Az Eszék környéki magyarlakta falvak története a XX. században

Átírás

1 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Az Eszék környéki magyarlakta falvak története a XX. században Szentlászló száz éve Témavezető: Fejérdy Gergely Ph.D Egyetemi adjunktus Készítette: Domján Dániel Ferenc Történelem szak BA képzés 1

2 BEVEZETÉS... 3 I. SZLAVÓNIA TÖRTÉNETE ÉS FÖLDRAJZA... 6 I.1. SZLAVÓNIA RÖVID TÖRTÉNETE A XX. SZÁZADIG... 6 I.2. KELET-SZLAVÓNIA FÖLDRAJZA... 7 II. MAGYAROK KELET-SZLAVÓNIÁBAN A XX. SZÁZADBAN... 8 II.1. TERÜLETI TAGOLÓDÁS... 8 II.2. A KELET-SZLAVÓNIAI MAGYARSÁG TÖRTÉNETE A XX. SZÁZADIG... 9 II.3. A KELET-SZLAVÓNIAI MAGYARSÁG TÖRTÉNETE A 1918-IG... 9 II.4. MAGYAROK SZLAVÓNIÁBAN AZ I. VILÁGHÁBORÚ VÉGÉTŐL A PARTIZÁNHÁBORÚIG II.5. MAGYAROK A PARTIZÁNHÁBORÚBAN A PETŐFI-BRIGÁD II.6. MAGYAROK A MÁSODIK JUGOSZLÁVIÁBAN II.7. A DÉLSZLÁV HÁBORÚ ÉS KELET-SZLAVÓNIA (1991) III. SZENTLÁSZLÓ III. 1 A FALU KORAI TÖRTÉNETE III. 2. A FALU TÖRTÉNETE 1918-TÓL JÚNIUSÁIG III. 3. SZENTLÁSZLÓ A DÉLSZLÁV HÁBORÚBAN ÖSSZEGZÉS A KELET-SZLAVÓNIAI MAGYAROK JELENE, JÖVŐJE TÉRKÉPMELLÉKLETEK KÉPMELLÉKLETEK TÉRKÉPEK ÉS KÉPEK FORRÁSA BIBLIOGRÁFIA

3 Bevezetés A Kelet-Szlavóniában élő magyarokról az 1990-es években - a délszláv háború okán - sokat hallhatott a magyar közvélemény. Sokan közülük tagjai voltak azoknak a horvát és nemzetközi csapatoknak, akik a szerb agresszióval szemben kivívták Horvátország függetlenségét. Sajnos ezekről az eseményekről nincs átfogó képe a magyarországi köztudatnak, pedig az országhatártól 1-2 kilométerre már harcok folytak és magyarok vesztették életüket. Sajnálatos ez azért is, mivel Kelet-Szlavóniában már az Árpád-kortól jelen vannak magyarok, sokszor hányattatott sorsuk ellenére a mai napig is több százan élnek a Baranyai-háromszögben és az Eszéktől délre található magyarlakta falvakban. Az I. Világháborútól napjainkig a Drávaszög területe hatszor cserélt gazdát : Az Osztrák-Magyar Monarchiából az 1918-ban megalakult Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került a terület. Karađorđević Sándor 1929-ben diktatúrát vezet be, október harmadikától az ország neve Jugoszláv Királyság ben visszakerül Magyarországhoz, de a II. világháború után ismét Jugoszlávia része lett től a Horvát Köztársaság területéhez tartozik. Dolgozatomban a Kelet-szlavóniai magyarok helyzetét mutatom be a XX. században. Hogy egészben láthassuk történelmüket, Szlavónia elmúlt ezer évének történelmét is tárgyalom röviden. A szakirodalomban néhány éve egy hiánypótló mű született magyar nyelven. Sokcsevits Dénes: Horvátország a VII. századtól napjainkig 1 című nagy ívű munka az eseménytörténet mellett a gazdaság-, társadalom-, politikatörténetet is részletesen tárgyalja, és korszakonként külön kitér Szlavóniára. A Baranya-háromszög történetének, illetve az ott élő magyarok kultúrájának egyik, ha nem a legnagyobb kutatója Baranyai Júlia. Nem véletlenül cseng össze a neve a területtel: Schneider Júliaként látta meg a napvilágot, de annyira vonzódott a területhez, hogy felvette a Baranyai nevet. Vízbe vesző nyomokon 2 című művében a terület történelme mellett az itt élő magyarok néprajzával foglalkozik illetve az innen származó írókról is részletesen ír. A Baranya-háromszög folklórját nagy részletességgel kutatta Lábadi Károly is, több műve mellett főműve A Drávaszög ÁBÉCÉ 3. A Drávaszög egyháztörténetével is foglalkozik, Egyházak Alsó- Baranyában és Szlavóniában című művének bemutatója 2013 márciusában volt. 1 SOKCSEVITS Dénes: Horvátország a 7. századtól napjainkig, Budapest, BARANYAI Júlia: Vízbe vesző nyomokon, Forum Könyvkiadó, Újvidék LÁBADI Károly: Drávaszög ÁBÉCÉ, Eszék-Budapest

4 A XX. századi történelemről, a Szerb Horvát - Szlovén Királyságról és Jugoszláviáról számos részletes munka készült. A legfrissebb, átfogó mű Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia 4 című könyv. A könyv biztos alaptudást ad a XX. század délszláv történelméhez. Hasonlóan összegző mű Toldi Ferenc: A Jugoszláv állam kialakulása és felbomlása 5, mely inkább az intézménytörténetet tárgyalja, kevésbé az eseménytörténetet. Nagy részt szentel az író az 1974-es alkotmánynak. A két világháború közti Jugoszláviáról Bíró László írt részletes könyvet, melyben nem az eseménytörténet áll a középpontban, hanem a társadalom, intézményrendszer, gazdaság, oktatás. A Jugoszláv állam című könyvben a szerző nagy mennyiségű számadatot gyűjtött össze és közölt, ami erről a korszakról egyedülálló. A Délvidéki magyarság két világháború közötti helyzetéről A. Sajti Enikő írt több művet. Imperiumváltások, revízió, kisebbség; Magyarok a Délvidéken című könyvében a magyar kisebbség helyzetét mutatja be, talán a XX. századi magyarság számára legtragikusabb időszakban. A dolgozatomban egy magyar falut, nevezetesen Szentlászlót külön is bemutatom. Felvázolom a falu XX. századi történelmét, hogyan vészelte át a II. világháborút, a Titoféle rendszert és milyen okok vezettek oda, hogy 1991-ben 152 napos harcok után a falu 7 évre elnéptelenedett. A szakirodalom történeti szempontból sajnos szegényes, a helyi folklórt viszont igen részletesen kutatták. Penavin Olga rendkívül részletesen dokumentálta a helyi népviseletet, nyelvjárást, kultúrát. Kórógyon, Szentlászlón, Harasztin és Rétfalun tevékenykedett. A Nagycsaládszervezet Szlavóniában (Kórógyon) 8 című munkájában a nagycsaláddal (zadruga) foglalkozik, részletesen elemzi annak jellemzőit. Legnagyobb műve véleményem szerint a Szlavóniai (kórógyi) szótár 9 mely felépítésében megfelel egy hagyományos szótárnak, a szócikkeknél viszont fonetikusan leírja, hogy a helyi magyarok hogy ejtenek bizonyos szavakat, illetve csak ott használatos tájszavakat magyaráz meg, példamondatokkal. Történeti szempontból a legtöbb segítséget a Szentlászlón lakó magyarok beszámolói alapján kaptam. Nagy segítségemre volt Bece Géza, aki született Szentlászlóiként a falu elmúlt 80 évét fel tudta eleveníteni számomra, illetve Kelemen 4 JUHÁSZ József: Volt egyszer egy Jugoszlávia, Budapest, TOLDI Ferenc: A Jugoszláv Állam Kialakulása és felbomlása, Budapest, BÍRÓ László: A Jugoszláv állam , Budapest A. SAJTI Enikő: Imperiumváltások, revízió, kisebbség; Magyarok a Délvidéken Budapest, PENAVIN Olga: A nagycsaládszervezet Szlavóniában (Kórógyon), Újvidék, PENAVIN Olga: Szlavóniai (kórógyi) szótár, Budapest,

5 Dávid iskolaigazgató, aki a menekültsorsban egy összefoglaló könyvet írt 10. A délszláv háború történetével kapcsolatban a legtöbb segítséget Kelemen Dezső veterán adta, aki az eredeti helyszíneken mesélt a falu 152 napos védelméről. Számos filmfelvétel és képanyag is segítette munkámat. A szakkönyveken kívül számos cikket is felhasználtam a dolgozatomhoz. A Szlavóniai illetve délvidéki magyarság helyzetével és annak kutatásával foglalkozik illetve foglalkozott a fentebb említett kutatók mellett Szigetvári Krisztián, Mák Ferenc, Sebők László. A bibliográfiában megemlített cikkeik nagy segítséget nyújtottak dolgozatom elkészítéséhez. 10 Szentlászló, szerk.: KELEMEN Dávid, Eszék,

6 I. Szlavónia története és földrajza I.1. Szlavónia rövid története a XX. századig A Dráva-szögi (amely keletről a Duna, nyugatról a Dráva, északról pedig a mai magyar államhatár által határolt terület) illetve az Eszékről dél, dél- nyugatra található települések már a római korban is megtalálhatóak voltak, azok neveit azonosítani tudták római nevükkel 11. A Tripimir-dinasztia uralkodója, Tomislav egyesítette a dalmát törzseket 925-ben, ezzel megalapította a Horvát Királyságot. A mai napig vita övezi, hogy mely államhoz, illetve mely néphez tartozott Szlavónia a X.-XI. században. A legújabb feltételezések szerint egy nagyon gyér lakosságú senki földje volt között Szent László átlépte a Drávát, és nagyobb ellenállás nélkül elfoglalta Szlavóniát 13. Utódját, Könyves Kálmánt 1102-ben az úgynevezett Pacta Conventa által, Tengerfehérváron horvát királlyá koronázzák, így a két állam egészen 1918-ig egy államközösséget alkotott. A középkori Szlavónia területe nem azonos a jelenkori területtel, amit Szlavóniának neveznek. A középkorban a Drávától délre, egészen a Nagy-Kapeláig tartó területet nevezték így, ez Zágráb, Varasd és Kőrös megyét jelentette (1. térképmelléklet) A XVI.- XVII. században, egy hosszú egyesülési folyamat eredményeként lett Horvát- és Szlavónországból egy közjogilag is egységes állam. Az oszmánok betörésekor a horvát és szlavón területek zsugorodtak, az így kialakult területet hívja a történetírás Maradékok Maradéka -nak (Reliquiae reliquiarum olim inclyti regni Croatiae Az egykor dicső Horvát Királyság maradékainak maradéka) 14. Míg 1520 előt km 2 volt a Horvát- Szlavón területek nagysága, addig ez a szám a XVI. század közepére km 2 -re, a XVI. század végére pedig km 2 -re csökkent. 15 Miután a törökök kivonultak a területről (1691 augusztus 18-án Badeni Lajos Szalánkeménnél legyőzi Köprülü Musztafa nagyvezírt 16 ), a még oszmán kézen lévő déli területekről nagyszámú boszniai és hercegovinai horvát menekült át Szlavóniába, így 11 BARANYAI Júlia: Vízbe vesző nyomokon, Forum Könyvkiadó, Újvidék p 12 KRISTÓ Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon, Budapest, p 13 SEBŐK László: A szlavóniai magyar szórványok, In: Magyarlakta kistérségek és kisebbségi identitások a Kárpát-medencében, Budapest p. 14 SOKCSEVITS Dénes: Horvátország a 7. századtól napjainkig, Budapest, p 15 SOKCSEVITS Dénesi i.m 172. p. 16 Magyarország története, Szerkesztette: Romsics Ignác, Budapest, p. 6

7 területi és etnikai viszonyai erősen megváltoztak. Nem csak ez volt viszont az egyetlen ok, hogy Szlavóniában nagyobb számban megjelentek a Kapelán-túli horvátok. Nagy szerepet játszott az, a már a XV. századtól zajló folyamat is, hogy a horvátországi nemesek Szlavóniában kaptak területeket. Ennek egyik tipikus példája Litvai-Horvát Damján (horvát- dalmát bán ; szlavón bán ), aki a Hunyadiaknak tett szolgálatokért Hunyadi Mátyástól Szlavóniában kap birtokot. 17 A XVIII. század elején az Udvari kamara létrehozta a Szlavón Kamarát, melynek központja Eszék lett. Feladatai közé tartozott a népesség összeírása, a birtokviszonyok rendezése, a katonai kormányzat kialakítása ben Mária Terézia a Dráva és a Száva közti vidéken felújította a megyerendszert, Pozsega, Verőce és Szerém vármegye alkották Szlavóniát, melynek követei 1848-ig részt vehettek a Magyar Országgyűlésen. 19 II. József a Magyar Királyságot 10 kerületre osztotta az 1785-ös közigazgatási rendeletével ezáltal Szlavónia Pécs kerülethez került. 20 Az 1868-as horvát magyar kiegyezés következtében Horvátország Magyarország társországa lett a Monarchián belül. Ettől kezdve Szlavónia azt a területet jelentette, melyet Északról a Dráva, Délről a Száva, Keletről Eszék és Nyugatról Varasd határol. (2. térképmelléklet) I.2. Kelet-Szlavónia földrajza Fontosnak tartom, hogy röviden említést tegyek Kelet-Szlavónia földrajzi adottságairól, mivel a honfoglalástól kezdve a török-vészen át a jelenkorig nagyban befolyásolja a környék történelmét. Szlavónia már a középkori Magyar Királyság egyik legtermékenyebb vidéke volt. Földművelésre rendkívül alkalmas a sík, patakokkal átszőtt terület, de a mocsaras-tavas területeken a halászat is jelentős volt. A tatár-dúlás, később a török hódítás elöl is a mocsarak szigeteire menekültek az emberek, hiszen csak a helyi lakosok ismerték a biztonságos ösvényeket. A mocsarakat a XIX. században kezdték lecsapolni ebből 17 SOKCSEVITS Dénes: i.m p 18 SOKCSEVITS Dénes: i.m p. 19 SEBŐK László: i.m p. 20 Magyarország története, Szerkesztette: Romsics Ignác, Budapest, p. 7

8 terület. 23 Történelmi szempontból ez a mocsaras, sík vidék nem csak a török-kori kifolyólag az itt élő emberek életmódja is megváltozott, halászatról áttértek a földművelésre. 21 A terület erdőgazdálkodásra is alkalmas, Jovan Cvijić 1910-ben feltérképezte a Balkán-félsziget természetföldrajzi jellemzőit, nagy ívű munkájában leírja, hogy Szlavónia területének 36-37%-át erdők fedik ban Mikuska J. és Vuković M. felmérte a Baranya-háromszög területét, ekkor 50% volt a szántó, 30% az erdő, 14% a rét és legelő, 5% a nád és mocsár, 1 % egyéb menekülteknek szempontjából volt előnyös. A XX. században, Tito partizánharcai ezt a területet szabadították fel a legkésőbb, mivel a gerilla harcmodor a síkvidéken kevésbé hatékony, mint délebbre található hegyvidékeken. 24 II. Magyarok Kelet-Szlavóniában a XX. században II.1. Területi tagolódás A Kelet-Szlavóniában élő magyarok száma napjainkra sajnos nagyon megfogyatkozott. Történelmük során nem csak az asszimiláció, de a területet sújtó számos háború és főleg a XX. század zavaros politikai eseményei is hozzájárultak. A mai területi állapotokat tekintve - a magyarság szempontjából két területet különíthetünk el, az egyik az úgynevezett Dráva-szög, melyet nyugatról a Dráva, északról a mai Magyarország határa, keletről a Duna határol, a történelmi Baranya vármegye déli része, melyet sokszor Baranya-háromszögnek is hívnak. A másik területen a magyarság kisebb számban van jelen. Ezek az Eszéktől délre található magyarlakta falvak elszórva, horvát és szerb falvak közé ékelődve találhatók. A következőkben ennek a két területnek a magyarságát, illetve annak XX. századi sorsát fogom megvizsgálni. 21 Szentlászló i.m 6.p. 22 Jovan CVIJID: A Balkán félsziget és a Délszláv országok. Az emberföldrajz alapjai, Szabadka, Újvidék p. 23 MIKUSKA J. Vukovid M.: Művelési arányok a Drávaszögben, Belgrád, J. MARJANOVIC: Felszabadító háború és népi forradalom Jugoszláviában, Budapest, p In: Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia, Budapest,

9 II.2. A Kelet-Szlavóniai magyarság története a XX. századig Leletek bizonyítják, hogy a terület már az ókorban is lakott volt. A honfoglalás korában a gyepűre székelyeket telepítettek. Baranyai Júlia felhívja a figyelmet a székely baranyai hasonlóságokra, mint például a kiejtés vagy az ősi családnevek egyezése, ezen kívül sok balladai történet is nagyon hasonló. 25 Mivel a horvát törzsek már a VII. századtól a területen tartózkodtak, vegyes szláv-magyar népesség alakult ki, amit erősített, hogy a XII. században nagy számban telepítettek le német hospeseket. 26 A mohácsi csata után a terület szinte elnéptelenedett, Hans Dernschwam így írta le Törökországi útinaplójában a területet: Laskóig néhány sivár falun mentünk át, Kopácson, Darócon. Elhagyatott és fölperzselt templomokat láttunk. 27 Az 1857-es országos összeírás szerint Szlavóniában 4886 magyar élt, főleg négy faluban: Szentlászlón, Kórógyon, Harsztin és Rétfalun 28. Számuk ekkor a későbbi évtizedekhez képest csekély volt. A szlavóniai magyarság száma az ezt követő 50 évben viszont nagyban gyarapodott. II.3. A Kelet-Szlavóniai Magyarság története a 1918-ig A XIX. második felében, nagyarányú magyar bevándorlás indult Szlavóniába. Ennek oka, hogy a Katonai Határőrvidéket polgárosítani kezdték, és a telekárak nagyon lecsökkentek (a magyarországi áraknak 5-10 %-a) ben - a Baranya-háromszöget nem számítva, mivel ekkor még Magyarországhoz tartozott magyar élt Horvát- Szlavónországban, 1900-ban fő, 1910-ben pedig már re nőtt a betelepülők száma, a migrációs csúcs is erre az időpontra tehető. 30 Természetesen nem csak a betelepülés, hanem a népességszaporodás is hozzájárult a magyar népesség növekedéséhez. 25 BARANYAI Júlia: i.m. 23. p. 26 SOKCSEVITS Dénes: i.m. 119.p 27 MÁK Ferenc: Menekülésben. Prominoritate folyóirat, tavasz. 2.p 28 FÉNYES Elek: A Magyar Birodalom nemzetiségei és ezek száma vármegyék és járások szerint, Pest, p. 29 SEBŐK László i.m p. 30 SOKCSEVITS Dénes: i.m. 439.p 9

10 Több probléma is felmerült a hirtelen megnövekedett magyarsággal kapcsolatban. A főleg református vidéknek számító Szlavóniában nem tudták a katolikus magyarok gyakorolni vallásukat, és magyar iskolák sem voltak, ahol gyermekeiket taníthatták volna. A másik probléma az asszimiláció volt. A nagyszámú új magyar lakos könnyen asszimilálódott a horvát környezetben. Ennek megakadályozására április 16-án Széchenyi Béla gróf életre hívta a Julián Egyesületet. 31 Az egyesület főleg iskolaalapításokkal foglalkozott, melyre az államtól nagy összeget is kaptak. Háromfajta iskolát létesítettek: vasúti (MÁV) iskolákat, katolikus iskolákat és református iskolákat. A MÁV vezetőségének Horvátországban 1910-ben a 73%-a, alkalmazottainak 40%-a volt magyar, ezért a MÁV is jelentős összegekkel támogatta az iskolák építését. 32 Az I. Világháborúban az iskolák zöme bezárt, a háború után nem nyitottak ki újra. A Bethlenkormány koronával támogatta a társaságot 33. A szervezet a háború után Magyarországra települt és ott 1944-ig működött ban Eszéken megjelentettek egy újságot is Szlavóniai Magyar Újság néven. A XX. században a horvátországi magyarság számarányának változásait az alábbi táblázatban foglaltam össze. Szerencsére sok esetben külön számolták a Baranyaháromszögben élő magyarokat is. Az alábbiakban ezeket az adatokat veszem alapul, és mutatom be a népességfogyás okait. 31 BERNICS Ferenc: A Julián akció (egy magyarságmentő egyesület tevékenysége Horvátországban és Boszni-Hercegovinában és a jelen ) In: Regio : kisebbség, politika, társadalom, évf. 3.sz. 2. p. 32 SOKCSEVITS Dénes: i.m p. 33 A. SAJTI Enikő: Imperiumváltások, revízió, kisebbség; Magyarok a Délvidéken Budapest, p 10

11 A horvátországi magyarok száma és a baranyai népességhez viszonyított aránya Év Összesen Baranyában Baranyában, Horvátországban(fő) (fő) arányaiban (%) , % a lakosságnak ,6% a lakosságnak első félév , szeptember Forrás: Mák Ferenc: Magyarok Horvátországban, Magyar Kisebbség, 3. évf szám; Nikolai Botev: Ethnic intermarriage in the former Yugoslavia, 1962 to 1989, American Sociological Review, 1994, 6.p Horvát Statisztikai Hivatal ( (Szerk.: Domján Dániel Ferenc) II.4. Magyarok Szlavóniában az I. Világháború végétől a partizánháborúig Az I. Világháború elvesztésével, a trianoni békediktátum aláírásával Magyarországtól elcsatolták többek között a Baranya-háromszöget is. A Szerb-Horvát- Szlovén Királyság viszont nem június 4.-e után jött létre, hanem december 1.- én kiáltották ki. A szerb-horvát területi etnikai - politikai viták miatt nagyon labilis volt a Királyság, ezért a nemzetgyűlés június 28-án elfogadta az úgynevezett vidovdani 34 Mivel ekkor még a Baranya-háromszög Magyarországhoz tartozott, ez az adat nem csak Horvátországra, hanem Horvátországra és Baranyára vonatkozik 35 Nem pontos adat, Baranya és Kelet-Szlavónia együtt 36 Nem pontos adat, Baranya és Kelet-Szlavónia együtt 11

12 alkotmányt. Ennek lényege, hogy a törvényhozás Belgrád központtal zajlott, viszont létrehoztak egy decentralizált közigazgatást, amit úgy osztották fel területileg, hogy egyik nemzetiség se kerüljön többségbe. A Szerb Horvát Szlovén Királyságot így 33 körzetre osztották. 37 Az elcsatolt területeken Bácskát, Bánátot és Baranyát egyesítették Vajdaság néven, Szerémség és Szlavónia Horvátországhoz került. Ha a jelenkori horvátországi magyarságot nézzük, a vidovdani rendszerrel kettéosztották őket ben a magyar anyanyelvűek száma fő volt, ami a Királyság lakosságának 3,9%-át jelentette. A népszámláláskor nem kérdeztek rá a nemzetiségre, csak a nyelvre. Nemzetiséget csak a szláv nyelvűeknél lehetett megadni, de ott is csak három típus volt: szerb-horvát, szlovén és egyéb szláv szeptember 17-én, Zentán a vajdasági magyarság megalapította az Országos Magyar Pártot. A baranyai magyarságot Dr. Deák Leó az Országos Magyar Párt titkára és a Párt társelnöke, Falcione Árpád képviselte. 39 Az február 8-án 40 megtartott szavazásokon Varga János csúzai kisgazdát indította a Párt, de nem sikerült nyerniük és koalícióba sem léptek senkivel, így a magyaroknak nem volt érdekképviseletük. Tartományi választásokat legközelebb január 23-án tartottak, ekkor az Országos Magyar Párt koalícióba lépett a Szerb Radikális Párttal, így bejutott a tartománygyűlésre. Ekkor összesen 16 magyar képviselő jutott mandátumhoz, tizenkét fő a koalíció révén, további négyen pedig más pártok által. A nemzetgyűlési választásokat szeptember 11-én tartották. 41 Ekkor két magyar szenátor is bejut a nemzetgyűlésbe, név szerint Dr. Váradi Imre becskereki és Dr. Strelitzky Dénes szabadkai képviselő. 42 Sok időt azonban nem tölthettek el a nemzetgyűlésben, ugyanis január 6-án Sándor király diktatúrát vezetett be. A királydiktatúra azokat a problémákat volt hivatott orvosolni, melyeket a parlamentáris rendszer nem tudott. Legfőképpen a horvátok és a szerbek közötti feszültségek csökkentését. A parlamentáris rendszerben a Horvát Parasztpárt akadályozta a parlament működését, obstruált, így lehetetlenné vált az Királyság parlamentáris működése. Karađorđević Sándor célja az volt, hogy a délszláv népeket egy délszláv közös identitás mentén összekovácsolja október 3-án a Szerb Horvát - Szlovén Királyság 37 JUHÁSZ József: Volt egyszer egy Jugoszlávia, Budapest, p. 38 BÍRÓ László: i.m. 67. p 39 MÁK Ferenc: i.m. 3.p 40 JUHÁSZ József: i.m p. 41 JUHÁSZ József: i.m. 337.p. 42 Csuka János: A délvidéki magyarság története Budapest 1995 In: MÁK Ferenc: i.m. 4. p. 12

13 új neve Jugoszláv Királyság lett, ezzel is utalva a Sándor által képviselt ideológiára 43. A királypuccs nem hogy megoldotta volna a helyzetet, inkább rontotta azt. Mivel szerinte a horvát, a szlovén és a szerb egy nemzet, úgy gondolta, a Jugoszláv Királyságot teljesen centralizálni kell Belgrád központtal. A horvátokat ért eddigi sérelmek után ez olaj volt a tűzre. Sándor király új közigazgatási rendszert vezetett be: kilenc bánságot hozott létre, a tizedik maga Belgrád és közvetlen környéke volt. Az etnikai határok figyelmen kívül hagyásával próbálta meg a nemzeti érzelmek fölé helyezni a jugoszláv nemzet-tudatot. A bánságok általában földrajzi elnevezést kaptak. 44 A bánságok bevezetésének akadt viszont egy pozitívuma is, bár csak a magyar kisebbség részéről, a zágrábi fennhatóságú Szávabánságban a Baranya-háromszögi és a Kelet-szlavóniai magyarok ismét egy közigazgatási egységbe tartoztak. A horvát sérelmek október 9-én csúcsosodtak ki, aminek következtében a marseilles-i merényletben usztasák megölték Sándor királyt, így a királydiktatúra véget ért ben hosszas pozícióharcok után augusztus 26-án Cvetković kormányfő és a Horvát Parasztpárt (HSS) elnöke, Vladimir Maček között létrejött egy megállapodás (Sporazum = Megegyezés), aminek hatására a Tengermelléki és a Szávai Bánságokból megalakult a Horvát Bánság. Ehhez a területhez tartozott Kelet-Szlavónia és rövid ideig a Baranya-háromszög is. 45 A II. Világháború 1941 áprilisában érte el Jugoszláviát. A németek eredetileg nem tervezték a délszláv állam megtámadását, a béke fenntartása volt a céljuk a területen, hiszen a Nyugati offenzíva, illetve a tervezet Szovjetunió elleni hadjárat miatt nem akartak egy újabb frontot nyitni, ezen kívül érdekükben állt, hogy semmi ne zavarja meg a Jugoszláviából érkező színesfém importot. 46 Hitlernek a görögök elleni offenzívájához szüksége volt a Jugoszlávok támogatására. A fegyveres beavatkozás viszont március végén vált valószínűvé, mivel a gyenge belgrádi kormány ellen antifasiszta tüntetések kezdődtek, és március 25-én angolbarát kormány kert hatalomra katonai puccsal. 47 Április 6-án Görögország kivételével minden szomszédos ország támadást indított Jugoszlávia ellen. Az úgynevezett áprilisi háború csak 11 napig tartott, április 17-én kapitulál a hadsereg. Még a háború alatt, április 10-én kikiáltják a Független Horvát Államot (Nezavisne Države 43 TOLDI Ferenc: i.m. 74.p. 44 JUHÁSZ József: i.m.. 59.p. 45 SOKCSEVITS Dénes: i.m p. 46 JUHÁSZ József: i.m. 73.p. 47 JUHÁSZ József: i.m p. 13

14 Hrvatske - NDH). Mivel a Kelet-szlavóniai magyarok is ehhez az államhoz tartoztak a továbbiakban csak az NDH történetével foglalkozom. Az NDH az Usztasa mozgalom által vezetett állam volt (ustaša = felkelő). Az Usztasa mozgalom a Jogpárt 1929 után emigrációba menekült maradványaiból alakult fasiszta szerveződésként létezett, ideológiájuk a szerbgyűlöletből táplálkozott. Mivel az NDH politikai, gazdasági ereje gyenge volt, Mussolini, mint legnagyobb patrónusuk, segítette őket. 48 Az Usztasa mozgalom vezetője Ante Pavelić, a Poglavnik (vezér), de mivel az ország monarchiaként jött létre, Savoyai Aimone-t, Spoleto hercegét kérték fel, hogy II. Tomislav néven foglalja el a trónt. A király viszont egyetlen egyszer sem látogatott el az Usztasa államba 49. Az állam hivatalosan szövetségesi viszonyban állt Németországgal, de valójában Olaszország és Németország között megosztott, befolyásuk alatt tartott terület volt. A Kelet-szlavóniai magyarlakta falvakban az usztasa diktatúra idején a magyar kisebbséget különösebb atrocitások nem érték. A zsidókat, cigányokat munkatáborokba küldték (Pag sziget, Jadovno, illetve a leghírhedtebb Jasenovac), a szerbeket viszont hitüket vesztett horvátoknak tartották, így kényszerkereszteléseket hajtottak végre, illetve kitelepítették őket. II.5. Magyarok a Partizánháborúban A Petőfi-brigád A német megszállás korai szakaszától fogva zajlottak felszabadító harcok, a partizánok gerilla-akcióikkal egyre több területet főként a hegyvidékeken szabadítottak fel. Josip Broz Tito a jugoszláv ideológia mentén az összes, Jugoszlávia területén élő nemzetet harcra szólított fel a megszállókkal szemben köztük természetesen a magyarokat is. Szlavóniában augusztus 15-én alakult meg a Petőfi-zászlóalj, melynek vezetője Kis Ferenc kapitány volt. A zászlóaljban magyar vezényszavakat használtak, és a katonák sapkájukon a vörös csillag mellett nemzetiszínű szalagot is viselhettek. Haraszti falu magyar zászlót is adományozott az alakulatnak 50. A Petőfi-zászlóaljba sok Kelet-szlavóniai magyar is jelentkezett, bár azt nem jelenthetjük ki, hogy önként. A Független Horvát 48 SOKCSEVITS Dénes: i.m p. 49 JUHÁSZ József: i.m. 79. p. 50 Bece Géza személyes interjú, , Szentlászló (Laslovo) 14

15 Államban létezett egy Horvát honvédség (Hrvatsko domobranstvo) illetve egy önkéntesekből álló Usztasa Hadsereg (Ustaška Vojnica). Aki önkéntesen jelentkezett az Usztasa hadseregbe, az egyértelműen nem állt át a partizánokhoz, viszont aki csak besorozott honvéd (domobran) volt, az bizonyos helyzetekben, illetve megfelelő ráhatással könnyen beállt a partizán seregekbe szeptemberében [ ] besoroltak Eszéken a bőrgyárnál [honvédnek] minket, aztán bezártak tehénvagonba, s Mariborba nyitták ki, mer onnét már német kéz alatt volt, és akkor ott tanítottak meg erre-arra. [ ].Mikor hazakerültünk szabadságra, nem voltak, talán hárman-négyen, és bekoccoltak [bekopogtak a partizánok] és szépen magyarul mondták: Fiam, hány éves vagy? Mondom, 20 éves. Aszondják: Gyüsz velünk, vagy viszünk. 51 Ez a rövid történet is mutatja, hogy sok embernek nem volt nagy választási lehetősége, hogy csatlakozik-e a zászlóaljhoz, vagy nem. Természetesen voltak, akik önként jelentkeztek és Magyarországról is többen érkeztek, hogy erősítsék a zászlóaljat ben megalakult Vajdaságban a Petőfi-brigád, melynek magját a szlavóniai Petőfi-zászlóalj adta. A brigád parancsnoka Kis Ferenc, A Petőfi-zászlóalj korábbi parancsnoka, politikai biztosa Jontovics Rudolf lett. A brigád létszáma körülbelül 1200 főt számolt 52. Felszerelésük nagyon hiányos volt, az I. világháborúból maradt fegyverekkel harcoltak, illetve szerencsésebb esetben a németektől tudtak hadizsákmányként felszerelést, lőfegyvert szerezni. Alacsony volt a harci morál is, és gyakoriak voltak a szökések. 53 A brigád részt vett az március 6 22 között zajló bolmányi (ma: Bolman, Horvátország) ütközetben a németek ellen, ahol elesett többek között Kis Ferenc is. A brigád feloszlott a harc után, néhányan beálltak a Jugoszláv Néphadseregbe, de sokan voltak, akik már nem harcoltak tovább. A magyarok megítélése kettős volt a világháború utolsó évében, mivel egyrészt németekkel kollaborálónak tartották őket, másrészt - éppen a Petőfi-brigád példáján - a partizánháborúban aktívan részt vevő kisebbségként kezeltek. Milovan Đilas, a Jugoszláv Kommunista Párt ideológusa fogalmazta meg 1944-ben a Borba (Harc) című napilapban az alábbiakat: Nem véletlen, hogy mi Szlavóniában egy esztendővel ezelőtt magyar zászlóaljat állítottunk fel. Ez a körülmény példát mutat arra, miként kell a magyar 51 Bece Géza visszaemlékezése , Szentlászló (Laslovo) 52 STEMLERNÉ Balog Ilona: A jugoszláviai Petőfi-dandár In. História A. SAJTI Enikő: i.m. 336.p. 15

16 kisebbségek ellen fellépni. Nem lehet minden magyart Szálasi és Horthy gonosztetteiért felelősségre vonni. 54 A kevés forrás miatt sok kérdés nyitva maradt a Petőfi- zászlóaljjal illetve a Petőfi Brigáddal kapcsolatban. A témában született összefoglaló mű ( Baki Ferenc Vébel Lajos: A Petőfi-brigád) 1968-as kiadású, így sokszor idealizáltan, a titoi ideológiának megfelelően mutatja be a brigád működését, tevékenységét. II.6. Magyarok a második Jugoszláviában Az 1945-ös felszabadulás után a Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács (Antifašističko vijeće narodnog oslobođenja Jugoslavije AVNOJ) vette a hatalmat a kezébe. Az AVNOJ több kisebb csoportosulás, és a Jugoszláv Kommunista Párt közös tanácsa, amiben a Tito vezette Kommunista Pártnak volt a legnagyobb befolyása, és a legtöbb tagja. A háború utáni Jugoszlávia, tehát a második Jugoszlávia alkotmányát már az AVNOJ november között Jajcén tartott értekezletén megalkották 55, de azt természetesen csak a németek kivonulása után terjesztették ki a teljes Jugoszláviára. A háború utáni első választásokat november 11-én tartották. A választás általános volt, a nőkre is kiterjesztették a választójogot, ennek ellenére viszont egypárti szavazásként zajlott le. Bár a népfrontlistán kívüli pártokra is lehetett voksolni, a választásra jogosultak 88,7%-a voksolt, és a népfrontlista 90%-al nyert. Ebből az eredményből arra is lehet következtetni, hogy a környező szocialista országok kommnista pártjaihoz képest a Jugoszláv Kommunista Pártnak (JKP) nagyobb volt a támogatottsága. 56 A kommunisták relatív nagyobb támogatottsága később is megmutatkozik. A Sztálinnal való es szakítás után Jugoszlávia magára maradt, hiszen a nyugati világgal a Moszkva-orientáció elősegítése miatt megszakította kapcsolatait. Ennek ellenére Tito és a JKP mégsem bukott meg a délszláv államban. Az új, szocialista, föderatív alkotmányt január 31-én fogadták el, a JKP hatalma így teljessé vált. 57 Az államot hat köztársaságra (Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Crna Gora, Macedónia) osztották. Létrehoztak még két 54 A. SAJTI Enikő: i.m p. 55 MÁK Ferenc: Magyarok Horvátországban, Magyar Kisebbség, 3. évf szám 3. p. 56 JUHÁSZ József: i.m p. 57 JUHÁSZ József: i.m. 339.p. 16

17 autonóm területet Szerbián belül: Koszovót és a Vajdaságot. A köztársaságoknak alkotmányos joguk volt elhagyni a föderációt. A köztársaságok határai általánosságban megegyeztek történelmi határaikkal, a dolgozatom szempontjából azonban fontos kiemelni, hogy pont a magyar kisebbséget választották ismét külön. Horvátország keleti határát a Dunánál húzták meg, így a Baranya-háromszög és a Kelet-szlavóniai magyarság Horvátországhoz, míg a Szerémség keleti része a Vajdasághoz került. A magyarság aránya így ismét megváltozott. 58 A magyarok elleni vajdasági vérengzések, illetve a magyar kollaboránsok felszámolása után Tito új kisebbségpolitikát indított május 17-én, Eszéken, egy beszédében a következőket mondta: Világosan meg kell mondjam, hogy nem leszünk kegyetlenek és nem fogunk bosszút állni. A mi feladatunk, hogy legyőzzük nehézségeinket és újjáépítsük falvainkat. 59 Bár a délvidéki megtorlások után és a koncepciós perek közepette kétségbe vonható, Tito mennyire gondolta komolyan szavait, számos dologban a magyar kisebbséget pozitívabban kezelték mint más szocialista országokban, ahol ugyan csak nagyobb számú magyar kisebbség élt. Az augusztus 23-án meghirdetett földreform során magyar család is földet kapott 60, lehetőség nyílt az anyanyelvi oktatásra illetve a nemzetiségi egyesületek létrehozására. Horvátországban november 29-én megalakult a Horvátországi Magyar Kultúr - és Közoktatási Szövetség. Egészen 1967-ig ezen a néven működött, majd június 4- én a Horvátországi Magyarok Szövetsége nevet vette fel. A szövetség a mai napig működik, de támogatottsága a többi horvátországi magyar egyesülethez képest elenyésző ben az eszéki rádióban magyar nyelvű műsorokat szolgáltattak, és magyar nyelvű hetilap is megjelent Magyar Képes Újság címmel 1949-ben. A magyar nyelvű műsorok a rádióban, illetve az újságban megjelent cikkek a termelőszövetkezetekbe való belépést sürgették, amiből természetesen a magyarok sem tudtak kimaradni, 1947 és 1950 között a magyar kisebbség körülbelül 80%-át termelőszövetkezetekbe kényszerítették márciusában a Magyar Képes Újság tizenhat olyan termelőszövetkezetről ír, melyben csak magyarok vannak, a Baranya-háromszögön kívül Kórógyon és Szentlászlón MÁK Ferenc: Magyarok Horvátországban, Magyar Kisebbség, 3. évf szám 4.p. 59 A. SAJTI Enikő: i.m p 60 JUHÁSZ József: A kisebbségek Tito föderációjában, Historia Tájékoztató a horvátországi magyarság helyzetéről, Magyarország Külügyminisztériuma, volt_ketoldalu_kapcsolatok/europa/horvatorszag/ma magyars1.htm utolsó letöltés:

18 1945-ben a magyar nyelvű alapszintű oktatás Kelet-Szlavóniában megvalósult, négy- és hatosztályos elemi iskolák létesültek, akik viszont tovább szerették volna folytatni tanulmányaikat, magasabb szintű intézményekben, azoknak a Vajdaságba kellett menniük ben az 1949 óta működő vörösmarti algimnázium számára engedélyezték a felsőgimnázium létrehozását, ám létszámhiány miatt nem indult el a képzés. 62 Mint a szocialista országokban általában, az egyházakat Jugoszláviában is háttérbe szorították, az egyházi személyeket eltüntették a politikából. Kelet-Szlavóniában szinte a teljes magyar lakosság református volt ben a Baranya-szlavóniai református egyházkerület a feketicsi református püspökséghez került. 63 A kisebbségek egyenjogúságával kapcsolatban pozitív változást hozott az március 24-én, a Jugoszláv Kommunista Párt által hozott határozat a kisebbségpolitika új irányvonaláról, amit az április 7-i új alkotmány meg is erősített. Ennek lényege, hogy a kisebbségek szabad nyelvhasználatát nem korlátozták, és a Pártban is igyekeztek betartani az etnikai arányosságot. A kisebbség helyett a nemzetiség kifejezést kezdték használni. A titoi kisebbségpolitikai másrészt megfogalmazta a nemzetiségek hídszerepét. Ennek lényege, hogy a nemzetiségek nem csak Jugoszláviához, de ahhoz az országhoz is kapcsolódnak, amelyhez identitásuk, nyelvük, hagyományaik alapján fűződnek, így hidat alkothatnak a két ország között. 64 Ennek hatására is, a hatvanas években a magyar-jugoszláv viszony javult, aminek következményeként a gazdasági kapcsolatokon kívül a kulturális kapcsolat is megélénkült. Ennek a folyamatnak a pozitív hatása leginkább a határ mentén volt érezhető, tehát a Baranya-háromszögben illetve a Kelet-Szlavóniai magyarlakta szórványtelepüléseken. Az anyanemzettel való kapcsolattartás, az anyanyelv ápolása erősítette a magyar kisebbség magyarságtudatát. Mivel a jugoszláv ideológia alapelve az volt, hogy az állampolgár először is jugoszláv és csak azután valamely náció tagja, a Párt meggátolta, hogy bármely nemzetiség nagyobb közösséggé alakuljon mivel ezáltal nehezebben asszimilálódhatott volna. Ettől függetlenül széleskörű autonómiával rendelkeztek a kisebbségek, és a szórványban élő magyaroknak is lehetőségük volt anyanyelvük használatára, identitásuk megőrzésére. Juhász József egy, a témáról írt cikkében konklúzióként ezt írta: az as években a szocialista világban a jugoszláv volt a legtoleránsabb kisebbségpolitika, amely 62 MÁK Ferenc: Magyarok i.m. 6.p 63 MÁK Ferenc: Magyarok i.m. 7.p. 64 JUHÁSZ József: A kisebbségek i.m. 2.p. 18

19 fénykorában felülmúlta több, ma mintának számító nyugati állam korabeli gyakorlatát is. 65 II.7. A délszláv háború és Kelet-Szlavónia (1991) május 4-én, 88 évesen elhunyt Josip Broz Tito. Ma már tudjuk, hogy ez a nap nem csak Tito halálának napja, hanem Jugoszlávia haldoklásának kezdete is volt. Ez úgy volt, mint mikor az apának van hat fia, és az apa meghal, akkor a hat fia széjjel fog menni 66 Az közötti időszakban felerősödtek a nacionalista hangok a tagköztársaságokban, ami a II. világháború utáni egyik legnagyobb, legvéresebb háborúhoz vezetett ban a Szerb Tudományos Akadémia kiadott egy memorandumot. Ebben többek között a horvátországi szerbek hátrányos helyzetéről írtak, kijelentve, hogy nincsenek önálló kulturális intézményeik, iskoláik, illetve gazdaságilag az ország legrosszabbul élő közössége (ennek volt igazságtartalma, mivel a szerbek lakta vidék - Knin központtal-hegyvidéki területen fekszik, ahol sem a gyümölcstermelésre, sem a mezőgazdaságra nincs lehetőség 67 ). Élesen bírálták továbbá az 1974-es alkotmányt, főleg a Vajdaság és Koszovó autonómiájára vonatkozó pontjait. A memorandum nagy nyilvánosságot kapott Szerbiában, aminek következményeként a nagy-szerb eszmék, melyeket Tito még vissza tudott szorítani, újra erőre kaptak. Egy másik fontos esemény is történt 1986-ban: Slobodan Milošević került a szerbiai pártszervezet élére. Koszovóban és Crna Gora-ban felkelések törtek ki. Koszovó a szerbek számára érzékeny pont, mivel úgy tartják, hogy az a terület szerbek bölcsője. A rohamosan növekvő albán népesség miatt etnikai feszültség alakult ki június 28-án, a szerbek nemzeti ünnepén, a rigómezei csata 600. évfordulóján Rigómezőn (Kosovo Polje) Milošević körülbelül egymillió szerb előtt tartott beszédet. Az, hogy Milošević nem törekedett a helyzet megoldására, hanem tovább szította a feszültséget a beszédével, előrejelzi, hogy nem a Tito-féle jugoszláv eszmét képviseli, hanem egy olyan államalakulat megalkotását tűzte ki célul, mely az összes szerbet magában foglalja. A szerbek nagyobb közösségben éltek Horvátországban, illetve Boszniában. A horvátországi szerb kisebbség 1990 augusztusában elkezdte kiválási kísérletét Knin környékén. Az úgynevezett 65 JUHÁSZ József: A kisebbségek i.m. 4.p. 66 Karakas Gedeon interjú, In: Magyarok a Balkáni Háborúban , rendező: Tóth Péter Pál, SOKCSEVITS Dénes: i.m p. 19

20 rönkforradalom 68 célja - a később meg is valósult - Krajinai Szerb Köztársaság létrehozása volt. Megoldásként javasolták a horvát szerb lakosságcserét, mely nem csak Knin környékét, de Kelet-Szlavóniát is érintette volna. Egyes történészek szerint június 25-én 69 mások szerint június 26-án 70, több hónapi tárgyalások után Horvátország és Szlovénia kikiáltotta függetlenségét. Ekkor kezdődtek a szlovéniai harcok, melyek csupán tíz napig tartottak. Mivel szerb kisebbség nem élt Szlovéniában, Milošević könnyen engedte elszakadni Jugoszláviától. Horvátország is kiléphetett volna, de nagyon kemény feltételekkel: azokat a területek, amelyeken akár kisebb számban is, de szerbek éltek, Jugoszláviához csatolták volna, így Kelet-Szlavóniát és Knin környékét is. A június 26-án elfogadott honvédelmi törvény értelmében Horvátországban létezik a Horvát Hadsereg (Hrvatske Vojske), illetve a Horvát Nemzeti Gárda (Zbor Narodne Garde - ZNG), mely önkéntesekből állt. Még júniusban megalapították a Horvát Védelmi Erőket (Hrvatske Oslobodilačke Snage - HOS), mely nagy nyilvánosságot kapott a külföldi sajtóban, mivel kezdetben a fegyverzetének hiányát katonái magas szintű képzettségével kompenzálta és ezáltal nagy sikerrel vette fel a harcot a szerb agresszióval szemben. A HOS-ban nem csak horvátok és magyarok szolgáltak, de külföldről és még a Francia Idegenlégióból is sokan csatlakoztak. 71 A háborúban a másik oldalon a Jugoszláv néphadsereg, és a csetnik szabadcsapatok álltak. A Jugoszláv Néphadsereg (Jugoslovenska Narodna Armija - JNA) vezetői karának döntő többsége - még a háború kitörése előtt is szerb volt, arányuk a 70%-ot is elérte. 72 A függetlenség kikiáltása után a JNA tiszti karából kiléptek a szlovének, horvátok, így még jobban erősödött a szerb dominancia, a néphadsereg lényegében szerb hadsereggé vált. A JNA tisztikara régi, keményvonalas Jugoszlávia-párti emberekből állt, így a szlovén és horvát függetlenséget teljes mértékben elutasították. Blagoje Adžić, a JNA vezérkari főnöke 1991 július 5-én a belgrádi katonai akadémián tiszteknek tartott beszédén a következőket mondta: Jugoszlávia elárulása nyilvánvaló, és ezt igazolják Szlovénia és Horvátország döntései. [ ] Az árulókat a helyszínen meg kell ölni, irgalom és gondolkodás nélkül. A parancsnokságunk alatt álló egységeknek végre kell hajtaniuk a kapott feladatokat, még ha elesnek az utolsó szálig [ ] Előnyünk van a fegyverzet terén 68 Az utakat farönkökkel zárták el, így különítve el területüket Horvátországtól. 69 SOKCSEVITS Dénes: i.m p. 70 JUHÁSZ József: Volt egyszer i.m p. 71 Josic Julien (Juhász József): A horvát háború hősei és én, 2006, p SOKCSEVITS Dénes: i.m p. 20