Párizs és a német Mitteleuropa-terv az elsõ világháború végén

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Párizs és a német Mitteleuropa-terv az elsõ világháború végén"

Átírás

1 MAJOROS ISTVÁN Párizs és a német Mitteleuropa-terv az elsõ világháború végén Az 1918-as esztendõben a franciákat nyugtalanította a németek Mitteleuropa-terve, jóllehet korábban gazdaságilag megvalósíthatatlannak tartották. A nyugtalanságot az okozta, hogy a breszti békével a keleti front gyakorlatilag megszûnt, s az amerikaiak tömegei még nem érkeztek meg nyugatra. A francia Georges Soutou ennek ellenére azt hangsúlyozza, hogy az 1918-as német célok korántsem voltak olyan ambiciózusak, amilyennek a szövetségesek tartották. 1 Miért volt akkor a nyugtalanság? Ennek megértéséhez menjünk vissza a Mitteleuropa-terv gyökereihez, a 19. század elejére, amikor Metternich a Német Szövetséggel létrehozta az osztrák változatot ben Friedrich List német variációval jelentkezett, amely a Zollvereint akarta kiterjeszteni a Baltikumtól Triesztig s a Fekete-tengerig, hogy ellensúlyozza az oroszok közép-európai törekvéseit. 2 A kilencvenes években aztán megnõtt a világpolitikai törekvésekkel jelentkezõ Németország céljait megfogalmazó társaságok száma. 3 Ezek egyike volt az április 9-én Berlinben létrehozott Allgemeiner Deutscher Verband, amely a legkisebb taglétszámmal mûködött (1902-ben is csupán 22 ezer tagja volt). Ezt azonban ellensúlyozta, hogy a ligához csatlakozók befolyásosak voltak a német gazdasági, politikai és kulturális életben, hiszen a tagok között említhetõ Alfred Hugenberg, a Krupp cég igazgatótanácsának elnöke, Ernest Hasse, a lipcsei egyetem statisztika professzora, képviselõ a Reichstagban, vagy a szociológus Max Weber. A korábbi szakirodalom nagyobb súlyt tulajdonított e szervezõdéseknek, mint amilyennel az adott korban rendelkeztek. Az újabb francia irodalom már azt állapítja meg, hogy az említett szervezetek, s köztük az Alldeutscher Verband is egyike a kor különbözõ szervezeteinek a konzervatívoktól a szocialistákig terjedõ íven. 4 A második marokkói krízis idején francia szempontból már nyugtalanítóak voltak a német világpolitika céljait körvonalazó publikációk, hiszen Richard Tannenberg 1911-es munkája, a GrossDeutschland a francia és angol gyarmatok felosztásának kérdését vetette fel, s azoknak a területeknek az annexióját Európában, ahol németek élnek. Ez utóbbit Ernest Hasse a Deutsche Weltpolitik címû 1897-ben megjelent könyvében tette közzé. Felvetésével megkérdõjelezte a Bismarck által megteremtett európai status quot, mert mintegy 25 milliónyi német kívül maradt a német egységen. Mindezek elméleti felvetések voltak, s Párizst a tényleges történések foglalkoztatták. Az elsõ világháború során számos német elképzelés született, s a szakirodalom a német célokat illetõen megoszlik. A német Fritz Fischer 1961-ben megjelent munkája 5 óta az egyik tábor Bismarcktól egészen Hitlerig egyenes vonalat lát az expanziós erõfeszítésekben. E célok határozott megfogalmazást kaptak Bethmann-Hollweg kancellár szeptember 9-i programjában, melyet Fischer a politikai, katonai, gazdasági vezetés, sõt a német nemzet céljainak tekintett, s ezek szerinte a háború során nem változtak. A másik tábor vitatja a kontinuitást, a háborús célok változatlanságát, a német uralkodó osztályok egységét. Raymond Poidevin szerint a német üzleti világnak nem volt szüksége az elõbbi tervekre, mert elég erõsnek érezte magát a piacokért folytatott versenyben. Soutou adatai is ezt támasztják alá, mivel a német export a háborút megelõzõ hét évben 6,6%-kal növekedett évente. 6 Soutou azt is hangsúlyozza, hogy a kancellár szeptemberi programjának korántsem akkora a hordereje, amilyet Fischer tulajdonít neki, mert a területi köve-

2 132 MAJOROS ISTVÁN telések nagymértékben a háború adott helyzetétõl függtek, 1 s a szeptember 9-i program kapcsán kimutatja Bethmann-Hollweg habozásait is Franciaországgal szemben. Nem akar pl. annexiót, a brieyi szénmedence kivételével. Augusztus végén még különbékére is hajlandó, ha Párizs elfogad egy szövetséget Németországgal. Az annexiókat úgy akarja elkerülni, hogy közvetett politikai ellenõrzést valósít meg a közép-európai gazdasági unió megteremtésével, amely Ausztria Magyarország mellett kiterjedne Franciaországra, Belgiumra, esetleg Hollandiára. Európa keleti részére fõtanácsadója, Albrecht von Rechenberg azt javasolta, hogy annexiók helyett állítsák helyre a Lengyel Királyságot, amely a Monarchia harmadik pillére lehetne, s az így megerõsített birodalom szilárd akadályt képezne az orosz törekvésekkel szemben. Bécset pedig rá lehetne venni, hogy tegyen területi engedményeket az olaszoknak, akik a központi hatalmakhoz csatlakoznának. A háború elején megfogalmazott közép-európai gazdasági unió kérdése végig jelen van a konfliktus során, de Soutou szerint nem célként, hanem eszközként, hogy a veszélyes annexiókat helyettesítse, s így garantálja Németország biztonságát. A közép-európai gazdasági unió magját jelentõ vámszövetség megteremtésének a gondolata Ausztria Magyarország és Németország között az 1870-es évektõl többször felmerült, de nem vált kormányprogrammá az elsõ világháború kitörése elõtt. Gazdasági szempontból Németországnak nem volt érdeke, hogy elhagyja a liberális elven mûködõ világpiacot, s bezárkózzon Európába. 8 A Mitteleuropa-tervet a háború emelte kormányprogrammá azzal, hogy a villámháború kudarcba fulladt, így Németország és a Monarchia gazdasági uniója nélkülözhetetlenné vált, mert egy 120 milliós népességû és 1 millió km 2 területû blokkot állíthatott szembe a szövetségesekkel. 9 Naumann 1915 októberében megjelent Mitteleuropa címû munkája ezt a változást tükrözi, s a harctéri helyzethez igazítva a célokat egy mérsékelt német hegemónia igényét fogalmazza meg. A terv magja Németország és a Monarchia államszövetsége, melyhez Románia, Bulgária, Szerbia, Hollandia és Svájc csatlakozik. Az így létrejött unió csupán az elsõ lépcsõfoka lenne a német világhatalmi törekvéseknek. 10 A Mitteleuropa-tervek különbözõ variációinak állandó tényezõje volt a német osztrák magyar gazdasági egyesülés. Francia szempontból ezek a német elképzelések igazán veszélyessé 1918-ban váltak, amikor a breszti szerzõdéssel úgy tûnt, hogy a Kelet-Európára és Oroszországra vonatkozó Mitteleuropa-terv valósággá vált, Berlin és Bécs pedig május 12-én Spában egy olyan gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodást írt alá, melynek célja a vámunió megteremtése a két monarchia között. A vámuniós tárgyalások az adott hadi helyzethez is kapcsolódtak, ezúttal annyiban, hogy a gazdasági ügyek mellett a katonai szövetségre vonatkozó kérdések is hangsúlyt kaptak. 11 A megállapodás hadipropaganda is volt, ahogy ez von Payernek a bécsi Neue Frei Pressnek adott interjújából kiolvasható. 12 A német alkancellár szerint a május 12-i egyezmény az utolsó csapás a Bécs és Berlin ellentéteire számító antantreményekre, mert a két hatalom az elfoglalt hatalmas térség segítségével függetleníteni tudja magát a külvilágtól, piacát pedig az egyesüléssel s Lengyelország, Bulgária, valamint Törökország csatlakozásával nagymértékben növelheti. S ha ehhez hozzávesszük a breszti béke már említett következményeit, az oroszországi zûrzavart, akkor Párizs számára az a félelmetes kép kezdett kibontakozni, hogy Közép- és Kelet-Európa közvetlen német befolyás alá került, Oroszország rendezetlen helyzete pedig azt a veszélyt hordozta, hogy Berlin megszerzi az orosz nyersanyagot, így a háború beláthatatlan ideig elhúzódhat, esetleg a hatalmi erõviszonyok is módosulnak Németország javára. A tudósításokból azonban hamarosan kirajzolódott, hogy a kép korántsem olyan sötét, mint amilyennek elsõ látásra tûnt. Kiderült már az elején, hogy Tisza grófnak fenntartásai voltak a vámunió azonnali megvalósíthatóságában. 13 A magyar ellenvetések az ország mezõgazdasági jellegébõl adódtak, s úgy vélték, hogy a vámunió megadja a kegyelemdöfést a magyar iparnak. A német nagyiparosok csak teljes vámuniót tudtak elfogadni, amely Németországnak döntõ súlyt ad. A kelet-poroszországi és a bajor mezõgazdasági termelõk ellenezték az egyesülést, mert a né-

3 Párizs és a német Mitteleuropa-terv az elsõ világháború végén 133 met mezõgazdaságnak szerintük szüksége van a protekcionista vámtarifákra. A fenntartások ellenére a németeket érdekelte a Mitteleuropa-gondolat gyakorlatba ültetése. Ezt mutatja, hogy az Arbeitauschuss für Mitteleuropa nevû 1916 februárjában alakult társaság július 26-ára a berlini Ablon Hotelba hívta a német ipar-, nagybank- és a hajótulajdonosok képviselõit, akik egy gazdasági tanácsot hoztak létre a Közép-Európa-ügy érdekében. E tanács feladata volt olyan vasúti politika kidolgozása, amely megkönnyíti az exportot Ausztria Magyarország, Lengyelország, a Balkán és Ukrajna irányába, mivel a háború s az amerikai konkurencia miatt az export aránya a keleti területek felé billent. E bizottság azonban az orosz területek kiaknázásában inkább érdekelt volt, mint a közép-európai egyesülésben. Ausztriában értelmiségi körök támogatták a németekkel való egyesülést, de nem gazdasági, hanem politikai, érzelmi, etnikai alapon. Az osztrák kereskedelmi miniszter viszont a gazdasági körök véleményét összegezve azt képviselte, hogy Ausztria kiteszi iparát a német konkurenciának. Úgy vélte, a közeledésben a függetlenség határáig lehet elmenni. Ausztriának igazán egy kevert rendszer felelt volna meg, melyben a szabad kereskedelmet a protekcionizmussal vegyítik. A vámunió megteremtését azonban mégsem a fent vázolt ellentétek, ellentmondások befolyásolták igazán, hanem a lengyelkérdés, melyhez hozzá kell venni Litvánia, Észtország, Livónia és Kurland ügyét is. 14 Az ellentétek s a háború egyre kedvezõtlenebbé váló helyzete miatt szeptember 12-én egy kommüniké a salzburgi tárgyalásokat befejezettnek nyilvánította. 15 Francia szempontból tehát ez az ügy még a háború befejezése elõtt lezárult, de a Közép-Európára vonatkozó tervek és a salzburgi tárgyalások nyomot hagytak a francia diplomáciánál. Ezt mutatja Clémentel kereskedelmi miniszter szeptember 19-i levele Clemenceau-nak, melyben a Mitteleuropa-tervvel szemben fontosnak tartja a szövetséges demokráciák uniójának létrehozását. 16 Párizsnak azonban további német tervektõl is tartania kellett, melyek talán a közép-európai gondolatnál is nyugtalanítóbbak voltak. A Deutsche Politik május 10-i száma 17 a Berlin Bagdad vasút kiegészítéseként a Hamburg Hérat vonalról írt, amely Németországból kiindulva, Litvánián, Ukrajnán, a Kaukázus vidékén és Perzsián át egészen Afganisztánig terjedne. Ez a vasút Finnországot, Romániát, Lengyelországot és a közép-ázsiai orosz államokat fogná össze, s így Murmanszk vidékétõl Közép-Ázsiáig egy hatalmas német vezetésû gazdasági blokk jöhet létre. A lap szerint a vasútnak az az elõnye a Berlin Bagdad vonallal szemben, hogy míg ez utóbbit meg kell építeni, addig a Hamburg Hérat vonal nagy része készen áll. A németek keleti politikájával foglalkozik egy berni jelentés is, miszerint Berlin lehetetlenné akarja tenni azt az antanttervet, hogy egy lengyel román akadályt hozzon létre ellene. Ezért a német politika mindent megtesz, hogy megakadályozza Lengyelország talpra állítását. 18 Egy szeptember 26-i berni jelentés 19 három német személyiség luzerni találkozójáról tudósít, akik szerint Németország még évekig tarthatja magát. Felvetõdött a Monarchia különbékéje, s egyetértettek abban, hogy ez esetben Németország megszállta volna a Monarchia területének nagy részét, az olasz frontra pedig törököket és bolgárokat küldött volna. Ami Elzász-Lotaringiát illeti, az a véleményük, hogy sem Strasbourgot, sem a lotaringiai bányákat nem adják vissza a franciáknak. Német ipari, politikai, tudományos és irodalmi körök azon az állásponton vannak a berni francia ügyvivõ tudósítása alapján, 20 hogy tíz éven belül az antant csupán történelmi emlék lesz, a németek pedig nem hagyták abba a kontinens feletti uralom tervét. A jelenlegi háborút nem tartják lefutottnak a németek hátrányára, mert Anglia Franciaország nélkül gyenge a kontinensen, a franciákat viszont úgy meggyengítették, hogy soha nem állnak talpra. Ha pedig sikerül megakadályozni Lengyelország helyreállítását, akkor Oroszország német befolyás alá kerül. Ilyen háttérrel a franciák helyzete hosszú távon tarthatatlan lesz, s éven belül német függõségbe kerülnek, s a következõ háborúban a Párizs felé menetelés könnyebb lesz, mint 1914-ben. S amikor a kontinens már a németeké, jöhet az utolsó fejezet: a végsõ harc a kontinens

4 134 MAJOROS ISTVÁN és a tengeri hatalmak között. A jelenlegi, demokratikusnak nevezett német kormány már azon gondolkodik, hogyan lehet Németország ismét Európa ura, majd a Keleté, végül Amerikáé olvasható egy másik dokumentumban. 21 Ezek a dokumentumok azért érdekesek, mert jelzik, hogy a háború vége vagy a békeszerzõdés nem jelenti a német tervek végét. A béketárgyalásokon résztvevõ francia delegációt, Clemenceau-val az élen, pedig megerõsítették abban, hogy a kompromisszumkészség mellett is ragaszkodni kell ahhoz, hogy Németországot meg kell gyengíteni. Bár Clemenceau elismerte, az erõszak nem teremt stabilitást, s azt is, hogy igazságosaknak kell lenni a németekkel. Abban már kételkedett: meg lehet-e gyõzni õket arról, hogy valóban az igazság vezérelte az antantot, mert a németek igazsága más. Ezért azt kérte szövetségeseitõl, hogy a katonai megoldásokat ne vessék el minden esetben, mert míg az angolok és amerikaiak védve vannak, ez a franciákra nem mondható el. Ráadásul a németek sohasem bocsátanak meg. 22 Gondolatmenetét látszik igazolni egy római jelentés, amely a háború kitörésének idõszakát idézi fel, s a konstantinápolyi német nagykövetre hivatkozik, aki szerint Sedan évfordulóját a németek Párizsban akarták ünnepelni. Berlinbe viszünk minden mûvészeti kincset tette még hozzá, ami a francia államhoz tartozik. Franciaország ezer millió fontot fog nekünk fizetni. Ha makacskodik, akkor 4 ezer millió fontot. 23 Németország háború utáni pozícióinak erõsítését hangsúlyozza az az interjú is, melyet Matthias Erzberger (Centrum Párt) adott 1918 szeptemberében egy svéd lapnak. 24 A politikus azt hangsúlyozta, hogy a Népszövetségnek az általános fegyverzet korlátozásán, a kereskedelem szabadságán, a nyitott kapuk elvén, s egy afrikai gyarmatosításról szóló egyezményen kell nyugodnia. A stockholmi francia követ, Thiébaut, szerint a második ponttal semlegesíteni akarta az angolszász gazdasági fölényt, a harmadikkal a német piacokat, a negyedikkel az afrikai gyarmatokat akarta visszaszerezni. A háború végén a német értelmiség egy részénél megkezdõdött a háború okainak keresése. Példa erre Förster professzor, berni bajor követ könyve, amely Weltpolitik und Weltgewissen címmel jelent meg. 25 A diplomata a háború okait a német uralkodó rétegek egoizmusában, keresztényellenességében látja. Fichte, Treitschke és Bismarck szellemét szerinte a pángermanizmus a végletekig vitte. Hibáztatja a katolikus köröket, az értelmiséget, a rajnai, westfáliai gyárosokat, s fõleg a gimnáziumi tanárokat és az egyetemi professzorokat, mert a háborút romantikusan istenítették, a békét pedig nevetségessé tették. Az általános béke egyik feltételét abban látja, ha a németek felhagynak az erõszak politikájával, s ha Poroszországot germanizálják. Ez a gondolatrendszer azonban ritkaságnak számított a korabeli Németországban. Jegyzetek 1. Soutou, Georges-Henri: L or et le sang. Les buts de guerre économiques de la Première guerre mondiale, Fayard, Paris, Bérenger, Jean: Histoire de l empire des Habsbourg , Fayard, Paris, Balla Antal: A liberalizmus történelme. Gazdasági és politikai tanításai, Légrády Nyomda és Lapkiadó, Budapest, Lendvai L. Ferenc: Közép-Európa koncepciók, Áron Kiadó, Budapest, A 2. fejezet: Út a kisnémet egységhez. Az elsõ Közép-Európa-tervek. 119, A Deutsche Kolonial Verein 1882-ben jött létre, s 1914-ben 42 ezer tagja volt. A Flottenverein 1898-as alapítású, s 1913-ban 1 millió 300 ezer taggal rendelkezett. A régi harcosokat tömörítõ Wehrverein-nak 1 millió 500 ezer tagja volt. Caron, Jean-Claude Vernus, Michel: L Europe au XIX e siècle. Des nations aux nationalismes Armand Colin, Paris, Flódung János: Az Alldeutscher Verband létrejötte és ideológiai orientációja (Hozzászólás az ADV történetéhez), In: Fischer Fe-

5 Párizs és a német Mitteleuropa-terv az elsõ világháború végén 135 renc Hegedüs Katalin Majoros István Vonyó József (szerk.): A Kárpát-medence vonzásában. Tanulmányok Polányi Imre emlékére, University Press, Pécs, Roth, François: L Allemagne de 1815 à 1918, Armand Colin, Paris, Griff nach der Weltmacht. Die Kriegszielpolitik des kaiserlichen Deutschlands Düsseldorf, Fischer nézeteirõl: Droz, Jacques: Les causes de la Première Guerre mondiale. Essai d historiographie, Seuil, Paris, Hau, Michel: Histoire économique de l Allemagne XIX e XX e siècles, Economica, Paris, Soutou: Uo Archives du Ministére des Affaires étrangères (MAE) Europe Allemagne vol ff N o Septembre L historique du problème du rapprochement économique entre l Allemagne et l Autriche-Hongrie. 10. Irinyi Károly: Mitteleuropa-tervek és az osztrák magyar politikai közgondolkodás, Akadémiai, Budapest, Romsics Ignác: Magyarország helye a német Délkelet-Európa-politikában In: Romsics Ignác: Helyünk és sorsunk a Duna-medencében, Osiris, Budapest, MAE Europe Allemagne vol ff Lausannes, 2 juillet Les négociations économiques de Salzbourg. 12. MAE Europe Allemagne vol f.8. Az interjút a párizsi Le Temps június 11-i száma foglalja össze Le programme de l alliance austro-allemande címmel. 13. MAE Europe Allemagne vol ff Lausannes, 2 juillet MAE Europe Allemagne vol ff N o Septembre L historique du problème du rapprochement économique entre l Allemagne et l Autriche-Hongrie. MAE Europe Allemagne vol ff novembre L opinion des milieux économiques en Allemagne et spécialement en Bavière vis-à-vis de la question de la Mitteleuropa notamment vis-à-vis des projets d union douanière entre l Autriche-Hongrie et l Allemagne. MAE Allemagne vol ff Berne, 11 juillet N o 773/AH. A berni francia nagykövet, Dutasta jelentése. 15. MAE Europe Allemagne vol ff N o novembre La conférence de Salzbourg, le programme de ses travaux, son ajournement. Galántai József: Az elsõ világháború, Gondolat, Budapest, Soutou: MAE Europe Allemagne vol ff Paris, 1 er septembre MAE Europe Allemagne vol f. 81. Berne 13 septembre N o 4040/ MAE Europe Allemagne vol ff N o Clinchant jelentése. 20. MAE Europe Allemagne vol ff N o 238. Berne, 19 mai MAE Europe Allemagne vol ff er juin Stupéfiante survivance du rêve de l Allemagne de dominer le monde, mise en lumière par une lettre d Erzberger. 22. Berstein, Gisèle Berstein, Serge Gauthier, Yves Guiffan, Jean Milza, Olivier Milza, Pierre: Histoire du 20 e siècle, tome I Un monde déstabilizé, Hatier, Paris Duroselle, Jean-Baptiste: Clemenceau, Fayard, Paris, MAE Europe Allemagne vol Rome, 30 juillet N o 360. ff MAE Europe Allemagne vol ff Thiébaut, stockholmi francia követ Pichon külügyminiszternek. Stockholm, szeptember MAE Europe Allemagne vol Berne, 20 novembre ff Dutasta, berni francia nagykövet jelentése. A könyv címe: Világpolitika és világtudat, 1918 augusztusában jelent meg.

6 MANHERZ KÁROLY Identitás és nyelvhasználat a kisebbségeknél 1. A magyarországi etnikai kisebbségek szociológiai rétegzõdésüket és az irodalmi nyelvhez, illetve a nyelvjáráshoz való viszonyukat tekintve viszonylag színes képet mutatnak. A népcsoportok nagyobb része a parasztsághoz tartozott, az anyanyelvként megjelölt nyelv pedig legtöbbször öröklött nyelvjárás volt, amely földrajzilag és régiónként köznyelvi sajátosságokat is felmutathatott. A napi kommunikáció, a vallási élet, a szokások és részben a tárgyi kultúra a helyi nyelvjárásból vagy a regionális köznyelvbõl és gyakran az irodalmi köznyelvbõl, illetve irodalmi nyelvbõl merítettek. Mivel a legtöbb magyarországi kisebbség nyelvi szigetet alkot, ezért nyelvhasználatukat nyelvi sziget helyzetükbõl kell magyaráznunk. A nyelvi szigetet nem csupán nyelvészeti szempontból kell értelmeznünk, hanem a nyelvi szigetben összefogott közösség számos életmegnyilvánulásának gyûjtõfogalmaként. W. Kuhn és C. J. Hutterer szerint a nyelvi szigetek egy nyelvi kisebbség térben elhatárolható és belsõleg strukturált települési térségei egy más nyelvû többségen belül. Normális esetben a nyelvi szigetek a más nyelvû többség felségterületén találhatóak, pl. német nyelvi szigetek Magyarországon vagy magyar nyelvi szigetek Ausztriában. Ritkábban elõfordul, hogy az etnikai és politikai határok diszkrepanciája következtében a saját felségterületen belül a különben zárt idegen nyelvû térségben saját nyelvû nyelvi szigetek képzõdnek, mint például az egykori Német Birodalom német lengyel kapcsolódási területén vagy magyar nyelvi (nem nyelvjárási) szigetek a zárt román államterületen, amely az elsõ világháború elõtt magyar államterület volt. Egy nyelvi sziget egyidejûleg enkláve (az államra, illetve annak nemzeti nyelvére vonatkozóan, amelyhez területileg-politikailag tartozik) és exkláve (az államra, illetve államokra és azok nemzeti nyelvére vonatkozóan, amelyhez etnikailag, nyelvileg és legalábbis részben genetikus értelemben kulturálisan is tartozik). Külön esetet képeznek azoknak a csoportoknak a nyelvi szigetei, amelyek csak enklávék, mert nincs politikai háttérországuk, pl. több állam térben elhatárolható cigány csoportjai W. Kuhn összefoglalása szerint a nyelvi szigetek német kutatása mint tudományág a német nyelvi szigetek zárt, jól elhatárolható életegységének teljes körû kutatását és ábrázolását tárgyalja. A német nyelvi szigetek nyelvészeti vizsgálata egyben a német dialektológia és különösen a nyelvi kapcsolatok kutatásának köszönhetõen az általános nyelvészet részét is képezi. A nyelvi sziget megjelölés (mint ahogy a fogalom is) az egész világon a nyelvészeti terminológia része és a (német) néprajzban alkalmanként képviselt vélemény, hogy a kifejezés politikailag diszkreditált volna, nyelvészetileg nem elfogadható. 1 Ha abból indulunk ki, hogy a magyarországi kisebbségek nyelvileg nyelvi sziget helyzetben vannak, akkor megfigyelhetõek a nyelvi szigetekre jellemzõ fejlõdési tendenciák is. A betelepedés (áttelepedés), keveredés és kiegyenlítõdés folyamatában fejlõdtek ki nyelvjárásaik, melynek során a meghatározó impulzusok a többség nyelvébõl, a magyarból érkeztek, ezáltal segítve az úgynevezett két- illetve többnyelvûség kialakulását.

7 Identitás és nyelvhasználat a kisebbségeknél 137 A nyelvhasználat és az identitás a magyarországi kisebbségek esetében alapvetõ kérdések. Gyakran az a vélemény merül fel, hogy egy nemzeti kisebbség meghatározásánál az aktuális nyelvhasználat és a mindenkori nyelvi helyzet a legfontosabb jellemzõk. Mivel a nyelvhasználat a népi kultúra hagyománya és a folklór írásos és szóbeli továbbadása szempontjából is fontos, minden további nélkül állíthatjuk, hogy egy kisebbség nyelvhasználatának, nyelvi aktivitásainak, nyelvi állapotának vizsgálata egyben népi kultúrájának meglétérõl, de identitásáról is lényeges információkat tartalmaz. Ha a nyelvhasználat és identitás közötti összefüggéseket vizsgáljuk a legnagyobb magyarországi kisebbségnél, a magyarországi németeknél, akkor elõször a nyelvhasználatról a következõket állapíthatjuk meg: A Magyarországra települt németek különbözõ közép- és délnémet nyelvjárásokat beszéltek. A betelepedés után ezek a sokszor egy településen belül is különbözõ nyelvjárások komplex nyelvi kiegyenlítõdési folyamatokon keresztül vegyes nyelvjárásokká egységesültek. Ezek a helyi dialektusok alkották az elsõdleges kommunikációs eszközöket a magyarországi németek több generációjának többségénél a 20. század elejéig. Egy a mindenkori nyelvjárás feletti kiegyenlítõdési forma, köznyelv vagy annak ad hoc használatának kifejlõdése a magyarországi németek életformája és csekély mobilitása miatt részben idõleges alkalmakhoz, részben pedig a nemekhez kötõdött. Némely, legtöbbször idõben behatárolt aktivitás, mint a katonaságnál töltött idõ a fiúk, a más községekben töltött szolgálóidõ a fiatal lányok esetében vagy a havi piacokon történõ találkozások csupán a nyelvi kiegyenlítõdés korlátolt lehetõségeit nyújtották. Az irodalmi nyelv ismerete, amely a kancelláriában és az iskolákban beszélt és írott változatban is adott volt, a magyarországi németek többségénél inkább receptív, mint produktív módon jelentkezett. A magyar nyelv a múlt század második felétõl kezdõdõen egyre nagyobb hatással volt a magyarországi németek kommunikációjára. Meg kell említeni egyrészt a helyi német nyelvjárásokban egyre gyakrabban elõforduló magyar jövevényszavakat, másrészt pedig különösen a második világháború óta az egyre szilárdabb és átfogóbb magyar nyelvismeretet, illetve a magyarországi németek magyar nyelvhasználatát. 2 A mindennapi nyelvhasználatot, illetve a magyar nyelv egyre erõsebb elterjedését a magyarországi németeknél a múlt század utolsó harmada óta a specifikus helyi gazdasági és kulturális szükségszerûségek, valamint a kor általános gazdasági, szociális és politikai folyamatai, az iparosodás, urbanizáció, az egyre kiépültebb közlekedési hálózat és a lakosság azzal összefüggõ nagyobb mobilitása határozták meg. A szociális felemelkedés ebben az idõben a magyar nyelv ismeretéhez volt kötve, ami a magyar nyelv hegemóniáját is jelezte. Meg kell jegyezni, hogy a magyar nyelv befolyása 1945-ig nagyban függött bizonyos területi, településpolitikai és földrajzi tényezõktõl: a szórványtelepüléseken, a nagyvárosok és ipari központok közelében, valamint a legfontosabb közlekedési útvonalak mellett ez a folyamat gyorsabb volt, mint a fõleg németek lakta, területileg összefüggõ, kompakt térségekben vagy messzebb fekvõ településeken. A németek nyelvjárásai századunkban, de különösen a kitelepítés után, lassan visszaszorultak. A nyelvjárás korlátozott hatótávolsága mindig is problémát jelentett a mindennapi kommunikációban. A bajor, sváb, frank (rajnai frank és keleti frank) nyelvjárások a nagyobb régiókban kiegyenlítõdtek, de a nyelvjárást beszélõk alig ismerték és beszélték az irodalmi nyelvet. Már a 19. század második felében megfigyelhetõ egy sajátos nyelvi rétegzõdés: míg az egyes településeken a helyi nyelvjárást beszélték, a nagyobb régiókban (Nyugat-Magyarország, Budai-hegyvidék, Balaton-felvidék, Tolna, Baranya) regionális nyelvjárások alakultak ki, amelyek az irodalmi hivatali nyelv számos elemét átvették. Az irodalmi nyelv szerepét a német irodalmi nyelv kivéve a

8 138 MANHERZ KÁROLY templomi nyelvhasználatot nem tudta átvenni; más nyelvi szigetekben élõ kisebbségekhez hasonlóan ezt a szerepet a magyar irodalmi és köznyelv vette át. A magyarországi németek esetében tehát a nyelvjárás és az irodalmi nyelv viszonya sajátos képet mutat. Ennek a helyzetnek a kialakulását nagyban befolyásolta az évszázados együttélés a magyarsággal, az iskolai rendszer kiépítésének hiánya a német kisebbség esetében és a német köznyelvtõl való elszakítottság. A 20. század a nyelvjárást beszélõk számára a nyelv elvesztésének évszázada lett. Az ismert történelmi okok miatt 1945 után a nyelvjárás visszaszorult a legapróbb, privát nyelvi közösségekbe és része lett az un. belsõ identitástudatnak. A nyelvjárás olyan kommunikációs eszköz lett, amelyet idegenek jelenlétében csak nagyon ritkán vagy egyáltalán nem használtak. A nyelvoktatás sem volt képes ezen a helyzeten úrrá lenni, és a 60-as években nem épített a tanulók esetleges nyelvjárásbeli ismereteire. 3 A nyelvhasználat fontosságát az identitás megszilárdulásában jelentõs személyiségek már a 19. században hangsúlyozták, illetve intézkedések is történtek a magyarországi németek (nyelvjárási és irodalmi nyelvû) hagyományainak megõrzésére és továbbadására. Ez szinte akaratlanul a magyarországi németek néprajzi kutatásának kezdeteit is jelentette egyben. A pinkafeldi (Nyugat-Magyarország) és Pécsett tanító liceumi tanár Haas Mihály ( ) Baranya ismertetése címû monográfiája Baranya és Tolna megye egy részét tárgyalja ben szatmári püspökké választották, ettõl kezdve a papokat és tanítókat néprajzi gyûjtõmunkára biztatja szûkebb nyugat-magyarországi hazájában, és saját költségére néprajzi szakfolyóiratokat küld nekik. Rövidesen nagy terjedelmû, dalokat, játékokat, szólásokat és szokásokat tartalmazó anyagot gyûjtött össze, melyet korai halála miatt nem tudott kiadni. A 60-as évek közepén a püspök kortársa, Sztachovics Remig bencés pap adta ki Brautsprüche und Brautlieder auf dem Heideboden in Ungarn címû munkáját (Bécs, 1867), melynek elõszavában a következõket írja: Nemsokára kezetekben tarthatjátok majd régi vallásos játékaitok teljes gyûjteményét: a teljes karácsonyi játékot az összes karácsonyi énekkel, a csillagéneket kérdésekkel és feleletekkel, az utolsó ítéletet, a gazdag embert, a négy utolsó dolgot és ha lehet a szép passiójátékot is Ha a magyarországi németek különbözõ szociális rétegeinek nyelvhasználatát vizsgáljuk, megállapítható, hogy a népi kultúra szóbeli és írásbeli továbbadása különbözõképpen történt. Ennek során meghatározóak a regionális eltérések is. Ahol a parasztság mellett erõs kézmûvesréteg, illetve német nyelvû értelmiségi réteg is létezett, ott az identitás szempontjából fontos nyelvi hagyomány sokrétûbb és színesebb volt. A nyugat-magyarországi nyelvi felmérések a 60-as/70-es években azt mutatták, hogy ez a térség az összefüggõ német nyelvi térség közelsége miatt, a gazdasági és kulturális kapcsolatokon keresztül, a század 20-as éveiig ápolta és õrizte a hagyományt, amely az egyes rétegek identitásának megõrzéséhez nagyban hozzájárult. Vizsgáljuk meg közelebbrõl a nyugat-magyarországi nyelvi állapotot: a nyelvjárás használata, illetve a nyelvjárás/köznyelv/irodalmi nyelv használata alapján rétegspecifikus jellemzõk (fejlõdési tendenciák) állapíthatók meg, melyeknek a hagyományok továbbélésében is jelentõs funkciójuk volt: a paraszti nyelvjárásokat a paraszti lakosság az egymás közötti kommunikációban használta, és ezek további rétegzõdést mutattak fel attól függõen, hogy mennyire volt elõrehaladott a magyar nyelvre való áttérés az egyes településeken. Ezek a nyelvjárások megõrizték a nyugat-magyarországi német nyelvjárások fõbb jellemzõit. Az idõsebb

9 Identitás és nyelvhasználat a kisebbségeknél 139 generáció ezt a falusi nyelvjárást használta. A középgeneráció már inkább a városi nyelvjáráshoz alkalmazkodott (ehhez a réteghez tartoztak azok, akik a paraszti munkát csak melléktevékenységként végezték, és többségükben a közeli városokban dolgoztak ipari munkásként). Itt tulajdonképpen a nyelvi értéktöbblet, a közösségi norma kérdésérõl van szó. Két összetevõ hatott erre: az egész nyelvi térségre a bécsi (keleti bajor) köznyelv volt döntõ hatással, de a nyugat-magyarországi városok közvetlen vonzási körében inkább azok nyelvjárása hatott. A mesterségek és szakmai nyelvek soha nem törekedtek az egyes helyi nyelvjárás kötelékeibõl való kiszakadásra nyelvtani szerkezetüket tekintve. A halászok, gyertyaöntõk, mézeskalácsosok, lakatosok és nyergesek nyelve igazából specifikus szókincsében különbözött, és abban az értelemben játszott szerepet az általános nyelvi fejlõdésben, amennyiben e nyelvi formációkat használókon keresztül távolabbi vidékekre is eljutott egy-egy helyi nyelvjárás fonetikus struktúrája és nyelvtana, ezáltal segítve az egyes csoportok közötti kiegyenlítõdést. Nyugat-Magyarországon erre a rétegre jellemzõ volt, hogy a kézmûvesek mint született falusi lakosok hosszabb vagy rövidebb idõre a szakma elsajátításának érdekében kisebb városokba mentek, majd ismereteik kibõvítése érdekében külföldre is, fõleg Ausztriába, Bécsbe. Késõbb hazatértek szülõfalujukba és ott letelepedtek. Nyelvükre így hatással volt a városi nyelvjárás leggyakrabban a magyaróvári, mosoni, soproni illetve kõszegi városi nyelvjárás, és az átvette a közvetítõszerepet a helyi nyelvjárás és a bécsi köznyelv között. A helyi nyelvjárás elemei ezekben a csoportnyelvekben újra meg újra feltûnnek. Ezek legtöbbször olyan nyelvi formák, amelyek a helyi közösség alapszókincséhez tartoznak, és a beszélõ nem tudatosan használja õket. A városok nyelve Nyugat-Magyarországon külön tárgyalandó. Eredetileg három réteget különböztethetünk meg: a paraszti, kézmûves és értelmiségi réteget. Átrétegzõdés a 60-as években történt: az iparosodás és a nagy állami tulajdonok kialakulása következtében jelentõsen csökkent a kézmûvesek és parasztok száma, és új réteg alakult ki, az akkori termelõszövetkezeti parasztok és az ipari munkások rétege, akik azonban még megõrizték a paraszti életforma nyomait. Nyelvük részben megõrizte a helyi nyelvjárások ismertetõjegyeit, melyek elsõdleges jellemzõit generációtól függõen használták. Mutter (anya) helyett a muata szót használták, de a zwei (kettõ) helyett a zwaa szót és nem a zwoa szót, ahogy a helyi nyelvjárásban. (Az a-formák elterjedése a keleti bajor köznyelv nagy befolyását mutatja. Tulajdonképpen a kézmûvesek nyelve határozta meg a városi nyelvjárás karakterét, mert még évvel ezelõtt ez a réteg alkotta a lakosság nagyobb többségét.) Az értelmiség nyelve (mind vidéken, mind a városokban) szintén speciális nyelvi helyzetet mutat. Jellemzõ volt rá a valódi nyelvjárás elhagyása és a bécsi köznyelv elsajátítása, ez volt a norma, amit el kívánt érni. A keleti bajor köznyelv betörése által a nyelvjárási felület szabályszerûen felbomlott, ami a nyelvi fejlõdés általános tendenciájára jellemzõ volt a térségben. Egy olyan nyelvi folyamatról volt szó, amelynek következtében a nyelvjárások feladták az elsõdleges jellemzõiket és kiegyenlítõdésre törekedtek. A falusi nyelvjárás elemei az értelmiség passzív szókincséhez tartoztak, melyeket azonban csak stíluselemként használt, ha a paraszti réteget akarta jellemezni. Tehát a Bedienerin (szolgáló) szót használta a nyelvjárási Tian, Dirne helyett, de utánozta a paraszti beszédet, amennyiben a koas (kecske) vagy tuif (mély) kifejezést használta. Ennél a rétegnél a nyelvjárás elsõdleges jellemzõi pejoratív értelmet kaptak. (Egyes falusi nyelvjárásokban a régi formák a parasztság körében is pejoratív stílusjegynek számítottak. Ha például egy buta parasztot akartak jellemezni, különösen az elsõdleges jellemzõket hangsúlyozták, ezáltal hangsúlyozva az esetlenségét, paraszti mivoltát, otrombaságát. Rajkán közszájon forog egy helyi történet Szent Sebestyénrõl. Ennek a történetnek az alapja szélesen elterjedt volt Nyugat-Magyarországon: az ellopott Szent Sebestyén szobornak egy élõ emberrel való kicserélésérõl szólt. A történetet nem a jellemzõen keleti bajor ui

10 140 MANHERZ KÁROLY nyelvjárásban beszélték el, hanem a nyugat-magyarországi német köznyelvben. Azonban a dialógusok és a történet pejoratív része (pl. hogyan reagált az élõ személy a szobor helyett, amikor a vallásos asszonyok égõ gyertyákat állítottak a lábához) a helyi nyelvjárásban volt hallható. Az elbeszélésben különbséget tettek a Pui/Pua (fiú) kifejezések között, hozzátéve, hogy a Pua a helyesebb alak : Maradunk a Pui-nál, ez felel meg az anyanyelvünknek. Az elsõdleges jellemzõk használata ebben az esetben az egy közösséghez való tartozást jelzi. Ha egy paraszt egy városlakóval beszél, ismét az ua alakról van szó. A belsõ nyelvi fejlõdés tendenciáját ekkor a külsõ mozgatóerõk viszik elõre. Meg kell említeni még egy nyelvszociológiai szempontból lényeges jelenséget. A falusi értelmiség szûk körében is megfigyelhetõ a paraszti nyelvjárást beszélõk között a helyesebb beszédre törekvés tendenciája, azaz a helyi normának, ebben az esetben az értelmiség nyelvének megfelelõen. (Példaként említhetjük a helyi születésû iskolamester feleségét Levél községben. Amikor egy paraszti munkafolyamatot írt le, akkor a paraszti nyelvjárást használta, ha azonban általános témáról beszélt, akkor a férje által használt nyelvhez igazodott a kiejtésben és a szókincsben is. Nyelvhasználatában így a különbözõ nyelvi elemek szimbiózisa alakult ki, ami a keleti bajor köznyelvhez közelítõ kiegyenlítõdést eredményezett.) 5 3. A nyugat-magyarországi gazdag néprajzi anyag a néprajzi, illetve írásos hagyományok megõrzésének rétegspecifikus jellegét is mutatja. Ha a Mosonszentjánosi Kódexet nyelvileg megvizsgáljuk, megállapítható (bár egy másolatról van szó), hogy a többszöri leírás miatt az eredeti szövegek megváltoztak, és helyi, illetve köznyelvi hagyományokat mutatnak fel. A versszakok az eredeti bûnrõl szólnak. A 11 versszak tartalmaz egy a keletbajor nyelvjárásokra jellemzõ fordulatot a gyors kifejezésre, a Hui szót, amely a másoló nyelvhasználatát tükrözi: Ein Paradies erschuf Gott schen, der Baum des Lebens in Mitten stehn, Adam aß seine verbotene Frucht, Drum war er und wir all verflucht; Ein einig Sünd hat Adam getan in Hui der Tod kam über ihn, du sündigst stets-begehrst darneben, viel Jahre hie und dort ewig leben; Eine Taube ließ Noah fliehen hin, Wie s Wasser viel zu werden schien, Am Abend spät sie wieder kam, In ihrem Schnabel ein Ölzweig hat; Teremté az Úr az Édennek kertjét, Közepére egy fát, az Életét. Tiltott gyümölcsébõl Ádám eve, Átkozott lett õ, s ím mi is örökre. Egy ízben vétkezett csak õsapánk, Utolérte õt máris a kaszás, S te bûnös lélek, mást se téssz, Vágyad máris földi s örök égi lét. Egy galambot röptetett Noé a bárkábúl, Nõ-e még a víz a hegyeken túl, Öreg estére vissza is jöve, Csõrében olajág, ez válasza, íme. A Mosonszentjánosi Kódex a magyarországi németek nyelvi emléke. A hagyományozás eme formájának megértéséhez szükséges a kódex történetének rövid összefoglalása: Nyugat-Magyarországon, a Duna és a Fertõ tó között, az úgynevezett Mosoni síkságon él egy jámbor, vallási tradícióit õrzõ német nyelvû kisebbség. Részben katolikusok, részben evangélikusok emlékezetük számos vallásos népi játékot õrzött meg, melyekben a Szentírás különösen nagy tisztelete nyilvánul meg. Ennek a nyugat-magyarországi szegletnek 5-6 falujában gazdag, Magyarországon szinte

11 Identitás és nyelvhasználat a kisebbségeknél 141 egyedülálló paraszti kódexirodalom alakult ki, mellyel a kutatás a múltban csak szórványosan foglalkozott. A 19. században a bencés szerzetes Sztachovics Remig gyûjtötte össze a vidék kéziratos könyveit és füzeteit, melyeket a bencés rend híres pannonhalmi könyvtárában õrzött. A könyvek elsõ csupán leltárszerû számbavétele a szintén bencés szerzetes Kögl Severin érdeme, aki 1941-ben a kéziratok tartalmát és külsõ formáját a kutatók számára hozzáférhetõvé tette. Szoros összefüggést fedezhetünk fel a könyvek keletkezése és hagyományozása, valamint a térség gazdasági szerkezete között. A török uralom ezt a területet Moson vármegye szerencsés földrajzi helyzete miatt nem néptelenítette el, így nem volt szükséges a tervszerû betelepítés. Még az 1950-es években is léteztek olyan német parasztgazdák, akik több száz éves hagyományaiknak megfelelõen gazdálkodtak. A tradíciók megõrzését segítették a Dunántúlon egyedülálló birtokviszonyok, a szántók és rétek 65%-a a parasztok kezén volt. A vidéket szoros kereskedelmi kapcsolatok fûzték Bécshez és környékéhez mindez jómódot, biztonságot adott a paraszti létnek. A legtöbb német családnak volt kéziratos könyve, általában egy nyomtatott eredeti másolata, ezt a szöveget családi feljegyzések, énekek, szólások, közmondások, receptek egészítették ki. A könyvek szerzõit és másolóit is feltüntették, a szerzõk nemritkán foglalkozásukat is megadták. A kódexek nem liturgikus jellegûek, mindenekelõtt a családok szórakozását és lelki épülését szolgálták. A 19. században ezen a vidéken általános szokás volt, hogy a családfõ vasárnap délután elõvette az apáról fiúra szálló könyvet, s a régi játékokból olvasott föl részleteket, együtt énekelték a régi dalokat. A parasztcsaládok nemes hagyománya volt a kódexek megõrzése, a feljegyzések folytatása. Az es gyûjtések idején még elõkerültek a padlásokról kéziratos könyvek, egyik-másikba az ötvenes években is került bejegyzés. De ezek már nem gazdag kiállítású kódexek, csupán egyszerû másolatok. A könyvek tartalma sokáig elevenen élt, még 1970-ben is voltak idõs asszonyok, akik a kéziratos szövegeket bár kottájuk nem volt magnóra tudták énekelni. A szövegek két alapmûre vezethetõk vissza. Az egyik Nikolaus Hermann Evangelia auf alle Sonnund Fest-Tag in gantzen Jahr (Az évnek vasár- és ünnepnapjára szóló evangéliumai) címû munkája 1560-ban jelent meg Wittenbergben, a másik Jakob Bohr Geistlicher Glückshafen (Az üdvözülés szent kikötõje) címû kiadványa. A könyveket nemcsak lemásolták, hanem részben újjá is formálták a szöveget. Hermann protestáns volt, Bohr katolikus. Sajátos jelenség, hogy ezeket a katolikus-protestáns kéziratokat mind a katolikus falvakban (Mosonszentpéter, Mosonszentjános /ma: Jánossomorja/, Mosonszolnok), mind a protestáns községekben (Levél, Hegyeshalom, Rajka) ismerték és olvasták. A protestáns könyvek a reformáció korában, sváb menekültek révén kerülhettek ezekbe a falvakba. Az egyes közösségek tanítóikkal, papjaikkal együtt érkeztek Magyarországra, s bizonyára vallásos könyveiket is magukkal hozták. A két említett könyvön kívül a Nürnbergi Biblia is forrásul szolgálhatott. A kutató, aki e parasztkönyvek keletkezését vizsgálja, megkerülhetetlenül szembesül azzal a kérdéssel, hogyan maradhatott érintetlen ez a kéziratos hagyomány a 16. századtól a 20. századig egy ilyen élénk kereskedelmi forgalmú vidéken. Gazdaságtörténeti források a mosoni parasztok vállalkozókedvérõl, rendkívüli mozgékonyságáról tanúskodnak. ( Tudatom Önnel, hogy korábbi években sokan utaztak Stájerországba is ) Figyelemre méltó, hogy ennek ellenére a Mosoni-síkság néprajzi szempontból viszonylag zárt, egységes terület, a helyi német kisebbség szellemi kultúrája markánsan elkülönül a nyugaton élõkétõl. Ez lehet a hagyományok erejének magyarázata, s ez a konzervativizmus az élet minden területén, még az étkezési szokásokban is kimutatható. Kögl jó szemmel vette észre a német közösség e sajátosságát: Évtizedek óta zarándokolnak Mariazellbe, de még egyszer sem fordult elõ, hogy egy új éneket is magukkal hoztak volna. A kéziratos könyvek közül talán a legértékesebb, a legszebben illusztrált Johann Anton Lang 1809-ben írott ún. Mosonszentjánosi Kódexe.

12 142 MANHERZ KÁROLY A kézirat bõr- és fatábla kötésû, 569 lapból áll, 51 illusztrációt és több mûvészi kivitelû iniciálét és képet tartalmaz. Eredetileg két rézcsattal záródott, de csak egy maradt ránk. A szerzõ nevét nemcsak a címlapról, de minden illusztrációról leolvashatjuk. A 220. és a 292. lapon például így szerepel: írá Andony Johannes Lang Mosonszolnokon a császári és királyi régi salétrombányában, nro 1, anno Az állam képzett munkásokat irányított erre a területre, mivel a salétrom a lõporgyártás alapanyaga volt. A környék helységnevei is tanúskodnak errõl az iparról, a korabeli anyakönyvekben gyakran találkozhatunk a salétromgyártó mester bejegyzéssel. A Mosonszentjánosi Kódex a következõ szövegeket tartalmazza: 1. Az üdvözülés szent hajója (Der Geistliche Glückshafen). Bohr mûve, kiegészítve más énekekkel. 2. Másfajta ének, Énekeljünk szívünk mélyébõl (Ein Anders Lieth, Singen will ich aus Hertzens Grund) 3. Szép komédia, Ádámról és Éváról (Ein schene Comedia, von Adam und Eva) 4. Két ének Szent Borbáláról és Katalinról, töredékek Szent Katalin legendájából. 5. Hasznos bibliai mondások, melyekbõl választhat minden keresztény igazat, mindenkor, ha üt az óra. (Nützliche Biblische sprich, da ein Jeter Christ, So offt die Uhr schlegt, Etwas Merkwürtiges daraus vernehmen kann) 6. Két aranyborjú (Zwey Gultene Kalber) 7. Krisztus születésérõl szóló játék (Das Christi-Geburtspiel) 8. Jászoljáték (Das Kribel gespiel) 9. A varga- és szabójáték (Das Schuster und Schneider gespiel) 10. A csillagének (Das Stern Gesang) ének, bibliai történetek 12. Állatgyógyító receptek vallásos ének 6 A kódex illusztrációi a mosoni németség anyagi kultúrájának hû tükrei, mi több, maguk is részei. 4. Az írásban és szóban áthagyományozott tradíció fontos szerepet játszott a magyarországi németség identitásának kialakulásában. Az identitás kialakulásában természetesen a nyelvhasználaton kívül az egy csoporthoz/közösséghez való tartozás és a környezet kognitív szervezése voltak meghatározóak. Az identitás csak olyan jellemzõkre építhetõ, melyeket a környezet és mások identifikációként ismernek el. Ezért az identitás megõrzése egy idegen nyelvû környezetben élõ kisebbség számára, amelynek ebben az idegen nyelvû környezetben kell helytállnia, összetett és nehéz feladat. Célunk volt a nyelvhasználat és a népi kultúra közötti összefüggések felmutatása és annak bemutatása, hogy a magyarországi németség ma a nyelvváltás, nyelvvesztés szakaszában van, vagy ahogy Hutterer Miklós találóan megfogalmazta az Entdeutschung -szakaszban. A nyelvjárás eltûnõben van, többnyire az idõsebb generáció beszéli, a német irodalmi nyelvet sajátítják el inkább, és a magyar nyelv már korán átvette az irodalmi nyelv szerepét. Az ismert történelmi folyamatokkal 7 magyarázható, hogy a magyarországi németek magukat a magyar társadalom tagjának, de egyben a német kisebbséghez tartozónak érezték. Ebbõl adódik a magyarországi németség jellemzõ kettõs identitása. Hasonló a helyzet a többi magyarországi ki-

13 Identitás és nyelvhasználat a kisebbségeknél 143 sebbség esetében is. A magyarországi kisebbségek kettõs identitásának a megõrzése haszonnal járhat Magyarország, illetve Európa számára. Hogy ebben a folyamatban milyen szerepe van a még meglévõ hagyományoknak, azt a következõ években a kisebbségek nyelvpolitikai ambíciói döntik majd el. A nyelvjáráskutatás és a néprajztudomány feladata továbbra is a nyelvi hagyományok vizsgálata, leírása és azoknak az egyes kisebbségek (közösségek) számára hozzáférhetõvé tétele identitásuk erõsítése céljából. Jegyzetek 1. Vö. Hutterer, C. J.: Sprachinselforschung als Prüfstand für dialektologische Arbeitsprinzipien. S. 100ff. In: Hutterer, C. J.: Aufsätze zur deutschen Dialektologie. Budapest, Tankönyvkiadó, S. 100ff. Kuhn, W.: Deutsche Sprachinselforschung. Geschichte, Aufgaben, Verfahren. Plaunen, S Vö. Erb, M.: Ungarische Lehnwörter in den neueren deutschen Sprachinseln Ungarns bis Hs. Dissertation. Budapest, ELTE Germanisztikai Intézet/Germanistisches Institut, Vö. Manherz, K.: Die Ungarndeutschen. Budapest: Útmutató Verlag, S Vö. Manherz, K.: a.a. O., S Vö. Manherz, K.: Sprachgeographie und Sprachsoziologie der deutschen Mundarten in Westungarn. Budapest, Akadémiai Kiadó, Vö. Manherz, K. Boross, M.: Der Sankt Johanner Kodex. Budapest: Pytheas Kiadó, Vö. Mirk, M.: Sprachgebrauch in Pilisszentiván/Sankt Iwan bei Ofen. In: Ungarndeutsches Archiv 1. Budapest: ELTE Germanisztikai Intézet, 1997, S. 99ff. Sewann, G.: Ungarndeutsche und Ethnopolitik. Ausgewählte Aufsätze. Budapest: Osiris/MTA Kisebbségkutató Mûhely/LdU, S. 129ff.

14 MISKOLCZY AMBRUS Szépirodalom és szabadkõmûvesség A varázsfuvola és A Cigányiász A Cigányiász a román irodalom elsõ remekmûve. Szerzõje: Ion Budai-Deleanu ( ) két teljes változatát is elkészítette. Az elsõt az 1790-es évek derekán, a másodikat 1810 körül fejezhette be. A román szépirodalom számûzetésben született. Mert a Hunyad megyei csikmói görög katolikus lelkész fia, Budai miután Bécsben is végzett teológiai tanulmányokat, az erdélyi egyházi vezetés merevsége elõl még 1787-ben Lembergbe ment, ahol bírósági ülnök lett, itt alapított családot is, mégis számûzöttnek tekintette magát. A Cigányiász szerzõje szerint hõsi-komikus-szatirikus költemény (poemation). Tizenkét énekbõl áll, mint az Aeneis, és akár annak a magyarra is lefordított Blumauer-féle paródiája. A román mû eposzparódia és hõseposz egyszerre. Elöljáróban A Cigányiász a második változat cselekményét vázoljuk fel. Karós Vlád vajda (Vlad Þepeù) a török elleni harcra készülve megreformálta a cigányok életét: szabadságot, fegyvert és birtokot adott nekik, és megparancsolta, hogy menjenek a Bãrbãteùti (bãrbat=férfi, mondjuk: Legényfalva) és Inimoasã (inimã=szív; Bátorfalva) közötti Spãtenibe. (spate=hát; Hátfalva, tehát: háttal, mint a rákok, másik értelmezés szerint Spãteni Kardfalva lenne, mert spadã=kard) A rostások, aranymûvesek, üstfoltozók, kovácsok, kanalasok, sátorosok vajdáik vezetésével fel is vonultak Alba (albã=fehér) és Flãmîndã (flãmînd=éhség) között. Menetükben azonban állandóan akadályozzák õket a túlvilági erõk: a Sátán (Sãtana) és lánya, a Gyûlölet (Urgia). A Sátán el is rabolta az egyik majdani hõs, Parpangel menyasszonyát, és elvarázsolt kastélyba zárta. Megadta ugyan a lehetõséget az útra kerekedõ võlegénynek, hogy jegyesét láthassa, de amikor ez felfedte fátylát, újra eltûnt. Hosszas keresés után reggel együtt ébredtek fel az ágyban, de a szûzleányok védõszentje, Szent Szpiridon a palotát pocsolyává változtatta. Parpangel folytatva útját, a harcias Argineanullal találkozott, méghozzá két forrásnál. Ittak is azokból, de nem abból, amelyikbõl kellett volna. Az egyébként békés Parpangel az élet vízébõl merített, és vad harcossá változva készült a nagy küzdelemre, amíg az egyik bokorban észre nem vette szíve választottját, Romicát, aki ekkor megint csak eltûnt, a nekikeseredett ifjú öngyilkos akart lenni, ám anyja, a varázsló (Brânduùa) sebezhetetlenné tette. Közben Vlád próbára tette a cigányokat, amikor töröknek öltözve rájuk támadt, mire ezek megadva magukat, bocsánatért esedeztek, de amikor a vajda felfedte magát, hûséget fogadtak. Amikor eljött a csata napja, derekasan is harcoltak, és fõleg az idõközben odavetõdött Parpangel, amíg le nem esett lováról, és össze nem törte csontjait. A varázsló öregasszony azonban meggyógyította, és így hatalmas lagzit csaphatott újra megtalált jegyesével. Vlád megnyerte az elsõ csatát. A gyõzelmi mámorban a cigányok nagy vitába kezdtek, hogy milyen is legyen a jövõ államformája. A vita azonban verekedéssé fajult, a cigányok szerteszóródtak. Örök határozat szerint azonban még nem ütött a török végének az órája. Vládot közben bojárai is elárulták. Elhatározta, számûzetésbe vonul. Az égi parancs nyomán született döntése ellenében egyik harcos, Romândor, majd a román sereg harcra szólította vezérét: Vezess minket bárhova, / Akár a szabadságba, akár a halálba! Így zárul a mû, ill. annak második változata. És kezdõdik az exegézis, és annak paródiája is. De maga a mû sem más, mint a paródia exegézise és az exegézis paródiája. Budai mindkét válto-

15 Szépirodalom és szabadkõmûvesség 145 zathoz írt egy-egy prológust és egy-egy ajánló levelet Mitru Perea (aki nem más, mint régi barátja, Petru Maior) híres énekes -nek. Az elsõ változat ajánlólevelében még felemlegette Voltaire eposzparódiáit is, és magyarázó jegyzeteket fûzött mûve egyes részeihez. A második változatban a jegyzeteket már egy-egy olvasó jegyezte. Az értelmes magyarázatokat például Mitru Perea. A legnagyobb képtelenségeket (Onochephalos = Szamárfej) eszelte ki, de a leegyszerûsítõ Simpliþian (simplu=egyszerû) és a tudós-tudálékos Erudiþian (erudit=mûvelt) is kitettek magukért, nem is beszélve Idiotisrõl, míg Filologos helyesírási kérdéseket feszegetett. Kétszer közbeszól Micromegas is, amikor a szerzeteseket megkísérti a szerelem, ami Voltaire szellemének jelenlétére utalt. A korabeli olvasóközönség várakozási horizontja jelenik meg ezekben a jegyzetekben, és az egész már-már groteszk hangzavar. Ez pedig kiáltó ellentétben áll azzal a harmóniával, amely a felvilágosodás nagy hite, és melynek templomai a szabadkõmûves páholyok. A titkos társasági élet divat volt. Mint Adam Weishaupt, ingolstadti professzor, az Illuminátusok Rendjének alapítója 1792-ben hangoztatta, a természet rendjébõl következõen maga Isten ültette el a nemesebb és szebb emberi lelkekben a titkos társaságok iránti vágyat azért, hogy a többieket tökéletességre és boldogságra vezessék ben viszont éppen a központi hatalom próbálta a maga javára kamatoztatni a titkos társasági élet tapasztalatait. II. Lipót II. József utódja Titkos Társaság -ot szervezett. Ez amolyan értelmiségi tanácsadókból álló munkacsoport volt, tagjai egy része a szabadkõmûves páholyokban is megfordult, miközben a fõszervezõk szabadkõmûves-ellenesek voltak. 2 Magyarországon az volt a célja, hogy a polgárság és a parasztság elégedetlenségével, annak felszításával a nemességet sakkban tartsa. Nem kétséges, hogy ez a társaság román értelmiségiekkel is kapcsolatba lépett, talán magával Budaival is. Barátjával, a bukovinai Vasile Balùsal és az erdélyi ugyancsak szabadkõmûves Ion Piuariu-Molnarral mindenképpen. 3 Budai pedig ben igazolatlanul hiányzott Lembergbõl, és feltehetõen az erdélyi román nemzeti követeléseket felsorakoztató Supplex Libellus Valachorum összeállításában vett részt. Budai egyik monográfusa szerint majdnem tíz évig tartózkodott [ ] olyan körökkel állva kapcsolatban, amelynek olyan lázadó írók voltak a tagjai, mint Alxinger, Blumauer, Born, olyan Bécsben, hol még Mozart mûvei is összeesküvési szimbólumokat tartalmaztak, közben pedig Horea az 1784-i parasztfelkelés egyik vezetõje négyszer is megfordult a császárvárosban, élvezve a rózsakeresztesek támogatását is. 4 (Ezen titkos társaság tagja lett volna állítólag maga a majdani császár és király Lipót fõherceg is (aki aztán II. Józsefet követte a trónon, bár ezt még nem lehetett bizonyítani). Viszont Mozart egy másik rózsakeresztesrõl az erdélyi születésû Ignaz Bornról mintázta Sarastrót. 5 De melyek voltak ezek a szabadkõmûves elemek, miként rejtette el õket a román író nagy mûvében, annak változataiban? miközben szinte hivalkodott velük, úgy mint Mozart A varázsfuvolában. A szabadkõmûves szimbolika szó szerint szemet szúró. A Cigányiász elsõ változatának kéziratos címoldalán egy piramis rajzát láthatjuk. A teljes hosszú cím (Cigányiász avagy a cigányok táborozása. Hõsi-komikus-szatirikus költemény 12 énekben, amelyet Leonachi Dianeu énekes mester alkotott, Mitru Perea sok észrevétellel és kritikai, filozófiai, filológiai és teológiai magyarázattal gazdagított és kiadatott) után következik egy piramis rajza, alá írva: a piramisnál. Az ajánlólevél is így zárul: Légy egészséges, és írjál választ éppen a piramishoz. A második változatban az ajánlólevél keltezése a következõ: március 18. A piramisnál. Egyiptomban. A piramis a szabadkõmûves szimbolikában és mitológiában elõkelõ helyet foglal el. Born maga is írt egy értekezést az egyiptomiak misztériumairól, és benne külön kiemelte, hogy Osiris szerette a zenét. A varázsfuvola 1791-i nyomtatásban megjelent librettójának címlapján is piramist látunk. A metszetet Mozart egyik szabadkõmûves társa készítette. 6 Ott látjuk a piramist az Amerikai Egyesült

16 146 MISKOLCZY AMBRUS Államok Nagy Pecsétjén, és ezt akár egydolláros bankjegyen is. Ez hangsúlyozta Joseph Campbell azon eszmények képi megjelenítése, amelyek jegyében megalapították az Egyesült Államokat. Nézd ezt a dollárost. Itt az Egyesült Államok nagy pecsétje. Nézd a bal oldalon a piramist. A piramisnak négy oldala van. Mint négy körzõ. Mind a négy ponton, ahol a körzõk le vannak szúrva, lehet valaki. Aki itt lenn van, csak az egyik oldalon lehet egyszerre. De a csúcson a vonalak összefutnak, és itt nyílik a világra Isten szeme. [ ] Ha megszámolod a piramist alkotó kõsorokat, 13-at találsz. A legalsón római számokat látsz. Természetesen 1776-ot. Aztán, ha összeadod egy meg hét és hét meg hat, az eredmény: 21, ez pedig az ész korszaka, nemde? 1776-ban nyilvánította ki függetlenségét a 13 állam. A tizenhármas szám az átalakulás és az újjászületés száma. Az utolsó vacsorán 12 apostol vett részt és Krisztus, akinek meg kellett halnia és feltámadnia. 13 az a szám, amely megszabadul a 12 hatalmából és átmegy a transzcendenciába. 12 a csillagképek száma, és emellett a Nap. Ezek az emberek nagyon is tisztában voltak a tizenhármas szám jelentõségével, mint a feltámadás, újjászületés és új élet számával, és ezzel állandóan játszottak is. 7 Ion Budai-Deleanu is játszott a számokkal, amelyekben a világ rendje fejezte ki önmagát, miként a középkori számmisztikában Isten tette azt. Adjuk össze a második változat ajánlólevelét záró keltezés 18 marþ, 1812 számait: , az eredmény: 21. A 13-as szám is kijön, ha a napok és a hónap számát adjuk össze. A numerológia útjai azonban még messzebbre is vezetnek. Akik járatosak 8 a numerológiában, rögtön észreveszik a redukciós lehetõségeket egyes számait összeadva 12-t kapunk. Ennek redukciója: 3. Március maga is három, lévén harmadik hónap. 18 pedig 9-et ad =15, maga is sokatmondó szám, mert redukciója: 6. Ez pedig Vénusz száma, az alkotás, a szerelem és a szépség kifejezõje. De vegyük csak közelebbrõl szemre azt a piramist, amelyet Budai A Cigányiász elsõ változatának címoldalára rajzolt, az is 13 rétegbõl áll. Jellemzõ, hogy a felsõ sorok még jól elválnak, míg a legalsó vonalak már majdnem összefolynak; a szerzõ akár alulról felfelé, felülrõl lefelé kezdte el a vonalkázást, vigyázott arra, hogy kijöjjön a 13-as szám. Az ajánlólevél írója így is érzékeltette, hogy beavatott, eljutott a piramishoz, és a tudás birtokában van. Nem tudjuk, hogy ismerte-e Budai a Nagy Pecsétet. Látta-e az aláírást, amely újat ígért: Novus ordo seclorum = a világ új rendje. Elnézegette-e azt, hogy a Nagy Pecsét csonka piramisa 13 rétegbõl áll, és fölötte a Szentháromsághoz hasonlóan, miként néz ránk Isten szeme? Eltûnõdött-e azon, hogy az amerikai piramis elõtt az új világot jelképezõ zöldellõ tájat láthatunk, mögötte pedig sivatagot: a háborúk és felfordulások európai világát? Ha ismerte Budai a nagy pecsétet, akkor jelentése van annak, hogy az amerikai piramisnak a bal oldalát láthatjuk, õ pedig jobb oldalát rajzolta meg; ez ama fordított világ, és az üzenet: nálunk minden másképpen van. Még a nevünk is. A szerzõ neve Leonachi Dianeu sem más, mint Ionachi Deleanu anagramja, Ionachi pedig az erdélyi Ion Kárpátokon túli változata. Az ajánlólevél címzettje: Mitru Perea a régi erdélyi barát: Petru Maior. Ez a titkolózás is része az írói játéknak. Saját álneve kapcsán meg is jegyezte: megadom neked a kulcsot, hogy eljuss a titokhoz, hiszen a név: Leonachi Dianeu anagram. Ez a titkolózás tehát részben áltitkolózás, a titkolózás paródiája is. Sokan úgy vélik, hogy Budai 1812-ben fejezte be a mûvét. Lehet. De nem véletlen, hogy a második változat címlapján viszont az 1800-as esztendõ áll. Márpedig ennek lehet a legmélyebb jelentése. Janus-arcú esztendõ, egyik arc a múltba, a másik a jövõbe tekint. Janus a kezdet istene, aki két arcával egyszerre látott a múltba és a jövõbe. Temploma békében zárva állt, háború idejére kinyitották. A Janus-arc átvitt értelemben kétszínûsködést és alakoskodást jelent. Budainál a szimbolizáló fontoskodást és a rejtett üzenetek szövevényét. Paródiába illõ mozzanat az is, hogy A Cigányiász elsõ változatának kritikai kiadásában a kéziratos címlap piramisrajzát a nyomda háromszöggel helyettesítette, mire az a kismonográfia, amely a szabadkõmûves mozzanatokra felhívta a figyelmet, rögtön azon következtetésre jutott, hogy a háromszög a három román ország : Erdély, Havaselve és Moldva szimbóluma. 9 A külön-

17 Szépirodalom és szabadkõmûvesség 147 bözõ államokban élõ románság szimbolikus alakjai viszont megjelennek a mûben. Parpangel barangolásai közepette egy kúthoz ért, amelybe egy öregembertõl kapott gyûrûn keresztül bepillantva három császárkisasszonyt pillantott meg, akik keserûen siratták sorsukat, azt hogy mindenkinek ki vannak szolgáltatva. Igaz, ketten jobban voltak öltözve, mint valami úrnõk, míg a harmadik nagyon szegényesen, és minden rablónak, bitorlónak kedvére kellett tennie. A török fennhatóság alá tartozó Havasalföld és Moldva lennének a jól öltözöttek és Erdély a megalázott? Az 1970-es években irodalomtörténész és történész egyértelmûen a nemzeti egység igényét és vágyát olvasta ki. Valóban, az erdélyi román felvilágosodás nagy alakjai egyértelmûen a román nép egységes jellegét vallották és hirdették. A három császárkisasszony látomásához az irodalomtörténész még hozzátette, hogy A Cigányiászt befejezõ nagy verekedés mély magyarázata az, hogy még nem ütött az egyesülés órája. 10 De hogy Budai állami egységre gondolt volna, azt az hitelesíti, hogy Schlözernek Az erdélyi németek története címû mûvébõl külön kiírta: A természet ezeket a tájakat politikai egységnek rendelte. Erdély, Havaselve és Moldva ezen országok többször is egységet alkottak, és közös, gyakran keserû sors jutott nekik. 11 Aligha álmodozott Budai a Habsburg Birodalom felbomlásáról, az egységet, ha arra gondolt, talán ezen birodalom kereteiben képzelhette el. Amikor hatalmas költeményét írta, akkor az emancipáció követelménye villanhatott fel lelki szemei elõtt. Mert Parpangel aztán verekedõ tömeget pillantott meg, majd azt, amint a tenger mélyébõl felbukkant egy vitéz, akinek zászlaján ez állt: Harmadszor jövök, hogy megbékítselek benneteket! / A verekedõk felfigyelnek és elhallgatnak. A jegyzetben Idioteseanul megjegyzése olvasható: Ezek olyan dolgok, amelyeket nem értek. Mire Onokephalos, azaz: szamárfej is hozzáteszi: Én sem, cimborám! Majd így folytatódott a cselekmény: Parpangel amikor látja, amint a vitéz, aki mindenütt békét teremt, elindul a három rab nõvér felé, megkérdi az öreget, hogy mi történik. A válasz: Õ az, aki / megtöri a pogány szokást / és szabadságot hoz a raboknak, / amikor majd el kell jönnie. Azt már nem tudhatta meg Parpangel, hogy ki a három császárkisasszony, mert felébredt álmából. A hármas szám a fenti epizódban, majd a hallgatás szintén szabadkõmûves elem. Ki lenne a hõs? Horea képzete villant volna fel? Az író új megváltót várt. Emellett azonban az 1784-i parasztfelkelésbõl sok minden élhetett az emlékezetében. Van, aki úgy véli, hogy Horeát a szabadkõmûves misztika hatása vezette volna, amikor felkelõ társait a tölgyhöz hívta, miként Budai barátját a piramishoz. 12 De hogyan is került a levélíró a piramishoz? Mint írja, 30 esztendeje, hogy idegenbe kellett mennem, elhagyva hazámat. Önkéntesnek jelentkezett a török elleni háborúba, amely egyébként 1788-ban robbant ki. Aztán az osztrák sereget a franciák ellen vetették be, és írónk Mantuánál francia fogságba esett. Galliában hosszú börtön várt rá, ahol sokat tanult, több nyelvet sajátított el, és leginkább a hadtudományban képezte magát. Szolgálatot vállalt a franciáknál, kapitány lett. Egyiptomba küldték. Oh, mely boldogság fogott el ezen út miatt, arra számítva, hogy ott megtalálom õseink fészkét és igaz nemzetünket! Hiszen állandóan hallottam, és mindenütt azt mondták, hogy a mi cigány népünk Egyiptomból ered és a dicsõ fáraóktól származik. De hiába: nagy keserûséggel vettem tudomásul, hogy a mi cigányaink Egyiptomban is ugyanolyanok mint mi, mindenki csúfolja és szidalmazza õket, hogy nem akarják magukat semmiféle rendhez sem tartani, nem akarják magukat jobb erkölcsökkel jobbítani és elméjüket jeles tudományokkal megvilágosítani. Közben pedig õ maga egyik csatában megsebesült, egy ágyúgolyó egyik lábára nyomorékká tette. Így aztán hegedûvel és énekekkel kezdte magát mulatni. A mieink közül is többekkel megismerkedett, elsõsorban Mîrzával, aki szereti nemzetét és hõn törekszik arra, hogy népünket valamiféle rendre szoktassa. Õ nyitotta fel a szememet sok mindenre, különösképpen eredetünkre, hiszen ott született és nõtt fel, ahol mi szerencsétlenek meghasonlottunk. Mint mondja, Indiából származunk, és nyelvünket is beszélik ott a mai napig, de errõl majd máskor fogok írni.

18 148 MISKOLCZY AMBRUS A levélíró piramishoz vezetõ útja beavatás. Osztrák és francia fokozaton ment át a beavatott. A napóleoni idõkben a hadifogságban számos szabadkõmûves páholyt alakítottak. 13 Egyiptom talán pedig Bukovina is lehet. 14 Ezt a régiót Budai jól ismerte. Innen jött Bécsbe Vasile Balº, aki maga is fordított románra különbözõ német írásokat, õ maga is szabadkõmûves volt, majd II. Lipót már említett Titkos Társaságának lett a tagja, és így 1791-ben elnyerte a bukovinai kormányzó tisztét. Feltételezhetõ hogy éppen A Cigányiász bevezetésében Vasile Balº lett volna az a bizonyos Mîrza, akinek nevét Montesquieu Perzsa leveleinek Mirzája ihlette volna. Vasile Balºot késõbb azzal is vádolták, hogy testvérétõl, Iordachétól forradalmi verseket kapott. A testvér pedig tagja volt a Sadagurán alapított Minerva nevû titkos társaságnak, amely a lengyel társaságok hálózatába is belépett, és aztán a biztonságosabb moldvai fõvárosba, Jászvásárba telepedett át. Budai szerencsésen megúszta az 1795-ös esztendõt ben, amikor a lengyelek rövid idõre elfoglalták Lemberget, óvatosan távol tartotta magát minden nyílt rokonszenv-nyílvánítástól. De amikor A Cigányiászban elmarasztalta az idegen elnyomást, mintha szó szerint vett volna át részeket Kosciuszko titkárának, a jakobinus Józef Pawlikowskinak a lengyel függetlenség mellett érvelõ röpiratából. Hagyatékában Napóleon-szobrocskát is találtak. Mindez nem tartotta vissza Budait, hogy testvérével, Aronnal ne kérjen nemességet, az Erdélyi Udvari Kancellária révén nemességet is nyert, és ennek megítélésekor 1809-i érdemeire, illetve példás hûségére is hivatkoztak. A címeren is ott látjuk a piramisra tekeredõ kígyót, és a harcost; talán Romândort? A Cigányiász beavatási útról is szól. A beavatás a szabadkõmûves rituálé eleme. Budai ezt is parodizálja. Nemcsak Parpangel lakodalmi nótája emlékeztet A varázsfuvola Papagenójának énekére, hanem az ifjú cigány paródiaszerû csodálatos kalandjainak egész sora is. Hiszen a mozarti figura, Papageno beavatása egyben a beavatásra alkalmatlanok próbáinak és viszontagságainak paródiája. Félreértés ne essék, Mozart nem a beavatást parodizálja, hanem azt, amikor erre alkalmatlan emberek vállalkoznak, akiknek azonban szintén joga van a boldogságra és meg is találják. A Cigányiászban egyelõre nincs boldogság, hacsak az nem, hogy lehet egyszerre sírni és nevetni. Jegyzetek 1. Adam Weishaupt: Das verbesserte System der Illuminaten. Frankfurt Leipzig, Denis Silagi: Ungarn und der geheime Mitarbeiterkreis Kaiser Leopolds II. München, Erich Prokopowitsch: Die Wiener Geheime Assoziation und der Bukowiner Bojar Basilius von Balsch. Südost-Forschungen, Mircea Vaida: Ion Budai-Deleanu. Bucureºti, Paul Stefan: Die Zauberflöte. Wien Leipzig Zürich, H. C. Robbins Landon: 1791 Mozart utolsó éve. Budapest, Joseph Campbell Bill Moyers: The Power of Myth. New York, Miután a eddigieket egyetemi elõadásomban elmondtam, két hallgatónk, Fejér Izabella és Nagy Lajos azonnal jelezték a további kombinációkat a bekezdés végéig. 9. Vaida: i. m ªerban Cioculescu: Ion Budai-Deleanu campion al unirii tuturor românilor. Ion Budai-Deleanu. Szerk.: Rodica Chiriaciescu. Bucureºti, Iosif Pervain: Ion Budai-Deleanu apologet al unitãþii noastre naþionale. Tribuna., jún sz Vaida: i. m François Collaveri: La franc-maçonnerie des Bonaparte. Paris, Elvira Sorohan: Introducerea în opera lui Ion Budai-Deleanu. Bucureºti,

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc

Részletesebben

BERNARD CERQUIGLINI A FRANCIA NYELV SZÜLETÉSE

BERNARD CERQUIGLINI A FRANCIA NYELV SZÜLETÉSE BERNARD CERQUIGLINI A FRANCIA NYELV SZÜLETÉSE Cet ouvrage, publié dans le cadre du Programme de Participation à la Publication (P.A.P.) Kosztolányi, bénéficie du soutien du Ministère des Affaires Étrangères

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó vizsga témái. Történelem 9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

A Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások

A Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások A Nagy Háború (1914-1918) emlékezete Megyei Történelem Verseny 1. forduló - megoldások 1. feladat (10 pont) 1. Igaz 2. Hamis 3. Hamis 4. Igaz 5. Igaz 6. Hamis 7. Igaz 8. Igaz 9. Igaz 10. Hamis 2. feladat

Részletesebben

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

Indiai titkaim 31 Törökország európai része

Indiai titkaim 31 Törökország európai része 2011 május 06. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Indiaiértékelve titkaim 31 Give Indiai titkaim 31 Give Indiai titkaim 31 Mérték Give Indiai titkaim 31 Give Indiai titkaim 31 1/5 2/5 3/5 4/5

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó

Részletesebben

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kialakulása Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:? szláv rúnák (rovásírás)? óbolgár rúnák A szó és írás szakrális és mágikus jellege

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

GAZDASÁGI MINTAÁLLAM A BALTIKUMBAN. Expelliarmus csapat

GAZDASÁGI MINTAÁLLAM A BALTIKUMBAN. Expelliarmus csapat GAZDASÁGI MINTAÁLLAM A BALTIKUMBAN Míg mások háborúznak, te, boldog Porosz Hercegség, fejlődj! Expelliarmus csapat F E L K É S Z Í T Ő TA N Á R A I N K : O M I S C H E L M Ó N I K A, M O L N Á R G Y U

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Székely Tanintézet Tevelen

Székely Tanintézet Tevelen Mentoromnak, Földi Istvánnak emlékére Fábián Margit Székely Tanintézet Tevelen A Teveli Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet története Földi István leveleinek tükrében Előszó 2007-ben Erdős Borbála,

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év

Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év VIII. Német támadás Belgium és Franciaország ellen VIII. osztrákmagyar támadás Szerbia ellen IX. 1. marne-i csata állóháború kialakulása

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Indiai titkaim 31 Törökország európai része

Indiai titkaim 31 Törökország európai része Indiai titkaim 31 Törökország európai része 2011 május 06. Flag Szöveg méret Mentés 0 Még nincs értékelve Mérték Emlékszem, 1993 nyarán, tehát indiai utazásunk el?tt fél évvel történt, amikor Bécsben jártunk.

Részletesebben

Tananyagok. = Feladatsorok. Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás

Tananyagok. = Feladatsorok. Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás Tananyagok = Feladatsorok Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás Hogyan készült? a. kérdőívek b. előkészítés, NAT c. tananyagvázlatok d. konzultációk e. tesztelés f. véglegesítés külön-külön

Részletesebben

ISKOLA. Órakeret Témakör iskolám, osztálytermem

ISKOLA. Órakeret Témakör iskolám, osztálytermem 2. évfolyam A 2. évfolyam megkezdésekor a tanulók már rendelkeznek idegen nyelvi tapasztalatokkal így az általános célkitűzések az alábbiak szerint fogalmazhatók meg: 1. az idegen nyelv tanulása iránti

Részletesebben

ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András

ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András 1 Készült az Európai Unió és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

275 éve született Benyovszky Móric kiállítás

275 éve született Benyovszky Móric kiállítás 2016/09/27-2017/01/28 A magyar történelem egyik legkalandosabb életű egyénisége, az egyik leghíresebb magyar világutazó, hajós és katona, az indiai-óceáni szigetvilág első európai uralkodója, Benyovszky

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.

Részletesebben

Szakmai beszámoló Generációs-híd program Jeles napok tevékenység

Szakmai beszámoló Generációs-híd program Jeles napok tevékenység Szakmai beszámoló Generációs-híd program Jeles napok tevékenység Előzmények Projekt adatai: Kedvezményezett Projekt címe Projekt azonosítója Alsómocsolád Község Önkormányzata Mintaprogram a minőségi időskorért

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Katolikus iskolák XV. országos Takáts Sándor történelemversenye

Katolikus iskolák XV. országos Takáts Sándor történelemversenye Katolikus iskolák XV. országos Takáts Sándor történelemversenye Nevezési lap Az intézmény neve és címe: (lehet az intézmény hivatalos bélyegzője is) A csapat neve:... A csapat tagjainak neve, évfolyama:

Részletesebben

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában! Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa

Részletesebben

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Kar: Történelem-Filozófia Egyetemi év:ii. Félév:I. I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Tantárgy neve: Nemzetközi

Részletesebben

Tárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr.

Tárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr. Félév szám Min félévszám Max félévszám Tárgyfelvétel típusa Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a tárgycsoportban Tárgyfelelős nyomtatási neve ANYISM01 TORTKONO01 TORTKONO0

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

PAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról

PAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról PAX BRITANNICA Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943 OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 1996 TARTALOM ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS 15 I. KELET-EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓK 43 BEVEZETÉS 43

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály Neved: Felkészítőd: Iskolád: Osztályod: 2013. 1 Általános tudnivalók Iskolánk, a nyirádi Erzsébet királyné Általános Iskola már tízedik alkalommal

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

Kiállítás Goldmark Károly hagyatékából

Kiállítás Goldmark Károly hagyatékából 2015/12/08-2016/03/05 Emlékek életemből címmel Goldmark Károly (1830 1915) pályáját felidéző kiállítás látható a zeneszerző halálának 100. évfordulója alkalmából a Zeneműtárban 1. oldal (összes: 8) 2.

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Tonton-mánia a francia médiában

Tonton-mánia a francia médiában 2011 május 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Harminc évvel ezelőtt, május 10-én, pontosan este 8 órakor a francia

Részletesebben

Ma egy 100% életszerű német élethelyzetbe viszlek el! Gyere velem!

Ma egy 100% életszerű német élethelyzetbe viszlek el! Gyere velem! Ma egy 100% életszerű német élethelyzetbe viszlek el! Gyere velem! Ha úgy hozza az élet, hogy irány Németország, Ausztria vagy Svájc, mert ott könnyebbnek látod az életet, akkor állásinterjúra akkor is

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május EMELT SZINT. Írásbeli feladatsor megoldása

TÖRTÉNELEM. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május EMELT SZINT. Írásbeli feladatsor megoldása PRÓBAÉRTTSÉGI 2004.május TÖRTÉNLM MLT SZINT Írásbeli feladatsor megoldása Általános szaktanári útmutató a történelem írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.

Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2. Makedónia geopolitikai helyzete Csörgics Mátyás 2009. december 2. Tematika Tézis Generális ismeretanyag Regionális bontás Nemzetközi kapcsolatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Tézis Biztosított Makedónia

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c

Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban. 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.

Részletesebben

JELENKOR. Propaganda Hitler után

JELENKOR. Propaganda Hitler után JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt

Részletesebben