A GYOSZ története (8. rész)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A GYOSZ története (8. rész)"

Átírás

1 A GYOSZ története (8. rész) Május hónapban Sztójay Döme aláírásával már napvilágot látott A m. kir. minisztérium évi M.E. számú rendelete az ipari termelés megszervezésérôl. A minisztertanács a hadfelszerelési iparral szembeni mind nagyobb követelményekre és a tapasztalt lazaságokra hivatkozva a GYOSZtagság kötelezô elrendelésérôl, a szövetség újjászervezésérôl döntött. Új, centralizált, a fasizálódás szellemében létesített szervezetet alapított, a Gyáripari Országos Központot (GYOK). A szervezeti átalakításban - az alig negyedévre gazdasági csúcsminiszterré lett - Imrédy Béla törekvései érvényesültek. Az egységes ipari korporáció terveit újra elôvették, különösen a Nemzeti Munkaközpont szorgalmazta ezt a megoldást. Közben a kormány államosította a munkaközvetítést, egységesítette a társadalombiztosítást, és létrehozta a Munkástudományi Intézetet. A GYOK üléseinek napirendjén nagyrészt a munkafegyelem sürgôs helyreállításának módozatai, a termelésben jelentkezô zavarok felszámolása, eredménytelenül maradt jobbítási kísérletek szerepeltek. A hazai gyáripar legerôsebb finánctôkés csoportja, a Weiss, Chorin, Mauthner család - a németek zsarolására - magyarországi pozícióit 1944 nyarán elvesztette. Személyes szabadsága fejében (június 25-én 32 családtag 1210 kg csomaggal Lisszabonba érkezett) 25 évre átadta magyarországi vagyonát, mindenekelôtt a csepeli konszernt a Heinrich Himmler vezette SS-nek. A hatalmas vagyon közvetlen, legális befolyást biztosított volna az SS-nek a magyar gazdasági életben, de még a németbarát magyar politikusokból is tiltakozást, ellenállást váltott ki. Bár a németeknek sikerült a Sztójaykormány utólagos jóváhagyását a tranzakcióhoz megszerezni, a magyar vagyon megszerzésében továbblépni ekkor nem tudtak. A Kurt Becher SS-Obersturmbannführer bonyolította törvénytelen ügyet Imrédy Béla is ellenszenvvel kezelte. A németek Imrédyt kompromittálták, augusztus 7-én lemondásra kényszerült. Mindez mit sem változtatott a tényen, hogy a magyar ipar termelése, irányítása és ellenôrzése lényegében kicsúszott a magyar tôke, egyben a magyar kormány kezébôl is. A magyar gyáripar felett ténylegesen a német különbizottság, a Deutsche Industrie Comission in Ungarn rendelkezett. A német tôke terjeszkedése fôképpen a magyar repülôgépgyártás, az alumíniumipart és az olajipart érintette. A továbbiakban a légitámadások, a harci cselekmények, a német csapatok rombolásai a magyar gyáriparnak óriási károkat okoztak. A gyárak felszerelésének, anyagés árukészletének kiszállítása vonaton, hajón és teherautókon 1945 áprilisáig szakadatlan folyt. Legalább vagon magyar áru került át Németországba, ahol a javak egy részét heteken belül széthordták vagy elárverezték. A gyáripar összességében 2 milliárd pengô feletti háborús károsodást szenvedett el. A gyárakban tárolt gyártmányok elhurcolásából, elpusztulásából pengô, az anyagkészletek veszteségébôl , a fontosabb munkagépek elvesztésébôl , épületrombolásokból , mûszaki létesítmények pusztulásából és végül a hajtógépek tönkretételébôl pengô kár származott. A bányászatot és a kohászatot ért pusztulás értékben meghaladta a 65 millió pengôt. A legsúlyosabb veszteségeket többek között a gépgyártás, a vas- és fémipar és a vegyészet szenvedte. Magyarország hadviselése a visszacsatolt területek elvesztésével, a nemzeti vagyon közel negyven százalékának elpusztításával, milliós személyi veszteséggel és tetemes háborús jóvátétel fizetésével járt tavaszára Magyarország a legsúlyosabb háborús kárt szenvedett államok egyikévé vált. ÚJRAKEZDÉS, 1945 A fôváros pesti oldalán Január derekán elcsitultak a harcok. Budán még folytatódtak, amikor a GYOSZ néhány korábbi vezetôje a szervezeti élet újraindításával próbálkozott. Az elsô megbeszélésre a német megszállás után elbocsátott tisztviselôk, Fellner Pál, a volt ügyvivô igazgatóság tagja és Fenyô Miksa hívására jöttek el a gyáriparosok, akiket értesíteni tudtak. Az Alkotmány utcai székház a budai várral szemben a tartós tüzérségi és gépfegyvertûz miatt megközelíthetetlen volt. A Szociáldemokrata Párt és a Szakszervezeti Tanács képviselôje részvételével újrakezdésre emiatt a Benczúr utca 11. Sz. épületben, február 11-én került sor. A GYOSZ talpraállását az ideiglenes nemzeti kormány iparügyi miniszterétôl érkezett üzenet is bátorított. Takács Ferenc Debrecenbôl a szövetség mûködésének haladéktalan megkezdését igényelte. Az elsô megbeszélést követôen az áldozatkész, korábbi tisztviselôk ismét munkába kezdtek. A postai összeköttetés és a telefon hiányát küldöncökkel pótolták, fagyoskodtak, romot takarítottak. Márciusban egyre többen vették fel az érdekképviselettel az erôszakosan megszakadt kapcsolatot. A gyáripar helyzetének komorságát a háborús pusztításokon felül a teljes pénztelenség okozta, mely a termelés, a gazdálkodás gátjának bizonyult. (A bankok és a vállalatok pénztárait a visszavonuló németek és nyilasok legtöbbször kiürítették, vagy a velük menekült tisztviselôk magukkal vitték. Az esetleges maradék szovjet hadizsákmány lett.) A romeltakarítás, a termelés beindítása emiatt - sokszor hetekig - ellenszolgáltatás nélkül folyt. A munkások és az alkalmazottak alkalmilag kaptak pénzt vagy élelmiszert, amit bérként lehetett nevezni. A gyárak általában a kifosztott pénzintézeteknél levô követeléseikhez sem juthattak, a hitelélet megbénult. A GYOSZ sürgetésére az ideiglenes kormány májusban intézkedett, hogy a heti béreket az ún. iparindítási hitelek révén a vállalatok valamiképp kifizethessék. A GYOSZ-élet megújítását ideiglenes elnökként Fenyô Miksa irányította, a tennivalókról a kommunista pártvezetôség tagjával, Vas Zoltánnal, Budapest polgármesterével is tárgyalt. A szervezet alelnöki posztját ideiglenesen Fellner Pál töltötte be. A magyar politika formálásában mind markánsabban megnyilatkozó munkáspártok az újjáépítés-

2 ben a magánkezdeményezés szükségességét hangoztatták. A Szociáldemokrata Párt pl. a gyáripart a jóhiszemû és aktív magántôke révén kívánta helyreállítani, a terv a GYOSZ egyetértésével találkozott. Ezekben a hónapokban a gyáripari érdekképviselet több szakegyesülete ismét munkába kezdett: a Magyar Bánya- és Kohóvállalatok Egyesülete, a magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete, a Magyar Ásványolajfinomító Gyárak Szövetsége, a Magyar Bôrgyárosok országos Szövetsége, valamint a Tejipari és az Üvegipari Szakosztály. Említésre méltó, hogy az Elhagyott Javak Kormánybiztossága 1945-ben mintegy 700 tôkés vállalatot nyilvánított gazdátlannak. A GYOSZ a hivatalos statisztikát megelôzôen a gyáripart ért háborús pusztítás felmérésébe fogott. Összegyûjtötte, feldolgozta a károkat, a helyreállítás teendôit. A veszteségek pótlásának lehetôségeit kutatva a nyugatra hurcolt óriási értékek gyors visszahozataláért emelt szót. Az utóbbi ügyben a kormány külön kormánybiztosságot létesített. A gyáripari szövetség Tóth B. László fôtitkárt küldte Bécsbe, hogy a magyar vállalatok elhurcolt tulajdonainak felkutatásáért és visszaszerzéséért a helyszínen dolgozzék. A gyáripari termelés mielôbbi és minél teljesebb megindítását az ország lepusztult állapota, a termelési eszközökben és fogyasztási cikkekben megnyilvánuló rendkívüli hiány éppúgy sürgette, mint a Moszkvában még Január 25-én aláírt fegyverszüneti szerzôdés parancsa. Ez alapján június 15- én került sor a jóvátételi szerzôdés aláírására, a Szovjetuniónak fizetendô 200 millió dolláros jóvátételbôl 165, 6 millió a magyar iparra hárult. Jelentékeny része - az üzemleszerelések mellett - a vasgyártásra és a gépgyártásra nehezedett, ezzel összefüggésben számos ipari vállalat kizárólag a jóvátételre termelt. A munkák összehangolására a Magyar Vasmûvek és Gépgyárak Országos Egyesületének keretében Jóvátételi Munkaközösség alakult. A pótolhatatlan személyi veszteségekrôl - hónapok múltán - mind teljesebb kép alakult ki. Túlnyomó részben a német megszállás, a háborús események viharában tragikus körülmények között vesztette életét a hazai gyáripar, a GYOSZ felelôs munkát végzett vezetôi közül Vida Jenô tiszteletbeli elnök, Mátyás Jenô igazgatósági tag, a Magyar Munkaadók Központjának elnöke, Hirsch Albert volt alelnök. Az igazgatósági tagokból tizennégyen: Budy-Goldberger Leó, Fillencz Illés, Görgey István, Helvey János, Herz Henrik, Hiller József, Koltai Mátyás, Rényi Oszkár, Richter Gedeon, Vinnay Géza, Vizer Vilmos, Werkner Lajos, Wolfner András és Zalay György nem érhették meg az újrakezdés örömét. Áldozatul esett Bertalan István, a Magyar Bánya- és Kohóvállalatok Egyesületének igazgatója is. A demokratikus átalakulás részeként az iparügyi miniszter a munkabér-politika irányítását a szakszervezetekre bízta. Rendelete nyomán 1945 márciusában a GYOSZ és a szakszervezeti Tanács vezetôi tárgyalásokat indítottak, a kollektív keretszerzôdések alapelveiben egyezségre jutottak. Ezt követôen az egyes szakmák kollektív szerzôdését az illetékes szakszervezetek és a gyáripari szövetség érdekelt szakosztályai kötötték meg. Elsôként április 20- a vasiparban, majd a többi iparágban is sor került a szerzôdéses megállapodásra. Az év ôszére az általános, rendkívül súlyos tüzelô- és energiahiány, a gazdaság vérkeringésének katasztrofális elégtelensége a háborús jellegû hiánygazdálkodás fenntartását, az állami elosztási-adagolási rendszer továbbélését és kiterjesztését hozta magával. Az iparvállalatok a helyreállítás, üzemindítás feladatainak sokaságával küszködtek. Legnagyobb részük a szüntelen pénzhiány, a hitelkorlátozás, a kötött árszint, a szigorú devizagazdálkodás és az állami terhek folyamatos növekedésének gyûrûjébe szorult. Egyre magasabb számban és 1946 elején - a termelési költségek megállapíthatatlan emelkedése miatt - már fokozódó mértékben deficitessé váltak. A gyáripari szövetség a nehézségek megoldásának könnyítéséhez elemzéseket készített. Gyakori körleveleivel a tájékozódást, a gyors reagálást segítette. A munkabér, az áralakulás és árszabályozás kérdéseiben, a hitel ügyében éppúgy javaslatokkal élt, mint a szükség hozta természetbeni ellátás (fizetés) feladatai terén. Az 1946 decemberében készült jelentésben a különösen nehéz periódusról ügyvezetôi úgy összegeztek, hogy a gyáripar lelkiismeretesen és igaz meggyôzôdéssel a maga hivatásáról a nemzeti termelésben, a közre hasznos módon illeszkedett be a demokratikus politika vonalába; legfeljebb ha néha zavarban volt azoktól a különbözô értelmezésektôl, amelyeket a pártok a szónak - >>demokrácia<< adtak. A GYOSZ vezetô szerveiben jórészt felismerték az új kor változásainak fô vonalát. A munkás- és alkalmazotti képviseletek megnövekedett szerepét, a gyáripar ügyeiben gyökeresen új befolyását. A jóvátételi terhek többirányú kihatásait, a hazai termelés szerkezetének kényszerû módosításait. Felfigyeltek a formálódó külkereskedelmi irányváltásra, hogy Németország helyett a magyar export súlypontjába a Szovjetunió került. A kivitel jellege is változott, a mezôgazdasági termékek helyett keletre ipari termékek kivitelét igényelték. Megállapították, hogy az ország gazdaságpolitikája bizonytalan, még nem ölthetett végleges formát. A lezáratlan békefeltételek hozadékát ugyancsak az ismeretlenek közé sorolták. Ahogy mérlegre tették, Európa és a világ a következôkben miképpen, a védôvámok vagy a szabad kereskedelem alapján építi fel a jövô külkereskedelmét, az országok közötti gazdasági érintkezést. Az iparügyi miniszter felhívására a GYOSZ behatóan foglalkozott a szomszéd államokkal tervezett (inkább elgondolt) vámuniók kérdéseivel. Fôként a magyar-román vámunió került elôtérbe, ahonnan a vámszövetséget támogató nyilatkozatok érkeztek. A többi ország fogadókészséget nem mutatott. Kezdetben velük a közlekedési viszonyok javulásával, a vasútvonalak helyrehozatalát követôen kis terjedelmû magánkompenzációs megállapodások realizálásával folyt a kereskedelem. Az elsô gazdasági egyezmény Csehszlovákiával - kompenzációs alapon Augusztus 16-án jött létre. 27-én pedig a Szovjetunióval Moszkvában árucsere-egyezményt írtak alá. A moszkvai tárgyalásokon a gyáripari szövetséget Jendrassik György alelnök, a Ganz és Társa Rt. vezérigazgatója, Módos József, a Magyar Pamutgyár vezérigazgatója és Török Gábor igazgató képviselte. (Az árucsere bonyolítására részvénytársaság formájában állami szervezetet alapítottak. Ekkor indult meg az orosz bérmunka, melynek ellentételezése a hazai textilipart nyers pamuttal látta el.) A román féllel 1946-ban sikerült kompenzációs gazdasági egyezményt kötni ben megtörtént a GYOSZ szervezeti újjáépítése. Az iparügyi minisztérium úgy vélte, helyesebb lenne, ha a gyáripari szake-

3 gyesületek szakosztályként mûködnének tovább, hogy ily módon a gyáripari termelés összességének képviselete egységesebben jusson kifejezésre. A szövetség vezetô szervei a korábbi felálláson nem kívántak változtatni. A régi gyáripari szakegyesületek önálló jogi személyként, de a GYOSZ kötelékében folytatták munkájukat. Újra tevékenykedtek az érdekképviselet vidéki fiókjai is. A GYOSZ vezetôi, Fellner Pál elnök, Barcza Károly, Fenyô Miksa, Jendrassik György és Rassay Gyula alelnökök, Knob Sándor vezérigazgató a demokratikus átalakítást elfogadták, történelmi szükségszerûségnek tartották. ôszinte akarással beilleszkedtek a demokratikus változásba, mert felfogásukban mindig jelen voltak a demokratikus, liberális tradíciók. Bizalmáról biztosította ôket Gerô Ernô, Vas Zoltán, elismeréssel írt a német szövetség elleni magatartásukról Révai József. Együttmûködésre törekedtek a demokratikus közélet legtöbb tekintélyes résztvevôjével. A barátságos nyilatkozatokkal összefüggésben úgy vélték, a GYOSZ állandó érintkezést, tartalmas munkakapcsolatot alakíthat ki az összes illetékes tényezôvel az ország újjáépítéséért. Meggyôzôdésük volt, hogy a gyáripari érdekképviseletre hosszú távon szükség lesz. Az ipari termelés fontos problémáiban szakvéleményük, befolyásuk érvényesülhet, a termelés a magántulajdon hirdetett elismerése, fenntartása alapján folyik majd A NAGYTÔKE ÉS A GYÁRIPARI ÉRDEKKÉPVISELET FELSZÁMOLÁSA Az Február 4-én hivatalba lépett Nagy Ferenc-kormány a gazdasági problémák megoldását, közöttük is elsôsorban a pénzromlás, az infláció felszámolását jelölte meg legfontosabb feladatának. A miniszterelnök nemzetgyûlési programbeszédében kinyilvánította, hogy a kormány egyfelôl a függetlenségi front államosítási programjának elvi álláspontján áll, másfelôl a gazdasági és pénzügyi problémák megoldása érdekében összefüggô és egységes terv kidolgozására készül. A magyar gazdaság mûködésében közben erôteljes változást hozott, hogy November végén munkába kezdett a Gazdasági Fôtanács. Közvetlen intézkedéseivel, gazdasági rendeletek kibocsátásával a gazdasági beavatkozás legfôbb irányító szervét, új formáját valósította meg. Az államhatalom befolyását mutatta - mint a Gazdasági Fôtanács 1946 tavaszán megállapította -, hogy a magyar gyáripar bevételeinek 75%-a állami forrásokból származott. A bányászat, a vas-, fém- és gépipar termelését több mint 90 %- ban állami megrendelések, újjáépítési és jóvátételi szállítások alapján folytatta. A textilipar termelésének mindössze 30%-át értékesíthette szabadon. Az infláció a nagybankok betétállományát szétolvasztotta, ezzel önálló akcióképességük nagyrészt elveszett. Szerepük leginkább az állam fedezetlen papírpénz-kibocsátó tevékenysége révén elôteremtett összegek közvetítésére szorítkozott. A részvénytársasági nagybankok forrásai 1945 végén még 90, 1946-ban pedig mintegy 76%-ban jegybankhitelekbôl származtak. Az állami beavatkozás nemhogy enyhült, számos területen fokozódott. Az államhatalom megváltozott politikai-társadalmi jellege mellett mindez a magántôke további erôteljes korlátozásához, sajátos államkapitalista gazdálkodáshoz vezetett. A GYOSZ a tervszerû és céltudatos állami beavatkozás átmeneti szükségességét elfogadta, általában gazdasági élet bizonyos területein és bizonyos mértékig elején visszatérôleg tapasztalta, hogy a termelésbe történt beavatkozás a gazdasági szabadság tudatos korlátozása, sokkal inkább pártpolitikai érdekek, mint gazdasági érdekek szerint alakul. A külkereskedelem minden mozzanata állami irányítás és ellenôrzés alatt történt. A hitelellátás a bankok üzletkörébôl egyre inkább az állami gazdálkodás szférájába került, és az állami gazdaságpolitika egyik legfontosabb tényezôjévé vált. A tervgazdálkodás bevezetésének szükségessége melletti érvelés mind hangsúlyosabb lett. Az érdekvédelmi szövetség vezetôsége aggodalommal észlelte, hogy a gyáripar önrendelkezési lehetôségei visszavonhatatlanul csorbultak. A Gazdasági Fôtanács intézkedései - Vas Zoltánnal többoldalú munkakapcsolat létezett - a helyzet által messze túlmenô mértékben szûkítették a vállalatok mozgásterét. Az állami bürokrácia hatalmi törekvései teret nyertek. A stabilizáció igénye elemi erôvel felszínre tört, a munkáspártok által gerjesztett tömegmozgalmakban ugyancsak helyet kapott. Ezzel együtt a bûnbakképzés is. Egyes politikai és sajtókörök a gondok súlyosbodásáért a reakciót, az inflációért és kísérôjelenségeiért a gyáripari termelést tették felelôssé. Minél mélyebben zuhant az ország az inflációs szakadékba, minél kuszáltabbá - éppen az ipari termelés számára pedig tarthatatlanná - vált a helyzet, annál gyakoribb az áskálódás: az infláció haszonélvezôje a gyáripar, a tôkések, ezért a stabilizáció megteremtése ellen vannak. A GYOSZ minden alkalmat megragadott, hogy a politika és a kormányzat reprezentánsai elôtt a vádak tarthatatlanságát bizonyítsa. Vezetôi hangsúlyozták, hogy az infláció a gyáripar érdekei ellenében hat, a vállalatok teljes tönkremeneteléhez, elvérzéséhez vezet, a szövetség semmiféle közösséget nem vállal azzal a káros mocsári élôsdi tenyészettel, amely az inflációt a maga céljaira használja ki. Ügyvivô igazgatósága és választmánya Május 31-én tartott együttes ülésén a stabilizáció mellett nyilatkozott. Helyeselte a magyar pénz értékállandóságának helyreállítását, hogy a magyar állam, a magyar termelés és minden magyar polgár számvetése stabil pénzen alapuljon. Egyhangúlag kimondta, a stabilizáció sikeres megoldásában a magyar gyáripar termelôerejének szélsô megfeszítésével, a leglelkiismeretesebben kíván részt venni, egyben reméli, hogy a kormány a stabilizáció sikerének valamennyi külsô és belsô feltételét biztosítani tudja. A kizárólag belsô erôforrásokra alapozott stabilizáció, szigorú deflációs pénzpolitikával, maximálisan szabályozott hitelpolitikával, teljesen központosított árszabályozási és ellenôrzési tevékenységgel, továbbá az államháztartási egyensúly biztosítását szolgáló különlegesen erôteljes adópolitikával eredménnyel megvalósult. Közben - gazdasági érvekkel alig, inkább politikai motívumokkal támogatva - a GYOSZ és a Magyar Bánya- és Kohóvállalatok Egyesülete ellenzésével, az 1946: XIII. tc. alapján megtörtént a szénbányák államosítása, a kincstár tulajdonában a Magyar Állami Szénbányák vállalat, majd részvénytársaság létrehozása. Az államosítási tervek részeként a törvényhozás megkérdezése nélkül, rendeletileg állami kezelésbe vették az ország három legnagyobb nehézipari üzemét is. A nehézipari vállalatok mellett elrendelték a nagyobb energiatelepek, valamint a 60 kilowattot meghaladó teljesítôképességû távvezetékek állami tulajdonba vételét. A stabilizációt követôen az iparellenes támadások nem ültek el. A GYOSZ szervezeti életét ekkor már belügyileg nyilvántartották. Egyes fennmaradt informátori jelentések arról tanúskodnak, hogy a megbeszélések tartalmát és idôpontját állampolitikai szempontból regisztrálták. A GYOSZ szerveit, egyes tagjait súlyos vádak érték, abból kiindulva, hogy az ipar számára a pénzromlás valóságos aranyesôt jelentett. Tehát az inflációs idôk visszatérését óhajtja, a szigorú hitelpolitika ellenében dolgozik. A gyáripar vezetôi pl. nem akarnak hallani a teljesítménybérrôl, és több olyan kérdésrôl, mely a pártok közötti mind élesebb versengésben fókuszba került. A hangnem, az alaptalan vádaskodás miatt a szövetség vezetô szervei augusztus 26-án együttes ülésen fejezték ki tiltakozásukat. Fellner Pál elnök tényekkel és érvekkel szólt a vádak ellen. Knob Sándor

4 vezérigazgató és a fórum határozata pedig úgy összegezett, hogy az ellenséges megállapítások a tárgyilagosságra törekvô bírálat világánál egy pillanatig meg nem állhatnak. A GYOSZ, az általa képviselt gyáripari termelés az ország újjáépítése elôfeltételeként nagy súlyt helyezett a munkáspártokkal való megértô együttdolgozásra, ezért sem hagyhatja a vádakat válasz nélkül ôszén a hatalmi törekvések új lendületet nyertek. Az állami beavatkozás tovább nôtt, az érdekvédelmi szervezet ellenvéleményét negligálva rendkívül erôs akcentust kapott, olyan vállalatoknál is, melyek a GYOSZ szerint erre az állami gondoskodásra semmilyen okot nem szolgáltattak. Több gazdaságpolitikai intézkedést immár nem gazdasági megfontolásokból, hanem a politikai feszültségek következményeként, idôleges megoldásaként hoztak. Az iparügyi minisztérium Ipari Termelési Tanácsot, iparáganként termelési bizottságot létesített. Utóbbiak száma rövidesen 26-ra emelkedett. Legfôbb feladatuk a többtermelés elérése volt. A párizsi béketárgyalások elôkészületei az ország közvéleményét reményekkel és mély aggodalommal egyaránt eltöltötték. A béketárgyalások gazdasági elômunkálataiba a magyar kormány a GYOSZ részérôl Ferenczi Izsó ny. államtitkárt, a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületének ügyvezetô alelnökét vonta be. Kivételes tudását és tapasztalatait csupán a problémák teoretikus megvitatásában vették igénybe. A bizottság munkája akadémikus jellegû maradt. A konkrét gazdasági és pénzügyi kérdésekrôl folyt fontos tárgyalásokból a szövetség kimaradt, nem tartották illetékesnek. A Magyar Kommunista Párt szeptember 29-e és október 1-je között tartott III. kongresszusa a GYOSZ szempontjából is több kérdésben sorsdöntô volt. A párt politikai irányvonalát tömör jelszóban összegezte: Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!. Gazdaságpolitikájának részeként követelte a termelés és a hitel állami irányítását, a bankok és a külkereskedelem - addig is gyakorolt - állami ellenôrzését, a megkezdett államosítások folytatását. Megerôsítette, hogy az újjáépítést hároméves gazdasági terv keretében kell megvalósítani. Fellépett a kartellek és bankok uzsorája ellen, programként megfogalmazta: Nem a nagytôkének, a népnek építjük az országot! A célokkal alapjában véve a Szociáldemokrata Párt vezetôi is egyetértettek. Az államosítások következményeként 1946 végén az ipari munkások 43%-a már az állami szektorba került. A gyáripari szövetség céltáblává vált. Az MKP lapja, a Szabad Nép szinte napi gyakorisággal a GYOSZ urainak ún. termelésellenes, demokráciaellenes, népnyúzó és más üzelmei leleplezésén szorgoskodott. Ki drágít? Nem a munkaerô, hanem a tôkések hamis számvetése. Árhivatali statisztika a GYOSZ szolgálatában (szeptember 18.) Van pénz a vezérigazgatók mammutfizetésére, Nincs pénz a munkások és kistisztviselôk fizetésére (szeptember 29.) Vezérigazgatónak 6000, munkásnak 200 forint. Véget kell vetni a fizetések túlzott aránytalanságának (október 8.) A GYOSZ urait nem érdekli a tudomány. Buzágh professzor a >> Munkásság a tudományért << akció eredményeirôl (október 10.). A December 3-i Szabad Nép megállapította, hogy a Weiss Manfréd-üzemek tulajdonosai szabotázsig menô nemtörôdömséggel vitték az ügyeket, nem akarják a magyar gyárat fejleszteni. Egyik igazgatójuk - a tollnok szerint - az Európában egyedülálló csôgyár szabadalmi rajzait külföldre akarta csempészni, a WM központi üzemvezetôségét a tervszerûtlenség, ésszerûtlenség ( ) a drága termelésbe való belenyugvás jellemezte. (ezért kellett elrendelni az üzemek állami kezelésbe vételét, mely a demokratikus államhatalom legelemibb érdeke.) A durva rágalmazások özönét december 29-én a Mauthausen nimbusza címû figyelmeztetô cikk zárta. Formailag a Magyar Nemzet karácsonyi számával szállt vitába, mivel nem mindenki antifasiszta hôs, akit a németek börtönökbe vetettek, deportáltak. Betlen Oszkár szerint közülük újra belevetették magukat a pénzhajhászás áradatába. Pedig Mauthausenban, Dachauban esküdöztek, hogy a jövôben szerényen fognak élni, megbecsülik a munkát. Hazatérve, a polgári jólét simogató falai között ismét megtalálták kommunistaellenes meggyôzôdésüket, a tôke hatalma erôsebb rajtuk Mauthausennél. A korábbi magatartásuk, a német megszállókkal vagy a nyilasokkal történt összeütközésük nem lehet felmentés, Mauthausen még nem politikai igazolvány. A gyáripari érdekképviselet alapszabálya szerint tovább végezte dolgát. A realitások alapján állandó kapcsolatot tartott fenn a Gazdasági Fôtanáccsal és fôtitkárával, Vas Zoltán államtitkárral. A gyáripari termelés szempontjait, javaslatait képviselôi rendszeresen eljuttatták Vashoz, aki a GYOSZ szakértelmét felhasználta és alig követhetô mértékben érvényesítette. A hároméves terv ipari részének elôkészítésében a GYOSZ részvételét igényelte, az organizáció készségesen és haladéktalanul a szakmákhoz fordult. Iparági tervgazdálkodási vázlatokat készítettek. Ezek felölelték a szükséges rekonstrukció szakszerû technikai és pénzügyi tennivalóit, a korszerûsítés kérdéseit, a belföldi fogyasztás, az export és az anyagimport szükségleteinek mutatóit, végül a negyedik csoportban a hazai iparfejlesztés kilátásait. A szakmák szerinti hároméves tervvázlatokat a Gazdasági Fôtanács a GYOSZtól olyan felépítésben kapta, hogy azok a minisztériumoknál végzett elôkészítô munkálatok hasznára legyenek. Folyamatosan foglalkozott a GYOSZ a jóvátétel terheivel, költségkihatásaival, teljesítésével. Fôképp az országépítés, a költségvetés és a jóvátétel összefüggéseit elemezte, mivel a gyáripar teljesítôképességérôl a legteljesebb áttekintéssel rendelkezett. Bizalmas átirataiban, belsô anyagaiban a jóvátételi dollár irreálisan magas árfolyamának (a szállításokat az Évi világpiaci árakon számolták el, ami külön veszteséget okozott) követelményeit éppúgy mérlegelte, mint a magyar érdek szempontjából lehetséges teljesítési variációkat, esetleges könnyítési módozatokat. A jóvátétel ügyeiben, az ipari vállalatok védelmében, a magas termelési költségek miatt, az ipari árak tartósan vitás kérdésében az illetékes kormányhatóságokat ismételten megkereste. Memorandumban fordult a Szövetséges Ellenôrzô Bizottsághoz, a jóvátételt ellenôrzô szovjet hatóságokhoz is. A GYOSZ tartalmas és kiterjedt munkájának egyik mutatója lehet, hogy a gyáripart érintô és érdeklô kérdésekrôl, a gondok megoldási módozatairól 1946-ban több mint 200 körlevelet juttatott el közvetlenül tagvállalataihoz. Az ügyvivô igazgatóság kéthetente ülésezett, meghatározta a szövetségi tennivalók fôbb irányait. Az év novemberében új egységként a magasépítô nagyvállalatokat magában foglaló Építôipari szakosztály alakult elején a szigorú árcsökkentô, illetve árrögzítô politika folytatódott, a tôkés gazdasági szükségleteknek megfelelô árpolitika nem érvényesülhetett. A tôkés vállalatok nagyarányú terhelését az állami adóbevételek növelése is kiváltotta júniusára az állami árpolitikai beavatkozás következményeként a politikai kérdésként kezelt agrárolló megszûnt. Ipari olló alakult ki. Ez a tendencia a következô hónapokban sem változott. A GYOSZ júniusi rendes közgyûlésén Fellner Pál elnök a gyáripar lavírozási lehetôségeinek hiányát, az államhatalom korlátozó intézkedéseit sorolta. Úgyszólván naponta raknak részben a kormány, részben az adott viszonyok új és új terheket az ipari termelés roskadozó vállaira, amelyek a páratlanul súlyos adóterheken felül további oly megterheléseket jelentenek, amelyek kifelé az ipari árakban jutnak kifejezésre, de amelyek tekintetében az ipar csak pénzbeszedô a kincstár részére. Számításaink szerint ma már az ipari árszint 35-65%-a ilyen természetû kiadás. A magántulajdonú vállalatok rentábilitása vészesen csökkent. A szoros gyûrû miatt a gyáripar rendkívül széles területein a tôke egyre kevésbé juthatott profithoz. Ezt az utat az állami intézkedésekkel együtt a tôkés üzemekben megszilárdult szakszervezeti és üzemi bizottsági pozíciók is leszûkítették. A profitok kihasítását csakis a vállalatok adó- és egyéb tartozásainak, bank- és állami adósságainak felhal-

5 mozódása kísérhette. Az üzemi bizottságok pedig figyelték és ellenôrizték a termelést, az adózást. A legközvetlenebb beleszólást gyakorolták a bérpolitikában, szemmel tartották az üzemi árpolitikát, az értékesítést. A bérigények állandóan napirenden voltak. Az Gazdasági évre vonatkozó számítások szerint a vállalatok szociális kiadásai a legtöbb helyen megközelítették a kifizetett bérek 50%-át. A tôkekivonás, a termelés korlátozása vagy akár csak részleges leállítása megvalósíthatatlan volt. A gyáripari szövetség elleni politikai indíttatású támadások folytatódtak. Ürügy mindig akadt. Az állami gazdaságirányítás balfogásainak következményeit, a hiányokat, a termelés és fogyasztás megannyi gondját rajta kérték számon. Szabotázs és árurejtegetés, síbolás és reakciós tudatos kártevés (saját üzemben, saját érdekek ellenében), elôre elhatározott deficitokozás, a forintrontás éppúgy szerepelt, mint pl. a jobboldali építészek mesterkedése. ôk a GYOSZ segítségével tisztességtelen úton akartak elônyöket szerezni (Szabad Nép, Április 18.) A GYOSZ tevékenységérôl objektíven a Kis Újság, a Világ és a Magyar Nemzet c. lap tudósított derekára a bankok államosítása a legközelebbi lépések között szerepelt. Variánsaként a Kisgazdapárt külföldi kölcsön felvételét fontolgatta, mintegy ezzel helyettesítve a kommunisták államosítási javaslatát. Május 12-én a kisgazdák képviselôi a GYOSZ és a TÉBE vezetôit arról igyekeztek meggyôzni, hogy a - közvetlenül napirendre került - hároméves terv külföldi anyagi alátámasztása érdekében is mozgósítsák összeköttetéseiket. Fellner Pál elnök és Knob Sándor vezérigazgató csak napokkal késôbb, sürgetésre nyilatkoztak a hároméves terv mellett. A gesztust egyidejûleg feltételhez kötötték: további államosításokra, így a bankok államosítására Magyarországon nem kerülhet sor. (Ezen az állásponton volt a május 30-án lemondatott nagy Ferenc miniszterelnök is.) A feszült koalíciós tárgyalásokon a pártok egyes csoportjai - a kommunista javaslattal ütközve - hevesen ellenezték az államosítások bejelentett kiterjesztését. Hiába, június 1-jén megjelent a kormányrendelet, a tíz legnagyobb hazai bankhoz széles körû hatalommal felruházott miniszteri biztosokat küldtek ki. Az állami ellenôrzés az államosítás közvetlen elôzménye volt. Folytatásként a nagybankok magyar tulajdonban levô részvényeit novemberben állami tulajdonba vették. A tôkés szektor lényegében kiszorult a hitelélet terrénumából, de a nagybankok birtokolta iparvállalatok elvesztése miatt szerepe tovább csökkent az iparban is. A bankok államosításának következményeként a hitelrendszerben az állam monopóliuma lényegében teljessé vált, a magyar gyáriparban pedig az állami szektor túlsúlyra jutott. Az egész gyáriparban alkalmazott munkások 58%-a állami üzemekben, egykorú elnevezéssel nemzeti vállalatoknál dolgozott. A magyar társadalom és a gazdaság helyzetében - a nemzetközi viszonyok változásaival összefüggésben - alapvetô fordulat állt be. A magántulajdonon alapuló polgári demokrácia híveit elnémították, a polgár- és tôkeellenes offenzíva folytatódott. A Magyar Kommunista Párt elôtt új lehetôségek nyíltak, 1948 tavaszán módosította gazdaságpolitikai céljait. Minden korábbi tárgyalást, pártközi egyeztetést, eredeti elgondolást félretéve vezetôi szûk körben eldöntötték, hogy Magyarországon minden magyar magántulajdonban lévô ipari, közlekedési, bánya- és kohóvállalatot, villamos erômûvet, amelynél a bármely munkakörben alkalmazott munkavállalók létszáma (1946. augusztus 1-jétôl az államosítást a késôbbiekben kimondó 1948:XXV. Tc. hatálybalépéséig eltelt idôben bármikor) elérte a száz fôt, állami tulajdonba vesznek. Az államosítási elôkészületeket összehangolt propaganda-hadjárat kísérte. Gerô Ernô közlekedésügyi miniszter az Március 7-én rendezett országos kommunista nagyüzemi propagandista értekezleten megállapította, hogy Magyarország a munkaverseny, az élmunkások országa lesz, átlépte a kapitalizmus határmezsgyéjét. Magyarország végre valóban kivált az imperializmus országainak területébôl, a kapitalista rendszerbôl, és a többi demokratikus országgal együtt tovább halad a szocializmus útján. A Szabad Nép március 9-i összefoglalója szerint akadtak még bajok. Pl. a borsodi bányáknál amiatt, hogy a tervszerû többlettermelés ellen izgat a reakció, mert Barankovics-párti képviselôk és szerzetesek lepték el a bányakerületet. Az élmunkások és az általuk kezdeményezett üzemi termelési versenyek átfogták az országot, a termelés emelésével növelik a dolgozók életszínvonalát. A nagy tömegek megértették a hároméves terv célját, ezzel szemben a vállalatvezetôk, üzemvezetôk, igazgatók nem. Az elôírt terveket számosan nem mutatták be a Tervhivatalnak. Kötelességszegésük miatt ugyanolyan szigorral fogják ôket megbüntetni, mint a rombolókat és gyújtogatókat. (Szabad Nép, március 20.) Közben leleplezték és felszámolták a jobboldali szociáldemokratákat is eltávolították mindazokat, akik gátolták a munkát. (Ugyanott, március 23.) Így történhetett, hogy a nagyipari dolgozók hatvan százaléka munkaversenyben termelt, és március 28-án fellobogózták az üzemeket az államosítás örömére. Az államosítások törvényi indoklása szerint a demokratikus Magyarország fejlôdésének iránya elhatárolt, másfelôl azonban a gazdasági élet jelentôs része a nagytôkések gazdasági és politikai befolyása alatt állott, s ez a dolgok természeténél fogva igyekezett a fejlôdés menetét gátolni. A hároméves terv megvalósításához ez a felemás állapot fenn nem tartható. Az államosítások a magánüzemek nagyobb részének sorsát eldöntötték, az ország gazdasági életében, a magyar gyáripar történetében egyedülálló beavatkozást jelentettek. 594 vállalatra és több mint munkásra terjedtek ki. A bányászatban és a kohászatban a munkások majdnem 100%-as, a vas-, a fém- és a gépiparban 91%-a, a villamosenergia-termelésben 98%-a, a z építôanyag-iparban és nyomdaiparban 92%-a állami tulajdonú üzemekben dolgozott tovább. A textiliparban az államosításokig a munkások 77%-a dolgozott magántulajdonú üzemben, ezután 25%. Ez az arány a bôriparban 91%-ról 13%-ra, a gumiiparban 100%-ról 6,5%-ra csökkent. A tôkés szektor csak a kisebb üzemtípusokkal dolgozó iparágakban maradt jelentôsebb, a papíriparban (46%) és élelmiszeriparban (45%). A hazai gyáripar egészét tekintve az állami szektorban dolgozott a munkások 83,5%-a. Ugyancsak felszámolásra jutott a magán-külkereskedelmi vállalkozás, mely 1948-ig a külkereskedelem 60%-át ölelte fel. A folyamatot mintegy betetôzte, hogy 1949 decemberében a tíznél több munkást alkalmazó iparvállalatokat is államosították, egyes iparágak - pl. a hazai nyomdaipar - teljes államosítása megtörtént. A GYOSZ - több mint hatszáz tagjának túlnyomó része száznál több munkavállalót foglalkoztatott - április 2-án igazgatósági ülést tartott. Addig átszervezésére több elgondolás felmerült, azonban vezetôi a további munkának nem látták értelmét. Az igazgatóság az alkalmazottaknak felmondott. Az érdekképviselet vezetô szervei lemondtak. Április 4-én feloszlott. Ezután a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségérôl - bô négy évtizedig - múlt idôben ejtettek szót. RÉSZLET AZ MGYOSZ KIADÁSÁBAN MEGJELENT, SZITA SZABOLCS A GYOSZ KIÉPÍTÉSE ÉS TEVÉKENYSÉGE 1902-TôL 1948-IG CÍMÛ KÖTETÉBÔL

A GYOSZ története (4. rész)

A GYOSZ története (4. rész) A GYOSZ - Chorin Ferenc elnök és az igazgatóság formális feloszlási határozatára - március végétôl nem mûködött. Tennivalója nem is lett volna, mivel a szocializált vállalatok élérôl a tulajdonosokat,

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat

T/ számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10397. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között az államhatáron átvezető közúti kapcsolatok fejlesztéséről szóló Keretmegállapodás

Részletesebben

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó..

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. Munkaszervezés A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. A szervezés fogalma.. A szervezés szó

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Confederation of Hungarian Employers and Industrialists 1 Tisztelt Olvasó! Dr. Futó Péter elnök A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Írásban kérem megválaszolni:

Írásban kérem megválaszolni: Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre

Részletesebben

A jövő útja az önkéntes ág PÉNZTÁRI. Rendkívüli és rendes közgyűlés történelmi döntések. XIII. évfolyam, 1. szám 2012.

A jövő útja az önkéntes ág PÉNZTÁRI. Rendkívüli és rendes közgyűlés történelmi döntések. XIII. évfolyam, 1. szám 2012. PÉNZTÁRI XIII. évfolyam, 1. szám 2012. január A TULAJDONOSOK HÍRMAGAZINJA Rendkívüli és rendes közgyűlés történelmi döntések A jövő útja az önkéntes ág AZ ELMÚLT ÉV SZEPTEMBERÉBEN RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSRE

Részletesebben

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló A vezető nyugat-európai börzék pluszban, az amerikai részvényindexek mínuszban zártak tegnap. 300-as szint alá erősödött az euró/forint árfolyam ma reggel.

Részletesebben

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1 Bevezetés A II. világháború után, elsősorban a béke első óráiban alapvető szerepük volt a rendkívüli néphatalmi szerveknek a mindennapi életben.

Részletesebben

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03. Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2001. május 03. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza

Részletesebben

ÉVES KÖZGYŰLÉS. Elnöki beszámoló május május május 14. Hercegh Imre elnök

ÉVES KÖZGYŰLÉS. Elnöki beszámoló május május május 14. Hercegh Imre elnök ÉVES KÖZGYŰLÉS Elnöki beszámoló 2012. május 9. 2014. május 14. 2013. május 14. Hercegh Imre elnök Miről lesz szó? 2014 Tisztújító Közgyűlés Mit végeztünk az elmúlt időszakban? Mit hagyunk hátra a következő

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05.

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. ÖSSZEFOGLALÓ a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány által mûködtetett Nemzeti Jogvédõ Szolgálat A 2006

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A baromfi-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a baromfifeldolgozásban

A baromfi-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a baromfifeldolgozásban A baromfi-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a baromfifeldolgozásban 2016. február 04. Dr. Felkai Beáta Olga Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar súlya -

Részletesebben

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Nemzetgazdasági Minisztériumban a 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat 5. pontja alapján megindult hazánk 2014-2020-as időszakra vonatkozó

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 Vasi Rendőr Sportsegély- és Sportegyesület Elnöksége Szám:.../ 2007 VASI RENDŐR SPORTSEGÉLY ÉS SPORTEGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Szombathely 2007. május 30. 2 A Vasi Rendőr Sportsegély-

Részletesebben

Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007

Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007 Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület 1051 Budapest, Hercegprímás u. 11. Adószám: 1810727-1-41 Bírósági nyilvántartási szám: Pk. 60.695/2001 Közhasznúsági jelentés 2007 Számviteli beszámoló A Magyar

Részletesebben

Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség. Alapszabály

Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség. Alapszabály Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség Alapszabály I. Általános meghatározások 1. A szervezet neve: Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség. röviden: Kollégiumi Szövetség (KSZ) (a továbbiakban:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére. Tárgy: Önkormányzati gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója, 2014.

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére. Tárgy: Önkormányzati gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója, 2014. Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 107/2014. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére Tárgy: Önkormányzati gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója,

Részletesebben

A MÁV részvétele a párizsi béketárgyalások előkészítésében

A MÁV részvétele a párizsi béketárgyalások előkészítésében A MÁV részvétele a párizsi béketárgyalások előkészítésében Az üzletigazgató urakhoz egyébként azt a kérést intézem, hogy a béketárgyalással összefüggő kérdésekben kiadott (háborús kárstatisztika) rendeleteinkre

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 64 kisdoboz 18 kötet 2 csomó Kötetek: 1,00 ifm Csomók: 0,40

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Budapesti ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. Közgyűlése részére. 2174 Verseg, Fenyőharaszti Kastélyszálló

ELŐTERJESZTÉS. a Budapesti ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. Közgyűlése részére. 2174 Verseg, Fenyőharaszti Kastélyszálló ELŐTERJESZTÉS a Budapesti ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. Közgyűlése részére Az ülés időpontja: Az ülés helye: 24. április 26. délelőtt 8,3 óra 2174 Verseg, Fenyőharaszti Kastélyszálló 1. napirendi

Részletesebben

Vállalkozások, adózás, kilátások a válság után

Vállalkozások, adózás, kilátások a válság után Vállalkozások, adózás, kilátások a válság után Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Zalaszentgrót, 2014. február 18. Vállalkozás Világos cél (kisérlet, kiegészítő vagy fő jövedelem) Milyen igényre

Részletesebben

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15.

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15. Horacél Kft. csődeljárás alatt Fizetőképességet helyreállító program Táborfalva, 2015. május 15. 1. Cégtörténet A Horacél Kft. egy 1999. évben alapított családi vállalkozás. A társaság alapítója, Horváth

Részletesebben

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke I-145/2004. számú levelében jelezte, hogy Az államháztartás elmúlt évi hiánya a vártnál

Részletesebben

Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20 század közepéig

Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20 század közepéig SZÉCHENYI ISTVÁN FŐISKOLA KÖZGAZDASÁGI FAKULTÁS 2008 AGI-Information Management Consultants May be used for personal purporses only or by libraries associated to dandelon.com network. Magyarország gazdaságtörténete

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

IRATOK A MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ

IRATOK A MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ IRATOK A MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK 1956 Az állami- és pártkapcsolatok rendezése, az októberi felkelés, a Nagy Imre-csoport sorsa Dokumentumok MTA Jelenkor-kutató

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről 1997. év Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács 1996. december 20-i üléséről Napirend előtti felszólalásában a munkavállalói oldal a szervezkedési szabadságot veszélyeztető és a munka világát szabályozó

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21.

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21. Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2001. június 21. 2 TARTALOMJEGYZÉK I./ Szervezeti felépítés 1./ Közgyűlés 2./ Elnökség 3./ Munkaszervezet:

Részletesebben

1992. évi XXIV. törvény

1992. évi XXIV. törvény 1992. évi XXIV. törvény a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról 99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA Budapest, 2011 Szerzõ: Gyulai László fõiskolai docens TÁMOP pályázati lektor: Dr. Fazakas Gergely egyetemi adjunktus ISBN 978 963 638 380 0

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Komárom Városi Sportegyesület 2922 Komárom, Stadion út 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2009. április 24. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza az egyesület szerveinek,

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ

Részletesebben

Az Igazgatóság jelentése a Magyar Telekom Nyrt. ügyvezetéséről, a évi üzleti tevékenységéről, üzletpolitikájáról, vagyoni helyzetéről

Az Igazgatóság jelentése a Magyar Telekom Nyrt. ügyvezetéséről, a évi üzleti tevékenységéről, üzletpolitikájáról, vagyoni helyzetéről ELŐTERJESZTÉS A MAGYAR TELEKOM NYRT. KÖZGYŰLÉSE RÉSZÉRE Az Igazgatóság jelentése a Magyar Telekom Nyrt. ügyvezetéséről, a Társaság és a Magyar Telekom Csoport 214. évi üzleti tevékenységéről, üzletpolitikájáról,

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2008. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: javaslat az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: május 27-én, a Szent Adalbert Központ Földszinti Fogadótermében (2500 Esztergom, Szent István tér 10.)

Jegyzőkönyv. Készült: május 27-én, a Szent Adalbert Központ Földszinti Fogadótermében (2500 Esztergom, Szent István tér 10.) Jegyzőkönyv Készült: 2015. május 27-én, a Szent Adalbert Központ Földszinti Fogadótermében (2500 Esztergom, Szent István tér 10.) Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint Tárgy: a Magyar Vízkútfúrók

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

A NYUGATI RENDVÉDELEM HATÁSA A XIX-XX. SZÁZADI MAGYAR RENDVÉDELEMRE

A NYUGATI RENDVÉDELEM HATÁSA A XIX-XX. SZÁZADI MAGYAR RENDVÉDELEMRE PARÁDI JÓZSEF A NYUGATI RENDVÉDELEM HATÁSA A XIX-XX. SZÁZADI MAGYAR RENDVÉDELEMRE XI. Rendvédelemtörténeti Tudományos Konferencia, Budapest, 1998. szeptember. 22-25. A magyar rendvédelemtörténet gyarapodó

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV A MAGYARORSZÁGI AMERIKAI STAFFORDSHIRE TERRIER EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV, 2015. MÁJUS 29. 1. OLDAL

JEGYZŐKÖNYV A MAGYARORSZÁGI AMERIKAI STAFFORDSHIRE TERRIER EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV, 2015. MÁJUS 29. 1. OLDAL 1. OLDAL JEGYZŐKÖNYV Készült a Magyarországi Amerikai Staffordshire Terrier Egyesület (továbbiakban, de nem kizárólagosan: Egyesület) rendkívüli Közgyűlésén, Dunavarsányban, a Gyóni Géza utca 5 szám alatt.

Részletesebben

375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól

375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól 375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A feladatellátás szervezettsége,

Részletesebben

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE 2009. Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban

Részletesebben

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Missziója A jogállam az emberi méltóság egyetemes értékén alapul. A humanizmus és

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1 NYILVÁNOS: 2008. május 22. 8:30 órától! Budapest, 2008. május 22. Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2008. I. negyedév 1. 2008. I. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május 1 I. A pénzügyi év első négy hónapjában bekövetkezett jelentősebb események és tranzakciók,

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

Gazdaságtörténet. Szigorlati összefoglaló. Pénztörténet

Gazdaságtörténet. Szigorlati összefoglaló. Pénztörténet Gazdaságtörténet Szigorlati összefoglaló Pénztörténet A pénz története Mi is a pénz? Az a jószág, amely azonnal felhasználható vásárlásra vagy adósság törlesztésére A pénz alapvető tulajdonsága likvid

Részletesebben

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 I. A Magyar Vámügyi Szövetség (továbbiakban: Szövetség) adatai Elnevezése: Magyar: Angol: Német: Francia: Magyar Vámügyi Szövetség Hungarian

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA MKKSZ Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA 4 Az MKKSZ Országos Választmányának beszámolója A Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszervezete Országos Választmányának beszámolója az MKKSZ

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v. 2012. október 25-én a Sárospataki Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében az Egészségügyi és Szociális Bizottság ülésén.

J e g y z ő k ö n y v. 2012. október 25-én a Sárospataki Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében az Egészségügyi és Szociális Bizottság ülésén. J e g y z ő k ö n y v Készült: 2012. október 25-én a Sárospataki Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében az ülésén. Jelen vannak: Oláh József Csaba a bizottság elnöke Egyed Attila Szabó András Papp

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Varga Antal (OTSZ) Szövetkezeti bankok Európában és hazánkban

Varga Antal (OTSZ) Szövetkezeti bankok Európában és hazánkban Varga Antal (OTSZ) Szövetkezeti bankok Európában és hazánkban Történelmi háttér I. 1845 - Létrejön az első magyar szövetkezet 1850-es évek A magyar hitelszövetkezetek létrejötte egybeesik az európai szövetkezetek

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2016. I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2016. május 25. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2016. I. negyedévben 0,8%-kal nőtt, így 2016. I.

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

2014 FÓKUSZAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK AZ ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK TERÉN

2014 FÓKUSZAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK AZ ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK TERÉN Siklós 2013. JANUÁR 9. VIDOR GYŐZŐ ELNÖK 1034 Budapest, Bécsi út 120. 2014 FÓKUSZAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK AZ ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK TERÉN ( +36 1 201-6682 - iroda@measz.hu A MÉASZ Nonprofit

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések Az Alaptörvény felépítése Előszó (Preambulum) 1. oldal ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések I. szakasz Alapvető rendelkezések

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig

9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig 9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig TARTALOMJEGYZÉK I. megállapítások, következtetések 1. Pénzügyi-gazdasági helyzet 2. A beruházás szervezése,

Részletesebben