ELÔSZÓ A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT FÖLDRAJZI ENCIKLOPÉDIÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELÔSZÓ A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT FÖLDRAJZI ENCIKLOPÉDIÁJA"

Átírás

1 ELÔSZÓ Jelen Enciklopédia referenciamunkaként kíván szolgálni tanároknak, diákoknak és mindazoknak, akik a magyarországi zsidóságot általában, de különösen az annak helyi közösségeit sújtó katasztrófát szeretnék megismerni. Egyszersmind emlékmûvet kíván állítani azon zsidó közösségeknek, amelyeket a náci korszak idején megsemmisítettek. Más többkötetes, általános holokausztenciklopédiáktól eltérôen, amelyek csak a nácik által uralt Európa fontosabb gettóközpontjaival foglalkoznak, ez az Enciklopédia átfogó jellegû, és teljes egészében egyetlen országra összpontosít. Ez a munka kizárólag a magyar zsidóságot általában, de elsôsorban annak helyi közösségeit érintô tragédiával, illetve ezeknek a közösségeknek a történetével foglalkozik. A közösség nagyságától vagy pedig az abban élô zsidók lélekszámától függetlenül az Enciklopédia az 1944-ben Magyarországon létezô valamennyi zsidó közösségre vonatkozó adatokat magában foglalja. Földrajzi kiterjedése az 1941 és 1944 közötti Magyarország, pontosabban a trianoni Magyarország, amelyhez hozzáadódnak az 1938 és 1941 között Csehszlovákiától, Romániától és Jugoszláviától visszaszerzett területek. Az Enciklopédia bevezetô része a magyarországi zsidóság általános történetét, de hangsúlyosan a holokauszt idôszakát tekinti át. Az érintett témák, továbbá a terjedelmi okok miatt kihagyott részletkérdések elmélyítése, illetve árnyalása az Enciklopédia végén közölt forrásjegyzékben feltüntetett munkák segítségével válik lehetségessé. A történelmi áttekintést 41 önálló fejezet követi, amelyek a korabeli Magyarországot alkotó 41 vármegye és három (a Bereg, a Máramaros és az Ung vármegyéhez tartozó) közigazgatási kirendeltség zsidóságának történetét ismertetik. A különbözô vármegyéket taglaló fejezetek betûrendes sorrendben követik egymást. Az egyes fejezetek az illetô vármegye zsidóságának történetét és tragédiáját vizsgáló történelmi bevezetôvel kezdôdnek, s ezeket a tanulmányokat a közösségek nagyságától függetlenül szintén betûrendes sorrendben követik az adott vármegyén belüli zsidó közösségekre vonatkozó szócikkek. Minden egyes szócikk az illetô település zsidó közösségének történetét írja le, különleges hangsúlyt helyezve a holokauszt idôszakára. Ahol az lehetségesnek bizonyult, a szócikkeket megfelelô fényképfelvételekkel illusztráltuk. Az egyes vármegyék, illetve közösségek történeti leírásának terjedelme több tényezôtôl függ, beleértve a szóban forgó közösség nagyságát, a levéltári, a másodlagos és a nyomtatott források elérhetôségét, valamint a közremûködô munkatársak alaposságát. Az egyes járási székhelyekre vonatkozó szócikkek az adott járásban található valamennyi, 1941-ben zsidók által lakott települést is felsorolják, ugyancsak betûrendes sorrendben, csillaggal jelölve mindazokat a földrajzi egységeket, településeket, amelyekkel az Enciklopédia külön szócikkben foglalkozik. A zárójelben feltüntetett demográfiai-statisztikai adatok az izraelita vallású lakosság, illetve az összlakosság lélekszámára vonatkoznak az adott településen, járásban vagy vármegyében. Ezek az adatok az évi, tehát a vészkorszak elôtti utolsó országos népszámlálás adatai. Számos szócikk tartalmaz a különbözô helyi hatóságok, illetve a zsidó hitközségek ál- A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT FÖLDRAJZI ENCIKLOPÉDIÁJA 5

2 ELÔSZÓ tal német és/vagy magyar kormányzati parancsra készített, a zsidó lakosokat név szerint felsoroló listákból átvett számadatokat is. Mindegyik szócikkhez hivatkozó rövidítéseket használó könyvészeti, illetve levéltári források is tartoznak. A rövidítéseket az Enciklopédia végén közölt bibliográfiai jegyzék segítségével lehet feloldani. Szintén a munka végén találhatók a nevek és a földrajzi elnevezések jegyzékei, illetve az Enciklopédiában elôforduló idegen szavak, elnevezések és kifejezések szószedete. Az egyes vármegyéket bemutató fejezetek végén a holokauszttal kapcsolatos, külön e célra készült térkép található. A Magyarországi Holokauszt Földrajzi Enciklopédiájának kiadását 23 olyan, Magyarországon, Izraelben, Romániában és az Egyesült Államokban élô szerzô elkötelezett munkája tette lehetôvé, akik a magyarországi holokauszt szakértôi. Lekötelezett vagyok valamennyiüknek, amiért ebben a fontos történelmi és mûvelôdéstörténeti vállalkozásban részt vettek, és sikeréhez szaktudásuk megosztása révén hozzájárultak. Különösképpen hálás vagyok jó barátomnak, Tibori Szabó Zoltánnak, aki vállalta a rengeteg munkát feltételezô kihívást. Nemcsak egyes fejezeteket írt meg, hanem vállalta a teljes kézirat megszerkesztését. Mindkét feladatot nagyszerûen végezte. Lekötelezettje vagyok ugyanakkor Nagy Béla közismert térképésznek is, aki kiváló szaktudással készítette el az Enciklopédia különbözô térképeit. Szintén szeretnék köszönetet mondani Toronyi Zsuzsának, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár tudományos munkatársának, Toth Miller Arinak, a magyarországi zsinagógák és zsidó tárgyú képek kitartó és szakavatott gyûjtôjének és azoknak a magánszemélyeknek, akik közvetve vagy közvetlenül a holokauszttal kapcsolatos értékes fényképeket bocsátottak rendelkezésemre. Köszönettel tartozom a Graduate Center of the City University of New York (CUNY) jelenlegi és volt elnökének, William Kellynek, illetve Frances Degen Horowitznak, akik a Graduate Center keretében végzett holokauszttanulmányokat rendíthetetlenül és folyamatosan támogatták. Az Enciklopédia nem jelenhetett volna meg Várszegi Gábor, a Fotex Rt. igazgatóságának elnöke folyamatos és bôkezû anyagi támogatása nélkül. Hálásan méltányolom a CUNY-központú J. and O. Winter Fund, valamint a Várszegi Endowment meghatározó szerepét ezen terv megvalósításában. Egyszersmind elismeréssel tartozom a Conference on Jewish Material Claims Against Germany nagylelkû pénzügyi támogatásáért. Különösen le vagyok kötelezve Saul Kagannak, a Claims Conference tiszteletbeli ügyvezetô alelnökének bátorításáért és egyben az Enciklopédia történelmi fontosságának felismeréséért. Köszönetet mondok Arie és Gizella Edrichnek, Eva és Sheba és Jacob Grubernek, Ann és Gaby Newmarknak, valamint Elisabeth és Jack Rosenthalnak barátságukért és a Graduate Center holokauszttanulmányainak számottevô, folyamatos támogatásáért. Végezetül köszönetet mondok Szabados Erzsinek, feleségemnek, Elizabethnek, a szerkesztésben nyújtott segítségéért és erkölcsi támogatásáért október Randolph L. Braham 6

3 A HOLOKAUSZT MAGYARORSZÁGON: TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS AZ ELÔZMÉNYEK Demográfiai áttekintés Egyes történészek szerint a római korban már számos zsidó település létezett az akkor Pannóniának nevezett területen. Nincsenek meggyôzô statisztikai adatok arról, hogy hány zsidó élt Magyarországon a 17. század végéig, de az évi népesség-összeírás adatai szerint az ország zsidó lakossága abban az esztendôben 4071 fôre rúgott. A zsidó lakosság lélekszáma viszonylag mérsékelt ütemben nôtt a 18. században, s 1735 és 1787 között rôl fôre emelkedett re a zsidók száma elérte a fôt, s az ország összlakosságának 1,8 százalékát alkotta. Ettôl fogva a zsidók lélekszáma és hányada gyorsabb ütemben nôtt a viszonylag magas születési arányszám és kivált a Morvaországból és Galíciából érkezô bevándorlók számának emelkedése folytán re a magyarországi zsidók száma elérte a (3,7 százalék), 1880-ra pedig a fôt (4,4 százalék). Nagy- Magyarország területén a zsidóság lélekszáma ben tetôzött, amikor elérte a fôt, és a 21 milliós össznépesség 4,3 százalékát tette ki. Az aranykor A magyarországi zsidó közösség 1867-es egyenjogúsítása után a sokoldalú fejlôdés példa nélkül álló szintjét élvezte, maradéktalanul élvén azokkal a lehetôségekkel, amelyeket az országot az elsô világháborút megelôzô érában irányító liberális rendszer kínált. A magyar uralkodó osztályok tagjai a dzsentri és a konzervatívarisztokrata vezetôk a zsidókkal szemben toleráns álláspontra helyezkedtek. Ebben nemcsak gazdasági megfontolások vezérelték ôket, de az a vágy is, hogy állandósítsák uralkodó politikai szerepüket a soknemzetiségû birodalomban, amelyben a magyar nemzetiségûek kisebbséget alkottak. Magyarország feudális tradíciója folytán az uralkodó osztályok a zsidókat az üzleti életben és az iparban ösztökélték szerepvállalásra, s így az idô múlásával a konzervatívarisztokrata vezetôk és a zsidó iparosok, bankárok és pénzügyi szakértôk között baráti, az együttmûködésen alapuló és kölcsönösen elônyös viszony alakult ki. A zsidók maradéktalanul éltek az ôket újonnan megilletô tanulási lehetôségekkel is, s rövid idô múltán, ha nem is uralkodó, de befolyásos szerepet játszottak a szabadfoglalkozású pályákon, az irodalomban és a képzômûvészetben. A magyarok toleráns politikájának köszönhetôen a magyarországi zsidóság jelentôs része a magyar nemzet integráns részének tekintette magát. Lelkesen magáévá tette a magyarosítás folyamatát, s nemcsak úgy döntött, hogy megváltoztatja a nevét, de arra is kész volt, hogy a soknyelvû Magyar Királyság más nemzetiségek lakta területein a gazdaság korszerûsítésének és a kulturális élet magyarosításának az ügyét szolgálja. Az önrendelkezési jogot és függetlenséget követelô nemzeti kisebbségek csakhamar a status quo védelmezôit látták a zsidókban, akik nem tápláltak területi törekvéseket, s akik természetesen azt a csoportot támogatták, amelyik leginkább védte ôket. A zsidók jól tudták, hogy a rendszer az antiszemitizmus veszedelmével szemben megvédi A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT FÖLDRAJZI ENCIKLOPÉDIÁJA 7

4 A HOLOKAUSZT MAGYARORSZÁGON: TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS ôket. S bár a legtöbben már asszimilálódtak, nem tekinthettek el az egyre nagyobb számú antiszemita párt és mozgalom létezésétôl és tevékenységétôl, fôképpen pedig a rágalmazási perek hatásától, amelyek közül a legismertebb az as tiszaeszlári per volt. A kormány azonnali és erôteljes fellépése az akkoriban még csak szórványos és helyi jellegû zsidóellenes megnyilvánulásokkal szemben azonban a zsidók ragaszkodását a magyar államhoz még inkább elmélyítette. Ilyenformán az idô múlásával a zsidók, s közülük is fôként azok, akik magyarul beszéltek és asszimilálódtak, minden korábbinál inkább a magyarok barátainak vallották magukat. Kötôdésüket pedig sok esetben nemcsak a célszerûség vagy az arisztokrata- dzsentri rendszer nyújtotta lehetôségek és a biztonság iránti hála erôsítette, de az odaadó hazafiasság is. A két világháború közötti idôszak A két világháború közötti idôszakban és a háborús idôkben a konzervatív-arisztokrata és a zsidó vezetôség nézeteit és magatartását akár a Harmadik Birodalommal, akár a Szovjetunióval szemben bizonyos fokig a két vezetôség között az úgynevezett aranykorban kialakult politikai és gazdasági szimbiózis szabta meg. Jóllehet a konzervatív- arisztokrata vezetôség inkább hajlott arra, hogy a Harmadik Birodalomban Magyarország revizionista törekvései lehetséges kielégítésének eszközét lássa, mindkét vezetôség a német és az orosz terjeszkedéstôl, ám mindenekfölött a bolsevizmustól tartott. Már az elsô világháború befejezôdése elôtt világosan kirajzolódtak annak a jelei, hogy a két csoport közötti érdekközösség valójában korlátozott, törékeny, és elsôsorban a célszerûségen alapszik. Annak dacára, hogy a magyar zsidók buzgón magukévá tették a magyar ügyet, és lelkesen elsajátították a magyar nyelvet, viszonylag kevés kivételtôl eltekintve nem integrálódtak teljesen a magyar társadalomba. Asszimilációs várakozásaik végsô soron meghiúsultak: társadalmi értelemben nem fogadták el ôket sem az arisztokraták, illetve a dzsentrik, akik politikailag és gazdaságilag arra használták ôket, hogy feudális kiváltságaikat állandósítsák, sem a szavazati jogától megfosztott és elszegényedett parasztság, amely akárcsak az ipari munkásság nagy része bennük gyakran az elnyomó rendszer eszközeit látta. A keresztény- zsidó kapcsolatokat megterhelte az a tény is, hogy az országban jelentôs számban voltak jelen a többnyire elszegényedett, jiddisül beszélô zsidók, akik nem asszimilálódtak hogy a magyar nyelv elsajátításáról ne is beszéljünk, s akiket az asszimilálódott, magyarosodott zsidóktól megkülönböztetendô, keleti vagy galíciai zsidókként becsméreltek. Ezekrôl a nem asszimilálódott zsidókról szinte kivétel nélkül fokozatosan az a benyomás kezdett kialakulni, hogy a kormány toleráns politikájára nem méltók. A két világháború közötti periódusban különleges visszaélések céltábláivá váltak, mivel még a Horthy Miklós államfôhöz közel álló civilizált antiszemiták is azt tartották róluk, hogy nemcsak különálló biológiai fajt alkotnak, de ideológiai fajt is, amely a keresztény magyarokat súlyos veszélylyel fenyegeti. A Habsburg-birodalom összeomlásával és a Magyar Királyság megcsonkításával 1918-ban véget ért az az érdekközösség, amely a magyar uralkodó köröket és a zsidókat ideiglenesen öszszekötötte. A nem sokkal ezután megvalósuló, ám rövid életûnek bizonyuló kommunista diktatúra sorsdöntô hatással volt a magyar bel- és külpolitika alakulására a két világháború közötti idôszakban. A Kun Béla vezette proletárdiktatúra rövid, de kíméletlen idôszaka az egész nemzetben keserû emlékeket hagyott, és a magyarországi zsidókra különösen megsemmisítô hatással volt. A zsidók túlnyomó többsége ellenezte a proletárdiktatúrát. A zsidók ugyanakkor valószínûleg többet szenvedtek a lakosság többi részénél. A kommunisták kétszeresen is zaklatták ôket: úgy is, mint középosztálybelieket, és úgy is, mint egy szervezett vallás követôit. Mindezek dacára a közvélemény hajlamos volt arra, hogy az elvetélt diktatúráért a zsidóság egészét hibáztassa. Ez részint azzal függött össze, hogy a Kun- kormányban több zsidó származású kommunista látványos szerepet játszott, de elsôsorban mégiscsak az 1919 nyarának végén hatalomra kerülô ellenforradalmi klerikális-nacio- 8

5 nalista erôk antiszemita propagandájának és akcióinak a következménye volt. Ugyanakkor az is tény, hogy a vezetô magyar politikai osztályok az elvesztett világháborúért saját felelôsségükkel szembenézni képtelenek voltak, s bûnbaknak elsôsorban a zsidóságot kiáltották ki. Az új politikai hatalmat az úgynevezett szegedi gondolat vezérelte, az a sajátos politikai propagandaelegy, amelynek vezérfonalát a bolsevizmus elleni küzdelem, az antiszemitizmus szítása, a soviniszta nacionalizmus és a revansista revizionizmus képezte. Ez utóbbi a trianoni egyezmény területi következményeit meg nem történtté kívánta tenni. A szegedi gondolat mint ideológiai elegy és akcióterv az olasz fasizmus és a német nácizmus elôfutára volt. Az ellenforradalmárok e gondolat jegyében a terror hullámát zúdították az országra, s ez a terror vadság és nagyságrend dolgában az ôt megelôzô és állítólagosan igazoló vörösterror mellett nem törpült el. Az ellenforradalmárok halálosztagai nagyon sok baloldali személlyel, köztük ipari munkásokkal és föld nélküli parasztokkal, valamint ellenzéki értelmiségiekkel is végeztek, de haragjuk elsôsorban a zsidók ellen irányult; erôszakos cselekményeik több ezer áldozatot követeltek. A nemzetet érô megaláztatás, a társadalmi földindulások és az elvesztett háború katasztrofális következményei Magyarország történelmi területének kétharmadát, magyar népességének egyharmadát és összlakosságának háromötödét vesztette el hatására radikalizálódott ellenforradalmárok különféle, szélsôségesen hazafias egyesületekbe szervezôdtek. Ezek mindenekelôtt ama két fô kérdés a revizionizmus és a zsidókérdés sikeres megoldásának szentelték tevékenységüket, amelyek a két világháború közötti Magyarországot mindenekfelett foglalkoztatták. Az idô múlásával e két kérdés összefonódott, és nemcsak Magyarország belpolitikájának, de a Harmadik Birodalomhoz fûzôdô kapcsolatainak is az alapját képezte. Amikor az utódállamok a területi elcsatolások nyomán a történelmi Magyarország legszámottevôbb nemzeti kisebbségeit elnyelték, az ország legsebezhetôbb kisebbségi csoportjává egyértelmûen a zsidók váltak; és mivel a trianoni Magyarország alapvetôen homogén állammá alakult át, a magyarság ügye szempontjából a zsidóság mint statisztikai tényezô fontossága megszûnt. A megcsonkított államban idôvel más célból is visszaéltek a zsidókkal: akárcsak valamivel késôbb a náci Németországban, Magyarországon is ôket tették meg bûnbaknak az ország legtöbb szerencsétlenségéért, a társadalmi- gazdasági viszonyok szétzilálódását beleértve. Ebben a légkörben nem volt meglepô, hogy a fehérterrort követôen Magyarország ugyanaz az ország, ahol a zsidók alig néhány évvel korábban az aranykor áldásait élvezték az elsô világháború utáni Európa elsô országaként hozott zsidóellenes törvényt. Az úgynevezett numerus clausus törvény (1920), amelynek elfogadása sértette a Népszövetség nemzeti kisebbségek védelmérôl szóló egyezményét, 6 százalékra a zsidók összlakosságon belüli állítólagos hányadára korlátozta a felsôoktatási intézményekbe felvehetô zsidók részarányát. Ha néhány évvel késôbb érvényét vesztette is, ez a törvény szentesítette azt az alapelvet, amelyre utóbb sokan hivatkoztak az 1930-as évek civilizált antiszemitái közül, akiket fûtött a vágy, hogy a zsidókérdést rendezett és törvényes módon oldják meg. Ezt az elvet késôbb Gömbös Gyula, a magyar szélsôjobboldal egyik fô képviselôje öntötte szavakba: kikötötte, hogy a zsidók semmilyen területen nem érvényesülhetnek a lakosságon belüli részarányukat meghaladó mértékben. A zsidó vezetôk csupán a háború szerencsétlen végkifejlete okozta idôleges torzulásoknak tekintették az ellenforradalmárok zsidóellenes intézkedéseit, s továbbra is hazafias álláspontra helyezkedtek. A magyar zsidók vezetôi nemcsak hogy magukévá tették a revizionizmus ügyét, de tiltakoztak és elutasítottak mindennemû, Magyarország szuverén jogait sértô külföldi beavatkozást a zsidó közösség érdekében a nemzetközi zsidó szervezetek fellépését is beleértve. Derûlátásuk néhány éven át fokozódott az 1920-as években, amikor a magyar kormány élén az a gróf Bethlen István állt, aki a nagybirtokosok és a pénzmágnások Magyarországát az elsô világháború elôtt irányító konzervatív- arisztokrata csoportot képviselte. A bethleni érát egyfelôl A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT FÖLDRAJZI ENCIKLOPÉDIÁJA 9

6 A HOLOKAUSZT MAGYARORSZÁGON: TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS a konszolidációs belpolitika, másfelôl olyan külpolitika jellemezte, amely arra irányult, hogy a nyugati hatalmak és a Népszövetség segítségével a vélt trianoni igazságtalanságokat orvosolja. Ám Gömbös 1932 októberében történt miniszterelnöki kinevezése ami idôben a németországi náci párt látványos választási gyôzelmeivel egybeesett jókora eltávolodást idézett elô a bethleni bel- és külpolitikától és attól, ahogyan a zsidókérdést Bethlen kezelte. Ez utóbbi csakhamar nemzeti rögeszmévé vált, és intenzitás dolgában gyakran a revizionizmussal vetekedett. A nácik propagandájából merítô magyar radikálisok azt terjesztették a zsidókról, hogy természetüknél fogva hazafiatlan lények, a nemzet energiáját parazita módjára szívják ki, s hajlamosak az internacionalista vagyis bolsevik irányzatok követésére. A propagandakampány csakhamar kibôvült a zsidókérdés határozott megoldására irányuló követelésekkel. A szélsôjobboldal által felvetett korabeli javaslatok skálája a zsidók szakmai és gazdasági tevékenységének jogi úton történô korlátozásától a Magyarországról történô szervezett kitelepítésükig terjedt. Bár a célszerûség és az ideiglenes jellegû taktikai megfontolások a zsidókérdésben elfoglalt álláspontjának felülvizsgálatára késztették, Gömbös volt az, aki politikájával elôkészítette a terepet a Magyarországra és az ott élô zsidókra lesújtó csapásra. Ô kötötte Magyarország sorsát szinte megmásíthatatlanul a náci Németországéhoz. Gömbös nemcsak azzal a bethleni politikával szakított, amely a trianoni igazságtalanságok orvoslását a nyugati demokráciáktól és a Népszövetségtôl várta, de ô volt az is, aki Magyarország külpolitikáját összhangba hozta a náci Németországéval, s lehetôvé tette a birodalom késôbbi behatolását és közvetlen szerepvállalását az ország életének gyakorlatilag valamennyi területén. Ezt nagymértékben megkönnyítette az a félelmetes és potenciálisan kollaboráns hatalmi bázis, amit Gömbös a hivatali ideje alatt kiépített. Az államapparátus közigazgatási és katonai bürokráciáiba be tudta vinni a saját védenceit, és ami talán még fontosabb volt fiatalabb, roppant nacionalista, németbarát tisztekkel töltötte fel a katonai hierarchia felsô köreit, beleértve a vezérkart is. A sajtó radikalizálódása, valamint a szélsôjobboldali politikai mozgalmak és pártok virágzása ugyancsak elôrevetette a késôbbi zsidóellenes túlkapások árnyékát. A Harmadik Birodalom látványos bel- és külpolitikai sikerei az 1930-as évek végén, köztük az Ausztriát bekebelezô Anschluss, aminek folytán Németország határos lett Magyarországgal, az antiszemita jobboldali erôket tovább bátorították. A nácik gyôzelmei ugyanakkor arra késztették az egymást követô magyar kormányokat, hogy a tengelyhatalmak mögé egyre szorosabban sorakozzanak fel. A magyar jobboldalt mind nagyobb lelkesedéssel töltötte el a gondolat, hogy a tengelyhatalmak szövetségének tevékeny tagjaként az európai új rend megteremtésében részt vállalhatnak, s a nácik revizionista-revansista politikájának gyümölcseit learathatják. A birodalompárti politikát különösen a németbarát vezérkar és a kormányzó Magyar Élet Pártjának jobbszárnya támogatta. A tengelybarát politika meglehetôsen gyümölcsözônek bizonyult, s lehetôvé tette, hogy revizionista törekvéseit Magyarország részint valóra váltsa. A tengelyhatalmak úgynevezett elsô bécsi döntése eredményeként Magyarország 1938 novemberében Csehszlovákiától viszszaszerezte a Felvidéket. Csehszlovákia márciusi feldarabolását követôen Magyarország bekebelezte Kárpátalját. Az augusztus 30-án hozott második bécsi döntés nyomán Romániától megszerezte Észak-Erdélyt, Jugoszlávia 1941 áprilisában elszenvedett vereségét követôen pedig annektálta Délvidék területét. Az arisztokrata- konzervatív magyar vezetôk, akik immár teljesen elkötelezték magukat a náci Németországgal kötött politikai szövetség mellett, csakhamar kénytelenek voltak dûlôre jutni a belföldön egyre nagyobb befolyást élvezô jobboldali radikálisokkal. Bár szinte ugyanúgy megvetették a nyilas szélsôségeseket és féltek tôlük, mint a zsidók, a kormány vezetôi kénytelenek voltak ôket is és a németeket is megbékíteni. A magyar nácik ugyanis nemcsak a zsidókérdés megoldásának szükségességéért szálltak síkra, hanem egy társadalmi forradalom elôidézésének szükségességéért is, amely- 10

7 nek véget kellett volna vetnie a konzervatívarisztokrata elemek öröklött kiváltságainak. E vezetôk valójában áldásnak tekintették, hogy a jobboldali szélsôségesek a zsidókérdést melegen tartják, mert így a figyelem a nemzetet gyötrô súlyos szociális és mezôgazdasági gondokról részben elterelôdött. Ezzel magyarázható, hogy egy sor zsidóellenes intézkedést készek voltak elfogadni. Az intézkedések pedig, 1938 és 1941 között minden egyes területi visszacsatolással párhuzamosan egyre drákóibbakká váltak. Az elsô zsidótörvény (1938. évi XV. tc.) május 29-én lépett hatályba. A törvény 20 százalékra korlátozta a zsidók részarányát a szabadfoglalkozású pályákon, valamint a tíz személynél többet foglalkoztató pénzügyi, kereskedelmi és ipari vállalkozásokban. Az május 4-én beiktatott második zsidótörvény (1939. évi IV. tc.) jóval szigorúbb volt az elsônél, s az említett vállalkozásokban foglalkoztatható zsidók részarányát 6 százalékra korlátozta. A törvény részletes és bonyolult vallási és faji meghatározással is szolgált arra nézve, hogy ki minôsíthetô zsidónak. A nagy keresztény egyházak képviselôi, ha nem is egyforma lelkesedéssel, de a parlamentben mindkét törvényt támogatták. A keresztény egyházak vezetôi ugyanakkor némiképp nyugtalankodtak a harmadik zsidótörvény (1941. évi XV. tc.), a Magyarországon valaha is elfogadott messze legarcátlanabbul rasszista törvényjavaslat miatt, amely egyházközségeik tagjainak jelentôs hányadát érintette. A törvény, amely a náci Németország évi nürnbergi törvényét utánozta, augusztus 2-án lépett hatályba. Egyebek között a házasságkötést és a nemi kapcsolat létesítését tiltotta a zsidók és a nem zsidók között. A három nagy zsidótörvényt jó néhány olyan törvényhozási lépés és kormányrendelet követte, amelyek a zsidók gazdasági jólétére megsemmisítô hatással voltak, s amelyek a közép- és alsó osztálybeli zsidókat különösen érzékenyen érintették. A szegény, akár magyar származású, akár külföldi zsidók nehéz sorsát némiképp megkönnyítette azoknak az oktatásikulturális intézményeknek és jóléti szervezeteknek a viszonylag terebélyes hálózata, amelyeket a három legnagyobb zsidó hitközség: a neológ, az ortodox és a status quo tartott fenn, különkülön vagy közösen. A különbözô kormányok zsidóellenes intézkedései azokon az illúziókon alapultak, amelyek az uralkodó elit tagjait a német megszállásig vezérelték. Utóbbiak azt gondolták, hogy ha olyan törvényeket fogadnak el, amelyek a zsidók gazdasági hatalmát megnyirbálják és ártalmas kulturális befolyásukat hatástalanítják, nemcsak hogy megbékítik a szélsôjobboldaliakat akiknek az országot gyötrô, társadalmi és gazdasági okokban gyökerezô nyugtalanság kapóra jött, de a Harmadik Birodalomnak is kedvében járnak. Az uralkodó elit mérsékeltebb tagjai, a civilizált antiszemiták álláspontjukat azzal indokolták, hogy a zsidóellenes intézkedések valójában maguk a zsidók létfontosságú érdekeit védik. Ez a gondolkodás abba a szélesebb, fellegekben járó feltevésbe simult bele, hogy a Harmadik Birodalom mögé felsorakozó Magyarország anélkül is kielégítheti revizionista törekvéseit, hogy cselekvési szabadságát veszélybe sodorná. A magyar zsidóság felsô rétegeinek tagjai a hivatalos országos vezetôséget beleértve osztották ezeket az illúziókat. Tették ezt abban a meggyôzôdésben, hogy az országot irányító elit a jövôben is méltányolni fogja, hogy a zsidó közösség hosszú ideje hûségesen szolgálja a magyarságot, s ezért megóvja majd a zsidók alapvetô érdekeit. Kénytelen-kelletlen fogadták el azonban a sok zsidóellenes intézkedést, amelyek a kor szellemét tükrözték, úgymond csak taktikai jellegû lépések voltak, s amelyekre azért volt szükség, hogy a bel- és külföldi szélsôjobboldaliak antiszemita kampányának méregfogát kihúzzák. A magyar zsidóság felsô rétegeinek tagjai hajlottak arra is, hogy egyetértsenek a kormány vezetôinek gondolatmenetével, miszerint a legfôbb biztosítékot az antiszemitizmussal és az intoleranciával szemben a zsidóellenes törvények alkották. Következésképpen meg voltak gyôzôdve arról, hogy a zsidók biztonsága és jóléte az alapvetôen reakciós konzervatív-arisztokrata rezsim fennmaradásával elválaszthatatlanul összekapcsolódik. A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT FÖLDRAJZI ENCIKLOPÉDIÁJA 11

8 A HOLOKAUSZT MAGYARORSZÁGON: TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS MAGYARORSZÁG TERÜLETI GYARAPODÁSA M=1:

9 K. E. E. VÁRMEGYE: Közigazgatásilag egyenlôre egyesített vármegye A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT FÖLDRAJZI ENCIKLOPÉDIÁJA 13

10 A HOLOKAUSZT MAGYARORSZÁGON: TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS Tény, hogy amíg az arisztokrata elit volt hatalmon, a magyar zsidóság létfontosságú érdekei viszonylag csorbítatlanok maradtak még a háború alatt is. A magyar rendszer a háború éveiben is befogadott sok ezer menekültet Lengyelországból, Szlovákiából és máshonnan, s következetesen szembeszegült a németek egyre nagyobb nyomásának, hogy a zsidókérdés végleges megoldását hajtsa végre. Mialatt Európának a nácik által ellenôrzött részein a zsidókat módszeresen semmisítették meg, Magyarország mindaddig megvédte a maga fônyi zsidóságát (beleértve azt a mintegy kitértet is, akik Magyarország évi faji törvénye értelmében zsidónak minôsültek), amíg az március 19-én bekövetkezett német megszállásakor függetlenségét gyakorlatilag el nem veszítette. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarországnak ne lett volna szégyellnivalója. A magyarok által kezdeményezett akciók következtében a zsidók több mint hatvanezer hitsorsosukat vesztették el. Az áldozatok többsége olyan zsidó volt, akit munkaszolgálatra mozgósítottak. A többiek a Kamenyec-Podolszkij közelében 1941 augusztusában, illetve az Újvidéken és környékén 1942 januárjában és februárjában lezajlott vérengzések áldozatául estek. A történtek ellenére azonban a magyar zsidóság alig sejthette, hogy mi vár még rá. A zsidó közösség a holokauszt elôtt Az évi népszámlálás szerint Magyarország lakossága fô volt, akik közül en (4,94 százalék) vallották magukat zsidónak. Ezen belül zsidó élt a trianoni Magyarországon ( Budapesten) és a Magyarország által 1938 és 1941 között megszerzett területeken: mintegy a Csehszlovákiától 1938 novemberében megszerzett Felvidéken és a Csehszlovákiától 1939 márciusában megszerzett Kárpátalján; a Romániától 1940 augusztusában megszerzett Észak- Erdélyben és a Jugoszláviától 1941 áprilisában megszerzett Bácska térségében. Ezenfelül mintegy fôre rúgott azoknak a kitérteknek vagy a zsidó származású keresztényeknek a száma, akik az akkoriban hatályba lépô faji törvények értelmében zsidóknak minôsültek. Közülük fô élt a trianoni Magyarországon ( Budapesten) és a megszerzett területeken. A túlnyomórészt városiasodott és hazafias érzületû zsidók az elsô világháborúbeli összeomlás után is fontos szerepet játszottak Magyarország modernizálódásában és kapitalista fejlôdésében. Viszonylag kis hányaduknak sikerült megôriznie vezetô pozícióját a szabadfoglalkozású pályákon és a gazdaság fô szektoraiban, így a bankvilágban, az iparban és a kereskedelemben. Az egyre kíméletlenebbé váló antiszemita agitáció és kormánypolitika hatására azonban a zsidók nagy többsége a megélhetésre valót is alig tudta magának összekaparni. Különösen igaz volt ez a Magyarország március 19-én bekövetkezett német megszállását megelôzô háborús években. Az elszegényedett zsidókat a zsidó hitközségek támogatták, amelyek a vallási, iskoláztatási, egészségügyi és jóléti intézmények jól fejlett hálózatát tartották fenn. A támogatás mértéke a központi jóléti intézmények és a helyi hitközségek pénzügyi állapotától függôen közösségenként eltérôen alakult. A nagyobb közösségek háromféle típusú hitközségekbe szervezôdtek: a neológ (vagy reform-, illetve kongresszusi) hitközségekbe, amelyek prototípusa a pesti zsidó közösség volt, fôként a magyarországi zsidóság beolvadni kész rétegeinek tagjaiból álltak, s a modern felekezeti gyakorlatot követték; az ortodox hitközségekbe, amelyek túlnyomórészt a beolvadást ellenzô zsidókból tevôdtek össze, akik ragaszkodtak a judaizmus hagyományos szertartásaihoz és gyakorlatához; és a létszámban legkisebb status quo hitközségekbe, amelyek tagjai általában független irányvonalat követtek. A két háború közötti idôszakban a magyar zsidóság 267 nagyobb és 465 kisebb hitközségben tömörült. Ezek közül 104, illetve 131 volt neológ, 149, illetve 321 ortodox és 12, illetve 13 status quo hitközség. A neológ hitközségeket szinte minden esetben világi személyek irányították. Az ortodoxokat, noha hazaszeretetük semmivel sem maradt el a neológokétól, többnyire rabbik vezették. A szélsôséges ortodoxok, a zömmel jid- 14

11 disül beszélô haszidokat beleértve, az ország északkeleti részein, fôként Kárpátalján és Észak- Erdélyben koncentrálódtak. A helyi hitközségek országos szervezeteik irányítása alatt mûködtek. Hatáskörük jellegét és korlátait a kormány szabta meg. A magyar zsidóság központi vezetését a neológok uralták, akik a trianoni Magyarország hitközségeinek többségét is ellenôrzésük alatt tartották. Ez a gazdag, hazafias érzületû és általában konzervatív elemekbôl álló vezetôség szilárdan elkötelezte magát a hagyományos konzervatív-arisztokrata rendszer értékei és alapelvei mellett. Egyértelmûen azonosult Magyarország revizionista törekvéseivel, s a megszállás elôtti korszakban mindvégig meg volt gyôzôdve arról, hogy a zsidóság és a magyarság alapvetô érdekei szorosan összefonódnak. A magyar zsidók többségéhez hasonlóan a vezetôk is büszkén hangoztatták, hogy ôk izraelita hitû magyarok. Ilyenformán hajlottak arra, hogy az antiszemitizmus erôsödését és a zsidóellenes intézkedések ezt követô meghozatalát az egész nemzetet érintô jogi és alkotmányos kérdésként fogják fel, amelyben a kor szelleme tükrözôdik vissza. Nem tágítottak attól a meggyôzôdésüktôl, hogy a szomszédos országok zsidó közösségeivel szemben a magyarországi zsidók a konzervatív-arisztokrata magyar kormány fizikai védelmét élvezve a háborút túl fogják élni. A NÉMET MEGSZÁLLÁS ELÔTTI KORSZAK Magyarország belépése a második világháborúba az ország zsidó közössége szempontjából újabb vízválasztónak bizonyult. A zsidók helyzete a háború elsô hónapjaiban számottevôen romlott. Túl azon, hogy amúgy is két nagyszabású zsidótörvény korlátozta ôket gazdasági és szabadfoglalkozású tevékenységeikben, a zsidókat immáron újabb korlátozások sújtottak, amelyeket egy nyíltan fajvédô törvény, az úgynevezett harmadik zsidótörvény kötött ki. Amint már láttuk, e törvény rendelkezései értelmében számos kitért és zsidó származású keresztény minôsült zsidónak, és tilos lett a házastársi vagy szexuális viszony létesítése zsidók és keresztények között. A szovjet erôk fölött aratott korai gyôzelmek hatására kialakuló euforikus légkörben a zsidók elvadult hecckampány célpontjaivá váltak, amely nemcsak a judeobolsevizmusként aposztrofált kommunizmus minden szörnyûségével azonosította ôket, de Magyarország gazdasági nehézségeit is az ô nyakukba varrta. Nacionalista, hazafias és jobboldali elemek követelték, hogy Magyarország háborús erôfeszítésekhez történô katonai hozzájárulásának növelésén túlmenôen az ország a náci Németország zsidópolitikáját is kövesse, a zsidók kitelepítését beleértve. A dühödten antiszemita sajtóhadjáratnak és a kormány zsidóellenes belpolitikájának a hatására a közvélemény egyre látványosabban jobbra tolódott. Csakhamar a zsidókat hibáztatták a háborúért és minden belpolitikai nehézségért, ami a háború velejárója volt, beleértve az egyre nagyobb méreteket öltô áruhiányt és a virágzó feketepiacot is. A zsidók roppant sebezhetôk voltak az efféle vádaskodásokkal szemben, hiszen nagyon fontos szerepet játszottak az üzleti életben, az iparban, a kereskedelemben és a pénzvilágban. Bár, ahogyan az hadviselô országban lenni szokott, gyakorlatilag az egész lakosság igyekezett készleteket felhalmozni, a hiányokat és az árak emelkedését kizárólag a zsidók mesterkedéseinek tulajdonították. A keresztény középosztály hagyományos antiszemitizmusát erôsítette a Harmadik Birodalom iránt növekvô rokonszenve, sôt csodálata. Hasonlóképpen érzett az ipari munkások és a parasztok egyre nagyobb hányada is. A zsidóellenes hisztéria légkörében a zsidók ellen folyamatosan újabb és újabb intézkedéseket követeltek és hoztak. Egyik rendelet a másik után született a zsidók különleges munkaszolgálatos-századokban teljesítendô szolgálatáról vagy a különbözô zsidótörvények végrehajtásáról, ami a zsidók helyzetét az üzleti életben és a szabadfoglalkozású pályákon tovább nehezítette vége felé az illetékesek újabb törvénytervezetet fogadtak el, amely az izraelita hitet végsô soron bevett vagy elfogadott vallásból csupán megtûrt vallássá degradálta. Bármennyire húsba vágóak voltak is azonban ezek a rendelkezések, nem ingatták meg A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT FÖLDRAJZI ENCIKLOPÉDIÁJA 15

12 A HOLOKAUSZT MAGYARORSZÁGON: TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK április A Magyar Zsidók Központi Tanácsának összeírása a német hatóságok rendelkezése nyomán 16

13 17 A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT FÖLDRAJZI ENCIKLOPÉDIÁJA

14 A HOLOKAUSZT MAGYARORSZÁGON: TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS a magyarországi zsidókat abban a mélységes hitükben, hogy ôket fizikai veszély nem fenyegeti. Ez a hit részben azon a meggyôzôdésükön nyugodott, hogy a konzervatív-arisztokrata vezetôség, amellyel szerteágazó gazdasági és személyes kapcsolatokat tartottak fenn, éppúgy meg fogja védeni ôket, ahogyan a múltban tette. A magyar zsidók bizalma abban, hogy a közösség bár gazdaságilag tönkrement és megfogyatkozott állapotban elég erôs pozícióban túléli majd a háborút, és képes lesz biztosítania önmaga gyors rehabilitálását, tragikus módon közrejátszott abban is, ami az ország március 19-én bekövetkezett német megszállása után velük történt. A központi zsidó vezetôség nem tett rendkívüli óvintézkedéseket, és nem tájékoztatta a helyi vezetôket vagy a magyar zsidók tömegeit a végleges megoldás programjának Európa más részein már javában zajló megvalósulásáról. Ez annál is inkább súlyos mulasztás volt, mivel 1942 közepétôl már egyre világosabban kirajzolódtak elôttük a program részletei és méretei. Álláspontjukhoz annak ellenére is mereven ragaszkodtak, hogy már jóval a német megszállás elôtt három súlyos esemény rendítette meg a közösséget és a magyar társadalom tisztességes rétegeit: a hontalan zsidók összefogdosása és lemészárlása; az úgynevezett délvidéki körzetben elkövetett vérengzések és a munkaszolgálatos rendszer radikalizálódása. A zsidóság vezetôi hajlamosak voltak arra, hogy ezeket az eseményeket ne a késôbbi erôszakos cselekmények elôjátékainak tekintsék, hanem csupán eltévelyedéseknek, amelyeket a felelôsök nemsokára majd kiigazítanak. A hontalan zsidók összefogdosása és lemészárlása Ausztria márciusi bekebelezése, Csehszlovákia 1938 novembere és 1939 márciusa közötti feldarabolása és Lengyelország ezt követô, szeptemberi német megszállása után nagyon sokan kerestek menedéket Magyarországon. Ezen az embertömegen belül különbözô becslések szerint és között mozgott a többnyire osztrák, német, lengyel és szlovák származású zsidók száma. Egy részük hamis papírokkal árjaként élt Magyarországon; mások hivatalos tartózkodási engedély birtokában háborítatlanul élhettek az országban; megint mások a budapesti cionista Palesztina Hivatal erôfeszítéseinek köszönhetôen Palesztina felé átutazóban tartózkodtak Magyarországon. A zsidó menekültek jelentôs hányada internálótáborba került Csörgôre, Garanyba és Ricsére. Ám bármilyen minôségben tartózkodtak is Magyarországon, kötelesek voltak lajstromba vétetni magukat a Magyarországon élô külföldi állampolgárok fölött joghatósággal rendelkezô szervnél, a Külföldieket Ellenôrzô Országos Központi Hatóságnál (KEOKH). A KEOKH feladatköre és felelôssége látványosan megnôtt a második világháború kitörése nyomán, amikor a menekültek egyre nagyobb számban érkeztek az országba. Amikor június 27-én Magyarország is belépett a Szovjetunió elleni háborúba, majd Magyarországtól északkeletre jelentôs ukrán területek kerültek magyar katonai közigazgatás alá, a KEOKH két megrögzötten antiszemita tisztségviselôje Martinidesz Ödön és Kiss Árpád tervet dolgozott ki a hontalan zsidók áttelepítésérôl az újonnan felszabadított területekre. A lengyel és orosz zsidók elûzésérôl szóló tervüket azzal indokolták, hogy ezek a zsidók, akik a zsidóellenes intézkedések következtében Magyarországon munkanélküliekké váltak, Galíciában új életet kezdhetnek. Elôször Kozma Miklóssal vették fel a kapcsolatot, aki az as évek közepén a Gömbös-kormány belügyminisztere volt, akkoriban pedig Kárpátalja kormányzói biztosa. Kozma lelkesedett a tervért, akárcsak Werth Henrik vezérkari fônök és Bartha Károly honvédelmi miniszter, az a két kormány-tisztségviselô, akiket a terv megvalósítására Kozma mozgósított. Közösen beszélték rá Bárdossy László miniszterelnököt, aki viszont a minisztertanácsot gyôzte meg a terv életrevalóságáról. A tanács tagjai közül a tervet állítólag egyedül a belügyminiszter, Keresztes-Fischer Ferenc ellenezte. A minisztertanács úgy határozott, hogy minden kétes állampolgárságú egyént ki kell utasítani Kárpátaljáról, és át kell adni ôket a kelet- galíciai német hatóságoknak. A terv végrehajtásával, amely túlmutatott Kár- 18

15 Hontalan zsidók összegyûjtése és deportálása, 1941 nyara pátalja határain, Kozmát bízták meg. A zsidók kiûzésének törvényes keretét Batizfalvy Nándor, a KEOKH tisztviselôje alakította ki. Batizfalvy a minisztertanács határozata alapján dolgozta ki az áttelepítés részleteit, amelyek utóbb bekerültek az július 12-én kelt 192/1941. számú rendeletbe. A rendeletet kiegészítette egy titkos utasítás, amelyet Siménfalvy Sándor, a KEOKH vezetôje adott ki. Az utasítás szerint a rendelet fô célja az volt, hogy az országba fôként az utóbbi idôben beszivárgott lengyel és orosz zsidók minél nagyobb számban és minél elôbb elszállításra kerüljenek. A terv szerint a zsidókat a lengyel határhoz közeli Kôrösmezôre kellett vinni és ott átadni a katonai hatóságoknak. Az akció elôzményeként Kôrösmezôre már 1940 ôszén deportáltak magyar zsidókat Észak-Erdélybôl és Máramarosból. Az 1940 októberében Csíkszeredából, majd késôbb Borszékrôl és más székelyföldi településekrôl deportált és a magyar szovjet határon egyszerûen átdobott zsidók megmentéséért A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT FÖLDRAJZI ENCIKLOPÉDIÁJA 19

16 A HOLOKAUSZT MAGYARORSZÁGON: TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS Slachta Margit katolikus rendfônök lépett közbe, sajnos kevés eredménnyel. A deportáltak zöme Magyarországon született, magyar állampolgársággal rendelkezô személy volt, akiktôl azonban a magyar hatóságok különbözô okokból meg akartak szabadulni. Amikor végeztek a formalitásokkal, a KEOKH szervei hozzáláttak, hogy begyûjtsék a jobbára lengyel születésû vagy származású, hontalan zsidókat. A hontalanok között azonban szép számban voltak magyar zsidók is, akik csak azért nem tudták bizonyítani magyar állampolgárságukat, mert nem tudták azonnal beszerezni papírjaikat. Voltak magyar állampolgárságú zsidók, akiket csak azért tartóztattak le, mert szálka voltak a helyi hatóságok szemében. Kôrösmezôre szállították például az egész putnoki zsidó közösséget, noha az szinte kizárólag magyar származású zsidókból állt. A Budapesten összegyûjtött hontalan zsidókat a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában, illetve a zsidó közösség Magdolna, Páva és Szabolcs utcai létesítményeiben helyezték el. A zsidókat rendszerint éjjel szedték össze, alig néhány órával azután, hogy közölték velük a deportálási határozatot. A zsidók összegyûjtése különösen kíméletlen volt Kárpátalján, ahol az egyik zsidó közösségbôl egyetlen szál ember sem maradt. A zsidók a látszat kedvéért engedélyt kaptak, hogy háromnapi ennivalót vigyenek magukkal, de olyan gyorsan gyûjtötték be ôket, hogy élelem beszerzésére nem maradt idejük, s többnyire csak azt vitték magukkal, amit a nagy sietségben odahaza találtak. A magyar tisztségviselôk biztosították a zsidókat afelôl, hogy Lengyelországba kerülnek, ahol beköltözhetnek azoknak a helyi zsidóknak az üresen maradt otthonaiba, akik a szovjet csapatokkal együtt távoztak a vidékrôl. A hontalan zsidókat tehervagonokba zsúfolva szállították Kôrösmezôre. Az utazás gyakran órát is igénybe vett. A kôrösmezôi gyûjtôhelyrôl a zsidókat naponta mintegy ezerfônyi csoportokban dobták át a határon augusztus 19-ig zsidót adtak át az SS- nek. Körülbelül még et szállítottak át a hónap végéig, amikorra az akció lezárult. Az átadott zsidókat az SS teherautókon elôször Kolomea környékére szállította. Innen fôs csoportokban, gyalogmenetben jutottak el a Kamenyec-Podolszkij környékén létesített ideiglenes barakkokba. Útközben gyakran karszalagos ukrán milicisták támadták meg és rabolták ki ôket. Aki nem volt hajlandó átadni értékeit, azt megölték. Kolomea és Kamenyec-Podolszkij térségében, amelyet a szovjet csapatok alig néhány héttel korábban ürítettek ki, még maradt néhány odavalósi zsidó, fôként nôk és gyermekek, akik azonban sok segítséget nem, legfeljebb menedéket tudtak nyújtani a Magyarországról kitoloncolt zsidók egy részének. A németeket a magyarországi zsidók tömeges beözönlése felkészületlenül érte. Eleinte még a deportálások leállítását is kérték, mondván, hogy nem tudnak mit kezdeni ennyi zsidóval, akik veszélyeztetik összeköttetési vonalaikat. Mivel azonban a magyarok nem voltak hajlandók a zsidókat visszafogadni, a helyzet csak egy augusztus 25-i értekezleten tisztázódott, amelyen a résztvevôket zömmel Wehrmacht-tiszteket Franz Jaeckeln SS-tábornok, az SS és a katonai rendôrség körzeti parancsnoka megnyugtatta, hogy szeptember 1- jéig befejezi ezeknek a zsidóknak a likvidálását. A Magyarországról kitelepített zsidókat augusztus án semmisítették meg. Egy szemtanú beszámolója szerint azt mondták nekik, döntés született arról, hogy Kamenyec-Podolszkijt meg kell tisztítani a zsidóktól, s ezért máshová kell vinni ôket. A kitelepített zsidókat SSegységek, ukrán segéderôk és állítólag egy svábokból álló magyar utászalakulat fogta körül, s a kamenyec-podolszkiji helyi zsidókkal együtt arra kényszerítette ôket, hogy mintegy 20 kilométert meneteljenek olyan területen, ahol bombatölcsérek szaggatták fel a talajt. Ezután megparancsolták nekik, hogy vetkôzzenek le, majd legéppuskázták ôket. Jó néhányukat súlyosan megsebesülve, de még élve temettek el. Nem lehet pontosan megállapítani, hogy Kamenyec- Podolszkijban hány zsidó lelte halálát. Franz Jaeckeln az szeptember 11-én kelt, 80. számú oroszországi hadmûveleti jelentésében a Kamenyec-Podolszkijban agyonlôtt személyek számát ra tette. Tegyük hozzá, hogy a nácik végleges megoldása programjának a vég- 20

17 rehajtásában ez volt az elsô eset, amikor az áldozatok számát már csak ötjegyû számmal lehetett kifejezni. A Magyarországról kitelepített közel zsidóból mindössze mintegy 2000 személy maradt életben. Néhányan közülük lengyel parasztok vagy megvesztegetett magyar katonai személyek segítségével menekültek meg. Mások vélhetôen úgy próbálták menteni a bôrüket, hogy szovjet ellenôrzésû területre szöktek át, vagy elrejtôztek. A Magyarországra visszatérô menekültek odahaza elmesélték szenvedéseik és a tömeggyilkosság hátborzongató részleteit. A tömeges kivégzésekrôl szóló hírek felkeltették Keresztes-Fischer Ferenc, a felvilágosult gondolkodású belügyminiszter figyelmét, aki a deportálásoknak azonnal véget vetett. A délvidéki vérengzések Még el sem ült a vihar, amelyet a Kamenyec- Podolszkijban rendezett vérfürdô kavart, máris újabb atrocitások egész sorozata rázta meg a nemzet liberális rétegeit általában és a zsidó közösséget különösen. Ezúttal arról a hadmûveletrôl volt szó, amelynek keretében a Délvidéket így nevezték Jugoszlávia magyar kézre került területét akarták megtisztítani Tito minden korábbinál tevékenyebb partizánjaitól. A partizánok egyre merészebb akciókat hajtottak végre, mire a magyar hatóságok elhatározták, hogy kifüstölik odúikat. Figyelmüket elôször az úgynevezett Sajkás vidékére összpontosították, Bácskának arra a részére, amely a Duna és a Tisza összefolyása által képzett háromszöget ölelte fel január 4-én a csendôrség helyi alakulatai házról házra haladva razziáztak Zsablya községben és környékén, s eközben hat csendôr vesztette életét. A helyi közigazgatási tisztviselôk és a csendôrség a helyzeten nem tudott úrrá lenni, s ezért a kormánytól kért erôsítést. A minisztertanács által felhatalmazott Szombathelyi Ferenc vezérezredes és vezérkari fônök utasította a Szeged környékén állomásozó V. hadtest parancsnokát, Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagyot, hogy egységeivel siessen a helyi csendôrés rendôralakulatok segítségére. Feketehalmy- Czeydner hangos németbarát és vad antiszemita volt, aki elérkezettnek látta az idôt, hogy a helyi partizánokat móresre tanítsa. Három gyalogsági zászlóaljat rendelt a térségbe, Deák László ezredes parancsnoksága alatt. A csendôri- rendôri alakulatokat nemzetôrségek erôsítették, amelyek szinte kizárólag a térségben élô magyarokból és németekbôl álltak. Bár Zsablyán idôközben kivégeztek hat partizánt, s a rend ezzel helyreállt, a térségben ádáz harcokat vezénylô magyar tisztek úgy döntöttek, hogy megleckéztetik Zsablyát és a szomszédos településeket, így Csurogot, Gyurgyevo- Mozsort, Sajkásgyörgyét és Titelt. A településeket körülvétették, s az ott élô emberek jó részét lemészároltatták. Mivel a vérengzésekben közremûködô tisztek jó része a zsidókat természetes ellenségének és lényegénél fogva tényleges vagy potenciális partizánnak tekintette, haragjukat nagyrészt a települések kiszolgáltatott zsidó lakosságán töltötték ki. Feketehalmy-Czeydner hivatalos jelentésben számolt be a Sajkás térségében történtekrôl. Ennek alapján a magyar hatóságok január 12-én elrendelték az átfésülési mûveletek kiterjesztését magára Újvidékre is. Az újvidéki akciók közvetlen irányítását Grassy József vezérezredesre bízták, aki január 20-án vonult be egységeivel a városba. Vele tartott a vad antiszemita hírében álló Zöldi Márton csendôr százados, aki a Szekszárdról odavezényelt csendôralakulatokat vezette. Feketehalmy-Czeydner még aznap találkozott a mûvelet végrehajtásával megbízott rendôr-, csendôr- és katonatisztekkel, és közölte velük, hogy a városban három napra átveszik az ellenôrzést, s ezalatt elvégzik a tisztogatást. Óva intette ôket a késedelmes fegyverhasználat veszélyétôl. A rajtaütés másnap reggel vette kezdetét. A várost nyolc körzetre osztották. Az elsô napon mintegy 6-7 ezer gyanús egyént vittek a sebtében felállított igazolóbizottságok elé. Csaknem száz személyt ôrizetbe vettek, et pedig a lehetô legrövidebb kihallgatás után agyonlôttek, és a Dunába dobtak. Január 22- én azonban az események még baljósabb irányba fordultak. A tisztogatás irányítói úgy döntöttek, hogy a lakosság tehetôsebb rétegeibôl szednek túszokat, ami természetesen a zsidók A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT FÖLDRAJZI ENCIKLOPÉDIÁJA 21

18 A HOLOKAUSZT MAGYARORSZÁGON: TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS Újvidéki áldozatok tetemei a Duna partján 1942-ben túszul ejtését jelentette. Az antiszemitizmussal már amúgy is megmérgezett katonákat Zöldi azzal is bujtogatta, hogy nagy zsákmányt helyezett kilátásba, külön adag rumot osztott szét köztük, és tudomásukra hozta, hogy több csendôrére rálôttek. Az állítólagos támadást Zöldi maga szervezte meg saját csapatai ellen, és bizonyítékokat is kreált oly módon, hogy bepólyált sebesült katonákat vonultatott fel a polgárokból és katonákból álló közönség elôtt. A támadás megtorlásaképpen Feketehalmy- Czeydner parancsot adott a túszok tömeges kivégzésére. Az akció kiterjedt a város több körzetére, ahol ötletszerûen végezték ki a zsidók és a szerbek csoportjait. A messze legkegyetlenebb atrocitásokra a Duna- parton került sor, az úgynevezett strandon. A gyalogmenetben kísért vagy teherautókon odaszállított áldozatokat négyes sorokba állították, s meztelenre vetkôzve kellett várniuk kivégzésükre. A szerencsétlen emberek többségét az ugródeszkáról lôtték a Dunába, amelynek jégpáncélját ágyúlövedékekkel szaggatták fel. A strandon mûködô kivégzôosztagot Korompay Gusztáv irányította. Az Újvidéken és a Bácska más részein elkövetett szörnyûségekrôl Keresztes-Fischert többek között Deák Leó, Bács-Bodrog vármegye fôispánja tájékoztatta. Január 22-én felfüggesztették ugyan a tisztogatásokról szóló parancsokat, ám a véres akciók, ha kisebb intenzitással is, tovább folytatódtak: Újvidéken még huszonnégy órán át, a Délvidék jó néhány egyéb területén pedig körülbelül egy héten keresztül. A délvidéki tisztogatásoknak 3309 személy esett áldozatául, köztük 141 gyerek és 299 aszszony és öreg. Az áldozatok között közel 2550 szerb és körülbelül 700 zsidó volt. Egyedül Újvidéken 879 embert gyilkoltak le, köztük 53 nôt és gyereket, 90 idôs személyt. Az újvidéki áldozatok sorában volt 550 zsidó, 292 szerb, 13 orosz és 11 magyar. A kormány eleinte elfogadta az eseményeknek azt a változatát, amelyet a hadsereg kreált. Az ügy csak Kállay Miklós miniszterelnökké történt kinevezése után részesült kellô figyelemben, s ekkor is nagyrészt azért, mert Bajcsy-Zsilinszky Endre kisgazdapárti képviselô kötötte az ebet a karóhoz. A vérfürdô újabb és alaposabb kivizsgálását követôen december 14-én állították bíróság elé azt a tizenöt magas rangú tisztet, aki an- Felakasztott zsidók Újvidéken 1942 elején Zsidók tömeges kivégzése Újvidéken 1942 elején 22

19 nak idején a tisztogatások végrehajtásának irányításával volt megbízva. Magyarország ekkor, a második magyar hadsereg év eleji megsemmisítô veresége és a háborúból való olasz kilépés után már javában azon iparkodott, hogy tekintélyveszteség nélkül valahogy kiválhasson a tengelyhatalmak szövetségébôl. A vádlottak azt állították, hogy amit tettek, azt feletteseik közvetlen parancsára cselekedték, a bíróság azonban bûnösnek találta és hosszú börtönbüntetésekre ítélte ôket. A négy fô vádlott azonban, köztük Feketehalmy-Czeydner és Zöldi Márton, hazájuk katonai becsületkódexét megsértve január 15- én a Harmadik Birodalomba szökött. Néhány hónappal késôbb a német megszálló erôkkel tértek vissza Magyarországra, és tevékenyen részt vettek a végleges megoldás programjának végrehajtásában. A délvidéki kegyetlenkedésekben közremûködô tiszttársaik többségével együtt a háború után már nem kerülhették el letartóztatásukat, és a jugoszlávok méltó büntetést szabtak ki rájuk. A MUNKASZOLGÁLAT RENDSZERE A rendszer háttere A maga nemében példa nélküli volt az a katonai szolgálatot kiegészítô munkaszolgálati rendszer, amelyet Magyarország mûködtetett a második világháború idején. A tengelyhatalmak szövetségének egyetlen másik tagja sem hozott létre olyan átfogó és sokoldalú kényszermunkarendszert, mint Magyarország. Több százezer katonaköteles korú férfit vontak be a rendszerbe, olyanokat, akiket megbízhatatlanoknak minôsítettek, s azért nem adtak fegyvert a kezükbe. Ezeket az embereket magyar tisztek és ôrök parancsnoksága és felügyelete alatt álló katonai egységekbe szervezték; a szerszámokkal felszerelt embereket fôként útépítésben, bányászatban, vasútvonalak létesítésében és karbantartásában, valamint a katonai célokat szolgáló erôdítési munkálatokban dolgoztatták egyrészt Magyarországon, másrészt Ukrajna és Jugoszlávia magyarok és németek megszállta területein. A frontvonalak mentén, különösen Galíciában és Ukrajnában utak karbantartására, hótakarításra, aknamezôk megtisztítására és hadianyagok mozgatására is felhasználták ôket. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a munkaszolgálati kötelezettség az összes megbízhatatlan elemre, köztük a kommunistákra, a románokra, a szerbekre és a szlovákokra vonatkozzon, ám a rendszer az országban elsôsorban a zsidókérdés megoldásának eszközeként mûködött. A munkaszolgálati rendszer a nemzetvédelemrôl szóló átfogó törvényben foglalt rendelkezés alapján alakult ki és fejlôdött tovább. Az évi II. tc. néven elfogadott törvény a honvédelmi rendszer minden részletét szabályozta. A törvény nem irányult kifejezetten a zsidók ellen, mégis egyes rendelkezései késôbb törvényes alapot szolgáltattak a kötelezô munkaszolgálat bevezetéséhez. Magyarország március 19-én bekövetkezett német megszállása után pedig ugyancsak a törvény egyes rendelkezéseire hivatkozva indokolták jogilag a végleges megoldás programjának megvalósítását. Ebben a vonatkozásban a legfontosabbaknak azokat a rendelkezéseket tekinthetjük, amelyeket a 141., valamint a paragrafusok tartalmaznak. A 141. paragrafus rendkívüli hatalommal ruházta fel a kormányt háború vagy háborús veszély idejére, míg a paragrafusok kimondták, hogy minden év közötti személy, fizikai és szellemi képességeihez mérten munkára fogható a nemzet védelme érdekében. A munkaszolgálat rendszerének törvényes alapját a 230. paragrafus biztosította. Elsô cikkelye értelmében minden olyan magyar állampolgár, aki 21. életévét betöltötte, és a katonai szolgálatra tartósan alkalmatlannak minôsítették, kötelezhetô arra, hogy egy- egy alkalommal három hónapot meg nem haladó idôtartamban különleges munkatáborban közérdekû munkaszolgálatot teljesítsen. Elsô pillantásra nem is nagyon derült ki, hogy a munkaszolgálat rendszere milyen szándékokat szolgált, és milyen méretûre tervezték. Felületesen nézve nem tûnt kizárólagosan vagy szükségképpen hátrányosan megkülönböztetô természetû intézménynek, ugyanis az eredeti terv szerint a munkaszolgálatosok ugyanolyan zsoldot, ruházatot és ellátmányt kaptak volna, mint a rendes A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT FÖLDRAJZI ENCIKLOPÉDIÁJA 23

20 A HOLOKAUSZT MAGYARORSZÁGON: TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS katonák. A gyakorlatban azonban hamar bebizonyosodott, hogy ez az intézmény az ellenforradalmi korszak gyakorlatát tükrözi vissza, amely annak idején a megbízhatatlanokat a katonai szolgálatból módszeresen kirekesztette. A rendszer ugyanakkor azt a célt is szolgálta, hogy fokozatosan eltávolítsa a zsidókat az ország kulturális és társadalmi-gazdasági életébôl. A munkaszolgálat szigorúan vett katonai céljai csupán másodlagos fontosságúak voltak. A honvédelmi minisztériumra hárult a 230. paragrafusban foglaltak gyakorlati alkalmazásának részletes kidolgozása. A minisztérium e feladat elvégzésével megbízott tisztviselôi március 31-én megegyeztek abban, hogy ki tekintendô zsidónak. Az errôl szóló törvényjavaslat a magyar parlament elé került, majd 1939-ben IV. tc.-ként törvényerôre emelkedett. Az elnöki osztály április 12- én elfogadta a zsidótörvények hadseregbeli alkalmazásának irányelveit, amelyeket a minisztérium vezetôségi értekezlete három nappal késôbb csekély változtatásokkal jóváhagyott. E szerint a tényleges tisztek és tisztfeleségek kötelesek voltak bizonyítani, hogy mind a négy nagyszülejük keresztény, míg a tisztesek esetében elegendô volt a szülôk keresztény voltát igazolni. A zsidó tartalékos tisztek megtarthatták rangjukat, de behívásuk vagy általános mozgósítás esetén harctéri beosztást nem kaphattak. A munkaszolgálat rendszerének megszervezése A munkaszolgálat célkitûzéseinek általános elveit, valamint a megszervezésére, szerkezeti felépítésére és irányítására vonatkozó rendelkezéseket a minisztertanács 5070/1939. M.E. számú rendelete tartalmazta, amely május 12-én lépett hatályba. A rendelet a munkaszolgálat elsôrendû céljait az alábbiakban jelölte meg: a munkaszolgálatra behívott fiatalok kiképzése vagy átképzése, összhangban képességeikkel; a szolgálatban úgy kell ôket foglalkoztatni, hogy a haderô igényeit kielégítsék, és a védelmi munkálatokat elvégezzék; a minisztérium beleegyezésével ôket bármilyen más közhasznú munkára is igénybe lehet venni. A rendelet a sorozóirodákat hatalmazta fel, hogy eldöntsék, ki alkalmas fegyveres szolgálatra, ki küldendô munkaszolgálatra, illetve ki mentendô fel mindkettô alól. Akiket munkaszolgálatra soroznak be, különleges munkatáborokba kerülnek, de három hónapnál nem hosszabb idôre, s katonailag szervezett munkásalakulatokban szolgálnak. A táborok számáról, jellegérôl, belsô szervezetérôl és ellátásáról a honvédelmi miniszter dönt, s az ô joghatósága alá tartozik (az illetô hadosztály parancsnoksága révén) minden olyan kérdés, amely a vezénylettel, a fegyelemmel, a kiképzéssel és a konkrét szervezômunkával függ össze. A miniszter gyakorolja a munkatáborok fölött a legfôbb parancsnokságot a közérdekû nunkaszolgálat országos felügyelôje (KMOF) révén. Utóbbit a hadsereg fôtisztjei közül a miniszter javaslatára az államfô nevezi ki. A munkaszolgálat rendszere július 1-jei hatállyal lépett életbe. Legelôször az 1916-ban születettek korosztályát hívták be, közülük is azokat, akiket fegyveres szolgálatra alkalmatlannak minôsítettek. Mûködése elsô szakaszában a behívás és a sorozás rendszere nem sokban különbözött a honvédség gyakorlatától. Akárcsak az összes többi újoncnak, a munkaszolgálatosoknak is a helyi kiegészítô parancsnokságokon kellett jelentkezniük. A szokásos orvosi vizsgálat és minôsítés után megkapták beosztásukat a közérdekû munkaszolgálatos-zászlóaljak valamelyikébe, amelyek az akkor létezô nyolc hadtest parancsnokságainak a joghatósága alatt mûködtek. A munkaszolgálatosokat fôs századokba sorolták, a századokat pedig szakaszokra osztották. A munkaszolgálatosokat puskák helyett lapátokkal vagy csákányokkal látták el. A tiszteket a szokásos módon kellett szólítaniuk, a rangfokozat megnevezésével. Bár a munkaszolgálatosok faji és politikai okokból kifejezetten megbízhatatlanoknak minôsültek, a rendszer mûködésének elsô évében lényegében ugyanolyan bánásmódban részesültek, mint a haderôbe besorozott keresztény újoncok. Ugyanakkora zsoldot és ellátmányt kaptak, s a szigorú fegyel- 24

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához

A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához 1. Didaktikai kérdések a II. világháború tanításánál 2. Szakmai nehézségek a II. világháború tanításában 3. Etikai és szakmai dilemmák

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)?

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)? Családfa Apai nagyapa Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje Apai nagyanya Goldklang Dávidné (szül.?)? 1932/33 Anyai nagyapa Krausz Simon 1875 1932 Anyai nagyanya Krausz Simonné (szül.

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött.

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött. 1944 1944. január 2 4. Nagybecskereken a bánsági magyar egyetemi és főiskolai hallgatók csoportja a városi színházban műsoros estet rendezett. Az est bevételéből az egyetemi ifjúság diáksegélyező alapját

Részletesebben

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014. május 15-16. Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból 8.évfolyam Forrás: AFP/RIA Novosti 1 A második

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

Amerikai Nagykövetség, Budapest

Amerikai Nagykövetség, Budapest Nemzetközi jelentés a vallásszabadságról 2005 Kiadta a U.S. Department of State, Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor 2005. november 8-án. http://www.state.gov/g/drl/rls/irf/2005/51556.htm Magyarország

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: a) Semlegességi taktika: Magyarország

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor 90 éve, hogy megbukott a demokratikus "népuralmi" berendezkedés, de korántsem a kommunisták forradalma

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Előzmények: Gunter Demnig német művész volt az első, aki betonkockára applikált réztáblácskába véste az elhurcoltak nevét,

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dr. Pál Tibor és Dr. Gavrilović Vladan A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dél-Magyarország demográfiai helyzetéről a XIX. század első felében az országos- és adóösszeírások alapján számos

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Revizionista kormányemlékmű Kamenyec-Podolszkijban

Revizionista kormányemlékmű Kamenyec-Podolszkijban SAJTÓMEGJELENÉSEK ARCHÍVUMA Revizionista kormányemlékmű Kamenyec-Podolszkijban Népszava 2015. szept. 19. 08:35 FORRÁS: YAD VASEM A magyar kormány augusztus 27-én emlékművet állított Kamenyec-Podolszkijban,

Részletesebben

Családfa. Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es évek 1940. Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944. Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944

Családfa. Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es évek 1940. Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944. Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944 Családfa Apai nagyapa Katz Icik 1870-es évek 1939 Apai nagyanya Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944 Anyai nagyapa Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944 Anyai nagyanya Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY 16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP

Részletesebben

A történelmi egyházak és a holokauszt Csehszlovákiában és Magyarországon, 1938 1945. Budapest, 2013. szeptember 19.

A történelmi egyházak és a holokauszt Csehszlovákiában és Magyarországon, 1938 1945. Budapest, 2013. szeptember 19. A történelmi egyházak és a holokauszt Csehszlovákiában és Magyarországon, 1938 1945. Budapest, 2013. szeptember 19. A Civitas Europica Centralis Alapítvány által szervezett konferencia témája borzalmas

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák József 1858 1933 Friedman? 1850-es évek 1920-as évek Apa Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Anya Izsák Jakabné (szül. Friedman

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992.

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. A cseh-szlovák válás előtörténetéből Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. Diagnosztizálható-e egzakt társadalomtudományi módszerekkel egy olyan kórokozóegyüttes,

Részletesebben

Egy kárpát-medencei sorsforduló

Egy kárpát-medencei sorsforduló Egy kárpát-medencei sorsforduló Számvetés-kísérlet Raffay Ernő könyve kapcsán * I. Alig telik el egy esztendő azt követően, hogy Moldva és Havasalföld 1859-ben egyidejűleg Alexandru Ion Cuzát választotta

Részletesebben

AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL

AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL - ELFOGADTÁK 1999. JÚNIUS 18-ÁN - ELÔSZÓ Az Európai Rasszizmus- és Intolerancia-ellenes Bizottság (ECRI) az Európa

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN SZOLIDARITÁS ÉS EMBERMENTÉS

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN SZOLIDARITÁS ÉS EMBERMENTÉS HOLOKAUSZT BUDAPESTEN SZOLIDARITÁS ÉS EMBERMENTÉS TARTALOM Bevezetés... 3 Az elemzés szempontjai... 4 Sorstípusok... 4 Vizsgálati szempontok... 4 Szolidaritás és embermentés... 6 I. szakasz: antiszemitizmus

Részletesebben

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932)

Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Kiss József Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) DE Bölcsészettudományi Kar 2007 Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra; A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2. sz. általános ajánlása: A rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemben részt vevő szakosított nemzeti

Részletesebben

A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl

A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl 128 KOVÁCS M. MÁRIA A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl Írásom címében a numerus clausus és a zsidótörvények voltaképpen egy állítás fogalmazódik meg. Éspedig az, hogy az 1920-ban bevezetett

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

NEMZETGYALÁZÓK, VALUTACSEMPÉSZEK, FAJGYALÁZÓK

NEMZETGYALÁZÓK, VALUTACSEMPÉSZEK, FAJGYALÁZÓK NEMZETGYALÁZÓK, VALUTACSEMPÉSZEK, FAJGYALÁZÓK ZSIDÓK A FŐVÁROSI M. KIR. BÜNTETŐTÖRVÉNYSZÉK ELŐTT, 1942-1943. Karsai László Ma már sokkal többet tudunk az 1941-es magyarországi zsidóüldözésekről, mint az

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE 96 IRINA NASTASĂ-MATEI A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE Ute Schmidt: Basarabia. Coloniştii germani de la Marea Neagră, Editura Cartier, Chişinău, 2014, 420 oldal Túlz ás nélkül állíthatjuk, hogy

Részletesebben

Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához

Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai helyzetét érintően az új kormány részben halogató, részben problématagadó,

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN Kaló József Témavezető: Dr. Püski Levente DEBRECENI EGYETEM Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola Debrecen,

Részletesebben

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem.

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem. BÜNÖS NEMZET? Még ma, a XXI. században is ott lebeg a fejünk fölött a bünös nemzet szégyenfoltja. Nem is csoda, hiszen a mai egyetemi tanárok jórésze a moszkovita Andics Erzsébet, Révai József, és Molnár

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól! KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.

Részletesebben

FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL.

FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL. Gosi Mariann FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL Az európaiak még mindig nem vették tudomásul, hogy milyen komoly

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Dr. André László m. kir. csendőr százados

Dr. André László m. kir. csendőr százados Dr. André László m. kir. csendőr százados Budapesten született 1915. január 16-án köztisztiviselői családban. Nagyapja a Belügyminisztériumban dolgozott a Csendőrgazdászati Osztály irányításában, így már

Részletesebben

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1 Bevezetés A II. világháború után, elsősorban a béke első óráiban alapvető szerepük volt a rendkívüli néphatalmi szerveknek a mindennapi életben.

Részletesebben

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben