Az Eszék környéki magyarlakta falvak története a XX. században

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Eszék környéki magyarlakta falvak története a XX. században"

Átírás

1 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Az Eszék környéki magyarlakta falvak története a XX. században Szentlászló száz éve Témavezető: Fejérdy Gergely Ph.D Egyetemi adjunktus Készítette: Domján Dániel Ferenc Történelem szak BA képzés 1

2 BEVEZETÉS... 3 I. SZLAVÓNIA TÖRTÉNETE ÉS FÖLDRAJZA... 6 I.1. SZLAVÓNIA RÖVID TÖRTÉNETE A XX. SZÁZADIG... 6 I.2. KELET-SZLAVÓNIA FÖLDRAJZA... 7 II. MAGYAROK KELET-SZLAVÓNIÁBAN A XX. SZÁZADBAN... 8 II.1. TERÜLETI TAGOLÓDÁS... 8 II.2. A KELET-SZLAVÓNIAI MAGYARSÁG TÖRTÉNETE A XX. SZÁZADIG... 9 II.3. A KELET-SZLAVÓNIAI MAGYARSÁG TÖRTÉNETE A 1918-IG... 9 II.4. MAGYAROK SZLAVÓNIÁBAN AZ I. VILÁGHÁBORÚ VÉGÉTŐL A PARTIZÁNHÁBORÚIG II.5. MAGYAROK A PARTIZÁNHÁBORÚBAN A PETŐFI-BRIGÁD II.6. MAGYAROK A MÁSODIK JUGOSZLÁVIÁBAN II.7. A DÉLSZLÁV HÁBORÚ ÉS KELET-SZLAVÓNIA (1991) III. SZENTLÁSZLÓ III. 1 A FALU KORAI TÖRTÉNETE III. 2. A FALU TÖRTÉNETE 1918-TÓL JÚNIUSÁIG III. 3. SZENTLÁSZLÓ A DÉLSZLÁV HÁBORÚBAN ÖSSZEGZÉS A KELET-SZLAVÓNIAI MAGYAROK JELENE, JÖVŐJE TÉRKÉPMELLÉKLETEK KÉPMELLÉKLETEK TÉRKÉPEK ÉS KÉPEK FORRÁSA BIBLIOGRÁFIA

3 Bevezetés A Kelet-Szlavóniában élő magyarokról az 1990-es években - a délszláv háború okán - sokat hallhatott a magyar közvélemény. Sokan közülük tagjai voltak azoknak a horvát és nemzetközi csapatoknak, akik a szerb agresszióval szemben kivívták Horvátország függetlenségét. Sajnos ezekről az eseményekről nincs átfogó képe a magyarországi köztudatnak, pedig az országhatártól 1-2 kilométerre már harcok folytak és magyarok vesztették életüket. Sajnálatos ez azért is, mivel Kelet-Szlavóniában már az Árpád-kortól jelen vannak magyarok, sokszor hányattatott sorsuk ellenére a mai napig is több százan élnek a Baranyai-háromszögben és az Eszéktől délre található magyarlakta falvakban. Az I. Világháborútól napjainkig a Drávaszög területe hatszor cserélt gazdát : Az Osztrák-Magyar Monarchiából az 1918-ban megalakult Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került a terület. Karađorđević Sándor 1929-ben diktatúrát vezet be, október harmadikától az ország neve Jugoszláv Királyság ben visszakerül Magyarországhoz, de a II. világháború után ismét Jugoszlávia része lett től a Horvát Köztársaság területéhez tartozik. Dolgozatomban a Kelet-szlavóniai magyarok helyzetét mutatom be a XX. században. Hogy egészben láthassuk történelmüket, Szlavónia elmúlt ezer évének történelmét is tárgyalom röviden. A szakirodalomban néhány éve egy hiánypótló mű született magyar nyelven. Sokcsevits Dénes: Horvátország a VII. századtól napjainkig 1 című nagy ívű munka az eseménytörténet mellett a gazdaság-, társadalom-, politikatörténetet is részletesen tárgyalja, és korszakonként külön kitér Szlavóniára. A Baranya-háromszög történetének, illetve az ott élő magyarok kultúrájának egyik, ha nem a legnagyobb kutatója Baranyai Júlia. Nem véletlenül cseng össze a neve a területtel: Schneider Júliaként látta meg a napvilágot, de annyira vonzódott a területhez, hogy felvette a Baranyai nevet. Vízbe vesző nyomokon 2 című művében a terület történelme mellett az itt élő magyarok néprajzával foglalkozik illetve az innen származó írókról is részletesen ír. A Baranya-háromszög folklórját nagy részletességgel kutatta Lábadi Károly is, több műve mellett főműve A Drávaszög ÁBÉCÉ 3. A Drávaszög egyháztörténetével is foglalkozik, Egyházak Alsó- Baranyában és Szlavóniában című művének bemutatója 2013 márciusában volt. 1 SOKCSEVITS Dénes: Horvátország a 7. századtól napjainkig, Budapest, BARANYAI Júlia: Vízbe vesző nyomokon, Forum Könyvkiadó, Újvidék LÁBADI Károly: Drávaszög ÁBÉCÉ, Eszék-Budapest

4 A XX. századi történelemről, a Szerb Horvát - Szlovén Királyságról és Jugoszláviáról számos részletes munka készült. A legfrissebb, átfogó mű Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia 4 című könyv. A könyv biztos alaptudást ad a XX. század délszláv történelméhez. Hasonlóan összegző mű Toldi Ferenc: A Jugoszláv állam kialakulása és felbomlása 5, mely inkább az intézménytörténetet tárgyalja, kevésbé az eseménytörténetet. Nagy részt szentel az író az 1974-es alkotmánynak. A két világháború közti Jugoszláviáról Bíró László írt részletes könyvet, melyben nem az eseménytörténet áll a középpontban, hanem a társadalom, intézményrendszer, gazdaság, oktatás. A Jugoszláv állam című könyvben a szerző nagy mennyiségű számadatot gyűjtött össze és közölt, ami erről a korszakról egyedülálló. A Délvidéki magyarság két világháború közötti helyzetéről A. Sajti Enikő írt több művet. Imperiumváltások, revízió, kisebbség; Magyarok a Délvidéken című könyvében a magyar kisebbség helyzetét mutatja be, talán a XX. századi magyarság számára legtragikusabb időszakban. A dolgozatomban egy magyar falut, nevezetesen Szentlászlót külön is bemutatom. Felvázolom a falu XX. századi történelmét, hogyan vészelte át a II. világháborút, a Titoféle rendszert és milyen okok vezettek oda, hogy 1991-ben 152 napos harcok után a falu 7 évre elnéptelenedett. A szakirodalom történeti szempontból sajnos szegényes, a helyi folklórt viszont igen részletesen kutatták. Penavin Olga rendkívül részletesen dokumentálta a helyi népviseletet, nyelvjárást, kultúrát. Kórógyon, Szentlászlón, Harasztin és Rétfalun tevékenykedett. A Nagycsaládszervezet Szlavóniában (Kórógyon) 8 című munkájában a nagycsaláddal (zadruga) foglalkozik, részletesen elemzi annak jellemzőit. Legnagyobb műve véleményem szerint a Szlavóniai (kórógyi) szótár 9 mely felépítésében megfelel egy hagyományos szótárnak, a szócikkeknél viszont fonetikusan leírja, hogy a helyi magyarok hogy ejtenek bizonyos szavakat, illetve csak ott használatos tájszavakat magyaráz meg, példamondatokkal. Történeti szempontból a legtöbb segítséget a Szentlászlón lakó magyarok beszámolói alapján kaptam. Nagy segítségemre volt Bece Géza, aki született Szentlászlóiként a falu elmúlt 80 évét fel tudta eleveníteni számomra, illetve Kelemen 4 JUHÁSZ József: Volt egyszer egy Jugoszlávia, Budapest, TOLDI Ferenc: A Jugoszláv Állam Kialakulása és felbomlása, Budapest, BÍRÓ László: A Jugoszláv állam , Budapest A. SAJTI Enikő: Imperiumváltások, revízió, kisebbség; Magyarok a Délvidéken Budapest, PENAVIN Olga: A nagycsaládszervezet Szlavóniában (Kórógyon), Újvidék, PENAVIN Olga: Szlavóniai (kórógyi) szótár, Budapest,

5 Dávid iskolaigazgató, aki a menekültsorsban egy összefoglaló könyvet írt 10. A délszláv háború történetével kapcsolatban a legtöbb segítséget Kelemen Dezső veterán adta, aki az eredeti helyszíneken mesélt a falu 152 napos védelméről. Számos filmfelvétel és képanyag is segítette munkámat. A szakkönyveken kívül számos cikket is felhasználtam a dolgozatomhoz. A Szlavóniai illetve délvidéki magyarság helyzetével és annak kutatásával foglalkozik illetve foglalkozott a fentebb említett kutatók mellett Szigetvári Krisztián, Mák Ferenc, Sebők László. A bibliográfiában megemlített cikkeik nagy segítséget nyújtottak dolgozatom elkészítéséhez. 10 Szentlászló, szerk.: KELEMEN Dávid, Eszék,

6 I. Szlavónia története és földrajza I.1. Szlavónia rövid története a XX. századig A Dráva-szögi (amely keletről a Duna, nyugatról a Dráva, északról pedig a mai magyar államhatár által határolt terület) illetve az Eszékről dél, dél- nyugatra található települések már a római korban is megtalálhatóak voltak, azok neveit azonosítani tudták római nevükkel 11. A Tripimir-dinasztia uralkodója, Tomislav egyesítette a dalmát törzseket 925-ben, ezzel megalapította a Horvát Királyságot. A mai napig vita övezi, hogy mely államhoz, illetve mely néphez tartozott Szlavónia a X.-XI. században. A legújabb feltételezések szerint egy nagyon gyér lakosságú senki földje volt között Szent László átlépte a Drávát, és nagyobb ellenállás nélkül elfoglalta Szlavóniát 13. Utódját, Könyves Kálmánt 1102-ben az úgynevezett Pacta Conventa által, Tengerfehérváron horvát királlyá koronázzák, így a két állam egészen 1918-ig egy államközösséget alkotott. A középkori Szlavónia területe nem azonos a jelenkori területtel, amit Szlavóniának neveznek. A középkorban a Drávától délre, egészen a Nagy-Kapeláig tartó területet nevezték így, ez Zágráb, Varasd és Kőrös megyét jelentette (1. térképmelléklet) A XVI.- XVII. században, egy hosszú egyesülési folyamat eredményeként lett Horvát- és Szlavónországból egy közjogilag is egységes állam. Az oszmánok betörésekor a horvát és szlavón területek zsugorodtak, az így kialakult területet hívja a történetírás Maradékok Maradéka -nak (Reliquiae reliquiarum olim inclyti regni Croatiae Az egykor dicső Horvát Királyság maradékainak maradéka) 14. Míg 1520 előt km 2 volt a Horvát- Szlavón területek nagysága, addig ez a szám a XVI. század közepére km 2 -re, a XVI. század végére pedig km 2 -re csökkent. 15 Miután a törökök kivonultak a területről (1691 augusztus 18-án Badeni Lajos Szalánkeménnél legyőzi Köprülü Musztafa nagyvezírt 16 ), a még oszmán kézen lévő déli területekről nagyszámú boszniai és hercegovinai horvát menekült át Szlavóniába, így 11 BARANYAI Júlia: Vízbe vesző nyomokon, Forum Könyvkiadó, Újvidék p 12 KRISTÓ Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon, Budapest, p 13 SEBŐK László: A szlavóniai magyar szórványok, In: Magyarlakta kistérségek és kisebbségi identitások a Kárpát-medencében, Budapest p. 14 SOKCSEVITS Dénes: Horvátország a 7. századtól napjainkig, Budapest, p 15 SOKCSEVITS Dénesi i.m 172. p. 16 Magyarország története, Szerkesztette: Romsics Ignác, Budapest, p. 6

7 területi és etnikai viszonyai erősen megváltoztak. Nem csak ez volt viszont az egyetlen ok, hogy Szlavóniában nagyobb számban megjelentek a Kapelán-túli horvátok. Nagy szerepet játszott az, a már a XV. századtól zajló folyamat is, hogy a horvátországi nemesek Szlavóniában kaptak területeket. Ennek egyik tipikus példája Litvai-Horvát Damján (horvát- dalmát bán ; szlavón bán ), aki a Hunyadiaknak tett szolgálatokért Hunyadi Mátyástól Szlavóniában kap birtokot. 17 A XVIII. század elején az Udvari kamara létrehozta a Szlavón Kamarát, melynek központja Eszék lett. Feladatai közé tartozott a népesség összeírása, a birtokviszonyok rendezése, a katonai kormányzat kialakítása ben Mária Terézia a Dráva és a Száva közti vidéken felújította a megyerendszert, Pozsega, Verőce és Szerém vármegye alkották Szlavóniát, melynek követei 1848-ig részt vehettek a Magyar Országgyűlésen. 19 II. József a Magyar Királyságot 10 kerületre osztotta az 1785-ös közigazgatási rendeletével ezáltal Szlavónia Pécs kerülethez került. 20 Az 1868-as horvát magyar kiegyezés következtében Horvátország Magyarország társországa lett a Monarchián belül. Ettől kezdve Szlavónia azt a területet jelentette, melyet Északról a Dráva, Délről a Száva, Keletről Eszék és Nyugatról Varasd határol. (2. térképmelléklet) I.2. Kelet-Szlavónia földrajza Fontosnak tartom, hogy röviden említést tegyek Kelet-Szlavónia földrajzi adottságairól, mivel a honfoglalástól kezdve a török-vészen át a jelenkorig nagyban befolyásolja a környék történelmét. Szlavónia már a középkori Magyar Királyság egyik legtermékenyebb vidéke volt. Földművelésre rendkívül alkalmas a sík, patakokkal átszőtt terület, de a mocsaras-tavas területeken a halászat is jelentős volt. A tatár-dúlás, később a török hódítás elöl is a mocsarak szigeteire menekültek az emberek, hiszen csak a helyi lakosok ismerték a biztonságos ösvényeket. A mocsarakat a XIX. században kezdték lecsapolni ebből 17 SOKCSEVITS Dénes: i.m p 18 SOKCSEVITS Dénes: i.m p. 19 SEBŐK László: i.m p. 20 Magyarország története, Szerkesztette: Romsics Ignác, Budapest, p. 7

8 terület. 23 Történelmi szempontból ez a mocsaras, sík vidék nem csak a török-kori kifolyólag az itt élő emberek életmódja is megváltozott, halászatról áttértek a földművelésre. 21 A terület erdőgazdálkodásra is alkalmas, Jovan Cvijić 1910-ben feltérképezte a Balkán-félsziget természetföldrajzi jellemzőit, nagy ívű munkájában leírja, hogy Szlavónia területének 36-37%-át erdők fedik ban Mikuska J. és Vuković M. felmérte a Baranya-háromszög területét, ekkor 50% volt a szántó, 30% az erdő, 14% a rét és legelő, 5% a nád és mocsár, 1 % egyéb menekülteknek szempontjából volt előnyös. A XX. században, Tito partizánharcai ezt a területet szabadították fel a legkésőbb, mivel a gerilla harcmodor a síkvidéken kevésbé hatékony, mint délebbre található hegyvidékeken. 24 II. Magyarok Kelet-Szlavóniában a XX. században II.1. Területi tagolódás A Kelet-Szlavóniában élő magyarok száma napjainkra sajnos nagyon megfogyatkozott. Történelmük során nem csak az asszimiláció, de a területet sújtó számos háború és főleg a XX. század zavaros politikai eseményei is hozzájárultak. A mai területi állapotokat tekintve - a magyarság szempontjából két területet különíthetünk el, az egyik az úgynevezett Dráva-szög, melyet nyugatról a Dráva, északról a mai Magyarország határa, keletről a Duna határol, a történelmi Baranya vármegye déli része, melyet sokszor Baranya-háromszögnek is hívnak. A másik területen a magyarság kisebb számban van jelen. Ezek az Eszéktől délre található magyarlakta falvak elszórva, horvát és szerb falvak közé ékelődve találhatók. A következőkben ennek a két területnek a magyarságát, illetve annak XX. századi sorsát fogom megvizsgálni. 21 Szentlászló i.m 6.p. 22 Jovan CVIJID: A Balkán félsziget és a Délszláv országok. Az emberföldrajz alapjai, Szabadka, Újvidék p. 23 MIKUSKA J. Vukovid M.: Művelési arányok a Drávaszögben, Belgrád, J. MARJANOVIC: Felszabadító háború és népi forradalom Jugoszláviában, Budapest, p In: Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia, Budapest,

9 II.2. A Kelet-Szlavóniai magyarság története a XX. századig Leletek bizonyítják, hogy a terület már az ókorban is lakott volt. A honfoglalás korában a gyepűre székelyeket telepítettek. Baranyai Júlia felhívja a figyelmet a székely baranyai hasonlóságokra, mint például a kiejtés vagy az ősi családnevek egyezése, ezen kívül sok balladai történet is nagyon hasonló. 25 Mivel a horvát törzsek már a VII. századtól a területen tartózkodtak, vegyes szláv-magyar népesség alakult ki, amit erősített, hogy a XII. században nagy számban telepítettek le német hospeseket. 26 A mohácsi csata után a terület szinte elnéptelenedett, Hans Dernschwam így írta le Törökországi útinaplójában a területet: Laskóig néhány sivár falun mentünk át, Kopácson, Darócon. Elhagyatott és fölperzselt templomokat láttunk. 27 Az 1857-es országos összeírás szerint Szlavóniában 4886 magyar élt, főleg négy faluban: Szentlászlón, Kórógyon, Harsztin és Rétfalun 28. Számuk ekkor a későbbi évtizedekhez képest csekély volt. A szlavóniai magyarság száma az ezt követő 50 évben viszont nagyban gyarapodott. II.3. A Kelet-Szlavóniai Magyarság története a 1918-ig A XIX. második felében, nagyarányú magyar bevándorlás indult Szlavóniába. Ennek oka, hogy a Katonai Határőrvidéket polgárosítani kezdték, és a telekárak nagyon lecsökkentek (a magyarországi áraknak 5-10 %-a) ben - a Baranya-háromszöget nem számítva, mivel ekkor még Magyarországhoz tartozott magyar élt Horvát- Szlavónországban, 1900-ban fő, 1910-ben pedig már re nőtt a betelepülők száma, a migrációs csúcs is erre az időpontra tehető. 30 Természetesen nem csak a betelepülés, hanem a népességszaporodás is hozzájárult a magyar népesség növekedéséhez. 25 BARANYAI Júlia: i.m. 23. p. 26 SOKCSEVITS Dénes: i.m. 119.p 27 MÁK Ferenc: Menekülésben. Prominoritate folyóirat, tavasz. 2.p 28 FÉNYES Elek: A Magyar Birodalom nemzetiségei és ezek száma vármegyék és járások szerint, Pest, p. 29 SEBŐK László i.m p. 30 SOKCSEVITS Dénes: i.m. 439.p 9

10 Több probléma is felmerült a hirtelen megnövekedett magyarsággal kapcsolatban. A főleg református vidéknek számító Szlavóniában nem tudták a katolikus magyarok gyakorolni vallásukat, és magyar iskolák sem voltak, ahol gyermekeiket taníthatták volna. A másik probléma az asszimiláció volt. A nagyszámú új magyar lakos könnyen asszimilálódott a horvát környezetben. Ennek megakadályozására április 16-án Széchenyi Béla gróf életre hívta a Julián Egyesületet. 31 Az egyesület főleg iskolaalapításokkal foglalkozott, melyre az államtól nagy összeget is kaptak. Háromfajta iskolát létesítettek: vasúti (MÁV) iskolákat, katolikus iskolákat és református iskolákat. A MÁV vezetőségének Horvátországban 1910-ben a 73%-a, alkalmazottainak 40%-a volt magyar, ezért a MÁV is jelentős összegekkel támogatta az iskolák építését. 32 Az I. Világháborúban az iskolák zöme bezárt, a háború után nem nyitottak ki újra. A Bethlenkormány koronával támogatta a társaságot 33. A szervezet a háború után Magyarországra települt és ott 1944-ig működött ban Eszéken megjelentettek egy újságot is Szlavóniai Magyar Újság néven. A XX. században a horvátországi magyarság számarányának változásait az alábbi táblázatban foglaltam össze. Szerencsére sok esetben külön számolták a Baranyaháromszögben élő magyarokat is. Az alábbiakban ezeket az adatokat veszem alapul, és mutatom be a népességfogyás okait. 31 BERNICS Ferenc: A Julián akció (egy magyarságmentő egyesület tevékenysége Horvátországban és Boszni-Hercegovinában és a jelen ) In: Regio : kisebbség, politika, társadalom, évf. 3.sz. 2. p. 32 SOKCSEVITS Dénes: i.m p. 33 A. SAJTI Enikő: Imperiumváltások, revízió, kisebbség; Magyarok a Délvidéken Budapest, p 10

11 A horvátországi magyarok száma és a baranyai népességhez viszonyított aránya Év Összesen Baranyában Baranyában, Horvátországban(fő) (fő) arányaiban (%) , % a lakosságnak ,6% a lakosságnak első félév , szeptember Forrás: Mák Ferenc: Magyarok Horvátországban, Magyar Kisebbség, 3. évf szám; Nikolai Botev: Ethnic intermarriage in the former Yugoslavia, 1962 to 1989, American Sociological Review, 1994, 6.p Horvát Statisztikai Hivatal (http://www.dzs.hr) (Szerk.: Domján Dániel Ferenc) II.4. Magyarok Szlavóniában az I. Világháború végétől a partizánháborúig Az I. Világháború elvesztésével, a trianoni békediktátum aláírásával Magyarországtól elcsatolták többek között a Baranya-háromszöget is. A Szerb-Horvát- Szlovén Királyság viszont nem június 4.-e után jött létre, hanem december 1.- én kiáltották ki. A szerb-horvát területi etnikai - politikai viták miatt nagyon labilis volt a Királyság, ezért a nemzetgyűlés június 28-án elfogadta az úgynevezett vidovdani 34 Mivel ekkor még a Baranya-háromszög Magyarországhoz tartozott, ez az adat nem csak Horvátországra, hanem Horvátországra és Baranyára vonatkozik 35 Nem pontos adat, Baranya és Kelet-Szlavónia együtt 36 Nem pontos adat, Baranya és Kelet-Szlavónia együtt 11

12 alkotmányt. Ennek lényege, hogy a törvényhozás Belgrád központtal zajlott, viszont létrehoztak egy decentralizált közigazgatást, amit úgy osztották fel területileg, hogy egyik nemzetiség se kerüljön többségbe. A Szerb Horvát Szlovén Királyságot így 33 körzetre osztották. 37 Az elcsatolt területeken Bácskát, Bánátot és Baranyát egyesítették Vajdaság néven, Szerémség és Szlavónia Horvátországhoz került. Ha a jelenkori horvátországi magyarságot nézzük, a vidovdani rendszerrel kettéosztották őket ben a magyar anyanyelvűek száma fő volt, ami a Királyság lakosságának 3,9%-át jelentette. A népszámláláskor nem kérdeztek rá a nemzetiségre, csak a nyelvre. Nemzetiséget csak a szláv nyelvűeknél lehetett megadni, de ott is csak három típus volt: szerb-horvát, szlovén és egyéb szláv szeptember 17-én, Zentán a vajdasági magyarság megalapította az Országos Magyar Pártot. A baranyai magyarságot Dr. Deák Leó az Országos Magyar Párt titkára és a Párt társelnöke, Falcione Árpád képviselte. 39 Az február 8-án 40 megtartott szavazásokon Varga János csúzai kisgazdát indította a Párt, de nem sikerült nyerniük és koalícióba sem léptek senkivel, így a magyaroknak nem volt érdekképviseletük. Tartományi választásokat legközelebb január 23-án tartottak, ekkor az Országos Magyar Párt koalícióba lépett a Szerb Radikális Párttal, így bejutott a tartománygyűlésre. Ekkor összesen 16 magyar képviselő jutott mandátumhoz, tizenkét fő a koalíció révén, további négyen pedig más pártok által. A nemzetgyűlési választásokat szeptember 11-én tartották. 41 Ekkor két magyar szenátor is bejut a nemzetgyűlésbe, név szerint Dr. Váradi Imre becskereki és Dr. Strelitzky Dénes szabadkai képviselő. 42 Sok időt azonban nem tölthettek el a nemzetgyűlésben, ugyanis január 6-án Sándor király diktatúrát vezetett be. A királydiktatúra azokat a problémákat volt hivatott orvosolni, melyeket a parlamentáris rendszer nem tudott. Legfőképpen a horvátok és a szerbek közötti feszültségek csökkentését. A parlamentáris rendszerben a Horvát Parasztpárt akadályozta a parlament működését, obstruált, így lehetetlenné vált az Királyság parlamentáris működése. Karađorđević Sándor célja az volt, hogy a délszláv népeket egy délszláv közös identitás mentén összekovácsolja október 3-án a Szerb Horvát - Szlovén Királyság 37 JUHÁSZ József: Volt egyszer egy Jugoszlávia, Budapest, p. 38 BÍRÓ László: i.m. 67. p 39 MÁK Ferenc: i.m. 3.p 40 JUHÁSZ József: i.m p. 41 JUHÁSZ József: i.m. 337.p. 42 Csuka János: A délvidéki magyarság története Budapest 1995 In: MÁK Ferenc: i.m. 4. p. 12

13 új neve Jugoszláv Királyság lett, ezzel is utalva a Sándor által képviselt ideológiára 43. A királypuccs nem hogy megoldotta volna a helyzetet, inkább rontotta azt. Mivel szerinte a horvát, a szlovén és a szerb egy nemzet, úgy gondolta, a Jugoszláv Királyságot teljesen centralizálni kell Belgrád központtal. A horvátokat ért eddigi sérelmek után ez olaj volt a tűzre. Sándor király új közigazgatási rendszert vezetett be: kilenc bánságot hozott létre, a tizedik maga Belgrád és közvetlen környéke volt. Az etnikai határok figyelmen kívül hagyásával próbálta meg a nemzeti érzelmek fölé helyezni a jugoszláv nemzet-tudatot. A bánságok általában földrajzi elnevezést kaptak. 44 A bánságok bevezetésének akadt viszont egy pozitívuma is, bár csak a magyar kisebbség részéről, a zágrábi fennhatóságú Szávabánságban a Baranya-háromszögi és a Kelet-szlavóniai magyarok ismét egy közigazgatási egységbe tartoztak. A horvát sérelmek október 9-én csúcsosodtak ki, aminek következtében a marseilles-i merényletben usztasák megölték Sándor királyt, így a királydiktatúra véget ért ben hosszas pozícióharcok után augusztus 26-án Cvetković kormányfő és a Horvát Parasztpárt (HSS) elnöke, Vladimir Maček között létrejött egy megállapodás (Sporazum = Megegyezés), aminek hatására a Tengermelléki és a Szávai Bánságokból megalakult a Horvát Bánság. Ehhez a területhez tartozott Kelet-Szlavónia és rövid ideig a Baranya-háromszög is. 45 A II. Világháború 1941 áprilisában érte el Jugoszláviát. A németek eredetileg nem tervezték a délszláv állam megtámadását, a béke fenntartása volt a céljuk a területen, hiszen a Nyugati offenzíva, illetve a tervezet Szovjetunió elleni hadjárat miatt nem akartak egy újabb frontot nyitni, ezen kívül érdekükben állt, hogy semmi ne zavarja meg a Jugoszláviából érkező színesfém importot. 46 Hitlernek a görögök elleni offenzívájához szüksége volt a Jugoszlávok támogatására. A fegyveres beavatkozás viszont március végén vált valószínűvé, mivel a gyenge belgrádi kormány ellen antifasiszta tüntetések kezdődtek, és március 25-én angolbarát kormány kert hatalomra katonai puccsal. 47 Április 6-án Görögország kivételével minden szomszédos ország támadást indított Jugoszlávia ellen. Az úgynevezett áprilisi háború csak 11 napig tartott, április 17-én kapitulál a hadsereg. Még a háború alatt, április 10-én kikiáltják a Független Horvát Államot (Nezavisne Države 43 TOLDI Ferenc: i.m. 74.p. 44 JUHÁSZ József: i.m.. 59.p. 45 SOKCSEVITS Dénes: i.m p. 46 JUHÁSZ József: i.m. 73.p. 47 JUHÁSZ József: i.m p. 13

14 Hrvatske - NDH). Mivel a Kelet-szlavóniai magyarok is ehhez az államhoz tartoztak a továbbiakban csak az NDH történetével foglalkozom. Az NDH az Usztasa mozgalom által vezetett állam volt (ustaša = felkelő). Az Usztasa mozgalom a Jogpárt 1929 után emigrációba menekült maradványaiból alakult fasiszta szerveződésként létezett, ideológiájuk a szerbgyűlöletből táplálkozott. Mivel az NDH politikai, gazdasági ereje gyenge volt, Mussolini, mint legnagyobb patrónusuk, segítette őket. 48 Az Usztasa mozgalom vezetője Ante Pavelić, a Poglavnik (vezér), de mivel az ország monarchiaként jött létre, Savoyai Aimone-t, Spoleto hercegét kérték fel, hogy II. Tomislav néven foglalja el a trónt. A király viszont egyetlen egyszer sem látogatott el az Usztasa államba 49. Az állam hivatalosan szövetségesi viszonyban állt Németországgal, de valójában Olaszország és Németország között megosztott, befolyásuk alatt tartott terület volt. A Kelet-szlavóniai magyarlakta falvakban az usztasa diktatúra idején a magyar kisebbséget különösebb atrocitások nem érték. A zsidókat, cigányokat munkatáborokba küldték (Pag sziget, Jadovno, illetve a leghírhedtebb Jasenovac), a szerbeket viszont hitüket vesztett horvátoknak tartották, így kényszerkereszteléseket hajtottak végre, illetve kitelepítették őket. II.5. Magyarok a Partizánháborúban A Petőfi-brigád A német megszállás korai szakaszától fogva zajlottak felszabadító harcok, a partizánok gerilla-akcióikkal egyre több területet főként a hegyvidékeken szabadítottak fel. Josip Broz Tito a jugoszláv ideológia mentén az összes, Jugoszlávia területén élő nemzetet harcra szólított fel a megszállókkal szemben köztük természetesen a magyarokat is. Szlavóniában augusztus 15-én alakult meg a Petőfi-zászlóalj, melynek vezetője Kis Ferenc kapitány volt. A zászlóaljban magyar vezényszavakat használtak, és a katonák sapkájukon a vörös csillag mellett nemzetiszínű szalagot is viselhettek. Haraszti falu magyar zászlót is adományozott az alakulatnak 50. A Petőfi-zászlóaljba sok Kelet-szlavóniai magyar is jelentkezett, bár azt nem jelenthetjük ki, hogy önként. A Független Horvát 48 SOKCSEVITS Dénes: i.m p. 49 JUHÁSZ József: i.m. 79. p. 50 Bece Géza személyes interjú, , Szentlászló (Laslovo) 14

15 Államban létezett egy Horvát honvédség (Hrvatsko domobranstvo) illetve egy önkéntesekből álló Usztasa Hadsereg (Ustaška Vojnica). Aki önkéntesen jelentkezett az Usztasa hadseregbe, az egyértelműen nem állt át a partizánokhoz, viszont aki csak besorozott honvéd (domobran) volt, az bizonyos helyzetekben, illetve megfelelő ráhatással könnyen beállt a partizán seregekbe szeptemberében [ ] besoroltak Eszéken a bőrgyárnál [honvédnek] minket, aztán bezártak tehénvagonba, s Mariborba nyitták ki, mer onnét már német kéz alatt volt, és akkor ott tanítottak meg erre-arra. [ ].Mikor hazakerültünk szabadságra, nem voltak, talán hárman-négyen, és bekoccoltak [bekopogtak a partizánok] és szépen magyarul mondták: Fiam, hány éves vagy? Mondom, 20 éves. Aszondják: Gyüsz velünk, vagy viszünk. 51 Ez a rövid történet is mutatja, hogy sok embernek nem volt nagy választási lehetősége, hogy csatlakozik-e a zászlóaljhoz, vagy nem. Természetesen voltak, akik önként jelentkeztek és Magyarországról is többen érkeztek, hogy erősítsék a zászlóaljat ben megalakult Vajdaságban a Petőfi-brigád, melynek magját a szlavóniai Petőfi-zászlóalj adta. A brigád parancsnoka Kis Ferenc, A Petőfi-zászlóalj korábbi parancsnoka, politikai biztosa Jontovics Rudolf lett. A brigád létszáma körülbelül 1200 főt számolt 52. Felszerelésük nagyon hiányos volt, az I. világháborúból maradt fegyverekkel harcoltak, illetve szerencsésebb esetben a németektől tudtak hadizsákmányként felszerelést, lőfegyvert szerezni. Alacsony volt a harci morál is, és gyakoriak voltak a szökések. 53 A brigád részt vett az március 6 22 között zajló bolmányi (ma: Bolman, Horvátország) ütközetben a németek ellen, ahol elesett többek között Kis Ferenc is. A brigád feloszlott a harc után, néhányan beálltak a Jugoszláv Néphadseregbe, de sokan voltak, akik már nem harcoltak tovább. A magyarok megítélése kettős volt a világháború utolsó évében, mivel egyrészt németekkel kollaborálónak tartották őket, másrészt - éppen a Petőfi-brigád példáján - a partizánháborúban aktívan részt vevő kisebbségként kezeltek. Milovan Đilas, a Jugoszláv Kommunista Párt ideológusa fogalmazta meg 1944-ben a Borba (Harc) című napilapban az alábbiakat: Nem véletlen, hogy mi Szlavóniában egy esztendővel ezelőtt magyar zászlóaljat állítottunk fel. Ez a körülmény példát mutat arra, miként kell a magyar 51 Bece Géza visszaemlékezése , Szentlászló (Laslovo) 52 STEMLERNÉ Balog Ilona: A jugoszláviai Petőfi-dandár In. História A. SAJTI Enikő: i.m. 336.p. 15

16 kisebbségek ellen fellépni. Nem lehet minden magyart Szálasi és Horthy gonosztetteiért felelősségre vonni. 54 A kevés forrás miatt sok kérdés nyitva maradt a Petőfi- zászlóaljjal illetve a Petőfi Brigáddal kapcsolatban. A témában született összefoglaló mű ( Baki Ferenc Vébel Lajos: A Petőfi-brigád) 1968-as kiadású, így sokszor idealizáltan, a titoi ideológiának megfelelően mutatja be a brigád működését, tevékenységét. II.6. Magyarok a második Jugoszláviában Az 1945-ös felszabadulás után a Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács (Antifašističko vijeće narodnog oslobođenja Jugoslavije AVNOJ) vette a hatalmat a kezébe. Az AVNOJ több kisebb csoportosulás, és a Jugoszláv Kommunista Párt közös tanácsa, amiben a Tito vezette Kommunista Pártnak volt a legnagyobb befolyása, és a legtöbb tagja. A háború utáni Jugoszlávia, tehát a második Jugoszlávia alkotmányát már az AVNOJ november között Jajcén tartott értekezletén megalkották 55, de azt természetesen csak a németek kivonulása után terjesztették ki a teljes Jugoszláviára. A háború utáni első választásokat november 11-én tartották. A választás általános volt, a nőkre is kiterjesztették a választójogot, ennek ellenére viszont egypárti szavazásként zajlott le. Bár a népfrontlistán kívüli pártokra is lehetett voksolni, a választásra jogosultak 88,7%-a voksolt, és a népfrontlista 90%-al nyert. Ebből az eredményből arra is lehet következtetni, hogy a környező szocialista országok kommnista pártjaihoz képest a Jugoszláv Kommunista Pártnak (JKP) nagyobb volt a támogatottsága. 56 A kommunisták relatív nagyobb támogatottsága később is megmutatkozik. A Sztálinnal való es szakítás után Jugoszlávia magára maradt, hiszen a nyugati világgal a Moszkva-orientáció elősegítése miatt megszakította kapcsolatait. Ennek ellenére Tito és a JKP mégsem bukott meg a délszláv államban. Az új, szocialista, föderatív alkotmányt január 31-én fogadták el, a JKP hatalma így teljessé vált. 57 Az államot hat köztársaságra (Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Crna Gora, Macedónia) osztották. Létrehoztak még két 54 A. SAJTI Enikő: i.m p. 55 MÁK Ferenc: Magyarok Horvátországban, Magyar Kisebbség, 3. évf szám 3. p. 56 JUHÁSZ József: i.m p. 57 JUHÁSZ József: i.m. 339.p. 16

17 autonóm területet Szerbián belül: Koszovót és a Vajdaságot. A köztársaságoknak alkotmányos joguk volt elhagyni a föderációt. A köztársaságok határai általánosságban megegyeztek történelmi határaikkal, a dolgozatom szempontjából azonban fontos kiemelni, hogy pont a magyar kisebbséget választották ismét külön. Horvátország keleti határát a Dunánál húzták meg, így a Baranya-háromszög és a Kelet-szlavóniai magyarság Horvátországhoz, míg a Szerémség keleti része a Vajdasághoz került. A magyarság aránya így ismét megváltozott. 58 A magyarok elleni vajdasági vérengzések, illetve a magyar kollaboránsok felszámolása után Tito új kisebbségpolitikát indított május 17-én, Eszéken, egy beszédében a következőket mondta: Világosan meg kell mondjam, hogy nem leszünk kegyetlenek és nem fogunk bosszút állni. A mi feladatunk, hogy legyőzzük nehézségeinket és újjáépítsük falvainkat. 59 Bár a délvidéki megtorlások után és a koncepciós perek közepette kétségbe vonható, Tito mennyire gondolta komolyan szavait, számos dologban a magyar kisebbséget pozitívabban kezelték mint más szocialista országokban, ahol ugyan csak nagyobb számú magyar kisebbség élt. Az augusztus 23-án meghirdetett földreform során magyar család is földet kapott 60, lehetőség nyílt az anyanyelvi oktatásra illetve a nemzetiségi egyesületek létrehozására. Horvátországban november 29-én megalakult a Horvátországi Magyar Kultúr - és Közoktatási Szövetség. Egészen 1967-ig ezen a néven működött, majd június 4- én a Horvátországi Magyarok Szövetsége nevet vette fel. A szövetség a mai napig működik, de támogatottsága a többi horvátországi magyar egyesülethez képest elenyésző ben az eszéki rádióban magyar nyelvű műsorokat szolgáltattak, és magyar nyelvű hetilap is megjelent Magyar Képes Újság címmel 1949-ben. A magyar nyelvű műsorok a rádióban, illetve az újságban megjelent cikkek a termelőszövetkezetekbe való belépést sürgették, amiből természetesen a magyarok sem tudtak kimaradni, 1947 és 1950 között a magyar kisebbség körülbelül 80%-át termelőszövetkezetekbe kényszerítették márciusában a Magyar Képes Újság tizenhat olyan termelőszövetkezetről ír, melyben csak magyarok vannak, a Baranya-háromszögön kívül Kórógyon és Szentlászlón MÁK Ferenc: Magyarok Horvátországban, Magyar Kisebbség, 3. évf szám 4.p. 59 A. SAJTI Enikő: i.m p 60 JUHÁSZ József: A kisebbségek Tito föderációjában, Historia Tájékoztató a horvátországi magyarság helyzetéről, Magyarország Külügyminisztériuma, volt_ketoldalu_kapcsolatok/europa/horvatorszag/ma magyars1.htm utolsó letöltés:

18 1945-ben a magyar nyelvű alapszintű oktatás Kelet-Szlavóniában megvalósult, négy- és hatosztályos elemi iskolák létesültek, akik viszont tovább szerették volna folytatni tanulmányaikat, magasabb szintű intézményekben, azoknak a Vajdaságba kellett menniük ben az 1949 óta működő vörösmarti algimnázium számára engedélyezték a felsőgimnázium létrehozását, ám létszámhiány miatt nem indult el a képzés. 62 Mint a szocialista országokban általában, az egyházakat Jugoszláviában is háttérbe szorították, az egyházi személyeket eltüntették a politikából. Kelet-Szlavóniában szinte a teljes magyar lakosság református volt ben a Baranya-szlavóniai református egyházkerület a feketicsi református püspökséghez került. 63 A kisebbségek egyenjogúságával kapcsolatban pozitív változást hozott az március 24-én, a Jugoszláv Kommunista Párt által hozott határozat a kisebbségpolitika új irányvonaláról, amit az április 7-i új alkotmány meg is erősített. Ennek lényege, hogy a kisebbségek szabad nyelvhasználatát nem korlátozták, és a Pártban is igyekeztek betartani az etnikai arányosságot. A kisebbség helyett a nemzetiség kifejezést kezdték használni. A titoi kisebbségpolitikai másrészt megfogalmazta a nemzetiségek hídszerepét. Ennek lényege, hogy a nemzetiségek nem csak Jugoszláviához, de ahhoz az országhoz is kapcsolódnak, amelyhez identitásuk, nyelvük, hagyományaik alapján fűződnek, így hidat alkothatnak a két ország között. 64 Ennek hatására is, a hatvanas években a magyar-jugoszláv viszony javult, aminek következményeként a gazdasági kapcsolatokon kívül a kulturális kapcsolat is megélénkült. Ennek a folyamatnak a pozitív hatása leginkább a határ mentén volt érezhető, tehát a Baranya-háromszögben illetve a Kelet-Szlavóniai magyarlakta szórványtelepüléseken. Az anyanemzettel való kapcsolattartás, az anyanyelv ápolása erősítette a magyar kisebbség magyarságtudatát. Mivel a jugoszláv ideológia alapelve az volt, hogy az állampolgár először is jugoszláv és csak azután valamely náció tagja, a Párt meggátolta, hogy bármely nemzetiség nagyobb közösséggé alakuljon mivel ezáltal nehezebben asszimilálódhatott volna. Ettől függetlenül széleskörű autonómiával rendelkeztek a kisebbségek, és a szórványban élő magyaroknak is lehetőségük volt anyanyelvük használatára, identitásuk megőrzésére. Juhász József egy, a témáról írt cikkében konklúzióként ezt írta: az as években a szocialista világban a jugoszláv volt a legtoleránsabb kisebbségpolitika, amely 62 MÁK Ferenc: Magyarok i.m. 6.p 63 MÁK Ferenc: Magyarok i.m. 7.p. 64 JUHÁSZ József: A kisebbségek i.m. 2.p. 18

19 fénykorában felülmúlta több, ma mintának számító nyugati állam korabeli gyakorlatát is. 65 II.7. A délszláv háború és Kelet-Szlavónia (1991) május 4-én, 88 évesen elhunyt Josip Broz Tito. Ma már tudjuk, hogy ez a nap nem csak Tito halálának napja, hanem Jugoszlávia haldoklásának kezdete is volt. Ez úgy volt, mint mikor az apának van hat fia, és az apa meghal, akkor a hat fia széjjel fog menni 66 Az közötti időszakban felerősödtek a nacionalista hangok a tagköztársaságokban, ami a II. világháború utáni egyik legnagyobb, legvéresebb háborúhoz vezetett ban a Szerb Tudományos Akadémia kiadott egy memorandumot. Ebben többek között a horvátországi szerbek hátrányos helyzetéről írtak, kijelentve, hogy nincsenek önálló kulturális intézményeik, iskoláik, illetve gazdaságilag az ország legrosszabbul élő közössége (ennek volt igazságtartalma, mivel a szerbek lakta vidék - Knin központtal-hegyvidéki területen fekszik, ahol sem a gyümölcstermelésre, sem a mezőgazdaságra nincs lehetőség 67 ). Élesen bírálták továbbá az 1974-es alkotmányt, főleg a Vajdaság és Koszovó autonómiájára vonatkozó pontjait. A memorandum nagy nyilvánosságot kapott Szerbiában, aminek következményeként a nagy-szerb eszmék, melyeket Tito még vissza tudott szorítani, újra erőre kaptak. Egy másik fontos esemény is történt 1986-ban: Slobodan Milošević került a szerbiai pártszervezet élére. Koszovóban és Crna Gora-ban felkelések törtek ki. Koszovó a szerbek számára érzékeny pont, mivel úgy tartják, hogy az a terület szerbek bölcsője. A rohamosan növekvő albán népesség miatt etnikai feszültség alakult ki június 28-án, a szerbek nemzeti ünnepén, a rigómezei csata 600. évfordulóján Rigómezőn (Kosovo Polje) Milošević körülbelül egymillió szerb előtt tartott beszédet. Az, hogy Milošević nem törekedett a helyzet megoldására, hanem tovább szította a feszültséget a beszédével, előrejelzi, hogy nem a Tito-féle jugoszláv eszmét képviseli, hanem egy olyan államalakulat megalkotását tűzte ki célul, mely az összes szerbet magában foglalja. A szerbek nagyobb közösségben éltek Horvátországban, illetve Boszniában. A horvátországi szerb kisebbség 1990 augusztusában elkezdte kiválási kísérletét Knin környékén. Az úgynevezett 65 JUHÁSZ József: A kisebbségek i.m. 4.p. 66 Karakas Gedeon interjú, In: Magyarok a Balkáni Háborúban , rendező: Tóth Péter Pál, SOKCSEVITS Dénes: i.m p. 19

20 rönkforradalom 68 célja - a később meg is valósult - Krajinai Szerb Köztársaság létrehozása volt. Megoldásként javasolták a horvát szerb lakosságcserét, mely nem csak Knin környékét, de Kelet-Szlavóniát is érintette volna. Egyes történészek szerint június 25-én 69 mások szerint június 26-án 70, több hónapi tárgyalások után Horvátország és Szlovénia kikiáltotta függetlenségét. Ekkor kezdődtek a szlovéniai harcok, melyek csupán tíz napig tartottak. Mivel szerb kisebbség nem élt Szlovéniában, Milošević könnyen engedte elszakadni Jugoszláviától. Horvátország is kiléphetett volna, de nagyon kemény feltételekkel: azokat a területek, amelyeken akár kisebb számban is, de szerbek éltek, Jugoszláviához csatolták volna, így Kelet-Szlavóniát és Knin környékét is. A június 26-án elfogadott honvédelmi törvény értelmében Horvátországban létezik a Horvát Hadsereg (Hrvatske Vojske), illetve a Horvát Nemzeti Gárda (Zbor Narodne Garde - ZNG), mely önkéntesekből állt. Még júniusban megalapították a Horvát Védelmi Erőket (Hrvatske Oslobodilačke Snage - HOS), mely nagy nyilvánosságot kapott a külföldi sajtóban, mivel kezdetben a fegyverzetének hiányát katonái magas szintű képzettségével kompenzálta és ezáltal nagy sikerrel vette fel a harcot a szerb agresszióval szemben. A HOS-ban nem csak horvátok és magyarok szolgáltak, de külföldről és még a Francia Idegenlégióból is sokan csatlakoztak. 71 A háborúban a másik oldalon a Jugoszláv néphadsereg, és a csetnik szabadcsapatok álltak. A Jugoszláv Néphadsereg (Jugoslovenska Narodna Armija - JNA) vezetői karának döntő többsége - még a háború kitörése előtt is szerb volt, arányuk a 70%-ot is elérte. 72 A függetlenség kikiáltása után a JNA tiszti karából kiléptek a szlovének, horvátok, így még jobban erősödött a szerb dominancia, a néphadsereg lényegében szerb hadsereggé vált. A JNA tisztikara régi, keményvonalas Jugoszlávia-párti emberekből állt, így a szlovén és horvát függetlenséget teljes mértékben elutasították. Blagoje Adžić, a JNA vezérkari főnöke 1991 július 5-én a belgrádi katonai akadémián tiszteknek tartott beszédén a következőket mondta: Jugoszlávia elárulása nyilvánvaló, és ezt igazolják Szlovénia és Horvátország döntései. [ ] Az árulókat a helyszínen meg kell ölni, irgalom és gondolkodás nélkül. A parancsnokságunk alatt álló egységeknek végre kell hajtaniuk a kapott feladatokat, még ha elesnek az utolsó szálig [ ] Előnyünk van a fegyverzet terén 68 Az utakat farönkökkel zárták el, így különítve el területüket Horvátországtól. 69 SOKCSEVITS Dénes: i.m p. 70 JUHÁSZ József: Volt egyszer i.m p. 71 Josic Julien (Juhász József): A horvát háború hősei és én, 2006, p SOKCSEVITS Dénes: i.m p. 20

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

A magyar nyelv és kultúra megtartásának jelenlegi helyzete a Kárpátmedencében-Horvátországban

A magyar nyelv és kultúra megtartásának jelenlegi helyzete a Kárpátmedencében-Horvátországban Csörgits József VÍZBE VESZŐ NYOMOKON A magyar nyelv és kultúra megtartásának jelenlegi helyzete a Kárpátmedencében-Horvátországban Alsó-Pannónia magyarok által lakott területei a mai Horvátországban a

Részletesebben

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Hetzmann Diána Koszovó helyzete szerb szemmel

Hetzmann Diána Koszovó helyzete szerb szemmel Hetzmann Diána Koszovó helyzete szerb szemmel Európa egyik legforrongóbb pontja mindig a Balkán volt, de a XX. század végén senki nem gondolta, hogy a II. világháború utáni egyetlen európai melegháború

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig 2014.06.13., péntek a DrávaTour második napja. Délelőtt 10 órakor rajtolt el a 120 fős mezőny Koprivnica (Kapronca) városából. A túra-verseny második

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Történelmi verseny 1. forduló

Történelmi verseny 1. forduló Történelmi verseny 1. forduló I. Ebben a feladatban képeket láthattok a Délvidékről. Válaszoljatok az ezekhez kapcsolódó kérdésekre! 1. b) Milyen stílusban épült? (1) 2. b) Mikor foglalták el a települést

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát,

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát, KISEBBSÉGI DISKURZUSOK KISEBBSÉGI DISKURZUSOK Neszméri Csilla Baumgartner Bernadett CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR SAJTÓ. A JÓ BARÁT Bevezetés Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat,

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

AKNAVESZÉLY!!! Varga Norbert : Aknaveszély!!! GISOpen 2015. március 25 27.

AKNAVESZÉLY!!! Varga Norbert : Aknaveszély!!! GISOpen 2015. március 25 27. AKNAVESZÉLY!!! J u g o s z l á v i a k i a l a k u l á s a Szerb Horvát Szlovén Királyság 1918 1929 Jugoszláv Királyság 1929 1941 I. Sándor király (II. Péter, Pál herceg) Jugoszlávia felosztása 1941-1945

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május EMELT SZINT. Írásbeli feladatsor megoldása

TÖRTÉNELEM. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május EMELT SZINT. Írásbeli feladatsor megoldása PRÓBAÉRTTSÉGI 2004.május TÖRTÉNLM MLT SZINT Írásbeli feladatsor megoldása Általános szaktanári útmutató a történelem írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

FEJEZETEK KÖZÉP-, KELET- ÉS DÉLKELET- EURÓPA TÖRTÉNETÉBŐL. Horvát területek emberveszteségei a második világháború alatt

FEJEZETEK KÖZÉP-, KELET- ÉS DÉLKELET- EURÓPA TÖRTÉNETÉBŐL. Horvát területek emberveszteségei a második világháború alatt FEJEZETEK KÖZÉP-, KELET- ÉS DÉLKELET- EURÓPA TÖRTÉNETÉBŐL Horvát területek emberveszteségei a második világháború alatt A zágrábi Horvát Történeti Intézet tudományos munkatársa Vladimir Geiger több éves

Részletesebben

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 15. július 21. FŐVÉDNÖK: P. DR. NÉMET LÁSZLÓ SVD NAGYBECSKEREKI MEGYÉSPÜSPÖK A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 17. 2012.

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

ÜNNEPI KIADÁS SZLOVÉNIA FÜGGETLENSÉGÉNEK HUSZADIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL

ÜNNEPI KIADÁS SZLOVÉNIA FÜGGETLENSÉGÉNEK HUSZADIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL TARTALOM NÉPSZAVAZÁS A FÜGGETLENSÉGRİL 1990, december 23 Hazai archív sajtó- a szlovén függetlenségi folyamatokról 1990-1991 MI TÖRTÉNT? A TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE ÉVES PROGRAMOK 2010-11 A 'PICTURE

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött.

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött. 1944 1944. január 2 4. Nagybecskereken a bánsági magyar egyetemi és főiskolai hallgatók csoportja a városi színházban műsoros estet rendezett. Az est bevételéből az egyetemi ifjúság diáksegélyező alapját

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

Az 1944-45-ös évi atrocitások dokumentumai a Vajdasági Levéltárban

Az 1944-45-ös évi atrocitások dokumentumai a Vajdasági Levéltárban Mezey Zsuzsanna Az 1944-45-ös évi atrocitások dokumentumai a Vajdasági Levéltárban Munkámban több célt tűztem ki. Először, remélem sikerül eloszlatni azt a tévhitet, hogy az atrocitásokról nem készültek

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22.

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Hunyadi János és Kapisztrán János seregei 558 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én állították meg a Nándorfehérvárt ostromló oszmán hadat. A győztes csata emlékére

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

MAGYAR NYELVOKTATÁS ÉS NYELVÁPOLÁS A KÁRPÁT-MEDENCEI SZÓRVÁNYVIDÉKEKEN. Budapest 2012. április 13.

MAGYAR NYELVOKTATÁS ÉS NYELVÁPOLÁS A KÁRPÁT-MEDENCEI SZÓRVÁNYVIDÉKEKEN. Budapest 2012. április 13. MAGYAR NYELVOKTATÁS ÉS NYELVÁPOLÁS A KÁRPÁT-MEDENCEI SZÓRVÁNYVIDÉKEKEN Budapest 2012. április 13. VAJDASÁG DÉL-BÁCSKAI ÉS SZERÉMSÉGI SZÓRVÁNY MAGYAR KISKÖZÖSSÉGEIBEN ÚJRASZERVEZETT MAGYAR NYELVOKTATÁS

Részletesebben

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945 Sallay Gergely Témavezető: Dr. Phil. habil. Püski Levente, egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dr. Pál Tibor és Dr. Gavrilović Vladan A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dél-Magyarország demográfiai helyzetéről a XIX. század első felében az országos- és adóösszeírások alapján számos

Részletesebben

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889. 1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?*****

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és Wilhelm Gustloff?***** *Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?* Szinte mindenkinek, aki a "hivatalos történetírás" műveit olvassa, annak a világ legnagyobb

Részletesebben

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945 Mihályi Balázs Dél-Buda ostroma 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Dél-Buda Budapest ostromában (1944-45)... 10 Előzmények... 10 Az ostrom első szakasza (1944. december 24-25.) Buda bekerítése...

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében

Részletesebben

Mák Ferenc: Menekülésben

Mák Ferenc: Menekülésben Mák Ferenc: Menekülésben Pataky András nyugalmazott kopácsi tanító Rettegő türelem című dokumentum értékű naplófeljegyzéseiben önmagának fogalmazta meg a kérdést: "Mi nehezebb? Otthon ülni, rettegni, remélni

Részletesebben

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének A VMDK Kezdeményezõ Bizottságának dokumentumai Ágoston András a VMDK 11 tagú Kezdeményezõ Bizottsága nevében 1989. XII. 18-án átadta a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének a Vajdasági Magyarok Demokratikus

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

A horvátországi magyarság területi és társadalomstatisztikai sajátosságai

A horvátországi magyarság területi és társadalomstatisztikai sajátosságai GYÉMÁNT RICHÁRD DROZDIK ZSUZSA Bevezető A horvátországi magyarság területi és társadalomstatisztikai sajátosságai A Horvát Köztársaság 1991. június 25-én deklarálta függetlenségét, és kilépett a Jugoszláv

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 7-i ülésére Tárgy: A kárpátaljai Dercen megsegítéséről szóló döntés meghozatala Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés

Részletesebben

Szerb Köztársaság. Alkotmányát 2006-ban hozták.

Szerb Köztársaság. Alkotmányát 2006-ban hozták. Kormányzás, politika, közigazgatás Szerbiában Alapfogalmak Államformának nevezik a hatalom gyakorlásának módját, valamint az intézmények, kormányzati módszerek bonyolult rendszerét, amely együttesen a

Részletesebben

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA Szarka László A kisebbségi avagy a nemzetközi szakirodalomban bevett fogalmakat használva, etnikai, etnikai-regionális

Részletesebben

Szerbia szerbek rövid történelme

Szerbia szerbek rövid történelme Szerbia szerbek rövid történelme Szerbek: A szerbek vallása ortodox keresztény, habár az évszázadok során a történelem viharában sokan áttértek az iszlámra vagy a katolikus hitre. A szerbek nemzeti szimbólumai

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

Bajsa. Bajsa történelme

Bajsa. Bajsa történelme Terényi Annamária Bajsa A falum 2001-tõl kezdve rendelkezik címerrel. A címeren található a fõ szimbólum, ami egy kakas, mely az egyszerûséget, szabadságot és a falusi tájat, hangulatot jelképezi. A kakas

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben