Fejezetek Dunaszentmiklós történetéből

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fejezetek Dunaszentmiklós történetéből"

Átírás

1 Fejezetek Dunaszentmiklós történetéből Időutazásunk kezdetén menjünk vissza a 19. század közepéig, és képzeljük magunkat egy korabeli vándor helyébe, aki hosszú és fárasztó útja során elérte Dunaszentmiklós akkor még csak Szentmiklós határát. Milyen látvány tárulhatott a pihenni vágyó utazó szemei elé? Lássuk, mit írt Fényes Elek, a kiváló magyar tudós a több mint 160 évvel ezelőtt, 1848-ban megjelent könyvében Szentmiklós földrajzi fekvéséről, a falu természeti adottságairól. Sz. Miklós, kis német f. [ ], melly 1400 h. körül terjed, északról Neszmély, kis részben Tardos, keletről kis sarkon Agostyán, azután Szomód; délről szinte Szomód s nyugotról Neszmély veszik körül; a szomódi határ közé az almási is felsarkallván, földterületének keleti és északi fele csupa erdőség, s itt nevezetesebb tetők a Borshegy, Satvány, kis Somló, hosszú Vontató, Bükkhegy, Kálváriahegy, a falura szép kilátással és a keletre álló Markó völgye, a Miklósvölgy, Sötétvölgy, melly utóbbit egy patak csereg végig, s nyugoti része már szántóföldül használtatik. A falu a Markó hegy nyugoti aljában fekszik, a hegy déli részét szőlő foglván el. Réte kevés, legelője az erdőkben; szántóföldei szelíd emelkedésű dombok, széles völgyein agyagosak. 1 A kies fekvésű, hegyek közé ékelt település a piacoktól való távolsága, viszonylagos elszigeteltsége, nehéz megközelíthetősége miatt nem tartozott a jelentősebb, sokat szereplő, nagy emlékanyagot megőrzött települések közé. 2 Az idők folyamán ehhez képest mégis viszonylag jelentős mennyiségű római kori emlék került felszínre a föld alól. Több feliratos szarkofág és a megtalált római pénzérmék arról tanúskodnak, hogy a település már jóval a honfoglalás előtt is lakott volt. A népvándorlás időszakából, majd a honfoglalást követő első évszázadokból semmi bizonyosat nem tudunk a községről. A falu valószínűleg annak a sok ezer magyarországi középkori falunak az életét élte, amelyben házban, a viszonylag szűk határt váltva művelték, a környező erdőkben pedig gyűjtögettek, vadásztak. 3 A település nevének első írásos említésével 1382-ben találkozunk. Az oklevél szerint Zent Myklos település tulajdonosa Zentmyklósy Mihály, akinek felesége Abustyáni (vagy Agostyáni) Anna volt. Feltehető, hogy a Szentmiklósi család a falu Szent Miklós tiszteletére emelt templomától kapta a nevét tól a tatai bencés apátság is birtokosként szerepelt. A környező településekkel együtt, a 16. század első felében Szentmiklós is áldozatul esett a török pusztításnak. A mohácsi csata után három évvel, 1529-ben a Bécs elleni hadjárat során Szulejmán szultán csapatai megszállták Tata és Gesztes várát, és Szentmiklósnak mintegy két évszázadra még a neve is eltűnt a történelmi forrásokból. Az itt húzódó fontos közlekedési utak és a végvári harcok következtében e vidék lett az ország egyik legaktívabb hadműveleti területe. A korábban sűrűn lakott vidék szinte teljesen elnéptelenedett. Erre vonatkozóan igen szemléletesek Sinkovics István történész 1934-ben kelt sorai, amelyek a szomszédos Esztergom vármegyére vonatkoznak ugyan, de tökéletesen illenek a korabeli Szentmiklósra és környékére is ben, amikor a keresztény csapatok már Budát ostromolták, hivatalos kiküldöttek fordultak meg Esztergom vidékén, amely csak az imént szabadult fel a félhold hatalma alól. Végighaladtak a Duna mellett, keresztül kasul járták a megye Duna feletti részét, ellátogattak a pilisi határig, és mindenfelé ugyanaz a vigasztalan kép fogadta őket. Félelmetessé nőtt a pusztulás ezen a kis darab, pompás fekvésű, termékeny magyar földön. Egészen kivételes eset, hogyha valahol emberekre találnak, sok helynek még a földesura is ismeretlen, a legtöbb faluról a nevén kívül semmi egyebet nem tudtak feljegyezni. Majdnem mindegyikre elmondják az élet teljes kialvását hirdető szomorú szavakat A halott falvak határában itt-ott még megkülönböztethetőek egymástól a műveletlenül maradt szőlők, parlagon fekvő szántóföldek, elhanyagolt rétek, a legtöbb helyen azonban még ennyi nyoma Az írás a Dunaszentmiklóson, március 4-én elhangzott előadás szerkesztett változata.

2 2 sincsen az emberkéznek, egyhangú roppant pusztasággá olvadt minden. 4 Egyes adatok szerint a török kiűzése után a korabeli Komárom vármegye lakossága nem haladta meg az ezer főt. 5 Szentmiklós még 1720-ban is Szomódhoz tartozó puszta volt. 6 Ebben a szinte reménytelennek tűnő helyzetben kellett mindent az alapoktól kezdve újraépíteni az ország területének jó részén. A Rákóczi szabadságharcot követő békés évtizedek Komárom vármegyében is megteremtették az újjáépítés gazdasági feltételeit, és Szentmiklós újra benépesedett. 7 Az újrakezdésben a legnagyobb érdem az Esterházyak ifjabb fraknói grófi ágához tartozó Esterházy József későbbi országbírót illeti. A gróf szenvedélyes jószágszerző volt, számos birtokot vásárolt ben a bécsi Krapff családtól hatalmas összegért, a hozzátartozó falvakkal együtt, a tatai uradalmat is megszerezte. Hamar felismerte, hogy birtokai jövedelmezőségét csak a szervezett és átgondolt telepítés biztosíthatja. Mivel az országon belül, mint láttuk, igen gyér volt a lakosság, sok más nagybirtokoshoz hasonlóan, az ő figyelme is az osztrák örökös tartományok és a délnémet területek felé fordult ban bocsátotta ki a telepeseket toborzó felhívását, amelyben földhöz juttatást, továbbá hatévi adóés szolgálatmentességet ígért. A felhívás eredményeként jelentős német bevándorlás indult meg az uradalomba. Rövid időn belül hat, a 16. század közepe óta pusztán álló falu népesült be újra: Agostyán, Alsógalla, Szentmiklós, Felsőgalla, Vértessomló (Semle) és Vértestolna. A telepítés megszervezésében, az új gazdálkodási rend kialakításában jelentős érdemeket szerzett Esterházy jószágkormányzója, Balogh Ferenc, a kor kiváló gazdasági szakembere. 8 Szentmiklósra az első érdeklődők Vesztfáliából jöttek még 1733-ban, majd néhány év múlva újabb csoportjuk érkezett. Az 1736-ig betelepült németek számát családra tehetjük, mindannyian római katolikusok voltak. A telepesek május 8-án kötötték meg a földesúrral az örökös szerződést. Ez hat adómentes év elteltével a községet pénz- és termékjáradék fizetésére, valamint robotra kötelezte, de mindez könnyebb volt az őslakos jobbágyok kötelezettségeinél. Az ún. Erbführgeld (garaspénz) lefizetése ellenében szabadon adhatták-vehették házaikat, és a földhözkötött jobbágytársaiktól eltérően szabadon költözhettek. 9 Templomul eleinte azt a kis kápolnát használták, amelyet egy remete épített. Amikor ez kicsinek bizonyult, hozzáépítettek deszkából egy nagyobb helyiséget ben aztán a földesúr segítségével kőtemplomot emeltek, majd 1911-ben megépítették a mai is álló templomot. A község pecsétje egy 1768-as irat tanúsága szerint püspökalakot ábrázolt NICOLLAUS körirattal. 10 A községi bírót ekkor Bauer Györgynek hívták. ( Georg Bauer Richter ). Fél évszázad múltán a község elöljárói az alábbi személyek voltak. Bíró: Beck Bernard. Jegyző: Kukutska Ferdinánd. Törvénybíró: Hartmann József. Esküdtek: Buzer Ferdinánd, Emmer György, Hertzog Mihály. 11 adatai 1. sz. táblázat: Az első magyarországi népszámlálás ( ). Szentmiklós Birtokos neve Házak száma Családok száma Tényleges népesség (fő) Gróf Esterházy Ferenc Forrás: Danyi Dezső Dávid Zoltán (szerk.): Az első magyarországi népszámlálás Budapest, 1960, 74. o.

3 3 Mit tudunk a falu évvel ezelőtti életéről? A II. József-féle népszámlálás adataiból kiderül (1. sz. táblázat), hogy az 1780-as években a község birtokosa gróf Esterházy Ferenc volt. Ötvenkét házban 80 család élt, a tényleges népesség kereken 350 fő volt. 12 A házak és a családok számának arányából arra következtethetünk, hogy közel 30 családnak nem volt saját háza, így a község meglehetősen túlzsúfolt lehetett. A tényleges lélekszám és a családszám osztója 4,37 tehát egy átlagos család négy főből állt. A megyei osztó 4,84 volt, ami arra utal, hogy a német lakta falvakhoz hasonlóan Szentmiklóson is kisebb volt a gyerekszám, mint máshol. 13 A község egyértelműen mezőgazdasági jellegű volt (2. sz. táblázat), ezt tükrözte a lakosok társadalmi rétegződése is. A már említett népszámlálás adatai szerint a község lakosai között nem akadt pap, nemes, tisztviselő, polgár, és a többség a földből élt. 2. sz. táblázat: Az első magyarországi népszámlálás ( ). Szentmiklós adatai A férfiak közül Pap Nemes Tisztviselő Polgár Paraszt Polgár és paraszt örököse Zsellér Egyéb Forrás: Danyi Dezső Dávid Zoltán (szerk.): Az első magyarországi népszámlálás Budapest, 1960, 75. o. A szentmiklósi földművelők jogállása az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően vita tárgyává vált az Esterházyak és a község lakói között. Az áprilisi törvények értelmében ugyanis megszűnt a robot, a tized, és az úrbéres jobbágyok használatában lévő jobbágytelek a saját tulajdonukba ment át. Az ún. majorsági jobbágyok, vagy majorsági zsellérek viszont, akik nem úrbéres telken, hanem a földesúr saját kezelésű földjén, tehát az allódiumon gazdálkodtak ha csak saját pénzükön meg nem váltották nem kapták meg a földet, így nem lettek tulajdonosok. Az úrbérrendezésről szóló 1853-as császári pátens lényegében hasonlóan intézkedett. A szentmiklósi volt jobbágyok, arra hivatkozva, hogy ők is úrbéresek voltak, 1848 után a sajátjuknak tekintették azt a földet, amin addig is gazdálkodtak. Gróf Esterházy Miklós viszont ezzel ellentétes állásponton volt. Azt vallotta, hogy a szentmiklósi határ majorsági föld, amelyet a parasztok az uradalomtól csupán béreltek. Ezért a már említett törvények értelmében az továbbra is a földbirtokos tulajdonát képezi, használatáért a parasztoknak fizetni kell. Az uradalom és a falu közöti vita 1852-ben került az úrbéri törvényszék elé ben tehát pont 10 évvel később a bíróság Dunaszentmiklós község szolgáltatásait úrbéres jellegűnek ismerte el, tehát a községnek adott igazat az Esterházyakkal szemben. A község határának végleges rendezéséig, az összes földet érintő kölcsönös megegyezésig azonban még 30 évnek kellett eltelnie. A Komáromi kir. törvényszék előtt a két fél 1892-ben kötötte meg a birtokrendezési, erdő- és legelő-elkülönítési egyezményt. 15 Miként alakult az elmúlt évszázadok folyamán Dunaszentmiklós népességének száma? Láttuk, hogy az 1730-as években mintegy család települhetett be Németországból, ami feltehetően nem jelentett 200 főnél többet. Az 1780-as években már 80 család lakott a községben, 350 fő. Ezt követően lényegében stagnál a lakosság számának növekedése, ig, tehát közel egy évszázad leforgása alatt sem érte el a 400 főt. A 19. század utolsó évtizedeiben és a 20. század első felében dinamikusabb a növekedés, az 1949-es népszámlálás már 714 lakost mutat ki. Ettől kezdve fokozatosan csökken Dunaszentmiklós népessége, a

4 4 legutóbbi összeírás szerint már csak 411-en éltek a faluban, 16 alig valamivel többen, mint 1870-ben. (3. sz. táblázat.) (fő) 3. sz. táblázat: A népesség számának alakulása Dunaszentmiklóson között Forrás: évi népszámlálás. Területi adatok. Komárom-Esztergom megye. II. kötet. Budapest, 2002, o. Ami a lakosság nemzetiség, illetve anyanyelv szerinti megoszlását illeti, Dunaszentmiklós a 20. század közepéig lényegében megőrizte túlnyomórészt német jellegét. A hivatalos népszámlálások adatai ennek időnként furcsa módon ellentmondanak, és feltehetően azt tükrözik, hogy a dualizmus korában igen nagy volt a helyi németség asszimilációs hajlama. Már 1900-ban is csak mintegy 70% vallotta magát német anyanyelvűnek, az 1910-es adat azonban ennél is meglepőbb. Tíz év alatt ugyanis a német anyanyelvűek száma több mint háromszorosával csökkent, és az össznépességhez viszonyított arányuk 70-ről 20%-ra esett. (4. sz. táblázat.) 4. sz. táblázat: Dunaszentmiklós német lakosságának száma és aránya Népszámlálás éve Német lakosság száma Német lakosság aránya 70,6% 20,4% 98,0% Forrás: Az 1900., 1910., évi népszámlálások kötetei alapján A számok mögött rejlő asszimilációs folyamat azonban felszínesnek bizonyult, mivel 1941-ben ez az arány meredek növekedéssel 98%-ra kúszott föl. A német, vagy német gyökerekkel rendelkező dunaszentmiklósiak német öntudata tehát igencsak megerősödött, minden bizonnyal azzal is összefüggésben, hogy 1941-ben a Harmadik Birodalom a háborús sikerei csúcsán állott, és szinte egész Európát uralta. A dunaszentmiklósi németség számának és arányának erőteljes, hirtelen változásai alaposabb történelmi-szociológiai kutatást igényelnének, annál is inkább, mert a megye többi német lakta településére ez a tendencia általában nem volt jellemző. (Lásd az 5. sz. táblázatot.) 5. sz. táblázat: Néhány Komárom-Esztergom megyei település német lakosságának aránya között

5 5 Népszámlálás éve Község Agostyán 97,9% 94% 93,7% Ácsteszér 62,4% 58,1% 18,5% Dunaszentmiklós 70,6% 20,4% 98,0% Vértessomló 85,3% 90,9% 91,0% Vértestolna 92,8% 87,1% 91,6% Forrás: Az 1900., 1910., évi népszámlálások kötetei alapján Külön feldolgozást érdemelne a dunaszentmiklósi németség közötti sorsa. Mint ismeretes, 1945 után Európa keleti és középső felében a nemzetiszocializmus mellett a kisebbségeket elsősorban a németeket tették kollektíven felelőssé a második világháború kirobbantásáért. A Lengyelországból elűzött vagy elmenekült németek száma 7 8 milliót, a csehszlovákiaiaké 2,6 3 milliót, a magyarországiaké pedig több mint 200 ezret tett ki. Ezzel gyakorlatilag megszűnt a csehszlovákiai német kisebbség, a magyarországi pedig felére csökkent. 17 Hazánkból mintegy 185 ezer németet telepítettek ki Németország amerikai, majd szovjet megszállási övezetébe, a többiek önként távoztak, vagy a szovjetek hurcolták el őket. Már ezt megelőzően azonban, 1944 második felében, a hitleri propaganda, továbbá a közeledő szovjet csapatoktól és a bizonytalanságtól való félelem hatására, számos magyarországi német család önként vállalta a Németországba történő evakuálást. Megyénkben például Agostyán község lakosságának 1944 decemberében mintegy 20%-a távozott Németországba, és sokan hagyták el a szomszédos Baj települést is. 18 A szomori németek egy része is elhagyta szülőföldjét, a helyi Volksbund felszólítására. 19 Mások viszont nem voltak hajlandók eltávozni szülőföldjükről. Kecskéd evakuálását például kétszer kísérelték meg sikertelenül a németek, a lakosság azonban ellenszegült és otthon maradt. 20 Tisztázásra váró kérdés: Dunaszentmiklós lakosságát érintette-e a fenti népmozgás, és ha igen, hányan távoztak? Arra nézve sincs sok adatunk, hogy a magyarországi németeket 1945-től sújtó intézkedések miként csapódtak le a község életének mindennapjaiban. Az alábbi főbb kérdésekre kéne választ találni. Érintette-e a település német lakosságát, és ha igen, milyen mértékben: a szovjetunióbeli kényszermunka; a magyarországi munka- vagy internálótáborba való hurcolás; a vagyonelkobzás; az összeköltöztetés. A megyei szintű feldolgozások alapján 21 annyit mindenesetre nagy bizonyossággal már tudunk, hogy Németországba való kitelepítésre nem került sor, mivel az előzetes

6 6 tervekkel ellentétben megyénkben összesen csak öt németajkú községben volt kitelepítés: 1946-ban Leányváron, Máriahalmon, Szomoron, 1947-ben pedig Dorogon és Környén. Arról is van adatunk, hogy október elején Dunaszentmiklósra horvát menekült családok, majd pilismaróti magyar telepesek érkeztek. 22 Ez azt feltételezi, hogy előzőleg akárcsak a megye más településén a volt volksbundisták házait és földjeit elkobozták, német tulajdonosaikat összeköltöztették, s az így megüresedett ingatlanokba helyezték el a telepeseket. A tatai járás főjegyzője 1946 júniusában azt jelentette, hogy a községben feszült a hangulat, a telepesek között folytonos viszály tapasztalható. 23 Állandó volt a súrlódás az őslakos németek és a magyar telepesek között is őszére már annyira elmérgesedett a helyzet, hogy a baji telepfelügyelő szerint Vértestolnán és Dunaszentmiklóson a németek és a telepesek között napirenden voltak a verekedések, bicskázásokkal egybekötve novemberében a tatai járás több községében, így Dunaszentmiklóson a helybeli német lakosság újabb összeköltöztetésére került sor, mivel helyet kellett szorítani az odairányított felvidéki családoknak, akik a magyar csehszlovák lakosságcsere következtében települtek át Magyarországra sz. táblázat: A Komárom Megyei Tanács 1958-as felmérése a nemzetiségekről és a telepesekről Község Magyar Német Telepes Agostyán 45% 55% 20% Baj 50% 50% 50% Dunaszentmiklós 40% 60% 15% Tarján 45% 55% 45% Vértestolna 40% 60% 12% Forrás: Gróf Károly: A magyarországi német lakosság a tatai járás területén a 2. világháborút követő években. Limes, sz., 67. o. 7. sz. táblázat: A évi népszámlálás adatai a dunaszentmiklósi németekről Össznépesség 411 nemzetiséghez tartozók kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődők Német anyanyelvűek nyelvet családi, baráti körben használók Forrás:

7 7 A németséget ért diszkriminatív intézkedések, megfélemlítésük, valamint a telepesek beköltözése következtében Dunaszentmiklós népességének etnikai összetétele is megváltozott 1945 után. (6. sz. táblázat.) Ennek ellenére, a Komárom Megyei Tanács 1958-as belső felmérése szerint a községben a németek még mindig többségben voltak (60%), de a lakosság 15%-a újonnan érkezett telepes volt. 26 A 2001-es népszámlálás adatai (7. sz. táblázat) viszont azt mutatják, hogy napjainkban a mintegy négyszázra csökkent dunaszentmiklósi népesség már alig több mint egynegyede vallja magát német nemzetiségűnek, német anyanyelvűnek pedig mindössze 29-en. A német kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődők száma 141, a német nyelvet családi, baráti körben használók száma pedig 91 volt. 27 E riasztóan alacsony adatok arra is figyelmeztetnek, hogy mindannyiunknak többet kell tenni a helyi kulturális értékek ápolása és megismertetése, valamint a község gazdag történelmi múltjának alapos feltárása érdekében. A múlt ismerete nemcsak büszkeségre adhat okot, de megtartó erőnek is bizonyulhat Dunaszentmiklóson. Jegyzetek L. Balogh Béni 1 Fényes Elek: Komárom vármegye leírása. Pest, 1848, 182. o. 2 Dunaszentmiklós történetének eddigi legátfogóbb összefoglalóját lásd Ortutay András: Dunaszentmiklós története. In Tata Barátai Körének Tájékoztatója IX. Tata, 1987, o. 3 Uo. 71. o. 4 Idézi Ortutay: Esztergom vármegye a török hódoltság alatt és a török kiűzése utáni évtizedekben. In uő: Jó, ha a dolgokat írásba foglaljuk. (Tanulmányok Komárom-Esztergom megye múltjáról.) Tatabánya, 2003, Kernstok Károly Művészeti Alapítvány, 13. o. 5 Fatuska János Kaptay György: A tatai Esterházy uradalom első német telepesei ( ). Limes, sz. 43. o. 6 Osváth Andor (szerk.): Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene. Budapest, 1938 /Magyar vármegyék múltja és jelene 1./, 549. o. 7 A tatai Esterházy-uradalom hét községe, köztük az egykori Szentmiklós betelepítéséről lásd Fatuska Kaptay: i. m o. 8 Uo. 44. o. 9 Ortutay: Dunaszentmiklós története 72. o. 10 Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: K-EMÖL), Esztergomi cs. kir. Úrbéri Törvényszék iratai (a továbbiakban: IV.155.), 8. doboz, Dunaszentmiklós, 8212/1894. sz. Az úrbéri szabályozás során feltett kérdésekre adott válaszok 1768-ból. 11 Ortutay: Dunaszentmiklós története 79. o. 12 Danyi Dezső Dávid Zoltán (szerk.): Az első magyarországi népszámlálás Budapest, 1960, o. 13 Ortutay: Dunaszentmiklós története 78. o. 14 A periratokat lásd K.EMÖL IV doboz, Dunaszentmiklós. 15 Lásd K-EMÖL Szomódi körjegyzőség iratai (V.248.), 8. kötet, Dunaszentmiklós birtokkönyve 1900, 110. o évi népszámlálás. Területi adatok. Komárom-Esztergom megye. II. kötet. Budapest, 2002, o. 17 Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 19. és 20. században. Budapest, 1998, Napvilág Kiadó, 278. o. 18 Komárom-Esztergom vármegye évkönyve Készült a XI. Komárom megyei Levéltári napokra kézirat gyanánt. Esztergom, 1984, o. 19 Tóth Krisztina: Reménnyé váljon az emlékezet. Szomor története. Szomor, 2008, Szomor Község Önkormányzata, 94. o. 20 Komárom-Esztergom vármegye évkönyve o. 21 Megyénkben az 1990-es évek elején vettek lendületet a német lakosság 1944 utáni jogfosztását vizsgáló helytörténeti kutatások. E munka eredményeként is szentelhette a Limes, a Komárom-Esztergom Megyei Tudományos Szemle évi 1. számát az 1945 utáni kitelepítések és népcserék megyei szintű vizsgálatának. Az ún. svábkérdéssel négy írás foglalkozott e számban: Tisovszky Zsuzsanna a dorogi, Kövecses-Varga Etelka a táti, Wagenhoffer Vilmos a máriahalomi, Balogh Béni a leányvári németség 1945 utáni kálváriáját mutatta be. Néhány évvel később, szintén a Limes hasábjain jelent meg e témakörben Gróf Károly fontos tanulmánya. Gróf

8 8 Károly: A magyarországi német lakosság a tatai járás területén a 2. világháborút követő években. Limes, sz o. Ugyanő írta meg, egy évvel korábban, a megyei kitelepítések első összefoglalóját. Gróf Károly: A magyarországi német lakosság kitelepítése Komárom-Esztergom vármegyéből Szakdolgozat, K-EMÖL Kézirattára, 417 K/ sz. Lásd még Láng Beáta: A dorogi németek kitelepítése 1947-ben. Dorog, 1997, /Dorogi Füzetek 12./; L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében között. Kézirat, 2009, K-EMÖL Kézirattára. 22 Gróf: A magyarországi német lakosság a tatai járás területén a 2. világháborút követő években 58. o. 23 K-EMÖL, Komárom-Esztergom megye Főispánjának iratai, általános iratok (a továbbiakban: IV-951-b), ad 334/1946. főisp. sz. A tatai járás főjegyzőjének június 18-i jelentése. 24 K-EMÖL, Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal iratai (XXIV-201), év, 6. tétel, 8335/1946. földhiv. sz. A baji telepfelügyelő október 3-i jelentése. 25 K-EMÖL, IV-951-b, ad 330/1948. főisp. sz. A tatai járás főjegyzőjének november 16-i jelentése. 26 Gróf: A magyarországi német lakosság a tatai járás területén 67. o. 27

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Kom-Eg megye

Kom-Eg megye Engedélyezési terv beadásának tervezett Kivitelezés megkezdés Kivitelezés befejezés Kontakt személy Járás Település Nyertes pályázó Közintézményi IH Üzleti IH Lakossági IH határideje tervezett határideje

Részletesebben

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Tatabánya Szent Borbála Kórház. Tatabánya 1. oldal / 104

Tatabánya Szent Borbála Kórház. Tatabánya 1. oldal / 104 Tatabánya Szent Borbála Kórház megye - Szak Progressz Település név makó Szakmanév Intézet név ivitási Szakmai szervezeti egység d 10 4105 Oroszlányi Bokod 2225 01 Belgyógyászat Tatabánya, Szt. Borbála

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE 96 IRINA NASTASĂ-MATEI A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE Ute Schmidt: Basarabia. Coloniştii germani de la Marea Neagră, Editura Cartier, Chişinău, 2014, 420 oldal Túlz ás nélkül állíthatjuk, hogy

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2013. szeptember 26. 1 Budapest II. kerülete A II. kerület területe: 36 km 2 Népesség: Polgármester: 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

Kamond (település bemutatása)

Kamond (település bemutatása) Kamond (település bemutatása) Kamond elhelyezkedése: Kamond község Magyarországon, Veszprém megye nyugati peremén, a Devecseri Járás területén, a 8-as számú Főút és a Marcal folyó mellett található. Területe:

Részletesebben

Könyvtárak az emberi kapcsolatokért Fókuszban a nemzetiségi ellátás Feketsné Kisvarga Anita 2013. október 7.

Könyvtárak az emberi kapcsolatokért Fókuszban a nemzetiségi ellátás Feketsné Kisvarga Anita 2013. október 7. Könyvtárak az emberi kapcsolatokért Fókuszban a nemzetiségi ellátás Feketsné Kisvarga Anita 2013. október 7. Az előadás felépítése Miért kell fókuszálnunk a nemzetiségekre? Adatok a nemzetiséghez tartozók

Részletesebben

Német nép- és honismeret

Német nép- és honismeret Német nép- és honismeret 9. évfolyam A germánok története Népvándorlás A magyar nép honfoglalása Család A kötelező tananyag kiegészítése, a germánok népvándorlásával és a keleti germánok birodalmi alapításaival

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com

PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com Az Oroszlányi kistérség lakossági fórumai További információ Bokod: (Hősök tere 6.) Dad: Faluház (Fő utca 91.) Kömlőd: (Komáromi utca 16.) Kecskéd: (Fő út 1.) Szákszend: Faluház (Száki u. 89.) 2008. február

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2012. október 4. 1 Budapest II. kerülete P.H P.H. A II. kerület területe: Népesség: Polgármester: 36 km 2 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

08.30-12.30 Oroszlány, Csákvári út (8119 sz út), (143 sz kereszteződése

08.30-12.30 Oroszlány, Csákvári út (8119 sz út), (143 sz kereszteződése 2015. február 01. 07.00-09.00 Tata, Baji u. 09.05-11.00 Tata, Vértessszőlősi út 11.05-12.00 Tata, Honvéd u. 12.05-14.00 Szomód belterület 14.05-16.00 Tata, Kocsi u. 16.05-17.00 Tata, Ady E. u. 2015. február

Részletesebben

07.00-11.30 Kisbér, Komáromi utca Magyar közút telepe elött 12.30-14.30 Kisbér, Perczel Mór u. 17. sz.

07.00-11.30 Kisbér, Komáromi utca Magyar közút telepe elött 12.30-14.30 Kisbér, Perczel Mór u. 17. sz. 2015. június 01. 4 óra M1 autópálya Tata 63+250km szelvény 09.00-17.00 ( 6 órában) 11-es sz. főút Pilismarót, Dömös, Esztergom Csenkei-híd Esztergom, 6-os kőnél 09.00-10.00. Komárom, Petőfi út ( 1-es főút)

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. június 25-i ülésére

E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. június 25-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1228 /2009 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. június 25-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Napok programja

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!!

FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!! FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!! A KITELEPÍTÉSTŐL AZ ÚJ HAZÁIG Ezer szállal összekötve: A németek a közép-európai országokban évszázadokon át fontos szerepet játszottak nem csupán a társadalmi, gazdasági

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI, FEJLESZTÉSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2010-2018. Tatabánya, 2010. augusztus TARTALOMJEGYZÉK 1. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

Faluújság Bakonypéterd II. évfolyam 1. szám 2011. január

Faluújság Bakonypéterd II. évfolyam 1. szám 2011. január KÖZSÉGI TÁJÉKOZTATÓ Bakonypéterd Község Önkormányzatának ingyenes kiadványa Kedves Olvasó! Immáron a második évfolyamhoz érkezett kis újságunk. Nagyon sok visszajelzés érkezett és érkezik ma is a különböző

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. 1. Melléklet AKTUALIZÁLVA 2013. 1. MELLÉKLET Budakalász

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

KÖLCSEY FÜZETEK. Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK. Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002. Kölcsey Intézet

KÖLCSEY FÜZETEK. Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK. Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002. Kölcsey Intézet KÖLCSEY FÜZETEK Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002 Kölcsey Intézet 1 A kiadvány a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete Kultúrökológiai

Részletesebben

A szlovák kultúra változása városi környezetben: Nyíregyháza*

A szlovák kultúra változása városi környezetben: Nyíregyháza* GYIVICSÁN ANNA A szlovák kultúra változása városi környezetben: Nyíregyháza* Nyíregyháza Kisköröshöz hasonlóan a hazai szlovák települések legjellegzetesebb típusához, a mezővárosokhoz tartozott. Létrejötte

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Marek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés

Marek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés Marek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés PPKE BTK 2012 I. Kutatás előzményei, témaválasztás. Az 1956-os forradalom világtörténeti

Részletesebben

Makói útikalauz. és a város lógója. Makó város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el.

Makói útikalauz. és a város lógója. Makó város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el. Makói útikalauz Kora tavasszal vitt errefelé utunk. Én nagyon kíváncsi voltam, mert mindig azt hallottam a várossal kapcsolatban: makói hagyma. Így aztán utánanéztem jó előre a településnek, olvastam róla,

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

Albertfalvai Múzeum Baráti Köre

Albertfalvai Múzeum Baráti Köre BELEZNAY ANDOR Albertfalvai Múzeum Baráti Köre Szinte a múzeum létrejöttének pillanatában megalakult az Albertfalvai Múzeum Baráti Köre, azaz 1980. március 15-én. Székhelye az Albertfalvai Helytörténeti

Részletesebben

Ajánlott túraútvonalak Faluséta

Ajánlott túraútvonalak Faluséta MONOSTORAPÁTI Monostorapáti a Veszprém és Tapolca között húzódó út mentén fekszik, az Eger-patak völgyében, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Határai: északon az Agártető, délkeleten a

Részletesebben

Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fórum. Programfüzet

Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fórum. Programfüzet MAROSVÁSÁRHELYI FIÓKEGYESÜLET BORSOS TAMÁS EGYESÜLET Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fórum Programfüzet 2015. november 28. Marosvásárhely

Részletesebben

A.D.U. Építész Iroda kft

A.D.U. Építész Iroda kft A.D.U. Építész Iroda kft MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) 2014. január MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) (a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. melléklete

Részletesebben

Természeti adottságok

Természeti adottságok Földrajzi fekvése Téglást az ész.47 42 és a kh. 21 40 földrajzi koordinátáknál található A település Észak- Alföldön van Hajdú-Bihar valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határán Két legközelebbi nagyváros

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében

Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében Honvéd János Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében [ Jelen beszámoló az egykori Magyar Szocialista Munkáspárt intézményén belül, az 1980-as évek közepén

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

Epöl Község Önkormányzatának 2010.

Epöl Község Önkormányzatának 2010. Epöl Község Önkormányzatának ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2010. Megtanultam, hogy egy embernek Csak akkor van joga A másikra felülrıl lenézni, Amikor annak Talpra állni nyújt segítı kezet. (Gabriel

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy. 1. Bevezetés Problémafelvetés

Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy. 1. Bevezetés Problémafelvetés Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy 1. Bevezetés Problémafelvetés Jelen tanulmány a Pozsony és környéke agglomerációjában lakó szlovák állampolgárok helyzetét vizsgálja az oktatás és egészségügy

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig 2014.06.13., péntek a DrávaTour második napja. Délelőtt 10 órakor rajtolt el a 120 fős mezőny Koprivnica (Kapronca) városából. A túra-verseny második

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása

ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása Tolmács Község Önkormányzata Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása 1. Napirend ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása

Részletesebben

A megyei területrendezési terv módosítása a következı szervezetekkel került egyeztetésre:

A megyei területrendezési terv módosítása a következı szervezetekkel került egyeztetésre: A megyei területrendezési terv módosítása a következı szervezetekkel került egyeztetésre: 1. Szervezet neve Válaszadás (igen+/nem-) Egyetértés (igen+/nem-) 2. Miniszterelnöki Hivatal + 0 3. Földmővelésügyi

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

Nyúl története. Szakdolgozat. Készítette: Koziczné Kele Ildikó

Nyúl története. Szakdolgozat. Készítette: Koziczné Kele Ildikó Nyúl története Szakdolgozat (részlet) Készítette: Koziczné Kele Ildikó 1 1. Bevezetés A szülőhely és a lakóhely minden ember életének, mindennapjai alakulásának, személyes kiteljesedésének, fejlődésének

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát

Részletesebben

Nitrátérzékeny területek Komárom-Esztergom megyében

Nitrátérzékeny területek Komárom-Esztergom megyében Komárom-Esztergom megyében ESZTERGOM Pilismarót Bana Kerékteleki Bársonyos Réde Tárkány Ászár KISBÉR Bakonyszombathely Bakonybánk Hánta Ácsteszér Csatka Koromla Süttő NYERGESÚJFALU Dömös KOPPÁNYMONOSTOR

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

Az év múzeuma 2010 pályázat

Az év múzeuma 2010 pályázat "Ahhoz, hogy el tudjuk helyezni magunkat a világmindenség óriási körforgásában - ebben az időtlen, végtelen folyamatban - ismernünk kell múltunkat, személyes gyökereinket, valamint történelmünket is. Ismernünk

Részletesebben

8. rész KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT LEVÉLTÁRA (rövidítve: KEMÖL)

8. rész KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT LEVÉLTÁRA (rövidítve: KEMÖL) 8. rész KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT LEVÉLTÁRA (rövidítve: KEMÖL) Központ Cím: 2500 Esztergom, Vörösmarty u. 7 Levélcím: 2501 Esztergom, Pf. 51. Telefon: (+36) 33/500-405, (+36) 33/500-406 Fax:

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

Fényképek a házról Fényképek a nyílt napról SZÁZADOS-UDVAR VENDÉGHÁZ Cserhátszentiván, Kossuth u. 64. A Százados-udvar vendégház Cserhátszentivánban, falusias környezetben kínál családok, szűkebb

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

07.10-09.10. 8142, Mocsa- Komárom 09.30-11.30 13, Csém- Komárom 13.00-15.30 Komárom, Mocsai út

07.10-09.10. 8142, Mocsa- Komárom 09.30-11.30 13, Csém- Komárom 13.00-15.30 Komárom, Mocsai út 2013. szeptember 01. 09.00.- 12.00. Tatabánya, 1. sz. főút 14.00.- 17.00. Környe belterülete 07.10-09.10. 8142, Mocsa- Komárom 09.30-11.30 13, Csém- Komárom 13.00-15.30 Komárom, Mocsai út 09:00-10:00 Dorog,

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA)

KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA) KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA) (Karol Kósa, Beáta Udvardi) A falu temploma A Faluház Kisújfalu szûkebb környezete Kisújfalu (Nová Vieska) Szlovákia délnyugati részén, a Kisalföldön terül el. Érsekújvárt (Nové

Részletesebben

IV. 74. Közgyűlési összeírások. levéltári gyűjteménye. / Conscriptiones congregationales/

IV. 74. Közgyűlési összeírások. levéltári gyűjteménye. / Conscriptiones congregationales/ IV. 74. Közgyűlési összeírások levéltári gyűjteménye / Conscriptiones congregationales/ 1702 1848 CC I. Jobbágyköltözésre, egyes helységekre, foglalkozási csoportokra stb. vonatkozó összeírások 1702 1780,

Részletesebben

A tardosi munka. Közösségi alapú tervezés Tardoson G. FURULYÁS KATALIN

A tardosi munka. Közösségi alapú tervezés Tardoson G. FURULYÁS KATALIN 172 TÓTH ZSÓKA G. FURULYÁS KATALIN A tardosi munka Közösségi alapú tervezés Tardoson Tardos község Komárom-Esztergom megyében, a Gorba hegy alatt fekszik, 1600 lélek lakja, többségük szlovák nemzetiségű.

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot.

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot. Településünkről Magyarország Észak Alföldi Régiójához tartozó Jász Nagykun Szolnok megye észak keleti csücskében, a Tiszafüredi Kistérségben található Tiszaigar települése. A község Tiszafüred Városától

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889. 1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait

Részletesebben

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1 A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Előterjesztő Dr. Solymos László alpolgármester Iktató szám: 01/55411-10/2015. Tárgy: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben