Magyar-németek, tótok, szlovjákok, magyar oroszok, vendek népnév és identitás a 19. században

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyar-németek, tótok, szlovjákok, magyar oroszok, vendek népnév és identitás a 19. században"

Átírás

1 Ábrahám Barna Magyar-németek, tótok, szlovjákok, magyar oroszok, vendek népnév és identitás a 19. században Írásomban népnév és a hozzá kötődő vagy az adott korban kötni próbált identitás kapcsolatát szeretném fölvillantani négy magyarhoni 1 etnikum esetében, a 19. századra vonatkoztatva. A kiválasztott etnikumok a németek (a teljesen eltérő utat megtett erdélyi szászok nélkül), a szlovákok (ezen belül a keletszlovákok), a szlovének és a ruszinok közös jegye a kiforratlan nemzettudat. Ennek elsődleges oka az, hogy a korban vagy nem volt vezető rétegük, vagy az egyre inkább a magyar kultúrához és nemzeti ideológiához kötődött, s néhány nemzedéken belül el is magyarosodott (a szlovák ajkú nemesség, illetve a szintén középkori eredetű németajkú városi polgárság). A magyar elit, amely a hazában csak egy nemzeti kultúrát és egy politikai nemzetet tartott lehetségesnek a magyart elvárta és támogatta ezt a beolvadási folyamatot, s az asszimilációt azzal is segíteni kívánta, hogy az adott etnikum elsősorban magyar elnevezésének hazafias s egyben leszűkítő tartalmat adott, a név segítségével igyekezett az adott etnikumot leválasztani valós vagy vélt anyanemzetéről. Az országhatárokat tehát egyben nyelvi etnikai határokká kívánta alakítani. 2 Magyar-németek Meglepőnek tűnhet, hogy az egykori ország német lakosságát egy csoportban szerepeltetem az említett szláv etnikumokkal. A században a németajkú polgárságnak, sőt jórészt a paraszti népességnek is minden eszköze megvolt ahhoz, hogy fejlessze anyanyelvi kultúráját és német identitását. Pesten, Budán, Pozsonyban vagy a Szepesség városaiban kitűnő iskolák működtek, a némethoniakhoz mérhető folyóiratok jelentek meg, lelkes állandó és műkedvelő színtársulatok hozták ide az izmosodó német dráma- és operairodalom gyöngyszemeit, a polgárok pedig kávéházakban, olvasókörökben, idővel pedig különféle egyesületekben 1 A szlovákban az 1918 előtti ország neve az etnikailag semleges Uhorsko, míg a Trianon utánit a Maďarsko jelöli. Hasonló kettős alak él a csehben, a horvátban és a szerbben. Ezt a kettősséget Käfer István gyakorlatát követve a Magyarhon, ill. Magyarország alakkal javaslom visszaadni. 2 A korabeli Nyugat-Európában, ahol az államnemzeti elv uralkodik, a nemzetiségi politika még ilyen szinten sem merül föl. Egy pozitív példa lebegett a magyar nemzetiségpolitikusok szeme előtt: Elzász és Lotharingia német lakosságának példája azt mutatja, hogy oly elem, mely [...] földrajzi helyzeténél fogva folytonos érintkezésben áll magas culturával bíró fajrokon elemekkel, a hosszabb együttélés folytán egy államban, a közgazdászati érdekek solidaritása, az iskola tervszerű szervezése és működése által oda juthat, hogy ragaszkodása az idegen uralkodó elem iránt erősebbé lesz a fajrokon elemhez való ragaszkodásnál, hogy ez utóbbitól, habár nyelvét megtartja, teljesen elidegenül, de sőt halálos ellenségévé válhatik. Grünwald Béla: A felvidék. Politikai tanulmány. Budapest, Ráth Mór, Annál gazdagabb példatár számunkra a 20. századi kelet-európai kisebbségi politika, gondoljunk a moldáviai románok moldovánra keresztelésére, a Vardartérség bolgár nyelvjárásaiból a macedón nyelv és nemzet megalkotása, a boszniai muzulmánok Muzulmánná, azaz önálló nemzetté konstruálására, s Nicolae Ceauşescu Romániájában is kimondták, hogy az ottani magyarok már etnikailag sem azonosak a magyarországiakkal. Végül szemünk előtt zajlott Montenegró függetlenedése, melynek eszmei alapja tehát, hogy a kis balkáni országnak a szerbekkel azonos nyelvű és vallású lakói a crnagorac nemzet fiai sokak számára korántsem egyértelmű. Valószínűleg nem jut viszont el a nemzetté válásig a morva, az isztriai vagy az erdélyi román identitás. Nyugaton ma olyan lokális kérdések mellett, mint a korzikai vagy a padániai nemzetteremtési kísérlet és függetlenségi mozgalom, talán csak egy fajsúlyos problémát tudunk említeni: az osztrák identitást. Ez azonban amilyen régi probléma már Robert Musil sem tudott megbirkózni vele (lásd A tulajdonságok nélküli ember híres tételét Ausztria bukásának nyelvészeti okáról), éppoly annyira nem fenyeget azzal, hogy lángba borítja a térséget.

2 építhették társas életüket, tarthattak lépést az európai szellemi folyamatokkal. A németek általában Magyarhon tehetős és művelt elemét alkották, s a német születésű műszakiak, orvosok, természettudósok, nyelvészek, irodalmárok és történészek nélkül akár bele se fogjunk a hazai tudomány- és irodalomtörténet megírásába. Szélesebb körben ennek ellenére Magyarhon széthullásáig, sőt a hitleri propaganda korszakáig nem alakult ki valamiféle egységes magyarhoni német nemzettudat, sőt valójában közös nyelv sem. Már jeleztem, hogy nem foglalkozom az erdélyi szászokkal, mert a sajátos alkotmány- és egyháztörténeti fejlődésnek köszönhetően ők már a középkorban rendi nemzetté válhattak, amelyet a 19. század első felében modern nyelvi nemzetté formáltak. 3 A szűkebb értelemben vett hazai németség viszont több okból nem járhatta végig ezt az utat. Egyrészt nem alkotott egységes etnikai tömböt, hanem az összes vármegyében elszórtan települt meg. Másrészt őseik a század folyamán, tehát különböző időszakban, igen eltérő nyelvjárással és kultúrával érkeztek. Végig megmaradt a polgári és a paraszti népesség kölcsönös idegenkedése és a regionális tudat, melyet az önelnevezések tarkasága is jelez (cipszerek, poncihterek, kraxelhuberek, hiencek, s a falusiak általában svábok). Harmadrészt pedig a bevezetőben leszögezett tételt ismételném: a németeknek vagy nem volt országos vezetésre alkalmas elitje (nemesség), vagy az másodrangú helyzetben volt (rendi városi polgárság), és a 19. század elejétől a tudati, majd nyelvi magyarosodás útjára lépett. 4 A németek, mindenekelőtt a polgárság magyarosodását a magyar - magyar tudatú - elit elvárta és támogatta, sőt elsősorban az ő magyarosodásukat támogatta. A magyar nemzeteszme hirdetői rövid távon nem remélték az ország teljes nem-magyar népességének a reformkorban a lakosság mintegy 52%-ának! beolvadását, kívánatosnak, sőt létkérdésnek tekintették viszont az ipari-kereskedő városok megmagyarosodását. Az 1790-es években Kazinczy Ferenc még kulturális szempontból értékelte igen nagyra az evangélikus német városok szerepét: jó iskoláikban az ifjak európai irodalmat, zenét festészetet tanulnak, a német nyelv pedig megismerteti velük a német irodalmat, melynek ismerete nélkül úgymond a hazai sem fejleszthető. 5 A reformkorban viszont a hangsúly már a gazdaság felé tolódik. Az ipartól nagy ok van félteni nemzetiségünket, az idegen szellem és vele az idegen uralom ezúton könnyen beszivárog hazánkba írta a cipszer, azaz szepesi szász születésű! Hunfalvy Pál, őrködnünk kell, nehogy más országoknak még inkább gyarmatává süllyedjünk, mint ahol 3 A szászok történetéhez lásd Neugeboren Emil: Az erdélyi szászok. Bp. 1913; Pukánszky Béla: Erdélyi szászok és magyarok. Pécs, 1943; Hajdú Farkas Zoltán: Telepes népség. Erdélyi szász olvasókönyv. Csíkszereda, 1994; Szegedi Edit: Báthory István és az erdélyi szászok történeti és politikai tudatának kialakulása. Limes, sz.; Binder Pál: Az erdélyi szász polgári öntudat kialakulása a XVI XVII. században. Korunk 41(1982), 4.; Sárközi Zoltán: Az erdélyi szászok a nemzeti ébredés korában ( ). Bp. é.n.; uő: Az erdélyi szászok ben. Bp. 1974; Egry Gábor: Egység és válság. Az erdélyi szász nemzeti mozgalom egy évtizede ( ). Pro Minoritate 5(2003), Tél; Balogh F. András: Az erdélyi szász irodalom magyarságképe. Bp. 1996; Adolf Meschendörfer: Corona [regény]. Kolozsvár, Erdélyi Cépmíves Céh, 1933; Balogh F. András: Csak Isten szele fúj örökké - Adolf Meschendörfer írói útja nemzetek és nemzetiségek határán. Limes 15(2002), 1. Megjegyzendő, hogy az ő elnevezésük is problémás, ugyanis eredetükre nézve nem szászok, hanem a Rajna- Mosel-vidékről érkeztek Erdélybe. 4 A szűkebb értelemben vett ország németségének múltjához lásd Pukánszky Béla: Német polgárság magyar földön. Bp. é.n.; Bellér Béla: A magyarországi németek rövid története. Bp. 1981; Kalász Márton-Kovács- Balogh András-Komáromi Sándor: Fejezetek a magyarországi német irodalom történetéből. Bp. 2002; Heiszler Vilmos: Ofen-Pesttől Budapestig. A főváros német lakosságának elmagyarosodása a 19. század második felében. Limes 15(2002), 1.; Komáromi Sándor: A pozsonyi németek identitása az egyleti élet tükrében. Kisebbségkutatás, ; Neményi Vilmos: Az ősi Szepesség. Bp. 1904; Bruckner Győző: A szepesi szásznép. Bp. 1913; Pukánszky Béla: Magyar-német szellem a Szepességen. Egyet. Phil. Klöny 63(1939), 1-4.; Tarnói László: Nemzeti azonosságtudat Magyarország 1848 előtti német nyelvű költészetének tükrében. Limes 15(2002), 1.; Tilkovszky Lóránt: Német nemzetiség - magyar hazafiság. Pécs, 1997; V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete ( ). Századok, , 5-6; Tormay Cécile: A régi ház; Herczeg Ferenc: A hét sváb; Molter Károly: Tibold Márton 5 Farkas Gyula: A magyar romantika. (Fejezet a magyar irodalmi fejlődés történetéből). Bp

3 jelenleg áll statusunk. Országunk gazdaságát el kell különöznünk tőlük, elsőbben is a nyelv által. Sajátítsák el hazai kézmíveseink és kereskedőink ősi magyar nyelvünket, ezzel előnyt szerzendenek a hazai nyelven szólókat bizalommal fogadó lakosság körében. 6 Hasonlóképpen fogalmazott Bajza József: a hazai idegeneket magyarítva társainkká tenni, a külországok kereskedőinek rajait pedig, áruikkal egyelőre nem tudhatván szembeszállani, a magyar nyelvvel megtörni és hazánktól elriasztani szükséges. 7 Kossuth Lajos a német gazdasági behatolás ellenszereként ugyancsak leszögezte, hogy honunk kifejlése csak egy tisztességes középrend minél hamarábbi keletkezésével lehetséges. E középrendet csak a sz. kir. városok lakóiból nyerhetjük. De ezek németek, pedig e középrendnek magyarnak kell lenni, másnak lennie nem szabad. 8 A reformkor nemzetépítői számára tehát az önálló magyar nemzetgazdaság és középosztály kiépítése elképzelhetetlen volt úgy, ha a hazai polgárságot nem sikerül leválasztani az osztrák- és főleg a fejedelemségekbeli németekről, majd fokozatosan asszimilálni. A hazai németajkú polgárság, illetve annak szószólói ezt a programot nemcsak elfogadták, hanem végrehajtásában is az élen jártak. Magukat illetve etnikumukat Deutschungarnak nevezik. 9 Jelképes a népnév változásának szempontból a pesti Spiegel egy névtelen költeménye, mely a latin vagy magyar hivatalos nyelv kérdéséről, s általában a nemzettudatról elmélkedik: Du ziehest vor dem Römerwort Das heim sche! Und warum? Weil Rom nicht meiner Väter Ort, Weil ich ein Ungar, drum. (A római szó elé tuszkolod a hazait. S miért? Mert Róma nem atyáim földje, mert én magyarhoni vagyok, azért.) A vers végén pedig a költő szócsöve megfogalmazza a hazai német polgárság álláspontját: Der Sprache seines Wirths fortan Bequeme sich der Gast. 10 (A vendég alkalmazkodik gazdája nyelvéhez.) A városok németajkú lakosságának magyarosodása előbb tudati, majd a második nemzedékben nyelvi is problémátlanul haladt előre, és a 19. század végére nagyjából le is zárult. Igaz, a század első felében a folyamatnak elvileg még volt alternatívája: öntudatos német értelmiségiként és ugyanakkor buzgó hazafiként közvetíteni a német tudomány és irodalom kincseit a magyarság számára, másrészt a magyar kultúrát népszerűsíteni a német lapokban. A késmárki tanár és író, Jakob Glatz büszkén vállalta anyanyelvét, a hazai 6 Idézi: Varga János: A nemzeti nyelv szerepe a polgári fejlődésben. Tört. Szle 4(1961), Uo. 8 Uo. A szabad királyi városok nemzetpolitikai jelentőségéhez lásd még Kosáry Domokos: A Pesti Hírlap nacionalizmusa Századok 76(1943) A fogalmat majdnem két évszázaddal korábban alkotta David Frölich késmárki matematika-professzor, a szepességiek integrációja tehát elő volt készítve, sőt már folyamatban volt. Pukánszky Béla: Magyar-német szellem a Szepességen. Egyet. Phil. Klöny 63(1939), Idézi: Pukánszky Béla: Német polgárság magyar földön. Bp. é. n

4 németekről azt vallotta, hogy azok csak hazájuk szerint nacionalizált magyarok, és a valódiakat megkülönböztetésül a Nationalunger névvel illette. 11 A német polgárok ez esetben a szepességiek tökéletes integrációját talán Jókai Mór fogalmazta meg a leghatásosabban. A lőcsei fehér asszony című regényében az 1710 szilveszterén zajló vásár kapcsán fontosnak tartja megjegyezni: S ez a sok mindenféle tarkabarka nép, ami külső viseletére nézve Árpád és Tuhutum ivadékaihoz hasonlít, csupa merő német. Még az első magyar keresztyén királyok alatt telepedtek ide. A nyelvüket megtartották, minden más egyébben magyarokká lettek. [...] Annyi viszontagságos századok során át ezek a német magyarok [kiemelés tőlem Á. B.] mindig a legtántoríthatatlanabb hívei voltak a nemzeti szabadság ügyének. Nem hajlongtak soha se a török császár, se a német császár előtt. A szabadságharcot vezető Rákóczi meg is becsüli a várost, egész kuruc dandár őrzi, de a katonák sem magyarul beszélnek. Ezek itt Czelder Orbán hajdúi, szepességi fiúk, mecenzéfi huszárok [...], német kurucok, Rákóczy Ferenc legjobb katonái. 12 Tótok A tót népnév látszólag nem tartozik a többi vizsgált elem közé: a szlovákokat a magyar nyelv, a magyar közvélemény nemigen tudta másként nevezni (egészen a második világháború végéig), tehát úgy gondolhatnánk, hogy a név nem volt átpolitizálható-átideologizálható 13, és nyilván az etnikum megosztására sem lehetett fölhasználni. Ezt a vélekedésünket azonban cáfolja a 19. század, főként a dualizmus gyakorlata. A névhasználatban bizonyos szempontból két ellentétes folyamatról beszélhetünk. Egyrészt, habár az elnevezés 1918-ig általában nem pejoratív, már a 16. század óta kimutatható, majd a 19. században egyre gyakoribbá válik sértő használata. Szirmay Antal közli többek között az alábbi egykorú szólást: Nagy dolog, hogy a Varga és a Tóth szégyenli az ő nevét. 14 A reformkori elitkörökben ez állandósul, majd évtizedekkel később Grünwald Béla hírhedt röpiratában olvashatjuk: ezen emberek alázatos tartása jelzi, hogy tudatában vannak: nem valami dicső dolog tótnak lenni. 15 A név presztízsének süllyedése a korabeli szlovák irodalomban is megjelenik (pl. a magyarul szerepeltetett tót kutya, tót istenit, tót nem ember kifejezések Samo Tomášik egyik elbeszélésében 16 ). Az 1870-es évektől az építő módon, nemzetiségpolitikusi igénnyel megszólalók ezzel szemben élesen szembeállították a nép elsöprő többségét, azaz a tótokat, és az ún. pánszlávokat, azaz a maroknyi öntudatos szlovákot, a nemzeti mozgalom résztvevőit. Ezt még a nyitott, a szlovákok iránt megértő személyiségek is kötelezőnek érezték, gondoljunk Mikszáth Kálmán műveire: paraszti hőseit szeretettel, megértő humorral ábrázolja, míg a szlovák tudatúakat gúnyosan kifigurázza (a Trnovský-testvér a Beszterce ostromában). A két népnév szembeállítását a kevésbé ismert költő-publicista Gáspár Imre soraival érzékeltetném. 11 Pukánszky Béla: Patrióta és hazafi. (Fejezet a magyarországi német irodalom történetéből). Budapesti Szemle, 668. (1933 július) Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony. Bp., Révai testvérek, Ezzel ellentétes a románok kezelése. Kérésükre a szabadságharc nemzetgyűlése 1849 júliusában határozatban kimondta, hogy a magyarban ezentúl a román népnevet kell használni, a nem hivatalos szövegekben azonban változatlanul a hagyományos és egyre pejoratívabbá váló oláh elnevezés uralkodott, szórványosan egészen ig (elfogult beszélőknél máig). 14 Szirmay Antal: Hungaria in parabolis. Budae, További gúnyos kifejezések, szólások ugyanitt: Tóth álnokság; Mit görbíted a lábodat, mint a Tóth a hegyen?; Mit szuszogsz mint a Tóth?; Tóth nem ember, bot nem fegyver, Kása nem étel.; Tóthnak kökény a bora, vad alma fügéje.; Adgy szállást a Tóthnak, majd határt mutatt. 15 Grünwald: A felvidék,?? 16 Samuel Tomášik: Ohne na Muráni. Bratislava, Tatran,

5 Gáspár elismeri, hogy a megírás idején (1870-es évek) a szlovákság jelent bizonyos veszélyt, ám a szerző hangsúlyozza, hogy nem magáról a népről van szó: Épen a tót és pansláv fogalmát kell mindig elválasztani. Pansláv az a veszedelmes rajongó. Gáspár szerint mindössze néhány százan vannak, Grünwald Bélára utalva gúnyosan hozzátéve: kevesebben, mint amennyit a felvidék [sic!] ügyes szerzője honmentő viszketegében, tulbuzgóságában számlál. A tót az más. Ez a felföldi bércek, völgyek jó lelkű népe; szánt, vet, szenet éget; nyárban ellátogat az alföldre, segít aratni, kaszálni; a»csipkár«elindul Turócból s Zólyom felső részeiből, megrakodik bicskával, csipkével,szövetekkel, fiatal nejétől elbúcsúzik, s Oroszországnak néha legészakibb vidékeiről tér meg évek múlva; némelyeknek két otthona is van; a drótos tót s a fővárosi napszámos mind egy-egy alakja a szenvtelen, tűzbe legfeljebb a pálinka hatása által jövő népfajnak. Vannak dalai, bűbájos édes-bús dalok, van sípja, fuvolája, gazdag regevilága; története is rege, váromladékokkal, néma sírkövekkel Női, kék szemökkel, munkás, hű, nyájas teremtések; férfiai Detva körül óriások, ha más különben nem is nagyon daliás a faj. 17 Gáspár tálalása szerint életmódjában, néprajzában érdekes tehát a tótság, ám önálló történelemmel nem bír. [ ] A magyarok foglalása óta passiv szemlélője az erősebb, bölcsebb és míveltebb családtag intézkedéseinek, s legújabban nincs szerepe a pansláv rajongások vígjátékában. 18 A kormány erélyes intézkedéseit a létező három szlovák középiskola és a Matica slovenská bezárása Gáspár a maga állítólagos tapasztalataival is igyekszik igazolni: Mióta a»matica«s a tót gymnasiumok elleni hadjárat megindúlt, gyakran, s egészen egyszerű emberek ajkáról hallani e vallomást:»nem vagyok pansláv, de tót.«épen a nagy zajjal vitt don quijotei hadjárat ébresztett fel benne valami öntudat félét. Gáspár költőhöz illően azért a szlovák irodalomban is rámutat a két vonulatra: eszerint a pánszlávok képviselője Ján Kollár, a tótoké pedig Andrej Sládkovič (amivel személyes barátságukat is legitimálja ). 19 E kettős névalakkal a magyar elit tehát ki akarta szakítani a szlovákságot a szlávság testéből, ami főként az orosz és a cseh kapcsolat elmetszését jelentette. Ezen túlmenően kísérlet történt magának a szlovákságnak a feldarabolására: a keleti szlovákok önálló nemzetté szervezésére. Szlovjákok A keleti szlovákokat a domborzati viszonyok, a Felföld kelet-nyugati átjárhatóságának problémás volta és nem utolsó sorban a bányavárosok és a Szepesség német tömbjei kétségkívül elszigetelték a nemzeti mozgalmat éltető, öntudatos intelligenciát kitermelő nyugatibb megyéktől (Pozsony, Nyitra, Trencsén, Árva, Turóc, Liptó, Zólyom). A régiót már az önálló nyelvet megalkotó, Ludovít Štúr vezette nemzedék is a nemzeti gondolat temetőjének tekintette. Itt, keleten az igen népes dzsentri határozta meg a közvéleményt, a társadalmi élet, a helyi politizálás kereteit (Sáros volt a magyar Gascogne ; gondoljunk Mikszáth A gavallérok című regényére, és Sáros általában a svihákok földjeként élt a korabeli köztudatban. A magasabb állású szlovák családok természetesen beépültek ebbe az úri társadalomba, jobban mondva, a régió birtokos nemessége, polgársága nyíltan vagy rejtetten a 19. században még sokáig kétnyelvű. Az itteni szlovák nyelvjárások tehát sokkal inkább, mint nyugatabbra úri nyelvnek számítottak, a század folyamán itt nem is tört ki nyelvharc, nemzetiségi küzdelem. A Kiegyezés után szabad kezet kapott kormány azonban hamarosan maga is nekilátott, hogy az északkeleti vármegyék szlovákságát nyelvében, identitásában elszigetelje a nyugatiaktól. 17 Gáspár Imre: Hazánk tót népe. (A tót nép, a tót költészet). Budapest, Tettey Nándor és tsa, Uo Uo. 11.

6 Volt mire építenie: a szepesi, sárosi, zempléni nyelv igen eltér a középszlovák nyelvjárásoktól, amelyekből Štúrék megalkották az irodalmi nyelvet, sőt a népességnek még önelnevezése is van: szlovják (Slovjak).Ezen kívül nemcsak az evangélikusok, de még a katolikusok is általánosan használták a biblikus cseh nyelvet, határozottan szembehelyezkedtek az új nyelvvel, mint arról Ján Kollár Štúr-ellenes vitairata is tájékoztat. Ám a keletszlovák nyelvjárást az írásbeliségbe emelő személyek végül is azoknak a papoknak, tisztségviselőknek népes táborából kerültek ki, akik akár meggyőződésből, akár pőre egzisztenciális okokból a magyar nemzeteszme hirdetői lettek, és a régió szlovákságát minél erősebben a magyar kultúrához, politikához kívánták forrasztani. 20 Az 1860-as években megjelentek az első, állítólag keletszlovák nyelvű tankönyvek. A Sárosban lelkészkedő, és immár štúri nyelven alkotó Jonáš Záborský rámutatott arra, hogy ezek a kiadványok egyáltalán nem keletszlovák nyelven íródtak, hanem a nyugat- és középszlovák irodalmi nyelvek illetve különböző nyelvjárások keverékei; az akciót veszélyesnek tartotta, mert korábban az volt a cél, hogy elszakítsanak minket a csehektől, most pedig, hogy minket magunkat daraboljanak százfelé. 21 A 20. század elején a politikus Milan Hodža hasonlóképpen arról írt, hogy nemcsak a bolgároknak és a szerbeknek van Macedóniájuk, ahol elnyomott öccsük van, hanem még minekünk is, akik annyira el vagyunk nyomva, még nekünk is van Macedóniánk, ahol szlovák testvérünk mindenféle védelem, tanács, hűséges intelligencia nélkül él, a szolgabírók és az ostoba szavak kénye-kedvének kitéve. Majd ugyanott megállapítja, hogy keleti szlovákjaink mintegy el vannak vágva a nemzettől, a kormánynak az a célja, hogy a sárosiak olyan törzsnek érezzék magukat, amelynek nincs semmi köze a többi szlovákhoz. 22 Egyébként a nyugatiak és a keletiek idegenkedése vagy éppen ellentéte a fejezet elején említett földrajzi és történeti okoknak köszönhetően nem a dualizmuskori kormányzatok műve, azok csak elmélyíteni és kihasználni szándékoztak mindezt. Az akár nyelvi, akár politikai, ideológiai magyarosítók tevékenységét megkönnyítette, hogy a szlovák nemzeti mozgalom aktivistái a nemzeti egység jelszavain túlmenően alig-alig érdeklődtek a régió iránt (jószerivel Hodža volt az egyetlen, aki odautazott kapcsolatépítés, tanácsadás végett. 23 Neki tehát volt erkölcsi alapja, hogy lapjában keményen ostorozza a szlovák elitet: meg kell szűnnie annak a szégyenletes dolognak, hogy a mieink óvakodnak a szlovák kelettől. Minden szlovák lapban pellengérre fogjuk állítani azokat az úriembereinket, bankjainkat, akik könnyedén tudnának működni Poprádtól Nagymihályiig, de otthon ülnek a meleg szobában anyuka mellett, csak azért, mert nem járta át őket az a tudat, hogy a szlovákságnak, ha nem akar elmerülni, minden erejét meg kell feszítenie. 24 Annak idején, a 19. század derekán Štúrék, de a következő generációk is a keletieket bolgárnak, orosznak, lengyelnek vagy éppen keveréknépségnek hitték 25 A keletiek és a nyugatiak még Amerikában is általában kerülték egymást 26, az itteni szlovák újságírók 1897-es memoranduma kimondta, hogy akik szlovjáknak nevezik magukat, saját anyjukat köpik szembe. 27 A nyugatiak állandó vádaskodásai a keletiek 20 A szlovják kérdés történetéhez részletesebben lásd O.R. Halaga: Austroslavizmus, uhroslavizmus a východoslovenské národné uvedomenie. Svojina, 3, Košice 1949; uő: Odraz exkluzivity vládnucej triedy v spisovnom jazyku. Svojina, 3, 1949; Ladislav Tajták: K otázke vydávania učebníc vo východoslovenskom nárečí. Nové obzory, 6. Košice, 1964; uő: Naša zastava nástroj [dezintegračnej] politiky madarských vládnúcich tried. Nové obzory, 8,. Košice, A kérdéshez magyarul: Kászonyi Ferenc: A szlovják kérdés. Dvortsák Győző emlékére. Kisebbségvédelem, 1943, 3-4. illetve saját tanulmányom: Szlovákok és szlovjákok: a nemzet határai. Limes 16(2003), Tajták: K otázke, 22 idézi: Tajták: Naša zastava, Uo Uo., Halaga: Austroslavizmus, Uo., Uo., 267.

7 magyarónságáról, asszimiláltságáról, kevert voltáról, az a leegyszerűsítő tétel, hogy aki görög katolikus, az ruszin, aki kálvinista, az magyar [holott tömegesen lehettek keleti szlovákok] oda vezetett, hogy Csehszlovákia megalakulása után itt nem erősödött lényegesen a szlovák öntudat, sőt többfelé terjedt a magyar nyelv használata. 28 A tengerentúlra történő kivándorlás, s még inkább a tömeges visszatérés mégis aggodalommal töltötte el a megyei köröket. Ezt tükrözik olyan korabeli kiadványok, mint például a kisszebeni választókerület papjainak brosúrája, mely kiemelte, hogy a nép a múltban még habozás nélkül végezte munkáját, szerette urát, papját, most azonban különösen az Amerikából visszatértek ellenállnak. A fiatal generáció munka helyett politizál, alázat helyett öntudatos, olvassa a Slovenský týždenníket, és büszke arra, hogy Amerikában szlovák szervezetek tagja volt, itthon nem támogatja az iskolát és az egyházat, mert úgymond magyarosít. A szerzők sajnálattal állapították meg, hogy mindez éppen egy olyan megyében történik, ahol a népnek még néhány évvel ezelőtt nem volt elképzelése arról, mi az a szlovák nemzet. 29 Az ellenlépést a sárosi uralkodó körök által kiadott, s kormányszinten is támogatott Naša zastava című, keletszlovák nyelvű lap jelentette (Eperjes, ). Filozófiáját Dessewffy István felelős szerkesztő visszatekintőleg így foglalta össze: Lapunk soha sem űzött pártpolitikát. [ ] Abból indultunk ki, hogy népünk szívében magyar érzelmű, tehát nem kerteléssel, ravaszkodással kell ahhoz közelednünk, hanem színtiszta hazafias irányzattal. [ ] Az volt a nézetünk, hogy népünk elég érett arra, hogy maga is belássa, hogy boldog, megelégedett jövője csak akkor lehet, ha a magyar népnek hü testvére marad. A nyelv kapcsán leszögezi, hogy a keleti tót nyelvet már nem is nyelvjárásnak, hanem önálló nyelvnek kell tekinteni. Ez a nyelv véleménye szerint nem purista, hanem receptív, erősen hajlamos a szókölcsönzésekre. A nyelvnek ezt a szellemét követtük mi is és gyakran használjuk azokat a magyar szavakat, amelyeket népünk a közbeszédben elfogadott. Ahol ez nem lehet, inkább a lengyelt s esetleg a magyar rutént vesszük segítségül, mint a nyugati tótot. Így reméljük, sikerülni fog a keleti tót nyelvet a nyugatitól mindjobban és jobban eltávolítanunk. Gejza Zsebráczky tervbe vette egy alapos szótár és nyelvtan összeállítását; kéziratban maradt a népdalgyűjtemény is, pedig Dessewffy hangsúlyozza, hogy többnyire magyar nótára éneklik őket, és tele vannak magyar vonatkozásokkal. Megjelent viszont az egyházi énekeskönyv, magyar darabokkal, melyeknek a főszerkesztő szintén nemzetiségpolitikai jelentőséget tulajdonít: a nép széltében énekli máris a mi gyönyörű ősi egyházi dallamainkat s szivja magába e különféle hajszálcsövekben a magyar érzést. Megjelent továbbá sok Petőfi-vers, le kellene még fordítani a János vitézt, a Toldit, Jókait, Mikszáthot, Gárdonyit, kellene egy hazafias szellemű imakönyv, és ki kellene adni nyelvükön az Újszövetséget. 30 E fordítói program is jól érzékelteti a szerkesztőség alaptörekvését a keletiek elszigetelésére, hiszen az említett és hasonló szerzők, művek irodalmi szlovák nyelven jórészt megjelentek már a Magyarországi Tót Közművelődési Egyesület illetve kormánybarát szlovák lapok, egyes pesti kiadók jóvoltából. 31 Magyar oroszok Az akkori Északkelet-Magyarhonban élt keleti szláv lakosság szándékosan fogalmaztam a lehető legbonyolultabban, gondosan kerülve minden bevett terminust elnevezése és 28 Uo., Tajták: Naša zastava, Dessewffy István: Nemzeti kulturfeladatok az északkeleti hegyvidéken. Eperjes, Bővebben lásd: Szarka László: Szlovák nemzeti fejlődés magyar nemzetiségi politika Pozsony, Kalligram,

8 identitása legalább annyira problémás, mint a keleti szlovákoké. A zűrzavart kellően tükrözik a népet egyébként jól ismerő, róla a 19. század végén az első összefoglaló tanulmányt közlő Zsatkovics Kálmán szavai: Magyarországon még a mai napig is kivéve a művelt közönséget orosznak [kiemelés tőlem Á. B.] neveznek minden, nem oláh-ajkú görög katholikus embert. A tősgyökeres szabolcsi magyar is, ha görög katholikus vallású, orosznak nevezi magát. Mi e helyütt oroszokon hazánk azon görög katholikus vallású lakóit értjük, kik a Galicziában, Bukovinában, Moldvában és Dél-oroszországban [sic!] lakó s kisorosznak nevezett népfajhoz tartoznak, s így kirekesztjük közűlök nem csak a más nemzetiségű görög katholikusokat, hanem a más vallású, de ugyan e népfajból származott lakóit is hazánknak, rég ismert dolog lévén, hogy a más vallású oroszok régóta elvesztették már faji sajátságaikat s így, mint mondani szokás, nem vonhatók többé a görög katholikus oroszokkal egy kalap alá. 32 A szerző tehát tagadja, hogy az ugyanazon nyelvjárásokat beszélő, ugyanazon sorsban osztozó görög katolikusok és más vallásúak azaz görögkeletiek egy etnikumot alkotnának (az átjárhatóságot majd a 20. század elején szaporodó skizma-ügyek, azaz az ortodoxiára történő áttérések bizonyítják). Ezzel szemben a görög katolikusokat a határon túliakhoz köti, ám azokat más néven nevezi (kisorosz). A névhasználat a 20. század elejére sem kristályosodott ki. Igen jellemző a világháború előestéjén, Szabó Oreszt tollából megjelent monográfia címe és már első mondata: Amikor a magyarországi orosz, másképen [sic!] rutén nép ismertetését elhatároztam 33 E két kifejezés mellett mindjárt itt szerepel még: oroszaink, magyarországi kis-orosz nép, ruthénség, ruszin. A Gens Fidelissima-koncepciónak megfelelően a szerző a származás, az anyanyelv rovására e nép magyarhoni hagyományait és az őt ért magyar hatásokat hangsúlyozza: a benyomult szlávok egyfelöl távoli nyúlványai maradtak az északi nagy szláv népcsaládnak, másfelől azonban az új hazában új szereplés, új hivatás betöltése jutott osztályrészökül. [ ] A hely, a viszonyok, hosszú idők történelmének eseményei oly átalakító hatással voltak reájuk, hogy a nyelvbeli és vallásbeli nagy hasonlóságon kívül egyáltalán nem maradt más kapocs, mely e népet északi rokonaival összekötné. [ ] Magyarország történelmének nem egy olyan korszakot jelző dátumához vannak a magyarországi oroszok szívvel-lélekkel egybeforrva, mely dátumokból a kutató vizsgálódás nélkül is megállapíthatja, hogy ezen idegen nyelvű nemzetiségnek multja, jelene mindenben a haza történelmével van összenőve, és jövője sem kereshető sehol, mint egyedül a hazai föld határain belül. Szabó Oreszt szerint ez az idilli együttélés, sorsközösség két egyenrangú partner kapcsolata: a magyar az oroszt már ősidők óta nem tekinti idegen nemzetiségnek, hanem hű és megbecsült osztályos testvérnek. 34 Ami a nép nevét illeti, a szerző leszögezi, hogy az a legrégibb idők óta: kisorosz/rutén, míg a török korban megjelent, és a 19. század közepéig volt használatban a magyar-orosz (ennek ellenére könyvének címében is ez szerepel első helyen). Önelnevezésük a ruszin kisorosz, melyet a szerző részletesen kommentál: A kisorosz nép ugyanis a legősibb szláv eredetnek s a legtisztább szláv vérnek tartja magát, s nevét a Rusz törzsből származtatja, s azért a kisorosz a nagyoroszt, amely nép régi idők óta tatár és csud vérrel van keverve,»mászkály«-nak,»muszkának«híja s mindenképen igyekszik magát tőle megkülönböztetni. Különben is a nagyorosz önmagát»ruszkij«-nak [mindhárom kiemelés tőlem Á. B.] nevezi és soha sem»ruszinnak«. [ ] Ezek szerint tehát a magyar géniusz szempontjából egyedül a kisorosz név illik a Back [sic!] korszak németjeitől ruthén-nak [kiemelés tőlem Á. B.] elnevezett nemzetiségünkre, 32 Zsatkovics Kálmán: Vázlatok a magyarországi oroszok életéből I. Budapesti Szemle, 82. k.(1895), Azt, hogy a magyar ajkú görög katolikusokat is orosznak tekintették, bizonyítja az ismert 18. századi versezet: Plébános, és Praedikátor Tiszántúl / Orosz Pap is prédikál tsak Magyarúl. Közli: Szirmay: Hungaria, Szabó Oreszt: A magyar oroszokról. (Ruthének). Budapest, é. n. [1913] Uo

9 megkülönböztetésül illetve pedig félreértés elkerülése céljából egyedül a magyar-orosz a helyes, s azért mi ezt az elnevezést fogjuk ezután használni. [ ] Olyan egységes elnevezésre jutni, mely egyaránt megfelelne az ethnikai, egyházi (vallási) és politikai követelményeknek, teljesen lehetetlen. Ruthén elnevezés pusztán csak egyházi szempontból bír vitathatatlan jogossággal, mert tény, hogy a római egyház a szláv ajku görög katholikusokat fajbeli különbség nélkül ruthéneknek nevezi. E miatt azonban nem szabad e szláv ajkú görög katholikusokat a gácsországi [galíciai Á. B.] ruthén nemzetiséggel azonosítani, mert való igaz, hogy azoknak igen jelentékeny, sőt talán tulnyomó része nem Gácsországból, hanem a régi Lengyelország egyéb tartományaiból és Oroszországból származott be Magyarországba. Ethnografiai szempontból tehát leghelyesebb a kisorosz elnevezés, mely különben hű magyar fordítása a nép által magára nézve használt»ruszin«vagy»rusznák«[kiemelés tőlem Á. B.] elnevezésnek is, és amely ethnografiai megjelölés nem magyar nemzetiségi, vagyis politikai, hanem éppen csak ethnografiai szempontból a gácsországi ruthénekre is ráillik. Nemzetiségi, vagyis politikai szempontból aránylag még a magyar-orosz megjelölés látszik a leghelyesebbnek, de tulajdonképpen ebből a szempontból nincs is szükség egységes elnevezésre, mert a nép nem pályázik a magyartól elkülönített nemzetiségi kialakulásra, és politikai szempontból nem akar elválni a magyartól, ami abból is kitűnik, hogy a ruszin és rusznák elnevezést inkább csak vallásának megjelölésére a külföldön használja, ellenben, ha a politikai megjelölésről vagy nemzetiségi hovátartozásáról van szó, különösen a külföldön, magát uhernek-magyarnak nevezi. 35 Ugyancsak a Kárpátokon túli anyanemzettől elvált, önálló fejlődést hangsúlyozta a szláv népekről néhány évvel később megjelentetett monográfiájában Bonkáló Sándor: A magyarországi rutének. Uj hazájukban csakis magyar hatás alatt állottak, régi hazájukkal nem voltak összeköttetésben s ennek következtében ma már igen sokban elütnek fajrokonaiktól, a többi ruténektől. Multjuk, geographiai helyzetük s gazdasági érdekeik teljesen a magyar hazához fűzik őket, s bátran mondhatjuk, hogy ennek a kis néptöredéknek a leghübb fia, aki minél előbb végre tudja hajtani a magyarsággal való teljes egyesülésüket. 36 Vendek A Magyarhonban, Vas és Zala vármegyében élt, leginkább szlovénnak tekinthető nyelvjárásokat beszélő etnikum sorsa nagymértékben a szlovjákokéra emlékeztet. 37 A szlováksághoz hasonlóan igen sokáig, a 19. század derekáig nem alakult ki a Habsburg Birodalom szlovénjeinek egységes nemzettudata, hanem a nyelvjárásilag igen megosztott etnikumra a tartományi tudatok jellemzők. Amikor pedig a dualizmus évtizedeiben az osztrák tarományokban kiforrott szlovén irodalmi nyelv és nemzeti mozgalom a szentistváni határokon innen is hathatott volna, akkor már a magyarhoni hatóságok tettek meg mindent, hogy az itteniek elkülönült, vend identitását, erősítsék kihasználják (miközben valójában a magyar nyelv térhódítását, a lakosság magyarosodását óhajtották). 38 Az etnikum szűk vezető 35 Uo Bonkáló Sándor: A szlávok. A szláv népek és a szláv kérdés ismertetése. [Budapest], Athenaeum,, é. n. [1915] A vend kérdésről összefoglalóan lásd: Mikola Sándor: A vendség multja és jelene. Budapest, A szerző kiadása, é. n. [1928]; Angyal Endre: A vend kérdés. In: Komplex földrajzi és történelmi kutatások újabb eredményei a Dunántúlon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972 ill. in: A vend kérdés. Válogatás eszmék és téveszmék bőséges tárházából. Szerk. Lukács István. Budapest, Kossics Alapítvány, 1996; Szilágyi Imre: A magyarországi szlovénokról, avagy régebbi magyar nevükön a vendus-tótokról. Limes 16(2003), 3. Az anyaggyűjtés során főként ez utóbbi két tanulmányra támaszkodtam. 38 E szempontból példaértékű Hegedűs Elek bagonyai tanító működése a századelőn: Midőn jelenlegi állásomat elfoglaltam, első dolgom az volt, hogy a vend tankönyveket kizártam az iskolákból. A lakosság egy kis

10 rétegében tehát az egész 19. században sőt, talán megkockáztathatjuk: napjainkig két irányzat harcolt egymással: az önálló vend nyelvet és nemzetet hirdetők illetve az egyetemes szlovén nemzethez tartozást hangoztatók tábora. Akárcsak a szlovjákoknál, itt is sietnék leszögezni: az elkülönülő identitás a megelőző századokban gyökerezett, nem a magyarhoni hatóságok alakították ki, habár teljes mértékben igyekeztek erősíteni és kihasználni a magyarosítás érdekében. A két irányzat korai összecsapásának tekinthető az a vita, mely a Tudományos Gyűjtemény lapjain zajlott a század második és harmadik évtizedében. Bitnicz Lajos szombathelyi líceumi tanár 39 már összefoglaló tanulmánya bevezető soraiban érzékeltette, hogy egységes szlovén nemzetben gondolkodik: Vendek (Szlovénczi) Stájer, Karinthia és Karniolia tartományokban, Vass és Szala Vármegyék nyugotti vidékjein, mellyek Stájerrel határossak. Hazánk ezen tájékán megmaradt Vendeknek ide költözését, Magyar hatalom alá jutását s némelly statistikai esmértetésöket közleni szándékom. A szerző a vend népnévnek nem tulajdonított nagyobb jelentőséget, leszögezte, hogy a középkori és mai idegen szerzőknél ugyan a Karentánok, Vendek/Vindek név szerepel, ám nincs olyan szláv nép, mely magát így nevezné. Úgymond még ennél is tévesebb az egyes régi történetíróknál előforduló Vandalok elnevezés, hiszen a mai vendek szláv eredetűek, magukat Sloveneknek nevezik, a selo vagy a sláva szóból eredeztetve. Az egykori vandálokkal csupán a név hasonló hangzása miatt rokonítják őket egyesek: Vandal/Vinidil ~ Vened/Vinid. A képet még árnyaltabbá vagy inkább kuszábbá teszi a mi névhasználatunk: Mi magyarok ezen határszéleinken lakó Vendeket Tótoknak s a többi Tótoktól megkülönböztetésért Bömhéczeknek nevezük. [...] Vass Vármegyének [...] polgári felosztásával ezen kerület Tótságnak [mindhárom kiemelés tőlem Á. B.] neveztetett tót eredetű lakosaitól. 40 Az önálló magyarhoni nyelvi és nemzeti tudatot Kossics József szölnöki plébános jó néhány évvel később megjelent válasza tükrözte. A szerző szerint a szóban forgó etnikum igenis vandál (Vandalus) eredetű: Most már egyenesen állíthatom azt, hogy máinapig is vannak Magyarországban Vandalusok, tehát alkalmasint vagy azokból valók, kiket Nagy Konstantin Császár Pannoniába telepitett le eszt. körül; vagy pedig ama Belizár diadalmas seregeitől 534 eszt. szétszórt híres Afrikai Vandalusok maradéka. Miért nem így nevezik tehát magukat? Úgymond a magyar honfoglalás következtében mondtak le nevükről: a morvákat gyilkoló magyaroktól való félelmükben cslovik-nak [kiemelés tőlem], gyengébb kiejtéssel szlovin-nak [kiemelés tőlem] vallották magukat. Azóta anyanyelvén szlovin [kiemelés tőlem] maradt e nemzet pór része, de ugyan annak megkülömböztetett része állandóan Vandalus [kiemelés tőlem] nevezettel illeti, s mondja a maga földiit. Idővel [...] a Vass Vármegyének VI-dik járása, minthogy abban már akkor is a tó-tó [kiemelés tőlem] szavakat emlegető nép lakott vala, a Magyaroktól Tótság-ra (nem pedig Bömhétzségre) [mindkét kiemelés tőlem] kereszteltetett. Kossics hangsúlyozta, hogy saját nyelvet használnak: egy 1732-es folyamodványra hivatkozva kiemelte, hogy ugyan ott különösen meg volt jegyezve a tótsághiakról az, hogy ezek a Slavi-Vinidi [kiemelés tőlem] minden egyébb nyelvektől külömbözővel élnének. 41 Hogy maga objektívnek tűnjék, és érveinek nyomatékot adjon, a szerző ellenséges, népellenes szándékot tulajdonított a szombathelyi professzornak: erőltetett, téves írás az egy agg, és igazán hív hazafiságú, de fájdalom ideig nyugtalankodott a hirtelen átmenet miatt, de lassan-lassan egészen beletörődött. Ma már nem lehet szó az iskola falain belül a vend nyelvről. [ ] Ma ugyan senki sem ír és olvas vendül. Talán sikerül a templomba is bevinnünk a magyar prédikációt. Idézi: Szilágyi: A magyarországi, Szombathely és különösen Bitnicz jelentőségéhez lásd Lőkös István: Szombathely: a horvát magyar szlovén szellemi kapcsolatok műhelye Kossics József (Jožef Košić) korában. In: Nemzettudat, nyelv és irodalom. Horvát szlovén magyar irodalom- és művelődéstörténeti interferenciák. Budapest, Lucidus Kiadó, Szomb. Prof. Bitnicz: A Vass és Szala Vármegyei Tótokról. Tudományos Gyűjtemény 3(1819), III , Kossics Jó sef: Vannak-e Magyar országban Vandalusok. Tudományos Gyűjtemény 11(1827), VI

11 méltatlanul elhagyatott, Vandalus nemzet -ről. 42 Tisztán érzékelhető Kossics cikkében a dicső ókori ősök hajszolása s ugyanakkor a föltétlen hazafiság hangsúlyozása. A következő évben hosszabb tanulmány mutatta be minden oldalról ezt az etnikumot. Az írás a tekintélynek örvendő Csaplovics [Csaplovits, a szlovák tudományosságban Ján Čaplovič] János neve alatt jelent meg, aki azonban beismerte, hogy Kossics [Kossits] József a szerző, ő maga csak kihagyott, ezt-azt rendbe szedett. Nyilvánvalóan nem a tényleges szerző, hanem Csaplovics nézetét tükrözik a nép elnevezését taglaló mondatok: Ezen népet Vandalusoknak is hívják a Magyarok, de hibásan; helyesebb nevek Vendus-Tótok, vagy, a mint ők magok magokat nevezik, Szlovenczi. Csak egy része, Bömhéczek név alatt is esméretes, de nem az egész Nemzet, a mint azt Bitnicz Professor Úr a Tud. Gyűjt III. Köt. 62. lap. hibásan állította. Majd itt is előkerül a legáltalánosabb elnevezés: Ezen Vidéket Tótságnak [kiemelés tőlem] nevezi a Magyar. 43 A tanulmány egészében változatlanul a vandál-elmélet és az etnikum egyedi jegyei érvényesülnek: kritikátlanul szerepel a Vandalus név, a nyelvet ismertető rész pedig meglehetősen zavaros és ellentmondásos: Milly nyelven beszélnek a Vendek, nehéz végsőképen meghatározni. Az ő nyelvek egy, a maga nemében, mert se tót (slavus), se horvát (croata), sem ollyan, mint az Alsó Stájerben, Karinthiában, s Karnioliában vagyon divatban, hanem ezek közt egy. A Vendek magokat Slovenczinek nevezik, mert megértik a Slowák (Szlowin) [kiemelés tőlem] beszédjét is, vagy, ha valakinek ugy tetszik hinni, mert Slavus (tót) gyökérnyelvből való az ő nyelvek. 44 Később a szerző (melyik?) még leszögezi: A jó Vindus [kiemelés tőlem] beszélhet Tóttal, Horváttal, de legkönnyebben a Vindekkel (a Stájer, Karinthia s Karniolia lakosaival). 45 A tanulmány tehát egészében nem alkalmas arra, hogy a vend orientáció érveit megismerjük belőle, de kétségkívül inkább ezen irányzatot képviseli. A megtámadott válasza nem sokáig váratott magára. Bitnicz professzor ismét hitet tett a hazaiak szlovénsága, a határon túliakhoz tartozása mellett: Az egy idejű írók tanútételénél és magának a nemzet azon részének, melly Carnioliában, Cárinthiában és alsó Stajerországban lakik, szakadatlan hagyománnyánál fogva a történetírók ezen népet tót származéknak tartják, kik után e népnek hazánkban maradott részét ezen nemzeti írás 1819-diki folyamatjának III. Köt. Az lapokk. én is Vend vagy Vindtótoknak [mindkét kiemelés tőlem] neveztem, [...] a hibásan reájok ruházott Vandalus nevezet, mellyel nálunk a közbeszédben hivatnak, az idegenek előtt ne legyen tudatlanságunk vagy gondatlanságunk tanúja. Állításom, mivel megrögzött vélekedést érdeklett, szemet szúrt, és vádlókra talált, [...] az említett nemzetet, mellynek ő [azaz Kossics József - Á. B.] tagja, valoban Vandalus nemzetnek vítatta. A professzor, habár elismerte, hogy nem ismeri a nyelvet, annak szlovénságát bizonyítandó a maga tanítványait említette: Vagynak tanitványaim közt mind alsó Stájer országi, mind hazánkbeli Vendusok [kiemelés tőlem], kik egymással akadozás nélkűl beszélnek anyanyelveken és a Stájer országiak az Úr imádságát az értekezésben [azaz a Csaplovicsközleményben Á. B.] közlöttel szóról szóra adták elő. 46 A szerző leszögezte, hogy a vandálok germánok voltak, a gótok rokonai, tőlük nem származhatnak az itteniek, akik már a középkori írók által Slavoknak, Slavenoknak [kiemelések tőlem] neveztetnek. 47 A hamis eredetelmélet ellen az egykor a pozsonyi Magyar Hírmondót szerkesztő Ráth Mátyás szavait is idézi: Némelly Vas, Somogy és Szala Vármegyei jó hazafiak nem jó néven vették, hogy a Tótság-vidéki lakosoknak a régi Vandoloktól vett eredeteket a 35-dik és 47-dik levélben kétségbe hozni bátorkodtam. Ráth Tacitus alapján leszögezte, hogy a vandálok németek 42 Uo Csaplovits János: A Magyar országi Vendus Tótokról. Tudományos Gyűjtemény 12(1828), V Uo Uo Bitnitz: Hazánkban nincsenek Vandalusok. Tudományos Gyűjtemény 12(1828), IX Uo

12 voltak, míg a hazaiakat Szászki Uram mindig Vinidusoknak/Venedusoknak [kiemelések tőlem] nevezi. Ami a másik magyar elnevezést illeti, Bitnitz professzor leszögezte, hogy földieimtől az élő beszédben számtalanszor hallottam, sőt írott könyvből is mutathatom, hogy a Vendus tótokat Bömhéczeknek [kiemelés tőlem] nevezi a Magyar. 48 Kossics elméletét, miszerint a nép a magyaroktól való félelmében hagyta el nevét, a professzor mesének, tréfának minősítette, majd rátapintott az egész vita lényegére: Egyébaránt okát nem láthatom, miért kivánja a hazánkbéli vendtótoknak megkülömböztetett része, mint a szerző irja, magát a régen elenyészett, vad, minden müveltséget feldúlt, s ezért a müveltségi tárgyak mai pusztitójinak is nevet kölcsönző Vandalusoktól inkább származtatni, mint a nagyobb müveltségre jutott, szelid Slavusoktól [mindkét kiemelés tőlem], kiknek egyik ága most törekedik a csinosodás és hadi ditsőség délpontjára? 49 Érezhetően a herderi történelemszemlélet, a szlávok leendő világtörténelmi szerepének alapján veti el a szerző a középkorias-barokk, dicső ősöket felmutatni kívánó eredetkutatást. A látszólag filológiai probléma vandálnak vagy szlovénnak (tótnak, vendnek) hívjuk-e ezt a népet tehát két gyökeresen eltérő történelemfilozófia, értékrend közötti választás kérdése. A két ellentétes identitás az államfordulatig, sőt a második világháború végéig (különösen fölerősödött a Muraköz 1941-es visszacsatolása után) nyíltan harcolt egymással. A kormányzat és a megyei körök természetesen az önálló identitást bátorították, és az ausztriai szlovének részéről, főként a Hermagoras-társaság (Družba sv. Mohorja) kiadványain keresztül érkező szlovénesítő hatások ellensúlyozására ős vend nyelvű [kiemelés tőlem] egyházi irodalom (mint Szilágyi Imre megjegyzi, föltehetően a sztári szlovénszki kifejezés fordításáról van szó) kialakítására törekedtek. A szombathelyi püspök nem is titkolta az akció lényegét: az ehhez [tehát a muravidéki szlovén irodalmi nyelvhez, az ős vendhez Sz. I.] szokott népünk különös gyakorlat nélkül nem érti meg a szlovén nyelvet, s így válaszfalat képez köztük, és az ős vend nyelv fenntartása tőlük a mieinket elszigeteli s hozzánk szorosabban csatolja. 50 Ez az elszigetelési politika oda vezetett, hogy a 20. század elején már ennek az önálló muravidéki nyelvnek és kultúrának a fenntartása is esélytelennek tűnt, bár az egyik irányzat hívei, olyan ismert értelmiségiek, mint Franc Ivanoczy, Jožef Klekl vagy éppen Pável Ágoston változatlanul küzdöttek érte. Sokatmondó, hogy Pável Ágoston a sajátos vend fejlődés tételét még a közös haza széthullása után is fenntartotta: Ha a magyarságnak a szlovénségre gyakorolt kultúrhatásait kutatjuk, éles határvonalat kell vonnunk a hazai szlovén (ma általában vend) és a határontúli a világháború előtt általánosan osztrák szlovénnek nevezett szlovén népi terület között. Az előbbi ezer éven keresztül élt a magyarsággal egy egységes nemzeti és állami terület határain belül, s így magától értetődik, hogy a közös állami életforma ezernyi kapcsolatot teremtett minden viszonylatban. A magyar földesurak joghatósága alá került föld népe mindenben magyar gazdái intézkedéséhez és szándékaihoz alkalmazkodott. Ágoston nem a tömeges asszimilációt, hanem a vend identitás megőrzését tekintette a követendő útnak, amit jelez a múlt ambivalens megítélése: Elszigeteltsége és önálló fejlődési lehetőségeinek hiánya egyfelől sok ősiséget őrzött meg a maroknyi nép nyelvében, életformáiban és kultúrhagyományaiban, másfelől azonban egyúttal akadályozta is, vagy legalább is lassította az önálló fejlődés feltételeinek kibontakozását. 51 A századfordulón azonban inkább a másik tábor erősödött, mely a magyarokkal való minél teljesebb összefonódást, gyakorlatilag a teljes asszimilációt szorgalmazta. Jellemzők a Vendvidéki Magyar Közművelődési Egyesület gyűlésén, a közös állam végnapjaiban 48 Uo Uo Idézi: Szilágyi: i. m Pável Ágoston: Magyarok és szlovénok. In: Hasonlóságok és különbözőségek. Tanulmányok a magyar szlovén irodalmi kapcsolatok köréből. Szerk. Fried István Lukács István. Budapest, Kossics Alapítvány,

13 elhangzott szavak: Itt nincs szlovén, nincs szláv, de itt vend nemzetiség sincsen, aki itt él, az mind magyar, ha egyike-másika a vend nyelvet beszéli is. 52 Az államfordulat után a Szerb Horvát Szlovén Királyságon belül a szlovén hatóságok türelmetlenül hozzá láttak a volt magyarhoniak öntudatosításához, azaz beolvasztásához. A vendvidéki nyelvjárás üldözendő provincializmussá vált, ami sokakban visszatetszést keltett (hasonló e szempontból a szlovjákok reakciója Csehszlovákiában). Magyarországon a kormányzat által is támogatva tovább élt a vend identitás 53, és az 1945 utáni erőltetett szlovénosítás ellenére a szakértők szerint máig kitapintható Szilágyi, Ezt tükrözi például az alábbi összefoglaló munka: Mikola Sándor: A vendség múltja és jelene. A szerző kiad., Bp. é. n. [1928]. Mikola az ókori, kelta eredetet vallja, az elszlávosodást csak a Kr. u századra teszi, s tagadja a szlovénekhez fűződő nyelvi vagy történelmi kapcsolatokat, túlhangsúlyozva viszont a vend magyar együttélés nyomait lásd főleg A hazai szlovének mai identitására lásd Szilágyi: i. m. 83,

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

Reformkor, forradalom és szabadságharc

Reformkor, forradalom és szabadságharc Hallássérültek XXXII Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014 május 15-16 Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc 1 Írd a

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

KÓDEX Reformkor és kiegyezés

KÓDEX Reformkor és kiegyezés M A G Y A R KÓDEX Reformkor és kiegyezés MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1790-1867 7 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET / TÖRTÉNELEM 7 A NEMZETTÉ VÁLÁS KORA (1790-1848) / Dobszay Tamás-Hermann Róbert 7

Részletesebben

Szlovákok és szlovjákok: a nemzet határai* Ábrahám Barna

Szlovákok és szlovjákok: a nemzet határai* Ábrahám Barna Szlovákok és szlovjákok: a nemzet határai* Ábrahám Barna Tanulmányunkban a szlovák nemzetfejlődés egyenetlenségeit, szűkebben pedig a keletszlovák régió sajátos útját, illetve annak mindenkori megítélését

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

P a e d a g o g i a i d o l g o z a t o k.

P a e d a g o g i a i d o l g o z a t o k. IRODALMI ÉRTESÍTŐ. Paedagogiai dolgozatok. írta dr. Schneller István. III. kötet. Budapest, 1910. A pedagógiai dolgozatok első kötete Schneller pedagógiai gondolkodásának és nevelői munkásságának elvi

Részletesebben

Új erdélyi stratégia?

Új erdélyi stratégia? AZ EGYÜTTÉLÉS LEHETŐSÉGEI POMOGÁTS BÉLA Új erdélyi stratégia? Az Európai Utas ezúton köszönti a hetvenéves Pomogáts Bélát! Olvasom az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap szeptember 23- i számában, hogy

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele 2014. Március 23. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Plébánia hírlevele II/12. szám Jöjjetek, lássátok meg azt az embert, aki megmondott nekem mindent, amit tettem: nem ez-e a Krisztus? Az evangélium

Részletesebben

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM. Tízezer év ezer oldalról. SUB Göttingen 215 862 066

Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM. Tízezer év ezer oldalról. SUB Göttingen 215 862 066 Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM Tízezer év ezer oldalról SUB Göttingen 215 862 066 2003 A 5273 Oktatási segédkönyv Zűriek - Budapest 2002 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában.

A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában. A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában (könyvismertető) Dr. Diószegi Attila ítélőtáblai bíró 2014. június 2 A minap

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kialakulása Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:? szláv rúnák (rovásírás)? óbolgár rúnák A szó és írás szakrális és mágikus jellege

Részletesebben

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (XLVIII.) Új folyam IV. 2013. 1. szám www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2013/4/jakab-gyorgy-a-kozos-tortenelem-szethordasa-04-01-

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

Kovács Sándor 1. Advent Kolozsváron?

Kovács Sándor 1. Advent Kolozsváron? Kovács Sándor 1 Advent Kolozsváron? De te, Efrata Betlehemje kicsiny vagy ugyan Júda ezrei között; mégis belőled származik majd nekem Izraelnek jövendő uralkodója, származása az ősidőkre nyúlik vissza.

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete Könyveink világa. Bölöni Domokos Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete A Székely Útkereső levelesládája. 1990 2000 A Székely Útkereső című folyóirat nevénél, tartalmánál, célkitűzéseinél

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Miért alaptalan a magyar demokrácia

Miért alaptalan a magyar demokrácia KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés

Részletesebben

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek SZÓKINCSEM füzetek A SZÓKINCSEM füzetek szókincs fejlesztő füzetek A szókincs azt jelenti, hogy hány szót ismerünk és tudunk jól használni Minél több szót ismersz és tudod a jelentésüket, annál nagyobb

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje

Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje Dienes Dénes Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje Nincs könnyű helyzetben az, aki meg akar felelni a címből következő elvárásoknak.

Részletesebben

Egy kárpát-medencei sorsforduló

Egy kárpát-medencei sorsforduló Egy kárpát-medencei sorsforduló Számvetés-kísérlet Raffay Ernő könyve kapcsán * I. Alig telik el egy esztendő azt követően, hogy Moldva és Havasalföld 1859-ben egyidejűleg Alexandru Ion Cuzát választotta

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Karmacsi Zoltán Márku Anita szerk., Nyelv, identitás és anyanyelvi nevelés a XXI. században Nemzetközi tudományos konferencia előadásainak gyűjteménye

Karmacsi Zoltán Márku Anita szerk., Nyelv, identitás és anyanyelvi nevelés a XXI. században Nemzetközi tudományos konferencia előadásainak gyűjteménye Szemle 107 A kötet e két kimondottan magyar etimológiai tárgyú anyagán kívül magyar szempontból is figyelemre méltó még MICHAEL KNÜPPEL cikke a magyar tambura távoli keleti előzményeiről (219 26), továbbá

Részletesebben

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás)

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) 138 Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) A most következő előadásban két kérdésre keresem a választ. 1. A múltra nézve: Hogyan kezdte ünnepelni a keresztyénség karácsonykor Jézus Krisztus születését?

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Hogy ez a könyv létrejöhetett, a szerző kézirata hasznosulhatott, abban a legnagyobb érdeme dr. Faragó Katalinnak, Szergényi

Részletesebben

Albertirsai híres evangélikus évfordulók

Albertirsai híres evangélikus évfordulók Albertirsai híres evangélikus évfordulók Fél évszázad a közösségben. Erős várunknak Albertirsán erős alapjai vannak. Koszorú Michalko Pál sírjára. Aszlovák nyelvet itt már kevesen beszélik, mégis meglepően

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE Budapest, 2016. április 15. Készítette: Magyary Jenő Témaválasztásom fő oka, hogy egyfelől a munkám miatt fontosnak tartom azt, hogy hogyan lehet

Részletesebben

Közösség és identitás a Kárpát-medencében

Közösség és identitás a Kárpát-medencében ISBN 978-615-5389-39-9 határhelyzetek VII. HATÁRHELYZETEK VII. Közösség és identitás a Kárpát-medencében Emberi Erőforrások Minisztériuma Közösség és identitás a Kárpát-medencében KÖZÖSSÉG ÉS IDENTITÁS

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

A II. Debreceni Székely Nap

A II. Debreceni Székely Nap A II. Debreceni Székely Nap Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület és a Debreceni Unitárius Egyházközség 2013. június 8-án immáron második alkalommal rendezte meg a Székely Napot, Debrecenben. Sok emlékezetes

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban. A Duna Stratégia lehetőségei

Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban. A Duna Stratégia lehetőségei Koller Boglárka Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban A Duna Stratégia lehetőségei (A Zsigmond Király Főiskolán 2009. december 4-én elhangzott előadás) Erre a rövid előadásra készülve, a Korunk

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Évtizedek óta nem zajlott a Magyar Tudományos Akadémián tudományok doktora, illetve

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Magunkról A Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Árpád fejedelem évének Fergeteg havában, 2007 januárjában alakult. Szándékunk az

Részletesebben

Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én. Tisztelt közönség, tisztelt alkotók!

Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én. Tisztelt közönség, tisztelt alkotók! Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én Tisztelt közönség, tisztelt alkotók! Köszönöm, hogy részese lehetek ennek az ünnepnek, s köszönhetem

Részletesebben

PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN. Józsefváros

PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN. Józsefváros PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN Józsefváros A Józsefvárosi Galériában, 2004. március 3-án tartott Budapesti Históriák elõadóesten M. Szûcs Ilona a Budapesti Városvédõ Egyesület Józsefvárosi Csoportjának elnöke

Részletesebben

Az újabb erdélyi népnyelvkutató munka kezdete.

Az újabb erdélyi népnyelvkutató munka kezdete. Az újabb erdélyi népnyelvkutató munka kezdete. 1. A kolozsvári népnyelvkutatók eddig és különlegesen 1941-ben végzett munkája a maga szerénységében is érthetetlen teljesítménynek tűnnék fel akkor, ha valaki

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szegedi Szlovák Önkormányzat Segedínska slovenská samospráva Cím: Nemzetiségek Háza Adresa: Dom národností 6721 Szeged, Osztróvszky u. 6. ul. Osztróvszkeho č. 6, H-6721 Segedín, Maďarsko Tel: (62) 424-248,

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

- 92 - A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése

- 92 - A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése - 92 - Lengyel Zsolt A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése 1. A nyelv bekapcsol a társadalomba, a nyelv elsajátítása a szocializációs folyamat egyik legfontosabb alkotó része. Akár

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

A Történelemtanárok Egylete Tankönyvelemző Műhelye által készített elemzés összefoglalója a Kísérleti Tankönyvek Történelem 10.

A Történelemtanárok Egylete Tankönyvelemző Műhelye által készített elemzés összefoglalója a Kísérleti Tankönyvek Történelem 10. A Történelemtanárok Egylete Tankönyvelemző Műhelye által készített elemzés összefoglalója a Kísérleti Tankönyvek Történelem 10. című kötetéről, a hozzá kapcsolódó digitális tananyagról és Munkafüzetről

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora

Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora 1. Melyik királynőre igazak az alábbi állítások? Írd az állítások betűjelét

Részletesebben

Orbán János Dénes. Irodalomra hívó szó

Orbán János Dénes. Irodalomra hívó szó Orbán János Dénes Irodalomra hívó szó Nyíltan és bátran kiáltom ki ezt a végső célunkat. Minden hátsó gondolat nélkül, őszintén. És hiszem, hogy ott lappang ez az akarás mindnyájunk lelkében, akik tisztán

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció

Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció Bevezetés Térségünkben a nemzeti eszméket a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió sem volt képes kiirtani. A kommunizmus hosszú évtizedei után térségünkben vajon

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Bognárné Kocsis Judit. Karácsony Sándor irodalmi munkásságáról OLVASÁSPEDAGÓGIA

Bognárné Kocsis Judit. Karácsony Sándor irodalmi munkásságáról OLVASÁSPEDAGÓGIA Bognárné Kocsis Judit OLVASÁSPEDAGÓGIA Karácsony Sándor irodalmi munkásságáról Karácsony Sándor életérõl, munkásságáról jelentõs mennyiségû írás, publikáció áll rendelkezésünkre, amelyek õt, mint pedagógust,

Részletesebben