., valamint 141. pontok. 4
5 leányvállalat és az anyavállalat közötti gazdasági, szervezeti és jogi kapcsolatokra vonatkozó releváns elemek összességét figyelembe kell venni, amelyek az egyes esetekben különbözőek lehetnek, és ezért azokat nem lehet taxatív módon felsorolni. 6 Amennyiben egy vállalkozást két vagy több vállalkozás vagy személy közösen irányít, e vállalkozásoknak vagy személyeknek eleve adott a lehetőségük az irányított vállalkozás feletti meghatározó befolyás gyakorlására. Mindazonáltal ez még nem elegendő ahhoz, hogy nekik tudják be a közös irányítás alatt álló vállalkozás által a versenyjogi szabályok megsértéséért fennálló felelősséget, mivel ennek betudhatósága ezenfelül azt követeli meg, hogy a meghatározó befolyás tényleges gyakorlására vonatkozó feltétel is teljesüljön. Amennyiben ez az eset áll fenn, a közös irányítást gyakorló vállalkozások vagy személyek felelősségre vonhatók leányvállalatuk jogsértő magatartásáért. Amennyiben viszont kiderül, hogy valójában a közös irányítással rendelkező vállalkozások vagy személyek közül csak az egyik gyakorol ténylegesen meghatározó befolyást e leányvállalatra, illetve ha egyéb különös körülmények ezt igazolják, a Bizottság úgy dönthet, hogy csupán ezt a vállalkozást vagy személyt vonja a jogsértő leányvállalattal egyetemlegesen felelősségre. 7 Az EK 253. cikk által megkövetelt indokolásnak a szóban forgó jogi aktus természetéhez kell igazodnia, továbbá világosan és egyértelműen kell tartalmaznia a jogi aktust kibocsátó intézmény érvelését, oly módon, hogy lehetővé tegye az érdekeltek számára a meghozott intézkedés indokainak megismerését, illetve az illetékes bíróság számára felülvizsgálati jogköre gyakorlását. Az indokolási kötelezettséget az eset összes körülményeire, így különösen a jogi aktus tartalmára, a felhívott indokok jellegére és a címzettek vagy a jogi aktus által közvetlenül és személyükben érintett egyéb személyek magyarázathoz fűződő érdekére tekintettel kell vizsgálni. Nem követelmény, hogy az indokolás az összes releváns ténybeli és jogi elemet tartalmazza, minthogy azt a kérdést, hogy a jogi aktus indokolása megfelel e az EK 253. cikk követelményeinek, nemcsak szövegére, hanem körülményeire, valamint az adott tárgyra vonatkozó jogszabályok összességére is figyelemmel kell vizsgálni. Amennyiben az EK 81. cikk alkalmazásában hozott határozat több címzetthez szól, és a jogsértés betudhatóságának kérdését veti fel, e határozatnak megfelelő indokolást kell tartalmaznia a címzettek mindegyikére, és különösen azokra nézve, amelyeknek a határozat értelmében e jogsértés terhét viselniük kell. 8 6 Ibid 135., valamint pontok. 7 Ibid 165. pont. 8 Ibid pontok. 5
6 A Bizottság köteles tiszteletben tartani az egyenlő bánásmód elvét, amely az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében megköveteli, hogy hasonló helyzeteket ne kezeljenek eltérő módon, és hogy az eltérő helyzeteket ne kezeljék egyenlő módon, kivéve ha az ilyen bánásmód objektíven igazolható. Vagyis egy olyan ügyben, amely egy, különböző vállalkozásokat érintő jogsértésre vonatkozik, a Bizottság az ítélkezési gyakorlat által rögzített kereteken belül egy adott módszert alkalmaz annak meghatározására, hogy meg kell e állapítani mind azoknak a leányvállalatoknak a felelősségét, amelyek ténylegesen elkövették e jogsértést, mind e leányvállalatok anyavállalatának felelősségét, ennek érdekében különös körülmények kivételével minden vállalkozás esetében ugyanazon kritériumokra kell támaszkodnia. 9 A Törvényszék tehát lényegében a tekintetben a Felperesnek adott igazat, hogy nem vonható felelősségre, mint anyavállalat azért a magatartásért, amelyet az általa megszerzést megelőzően követett el a leányvállalt. IV. Az Európai Bíróság ítélete A Felperes az Európai Bírósághoz fordult az ítélet ellen fellebbezve. 10 A fellebbezésében jogalapként felhívta, hogy az Európai Unió jogának általános jogelvei, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezménye (továbbiakban: EJEE) és az Európai Uniós Alapjogi Chartája is sérül a személyes felelősség elvének hiánya miatt. Az ítéletnek mi jelen tanulmányban ezt a vonatkozását elemezzük. A Felperes érve szerint az előző bekezdésben említett jogforrások okán, a bűnösség vélelme, pontosabban az ártatlanság vélelmének a hiánya érvényesül. Az előbbit csak egészen kivételes esetekben szabadna engedni. Sajnálatos módon az elmúlt években megszokottak szerint az Európai Bíróság egy bekezdéssel elintézte a kérdést, miszerint mivel a Törvényszék előtt ezt az érvet nem hozta fel a Felperes, így mint elfogadhatatlant el kell utasítani. Az alábbiakban áttekintjük a hátterét annak, hogy az uniós versenyjogi joggyakorlat büntetőjogias minősítése mögött milyen EJEE joggyakorlat áll. V. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata Tekintettel a fentebb felvázolt szabályokra a kiindulási alapnak az EEJE-t kell tekintenünk. Következik ez az Európai Unió csatlakozási szándékából, az Alapjogi Charta és az EEJE védelmi szintjének párhuzamosságából, valamint abból, hogy Magyarország is csatlakozott az egyezményhez. Nem kell külön kitérni a nemzeti jog és ma már az uniós jog által is bűncselekményeknek tekintett magatartások körére. A problémát elsősorban azon helyzetek okozzák, amikor a nemzeti vagy uniós hatóságok nem tekintenek egy közigazgatási eljárást bűntetőjoginak, 9 Ibid pontok. 10 C-679/11. P. C-679/11 P sz ügy, Alliance One International Inc kontra Európai Bizottság, ECLI:EU:C:2013:606. 6
7 holott azt a jellemzői alapján annak kellene tekinteni. Számos ügy került az EEJE bíróság elé, mivel a nemzeti hatóságok nem is feltételezték, hogy az adott ügyben a büntetőjogi eljárásoknak megfelelő garanciákat kellett volna érvényesíteni. Itt érdemes megjegyezni, hogy terminológiai szempontból zavaró az, hogy a közigazgatási eljárást vagy szankciókat büntetőjoginak nevezzük, de ez igazából abból következik, hogy az EEJE és az EJEB gyakorlata sui generis fogalmakat alkotott és emiatt irreleváns, hogy a nemzeti jog közigazgatásinak nevez-e egy, az egyezmény szerint büntetőjoginak minősülő eljárást vagy szankciót. Annak sincs különösebb jelentősége, hogy büntetőjoginak vagy büntetőjogiasnak nevezzük; az EJEB egyértelműen a büntetőjogi (criminal; quasi-criminal) kifejezést használja ezekre az eljárásokra. Az EEJE 6. cikk (1) bekezdése használja a büntetőjogi vádak kifejezést. Ennek értelmezése, mint utaltunk rá, a klasszikus büntetőjog által tiltott magatartások esetén nem okoz problémát. Jó példa a magyar Btk. 296/B. tilalma a versenyt korlátozó megállapodásokról közbeszerzési és koncessziós eljárások során. Annak érdekében, hogy az EEJE értelmezése ne az államok nemzeti jogának ilyen irányú megközelítésétől függjön, az EJEB egy saját megközelítést dolgozott ki. 11 E tekintetben a klasszikus ügy a, fegyelmi szabályok büntetőjogi jellegét tárgyaló Engel ügy. 12 Ebben az EJEB lényegében azt fejtette ki a 81. -ban, hogy míg az államoknak jogukban áll bizonyos magatartásokat szabadon a büntetőjog által üldözendőnek nyilvánítani, addig ennek az ellenkezője már nem igaz. Utóbbi esetben ugyanis szigorúbb szabályoknak kell megfelelni. Ha ugyanis a tagállamok szabadon határozhatnák meg, hogy egy nem büntetőjogi, vagy egy vegyes szabályt büntetőjogi vagy nem büntetőjogi alapokon vizsgálnak meg, akkor az EEJE 6. és 7. cikkei a tagállamok szuverenitásának lenne alárendelve. Ennek elkerülése érdekében az EJEB rendelkezik hatáskörrel annak eldöntésére mondta a bíróság hogy megítélje, vajon a kérdéses magatartás kapcsán alkalmazandó-e az EEJE 6. cikke. Ezt követően a bíróság a 82. -ban meghatározta azon feltételeket is, amelyeket figyelembe kell venni a kérdés megítélésekor. Kiindulási pontként az adott állam klasszifikációját kell elfogadni. Ez azonban nem több mint egy kiindulási pont. A magatartás megítélésekor különösen jelentős annak lényegi természete. Ugyanakkor figyelembe kell venni a szankciók súlyosságát, amely a szabályt megsértő személyt érheti. Egy jogállamban a szabadságvesztés büntetés tipikusan ebbe a körbe tartozik. Az EJEB lényegében három szempontot emelt ki: a) a nemzeti jog meghatározását; b) a jogsértés természetét; és c) a várható szankció súlyosságának természetét és mértékét. 13 A 11 Az egyik korai eset a Neumeister ügy volt: Neumeister v. Austria, 27 June 1968, Series A no. 8. Ld. alább Engel ügy és pl. AP, MP and TP v. Switzerland, 29 Aug. 1997, Reports 1997-V, Engel and others v. Netherlands, 8 June 1976, Series A no Ld. még AP, MP and TP v. Switzerland, 29 Aug. 1997, Reports 1997-V,
8 feltételek vagylagosak 14, azaz bármely alapján megállapítható lehet a büntetőjogi jelleg. 15 Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kérdés megítélése adott esetben ne lenne komplex mérlegelés kérdése, de ez igazából csak azt jelenti, hogy az adott eljárás, annak kontextusát figyelembe véve eleget tesz-e valamely, vagy több feltételnek. Ha azonban bármelyik pont alapján büntetőjoginak minősül az egyezmény szerint egy magatartás, akkor már megállapítható az egyezmény hatálya. Egy érdekes ügy volt ebből a szempontból a Bendenoun francia ügy. 16 Ebben az ügyben a kérdés az volt, hogy a megtévesztő jellegű adóelkerülés (nem adócsalás) esetén alkalmazott arányos adószabályokba foglalt adózási szankció büntetőjogi szankció-e? A kérdéses szankció fiskális pótdíj (adópótlék) jellegű szankció volt, amely az elkövetési összeghez arányos volt és nem volt büntetőjogi jogkövetkezménye semmilyen formában. (Pl. nem eredményezett büntetett előéletet.) Az ügyben azonban a bíróság figyelembe vette, hogy a szankció mindenkire vonatkozott, célja a büntetés és elrettentés volt semmint a kártérítés vagy kártalanítás, azt továbbá olyan általános szabályként fogadták el, amelynek célja szintén az elriasztás és szankcionálás volt, valamint a kérdéses összeg is jelentős volt (kb. 1 millió francia frank), amelynek be nem fizetése esetén börtönbe vonulhattak volna az elkövetők. Hangsúlyozta a bíróság még, hogy bár önmagában egyik tényező sem meghatározó, együttesen az adott ügyben ahhoz vezettek, hogy a kérdéses szankció büntetőjoginak minősült. Amíg létezett ez Emberi Jogok Európai Bizottsága lehetősége volt pl. megítélni egy francia versenyjog alapján folyó eljárás büntetőjogias jellegét. 17 Ebben a Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel a szabad verseny fenntartása a piacon a társadalom olyan érdeke, amelyet általában a büntető jog véd; valamint, mivel a társaságokra kiszabott szankciók olyanok ellen irányulnak, akik szabályszegést követtek el; és kiszabott bírság összege nem elhanyagolható, sőt a kiszabható bírság maximum pedig jelentős ezért az az elrettentést szolgálja. A nemzeti jog meghatározása Az egyszerű eset, ha egy állam a jogában büntetni rendel a büntető jog eszközeivel egy magatartást, akkor az büntetőjoginak minősül. A probléma akkor merül fel, ha a nemzeti jog nem a büntető jog körében szabályoz egy magatartást. A többi szempont viszont pont ilyen 14 Ld. pl. A. Menarini Diagnostics S.r.l. v. Italy (2011) Ld. még röviden pl. Themistoklis K. Giannakopoulos, Safeguarding companies' rights in competition and anti-dumping/anti-subsidies proceedings (2nd edn, Wolters Kluwer Law & Business 2011) ; vagy Donald Slater and others, Competition Law Proceedings before the European Commission and the Right to a Fair Trial: No Need for Reform? 5 European Competition Journal Bendenoun v. France, 24 Feb. 1994, Series A no Société Stenuit v. France, 27 February 1992, App. no /85. 8
9 esetekben van segítségünkre. E tekintetben pl. az olyan pénzügyi szankciók, melyek pl. hiányos adónyilatkozatokhoz kapcsolódtak büntetőjogi szankcióknak minősültek. 18 A jogsértés természete Arra nézve, hogy a jogsértés természete pontosan mikor tekinthető büntetőjoginak, nincs egyértelmű joggyakorlat. 19 Trechsel és Summers a joggyakorlatból az alábbi feltételeket azonosította: egy szankció akkor büntetőjogi természetű, ha a norma címzettje általános, és ha a kiszabott szankciók természete retributív, azaz megtorló. Az ún. diszciplináris szabályok, melyek egy csoport magatartását szabályozzák, nem minősülnek büntetőjogi természetűnek. Érdemes azért felhívni a figyelmet arra, hogy az EJEB egy ítéletében kifejtette, hogy az EEJE nem tartalmaz arra utalást, hogy az elkövetett magatartásnak súlyosnak kell lennie. 20 A várható szankció súlyosságának természete és mértéke Míg a szabadságvesztés kérdése e tekintetben egyértelmű, addig a pénzügyi szankcióké már kevésbé. Az nem kétséges az EJEB joggyakorlata alapján, hogy a pénzügyi szankciók is lehetnek büntetőjogi jellegűek. 21 A pénzügyi szankciók mértéke mindenképpen fontos szempont ennek eldöntése során. Két fontos szempont, ami még kirajzolódik a joggyakorlatból, hogy a szankció meg nem fizetése járhat-e szabadságvesztéssel, valamint, hogy az rögzítésre kerül-e valamilyen nyilvántartásba? Ezek csak fontos szempontok, de nem kell, hogy feltétlenül fennálljanak, így pl. az utóbbi hiánya esetén is minden további nélkül lehet egy szankció büntetőjogi jellegű. 22 Amikor a szankciók súlyosságát elemezzük a figyelembe veendő szempont a kiszabható büntetési maximum. 23 Nem véletlen, hogy a fentebbi szempontok figyelembevételével, pontosabban azok súlyossága miatt, az EJEB a közelmúltban egyértelműen kimondta egy tagállam vonatkozásában, hogy a versenyjogi bírságok büntetőjogi bírságok Ld. pl. Öztürk v. Germany, 21 February 1984., Series A no Stefan Trechsel and Sarah Summers, Human Rights in Criminal Proceedings (Oxford University Press 2005) Ld. Öztürk v. Germany, 21 February 1984., Series A no Ld. még Société Stenuit v. France, 27 February 1992, App. no / Ld. Öztürk v. Germany, 21 February 1984., Series A no Campbell and Fell v. The United Kingdom, 28 June 1984., Series A no Ld. még Société Stenuit v. France, 27 February 1992, App. no / A. Menarini Diagnostics S.r.l. v. Italy 43509/ /08 9
10 VI. Következtetések Tekintettel arra, hogy az EJEB igen szigorú mércét alkalmaz az EJEE 6. cikke alkalmazása során, ezért a Törvényszék és az Európai Bíróságnak az a gyakorlata, hogy megkerüli a kérdés rendezését és a korábbi joggyakorlat átértelmezésével, vagy egyébként egy büntetőjogi ügyben más esetben elfogadhatatlannak minősítendő érvvel kerüli meg a kérdés végleges rendezését, az nem kívánatos. Hasznos lenne, ha az Európai Bíróság kifejezetten és egyértelműen foglalna állást a korábbi joggyakorlat újraértelmezése mellett és úgymond tiszta lappal alakítaná ki az EJEE szellemével összeegyeztethető védelmi szintet. Természetesen sokan vitatják azt, hogy a jelenlegi rendszer nem felel meg az EJEE követelményeinek 25, míg mások élesen támadják 26. Ami biztosnak tűnik, hogy az EJEB egyre határozottabban marasztalja el a tagállamokat az EJEE 6. cikk megsértése miatt. 25 Lásd pl. Wouter P. Wils, Is Criminalization of EU Competition Law the Answer? (2005) 28 World Comp 117, Wouter P. Wils, The Increased Level of EU Antitrust Fines, Judicial Review, and the European Convention on Human Rights (2010) 33 World Comp 5., Wouter P. J. Wils, The Compatibility with Fundamental Rights of the EU Antitrust Enforcement System in Which the European Commission Acts Both as Investigator and as First- Instance King's College London Law School Research Paper No , 26 Lásd pl. International Chamber of Commerce, Due Process in EU Antitrust Proceedings - Comments on and Analysis of the European Commission's and EU Courts' Antitrust Proceedings 10
Szilágyi Pál. Az Európai Bíróság Schindler ítélete
Pázmány Law Working Papers 2014/22 Szilágyi Pál Az Európai Bíróság Schindler ítélete Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/ 1 Az Európai
RészletesebbenPázmány Law Working Papers 2014/27. Szilágyi Pál. A Deutsche Bahn ítélet
Pázmány Law Working Papers 2014/27. Szilágyi Pál A Deutsche Bahn ítélet Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/ A Deutsche Bahn ítélet Szilágyi
RészletesebbenSzilágyi Pál. Rövid észrevételek egy véleményhez A Bíróság 2/13 sz. véleményéhez fűzött kritikai észrevételek
Pázmány Law Working Papers 2015/2 Szilágyi Pál Rövid észrevételek egy véleményhez A Bíróság 2/13 sz. véleményéhez fűzött kritikai észrevételek Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University
RészletesebbenAz Európai Bíróság EFIM ítélete
Pázmány Law Working Papers 2014/25. Szilágyi Pál Az Európai Bíróság EFIM ítélete Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/ I. Bevezetés Az
RészletesebbenDrinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján
Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új
RészletesebbenA BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*
VAJNAI A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2005. október 6.* A C-328/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország)
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenDömötörfy Borbála Tünde
Pázmány Law Working Papers 2014/10 Dömötörfy Borbála Tünde Az Európai Bíróság ítélete a Schindler-ügyben. Az anyavállalat versenyjogi felelőssége, illetve annak megdönthetősége Pázmány Péter Katolikus
RészletesebbenÚj távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez
Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november
RészletesebbenA nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1
A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi
Részletesebbenidőbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály
időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 67. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. május 14., csütörtök Tartalomjegyzék 119/2015. (V. 14.) Korm. rendelet A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budavári Palota épületegyütteshez
RészletesebbenSzorul a hurok (?) Bővülő lehetőségek a versenyjogi kártérítési perekben
Szorul a hurok (?) Bővülő lehetőségek a versenyjogi kártérítési perekben Áttekintés A versenyjogi kártérítési perekről lehetőségek és kockázatok Jogszabályi háttér Ki indíthat pert és ki perelhető? A versenyjogi
Részletesebbendr. Zavodnyik József június 14.
dr. Zavodnyik József 2016. június 14. 2014/104/EU irányelv a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes
Részletesebbenaz értékpapírosítási ügyletek burkolt támogatásáról
EBA/GL/2016/08 24/11/2016 Iránymutatás az értékpapírosítási ügyletek burkolt támogatásáról 1 1. Megfelelés és beszámolási kötelezettségek Az iránymutatások jogállása 1. Az e dokumentumban szereplő iránymutatásokat
RészletesebbenAlapjogok érvényesülése az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásában. Illisz Ivett
Alapjogok érvényesülése az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásában Illisz Ivett Budapest, 2013 Tartalomjegyzék I. Bevezető... 5 II. Alapjogok jogforrásai... 8 1. Nemzetközi szerződések...
RészletesebbenLevélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Iktatószám: Axel Springer- Magyarország Kft. v é g z é s t. változtatja meg
1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1245, Budapest 5. Pf. 1036 Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/23/2011. Iktatószám: Vj/23-211/2011. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa
RészletesebbenValami régi, valami új, valami nagyon új
Valami régi, valami új, valami nagyon új A Versenyjogi Kártérítési Irányelv átültetése Magyarországon dr. Horváth M. András LL.M., Ph.D. Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker&McKenzie Ügyvédi Iroda Budapest,
RészletesebbenA spanyol képviselőház és Szenátus elnökségeinek október 16-i levele az Európai Parlament elnökének
A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségeinek 2012. október 16-i levele az Európai Parlament elnökének Fordítás A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségei mai üléseiken megvizsgálták az Európai Uniós
RészletesebbenAz uniós jog forrásai
Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források
RészletesebbenA BIZOTTSÁG HATÁROZATA ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.26. C(2015) 7324 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.10.26.) a Magyarország által a MOL Nyrt. részére nyújtott SA.24571 2009/C (korábbi C 1/2009, NN 69/08) számú ÁLLAMI
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól
RészletesebbenCsink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán
Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.12.4. COM(2018) 784 final 2018/0403 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi
RészletesebbenKartell a közbeszerzésben. Mire figyeljenek az ajánlatkérők?
Kartell a közbeszerzésben Mire figyeljenek az ajánlatkérők? Közbeszerzés és versenyjog kapcsolata Ideális közbeszerzés Az ideális lenne az a beszerzési eljárás, ahol az ajánlatkérő képes meghatározni a
RészletesebbenA kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok
ALÁÍRÁSI JEGYZŐKÖNYV A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LENGYEL
RészletesebbenMercedes Bresso A személyes adatok védelme az európai parlamenti választásokkal összefüggésben (COM(2018)0636 C8-0413/ /0336(COD))
6.3.2019 A8-0435/8 8 4 preambulumbekezdés (4) Ezért olyan ellenőrzési eljárást kell bevezetni, amelynek értelmében a Hatóságnak bizonyos körülmények között fel kell kérnie a független kiemelkedő személyek
RészletesebbenT-198/03. sz. ügy. Bank Austria Creditanstalt AG kontra az Európai Közösségek Bizottsága
T-198/03. sz. ügy Bank Austria Creditanstalt AG kontra az Európai Közösségek Bizottsága Verseny - Közigazgatási eljárás - Az EK 81. cikk megsértését megállapító és bírságot kiszabó határozat közzététele
RészletesebbenAlkotmánybíróság. a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján. Tárgy: alkotmányjogi panasz. Tisztelt Alkotmánybíróság!
Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján Tárgy: alkotmányjogi panasz Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott Vincze Krisztián ( ) meghatalmazott jogi képviselőm (dr. Hüttl Tivadar
RészletesebbenTájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről
Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről A jelen tájékoztatóban foglaltak nem minősülnek a büntetőügyekben eljáró hatóságok hivatalos
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.8. COM(2011) 326 végleges 2011/0154 (COD) C7-0157/11 HU Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a büntetőeljárás során ügyvédi segítség igénybevételéhez való
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 16.12.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Klaus Träger német állampolgár által benyújtott 0171/2012. számú petíció az Olaszországban az olaszokra és
RészletesebbenA szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11.
A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában Szerző: dr. Faix Nikoletta 2015. november 11. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
Részletesebben1. A közbeszerzési és koncessziós eljárásban kötött versenyt korlátozó megállapodások büntetőjogi szankcionálása
Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásáról a GVH elnöke és a GVH Versenytanácsának elnöke által kiadott 3/2003. számú közleményhez kapcsolódó egyes kérdésekről 1.
RészletesebbenJavaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.22. COM(2010) 772 végleges 2010/0372 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 378/2007/EK tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretébe tartozó
RészletesebbenEURÓPAI BIZOTTSÁG. Brüsszel, 2011.6.14. COM(2011) 327 végleges ZÖLD KÖNYV
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.14. COM(2011) 327 végleges ZÖLD KÖNYV A kölcsönös bizalom megerősítése a jog érvényesülésén alapuló európai térségben Zöld könyv az őrizetre vonatkozó uniós büntető igazságszolgáltatási
RészletesebbenIII. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2013. május 17. 2013. 11. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3103/2013. (V. 17.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 520 3104/2013. (V. 17.)
Részletesebben1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,
1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról
RészletesebbenA Bíróság érvénytelennek nyilvánítja az adatok megőrzéséről szóló irányelvet
Az Európai Unió Bírósága 54/14. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY Luxembourg, 2014. április 8. Sajtó és Tájékoztatás A C-293/12. és C-594/12. sz., Digital Rights Ireland, valamint Seitlinger és társai egyesített ügyekben
RészletesebbenA MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE AZ ÚJ BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉRŐL
A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE AZ ÚJ BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉRŐL 2012. március 9. www.lmbtszovetseg.hu A Magyar LMBT Szövetség és tagszervezetei áttekintették az új Büntető Törvénykönyv társadalmi
RészletesebbenS Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A
S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla
RészletesebbenBÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1
Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI
RészletesebbenÚjabb versenyjogi követelmények magyar és európai fejlemények, valamint azok gyakorlati jelentősége a vállalatok számára
Újabb versenyjogi követelmények magyar és európai fejlemények, valamint azok gyakorlati jelentősége a vállalatok számára New antitrust challenges for companies recent Hungarian and European developments
Részletesebbenismételten megszilárdítja és elmélyíti ezt a védelmet, amelynek alapköveit az ítélkezési gyakorlat több mint negyven évvel ezelőtt tette le 2.
Az Európai Unió Bíróságának vitairata az Európai Uniónak az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez való csatlakozásával kapcsolatban 1 Az Európai Tanács által 2009.
RészletesebbenAlapjogvédelem az EU-ban
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
RészletesebbenA KÁRPÓTLÁSI ÉS A SEMMISSÉGI TÖRVÉNYEK HATÁLYA - A BÍRÓSÁG HATÁSKÖRE
A KÁRPÓTLÁSI ÉS A SEMMISSÉGI TÖRVÉNYEK HATÁLYA - A BÍRÓSÁG HATÁSKÖRE Ha a terheltet olyan cselekmény miatt ítélték el törvénysértően, amelyet háborús, népellenes bűntettnek tekintettek, de amely nem tartozik
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.6. COM(2016) 653 final 2016/0319 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések
RészletesebbenAjánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai
RészletesebbenVincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem
JeMa 2014/1 alkotmányjog Vincze Attila Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem Hivatalos hivatkozás: 26/2013. (X. 4.) AB határozat, ABK
RészletesebbenAZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE A T 375/04. SZ. ÜGYBEN SZILÁGYI PÁL
Állami támogatások joga 1 (2009/1) 13 19. AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE A T 375/04. SZ. ÜGYBEN (Scheucher - Fleisch és társai kontra Bizottság) 1 SZILÁGYI PÁL Az Elsőfokú Bíróság 2009. november 18-án hozott
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.11.27. COM(2013) 824 final 2013/0409 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a szabadságuktól megfosztott gyanúsítottak és vádlottak ideiglenes költségmentességéről,
RészletesebbenZÖLD KÖNYV. az online szerencsejátékokról a belső piacon. SEC(2011) 321 végleges
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.24. COM(2011) 128 végleges ZÖLD KÖNYV az online szerencsejátékokról a belső piacon SEC(2011) 321 végleges HU HU TARTALOMJEGYZÉK Zöld könyv az online szerencsejátékokról
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.25. COM(2018) 349 final 2018/0181 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló 389/2012/EU rendeletnek az elektronikus
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.21. COM(2015) 517 final 2015/0242 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Németországnak, illetve Ausztriának a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló
RészletesebbenAz ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete
Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 27.5.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (43/2011) Tárgy: Az Ír Köztársaság képviselőházának (Dáil Éireann) indokolással ellátott véleménye a közös konszolidált
RészletesebbenSN 1316/14 tk/anp/kb 1 DG D 2A LIMITE HU
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. január 30. (05.02) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2013/0268 (COD) SN 1316/14 LIMITE FELJEGYZÉS Tárgy: Az Európai Parlament és a Tanács /20../EU rendelete
Részletesebben186/87. sz. ügy. Ian William Cowan kontra Trésor public. Turisták részére nyújtott szolgáltatások Kártérítéshez való jog erőszakos cselekmény esetén
186/87. sz. ügy Ian William Cowan kontra Trésor public (A Commission d indemnisation des victimesd infraction du Tribunal de grande instance de Paris előzetes döntéshozatal iránti kérelme) Turisták részére
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 291 final 2015/0130 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezmény (CETS No. 196) Kiegészítő jegyzőkönyvének
Részletesebben20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10749. számú törvényjavaslat a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek az Alaptörvény negyedik
Részletesebbenaz alkotmánybíróság határozatai
2015. július 2. 2015. 15. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3116/2015. (VII. 2.) AB végzés bírói kezdeményezés visszautasításáról... 892 3117/2015. (VII.
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba
RészletesebbenEU jogrendszere október 11.
EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 19. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 19. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0160 (NLE) 11431/17 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. július 19. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 113 final 2016/0064 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 883/2013/EU, Euratom rendeletnek az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)
RészletesebbenAz európai adatvédelmi biztos perbeszéde a Bizottság kontra Magyarország (C-288/12) ügyben. Az Európai Unió Bírósága október 15.
Az európai adatvédelmi biztos perbeszéde a Bizottság kontra Magyarország (C-288/12) ügyben Az Európai Unió Bírósága 2013. október 15. Tisztelt Elnök úr, tisztelt Bíróság, tisztelt Főtanácsnok úr! Bevezetés
RészletesebbenA feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság felállítása
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 ELFOGADOTT SZÖVEGEK Ideiglenes változat P8_TA-PROV(2015)0039 A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság
RészletesebbenIránymutatások és ajánlások
Iránymutatások és ajánlások Iránymutatások és ajánlások a hitelminősítő intézetekről szóló rendelet hatályáról 17 June 2013 ESMA/2013/720. Kelt: 2013. június 17. ESMA/2013/720 Tartalom I. Hatály 4 II.
RészletesebbenA BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács) 2013. május 16. *
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács) 2013. május 16. * A jogalap nélkül fizetett hozzáadottérték-adó egésze visszatérítésének az elmulasztása A héa-visszatérítést a héának egy harmadik félre történő áthárítása
RészletesebbenIromány száma: T/1607. Benyújtás dátuma: :09. Parlex azonosító: 1H2SM4R00001
Iromány száma: T/1607. Benyújtás dátuma: 2018-09-21 16:09 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 1H2SM4R00001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenLévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre
Pázmány Law Working Papers 2011/24 Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Péter Katolikus
RészletesebbenNyilatkozat a kizárási kritériumokról és a kiválasztási szempontokról
Nyilatkozat a kizárási kritériumokról és a kiválasztási szempontokról Alulírott [az űrlap aláírójának neve]: (kizárólag természetes személyek esetében) saját maga képviseletében Személyazonosító igazolvány
RészletesebbenA BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (kilencedik tanács) október 10. *
A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (kilencedik tanács) 2013. október 10. * Előzetes döntéshozatal iránti kérelem EUMSZ 45. cikk Munkavállalók szabad mozgása Olyan nemzeti szabályozás, amely a külföldi rendszámú gépjármű
Részletesebbenalkotmányjogi panaszt
Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján Tárgy: alkotmányjogi panasz Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott ( ) meghatalmazott jogi képviselőm (dr. Hüttl Tivadar ügyvéd, 1136
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
Európai Parlament 2014-2019 Jogi Bizottság 20.3.2017 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: A francia szenátus indokolt véleménye a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról
RészletesebbenHatározatainak Tára. A Bíróság. a Törvényszék. Határozatok Tára 2011 1 I: 1 268 I: 1* 8* * I. rész Bíróság LUXEMBOURG ISSN 1831-8096 ISSN 1831-8096
ISSN 1831-8096 A Z E U R Ó P A I U N I Ó B Í R Ó S Á G A Határozatok Tára 2011 1 A Bíróság és a Törvényszék Határozatainak Tára * I. rész Bíróság * ISSN 1831-8096 Katalógusszám: QD-AB-11-001-HU-C I: 1
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a
RészletesebbenSzakmai képesítések 01 Általános kérdések
Szakmai képesítések 01 Általános kérdések A szakma azonosítását célzó kérdések 1. 1. 1 Az Önök területén szabályozott-e a/az [${Profession}](i) szakma? 1. 1. 2 A/Az [${Profession}](i) szakma keretében
RészletesebbenÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
RészletesebbenJuhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)
Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) 1. Bevezetés A Szegedi Ítélőtábla 2014 november 20-i ülésén foglalkozott a vezetői felelősség
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos a politikai meggyőződésük miatt elbocsátott munkavállalók nyugdíjra
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.7.13. C(2018) 4438 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
RészletesebbenDr. Varga Ágnes. 2012. március 27.
310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról Dr. Varga Ágnes j o g i
RészletesebbenORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2146/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA
ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2146/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a
RészletesebbenA VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
Részletesebbení t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.413/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Szikla Gergely ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )
1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 7. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0346 (NLE) 14116/16 COEST 289 WTO 316 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 31. Címzett: Biz.
RészletesebbenA KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA ÚTMUTATÓJA
A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA ÚTMUTATÓJA 2017. február 10. 2017. 18. 1026 Budapest, Riadó utca 5. 1525 Budapest, Pf. 166. www.kozbeszerzes.hu info@kt.hu A Közbeszerzések Tanácsának útmutatója a Kbt. 62. (1)
RészletesebbenAz alapjogok védelme és korlátozása
Az alapjogok védelme és korlátozása Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Az alapjogvédelmi intézményrendszer Nemzetközi egyezmények fórumok Hazai általános szervek speciális szervek Az alapjogvédelmi intézményrendszer
RészletesebbenISSN 1831-8509 AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA. Éves jelentés
ISSN 8-809 AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA Éves jelentés 0 AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA ÉVES JELENTÉS 0 Az Európai Unió Bírósága, az Európai Unió Törvényszéke és az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke tevékenységének
Részletesebben32004F0757. Official Journal L 335, 11/11/2004 P
32004F0757 A Tanács 2004/757/IB kerethatározata (2004. október 25.) a tiltott kábítószerkereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról
Részletesebben