A ROMÁK EREDETE ÉS TÖRTÉNETE A KÖZÉPKORTÓL NAPJAINKIG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A ROMÁK EREDETE ÉS TÖRTÉNETE A KÖZÉPKORTÓL NAPJAINKIG"

Átírás

1 Dr. Várnagy Elemér: (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, tanszékvezető főiskolai tanár, Zsámbéki Pedagógiai Főiskola) A ROMÁK EREDETE ÉS TÖRTÉNETE A KÖZÉPKORTÓL NAPJAINKIG A romák eredetéről korábban a köztudatban különböző romantikus elképzelések éltek. Olyan hiedelem is napvilágot látott, mely szerint a fáraó népeként Egyiptomból származnak. Ez és más naiv elgondolások minden történeti alapot nélkülöznek. Igaz, - Bari Károly neves roma költő és népmesekutató megfogalmazásában, hogy a romáknak nincs leírt történelmük, de van nyomon követhető történetük. Ismeretes, hogy minden nép életútjának fordulóit, nevezetes eseményeit megörökíti a szájhagyomány. Esetünkben emellett egy rendkívül fontos, egzakt adatokkal rendelkező tudomány lesz segítségünkre: az összehasonlító nyelvészet. E komparatív nyelvészeti kutatások derítettek fényt a romák eredetére is. E kutatómunkában fontos szerepet játszott Vályi István magyarországi református lelkész, aki külföldi tanulmányai során együtt tanult malabári (indiai) diákokkal. Feltűnt neki beszédüket hallgatva hogy nyelvük igen hasonlatos az ő községe cigány közösségének nyelvezetéhez. Megindultak a vizsgálatok, melyek során kiderült főleg az ősi szanszkrit nyelvvel való összevetés során, hogy a nálunk használatos cigány nyelvjárások eredete közös ősi indiai nyelvre vezethető vissza. Rendszertanilag a roma nyelvjárások az indoeurópai nyelvcsaládba tartoznak sok más rokonnyelvvel együtt (latin, német, orosz, angol, francia stb.) Valóban, a roma nyelvjárások nyelvi struktúrája azonos az említett nyelvcsalád tagjainak nyelvi szerkezetével (pl. prepozíciók használata, deklinációk stb.). A ROM szó a cigány férfit jelenti, a ROMNYI a cigány nőt illeti, a ROMA pedig a többes számú alak: cigányok (a cigány elnevezésre majd a későbbiek során még visszatérünk). A romák őshazájának helye az indiai szubkontinens észak-nyugati területe: Pandzsab. Érdekes a szóösszetétel jelentése: pandzs = öt, ab = folyó. Valóban, ha térképre nézünk, e területen az öt folyó vidékét találjuk, az Indust és annak mellékfolyóit.(megjegyezzük, hogy a mai beszélt magyarországi cigány nyelvjárásokban is az ötös számjegyet pandzs-nak mondják a romák). Sajnálatos, hogy roma testvéreink kiszolgáltatott helyzetben voltak már az Őshazában. Az akkor még a mainál erősebben élő kasztrendszerben a hierarchia legalján éltek, a páriák csoportjába tartoztak, kiszolgálói voltak minden tekintetben a felettük lévőknek.

2 A lassú, de folyamatos elvándorlás a Krisztus utáni 5. században kezdődött. Mint minden felkerekedésnek a népvándorlások hullámverései közepette a romák elindulásának is külső okai voltak. Ez idő tájt a fehér hunok betörését sejtették, érezték meg ösztönösen, ami távozásra késztette őket. Egyébként érdekes jelenség történetük során szinte mindvégig, hogy sosem várták be a hódítót, nem szálltak szembe nyíltan az ellenféllel, inkább választották a passzív rezisztenciát, mint a konfrontációnak erőszakos módját. Talán ez az attitűd is a hagyományos indiai gondolkodásmódból fakad (lásd, pl. Mahatma Gandhi világszemléletét e tekintetben). Talán éppen ezért történetük során a romák sosem viseltek hadat, nem alapítottak fejedelemségeket, királyságot, önálló államiságot. A félnomád vándorélet első megszakítása a korabeli Perzsia volt. A nyelvi rétegvizsgálatok (a letelepedéssel kapcsolatos perzsa jövevényszavak a roma ősi alapszókincs mellett, arra rárakódva) kb. másfél évszázados tartózkodásra utalnak Perzsia területén, melynek a fenyegető mongol betörések vettek véget. A továbbvándorlás délnyugati irányt vett, Örményországba jutottak el a romák. Fontos állomása volt ez az ország történeti útjuknak, hisz itt találkoztak először a kereszténységgel. Mégpedig a keresztény hagyományok egy tisztább, de ugyanakkor sokkal díszesebb, ünnepélyesebb, liturgiában gazdagabb formájához jutottak, mely térben és időben is közelebb állt az ókeresztény világ szokásrendszeréhez. Ráadásul a befogadó örmény nép különös örömmel állt a romák mellé, kvázi missziós feladatot is láttak megkeresztelkedésükben. A fogadtatás öröme, az egyházi közösségekben való felszabadult beilleszkedés voltak valószínűleg azok a tényezők, melyek mintegy 400 éves marasztalást, viszonylagos letelepedést eredményeztek a romáknál. Az örmény jövevényszavak sokasága is erre utal. Az ezredforduló azonban változtatást igényelt. Köztudottan a szeldzsuk törökök ebben az időben kezdtek támadásokat indítani a keresztény örmények ellen. E szándékukat megsejtve szedték fel sátorfáikat a roma csoportok, hogy kivédjék a támadást. Egy kisebb csoport Kis- Ázsián át déli irányt vett, míg a nagyobb populáció nyugat felé tartott, a Balkán félsziget irányába. A déli irányba haladók eljutottak Egyiptomba (valószínűleg innen a téves hiedelem az egyiptomi eredetről!), ahol azonban nem álltak meg, hanem kötődtek egy akkor éppen arra vándorló, Szíriából nyugatra tartó népcsoporthoz. Az Omajád dinasztia népéről, a mórokról van szó. Érdekes ellenmondásnak tűnik: a megkeresztelkedett romák most egy iszlám vallású néphez csatlakoznak akkor, amikor eredetileg az örményektől éppen az iszlám vallású szeldzsukok miatt menekülnek el. Az Észak-Afrikai partvidéken való vándorlás vége a gibraltári átkelés lett, majd az Ibériai félszigeten évszázadokon át való békés együttélés mórokkal, spanyolokkal, zsidókkal. Az itt élő romákat hívjuk ma los gitanos-oknak. (Van olyan feltevés, mely szerint a gitan szó az Egyiptom szóból származik, illetve annak megváltozott maradványa.) A kezdeti évszázadokban a spanyolországi cigányok külön kolóniákban, városnegyedekben éltek, akárcsak a zsidók, mára azonban ez csak néhány városban mutatható ki. (Ilyen pl. a granadai Al-Ambra erődítmény körül letelepedett, többnyire mutatványosságból, kereskedésből élő gitan csoport). Sajnos, hogy többségükben nyelvileg asszimilálódtak a spanyolországi romák.

3 Térjünk vissza, azonban most az Örményországból nyugati irányba vándorló csoportunkhoz. Ők Görögország területére jutottak, ahol testvérként fogadja őket az ortodoxia, hisz keresztény testvérek érkeztek hozzájuk. Könnyen illeszkednek is az ugyancsak csillogóvillogó, gyertyafényes, ikonosztázionokkal ékesített templomok világába. Különösen kedvelik romáink a nagy egyház mellett működő atcinganosz nevű kisegyházat, azt a kisközösséget, ahol jobban otthon érzik magukat. Úgy tűnik, a cigány elnevezés is itt ragad rájuk (cigány, tsiganes, zigeuner). Egyébként a kisközösségekhez való vonzódás akárcsak ma már abban az időben is jellemző volt, szemben a nagyegyházakkal. Ennek több oka van. Alapvetően a sokkal melegebb, baráti légkör, ahol mindenki ismer mindenkit: egymásnak és a közösség vezetőjének aki többnyire maga is roma származású lelkipásztor elmondhatják egymás gondjait, bajait, örömeit, keserveit. Másrészt e kisebb vallási közösségek normarendszere közel sem olyan követelő, szigorú, mint pl. a katolikus egyház struktúrájában és funkciójában. A görögországi tartózkodás történései sorába meg kell említenünk, hogy a Peloponészoszi félszigeten akkor virágzó település, Gippe környékére sokan telepedtek a romák közül. Egyes verziók szerint innen ered az angolszász nyelvterületen használatos gipsy elnevezése a romáknak. (Mások az Egyiptom szóból vezetik le ezt a mai megnevezést.) - Feltétlen említésre méltó, hogy a vallási tolerancia szép példáját adják már akkor s ma is a Balkánon élő roma csoportok. Közismert, hogy Bizánc eleste után az ezredfordulót követő évszázadokban az iszlám térhódítási aspirációi egyre inkább érezhetők a Balkán félszigeten. Ennek hullámveréseit megsejtve a romák egy része is áttér a mohamedán vallásra. (Jó tudnunk, hogy szerte a világon a roma közösségek mindig annak a vallásnak lesznek hívei, amelynek környezetében élnek.) Monoteista vallásról lévén szó, nem okozott tehát különösebb problémát a váltás. Ezért azonban társaik az ortodox romák soha nem vetették meg őket. Ma is előfordul pl. Bulgáriában, hogy egy muszlin roma család betér egy keresztény templomba, ahol Mekka felé fordulva mondják el az oltár előtt a péntek déli imádságot. És ez az attitűd kölcsönös: nem egyszer láthatjuk, hogy romák (keresztény hitűek) lábbelijüket levetve, gyertyát égetve térdelnek a mecsetekben vagy dzsámikban a mihráb fülkénél, miközben Máriához fohászkodnak. Itt jegyzendő meg, hogy valószínűleg az ortodoxiával való találkozás eredménye a romáknál az a mélységes Mária-tisztelet, amely szinte föléje helyeződik a Jézus imádásának. A romák ma is fordított utat járnak: Jézust kérik, hogy ajánlja őket anyjának Szűz Máriának, holott a keresztény tanítás szerint Máriát azért kell tisztelni, hogy járjon közbe isteni Fiánál, Jézus Krisztusnál. A mában is észlelhető vallási türelemnek, nyitottságnak a másik irányába tehát történeti gyökerei vannak. Mindenesetre mi gadzsók (=nem romák) e tekintetben sokat tanulhatunk e népcsoporttól. Visszatérve a történeti fonalhoz, ismeretes, hogy a Balkán a XII-XIII. században egyre fenyegetettebbé válik a török hódítás tekintetében. A balkáni viszonylagos letelepedettség (országon belüli kisebb vándorlás csupán) következtében a romák életformájában is lassú változás következik be. A félnomadizálás mellett egyre inkább jelentkezik csírájában az a termelési forma, melynek során nem csupán a maguk szükségleteinek kielégítésére termelnek (fémművesség, kovácsmesterség, kosárfonás, sátorkészítés, stb.), hanem szolgáltató iparként másokat is ellátnak e tevékenységükkel, kezdenek sarjadni a hagyományos cigány mesterségek, melyek aztán évszázadokon át megélhetést biztosítanak a romáknak az európai országokban. A török hódítás előszelét érezve, kezdetben a keresztény vallású csoportok kezdtek el kisebb csoportokban, északi irányban szivárogni hazánk felé. A XIV-XV. század határmezsgyéjén vagyunk, fél évszázaddal a nándorfehérvári győzelem előtt. Részben megoszlik a roma népcsoport: keresztények mennek, mohamedánok maradnak illetve csapódnak a felfelé törő iszlám haderőhöz. Az előbbiek magyar, az utóbbiak török végvárakba szegődnek el

4 szórakoztató ipart űzve: mutatványosság, ének, zene, tánc, továbbá az előbb már említett mesterségek. Ettől az időtől fogva már írott dokumentumok is rendelkezésünkre állnak. Oklevelekből tudjuk például, hogy 1396-ban a pécsi püspök 25 sátoros cigány családnak engedélyezte a letelepedést a városfal tövében. A délről induló betelepedés természetesen ekkor még nem volt tömeges méretű. Nagyobb populáció akkor indult el, amikor Zsigmond király és császár un. menleveleket adott ki, amelyek szerint legálisan jöhettek az országba a roma csoportok. Valószínűleg élt még az országvezetés tudatában az a szép hagyomány, melyet országalapító Szent István királyunk fogalmazott meg fiához, Imre herceghez írt intelmeiben, mely szerint fogadjuk be az idegeneket, mert minél tarkább nyelvében, szokásaiban egy nemzet, annál értékesebb. Megjegyzendő egyébként, hogy a későbbiek során számos un. európai kultúrállamban tömeges üldözésnek, pogromoknak vetették alá roma testvéreinket. Magyarország e tekintetben kivétel volt, eltekintve azoktól a XX. századi helyi atrocitásoktól, amelyekről később még lesz szó. Az ezernégyszázas évek első felében indult meg tehát a roma népesség lassú áramlása a Balkánról. Ez a folyamat folytatódott 1526 után is, a hódoltság idejéből azonban kevés adat áll rendelkezésünkre. Békésen éltek a romák együtt a megmaradt magyar lakossággal illetve a hódító török népességgel. Szívesebben választották azonban a megmaradt erdélyi részeket és a Havasalföld tájékát. A nagyobb arányú betelepedés csak a hódoltság után, a XVIII. században következett be, a felvilágosult abszolutizmus korában, amikor is Mária Terézia intézkedései nyomán szisztematikusan jöttek a romák főleg az Alföld térségébe. Őket nevezi a szakirodalom az un. kárpáti cigány csoportnak. A királynő elképzelése az volt, hogy a török hódoltság következtében kipusztult vagy elmenekült magyar lakosság helyére telepíti a romákat. Ezért hívta őket újmagyaroknak. Úgy gondolta jóhiszeműen, hogy a mezőgazdaságban hiányzó munkaerőt velük fogja pótolni. Nem ismervén a romák történetét, vállalkozása sikertelen volt, hisz a félnomád életet élő a kézműiparba csak éppen belekóstoló romák alig-alig ismerték az állattenyésztést, növénytermesztéssel pedig soha nem foglalkoztak. Mária Terézia másik ballépése pszichológiai ismerethiányból fakadt. Annak ellenére, hogy l6 gyermeke született, közvetlen pedagógiai tapasztalatokkal nem rendelkezett. Ezért történt meg az a sajnálatosan brutális intézkedése, melynek alapján a kisgyermekeket (2-4 éves kortól) ki kell emelni a családból, elvenni a roma szülőktől és magyar parasztcsaládokhoz adni. Így gondolta a királynő a gyermekkori szocializáció földművelő környezetben fog végbemenni s így a romák részt fognak venni a magyarországi mezőgazdaság újjáélesztésében. Ennek az elgondolásnak valóra váltása ugyancsak meghiúsult. Tudjuk, hogy a kisgyermekkori szocializáció folyamatában döntő jelentősége van az anya-gyermek kapcsolatnak érzelmi vonatkozásban. Sok kisgyermek napjainkban is azért hospitalizálódik az egyébként mind anyagi mind személyi feltételekkel jól ellátott nevelési intézményeinkben, mert megszakad az édesanyjukkal való kapcsolat. Gondolhatjuk mennyire így volt ez Mária Terézia korában is. Ugyanis a roma családok kohéziós ereje hatványozottan nagyobb fokú a gadzsó családokénál. A gyermekekhez való kötődés életfontosságú a roma családokban. Nem véletlen, hogy roma asszonyok a legritkább esetben vállalkoznak abortuszra. A férfi családfő pedig egyenesen megtiltja a művi beavatkozást. Végül is a XVIII. század ilyen értelmű családpolitikája nem szüntette meg a vándorlást, sőt az egyre erőteljesebbé vált. Megindult az elvett gyermekek utáni keresés, a gyermekek szökése, a romáknak a parasztokkal szembeni konfrontációja (valószínűleg ebből a korból származik az a hagyomány, hogy sok helyen ma is a község roma lakossága egyszerűen parasztnak hívja mindazokat, akik gadzsók, azaz nem cigány származásúak). Ráadásul újra mint előtte évszázadokon át - előtérbe került az üldözöttség tudata, hisz a hatóságok erőszakosan fogtak hozzá a letelepítéshez, úgymond jogtalannak,

5 törvényellenesnek tartották a gyermekek visszavételét édes szüleikhez. Sajnálatos, hogy e tekintetben Európa szerte a különböző egyházak is szemet hunytak, sőt esetenként támogatták a romákkal szembeni antihumánus intézkedéseket egészen a II. Vatikáni Zsinatig, amikor is VI. Pál pápa elsőként a katolikus egyház történetében hivatalosan is deklarálta az egyház evangelizáló feladatait a roma közösségek irányába. Ez azonban csak a huszadik század második felében történt meg. Egyelőre menjünk azonban vissza a két évszázaddal előbbi időszakra, amikor a kárpáti cigány csoport megjelent a Kárpát-medencében (innen egyébként a romológiában használatos elnevezésük). Ez az a csoport, mely az említett események következtében sajnálatos módon elvesztette eredeti, Indiából hozott anyanyelvét és így nyelvileg teljesen asszimilálódott. Éppen ezért nyelvi tekintetben őket nevezi a szaktudomány a magyarországi nem cigány anyanyelvűek csoportjában magyar anyanyelvű cigányoknak. Hazánkban a roma kisebbségi populáción belül ők képviselik a legnagyobb százalékarányt, mintegy 70%-ot. Megjegyzendő azonban, hogy e nagyszámú csoporton belül is találunk kisebb közösségeket, melyek izoláltságuk következtében megőrizték eredeti nyelvüket. Ők tehát a romungró nyelvjárást beszélik. Térbeli elhelyezkedésűk a mai Magyarország területén a következőként alakult: Nógrád megye, Budapest környéke (Páty, Csobánka, Zsámbék, Pilisvörösvár, Biatorbágy, Pesthidegkút, Budakalász), Dunántúl (Pécs, Mohács, Versend, Dunaszekcső). Meg kell jegyeznünk, hogy a romungrók mellett a Kárpáti csoportban találjuk még az un. szinto cigányokat is, akiket köszörűsöknek illetve ringlispiles cigányoknak is neveznek, ugyanis az utóbbiak többnyire fél-vándor életet élnek ma is: mutatványossággal foglalkoznak (körhinta, céllövölde stb.) Ők magukat sokszor német illetve vend cigányoknak is nevezik (Zala, Tolna megyék). Az érdeklődők számára megjegyezzük, hogy nyelvtanulás esetén ajánlható Rácz Sándor néhány évvel ezelőtt megjelent Romungro-Magyar szótára illetve Mészáros György pár évvel korábban kiadott A szinto dialektus nyelvtana c. könyve. A mai magyarországi cigány anyanyelvű csoport másik nagy ága az előbb említett Kárpáti csoport mellett az oláh cigány csoport (egyes helyeken kolompároknak hívják őket), akik eredeti, Indiából hozott nyelvjárásukat használják, melyet évszázadokon át megőriztek vándorlásuk folyamán. A foglalkozás szerinti törzsi elkülönülés alapján kisebb eltéréseket találunk, egymást azonban megértik az indiai alap-törzsanyag alapján. A hazánkban élő, mintegy 20 % arányt kitevő oláh csoport törzsi ill. nyelvjárási tagozódásából felsorolunk néhányat: lovara (lókereskedő), colara (szőnyegkereskedő), cerhara (sátoros), masara (halász), fodozovo (kovácsok), romano rom (rézműves), kherara (házaló), csurara (késes), drizara (üstfoltozó) stb. Bár valamennyi nyelvjárás egyaránt fontos, hisz a beszélők anyanyelvéről van szó, mégis külön kiemelnénk a lova nyelvjárást (a lové = pénz szóból), mely minden valószínűséggel a magyarországi romák irodalmi nyelvévé alakul, hisz ezen a nyelven jelent meg. pl. Choli Daróczi József bibliafordítása, fordította le Nagy Gusztáv Az ember tragédiáját, jelentetik meg írásaikat mai roma költők, regényírók. Persze mindennek is történeti előzményei vannak. A Habsburg dinasztia egyik lelkes, a romák iránt empátiával rendelkező tagja, József főherceg a múlt században alcsuti kastélyában iskolát létesített cigány gyermekek számára. Igaz, a kezdeményezés nem volt hosszú életű, nem a romák, hanem a környék lakosságának előítéletes magatartása miatt, mégis fontos volt a romák nyelvfejlesztése tekintetében a főhercegnek az a lépése, mellyel belefogott az oláh (ezen belül lovar dialektus) nyelvtanának és szótárának megírásába. Ennek teljes szövege a Pallas Nagylexikonban olvasható. Ezen alap lerakása után kezdtek bele egyre többen a lovar dialektus nyelvtana leírásába, illetve szótárának összeállításába (Choli Daróczi József, Vekerdi József, Karsai Ervin, Hutterer Miklós, Mészáros György). Napjainkban fokozatosan látnak napvilágot cigány nyelvtanok, társalgási könyvek, iskolai kézikönyvek, stb.

6 Remélhetőleg a felsőoktatásban is meggyökeresedik az a szemlélet, hogy a leendő óvónők, tanítók, tanárok számára nélkülözhetetlenek a romológiai alapismeretek, ezen belül a nyelvismeret is. Örvendetes, hogy napjainkban már állami nyelvvizsgát is lehet tenni lovár nyelvből. A harmadik nagy csoport, amely hazánkban letelepedett a magukat beás cigányoknak nevező populáció. Ők a múlt század végén illetve a XX. század első évtizedeiben telepedtek át hozzánk Erdélyből és a Havasalföld vidékéről. Indiából hozott nyelvüket elvesztették Romániában és magukkal hozták a múlt századból eredő, a román nyelvújítás előtti nyelvállapotot. A tudományos szaknyelv éppen ezért román cigányoknak nevezi őket. Áttelepedés előtti sorsuk rendkívül keserves volt, hisz még a múlt században is rabszolgaéletre kényszerítették őket. A köztudatban teknővájó cigányoknak is nevezik őket, mivel erdőben élve famegmunkálással foglalkoztak: teknőt, fakanalat és más használati eszközöket készítettek, földbevájt kunyhókban, putrikban éltek. Később beköltöztek a falvak peremére, ahol külön az un. cigánysoron éltek. Sorsukról és életvitelükről Orsós Jakab kitűnő írónk számol be több novelláskötetében. Létszámuk ma kb. 8-9%-át teszi az összroma populációnak hazánkban. Amint érzékelhettük a romák nyelvi tagozódását, éppen úgy réteghelyzetüket tekintve is tagozódnak: a magasan kvalifikált muzsikus rétegtől kezdve a még telepi viszonyok között élő putrilakó roma családok életviteléig széles skálát találunk. Az 1944-es német, majd az 1945-ös szovjet megszállást követően az iskoláztatás igen-igen labilis volt a romáknál. Az 1893-as nagy cigány összeírás szomorú analfabétizmus képén alig tapasztalható változás a harmincas-negyvenes években. Közben történt valami itt Európában, mely brutalitásnak a romák nagy része is áldoztául esett. A náci ideológia alapján nemcsak a zsidókat, hanem a romákat is pusztulásra ítélte a hitlerizmus. Tették ezt annak ellenére, hogy a roma népcsoport éppen úgy az árja fajhoz tartozik, mint Európa sok népe, köztük a németek is. (A roma nyelvjárások valamennyije éppen úgy az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik, mint a többi sok európai nyelv: pl. orosz, német, francia, angol, stb.) Mindezek ellenére megsemmisítésre ítélték őket a nácik. Európa szerte félmillió roma esett áldozatául a bestiális tettnek. A nácik szörnyű stratégiájának hullámai Magyarországra is kiterjedtek. Egyelőre még viszonylag keveset tudunk a Magyarországról elhurcolt romák sorsáról. Remélhető azonban, hogy megindult kutatások erre is fényt derítenek. A koncentrációs táborok adataiból következtetni lehet arra, hogy l944 július vége és l945 márciusa között mintegy romát deportáltak hazánkból. E deportálások előkészítéséről, ideológiai megalapozásáról azonban már a negyvenes évek elejétől folytak akciók Magyarországon is. Gesztelyi Nagy László, a Tisza-Duna közi mezőgazdasági kamara igazgatója már l928-ban tehát Hitler uralomra jutása előtt foglalkozott a cigány ügy úgymond rendezésével. Vassányi István szolgabíró l936-ban a Magyar Közgazdaságban kéri a belügyminisztert egy un. cigány-kódex kiadására. A gödöllői járás akkori főbírája, Vitéz Endre László l937-ben sürgeti az oláh cigány-ügy rendezését. Az évi országgyűlés egyikén aztán nyíltan színre lép Gesztelyi Nagy fasiszta elképzelése, amikor a következőket mondja: az ilyen emberi érzést nélkülöző, állatiasságig lealacsonyodva élő, minden, még a legnagyobb és legelvetemültebb büntettek végrehajtására is képes, tunya, dologtalan, buja, életkörülményeihez konokul ragaszkodó, számottevő népréteg egyéni átalakításához, átformálásához kímélet nélkül olyan szigorú eszközökhöz kell fordulnia, amely a szív szavára nem hallgat, a legradikálisabb eszközöktől sem riad vissza.

7 Gesztelyi Nagy azután valóban nem válogat az eszközökben. Elgondolásai között szerepel többek között a cigányok koncentrációs munkatáborokba szállítása, internálása, ahol őket munkára kívánja kényszeríteni, továbbá szaporodásukat megakadályozni. Külön cigány törvényt követel, melynek paragrafusai csak a cigányokra lennének alkalmazhatók. Megemlíti többek közt a botbüntetést, sőt a kasztrálást is. Az orvos Szentkirályi is hasonló megoldásokat javasol, aki szerint a cigány kérdés csak úgy oldható meg, ha minden cigányt kitelepítünk az országból, vagy ha az egész cigányságot egy vagy több internáló táborba helyezzük el. Majd így folytatja: A kitelepítésre a háború végéig gondolni sem lehet, a cigányok internálása azonban lehetséges volna. A szovjet hadsereg megszálló hadjáratai következtében a radikálisok álmai csak részben valósultak meg, hiszen csupán a Dunántúlon maradt már idejük a náci hóhéroknak a romák egy részének likvidálására. A német hadsereg által még megszállva tartott Nyugat- Dunántúlon garázdálkodtak a nácik és nyilas csatlósaik a háború közvetlen befejezése előtt, l945 tavaszán. Egyik példaként megemlítem a Szombathely térségében elhelyezkedő Ondód (ma Torony) községet, ahonnan közvetlen a háború vége előtt 25 roma férfit vittek el a nyilasok. Írásos nyom alapján nem tudjuk, hogyan, milyen alapon válogatták a férfiakat a községben. Először a községi iskolában gyűjtötték össze a csoportot. (Ma ennek az épületnek a falán emléktábla hirdeti az elhurcoltak emléklét.) Az est beálltával csendőri kísérettel gyalog tették meg az utat a szombathelyi teherpályaudvarig, ahol bevagonírozták őket. A szemtanuk szerint egy teljes szerelvényt megtöltöttek a megye területéről begyűjtött megbízhatatlanok. A vonat a komáromi Csillag várba vitte szomorú sorsú utasait. Itt már több százan voltak. Származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük különböző volt, csupán sorsukat pecsételte meg egy embertelen eszme. A komáromi várban két hétig magyar katonák őrizték őket. Később tábori csendőrök, majd németek vették át őket. Az őrizettekkel való bánásmód egyre brutálisabb lett. November vége felé történt meg végleges elszállításuk. Egy-egy vagonba annyi embert tuszkoltak, amennyi belefért. Indulás előtt feladták az ivóvizet, az élelmet, aztán rájuk zárták az ajtót. A bentlevőknek fogalmuk sem volt arról, vajon merre járnak, ugyanis nappal holtvágányon állt a szerelvény, csak éjjel szállították őket. Amikor az egyik túlélővel készített interjú során a kérdező (Dr. Schermann Vera) az utazás körülményeiről érdeklődik, kiderül, hogy az éhezést, állva alvást még csak ki lehetett valahogyan bírni, a szomjúság azonban sok szenvedést okozott. A betegek, a gyengébb szervezetűek nem bírták, életük már a marhavagonban befejeződött. A holtak a vagonban együtt utaztak tovább élő társaikkal. Az ondódi cigány csoport végállomása Dachau volt. Itt eddigi emberi lényük megszűnt, személytelenné váltak, nevük helyett egységesen a KL (Koncentrációs Tábor) jelzést kapták. Személyiségük az SS szemében azonosítási számmá zsugorodott. A billog vászonkabátjuk mellső oldalának bal részén volt. A cigányok piros háromszöggel voltak megbélyegezve. A hajnali sorakozón ami órákig tartott az SS-ek ügyeltek a formaságra. A százezres nagyságrendű azonosítási számot németül olvasták, melyre a szám tulajdonosának jelentkeznie kellett. Sok büntetést vont maga után ez is, hisz a németül nem tudó magyar cigányok nehezen jegyezték meg a szám német jelentését. Ezért aztán hosszú órákig tartott a sorakozó, a névsorolvasás hóban, fagyban az udvaron. Fűtetlen faházakban laktak, deszkán feküdtek, takarójuk kopott pokróc vagy felsőkabát volt.

8 Élelmezésük is magán hordta a híres német precizitást. Szabályosan ismétlődött az étrend, amely sem mennyiségben, sem minőségben nem felelt meg az emberi táplálék fogalmának. Az első időben még 12 ember napi adagja volt az egy darab téglakenyér, később már húsznak adták ugyanezt az adagot. A főzeléket a vízben megfőtt takarmányrépa jelentette. Ebből az életmódból egyenesen következett az elhalálozások növekedése. A lágerlakók között pusztítottak a különböző fertőző betegségek, főleg az alultápláltság miatt. Ehhez társult a lelki betegség is: sokan, tudattalan állapotban, a magasfeszültségi árammal töltött kerítéshez rohantak, s a fellobbanó elektromos áram oltotta ki életüket. A túlélő szemtanú mondta el, hogy az egyik ondódi roma (itthon zenész volt) felbomlott lélekkel hegedült, amíg fizikuma bírta, míg be nem állt a szenvedéseit megszüntető halál. E szomorú emlékek felidézője elmondta, mennyi verést kellett elszenvednie azért, mert összelopott minden ehető hulladékot. Valószínűleg ennek köszönheti életben maradását. Huszonnégy társa nem bírta ki a szenvedéseket. A dachaui koncentrációs tábor azon egységében, ahol riportalanyunk is élt, napirenden voltak a különböző orvosi kísérletek. E kísérletek céljáról csak hazatérése után szerzett tudomást. A magas légkörű repülésnek az emberi szervezetre gyakorolt hatását tanulmányozták. Riportalanyunkon hét alkalommal végezték el a kísérletet. A kísérletnek két variációja volt: 1. Természetes módszer. Ekkor a meztelenre vetkőztetett embert addig tartották a téli fagyos hidegben, míg az a kívánt állapotba nem került. Sokan tudatuk utolsó maradékával a drótkerítés szenvedést megszüntető elektromos áramába menekültek. 2. Mesterséges módszer. Ilyenkor a kísérleti alanyt egy erre a célra létesített helységbe vitték, ahol cementkádak sorakoztak. Ezekbe a kádakba parancsolták az embereket s a rájuk engedett vízzel hűtötték testüket a szükséges mértékig. Mindezt követte az újraélesztés. Sokuknál nem volt többé ébredés. Az újraélesztésnek is sajátos módjai voltak. Megjegyzendő mondja a visszatért riportalany hogy a hazatért romáknál, akinek utóda született, megtalálható valamilyen fogyaték. Legtöbbjük süketnéma vagy szerencsésebb esetben beszéd- és halláskárosult. (Őneki is két süketnéma fia van!) Így szenvedtek ártatlanul még az utódok is a nácik által végzett kísérletek miatt. Sőt nemcsak az első generációnál, hanem az unokáknál is kimutathatók a kísérletek nyomai, káros hatásaik. Talán kicsit hosszabban időztünk a magyarországi Roma Holocaust áldozatainak történéseinél, de úgy gondoljuk, a sokszor még ma is előítéletes megnyilvánulások indokolják a történelem e sötét lapjainak újraolvasását is. Az első hivatalos intézkedés a roma népességet érintően az l96l-es állami és párthatározatban jelentkezett. Ez és a követő határozatok is az évek során rétegspecifikusan kezelte csupán a romák helyzetét, megfeledkezve vagy inkább talán elhallgatva az etnikumspecifikus oldalt. Mindez azt jelentette, hogy a szociális mezőben igen sok pozitív intézkedés történt (telepek felszámolása, lakásépítés, szociális intézkedések, iskoláztatás, analfabetizmus megszüntetése, stb.). Az identitástudat fejlesztése, a roma kultúra megőrzése, ápolása, fejlesztése azonban a háttérben maradt vagy csak másodlagos szerepet kapott. Tulajdonképpen csak a hetvenes évek végén kezdett éledni az a szemlélet, hogy önazonosság-tudat nélkül nincs személyiségfejlődés. Elsősorban a roma értelmiségiek voltak e gondolat zászlóvivői, akik alkotásaikkal6 irodalom, képzőművészet, zene, tánc, nyelvészeti kutatások, néprajzi

9 gyűjtőmunka) egyre inkább sürgették a szemléletváltást. Ennek kiteljesedése csak a rendszerváltással kezdődött meg. A folyamat jelenleg is tart, melynek során különös hangsúlyt kap a roma fiatalok iskoláztatási programja. Társadalmi felemelkedés csak magasabb szintű képzettséggel érhető el. A hazánkban is jelentkező vadkapitalizmus túlkapásai következtében a munkanélküliség tovább fokozódott a roma lakosság körében. Ráadásul a meglévő előítéletek fokozzák a romák kirekesztettségét. A ma történéseivel azonban majd a jövő történetírói foglalkoznak. Történeti áttekintésünkhöz feltétlen hozzá tartozik, hogy néhány gondolatot adjunk a hazánk területén kívül élő roma csoportokról is. Európát tekintve szinte minden államban élnek romák. Nyelvjárásaik és réteghelyzetüket, életviszonyaikat tekintve is differenciáltak. A második világháborút követően például az NDK-ban mindössze kétezer körül mozgott a létszámuk, ugyanakkor az NSZK-ban nyolcvanezren éltek. Az áttelepülés magyarázata gazdasági okokra vezethető vissza: míg keleten kényszerű letelepedésre kényszerítették őket, addig nyugaton tovább folytathatták vándorló életvitelüket, a szabad kereskedelmet. Nyugat- Európa országutjait járva ma is szinte mindenütt találkozhatunk gépkocsik által vontatott lakókocsikkal, melyben romák laknak. Míg Németországban, Olaszországban a szintó csoport jelentős, addig Franciaországban a khelderas és manus csoportokat találjuk. Fő életforma a vándorlás, de persze letelepedett csoportokat is találunk. A lókupeckedést felváltotta a motorizált kereskedelem. A vándorló csoportok főleg autó roncstelepek mellett állnak meg időszakosan, hogy a még használható alkatrészeket kiszereljék az eldobott gépkocsikból és továbbadják a kereskedelemben. A franciák szisztematikusan kialakítják az un. terraine - eket ahol hosszabb időre tartózkodhat egy-egy roma család. Ezek a mi kempingjeinkhez hasonlóan kiépített területek anyagi és szellemi infrastruktúrával. Minimális napi befizetésért kap a család a lakókocsihoz áramot, kábeltelevíziós csatlakozást, vizet, stb. A szellemi segítséget az itt felállított panel óvodák és iskolák jelentik, ahol rendszeres nevelésbenoktatásban részesülnek a fiatalok. Az iskolába járás fő motivációja a gépkocsivezetéshez szükséges jogosítvány megkapása, melynek előfeltétele az iskola elvégzése. Mély hivatástudattal rendelkező lelkes pedagógusok segítik ebben a családokat. Teljesen egyénre szabott differenciált oktatás folyik. Minden fiatalnak leckekönyve van, ahol az előző letelepedési helyen beírt anyagrészekkel folytatják az új telephelyen a tanítók, tanárok a tananyagot. E mozgó telephelyeken az egészségügyi viszonyok is kifogástalanok. A nagyméretű lakókocsik berendezése modern, több helységből áll, a tanulásra is jut hely a gyermekeknek. Lelki gondozásban is részesülhetnek azok, akiknek erre igénye van. Elkötelezett papok, szerzetesnők ugyancsak lakókocsikkal járják az országot, be-be térve egyegy roma közösséghez, ahol istentiszteleteket is tartanak. Céljuk azonban nem a mindenáron való térítés, hanem a jobb, sikeresebb élet kínálata. Ne higgyük azonban, hogy például Franciaországban nincs diszkrimináció mindezek ellenére a romákkal szemben. Az előbb említett speciális terraine-k bejáratánál nincsenek tiltó feliratok, ha azonban egy megszokott útszéli kempingben szeretne a cigány család megállni néhány napra, ezt sajnálatosan nem teheti. Itt előttük van a figyelmeztető tábla: Pour les tsiganes interdit!, azaz: Cigányok számára tilos a bemenet! Érdekes, hogy a hideg éghajlat ellenére már a XX. század elején Skandináviába is eljutottak a romák. Ezekben az államokban rendkívül korszerű kisebbségpolitikát folytatnak, így akik ide kerültek, jól érzik magukat. A többségi nyelv elsajátítása mellett például a saját anyanyelvi oktatásban is részesülnek a gyerekek az iskolákban. Anyanyelvi tankönyvek, újságok, szépirodalmi művek, stb. állnak rendelkezésükre. Persze a roma populáció létszáma is jóval alul marad a kelet-európai országok roma lakosságának. Így pl. Finnországban mindössze körüli a romák létszáma.

10 A háborús éveket követően kisebb csoportok a tengeren túlra is átjutottak. Dél-Amerikában, Brazíliában és Argentínában találhatók kis létszámban. Az Amerikai Egyesült Államokban is élnek szétszóródva (a texasi egyetem általános nyelvészeti tanszékét pl. egy magyar származású roma professzor vezeti). Újabban sokan vándorolnak ki Kanadába. Ez azonban már ismét az új kor történéseihez tartozik. Fenti néhány gondolatunkban dióhéjban szaladtunk át a romák történetén. A romák, akik évszázadokon át kivetettek és elutasítottak voltak a társadalom különböző rétegei részéről, ma elismert transznacionális kisebbséget alkotnak, akiket tisztelnek Európában, akik békés életet élnek és univerzális testvériséget hirdetnek. A romák olyan életutat, életstílust képviselnek a beköszöntő harmadik évezred civilizációja számára, amelyben az ember felfedezve önmagát, mély belső dimenziókban el tud szakadni az abszolút mértékben térbezárt biztonságtól, hogy új kulturális, szociális és politikai teret nyisson, ahol a különböző identitások minden ember és minden népcsoport között szembesülnek és megértik egymást a szolidáris találkozások különbözőségeivel. Vissza

Új Szöveges dokumentum A ROMÁK EREDETE ÉS TÖRTÉNETE A KÖZÉPKORTÓL NAPJAINKIG

Új Szöveges dokumentum A ROMÁK EREDETE ÉS TÖRTÉNETE A KÖZÉPKORTÓL NAPJAINKIG A ROMÁK EREDETE ÉS TÖRTÉNETE A KÖZÉPKORTÓL NAPJAINKIG A romák eredetéről korábban a köztudatban különböző romantikus elképzelések éltek. Olyan hiedelem is napvilágot látott, mely szerint a fáraó népeként

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI CIGÁNYSÁG

A MAGYARORSZÁGI CIGÁNYSÁG Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány A MAGYARORSZÁGI CIGÁNYSÁG - AVAGY NÉPÜNK MAJDNEM TÍZ SZÁZALÉKÁRÓL Készítette:

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

2. A középkori város Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei alapján! (Elemenként 1 pont.)

2. A középkori város Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei alapján! (Elemenként 1 pont.) 1. 1. Feladatsor I. Rövid választ igénylő feladatok 1. Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei Nevezzen meg 3 különböző elemet a kép és ismeretei segítségével a görög építészet jellegzetességeiből!

Részletesebben

ROMA/CIGÁNY NEMZETISÉGI NÉPISMERET

ROMA/CIGÁNY NEMZETISÉGI NÉPISMERET ROMA/CIGÁNY NEMZETISÉGI NÉPISMERET I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT 1. Történeti ismeretek A roma közösség történetére vonatkozó írott, képi vagy elektronikus források

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András

ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András 1 Készült az Európai Unió és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak.

Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak. 1 Elnök urak, tisztelt emlékezők! Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak. Embertársainkhoz, akik arra születtek, hogy megértésre,

Részletesebben

Tananyagok. = Feladatsorok. Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás

Tananyagok. = Feladatsorok. Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás Tananyagok = Feladatsorok Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás Hogyan készült? a. kérdőívek b. előkészítés, NAT c. tananyagvázlatok d. konzultációk e. tesztelés f. véglegesítés külön-külön

Részletesebben

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék FEBRUÁR 26... 2 FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG... 2... 2 SZEGED SZERVER... 2... 2 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM... 3... 3 HÍREXTRA... 3 Sikeres a deszegregációs program... 3 WEBRÁDIO.HU...

Részletesebben

Családfa. Deutsch Dávidné (szül. Süsz Katalin) Reichenfeld Zsigmondné (szül. Reichard Mária) Deutsch Dávid

Családfa. Deutsch Dávidné (szül. Süsz Katalin) Reichenfeld Zsigmondné (szül. Reichard Mária) Deutsch Dávid Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Dr. Reichenfeld Zsigmond 1858 1933 Reichenfeld Zsigmondné (szül. Reichard Mária) 1869 1944 Deutsch Dávid 1849 1903 Deutsch Dávidné (szül.

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború

Részletesebben

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

Indiai titkaim 31 Törökország európai része

Indiai titkaim 31 Törökország európai része 2011 május 06. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Indiaiértékelve titkaim 31 Give Indiai titkaim 31 Give Indiai titkaim 31 Mérték Give Indiai titkaim 31 Give Indiai titkaim 31 1/5 2/5 3/5 4/5

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

TestLine - Az őskor és az ókori Kelet Minta feladatsor

TestLine - Az őskor és az ókori Kelet Minta feladatsor TestLine - z őskor és az ókori Kelet soport: 5/a 5/b átum: 2016.10.21 Típus: Témazáró dolgozat Intézmény: Kerecsendi Magyary Károly Általános Iskola Oktató: Nagy yörgy z ember termelésre történő áttérése

Részletesebben

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program A képzési program ismertetése Képzési Program Február 15 Bt. 6769 Pusztaszer Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00086-2012 Az angol nyelvi képzési program célja, hogy ismertesse a Február 15 Bt. nyelvi

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

Családfa. Klein Kálmánné (szül. Fischer Hanna)? 1920-as évek. Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) Klein Kálmán?

Családfa. Klein Kálmánné (szül. Fischer Hanna)? 1920-as évek. Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) Klein Kálmán? Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Moskovits Lajos 1860-as évek 1938 Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) 1873 1944 Klein Kálmán? 1910-es évek Klein Kálmánné (szül. Fischer

Részletesebben

Vízkereszt Közzétette: (https://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

Vízkereszt Közzétette:  (https://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2011 január 06. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give 1/5 Give 2/5 Mérték Give 3/5 Give 4/5 Give 5/5 A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia egy keresztény ünnep, amelyet általában

Részletesebben

Családfa. Ganz??? Müller??? Müller?-né (szül.?)?? Ganz?-né (szül.? Perl) 1850-es évek Anya. Apa

Családfa. Ganz??? Müller??? Müller?-né (szül.?)?? Ganz?-né (szül.? Perl) 1850-es évek Anya. Apa Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Müller??? Müller?-né (szül.?)?? Ganz??? Ganz?-né (szül.? Perl) 1850-es évek 1944 Apa Anya Müller Volf 1880-as évek 1944 Müller Volfné (szül.

Részletesebben

Választható projekt címek a Cigány kisebbségi népismeret tantárgyból a 2014/2015-es tanévben

Választható projekt címek a Cigány kisebbségi népismeret tantárgyból a 2014/2015-es tanévben Választható projekt címek a Cigány kisebbségi népismeret tantárgyból a 2014/2015-es tanévben 1. A cigányság eredete 2. A cigánysággal kapcsolatos korai magyar történeti források (XIII-XVII. század) 3.

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida

OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK Készítette: Dobi Frida JÖVEVÉNYSZAVAK A jövevényszavak és az idegen szavak között a határt nem lehet megvonni. Jövevényszavaknak azokat az idegen nyelvből jött szavakat nevezzük, melyek

Részletesebben

Ifjú fejjel a hadak útján

Ifjú fejjel a hadak útján Ifjú fejjel a hadak útján Szerző: Horák János ma 0 hozzászólás Egy könyvtáros, egy iskolaigazgató, és egy lakatos. Első látásra semmi közük egymáshoz. Azonban ha meghallgatjuk történeteiket, rájövünk,

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

közhasznú nonprofit alapírvány Hallatlan Alapítvány

közhasznú nonprofit alapírvány Hallatlan Alapítvány Ismertető Hallatlan Alapítvány Az elmúlt negyven év nyelvészeti eredményei világszerte nyilvánvalóvá tették a jelnyelvek természetes nyelv voltát. E tudományos tény megkérdőjelezése ma már a nagyfokú szakmai

Részletesebben

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

Korszerű vidékfejlesztés

Korszerű vidékfejlesztés Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Korszerű vidékfejlesztés Dr. Buday-Sántha Attila 2010.08.02. Buday-Sántha Attila 1 I. Korszerű

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

1. Holokauszt vagy holocaust:

1. Holokauszt vagy holocaust: A HOLOKAUSZT 1. Holokauszt vagy holocaust: a hitleri diktatúra által szervezett és központilag irányított népirtás görög eredetű szó, jelentése: tűzáldozat zsidó elnevezése: soáh, a német neve Endlösung

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai

Részletesebben

Családfa. Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? Berger Adolf Kovács (Kohn) Adolf?

Családfa. Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? Berger Adolf Kovács (Kohn) Adolf? Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Kovács (Kohn) Adolf? 1914 Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? 1906 Berger Adolf 1862 1939 Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) 1874 1944 Apa

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

Indiai titkaim 14.- Két falu Krassó-Szörényben

Indiai titkaim 14.- Két falu Krassó-Szörényben 2010 november 13. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Indiaiértékelve titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.Mérték Give Indiai titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.- 1/5 2/5 3/5

Részletesebben

Indiai titkaim 32 Két világ határán

Indiai titkaim 32 Két világ határán 2011 május 12. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Indiai értékelve titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Mérték Give Indiai titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Még 1/5 2/5 3/5 4/5

Részletesebben

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa

Részletesebben

Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN

Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN , Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN Korábban már olvashattuk, hogy mit hány órában tanulhatunk nálunk, csakhogy az angol nyelv esetében nem elégszünk meg ennyivel és így kihagyhatatlan nálunk egy angliai utazás

Részletesebben

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet.

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet. Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, 2.4.3. A Kaukázus-vidék középkori építészete Chronologia Grúzia i.e. 500 k.:

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

A MAGYAR SZENT KORONA

A MAGYAR SZENT KORONA NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR SZENT KORONA [ II ] A SZENT KORONA AZ EURÓPAI KORONÁK SORÁBAN A koronázásnak és a koronák viselésének világszerte különböző hagyományai vannak, de még Európán belül is számos

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

A világnépesség térbeli eloszlása, a népsûrûség

A világnépesség térbeli eloszlása, a népsûrûség A világn gnépesség g térbeli t eloszlása, sa, a népsûrûség 60 30 0 Fõ/km 2 < 1 30 1-10 11-25 26-50 51-100 101-200 > 200 A világn gnépesség g rasszok, nyelvek és s vallások szerinti megoszlása sa Rassz

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Családfa. Wagner Adolfné (szül. Frankfurter Lina) 1860-as évek 1917 körül. Nincs adat. Wagner Adolf? 1915/16. Nincs adat. Apa.

Családfa. Wagner Adolfné (szül. Frankfurter Lina) 1860-as évek 1917 körül. Nincs adat. Wagner Adolf? 1915/16. Nincs adat. Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Wagner Adolf? 1915/16 Anyai nagyanya Wagner Adolfné (szül. Frankfurter Lina) 1860-as évek 1917 körül Apa S. (Sprerlinger) Jenő 1890 1941 Anya S. Jenőné

Részletesebben

Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy. 1. Bevezetés Problémafelvetés

Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy. 1. Bevezetés Problémafelvetés Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy 1. Bevezetés Problémafelvetés Jelen tanulmány a Pozsony és környéke agglomerációjában lakó szlovák állampolgárok helyzetét vizsgálja az oktatás és egészségügy

Részletesebben

Az utolsó padban SZKA_207_33

Az utolsó padban SZKA_207_33 Az utolsó padban SZKA_207_33 376 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK DIÁKMELLÉKLET DIÁKMELLÉKLET AZ UTOLSÓ PADBAN 7. ÉVFOLYAM 377 HÁRTÁNYOS HELYZETBEN 33/1 SZEREPKÁRTYÁK MOZGÁSSÉRÜLTEK ROMÁK

Részletesebben

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést.

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést. Bevezető Bevezető Kedves Kollégák! Egy olyan új tantárgyat vezetünk be a magyar oktatás rendszerébe, ami csak szerkezetében és elnevezésében új. Hiszen a közel másfél évtizeddel ezelőtt bevezetett etika

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

OSZTÁLYOK SZERINTI BONTÁS

OSZTÁLYOK SZERINTI BONTÁS Lovassné Vass Enikő OSZTÁLYOK SZERINTI BONTÁS A, C, és Kny osztályokban heti 3 német óra csoportbontásban B osztály: heti 5 óra csoportbontásban 11. évfolyamtól lehetőség 2 órás fakultációra 9 ok, ami

Részletesebben

Az anyagcseretípusok fejlődése 2.

Az anyagcseretípusok fejlődése 2. Kedves Olvasó! A Természetes EgyenSúly című online magazin 6. számát tartod a kezedben. Az anyagcseretípusok fejlődése 2. Dél-India csak az egyik példa, amelyen keresztül egy anyagcseretípus keletkezése

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT

1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT Tartalom 1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT 2. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK MEGOSZLÁSA ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT 3. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS TARTALOM Bevezetés... 3 Sorstípusok... 4 Táborok... 5 Felszabadulás, hazatérés... 10 2 BEVEZETÉS 1945 kora nyarától kezdve a hazatérő deportáltak egy

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában

1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Miklós Tamás A tudományos könyvkiadás lehetõségei 1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Bár a magyar tudományos könyvkiadás ma elevennek, gazdagnak látszik, jó

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon?

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon? Családfa Apai nagyapa Mailender Lajos? 1936 Apai nagyanya Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905 Anyai nagyapa Lukács Simon? 1925 Anyai nagyanya Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária)

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Könyvek Tusája 4. forduló

Könyvek Tusája 4. forduló Könyvek Tusája 4. forduló Ifjúság kategória Válaszaidat elküldheted az alábbi linkre kattintva. Minden beküldött választ, CSAK EGYSZER fogadunk el! Mielőtt rákattintasz az "Elküld" gombra, kérünk, nézd

Részletesebben

Jedd- Livezeni. 2o14. o5.o2.

Jedd- Livezeni. 2o14. o5.o2. Jedd- Livezeni 2o14. o5.o2. Református parókia és a templom torony A falu bemutatása Jedd (román nevén Livezeni) az egykori Marosszék egyik faluja Erdélyben, a mai Maros megyében. A megye székhelytől 3

Részletesebben

Jelnyelvi alapismeretek

Jelnyelvi alapismeretek Jelnyelvi alapismeretek a hallássérülés siketek és jelnyelvek: főbb vonások a jelnyelv helyzete Magyarországon: akadályok és megoldások oovoo & Skype alkalmazási ismeretek A hallássérültek Siketek Nagyothallók

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migráns megküzdési stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben