NEWSLETTER. LAVECO since 1991.

Átírás

1 LAVECO since /4 NEWSLETTER Legális-e a dopping? Társaságiadó-változások Magyarországon Adóváltozások Liechtensteinben Trustok-ról még egyszer LAVECO Karácsonyi Vacsora Cipruson Legális-e a dopping? Középiskolai matematikaórán találkoztam először az axióma kifejezéssel. A háromszög egy axióma, nincs rá definíció, mit is tekinthetünk annak. De valószínűleg mindannyian el tudjuk képzelni miről is van szó, hogyan néz ki egy háromszög. Persze itt is lehetnek árnyalatok, síkfelületen netán domború, vagy homorú felületen kívánjuk megrajzolni az alakzatot. Viharos gyorsasággal változó világunkban a bennünket nap mint nap elárasztó információtömeg feldolgozása és befogadása lehetetlen feladat elé állít mindannyiunkat. Igen, én be merem vallani: nekem nem sikerül. Lehetetlen feladat ez, ha tényleg eleget akarnánk tenni akár egy minimális szinten is maximalistává válva a ránk zúduló információözön feldolgozásának, biztosan belepusztulnánk a frusztrációba. És akkor jövök én is, minden negyedévben a LAVECO Newsletter éppen aktuális számával. Ha igazán őszinte akarok lenni Önökkel, hozzá kell tennem: bizonyos marketing guruk még ennél is gyakoribb hírlevél küldözgetést tartanának üzletileg hatékonyabbnak a LAVECO részéről. Nem látom ugyanakkor értelmét tudósítani a kedves olvasót egy olyan hírről, amely csak kevesek érdeklődésére tarthat számot. A banglades-i jövedékiadó-törvény változása, amely például a háztartási fűtőolaj adójának 2%-os növeléséről szól, meglehetősen partikuláris információ a mi üzleti köreinkben. S bár Banglades egy több mint 150 milliós ország, viszonylag ritka az onnan hozzánk érkező ügyfél, vagy az oda tartó európai üzletember. Nincs értelme ilyen és hasonló hírekkel újságokat megtölteni és havonta bombázni Önöket. Maradnék tehát a negyedévenkénti egy hírújságnál, amely a LAVECO olvasói közönségét érdeklő információkat tartalmazná, mert véleményem szerint ez még feldolgozható tartalmilag és időbelileg egyaránt. Mint ahogyan én is szívesen olvasom negyedévente kedvenc vitaminos üzletem hírújságját arról, hogy szezonálisan milyen vitaminnal, táplálék kiegészítővel erősítsem a szervezetemet. Igen, sajnos még a legkonzervatívabb táplálkozási szakértők is javasolják a kiegészítők szedését, mivel az egyre satnyább minőségű élelmiszerekből testünk nem képes magához venni a szükséges tápanyagokat, s elszennyezett modern világunkban kicsit olyan hatásnak vagyunk kitéve, mint az autó, amelyiknek 95-ös benzint kellene kapnia, de folyamatosan csak 76-os kerül befecskendezésre a motorjába.

2 2010/4 2 vállalkozás tagjai között nincs offshore tulajdonos, de beszállítói vonalon a pénz egy jelentős része ezen irányba távozik. Szívesen venném ugyanakkor segítségüket, ha esetleg meghatároznák az offshore cég fogalmát. Nekem, aki 20 éve foglalkozom a kérdéssel, kicsit nehezen megy. Vagy Valami hasonló jelenség van körülöttünk az minden, vagy semmi, ami nem itthon van. Menynyire offshore egy londoni, vagy éppen stockhol- üzleti világban is. A LAVECO-nál eltöltött, most már lassan egész pontosan 20 év alatt arra lettem mi cég? Én ezeken a helyeken is tudok adómentes formációt létrehozni. Kiálthatunk-e offshore-t figyelmes, hogy ügyfeleink egy része kényszerből használja az offshore céget. Igen furcsa paradoxon ez, de amikor az üzleti konkurensek már ténylegesen be is kell fizetni? Egy Abu-Dhabiban egy máltai cégre, ahol 35% a társasági adó és ezt évek óta alkalmazzák az adókímélő technikákat, bejegyzett befektetési alap, amely mondjuk csekély 500 milliárd dollárral rendelkezik, offshore-e, akkor nincs más lehetőség: ha kimaradsz, lemaradsz. Magasabbak lesznek a költségeid, drágábban kell kínálnod a termékeidet, szolgáltatásaidat, lete adómentes? De az elhíresült Ciprus a maga tekintettel arra, hogy az Emirátusok teljes terü- s a versenytársak leköröznek. A világért sem 10%-os társasági adójával és az egyébként a szeretnék senkit bármire is buzdítani, higgyék el, magyarhoz hasonló transzparens cégjegyzékével megteszi ezt helyettünk a kapitalizmus kőkemény offshore-e? Csak néhány példa a sok közül, de profithajhász világa. a világért sem akarnám szakmai erőfölényemet Nemrég egy gazdasági hetilap cikke akadt felhasználni a példák szaporítására. kezembe Magyarországon. A cikk arról szólt, hogy Illetve egyet mégis elő kell vezetnem: Magyarország a január 1-jétől széleskörűbben a családi vállalkozások egyesületet alapítottak a saját érdekeik képviseletére. Igen jelentős kérdésről van szó: Magyarországon a vállalkozások több, példa lehet, hiszen forint nyereségig értelmezett kedvező társasági adózásával ilyen mint kétharmada családi itt is 10% lesz a nyereségadó. vállalkozás és ők alkalmazzák a foglalkoztatottak offshore, vagy csupán beáll Akkor vajon Magyarország is több mint felét. A cikk a nemzetközi profithajhászat New Hungary apropója a családi vállalkozások továbbvitele, miként próbálva vonzani a külföldi adóversenyébe, magához tudják az utódok kezelni befektetőket? Vagy esetleg ne az apák által megteremtett birodalmat. A kérdés aktuális, hiszen akik sok ezer éve létező adóversenyről, amely valószí- vegyünk tudomást az amúgy a 90-es évek vállalkozási hajrájában alapítottak nűleg azóta létezik, amióta adóztatás van? céget miként a LAVECO is ekkor jött létre A háromszög axióma?, a vitamin doppingszer?, ben Magyarországon azok ma az utódlás nehéz az offshore cég?.. kérdésével néznek szembe. Nos, az érdekvédelmi szervezet szelektálja leendő tagjait, s nem Kívánok hűséges és érdeklődő olvasóinknak üzleti Igen, folytassuk együtt a mondatot 2011-ben. vesznek fel például offshore tulajdonú cégeket sikerekben gazdag Új Évet, magánéletükben sok tagjaik sorába. boldogságot, jó egészséget! Minden tiszteletem a szervezet alapszabályzatának megalkotóié, bár egy dolog a tulajdonlás és Üdvözlettel: egy egészen más dolog például a külföldi, netán Váradi László offshore céggel létesített üzleti kapcsolat, szerződéses viszony. Mert bár lehet, hogy az illető LAVECO Ügyvezető igazgató Ltd.

3 3 2010/4 Társaságiadó-változások Magyarországon január 1-je értékelésünk szerint jelentős fordulatot hozhat a magyar cégek nemzetközi megítélésében. A korábbiakban már meglévő adószabályokhoz képest most egy olyan jelentős módosulás következett be, amely mind a kereskedelmi, mind pedig a befektetési társaságok vonatkozásában adózási előnyöket biztosít a Magyarországon bejegyzett külföldi tulajdonú cégek számára. Ezt az áttörést a társasági adó kulcsának 10%-ra történt csökkentése adja meg, amely a jövő évtől Ft éves nyereség erejéig alkalmazható, az e fölötti nyereség továbbra is 19%-kal adózik. A társasági adó mértéke: 19.par. (1) A társasági adó mértéke a (2) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel a pozitív adóalap 19 százaléka. (2) A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék. (3) (4) Ezzel a változtatással Magyarország az Európai Unióban Ciprus és Bulgária után harmadikként vezette be a legalacsonyabb nyílt, adó-visszatérítési rendszert nem alkalmazó társasági nyereségadó kulcsot. (Azért fontos ezt hangsúlyozni, mert például Málta esetében létezik egy külföldieknek adható adó-visszatérítési rendszer, amely igénybe vehető a befizetett 35%-nyi ténylegesen befizetett nyereségadó ellenében.) A nemzetközi adóversenyben, amely egyre inkább hangsúlyozni kívánjuk, hogy teljesen legálisan jelen van az üzleti életben, ez azt jelenti, hogy az aktív tevékenységet (kereskedelem, termelés, szolgáltatás, stb.) folytató magyar cégekben képződő nyereség kedvezően adózik a korábbiakhoz képest. A további adóterheket vizsgálva természetesen a jövőben is felmerül a helyi iparűzési adó jellemzően 2%-os mértéke, amelyről nem szabad megfeledkeznünk, hiszen ennek alapja, ha nem is egyezik meg a társasági adóéval, de hasonlóan számítandó. További lendületet kaphatnak a Magyarországon bejegyzett, bejegyzendő külföldi tulajdonú holdingtársaságok is. Véleményünk szerint a mostani magyar adószabályok egyértelmű nyertesei a külföldi tulajdonú cégek, akár aktív tevékenységet, akár csupán passzív befektetői tevékenységet végezzenek is. A befektetői holdingtársaságok viszonylatában fontos megvizsgálni alapvetően 3 jövedelemtípus, - a kamat - a jogdíj és royalty típusú díjak, valamint - az osztalék magyarországi adóztatását. A befolyó kamatok 100%-a adóalapot képez a magyar cég esetében. A forrásországban a kifizető szempontjából viszont igénybe vehetőek a Magyarország által megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló adóegyezmények általában kedvező előírásai. A Magyarországról kifizetett kamatok esetében nem terheli tovább a magyar céget a korábbiakban alkalmazott 30%-os adó, mivel a január 1-jétől érvényes szabályok alapján a külföldi szervezet adóját az adótörvény eltörli. Ezzel a változtatással a magyar cég a nemzetközi vállalatközi kölcsönfolyósítás ideális eszközévé vált, hiszen Magyarország semmilyen adóparadicsomi feketelistán nem szerepel, még a legszigorúbb adórendszert alkalmazó nyugati országokban sem. A befolyó royalty típusú díjak adózására részben kedvező előírást tartalmaz a Társasági Adótörvény 7. paragrafusa: Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek: 7. paragrafus (1) Az adózás előtti eredményét csökkenti: s) a kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 százaléka figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra.

4 2010/4 4 A Magyarországról külföldre fizetendő jogdíjakra vonatkozóan megint csak kedvezően alkalmazható szabály, hogy nem kell megfizetni a 30%-os adót a külföldi szervezet részére átutalt jogdíjakra vonatkozóan január 1-jétől. A magyar holdingcég által megszerzett osztalék az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalékot kivéve nem képez adóalapot a társasági adó szempontjából. A magyar cég külföldre kifizetett osztaléka szintén nem adózik Magyarországon, így a külföldiek a társasági adóval leadózott jövedelmüket további osztalékadó megfizetése nélkül szabadon elvihetik az országból. A korábbiakban leírtakhoz kapcsolódva megállapítható, hogy a külföldi tulajdonos által létrejött jövedelmek össz-adóztatása kedvezőbb a magyar magánszemély tulajdonosokhoz viszonyítva. Ha a magyar cég tulajdonosai magyar magánszemély adórezidensek, akkor ők a megszerzett osztalékjövedelmük után még kötelesek 16% osztalékadót, valamint Ft erejéig 14% egészségbiztosítási hozzájárulást is fizetni január 1-je után. A 16%-os kulcs ugyan kedvezőbb, mint a korábbi 25%, de a törvények egészéből az látszik, hogy a jogszabályalkotók egyértelműen ösztönözni kívánják a külföldi befektetőket Magyarországon. S e tekintetben nincs különbség külföldi és külföldi között. Bár az elmúlt két év az offshore cégek emlegetésétől volt hangos, Magyarországon az adótörvények semmilyen korlátozó megszorítást nem tartalmaznak a külföldi cégek magyarországi befektetéseire vonatkozóan. Véleményünk szerint továbbra is megéri külföldi cégként magyarországi leányvállalatban tagként, részvényesként tulajdonosnak lenni, élvezve a helyzet nyújtotta legális adózási előnyöket. Magyarország ideális holdingközponti szerepet tölthet be január 1-jét követően. Adóváltozások Liechtensteinben Az alpesi mini-ország Liechtenstein évtizedeken át a megbízhatóság és stabilitás jelképe volt a pénzügyi világban. A nemzetközi szervezetek nyomására azonban úgy tűnik, Liechtenstein is kénytelen olyan változásokat beiktatni az adórendszerébe, amelyek segítségével lekerülhet számos nyugati ország adóparadicsomokat szankcionáló feketelistájáról. Az adóváltozások január 1-jétől folyamatosan lépnek majd életbe Liechtensteinben, részben társasági formától, részben különböző vagyonelemektől és jövedelemtípusoktól függően eltérően adóztatva a keletkező nyereséget. A társasági adó általános kulcsa 12,5% lesz jogi személyek részére, miközben a tőkeadó megszűnik. A vállalatok korlátlan ideig továbbvihetik a korábbi évek veszteségeit, és új eleme az adórendszernek a csoportszintű adóztatás bevezetése. A korábbi 4%-os osztalékadó megszűnik, igaz átmeneti szabályként a korábbi tartalékok következő két évben történő felosztása esetén ez az adó 2% lesz, majd ezt követően szintén 4%. A legfontosabb nemzetközi vonatkozása az adórendszer változásának Liechtensteinben az egyezményi háló kiszélesedése előtt Liechtenstein mindössze 2 országgal rendelkezett kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel. Még 1955-ben kötöttek egyezményt Svájccal, valamint 1969-ben Ausztriával december 8-án aláírásra került az USA-val egy adóinformáció-csere egyezmény (Tax Information Exchange Agreement, TIEA), valamint általános jogsegély egyezmény is folyamán 11 újabb egyezmény jött létre többek között Németországgal, valamint Franciaországgal az információk cseréjére vonatkozóan. S bár a liechtensteini adószakemberek folyamatosan hangoztatják, hogy ezen egyezmények nem jelentenek automatikus adatszolgáltatást az országok között, az informá-

5 5 2010/4 ciók bekérésének lehetősége megnyílt a magas adókulcsot alkalmazó országok számára. Liechtenstein ezzel folyamatosan elveszítheti azt a több évtizedes image-ét, amely az országot a megbízhatóság és titkosság jelképeként tartotta számon a nemzetközi üzleti közvélemény tudatában. annak egész korábbi gyarmatrendszeréről. A mai adókedvezményes helyszínek túlnyomó többsége az angol trust törvényeket vette át, de nyugodtan említhetjük az USA-t is, amely szintén az angol hagyományok mentén haladt a Trust jog továbbfejlesztésében. Trustok-ról mégegyszer LAVECO Ka r á c s o n y i Va c s o r a Ci p r u s o n A LAVECO Newsletter korábbi számaiban már többször írtunk a Trustokról. A kontinentális jogrendszerű országokban élő üzletemberek számára egy kissé nehezen értelmezhető és kezelhető üzleti megoldás a Trust, amelynek lényege, hogy a Trust-ot Alapító (Settlor) a vagyonát jogilag egy bizalmi vagyonkezelőnek (Trustee) adja át tulajdonjogilag is, aki köteles a megállapodásnak megfelelően a vagyont megőrizni, kezelni a Haszonélvezők (Beneficiaries) javára. A Trust egy magánjogi megállapodás két fél között, jogi személy a megállapodás létrejöttekor nem keletkezik. A Trust-nak tehát nincsenek is konkrét tulajdonosai, csak haszonélvezői (Beneficiaries), akik között az alapító (Settlor) szintén szerepelhet. Nem jön létre tehát ellenőrzött külföldi társaság sem, mivel nincs elkülönülő entitás a Trust esetében. A kontinentális jogrendszertől idegen jogi megoldásról van szó, így ezen országok egy részében a Trust-ban lévő haszonélvezeti jog nem bejelentés köteles az adóhatóság felé a Haszonélvező magánszemély részéről. Bár kissé megfoghatatlannak tűnik e vagyonvédelmi eszköz, a gyakorlatban életképességét bizonyítja az a 800 éves múlt, amely mögötte van az angolszász jogrendszerű országokban. S itt nemcsak szűken véve Angliáról van szó, hanem THE Laveco group december 17-én 4. alkalommal rendezte meg a LAVECO Ltd. larnacai irodája a Karácsonyi Vacsorát. Kollégáinkon kívül részt vettek a partin a helyi ügyvédi, könyvelői, adótanácsadói irodák képviselői, valamint legfőbb banki partnereink is. A helyszín igen különleges volt, mivel egy művészeti galériával egybeépült étterem adott otthont az eseménynek. Így a vacsora szünetében a vendégek szabadon megtekinthették az oldalsó termekben kiállított több ezer bagolyszobrocskát, amely a Ciprusi Ortodox egyház fejének gyűjteményéből való. A páratlan magángyűjtemény még a hazai vendégeket is meglepte, sokan közülük először jártak a galériában, s így számukra is felejthetetlen élményt nyújtott az este, ahol a kellemes ételeken és finom görög borokon kívül latin táncosok is szórakoztatták a résztvevőket. Web site: United Kingdom LAVECO Ltd.. 3rd Floor, Blackwell House, Guildhall Yard, London EC2V 5AE United Kingdom Tel.: Fax: london@laveco.com Hungary LAVECO KFT. 33/a Raday street, 1092 Budapest, Hungary Tel.: Fax: hungary@laveco.com Cyprus LAVECO LIMITED Despina Sofia Complex Ap. 202, United Nations 8 Drosia 6042, Larnaca, Cyprus Tel.: Fax: cyprus@laveco.com Romania optitax S.R.L. 59 Buzesti Str., A5 Block 1st Scale, 1st Floor, 62nd Flat, 1st District, Bucharest, Romania Tel.: Mob: Fax: office@optitax.ro Bulgaria LAVECO eood Porto Lagos No.1,Ent.2,Floor 5, Ap.42, 1463 Sofia, Bulgaria Tel.: Mob: Fax: bulgaria@laveco.com seychelles LAVECO Ltd.. Suite 2, Oliver Maradan Bld. Oliver Maradan Street,Victoria Mahé, Seychelles Tel.: Fax: seychelles@laveco.com A jelen hírlevélben leírtak nem minősülnek konkrét ügyben adott adó-, vám-, társadalombiztosítási vagy egyéb üzleti tanácsnak. A szerzők nem vállalnak semmilyen felelősséget az itt megfogalmazottak helytelen felhasználásából eredő esetlegesen bekövetkező anyagi és erkölcsi károkért, jogkövetkezményekért. A gépelési, tördelési, nyelvhelyességi és egyéb hibákért ezúton is elnézést kérünk, kommentárjaikat pedig köszönettel fogadjuk.