BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2012-2017"

Átírás

1 BUDAOK-TÉTÉNY BUDAPEST II. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA december

2 BUDAPEST II. Kerület Budafok Tétény Környezetvédelmi Program ( ) Budafok-Tétény Budapest II. ker. önkormányzat megbízásából A munka irányítója a Megbízónál: Baloghné Végvári Ágnes környezetvédelmi referens Készítette: ÖKO Zrt. A munka készítői: László Tibor Magyar Emőke Mozsgai Katalin Szőke Norbert Vidéki Bianka Mozsgai Katalin témafelelős Dr. Ress Sándor Elnök-vezérigazgató Budapest, december

3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés elért eredmények, új kihívások Rövid helyzetértékelés Környezeti elemek állapota A természeti környezet állapota A települési és épített környezet állapota Önállóan kezelt, városüzemeltetésből származó hatótényezők A környezet állapotát meghatározó és befolyásoló társadalmi-gazdasági tendenciák, fejlesztési elképzelések Probléma összefoglaló, fennálló konfliktusok Környezeti problémák és védendő értékek Területhasználati konfliktusok Az új időszak főbb kihívásai, koncepcionális keretei Koncepcionális alapelvek A kerület lehetőségei a környezetvédelmi problémák megoldásában Kiemelt konfliktusok kezelése Programalkotási megfontolások Átfogó végrehajtási terv Környezettudatosság növelése Akcióprogram Környezetegészség és életmód Akcióprogram Környezeti elemek védelme Akcióprogram Közlekedésfejlesztési Akcióprogram Zaj-, rezgésvédelmi Akcióprogram Akcióprogram Természeti környezet és zöldfelület Akcióprogram Hulladékgazdálkodás és köztisztaság Akcióprogram Települési infrastruktúra Akcióprogram MELLÉKLET: A kerület övezeti besorolása (KÉSZ) 2. MELLÉKLET: Természeti adottságok és környezethasználati problémák 3. MELLÉKLET: A környezetérzékenység területi besorolások alapja 4. MELLÉKLET: Utcafásítások és fasorok vizsgálata 5. MELLÉKLET: A zöldfelületi karakterterületek jellegének erősítése 6. MELLÉKLET: A II. Kerület által nyilvántartott levegőtisztaság- és zajvédelmi szempontból érzékeny objektumok, területek, övezetek 7. MELLÉKLET: Tervezett csatornák nyomvonala és tervezett ütemezése 3

4 BEVEZETÉS ELÉRT EREDMÉNYEK, ÚJ KIHÍVÁSOK A környezet védelméről szóló évi LIII. évi törvény szerint minden településnek ki kell dolgoznia illetékességi területére vonatkozó és a hatáskörébe tartozó környezetvédelmi feladatokat meghatározó Környezetvédelmi Programot. A kerület a környezetvédelmi törvény előírásainak megfelelően első ízben közötti időszakra készítette el környezetvédelmi programját, amely ez év végén lezárul. Az 1. Kerületi Környezetvédelmi Program eredményei sokrétűek (továbbiakban: 1. KKP). A kitűzött feladatokban számos eredmény született. Különösen fontos a 2010-ben elkészült az új egységes Kerületi és Építési Szabályzat (továbbiakban: KÉSZ) környezetvédelmi szempontú fejlesztése, amelyhez a Program számos javaslatot adott. Kiemelendő a lakóterületekbe betelepülő zavaró ipari létesítmények korlátozására irányuló szabályozás, valamint a zöldfelület-fejlesztési követelmények erőteljesebb figyelembe vétele. Kialakításra került egy ún. kiemelt zöldfelületi zónarendszer és ezen belül megtörtént a speciális jellegzetességgel bíró karakterterületek lehatárolása, amely az övezeti szabályozáson túl szigorúbb zöldfelületi szabályokat állapít meg e területekre. A környezetileg érzékeny (pl. karsztos, felszín-mozgásos) területekre fokozottabb odafigyelést jelentő szabályozások születtek. A Program eredményeként elkészült a Kerület Környezetvédelmi Információs Rendszere (KEKIR), amely jelenleg a döntéshozókat segíti a döntéshozatalban a környezeti szempontok figyelembe vételében, valamint önálló környezetvédelmi honlap indult a lakosság tájékoztatására. A Program időszaka alatt számos környezetvédelmi beruházás született, bár a forráshiány miatt e fejlesztések némiképp elmaradtak a tervezettől. Szinte minden területen történtek kisebb nagyobb beavatkozások: jelentős fejlesztések történtek az önkormányzati intézmények energiahatékonyságának javításában, nőtt a burkolt útszakaszok és a kerékpárutak hossza, forgalomcsillapító intézkedések történtek stb. A Program időszakára esett két nagy terület kármentesítése, amely évtizedes terhek alól mentesítette az ott élőket, továbbá a Rózsakerti lakótelep azbesztmentesítése. Az elért eredmények ellenére számos környezetvédelmi probléma akuttá vált. A közlekedésből eredő terhelés szinte folyamatosan nő, amellyel nem állnak arányban a megtett óvintézkedések. A Duna-part megfelelő rehabilitációja évtizedes probléma, és továbbra sem kielégítő a közcélú zöldterületek aránya. Az új programtervezési időszak tervezési körülményei lényegesen megváltoztak. Egyrészt mára rögzültek a kerület önkormányzati rendeletalkotási lehetőségei, amelyek erősen korlátozzák az Önkormányzat mozgásterét. A fejlesztési források rendelkezésre állása a jövőben várhatóan csökkenni fog a Közép-Magyarországi Régió gazdasági fejlettsége okán. Mindez az önkormányzati mozgástér szűkülését vetíti előre. Ennek ellenére az Önkormányzat elkötelezett a Környezetvédelmi Program megújításában. Az Önkormányzat elkötelezte magát a kerület fenntartható fejlesztése irányába, amelynek megvalósításában a környezet védelmének érvényesítése kulcsfontosságú tényező. Mindez tükröződik az Önkormányzat Négy Éves Gazdasági Programjában, a Kerületfejlesztési Koncepcióban (tervezésben) és a 2010 júniusában elfogadott KÉSZ-ben (szabályozásban) egyaránt. A cél a kerület túlzott beépítését megakadályozó, az épített és természeti 4

5 értékeket megőrző minőségi fejlődés elérése, amely nem feléli, hanem kiaknázza a II. kerületet egyedivé tevő jellegzetességeit. A megújított környezetvédelmi program tehát egyrészt eszköze a fejlesztési elképzelések környezettudatos és környezetközpontú megvalósításának, másrészt eszköze a kitűzött célok felé történő előrehaladás nyomon követésének. A környezetvédelmi program az egyre nagyobb kihívásoknak megfelelve a partnerség és együttműködés jegyében a társadalom széleskörű bevonásával készült el, amelynek során az önkormányzat: a programtervezés megkezdésekor kikérte a helyi társadalom véleményét és javaslatait a főbb jövőbeli feladatok tekintetében (2011. áprilisában internetes közzététel), megkereste a kerület főbb gazdasági szereplőit az önkormányzat környezetvédelmi tevékenységére vonatkozó javaslatok tárgyában, valamint a gazdasági szereplők főbb jelenlegi és jövőbeli környezettudatos tevékenységének megismerése érdekében (írásbeli megkeresés augusztusában), az elkészült programtervezetet az önkormányzat honlapján nyilvánosságra hozta véleményezés céljából (2011. november 3-ig), és felhívást tett közzé a Városházi Híradóban a véleményezési lehetőségre vonatkozóan, az elkészült programtervezetet a helyi lakosok és gazdasági szereplők számára tervismertetés keretében bemutatta (2011. november 3.). A program így a társadalom véleményének és javaslatainak messzemenő figyelembe vételével készült el, bízva abban, hogy a megvalósítás is a környezet védelmében érintett partnerek széleskörű együttműködésén fog alapulni. 5

6 1. RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1. Környezeti elemek állapota A föld, talaj állapota, elszennyezett talajú térségek A kerület körülbelül kétharmadát alkotják a karsztos, illetve nyílt karsztos területek. edett és nyílt karsztos felszínek különösen érzékenyek a szennyeződésre. A felszínt érő szennyeződések közvetlen elszennyeződéssel veszélyeztetik a felszín alatti rétegeket, a talajvizet és a karsztvízrendszert is. A Tétényi-fennsík nyílt karsztfelszíne a legérzékenyebb a környezeti károkra, a szennyezés könnyen maga után vonhatja az egész karsztrendszert, elszennyeződését. A területen található könnyen kitermelhető mészkő, illetve ritka bentonit a bányászat kialakulásához vezetett. A kerület jelentős részét érinti az alábányászottság. A bányászat során keletkezett vájatokat, valamint a karsztrendszer természetes üregeit használták később bor- és pezsgőtároló pincéknek, később egy részüket barlanglakásoknak. A pincék egy részét ma borászati célokra és gombatermesztésre használják. A használaton kívüli üregek és pincék sajnos gyakran szolgálnak a területen keletkezett szennyvizek befogadójának is. Az 1. KKP időszakában ( ) számos elszennyezett talajú terület jelentős részének kármentesítése, rekultivációja megtörtént (2007: gázgyári iszappal betöltött üregek két térségben, 2008: nehézfémekkel elszennyezett Metallochemia telephelye és környezete, Tátra-Mátra hulladéklerakó). Az egykori Metallochemia környékén egyes ingatlanokon nem, vagy részlegesen valósult meg a kármentesítés, így e területek esetleges igénybevétele esetén a földmunkát a hulladékgazdálkodás szabályai szerint kell végezni. Szintén nem került rekultiválásra a Tátra- Mátra hulladéklerakó be nem épített része. A gázgyári iszappal szennyezett területen néhány épület alatt maradt veszélyes hulladék, amit azonban kapszulázással lehatároltak, így környezeti szempontból nem okoz további szennyezést. A visszamaradt hulladék ténye a földhivatali nyilvántartáson feltüntetésre került. A kerületben még két, kármentesítésre váró elszennyezett talajú terület található. Az egyik a felhagyott, rekultiválatlan hulladéklerakó a Duna-parton (Dunapart II), amelynek rekultivációja megkezdődött. A másik terület az egykori Chinoin területe (Riegel Pharma Kft. f.a.), amely alifás szénhidrogénnel, benzol és alkil-benzolokkal, policiklikus aromás szénhidrogénekkel, halogénezett aromás szénhidrogénekkel, halogénezett alifás szénhidrogénekkel, növényvédőszerekkel és egyéb vegyületekkel szennyezett. A felszámolás alatt lévő Riegel Pharma Kft-nek a részletes tényfeltáró dokumentációt november 20- ig kell elkészítenie. További, potenciálisan elszennyezett talajú területeknek tekinthetők: felhagyott és működő ipari telephelyek (pl. a Nagytétényi úton, Gyár utcában), a Tétényi-fennsíkon felhagyott katonai terület volt Mechanikai Művekkel szemben lévő része, a Duna-partnak a Vasút utca vonalától a Campona utcáig eső területe, illegális hulladéklerakással érintett területek 6

7 vasúti területek, főbb utak mentén húzódó m-es területsáv, csatornázatlan területek. elszíni és felszín alatti vizek minősége A Duna vízminősége az 1. KKP időszakának kezdetén (2005) szennyezőanyag-csoportonként a III., illetve a IV. vízminőségi kategóriába volt sorolható. Ennek oka, hogy a szennyvíztisztítás kapacitása Budapesten összvárosi értelemben alacsony volt, a budai oldalról érkező szennyvizek teljes egésze tisztítatlanul került a Dunába. A vízminőség a kerületben leginkább a vízparti rekreációs tevékenységek térhódítását akadályozza ra a Duna vízminősége bizonyos vízminőségi csoportok esetében kedvezőbbé vált a korábbi időszakhoz képest. Az oxigénháztartás és mikroszennyezők tekintetében I. és II. osztályú (kiváló és jó). Változatlan a helyzet, illetve kisebb ingadozás figyelhető meg tápanyagháztartás és a mikrobiológiai jellemzők tekintetében. A tápanyagháztartás szempontjából II. és III. vízminőségi kategóriába sorolható (jó és tűrhető vízminőség) a Duna vize. Mikrobiológiai jellemzők esetében IV. osztályú vízminőségi kategória jellemző (szennyezett víz). Javulás a kerület feletti területek csatornázása és szennyvíztisztító rendszerekre való rákötése miatt következett be (pl. Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep az óbudai szennyvizek nagy részét is tisztítja már). A Duna vízminőségének lényeges javulása a következő évektől várható, az alábbi fejlesztések eredményeként: 2010-re a tápanyag-eltávolítási fokozat kiépítése is befejeződött az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep telepen, Központi Szennyvíztisztító Telep, amely a kerület szennyvizeit is fogadja majd, júliusától működik a mintegy egy éves sikeres próbaüzemet követően, 2010 végére új tehermentesítő gyűjtőcsatornák épültek Budapest 16 különböző pontján, valamint sor került a ferencvárosi, kelenföldi és albertfalvai szivattyútelepek záporoldali rekonstrukciójára és fejlesztésére (Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei c. projekt részeként), Budapest komplex integrált szennyvízelvezetése c. projekt megvalósítása időszakban, amely szennyvízcsatornák, valamint az átemelők kiépítésével megteremti a lehetőséget Budapest komplex, integrált csatornázására és a szennyvizek eljuttatására Budapest korszerű szennyvíztisztító telepeire. (E fejlesztések a kerületet közvetlenül is érintik.) A Hosszúréti-patak Biatorbágyon ered, Törökbálint, Budaörs és a II. kerület érintésével a I. kerület területén torkollik a Dunába. A Hosszúréti-patak ugyancsak szennyezettnek tekinthető. A patak erősen szennyezett vízminőséggel érkezik a városhatárhoz. A torkolati szelvényben is hasonló a helyzet, mint a városhatárnál, azzal a különbséggel, hogy a szennyezők koncentrációi általában valamivel magasabbak. A Hosszúréti-patakba a városhatáron kívül is számos helyen történik szennyvízbevezetés. Tovább rontja a vízminőséget, hogy a kerületi szakaszon is éri ilyen terhelés a patakot. 7

8 A csatornázatlanság miatt a talajvíz is több helyen szennyezetté vált, ezért is fontos a mielőbbi csatorna-hálózat kiépítés. A csatornázott területeken megszűnt a talajvíz szennyezettség. A karsztvíz minőségére nem állnak rendelkezésre adatok. A kerület jelentős része nyílt (pl. Tétényi-fennsík) vagy fedett karsztterület, ezért a felszíni szennyeződésre rendkívül érzékeny. A felszínt, illetve a talajvizet ért szennyezés erősen veszélyezteti a karsztvízrendszert is. A kármentesített Metallochemia területére a környezetvédelmi felügyelőség 2009-től kezdve 4 éven át ír elő monitoring méréseket a mentesített terület talajvizének megfigyelésére, és a kármentesítés hatékonyságának ellenőrzésére. Levegőminőség, főbb kibocsátók A kerület a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba tartozik. Az uralkodó szelek az aránylag tiszta levegőt szállító északi, nyugati és észak-nyugati szelek, melyek nagy gyakorisága miatt szinte minden másnap kedvezőek az átszellőzés feltételei. Az átszellőzéshez járul hozzá a Duna, és a Hosszúréti-patak-menti sáv is. Kedvezőtlen, hogy nagy forgalmú közlekedési útvonalak húzódnak a fő átszellőzési csatornában, a Duna mentén. A levegő minősége romlásának elkerülése érdekében az átszellőzési lehetőségeket folyamatosan biztosítani kell, ezért intenzív beépítés és további közlekedési pálya elhelyezés itt nem javasolt. Hazánk méretéből és földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a levegőminőségre, illetve a szennyezőanyagok légköri ülepedésének mértékére a határainkon túli kibocsátók számottevő hatást gyakorolnak. Az uralkodó széljárásnak megfelelően a kerület levegőminősége szempontjából Kelenföld mellett, Budaörs, Törökbálint és Érd is befolyással bírhat. A légszennyezettség okai között első helyen áll a közúti közlekedés. Különösen sok probléma forrása a kerület tranzit jellege. A fővároson és így a kerület teljes hosszán áthaladó forgalom ugyan az M0-s körgyűrű megépítésével némiképp enyhült, azonban mind az M0-s, mind az M6-os autópálya növekvő terhelést okoz a közvetlenül érintett kerületrészeken, amelyek között sűrűn lakott terület (Bartók Béla Csút utcai lakótelep) is található. A nagyobb útvonalak mellett számos kvázi tranzit útvonal alakult ki, így Angeli u, Háros u. Dózsa Gy. út, Ady E. út, stb. Emellett a téli fűtési időszak számottevő többletként jelenik meg a levegőterhelésben. Sajnos szociális okokból egyre többen tüzelik el a háztartási hulladékot, így a műanyag hulladékot is. A kerületben továbbá jelentős ipari kibocsátók (például Agro-Chemie Kft., a Budapest urnér Művek Kft., a Vet-Pharma Kft., a Storechem Kft., a Budacolor estékgyár Kft., Hidromechanika Szivattyú És Anyagmozgatógép-Gyártó Szövetkezet, Recyclen Műanyagfeldolgozó Kft., Sinergy Kft., MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., stb.) is találhatók. A légszennyező anyagok kibocsátása mellett időnként és helyenként a bűz, mint speciális levegőszennyező is panaszokat okoz. (A panaszosok által azonosított bűzforrás pl.: a Lesaffre Magyarország Élesztőgyártó és Kereskedelmi Kft. élesztőgyára.) 8

9 A 6. sz. és 7. sz. főút, az M0-s körgyűrű és az M6-os autópálya, valamint a kerület központján áthaladó rendszeresen torlódó - forgalom számottevő és egyre növekvő terhelést jelent a kerület számára, még a Duna, mint fő átszellőzési csatorna közelsége ellenére is. Ugyanakkor a légszennyező anyagok iparból történő kibocsátásában az elmúlt 1-2 évtizedben jelentős csökkenés volt megfigyelhető, egyrészt a gazdasági szerkezetváltás, majd a gazdasági válság következtében, másrészt a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak, illetve a fejlődő környezetvédelmi technikának köszönhetően. Kedvezőtlen azonban, hogy a fővárosi mércével is jelentős helyi ipari kibocsátók a kerület jellegzetes településszerkezetéből adódóan sokszor lakott területek közelében helyezkednek el. A háztartások 71%-ában, valamint az intézményekben földgázzal fűtenek, aminek jellemzője az egyenként kis légszennyezőanyag kibocsátás, a sok forrás azonban összeadódva már a fűtési időszakban jelentős levegőterhelést eredményez, mivel az alacsony kéménymagasságok miatt a keveredés nem tökéletes és a légszennyező anyagok helyi feldúsulása fordulhat elő. Csak 13,5% a távfűtéssel ellátottak aránya, pedig a fűtőművekből (melyből a kerületben kettő van) a szennyezőanyagok sokkal kontrollálhatóbban távoznak. A gazdasági helyzet romlásával és a gázárak emelkedésével országszerte tapasztalható tendencia, hogy egyre többen térnek át más, olcsóbb fűtési módokra, jellemzően a gáztüzelésénél lényegesen nagyobb szilárdanyag kibocsátású fatüzelésre (a vállalkozások pedig távfűtésről gázfűtésre). A legutóbbi statisztikai adatok szerint a háztartások 15,5%-a egyéb módon fűt, jellemzően a családi házas övezetekben. A gazdasági körülmények romlásának következtében félő, hogy az országszerte tapasztaltakkal összhangban növekedni fog a hulladékok (műanyag, gumi) fűtési célú egyébként tiltott - égetése is. Kevésbé jelentős, de nem hagyható figyelmen kívül a zöld (kerti) hulladékok kertes övezetekben történő égetése. Ennek kapcsán meg kell említeni a műanyag gombakomposzt zsákok esetenként előforduló égetését is. A kerületben az elmúlt időszak jelentős és folyamatosnak mondható építkezési-kivitelezési munkálatai (pl. Metallochemia és környéke kármentesítése és rehabilitációja, az M6-os autópálya építése) lokálisan terhelő hatásúak voltak, ahogy a jelenleg zajló építkezések (pl. az M0 autópályává bővítése, Növény utcai csomópont átépítése) is. A közeljövő hasonló beruházásai esetében (a Dunapart II. rekultivációja, ill. Duna Spirit projekt megvalósítása, vasútvonalak korszerűsítése) erre szintén fel kell készülni. A burkolatlan utak burkolása ha a tervezettnél lassabb is, de folyamatos a kerületben, ennek ellenére még számottevő a burkolatlan, ezért jelentős a porforrásnak minősülő utak aránya. Emellett meg kell említeni, mint porzó felületeket a burkolatlan, növényzettel nem kielégítően fedett, műveletlen területeket is. enti megállapítások nyomon követhetőek a kerületben több helyen is mért - immissziós adatok alakulásában is. Az elmúlt években folyamatosan a határérték közelében volt a nitrogén-dioxid koncentrációja, bár az éves átlag tekintetében nem volt határérték túllépés. A napi határérték túllépés is csak évi néhány alkalommal szokott előfordulni (leszámítva a 2005-ös évet, amikor a Bartók B. úti mérőpontban 43-szor volt a napi határérték felett a koncentráció), azonban az órás határérték túllépések száma jellemzően többszöröse a megengedett évi 18 alkalomnak és az elmúlt években növekvő tendencia figyelhető meg az éves előfordulásuk tekintetében. A határérték túllépések jellemzően téli hónapokban 9

10 történő előfordulása jól szemlélteti a közlekedésből származó NO 2 terhelés mellett a fűtésből eredő kibocsátások jelentőségét is. A határértékek meghaladása a szálló por (PM10) esetében rendszeres, 2008-ig bezárólag minden évben a határérték felett volt az éves átlagkoncentráció, a megengedett érték fölé eső napi átlagok száma 2009-ig mindig a jogszabály szerinti maximum (35) felett volt és 2010 kicsit kedvezőbb képet mutatott, de március végéig már több napi határérték túllépés volt, mint 2010-ben összesen. (Sajnos az egészségre legártalmasabb, 2,5 μm alatti átmérőjű por (PM2,5) hányadával kapcsolatosan nincs kerületi információ.) A kerületben legnagyobb gondot okozó szállópor szennyezés kapcsán elmondható, hogy annak legjelentősebb forrása a közlekedés, egyrészt a kipufogógázokkal történő kibocsátás, másrészt a gumiabroncsok és az útburkolatok folyamatos kopása, harmadrészt pedig a burkolatlan utakon zajló forgalom következtében. (A burkolatlan utak mellett a növényzettel nem fedett, szabad porzó felületekről (lásd pl. rekultiváció alatt álló Dunapart II lerakó) a szél által közvetített porszennyezés is említést érdemel). Emellett időközönként komoly porterhelést okoznak a kerületben zajló építési munkálatok is, jelenleg például az M0 autóút autópályává történő bővítése és a kapcsolódó Növény utcai csomópont építése említhető számottevő szennyezőként. Az innen származó porterhelés hozzájárulhat az automata mérőállomás által 2011-ben rögzített magasabb PM10 koncentrációkhoz is. Kén-dioxid és szén-monoxid tekintetében azonban sokkal kedvezőbb a helyzet, az éves/napi/órás értékek jellemzően jóval a határértékek alatt vannak. Napjainkra már csak egy jelentősebb SO 2 kibocsátó maradt: a TESCO, összességében azonban ennek kibocsátása is elhanyagolható. Az ózon esetében, noha a koncentrációk zömében igen alacsonyak, napsütéses, nyári délutánokon igen magas értékek is előfordulnak, így - a 8 órás mozgóátlagok alapján - 24 órás határérték túllépés szinte minden évben tapasztalható és az utóbbi években az ilyen napok száma megnőtt. Ülepedő por mérés csak 2007-ig bezárólag volt a kerületben, de a mért értékek ez esetben is jóval az azóta már megszűntetett határérték alatt voltak. A kerületben rendszeres benzol (mely - közlekedési eredetű légszennyező koncentrációjával jellemezhető a szénhidrogén szennyezettség) mérés nincsen, a fővárosban mért adatok alapján azonban koncentrációja jellemzően jóval határérték alatti A természeti környezet állapota Zöldfelületek A kerület aktív zöldfelületben (növényzettel borított felületben) igen gazdag, ami a nagy kiterjedésű laza, családiházas beépítésnek, a Tétényi-fennsíknak, a Háros-szigetnek, a még meglévő szőlő és gyümölcsös foltoknak, valamint a Duna-part még beépítetlen részének köszönhető. A zöldfelületek területe 2000 ha körüli, amely a kerület közel 60 %-át teszi ki, amely összvárosi összehasonlításban is igen kedvező. Szintén kedvező a kerületnek a közpark, illetve az erdő övezeti besorolású területeinek részaránya. A kedvező kép ellenére a közcélú zöldfelületek, ezen belül is elsősorban a közparkok sem területi elhelyezkedésük (vannak ellátatlan területek), sem funkcionális kialakításuk miatt nem tudják betölteni a nagyvárosok rekreációs zöldfelületi hálózatának a szerepét. A II. Kerület Budafok és Nagytétény közötti, csaknem tíz kilométer hosszú Duna-part szakasz a Tétényi-fennsík lábánál, a folyó pleisztocén kori teraszán helyezkedik el. A part 10

11 nagy része ipari létesítményekkel, helyenként lakó és üdülő épületekkel beépített. Zöldterületeket - egy kis folttól eltekintve - csak a Növény utcától délnyugat-nyugat irányba találunk. Ezek részben a természetes növénytakaró többé-kevésbé zavart maradványai, részben hulladékkal feltöltött, illetve feltöltés alatt álló területek, ahol spontán felnövekedett vegetáció található. A gyümölcsösök kiterjedése, mintegy 40 hektár. A gyümölcsösökben idős, értékes fák is találhatók. A gyümölcsösökre az általános elhanyagoltság jellemző. A 7. sz. főút menti sávban találhatók természetes növénytársulások; sziklagyepek, lejtősztyepp társulások és kisebb cserjések a hozzájuk kapcsolódó állatfajokkal jelentős és védendő természeti értéket képviselnek. A jövőben várható, hogy a Tétényi-fennsíkkal egyenértékű védelmet kap a terület. A közel 30 méter széles part menti galériaerdő helyi védelemre is érdemes erdősáv. A galériaerdő természetvédelmi értéke nagy, hiszen a közeli védett területek (Háros-sziget) védelmét is szolgálja. A Kamaraerdő északkeleti szélén húzódik egy méter széles erdősáv. Az erősen szemetes környezet miatt már megindult a gyomosodás az eredeti társulást alkotó lágyszárúak rovására. A kerületben az utcák közel 80 %-a fásított. Abból adódóan, hogy a lakók sok esetben saját kezdeményezésre ötletszerűen ültettek fákat, kettőszázat is meghaladja a fafajok száma. Sok a vegyes és a hiányos fasor. Táj és természet Háros-szigeti Ártéri-erdő országos jelentőségű védett természeti terület. Az eredeti vagy ehhez közelálló ártéri erdők napjainkban ugyancsak megfogyatkoztak nagy folyóink mentén. Az 56 hektáros védett terület a Duna jobb partján, a Budafok és Nagytétény közötti pleisztocén terasz előterében fekszik. A Háros-sziget ma már csak félszigetnek tekinthető, mert északi részét a folyó 1911-es szabályozásakor feltöltötték és a parthoz kapcsolták. Növénytani ritkaságai közül kiemelhető az őshonos, védett ligeti szőlő előfordulása. A vadszőlő-függönyök alkotta emeletes élőhelyek gazdag ízeltlábú faunának adnak otthont. Ezen élőhelyekről két - eddig hazánkban nem ismert - rovarfaj (ugróvillás) egyedeit találták meg a zoológusok. Az ártéri erdő több fokozottan védett (fekete gólya, nagy kócsag, kerecsen, barna kánya) és száznál is több védett madárfajnak biztosít zavartalan fészkelő- és vonuló helyet. A természeti értékek védelme érdekében továbbra is fenn kell tartani a "sziget" háborítatlanságát, meg kell őrizni az ártéri erdők kialakulásában és fennmaradásában fontos árhullámok hatását. Meg kell akadályozni illegális táborozóhely kialakulását. A Háros-sziget mellett elhelyezkedő 3 ha-nyi területű Hunyadi-sziget védetté nyilvánítása 2009-ben megtörtént a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéseként. A Háros-szigeti öböl időnként feliszapolódik, amely miatt időszakosan kotorni szükséges. Hosszú távon megfontolandó lehet a volt laktanya környékén egy átfolyó nagyátmérőjű csatorna beépítése a folyamat lassítására, ha az valóban költség-hatékonyabb megoldást eredményez. 11

12 NATURA 2000 területek: Érd-tétényi plató - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUDI20017) Duna és ártere - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület(hudi20034) A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Ex lege védett területek: A kerület közigazgatási területére eső két nyilvántartott forrás (Gyulavezér utcai és Deák erenc utcai) országos jelentőségű védett természeti terület. Természetvédelmi területek: A Kis-Háros-sziget az elmúlt évszázad során fejlődött egy kavicsos zátonyból, erdővel borított szigetté. A ővárosi Önkormányzat 32/1999. (VII. 22) őv. Kgy. rendeletével helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánította. A Kis-Háros-sziget flórájának összetétele az elmúlt évek során természetes irányba változott. A szigeten országos szintű védettséget érdemlő terület növénytani szempontból nincsen. Zoológiai szempontból a Kis-Háros-sziget közepes fokú védelme indokolt. A Tétényi-fennsík a ővárosi Önkormányzat 32/1999. (VII. 22) őv. Kgy rendeletével helyi jelentőségű természetvédelmi területté vált. A Tétényi-fennsíkra a nagy fajdiverzitású sztyepprétek élőhelyei a jellemzők, amelyekben a pannon flóra számos színpompás virága, változatos lepkefaunája, különlegesen gazdag egyéb rovarvilága él. A 7. sz. főút keleti oldalán, közel a beépített területhez a zavart sztyepprét védelmében kis folton, (kb. 100m2) évtizedek óta tengődik a Budai-hegység egyetlen homoki kikerics állománya. E bennszülött és védett faj itt ellenáll a zavarásnak! E terület az Országos Területrendezési Tervről szóló évi VI. törvény 3/1. melléklete által megállapított országos ökológiai hálózat részét képezi. Ezen területeken is a bolygatás hatására a természetes fajok mellett sok, a degradált állapotra utaló faj jelent meg, ugyanakkor ezeken a területeken is vannak még olyan foltok, ahol a gyep természetes állapotú és védett fajokat is tartalmaz. További területek országos és fővárosi védelem alá helyezése jelenleg folyamatban van. (E területeket lásd 2. melléklet: Természeti adottságok 2. c. térképen.) 1.3. A települési és épített környezet állapota Közlekedési helyzetkép, összvárosi összefüggések Magyarország tranzitország jellegének, valamint fővároscentrikus közlekedési hálózatának, illetve a II. kerület peremkerület voltának következtében az eredendően csendes, kertvárosias jellegű kerületre a helyenként nagy átmenő forgalom a jellemző. A kerület déli részét érinti az M0 körgyűrű és itt torkollik bele az M6-os autópálya. Az országos jelentőségű közutak közé sorolt 6. és 7. sz. főutak (más néven 70. sz. út, fővárosi 12

13 szakaszán pedig Balatoni út, továbbiakban 7. sz. főút) átszelik a kerületet. Szintén a kerületen halad át a székesfehérvári és a pusztaszabolcsi vasútvonal. A kerület keleti határát képező Duna folyó jelenleg kihasználatlan, de jelentős potenciállal bíró vízi közlekedési folyosót alkot, melynek hasznosítása turisztikai és közlekedéspolitikai érdek is. A 6. sz. főút és a vasútvonalak a Duna-partot teljesen elszakítják a kerület többi részétől. A parti területek megközelíthetőségének javítása során össze kell hangolni, a turisztikai-rekreációs, közlekedésfejlesztési és gazdasági szempontokat a természetvédelmi szempontokkal. Az M0- s autóút szintén városrész elszeparáló hatású. Az utóbbi két évtizedben felerősödő szuburbanizáció, valamint a megnövekedett tranzitforgalom, párhuzamosan a lakosság egyre növekvő mobilitásával mind nagyobb terhet ró a II. kerületre. Bizonyos útvonalaknak a keresztmetszeti és nyomvonalbeli lehetőségeikhez képest jóval nagyobb forgalmat kell elvezetniük. Az utak szélesítése csak kevés helyen, illetve rövidebb szakaszokon jöhet szóba az utak nem megfelelő szélessége, továbbá a beépítettség miatt (de ahol lehetséges, ott is gátat szab a fejlesztéseknek a kisajátítás jelentős költségigénye). Egyes esetekben tehermentesítő útszakaszok kialakításával megoldható a terhelés lokális csökkentése. (Ilyen például a Pécsi utcára vonatkozó elképzelés, ami a Mária Terézia és a Kossuth Lajos utcák tehermentesítését szolgálja.) A haránt irányú kapcsolatok elégtelensége miatt a kerületi forgalom is nehezen vezethető le a kerület peremén futó fő közlekedési útvonalakra, ami tovább terheli a belső városrészeket. A kerületben az 1. KKP-ban megfogalmazottaknak megfelelően az elmúlt években több területen került sor sebességcsillapított zónák kialakítására, illetve sebességcsillapító küszöbök elhelyezésére. Sebességcsillapításra azonban még számos szakaszon lenne szükség. Az első környezetvédelmi programmal összhangban a kerület szinte teljes területén 12 tonnás súlykorlátozás lépett életbe, de indokolt lenne a nehéz-, illetve hosszúgépjárművek közlekedésének további korlátozása. A korlátozások betartásának ellenőrzése, a be nem tartás szankcionálása elengedhetetlen a továbbiakban is ahhoz, hogy az új szabályok elérjék céljukat. A kerületben több helyen találhatóak túlterhelt, torlódó és/vagy balesetveszélyes csomópontok, szintbeli vasúti keresztezések (utóbbiak zajforrások is). (Jelenleg folyik a Növény utcai csomópont teljes átalakítása, a 7. sz. főút két csomópontjának körforgalommá való alakítására pedig elkészültek a tervek.) Másrészt hiányosak a kerület belsejében vezető utak kapcsolatai a kerület peremén futó országos közutakkal, ahová pedig a belső részekről a forgalom kivezetése lenne indokolt. A lakó-kiszolgáló úthálózat egy része burkolatlan, azonban ezek többnyire elszórtan helyezkednek el és főképp a külterületeken jellemző az előfordulásuk, ahol kisebb problémát okoznak. A burkolatlan szakaszok burkolattal történő ellátása nem az előző környezetvédelmi programban megfogalmazott ütemben ugyan, de folyamatos volt. Az egyenetlen útburkolatok cseréje szintén folyamatos, de egyre újabb és újabb utcák újraaszfaltozása válik szükségessé Ugyan a kerület közösségi közlekedési ellátottsága az előző környezetvédelmi program készítése óta sokat javult, az eddig személygépjárművel közlekedők sokkal szélesebb 13

14 rétegeinek tömegközlekedés felé terelésére lenne szükség, nem csak a kerületi lakosokra, hanem egyszersmind az agglomerációból ingázókra kiterjedően is. A 30a vasútvonal már zajló, és a 40a vasútvonal idén kezdődő teljes korszerűsítése amellett, hogy a zaj- és rezgésterhelés csökkenése tekintetében is kedvező hatású várhatóan e tekintetben is pozitív változásokat von maga után. A tömegközlekedés területén emellett további fejlesztések szükségesek (illetve tervezettek is), melyek aktív tudatformálással, népszerűsítéssel kiegészülve már hatékonyak lehetnek a személygépjármű forgalom mérséklése tekintetében. Ehhez kapcsolódik az is, hogy az előző tervezési időszakban már kialakított P+R parkolók mellett továbbiak létesítése indokolt. A vízi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése, a feltételek javítása a tömegközlekedés szempontjából is előnyös volna. őként a kerületi lakosok érdekében lenne szükséges a helyi közlekedésben a motorizált közlekedés mellett a gyalogos-, illetve kerékpáros közlekedés lehetőségeinek biztosítása, bár a nem motorizált közlekedési módok terjedésének bizonyos mértékben korlátot szabnak a kerület domborzati viszonyai. A gyalogos, valamint kerékpáros közlekedés feltételei azonban - az előző környezetvédelmi program készítése óta megvalósított fejlesztések ellenére még mindig hiányosak. Közművek A kerület csatornázása jelenleg alacsony színvonalú, a felszíni vízelvezetés nyílt árkos, vagy megoldatlan. A csapadékvizeket elvezető nyílt árkok mögött csak néhány helyen csatlakozik csapadékvíz-elvezető csatornahálózat. A szenny- és csapadékvíz-elvezetés hiányos kiépítése elsősorban az alábányászott területeken jelent potenciális veszélyforrást. A csatornázatlan területekről szippantó-kocsikkal elszállított szennyvizet Budapest I., Hunyadi János út 12. sz. alatti kiépített központi szennyvízleürítő telepen engedik le. A szennyvizek jelenleg tisztítatlanul a Dunát terhelik. A Budapest Komplex integrált Szennyvízelvezetése projekt keretein belül nagymértékben javulni fog a kerület csatornázottsága, a hálózaton összegyűjtött szennyvizeket a már üzemelő Központi Szennyvíztisztító Telep fogja fogadni és tisztítani. A projekt ütemezése folyamatosan változik, ezért a tervezés időpontjában nem lehetséges megmondani, hogy mikorra valósulnak meg a fejlesztések. Ár- és belvízvédelmi művek, vízfolyások A kerület Duna parti szakaszai közül korábban a Dunatelep volt a leginkább veszélyeztetett. A területet sokáig csak az 1965-ben ideiglenesen emelt töltésmagasítás védte, amely a es árvíz során nem tudta maradéktalanul megvédeni a területet. Ekkor számos buzgár is keletkezett, valamint a helyzet súlyossága miatt 540 fő kitelepítésére is sor került. Az ezt követő években a fővédvonal megerősítésre került. A Dunával párhuzamos szakaszokon súlytámfalként kialakított árvízvédelmi fal, míg az erre merőleges szakaszokon megfelelő koronaszintű fölgátakat építettek. A kivitelezés 2005 végére készült el. Az azóta levonult árvizek során a védművek mentén fakadóvizek és buzgárok nem jelentkeztek. Egy másik helyszínen, a Dunapart II projekt kapcsán a védvonal áthelyezése folyamatban van. 14

15 Szintén egy havária esemény mutatott rá a kerület másik vízfolyása mentén élők árvízi veszélyeztetettségére májusában rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullott a Hosszúréti-patak vízgyűjtő területére, melynek következtében a vízfolyás a Rózsavölgyben két szakaszon is kilépett medréből. A Kártya u., Méhész u., Honfoglalás u., Katona u. egyes részei 1-1,2 m-es vízborítás alatt voltak. Az elöntés során egy gépműhelyből olajat mosott ki a víz, melynek Dunába jutását megakadályozták. Az áradás következtében egy Kártya utcai telephely is elöntés alá került, melynek következtében nagy mennyiségű olaj került a környező ingatlanokra. A közvetlen kármentés (az olaj Dunába való jutásának megakadályozása) után a Közép-Duna-völgyi KTV határozatban kötelezte a kárelhárítási munkák folytatására a telephely tulajdonosát, az Ivanics Plusz Kft-t. A kármentesítés során a kötelezettnek fel kellett mérnie a károsított területet, a szennyeződést fel kellett tartóztatnia és el kellett távolítania, hogy az a földtani közegbe ne juthasson. A kármentesítési munkákat a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság műveleti irányítása alatt voltak kötelesek elvégezni. (Valójában azonban az érintett lakosság és több szervezet, így az Önkormányzat közreműködésével folytak a munkálatok.) A patak árvízlevezető képességének javítását évtizedek óta tervezik ben EU források igénybevételével (az önkormányzat tulajdonában álló szakaszokra a főváros által benyújtott pályázat által) a 2000-ben kiadott környezetvédelmi engedély alapján megkezdődött a patak árvízvédelmi problémáinak megoldása. A fejlesztések tervezése, az árvízvédelmi és revitalizációs szempontok összehangolása a lakossági és tervtanácsi egyeztetések miatt elhúzódott. A kerületi szakaszon a kivitelezés még nem kezdődött el, mert a vízjogi engedély június 30-án lejárt, meghosszabbítása folyamatban van. A 2010-ben bekövetkezett árvízi esemény rávilágított arra, hogy a tervezett mederbővítés sem biztosíték az árvizek elkerülésére, ezért a II. Kerületi Önkormányzat kezdeményezésére megkezdődött az érintett önkormányzatokkal, valamint az CSM-mel a patak biztonságos árvízvédelmére vonatkozó egyeztetés, mivel a probléma teljes körű megoldása érdekében a vízgyűjtő több területén is halaszthatatlan beavatkozások lennének szükségesek. A patak meder rendezését követően várhatóan képes lesz hasonló volumenű vizek levezetésére, de a revitalizációs célok megvalósítása az árvízvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett továbbra is kihívást jelentenek az Önkormányzat számára. A Sulák patak és vízgyűjtő rendszere érinti a II. kerületet, amely a kerület egy részének csapadékvíz-elvezetését is szolgálja, azonban a megnövekedett (M0, M6, és M6 elkerülő út egy részének csapadékvizei) igényeket is kielégítő átemelő és árvízvédelmi rendszer kiépítésének hiánya problémát okoz. A Barackos út és a vasútvonal közötti kiskerteket rendre elönti a víz. A vasút túlsó oldalán is a felgyülemlett csapadékvizek miatt folyamatosan óvni szükséges a volt Metallochemia kármentesítése során kiépített szarkofágot a víz visszafolyásától. Zöldfelületgazdálkodás helyzete A kerületben a zöldfelületek aránya közel 60 %, amely összvárosi szinten is magas, ökológiai és településklimatológiai szempontból kedvező. Az összes kerületi zöldfelület nagysága egy főre vetítve közelíti a 400 m2-t, azonban a zöldfelületek nagy része nem közhasználatú. 15

16 Budafok-Budatétény-Nagytétény nagy részét családiházas területek fedik le, ezek lakókertjei jelentik a legnagyobb arányt a kerület zöldfelületi rendszerében. A zöldfelületi rendszer legjelentősebb összefüggő elemei a lakókertek mellett a Duna menti zöldsáv, galériaerdő, a Tétényi-fennsík beépítetlen területe, valamint az óhegyi mezőgazdasági területek. A kerület területének 6,4 %-a erdő és 7%-a természeti terület. Újabb 2%-ot tesz ki a kerületben speciálisan, a pincerendszerek és alábányászott területek felett megjelenő egyéb, általában gyepszinten fedett zöldfelületek, amelyek a közkertekhez, közparkokhoz hasonlóan mozaikos elrendeződést mutatnak, de az előbbiektől eltérően közhasználatra csak korlátozottan vehetők igénybe. Ezzel szemben a közhasználatú zöldfelületek (közkertek, közparkok, erdők) aránya alacsony, elmarad a kívánatostól. Egy főre vetítve ez az arány 3,8 m 2, ami nagyon alacsony, szemben a kívánatos m 2 /fő értékkel. A kerület területének együttvéve kevesebb mint 1%-a tényleges közpark, közkert és fásított köztér. Ezen zöldfelületek elhelyezkedése a településszerkezetben mozaikos, a kapcsolatot köztük az utcafásítás teremti meg. A közcélú zöldfelületek összességében mennyiségük és területi elhelyezkedésük miatt nem tudják betölteni rekreációs zöldhálózat szerepét. Leginkább ellátatlan területek Budatétényben, a lakóterületek által elfoglalt rész középső sávjában (Budatétény alsó és Budatétény felső határán), valamint Budafokon a Rózsavölgyben és a Budafoki Óhegy térségében, ezenkívül Nagytétényben. A zöldfelületi borítottságot összevetve az adott tömbben előírt legkisebb zöldfelület mértékével összesen 156 tömb esetén tapasztalható konfliktus az 1038 tömb közül. A zöldfelületi fasorok állapota több esetben nem megfelelő, amelyet tovább rontanak a bizonyos esetekben nem megfelelő faápolások, felújítások Önállóan kezelt, városüzemeltetésből származó hatótényezők Hulladékgazdálkodás, köztisztasági feladatok Budafok-Tétényben a rendszeres települési szilárd hulladék gyűjtés az K Zrt. által, a főváros rendszerébe integráltan történik. A szelektív hulladékgyűjtés szintén a közszolgáltatás keretein belül történik jellemzően hulladékgyűjtő szigetek alkalmazásával. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek száma jelenleg 64 db a kerületben. A szigetes hulladékgyűjtő rendszer további bővítését nem tervezi a szolgáltató, a rendszer hatékonysága lassan eléri a lehetséges maximumot, ugyanakkor az újonnan kialakuló lakóterületeken igény mutatkozik további hulladékgyűjtő szigetek elhelyezésére pl. Óhegy Dukát utca. A szelektíven begyűjtött hulladékok mennyiségének és hulladékfrakciók számának növelése a továbbiakban is szükséges, amely a házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetésével, illetve hulladékudvar üzemeltetésével lehetséges. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek környékén visszatérő probléma, hogy oda nem helyezhető hulladékokat hagynak a szigetek közvetlen környezetében aminek egyik oka, hogy a közszolgáltató nem a megfelelő gyakorisággal üríti a gyűjtőtartályokat, ezért környezetük általában szemetes. Ezek eltakarítását a szolgáltató végzi, amely jelentős többletköltséget jelent a szelektív gyűjtőhálózat üzemeltetésében. A lakossági veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése a tervezés időszakáig gyűjtési akciók keretein belül történt, általában a lomtalanítással megegyező időben. A termelői veszélyes 16

17 hulladékoknak a vonatkozó rendeletek szerinti gyűjtéséről és további kezeléséről annak a gazdálkodó szervezetnek kell gondoskodnia, amelynek a tevékenysége során a hulladék keletkezett. Az Önkormányzat a saját intézményeinél (pl. egészségügyi intézményben) keletkező veszélyes hulladékok előírásoknak megfelelő kezeléséért felelős. A közeljövőben a főváros egyik legnagyobb hulladékgyűjtő udvarát létesítik a kerületben. Ez lesz Budapest 16. hulladékudvara. Az 5000 négyzetméteres létesítmény egy átlagos hulladékudvar területénél körülbelül tízszer nagyobb lesz, és ehhez mérten többféle típusú hulladékot fog tudni befogadni. Térítésmentesen lesz leadható a szelektíven gyűjtött, és a speciális hulladék, illetve a veszélyes hulladékok bizonyos fajtái. Az új hulladékudvarba térítés ellenében a lom, illetve önkéntes regisztráció alapján az építési törmelék és a gumiabroncs is beszállítható lesz, de a zöldhulladékot és az építési törmeléket kizárólag az erre a célra árusított zsákokban fogadják majd. A hulladékot a hulladékudvarban kizárólag tárolják, utána újrahasznosításra, illetve ártalmatlanításra továbbszállítják (pl. a zöldhulladék is csupán pár napig marad majd a telephelyen és addig sem komposztálják, ezért nem fog keletkezni kellemetlen szag a környéken). A Nagytétényi úti hulladékudvar széles körű szolgáltatást biztosít majd a lakosságnak. Síkosságmentesítéshez szükséges anyagokat, téli hóeltakarító eszközöket, valamint zöldhulladék, közszolgálati és építési törmelék összegyűjtésére alkalmas zsákokat is lehet majd vásárolni. A hulladékudvar egyben újrahasználati központ is lesz, amely elsősorban a nagydarabos hulladékok pl. használt bútorok, textil hulladékok és elektronikai hulladékok újrahasználatát biztosítja (azaz egyfajta hulladékbörzeként működik, amely biztosítja a hulladékká vált termékek mások számára történő elvitelét, újrahasználatát). A központ várhatóan januárjától már üzemszerűen működik. Az újrahasználati központ egyben megoldást nyújt a lakosság körében képződő inert hulladékok (sitt) leadására, amely valószínűleg az illegális hulladéklerakás csökkenését is eredményezni fogja. A jövőben a hulladékudvar otthont adhat a különböző hulladékkezeléssel kapcsolatos felvilágosító és ismeretterjesztő rendezvényeknek is. Az K Zrt. zöldjáratának (avar és kerti hulladékgyűjtő) kerületet lefedő közszolgáltatása révén jelentősen javult a biológiailag lebomló hulladékok megfelelő kezelése. A kerületben a lakosságnál keletkező zöldhulladékok kezelésére házi komposztládákat osztottak ki, de ezek mennyisége még jelentősen növelhető lenne, így csökkentve az elszállított hulladékok mennyiségét. Nagyobb mennyiségű mezőgazdasági hulladék a kerület pincerendszerében elterjedt gombatermesztésből keletkezik, melynek hulladékai a letermett gombakomposzt, a termelés során a takaróföld, komposzt szállítására, tárolására felhasznált műanyagzsákok, a szellőzők takarására, lezárására használt műanyag fólia. A letermett gombakomposztot zsákostól megrendelésre kiskertekbe, kertészetekbe szállítják, saját ingatlanon gyűjtik, komposztáló telepre szállítják. A gombatermesztés során felhasznált műanyag zsákok, fóliák nagy részét legális hulladék-lerakóba szállítják (Pusztazámor), kisebb részét illegálisan helyezik el, szennyezve ezzel a környezetet. Az Önkormányzat által bérbe adott területen (Csúcs utca) letermett gombatermőtalaj-komposztáló telepet üzemeltet a BV-Tempo Kft. 17

18 A kerületben található három bezárt szilárd hulladék lerakó közül kettő rekultivációja megtörtént (Balatoni úti hulladéklerakó, Tátra-Mátra hulladéklerakó), a harmadik lerakó rekultivációjának előkészületi munkálatai most zajlanak (Dunapart II). A kerület legjelentősebb hulladékgazdálkodási problémáját az illegális lerakások jelentik. eltárásuk megtörtént, de számuk és a lerakással érintett területek folyamatosan változnak. Meglepő módon meredeken növekszik a saját tulajdonú ingatlanokon felhalmozott hulladékos ügyek esetszáma. Jogértelmezés alapján, eljárási szempontból illegális hulladéklerakásnak minősülnek ezen ügyek is. Ily módon, a saját tulajdonon történő hulladék-felhalmozási ügyek növelik az illegális hulladéklerakás tárgyába tartozó hulladékgazdálkodási eljárások számát. A köztisztasági feladatokat az K Zrt., a BKV és a PH Városfejlesztési és Üzemeltetési (önkormányzati közterületek), illetve a közterülettel érintkező ingatlanok tulajdonosai látják el. Ez a megosztottság a köztisztaság állapotának vegyes minőségi mutatóiban is tükröződik. A közszolgáltató gépi és élőmunka kapacitása megfelelő, a téli időszakban az eseti jelleggel megnövekvő igényeket alkalmi munkásokkal látják el. A lakosság minden évben igénybe veheti az K Zrt. éves, meghatározott időpontban történő külön díjazás nélküli lomtalanítási szolgáltatását. Bár az akció egy napra meghirdetett, mégis több napig elhúzódik, és a lomgyűjtés miatt rendezetlen képet mutat az érintett városrész. Bár az K Zrt. mindezek elkerülése érdekében a lomtalanítási területeket kisebb körzetekre osztotta, hogy adott időben egy kisebb területről, koncentráltan, nagy erőkkel szállíthassa el a kikészített lomokat, illetve a lomok elszállításának időpontjáról nem jelentetett meg tájékoztatót a sajtóban, ennek ellenére nem csökkentek a lomtalanításból származó közegészségügyi és közbiztonsági kockázatok. Zaj- és rezgésviszonyok A II. kerületet érő környezeti terhelések közül napjainkban egyre jelentősebb tényező a zajterhelés, melynek meghatározó forrása a vizsgált területen, éppen úgy, mint az egész fővárosban, a közlekedés. A kerületben ezen belül döntően a közúti és a vasúti közlekedés felelős a zaj (- és rezgés)terhelésért. A közúti közlekedés tekintetében a legnagyobb terhelést adó főforgalmi utak a 6. sz., 7. sz. főút, M0 autóút és az M6 autópálya, valamint a kerületet átszelő mindkét vasútvonal (30a és 40a) is jelentős terhelést jelent, különösen, hogy a kerület egy tekintélyes részén át közös nyomvonalon haladnak. A zajterhelési viszonyok feltérképezése tekintetében nagy előrelépést jelentett, hogy ben elkészült a főváros és vonzáskörzetének stratégiai zajtérképe. A stratégiai zajtérkép adott terület zajterhelésének áttekintésére és értékelésére, valamint a jövőbeli zajhelyzet előrejelzésére alkalmas, szigorú előírások szerint döntően számítás útján - készített térkép. Egy adott terület zajforráscsoportonkénti éves átlagos zajszennyezését szemlélteti, de nem a tényleges védettségi igényekhez igazodva, hanem egységesen 4 m magasságban. (Előbbiek miatt a zaj határértékekkel való összevetésre, ilyen irányú következtetések levonására nem alkalmazható.) A stratégiai zajtérképek alapján készített intézkedési terv szerint a kerületi jelentőségű utak közül az egész napi terhelés alapján az egyértelműen a küszöbérték feletti sávba eső (jelentős zajterhelésű) útszakaszok az alábbiak: 18

19 Tóth J. utca (Kereszt u. Mária Terézia u.), Ady E. utca (Tordai út Görgény u.), Gádor u., Mező u. (erenc u. Temető u.) és a Nagytétényi út (Gyümölcs u. Március 15. u.). A stratégiai zajtérkép alapján készített konfliktus térképek alapján az intézkedési terv megállapításai szerint az egész napi terhelés küszöbértékéhez képest jelentős, 5-10 db a konfliktus az Ady E. úton, a Gádor utcában, a Kőérberki úton, a Nagytétényi úton, a Tegzes utcában. 10 db feletti a konfliktus a 6. sz. főúton, a Balatoni úton, a Leányka utcában, a Tordai úton, a Tóth J. utcában. A terhelés az éjszakai időszakban sem esik jelentősen (a jogszabályban előírt 10 db különbségre) vissza. A kerület teljes déli- délkeleti területén haladnak végig a Közép-Dunántúl és a Balaton térségét Budapesttel összekötő vasúti fővonalak. A stratégiai zajtérkép és az ezen alapuló konfliktus térképek alapján a kerületben mindkét vasútvonal 10 db feletti, jelentős konfliktust jelent, mind az egész napi, mind pedig az éjszakai terhelést a vonatkozó küszöbértékhez viszonyítva. Ráadásul a terhelés az éjszakai időszakban nem esik jelentősen vissza, mi több a vasút okozta küszöbérték feletti terhelés arányaiban jobban növekszik az éjszakai időszakban. A kerületben több szakaszon zajvédő falak találhatóak a vasútvonalak mentén, egyes részek (pl. Budafok Belváros) azonban egyáltalán nem védettek ily módon. A zajtérkép szerint a vasúti zaj jelenleg leginkább a következő területeket terheli: Rakodó u., Mária Terézia u., Pécsi u., Káldor A. u., Mátra u., I. utca. A 30a és 40a vasútvonalak napirenden lévő korszerűsítése során a teljes kerületi szakaszon zajvédő falak létesülnek minden indokolt és zajvédőfallal még nem rendelkező területen. Ezzel (valamint a vasútvonalak felújításából, korszerűsítéséből következően) a vasúti közlekedésből származó zajterhelés jelentősen mérséklődni fog, a jelenleginél jóval kedvezőbb zajállapot valósul meg, még a nagyobb vonatsebesség ellenére is. Várhatóan csak egyes épületek bizonyos emeletein nem teljesül majd a vonatkozó határértéknek való megfelelés, ezen ingatlanok esetében fokozott hanggátlású nyílászáró szerkezeket alkalmaz a beruházó. A Budaörsi repülőtér repülési zaja a stratégiai zajtérképezés eredményei szerint nem okoz konfliktust a kerületben. Ennek ellenére a repülés napközben folyamatosan zavarást jelent a lakosság számára. A tapasztalatok szerint az iskolakör, illetve a kijelölt útvonalak elhagyása, valamint a túl alacsony repülési magasság gyakran fordul elő, ezeknek a hatása pedig természetesen nem jelenik meg stratégiai zajtérképen. A panaszok kivizsgálását azonban a Légügyi Hivatal 1 végzi, ezért a kerület jogorvoslati lehetőségei korlátozottak. Az üzemi zaj miatt keletkező zajterhelés korlátozására a szabályozás megfelelő, amelynek következtében zajhatással járó üzem miatt nincs határérték túllépés. A lakó és intézményterületek belsejében szigetszerűen elhelyezkedő nagyobb ipari jellegű létesítmények nem jellemzők a kerületre. A kisüzemek és a zajos telephelyek a lakó- és intézményterületeken elszórtan, teljesen rendszertelenül helyezkednek el. A stratégiai 1 A Légügyi Hivatal tevékenységét a légiközlekedésről szóló évi CVII. Törvény és a 263/2006. (II. 20.) Korm. Rendeletben meghatározottak szerint az állami és polgári repülés területén országos illetékességgel végzi. 19

20 zajtérkép készítésekor jelentősnek a kerületben egyedül a Storechem Kft. üzemét tekintették, azonban időközben a Storechem Kft. megfelelő intézkedésekkel biztosítja zaj kibocsátásának megfelelő mértékű csökkentését. (Ugyanakkor, jóllehet nem IPPC köteles, ezért a stratégiai zajtérképezés nem foglalkozott vele, és az eddig végzett mérések szerint nem lépi túl a vonatkozó határértékeket sem, mégis a környékbeliek panaszait váltja ki a Lesaffre Magyarország Élesztőgyártó és Kereskedelmi Kft. élesztőgyára által keltett zaj.) A KÉSZ továbbá szabályozza az egyes keretövezetekben nem végezhető tevékenységeket, így biztosítva, hogy az üzemi zajszennyezés ne fokozódjon a lakó és intézményterületeken. A stratégiai zajtérkép ugyanakkor nem foglalkozik a különböző forrásokból összeadódó helyzettel, pedig egyes területeket több jelentős zajforrás (pl. vasút és igen nagy forgalmú közút) egyaránt érint. (Példaként említenénk az M0-s útgyűrű, a 40a vasútvonal és a Nagytétényi út közé szorított nagylélekszámú Bartók B. úti lakótelepet.) A stratégiai zajtérkép sajátosságaiból adódóan - nem tér ki emellett sem a lakossági tevékenységekből, sem a szabadidős tevékenységekből, sem pedig az építkezésekből, kivitelezési munkálatokból járó zajra. A tapasztalatok szerint azonban a közlekedési zajt követően legtöbb panasz, bejelentés a kerületben a szabadidős tevékenységek, létesítmények és az építési kivitelezési munkálatok (különösen a hétvégén végzett munkálatok) kapcsán érkezik. Meg kell azonban jegyezni, hogy jogerős bírságolásra határérték be nem tartása, vagy adatszolgáltatás hiánya miatt nem volt szükség A környezet állapotát meghatározó és befolyásoló társadalmi-gazdasági tendenciák, fejlesztési elképzelések Településszerkezeti adottságok és tendenciák Budafok-Tétény belterületének területfelhasználása és településszerkezete mozaikszerű, amelyben nagy szerepet játszanak a természeti adottságok, a történelmi múlt és a városfejlődés. Budafok-Tétény területe három önálló településből jött létre. Központja Budafok város történelmi belvárosa. A kerület két fővárosi szintű intermodális alközponttal (TSzT) rendelkezik: Budafoki városközpont és a Campona (Budatétényben). A kerületi szintű alközpontok: Budafok belváros, Campona, Nagytétény belváros. Budafok elsősorban közigazgatási, közintézményi, kiskereskedelmi; a Campona alközpont kereskedelmi, kulturális funkciójú központ. A Nagytétényi városközpont, mint alközpont fejlesztésének célja elsősorban a tradicionális városközponti funkció újjáélesztése a közösségi infrastruktúra fejlesztése illetve a kulturális funkció megerősítése révén. A II. kerület Budapest dél-nyugati kapuja. Budapest közigazgatási határán lévő elhelyezkedése miatt a kerületnek jelentős szerepe van az agglomerációs övezetben lévő települések és a főváros kapcsolatában. Vonzáskörzetéhez tartozik Érd, Diósd, Tárnok, Törökbálint és Százhalombatta. A vonzáskörzetben élők körében jelentős a kerületben működő gazdasági társaságok munkaerő felvevőképessége. Az agglomerációs övezetben lévő településekről "ingázók" jelentős része a kerületben vagy a kerületen keresztül utazva éri el munkahelyét. A kapu szerep betöltésében döntő jelentőségű a közlekedési közúti-, vasúti-, folyami- és tömegközlekedési csomópontok ezirányú fejlesztése. A kerület érdeke az átmenő közúti forgalom csökkentése (a közösségi közlekedés előnyben részesítése), 20

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására Ózd, 2011. április 21. Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági

Részletesebben

Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról

Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete az

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA A 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti véleményezési

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK 3 2. 2.1. RÖJTÖKMUZSAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA A 49/2005.(VI.21.) SZÁMÚ HATÁROZAT MELLÉKLETE 2.1.1. Az adottságok értékelése, a magasabbrendű tervfajták és a településfejlesztési koncepció

Részletesebben

Hajdúnánás-Hajdúdorog szennyvízhálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítése és korszerűsítése

Hajdúnánás-Hajdúdorog szennyvízhálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítése és korszerűsítése ERBO-PLAN Mérnöki Szolgáltató KFT. Székhely: Gyula, Hold utca 10. Iroda: Gyula, Munkácsy Mihály utca 21. Tel/fax: 66/561-940 honlap: www.erbo-plan.hu Tervszám: 36/2014. Hajdúnánás-Hajdúdorog szennyvízhálózatának

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes Közös Jelentése az AJB-2031/2014.

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes Közös Jelentése az AJB-2031/2014. Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes Közös Jelentése az AJB-2031/2014. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása Az alapvető jogok

Részletesebben

EGER MJV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA AZ ÉK KÜLTERÜLETI VÁROSRÉSZRE ÉS A BIKALEGELŐ TERÜLETRÉSZRE VONATKOZÓAN

EGER MJV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA AZ ÉK KÜLTERÜLETI VÁROSRÉSZRE ÉS A BIKALEGELŐ TERÜLETRÉSZRE VONATKOZÓAN EGER MJV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA AZ ÉK KÜLTERÜLETI VÁROSRÉSZRE ÉS A BIKALEGELŐ TERÜLETRÉSZRE VONATKOZÓAN 2013. AGUSZTUS Oldal:1 EGER VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE I. FEJEZET

Részletesebben

FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Felsőörs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Óbudavár Településrendezési eszközök, helyi építési szabályzat. Óbudavár. Helyi építési szabályzat tervezet. 2015. július hó

Óbudavár Településrendezési eszközök, helyi építési szabályzat. Óbudavár. Helyi építési szabályzat tervezet. 2015. július hó Óbudavár Helyi építési szabályzat tervezet MEGBÍZÓ: ÓBUDAVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BODOR ANTAL POLGÁRMESTER 8272 ÓBUDAVÁR, Fő u. 18/1. TERVEZŐ: TÁJTERV MŰHELY KFT. 8261 BADACSONY, RÓMAI ÚT 197. Mobil: 20/913-8400

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

Debrecen, 2008. augusztus

Debrecen, 2008. augusztus A TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉNEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 2007. ÉVBEN Debrecen, 2008. augusztus 2 A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK VÉGLEGESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓJA PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó Törzsszám: 2-03-365 Délegyháza

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024

Részletesebben

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT JÁNOSHALMA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A települési környezetvédelmi program készítésének célja és feladatai...

Részletesebben

2000. évi CXII. törvény

2000. évi CXII. törvény 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról Az Országgyűlés - figyelemmel arra, hogy a Balaton

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

TIHANY VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 1 EGYEZTETÉSI ANYAG KOMPKIKÖTŐ ÉS KÖRNYÉKE

TIHANY VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 1 EGYEZTETÉSI ANYAG KOMPKIKÖTŐ ÉS KÖRNYÉKE TIHANY VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 1 1. BEVEZETŐ Jelen dokumentáció Tihany község Önkormányzat kezdeményezésével készülő, a település területére jelenleg hatályos Tihany

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz

PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 362/2012. (XII. 12.) határozatával elfogadva TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

5/2004. (I. 28.) GKM rendelet. a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól

5/2004. (I. 28.) GKM rendelet. a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól A közúti közlekedésr l szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának 4. alpontjában kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

A szabályozási terv kötelezı és irányadó elemei

A szabályozási terv kötelezı és irányadó elemei Az Esztergomi Önkormányzat 11/2009. (V.26.) ör. rendelete Esztergom, Szentjánoskút, Urkuta, Zamárd, Ákospalota, valamint Búbánatvölgy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl Esztergom Város

Részletesebben

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása Boldog Községi Önkormányzat 20/2004. (XII. 21.) rendelete Boldog helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Boldog Község Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (3) bekezdés a)

Részletesebben

Söréd Község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosítása Alba Expert Mérnöki Iroda Bt.

Söréd Község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosítása Alba Expert Mérnöki Iroda Bt. II.KÖRNYEZETVÉDELEM, TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA 1.1. Előzmények Söréd Község Önkormányzata módosítani kívánja a település hatályos településrendezési eszközeit.

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k.

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 103526-1-46/2015. Ügyintéz : dr. Ruzsáli Pál Lovrityné Kiss Beáta Kissné Nagy Ildikó Balatonyi Zsolt Kovács Viktor Sipos László Tel.: +36 (62) 553-060/44268

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 22-ei rendes, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 22-ei rendes, nyílt ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 *

S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 * S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 * SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT HADAS MŰTEREM ÉPÍTÉSZ ÉS MŰVÉSZETI KFT. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 15., Tel./fax: 356-763, muterem@hadas.hu

Részletesebben

1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások

1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások 1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások 1.1 A szerkezetalakításra, a térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó ajánlások (a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV Jóváhagyta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 58/2006.(IV.28.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (VIII.27.) rendelete a helyi környezet védelméről. A rendelet hatálya

Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (VIII.27.) rendelete a helyi környezet védelméről. A rendelet hatálya Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (VIII.27.) rendelete a helyi környezet védelméről Mikebuda Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1.. A rendelet hatálya

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1.. A rendelet hatálya Maklár Község Önkormányzatának 6/2009. (XI.2.) rendelete a település Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 14/2005. (XI.15.) rendelete módosításáról Maklár Község Önkormányzatának

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 96.595-1-11/2013. Ügyintéz : dr. Kiss Renáta Sipos László (zaj- és rezgésvéd.) Balatonyi Zsolt (hulladékgazdálk.

Részletesebben

REGIOPLAN JÁNOSSOMORJA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

REGIOPLAN JÁNOSSOMORJA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu JÁNOSSOMORJA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK

Részletesebben

Rétság Város Önkormányzat Képvisel -testületének. 3/2007. (II.16.) rendelete

Rétság Város Önkormányzat Képvisel -testületének. 3/2007. (II.16.) rendelete Rétság Város Önkormányzat Képvisel -testületének 3/2007. (II.16.) rendelete A Helyi Építési Szabályzatról szóló 13/2003. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosításáról Rétság Város Önkormányzat Képvisel

Részletesebben

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei 1 / 11 2011.03.31. 21:09 A jogszabály mai napon hatályos állapota 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993.

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda - Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda - Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda - Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének

Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének (Hatályos: 2012. április 15-től) Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2003.(XII.1.)Kt. rendelete a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, és a településtisztaság

Részletesebben

Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása

Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község a Dunántúli-dombság nagytáj, Mecsek és Tolna-Baranyai-domvidék

Részletesebben

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Jóváhagyási dokumentáció 2014. június 24. NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÚJ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TERVEZETT TERÜLETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁS (Dokumentáció a 314/2012.(XI.8.) korm. rendelet

Részletesebben

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2000.(VI.5.) számú önkormányzati rendelete a környezet- és természetvédelemről 1

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2000.(VI.5.) számú önkormányzati rendelete a környezet- és természetvédelemről 1 TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2000.(VI.5.) számú önkormányzati rendelete a környezet- és természetvédelemről 1 Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

SZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK TELJESKÖRŰ FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK TELJESKÖRŰ FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI MÓDOSÍTÁSA 8.4 KÖZLEKEDÉSVIZSGÁLAT ÉS FEJLESZTÉSI JAVASLAT 8.4.1 Közlekedési vizsgálat a) A város helyzete és kapcsolatai a térségben Szolnok megközelítőleg az ország keleti felének súlypontjában helyezkedik el.

Részletesebben

Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 59/2015. (VI.25.) képviselő-testületi határozatának 2. számú melléklete

Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 59/2015. (VI.25.) képviselő-testületi határozatának 2. számú melléklete Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 59/2015. (VI.25.) képviselő-testületi határozatának 2. számú e 1. TERÜLETFELHASZNÁLÁS A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától

Részletesebben

29/2004. (V.25.) rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövege

29/2004. (V.25.) rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövege Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete BUDAÖRS VÁROS ZÖLDFELÜLETEINEK ÉS ZÖLDTERÜLETEINEK MEGÓVÁSÁRÓL, HASZNÁLATÁRÓL, FENNTARTÁSÁRÓL ÉS FEJLESZTÉSÉRŐL SZÓLÓ a 18/2005. (II.23.), 35/2005. (V.25)

Részletesebben

f e l l e b b e z é s t

f e l l e b b e z é s t Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség részére A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség címén Tárgy: Auchan bevásárlóközpont (Solymár) környezetvédelmi engedélye

Részletesebben

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a veszprémi Házgyári út forgalmával kapcsolatban

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a veszprémi Házgyári út forgalmával kapcsolatban JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a veszprémi Házgyári út

Részletesebben

DUNABOGDÁNY KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2005. JÚLIUS

DUNABOGDÁNY KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2005. JÚLIUS DUNABOGDÁNY KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2005. JÚLIUS Felelős tervező: DUNABOGDÁNY HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA Készítette: Dunabogdány Önkormányzat Polgármesteri Hivatala megbízásából az A.D.U.. Építész

Részletesebben

TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.hu TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E- /2013. Tárgy:

Részletesebben

b.) Kialakult utcasor esetén az épület homlokfala a kialakult beépítési vonalhoz igazodjon, és minimum:

b.) Kialakult utcasor esetén az épület homlokfala a kialakult beépítési vonalhoz igazodjon, és minimum: Vállus község Önkormányzata Képvisel -testületének a helyi építési szabályzatról szóló 16/2009.(XII.31.) számú r e n d e l e t e Vállus Község Önkormányzata Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 15. (Alapítva 1991)

MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 15. (Alapítva 1991) MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 5. (Alapítva 99) Közvélemény kutatásunk az écsi szennyvíztisztító telep átalakításáról és korszerűsítéséről 202. április havá történt.

Részletesebben

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével.

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével. NAGYBÖRZSÖNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ PEST MEGYEI TERÜLET-, TELEPÜLÉS-, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel.:

Részletesebben

T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96 418 373; Fax: 96 418699; email: talent_plan@arrabonet.hu; www.talent plan.hu Győr Rendezési terv

Részletesebben

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 9081Gyırújbarát, BM köz 1. sokoroal@axelero.hu 96/456-740 2005. 2 Témavezetı: Enyingi Tibor (Sokoró Alapítvány)

Részletesebben

Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Kecskemét város közigazgatási területére

Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Kecskemét város közigazgatási területére Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Kecskemét város közigazgatási területére Kecskemét intézkedési tervek Műszaki dokumentációja Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési

Részletesebben

LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE II. KÖTET LŐRINCI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 25/2004. (IV.29.) számú önkormányzati RENDELETTEL jóváhagyott A és SZABÁLYOZÁSI TERVE M-TEAMPANNON KFT.

Részletesebben

Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének. 4/2006. (III. 14.) számú rendelete

Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének. 4/2006. (III. 14.) számú rendelete Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének 4/2006. (III. 14.) számú rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról és a közterületek tisztán tartásáról

Részletesebben

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Környezetvédelmi- fenntarthatósági programja

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Környezetvédelmi- fenntarthatósági programja Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Környezetvédelmi- fenntarthatósági programja 2012-2017 Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Környezetvédelmi-fenntarthatósági programja A Program készítéséért

Részletesebben

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024

Részletesebben

TELKI ÚT MELLETTI TERVEZETT GOLFPÁLYA ÉS KÖRNYEZETE

TELKI ÚT MELLETTI TERVEZETT GOLFPÁLYA ÉS KÖRNYEZETE PÁTY TELKI ÚT MELLETTI TERVEZETT GOLFPÁLYA ÉS KÖRNYEZETE SZABÁLYOZÁSI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA MÓDOSÍTÁSA ALÁTÁMASZTÓ SZÖVEGES MUNKARÉSZEK 1. ELŐZMÉNYEK A tervezési terület jelentős részére 2005-ben

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

2. A tiltott, közösségellenes magatartás fogalma

2. A tiltott, közösségellenes magatartás fogalma Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2012. (VI. 01.) önkormányzati rendelete a tiltott, közösségellenes magatartásokról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Magyarország

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

ÉRD MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

ÉRD MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÉRD MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Melléklet Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 53/2016. (III.24.) számú határozatához É R D MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: 11956-13/2015. Hiv. szám: Tárgy: Ügyintéző: dr. Tatár Beatrix Margit Tarjányi István Kelemenné Szalóky Tímea Bedők László Juhász Judit Pandúr László

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Szám: 100560-2-15/2015. Ea: dr. Balthazár Éva dr. Heged s Márta Balatonyi Zsolt Berényi Anita Tárgy: Szeged 2011 Sportszolgáltató és

Részletesebben

Tárgy: Bakonykoppány I. dolomit védnevű bányatelek környezetvédelmi működési engedély iránti kérelem elutasítása

Tárgy: Bakonykoppány I. dolomit védnevű bányatelek környezetvédelmi működési engedély iránti kérelem elutasítása KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Ügyszámunk: 8682/2012. Iktatószámunk: 62423/2012 Ügyintézőnk: Tárgy: Bakonykoppány I. dolomit védnevű bányatelek környezetvédelmi

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 525-5/2012. Tárgy: Tóalmás 4. számú transzformátor állomás

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HEREND Város Településrendezési terv felülvizsgálat TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Jóváhagyandó munkarész ELFOGADVA: 2011. FEBRUÁR 23. 1 Herend Településszerkezeti terv Készítette Herend Város önkormányzata

Részletesebben

Települési Környezetvédelmi Koncepció. Kazincbarcika 2008. Készítette Kazincbarcika Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály

Települési Környezetvédelmi Koncepció. Kazincbarcika 2008. Készítette Kazincbarcika Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály /2008. (II.22.) sz. Ökt. határozat melléklete Települési Környezetvédelmi Koncepció Kazincbarcika 2008. Készítette Kazincbarcika Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály Kazincbarcika,

Részletesebben

24. 2 Módosította a 15/2011. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 1. (1) bekezdése. Hatálybalépés időpontja: 2011.

24. 2 Módosította a 15/2011. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 1. (1) bekezdése. Hatálybalépés időpontja: 2011. KISKUNMAJSA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 28/2004. (X. 15.) számú rendelete Kiskunmajsa Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és szabályozási tervének jóváhagyásáról Módosítás: 19/2005. (VII. 29.) Ktr. Hatályos:

Részletesebben

Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 5/2006. (II. 28.) számú rendelete SÁRHIDA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 5/2006. (II. 28.) számú rendelete SÁRHIDA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 5/2006. (II. 28.) számú rendelete SÁRHIDA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL A módosításokkal: 11/2011. (X. 14.) önkormányzati rendelet, 17/2011. (XII. 06.) önkormányzati

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/890-1/2011/I. Tárgy: Makói Kistérség Környezetvédelmi Üi.: Tóth Eliza Programja 2011-2016 Melléklet: Környezetvédelmi Program Makó Makó Város

Részletesebben

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT HAJDÚNÁNÁS VÁROS ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLA Jóváhagyási dokumentáció: 2013. június 10. I. II. ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - RAJZI MUNKARÉSZ ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - LEÍRÓ MUNKARÉSZ C Í

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A jelen rendelet hatálya Kál nagyközség igazgatási területére (bel- és külterületére) terjed ki.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A jelen rendelet hatálya Kál nagyközség igazgatási területére (bel- és külterületére) terjed ki. KÁL NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 15/2006.(VII.20) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE KÁL NAGYKÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL Kál Nagyközség képviselőtestülete az 1997.

Részletesebben

I. BERKENYE KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA (Hrsz: 03/9-12, 03/94-96)

I. BERKENYE KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA (Hrsz: 03/9-12, 03/94-96) I. BERKENYE KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA (Hrsz: 03/9-12, 03/94-96) Megrendelő: Berkenye Község Önkormányzata Berkenye Kossuth u. 20. 2641 Tervező: TARJÁNTERV Mérnöki Iroda Kft. Salgótarján

Részletesebben

İcsény Község Önkormányzata Képviselı-testületének../2010.( ) önkormányzati rendelete İcsény község helyi építési szabályozásáról

İcsény Község Önkormányzata Képviselı-testületének../2010.( ) önkormányzati rendelete İcsény község helyi építési szabályozásáról İcsény Község Önkormányzata Képviselı-testületének../2010.( ) önkormányzati rendelete İcsény község helyi építési szabályozásáról İcsény Község Önkormányzatának Képviselıtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. február 28.-i ü l é s é r e VI-5/2013

ELŐTERJESZTÉS KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. február 28.-i ü l é s é r e VI-5/2013 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE VI-5/2013 ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. február 28.-i ü l é s é r e Tárgy: Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014

SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014 SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014 Készítette: Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök Budapest, 2009. június T F E W 1133 Budapest Árboc u. 4.

Részletesebben

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény neve: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító szám: 308450 Honlap: WWW.TIKOVIZIG.HU

Részletesebben

BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról

BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról 1 BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról (egységes szerkezetben a 10/2011. (VIII.08.) önkormányzati rendelettel) Bodmér Község

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 1291-11/2011. Tárgy: Pilisszentkereszt szennyvizeinek szentendrei

Részletesebben

1.. Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja

1.. Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja BALATONKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 19/2009.XI.30.) rendelete 1, 2 A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL Balatonkeresztúr Község

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL H A T Á R O Z A T

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL H A T Á R O Z A T CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 106901-2-14/2015. Ügyintéz : dr. Baltazár Éva Csókási Anita Berényi Anita Balatonyi Zsolt Bánfi Szabolcs Koczkáné Kristó Gyöngyi Miklós Tímea Tel.: +36 (62)

Részletesebben

A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja

A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja 2005. április hó Pro-Vital 2000 Fejlesztési Tanácsadó és Beruházásszervező Kft. Tartalomjegyzék I. A KISTÉRSÉG HELYZETE, SAJÁTOSSÁGAI...4

Részletesebben

Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelete Gyál Város Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ

Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelete Gyál Város Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelete Gyál Város Helyi Építési Szabályzatáról Gyál Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk

Részletesebben

A határozat JOGERŐS: év: 2011 hó: 08. nap: 15. KÜJ: 100 170 793 KTJ: Határozat

A határozat JOGERŐS: év: 2011 hó: 08. nap: 15. KÜJ: 100 170 793 KTJ: Határozat ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Környezetvédelmi Engedélyezési

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE 5. IKTATÓSZÁM: 2-11/2012. MELLÉKLET: 5 DB TÁRGY: Beszámoló az Országos Ivóvízminıség-javító Program megvalósulásáról az Európai Uniós

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben