KUTATÁS KÖZBEN. A. felsoqi<.tatás DIÁKSZEMMEL..
|
|
- Fruzsina Fülöp
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A. felsoqi<.tatás DIÁKSZEMMEL.. Ha megfelelően kívánjuk, elemezi1iazelmúlt évek oktatásügyi változásait, akkor fontos, hogy minél pontosabb képünk legyen az intéz.m.ényrendszerről, a benne részt vevők (szereplők) véleményéről, együttmúkqdésiikről ésaközöttük lévő kölcsönhatásokról. A jelen kutatásban l arra vállalkoztunk, hogya felsooktatási.intézmények szereplőinek egyikét - a hallgatókat - kérdezzük meg mi a véleményük asajátintéiményük működéséről. Az eddigi vizsgálódásainkbólatderültki, hogy az oktatási rendszer változásainál illetve változtatásainál aszereplőkközül;legkeyésbé a hallgatók érdekeit vették figyelembe, márpedig a rendszerben j~lenlévőerők célját, változtatás i törekvéseit csak úgy lehet pontosan feltérképezni, ha az összes érdekeltvélemériyét ismerjük. Valamely fél álláspontjának és érdekeinek figyelmen kívülhagyasáa rendszerben mindig feszültséget fog előidézni, lásd az utóbbi évek "felsőoktatási" kon~iktusait (a tandíjrendelet, létszámleépítés, finanszírozás).. Az egyetemek és főiskolák hallgatói a legutóbbi időkben azonban már nemcsak elszenvedői, hanem vélemé.~fe~~i,~~~deményezőii isa változtatás i törekvéseknek. Mivel a hallgatói érdekek érvényesítés~ fokozatosa~ ter~t nrer, ezért fontosnak tartottuk, hogy a felsőoktatási intézmények egycsop~r~já~akvi~gálatávaf bemutassuk a hallgatók véleményét. Választ kerestünk arra, hogy az i egyesjskolák hogyan nyújtják szolgáltatásaikat, vagyis a felhasználók mennyire elégedettek az oktatás ésa;műkodés színvonalával. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az egyes szakterüleú:ketoktatóhritézrrtények között a hallgatók véleménye szerint van-e valamilyen különbség. Legvégülmegnéztukrhogy létezik-e Magyarországon is egy olyan intézmény, amely a legil1ag~sabb.pr~sztízsílekörvend, azaz Az Egyetem/Főiskola. Vizsgálatunk elsősorban nem a felsőoktatási rendszer színvonalát elemzi, hanem annál komplexebb kérdéskört feszeget,. nevezetesen, hogy milyen viszonyrendszer van a munkaerőpiac és a felsőoktatás képzési. rendszere között. Terjedelmi okok miatt ez a tanulmánya fentebb jelzett résiproblé1l1ákka:1' foglalk()zik. Felsőfokú intézmények Il1egítélése 3 Kidolgoztunk tizenkilénc sze1l1póritot, arhi alapján a hallgatók értékelték saját oktatási intézményük színvonalácatizenkilencsiempontot tartalmi hasonlóság alapján öt csoportba soroltuk, amelyek a követké:iők:. * A kutatás az EzredforclulÓAlapítv~)'t<ÍInogat~ával készült decemberébenkérdoív(;!s vizs~~at keretében kérdeztük meg 16 egyetem és foiskola 1000 hallgatóját, hogy miként ítéli meg azt afelsofo~ú intézményt, amelyet tanulmányainak színhelyéül választott. A minta nemre, szakcs 0- portokra, évfolyamra; f~ls6ql<:tit<í!>iintézm~nytípusra (foiskola-egyetem), a felsooktatási intézményre, valamint az általunk elore meghatározq!1tar,tli1w:tnxi ága,kra. reprezentatív. 2 A kérdőíves vizsgálatmintája11ulgaspresztizl'as~ák: jogi és államigazgatási intézmények hallgatói (a továbbiakban összevonran jogi kateg6i'ia);közg~dasági; kereskedelmi és pénzügyi területen tanulók (a továbbiakban közgazdász kategória). Kontrollcsoportként(alacsony presztízsűllek vélt szakmák): bölcsész egyetemisták (továbbiakban bölcsész kategória); műszaki egyetemisták (továbbiakban mőszaki kategória). A minta kiválasztásakor nem vettük figyelembe a tanár- és tanítóképzű, illetvem~szaki f~iskolák hallgatóit, mivel túl nagy létszámuknál fogva értékelheteclenné tette volna a két kurrens terület hallgatóinak véleményét szempont szerintkdlett egyi Hókúskálánmegítélni az adott felsofokú oktatási intézményr, ahol a O a legrosszabb, a 10 a legjobb megítélést jelentette. EDUCATIO 1996/4 KUTATÁS KÖZBEN pp
2 az oktatás elméleti színvonala (oktatók órára való készülése, az oktatók szakmai felkészültsége, a tantárgyszerkezet~ aziokt'atás elméleti színvonala, az elméleti órák száma, a számonkérés színvonala);. az oktatás gyakorlati színvonala (szemináriumi órák száma, szemináriumi órák színvonala, szakmai gyakorlat színvonal<}, mpdszertani oktatás színvonala); az oktatás piacorientáldág~(k:ap6tt tudás munk~erőpiaci hasznossága, piaci szférából hívott külső előadók száma~ új ismeretek tananyagba kerülésének gyorsasága); a nyelv- és számítástechnikaipktatás színvonala;4 ez azért is fontos szempont, hiszen a. m unkaerő-kö zvetító, illetve' ma,.gyarországi nagyvállalatok humánpolitikai osztályvezetőivel készített inte.rjúk~alapjánehnondható, hogy a pályakezdő fiatalokkal szemben a nyelvi és számítástechnikai ttj.dásalapk:övetelménykéntjelenik meg; az intézmény:technik:aife1sz~reltsége (a főiskola technikai felszereltsége, a tanulmányi ügyek intézése, jegyzetekkel;tankönyvekkel való ellátottság,iskolai könyvtár színvonala). Az általunk felállított.öt cso.port..nem. külön-külön, hanem valószínűleg együttesen hat, akár egymás rovására is befolyásolják az intézmények általános színvonalát. Érdekes ezeket a csoportokat külön-::külö.q is,vi~sgált1i,hiszen ezáltal az. egyes intézmények gyengébb és erősebb oldalaira isrá.jehétvilágftapi;?: Az oktatás elméletiszínv'onaláv;l.11eginkább a Kodolányi János Főiskolánál elégedettek a hallgatók. Ebben a csoportban minden szempontból ez az intézmény kapta legmagasabb átlagokat a hallgatóit61,még ha~z.nem is volt minden esetben szignifikánsan magasabb, mint a többi egyetemé.az P.~t~tóksz<;Uanai felkészültsége például a II fokú skálán 9,5 szemben a Kereskedelmi és Ve.tlclégl~tÓ.ipari Főiskolával,ahol.6,3. Ugyanakkor az elméleti tudás fontosságát aroegkérdezettvállalat()k.eltérően itélik meg. Az oktatás gyakorlati~színvohaláp:wszintén a Kodolápyi János Főiskola bizonyult a legkiválóbbnak. Aszemináriumi és:?cgyakorlatiórák számában ugyan "csak" második helyet foglal el az intézményekközött átlagai alapján, de. ugyanezen órák színvonala ott a legmagasabb. Ez a főiskolaazösszes~izsgáltintézménytől abban különbözik, hogy a hallgatók a többi egyetemét jelentősenmeghalacló tandíjat fizetnek a képzésért. Nem tudjuk, mekkora szerepe van a hallgatók véleményében ennek a ténynek, de valószínűsíthető, hogy a magas tandíj az intézményről kialakított véleményeket javítja. Másik oldalról pedig az intézmény maga is igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy a tandíjért a maximális szolgáltatást nyújtsa. Ez a két egymást megerősítő tényező véleményünk szerint - amit a számok is alátámasztani látszana.k-:: döntóenkihataz egyetemek sorrendjére. A hallgatók véleménye és a vállalatok személyzeti vezetóivelkészült interjúk egyaránt arra engednek következtetni, hogy a gyakorlati ismeret fontos szempont jelenthet az elhelyezkedésnél. A hallgatók jelentős része vetette fel, hogy nem megfelelő a gyakorlati oktatás óraszáma és színvonala. Ugyanakkor a vállalatok egy része is úgy véli, hogy kevés gyakorlati ismerettel rendelkeznek a frissen végzettek, sőtrnagátagyakorlati érzéket is hiányolják. Hallatszottak azonban olyan vélemények is, hogya gyakorlati tudás.nem mindenhol egyformán jelenik meg hiányként. Az egyetemet végzettekhél'ei sokkal inkább megfigyelhető, mint a főiskolát végzetteknél. Ez a vállalatok szem.eqiltjáb?laz interjlíélla'l1yok szerint annyit jelent, hogy míg a főiskolát végzett pályakezdő ugyan. azonnal "hadrafqgható", ugyanakkor igen szűk az a szakterület, melyhez megfelelő színvon<l1on ért. Ezzel szemben az egyetemet végzettek hosszabb-rövidebb "gya- 4 A két tárgyat azért kezeljük külön, mert az álláshirdetésekben ez a két követelmény fordul elő leggyakrabban. 5 Terjedelmi okokból csupáp.,csak azokat az intézményeket emeljük ki, amelyek jelentősen eltérnek (akár pozitív akár negatív értelemben) a többi intézménytől.
3 korlati ráhangolás" után igen széles szakterületen bevethető k. Az egyetem nézőpont jábólamit az egyetemek, főiskolák oktatási vezetői is megerősítettek -szintén fontos mindkét típusú ismeret, azonban a különbség ott mutatkozik, hogy az egyetem a nagyobb elméleti tudás megszerzésére helyezi a fő hangsúlyt ~amit megerősít az egyetemek tantárgykínálata is -, míg a főiskolák a saját szakterületükön belüli mélyebbgyakorlati ismeretekre készítik fel a hallgatót. A munkaerőpiacon. ez a két szempont gyakran egymás konkurenciájaként vagy akár egymás kiegészítőjeként is megjelenhet. A harmadik szelllpontrendszer szerint is a Kodolányi János Főiskola az első. Szemben az első két szempontrendszerrel,amely szerint a Pázmány Péter KatolikusEgyetem volt a második legjobb, az "oktatás piacorientáltsága" tekintetében''- bizonyos mértékben érthető okok miatt, hiszen a Pázmány Egyetem. bölcsész egyetem - a' Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem a második. Úgy tunik, hogy a gazdasági jellegű felsőoktatás készült fel leginkább a piaci jellegű ismeretek átadására; amelyet jól illusztrál, hogy az első hat helyen szereplő felsőoktatási intézmény -.apázmány:péter Egyetemet leszámítva -: közül.öt gazdasági jellegű; A gazdasági jellegű intézmények között is az első nyolc hely valamelyikénöt főiskola található (Kodolányi János Főisk6la, Külkereskedelmi Főiskola,PSZF Zalaegerszeg, KVIF, Államigazgatási főiskola). Az.. egyetemek között a sereghajtók a bölcsész karok, hiszen az utolsó hat között zömében a bölcsész képzést nyújtó egyetemek találhatók (ELTE,.]PTE,KLTE, JATE). A Műszaki Egyetemre a hallgatéskvéleményealapján az.líj ismeretekmeglehetősen lassan kerülnek be, illetveapiaciszférából hívott előadók száma is elmarad a diákokelvárásaitól. Ez megítélésünk szerint igen nehéz helyzetbe hozza a műszah végzettségűeket; hiszen a technikai újdonságokkal- nagy valószíhűséggel- először a munkájuksorán fognak majd találkozni. Meg kell jegyeznünk, hogy jelen pillanatban a magyar felsőoktatásban a szemináriumi órákat, a szakmai gyakorlatokat többnyire. az alacsonyabb tudományos fokozattal (tanársegéd vagy tudomáfiyosmunkatárs) rendelkező tanárok tartják. Véleményünk szerint két fontos tényező is meghúzódhat e mögött. Egyrészt az egyetemek nem rendelkeznek megfelelő anyagi eszközökkel, hogy a magasan képzett szakembereiket meg tudják fizetni, 6 másrészt kérdéses, hogy a fiatal, frissen végzett, tehetséges diplomások számára az egyetem nyújt-e perspektívát. 7 Az új ismereteket a műszaki felsőoktatásban hallgatóka szakma.i gyakorlaton sem tudják megszerezni - erre utal a szakmai gyakorlat színvonalának alacsony átlaga (5,4). Mivel nem kerülnek be az új ismeretek az egyetemre, amikor kilép a frissen végzett diplomás, már kéthárom lépésselle van maradva a techriikai fejlettségtől. A nyelv- és számítástechnikai oktatás színvonala mindenhol igenalacsony.8 Az átlag 4,5. Ez azért érdekes, mert majdnem mindendiplomához kötelező legalább egy nyelvvizsga letétele, azonban ehhez a megfelelő képzést a felsőfokú intézm~nyek nem adják vagy nem tud- 6 A közalkalmazotti törvény nem teszi lehetőve; hogy az állami szféra amagasan kvalifikált szakembereket meg tudják fizetni. 7 Vajon a magasan képzett, tudományos fokozattal rendelk7r:őtanároknak~it jelent az egyetem, es~köz- kapcsolatok, infrastruktúra, referencia stb. -, melyet a "nagyobb pénzek" megszerzésére használhat fel, vagy pedig oktatói, tudományos elhivatottság? 8 A megkérdezett háligatok 69,3%~a rendelkezik középfokú nyelvvizsgával, 18,6%afelsőfokú nyelvvizsgával, és 17,3%-uk alapfokú nyelvvizsgával. Ez neinjelenti azt, hogy minden hállgató rendelkezik valamilyen nyelvvizsgával, hanem azt, hogy egyhallgatónaftöbb nyelyvizsgájil is l~h~q,a:kp~fpfokú nyelvvizsga többihez kép:st magas aránya valószínűleg azzal is magyar~ható, hogy ~ ~iplomák többsé&éhe eit írják elő követelményként. (Egyes intézményenként különbségek mutatható ki. Pl. a Külkereskedelmi Főiskolán és BKE-nél a harmadik évben már megkövetelik a 7 középfokú nyelvvitsgaietételét, diploma megszerzéséhez pedig még egyet, ami gyakran felsőfokú nyelvvizsgát jelent. Ezzel szemben at ELTE-n csak a diploma megszerzés ének feltétele egy középfokú nyelvvizsga.)
4 ják megadni. Ezt párhuzamba állítva azzal, hogy a felső"fokú álláshelyek betölteséhez szinte alapvető követelmény egy vagy több nyelvismerete, úgy tűnik ezen a területen óriási"fázis~ késésben" vannak a főiskolák, egyetemek. A helyzet nemcsak az egyetem/főiskola szabad döntésének következménye, hanem kényszerű gazdasági megfontolásoké is. A központi kormányzat gazdasági" megszorító intézkedéseinekkövetkeztében az egyetemek/főiskolák l~gin,., kább ezeken a területeken igyekeztek költséget megtakarítani. Valószínű, hogy aiért tör~~nt így, mert a nagy létszámokkal futó kurzusok nem aminőségi nyelvtanulásszínterei voltalc'7 ezt az intézményvezetők is megerősítették...,.." hanem egy egyre tömegesedőoktatásé,ami.sok esetben csak a diplomamegszerzéséhez volt elegendő. A felsőoktatási intézményekk:~ttős szorításban vannak: egyrészről a minőség, másrészről.a törvényi körelezettségében. A "mirúf)., ségi nyelvoktatáshoz szükséges megfelelő mennyiségű kis létszámú oktatást normatív keret-; ből - az intézmény vezetők elmondása szerint --c finanszírozni képtelenség, ugyanakkora törvény köti az intézményeket, hogya diploma megszerzéséhez szükséges követelményeket a hallgatók teljesíteni tudják.' Ezt az ellentmondást az egyetemek úgy próbálják felolda,ni'; intézményenkéntváltozó módon -, hogy az alapképzésben csupán a diploma.szerzéshez nélkülözhetetlensliámú -hogy ez menriyilegyen azt az intézménydöntiel-, órát biztosítanak és minden további óravagy nyelv rnegszerzésénekköltségét a hallgatórahárítja. A nyelvoktatásszínvonalát a Miskolci Egyetemen vélik a legrosszabbnak(átlag 2,8).69 olyan hallgató t találtunk az ott kérdezett 95-ből, aki rendelkezikvalamilyennyelvvizsgaval. 44,2%-uk középfokú nyelvvizsgával, 24,2%alapfokúval. A Közgazdaságtudományi" Egyetemen is csak 4,8~esátlagotkapottaskálák alapjá.n a nyelvoktatás színvonala - ahol szigt;lífi,., kánsan magasabb színvonalú a nyelvoktatás," mint a Miskolci Egyetemen. Ugyanakkor a megkérdezet 89 közgazdász hallgató 86,5%-áhakvan középfokú nyelvvizsgája, 38,20/0-:nak pedig felsőfokúnyelvvizsgája. Tehát van olyan hallgató, aki egyszerre mindkét szintű nyelv., vizsgát megszerezte;mindeb~ől arra következtethetünk, hogy ahol a hallgatók kisebb hányada rendelkezik nyelvvizsgával, nemcsak az igény jelenik meg a nyelvoktatásra, hanem nő a nyelvoktatás színvonalával szembeni dégedetlenség is. Hasonlít a nyelvoktatáshoz a számítástechnikai oktatás színvonala, mely az elhelyezkedés szempontjából szintén fontos tényező lehet. A hallgatók megítélése alapján a számítástechni~ kai oktatás színvonala még alacsonyabb (átlagosan 4,1), mint a nyelyoktatásé. Arrólnincsenek statisztikai adatok, hogy az"egyetemeken egy hallgató ra hány számítógép jut, azt azonban az egyetemek vezetői jelezték, hogy ezen a területen jelentős elmaradások mutatkoznak mind a hallgatói, mind pedig az intézményi igényekhez képest. Ezt némileg kompenzálja a saját tulajdonú számítógéppel iéndelkezőhallgatók aránya (a megkérdezetthallgatók 27% a) is. A Kodolányi János F6iskola (7) hallgatói ítéliklegmagasabbra a számítástechnika oktatást, a József Attila Tudományegyetem (2,6) hallgatói pedig a legalacsonyabb színvonalúnak tartják azt. Általában a főiskolák hallgatói elégedettebbek a számítástechnikai oktatás színvonalával (az első. három helyen főiskola található: Kodolányi János Főiskola, Államigazgatási Főiskola, KVIF), mint az egyetemek hallgatói (az utolsó öt helyezett között szerepel az ELTE, Veszprémi Egyetem,]ATE, Miskolci Egyetem). Végül a technikai felszereltséget néztük meg, melynek átlagos értéke összességében szintén nagyon alacsony. Azegyetemistákésfőiskolások elméleti felkészültséget az eleméleti és szemináriumi órák színvonala mellett nagy mértékben befolyásolja az adott intézmény könyvtárának felszereltsége,.színv9nala, jéixz~te~el'v<ll;óellátottság is. A hallgatókvéleménye alapján az iskolai könyvtárak átlagos színvonala a tizenegyfokú skálán 6-os érté~et. kapott. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy az egyes Jelsőoktatási "intézményekben az könyvtárak színvonala nagyon eltérő. Legmagasabb átlagértéket(8,2) a Budapesti Közgazdaságtudományi Egye-
5 tem, a legalacsonyabbat (3,6) pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói adták A könyvtárak differenciált megítélésében közre játszik, az adott intézmény általános gazdasági helyzete, az egyetem (könyvtár)alapításának ideje; a kérdezés időpont j ában történt aktuális események (például az ELTE ÁJK a könyvtár átépítése) is. Ajelenség mögött meghúzódik,a felsőoktatási intézményekkel szemben alkalmazottgazdasagi"megszorítások hatása is, ami,'a könyvtárak esetében úgy jelentkezik, hogy a korábban nyújtott szolgáltatások körét és színvonalát csökkenteni' kériyszerültek. A nem,főiskolai; egyet~ltiikönyvtárak esetében a tagdíjak, szolgáltatások térítési díjainak drasztik\.ls,em.~lése.p;~1ip5gyrészt megnövelte - részben anyagi okok miatt - az intézményi köpyvtárakj~wg:ltrrt.~~gát, leterheltségét, azonban ez nemcsak egy könyvtár, hanemt~bpl1yirerni119~fj~i~~ltá~tjsjelemett.,. Még rosszabb a hallgatók véleményeajegp;e~~ld<el,y;aló.ell~t?ttságról (4,4). Ebben a tekintetben is nagy szóródás mutatkozik az egyesjel~őo~t~tá~iiil~~zmények, különösen a bölcsész egyetemek és a többi intézmény között.péld~ulazeötvös Loránd Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem bölcsész és jogász hallg~tóiátlagos~n3,2, illetve 3 pontértékre ítélték egyetemük jegyzetekkel való ell áto ttságá,t. EhÍleZidám1az is; h,ogy a bölcsész jellegű egyetemeknél az intézmény általános technikai felszereltsége ls a legrosszabb - egy teljes egésszel elmarad a többi intezménytől. Összességében az öt dimenzió alapján két dolgo tjehéc kietnelni: 'egyrészt azokban a dimenziókban ahol az elméleti ismereteketközvetítik{e1ltiéleti oktatás színvonala~ elméleti órák száma, tanulmányi ügyek intézése, iskolai könyvtár felsieteltsege).az.egyetemek jobb átlagokat produkáltak, miht a főiskolák. Ugyanakkora főiskolák a gyakorlati jellegű tárgyaknál (tudás hasznosíth+tójellege, piaci szférábófhfvőtt el<.5idók, új ismeretek gyors bekerülése, szemináriumi órák száma, nyelvoktatás, számítástechnika oktatás színvonala, jegyzetekkel va.ló ellátotts~) kaptak magasabb átlagokat. Mipcl~z;m~geJ7Qsítia\~ét inté7;ménytípus;k:özötti különbségeket taglaló. fentihipotézisünket. Másrészt az egyetemek tekihtetébell érdekes k:ülönbségt;kmutathatók ki - a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet"kivéve- az integrált egyetern:~k általápos megítéléseaz egyetemek között a legrosszabb (az oktatók elméleti felkészültsége,.órára valókészülése és a technikai felszereltség szempontjából is). A jelenség azért érd<;:kes,mertolyan egyetemek ~erültek sereghajtó helyekre,mdyeknek jogi, vagy közgazdasági l<araiis\'annak (ELTE, ME, JPTE, JATE), úgy tűnik, hógyezenegyetemek m~gítéléseösszességében független attól, hogya hallgató éppen melyikkaron tanul A PázmányI?éter Katoliku~.Egyetem, a BKE, BME, KLTE ugyanis csak egyszakte:.tületet (tisztápigaz;dasági, műszalq vagy bölcsész) oktat, ezzel szemben a gyengébbnekítéltegyetemekenegyszerre több egy111ás~óhényegesen eltérő.szakterületen is folyik kép:zés, Általános rangsor I Az elmúlt években a hagyományos egyetemek mellett megjelentek az új típusú egyetemek és főiskolák is. Ezeknekaziritézményeknek, nem csak a."romló" gazdaságihelyzettelkell megküzdeniük,. hanem megfelelő helyet kell kivívníuk az "iritézményi:presztízssorrendben". A presztízssorrendben elfoglalt hely sokat jelent az intézményeknek, ugyanis számon taújaezt a kormányzat, (befolyássallehet támogatásokra) az akadémia világ, (tudományosjehetőségekhez, elismeréshezjuttatja az oktatókat)és persze a hallgatók. (Megjegyzendő, ~ogy nem feltétlenül esik egybe az előbb felsoroltaknál a sorrendben elfoglalt hely.9) 9 A sorrend nem tekinthető abszolútnak, hanem a hallgatók véleménye alapján alakultki, az általunk megadott szempontrendszer szerint..
6 KUTATÁS, KÖZBEN A kérdésre úgy kerestünk választ, hogy tizenkilenttulajdonság szerint - a hallgatók véleménye alapján - sorba állítottuk a felsőfokú intézményeket. Megnéztük, hogy az adott intézmény hányadik helyen szerepela:ylizsgált szempont alapján. Annyi pontot kapott, amilyen a helyezése volt. Ezeket összeadtuk~,ts#átazelérhető legjobb pont és a legrosszabb , és így jött létre az intézmények közötti rarigsor. Helyezés OktatásiJnté:zmény;neve Összpontszám KOdolányiJ~'h?s~F()is~61~ 41 Államiga~gai~si'~őjskola 95 Budapesti Közgazd;as:~~Wd?'mányi;E~yetem 95 Pázmány Pét%:~atQ}ikus.~gyetem 98 BudapestiMqsza~rEgyetem 120 Veszprérrü Egyetem 139 PSZP~~laegersz~g 157 KülkeresKed.~lrni;Főisk()la~ 171 Kossuth LajosTudományegyetem 174 Eötvös Loránd Tudományegyetem 193 Kereskedelmi és.vend~glát6ipariltőiskola 195 József Atti la Tudc)rhanyegyetem 210 Janus Pannonius'TUdOrhányegyetem 218 PSZFsalgótarj~n 225 MiskolciEgy~ten'l 226 KGFSzolnok. 237 intézmények közül a Kodolányi A hallgatók megítélése alapján teháta'vizsgcált:felsőoktatási János Főiskola a legjobb. Felmerül a kérdés,hogyrrti.lehet a jó eredmény magyarázata. Az intézmény oktatási vezetőjével készített' ihterjú;ilapjánarra következtethetünk, hogy ebben szerepet játszik az is, hogy a felsőoktatási ihtézmények között új (még csak egy évfolyamot bocsátott ki), hallgatói létszáma az összes'tobbihezképest alacsony, amiből következik, hogy a hallgatók és az oktatók közötti kapcsolat sokkal szorosabb. Ennek jelentőségét látszik igazolni, hogy közvetlenül a vizsgálatunkat megelői6időszakban történt botrány során a hallgatók kiálltak az elbocsátani szándékozó tanszékvezetője és oktatói mellett. Hasonló jelenség figyelhető meg a Pázmány Péter Katolikus<Egy-etémnél is, amely szintén új, kis létszámú intézmény, azzal a különbséggel, hogyakatólikusegyház értékei között a közösségi szellem ápolása, erősítése alapkövetelménykértt jelehikmeg, ami lehet hogy közrejátszik az intézmény minősítésében is. A második és a harmadik helyezett az Államigazgatási és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem. A sereghajtó minden tekintetben a Szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarján, illetve a Miskolci Egyetem. A sorrend alapján úgy tűnik, hogy az újonnan létrejövő intézmények komoly konkurenseivé váltak a "tradicionális múlttal" rendelkező 'nagy egyetemeknek. Ezt a nagy egyetemek vezetőivel készített interjúk is megerősítendátszanak, ugyanis míg a kis intézmények gyorsabban képesek igazodni a piac és a hallgatók elvárásaihoz, addig a nagy egyetemek - azonos szakirányai - olyan érdekszövetségbe tömörülnek, melyben közösen lobbiznak plusz forrá- 10 Csupa első helyezés, azaz l pont mindenütt. II Csupa utolsó helyezés, azaz 19 pont minden tulajdonságnál.
7 sokért, átjárhatóvá teszik intézményüket egymás hallgatói számára, amit a kis intézmények viszonylagos zártságuk miatt, illetve a nagy. egyetemek kiszorítási törekvései miatt nem képesek biztosítani. Létezik-e "az egyetem"? Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európa számos országábanmegfigyelhető,hogyvannak olyan oktatási intézmények;amelyekpresztízsét a munkaerőpiac és a közvélemény is azor... szág összes intézményeközülalegmaga~abbraértékeli~ Az onnétkikerülő.hallgatók szaktu.. dását senki sem kérdőjelezimeg,adiplomamegszerzése után a hallgatók jó eséllyel pályáz.. nak a legjobb állás okra: Ebben az alfejezetben ani teszünk kísérletet, hogy megnézzük, Magyarországon islétezik-eilyen különbség a diplomát kibocsátó; intézmények között. A kérdésre úgyptóbáltunk választ találni,hogyniegkérdeztük a hallg;at6kat"azegyetem'e" ket, a nagyvállalatok humánpolitikai osztályvezetőitésa munkaerő"közvetítő cégeket, teszneke különbséget abban a tekintetben, hogy melyik intézmény bocsátotta ki az adott diplomác Ezt szem előtt tartva elmondható, hogy a hallgatók, egyetemek és munkaerő-közvetítő cége k véleménye megegyezik a tekintetben, hogy van különbség diploma és diplömaközott, elsősorban a főváros és vidék relációjában. Amegkérdezett váletlatokvezetői azonban csak részben erősítik meg'ezt a véleményt. A saját munkaerő felvételénélnemelsődleges szeme:' pont adiplomát kibocsátóiritézménf'neve, hiszen ezek a vállalatok,a többh~napos próba.:. idő alatt bizonyosodnakmegadiplomás' alkalmasságáról. Amit<Of' fejvadászceget. vesznek igénybe, akkor már tötekedneka minél ismertebbegyetemek:általkibocsátott diplomások alkalmazására. Ezt a vállalatok azzal magyarázták, hogy nem.akan1alc;,zsakbamacskát" venni, ezért számukraazismertegyeú~máltal kibocsátott diplomanagyobbgarancia~ Ha az egyes egyetemeketa hallgatók véleménye szerint vizsgáljuk akkor azt lat juk, hogya tradicionális múlttal rendelkező intézményeket általában felértékelik A k.omplex képzést nyújtó egyetemek közül az EliT:E tűnik a legjobbnak Saját hallgatóinak 76i3%-a, és a többi bölcsész és jogász hallgató is igen nagy arányban -közel 50%-ban - azelte."temlítette, mint szakterületének legjobb egyetem ét (például a :Pázmány. Péter Katolikus' Egyetemre j á' rók 85,7%-a. JATE-sok 50%-a,a JPTE-sek31 %-a, a KLTE-sek 425%-a). A bölcsészek és jogászok számára tehát létezik olyan, hogy "az egyetem", ráadásul még az összes megkérdezett nem bölcsészl1:ek3,5%-~is.. az.. EI~!E-t t~tja.a legjobb egyetemnek Érdekes ez annak ellenére, hogy az ott tanulók az objektív tulajdonságok alapján csak a tizedik helyre sorolták Ezt az ellentmondást azzal magyarázhatjuk többek között, hogy a vizsgálatnál döntően a munkaerőpiaconhasznosíthaxó,értékekre:kérdeztünk rá, amelyb~j:l a hal~gatók v<l,lószínúleg a bölcsész képzést lllínősítették elsősorban és nem egyetemet. A jelenség továb~i oka lehetmég:például az, hogy a nem ELTE~s.bölcsész ésjogisz hall~atók közel 20%-a a~.~lte-re adta be első helyen a jelentkezési l~pját,valamint az, howa ll1ár felvételt nyert hallgatók közel40%-áná1 játszott szerepet az egyeternrnel kapcsolatos pozitív j elző a jelentkezéskor.. ~indezekalapján arra kö-vetkeztethetünk,. ~ogy a' köz"véle~edésben.. az ELTE mint Magyarország elsőszámú egyeteme van jelen, ha nem is abb im az értelemben mint ahogyan a bcrvez;etőben írtuk. A kereskedelmi és k,özgaz~asigi jell~gúképzésben tanulók'inkább saját intézményüket tartják a legjobbnak. Különösen igaz eza Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatóira, akik 97,6%-ban saját egyetem ükre voksoltak. Mindemelle.tt ervényesül az is, hogya kereskedelmi főiskolásdkátlagdsa:n20%-bana BKE-t favoriiálják
8 A műszaki felsóoktatásbanriem:létezik "az egyetem". Ez érthető is abból a szempontból, hogy igen sok speciális szakot tanítanak, amelyeknek képzése csak az adott intézményben folyik. Például a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói közül összesen öten "szavaztak" más egyetemre. A műszaki felsőoktatás kivételével tehát él a "legjobb egyetem" kategória, bár jelentése sokkal képlékenyebb,kevésbé.letisztult mint azt a nyugat-európai, amerikai példáknálláthatjuk. A hallgatókvéleménye;szerint is létezik egyfajta "Budapest centrikusság" az egyetemisták és főiskolásokközött.érdekes azonban, hogy a Kodolányi János Főiskola, amely a hallgatók megítélésészerintmessze a legjobb felsőoktatási intézmény volt a tizenkilenc kategória alapján, ennéla<kérdé$nél gyakorlatilag nem szerepelt, nem érkezett rá szavazat, pontosabban csak~sajátha,llgatóiválasztották, ami az intézmény viszonylagos zártáságából és ismeretlenségébőlis származhat. A főiskolások és az egyetemisták válaszai külön-külön nem válnak el, tehát.nlihda fóisk:olásqk, mind az egyetemisták a két előbb tárgyalt egyetemet részesítik előnyben. Összefoglalás A bevezetőben leínakban ijeleztük~hogy a felsőoktatási rendszer állandó változtatáson megy keresztül, aminékegyikrervezeá eredménye a nagy, komplex egyetemek, universitasok felállítása. A megkérdezetthallgatókvéleménye azonban azt tükrözi, hogy az ilyen nagy egyetemek kevésbétúdnakmegfelelniaz.ott tanulók minőségi elvárásainak. A hallgatók érdeke látszólag nem az univer.sitasok felé mutat. A másik oldalról azonban az intézmények önmozgása akár kényszer.űségbólis.~ a minisztérium is e felé tereli őket - sokszor nem tud megfelelni a finanszírozási.ésminőségi követelmények kettősségének. Gyakran úgy indul egy új szak vagy újkar.sz~rvezése,hogy hiányzik személyi és szakmai háttere, amit, mint láttuk, a hallgatók isérzékelnek. Felvetődik akérdés,hogyeien intézmények hallgatói megítélésében vajon mekkora szerepet játszanak az.intézményi struktúrából adódó különbségek? A másik kérdés az, hogy a minisztérium miközben az integráció felé próbálja terelni az egyetemeket, tudja-e, hogy ez az oktatás mínőségi iisökkenésétis eredményezheti? A kérdés nyitott, eldöntése további vizsgálatot igényel.. Csegény Péter 6-Kdkai Ldszló 6- Maddr Csaba 6- Szabó Andrea NATO:"'KOMPATIBILIS-E A MAGYAR KATONAI FELSŐOKTATÁS? A válaszad6k dö!ltő tpbbsége azonnal ráfelelné hogy nem, hozzátéve, hogy mitől lenne az; kevesen válaszolnán~ ig~n.pel.. Ez a kérdés azonban sokkal bonyolultabb, semmint, hogy ilyen egyszavas.yálas:z.szülessék. Mások azt mondanák, hogy vannak ennél égetőbb kérdések is, azokra sincs nl~gnyugtató válasz. Az ország politikai stratégiájának azonban alapfeltétele a civil kontroll műkqdése. Nincs olyan kérdés - nem csak katonai téren -, amely ne tartozna a polgárokra vagy választott képviselőikre. A NATO-kompatibilit~s divatos fogalom, de jelentését homály fedi. A magyar hadsereg erre a célra 1 étreh6:z9 tt Plunkacsoportja ennek értelmezésén dolgozik jelenleg is. E bonyolult folyamatnalcvannakemberi, kommunikációs, technikai, módszerbeli, de képzési rétegei is. Nem feladatom a NATO-,hoz csatlakozás politikai kérdéseit firtatni. Arra keresem a választ, hogy a magyar katonai képzés ma mennyire sajátos, mennyire magyar.
Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2
Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, 2011. Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 VIDÉKI FELSŐOKTATÁS HELYZETE AZ ALFÖLDÖN A Szent István Egyetem hálózatos felépítése, térbelisége, többkarúsága ideális
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
Részletesebbenés függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében
hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,
RészletesebbenKUTATÁS KÖZBE'N. A felsőoktatás. szerepe, funkciója FELSŰOKTATÁS ÉS TANÁRKÉPZÉS
KUTATÁS KÖZBE'N FELSŰOKTATÁS ÉS TANÁRKÉPZÉS Az üktatáskutató Intézet 1992. május 21. és június 20. között 685 felsőoktatásban dolgozó oktató tészvételével kétdőíves véleménykutatást végzett a felsőoktatási
RészletesebbenVállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés
TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,
RészletesebbenAz alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai
OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
RészletesebbenNemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között
Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal
RészletesebbenPedagógusok a munkaerőpiacon
1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös
RészletesebbenSAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló
SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben
RészletesebbenJanuár 11. Január 12. Az idén is magas ponthatárok várhatóak
Január 11. Az idén is magas ponthatárok várhatóak http://www.monitormagazin.hu/cgi-bin/monitor/index.cgi?view=ck&tid=97&nid=104679 A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem a legjobb és legszínvonalasabb
RészletesebbenAz óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/
Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-
RészletesebbenMINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY
MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum
RészletesebbenA megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete
VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi
Részletesebben12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával
12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával kapcsolatban A BME Mőszaki Pedagógia Tanszékén 2002-ben kezdıdött meg a hallgatók internet- és az ezzel kapcsolatos IKT-használatának
RészletesebbenFogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based
RészletesebbenLOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
RészletesebbenOKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA
Eszközcsomag a vállalati igények, a szakképzési kínálat és az emberi tőke kapacitásainak hatékony összehangolására Adaptáljuk! OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA
RészletesebbenA migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében
A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében Budapest, 2002. május A kutatást a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Balázs Ferenc Intézet (mintakészítés és adatfelvétel)
RészletesebbenTervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése
Udvari Kerstin Varga István Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Út a munkához program közfoglalkoztatási tervei mennyire tükrözik a jogalkotók
RészletesebbenIktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről
Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer
RészletesebbenZalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági
RészletesebbenA társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
RészletesebbenAZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA
Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K AZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA Felkészült és elhivatott oktató, tudásvágyó és szorgalmas hallgató ők a felsőfokú képzés sikerességének évszázadok
RészletesebbenSzakkollégiumi helyzetkép felmérése
Szakkollégiumi helyzetkép felmérése Vezetői összefoglaló Összeállította: ADITUS Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban
RészletesebbenA testületi határozatokat maradéktalanul végrehajtottuk«,
Tisztelt Városi Tanács! Az osztály tevékenységéről legutóbb az 1983* szeptember 30.án tartott tanácsülésen adtam számot. E tanácsülésen osztályunk munkáját határozatilag elismerte a tanács a Határozatában
RészletesebbenKOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN
KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó
RészletesebbenFOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012.
FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. 2 Szerkesztette: Dr. Ács Ferenc A munkában részt vevők: Dr. Ács Ferenc Dr. Sárkány Péterné A mű szerzői jogilag védett. A M.Á.S.T. Kft. és a
RészletesebbenAZ I990 - ES ÉVEK ELEJÉN AZ ÁLLAMI tankönyvkiadás monopóliumát gyors ütemben
TANKÖNYVRENDELÉS AZ I990 - ES ÉVEK ELEJÉN AZ ÁLLAMI tankönyvkiadás monopóliumát gyors ütemben váltotta fel a "kvázi" piaci alapú kiadás és értékesítés (kvázi piac, hiszen nem pusztán az eladó és a fogyasztó,
RészletesebbenFelhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére
TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt
RészletesebbenAz Áldozatsegítő Szolgálat Missziója
AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE 2009. Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban
RészletesebbenA foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai
2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A
RészletesebbenTörök Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban
Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű
RészletesebbenMAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN
MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.
RészletesebbenVidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján
Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben
RészletesebbenSzociális földprogramok 1
Szarvák Tibor Szociális földprogramok 1 NKFP alprogramunkban nemcsak a szociális földprogramos résztvevôket kutattuk, hanem megvizsgáltuk a földprogramot mûködtetô (zömmel kis) települések szociálpolitikai
RészletesebbenPillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében
1 Ágyas Réka Novák Anikó Rózsa Rita Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében Bevezető Az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei
RészletesebbenMilyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI
FÁBRI GYÖRGY Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Az Akadémia tradícióit, a hozzá kapcsolódó kulturális és szellemi kapacitás értékét
RészletesebbenBARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert
Részletesebben2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése
2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2.1 A Bologna rendszerű képzés A Bologna-folyamat célja az európai felsőoktatás harmonizációja mely által a magyar felsőoktatás
RészletesebbenÉrettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ
Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői
RészletesebbenFELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LÉGKÖRE ÉS INFRASTRUKTÚRÁJA 2005 2006
FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LÉGKÖE ÉS INFASTUKTÚÁJA 2005 2006 Jelen összefoglaló a Felsőoktatási (ANKING) kutatás keretében az elmúlt két évben vizsgált eket hasonlítja össze öt változó alapján. Az eket
RészletesebbenLADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL
LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek nappali ellátást nyújtó intézményeinek körében. A kutatást
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 235 005 7 (nyomda) ISBN 963 235 006 5 (internet) ISBN 963 215
RészletesebbenTörökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november
Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság
RészletesebbenE U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.
E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy
RészletesebbenVégzett hallgatói tanulmány elemzése az Educatio által biztosított kötelező kérdőív alapján
Végzett hallgatói tanulmány elemzése az Educatio által biztosított kötelező kérdőív alapján Nemzeti Közszolgálati Egyetem Diplomás Pályakövető Rendszer Szerzők: Séd Levente, Molnár Balázs 1. Az alapsokaság
RészletesebbenEducatio 2013/4 Fehérvári Anikó: Szakiskolások rekrutációja. pp. 516 528.
Szakiskolások rekrutációja Atársadalmat vizsgáló kutatók egyik célja annak meghatározása, hogy mely társadalmak nyitottabbak, illetve mekkora szerepet játszanak egy-egy társadalomban az öröklött (pl. család)
RészletesebbenMAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN
MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője: DR. KEREKES SÁNDOR MTA doktora Témavezető: DR. BERTALAN
RészletesebbenTELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE
TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE Elemzés és javaslatok nemzetközi tapasztalatok alapján Kutatási jelentés VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Nemzetközi Területpolitikai és Urbanisztikai
RészletesebbenTehetséggondozás a munkahelyen
Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat
RészletesebbenTankönyv-választás. pedagógus kérdőív. A válaszadás önkéntes! Ki válaszol a kérdőívre? 2000. 05... nap... óra... perctől
iskola sorszáma pedagógus sorszáma Ki válaszol a kérdőívre? 1 alsó tagozatos tanár 2 felső tagozatos tanár Tankönyv-választás A válaszadás önkéntes! Település neve:... Budapesten kerület: Kijelentem, hogy
RészletesebbenKHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron. Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása
KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása A vállalkozások adóterheinek könnyítése évek óta napirenden
Részletesebbenjellemezhető csoportot; továbbá azt, hogy az értékorientációk összefüggnek az egészségmagatartás mutatóival.
Opponensi vélemény dr. Pikó Bettina: Fiatalok lelki egészsége és problémaviselkedése a rizikó- és protektív elmélet, a pozitív pszichológia és a társadalomlélektan tükrében című akadémiai doktori értekezéséről
RészletesebbenTartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...
Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
RészletesebbenBÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti
RészletesebbenStratégiai menedzsment
Fülöp Gyula Stratégiai menedzsment Elmélet és gyakorlat Perfekt Kiadó Tartalom Bevezetés... 9 1. A stratégia lényege, stratégiai alapfogalmak... 11 1.1. Katonai gyökerek... 11 1.2. Stratégia az üzleti
RészletesebbenA diplomás pályakövetés és a felsőoktatási intézmények sikerességének összefüggései
Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tamándl László A diplomás pályakövetés és a felsőoktatási intézmények sikerességének összefüggései Doktori értekezés tervezet Konzulens:
RészletesebbenA hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozásának rendszerszemléletű megközelítése
A hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozásának rendszerszemléletű megközelítése DUDÁS Marianna Nyíregyházi Főiskola Pedagógus Képző Kar, Nyíregyháza dudasm@nyf.hu A hétköznapi életben, a tehetség
RészletesebbenInterjú Droppa Judit textilművész, egyetemi tanárral
A művészeti intézményeknek van egy optimális léptéke Interjú Droppa Judit textilművész, egyetemi tanárral Educatio: Hogyan épül fel a hazai művészeti felsőoktatás intézményi háttere? Droppa Judit: Vannak
RészletesebbenT.A.B.B.Y., AVAGY ISKOLAI BÁNTALMAZÁS AZ INTERNETEN A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEI
T.A.B.B.Y., AVAGY ISKOLAI BÁNTALMAZÁS AZ INTERNETEN A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEI 1. A kutatás bemutatása A TABBY (Threat Assessment of Bullying Behavior among Youth) in Internet kutatás panelfelmérés
RészletesebbenDemokratikus attitűdök a hazai középiskolákban 1
Kalocsai Janka Demokratikus attitűdök a hazai középiskolákban 1 A különböző történelmi korokban a tudás- és tapasztalatátadás mindig az adott társadalomban fontosnak tartott értékek figyelembevételével
RészletesebbenTárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika
BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál
RészletesebbenAz életpálya-tanácsadási on-line és off-line szolgáltatások hatékonyság-mérési módszertana a Nemzeti Pályaorientációs Portálon keresztül
TÁMOP 2.2.2-12/1-2012-0001 pályázati azonosítószámú A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című kiemelt projekt Az életpálya-tanácsadási on-line és off-line szolgáltatások hatékonyság-mérési
RészletesebbenAlba Radar. 17. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A fehérvári lakosok véleménye a környezetvédelmi problémákról - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. április
RészletesebbenGYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN
Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS
RészletesebbenTanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon. Tartalomjegyzék
Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 2. oldal Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A megkeresett iskolák köre... 4 A végzős diákok létszámának alakulása... 5 Nyelvismeret...
RészletesebbenHELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga
HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenPedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon
Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon Tanulmányom a pedagógusdinasztiák vizsgálatára koncentrál. 1 A tanulmányom elején olyan kérdésekre keresem a választ,
RészletesebbenA gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései
A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI
RészletesebbenA kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes
A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán
RészletesebbenA villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói elégedettség mérésének 2005. évi eredményei
Teleszkóp Teleszkóp Üzleti Tanácsadó és Piackutató Kft. 2092 Budakeszi, Szanatórium köz 6. Tel./Fax.: (23) 450 003 E-mail: teleszkop@teleszkop.hu A villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói
RészletesebbenA NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS. Záróbeszámoló
A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS Záróbeszámoló I. A kutatás célja A kutatás elsődleges célja az volt, hogy a lakótelepi
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
Részletesebbenés élelmiszer-ipari termékek hozhatók forgalomba, amelyeket a vonatkozó jogszabá-
152 - - - - - - Az öko, a bio vagy az organikus kifejezések használata még napjainkban sem egységes, miután azok megjelenési formája a mindennapi szóhasználatban országon- A német, svéd, spanyol és dán
RészletesebbenA SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI
FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző
RészletesebbenKözvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.
Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenBocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenVélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*
Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,
RészletesebbenAz erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl
A KULTÚRA VILÁGA Csata Zsombor Kiss Dénes Kiss Tamás Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl A kutatási programról Erdélyben a kulturális kataszter felmérése két régióra osztva történt. A csíkszeredai
RészletesebbenHELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe
RészletesebbenReisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy. 1. Bevezetés Problémafelvetés
Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy 1. Bevezetés Problémafelvetés Jelen tanulmány a Pozsony és környéke agglomerációjában lakó szlovák állampolgárok helyzetét vizsgálja az oktatás és egészségügy
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA
RészletesebbenHarmadik országbeli kutatók Magyarországon
DR. ILLÉS SÁNDOR Harmadik országbeli kutatók Magyarországon Gellérné Lukács Éva (szerk.): Harmadik országbeli állampolgár kutatók magyarországi integrációja. (Third-country national researchers integration
RészletesebbenKik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják
Márton János Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják Egy kérdőíves kutatás tapasztalatai Magyar nyelvű tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben A
RészletesebbenAz egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi
Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási
RészletesebbenMit gondolnak a vállalatvezetők az üzleti kapcsolatok értékéről?
Mit gondolnak a vállalatvezetők az üzleti kapcsolatok értékéről? MANDJÁK Tibor Marketing professzor, Bordeaux École de Management valamint Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem 680,
RészletesebbenJELENTÉS a felsőoktatás normatív finanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről
JELENTÉS a felsőoktatás normatív finanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről 0433 2004. július 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3 Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám:
RészletesebbenBÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási
RészletesebbenMunkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ
Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban
RészletesebbenKPMG Vállalathitelezési Hangulatindex
KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Tanácsadó Kft. 2015. november KPMG.hu 4 3 2 2,50 2,73 1 1,45 1,34 0-1 0,08-0,72-0,28 2011. június 2011. november 2012. május 2012. december 2013. június 2014.
RészletesebbenHavas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)
Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai
Részletesebben